Megszólalnak az alapkezelők, akik előre látták, mi fog történni a magyar piacon – KlasszisPodcast

[00:00:00]Ez a Klasszis Podcast.

[00:00:03]Köszöntöm a nézőket és a hallgatókat.

[00:00:05]Itt a Klassis podcast legújabb epizódjában.

[00:00:06]Én Imrel őrinc vagyok, az M4 Priv Bankár újságírója.

[00:00:08]Részvény, kötvény vagy deviza, befektetési kérdésekről fogunk beszélgetni a mostani adásban.

[00:00:15]Hogyha pedig hasonló gazdasági vagy befektetési tartalmakra kíváncsiak, akkor kérem önöket, iratkozzanak fel a Klasszis Média YouTube csatornájára, akikkel pedig beszélgetni fogok.

[00:00:24]Ő Pillár Zsolt, az Equilor Alapkezelő Zrt.

[00:00:29]elnökvezérigazgatója.

[00:00:29]Jó napot kívánok.

[00:00:31]Jó napot kívánok.

[00:00:32]És itt van velünk Szabó Attila, az Equilor alapkezelő Zrt.

[00:00:33]befektetési igazgatója.

[00:00:35]Jó napot.

[00:00:35]Köszönöm, hogy elfogtak meghívásunkat.

[00:00:38]Jó napot kívánok és üdvözlöm a nézőket.

[00:00:40]Hadd idézzek Szabó Attilától.

[00:00:40]Arra számítottunk, hogy a Tisza lesz az egyértelmű győztes, és ennek megfelelően alakítottuk ki pozíciónkat.

[00:00:48]A választások előtt és különösen az elmúlt négy nyolc évben egyre nagyobb szkepticizmus uralkodott a magyarországi vállalkozók és a pénzügyi elit körében.

[00:00:56]Tehát az Equvilor alapkezelő Zrt.

[00:00:58]ugyebár már a választások előtt látta, hogy a piac igazából mit áraz.

[00:01:01]Ezt kérdezem, hogy prognosztizálták-e akkor azt, hogy vagy vagy hát akkor önöket ezek szerint nem lepte meg az, ami most itt a magyar eszközöknél történik a a Tiszaválasztási győzelme óta.

[00:01:14]Hogyan alakult ez az átsúlyozás, vagy vagy ez a ez a készülődés igazából arra, hogy majd a magyar eszközök most megindulhatnak felfelé?

[00:01:22]Hát azt gondolom, hogy egyrészt a belföldi szereplők is várták a a vagy jól pozicionálták magukat, de a külföldi intézményi befektetők mozgásán is az látszott, hogy egyre nagyobb arányban mennyiségbe jöttek be a forintba is, meg a magyar állampapírpiacra is.

[00:01:43]Már látszót az AKK statisztika.

[00:01:46]Az AKK vezette egy olyan statisztikát, hogy mekkora az állampapírokon belül az állampapírpiaconna a külföldiek részaránya, és ez elkezdett 2025 második fölében fölfele menni.

[00:02:01]Évváltás után 2026-ban a választások közetével még még drasztikusabban emelkedett ez az arány.

[00:02:05]Tehát láttuk azt, hogy jönnek be a magyar állampapírpiacra a külföldi intézményi vevők.

[00:02:15]Mi is igazából miért gondoltuk azt, hogy hogy kormányváltása a legvalószínűbb?

[00:02:21]Nyilván van hat-nyolc közönkutató intézet a piacon.

[00:02:27]Ebből egy az, aki Fidesz győzelmet várt, szűk Fidesz győzelmet, a többi masszív Tisza győzelmet prognosztizált egyre közel, amint egyre közelebb értünk a választásokhoz.

[00:02:41]Úgyhogy számunkra ez ez elég világos volt, hogy hogy itt a társadalomban egy változás iránt igény van.

[00:02:51]Ez az egyik.

[00:02:51]A másik az is furcsa volt, hogy a kormányk az akkori kormányközeli intézetek közül az egyik hozott ki közkutatást, a másik a század végig nem nagyon ho ki, vagy nagyon ritkán.

