Klasszis Média 44:56

A BlackRock is rákapott a magyar állampapírokra – Klasszis Podcast

államadósságbefektetésbefektetői hangulateurópénzügygazdaságközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Független
A BlackRock is rákapott a magyar állampapírokra – Klasszis Podcast
tl;dr
  • A hazai államkötvény-hozamok jelentősen csökkentek, a carry trade már a választás előtt beindult; a 51G zöldkötvény árfolyama két év alatt majdnem megduplázódott.
  • Ha a TISZA-kormány komolyan veszi az ERM2-t és az euróbevezetést, a hozamok 2-3 éven belül 4% köré süllyedhetnek, ami jelentős állami kamatmegtakarítást hozhat.
  • Magyarország BBB- hitelminősítése ellentmond a régiós versenyképessé vált hozamoknak; ez a hurráoptimizmus idővel kisimulhat, de óvatosság indokolt.
  • A lakossági állampapírok kamata (pl. Fix MÁP 6,5%) tovább csökkenhet 6% alá, ahogy az intézményi hozamok esnek, de a forinterősödés mellett még vonzó marad.
  • Az államadósság szerkezete: a lakossági részarány apadhat, a devizaadósság (54% euró) csökkenhet az uniós kapcsolatok javulásával.
  • Globális környezetben a brit hozamok már a magyar szint közelében járnak, a japán hosszú hozamok 4% felett kockázatot jelentenek, a német CDS-ek paradox módon alacsonyak.
  • A 100 éves osztrák és belga kötvények (névérték 30%-án) és az AEgon örökjáradék-kötvény (80%-on, 100-on visszahívható) magas volatilitású spekulációs eszközök.
  • A bizalom és pszichológia kulcsszerepet játszik; a befektetők rövidebb futamidők felé fordulnak, és több szolgáltató között diverzifikálnak.

    „A pszichológia nagyon-nagyon komoly szerepet fog játszani. A bizalomkérdés – nem szabad a bizalmat elveszíteni, mert onnantól kezdve nehéz helyzetbe kerülhet a hazai lakossági állampapírpiac.” – Besen Bacher Kornél

Részletes összefoglaló megjelenítése

A magyar állampapírpiac helyzete a TISZA-kormány választási győzelme után

A kötvénypiac szélesebb körű érdeklődése

Imre Lőrinc felvezetőjében elmondta, hogy a TISZA párt választási győzelme óta a hazai kötvénypiac – amely korábban szinte kizárólag a pénzügyileg képzettebb réteget érdekelte – egy szélesebb, laikus közönség figyelmét is felkeltette. A választások óta sokan kísérik figyelemmel, hogyan csökkennek a magyar állampapír-hozamok, részben az euróbevezetés ígéretének köszönhetően.

A vendég, Besen Bacher Kornél megerősítette, hogy ez a fokozott érdeklődés érzékelhető, de szerinte ez nem pusztán a választási eredménynek köszönhető. Az elmúlt egy évben a hozamok csökkenése és a hosszú lejáratú intézményi kötvények árfolyam-növekedése miatt eleve népszerűbbé vált a hazai államkötvény-piac, különösen a 15–41 éves lejáratú papírok. Emellett a fix kamatozású papírok és a prémium állampapírok is jelentős állománnyal szerepelnek a lakossági befektetők portfóliójában.

A hozamcsökkenés mértéke és a külföldi intézményi befektetők

A szakember kiemelte, hogy a magyar kötvénypiac teljesítménye az utóbbi időben kiugró volt, hiszen miközben más országokban hozamemelkedés vagy stagnálás volt tapasztalható, Magyarországon csökkentek a hozamok. Ennek motorja az intézményesített másodlagos piac, ahová egyre nagyobb tőke áramlik be. A külföldi intézményi tőke – például a BlackRock és más nagy társaságok – már a választás előtt, a carry trade lehetősége miatt is elkezdett beáramlani a magyar állampapírokba.

„Ugye a carry trade-nek köszönhetően a külföldi intézményi tőke is érkezett, akár a BlackRock révén, vagy más nagyobb társaságok révén, ezekbe az állampapírokba. Nem a TISZA választási győzelme után érkezett inkább a hazai állampapírpiacra, ha nem jó előtte.” *

A hozamcsökkenés egy konkrét példával érzékeltethető: az 51G nevű zöld magyar államkötvényt korábban 44-45%-os árfolyamon is meg lehetett venni, ami jelenleg 81,5%-on vásárolható – vagyis két év alatt majdnem megduplázódott az árfolyama. Ez a teljesítmény önmagában elképesztő, hiszen a magyar államkötvény egyéves hozama (29%) verte az S&P 500 index teljesítményét (7%).

A hozamok várható alakulása és az ERM2-rendszer

A hosszú lejáratú kötvényhozamok kapcsán Besen Bacher Kornél úgy véli, hogy a csökkenő tendencia tovább folytatódhat. Ha a TISZA-kormány komolyan gondolja az ERM2-rendszerbe való belépést és az euró bevezetését, akár 4% körüli hozamszint is elképzelhető 2-3 éven belül. Ez azért is figyelemre méltó, mert jelenleg az amerikai 10 éves kötvényhozam is 5% körül mozog.

A szakember szerint a maastrichti kritériumok írják elő, hogy a hozam legfeljebb 2%-kal térhet el a legalacsonyabb inflációval rendelkező ország mutatójától, ami a gyakorlatban 4-4,5%-os szintet jelent. Ennek elérése mindenki számára a legfontosabb hozamcél lenne. Ha a törekvések valós lépésekké válnak, a 4%-os szint reális célnak tűnik.

„Fiskális fegyelem, stabil forint, kiszámítható gazdaságpolitika. Ez szerintem amit elvárnak leginkább. Innentől kezdve pedig, hogyha a hozamok is oda tudnak tendálni a 4% köré, akkor nem lehet probléma.” *

A pótköltségvetés és a középtávú stratégia kulcsfontosságú lesz a hitelminősítők számára, hogy ne csak szavak szintjén létezzen az euróbevezetési szándék. Bár az államadósság 2030-ra történő 60% alá szorítása talán nem reális, a csökkenő tendencia önmagában is meggyőző lehet a külső szereplők számára.

A hitelminősítés és a piaci hozamok ellentmondása

Jelenleg Magyarország BBB- hitelminősítéssel rendelkezik, ami mindössze egy szinttel van a bóvli (high yield) kategória felett. Ez éles ellentétben áll azzal, hogy a hozamok a régióban már versenyképessé váltak, és a lengyel szinttel megegyező szintre csökkentek.

A vendég ezt a „hurráoptimizmusnak” tudja be, valamint annak, hogy a carry trade révén a külföldi tőke dominálni tudott a piacon. Az ellentmondás véleménye szerint idővel ki fog simulni, de addig is türelemre és átgondoltságra van szükség mind a hazai, mind a globális kötvénypiacokon. A japán és a brit példa mindenkit óvatosságra int: a túlzott magabiztosság könnyen megbosszulhatja magát.

Lakossági állampapírok és hozamkilátások

A kamatszintek változása

A beszélgetés felidézte, hogy 2023-24-ben szinte mindenki számára egyértelmű volt, hogy állampapírba fektet, hiszen akár 18-20%-os hozamokat is el lehetett érni. Ez a helyzet mára alaposan megváltozott: az ÁKK legújabb sorozata, a Fix Magyar Állampapír 6,5%-os kamata már messze nem ilyen kiugró, és a különbség egyértelműen érzékelhető mind a népszerűségben, mind a befektetői attitűdben.

A szakember szerint azok, akik a kockázatmentesebb befektetéseket keresik, továbbra is vásárolni fognak magyar állampapírt, mert a 6,5% még mindig kiemelkedő – különösen az elmúlt időszakban tapasztalt forinterősödés fényében.

A további csökkenés esélye

A lakossági állampapírok kamatszintjét alapvetően az intézményesített másodlagos piacon kereskedett kötvények hozamához próbálják igazítani. Mivel a hosszú lejáratú kötvények hozama jelenleg 5,6-5,8% között mozog – és akár 5% alá is csökkenhet 1-2 éven belül –, ez a lakossági papírok kamatát is tovább fogja mérsékelni.

„Én azt gondolom, hogy benne van a pakliban bőven. […] hogy bőven 6% alatt is akár kiköthetünk itt rövidesen.” *

Ez azért is érdekes fejlemény, mert a csökkenő kamatkörnyezetben a meglévő, magasabb kamatozású kötvények árfolyama jelentős növekedést produkálhat – a 4%-os hozamszint elérése esetén a jelenleg 81,5%-on forgó hosszú államkötvények 93% környékére is felugorhatnak.

Az államadósság szerkezetének átalakulása

A lakossági állampapírok részaránya

A teljes adósságon belül a lakossági állampapírok aránya enyhén apad. Jelenleg mintegy 11 000–12 000 milliárd forint a teljes állomány, amelyből körülbelül 4 600 milliárd a Fix Magyar Állampapír, 3 600-3 700 milliárd a Prémium Magyar Állampapír, a maradék pedig a Bónusz Magyar Állampapír és egyéb konstrukciók között oszlik meg. A szakember szerint ez a részarány tovább csökkenhet, mivel a másodlagos piac annyi lehetőséget kínál különböző lejáratokban, hogy a hazai befektetők is egyre inkább ki fogják használni ezeket.

Devizaadósság és eurókitettség

A devizaadósság összetétele jelenleg 54%-ban euró, 43%-ban dollár, a fennmaradó részt a jen és egyéb devizák teszik ki (ezek marginálisak). A szakember várakozása szerint a devizaadósság az ERM2-rendszerhez való csatlakozás és a jobb európai uniós kapcsolatok révén inkább csökkenhet a jövőben.

Kamatmegtakarítási lehetőségek

A javuló kockázati megítélés és a hozamcsökkenés révén a magyar költségvetés jelentős kamatmegtakarítást érhet el a refinanszírozások során. Az Egyesült Államokkal ellentétben – ahol a kötvényeket korábban fél százalékos kamatkörnyezetben bocsátották ki, most viszont 4,5%-on kell refinanszírozni – Magyarországon pont fordított a helyzet: a korábban magas kamatokon kibocsátott papírokat kedvezőbb feltételekkel lehet újrafinanszírozni.

„Ha ez a törekvés, ami most a TISZA-kormány részéről megvan, ez valóban megvalósul, akkor itt nagyon jó kamatmegtakarításokat lehet elérni, azt gondolom, az ország részére.” *

A pontos számok kapcsolatban a szakember óvatosságra intett: még nem lehet konkrét adatokat mondani, amíg nem láthatók a kormány gazdaságpolitikai döntései, a fiskális pálya és az MNB-vel való együttműködés részletei.

Globális kötvénypiaci kitekintés

Magyarország szigetszerű teljesítménye

A globális környezetben Magyarország teljesítménye kiemelkedő, hiszen míg itthon hozamcsökkenés volt, addig máshol emelkedés vagy stabilizáció. A japán és amerikai piacokon inkább emelkedtek a hozamok, a lengyeleknél stabilizáció figyelhető meg, a románoknál pedig a belpolitikai viszályok miatti bizonytalanság hozamemelkedést okozott. Utóbbi esetében azonban a szakember szerint a javulás lehetősége is adott, ami újra érdekessé teheti a román államkötvénypiacot a magyar befektetők számára.

