Klasszis Média 1:06:41

Nem engedhetik meg, hogy túl erős legyen a forint – Klasszis Podcast

gazdaságközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Független
Nem engedhetik meg, hogy túl erős legyen a forint – Klasszis Podcast
tl;dr
  • A magyar piacokon tartós bizalom alakult ki a kormányváltás után, a piac már az eurozónás csatlakozás lehetőségét árazza a korábbi lemaradás helyett.
  • A forint erősödése a legkevésbé fenntartható a három eszközosztály közül; a jegybank óvatos kamatpolitikája és az exportérdekek korlátozhatják a további erősödést.
  • A forintpiacon rezsimváltás történt: a korábbi eladási reflex helyett a megingások vételi lehetőséget jelenthetnek, ami a lakossági devizakitettség csökkenése felé mutat.
  • A lakossági ingatlanpiacot a nominális bérek és a hitelkamatok alakulása hajtja, de a kormányzati stimulusok már kimerültek, így az árak inkább drágának számítanak.
  • A 10 hete tartó hormuzi blokád valós hatása még nem érzékelhető teljesen; Magyarországot súlyosan érintené egy tartósan magas energiaár-környezet a magas importfüggőség miatt.
  • Középtávon az olajár csökkenhet is Venezuela, az Emirátusok OPEC-kilépése és az iráni szankciók esetleges feloldása miatt.
  • A technológiai részvénypiacok szárnyalását az AI-beruházási hullám hajtja, ami a GDP 8%-át teszi ki; a dotcomhoz képest az árazások kevésbé elszálltak, a lufi inkább a privát szegmensben van.
  • A növekvő államadósságok és a beruházási boom miatt a beszélgetők hosszú távon a reáleszközök (részvény, ingatlan, arany) felé fordulást javasolják a nominális kötvényekkel szemben.
  • A Tajvan-konfliktus valószínűségére nincs értelmes becslés, de a kockázatot érdemes a térképen tartani, mert egy blokád az egész technológiai sztorit leültetné.
  • A két bemutatott abszolút hozamú alap (Hold Infinity és Hold Orion) eltérő fókusszal – értékalapú vállalatok vs. energia/nyersanyag –, de közös elvvel működik: hosszú távú szemlélet, türelem és a visszaesések simítása.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A magyar piacok választás utáni euforiája és a bizalom fenntarthatósága

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a magyar pénz- és tőkepiacokon a választások óta tapasztalható optimizmus nem csupán egyszeri hatás, hanem tartós bizalmi folyamat része. A piac fokozatosan kezdte beárazni a kormányváltás lehetőségét, amit a hormuzi konfliktus átmenetileg megtört, de a kétharmados felhatalmazás hírére újabb jelentős erősödés következett be minden eszközosztályban – részvények, kötvények és a forint esetében egyaránt.

„Azóta igazából ez nem romlott a hangulat. Tehát továbbra is van egy nagyon nagy bizalom, mind külföld oldaláról, mind a belföldi befektetők részéről afelé, hogy egy teljesen más gazdaságpolitika fogja jellemezni a következő négy, de jó esetben akár a nyolc évet" – Pekár Dávid *

A magyar kockázati felár a lengyel kötvényekhez képest a választás előtti másfél százalékpontról előbb egy százalékpontot, majd további 20-30 bázispontot csökkent, így a két ország kötvényhozamai közötti különbség jelentősen szűkült. A piac számára különösen bizalomgerjesztő a kormány összetétele, amelyet jó szakemberekkel raktak össze.

A kétharmados felhatalmazás két szempontból is meglepetésként érte a piacot: egyrészt a TISZA-kormány potenciális kormányzási ideje jelentősen kitolódott (akár nyolc évre), másrészt a mozgástér is megnőtt a költségvetést érintő rendszerek és szerződések átalakítására. Ez a magyar gazdaságot egy emelkedő konvergenciapályára helyezheti.

„Az a fajta versengőpiac hiánya, ami kiépült itt az elmúlt 16 évben, az változni fog. És ez ahogy egyébként az elmúlt 16 évben sem drasztikusan, hanem így csepről csepre gyűlt össze és rombolt, úgy ez a következő négy-nyolc évben szépen visszaépítheti a hatékonyabb, versengőbb és eredményesebb magyar gazdaságot." – Szőcs Gábor *

A piac narratívája a választás előtt még arról szólt, hogy Magyarország sodródik kifelé az Európai Unióból és közeledik Oroszországhoz – ezt a kockázati prémiumot dolgozta le először. Most viszont már az eurozónás csatlakozás reális lehetőségét árazza a piac, ami sokkal nagyobb potenciált tartogat, mint pusztán a lengyel spread ledolgozása. A magyar eurós kötvények hozama (jelenleg 4% körül) tovább konvergálhat, ha az eurozónás csatlakozás reális forgatókönyvvé válik.

A forint erősödésének korlátai és a jegybank szerepe

A három érintett részpiac (részvény, kötvény, deviza) közül a forint erősödése tűnik a legkevésbé fenntarthatónak. Az euró árfolyama 355 körül jár a felvétel időpontjában, miközben nagy befektetési bankok (Goldman Sachs, Morgan Stanley, Citibank) 330-340-es árfolyamcélokat lebegtetnek. Szinte mindenki felszállt már a forinterősödési vonatra, részben az EU-konvergencia, részben a még meglévő 4-4,5%-os kamatelőny miatt.

„A jegybank azért odarakja a forintot, ahova szeretné, tehát nagy a mozgástere. Én azt gondolom kamatoldalon, és egy ponton túl azért a különböző gazdasági szereplőket figyelembe kell venni." – Pekár Dávid *

A jegybank várhatóan óvatos marad a kamatcsökkentésekkel, mivel az iráni konfliktus még nem rendeződött, és Magyarország energiaimport-függősége miatt ez potenciális veszélyforrás. Ugyanakkor a magyar gazdaság exportkitettsége miatt egy olcsóbb forint kifejezetten előnyös lenne. Ha a jegybank elindul a kamatcsökkentés útján, az forinteladókat hozhat, és sokan leszállhatnak a forinterősödési vonatról. Az EU-s pénzek effektív beérkezése viszont strukturális forintkeresletet jelenthet, ami tovább erősítheti a forintot – erre alapozzák a 330 körüli árfolyamcélokat.

A beszélgetők hangsúlyozták, hogy a túlzott forinterősödés káros lehet: ha az exportszektor vállalatainak elfogy az operatív eredménye, az leépítésekhez vezethet. A jegybank várhatóan nem szeretne olyan egyensúlytalanságokat létrehozni, mint ami a 2008 előtti devizahitelezési hullámhoz vezetett.

Rezsimváltás a forintpiacon

Korábban a forint erősödésekor jellemzően eladni kellett, mert a piac arra számított, hogy a kormány úgyis „elbaltáz" valamit, ami gyengüléshez vezet. Ez a belpiaci faktor most megfordult: a forint bármilyen megingása vételi lehetőséget jelenthet. A lakossági befektetőknek érdemes mérlegelniük devizakitettségük mértékét – a privátbanki szegmensben jellemző 50% feletti devizaarány most fájdalmas lehet, ugyanakkor a kisebb háztartásoknak lehetőséget kínálhat a devizapiacra való belépésre.

„Hogyha ez beágyazódik a lakossági befektetőknek a gondolkodásába, akkor nagyobb lesz valószínűleg a forint arány a befektetéseikben, hiszen van egy hozamelőnye a forintnak." – Pekár Dávid *

Ha a befektetők elhiszik, hogy 4-5-6 év múlva a forintból euró lesz, akkor érdemesebb most forintot tartani a kamatelőny miatt. Ez a privátbanki 50-60%-os devizaarányból érdemi részt hozhat át forintba.

Ingatlanpiaci kilátások

A kereskedelmi ingatlanpiac (bevásárlóközpontok, irodák, logisztikai parkok) alapvetően euróban árazott, így ott az eurozónás csatlakozás nem okoz érdemi változást – legfeljebb az országkockázati felár mérséklődhet. A lakossági ingatlanpiac prémium szegmensei (pl. ötödik kerület) szintén euróban árazottak.

Az ingatlanárakat alapvetően két tényező befolyásolja: a nominális bérek emelkedése és a hitelkamatok szintje. Mindkettőben van tér a javulásra – a hozamgörbe hosszú végének csökkenése lenyomhatja a forintalapú hitelek kamatát, a nominál bérek pedig az EU-s források által támogatott költségvetés és a TISZA ígéreteinek végrehajtása révén emelkedhetnek. A kormányzati stimulusok és intervenciók azonban már „ki lettek maxolva" az elmúlt 10 évben, így ez a faktor kevésbé tud érvényesülni.

„Abszolút értelemben mondjuk most olcsó-e az ingatlanpiac, vagy sem. Hát erről mindenkinek megvan a véleménye. Általában azt gondoljuk itt házon belül is, hogy inkább drágább, mint olcsó, de ettől függetlenül ezek a faktorok az elmozdulást felfelé segíthetik." – Szőcs Gábor *

Energiapiaci helyzet és a hormuzi konfliktus hatásai

A hormuzi szoros lezárása már 10 hete tart, és bár a hajók nem tudnak áthaladni, a korábban elindult szállítmányok még befutnak a kikötőkbe, illetve a stratégiai készletekhez is hozzá lehet nyúlni – így a valós hatás még nem teljesen érzékelhető. Az olajár 100 dollár körül ingadozik, a Brent tőzsdei jegyzés teteje 120 dollár volt.

Magyarország szempontjából különösen fájdalmas a helyzet, mivel az ország energiaimportja a felhasználás közel 70-75%-át teszi ki (olaj, gáz, áram), és az egységnyi GDP előállítása több energiát igényel. Ha egy éven keresztül magasabbak maradnak az energiaárak, az a GDP 2,6%-ával terhelné meg a magyar gazdaságot – ez nem azt jelenti, hogy ennyivel csökkenne a növekedés, de jelentős teher. A gázfronton kedvezőbb a helyzet, mint az orosz-ukrán konfliktus idején, bár itt is 50%-os emelkedés történt.

„Eddig még szerintem nem láttuk az igazi hatását annak, hogy mennyire is hiányozna az olaj, illetve az egyéb – műtrágya alapanyag, műanyag alapanyag, chip gyártáshoz szükséges hélium – hiány hatása, negatív hatása a gazdaságra." – Szőcs Gábor *

Egy extrém forgatókönyv esetén (egy évig nem megy át hajó a szoroson, olajberendezéseket is szétlövik) a gazdaságok megbénulnának és recesszió következne be, de a beszélgetők szerint ekkora áldozatot egyik fél sem vállalna. Trump esetleges motivációja lehet egy új geopolitikai világrend kialakítása, Venezuela és a Közel-Kelet után Irán „kiiktatása", akár a rövid távú gazdasági prosperitás feláldozása árán is – egyes elméletek szerint Kína szövetségeseit kapcsolja ki sorban.

Alkalmazkodóképesség és hosszú távú optimizmus

A 2022-es energiaválság tanulsága, hogy a gazdaság tud alkalmazkodni a magasabb árakhoz – az európai gázfogyasztás 20%-kal esett és azóta is ezen a szinten van. Ugyanakkor a német ipar gyakorlatilag kiárazódott a globális versenyből, Kína és az USA közé szorulva. Az USA mint energiaexportőr számára egy magas olajár „házon belül lemeccselhető" – a pénz a kitermelőknél jelenik meg és a fogyasztók zsebéből tűnik el, amit politikai eszközökkel lehet kezelni.

Középtávon azonban akár olcsóbb is lehet az olaj, mint a háború előtt, több okból:
- Venezuela fel fogja futtatni a kitermelést
- Az Egyesült Arab Emírságok kilépett az OPEC-ből, ami másfél millió hordóval több napi termelést tesz lehetővé
- Ha Trump engedményeket akar Irántól, feloldhatja az iráni olajexportot korlátozó szankciókat
- Az OPEC többi tagjánál is bőven van még tartalék kapacitás

„Az Egyesült Arab Emirátusok kilépése nem csak azt jelenti, hogy neki van még egy másfél millió hordónyi plusz kapacitása, hanem az egész OPEC-nak szerintem picit a létét megkérdőjelezi... van egy ilyen tipping pontja, ahol eltűnik az ő szerepköre." – Pekár Dávid *

A keresleti oldalon is tartós változások várhatók: aki elektromos autóra vált, az tartósan csökkenti az olajkeresletet. Az OPEC országai jellemzően autokrata rendszerek, ahol a népjóléti kiadások fenntartásához szükség van az olajbevételekre – a mostani helyzet, amikor nem tudják eladni az olajukat, számukra is fájdalmas.

A megújuló energiák egyértelműen lökést kapnak a válság hatására, mind egyéni gazdasági döntések, mind politikai paradigmaváltás oldaláról. Az EU Accelerate EU programja a megújuló beruházások felgyorsítását célozza, és világszerte többen vásárolnak elektromos autót, hogy ne legyenek kitéve az olajár-ingadozásoknak. Az ellátásbiztonság kérdése a zöldülés helyett/mellett előtérbe került, és a lokálisan előállítható energia (szél, nap, víz, atom) felértékelődött a behozott fosszilis energiával szemben.

