Trump az éhező Kubát is benyeli? Klasszis Podcast Lénárt Andrással

[00:00:00]Valóban ilyen rossz még soha nem volt a helyzet Kubában, mint most.

[00:00:02]Mostanra tényleg ott tartanak, hogy 2223 órás áramszünetek naponta.

[00:00:08][zene] Étel, ital, víz, gyógyszerek, segélyzállítmányok, olaj, áram, semmi.

[00:00:15]Nyilván ezt Trump most úgy képzeli [zene] el, hogy ő lesz majd az, aki megmondja, hogy mi történik Kubában, ahogyan január óta Venezuelában is teszi.

[00:00:25]De a 30-as, 40-es, 50-es években nem az amerikai kormány volt az, amely [zene] Kubát úgy formálta, ahogyan szerette volna, hanem és innen jön a könyvem címe és a könyvem fő témája, az amerikai maffia.

[00:00:38]Ez a klasszikus gengszer és szervezetbűnözés.

[00:00:42]Minden szállodát ők építettek, vagy kiadták koncesszióba üzletembereknek, de ők ők vitték táskában a pénzt Full Heno Vatista elnöknek.

[00:00:53]Ez [zene] a Klasszis podcast.

[00:00:56]Jó napot kívánok!

[00:00:56]Köszöntöm a kedves nézőket, olvasókat és hallgatókat.

[00:00:58]Ez itt a klasszis média műsora, a klasszis podcast, annak is a külpolitikai geopolitikai kiadása.

[00:01:05]Én Wéber Balázs vagyok, és ma egy nagyon izgalmas téma lesz, ugyanis kubáról, a kubai krízisról fogunk beszélgetni egy szakértővel, akit köszöntök is most itt a stúdióban, Lénárt Andrást, az SZE BTK Hispanisztika tanszékének egyetemi docensét.

[00:01:23]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:01:23]Üdvözlöm a közönséget.

[00:01:26]Köszönjük, hogy eljöttél.

[00:01:26]Andrásról még elmondom, hogy ő az egyik, ha jól tudom, az egyik kedvenc területet talán Kubesz lehet mondani, illetve nemrég jelent meg könyvet Kubáról, egész pontosan az 50-es 40-es50-es évek kubájáról írtál egy nagyon izgalmas címmel.

[00:01:40]Ugye az a címe, hogy gengster korzó Havannában.

[00:01:42]Erről meg fogunk majd a műsor második felében beszélni, mert egyébként ennek van valamilyen relevanciája a mostani történésekre is, de de előbb majd azért rátérünk arra, hogy mégis most a jelenben mi történik.

[00:01:55]De mielőtt elkezdenénk-e a az adást, van két szolgálatú közleményem.

[00:01:59]Az egyik, hogyha még nem tették meg, akkor legyenek szívesek feliratkozni a csatornánkra.

[00:02:03]A másik pedig, hogy továbbra is elérhetnek minket a főoldalainkon, tehát a privátbankáron és az Mforon.

[00:02:09]Na de hogy csapjunk bele.

[00:02:11]Ahogy mondtam, főleg ugye Kubáról lesz szó, azért is hívtunk téged, mint a téma szakértőjét, illetve hát azért nagy később azért kitérünk majd Latinamerikára egy kicsit a egy tágabb kontextusban megnézni a mostani történéseket, illetve egyáltalán, hogy milyen nagy hatalmi érdekek érvényesül érvényesülnek itt.

[00:02:33]Mit akar Trump, ugye az amerikai elnök, de szerintem kezdjük egy egy aktuális hírrel.

[00:02:38]Épp a múlt héten olvastam, vagy múlt hét év múlt hét végén olvastam azt a hírt, hogy Donald Trump megint megszólalt Kubával kapcsolatban, és egész pontosan azt mondta egy interjúban, egy amerikai showműsorban, hogy lehetségesnek tartja akár Kuba invázióját is, és elképzelhetőnek tart egy hasonló forgatókönyvet, mint Venezuela esetén.

[00:03:04]Ugye ott az történt év elején, idén januárban, februárban, már nem is emlékszem.

[00:03:09]januárban, bocsánat, január elején, hogy ugye gyakorlatilag a Madurot, hát lehet azt mondani, hogy katonai erővel, nagyon finom katonai erővel, de kvázi megdöntötte ugye Maduro hatalmát önkényesen gyakorlatilag az amerikai elnök, hogy te mit gondolsz erről, hogy valóban lehet egy ilyen amerikai beavatkozás Kubában is, vagy ez csak egy ilyen szóbeli fenyegetés?

[00:03:30]Hát Trump elnök már sok mindent mondott Kubáról az elsősorban a venezuelai beavatkozás óta.

[00:03:35]Azt megelőzően is, meg azután is.

[00:03:38]Ugye Kuba egy ilyen régi, mondjuk egy régi sérelem az Egyesült Államoknak.

[00:03:43]Hát most én voltam, akkor egy 12-13 amerikai elnök volt az, akinek Fidel Castro Borsot tört az orra alá azzal, hogy még mindig ott van, még mindig a helyén van, pedig már mindannyian [torokköszörülés] meg akarták buktatni.

[00:03:55]Mindeddig nem sikerült.

[00:03:57]Mármint Castro nyilván, tehát Fidel Castro már halott, de a Castro rendszert nem sikerült megbuktatni.

[00:04:05]Kuba jövőjével kapcsolatban sokféle lehetőség, sokféle forgatókönyv van.

[00:04:11]Persze az is egy ezek közül, hogy amerikai invázió történik Kubában.

[00:04:13]Én jelenleg ezt tartom a legkevésbé valószínűnek, mármint a katonai a katonait.

[00:04:19]Ugyanakkor a ugye tudjuk, hogy Trumpnál ez a valószínű fogalma az azért már eléggé eléggé nehezen értelmezhető.

[00:04:30]Tehát nem tehetjük, nem lehet biztos, hogy miről is beszélünk.

[00:04:34]Ugye a Venezuela esetében annyit pontosítanék, hogy nem katonai invázió volt, mert akkor az egy jóval bonyolultabb és kongresszusi feladat, a delta a Delta Force kommandót küldte be, amit ilyenért hoztak létre.

[00:04:45]Tehát ez ilyen precíziós konkrét személy, ugye, hogy Madurót kiszedjék és elvigyék.

[00:04:53]Kuba esetében nem nagyon van olyan személy, akit ha elvisznek, akkor a rendszer megog.

[00:04:57]A jelenlegi elnök, Miguel Diaz Kanel.

[00:04:59]Igen, ő az elnök, de nem ő működteti a rendszert.

[00:05:02]Az egész Castro család, illetve egy nagy katonai konglomerátum az, amely Kubát jelenleg irányítja.

[00:05:09]Ennek még mindig része a 95 éves Raul Castro is.

[00:05:12]Őt most éppen vád alá helyezték egy korábbi á bűncselekmény miatt, amikor ugye többen meghaltak egy egy lelőttek egy repülőt, a kubai hatóságok, egy amerikai repülőt, és ebben többen meghaltak.

[00:05:27][torokköszörülés] De nincs igazán olyan személy, akire azt mondhatjuk, hogy ha őt eltávolítják, akkor a rendszer meginog.

[00:05:31]Ahogyan olyan személy sincs ebben a pillanatban, legalábbis nem látjuk, akit oda lehetne helyezni és egyszerre kötődni a régi rendszerhez, de jóban lehetne Donald Trumppal is.

[00:05:42]Ugye Venezuelában ez történt.

[00:05:42]Madurotót elvitték, a helyére kerül Dels Rodriguez volt elnök.

[00:05:47]Maduro elnöke, aki két héttel korábban még azt mondta, hogy minden amerikai beavatkozást vérrel, veritékel, erőszakkal fogunk megtorolni.

[00:05:56]két héttel később már egész jóban van Donald Trumpal.

[00:05:59]Kuba esetében tehát ez az invázió igen megtörténhet az amerikai invázió természetesen, de ennél valószínűbbek más forgatókönyvek, vagy átalakulás, vagy finomodás, enyhülés, ühüm, rendszerváltás is akár így.

[00:06:15]Június 18-án éppen egy ilyen 175 reformot be is vezettek Kubá, pontosabban kihirdettek Kubában.

[00:06:23]Azt majd nem tudjuk, hogy ennek a bevezetése fog megvalósulni, ami egy elmozdulás a piacaság irányába, többek között a külföldi tőke beengedésével.

[00:06:32]Trumpnak ez az elsődleges.

[00:06:32]Tehát Venezuelában is már látjuk, bár azt mondták, hogy az lenne az elsődleges, hogy megszűnjen a venezuelai diktatúra és az ország demokráciává alakuljon.

[00:06:44]Nem ez történt.

[00:06:44]Továbbra sincs demokrácia.

[00:06:45]Ellenben egy olyan hatal, egy olyan személy irányít, és úgy alakult át a venezuelai kormány.

[00:06:50]Ühüm.

[00:06:53]hogy gyakorlatilag nem lett demokratikusabb, de az Amerikai Egyesült Államokkal már együttműködik.

[00:06:56]Kuba esetében ugyanez elképzelhető lenne.

[00:06:58]És még egy faktort ehhez hozzátennék, hogy itt nem csak Trumpa a lényeges.

[00:07:03]Néha azt mondjuk, hogy ebben az esetben, talán ez az egyetlen eset, amikor ugyanolyan jelentős az amerikai kormányzat részéről, ugye Marco Rubio.

[00:07:13]Marco Rubio külügyminiszter, egyben nemzetbiztonsági tanácsadó, kubai származású.

[00:07:19]A ő és a családja nem Castro elől menekültek el, tehát már pont még Castro hatalomra jutása előtt elhagyta a családja Kubát.

[00:07:26]De amióta Rubio aktív politikus, vagy egyszerűen halljuk a hangját, véleményt formál, ő mindig a Castro rendszer megdöntését sürgette bármilyen eszközzel.

[00:07:38]Ühüm.

[00:07:40]Tehát ő ugyanúgy szokott fenyegetni is, illetve hát enyhébb hangot is megütni Kubával szemben, de az biztos, hogy nem akarják hagyni azt, hogy ez a jelenlegi Kuba, amit most kubaként ismerünk, a kubai rendszer, és ahogy ott zajlanak a dolgok, ez így maradjon.

[00:07:56]Ugye Trump olyanokat is mondott, hogyha az iráni konfliktust lezárta, akkor Kuba a következő.