A brit kötvénypiac válsága

Nagy-Britanniában rendkívül aggasztó a helyzet: 1998 óta nem volt ilyen magas a hosszú lejáratú kötvények hozama, és gyakorlatilag pariban van a magyar hozamokkal (5,6% vs. 5,5%). A quantitative tightening (mennyiségi szigorítás) és a megszorítások nem hozták meg a várt pozitív hatást, mivel a piac úgy érzékelte, hogy a jegybank nem támogatja a kötvénypiacot. A kulcskérdés az, hogy a hazai befektetők továbbra is vásárolják-e saját állampapírjaikat, vagy – Japánhoz hasonlóan – inkább a globális piac felé fordulnak.

A brit kötvénypiaci helyzet egy hónapon belül is gyorsan változhatna, ha sikerülne visszaszerezni a bizalmat és a belpolitikai stabilizáció beindulna. A mostani bizonytalanság azonban aggodalomra ad okot, és aki mégis brit kötvényt szeretne vásárolni, annak a szakember inkább ETF-eken vagy befektetési alapokon keresztüli diverzifikált megoldást javasol.

„Azért van egy ítézet, hogyha vér folyik az utcán, akkor érdemes akár befektetni bizonyos értékpapírokba. Kérdés, hogy ez a jövőben valóban így lehet-e a briteknél.” *

Japán – időzített bomba a kötvénypiacon?

A japán kötvénypiacról 2-3 hónapja még számos cikk született mint időzített ketyegő bombáról, és a helyzet azóta sem javult érdemben. A hosszú lejáratú (30-40 éves) hozamok 4% fölé emelkedése komoly problémát jelent, miközben a japán befektetők továbbra is kifelé viszik a tőkét, például az amerikai államkötvényekbe, ahol 4,5%-os hozamokat érhetnek el.

A párhuzam a magyar helyzettel egyértelmű: ahogyan a magyar befektetők annak idején a 18-20%-os prémium állampapírba vitték a tőkéjüket, úgy a japánoknak is meg kellene találniuk a hazai piac vonzerejét. Ehhez valamilyen élénkítő csomagra vagy beavatkozásra lenne szükség, de egyelőre a kivárás és a bizonytalanság jellemzi a japán kötvénypiacot.

A német paradoxon

A német 10 éves államkötvényhozam 3% köré emelkedett, miközben a CDS-ek (kockázati felárak) mindössze 0,8%-on állnak. A szakember ezt az ellentmondást nehezen magyarázhatónak tartja: az ipar nem működik, a fiskális politika sem működik megfelelően, ennek ellenére a német állampapírok szinte kockázatmentesként vannak beárazva. A vendég szerint itt kizárólag a bizalom tartja fenn a jelenlegi árazást, és ebben a helyzetben akár nagyobb meglepetések is jöhetnek.

Egyéb európai érdekességek

Nyugat-Európában Belgium lehet a jelenlegi környezet egyik nyertese. A francia államkötvények a belpolitikai felfordulások ellenére 2% feletti CDS-felárral, kiváló hitelminősítéssel forognak, és a hosszú lejáratú eurós kötvényeik névérték alatt elérhetők – ez a magyar befektetők számára is vonzó lehet, hiszen a névérték alatti vásárlás pszichológiai szempontból kedvező.

Egzotikus kötvénypiaci lehetőségek

A szakember kiemelt néhány feltörekvő piacot, amelyek jelenleg különösen izgalmasak lehetnek a kötvénybefektetők számára: Brazília, Peru és Dél-Afrika. Ezek az országok magas kamatokkal, rövid lejáratokkal és általában befektetésre ajánlott hitelminősítéssel rendelkeznek (bár akad, amelyik már lecsúszott ebből a kategóriából). A magas kamatozás pszichológiai vonzereje mellett az is mellettük szól, hogy árfolyam-nyereségre is lehet spekulálni, miközben a rövid lejárat miatt a biztonság is nagyobb.

Ausztrália a konzervatívabb kötvénybefektetők számára jelenthet vonzó alternatívát, amerikai dollárban denominált papírokkal, tehát a helyi deviza (ausztrál dollár) kockázata nélkül.

A magyar befektetők körében is van érdeklődés az ilyen egzotikus államkötvények iránt, de ez elsősorban spekulációs jellegű. A konzervatív befektetők továbbra is a nagy, biztonságos országok rövidebb lejáratú eurós vagy dolláros állampapírjait keresik.

A 100 éves kötvények és az örökjáradék-kötvények

Alacsony kamatozás, magas spekulatív potenciál

A beszélgetés egyik legérdekesebb része a nagyon hosszú futamidejű vagy akár lejárat nélküli kötvények (örökjáradék-kötvények) világába kalauzolta a hallgatót. A 100 éves osztrák kötvény 0,8%-os, a belga 0,65%-os kamatozású, és nem 100% körül forognak, hanem mindössze 30% környékén. Egy ilyen papír 30-ról 40-re történő emelkedése bőven felülmúlhatja a hagyományos kötvénypiaci hozamokat.

Az ezekbe való befektetés célja szinte kizárólag az árfolyam-spekuláció: a magas duráció miatt már 1%-os kamatcsökkenés is 34-35%-os árfolyam-emelkedést okozhatna (bár ilyen mértékű változás nem várható). A valóságban 25 bázispontos mozgásokkal érdemes számolni, ami 5-7%-os árfolyamváltozást eredményezhet. Az ezekbe a kötvényekbe áramló tőke hatására az árfolyam volatilitása kifejezetten magas, és a MOVE index (a kötvénypiaci volatilitást mérő mutató) mozgásai is ezt tükrözik.

„Ha egy 100 éves kötvényt megvásárolnak, majdnem olyan, mintha egy részvényt vásárolnának. Ez nem arról szól, hogy a legbiztonságosabb alternatívát választotta ki a piacról. […] egyszerű árfolyam-spekulációra játszik, és az esetek 99%-ában itt nem is tartja az adott befektető 100 évig.” *

Az AEgon Holland örökjáradék-kötvény példája

Az AEgon biztosítótársaság örökjáradék-kötvénye jelenleg 80%-on vásárolható, miközben 100-on visszahívási opció van. A társaság nemrég tett egy visszavásárlási ajánlatot 78,5%-on, amit a befektetők többsége nem fogadott el. A várakozások szerint a jövőben további visszavásárlási és refinanszírozási lépések várhatók, ami másfél-két éven belül extra hozamot termelhet a befektetőknek. Az SPB ügyfelei kifejezetten kedvelik az ilyen típusú, más szolgáltatóknál kevésbé elérhető örökjáradék-kötvényeket.

A névérték alatti vásárlás pszichológiája

A vendég hangsúlyozta, hogy a névérték alatti vásárlás a hazai és külföldi befektetők számára egyaránt pszichológiai vonzerővel bír, holott a kötvénypiac ennél összetettebb. A „magas kamat, rövid lejárat, névérték alatti kereskedés” hármas preferenciáját ugyanakkor könnyen cáfolhatónak tartja, hiszen éppen a 100 éves osztrák és belga kötvények példája mutatja, hogy az alacsony kamatozású, nagyon hosszú futamidejű papírok is rendkívül jövedelmezőek lehetnek.

Globális inflációs és monetáris politikai kihívások

Kamatemelési várakozások

A Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntése kapcsán Varga Mihály jegybankelnök jelezte, hogy a globális környezet hozamemelkedő pályára került a növekvő államadósság-szintek miatt. A piac idén két vagy három kamatemelést is áraz az Európai Központi Bank részéről, a Fed esetében pedig további egy emelés lehet benne a pakliban – annak ellenére, hogy már évek óta a kamatcsökkentéseket várják.

A szakember egyetértett a jegybankelnök értékelésével: a jegybankok (különösen az EKB) túl korán kezdtek kamatot csökkenteni, és ez problémákhoz vezetett. A kilátásba helyezett további kamatemelések óvatosságra intik a kötvénybefektetőket, hiszen a hosszú lejáratú állam- és vállalati kötvények árfolyama tovább csökkenhet. Ilyen környezetben érdemesebb rövidebb lejáratokban gondolkodni és jobban strukturálni a kötvényportfóliókat.

Az infláció mint kulcstényező

Az infláció letörése továbbra is a legfontosabb szempont a globális kötvénypiacokon. Magyarországon is ez a fókusz, amit Varga Mihály is hangsúlyozott: a stabilitás megteremtése az elsődleges cél, és az inflációs cél tartós elérését (2027 közepére) követően lehet majd a szerteágazó lehetőségeket feltérképezni. A szigorú monetáris politika fenntartását olyan tényezők is indokolják, mint az iráni helyzet és az energiakrízis.

A magyar vállalati kötvénypiac helyzete

Szűk és illikvid piac

A magyar vállalati kötvénypiacról a vendég elmondta, hogy az egyelőre a legélénkebb piacok közé tartozik, de a kínálat nagyon korlátozott. Az OTP, a Richter és a MOL kötvényei megtalálhatók, de ezek közül is szinte kizárólag az OTP papírjai kellően likvidek. Ezek azonban intézményesített sorozatok, ahol a belépési küszöb jellemzően 200 000 dollár (vagy 100 000), ami komoly tőkét igényel. Példaként említette az OTP 8,75%-os, 2033-ban lejáró dolláros kötvényét, ami 106%-os árfolyamon elérhető, és amibe a régiós és a hazai piac is bízik.

Régiós összehasonlítás

Az eurót használó régiós országokban (Szlovákia, Horvátország) a vállalati kötvénypiac határozottan élénkebb és likvidebb, mivel a közös deviza vonzza a befektetőket. A cseh piacon is komoly hagyományai vannak a vállalati kötvény-kibocsátásoknak – annak ellenére, hogy ott korona van –, és bőven találhatók jó, elérhető papírok. A várakozások szerint ha Magyarországon bevezetik az eurót, az élénkítően hathat a hazai vállalati kötvénypiacra is.

A szakember szerint a hazai piac fejlődéséhez több, bátrabban kötvényt kibocsátó vállalatra lenne szükség, hogy egy likvidebb piac alakuljon ki, és az intézményi befektetők (BlackRock, Vanguard, nagybankok) is érdeklődni kezdjenek. A Magyar Nemzeti Bank korábbi kötvényprogramja próbálta ezt elősegíteni, de egyelőre a kívánt likviditást nem sikerült elérni.

Amerikai vállalati kötvénypiac – technológiai lufi veszélye?

Az amerikai vállalati kötvénypiac kapcsán a vendég felhívta a figyelmet egy potenciális veszélyre: az AI és chipgyártó technológiai cégek tömeges kötvénykibocsátásai által felhalmozott kamatterhek előbb-utóbb olyan terhet jelenthetnek, ami egy globális kötvénypiaci lufi kipukkanásához vezethet. Az elmúlt időszakban ezeknek a cégeknek bevételeket kellett volna termelniük a magas kamatok kigazdálkodásához, és ez egyelőre kérdéses. Jelenleg a folyamat előszobájában vagyunk, és meg kell várni, hogy a teljesítmények valóban megérkeznek-e.