Technológiai szektor és részvénypiacok

A részvénypiacok – különösen Amerikában – történelmi csúcsokat döntögetnek, miközben a reálgazdaság teljesítménye vegyes képet mutat. Ez a kettősség a mesterséges intelligencia (AI) beruházási hullámával magyarázható: a nagy technológiai vállalatok óriási adatközpontokat építenek, ami szűk keresztmetszeteket hozott létre a chip- és memóriagyártásban. A beszállítók (pl. Samsung) óriási profitabilitást érnek el, mert nagyon erős az árazási erejük.

„Ez ugyanolyan, mintha bármilyen más nyersanyagra lenne hirtelen óriási szükséglet, nem tud ehhez felnőni a piacon a kínálat. Ezért borzasztó erős árazási ereje van ezeknek a cégeknek." – Pekár Dávid *

A technológiai beruházások GDP-arányosan akkorák, mint a dotcom lufi idején voltak (a GDP 8%-a), és a GDP növekedéséhez is érdemben hozzájárulnak (kb. 1%). A dotcom időszakhoz képest azonban a tőzsdei cégek árazása messze nincs annyira elszállva – most olyan cégek ruháznak be, amelyek jól értelmezhető árfolyamnyereség-szorzón forognak. A „lufi" inkább a privát szegmensben jelenik meg, ahol prezentációkra lehet sok-sok milliárd dollárt gyűjteni.

A beszélgetők szerint a technológiai forradalmak szükségszerűen ilyen logikával működnek, de a mostani helyzet koncentráltabb, mint a dotcom volt. A hosszú távú megtérülés két szélsősége: vagy a piac elversenyzi az egészet és a fogyasztók nyernek olcsó AI-val, vagy a vállalatok hosszú távon is nagyon profitábilisak maradnak. A valóság valószínűleg a kettő között lesz: a megtérülés egy értelmes szinten marad, a kockázatmentes hozamhoz képesti felárral.

Az AI mellett két másik beruházási hullám is zajlik: az energiaátmenet (a GDP 3-4%-a évente) és a hadipari beruházások, amelyek rövid távon mindenképpen GDP-t lendítenek előre.

Geopolitikai kockázatok: Kína és Tajvan

A Kína-Tajvan konfliktus valószínűségére a beszélgetők szerint nem lehet értelmes becslést adni. Egy közvetlen kínai-amerikai fegyveres konfliktus csak proxy háborún keresztül tűnik reálisnak. A Tajvan-kérdés a kínai társadalomban támogatott narratíva, de a kimenetel nem bináris – Hongkong mintájára egy békés egyesülés is elképzelhető.

„Szerintem a baj ezekkel, hogy nincs az embernek semmilyen lehetősége arra, hogy itt többlet információ legyen, vagy okosabb legyen másoknál. Szerintem csak magát a kockázatot ott kell tartani az embernek a térképén." – Pekár Dávid *

A hormuzi szoroshoz hasonlóan Tajvan is egy szűk keresztmetszet: ha onnan nem jönnek fejlett chipek, az az egész technológiai sztorit leültetné. A beszélgetők óva intenek attól, hogy a sorozatos válságok (vírus, energiasokkok, geopolitika, vámháborúk) hatására a befektetők egy negatív spirálba kerüljenek, ahol „már attól félünk, hogy félünk". Ugyanakkor ha a piacok ilyen kockázatokat áraznak, és ezek nem következnek be, akkor például a kínai piacnak jelentős upside-ja lehet.

Államadósság és rendszerszintű kockázatok

A beszélgetés visszatérő témája volt az államadósságok fenntarthatósága. Az elmúlt évtizedek válságainak közös tanulsága, hogy a gyors megoldások (vállalatmentések, lakossági támogatások) az államadósságba csapódtak ki. Az amerikai 30 éves államkötvény hozama 5% körül van, ami a 2022-23 után kialakult sáv teteje.

A befektetők számára ez elbizonytalanodást okozhat a hagyományos devizákkal (dollár, euró) kapcsolatban, mivel túl nagy az államadósság és a kamatteher, ami még nő is. Alternatívaként az arany és a reáleszközök felé terelődhet a figyelem. A legtöbb elemzés szerint az államadósság/GDP hányadosok emelkednek mind Amerikában, mind Franciaországban.

„A probléma ott van, hogyha ez beindít egy ilyen negatív visszacsatolást, hogy a bajuk a piacoknak, hogy felelőtlenül gazdálkodnak az államok... és ha egy ilyen környezetben emelkednek a hozamok, akkor meg kell vágni fiskálisan, akkor a hányadosnak az egyik fele emelkedik, a másik fele csökken, a GDP csökken, a hozamok mennek föl, és akkor az viszont ténylegesen be tud ütni." – Szőcs Gábor *

Ugyanakkor a Lehman-válsághoz képest a mostani helyzet alapvetően más: a lakosság eladósodottsága sokkal alacsonyabb (az ingatlanok értékének 30-40%-ára vesznek fel hitelt rendszerszinten), a megtakarítási állomány magas a részvénypiaci emelkedésnek köszönhetően, és a hitelek kamata sem olyan magas. A pofonok várhatóan nem onnan jönnek, ahonnan az előzőt kaptuk – most inkább az állami mérlegtől kell félni, nem a privát szektortól.

Befektetési stratégia és eszközallokáció

A beszélgetők hosszú távon a reáleszközök (részvények, ingatlanok, nyersanyagok, arany) felé fordulást javasolják a nominális kötvényekkel szemben, mivel a beruházási boom, a demográfiai változások, a munkaerőpiac szűkülése és az államadósságok kezelése mind az infláció emelkedése felé mutatnak. A fiskális hiányok és államadósságok növekedése tolja föl az államkötvényhozamokat, és ezek a költések impulzusként a privát szektorba kerülnek.

„Magyarország kockázatvállalása a megtakarítások területén gyakorlatilag a nullával egyenlő. Ennek a másik véglete az USA, ahol a megtakarított pénzek 65%-a van részvényben. És tényleg az a pénz, ami hosszú távon ott hever a bankszámlákon vagy kötvényben, és tényleg nincs rá szükségünk, 5-10 évről beszélek, de minimum ötről, az vétek nem kockáztatni." – Szőcs Gábor *

A rövid távú időzítés helyett a folyamatos, portfóliószemléletű befektetés javasolt. Aki fél az időzítéstől, eldöntheti, milyen ütemben és mennyi idő alatt tölti fel a megcélzott kockázatos szintet. A kontrariánus hozzáállás – amikor turbulencia idején növelik a kockázatos eszközök súlyát – szintén értékteremtő lehet.

A két alapkezelő megközelítése

Pekár Dávid (Hold Infinity alap) megközelítése az értékteremtő vállalatok kiválasztásán alapul: jó mögöttes piac, jó menedzsment, stabil működés. Az alap kockázatos eszközsúlya akkor nő, amikor szelektíven, nehéz szituációkban jól lehet válogatni – ezek pár évente egyszer-kétszer adódnak. A köztes időszakokban kiegészítő eszközök (pl. arany) fedik le a különböző forgatókönyveket.

Szőcs Gábor (Hold Orion alap, 8 éves, 100 milliárd feletti méret) alapja erőteljes energia- és nyersanyagfókusszal rendelkezik: megújuló erőműveket fejlesztő és üzemeltető cégek, hálózatfejlesztők, vegyipar, lítiumbánya. Ez a profil inflációs és geopolitikai kockázatokra jobban védő, azok idején jobban teljesítő portfóliót eredményez.

Mindkét alap abszolút hozamú stratégia, ami lehetővé teszi, hogy ne kelljen mindig valamit csinálni – „egy portfóliómenedzsernek meg kell tudni tanulni ráülni a kezére". A rövid távú hozamok érdekében nem áldozzák be a hosszú távú hozamokat, és a kockázattal kiigazítva igyekeznek jó hozamot nyújtani, simítva a visszaeséseket, hogy az ügyfelek ne ijedjenek meg és ne vegyék ki a pénzüket.

„Az nagyon fontos, hogy ezeknek a kockázatosabb alapoknak a teljesítményét nem egy-két év alapján kell megítélni, hanem minimum három-öt év alapján, vagy hosszabb idő alapján." – Szőcs Gábor *

Az alapkezelői szakma stressz-szintje

A beszélgetés zárásaként a résztvevők elmondták, hogy a szakma gyakorlatilag 0-24 órás elfoglaltságot jelent – hétvégén is követni kell az eseményeket, hogy hétfőn már legyen elképzelés a reagálásra. Ugyanakkor a holdas vagyonkezelésben sok a régóta meglévő ügyfél, akik hozzászoktak a piaci turbulenciákhoz, így az ügyféloldali stressz kisebb.

„Ha én lennék az ügyfél, akkor sokkal nyugodtabban tudnék aludni és kevésbé venne igénybe ez a sokféle válság, veszély, árfolyamingadozás, hogyha nem saját magam döntenék a befektetéseimről, hanem azt rábíznám egy vagyonkezelőre, egy alapkezelőre, hiszen az úgyis tudja a dolgát, és még a nyaraláson is nézi az árfolyamokat." – Szőcs Gábor *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Ez a Klasszis Podcast.

[00:00:03]Üdvözöljük nézőinket a Klasszis podcast következő adásában, amelynek mai vendégei a Holdalapkezelő portfólió kezelői, Szőcs Gábor és Pekár Dávid.

[00:00:15]Annyi esemény volt az utóbbi időben, hogy csak kapkodjuk a fejünket a világpolitikában, a nyersanyagpiacokon, a részvénypiacokon, a magyar politikában, a magyar eszközökkel kapcsolatban.

[00:00:27]Talán maradjunk is egyből az utóbbinál, és nézzük meg, hogy mi történt azóta, hogy a választások utáni napokban valósággal eufikus hangulatba került a magyar pénz és tőkepiac.

[00:00:41]Én azt gondolom, hogy kitartott a lendület egyelőre.

[00:00:42]valójában ami ami történt a az idei év során az egy egészen némi zajjal terhelt, de egy egészen graduális folyamat volt, tehát ahogy látszódott a pólokon, hogy hogy lehet egy kormányváltás, ugye egyre inkább elkezd szárazni ezt a piac, am volt egy nagy megingás a Hornusz kapcsán, de az egy az egy külső sok.

[00:01:01]És utána igazából a a kétharmados felhatalmazást azt nyilván a választás másnapján beáraszta a piac megint szinte minden eszközosztályba.

[00:01:10]Tehát ez a részvény, kötvény, devizában mindenhol megjelent.

[00:01:15]És akkor azóta igazából ez nem nem romlott a hangulat.

[00:01:17]Tehát továbbra is van egy nagyon nagy bizalom, mind külföld oldaláról, mind a belföldi befektetők részéről afelé, hogy egy teljesen más gazdaságpolitika fogja jellemezni a következő négy, de jó esetben akár a nyolc évet, ami azt jelenti, hogy számokra lefordítva mondjuk egy magyar kockázati felár, egy magyar kötvényben mondjuk a lengyelekhez képest volt másé% pont még a bőven a választás előtt, abból egy fél% pontot ledolgozott a választásig, még egy felett a választás után egyből.

[00:01:46]És azóta is ez egy ilyen 20-30 bázispontot még szűkül, tehát már azért nagyon közel vagyunk a a lengyel kötvényekhez.

[00:01:55]Úgyhogy az látszik, hogy ez nem csak egy egyszeri hatás volt, hanem hanem folyamatosan megvan ez a bizalom.

[00:01:59]Ugye egyelőre a kormány összetétele is bizalomgerjesztő, tehát hogy jó jó szakemberekkel van összerakva, úgyhogy egyelőre nincs nincs ebben még megingás.

[00:02:12]Ahogy Dávid is említette a bizalomszót, szerintem a piac újra értékelte ezt Magyarországgal kapcsolatban, és a két tényleg meglepetés volt.

[00:02:19]Azt már elkezdték árazni, ugye, hogy a Tisza győzhet, de a kéthad meglepetés volt.

[00:02:23]És evvel mind a Tisza potenciális kormányzásának hossza, mind pedig annak a mozgástere jelentősen kitult.

[00:02:31]Most a mozgástér alatt értem azt, hogy hogy sokkal könnyebben tudnak hozzányúlni olyan költségvetést érintő rendszerekhez, szerződésekhez sokkal könnyebben tudnak operálni, ami nyilvánvalóan a magyar gazdaságot egy egy emelkedő pályára, konvergenciapályára helyezheti.

[00:02:51]Ugye az, hogy hozzáférünk az EU-s pénzekhez, az egy óriási löketet fog adni az megelőző évekhez képest, de talán inkább az a fontos, hogy az a fajta versengőpiac hiánya, ami kiépült itt az elmúlt 16 évben, az változni fog.