[00:08:03]Ühüm.

[00:08:04]Most nem tudjuk, ugye éppen lezárta-e általában.

[00:08:08]lezárult, aztán mégse.

[00:08:10]Olyat is mondott, hogy Iránból visszafelé jövet a hadihajók majd beugranak Kubába, és azt is megoldják.

[00:08:17]Ez is lehet sok minden lehet.

[00:08:17]Tehát talán ennyire ugye bizonytalan így a a nemzetközi helyzet még nem volt, mint amikor azt kellene követnünk vagy megjósolnunk, hogy Trump ezt hogyan hogyan fogja kezelni.

[00:08:29]Tehát én egy olyan három-négy lehetséges kimenetét látok a kubai helyzetnek.

[00:08:35]az általad említett esetleges amerikai invázió is köztük van, de én a legkevésbé valószínűek közé sorolnám, és még egy annál is kevésbé valószínű, bár Trump ezt is többször elmondta, hogy és akkor egy Kubát az Egyesült Államokhoz csatolják.

[00:08:50]Ühüm.

[00:08:50]Hát elég meredek.

[00:08:50]Igen.

[00:08:50]Vagy akár úgy mint Puerto Rico, ami ugye egy ilyen társult államként van jelen, vagy teljes elfoglalással.

[00:08:59]Ez mind egyre meredekebb és egyre valószínűtlenebb, vagy egyik valószínűtlenebb, mint a másik ezek közül.

[00:09:06]Ühüm.

[00:09:06]De hát soha nem mondhatjuk, hogy soha.

[00:09:08]Természetesen nem invázióra gondoltam, hiszen nem küldte be az egész hadseregét, hanem ahogy mondtad, és való valóban csak egy kommandót küldött be, és kvázi elrabolta a Madurót, aki azóta is hát gyakorlatilag börtönben van, ha jól tudom.

[00:09:21]Igen.

[00:09:21]Igen.

[00:09:21]Amerikai börtön.

[00:09:23]De egy kicsit beszéljünk arról, hogy milyen a milyen Kuba manapság.

[00:09:25]Ugye Kuba gyakorlatilag kvázi hivatalosan meg mindig egy kommunista állam.

[00:09:31]Ugye 59 óta gyakorlatilag fenn áll, ami elég kevés kommunista ország mondhatja ezt magáról.

[00:09:38]Észak-koreán kívül talán még egy van, nem is vagy pár van, nem is tudom.

[00:09:43]Tehát, hogy igazából hogy kell a mai Kubát elképzelni gazdaságilag, politikailag, társadalmilag, mi az, ami ugye jönnek folyamatosan hírek, hogy hatalmas, elég komoly gazdasági krízis van, ami ugye az amerikai szankcióknak, illetve az amerikai blokádnak is köszönhető, hiszen január óta Trump olajblokádot vezetett be Kubával szemben, tehát nem jutnak be Kubába a venezuelai és mexikói olajszállítmányok, de hogy összességében milyen Mai Kuba, mit lehet erről elmondani?

[00:10:15]Aki Kubával foglalkozunk, sokszor elmondtuk már, illetve elődeink előző nemzedékekben, hogy ilyen rossz még soha nem volt a helyzet Kubában, mint most.

[00:10:24]Aztán ezt 10 év múlva is elmondhatták, 10 évvel később is, újra és újra, és most is elmondhatjuk.

[00:10:28]Valóban ilyen rossz még soha nem volt a helyzet Kubában, mint most.

[00:10:33]Ugye, tehát ahogy említetted is, ugye 59-től áll fenn a Castro rendszer.

[00:10:35]Nem lehet kezdetől fogva kommunistának nevezni.

[00:10:40]Tehát ez eredetileg nem az volt, még csak nem is szocialista.

[00:10:45]Fidel Castro, amikor 59-ben hatalomra került, hallva az akkori beszédeit, vagy amiket mondott, ő ugyanannyira megvetette az Egyesült Államokat, mint a Szovjetuniót.

[00:10:54]Ő mindkettőt egy imperialista, az akaratát a kisebb államokra ráerőltető, elnyomó rendszernek gondolta és aként kezelte.

[00:11:03]Csak hát ugye 59-től kezdve fokozatosan megromlott a viszony az Egyesült Államokkal.

[00:11:07]elsősorban hát ebben a viszonyban általában ugye mindkét oldal hibás.

[00:11:11]Valóban Castro kezdte tehát azzal, hogy 59-et megelőzően Kuba és az Egyesült Államok egy csodálatos baráti viszonyban volt.

[00:11:21]A csodálatosa az elsősorban az üzleti köröknek szól, nem a népnek, nem a társadalom szegény rétegeinek.

[00:11:27]Ezt Castro megelégelte, hogy az Egyesült Államok gyakorlatilag kizsákmányolta és azt tett Kubával, amit csak akart.

[00:11:31]A kubai kormány aktív közreműködésével.

[00:11:36]Castro ennek véget vetett, és azt mondta, hogy meg kell szabadulni az amerikai gengszerektől.

[00:11:42]Ezt sokan akkor úgy vették, hogy ezt ilyen átvitt értelemben érti.

[00:11:44]Azóta tudjuk, amiről az említett könyv is szól, hogy azért ott tényleg ott voltak a szó szerinti gengsterek is, de összességében ő az amerikai üzletemberek hatalmától, túlzott hatalmától is meg akart szabadulni.

[00:11:57]Tehát elkezdődtek a kisajátítások, ugyanis a a földek, ipari létesítmények, cukornád ültetvények, hotelek, kaszinók, mindent említhetünk gyakorlatilag bármit Kubában.

[00:12:09]Ezeknek több mint 90%-a amerikai tulajdonban voltüm 59-ben még.

[00:12:15]Castro azt mondta, hogy nem, Kuba, Kubai Jakaké, hogy egy kicsit Trumpot parafrazáljuk.

[00:12:23]És vissza kell adni a tulajdonjog nagy részét a kubaiaknak.

[00:12:27]Ühüm.

[00:12:27]elkezdődtek államosítások, kisajátítások.

[00:12:31]Egy részét tárgyalások útján akarta megoldani.

[00:12:33]Az Egyesült Államok nem akart belemenni tárgyalásokba, hiszen tudta, hogy minden az övé.

[00:12:39]Tehát itt most a részletekbe nem megyek bele, elmérgesedett a helyzet.

[00:12:42]Olyannyira, hogy az Egyesült Államok közölte, hogy nem veszi át a kubai cukrot, ami azt jelentette, hogy akkor Kuba belefullad a cukorba.

[00:12:48]Kuba egy monokultúra volt, kizár hány években vagyunk?

[00:12:53]Még mindig 5960-ban vagyunk.

[00:12:53]Ö, tehát Kuba a cukor eladása nélkül nem létezett volna a kubai gazdaság.

[00:13:00]Tehát ha az egy a és az Egyesült Államok volt az elsődleges felvásárló, ha nem veszi át, belefullad a cukorba, a gazdaság összeomlik, és ekkor kopogtatott az ajtón a Szovjetunió, hogy én majd átveszem.

[00:13:17]És segítek is különböző ugye egyezmények, gazdasági, kereskedelmi egyezmények.

[00:13:22]Akkor még rakétáról nem volt szó.

[00:13:24]Az pár évvel később ugye egy egész válságot is eredményezett.

[00:13:27]Tehát itt indult el 6061 környékén, hogy elkezdett távolodni Kuba az Egyesült Államoktól, és elkezdett közeledni a Szovjetunióhoz, majd az azt követő évtizedekben az egész keleti blokkhoz, a mi térségünkhöz is.

[00:13:39]Ugye Magyarországgal is jó kapcsolatban volt.

[00:13:42]Igen.

[00:13:43]Tehát így innen kell indítani a mai kubai helyzetet.

[00:13:48]Akkor nem volt ilyen rossz a helyzet.

[00:13:49]Hát akkor ugye elindult egy olyan szocialista tervgazdálkodás, amit nagyon jól ismerünk más régiókból is.

[00:13:53]Ezt hasonlóan kell elképzelni néhány karibi specialitással.

[00:14:00]Az igazán nagy probléma hát a rendszerváltá pontosabban a Szovjetunió összeomlásakor érkezett a mi rendszerváltásunk.

[00:14:07]nekik ugye ez nem hozott rendszerváltást, ami egy meglepetés volt.

[00:14:10]Tehát nyilván addig is ugye a Szovjetunió, a a kubai szocializmus mutatta azokat a gyengeségeit, amelyet általában ugye a mi régiónkból is ismerünk, társadalmi, gazdasági problémák nem azzal a gazdasági területtel foglalkoznak, vagy azt hangsúlyozzák, amit valóban kellene.

[00:14:29]A társadalom igényeivel nem feltétlenül törődnek.

[00:14:31]Ezt nem kell itt nagyon ragozni.

[00:14:35]Tehát valóban ugye egyre több olyan intézkedést hozott, amiről azért lehetett látni, hogy ez hosszú távon nem lesz kifizetődő.

[00:14:41]Ühüm.

[00:14:42]És eljött a Szovjetunia összeomlása.

[00:14:44]Kuba elvesztette a legnagyobb támogatóját.

[00:14:48]Először akkor nézett ki úgy, vagy gondolták úgy az elemzők, hogy vége, kubai szocializmus összeomlik, Castró rendszer összeomlik, rendszerváltás és és jön egy kubai demokrácia.

[00:14:56]De nem történt meg.

[00:14:59]Ezért is szoktam azt mondani, azért ne becsüljük le a Castro rendszer túlélőképességét.

[00:15:03]még ma se.

[00:15:06]Tehát mindig meg tudta tenni azt, hogy enyhe nyitás, enyhe diverzifikálás, de csak enyhe, enyhe fókuszáthelyezés a gazdaságban és a politikai kapcsolatokban meghozta azt, hogy egyre rosszabb társadalmi, gazdasági körülmények között, de túlélt, tehát egyre nagyobb az elnyomás és a diktatú.

[00:15:27]Egy egy közbekérdezés, hogy a tehát az, hogy még ma is fenn maradt a kásztoró rendszer, ez annak köszönhető, hogy lehet, hogy pont erről akartál beszélni, hogy a úgymond a keménykéz politikájának, tehát a diktatórikus eszközöknek köszönhető, vagy igazából azért van ennek a rendszernek még mindig érdemi társadalmi támogatottsága?