[00:03:04]Ez is gyanús volt, úgyhogy úgyhogy emiatt számítottunk arra, hogy hogy a kormányváltás és ezzel kapcsolatosan egy befektetői optimizmus uralkodik el a kötvénypiacon, illetve a forintpiacon is.

[00:03:18]A külföldi tőke egyébként a korábbi választások előtt nem áramlott be akkora mértékben, mint mint most a hazai állampírpiacra.

[00:03:26]Mi azt láttuk, hogy ez ez most elég extrém.

[00:03:28]És hadd hozzak egy érdekes tényt.

[00:03:32]A választások után két het két azt mond két héttel ezelőtti kötvényaukción az akk tart minden két hetente hosszú állampapír aukciókat.

[00:03:43]A 10 éves állampapírra két héttel ezelőtt assiszem 395 milliárdos ajánlat ment be.

[00:03:53]Általában két hetente 20 milliárdos mennyiséget ajánl föl az álladosságkezelő központ.

[00:03:58]Erre jött be 395 milliárdos ajánlat.

[00:04:00]Tehát ez 20szoros túljegyzés volt.

[00:04:04]Általánosságban, visszanéztük az elmúlt 10 évben, ez egy ilyen három- négyszeres szokott lenni.

[00:04:09]Tehát ilyen 20 40 60 milliárd szokott bejönni ezekre az aukciókra mint vételigény.

[00:04:15]És ehhez képest bejött 395 milliárd.

[00:04:17]Tehát látszik az, hogy óriási az érdeklődés és ez döntően külföldi igény amihez, amit ez mozgat.

[00:04:27]Tehát óriási a a befektető igény most magyar eszközök iránt.

[00:04:32]Akkor számítottak rá, hogy hogy a magyar eszközök felértékelődnek.

[00:04:34]Na de hogy ekkora mértékben.

[00:04:36]És akkor most is beszéljünk egy kicsit a forintról is, beszéljünk a hozamcsökkenésről is.

[00:04:41]Szóval, hogy hogy annak a mértéke valamelyest azért meglepő volt, vagy vagy esetleg lehet túlzásnak érzik, vagy teljesen reális.

[00:04:47]Ö ugye most valójában az ígéretek hajtják a befektetői optimizmust még a pótköltségvetésel is, annak a publikálásával is még még egy kicsit azon dolgozik most a Tiszapáról, hogy még a alapvető fundamentumokat vagy a lépéseket mondjuk az eurozóna irányában nem látjuk, meg tényleg egy ilyen hurre optimizmus van, de ez teljesen reális, vagy kicsit túllőtt talán a célon?

[00:05:13]Hát ugye kezdeném azzal, hogy 2025-ben már a pénzügyi szakemberei a Tiszának lenyilatkozták azt, hogy hogy szeretnének a szeretnék az euró csatlakozást és a Magyarországot elvinni az euró eurozóna csatlakozásig.

[00:05:32]Tehát ez ez egyértelműen dominálja ezt a pozitív befektetői várakozást.

[00:05:35]ö a Magyarországgal szemben jelenni kockázati felár csökkenést.

[00:05:43]Ez ez ami szerintem leginkább hajtja.

[00:05:46]Ugye mit jelent ez?

[00:05:46]Ög az elmúlt 10-15 évben egyre jobban erősödtek azok a az a szkepticizmus Magyarországgal szemben, hogy Magyarország esetleg az EU perifériájára kerül, kiléphet a az az Európai Unióból, vagy vagy egyszerűen csak egy az integrációs folyamat zajlik, vagy veszi kezdetét.

[00:06:08]Ez az eurozóna csatlakozással teljesen ez a félelem megszűnhet, ha tényleg megvalósul egy konvergencia.

[00:06:19]Onnantól kezdve euró az Európai Unióban nem tud kilépni, vagy nagyon nehéz lesz kilépni az országnak.