[00:03:07]És ez ahogy egyébként az elmúlt 16 évesben sem drasztikusan, hanem így csepről csepre gyűlt össze és rombolt, úgy ez a következő négy kötő nyolc évben szépen visszaépítheti a egy hatékonyabb, versengőbb és és eredményesebb magyar gazdaságot.

[00:03:27]A piacok ritkán mozognak egy egyenes vonal mentén, nem lehet, hogy esetleg át fog esni a piac a lótús oldalára, vagy esetleg máris túlesett, hogy a 360 alatti euró az már túlzás, hogy egy lengyel lengyelekéhez közelítő kötvényhozam az már túlzás, és lesz esetleg egy visszacsapás, egy korrekció a közeljövőben.

[00:03:50]Megvan ennek a kockázata, annál is inkább, mert azért eléggé ki van feszítve a költségvetés.

[00:03:54]elhangzott egy szám a napokban, hogy 6,8%-on adhatja át a stafétát, vagyis a költségvetést a a Fidesz a Tiszának.

[00:04:02]És hát nincs az kőbe vésve, hogy a Tisza józan és és gazdaságosság szempontjából jó módon fogja az ígéreteit időben végrehajtani.

[00:04:17]Ráadásul ugye ott vannak a nemzetközi piacok is, ahol hát van egy-két időzített bomba, nem csak a az iráni szorosnál, vagyis a hormozi szorosnál.

[00:04:27]Tehát nagyon-nagyon óvatosnak kell lennie a belpiacon a a az államháztartással kapcsolatban a Tiszának.

[00:04:34]És hát reménykedni kell, hogy a külpiacokon nem lesznek ellentétes folyamatok.

[00:04:41]Én annyit szerintem érdemes látni, hogy mindig kell valami jól kézzel fogható, könnyen érthető narratíva a piacnak.

[00:04:45]És azért szerintem a választás előtt az még sokkal inkább arról szólt, hogy nagyon sodródtunk kifele az Európai Unióból, nagyon-nagyon közel kerültünk a az oroszokhoz, tehát ezt a típusú kockáti prémiumot dolgozta le a piac.

[00:04:59]És amit ami viszont most történik, az már sokkal inkább arról szól, hogy reálisnak látszik, tehát elég komoly elköteleződés látszódik az eurozónás csatlakozáson, és ugye ez viszont sokkal több teret tartogat, mint a mint csak simán a lengyel spreadnek a ledolgozása.

[00:05:17]Ráadásul sokkal nagyobb a magyar felhatalmazás, mint egyébként a lengyel kormány esetében.

[00:05:21]Tehát az egy most egy jóval valószínűbb száriónak tűnik egyébként, hogy lehet egy nyolc éves ciklusa a a Tiszának, és abba a nyolc éves ciklusba magas felhatalmazás mellett tud működni, ami azt jelenti, hogy tud tényleg átvinni gazdaságpolitikai intézkedéseket.

[00:05:39]Szerintem a piac az annál egyszerűbb, mintsem, hogy ő önmagában például mondjuk egy jóval versenyzőbb és hosszútávon termelékenyebb magyar gazdaságnak ad hitet.

[00:05:48]Neki a EU-s forrás számít, neki a eurozónához való közeledés számít.

[00:05:54]Nyilván összefüggnek, csak hogy szerintem ő ezekre ül rá, és ugye az eurozónához való csatlakozás az még bőven tud spreadkülönbséget csökkenteni, és ott már ugye nem a lengyel zlotyis kötvényt kell nézni, hanem a magyar eurós kötvényeket kell nézni.

[00:06:09]És ugye egy 10 éves eurós magyar kötvény, ez inkább a 4% közelében kereskedik, azért a hosszú magyar is le tud konvergálni, hogyha reális az eurozónás csatlakozás.

[00:06:18]Az biztos, hogy azért ez egy nehéz út lesz, és ugye most jön az izgalmas része, hogy milyen a végrehajtás, mert azért nyilván kormányprogramot írni az picit könnyebb, mint a pontosabban sokkal könnyebb, mint ezt egyébként végrehajtani.

[00:06:28]Főleg úgy, hogy a mozgástér is kicsi.

[00:06:30]Úgyhogy kockat mindenképpen van benne.

[00:06:32]De most ezt a történetet hiszi el a piac, és szerem neki kellenek majd megerősítések abba a tekintetbe, hogy felelős a a kormányzás.

[00:06:40]Tehát fiskális politika, fiskális oldalon se lesznek olyan költések, amik egyébként túl erősen populisták, népjúétiek és nem fenntarthatóak.

[00:06:48]Tehát, hogyha ebbe az irányba elmehet a Tisza, miért ne mehetne?

[00:06:51]Az nyilván egy kockázat, de ha nem ezt csinálja, akkor szöntem és jönnek az EU pénzek, akkor lesz ebbe soksok megerősítési pont.

[00:06:58]Még engedd meg, Józsi, hogy hozzátegyek egy gondolatot.

[00:07:01]Ugye, hogyha a tőkepiacot nézzük, akkor három jelentős rész részpiac van, ami itt Magyarország szempontjából érdekes.

[00:07:07]Az egyik ugye a részfénypiac, a másik a kötvénypiac, és a harmadik a devizapiac.

[00:07:11]Én azt gondolom, hogy hogy ez a fajta optimizmus és ez a fajta erősödés, ami mindhárom esetében végbement, annak a a az a részfénypiac és a kötfénypiac oldaláról szerintem fenntarthatóbb, mint a forint oldaláról.

[00:07:26]Mire gondolok?

[00:07:26]Azért a forint jelentősen beerősödött.

[00:07:28]Ugye most 355 körül vagyunk itt a felvétel időpontjában.

[00:07:34]És hát ha megnézzük, hogy már hogy mekkora pozicionáltság épült ki a forintban, illetve milyen árfolyamokat, árfolyamcélokat lebegtetett be a Goldman Sax, a Morgan Stanley, a Citybank 330 340-ről beszélnek.

[00:07:50]Tehát már igazából azt akarom csak mondani, hogy már majdnem mindenki felült erre a vonatra, aki tehette részben azért is, mert ugye amiről beszéltünk, hogy EU konvergencia, jobb gazdaság, a másik pedig azért, mert van egy kamatelőnyünk, és ez a kamatelőénny még a mai napig magas, ugye van egy 44,5%-nyi kamatelőnyünk, és ez azt gondolom, hogy nem fog itt maradni.

[00:08:10]Tehát hogyha a forint ereje meg a forint ereje megteremtheti annak a lehetőségét, hogy ez a kamat számunkra hát attól függ, melyik oldalról nézzük, előny vagy hátrány, ugye magyar szempontból hátrány a magas kamat, ez ez lejjebb menjen.

[00:08:22]És a nyilván itt a jegybank az prudens módon, óvatos módon kivár, mivel hogy nem rendeződött még az iráni konfliktus, és ennek az energiapiacon, az energiaimportfüggőségünkön, energiaintenzitásunk mértéke miatt ugye ez egy potenciális veszélyforrás, de de hát a magyar gazdaságnak végtére egy a nagy export kitettsége miatt egy olcsóbb forint, az igencsak jó lenne.

[00:08:49]Úgyhogy én azt gondolom, hogy hogy az év során, ha a külső tényezők engedik, akkor és marad a forintterő, akkor a jegybank el fog indulni a kamat csökkentés útján, és ez pedig forint eladókat hozhat, leszállhatnak sokan a vonatról.

[00:09:07]Ugyanakkor, amikor majd effektívebb jönnek az EU-s pénzek, az lehet, hogy még tovább erősíti a forintot.

[00:09:11]Lehet, hogy ezért tartanak sokan fönt ilyen 330 Ft körüli euróárfolyam célt, nem?

[00:09:16]Tehát, hogy tulajdonképpen itt az egész euro eufória most egyelőre csak a választási eredménynek szól.

[00:09:24]Az új kormány még fel sem állt, még egy egy darab tolvonásnyi rendeletet sem hozott, és és már nagy optimizmus van.

[00:09:32]Ja, amit mondasz egyébként, az létezik, tehát hogy valójában tényleg a a valósággazdasági flow is nagyon pozitív tud lenni a forintnak.

[00:09:38]egy az, hogyha jönnek Magyarországra.

[00:09:40]Külföldi beruházások részben pedig az, hogy az EU-s források azok Euróba érkeznek és leváltásra kerülnek.

[00:09:45]És ez egy forintkeresletet jelent, strukturális for forintkeresletet jelent.

[00:09:50]Ugye ez volt a 2010-es években, amikor egyébként jelentős eurozónás európai uniós transzfereket kaptunk.

[00:09:57]Úgyhogy igen, tehát hogy most a spekulatív flow előlegeződött meg, és utána ehhez van még egy pozitív rágazdasági flow.

[00:10:04]De amit a Gábor is mondott, azt fontos látni, hogy a jegybank azért odarakja a forintot, ahova szeretnéd, tehát nagy a mozgásere.

[00:10:11]Én azt gondolom kamatoldalom, és egy ponton túl azért a különböző gazdasági szereplőket figyelembe kell venni.

[00:10:18]Tehát lehet, hogy egy stabil forint vagy egy erős forint az mondjuk például az inflációs pályát tekintve kedvező, de azért, hogyha nagyon erőteljesen érinti az exportszektort, hogyha ott sok vállalatnak elfogy a az operatív eredménye, akkor az akár leépítéseket is vonat maga után.

[00:10:32]Tehát egy ideálisan erős for forint felértékelődés teljesen fölösleges lenne.

[00:10:39]Hát végül is valami hasonló terelte az embereket a devizahitelezés felé a 2008-ot megelőzően.

[00:10:43]Tehát hogy a monetánis politika az tud egyensúlytalanságokat létrehozni.

[00:10:48]Szerintem nem szeretnének ilyet, de valójában én is óvatos lennék még egy ideig a helyükbe, és egy picit várnék, nem rohannék neki a kamatcsökkentéseknek.

[00:10:57]Mit jelent mindez a vajon a kis befektetők számára?

[00:10:58]Milyen lakossági állampapírhozamokra, euró forint árfolyamra és Buxindexre lehet felkészülni a következő, hát nem is tudom fél egy évben körülbelül?

[00:11:13]Rövid távon bármire, mert nyilván itt rángatják a piacokat, főleg a külpiaci események, majd gondolom erről beszélünk külön, de azért az a fajta van egy fajta rezsimváltás itt az euro forintban.

[00:11:23]Ugye a múltban inkább az volt, hogyha a forint beerősödött, akkor meg kellett venni, mert mert úgyis majd valamit el fog a kormány baltázni, és és olyan intézkedések lesznek, amik a gyengülés irányába hatnak.

[00:11:39]Tehát ez a belpiaci faktor ez inkább a a gyengülő irányba terelte a forintot.

[00:11:48]Ez most fordítva van.

[00:11:48]Tehát elképzelhető, hogy itt bármilyen megingás van a forintban, jelentősebb, akkor azt vételre kell kihasználni.

[00:11:57]Nyilván a kisbefektetőknek azt mérlegelni kell, hogy a megtakarításuk mekkora része van devizában.

[00:12:00]Azért most el kell mondjuk, hogy tehát ugye látjuk a privát bankári vagy a bankok a private banking szegmensének deviz megoszlásáról hallani, hogy minimum az 50%-a az devizában volt, azért ez most fáj.

[00:12:20]mégha egyébként sokan örülnek is az ügyfelek közül a a történteknek, tehát de hát nagyon sokan, főleg a kisebb háztartásoknak lehet, hogy lehetőséget szolgáltat egy kicsit jobban bemenni a devizába.

[00:12:33]Aztán hogyha pár év eltelik és tényleg haladunk előre az eurokonvergenciaúton, akkor lehet, hogy így is, úgy is eurót tartunk már, csak még nem tudjuk, hogy hogy a forint az euró.

[00:12:43]Még egy fontos eszközosztályt kihagytunk Magyarországon, az ingatlanokat, amelyeknek egy euróvezetés lehet, hogy szintén alaposan m dobna egyet az árfolyamukonnan.

[00:12:57]Én csak vissza kellom még egy egy pillanatra, hogy az euró forint kérdéskörbe én szerintem az az idően még változik a a befektetői magatartás, de valószínűleg abba az irányba fog változni, hogy egyre inkább elhiszi a lakossági befektető a euro forint árfolyam stabilitását, mer ugye hogyha az eurozona csatlakozást komolyan gondoljuk, akkor ugye annak egy vég viszonylag tágrang stabilnak kéne lennie.

[00:13:18]Igazából a monetáris politikai tervezéshez is egy stabil forint kéne, és szerintem ezzel a gazdaságpolitika is jól lesz.

[00:13:25]És hogyha ez beágyazódik a lakossági befektetőknek a gondolkodásába, akkor nagyobb lesz valószínűleg a forint arány a befektetéseikbe, hiszen van egy hozamelőnye a forintnak.