[00:15:48]Van társadalmi támogatottsága, de azért most már nem mondhatjuk, hogy a többség.

[00:15:52]Ühüm.

[00:15:52]A a szovjetkubai kapcsolatok idején, tehát egészen a 90-es évekig azért a társadalmi többség, mondhatjuk, mer mögötte volt.

[00:16:01]Ühüm.

[00:16:02]De a diktatúra is egyre keményebbé vált.

[00:16:04]Tehát ezt úgy kell elképzelnünk, mint egy olyan diktatúrát, amelyet ismerünk.

[00:16:08]ugye az ellenzék elnyomása a akik nagyon nem bírták elviselni és semmi nem kötötte már őket oda, vagy úgy gondolták, hogy ezt megteheték, azok elhagyták Kubát, hogy általában a Florida felé indultak, vagy térségünkbe is érkeztek, mert a Szovjetunió később Oroszország felé is el repülőn el tudták hagyni a térséget, és valahogy Európába érkezni.

[00:16:34]Tehát hatalmas exóduszról beszélhetünk a kubai számüzetésbe vonult személyek esetében.

[00:16:43]Tehát fennmadt a rendszer a diktatoriális keretek között, és mindig sikerült valamennyi támogatást szereznie külföldről.

[00:16:51]Ez idővel Venezuela lett az elsődleges támogató.

[00:16:56]Mexikó is a támogatók között volt, nem feltétlenül ideológiai alapon, mert ott azért ugye változó volt, hogy milyen kormányok van a katalomon, de mexikói politikában van egy ilyen, hát mondjuk egy hagyomány, hogy támogatják azokat a nemzeteket, elsősorban a környékbeni nemzeteket, ahol a társadalom szenved nélkülöz.

[00:17:16]A mert ez ilyen humanitárius vagy humanitárius.

[00:17:19]Igen.

[00:17:19]Jelenleg is ezt tenni egyébként a mostani mexikói kormány.

[00:17:23]Tehát akár gazdasági egyezményó független Igen.

[00:17:27]Igen.

[00:17:27]Nyilván hogyha baloldali kormány van, mint jelenleg akkor ez intenzívebb, de jobboldali konzervatív kormány esetén is fenn maradt általában.

[00:17:37]Amit még az előbb nem említettünk itt a 60-as éveknél, hogy nem csak távolodott az Egyesült Államoktól Kuba, hanem az Egyesült Államok egy erőteljes embargót is bevezetett.

[00:17:47]Ezért súlyosbótt olyanokkal, mint a disznógölvelbeli válság, a kubai rakétaválság.

[00:17:52]Tehát a kapcsolat romlott és csak romlott, és ez elnökökön keresztül, amerikai elnökökön keresztül még tovább romlott.

[00:18:00]Tehát ez az amerikai embargó megfosztotta Kubát nagyon sok szinte mindentől, ami korábban külföldről érkezett, mert az Egyesült Államok volt a fő kereskedelmi és gazdaság gazdasági partnere.

[00:18:14]Ezt a szerepet vette át a Szovjetunió.

[00:18:16]Utána viszont nem nagyon maradt más.

[00:18:19]Tehát az Egyesült Államok embargója fennállt.

[00:18:24]Fennáma is.

[00:18:24]Ez néha valamennyire enyhült.

[00:18:27]Barack Obama idején egy teljes közeledés indult meg.

[00:18:30]Tehát ugye ez aztán jött egy Trump kormányzat és mindent lenullázott.

[00:18:35]Már ez ugye a amiről most beszélszed, ez a kereskedelmi embargó gyakorlatilag.

[00:18:38]Kereskedelmi embargó, ezt időnként viszont kiterjesztették különböző segélyzállítmányokra is.

[00:18:42]Ühüm.

[00:18:45]Súlyosbodott, vagy pontosabban azon is súlyosbítottak, hogy mennyi pénzt küldhetnek haza.

[00:18:49]Ugye a Floridában az Egyesült Államokban élő kubaiak, ami a Kubában élő kubai családok számára egyik elsődleges bevételi forrás.

[00:18:56]Ha a külföldön élő kubaiak nem küldhetnék haza a valutát, azt amit külföldön megkeresnek, akkor még ennyire se élnének túl a Kubában maradt családok.

[00:19:09]Gyógyszerszállítmányokra is gondolunk itt.

[00:19:11]Idővel ugye, hogy a technológia fejlődött, a műholdak, internet, tehát itt sokféle tényező van, amelyben az Egyesült Állam meg tudta akadályozni azt, hogy a Kuban működőképes legyen, teljesen levágni őt.

[00:19:25]Postaszolgálat, repülőjárat, turizmus.

[00:19:28][sóhajtás] És ha már itt a turizmust említettem, alapvetően a 90-es évektől és főleg 2000-es évektől a turizmus vált ismét Kuba egyik elsődleges bevételi forrásá.

[00:19:39]59 előtt is így volt.

[00:19:39]Akkor az amerikai turisták, elsősorban a gazdag amerikai turisták és celebek érkeztek Kubáb.

[00:19:47]Erről még majd beszélünk.

[00:19:48]Rendben.

[00:19:48]2000-es évektől pedig hát elsősorban a nem amerikai turisták, mert nekik hivatalosan tilos volt Kubába utazni.

[00:19:55]Ühüm.

[00:19:56]Nem hivatalosan azért sokan megoldották.

[00:19:58]Kanada, Európa volt az, amely ellátta a Kubát turistába.

[00:20:02]Hát magyarul nekem konkrétan elnézést, csak volt olyan kollégám, emlékszem még a 2010-es években, aki azt mondta, hogy ő évente egyszer vagy kétszer rendszeresen jár Kubába.

[00:20:12]Tehát ugye abszolút elérhető és abszolút beutazható ország.

[00:20:14]Nekünk így van.

[00:20:16]És a tehát a tur ar nagyon vigyázott Kuba, de egyébként ez még tavaly is így volt, még tavaly is járt ismerősömként turistaként, tehát őt igazából nem érdekelte túlságosan a valódi Kuba.

[00:20:27]Ő jóá volt a tengerpartjával és a luxuszállodájával, de tudott úgy kiutazni, hogy azt mondta, hogy ők semmit nem éreztek abból, hogy bármi baj lenne.

[00:20:36]Náluk volt áram, étel, ital gond nélkül, miközben Kuba nagy része már éhezett, és áram nélkül volt.

[00:20:44]Ez egyébként tehát, hogy az, hogy Kuba nagy része éhezett, ez túlzás, vagy ezt lehet mondani, vagy egy része mondjuk mára nem túlzás, de már tavaly is, meg az elmúlt években is nem túlzás, mert a eleve a fizetések számunkra elképzelhetetlenül alacsony fizetéseket kapnak.

[00:21:05]Nem elérhető.

[00:21:05]Hát most azt mondanám, hogy gyakorlatilag semmi, de az elmúlt évtizedekben ezt láttuk, hogy egyre kevesebb dolog elérhető a kubaiak számára.

[00:21:15]Viszont megvannak azok az üzletek, ahol a turisták vásárolhatnak.

[00:21:19]Ühüm.

[00:21:19]Akinek van dollárja.

[00:21:21]M ez is ismerős nekünk is, hogy a dollárboltok voltak régen.

[00:21:23]Ott sok minden van, máshol kevesebb.

[00:21:29]A azokban a kubai boltokban, ahol tényleg a a köznapi kubaiak, a középrétegek, amiből egyre kevesebb van, hogy a szegények vásárolhatnak, ott alig van valami, de nem is tudnák megvenni a fizetésükből.

[00:21:42]Tehát mostanra tényleg ott tartanak, hogy 22-23 órás áramszünetek naponta.

[00:21:50]étel, ital, víz, gyógyszerek, segélyzállítmányok, olaj, áram, semmi.

[00:21:54]Kórházakban semmi.

[00:21:57]Ugye a lélegeztetőgépek és műtéteknél ugye az áramhiány az gyakor az katasztrofális.

[00:22:03]Tehát mostanra valóban ideértünk.

[00:22:03]Ez egy ilyen állandó hát összeomlás vagy leépülés.

[00:22:09]A kubaiak erre azt szokták mondani, hogy ennek a főokozója és szinte kizárólag az Egyesült Államok embargója miatt van.

[00:22:14]Az amerikaiak azt mondják, hogy ez kizárólag a kubai elhibázott gazdasági és társadalompolitika miatt van, ami 5960-tól kezdve jellemző.

[00:22:27]Szokás szerinti az igazság való a kettő között van, mert mindkét fél megtette a magáét ahhoz, hogy ilyen helyzet álljon fel.

[00:22:33]Az elmúlt évtizedekben tehát gyakorlatilag Kubát azt tartotta fenn, hogy Ugós ez óta Ühüm.

[00:22:40]Venezuela ellátta Kubát olcsó vagy ingyen kőolajjal.

[00:22:44]cserébe, mert ugye, bocsánat, mert ugye Kubának nincsenek ilyen ásványksei, nincsenek neki.

[00:22:50]Nikkelje van elsősorban, ami fontos a világgazdaságnak, de azért nem annyira életbe vágó, mert más ország is el tudja látni.

[00:22:57]a cukoripart sikerült szintén leamortizálni, tehát rá volt szorulva a kőolajra, azért is, mert olyan hősrégi erőművei vannak, hogy ő az áromot is kőolajból tudta tudja előállítani.

[00:23:14]Ez a kőolaj Kubába érkezett.

[00:23:14]Általában nem nagyon tudott érte fizetni Kuba.

[00:23:18]Cserébe orvosokat küldött, tehát valamilyen egészségügyi ellenszolgáltatást tett, illetve hát adós maradt.

[00:23:25]Ezt egyébként tudjuk, hogy hát megint csak azt mondom, hogy mostanáig, tehát olyan egy-két évvel ezelőttig bárhogy is állt a kubai gazdaság, bármilyen nagy problémák is voltak, az egészségügy és az egészségügyi téren történő kutatás.

[00:23:39]Mondhatjuk, hogy világszínvonalú volt Kubában.

[00:23:41]Orvosokat küldtek szerte a világba, Afrikába.

[00:23:44]ebből a járványoknál, ha a térségben, a karib térségben tornádó, hurricán volt, ők voltak az elsők, akik megjelentek a rákutatásban és onkológiai kutatásokban is világszínvonalúak voltak.