Befektetési stratégiák és portfólió-építés

Diverzifikáció és pszichológia

A portfólió-összeállítás kapcsán a vendég hangsúlyozta, hogy az elmúlt években átstrukturálódott a gondolkodás: a hosszú lejáratú állam- és vállalati kötvényekből a hangsúly a rövidebb, beláthatóbb futamidőkre helyeződött át. Az ügyfelek igényei nagyon eltérőek: van, aki 80% kötvényt és 20% egyéb eszközt szeretne tartani, más a klasszikus 60% részvény – 40% kötvény arányt preferálja, és olyan is akad, aki 100%-ban kizárólag kötvényekbe fektet.

„A pszichológia nagyon-nagyon komoly szerepet fog játszani. A bizalomkérdés – nem szabad a bizalmat elveszíteni, mert onnantól kezdve nehéz helyzetbe kerülhet a hazai lakossági állampapírpiac, mert azért a visszaút is komoly volt 2022 után.” *

A diverzifikáció nemcsak eszközosztályok között, hanem szolgáltatók között is javasolt: miért kellene egyetlen szolgáltatót választani, ha különböző szereplőknél más-más előnyöket lehet kihasználni (opciók, határidős termékek, kötvények, tőkevédett certifikátok)? A lényeg, hogy a befektető olyan portfóliót alakítson ki, amely egy esetleges kötvénypiaci vagy részvénypiaci válság esetén is védelmet nyújt, és nem engedi a tőke 50%-os elvesztését.

Az SPB szerepe és a kötvények felértékelődése

Az SPB befektetési szolgáltatóhoz az ügyfelek elsősorban a kötvénypiaci lehetőségek miatt érkeznek. Bankfüggetlen társaságként olyan instrumentumokat is elérhetővé tesznek, amelyek a nagy bankoknál nem feltétlenül elérhetők – ez különösen az örökjáradék-kötvények piacára igaz. Több ügyfél is úgy dönt, hogy más szolgáltatónál is tart számlát, de a kötvénybefektetéseit kifejezetten az SPB-nél kezeli.

A beszélgetés zárásaként a vendég megerősítette: ha a lakossági állampapírok kamata tovább csökken, az a másodlagos piacon további hozamcsökkenést és ezáltal árfolyam-növekedést generálhat, ami serkentheti a hazai állampapírpiaci érdeklődést. A legfontosabb azonban továbbra is a stabilitás és a bizalom fenntartása: a befektetők nemcsak a hozamot nézik, hanem azt is, hogy milyen stabilan tudják azt elérni, és hogy az adott eszközt be tudják-e illeszteni a portfóliójukba.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „azért vanfet ítézve” → valószínűleg „azért van egy ítézet” (a híres Rothschild-idézetre utalás: „vér folyik az utcán, akkor kell vásárolni”)
  • „quantitative titaning” → quantitative tightening (mennyiségi szigorítás)
  • „Perpécsel örökjáradékkötvények” → perpetual örökjáradék-kötvények
  • „MVE index” → valószínűleg MOVE index (kötvénypiaci volatilitási index)
  • „highil kategória” → high yield kategória
  • „Books Index” → BUX index
  • „Brazília, Peru, dél-afrikai kötvények, amelyek nagyon pörögnek” helyén „javazt” → valószínűleg „java részt”
  • „reput” → Republic (Magyarország dolláros kötvénye)
  • „Egon társaság” → AEgon biztosítótársaság
  • „Riteknál” → briteknél
  • „ost megvásárolniuk” → ausztrál dollár (AUD) megvásárlása
  • „hoamszint” → hozamszint
  • „bowvli” → bóvli
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Azt gondolom, nagyon kiemelkedő volt az elmúlt időszak, főleg a magyar állampapírpiacot figyelve.

[00:00:03]Itt hozamcsökkenések voltak, még az összes többi országban inkább hozamemelkedés vagy stabilizáció.

[00:00:09]Továbbra is az intézményesített másodlagos piac nagyon-nagyon jól működik, jól pörög és látható, hogy egyre nagyobb tőke folyik be ebbe a piacba.

[00:00:17]Ugye a Carry Trad-nek köszönhetően a külföldi intézményi tőke is érkezett akár a Black Rock révén, vagy más nagyobb társaságok révén ezekbe az állampapírokba.

[00:00:24]Fiskális fegyelem, stabil forint, kiszámítható gazdaságpolitika.

[00:00:28]Ez szerintem amit elvárnak leginkább.

[00:00:30]Innentől kezdve pedig, hogyha a hozamok is oda tudnak tendálni a 4% köré, akkor nem lehet probléma.

[00:00:36]Azért van ítézve, hogyha vér folyik az utcán, akkor érdemes akár befektetni bizonyos értékpapírokba.

[00:00:43]Kérdés, hogy ez a jövőben valóban így lehet-e a riteknél.

[00:00:46]Ez a Klassis podcast.

[00:00:48]Köszöntöm önöket itt a Klassis podcast legújabb epizódjában.

[00:00:51]Én Imrel őrinc vagyok, az Mfor Privát Bankár újságírója.

[00:00:54]A mostani adásban befektetésekről fogunk beszélgetni, és egy olyan témáról, amely normál körülmények között azt hiszem, tényleg a gazdasági élet, a befektetések, a piacok iránt érdeklődő emberek szemében gyújtja fel a fényt.

[00:01:09]Most viszont egy egész széles, akár laikusabb közönség is kifejezetten figyel erre.

[00:01:14]nevezetesen a hazai kötvénypiacra, ugyanis a Tiszapárt választási győzelme óta azért tényleg nagyon sokan azt nézzük, hogy hogyan esnek be a magyar állampapírhozamok, annak köszönhetően például a Tiszapárt megígérte az euro bevezetését.

[00:01:27]És természetesen a lakossági állampapírokról is fogunk beszélgetni, mennyire jó befektetések ezek még.

[00:01:33]A vendégem pedig Besen Bacher Kornél, az SPB befektetési Zrt.

[00:01:38]Privátbanki igazgatóhelyettese.

[00:01:41]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:01:42]Köszönöm szépen a meghívást és üdvözlöm a kedves nézőket, hallgatókat egyaránt.

[00:01:47]Kezdjünk akkor tényleg ezzel az alapvető felvetéssel, hogy tényleg érzékelhető az, hogy most hirtelenjében a kötvénypiac egy sokkal érdekesebb, izgalmasabb dolog lett egy szélesebb közönség számára, mint amúgy normál körülmények között az szokott lenni.

[00:01:59]Ez érzékelhető a munkátok folyamán?

[00:02:03]Azt gondolom, abszolút érzékelhető, de ez az elmúlt egy évnek is betudható.

[00:02:05]nem feltétlen a választások utáni eseménynek, illetve a Tiszapárt jövőbeni ígéretére vonatkozólag, hanem egy évvel ezelőtt, ahogy a kötvénypiaci hozamok elkezdtek mozgolódni, és inkább lefelé csökkenő irányzatban, ezáltal árfolyam növekedések történtek az intézményesített kötvénypiacon.

[00:02:20]Egyre népszerűbb lett a befektetőknek a magyar hazai államkötvénypiac.

[00:02:24]java részt inkább a hosszú lejáratú 4151-es lejáratú állampapírok, de hát sokan vásároltak azért a fixból, illetve azért még jócskán maradt prémium állampapír is a lakossági befektetők zsebében.

[00:02:37]Igen, lakossági állampapírpiaci befektetés.

[00:02:39]Azt hiszem, hogy 2023-24 környékén, hogyha bárki egy ismerősével beszélgetett, akkor az első opció, ami így az asztalra került, hogy hát közel 20%-os hozam lehet elérni egy állampapírpiaci befektetéssel, egy állampapíron, hát egyértelmű, hogy oda fogom tenni a pénzemet.

[00:02:54]Most már nem ennyire egyértelmű, azt gondolom, a helyzet.

[00:02:57]Ugyebár a AKK legújabb sorozata ez a fix magyar állampapír, 6,5%-os kamatozású.

[00:03:02]Azért érezzük a differenciát.

[00:03:04]Nagyon meglátszik ez a ez a népszerűségében az állampapíroknak.

[00:03:09]Azt gondolom, hogy akik a kockázatmentesebb befektetéseket részesítik előnyben, azok továbbra is fognak vásárolni magyar lakossági állampapírt.

[00:03:16]Tehát ez a 6,5%-os kamat is még bőven megéri számukra.

[00:03:18]Főleg így, hogy azért az euroforint, illetve a dollár fort árfolyamok szempontjából a forint egy markánsabb erősödést tudott bemutatni az elmúlt időszakban.

[00:03:25]Jövőre tekintve pedig pozitívak talán a jelek.

[00:03:29]Ebből adódóan, hogyha a gazdaságpolitika, a fiskális politika is úgy alakul, akkor talán remény lehet abban is, hogy a magyar állampapírokat érdemes újra megvásárolni, sőt még betárazni belőlük a jövőre vonatkozólag, de a jövőre vonatkozóan egyébként prognosztizálható, hogy a 6,5%-ról is lejjebb jövünk.

[00:03:45]egyáltalán arról kérlek mesélj egy kicsit, hogy hogy önmagában a lakossági papírok hozamszintjét egyébként milyen folyamatok befolyásolják.

[00:03:54]Alapvetőleg ugye általában a lakossági kamatoknak a szintjét azért próbálják az intézményesített másodlagos piacon kereskedett kötvények hozamához valahogy odaszorítani.

[00:04:03]Ugye most láthatjuk azt, hogy a hosszabb lejáratok 5,6 5,8%-os hozammal rendelkeznek.

[00:04:09]Tehát én azt gondolom, ha a jövőben további csökkenést tapasztalhatunk, márpedig 5% alatti lejárati hozamokra is van esély az elkövetkezendő egy-két évben, akkor tovább fogja csökkenteni valószínűsíthetően a lakossági állampapírok kamatát is.

[00:04:22]Ez Ühüm.

[00:04:23]Tehát akkor bőven 6% alatt is akár kiköthetünk itt rövidesen.

[00:04:27]Én azt gondolom, hogy benne van a pokliban bőven.

[00:04:28]És eljöhet egy olyan pont, mert tényleg arra vagyok kíváncsi, hogy hogy mondjuk tényleg 24-ben, 2024-ben ezt gondolom láttátok a munkátokban, hogy mindenki nyakrafőre vásárolta az állampapírokat, hogy most már ez a láz nincs meg a lakossági papírok iránt.

[00:04:43]Mondjuk úgy, és most tényleg kötvényekről meg állampapírokról fogunk beszélgetni, de mondjuk úgy, hogy inkább a kockázatosabb eszközök felé most egy nagyobb fordulás tapasztalható emiatt?

[00:04:52]Nagyon vegyes a kép.

[00:04:52]azért a hazai befektetői réteg azt gondolom nem feltétlen mindenki a kockázatot keresi.

[00:04:57]Természetesen azért a Books Index jól teljesített, tehát OTP Richtter Mall, Telecom nagyon nagy mennyiségben került megvásárlásra az elmúlt egy évben, de azt gondolom, hogy akik továbbra is a kockátmentes befektetést keresik, azok a hazai lakossági állampapíron meghaphatják azt, amire ők valóban vágynak, úgy, hogy nem kell külön devizakockatot futniuk, mert ha euróban vagy dollárban, esetleg angolfontba fektetnének be, azért ez a rizikó is ott állna az ő befektetésük mellett.