[00:13:35]Tehát hogyha az embernek az a várakozása, hogy négy-öt hat év múlva akinek mikor ki kinek mi a várakozása, de akkor ebből euró lesz, akkor valójában jobb most forintot tartani, mint most eurót, hiszen van egy kamaterőny.

[00:13:47]Szerintem ebbe ha egy fé év eltelik, akkor kialakulhat egy stabil hit, ami átalokál a ebből a mondjuk 50-60%-os privátbanki devizaarányból érdemi részt forint felé.

[00:13:58]Nyilván ez nem azt jelenti, hogy utána 10-20% lesz csak a devizaarány, de valószínűleg azért egy érdemi szeletettet át tud hozni.

[00:14:04]ö forintba.

[00:14:07]Az ingatlanok terén szerintem a Magyarországnak ugye a kereskedelmi ingatlanpiaca az alapból Euróba árazott, tehát ott valójában ez nem okoz meglepetést.

[00:14:14]Ugye azt nagy intézményi szereplők mozgatják nagyrészt, és ugye ott a bérleti díjak is euróalapon vannak szedve, illetve az értékeltségek is euróalapon vannak nézve.

[00:14:22]Tehát hogyha az ember egy bevásárlóközpontot, irodát, logisztikai parkot, bármi ilyesmit néz, ott ez igazából nem egy valós változás.

[00:14:31]És ott maximum annyi tud történni, hogy volt Magyarországnak ott is egy felára.

[00:14:36]Tehát hogyha valaki megnézte, hogy milyen eurós hozamon kereskedik egy kereskedelmi ingatlan, akkor jellemzően a magyar eszközök magasabban kereskedtek nyilván, mint egy nyugat-európai, és ott az a az országkockázatnak szólt valamennyire.

[00:14:48]Ez tud mérséklődni egyébként a eurozónához való csatlakozással, meg egy kiszámítható gazdaságpolitikával, meg egy nyugatbarát külpolitikával.

[00:14:58]a lakossági, tehát a lakossági ingatlanpiacon ugye annak is vannak olyan szegmensei az ötödik kerületben erre arra, amiket már egyébként Európa árasztak.

[00:15:07]Igazából azt gondolom, hogy nem kell nagy különbséget, vagy nem kell nagy változást okozzon így elsőre a euró bevezetése.

[00:15:14]Igazából az csak egy átváltási arány lesz abban a pillanatban, hogy a ha az ember beáraszta forintba a lakását és azt azon a forint árfolyamon vagy azon a forint értéken jónak gondolta, akkor az euro forint árfolyam, hogyha stabil marad, akkor egy idő után ezt erről euróba fog gondolkodni, és euróra váltja át, de szerintem az árakban ennek nem kéne nagyon átrendeződnie.

[00:15:34]annyit tennék hozzá, és ez talán inkább a rövidebb táv, hogy ugye mi is az, ami leginkább az ingatlanok árfolyamát, árát befolyásolja.

[00:15:42]Ez kettő dolog.

[00:15:42]Az egyik ugye a a nominális bérek, tehát a béremelkedése a lakosságnak.

[00:15:47]A másik pedig ugye a az a hoam, az a kamatszint, amin amin hitelt fel tud venni a leendő ingatlantulajdonos.

[00:15:56]És hát ha belegondolunk, akkor valójában mind a kettőben nyílik egy tér a javulásra.

[00:16:06]Beszéltünk arról, hogy csökkenhetnek a kamatok, lejöhet a hoamgörbe hosszú vége, ami nyilván lenyomhatja a a forintalapó hitelek kamatát.

[00:16:13]És hát a a nominál bérek is többet tudnak emelkedni, hogyha egy jobb mondjuk eur EUs források által megtámogatott költségvetésen nagyobb mozgásteret találó és hát az ígéreteit végrehajtó Tiszapárt a lakosságot kérdezőbb helyzetet hozva ugye nominál béreket tudná emelni.

[00:16:36]Ugye van még egy faktor egyébként, ami tudná az ingatlanok árát emelni, azok a kormányzati mindenféle stimulusok, intervenciók, de ezek ki lettek maxolva az elmúlt 10 évben.

[00:16:48]Na ez e ez az, ami a változást illeti.

[00:16:48]A másik, hogy abszolút értelemben mondjuk most olcsó-e a az ingatlanpiac, vagy sem.

[00:16:56]Ö hát erről mindenkinek megvan a véleménye.

[00:16:59]Általában azt gondoljuk itt házon belül is, hogy hogy inkább drágább, mint olcsó, de ettől függetlenül ezek a faktorok a az elmozdulást felfelé segíthetik.

[00:17:13]Az egyik legnagyobb mumus, ami a magyar gazdaságra leselkedik, ez ugye az energiaár.

[00:17:18]Itt pedig most egyelőre teljesen bizonytalan a helyzet.

[00:17:21]100 körül ingadozik, 100 dollár körül ingadozik éppen az olajár, de hogy mennyi lesz akár egy hét múlva is, fogalmunk sincs róla.

[00:17:30]Lehet erről bármiféle jóslásba bocsátkozni?

[00:17:35]Hát először is a rövid távról erőteljes kérdések vannak még ennek az alakulásával kapcsolatban.

[00:17:40]Ugye nem az fontos, hogy lőnek-e az öbölben, hanem az, hogy átjöhetnek-e a hajók a szoroson, és ezek a hajók nem jöhetnek át most már gyakorlatilag 10 hete.

[00:17:48]És azt kell tudni, hogy bár fáj ez globálisan mindenkinek, hiszen mindenki fogyaszt olajat, gázt és egyéb termékeket, azonban különösen fáj az olyan országoknak, akik energiaintenzívebbek, tehát a egységnyi GDP-t több energiából állítják elő, illetve energiafüggőségük nagyobb, importarányuk nagyobb.

[00:18:10]És ilyen szempontból Magyarország sajnos kedvezőtlen helyzetben van.

[00:18:15]Magyarország energia importja a felhasználásnak közel 70-75%-a belevéve olajat, gázt, áramot.

[00:18:25]egyébként Európa is körülbelül ezen a szinten van, miközben egy Amerika az inkább exporterör, picit exportőr, Kína kicsi importőr, tehát ilyen szempontból Európa és Magyarország rossz helyzetben van egy egy olyan forgatókönyvben, amikor a a háború vagy hát ez a kienged hamarabb helyzet tart.

[00:18:47]És hát ugye azt látjuk, hogy most 100 dollár körül vagyunk olajban.

[00:18:50]120 volt nagyjából a a a Brend tőzsdei árjegyzésének teteje.

[00:18:57]A gázfronton sokkal jobb a helyzet, mint az orosz-ukrán konfliktusnál, de azért itt is fölmentünk egy 50%-ot.

[00:19:07]áramár az nem nőtt annyira, de összességében el lehet mondani, hogyha ezekkel az emelkedett árszintes árszintekkel számolunk egy kvázi rezsinövelést az ország számára, és mondjuk azt mondjuk, hogy egy éven keresztül magasabbak lesznek ezek az energiaárak, akkor az a magyar GDP vagy a magyar gazdaságot a GDP 2,6%-ával terhelné meg.

[00:19:28]Ez nem azt jelenti, hogy ennyivel nőne, csökkenne a a növekedésünk, mert nyilván lehet megtakarításokhoz nyúlni, de azért el lehet mondani, hogy ez egy nagy teher.

[00:19:39]hangsúlyozom, nem akkora teher, mint az orosz-ukrán válság idején volt.

[00:19:42]De hát nem is lehet tudni még, hogy hol a vége.

[00:19:48]És azért, hogyha ugye eddig nem volt olyan nagy baj, hogy nem volt forgalom a szoroson, hát már még még idő volt, még befutnak a a hajók, a a már korábban elinduló hajók a kikötőkbe, kitárazzák az olajat, hozzá lehetett nyúlni a stratégiai készletekhez, mind finomítói, mind tehát mondjuk a Mall is tudott a saját készletéből többlet felhasználni, meg az állam készletéből is.

[00:20:10]Szóval, hogy eddig még szerintem nem láttuk az igazi hatását annak, hogyha hogy hogy mennyire is hiányozna a az olaj olaj, illetve az egyéb ugye beszélünk itt műtrágya alapanyagról, műanyag alapanyagról, chip gyártáshoz szükséges héliumról, hogy me mekkora lenne ezeknek a ezek ezekben meglévő hiány hatása, negatív hatása a gazdaságra.

[00:20:36]Beszéljünk a hosszú távról is.

[00:20:38]Igen, bennem az motozkál, hogy hogy mi lesz, hogyha itt valami nagyon csúnya forgatókönyv érvényesül, mondjuk egy évig nem megy át egy hajó sem ezen a szoroson, meg közben még esetleg szét is lövik az olajberendezéseket, akkor akkor hová jutunk?

[00:20:51]Hát akkor a kőkorszakba kis túlzással.

[00:20:54]Tehát energia nélkül azért azért, hogy mondjam, a drága energia még mindig jobb, mintogyha nincs energia.

[00:20:58]Ö tehát az akkor abszolút meg tudná béníteni a a gazdaságokat és recessziót tudná okozni a legtöbb országban.

[00:21:07]Ö azt gondolom egyébként, hogy ekkora áldozatot már nem vállalna egyik fél sem, bár nem akarok itt ilyen geopolitikai elemzésekbe belemenni, de hát megint kell egyébként ez a ez az évtized már ilyen.

[00:21:22]Tehát a válaszod, vagyis a kérdésedre a válasz az az, hogy az az akkor elég rendesen földbe állna a gazdaság.

[00:21:29]Szerintem ettől nem kell tartani, de az benne van a pakliban, hogy ez még egy-két hónapig így halad.

[00:21:35]Ugye van olyan szárió, hogy Trump azt mondja, hogy nem érdekel az időközi választás, igazából a következő elnökválasztás sem, hiszen úgyse leszek már elnök, akarok egy új geopolitikai világrendet.

[00:21:49]Abban én ki akarom terjeszteni a a a hatáskörömet.

[00:21:51]Ugye Venezuellát már sikerült magam ellé állítani.

[00:21:56]A Közelkelet is nagyon ott táncol, hogy már csak Irán a gyenge láncem.

[00:22:01]Ö oroszok ugye kimentek vagy ki lettek pucolva Szíriából nem olyan régen.

[00:22:06]Tehát lehet, hogy a ez ez egy fajta hosszabb távú jövőkép árán beáldozza a rövidtávú gazdasági prosperitást.

[00:22:16]Igen, egyes elmérletek szerint tulajdonképpen Kína különböző szövetségeseit kapcsolja ki egymás után, és a fő problémája az Kína.

[00:22:24]Ez teljesen egyértelmű.

[00:22:24]Tehát ez erről szól.

[00:22:28]némi némi optimizmust azért hozzáraknék a Gábor mondandójához, tehát hogy és nyilván itt tehát azt érdemes látni, hogy azért amúgy nem jön átta szorosan, annak egy része azért csöveken el tud jutni valamerre, tehát hogy azért nem a nem a nem a teljes ottani kitermelés az, ami kiesik.

[00:22:42]És szerintem azért az volt tanulsága 2022-nek is, hogy azért tud adaptálódni a gazdaság a magasabb áraknak a hatására, tehát hogy tud a kereslet azért szerintem érdembe csökkenni, mert valószínűleg van jó nagyon olyan fölös kereslet a a gazdaságban, ami ami csak a szokások megváltoztatásával kivehető.

[00:23:04]Úgyhogy szerintem persze, tehát hogy tud recessziót okozni, hogyha ez sokáig tart, meg tud fájdalmat okozni, de de földben szerintem nem állunk tőle.

[00:23:10]Tehát őszintén ez alkalmazkodni tud a világ akkor, hogyha egyébként egy ilyen hosszú időtávot kell nézni.

[00:23:16]Plusz abba a szenárióba is én inkább valami olyasbe gondolkodnék, hogy vannak olyan szereplők, akik tudnak onnan kihozni olajat, vannak, akik nem.

[00:23:23]Tehát, hogy szerintem ez azért nem ilyen binárist, hanem ennek vannak azért árnyalatai.

[00:23:28]Lehet ennek egy nagyon extrém verziója, ahol tényleg ezt kell adni készlétnek minden, de szerintem ez inkább a kis valószínűségű, joggatósabb, senkinek nem racionális verzió.

[00:23:36]Plus mondom, én nem becsülném soha alá a gazdaságnak az alkalmazkodóképességét.

[00:23:42]Egy kicsit vitatkoznék Dáviddal, mert azért oké, hogy tudunk kevesebbet fogyasztani, de hát az ugye láttuk, mi történt 2022-ben, leesett az európai gázfogyasztás 20%-kal, azóta is lent van 20%-kal.

[00:23:54]A német ipar pedig gyakorlatilag kiárazódott a globális versenyből prés közé, két oldalról prés közé szorulva, Kína és USA közé.