[00:23:58]Tehát erre mindig nagyon sok nagy figyelmet fordítottak.

[00:24:02]Éppen ezért valóban Kuba ki tudta hát így idézőjel mondva fizetni azt, hogyha kapott valakitől valamit, amiért ő effektíve, tehát pénzben vagy valutában nem tudott fizetni.

[00:24:14]Na most ez is leállt ugye azzal, hogy januárban Venezuelában megtörténtek az ismert események.

[00:24:21]Trumpnak az egyik fő követelése az volt az új venezői elnökasszonytól, Delci Rodrigueztől, hogy leállnak a Kubába irányuló olajszállítmányok, hogy ez idén januárról beszélünk.

[00:24:34]Idén januárról beszélünk.

[00:24:34]Ö itt a ugye Kubának azért is volt fontos a venezuelai olaj, mert ez nem volt teljesen nyilvános, csak aki azért ezzel foglalkozott tudta, hogy ő ennek egy részét tovább értékesítette Kína felé.

[00:24:47]Ühüm.

[00:24:48]Tehát nem minden, tehát nem minden venezuai olaj ömlött a kubai finomítókba vagy erőművekbe, hanem ment tovább, és Kína pedig fizetett érte, tehát így tudott bevételt szerezni.

[00:25:00]Ö már ezelőtt is, tehát egyre súlyosabb volt a helyzet Kubában, ahogy említettem, egy pár éve egyre gyakoribbak az utcai tiltakozások, amelyiket szokás szerint kemény kézzel vert le és ver le jelenleg is a rezsim bebörtönzésekkel.

[00:25:16]Jelenleg több mint 1300 politikai fogolólyról tudunk, de valószínű ez egy alulbecsült szám.

[00:25:23]A tehát ez a már többször említett folyamatos összeomlásnál egy ilyen mondhatjuk egy utolsó szög volt a kovorsóban az, hogy a jelenlegi, mármint közelmúltbeli utolsó támogatójától venezuá elvágták.

[00:25:36]Ami maradt, az gyakorlatilag szinte semmi.

[00:25:40]Mexikó humanitárius szállítványt akart akart küldeni.

[00:25:46]Néha sikerült is.

[00:25:46]Ez ilyen tejpor, vagy ilyen tehát porrá alakított tejszállítványok, hogy ilyen alapvető élelmiszer meglegyen.

[00:25:54]Oroszok hajón, tankerhajón küldtek olajszállítmányt.

[00:26:00]Trump erre azt mondta, hogy ha megközelítik, Havannát, szétlövi.

[00:26:04]Ühüm.

[00:26:05]Aztán gondolom azért végiggondolták egy orosz hajót szétlőni.

[00:26:06]nem biztos, hogy jelenleg olyan biztonságos lenne.

[00:26:08]Ezért ezeket általában megállították, kivéve egyet, amit nem tudjuk miért, de beengedtek.

[00:26:15]Tehát időnként beengednek egy-egy szállítmányt, az esetek többségében nem engednek be.

[00:26:19]Kuba fő gazdasági partnere megint csak a közelmúltig Venezuela mellett Kína és Oroszország volt, illetve Irán.

[00:26:27]Tehát ez a három nagyon jó partner.

[00:26:32]ők ugye mindannyian felszólaltak a Venezuelában történtek ellen, de azon kívül, hogy elítélték és tiltakoztak, nem nagyon tudtak mit tenni, és most sem tudnak mit tenni.

[00:26:41]Ü tehát Trump ugye tavaly decemberben az új nemzetbiztonsági doktrinájában megint azt mondta, amit korábban más elnökök, de évtizedekkel korábban évtizedek óta már nem hallhattuk, de azt megelőzően sok elnök emlegette, hogy a monro doktrinát, mely szerint Amerika az amerikaiaké, és ez amerikai kontinensen az történik, amit mi jóvá hagyunk.

[00:27:04]Ühüm.

[00:27:04]Gyakorlatilag, amit mi mondunk, deyog ez jobban hangzik, hogy a mi érdeksféránk, tehát mi fogunk őrködni kontinens felett.

[00:27:10]Ez tavaly decemberben ismét elhangzott Trumptól.

[00:27:16]Egy úgynevezett Trump kiegészítést tett a monro doktrinához, amit a sajtó úgy nevez, hogy Donro doktrína.

[00:27:23]Igen.

[00:27:24]Ettől kezdve viszont egyértelmű, hogy Oroszország, Kína, hát Irán, mint nagyhatalom nyilván nem tényező, csak mint gazdasági partner.

[00:27:30]Csak akkor lehet jelen Latinamerikában valamilyen kereskedelmi téren, ha azt az Egyesült Államok megengedi.

[00:27:38]Márpedig nem nagyon szeretné megengedni.

[00:27:42]És Venezur és Kuba ebben volt ebben a főszereplő, tehát az elsődleges előretolt helyőrsége, bástája, bárhogy is nevezhetjük Oroszországnak és főleg Kínának, Kuba és Venezuela.

[00:27:52]Venezuelában ez hát mondhatjuk, hogy megoldódott, úgy tűnik.

[00:27:57]Most ezt jelenőben mondod, vagy ez már inkább múlt ez a mind a közelmúltig, tehát azzal, hogy Venezuelában megtörtént ez a beavatkozás és és izé ez a ez a Trump doktrin Trump gyakorlatilag.

[00:28:05]Akkor egy vereség Putyinnak is ezt lehet mondani, et egy vereség Putyinnak is gyakorlatilag.

[00:28:12]Igen.

[00:28:12]Alapvetően az egész csoportnak, akik ilyen nagy együttműködők voltak egy újabb egy újabb partner esett ki anélkül, hogy meg tudta volna védeni.

[00:28:22]És még egy elemet tennék ehhez.

[00:28:24]Ugye itt a gazdaságról beszéltem.

[00:28:27]A katonai tér, katonai terület Oroszországtól és Kínától fegyvereket kapott, vásárolt és kapott Kuba is, Venezuela is.

[00:28:36]Elhárító berendezéseket, drónokat.

[00:28:41]Elméletileg ezek akadályozták volna meg Venezuelában, hogy akár hadsereg, akár Delta Force kommando be tudjon hatolni.

[00:28:48]Hát nem nagyon nem sikerült.

[00:28:48]Tehát ez egy hatalmas vereség volt és egy hatalmas fiaskó a védelmi rendszernek is.

[00:28:56]De amikor azt mondjuk, hogy a venezuelai hadsereg vagy a venezuelai katonai védelem mondott sődöt igazából az Oroszországtól és Oroszországból és Kínából felfegyverzett és összeállított védelem mondott csődött.

[00:29:13]Most Kubában ugyanez van.

[00:29:16]Ühüm.

[00:29:16]Ö, plusz még ilyen elavult, tényleg régi szovjet repülőgépek, fegyverek, valószínűleg azok sem igazán harcképesek már.

[00:29:24]Iránból azt tudjuk, hogy Iránból drónokat vásárolt Kuba.

[00:29:31]Nagyjából 300 iráni drón ott, amennyiben tudják működtetni.

[00:29:36]Ugye ezeket nem tudjuk pontosan, hogy miről van szó.

[00:29:37]Ö tehát, hogy ez ott van és tényleg működőképes, vagy ott vannak bedobozolva, mert senki nem tudja használni, de ami Kubában egy egy tényleg egy egy speciális tényező, éppen ezért kiszámíthatatlanabb lenne egy behatolás vagy invázió, bárminek is nevezzük, hogy ez megint csak papíron, Kubában van egy közel 1000 fős, úgynevezett ilyen civil milícia, vagyis a kubai kormány szerint egy doktrina alapján, ha megtámadják Kubát, akkor egy 1000 fős civilekből álló milícia azonnal mozgósítható.

[00:30:15]Jó, hát mondjuk ez nem tűnik akkora nem, annak nem, de mondjuk egy kisebb hadseregnek vissza tudja verni.

[00:30:22]Pontosabban nem is a visszaverés, hanem az az egyik fő célja a kubaiaknak, ezt tudjuk, hogy minél nagyobb veszteségeket okozzanak a behatolóknak.

[00:30:28]Már annak idején egyébként a a disobbeli válságnál is ez volt.

[00:30:33]Természetesen azt ők is tudják, hogyha egy igazi amerikai invázió lesz, az annak nem tudnak ellenállni, de tudnak nagy veszteségeket okozni, sajtóban rosszul mutató eredményeket elérni.

[00:30:46]Éppen ezért Kuba kiszámíthatatlan.

[00:30:49]Nem tudjuk éppen az előbb, amit kérdeztél ugye, hogy belső támogatás milyen?

[00:30:53]Ezt nem tudjuk pontosan, tehát ezt nem tudjuk nem érni.

[00:30:57]nincs olyan jól körülható belső ellenzék, mint mondjuk Venezuelában volt, azok általában Floridában vannak, vagy az Egyesült Államokban.

[00:31:06]Valószínűsíthető mindenféle ilyen nem hivatalos meg nem legális portálok és hírek alapján, hogy azért most már végképp többségben van a a Castro rendszert ellenző csoportok száma, de nem mehetünk, nem lehet biztosra venni azt, hogy mondjuk megjelenek az amerikaiak.

[00:31:25]Akkor itt azonnal egész Kuba az oldalukra áll és mindenki örül és hagyják, hogy elvigyék akit ilyen kiszámíthatat.

[00:31:34]Ez jóval kiszámíthatatlanabb a kubai helyzet, mint Venezuela.

[00:31:35]Meglepetést is okozhat mindkét irányba, tehát nagy erő, nagy ellenállást is találhatnának, de az is lehet, hogy semmi nem lenne, mert ami van, az se működik.

[00:31:46]Az emberek pedig lehet, hogy nem tennék meg.

[00:31:48]kicsit kitérve megjönni a történelmi kérdésekre, mert szerintem az tök érdekes.

[00:31:52]Ugye beszélgettünk adás előtt, és akkor azt mondtad, ha jól értelmeztem, hogy Trumpnak van az a víziója, hogyha úgy alakítana át a Kubát, ahogy azt ő szeretné, akkor valamilyen olyan Kubát képzel el, mint a múlt század közepén az 50-es években.

[00:32:06]És ez azért érdekes, mert ugye nyilván Trump ezt egy ilyen nagyon ilyen állomszerűen festi le, vagy ilyen nagyon pozitívan festi le.