[00:06:24]Úgyhogy ez egy ilyen szorosabb eurozona integrációt üzen a befektetői közösségnek, és ez az, ami egyébként a befektetői optimizmust hajtja.

[00:06:36]És ez az, ami valószínűleg majd ha ha tényleg hihető az a konvergencia program, amit letesz a kormány az asztalra, akkor akkor a befektető kóamelvárása is is egy alacsonyabb felárat fog tartalmazni.

[00:06:54]És egyébként ez szinte ez összeszköztályban megjelenhet.

[00:06:57]Ugye a legnyilvánvalóbb az a az a a magyar állampapírpiacon.

[00:07:03]A 2025-ben a 10 éves magyar állampapír hozama olyan 7% körül mozgott, 6,5 7,2% között mozgott viszonylag szűk sávban.

[00:07:15]Ahol közöttünk a választásokhoz, ez a ez a befektetői optimizzmus lejjebb tolta a hoamokat.

[00:07:20]Most a választások után jó néhány héttel most ott tartunk, hogy 5,4 5,5%-osal a 10es magyar ámpapír hozama.

[00:07:30]Ez már lejjebb van, mint a lengyel az lotyis 10 éves állpapíja hozzá, ami most 5,6% körül van.

[00:07:39]És amennyiben ugye a az eurozónás program csatlakozási út az hihető és tudja teljesíteni a kormány, akkor igazából a magyar forintos államkötvények négy-5 év múlva akár eurós kötvényekké válhatnak.

[00:07:55]Ugye ez mit jelent a befektetői szempontból?

[00:08:00]Ez azt jelenti, hogy a tőkét meg a kamatot már Euróba fogja ezek a kötvények fizetni, és akkor a magyar hozamoknak is bele kelledniük az eurozónás hozamokba, ami inkább ez a hát Magyarország esetében három kötőjel 5% között, vagy 4% között, vagy hol lehet?

[00:08:18]Hát ez [torokköszörülés] inkább a háromhoz közelebb.

[00:08:20]Ugye a német 10 éves állampapír hozama van most 3% körül.

[00:08:22]A mondjuk egy Magyarországhoz hasonló kockázati besorolású ország, mondjuk Szlovákia, annak a 10 éves államkötvénye 3,6%-on van.

[00:08:34]Tehát azt azt látjuk reálisnak, hogyha mondjuk négy év múlva is ezen a szinten maradnának az eurós hozamok, akkor nagyjából ez a 3,6%-os szintre kéne megérkeznie három-négy éven belül a magyar állampapírnak.

[00:08:48]ez az 5,4 5,5%-os szint, ami egy 200 majdnem 200 bázispontos hozamcsökkenésnek fog megfelelni, ami egy jelentős felértékelődést tartogathat a következő három évben, de nyilván ez akkor igaz, hogyha hiteles a konvergencia, és tényleg négy-öt éves időtávon a kormány be tudja vezetni az eurót.

[00:09:10]Itt a visszatérve a választásokra számunkra igazából az volt kérdés, hogy mekkora lesz a Tisza győzelme, mert hogyha csak egy szimpla többséget tudott volna kialakítani a választás után a jelenlegi kormány, akkor kérdéses lett volna az eurozon csatlakozás, mert ugye a a az alkotmányb bele van írva, vagy az alaptörvénybe bele van írva, hogy Magyarország fizető eszköze a forint.

[00:09:40]És ezt csak alkotmányozó többséggel lehet megváltoztatni.

[00:09:42]Fint leváltásához szükséges egy alkotmánymódosítás ahhoz, hogy hogy az eurozóna bele az eurozó az eurót be lehessen vezetni.

[00:09:50]Úgyhogy ez volt igazán kérdés a választások előtt.

[00:09:56]hosszútávú befektetésekkel, a befektetők pénzének kezelésével foglalkozik az Equilor Alapkezelő Zrt.

[00:10:04]Valójában a portfólió kezelési szolgáltatásuk, amely nagyon sokrétű szertágazó, sokféle portfólió van.