[00:24:02]Ö miközben ugye itt hangsúlyoznom kell ugye energiaimportőrként és mondjuk ott van az USA ahogy ahol gyakorlatilag energieexport ellátja magát olajjal ellátja magát földgázzal valójában neki egy ilyen helyzetet ahol mondjuk tartósan magasabb az olajára házon belül kell lemeccselni az a pénz nem fog hiányozni az amerikai gazdaságból csak meg fog jelenni a kitermelőknél és el fog tűnni a fogyasztók zsebéből ezt politikai eszközökkel lehet kezelni Szóval a a konklúzióm az az, hogy térségfüggő és energia kitettségfüggő, hogy mennyire tudja megsíleni egy gazdaság ezt a helyzetet, vagy sem.

[00:24:46]Egyébként ha már itt a rövid távról beszélünk, egy hadd mondjak, és Dávid mondta, hogy nagyon pesszimista voltam, akkor egy kicsit hadd legyek optimistább hosszú távon.

[00:24:55]ugyanis azt gondolom, hogy most nem a követ nem a háborút nem a háború végét követő egy évről beszélek, mert ott még ugye idő kell még a a rendeződnek a a készletek meg a meg az árak, de azt gondolom, hogy középtávon viszont lehet olcsóbb az olaj, mint azt mint azt a háború előtt gondoltuk.

[00:25:16]És miért?

[00:25:16]Azért, mert először is lett egy Venezuellánk, aki szépen fel fogja futtatni a kitermelést.

[00:25:26]Itt a háború közben Abu Dhabi, az Egyesült Arab Emirátusok kilépett az OPECből.

[00:25:30]Ezáltal megnyílt számára lehetőség, hogy másfél millió hordóval többet termeljen.

[00:25:37]Ráadásul valószínűleg ami ugye globális fogyasztás 15%-a, úgyhogy a globális fogyasztás már nagyon nem nő.

[00:25:44]És a harmadik és talán legfontosabb, hogy hogyha Trump és az USA tényleg akar kapni valamit Irántól, akkor adni is kell neki.

[00:25:53]És mi az, amit tud adni?

[00:25:55]Azt tudja adni, hogy leveszi a szankciós listáról, vagy hát feloldja azokat a szankciókat, amik az iráni olajexportot gyakorlatilag nyomottabb szinten tartották.

[00:26:06]Tehát Iránból, Egyesült Alab Emirátusokból, Venezuellából jóval több olajat remélhetünk a középtávon, mint azt korábban gondoltuk.

[00:26:17]És amúgy is egy kicsit kissé túlkínálatos olajpiaci túlkínálatos helyzetbe ment bele a világ a háborúba, és még nem is beszéltem arról, hogy az OPEC maradék részénél is bőven van még tartalék.

[00:26:32]É, én csak annyit hozzátennék, hogy a még ami fontosab ebben, hogy ugye ami most keresleti alkalmazkodás meg tud történni, az valószínűleg tartós alkalmazkodás tud lenni.

[00:26:39]Tehát hogyha valaki lecseréli a vagy új autót veszi, és nem benzinest vesz, hanem elektromost, akkor az egy tartós keresletcsökkenés.

[00:26:46]Hogyha ugye pont a mostani magas árak azok tudják rombolni a keresletet, akkor az szerintem nem olyan, ami egy alacsonyabb olajárnál csak úgy visszakapcsolódik.

[00:26:54]Tehát, hogy ez is ugyanúgy az alacsonyabb olajár felé mutat.

[00:26:58]plusza, amit a Gábor mondtas, hogy azér kibontanám, tehát hogy valójában az OPAC az azért tényleg úgy működik, hogy mindenki a kapacitásaihoz képest visszavesz, hogy egyébként a olyan időszakokba, amikor alacsony az olajár, hogy ezt menedzseljék.

[00:27:08]Viszont ezek az országok azért jellemzően autokrata helyek, ahol van rengeteg népjúléti kiadása a az államnak, hogy fenntartsa a hatalmát.

[00:27:17]Őnekik azért ez most eléggé fáj ezz a mostani helyzet, ahol nem tudják eladni az olajukat.

[00:27:20]Úgyhogy magába az Egyesült Arab Emirátusok kilépése az nem csak azt jelenti, hogy neki van mondjuk még egy másfél millió hordónyi plusz kapacitása, amit behozhat majd a piacra, hanem az egész OPECnak szerintem picit a a létét megkérdőjelezi, mert ez nem nem lineáris, tehát ez nem úgy működik, hogy egy szereplő kilépik, akkor a kilép, akkor annyival gyengülne a piac befolyásoló képessége az OPEC-nek, hanem szerintem ennek van egy ilyen tipping pontja, ahol eltűnik az ő szerepköre, mert hogy onnantól kezdve nagyon a saját nagyon nagyot kéne már visszavenni a saját termeléséből, hogy karban tartsa.

[00:27:51]az árakat, és mindenki másnak adná oda ezt a ezt a pluszt.

[00:27:53]Tehát, hogy szerintem a ez a ez a háború ez lehet, hogy középtávon az egész OPEC kikezdi, és az egy tök más olajpiac.

[00:28:01]Valami kis kockázati felár talán marad marad az oj árfolyamban, nem?

[00:28:03]Az amiatt, hogy hogy az piac azt fogja várni, hogy esetleg megint egymásnak esnek a felek, még ha most béke béket is kötnek, esetleg hosszú távon megint kiírobban egy ilyen konfliktus.

[00:28:13]Úgyhogy lehet, hogy nem lesz többé60 az olaj, hanem csak 70 dollár.

[00:28:17]Én én szerintem szerintem nem.

[00:28:19]Tehát, hogy szerintem az lesz, hogy mindenki ahogy tud, úgy fog kitermelni akkor, hogyha ez végetér.

[00:28:24]És az a az rövid oldalt, tehát rövid oldalban azért nincs nagyon kockáti prémium, mert ugye az rövid határidőre megvett olaj.

[00:28:29]Ott, hogyha óriási a túlkínálat, az nagyon leviszi az árakat.

[00:28:33]A a görbéje az olajpiacnak meg fog változni, tehát hogy most sokkal magasabban van egy rövid lejáratú olaj futures olajhatáridő, mint egy hosszú lejáratú.

[00:28:44]Jóben valószínűleg ez fordítva tud lenni, mondjuk egy három év múlva jó esetben, amikor nagyon alacsony tud lenni a a rövid oldal, és akkor lehet, hogy az a kockáti prémium beépül a hosszabb lejáratokba, de de én azzal szkeptikus lennék, tehát úgy szerintem tök jó esélye van annak, hogy nagyon megváltozik az egésznek a struktúrája.

[00:29:00]50 50%-kal magasabb most a spot olaj, jelenlegi olaj, mint a mint a három-négy éves olaj.

[00:29:05]És ez volt már 100% is ez a különbözet pár egy-két héttel ezelőtt.

[00:29:12]És az nem lehetséges, hogy emiatt a válság miatt a megújuló energiák kapnak egy olyan löketet, megújul energiaforrások kutatása, termelése, fejlesztése, ami felgyorsítja az olaj és a földgáz kivezetésének a folyamatát.

[00:29:27]Az nem csak, hogy lehetséges, hanem egyértelműen be is fog következni.

[00:29:32]És ennek már látjuk a nem csak a gazdasági egyéni döntéshozatalokból fakadó jelét, hanem a politikai paradigmaváltás oldaláról is.

[00:29:44]A ugye beszéltünk arról, hogy itt összeraktak az EU-ban egy Accelerate EU programot, amiben benne van, hogy fel akarják gyorsítani a megújuló beruházások, erőművek, illetve az ahhoz kapcsolódó és a rendszerstabilitását biztosító hálózat és tárolók és minden egyébnek a a az építését, de beszéltünk arról is, hogy újra többen vesznek elektromos autót a világban, mert nem akarják kitenni magukat.

[00:30:12]Ugye a legtöbb országban nincsen ilyen benzinárstopp, van segítség, de nem ekkora, mint mint nálunk.

[00:30:19]Úgyhogy sokan, akik amúgy is gondolkodtak már, hogy vegyenek egy nagyon jól kinéző és egyébként olcsóbb kínai autót, azok ilyenkor meg is fogják ezt lépni.

[00:30:29]A egyébként ha már megújuló energia, ugye itt az energiáról sokáig úgy beszéltünk, hogy hú, hát ez nagyon fontos, az energia átmehet a klímavédelem szempontjából.

[00:30:39]És ez ugye a 2010-es éveket ez jellemezte.

[00:30:42]Azonban ez a két energiasok, amit így a a megkapott a világ a nyakába, orosz-ukrán és a a mostani konfliktus által, ez egy kicsit leterelte a napirendről a a zöldülést, és helyette behozta az ellátásbiztonság kérdését.

[00:30:58]Tehát ugye nem csak az lesz, hogy mennek majd megújok felé, hanem ugye nagyon fontos lesz a lokálisan előállítható energia szemben a behozott, mert jellemzően fosszilis alapon fogyasztott energiával szemben.

[00:31:15]És a itt ugye azt kell mond tudni, hogy itt azért van a kettő között egy közös metszet, tehát a klímavédelem és az ellátásbiztonság között van egy közös metszet.

[00:31:23]Milyen milyen lokális energia?

[00:31:24]Az ugye a szél, a nap, a víz és az atom.

[00:31:29]És hát mindegyiknek gyakorlatilag gyorsuló növekedést növekedését prognosztizáljuk.

[00:31:37]Amerre nézünk, válság van.

[00:31:37]Tehát tulajdonképpen nem csak ez az olajprobléma és a közelkeleti helyzet az egyetlen válság.

[00:31:44]Tovább dühöng az ukránh háború.

[00:31:46]Feszültségek vannak Kínával.

[00:31:46]Ha Kubát megtámadják, vagy vagy jött történik valami, az se biztos, hogy egy olyan könnyű menetelés lesz.

[00:31:59]Igazából Európában gyenge a növekedés, Amerikában nagyon sok feszültséges probléma van, és a részvénypiacok meg legalábbis Amerikában új újabb és újabb történelmi csúcsot döntögetnek.

[00:32:09]Ez ez most hogy lehetséges?

[00:32:14]Hát ez két két külön sztori szerintem, tehát hogy az a az a beruházási hullám, ami elindult mesterséges intelligencia fejlesztésre, ez szerintem nem áll le attól, hogy különböző országoknak vannak terhelt viszonyai, tehát hogy ezek szerintem egymástól függetlenek.

[00:32:28]Ugye amitől nagyon nagyon polarizáltá váltak egyébként az amerikai tőzsdék is.

[00:32:33]Nagyon kevés vállalatnál csapódik ki egyébként a profitok jelentős része.

[00:32:37]És ugye ez most egy picit az történik a jelenben, hogy kapott egy kicsit a fiskális lazításhoz hasonló impulzust a a világgazdaság.

[00:32:47]Most már ugye nem is csak az amerikai, hanem azért kiterjed a fejlődőpiacokon is, ugye a chipgyártókhoz, meg memóriagyártókhoz.

[00:32:55]Ugye az, hogy rengeteg megtermelt cashen, készpénzen ültek az amerikai tecák, amiket általában valahol parkoltattak adózási okokból.

[00:33:02]Most nagyon most úgy látják, hogy vagy tehát ez két-két külön sztori, de hogy vagy azt látják, hogy nagyon jó megtérüléssel vissza tudják forgatni a biziszükbe, vagy eszerűen csak rákényszeríti őket a verseny arra, hogy visszafektessenek a bizükbe.

[00:33:14]És ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy óriási data centereket kell építeni ahhoz, hogy számolási kapacitással ellássák a az AI-nak az igényeit.

[00:33:22]És ugye ehhez most nagyon szűk keresztmetszetek alakultak ki a piacon, tehát akár a memóriába, akár a chipbe nem tud ehhez felnőni a kapacitás hirtelen.

[00:33:33]Tehát ez ugyanolyan, mintogyha egyébként bármilyen más nyersanyagra lenne hirtelen óriási óriási szükséglet, nem tud ehhez felnőni a a piacon a kínálat.

[00:33:43]Ezért borzasztó erős árazási ereje van ezeknek a cégeknek.

[00:33:45]Ezért történik az, hogy egy egy Samsung vagy más memóriagyártók azok óriási profitabil profitabilitást érnek most el, mert nagyon jó az ározási erejük ezekkel a teszt célekkel szemben.

[00:33:57]És ugye ez azt jelenti, hogy tudnak fölmenni egyébként a profitok, merthogy ezek az elköltött tőkebefektetések a TECK oldalán, azek profitként kicsapódnak más cégeknél és igazából erre optimista a piac.

[00:34:10]Most azt jönnek a hosszútávok kifotása.

[00:34:12]Miért?

[00:34:14]Mert ugye nyilván ezek rövidtávú nyereségnövekedésnek tűnnek, hiszen nem feltétlenül költenek el sok 100 milliárdot majd minden évbe a nagy technológiai vállalatok.