[00:32:14]mondott is egy ilyet, hogy Kubáról, hogy Venezuelának olaja van, Kubának ugyan nincsen olaja, de nagyon jó ingatlanjai vannak, és nagyon szép a a a tengerpartja.

[00:32:22]De tehát meg meg nyilván van egy ilyen történelemszemlélete a a Trumpnak, hogy hát milyen jó volt a még a Castro előtti Kuba, ott volt egy ilyen ideális ideális világ.

[00:32:35]És akkor ide kapcsolnám a könyvedet, ugye gengster korzó havannában, amiben pont ezt ezt a világot fested le egy kicsit talán máshogy, mint ahogy a Trump, mert ugye gyakorlatilag azt írod le benne, hogy hogyan lett a kaszinók, bordélyok és szivarfüstös szállodák paradicsomából forradalmi lá lágtenger, és illetve leírod azt, hogy hogyan fonódott össze a 20.

[00:32:59]század közepén az amerikai szervezet bűnözés és a kubai hatalom satöbbi satöbbi hogyan szivárgott be a maffia politikába.

[00:33:06]Na tehát hogy milyen volt ez a 50-es évek kubája vagy a 30-4050-es évek kubája, amit Trump most ilyen, ha jól értem, ilyen ideális világként fest le?

[00:33:17]Hát amikor tavaly megírtam ezt a könyvet, akkor nem gondoltam, hogy ennyire aktuális lesz mostanra.

[00:33:22]M itt csak két mondat elréig mennék még visszább.

[00:33:25]1898, amikor Kuba függetlenné vált a spanyol-amerikai háborúban, és ez már ez is úgy történt, hogy amerikai beavatkozás történt Kuba mellett a spanyolok ellen.

[00:33:35]Tehát ettől kezdve 1898-tól Kuba és az Egyesült Államok viszonya nagyon szoros.

[00:33:43]Ühüm.

[00:33:43]Ettől kezdve mondhatjuk, hogy az amerikai tulajdon egyre növekszik Kubában.

[00:33:47]Még nem elérünk a 30-as-40-es évekre, amikor említettem, hogy több mint 90%-a gyakorlatilag szinte minden tulajdonnak az amerikaiak kezében volt.

[00:33:57]Még be is avatkozhatott akkor a a 20.

[00:34:01]század legelején a kubai alkotmányhoz csatoltak egy olyan cikkeit, amely lehetővé tette, hogy az Egyesült Államok katonalag beavatkozzunk Kubában, ha úgy érzi, hogy ez szükséges, mert mondjuk Kuba függetlensége veszélyben van, vagy ha az amerikai érdekek sérülnek Kubában.

[00:34:19]Ezt a cikkelyt aztán a 30-as években visszavonták.

[00:34:20]Addigra már igazából nem is kellett, mert 30-as, 40-es, 50-es évekre többféle elnevezést is szoktunk használni, hogy Kuba gyakorlatilag az Egyesült Államok Weekend szigetévé vált, vagy én azt is szoktam hozzátenni, hogy leány vállalatává vált.

[00:34:36]Nem volt az állam, tehát semmilyen jogi, adminisztratív, politikai kapcsolat nem állt fenn a kettő között.

[00:34:42]Tehát jogilag nem tehetett ott az Egyesült Államok azt, amit akart.

[00:34:47]A gyakorlatban mégis köszönhetően Full Henio Batista nevű úrnak egy katonatiszt volt, aki két ciklusban elnök is volt, de amikor nem volt elnök, akkor is ő volt a mai szóval élve háttérhatalom a mindenkori Ühüm kormányzat [torokköszörülés] mögött.

[00:35:06]Tehát ő volt az, aki meghatározta évtizedeken keresztül, hogy mi történik Kubában, és ő volt az, aki az amerikaiak legfőbb partnere is volt.

[00:35:15]A 30-as, 40-es, 50-es években a turizmus volt az, a turizmus és a szerencsejáték, ami Kubát felvirágkoztatta.

[00:35:22]Havanna egy karibi Monte Carlóvá vált.

[00:35:24]Szokták mondani, hogy egy Karibi Las Vegas, ami azért nem pontos, mert előbb alakult ki havannában az, amit ott akartak, és ennek mintájára formálták át Las Vegast, tehát ott fordított a sorrend.

[00:35:37]A Monte Carlo már az az úgy megáll.

[00:35:37]Ö luxus hotelek gyakorlatilag kis túlzással ilyen 10 mterenként fölhúztak egy újabb luxus hotellt annak luxuskaszinójával stranddal bordélyházakkal ló és agárversenypályákkal tehát havanna egy ilyen csillogóvillogó várossá változott tehát ez mind az amerikai turistákra volt szabá ez teljesen méghozzá az igen tehetős amerikai turistákra ez ugye ez a csillogó havanna ami nem azt jelenti, hogy ez egész Kuba.

[00:36:10]Tehát megvoltak azok a társadalmi csoportok, elsősorban a politikai réteg, a hatóságok, amelyek mindenben együttműködtek az Egyesült Államokkal, a kaszinók környékén dolgozók, ebből nagy bevételt szerzők, ők nagyon jól jártak.

[00:36:24]A szegény rétegek pedig egyre inkább elszegényedtek, tehát velük nem törődött senki.

[00:36:29]Ühüm.

[00:36:30]Most ez az a tehát erre mondják azt amerikaiak, például Trump, hogy ez egy csodálatos, harmonikus, idli kapcsolat.

[00:36:39]Ő ezt szeretné visszakapni.

[00:36:39]Ezt amikor 30-as, 40-es, 50-es években, na ilyen jó barátság volt köztük.

[00:36:44]Ez így a felszínen ez valóban az, csak ugye ha mögé nézünk, akkor van az egyrészt, amit említettem, hogy Kuba egyszerűen engedelmeskedett minden pillanatban az Egyesült Államoknak, de és itt van azért egy szép nagy különbség, hogy nyilván ezt Trump most úgy képzeli el, hogy ő lesz majd az, aki megmondja, hogy mi történik Kubában, ahogyan január óta a Venezuelában is teszi.

[00:37:06]De a 30-as, 40-es, 50-es években nem az amerikai kormány volt az, amely Kubát úgy formálta, ahogyan szerette volna, hanem és innen jön a könyvem címe és a könyvem fő témája, az amerikai maffia.

[00:37:18]Ez most itt nem egy ilyen túlzás, hogy annak nevezzük, ugye manapság már sok mindent nevezünk maffiának, nem?

[00:37:26]Ez az a klasszikus new yorkii és részben chicagói, de elsősorban new yorki, az öt nagy maffia családhoz kötődő Charles Lucky Lucano, Meyer Lanski, Santo Trafikante, Akapone ebben éppen csak az elején volt bent, utána nem.

[00:37:43]Tehát ez a klasszikus gengszer és szervezetbűnözés.

[00:37:47]Minden szállodát ők építettek, vagy kiadták koncesszióba üzletembereknek, de ők ők vitték táskában a pénzt Full Heno Vatista elnöknek.

[00:37:55]Ö nekik volt egy ilyen elintéző emberük, Frank Sinátra ugye énekes színész, akiről tudjuk, hogy az amerikai maffiával szorosan most már ezt csak kíváncsi vagyok azt, hogy érted, hogy a Frank Sinetra az ugye mindenki egyik nagyon hatalmas [horkantás] popsztárnak tartja most kicsit talán a mai fogalmakkal nézve, hogy jönid a képbe Frank Sinát egyébként a kedvenc énekesem és én amikor az ő életrajzain keresztül is eljutottam megint csak ehhez a témához, ő ugyan a képben ez még Amerikához kapcsolódik vissza, hogy Frank Sinátra az amerikai maffiával, tehát ez még Kuba nélkül is, az amerikai maffiával nagyon szorosan együttműködött.

[00:38:32]A Kennedy kampányban is, ugye azt is tudjuk, John Fen Kennedy kampányához Samsung Kana és a chicagói maffia nagyon sokat tett hozzá.

[00:38:41]Tehát Frank Sinátra a karrierjének egy részét is köszönheti a maffiának.

[00:38:47]Lemezszerződések, filmstúdiókkal szerződések nekik köszönhetők.

[00:38:53]Ha keresztapa gondolom mindenki számára ismert, ott a Frank Sinátra alakja benne van, csak nem úgy nevezik.

[00:38:57]Tehát az a producer, aki lófejet kapott az ágyába, mert nem volt hajlandó alkalmazni színészként egy énekest, az valójában Frank Sinátra.

[00:39:05]Tehát itt ezt ez egy valóság valóságon alapul az a rész is.

[00:39:10]A Kestapa 2 egy része egyébként meg Kubában játszódik, tehát az meg arról szól részben, amiről én írtam a könyvet.

[00:39:17]Tehát Frank Sinátrára számíthattak.

[00:39:19]Frank Szinátra, ahogyan mondtad is, abban az időben az egyik legnagyobb csillag volt.

[00:39:22]Tehát ha színátra úgy dönt, ha hivatalosan szinátra koncert volt havannában, akkor oda teljesen okkal indultak el üzletemberek, sok személyi bőröndökkel.

[00:39:34]Ugye akkoriban fontos volt, hogy a a banki utalásokat még a maiokban azért valamennyire monitorozták, mert nehéz volt úgy utalni, hogy ne lássa mindenki.

[00:39:45]Böröndönöngben sokkal egyszerűbb volt vinni a pénzt.

[00:39:47]Tehát Frank Sinátra ott egy ilyen elintéző ember volt, aztán hotelben részvényes is volt, nevét adta ott sok mindenhez.

[00:39:54]Más csillagok is voltak akkoriban, de színátról a legismertebb.

[00:39:58]Szóval erre mind szüksége volt a maffiának is és a kubaiaknak is.

[00:40:02]Az amerikai társasági lapok, pletykaalapok címlapjain ott volt Havanna.

[00:40:06]Tehát ők azt láthatták, hogy egy paradicsom, egy karibbi paradicsom, ahol az amerikaiakat szívesen fogadják.

[00:40:13]Nem kell betartani tulajdonképpen a törvényeket, az amerikai törvényeket, hiszen Kubában vagyunk.

[00:40:17]A kubai törvények meg hát azok úgy le voltak írva, de senkit nem nagyon érdekelt, mivel megkapta az adott százalék-át nem csak Batista elnök, de a rendőrfőnök, a közrendőrök is, a város polgármestere, mindenki, akire szükség volt.