[00:05:20]Továbbra is az intézményesített másodlagos piac nagyon-nagyon jól működik, jól pörög és látható, hogy egyre nagyobb tőke folyik be ebbe a piacba.

[00:05:28]Ugye a Carry Trad-nek köszönhetően a külföldi intézményi tőke is érkezett akár a Black Rock révén vagy más nagyobb társaságok révén.

[00:05:33]Ezekbe az állampapírokba láthattuk, ha már megemlítetted 23-at,24-et, azért ott 18-20%-os hozamszintek is voltak.

[00:05:41]Azonban 44-45%-on meg lehetett venni mondjuk ezt az 51G nevezetű zöld magyar államkötvényt, ami jelenleg 81,5%-on vásárolható.

[00:05:50]Tehát ha jól számolunk, akkor két év alatt majdnem megduplázódott az árfolyama.

[00:05:57]Említetted itt a a külföldi intézményi szereplőket, az ő tőkéjük, az ő megjelenésük hatványozottan igaz volt, nem a választás Tisza választási győzelme után.

[00:06:05]Sőt, már akkor utaltál rá, hogy előtte is már volt egy árazás.

[00:06:10]jóval előtte is már ez felelhető volt.

[00:06:12]Tehát nagyjából egy évvel ezelőtt ez már elkezdődött a piacon.

[00:06:14]Tehát a Black Rock is nem a Tisza választási győzelme után érkezett inkább a hazai állampapírpiacra, ha nem jób előtte.

[00:06:21]Ühüm.

[00:06:22]És egyébként hogyan látod ezt a hosszú lejáratú kötvényekre vonatkozó hozamesést?

[00:06:26]Ez ez meddig tarthat most, ha jól tudom, akkor ugye nyilván a a német 10 éves hrészhez csak közelítünk, de azt valószínűleg soha nem fogjuk elérni.

[00:06:34]Nyilvánvalóan az országkockázati megítélés teljesen más, de mondjuk a lengyelekkel már egy szinten vagyunk, ha jól tudom.

[00:06:40]Absolút.

[00:06:40]A régióban azért még mindig a magasabb hozammal rendelkező állampapírok közé tartozik a magyar állampapír, de azt gondolom jó irányba haladunk.

[00:06:47]Azért abban az esetben, hogyha valóban az ERM2 rendszerbe való belépést ténylegesen a a Tisza kormánykom olyan gondolta, és ezáltal tesznek lépéseket efelé, akkor azt gondolom, hogy akár a 4% körüli hozamszint is elképzelhető lehet két év vagy három év múlva akár.

[00:07:04]azért durva, mert most nincs pontosan a fejemben, de nagyjából az amerikai 10 éves is így van, 5% az amerikai 10 éves.

[00:07:12]Azért ezt így kimondva, hogy kevésbé kockázatos magyar állampapírba fektetni, mint amerikaiba.

[00:07:17]Az kérdés, hogy csak a hozamszintet vizsgáljuk-e egy államkötvény esetében, vagy azért a hitelminősítést is.

[00:07:23]Természetesen, hogyha előrébb haladnánk és a hozamok csökkennének, stabilizálódik az országgazdaság, az államadósság csökken, megfelelő a fiskális politika, akkor valószínűsíthetően a hitelminősítők is majd egy jobb elbírást fognak Magyarország részére adni.

[00:07:35]De jelen pillanatban azért ne felejtsük el a befektetésre ajánlott kötvények kategóriában az a BBB mínusz 3B mínuszban vagyunk, ami egy szinttel van följebb attól, hogy ne kerüljünk esetleg a Bowli kategóriába, bocsánat, highil kategória.

[00:07:50]Viszont akkor az egy érdekes ellentmondás, hogy a hitelminősítőknél ennyire alacsony szinten vagyunk eggyel éppen a vonal fölött, a bowvli fölött, viszont a hoamok alapján meg ennyire kedvező a megítélésün.

[00:07:58]Pontosan ennek a hurráoptimizmusnak volt köszönhető, ami az elmúlt időszakban azért közrejátszott a magyar piacon is, illetve azért a kerrnek köszönhetően tényleg a külföldi tőke azért dominálni tudott.

[00:08:08]Ezáltal van egy ellentmondás, amit te is mondasz, de azt gondolom, ez azért össze fog állni és ki fog simulni az elkövetkezendő időszakokban, de most mindenképp a a türelem és a jól átgondoltság kell, hogy nem csak a hazai állampapírpiacon, hanem egyáltalán globális szemléletbe is a a befektetők előtt legyen.

[00:08:25]Hiszen azért itt a japán kérdéskör azt gondolom, illetve a britek példája azért óvaint mindenkit attól, hogy most most túlságosan magabiztos legyen a kötvénypiaccal kapcsolatosan.

[00:08:34]Igen, mindjárt kitjuk nemzetközi körre, mert tényleg vannak olyan országok, ahol akár belpolitikai, akár gazdasági válság miatt pont az ellenkező trendet figyelhetjük meg, mint Magyarországon, de említetted az RM2-es rendszert, amihez való csatlakozás ugyebár egy alapfetés az euró irányába, vagy az euró bevezetéséhez.

[00:08:56]Van elvárás az euróhoz, a hosszú lejáratú kötvények hozzamára vonatkozóan?

[00:09:01]is igaz, hogyha ezt jól tudom, ugye itt tulajdonképpen nem is elvárás, mert mastrichty kritérium írja elő, hogy tulajdonképpen 2%-kal térhet el maximum a mindenkori legjobb inflációval rendelkező ország hozamától.

[00:09:14]Ugye itt az elmúlt időszakban Olaszország, Írország volt, az előtte lévő években Németország, Belgium.

[00:09:18]Tehát inkább ez a 4% 4,5% valahol, ahol első körben meg kell húzni a határt, de a 4% lenne a a legfontosabb target mindenki számára.

[00:09:28]Onnantól kezdve viszont egy ilyen hosszú államkötvénnél, amit az előbb is mondtam, ami 81,5%-on kereskedhető, 93%-ra ugran az árfolyama.

[00:09:37]Ha felértékelést nézünk, megint csak egy komoly árfolyam potenciált jelentett a hazai befektetők részére.

[00:09:41]Ez reálisnak tűnik ez a 4%-os abban az esetben, hogyha a törekvések valóságos lépésekké változnak, akkor azt gondolom, igen.

[00:09:49]Most gyorsan makro szempontból akkor nagyon fontos lesz, hogy milyen pótköltségvetéssel jön majd ki a kormány, és hogy milyen középtávú stratégiát fektet le igazából az tehát, hogy ne csak a szavak legyenek az euróbevezetés, hanem lássák a hitelminősítők és a a konkrét lépési tervet, mert mondjuk nem vagyok benne biztos, hogy példának az államadósságot 2030-ig le lehet szorítani 60%-ra, de hogy igazából a tendencia legyen látható.

[00:10:18]A tendencia a legfontosabb.

[00:10:18]fiskális fegyelem, stabil forint, kiszámítható gazdaságpolitika.

[00:10:22]Ez szerintem amit elvárnak leginkább.

[00:10:24]Innentől kezdve pedig, hogyha a hozamok is oda tudnak tendálni a 4% köré, akkor nem lehet probléma Magyarország számára ez a kérdés.

[00:10:31]De én azt gondolom, ez még idő.

[00:10:34]Hogy látod egyébként a magyar adósságszerkezeten belül, és egy kicsit visszacsatolva a lakossági állampapírokhoz, azért az látszik, de erősíts meg vagy cáfolj meg, hogy hogy azért összességében a lakossági állampapírok részaránya azért enyhén apad a teljes adósságon belül.

[00:10:50]Való igaz, hát most 11000-12000 milliárd Ft nagyjából a lakossági állampapíroknak az aránya.

[00:10:55]Ebből ha pontos adatot mondanék, 4600 milliárd lehet körülbelül most a fix magyar állampapír, 3700 3600 körül lehet a prémium magyar állampapír, és továbbiak jönnek utána a Bónusz magyar állampapír és társai.

[00:11:07]Azt gondoljuk, hogy ez azért csökkenhet az elkövetkező időszakban, főleg azért, mert a másodlagos piacon akkora lehetőség van különböző lejáratokban, hogy ezt szerintem a hazai befektetők is előbb-utóbb még inkább kihasználják majd ezeket a lehetőségeket.

[00:11:22]És ezzel párhuzamosan pedig a devizaadósságunk emelkedhet.

[00:11:29]Azt gondolom, hogy a devizaadó devizaadósság nem feltétlen emelkedhet, hanem inkább csökkenhet ezzel az erővel, hogyha mi valóban az RM2 rendszerhez csatlakozni tudunk, az Európai Unió felé egy jobb kapcsolatot tudunk kialakítani, akkor azt gondolom, hogy inkább ez csökkenhet az elkövetkezendő időszakban.

[00:11:44]Most ugye jelen pillanatban 54% az euró kitettség aránya, 43% a dollár kitettség aránya és utána yen, illetve a Yan már tényleg marginális tétel.

[00:11:54]Azok marginálisak, ezek marginálisak, tehát ezek nem, ahogy látjuk is a 100%-ból azért az 54 és a 43% ez a nagy részét kiteszi.

[00:11:59]Továbbra is az euró és a dollár kibocsátások voltak, amik leginkább sláger termékek voltak a másik piacon.

[00:12:06]És az is sűrűn felmerül, és tényleg ez is nagyon sok mindenkit érdekel, mertogy a tisz gazdaságpolitika is sokszor hangoztatják, hogy ugyebár micsoda kamatterhektől szabadulhat igazából meg a a magyar költségvetés, hogyha ilyen értelemben javul a a megítélésünk, a kockázati megítélésünk.

[00:12:25]Lehet-e ezt számszerűsíteni, vagy lehetnek-e szakértői várakozások igazából ezzel kapcsolatban?

[00:12:32]Jelen pillanatban azt gondolom, hogy még óvatosnak kell lenni.

[00:12:33]Nem érdemes most bármilyen számot is ezzel kapcsolatban mondani.

[00:12:36]Lássuk meg, mik a tendenciák, hogyan alakítja az új kormányzdaságpolitikát, mik lesznek a fiskális döntések egyáltalán, hogy tudnak az MMB-vel együttműködni.

[00:12:45]Tehát itt nagyon sok fontos lépésnek kell elkövetkezni, hogy itt bárki azt mondja, hogy itt konkrétan van egy olyan változás, amit amire itt valóban mindenki vár, mert tényleg a az optimizmus az most elég nagy a piacon és a bizalom, és ami a legfontosabb mindig az állampapírpiacnál, vagy akár részvénypiacon is, hogy a bizalom legyen meg, akár a vállalatokhoz, vagy az ország felé, ha megvan, vásárolni fogják az adott termékeket.

[00:13:07]Ühüm.

[00:13:08]kicsit terjesszük ki nemzetközi síkra a beszélgetésünket, merthogy ugye kedden döntött a kamatokra a Magyar Nemzeti Bank, és azért ott is Varga Mihály utalt rá, hogy összességében azért a globális környezet egy hozamemelkedő pályára került itt a növekvő államadósságszintek miatt.

[00:13:27]Ugye hát például még Németországban is a fiskális fegyelem eleltünedezőben van.