[00:34:24]De egyelőre az látszik, hogy ebben nagyon nagy a verseny, nagyon nagy potenciált látnak a mesterséges intelligenciáb, és hogyha ez majd mellé jön egyébként az, hogy a vállalatoknál tényleg nagyon megnő ennek a, mármint a használatnak a penetrációja, és ezért hajlandóak is fizetni, az azért újabb hullámokat tud adni a a az ilyen típusú beruházásoknak.

[00:34:43]Szerintem most picit ezt a világot nézi a piac, vagy ezt áraza, és ettől tud egyébként olyan magasan lenni egy S&P.

[00:34:51]Itt azért azt kell látni, hogy ne ez nem a széles merítésű reálgazdaságnak a jó teljesítménye.

[00:34:54]Tehát amit te is mondasz, hogy szétválik picit ebbe a kérdésbe a világ, az egy teljesen oké érzékelés, hogy a a a reálgazdaság nem látszik olyan jónak.

[00:35:03]Ehhez képest meg a a tőzsd ározások.

[00:35:05]Igen, ez ugyanaz a kérdés, mintogyha az ember megnézte a 70-es évektől a globalizációt, akkor lehet, hogy a reál bérek annyira nem tett jót Amerikában, főleg nem a ipari területeken, de a termelékenységnek és a a tőketulajdonosnak jót tett, mert az ő megtérülése, az ő profitja, az ő profit marginje az mind mind mind mind mind mind mind mind mind mind mind nagyon sokat javult.

[00:35:22]Most picit ez a polarizáció történik, csak itt ugye a várakozás az az, hogy a a szolgáltató szektorban történik meg ez a ez a diszrupció.

[00:35:31]Most azért a pénzt nem a a tehát most a pénzt azt azok keresik, akik ehhez infrastruktúrát szolgáltatnak.

[00:35:38]Úgyhogy ezért tűnik szerintem kontrasztosnak az, hogy mit érzékel az ember a a a reálzdaságba, és mit lát egyébként tőzsdéjározásokban.

[00:35:47]Dávidot megerősítve és némiképp kiegészítve, ugye ha már tőzsde indexeket említetted, akkor nagyon egyértelműen látszik az, hogy ahol nagy része van a technológiának és a félvezető szektornak, azok az indexek mennek.

[00:36:00]Ilyen ugye a a az ázsiai feltörekvőpiaci index, illetve a az amerikai index, és nem ilyen mondjuk Európa.

[00:36:08]És amit még mondani akartam, hogy kicsit számszerűsítve a meg relatív skálára helyezve, hogy mekkora is ez a technológiai AI beruházás, nem csak AI, hanem minden egyéb, ami ami Amerikában zajlik, az most körülbelül GDP arányosan akkora, mint a DCOM Luffy idején volt ugye az internetbe és az egyéb infrastruktúrában, ami ahhoz kapcsolódott.

[00:36:34]Teljes egészében, ilyen 8%-áról beszélnek a GDP-nek.

[00:36:36]Nyilván ez kiszorít egyéb beruházásokat, de ez a beruházás volumen ez tényleg nagyon támogató.

[00:36:40]A a GDP azt hiszem már ilyen f1%-ról beszéltek, hogy mekkora hatása van a GDP növekedésre így így rövid távon.

[00:36:47]És ez csak nőhet.

[00:36:49]A és ugye nem csak a fontos látni, hogy nem csak a technológia területén van beruházási bum a világban, hanem ugye említettük a az energiaátetet, ami most ugye az ellátásbiztonság jegyében zajlik, és elköltenek évente globálisan a GDP 3-4%-át.

[00:37:08]És hát van itt még egy dolog, amit a geopolitikai zűrzavarok eszkaláltak, az pedig, hogy a hadipari beruházások mindenhol a világban.

[00:37:14]És bármi is lesz ezeknek a megtérülése hosszú távon, rövid távon egészen biztosan GDP-t lendítik előre.

[00:37:22]A hosszú távú megtérülését egyébként még nehéz látni, mert a mondjuk egy ilyen AI technológiai beruházási értékláncon keresztül ugye valaki biztos, hogy nyerni fog.

[00:37:33]A kérdés az, hogy ki és mennyit.

[00:37:38]Ennek a két szélsősége vagy két végpontja az egyik, hogy a piac elversenyze az egészet, és mi fogunk hárman nyerni rajta meg még mindenki más, tehát a fogyasztók, mert mondjuk végtelen és és gyakorlatilag olcsó AI-t kapunk, miközben a cégek profitja meg meg beruházása nem fog megterülni.

[00:37:59]A másik oldal pedig egyébként az, hogy hát halálra fogják keresni magukat, hosszú távon nagyon profitábilisak fognak maradni a a vállati értéklán szereplői.

[00:38:11]Apropodot Komlufi pont az járt az eszemben itt, hogy nem lehet, hogy ugyanúgy úgy fog ez végződni, mint annak idején adott komlufi kipukkadásra, hogy volt egy csomó internetcég, ezek 90 valahány százal csödbe ment, de az internetnet itt maradt velünk, és nagyon olcsón és jó internetszolgáltatásban van részünk azóta is.

[00:38:30]Ott van a rengeteg weboldal satöbbi, de de az a lufi, ami annak idején ki kialakult, az az rengeteg veszteséget okozott a részvényeseknek.

[00:38:40]Szerintem a a technológiai forradalmak szükségszerűen ilyen logikával működnek, tehát hogy attól, hogy a egy új technológiáról beszélünk, ott ugye mindig az van, hogy bármit bele lehet látni a jövőbe.

[00:38:47]Ezért sokkal könnyebb erre forrást gyűjteni, sokkal megengedőbek a cégek a ározásokat tekintve.

[00:38:54]De azért azt fontos látni, hogy a tőzsdei cégek tekintetében messze nincs olyan típusú optimizmus, mint ami a DCOM idején volt.

[00:39:01]Tehát nincs akkora megelőlegezés.

[00:39:02]Most azért olyan cégek költik ezekre a pénzt, és olyan cégek ruháznak be, akik azért egy jól értelmezhető árfolyamnyereség szorzón forognak.

[00:39:11]Tehát nem olyan elszálltak az árazások.

[00:39:12]Szerintem sokkal koncentráltabbnak is tűnik ez, mint a mint a DCOM Luffy, ahol talán van ilyen típusú hatás azok a privát cégeknél a most újan alakuló valamilyen AI modellt építő cégek, és nem a nagyok, tehát a nagyoknál is valószínűleg, de hogy ugye egyre több kicsi létrejön, és ott egy-egy gyakorlatilag mondásra, prezentációra lehet sok-sok milliárd dollárt gyűjteni, mert nagyon jól cseng, ugye.

[00:39:39]Szóval itt jön be az a az a logika, mint a acomnál a a simán, hogyha ha valaki erre felült, akkor már tudott őkét gyűjteni.

[00:39:47]Itt az AI egy picit a private szegmensbe ilyen, de szerintem ennyire nincsen elinflálva.

[00:39:53]De igen, lehet egy olyan kimenete ennek egyébként, ahol én szerintem nem az lesz, hogy nem keresnek ezen pénzt.

[00:39:58]Szerintem ez, hogyha széleskörbe erterjed és hatékonyságot javít, akkor biztos, hogy monetizálható is.

[00:40:02]Csak ha van verseny, akkor valószínűleg a megtérülés az egy értelmes szinten fog maradni.

[00:40:10]Tehát nem az lesz, hogy egyébként ezeknek nulla vagy rossz a megtérülése, hanem egyszerűen csak a kockátmentes hozamhoz képest be behúz egy ahhoz képesti valamilyen felárhoz, ami egy értelmes felár, de de nem lesz ennek valamilyen plusz extra megtérülése.

[00:40:24]De szerintem azon a szinten monetizálható kell legyen, mert ha nem, akkor még nem lesz benne addicionális beruházás, hogy nem fogja senki építeni az infrastruktúrát.

[00:40:30]úgyhogy ilyen szempontból szerintem azért a megtérés az nem kéne, hogy nagyon rossz legyen.

[00:40:36]Egy másik nagy mumus a világgazdaságban, világpolitikában, hogy esetleg Kína megtámadja Tajvant, vagy Kína és az USA valamilyen durva kereskedelmi háborúba, esetleg fegyveres konfliktusba keveredik egymással.

[00:40:48]Az alapkezelőnél vannak erre vonatkozó számítások, kalkulációk, hogy ennek milyen valószínűséget lehet adni.

[00:40:57]Hát szerintem aki erre valószínűséget ad, azt nem mond igazat.

[00:40:58]Úgyhogy azt óvatosan kell kezelni.

[00:41:00]Szerintem a az, hogy mondjuk Kína és Egyesült Államok fegyveres konfliktusba kerüljön, ez szerintem csak ilyen proxi háborúon keresztül reális, nem közvetlenül.

[00:41:10]A Twan kockat az szerintem mindig ott van nekem ott.

[00:41:15]Így az a le az amit látok abból, hogy ez ez relatíve támogatott, én amennyire tudom a kínai társadalom oldaláról is.

[00:41:23]Tehát ez egy ilyen jól elültetett sztori, hogy ezeknek valamikor egyesülnie kell, de ugye ez is, mint minden más, nem egy bináris kimenetű.

[00:41:31]Nem csak úgy lehet megoldani egyébként, hogy a a lerohanják Taivá-t, hanem lehet, hogy a akár a Hongkong példájából okulva egy idő után szépen lassan a taiwani nép és a taiwani politikai vezetést is be lehet húzni valami békés egyesületés felé.

[00:41:46]Tényleg nem ismerem ennek a dinamikáját, de szerintem az a baj ezekkel, hogy nincs az embernek semmilyen lehetősége arra, hogy itt többlet információ legyen, vagy okosabb legyen másoknál.

[00:41:56]Szerintem csak magát a kockázatot ott kell tartani az embernek a térképén.

[00:42:00]Az is egy olyan szűk keresztmetszet nyilván talán, mint a mint a Hornusz.

[00:42:05]Tehát ő valójában, hogyha onnan fejlett csipek nem jönnek, akkor biztos, hogy mind a sztori, mint sok minden nagyon nagyon le fog ülni.

[00:42:14]Én nem latgatnék esélyeket.

[00:42:17]Még ha értenék hozzá, akkor se, inkább csak arra reagálnék, Józsi, amit vagy egy másik aspektusba világítanám meg ezt, hogy más már nem tudom, hogyára hangzik el a válságszó meg a veszélyszó itt a beszélgetésünk alatt.

[00:42:27]És hát tényleg ehhez szoktatott minket a az ide a mostani évtized vírus 1 2 3 energiasok egy kettő geopolitika vám vámháború.

[00:42:37]Na most az van, hogy ugye lassan már kezdi így a pszichénk, és akkor így a pszichológia oldalról megközelítve ez, amikor már attól félünk, hogy félünk, és akkor ez egy ilyen negatív spirál tud lenni.

[00:42:50]Ö tehát ténylegesen szerintem nem szabad, nem szabad biztos, hogy változott a világrend, biztos, hogy lesznek srűbben geopolitikai feszültségek akár tárgyalóasztalon, akár gazdaságilag, akár egyébként fegyveres nyomáshelyezéssel, de nem szabad nem szabad ezt egyértelműen lineárisan vagy alkot esetben gyorsuló módon extrapolálni, hogy akkor a világ itt majd most gyakorlatilag egymásnak esik.

[00:43:17]De visszagondolva, visszautalva arra, hogy most mit ároc, ha viszont így gondolkodnak a befektetők nagyon sokan, és nem következik be mondjuk egy táv Kína konfliktus, vagy egy Kínának a valamilyen fajta szepálódása, a a globális akár devizarendszer, vagy a az a befektetésre ajánlott kategória, Amerika befektet-e Kínába vagy nem fektet be, le tiltólistára helyezik-e, mint az orosz rész részvényeket, akkor viszont például a kínai piacnak jelentős ápszágya lehet.

[00:43:53]Azért volt 98-ban egy orosz válság, 2008-ban egy Lémánválság, 2020-ban jött a covidválság.

[00:44:00]Úgy tűnik, hogy egy bizonyos időközönként 68 10-12 évente szokott lenni valami komolyabb tőzsdei összeomlás.

[00:44:09]És van például itt egy újabb mumus, én már csak ilyen momus hívő vagyok, úgy látszik, mely szerint az Amerikai Egyesült Államokban az Államadósság olyan magas, ami eléggé egy egybehangzó nézetek szerint fenntarthatatlan.

[00:44:24]Ugye általában a világ eladott eladós eladósodottsági szintje is, legalábbis a fejlett országokban.

[00:44:31]És hát 2008-ban is ugye a Lémanválság valahogy úgy kezdődött, hogy nagyon magas volt az eladósodottság, nagyon nagy volt a kockázatvállalás, a tőkeáttétel, aztán aztán egy szikra begyújtotta.

[00:44:41]Most ráadásul nem csak pénzügyi problémáink vannak, hanem ilyen olajhiány, energiahordozóhiány miatt itt esetleg a reálzdaság oldaláról is kaphat egy löketet vagy sziklát, szikrát vagy bármit.