[00:40:33]Tehát tényleg azt tettek, amit csak akartak.

[00:40:36]Ez egészen és 59-ig ez egészen csak nőtt és nőtt és nőtt.

[00:40:40]Ha nincs castroi forradalom, nem tudjuk ma hol tart.

[00:40:45]Lehet, hogy tényleg tagállam lenne Kuba.

[00:40:46]Annyira szoros volt ez a kapcsolat.

[00:40:48]És Fidel Castro, ugye az ifjú üzvé, az 50-es években részben ezt elégelte meg.

[00:40:55]Tehát amit látott, hogy azok akiket ismer a szegény rétegek ebből semmit nem kapnak.

[00:40:59]Ö ellenben, hogyha felemeli felemelik a szavukat, hogy mi folyik havann van, de ez így nem nem igazságos, vagy valamit szeretnének, akkor elnyomás lesz részük.

[00:41:16]Viszont azt is látta, hogy gyakorlatilag Kubában az történik, amit az Egyesült Államok akar.

[00:41:21]És szó szerint ezért mondom, hogy akkor ezt csak ilyen retorikai fordulatnak gondolták sokan, amikor azt mondja, hogy ki kell dobni Kubából az amerikai gengszereket.

[00:41:27]Ő szó szerint is gengsterekre is utalt, meg valóban átvitt értelemben is a tőkére, hogy hogy ők mondják meg, hogy mi történik.

[00:41:37]Nekem felmerült a kérdés.

[00:41:37]Most nyilván erről meg sokat lehetne beszélni, csak hogy egy lefestetted nekem az jön az jön át abból, amit mondasz, hogy azért tehát nagyon erős, nagyon sok pénzzel és nagyon sok hatalommal volt ott jelen az Egyesült Államok az 50-es években Kubában.

[00:41:53]Gyakorlatilag mindent uralt.

[00:41:53]És akkor hogyan volt képes arra a Fidel Castro?

[00:41:58]Most tudom, hogy ez nem történelem óra, csak érdekel, hogy hogy egy egy ilyen látszólag nagyon erős lábakon álló rendszert kvázi megdöntsön.

[00:42:07]És akkor ha jól tudom, a még a 60-as évek elején csak épp láttam a YouTube-on egy filmet még a legendás baloldal számára legendás Csegevara is volt egyébként kubai miniszter, tehát hogy egy teljesen más világba átfordítsa az egészet gyakorlatilag egy másfél év alatt.

[00:42:21]Ez hogy hogyan volt lehetséges?

[00:42:26]Castro, ugye Castro és Gevara és Castro testvére, Raul Castro és még néhányan nagyon kevés emberrel kezdték ezt a ezt a forradalmat, ezt a felkelést a hegyekben, ugye a Sierra Maestra hegyeiben.

[00:42:41]És ők találták, és ez jól működött, Gevara és Castro együtt az úgynevezett gerilla fókuszt, hogy egy kis fókuszból kell a gerilla harcot elkezdeni vidéken, tehát ők nagyon sokáig nem mentek a városok közelébe.

[00:42:53]Ühüm.

[00:42:54]Santiago de Kuba vagy Havanna, azt majd idővel közelítették meg egyáltalán a forradalmárok.

[00:42:59]Tehát vidékenők azok között kezdték kezdtek el építkezni, akik valóban a vesztesei voltak ennek a rendszernek.

[00:43:05]Ühüm.

[00:43:07]És idővel ez ugye évek munkája volt, évekig Batista hadserege üldözte Castro Castroékat, a gerilla csoportokat.

[00:43:14]Csak hát a hegyekben ők voltak előnyben, ők ismerték a területeket.

[00:43:19]A gerilla harcmodor, a gerilla harc hadviselés, az teljesen a az előnyőkre tudták ezt fordítani.

[00:43:28]És idővel kiderült, hogy többen vannak az elégedetlenek, csak ők ugye a alapvetően a passzív többség voltak addig, akik csendben voltak, belenyugodtak a szegénységbe, hogy ők ott vidéken, ahogy tudnak túlélnek.

[00:43:43]A csillogó havanna távol volt számukra.

[00:43:47]Nem igazán tudták, miről újságokból látták, hogy de jó nekik ott havann.

[00:43:50]És Castroak sikerült felépíteni nyilván részben ígéretekkel, hogy mit fognak ők megváltoztatni valamint ugye egyszerűen szembesíteni a társadalmat azzal, hogy mi a mai valóság, és ezzel szemben mi lenne az, amit a kubaiak érdemelnek.

[00:44:08]Ühüm.

[00:44:08]Még egy olyan tényező itt közrejátszott, hogy amikor Batista, tehát már egyre erőteljesebb volt a castroi csapások sorozata vidéken.

[00:44:20]Batiszta egyre keményebb kézzel csapott oda, tehát Nyílt utcán agyon lőttek ellenzékieket, amit láttak amerikai turisták is.

[00:44:28]Ez már annyira azért nem tetszett nekiküm.

[00:44:30]Tehát idővel az amerikai kormány elkezdte megvonni a bizalmát Batisztától, mert azt látták, hogy itt van egy társadalmi felfordulás ugyanakkor, és itt követett, tehát a saját szempontjukból nézve, amerikai szempontból nézve, itt elkövetett hibát az Egyesült Államok, és megint ide kapcsolom a maffia is, mert a maffiavezetők is úgy gondolták, hogy oké, akkor itt most lehet, hogy lesz egy nagy hatalomváltás, nem kormányváltás, hanem akár rendszerváltás.

[00:44:57]Jön majd ez a Fidel, lehet, hogy ő vezeti majd az országot.

[00:45:03]Szuper, akkor majd vele kötjük meg az üzletünket, vele folytatjuk ugyanezt.

[00:45:10]A kutatásaim során ott például a Meer Lanzki, ugye ez a maffia vezér, aki az egész havannai rendszert megteremtette maffia szempontjából, ő maga mondta, hogy Fidel Castro meg fogja kapni ugyanazokat a böröndöket, ugyanannyi pénzzel, úgyhogy ne aggódjatok, nem lesz semmi gond.

[00:45:24]Ühüm.

[00:45:24]amerikai üzletemberek, amerikai kormány is úgy gondolta, hogy ez Castro nem kommunista, nem is volt, ahogy említettem, akkor még nem.

[00:45:31]Ő egyszerűen egy nacionalista, egy hazafi, aki a kubai érdekeket akarja előtérbe helyezni, de hát majd csak nem olyan hülye, hogy kidobja az összes amerikai tőkét, mert akkor Kubaának annyi, Kubának vége.

[00:45:46]Tehát egyszerűen egy más deal, más megegyezés kell majd jobban engedve, egy többet engedve a kubai érdekeknek, a kubai hazafias érzésnek, de továbbra is amerikai támogatással, amerikai háttérrel.

[00:45:58]Éppen ezért sok amerikai üzletember, de sok maffió is még ott maradt a hatalomátvétel után egy másfél évig, mert nem akarták elni, hogy ez nem működik.

[00:46:09]Tehát ők ajánlottak pénzt.

[00:46:11]Ühüm.

[00:46:12]Több pénzt is fidelnek.

[00:46:12]Erről pletykák vannak, nem bizonyított át ez ilyen pletyka és összeesküvés elmélett kategória, hogy Castro talán sokkal több pénzt akart az együttműködésért, amibe már nem ment bele a maffia.

[00:46:23]A de a hivatalos változat szerint Castro mindenre nemet mondott, mert őt nem lehet lefizetni.

[00:46:29]Tehát egyrészt így, hogy a a nép, a kubai társadalom mögé állt, nagyon jól megszervezett gerilla harcot vívtak Csegevara tervezésével, ami aztán más országokban már nem sikerült.

[00:46:43]Oda is Gevara akarta exportálni a forradalmat, de nem jött össze általában az esetek többségében itt.

[00:46:50]Igen.

[00:46:50]Tehát ez a sok tényező, amit említettem, ez azt hozta, hogy sikerült a forradalmat véghez vinni.

[00:46:57]És tényleg Kuba, most ilyen túlzással élhetünk, hogy tényleg a forradalom hevében lángolt 1959.

[00:47:05]január 1jén, ugye pont szilveszterkor, mert mert ők győztek Kuba a kubaiaké.

[00:47:13]Mostantól a kubaiak mondják meg, hogy mi történik.

[00:47:15]Majd azzal fognak kereskedni, akikkel ők akarnak.

[00:47:18]Eredilegen nem volt kizárva, hogy az Egyesült Államok is, tehát az nem volt tervbe, hogy ez egy amerikai tőkét egy az egyben kidobják Kubából, csak egy jóval nagyobb egyensúlyt szerettek volna, tehát hogy ne az legyen, mint Kubában.

[00:47:31]és rengeteg más latinamerikai országban is volt egészen a 90-es évekig, hogy ők ugye gyakorlatilag mindenüket odaadták az Egyesült Államoknak, és ők pedig ott maradtak szegényen, ásvánkincsek, vagy amibe amit éppen tudtak ajánlani.

[00:47:47]Tehát ő egy ilyen Castro, eredetileg ilyen jóval kiegyensúlyozottabb kapcsolatot szeretett volna, csak ugye amikor hát két igen makacs ember áll egymással szembe, Fidel Castro, illetve az amerikai kormányzat, ugye ez változó, hogy éppen melyik elnök volt Castroval szemben, mindig volt az ugye chicken gamek szokták nevezni, hogy kirántja félre előbb a kormányt.

[00:48:11]Senki nem akarta félreeni és általában nem tették.

[00:48:17]Kivéventő rakétavásárnál ott azért lehetett, de ott meg ugye Kubának nem osztottak lapot, mert ott meg a Szovjetunió és az Egyesült Államok döntött el, hogy hogyan folytatódik ez.

[00:48:26]Tehát ez lehetett volna egy jobb szárió, egy jobb egy jobb Kuba, akár együttműködve is az Egyesült Államokkal és mindenkivel.

[00:48:34]De hát egyrészt a főszereplők, másrészt nyilván a hidegháborús környezet egy nagyon fontos tényező volt.

[00:48:44]Azt hozta, amivé ez fajult.

[00:48:46]Na az alapján, amit elmondtál, most különös érdekes, hogy mi fog történni most Kubával, mert most ugye most ott tart gyakorlatilag, hogy hatalmas krízis és gazdasági és társadalmi politikai krízis van.