[00:13:32]Szóval, hogy önmagában mennyire szigetszerű az, ami most Magyarországon történik?

[00:13:38]Azt gondolom, nagyon kiemelkedő volt az elmúlt időszak, főleg a magyar állampapírpiacot figyelve.

[00:13:41]Itt hozamcsökkenések voltak, még az összes többi országban inkább hozamemelkedés vagy stabilizáció, attól függően, hogy mit nézünk, de egy japán piacon vagy amerikai piacon inkább emelkedések voltak hozam tekintetében, de egy lengyel piacon inkább a stabilizáció látható.

[00:13:57]románokról egyelőre azt kell mondani, hogy ott is inkább ahhoz a emelkedés, hiszen a belpolitikai viszályok nem feltétlen jó irányba hozzák azt gondolom a jövőbeni képet a románokról, de előttük a a lehetőség, hogy ezt kijavítsák, és onnantól kezdve a román államkötvénypiac is újra érdekes lehet a magyar befektetők számára.

[00:14:17]Ühüm.

[00:14:17]Romániát megemlítetted?

[00:14:21]Románia van most ebből a szempontból kiélezettebb helyzetben, vagy mondjuk Nagy-Britannia itt az európai kontinentst figyelve?

[00:14:27]A legjobb kérdést tetted föl, a brit kötvényhelyzet nagyon-nagyon rossz jelen pillanatban.

[00:14:34]98 óta nem volt ilyen magas hozamon a hosszú lejáratú kötvények hozama.

[00:14:39]Az most a magyarról összehasonlítva.

[00:14:41]A magyarról, ha összehasonlítva nézzük, ugye 5,6-ra futott föl a brit, 5,5, tehát nagyjából pariban vagyunk hozam szempontjából.

[00:14:49]Ugye a quantitative titaning, a megszorítások nem okoztak olyan nagy pozitivitást a kötvénypiacnak.

[00:14:52]Konkrétan azt érezte a kötvénypiac, hogy nem támogatja a jegybank őket.

[00:14:58]Ezáltal innentől kezdve a briteknél egy kérdés lesz, hogy hogyan fog új tőke bevonódni.

[00:15:03]A hazai befektetők egyáltalán saját állampapírokat fogják vásárolni, vagy a globális kötvénypiac kilépnek, ahogy ezt Japánnál is láthatjuk ezt a helyzetet.

[00:15:12]Tehát, hogy elég bizonytalan a briteknél a a jövőbeni kötvénypiaci helyzet.

[00:15:17]attól függetlenül, aki ezeket szeretné megvásárolni, leginkább azt gondolom, hogy ETF-eken vagy befektetési alapokon keresztül érdemes és úgy könnyebb elérni, hiszen akkor megfelelően diverzifikált portfóliót kaphat és tud kialakítani.

[00:15:30]Azért egyedi brit kötvénybe fektetni ugyan a hitelminősítésük jó, de azért most jelen pillanatban a mostani belpolitikai helyzet miatt is tánkockatosnak mondható.

[00:15:40]egyébként, hogyha például egy brit piacot, egy brit kötvénypiacot vizsgálunk, akkor mennyire szoktak egyébként gyorsemben egyébként változni a széljárások?

[00:15:51]Tehát, hogy ez a mostani brit helyzet aggasztónak nevezhető.

[00:15:55]Tényleg komoly hozzamemelkedést láthattunk, de amint mondjuk teszem azt, egy hónapon belül ott egy belpolitikai stabilizáció venné kezdetét, akkor hasonló gyorsasággal visszára is tudna fordulni.

[00:16:05]abszolút ha a bizalmat vissza tudja nyerni az ország, akkor onnantól kezdve újra tők áramolhat bele és egyértelműen új befektetők jelenhetnek meg a brit kötvénypiacon.

[00:16:13]A bizalom a legfontosabb.

[00:16:15]Szerintem bármelyik országról is beszélünk, ha megvan a bizalom és látják azt, hogy hogy stabilizálódik a helyzet, az infláció letörésén dolgoznak és és valóban jó jövőképet festenek, akkor onnantól kezdve újabb tőke érkezik.

[00:16:26]Infláció letörését említetted?

[00:16:29]Ez akkor egy fontos szempont a továb továbbra is az egyik legfontosabb szempont a kötvénypiacon.

[00:16:33]Ez Magyarországon is, ezért látható, hogy Varga Mihály jegybankelnök úr is ezt emelte ki a tegnapi napon, tehát hogy mindenki az inflációra fókuszál leginkább.

[00:16:42]Az infláció letöréséhez vagy kordában tartásához viszont ugyebár szigorú vagy ney isten szigorodó monetáris politikára van szükség itt akár az iráni helyzet miatt, meg az energiakrízis miatt.

[00:16:53]Hogy látod?

[00:16:54]Most ugye szintén akkor Varga Mihályt idézzük fel, hogy hogy ő azt mondta, hogy azért például az Európai Központi Banktól idén két vagy három kamatemelést is ára az a piac.

[00:17:06]Nem véletlen.

[00:17:06]Ugyanígy amerikai, tehát a Fedtől is, a Amerikai jegybanktól is ezt várják, hogy további egy kamatemelés még benne lehet a pakliban, holott már két-három éve nem ezt várjuk, hanem inkább a kamatcsökkentéseket.

[00:17:14]Egyszerűen nem tudtak megküzdeni az inflációval a hely jegybankok.

[00:17:19]És látható, az Európai Központi Bank is túl hamar szeretett volna rálépni a gázra, és kamatot csökkentett több ízben is.

[00:17:25]És ez probléma lett.

[00:17:27]És Varga Mihály jegybankelnök úrnak jó a meglátása ezzel kapcsolatosan, hogy akár benne van a pakliban az, hogy további kamatemelések érkezhetnek még az év végéig, ami megint csak óvatosságra intené a kötvénybefektetőket, hiszen láthatjuk, hogy azért a hosszú lejáratú államkötvények és akár a vállalati kötvény piacra is kiterjedhet, azért ott árfolyam csökkenéseket szenvedhetnek el.

[00:17:47]Tehát érdemes inkább rövidebb lejáratokban gondolkodni és jobban megstrukturálni a kötvénypiaci portfóliókat.

[00:17:54]Ühüm.

[00:17:54]Egyébként mondjuk a brit kötvénypiacról most milyen szereplő vagy alól milyen szereplők húzták most ki a szőnyeget?

[00:18:00]Ilyenkor kik azok, akik jellemzően leghamarabb menekülnek?

[00:18:04]Ilyenkor nagy intézménybefektetőknél látható pozíciócsökkentés, nem teljes eladási hullám, pozíciócsökkentés, ott is azért a lakosság kisebb részét teszi ki a befektetéseknek, de látható, hogy mindenki egy kicsit elfordult most a a brit kötvénypiactól.

[00:18:16]Ez azonban lehet az érdekessége is, hiszen azért vanfet ítézve, hogyha vér folyik az utcán, akkor érdemes akár befektetni bizonyos értékpapírokba.

[00:18:25]Kérdés, hogy ez a jövőben valóban így lehet-e a briteknél?

[00:18:29]Igen.

[00:18:29]Amikor alul van a piac, akkor érdemes belevásárolni.

[00:18:32]Jelenleg a tőke még kijár Európában.

[00:18:34]És itt megemlítettem Németországot.

[00:18:38]Egyébként milyen érdekes kötvénypiaci érdekességeket látsz leginkább?

[00:18:40]Mondjuk mondjuk a német hozamok is emelkednek amiatt, mert hogy lazul a fiskális fegyelem, vagy lazulhat továbbra is az emelkedés megfigyelhető.

[00:18:52]Majdnem 3% köré emelkedett a a 10 éves német államkötvényhozam.

[00:18:56]A németeknél tényleg azt mondjuk, hogy szerintem csak és közleg a bizalom, ami játszik.

[00:19:00]Tehát egyszerűen a CDS kockáti felárók 0,8%.

[00:19:05]Innentől kezdve azt látja az ember, vagy a befektető, aki próbál egy kicsit strukturáltabban és és intelligensebben befektetni, hogy nem érti az összefüggés, nem működik az ipar, a fiskális politika nem feltétlen működik úgy, ahogy kellene.

[00:19:18]Mitől is van ilyen alacsonykockáti felárral forgó állampapírja Németországnak?

[00:19:22]Tehát itt egy ellenhondást lát a piac szerintem, és és itt nagyobb meglepetések is lehetnek.

[00:19:29]Mi a te megfejtésed erre?

[00:19:29]Én azt gondolom továbbra is azt, hogy szeretnék, hogy Európa jól haladjon.

[00:19:34]Szeretnék azt, hogy Európa zászlós hajója Németország továbbra is jó tendenciát mutasson.

[00:19:38]Bíznak az ipar fejlődésében, bíznak abban, hogy az inflációt le tudják törni egyáltalán, és és továbbra is csak a bizalom.

[00:19:46]Ez az egyetlen egy szó, ami azt gondolom most a németekhez köthető, mert mert más jelenleg nem támassza alá azt, hogy mitől lenne ennyire kockázatmentes, ha nevezhetjük így a német állampapírpít.

[00:19:58]Más európai országok tekintetében hol látsz, vagy láthatunk érdekességeket, érdekes mozgásokat?

[00:20:04]Belgáknál, ha nyugat-európai országokat tekintjük, akkor Belgium egyértelmű nyertese lehet ennek a körnek.

[00:20:09]Franciáknál ugye beszéltük azt, hogy ott is voltak azért belpolitikai fennforgások, de továbbra is a piac 2% fölötti CDS felárral árazza őket, tehát megint csak nem túl kockázatos kötvények beállítva, hitelminősítésük továbbra is ragyogó.

[00:20:23]Innentől kezdve a francia államkötvények hosszú oldala, tehát a hosszú lejárató kötvények érdekességeket mutathatnak a befektetőknek.

[00:20:29]Azért itt van 4%-os kamatozású eurós kötvény, 2060-ban lejáró kötvényük, ami 100% alatt elérhető.

[00:20:36]Megint csak a névérték alatti kereskedőknek ez lehet egy friss csemege, mert tudom jól napi szintű munkámból adódóan, hogy ezért a befektetők nagy résszel keresi azt, hogy a névérték alatt vásároljunk.

[00:20:46]Ez valahogy mindenkiben megmaradt külföldi hazai befektetőben egyaránt, holott nem feltétlen csak erről szól a kötvénypiac.

[00:20:54]Vannak vállati oldal is olyan kötvények, de akár a magyar államkötvényt is, ha mondjuk a Repun 7,625%-os kamatozású 41-es lejárató dollár kötvényét 115% körül megszerezhető.

[00:21:06]névérték falett van bőven, de nagyon jó hozammal forog, és ha a régiós piacot áttekintjük, akkor bőven megérheti az a plusz kockát, amit bevállal egybefeket.

[00:21:15]De akkor ez a névérték alatti vásárlása, ez egy jó kezdeti irány, csak ki kell egészíteni egy szempont egy pszichológiai irány abszolút.

[00:21:20]Tehát látjuk azt, hogy azért a pszichológia sokaknak számít, magas kamata legyen a kötvénynek, aránylag belátható lejárata legyen névérték alatt kereskedhető.