[00:10:08]Van, ahol inkább a részvénysúly, van, ahol a kötvénysúly dominál, van ahol az amerikai piacok, van, ahol a közép-európai piacok dominálnak.

[00:10:15]Szóval tényleg ez egy összetett struktúraszeret, de önmagában ez a szolgáltatás, vagy ez a portfólió kezelési szemlélet Magyarországon mikor honosodott meg, és önök mikor kezdtek el ezzel foglalkozni?

[00:10:31]Igen, szerintem első körben így érdemes tisztázni azt, hogy egyáltalán a portfólió kezelési tevékenység az mit jelent, mert ebben a fogalomban szerintem vannak vannak félreértések.

[00:10:43]Ugye alapvetően, hogyha egy befektető egy szolgáltatást szeretne igénybe venni egy befektetési szolgáltatónál vagy egy alapkezelőnél, ott a más típusú keretrendszerbe tudja ezt megtenni.

[00:10:58]hogyha egy befektési szolgáltatónál szeretne alapvetően például részvényeket, kötvényeket vagy más értékpapírokat vásárolni, akkor ezeket a legtöbb esetben alapvetően megbízási rendszerben tudja ezt megtenni.

[00:11:12]Vagyis ez azt jelenti, hogy van egy tanácsadója, aki aki elmondja, hogy milyenek a a piaci lehetőségek.

[00:11:20]viszont ő hozza meg a döntést, az ügyfél hozza meg a döntést, ő adja meg a megbízást és és a a tanácsadó vagy a bróker, az pedig végrehajtja ezeket a megbízásokat.

[00:11:32]Ha a portfóliokezelést nézzük, az egy ebből a szempontból egy más struktúra.

[00:11:39]alapvetően egy keretrendszer van, egy ugye ez boltfolkezési szerződés, amelyben a az ügyfél azt határozza meg, hogy milyen kockázati szintet és milyen termékkörben szeretne ő a befektetéseit végrehajtani, vag befektetéseit tudni.

[00:11:57]És azt azokat a befektetéseket pedig nem az ügyfél közvetlenül hajtja végre, hanem a szakcég, az alapkezelő hajtja végre.

[00:12:06]Tehát tulajdonképpen egy portfélközi szerződésben megvannak a befektetési instrumentumok, meglehetnek olyan limitek, hogy például amerikai részvényekből csak a teljes portfélak a 20%-át lehet tartani, vagy vagy európai részvényekben egy teljesen más arányt.

[00:12:23]Lehet kizárni például bizonyos eszközöket a portfólióból.

[00:12:28]Persze ez mind úgy történik, hogy van az ügyfélnek egy elképzelése arra vonatkozni, hogy mit szeretne.

[00:12:32]Ezt azért megelőzi egy kockázatkezelési felmérés, hogy az ügyfél mennyire ismeri a piacot, piacokat, illetve az ő céljaihoz mekkora kockázati szint illeszkedik, és annál magasabb kockázati szinten, mint ami ebből a felmérésből kijön, valójában nem tud eszközt választani.

[00:12:54]Így biztosítjuk azt, hogy hogy hosszú távon is elégedett legyen a a kockáati szintű választásával.

[00:13:06]Visszatérve a kérdésre, jel érdekes egyébként, akkor meg én még egy kis zárójelet nyitnék, hogy akkor egy porfilókezelési szolgáltatás esetén a befektető igazából csak úgymond kijelöli az irányokat, de hogy önmagában konkrét befektetési döntésbe egyáltalán nincs is beleszólás, ezt ráhagyományozza a profikra.

[00:13:24]Igen, alapvetően pontosan erről szól.

[00:13:27]Tehát ez ez egy egyrészről egy kényelmi szolgáltatás.

[00:13:29]Tehát azok, akik nem akarnak naponta foglalkozni a a befektetéseikkel, nem szeretnének egy ilyen plusz adrenint beletenni ebbe a dolgba, vagy egyszerűen nincsen rá idejük, vagy egyszerűen azt mondják, hogy hogy mint minden szolgáltatást ugye általánosságban attól veszünk igénybe, akinek ez a ez a ez a munkája, ez ezek a hétköznapjaik.