[00:48:59]Ugye említetted, hogy azt tartod a legkevésbé, vagy az egyik legkevésbé valószínűnek, hogy politi, hogy invázió, katona invázió.

[00:49:09]Trump az a napokban azt mondta, hogy ő inkább egy ilyen friendly takeover, most ezt valahol Reajtersen olvastam, vagy nem is tudom, tehát hogy egy ilyen barátságos átvételt szeretne, és tehát egy barátságos át vagy egy ilyen békés, bocsánat, békés átmenetet szeretne egy [horkantás] úgynevezett szabad sziget felé.

[00:49:27]Hát kíváncsi vagyok, hogy igazából ebből mi lesz.

[00:49:32]Már a beszélgetés elején is említettem, hogy sok fajta forgatókönyv létezik.

[00:49:34]A 19.

[00:49:37]században kialakult ez úgynevezett érett gyümölcs politikája.

[00:49:42]Ezt több amerikai elnök is elmondta, amelynek a lényege, hogy Kubávában nem kell katonai beavatkozás, nem kell nagyon aktívan fellépnünk, hogy Kuba a barátunk, vagy akár az Egyesült Államok része legyen, tehát tagállomként.

[00:49:57]Várnunk kell majd, ahogyan alakulnak az események a világon, egyszer csak mint az érett gyümölcsa fáról Kuba az ölünkbe hullik.

[00:50:06]Amikor Trump a venezuelai beavatkozás után nem sokkal először beszélt Kubáról, és akkor is kérdezték tőle, hogy mennyire valószínű, hogy Kubában ugyanúgy fog eljárni, mint Venezuelában.

[00:50:17]Ő akkor először azt mondta, hogy úgy gondolja, hogy nem szükséges, mert most, hogy már venezői támogatást nem kap Kuba, és látja, hogy ott egyre rosszabb a helyzet, várnunk kell.

[00:50:27]Ő nem használta az éregyümölcs politikája kifejezést, valószínűleg nem ismeri, mert nagyon szeret ilyen régi dolgokra hivatkozni, mint monro doktrina.

[00:50:36]Erre hivatkozott volna, úgy gondolom, ha tudja, hogy mi ez.

[00:50:39]De amit körülírt, az nagyjából ez.

[00:50:42]Tehát, hogy nem szükséges semmit tenni.

[00:50:44]Most nyilván Trumpnál tudjuk, hogy egyik héten, sőt egyik nap mond valamit legközelebb mást.

[00:50:48]Azóta már többször be beszélt, akár konkrét katonai beavatkozásról, akár friendly takeoverről.

[00:50:57]Tehát igen, említettem, hogy a legkevésbé azt látom valószínűleg, hogy itt akár katonai, akár kommandós beavatkozás legyen, de nem kizárt.

[00:51:04]Nyilván látjuk Venezuelánál sem ez volt a legvalószínűbb forgatókönyv, mégis ez lett.

[00:51:10]Ami valószínűbbnek tűnik, az egyrészt az, ami most el is kezdődött június közepén Kubában, hogy egy ilyen piacgazdaság felé való elmozdulás, de a szocializmus kereteit megtartva maga a kubai elnök is mondta, hogy kínai, illetve vietnámi modell alapján, tehát hogy a kettőt össze lehet egyeztetni.

[00:51:28]Ehhez viszont azt kellene, hogy legyen egy működő gazdaság Kubában, ami nincs.

[00:51:31]Ühüm.

[00:51:31]Ö legyen bármie Kubának, most már szinte semmije sincs, és megszűnjön az amerikai embargó, ö hogy Amerika is, illetve más országok is valamilyen kereskedelmet folytathassanak vele.

[00:51:44]Amennyiben az Egyesült Államok úgy fogja ítélni, hogy a legalább a szándék a kubai részről elégséges a változáshoz, akkor elképzelhető, hogy megnyitja ezeket a csatornákat, ezeket a lehetőségeket, lazít az embargón és kialakul valamiféle együttműködés.

[00:51:58]De itt egy nagyon fontos elem Trumpnál tudjuk, az hogy az amerikai érdekek és követelések teljesüljenek, ami azt jelenti, hogy az amerikai befektetéseket beengedjék.

[00:52:10]Ühüm.

[00:52:10]Tehát ebben a pillanatban, de hát nyilván itt tényleg naponta változik a helyzet, én inkább egy olyan venezuelai helyzetet látnék elképzelhetőnek, nem a Delta Forceat, tehát hogy azt úgy átugorva Igen.

[00:52:23]Hogy egy olyan vagy egy olyan új személy kerüljön Kuba élére, aki bár a régi rendszerből jön, de hajlandó az Egyesült Államokkal együttműködni.

[00:52:34]Nem látjuk, hogy ki lehet ez a személy.

[00:52:36]Ühüm.

[00:52:36]Bár a Castro család több tagjával tudjuk, hogy jelenleg tárgyalásokat folytatnak.

[00:52:41]Ühüm.

[00:52:41]Tehát a Marco Rubio és Trump és Pete Hexet küldötte is, sőt a CIA igazgatója is tárgyalt Raul Castro unokájával, illetve egy akár hanyad unokatestvérükkel is az öreg Castróknak.

[00:52:54]Tehát ez ilyen elképzelhető.

[00:52:57]Vagy egy olyan erőteljes amerikai nyomás, amelynek révén ha nem is rendszerváltás, de valamiféle erőteljes átalakulás következik be.

[00:53:05]És egy nagyon fontos tényező, amit egyszer valítettem, de ezt muszáj kihangsúlyozni.

[00:53:09]A Floridában élő kubaiak, ők Trumpnak nagyon fontosak, nagyon fontos szavazóerővel is bírnak.

[00:53:16]A republikánusoknak, a kubaiak mindig egy nagyon fontos támogatás volt.

[00:53:19]Régen a latinamerikaiak, az Egyesült Államokban élő latinamerikaiak többséget demokrata szavazó volt.

[00:53:25]Ühüm.

[00:53:27]De a kubaiak mindig republikánusok, mert ugye tőlük volt elvárható a kemény Castro Elen politika.

[00:53:33]Legutóbb egyébként már a többi latinamerikai is feljött, és már majdnem fele fele a demokrata és republikánus szavazóarány.

[00:53:38]De azt tudjuk, hogy az Amerikában élő kubaiak elsöprő többsége azt mondja, hogy semmiféle puhulás, átmenet, nem rendszerváltás.

[00:53:49]Tehát a Castro rendszernek dőlnie kell, mert egyszer meg fog halni a 95 éves Raul Castro, aki háttérben továbbra is irányít, de a Castro rendszer egyelőre úgy tűnik, hogy túlél minden castrót.

[00:54:02]Ühüm.

[00:54:02]Tehát a kubai, az ott élő kubaiak jelenlegjárás szerint nem fogadnák el azt, hogy egy ilyen venezuelai változás legyen, hogy fenn marad a rendszer, csak más ember ül a tetején.

[00:54:13]Ühüm.

[00:54:14]Trump is nem ezt ígérte nekik.

[00:54:14]Marco Rubio nem ezt ígérte nekik.

[00:54:19]És ez ugye most a félidei választásokon, illetve majd a következő ugye amerikai választásokon fontos tényező lehet, hogy a kubaiakat mennyire sikerül továbbra is barátként tartania a republikánusoknak, vagy éppen magára haragítania.

[00:54:33]Persze sok-sok tényező van, sok-sok faktor.

[00:54:35]Venezuelában is úgy tűnt, hogy elindul a demokratizáció, hiszen ugye nagyon jóban volt, úgy tűnt Trump az ellenzékében ez elai vezetővel.

[00:54:43]most már annyira nincs jóban vele eltelt fél év azóta és nem indult meg a demokratizálódás ellenben az amerikai tőke megérkezett én inkább egy ilyen ö ilyen lehetőséget látok most a legvalószínűbbnek vagy valami ezek között azt a legkevésbé valószínűnek hogy mindenféle változás nélkül ezt is túléli a castró rendszer nem elég egy egy kicsike nyitás most már nagyobb nyitás kell és amit diaskanel elnök június közepén bejelentett Említettem a piacgazdaság felé való elmozdulás.

[00:55:15]Külföldi tőkét beengednek, magánbankok létesítét létesítését megengedik, a turizmust szintén külföldiekkel felvirágoztatni, az önkormányzatoknak nagyobb ellenállóságot adni, a külkereskedelem már nem állami monopólium lesz, hanem magánvállalatok és önkormányzatok is részt vehetnek a külkereskedelembe, kikerülve az állami engedélyeztetést.

[00:55:39]Ez egy hatalmas előrelépés, de még mindig a szocializmus keretei között.

[00:55:44]Tehát ha ez tényleg így megvalósul, és Trumpot kielégítő módon beléphet az amerikai tőke, akkor lehet, hogy ez lesz a megoldás.

[00:55:52]marad egy castroizmus light változatban, csak hát akkor akik 59 óta sérültek ebben.

[00:56:01]Többek között azok az amerikai üzletemberek, akiknek a vagyonát államosították, részben maffia, részben nem maffia, azok még most is várják, hogy őket kárt kártalanítsák.

[00:56:13]Itt mai áron számolva több 1000 milliárd dollárról van szó, tehát ilyen kint lévőségeket is majd valahogy kezelni kell.

[00:56:21]Szóval ez egy nagyon fontos és nagyon komplex folyamat, jóval bonyolultabb, mint a venezuelai.

[00:56:26]Ühüm.

[00:56:26]Ö és meglátjuk ugye, hogy mit tartogat.

[00:56:29]Egyrészt Trump kénye és kedve, másrészt Kuba és a kubai kommunista párt és a Castro család mire lesz hajlandó?

[00:56:35]A kubai társadalom mire lesz hajlandó?

[00:56:38]A kubai emigráció mire lesz hajlandó?

[00:56:43]És egyáltalán hogy alakul a világ, ugye a világpolitika, hogy mennyire tud Trump egyáltalán foglalkozni Kubával?

[00:56:47]És már lassan letelik az időnk, csak két rövid kérdés a végére, illetve még eszembe jutott Venezueláról, hogy azért Trump már ugye januárban elkezdte úgymond a rátenni a kezét a venező olajra, és gondolom ezt folytatja is.

[00:57:00]Illetve amit mondtál Kubáról, akkor azt ki lehet jelenteni.