[00:21:29]Ezt mind a hármat pillanatok alatt meg lehet cáfolni, mert ha valaki sok pénzt szeretne keresni a kötvénypiacca és spekulálni, akkor általában nem biztos, hogy ez teljesülni fog, hogy magas kamatozású kötvényt.

[00:21:40]Lássuk az osztrákoknál a 100 éves kötvénye, ami 0,8%-os kamatozású, vagy a belgák 0,65%-os kamatozású kötvénye abszolút nem a magas kamatról szól.

[00:21:50]Ugyan nem 100% körül vannak, hanem 30% körül.

[00:21:56]Ezáltal egy plusz érdekességet tud nyújtani a befektetőknek, hiszen 30-ról 40-re emelkedünk, már bőven megverte a többi kötvénypiaci szereplőt.

[00:22:03]Kicsit kell beszélgessünk erről, mert ez szerintem nagyon érdekes és a hallgatóinkat is, hogy 100 éves államkötvény, hogy ebben milyen megfontolások mentén fektet be valaki vagy bárki.

[00:22:13]Igazából foly spekuláció.

[00:22:16]Ez a legfontosabb, amikor arról beszélünk, hogy a a kötvénypiac uncsi.

[00:22:20]Nagyon sokan ezt mondják, jaj ez nekem nem kell 3-45%-ot éves szerintem megkeresni.

[00:22:25]Az az semmi.

[00:22:25]Tulajdonképpen részvénypiac simán veri SNP-t is a visszatekintő hozamokat nézzünk 11-12%-ot simán tud hozni.

[00:22:31]Miért fektetnék kötvénypiacba?

[00:22:31]És itt jön a sluszpén, hogy azért mint például és akkor kicsit a magyarra is visszakötök, és utána elmondom a a teljes részét ennek az osztrák és belga spekulációs helyzetnek, hogy azért a magyar államkötvény egy éves teljesítménye megverte az SP 500-at.

[00:22:47]Hm.

[00:22:47]51G állampapír 29%-ot emelkedett egy év alatt, az SP 5007-et.

[00:22:53]Devizakockátot ne vegyünk bele, mert ha azt nézzük, még mindig, hogyha forintba fektettünk, mert még sokkal jobban járt a a hazai befektető.

[00:22:58]De azért itt felmerül a kérdés, valóban uncsi, ha valaki kötvényeket akar vásárolni.

[00:23:04]Valóban a magyar állampapírokat le kell sajnálni, ahogy sokan tették két-három- négy évvel ezelőre jaj nem veszek magyar állampapírt, inkább külföld felé nyitok.

[00:23:12]Azért voltak itt is jó lehetőségek.

[00:23:12]Az osztrák belga esetében, ahol alacsony kamatozás van, ott pedig abszolút az árfolyamspekuláció.

[00:23:18]ugye magas durációval, átlagos hátralévő futamidővel rendelkeznek ezek a kötvények.

[00:23:23]Tehát ha egy 1%-os kamatcsökkentés vagy emelés érkezne, ami ugye nem belátható és nem fog érkezni, akkor mondjuk 34-35%-ot tudnának emelkedni ezek a kötvények.

[00:23:32]Teljesen másik a kép, mert ugye 25 bázispontokról beszélünk, ugye csökkentésnél, emelésnél is, tehát itt azért torzul egy kicsit a kép, de egy csökkentés esetében tudnak 5-6-7%-ot is emelkedni.

[00:23:42]Innentől kezdve, ha további tőke áramlik intézményi oldalra ezekbe a kötvényekbe, mert nagyon-nagyon liquidek, van olyan értépapír, ami egy centurval kereskedhető, nem 1000 per ezres vagy 100000/ ezres kötvények, hanem hanem a lakosságnak bőven elérhető és és nagyon liquid kötvények, akkor ezek árfél mozgása igen volatilism.

[00:24:02]Tehát azért, hogyha a MVE indexet valaki megnézi, ugye a kötvénypiaciet, láthatjuk most, hogy a március időszakban azért igen volatil is volt a kötvénypiac, 115-16 pontra is fölugrott.

[00:24:14]Jelenleg 74 pontos ez az indexarány.

[00:24:14]Ez most jónak számít.

[00:24:17]Jó beszállási pontok lehetnek a kötvénypiacon.

[00:24:19]Azonban akik spekulálnak, mindig meg kell érteni azt, hogy ha egy 100 éves kötvényt megvásárolnak, majdnem olyan, mintha egy részvényt vásárolnának.

[00:24:27]Ez nem arról szól, hogy a legbiztonságosabb alternatívát választotta ki a piacról.

[00:24:33]hiába osztrák vagy belga államkötvényről beszélünk, nem egyszerű árfolyam spekulációra játszik, és az esetek 99%-ában itt nem is tartja az adott befektető 100 évig.

[00:24:45]Tehát így nem arról van szó, hogy megvásárolom és akkor majd a dédunokáim abból majd gazdagok lesznek.

[00:24:50]Van, aki így gondolkodik, de aki feltétlenül ezeknél a kötvényeknél úgymond játszik spekulál, annak nem ezt ajánljuk.

[00:24:57]Tehát, hogy akár 40-50 évre megtartsa, használja ki az árfolyam hullámzásokat, és akkor vegyen, adjon, vegyen, adjon.

[00:25:03]És akár van, aki fél évente eladja, és megveszi újra ezeket a kötvényeket, hiszen a kötvényeket nem kötelező lejáratuk tartani, mert tudom, hogy sokan megijednek, főleg amikor beszélünk, ahogy most is mondtam, hogy 51-es lejáratú magyar államkötvény.

[00:25:14]Hát én azt nem szeretném megvárni, vagy már esetlegesen nem is fogok akkor élni.

[00:25:17]Nem kell lejáratig tartani.

[00:25:20]A legfontosabb ezáltal a likviditása egy kötvénynek.

[00:25:24]Tehát akkor egy egy ilyen kötvénypiaci befektetésnél nagyon gyorsan mozgatható kibe a tőke igazából ilyen napok alatt vagy vagy hogy pillanatok alatt és látszik hogy olyan intézményi befektetők és részesedést Black Rock Vanguard is folyamatosan kereskednek ezekkel a kötvényekkel tehát itt itt nagyon-nagyon pörög a piac és és nagyon jó spreadekkel is.

[00:25:44]Ami a legfontosabb tényleg a kötvénypiacon a likviditás miatt, hogy egyszerűen jó áron tudjam megszerezni az adott kötvényt.

[00:25:52]Ne az legyen, hogy van mondjuk egy egy remek vállalat XY Zrt.

[00:25:54]Mindegy is a neve, hogy mi volt tényleg az.

[00:25:57]De de egy példakedvért szerettem volna elm és azt mondjuk, hogy 105%-os árfilm lehet kereskedni, de csak 110-ért adja a kereskedő oda számunkra, mert annyira illikvid, az nem biztos, hogy megéri a befektető számára, mert lehet, hogy lát egy hozamszintet, de az bőven átalakul már addigra, amire ő megkapja.

[00:26:13]Tehát ezért a légvitás a legfontosabb, és ezek a kötvények, állampapírok, ezek bőven légvidek, de ugyanígy igaz ez a hazai állampapírpiacra is.

[00:26:21]Hogyha globálisan nézzük, általánosságban a kötvénypiacon az intézményi befektetők jóval aktívabbak, mint a Igen, igen.

[00:26:30]Jóval aktívak.

[00:26:31]Tehát ez a ez a magyar példa, hogy nálunk azért elég jelentős a lakossági állampapírállomány, az az egy kicsit kirívónak számít.

[00:26:39]Nem, vannak még azért ilyen országok, tehát azért a finneknél is vannak hasonló törekvések, tehát hogy nem feltétlen Magyarország az egyetlen, de látszik az, hogy az intézményi szereplők a legnagyobb szereplői tulajdonképpen az államkötvény és vállalati kötvénypiacnak.

[00:26:53]Szerintem de ez ez nem feltétlen probléma, hiszen a nyugdíjalapok vagy egyéb más befektetési alapok miatt ez tulajdonképpen egyértelművé válik.

[00:26:58]És az a tételmondat az megállja a helyét önmagában, hogy hogy a legbiztonságosabb befektetés igazából a kötvénypiaci befektetés.

[00:27:09]Attól függ.

[00:27:09]Ez megint az egy olyan kérdés.

[00:27:11]Milyen lejáratban gondolkodunk?

[00:27:13]Államkötvény, vállalati kötvény milyen hitelminősítéssel rendelkezik?

[00:27:17]Csak államkötvényekről beszéljünk.

[00:27:17]Oké.

[00:27:18]Állam.

[00:27:19]Egy egy nagyon jó klassz besorolású ország államkötvénye.

[00:27:23]Oké.

[00:27:23]És a a legkomolyabb outlookok úgy vannak most a Pamco részéről, Black Rock Wangard részéről, vagy akár a Goldman Sax részéről is, kettő és hét éves lejárató kötvények, azokat ebben gondolkodik most a a nagy intézményi réteg is a kettő és hét évig lejáró értékpapírokról és államkötvényekről.

[00:27:38]És ez ez valószínűsíthetően ez megválaszolja a kérdésedet, és ezek a biztonságosabb kötvényekhez tartoznak.

[00:27:45]Hét év fölött azért már nagyon-nagyon beláthatatlan a helyzet, és komoly az árfolyam volatilitás.

[00:27:51]Erre figyelnie kell a befektetőnek.

[00:27:53]Voltak olyan helyzetek, mondjuk az Európai Konjunktúra idején a 2008-as válságot követő nagyjából 10 évben, amikor amikor inkább ez a hosszabb lejáratok felé mozdultak volna el ezek az ajánlások, mert ott sokkal beláthatóbb volt a makro helyzet, vagy abszolút 1517 18-ig 15-től az volt látható, hogy a Perpécsel örökjáradékkötvények folyamatosan pörögtek a piacon, és nagyon keresték mind a lakossági, mind az intézményi befektetők, akár nálunk is az SPB-nél, hiszen a visszahí hívások, refinanszírozások miatt olyan plusz hozamra tudtak szerttenni, hogy egyszerűen azt mondták, hogy miért ne használjam ki ezt a lehetőséget.

[00:28:31]Lehet, hogy nincs lejárata, de attól függetlenül nekem ez egy jó befektetési lehetőség.

[00:28:36]Ugyanígy a piacon mai napig is megtalálhatók ilyen kötvények, amelyek örök járadékkötvények.

[00:28:40]Való igaz, hogy akár kockatosabbak lehetnek, de az Egon Holland biztosítótársaságé például jelen pillanatban 80%-on megvásárolható, és tulajdonképpen 100-on visszahívás van.

[00:28:52]De ugye visszavásárlási lehetőségek is vannak előtte.

[00:28:55]Most is kiadott egy visszavásárlási lehetőséget 78,5%-on.

[00:29:00]A nagy része nem fogadta el a befektetői körnek globálisan, de azt gondoljuk, hogy innentől további visszavásárlási esélyek is vannak, és újabb refinanszírozási törekvések az egon társaság részéről, ami pluszamot tud termelni akár egy másfél két éven belül is a befektetők részére.

[00:29:13]egy kicsit az államkötvényeknél maradva, most eltávolodva Európától.