[00:13:51]Így a portfölkezelést is egy szakértőtől veszek igénybe, ezért erről a konkrét döntésről lemondanak.

[00:13:59]Ugyanakkor meg a portfoliokezelő vagy alapkezelőnek a feladata az, hogy folyamatosan időszakról időszakra riportáljon az ügyfeleknek arra vonatkozóan, hogy milyen eszközök vannak a portfólióiba, ezeknek milyen a teljesítménye, milyen költségek merültek föl.

[00:14:17]Tehát itt exaktul mérhető minden ügyfél számára, hogy a teljes portfóliója mekkora hozamot ért el akár éven belül, akár sok éves viszonylatban.

[00:14:30]És akkor tényleg térjünk vissza a kezdeti kérdés az, hogy mikor indult el az Equilornak ez a szolgáltatása?

[00:14:35]Hát alapvetően a a portfélközési szolgáltatás az mindig része volt az Equvilor alapkezelőnek a tevékenység körének.

[00:14:44]Most már több mint 13 éves a cég.

[00:14:47]Amikor ezt elkezdtük, akkor nyugdíjpénztári portfóliókezelés, illetve más intézményi portfólió kezeléssel kezdtük el ezt a tevékenységet.

[00:14:57]viszonylag azért manapság kevés szó esik erről a erről a szegmensről, de azt gondolom, hogy a portfolkezelésnek az esszenciája és összetettsége az nagyon jól látható egy egy egy nyugdíjpénzi portfólió kezelésen.

[00:15:14]Manapság ugye inkább már csak önkéntes nyugdíj pénztárak pénztárak működnek, de hogyha megnézzük egy ilyen portfóliónak a strukturáltságát, azt láthatjuk, hogy mondjuk kötvényoldalon dominánsan a teljes kötvényszegmens jelen van a a portfóliókban.

[00:15:31]hosszabb, közép és rövid lejáratú kötvények is.

[00:15:37]Részvényoldalon a magyar, közép-európai, amerikai és európai részvénypiac is ott van.

[00:15:45]És egyébként devizális kitettségben pedig akár dollár, euró és forintkitettség is van ezeknek a portféloknak.

[00:15:51]Ez azért fontos, mert nyilván ennek az összetett portfélnak a kezelése ez azt is jelenti, hogy olyan szakemberekkel kell együtt vagy olyan szakemberek ülnek a portfólió menedzseri székekben, ami amit tevékenys ugye Attila vezeti mind befektetés igazgató, hogy egy-egy területnek a a specialistái.

[00:16:10]És a hosszú évek során nyilván ez egy folyamatosan változó piac, tehát ott keressük és találjuk meg azokat a szegmenseket, amelyek azt gondoljuk, hogy az adott időszakban a vagy a jövőbeli időszakban a legjobb teljesítményt fogják hozni.

[00:16:27]Na igen.

[00:16:27]A szerintem a beszélgetésünknek egy nagyon érdekes fejezete lesz majd az, hogy tényleg itt az elmúlt időszakban a a magyar eszközök házatáján látott szárnyalás hogyan alakítgatja át akkor akár a a portfezelési stratégiát, vagy akár felmerülhet-e átsúlyozás.

[00:16:46]ilyen kérdésekről is fogunk beszélgetni hamarosan, de de akkor azt hadd kérdezzem meg, hogy a jelenleg elérhető portfólióezelési szolgáltatások és a különböző fókuszok, közép-európai, amerikai fókusz, kötvényfókusz, ezek hogyan alakultak, és milyen sűrűn változnak egyéb iránt?

[00:17:01]Ez a termék, amit most mi bevezettünk a piacra, az gyakorlatilag ebből az előzőleg említett elvből kiindulva egy konkrét struktúr különböző befektésstatégiák mentén különböző választási lehetőséget jelent az ügyfeleknek.