[00:57:05]Most egy kicsit ez ilyen, hogy is mondjam, kicsit ez ilyen populistán hangzik, hogy akkor visszatér a geng, lehet, hogy visszatér a gengszerkó vannába, vagy azért ezt vagy az a világ már elmúlt.

[00:57:20]átvít értelemben visszatérhet, tehát nem is konkrétan itt most valószínűsíthetően nem konkrétan a szervezetbűnözés, de az, hogy azt tegyen az amerikai tőke Kubával, amit szeretne, és ugyanígy a hotelen és a hotel bizniszen és a szerencséjátékokon keresztül ez a része elképzelhető.

[00:57:37]És az is, hogy amit 59 után államosítottak nagyrészt a gengszerektől, kisebb részt más üzletemberektőlüm.

[00:57:45]Az különböző amerikai törvények révén ezt vissza akarják szerezni.

[00:57:48]kártalanítás és magukat tulajdon vissza.

[00:57:51]Igen.

[00:57:51]És azt viszont tudjuk, tehát ez meg a gengster rész, hogy a ma is létező öt nagy New Yorki maffia családnak hatalmas kintlévőségei vannak havannában.

[00:57:59]Tehát ha ez megtörténik, ez a kártalanítás, akkor itt bizony Trumpnak közben kell járnia abban, hogy az amerikai szervezetbűnözés hatalmas vagyonokat kapjon vissza.

[00:58:13]Ebben ugye nem tudjuk, mi gátolja meg.

[00:58:13]A latinamerikai környezet már ugye kevésbé, mert egyre több latinamerikai országban vannak Trump barát kormányok.

[00:58:23]Most már többen, mint nem.

[00:58:23]Tehát több éppen lett volna utolsó kérdés.

[00:58:26]Akkor akkor föl és akár is vezetem, hogy igazából most szerinted milyen irányba halad politikai latinamerika?

[00:58:33]Ugye azt láthattuk, hogy Argentínában ugye Trump párti elnök van, azt hiszem idén márciusban, Chilében is egy jobboldali elnök nyert.

[00:58:42]Ugyanakkor például Uruguayban továbbra is baloldali, vagy most legalább most baloldali elnök van, tehát azér kicsit vegyes ez a kép, de összességében mi a trend, amit láthatunk, vagy van-e egyáltalán politikai trend, vagy ez nagyon esetleges?

[00:58:57]Van nagyon, nagyon is van.

[00:58:57]Egy jobbra dőlés, de ez nem az a jobb, amiről nem az a jobb oldal, ami régen volt.

[00:59:03]Ez az úgynevezett rendszerellenes, a hagyományos pártok ellen fellépő jobboldal.

[00:59:11]Ühüm.

[00:59:12]ami például június 21-én Kolumbiában is megnyerte, igaz csak 1%-kal, tehát ott lesznek újraszámolások, egy depria nevű jelölt, akinek példaképe is Trump és Javier Miley Argentínában, és gyakorlatilag ugyanazokat mondja, és ugyanúgy tesz és ugyanúgy elképzelhetetlennek tűnik, hogy majd megvalósítja, de miért ne?

[00:59:35]vagy Salvador, ahol ugye az elnök ilyen mega börtönöket, meg gigantikus börtönöket épített fel, és mindenkit bedug, aki odaélőnek tart.

[00:59:43]Ezt is megírta a kolumbiai elnök.

[00:59:45]Tehát ez egy olyan rendszerellenes, jobboldali populista hullám, amely egyre több országban kitapintható, egyre több országban látszik, hogy megnyeri a választást.

[00:59:59]Mindnek egyik fő ismertetőjegye az, hogy Trumpnak nagyon jó barátja.

[01:00:03]Trump úgymond be is avatkozik az értekükben.

[01:00:08]Volt olyan ország, amiben azt mondta, hogy ha nem az ő barátja nyer, akkor megszakítja a kapcsolatokat az országgal.

[01:00:14]És ettől úgy megijedtek a szavazók kimuthatóan, hogy végül szavaztak.

[01:00:15]Ez Hondurázban történt nemrég.

[01:00:18]Chilében is nagyon sokat segített.

[01:00:21]Nem azért, mert annyira tisztelik Trumpot ellenkezőleg az amerikai, latinamerikaiak többsége mint elnököt nem bírja elviselni.

[01:00:27]Főleg ugye, mert a ez a régi imperialista szónoklatokat hallja tőle, de ha az USA gazdaságilag meg akarja folytani az országot, abba belepusztulnak.

[01:00:39]Akik egyelőre ellenállnak nagyon a két nagyon fontos, Brazília és Mexikó.

[01:00:45]Brazíliában ugye hamarosan választások lesznek.

[01:00:48]Lula elnök, egy ilyen nagy Trump nemezis.

[01:00:50]Néha jól elbeszélgetnek egyébként, de alapvetően egy nemezise.

[01:00:56]Korban nagyjából ugyanannyi, de az esélyek azt mutatják, hogy könnyen lehető a következő választásokon a bolsonáró család, mert a a régi elnök fia valószínűleg indul.

[01:01:06]Lehet, hogy ő nyer.

[01:01:08]Mexikóban Sein Baum elnökasszony ő a baloldali vonulatot folytatja.

[01:01:11]Ő kellően népszerű ahhoz, hogy ott valószínűleg nem lesz jobboldali váltás.

[01:01:17]De a többi országban vagy meg már megtörtént.

[01:01:20]Ühüm.

[01:01:21]Vagy úgy tűnik, hogy megfog.

[01:01:21]Tehát ez egy ilyen hullám.

[01:01:23]Ez a ez a populista, trampista, latinamerikai környezetben mileista, mert ő nekik a legközelebbi modell, amit használni tudnak, az Javier Milei Argentínában.

[01:01:35]Ez együttműköd.

[01:01:35]Éppen ezért látszik az is, hogy Venezuela esetében meg Kuba esetében a latinamerikai szolidaritás annyira nem működik jelenleg, mint máskor.

[01:01:44]Nem is magukkal a diktatúrákkal szolidáris, csak korábban az ez egy általános latinamerikai álláspont volt, hogy ne avatkozzon be az Egyesült Államok egyetlen latinamerikai ország életébe sem.

[01:01:55]Tök mindegy, hogy demokrácia vagy diktatúra miért akarja megdönteni, beavatkozni.

[01:01:59]Nem, ennek vége van.

[01:02:02]Ez lezárult az 1990-es évektől kezdődően.

[01:02:05]Most Venezuela esetében kevés latinamerikai ország szólalt fel a nem a be nemavatkozás ügyében, mert Trump a jó barát, ő tette ezt.

[01:02:18]Tehát egy ilyen dőlést egyértelműen látunk.

[01:02:22]De nem fel nem mindenhol elsöprő, tehát a kolumb esetben hajszáló múlt, hogy ők nyertek.

[01:02:28]Nem tudjuk, meglátjuk.

[01:02:28]Nyilván sok minden függ attól, hogy majd az Egyesült Államokban alakulnak a dolgok.

[01:02:31]Ugye azért félidőnél vagyunk, tehát ugye nagyjából két év múlva ott újraválasztások lesznek.

[01:02:37]Meglátjuk, hogy republikánusok azon belül trumpi vonal vagy sem.

[01:02:42]Mert nagyon úgy tűnik, hogy ezt valamennyire megpróbál leképezni Latinamerika.

[01:02:47]Ugye Európában is látjuk azért ezt a vonulatot, ugye ezt a az ilyen radikális jobboldali populista vonulat azért több európai országban is egyre népszerűbb.

[01:02:57]Tehát ez valóban egy tendencia, de lehet ugyanolyan múlandó, mint egykor egy másik tendencia, vagy korábban a balra dőlő, úgynevezett rózsaszínhullám, amikor éppen balra baloldali kormányok jöttek, tehát időnként elfordulnak, amennyiben a korrupció, az erőszak elbúján, a gazdasági helyzet, a válság ezt indokolja.

[01:03:21]És sajnos Latinamerikában legalább ez a három, de még aztán másokat is mellétehetünk, mindig olyan súlyosak, hogy gyakorlatilag mindig büntethető egy adott kormány azért, mert a közbiztonságot nem tudja fenntartani, mert a gazdaságot nem nem az, hogy csődtbe vitte, hanem nem sikerült megjavítani a gazdaságot.

[01:03:41]És sok-sok t politikai elem, nyilván ez mindig arra a kormányra ég rá, amelyiképpen kormányon van.

[01:03:44]Most többségéiben baloldali kormányok voltak, őket büntetik.

[01:03:51]egy új jobb oldallal, tehát a hagyományos jobb oldal eltűnőben van egy új jobb oldallal, ami majd talán azt remélik, tud valamilyen megoldást adni a problémáikra, mert ugyanúgy azonosítja be, legalábbis szólamok szintjén, mint a társadalom.

[01:04:07]Ha ez sikerül, és tényleg megoldást hoznak ezek a ezek az új jobboldaliak, akkor lehet, hogy ez egy tartós lesz, és akkor a többi ország is a azon az országon is követik, amik még éppen nem.

[01:04:18]Ö Peruban is elképzelhető, hogy hamarosan ugye ott most egy nagyon hosszú ár állandó krízis.

[01:04:23]Igen.

[01:04:23]Ott gyakorlatilag fél évente a új kormány.

[01:04:26]Most most elképzelhető, hogy ott is a radikális jobb oldal nyert, csak még nincs meg a végeredmény.

[01:04:32]Ühüm.

[01:04:33]Tehát lehet, hogy ez egy hosszantartó tendencia.

[01:04:35]Igen.

[01:04:36]Hú, ez egy nagyon szerintem tök érdekes kérdés, és lehet, hogy majd egyszer máskor folytatjuk, de most letelt a műsoridő, úgyhogy így be kell rekesztenem az adást.

[01:04:43]Úgyhogy köszönjük szépen, hogy eljöttél.

[01:04:45]Lénárt András látták és hallották.

[01:04:47]Én pedig Véber Balázs voltam, illetve vagyok.

[01:04:50]A technikai munkatárs pedig Izson Márton Arthur volt.

[01:04:54]Ha még nem tették meg, akkor legyenek szívesek feliratkozni a csatornára, illetve továbbra is elérhetnek minket Privát Bankáron és Mforon.

[01:05:01]Reméljük, érdekes volt az adás.

[01:05:05]Köszönjük, hogy velünk tartottad.

[01:05:05]A viszontlátásra.

[01:05:09]Ez a Klassis podcast.