[00:29:17]Most melyek a legezotikusabb, legizgalmasabb kötvénypiaci lehetőségek, amiket láttok?

[00:29:24]Javazt Brazília, Peru, dél-afrikai kötvények, amelyek nagyon pörögnek, ausztrál kötvények, ahogy mi is már korábban publikáltunk róluk, ők a biztonságot keresik inkább, és tényleg azoknak az embereknek, akik konzervatívabb gondolkodású kötvénybefektetők, Ausztráliai nagyon-nagyon jó piac lehet, amerikai dollárban kereskedve, tehát nem feltétlen kell az OST megvásárolniuk.

[00:29:46]Most ezek, amelyeket a nagy intézményszereplők és mi is hasonlóan jó lehetőségnek gondolunk.

[00:29:50]Brazília, Peru, Dél-Afrika szem egy-egy mondatot mondjunk mindegyik országhoz.

[00:29:53]Ezek miért izgalmasak most?

[00:29:56]Alapvetően hitelminősítésüket szempontbegyes a kép.

[00:29:58]Befektetés áánlott, vagy akár van, ami már lecsúszott a befektetésállott kategóriából, magas kamatot nyújtanak.

[00:30:06]Ezáltal magas kamat, rövid lejárat, jó lehetősége azoknak a befektetőknek, akik kicsit árfolyamra is szeretnének spekulálni, de azért a biztonságot is keressik valahol, illetve akik a kamatnak a a pszichológiai büfkörébe belekerülnek, mert legyen magas kamatozású egy kötvény, ahogy beszéltük a beszélgetés első felében, ezáltal egyre többen keresik ezeket az értékpapírokat.

[00:30:28]A magyar befektetők körében is van érdeklődés egyébként ilyen egzotikusabb államkötvények irányában, vagy vannak csak az intézményi szereplők, akik nem vannak azért olyan lakossági befektetők, akik szeretik ezeket az ingenségeket, de abszolút csak spekulációs jelleggel.

[00:30:43]Akik konzervatív befektetők euróban, dollárban fektetnek be, ők azért a nagyobb országok állampapírjait, amelyik biztonságosabbak, rövidebb lejáratok, azokat keresik java részt.

[00:30:53]Engem nagyon érdekelne, hogy hogy például okáért itt az elmúlt igazából nagyjából 10 évvel Donald Trump első elnöksége óta láthatjuk kibontakozni és igazából a Joe Bideni Éra is folytatta ezt az utat.

[00:31:06]az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború viszálykodás, de közben tudjuk, hogy mennyire támaszkodik egymásra a két ország, vásárolják egymás államkötvényeit, hogy ebben a tekintetben az ilyen berögzött, begyöpesedett struktúrák tekintetében, hogy mely országok, mely országok állampapírait vásárolják, nagy mozgásokat lehet látni egyéb iránt az elmúlt időszakban.

[00:31:31]Igen, és változások is lehetnek ebben egyértelműen.

[00:31:34]Főleg a a japán piac lesz inkább ennek a a mozgatórója, és nem is feltétlenül most a háborús országok résztvevői.

[00:31:40]A japánoknál azért a 4% fölötti hosszú hoam, ugye a a 30-40 éves hozamok azok azok nagyon komoly problémát jelenthetnek.

[00:31:50]Miért is nem is gondolunk bele hazai esetleg lakossági befektetőként, hogy Japán most miért lehet nekünk probléma a kötvénypiacon?

[00:31:58]azért, mert a japán befektetők nagy része Amerikába vagy egyéb más európai országba vitte a tőkét, és ott fektetett be, mert jóval nagyobb huzamot tudott elérni a korábbiakban, mint saját hazájában.

[00:32:07]Viszont ha meglátja, hogy otthon ilyen lehetőségek vannak, akkor miért ne tenné és miért ne fordulna újra haza?

[00:32:13]Úgy, ahogy tették ezt a mi befektetőink is.

[00:32:15]És amikor a magyar állampapírokat nagyon-nagyon jó hozamon lehetett megvásárolni, vagy akár a lakossági prémium állampapírért lehetett 18-20%-ot is kapni, akkor természetesen, hogy a tőke ideje is vándorolt.

[00:32:25]A japán kötvénypiacról valóban, hogyha visszaemlékezem, egy ilyen két-három hónappal ezelőtt számos cikk született az ottani időzített ketyegő bomba kapcsán.

[00:32:37]Most mi a helyzet egyébként?

[00:32:39]Akkor Japánnal erről beszélünk még egy továbbra is a továbbra is a hozamemelkedés, ami látható, a jövőbeni kilátások sem fényesek ebből a szempontból.

[00:32:47]Ott valahogy a a monetáris politikán kéne egy kicsit javítani, és tényleg látni azt, hogy hogy a japánok esetében a gondolkodás az az nagyon hazahúz, tehát mindenki szeretné azt, hogy a hazai piac megfelelő legyen.

[00:33:00]A likviditásuk is nagyon jó, de egyszerűen nem tudják kihasználni azokat a lehetőségeket.

[00:33:05]Tehát nincs az a tőke, ami beérkezzen a japán államkötvénypiacra, hanem az még mindig az amerikai államkötvényekben van, amelyek szintén 4,5%-on kereskedettek.

[00:33:15]Most ha a 10 éves államkötvénypiacot nézzük, miért vigye még haza?

[00:33:16]4% fölötti szinteken azonban már a japánok már probléma lehet, és és azt gondolom, valamilyen élénkítő csomagot vagy valamilyen olyan hatást be kell vetniük, hogy egyáltalán a a hazai hazai pénz az odaérkezzen vissza.

[00:33:32]Ez egyelőre még még nem feltétlen látható, és azt gondolom, kivárás és bizonytalanság, mint a teljes globális kötvénypiacon most jelenleg van.

[00:33:42]Meglátjuk, hogy mit hoz a jövő.

[00:33:42]Azt gondolom, hogyha fél év egy év múlva beszélünk, talán már többet tudunk róla mondani, de egyfelőre azt gondolom, hogy a bizonytalanság jellemzi leginkább Japánt is.

[00:33:51]Ühüm.

[00:33:51]Mit gondolsz egyébként globálisan?

[00:33:54]Mi lehetne az a az a az a változás, vagy az a az a külső esemény?

[00:33:57]Mert ugye most a igazából tényleg a permanens válságok időszakát éljük.

[00:34:02]Egy ilyen konfliktusokkal terhelt időszak tényleges lezárása és egy mondjuk egy békésebb időszak elhozatala.

[00:34:11]a kötvényhozamok tekintetében is egy ilyen fordulatot hozhatna.

[00:34:17]Abszolút mindenféleképpen.

[00:34:17]Tehát a a béke és a bizalom kiépítése tudom, nagyon sokszor elmondtam már az adás során, de ez a legfontosabb az államkötvények piacán.

[00:34:24]Amint megvan a bizalom az országokban, onnantól kezdve áramlik az újabb tőke.

[00:34:27]Az intézményi befektetők, lakossági befektetők egyaránt keresni fogják ezeket a lehetőségeket.

[00:34:33]Kérdés az, hogy a refinanszírozások hogyan történnek meg.

[00:34:37]Ugye akár Amerikában is láthattuk, amikor még a fél%-os kamatkörzetben bocsátotta ki kötvényeket, de most a négy és felesbe kell újra ezeket refinanszírozni.

[00:34:45]Azért az komoly kamat.

[00:34:46]Magyarországon meg pont a fordítottja van, és ebben bíznak kamatkiadás, hogy hogy a refinanszírozás sokkal kedvezőbb feltételek már.

[00:34:53]Így van.

[00:34:53]És és való igaz, hogy kedvezőbb lehet, csak a pontos számok még azért beláthatatlanak.

[00:34:56]Egyelőre azért nem válaszoltam arra a kérdésedre, de itt meg a pozitív refinanszírozásban bízunk, és meg is van a lehetőségünk és esélyünk rá.

[00:35:03]Tehát ha ez a törekvés, ami ami most a Tiszakormány részéről megvan, ez valóban megvalósul, akkor itt nagyon jó kamatmegtakarításokat lehet elérni, azt gondolom, az ország részére.

[00:35:13]Te beszélgetés végén egy kicsit a vállalati kötvénypiacra már érintetted azért, hogy Magyarországon kibocsátói oldalon ez mennyire élénk piac egyébb iránt?

[00:35:21]Egyelőre még nem feltétlen.

[00:35:21]A legénkebb piacok közé tartozik a magyar vállalati kötvénypiac, OTP Richter Mall, amelyek megtalálható, de ezek közül is az OTP kötvényei azok, amelyik megfelelően liquidek.

[00:35:31]De fontos igazán intézményesített sorozatok ezek, tehát 200000 dollár fölött lehet befektetni, általában 200000 dollár/ 1000 vagy 100000/ 100000 dollártól.

[00:35:40]Tehát ez egy komolyabb tőkét igényel azért, ha valaki OTP vállalati kötvényt szeretne megvásárolni, de jó példa, ha valaki magasabb tőkével rendelkezik a 8,75%-os 33-ban, tehát belátható időtávon belül lejáró dolláros kötvényük 106%-os árfolyamon, tehát hogy hogy egész jó alternatívák vannak.

[00:36:00]Az OTP-be bízik mind a régiós vállati kötő színpiac, mind pedig a hazai, de sajnos a további szereplők nem tudtak még olyan vállalati kötvényeket felsorakoztatni, melyek valóban érdekesek lehetnek.

[00:36:12]Miközben sokat beszélünk arról, hogy mondjuk a tőzsdén milyen jó lenne egyre több kibocsátó egy liquidet piac, ez a kötvénypiacra is elmondható óhaj lehetne.

[00:36:22]Abszolút igen, de egyelőre még nagyon szűk a hazai vállalati kötvénypiac.

[00:36:24]Itt több évnek, évtizednek kellene eltelni, hogy ez a gyakorlat ez bejöjjön a mindennapokba, mint akár Amerikában.

[00:36:34]Ugye nagyon kevés szó esik az amerikai vállalati kötfénypiacról, pont azért, mert a kettős adóztatás miatt ez egy komoly adóterhet jelentene a hazai befektetők számára.

[00:36:41]Azonban továbbra is egyre több a vállalati kötvény képcsájtás Amerikában.

[00:36:45]Tehát az AI chipgyártó techcégeknek föl kell kötni a gatyát, és valahogy tényleg bevételeket kell termelni, mert olyan kamatterheket fognak a nyakukba venni, és vesznek is már a nyakukba, ami kialakíthat majd egy globális kötvénypiaci lufi kipukkanást.

[00:37:03]Ennek előszobáján vagyunk, de de ott tényleg kell, hogy jöjjenek a teljesítmények.

[00:37:06]Szerintem erre még a hazai vállalati kötvénypiac nincs fölkészülve, hogy megfelelő likviditással hatalmas tömeget tudjon bevonzani.

[00:37:13]Abban az esetben majd, hogyha esetleg euró lesz Magyarországon, ez azért változhat pozitív irányba.

[00:37:20]Pozitív irányba.

[00:37:20]Igen.

[00:37:20]Igen.

[00:37:20]Igen.

[00:37:22]De akkor ez nagyjából látszó, mondjuk, hogyha egy régiós képet festünk, akkor ahol már eurót használnak Szlovákiában, Horvátországban, ott kifejezetten megélénkült ez a válati kötvényp.