[00:44:54]Ez a ez a rendszer.

[00:44:57]Ez szerintem egyébként nagyon fontos, mert ugye a az elmúlt évtizedeknek az összes válságának ugye kicsit az a tanulsága, hogy elég könnyen persze nyilván ez időttel függő, mert ki hogy élte meg, de hogy túllendült rajta általában a tőkepiac.

[00:45:08]Viszont ennek sokszor ott volt a a egyenlet másik oldalán, hogy a valamilyen formában az állam avatkozott be.

[00:45:14]És ugye ezek a beavatkozások, akár vállalatokat mentett ki, akár lakosságot mentett ki, vagy lakosságnak adott direkt támogatásokat, az államadósságba csapódott ki.

[00:45:22]Tehát elég sok gyors megoldás az valójában azt jelentette, hogy a mérleg másik oldalán a az államadósság nőtt.

[00:45:30]És ugye eb ezzel kapcsolatban előjönnek kérdések, ugyanis mondjuk egy hosszú amerikai államkötvény hozzam az most is a 30 éves, az 5% körül van.

[00:45:41]Ez úgy a teteje volt nagyjából a 2022-223 után kialakult sávjának, tehát hogy amikor fölmentek a a hosszú hozamok.

[00:45:49]És ugye itt, hogyha egy befektetőnek választania kell, én azt gondolom, hogy devizát, hogy mibe takarít meg, akkor valóban előjöhetnek olyan kérdések, hogy a hogy a a standard választások, mint a mint a dollár vagy az euró, abban elbizonytalanódodik, mert hogy túl sok a a túl nagy az államadósság ezek mögött, túl nagy a kamatteher az államokon, és hogy ezek a kamaterhek még nőnek is, mert hogy egyébként a szózamok azok szépen lassan, de mennek föl most is.

[00:46:16]És nagyon más alternatívája nincsen, mert nem lesz boldogabb szerintem a japánnel sem.

[00:46:23]Kínába yanba befektetni is alig lehet, tehát valójában a végén könnyen meg lehet érkezni az aranyhoz, vagy inkább a reál eszközökhöz, vagy mindkettőhöz, tehát hogy ez szerintem efelé tud terelni egy befektetőt, de abba az teljesen igaz szerintem, hogy a ennek a sok-sok válságnak, amit mondjuk magunk mögött visszanézünk, ezeknek sokszor azért a az államadósság volt a megoldása.

[00:46:44]Annyit tennék csak hozzá, hogy a valóban azért ott eléggé ki vannak feszítve ezek a költségvetések, államáztartások.

[00:46:51]És ha most a legtöbb elemzés, amit olvasunk, az tényleg arról szól, hogy így emelkednek azok a vonalak, amik a államadósság per GDP hányadost mutatják, mind Amerikában, mind mondjuk Franciaországban, de azért nem feltétlen van az a szelárium, amikor nem baj a hozamemelkedés, ugye amennyiben ez a gazdaság növekedésével együtt jár, mert mondjuk a reálgazdasági boom, be beruházási boom következtében kitulnak a a kitul a reál hozam, és emiatt följebb megy az amerikai 10 éves mondjuk vagy 30 éves hozem mondjuk 5,5%-ra, az kevésbé baj.

[00:47:30]Ugye a probléma ott van, hogyha ez beindít egy ilyen negatív visszacsatolást, hogy hogy ugye az a bajuk a piacoknak, hogy felelőtlenül gazdálkodnak az államok.

[00:47:39]túl nagy fiskális túl nagy a fiskális támogatása, nagy az államháztartási hiány.

[00:47:48]És hogyha egy ilyen környezetben, amikor emelkednek a hozamok, akkor meg és meg kell vágni a a fiskálisan megszorítani kell, akkor ugye a hányadosnak a egyik fele emelkedik, a másik fele csökken, a GDP csökken, a hoamok mennek föl, és akkor az viszont ténylegesen be tud ütni.

[00:48:05]Amúgy a Lémang válságnál aztán várom egyébként az első olyan kérdésedet, hogy mi lehet jó a jövővel kapcsolatban, és mi az, ami felfele terelheti a gazdaságot, és optimizmusra adhat okot.

[00:48:19]De azért a lémaválság az idejében teljesen máshogy nézett ki a a lakosságnak a az eladósodottsága, mind szintet tekintve, mind pedig a mögöttes ingatlan vagyonhoz vagy részvény vagyonhoz képest.

[00:48:34]Tehát ma egy amerikai háztartás átlagosan az az ingatlanjának a a 3040% értékének a 30-40%-ára vesz fel hitelt most rendszerszinten.

[00:48:49]Tehát nem az van, hogy rendszerszinten egyszerűen a hitelállomány az lassan többet ér, mint a mint az ingatlanok értéke, amennyiben az utóbbi esik.

[00:48:58]Ráadásul ott van még a hatalmas nagy az elmúlt évek 5-10 évnek a részfénypiaci emelkedése.

[00:49:04]Tehát a megtakarítás állomány nagyon nagy, miközben a a hitelállomány kicsi átlagos viszonylatban a lakosságnál, és ráadásul azoknak a a kamata se olyan magas, mint mint annoó volt.

[00:49:20]Úgyhogy ilyen szempontból nem kell félni.

[00:49:21]Ugye a sosem ismétli ön annyira nem ismétli önmagát a a világ meg a világgazdaság, mint ahogy ahogy ahogy ezt gondolnánk.

[00:49:30]Tehát a pofonokat biztos fogunk kapni, csak nem onnan, ahonnan az előzőt kaptuk.

[00:49:36]Igen.

[00:49:36]Ez fontos egyébként, hogy a most szerintem most tényleg nem a a lakosságtól vagy a privát szektortól a vállalatoknak a mérlegétől kell félni.

[00:49:42]Pont azért, mertogy egy csomó helyzetben, ami náluk kicsapódott volna, azokat átvállalta magára az állam.

[00:49:47]Szóval most inkább az állam mérlegétől lehet félni.

[00:49:49]Akkor ebben a nem annyira borús és nem annyira pesszimista helyzetben miben érdemes vajon fektetni, hogyha azt szeretnénk, hogy a következő években a pénzünk megőrizze értékét?

[00:50:02]Én azt gondolom, hogy ha igazunk lesz abban, hogy ez a beruházási boom, a demográfia változása, a munkaerőpiac szűkülése, az államadósságok kezelésének a békés módja következik be, akkor akkor ez mind az infláció emelkedését vonná maga után, vonja majd maga után.

[00:50:26]És és ha erről van szó, akkor is ez a forgatókönyv fog bekövetkezni, akkor ugye reál eszközöket érdemes tartani, tehát akkor nem nominális kötvényeket.

[00:50:38]Mik azok a reál eszköz ugye a mik azok a reál eszközök vagy a reál eszközök a részvények is ezek között persze vannak olyanok akik könnyebben tudnak egy infláció magasabb infláció vagy emelkedő infláció idején teljesíteni, mint például a nyersanyag kapcsolt vagy energia kapcsolt részvények, akkor a ott van a ott vannak az ingatlanok, szintén reál eszközök, illetve a akár említhetjük a nyersanyagokat, az aranyat, ami egy jó menekülő eszköz lehet maga magasabb infláció idején.

[00:51:08]Abszolút viszontem is az van, hogy a a legtöbb nagyobb faktor az ugye pont a továbbemelkedő fiskális hiányok és államadósságok felé mutat, mert egy csomó olyan dologra ráadásul nem is költött az elmúlt évtizedekben a világ, amire most muszáj, tehát amikről beszélgettünk energiaátmenet, hadikiadások satöbbi kapcsán, de ez ugye mind azt jelenti, hogy ez tolja föl a a az államkötvényhozamokat, és ezek a költések ezek a privát szektorba kerülnek be, mint impulzus.

[00:51:36]Tehát ilyen szempontból a a biztonságosabb, hosszabb időtávon az én azt gondolom, hogy kevésbé a a rövid kötönybe üldögélés, merthogy azt nagyon könnyen el tudják inflálni.

[00:51:48]Úgyhogy nyilván valakinek van időtávja, meg hosszútávon gondolkodik, akkor sokkal inkább érdemes a azért a reál eszközök felé fordulni szelektíven.

[00:51:56]Itt jön be, ahogy mondtam, például az arany is, mint megtakarítási vagy deviz preferencia.

[00:52:00]Nyilván tehát most nem nem egy időponthoz kötött vételek azok, amik az izgalmasak, hanem hogyha az ember portfólióba gondolkodik és annak egy-egy szereleteit, folyamatosan a megtakarításait alokája felé, az szerintem sokkal értékteremtőbb kevésbé van kitéve egy-eg egy időzítési pontnak és nagyobb valószínűsége azért, hogy reál értelemben hozzámot fog elérni.

[00:52:20]Ezt mindig elmondom így, mert ugye sok megtakarító vagy leendő megtakarító hallgatja ezt a ezt a podcastot is, hogy Magyarország kockázatvállalása a megtakarítások területén az gyakorlatilag a nullával egyenlő.

[00:52:33]Ennek a másik véglete az USA, ahol a megtakarított pénzek 65%-a van részfényben.

[00:52:39]És tényleg az a az a pénz, ami hosszú távon ott hever a bankszámlákon vagy kötvényben, és tényleg nincs rá szükségünk, 5-10 évről beszélek, de minimum öttről, az azt vétek nem kockáztatni.

[00:52:51]Tehát az egy óriási hozamáldozattal jár, hogyha nincs nincs befektetve részvénypiacokba.

[00:52:57]Rövid távon egyébként tényleg új csúcson vagyunk, és itt nem tudom hányszor ugye tudod a válság meg milyen mennyi oldalról lehet pofon a a tőzsdéknek, de de hosszútávon azt gondolom, hogy nem hibázik az, aki a megtakarítási szerkezetén belül megnöveli a kockázatos eszközök arányát, akár most is történelmi csúcsok közelében.

[00:53:23]Nézd, hogy mondjam?

[00:53:23]Rövid távon nyilván fájhat egy rossz időzítés, akár mondjuk fájhatott február 2022 február 15-én vásárolni részvényeket az orosz-ukrán háború kitörése előtt, vagy most a hormozis szoros lezárása előtt.

[00:53:41]De de hosszútávon nem számít a ez az időzítés.

[00:53:44]És nyilván, hogyha valaki ettől fél, akkor ugye praktikus tanács, hogy hogy eldöntheti, hogy majd milyen ütemben és mennyi idő alatt tölti fel ezt a megcélzott kockázatos szintjét a befektetéseinek.

[00:53:58]Mindkettőtöknek van egy-egy alapja, ha jól tudom.

[00:54:00]Ezekben mennyire, ezeknek az összetételében mennyire jelentkezik ez a világkép, amit elmondtatok?

[00:54:09]Hát nyilván, hogyha az ember erről beszél, akkor a a én a Hold Infinity alapot kezelem.

[00:54:14]Ő alapvetően egy olyan alap, akinek a a vagy én is én a saját befektetési logikám is azért arról szól, és nyilván ez nincs messze úgy általában holdos világtól, hogy a azért az értékteremtési gazdaságba az a vállati oldalon csapódik ki, vállalati profitokban.

[00:54:28]Tehát, hogy az ember hosszú távon valós ráhozamot akar elérni, akkor cégeket kell nézni, célet kell elemezni, és olyan vállalatokat kell kiválasztani, aminek látja azt, hogy van egy jó mögöttes piaca, van egy jó menedzsmentje, elég stabilnak gondolja a működését és és hosszú távon el tud köteleződni mellette, vagy adott esetben bizonyos szituációkban ennél spekulatívabb vagy rövidebb távú változásokra felvenni pozíciókat.

[00:54:53]Úgyhogy a mondjuk az én alapomban én osztában azt gondolom, hogy az alfác értékteremtést azt nyilván ez a szegmens fogja meghozni, de hogy ezt azért így portfólió szinten érdemes nézni, tehát hogy pont a az időzítési kérdések itt bejönnek, tehát hogy szerintem a a másik pont, ahol értéket lehet teremteni, az egy kontrariánus hozzáállás, ami azt jelenti, hogy az ember akkor vesz föl érdemi kockázatos eszközsúlyt, amikor egyébként a tőkepiacokon turbulencia van.

[00:55:17]Pont azért, mert olyankor van egy prémiuma annak, hogy az ember kockázatot tud vállalni, oda tud állni és vásárolni tud, ezért az alapnak a jelleme az az egy fis viszonylag friss alapta táplisba indul, de én előtte kezeltem hosszú ideig egy másik alapot.

[00:55:32]Annak is mindig az volt a logikája, hogy hogy akkor nőtt benne a kockázatos eszköz súlya, amikor tényleg szelektíven nehéz szituációkban jól lehetett válogatni.