[00:17:20]Megnéztük azt, hogy mit gondolunk a következő három-öt évre vonatkozóan, hogy melyek lehetnek azok a szektorális befektetések, vagy pedig nagyobb részpiacokat le lefedő befektetések, amelyek amelyek alapvetően egy hosszabb távon gondolkozó befektetőnek a fő vagy korportfóliát alkotják.

[00:17:43]És ennek eredményeképpen kialakítottunk öt struktúrát.

[00:17:49]Az egyik struktúra az a az a globális piac, globális részvőypiacra koncentrál.

[00:17:55]Itt tulajdonképpen a az S&P 500 vagy az MSCI World, inkább azt mondom, hogy az MSCI Worldnek a a kitettségé a fő elementnek a portfóliónak.

[00:18:07]Kiítottunk egy közép-európai fókuszú portfolót, amiben a hazai részvénypiac mellett a régiós részvénypiacok vannak.

[00:18:17]egy digitális innovációs struktúrát, amiben ugye AI és részben azért kriptobefektetések is, tőzsdén jegyzett kriptóbefetések is helyet kaphatnak.

[00:18:29]Zszik egy abszolút hozamú struktúrát.

[00:18:31]Ez ugye az előző években, vagy most már talán évtizedekben is egy nagyon népszerű befektetési lehetőség volt a befektési alapokon keresztül, de itt azért és hogyha most egy kicsit eb ebben a részletekbe is belemegyünk, akkor itt azért az abszolútam struktúrákra az a jellemző, hogy igazán nem tehát egy nagyon széleskörű befektetési spektrumon belül bármi bármilyen kockati szintet választhatnak, és bármilyen eszközt választhatnak.

[00:19:05]Itt azért a ezeknek a menedzsereknek, akik ezt kezelik, a az ő szabadságfokuk az ő szinte a legnagyobb, és ezért a legnehezebb is ezt azonosítani, hogy mi várható ezektől a ezektől az alapoktól.

[00:19:18]Akkor ezek a legkockázatosabb alaptelen.

[00:19:21]Na, az az érdekes, hogy önmagában, hogyha azt nézzük, hogy mi az, amiben tudjuk, hogy mondjuk egy közép-európai piac koncert tudjuk, hogy mibe fektet.

[00:19:32]Itt itt nyilván ez egy ez egy black box ebből a szempontból.

[00:19:35]Ha így nézzük, akkor lehet mondani, hogy kockázatosabb.

[00:19:40]Ha viszont ezeknek a teljesítményét visszamérjük egyébként ilyen kockázathozam arányokat vagy maximális dródánokat, akkor az látszik, hogy hogy több mint 100-150 ilyen alap van a piacon.

[00:19:53]Ez nagyon-nagyon széleskörű teljesítményt nyújt.

[00:19:56]Nagyon egy viszonylag szűk ö rész az, aki konzekvensen évről évre jó teljesítményt tud nyújtani.

[00:20:05]De viszont ez azt is jelenti, mi ezzel most már egy ilyen másfél-két éve foglalkozunk, hogy gyakorlatilag az abszolúthuzamú hazai hazai piacon elérhető abszolútó alapoknak a mindegyiknek a teljesítményét mérjük.

[00:20:18]És és ezekből csináltunk egy olyan befektetési alapot, amelyim a legjobb 20 ilyen alapot tartalmazza.

[00:20:29]Ez a konkurens vagy meg konkurens kezelőket teljes Igen.

[00:20:33]És és ezekből gyúrtunk össze egy befektetési alapot.

[00:20:39]Például ennek az abszolút hozzamú stratégiának egy domináns része az, hogy a legjobb abszolút hozzamú alapokból teszünk bele ebbe a portflőbe.

[00:20:49]Amellett, hogy nyilván nekünk is van egy-két olyan abszolúthuzamú termékünk, amely amely ebben a mérésben, ebbe a teljes piaci mérésben jól megállta helyét, és nyilván ez is része ennek a portfélak, ilyen például a hidra nevezetű abszolút hozam alapunk.