[00:37:32]Így van.

[00:37:32]Így van.

[00:37:32]Tehát látható az, hogy a likviditás egyre jobb a kötvénypiacokon, illetve az agilitás is afelé, hogy szeretnénk minél több kötvényt kibocsájtani, ezáltal hitelt fölvenni és és a befektetők nyitottak is erre a kérdéskörre.

[00:37:44]De akár ha régiós piacon nézzük, a cse piacon nagyon-nagyon nagy szerepe a vállalati kötvényeknek.

[00:37:50]Ugye az mondjuk korona van, de így van.

[00:37:51]Tehát ott még nincs euró, de attól függetlenül, ha már régót nézzük, ott ott igazán komoly törekvések vannak folyamatosan a vállalati kötvény kibocsátásokra.

[00:37:57]Vannak is csődecsemények, ez egy más téma, de de vannak jó elérhető vállalati kötvények is azon a piacon.

[00:38:04]Magyarországon lehet ez prioritás, vagy vagy hogy látod, volt ez valamikor is prioritás itt az akár az elmúlt kormányzati ciklusokban, vagy majd a következőben, hogy egy élénkebb, virulensebb vállalati kötvénypiac jön létre, vagy igazából milyen oldalról kellene ezt stimulálni, hogy hogy ez beinduljon?

[00:38:23]Szerintem mindenki nagyon szeretné ezt, hogy a hazai vállalati kötvénypiac jó legyen és megfelelő.

[00:38:27]De az OTP-n kívül jelenleg még nincs olyan szereplő, aki efelé valóvá nyitna, és ez probléma.

[00:38:33]Kéne több szereplő, aki bátrabban ki mer bocsátani kötvényeket, és ezáltal egy likvidebbebb piacot kialakítani, hogy az intézményi nagy befektetők is érkezzenek akár Black Rock, Vanguard satöbbi, és nagy bankok is, és vásároljanak akár hazai kibocsátású vállalati kötvényeket, mert anélkül a tőke nélkül nehéz lesz.

[00:38:52]Ugye az a hazai kötvényprogram is azért próbálta elősegíteni ezt a kérdéskört, de de azt gondolom, hogy még nem sikerült megfelel a likviditást alát.

[00:39:00]Akkor mondjuk itt a Magyar Nemzeti Banknak is akár lehet egy serkentő hatása.

[00:39:04]Szerintem lehet a serkentő hatása és és törekvés is lehet a későbbiekben.

[00:39:08]Jelenleg a fókusz nem feltétlen itt van első körben, hanem tényleg, ahogy Varga Mihály is említette, a stabilitást szeretnék leginkább meghozni és utána majd a szerteágazó lehetőségeket föltérképezni.

[00:39:17]emítette is, hogy ugye az inflációs célt azt 27 közepére érjük el tartósan és majd utána lehet gondolkodni egyébként, hogy ez ez teljesen valid és és jó gondolatmenet.

[00:39:25]Azt gondolom, addig nem is érdemes azért a hazai vállalati kötvénypiacról nagyobb álmokat szőni annak, aki akinek ez lenne a vágya, hogy itt fektessen be.

[00:39:33]Azt gondolom, hogy Európában és Amerikában jó vállalati kötvényeket találhat.

[00:39:37]Tehát Olaszországnak az NL nevezetű energiagyártó cége, de ott van a Rabobank Hollandiában hat és feles kamattal, ugyanörök járadékkötvénnyel, de mondhatnánk a DNO norvégolajtárságot, azt dollárba tudja 8,5%-os kamaton megszerezni 2029-es lejárattal.

[00:39:51]Megint csak arról beszélünk, rövid lejárat, magas kamat, biztonságérzet.

[00:39:56]Tehát a befektetőknek bőven van lehetősége kötvényeket vásárolni a piacon, aki szeretne.

[00:40:05]Itt ha beszélgetés legvégén egy gyors képet még fessünk, akkor egy prognózist is tegyünk akár, hogy a kifejezetten a magyar lakossági befektetők állampapírpiaci érdeklődése a véleményed szerint hogyan alakulhat.

[00:40:16]Ugye ezzel kezdtük, hogy akkor itt valószínűleg jönnek le majd még a kamatszintek, az a 6,5% alá is benézhetnek majd a lakossági papírok.

[00:40:25]Ez hogyan mozgathatja véleményed?

[00:40:27]szerint a piacot majd az érdeklődést.

[00:40:30]Abban az esetben, hogyha a lakossági állampapír kamatok tovább csökkennek, ugye ezáltal a másik oldalon hozamcsökkenés van a a hosszú lejáratú intézményesített kötvényoldalon, ez mindenképp egy újabb pozitív szemléletet tud hozni a befektetők számára.

[00:40:42]Látják azt, hogy csökken a hoamszint, ezáltal oké, még nagyobb lehetőségem van árfolyamnövekedésre.

[00:40:49]Én azt gondolom, hogy inkább serkenteni fogja ezt a hazai állampapírpiacon is ez a kérdéskör.

[00:40:53]A pszichológia nagyon-nagyon komoly szerepet fog játszani.

[00:40:56]A bizalomkérdés nem szabad a bizalmat elveszíteni, mert onnantól kezdve nehéz helyzetbe kerülhet a hazai lakossági alampapírpiac, mert azért itt a visszaút is és is komoly volt 2022 után.

[00:41:07]Tehát amikor ilyen magas szinteket láttunk és 13%-os alapkamatot, azért ott az nem volt egy könnyű menet.

[00:41:12]Onnan visszaszerezni a befektetői bizalmat kemény munka volt, én azt gondolom.

[00:41:16]és nem feltétlen csak azt nézik, hogy mekkora kamatot vagy mekkora hozamot lehet elérni egy-egy államkötvénnyel, hanem azt is, hogy ezt milyen stabilan tudom megtenni, be tudom-e illeszteni a saját portfóliómba, és majd csak utána jön az, hogy milyen eredményt is tudok elérni, hiszen a legfontosabb mindig az, mi a kockázata, mi a veszélye, esetleg mi a buktatója egy adott befektetésnek, csak utána a nyereség.

[00:41:36]Vannak egyébként olyan ajánlásaitok akár, amelyek kifejezetten kötvénysúlyt illetően mondanak mondanak valamit, vagy ajánlnak valamit a befök-os arányra gondol szempontból?

[00:41:48]Igen.

[00:41:50]Vegyes a kép.

[00:41:50]Ugye nekünk is át kellett azért strukturálni a gondolkodást az elmúlt pár évben.

[00:41:53]Látható, hogy a hosszú lejáratú államkötvényekből, illetve vállalati kötvényekből kicsit kitárasztunk, és inkább a rövidebb lejáratú beláthatóbb időre mentünk át mi is a befektetőkkel.

[00:42:03]Ez is volt az igény a hazai befektetőktől és a mi ügyfeleinktől.

[00:42:06]egyaránt legyen az, hogy 30-35-ig bezárólag legyenek kötvények, abból már nagyon jó kötvényportfóliót lehet kialakítani.

[00:42:14]Van akinek az az igénye, hogy 80%-ban kötvényt szeretne tartani, csak 20%-ban egyéb mást, akár nyersanyagot, ETF-et vagy egyedi részvényt, de van olyan is, aki a szokásos 60-40-t szeretné tartani 60% részvénnyel, 40 kötvénnyel, és akkor ez a struktúra konzervatív gondolkodása számára megvan, de van, aki viszont 100%-ben csak kötvényekben szeretne fektetni.

[00:42:35]Akkor nagyon vegyes, nagyon vegyes a kép, nagyon vegyes.

[00:42:36]És a mi befektetőink javazt az SPBhez a kötvények miatt érkeznek.

[00:42:40]Ugye nagyon széles skáát tudunk elérni.

[00:42:42]Ugye bankfüggetlen társaságként ezáltal olyan pikkeket is tudunk hozni az ügyfeleknek, amelyet más nagy bankoknál nem biztos, hogy van lehetőségük.

[00:42:53]És ez ez főleg az örökjáradékkötvénypiacra igaz.

[00:42:54]És látható, hogy ezt kedvelik az ügyfelek, szeretik és és valaki azt mondja, hogy rakok ide is hozzátok tőkét, de vagyok a másik szolgáltatónál is, hiszen azért a piacon vannak jó szolgáltatók elérhetően, de nálatok 100%-ban kötvénybe szeretnék fektetni, mert ti erről vagytok híresek, hogy ebben a az allokációs eszközcsoportban tudtok olyan hozamot elérni, mely mást esetleg nem világos.

[00:43:16]És akkor nem csak igazából ököl szabályként nem csak az eszközök közötti diverzifikáció, hanem akkor akár szolgáltatók közötti diverzifikáció is.

[00:43:24]Ez egy nagyon jó megoldás a befektetők részéről.

[00:43:26]Miért kellene csak és kizag egy szolgáltatot kiválasztani?

[00:43:28]Legyen itt is diverzifikált széles perspektíva.

[00:43:32]Valahol opciókkal fog tudni kereskedni, határidős termékekkel, valakinél kötvényekkel, vagy akár nálunk még tőkevédett certifikátokkal is.

[00:43:37]Miért ne tennél meg?

[00:43:39]Ez egy okos gondolat.

[00:43:39]És a legfontosabb továbbra is, amit te is mondtál, a divzifikáció.

[00:43:44]figyeljenek erre a befektetők és óvatosak legyenek.

[00:43:48]Próbáljanak egy stabil olyan jól megkomponált portfóliot kiválasztani, ami esetlegesen akár egy vagy globális kötvénypiaci, vagy részvénypiaci válság esetén is ki tudja őket menteni abból, hogy ne veszítsék el a tőkéjük akár 50%-át.

[00:44:02]Köszönöm szépen a beszélgetést, és már tényleg nagyon-nagyon sok mindent említettünk, azért az ilyen beszélgetések kapcsán mindig el szoktam mondani, hogy természetesen ezek a szavak, ezek a gondolatok nem minősültek befektetési tanácsadásnak.

[00:44:13]Úgyhogy aki tényleg befektetésen gondolkodna, azért ennél az interjúnál részletesebben tájékozódjon.

[00:44:21]Köszönöm mindenesetre a mostani beszélgetés.

[00:44:23]Nem nagyon érdekes volt.

[00:44:25]Besen Baker Kornél az SPB befektetési Zrt.

[00:44:27]Privát bank igazgatóhelyettese volt a vendégem.

[00:44:29]Tedd máskor is.

[00:44:31]Köszönöm.

[00:44:31]Nagyon szépen köszönöm a meghívást.

[00:44:33]Köszönöm szépen a nézőknek és hallgatóknak a figyelmet.

[00:44:34]Ez volt a Klassis podcast legújabb epizódja.

[00:44:38]Amennyiben hasonló tartalmakra kíváncsiak, akkor kérem önöket, kövessék be a Klassis média YouTube csatornáját.

[00:44:43]Mforum privát bankáron piac és profiton is megtalálnak minket.

[00:44:45]Minden jót kívánok.

[00:44:47]Én Imrel őrinc vagyok az M4 Priv Bankár újságírója.

[00:44:49]Viszontlátásra, viszont hallásra.

[00:44:53]Ez a Klassis podcast.