[00:55:42]Ezek nem minden nap vannak, tehát hogy ezekkel pár évente egyszer-kétszer jönnek létre, de hogy az embernek türelmesnek kell lennie, hogy ott addig várjon, de ez azt jelenti, hogy a két időpont között nincs részvénykítettsége, hanem van valamennyi, csak nem a teljes alap van feltöltve, és ehhez válogat még olyan pozíciókat, mint akár az arany vagy bármi más hasonló kiegészítő eszköz, ami még különböző szenáriókat lefed, tehát például ha mondjuk attól izgul a a piac, hogy milyenek az államadósságok, erbintem az arany tud jól teljesíteni, ahogy tavaly az év második felé évben erről szólt az aranynak szerintem az induló rally, tehát ezek a félelmek erősödtek fel folyamatosan az amerikai államkötvényekkel kapcsolatban, és ez nem egy megoldott probléma, tehát hogy ezek a ezek újra előjöhetnek.

[00:56:21]Úgyhogy igen, én szerintem a a majd Gábor is elmondja, de szerintem mind a ketten ebbe a ebbe a gondolkodási keretbe, ebbe a mentális modellbe kezeljük az alapot, csak nyilván egy abszolút az alapnál, hogyha az ember ezt napi sok órába csinálja, akkor több lehetősége van mélyebb elemzésre, meg több lehetősége van piacidőzítésre, hogyha valaki hobbietős saját megtakarításainak keres helyet, akkor vagy rakja be egy alapba, és akkor így adja át ezt a felelősséget, vagy hogyha maga csinálja, akkor nyilván ott ott ezért fontos, hogy ne egy-egy ponthoz időzítsál, hanem legyen ennek valami folyamatossága, de ott is a mentális keret kell, tehát valakinek el kell hinnie, meg hinnell abba, hogy ezek a befektetések értékteremtőek hosszútávon.

[00:57:06]Igen, az én alapom a Holdorion alap az nyolc éves.

[00:57:08]Szerintem a napokban debütált, ünnepelte, vagyis bocsánat, ünnepelte a nyolcadik születésnapját.

[00:57:16]egyébként már egy ilyen bő 100 milliárdosra nőtt és és egész jó hát az élenjáró visszatekintő hozama van.

[00:57:24]Visszatérve oda, hogy mindkettőnk alapja abszolút hoamos.

[00:57:27]Ugye az abszolút hozamos stratégiának megvan a jelentős vagy megvan a megadja a lehetőséget, hogy igazából azt csináljunk, amit akarjunk, amit jónak látunk, ami nyilván összhangban van a világképünkkel, mert ez csak így működik, de de nem kell mindig valamit csinálni.

[00:57:43]Tehát a Szabó Lacinak ugye a Platinpi korábbi portfólió menedzserének, illetve hát a a Holdalapkezelő alapító tulajdonosának volt a mondása, hogy hát egy portfómenedzsernek meg kell tudni tanulni ráülni a kezére.

[00:57:59]És mikor ül rá a kezére?

[00:57:59]Mi mikor ülünk rá a kezünkre?

[00:58:01]Ahogy Dávid is mondta, amikor nagyon-nagyon drágák a részfénypiacok, nagyon nagy az optimizmus és hát a a leselkedő veszélyekre nem nagyon fókuszál senki, nem várja őket.

[00:58:14]Ez ugye egy ilyen felülről nézett szemlélet, amit ami a végén abban vetül ki, hogy mekkora a vállalt összesített kockázat az adott pillanatban az alapban.

[00:58:25]A másik megközelítés, amit csinálunk, és hát én is csinálok, az az, hogy és hiszek benne, hogy ha már vállalunk kockázatot, akkor azt miben tegyük?

[00:58:35]És itt itt jön fókuszba ez az értékalapú részvénykiválasztás.

[00:58:43]ami az én alapom esetében főleg az energia és nyersanyagpiacokra fókuszál.

[00:58:49]Tehát ha már itt beszéltünk a a az energiaátmenetről, akkor el lehet mondani, hogy vannak benne megújuló erőműveket fejlesztő, üzemeltető cégek, hálózat fejlesztő cégek, mindenféle egyéb, de például van benne vegyipar, van benne lítiumbánya is, ami egy ami ugye az energiatárolókhoz meg az aksikhoz kell.

[00:59:11]Tehát én én nekem az én alapomnak, az Orion alapnak van egy erőteljes energia nyersanyagfókusza.

[00:59:15]Ez egyébként jól fitt el a világba, mert ugye ez egy inflációs világ esetén tehát egy inflációra egy jó biztosítás, hát könnyebben árazzák át a piacok, vagy ezek a cégek a a inflációidején könnyebben őrzik meg a profitjukat, illetve hát most ugye egy ilyen geopolitikai zűrzavarban is lehetett látni, hogy jobban teljesít, mint egyébként a részfénypiac vagy az alapok már többsége, hogy egyébként egy kicsit vissza is adott ebből az előnyéből, amióta itt itt a tűzszünete lett, de gyakorlatilag tehát úgy lehet fogalmazni, hogy emiatt az energianyersanyag profilja miatt az egy inflációs geopolitikai kockázatokra jobban védő és azek idején jobban teljesítő alap.

[01:00:02]Mé még egy gondolat csak, hogy ne érezze a hallgató az ellentmondás.

[01:00:07]valójában ugye akkor amikor azt mondjuk, hogy a hosszútávú értékteremtést a reál eszközöktől várjik, ugye ez nem azt jelenti egy alapnál, mondjuk az én alapom a se, hogy ez 100%-ig reál eszközzel van feltöltve, hanem ugye azt jelenti, hogy tudom, hogy ez az a szegmens, ami hosszú távon az értéket fogja adni, de azt is tudom, ahogy a Gábor is mondta, hogy vannak olyan időszakokban, amikor az ember vagy ül a kezén, vagy fokozatosan csökkenti ezeket a kitettségeket az alapjában, pont azért, mert hogy ilyenkor felértékelődik annak a annak a cashpuffernek, kötvénypuffernek a hatása, amit utána vá vásárlással lehet használni, és akkor itt jön be ez a kontraciklikus logika, és a kettő között sem ül az ember, hanem keres olyan célket, amiket lehet, hogy nem vesz meg, mert hogy még drágának találja, de nagyon jó cégnek gondolja, és ezeket veszi meg majd, amikor egyébként van a piacon esés, és jó áron lehet őket megvenni.

[01:00:51]Tehát, hogy szerintem maradjon, le akarom egyszerűsíteni, akkor a munkaelentős része az a befektetési célpont keresés vannak azok az időszakok, amikor ki lehet használni azt, hogy ezeket egybe egybe öntik, és akkor ezekkel fel lehet tölteni egy alapot, és így tud, ami nekem nagyon fontos, a a kockázattal kiigazítva jó hozamot nyújtani az ember, merthogy azért nagyon hajlamos sokszor a befektető egy-egy visszaesésnél megijedni, kivenni a pénzt az alapból.

[01:01:17]Úgyhogy emiatt ezeknek a visszaeséseknek valamennyire a simítása a piachoz képest az egy fontos faktor vagy fontos funkció egy portfóli menedzsernél?

[01:01:24]Aztán még fontos, mert ugye biztos hallgatják olyanok is a ezt a beszélgetést, akik most törik a fejüket, hogy egyáltalán befektessenek-e kockátosabb termékekbe.

[01:01:37]Az nagyon fontos, hogy ezeknek a kockázatosabb alapoknak a teljesítményét nem egy-két év alapján kell megítélni, hanem minimum három-öt év alapján, vagy hosszabb idő alapján.

[01:01:51]Miért?

[01:01:51]azért, mert egyszerűen azzal azzal a filozófiával működünk, hogy a rövidtávú hozamok érdekében nem áldozzuk be a hosszútávú hozamokat.

[01:02:02]Tehát meggyőződésünk, hogy hosszú távon például azokban a részvényekben, amiket kiválasztunk és beleteszünk, az alapban, nagyobb arányban igazunk lesz, mint nem.

[01:02:14]Azonban rövidtávon a a részvények árfolyama, akár maguk a vállalatokkal kapcsolatos dolgok miatt, akár a világgazdaság alakulása miatt nyilván tudnak nagyon sokat változni.

[01:02:32]De a lényeg a hosszú távon van, mert hosszú táv hosszú távon gyakorlatilag az érték az felszíre kerül.

[01:02:40]rövid távon annyi minden befolyásolhatja az ellenkező irányba, hogy hogy az nem garantált.

[01:02:47]Mennyire stresszes ez az időszak?

[01:02:47]Égnek a telefonok a kis befektetők részéről.

[01:02:52]Alig tudnak aludni az alapkezelők, mert reggeltől estig kell nézniük a képernyőket, vagy ez is csak egy olyan hónap, mint a többi?

[01:03:01]Dávid, szerintem ez a szakma, ez mindig 024-es, tehát valójában az ember hétvégén is megy aralni megy, akkor se tud teljesen eltávolni tőle, mert nyilván a a világba történnek dolgok, és akkor ugye akár ha az hétvégén történik, akkor is az embernek azért úgy érdemes odaülnie hétfőn, hogy már van egy elképzelése arról, hogy mit, hogy szeretne erre reagálni, mi ennek a hatása, amit gondol logikus reakciónak piaci oldalról.

[01:03:25]És hogyha nem az történik, akkor abba lehetőséget lát, vagy a saját gondolkodását értékeli újra.

[01:03:31]Tehát ő valójában ez szerintem igazából mindig megvan.

[01:03:36]Nyilván nem a mostani az egy szerintem különösen izgalmakkal teli időszak volt, de hogy szerintem amikor nyugalom van a piacon, akkor is azért azon érdemes gondolkodni, hogy mi az, ami változhat ebbe, mert akkor sokkal felkészültebb az ember, hogy ezekre a változásokra valahogy reagáljon.

[01:03:50]Tehát, hogy szerintem ha elég sok időt eltölt az ember ebbe a szakmába, akkor valahogy azt érzi, hogy mindig van valami.

[01:03:55]Tehát, hogy igazából nincs feltétlenül egy ilyen kitett időpont, ami sokkal stresszesebb.

[01:04:00]Szerintem nálunk a a holdalapkezelőnél ott nagyon sok a vagyonkezelésben a régóta ott lévő ügyfél, ezért ők szerintem hozzászoktak ahhoz, hogy időről időre történik valami a tőkepiacon, aki aki erre fog az ilyenkor beszél a privát bankárával, és ő le kap muníciót arra vonatkozóan, hogy hogy reagáltunk erre, mit csináltunk, mit gondolunk róla, és akkor ez szerintem segít benne maradni a a vagyonkezelésben.

[01:04:28]Meg nyilván valaki minél hosszabb ideje van ott, mint vagyonkezelt ügyfél, annál inkább tudja, hogy ezek a piac velejárói, és hogy ezek normális dolgok.

[01:04:36]Úgyhogy szerintem talán lehet, hogy itt a vagyonkezelés jellege miatt egy holdalapkezelőnél ott kisebb a stresszfaktor a befektetői oldalon, ügyféloldalon.

[01:04:49]Nekem most az jutott eszembe, amikor talán két éve így kisfiammal nyaraltunk, és tengerpartról sétáltunk föl a medencéhez, és közben így ránéztem az árfolyamokra, és láttam, hogy az egyik részvényem mínusz 20%-ban van az nap, és akkor megkértem a kisfiamat, hogy most a napágyra üljön le.

[01:05:08]Én apa most dolgozik egy fél órát mérlegel, átnézi ilyenkor, hogy mit kell csinálni, kell lelépni.

[01:05:15]Ugye sokszor ilyenkor vásárolunk, mert a piac hajlamos túl reagálni.

[01:05:19]Szóval ott ott kell lenni mindig fejben, illetve informáltságban.

[01:05:24]A egy picit másik oldalról megnézve, az ügyfelek oldaláról, azért ha én lennék az ügyfél, akkor sokkal nyug nyugodtabban tudnék aludni és és kevésbé venne igénybe a a ez a sokféle válság, veszély, árfolyam, ingadozás, hogyha nem saját magam döntenék a befektetéseimről, hanem azt rábíznám egy egy vagyonkezelőre, egy alapkezelőre, hiszen az úgy is tudja a dolgát, és még a nyaraláson is nézi az árfolyamokat.

[01:06:04]Visszatérve ránk, hát nyilván stresszes, azt nem tudom, hogy mennyivel stresszesebb, mint mondjuk más szakma.

[01:06:09]Egy biztos, hogy minket a határidők nem feszítenek, a főnökök nem baszogatnak.

[01:06:15]Viszont ott van az az óriási bizonytalanság, ami ami a jövő, és hát egy részvény árfolyamát semmi mást nem határozza meg, csak a jövő.

[01:06:24]Úgyhogy abban ment meg, mint tudjuk, hogy gondolkodhatunk rajta, de biztosan csak akkor fogjuk tudni, ha már a múlt.

[01:06:32]Köszönjük a figyelmet.

[01:06:32]Ez a Klasszis podcast volt.

[01:06:34]Viszontlátásra.

[01:06:38]Ez a Klassis podcast.