[00:21:05]És akkor a legutolsó stratégia az pedig egy egy kötvénytípusú stratégia, ami alapvetően konzervatívabb.

[00:21:13]És hogyha összevetjük ezeket az alapokat egymással, akkor ugye több érdekesség is elhangzott.

[00:21:18]Tehát nem feltétlenül azt kell nézni, hogy az utóbbi egy évben melyik teljesített nagyon jól, hanem itt ilyen három-öt éves távlatokat kell nézni, már csak azért is, mert ugyebár a az alapbefektetési tanácsadás is az, hogy azért tartsuk benne a pénzünket egy három-öt éven keresztül.

[00:21:32]egy ilyen ökölszabályként ezt elmondhatjuk, vagy erre vonatkozóan nincsen itt tényleg ez is a az ügyfélnek az egyéni preferenciájától függ, vagy adnak-e olyan tanácsot, hogy azért hát egy év után még ne ijedjünk meg egy nagy eséstől, és azért még tartsuk benne a pénzt, mert ugye hogyha a gödör alján kiszállunk, akkor a felfelé ívelésből is kimaradunk?

[00:21:51]Igen, abszolút.

[00:21:51]Tehát nyilván [torokköszörülés] a a ennek a terméknek a része az, hogy felmérjük az ügyfél kockázati képességét, és ez alapján adunk egy ajánlást, hogy milyen kockázatos portfóliót állítunk neki össze.

[00:22:03]Itt igazából az ügyfél négyféle kategóriát közül választhat.

[00:22:08]Alapvetően determinálja a részvénykitettség, ami a legkockázatosabb kitettség, hogy hogy a négy kategóriák közül mennyi a a részvénykitettség.

[00:22:18]Nyilván a negyedik a legnagy a legkockázatosabb portfólió az már 80%-ban is tartalmazhat részvényeket.

[00:22:26]És hát nyilván a befektetési időtávnak ezek passzol passzintva ezek a ezek a kockázati szintek.

[00:22:35]Tehát aki hét-nyolc éves időtávra akar befektetni, az kibírja egy dródán és nem is fog belenyúlni.

[00:22:44]Mivel nem nyúlhat bele, mert ezt még kezeljük.

[00:22:45]És mi a piacján valószínű nem fogunk eladni, hanem tartjuk az előre meghatározott ölyokat, arányokat, még akkor is, hogyha éppen rosszul alakulnak a piacok.

[00:22:58]Rérbefektetők, lakossági befektetők sokszor nagyon rosszkor szállnak ki, rosszkor vesznek, rosszkor szállnak be, vagy ki a a kockázatos eszközökből.

[00:23:09]Ezt mi ezt a ezt a nehézséget, ezt a súlyt ezt átvállaljuk a az ügyfelektől és tartjuk a az adott kockázati szinthez tartozó kockázati szintz tartozó portfóli struktúrát egészen a a hét-nyolc éves vagy akár rövidebb időt szakra is, amit az ügyfél nyilván preferál.

[00:23:31]És egyébként akkor össze lehet hasonlítani a az önáltal elmondott alapokat hozamteljesítmény alapján az elmúlt időszakban, vagy itt milyen időtávokat néznek?

[00:23:42]Hol érdemes megtenni az összehasonlítást, vagy érdemes-e egyáltalán?

[00:23:47]Hát én azt gondolom, hogy hogy összehasonlítást mindig érdemes tenni, mert vagy hát hogyha mert ez a befektetőknek a az igénye.

[00:23:55]Most amit mi azért egy portfelkezelésnél gondolunk, vagy szeretnénk az ügyfelektől kérni, hogy azért a minimális tartásiidő az mondjuk egy év szokott lenni, de ezeknél a termékeknél, miután ezek minimum mondjuk 20%-ban azért részvénybefektetéseket is tartalmaznak, ez inkább ilyen két-három év reálisan.

[00:24:22]És akkor innentől kezdve mondjuk a három év és a hét év között van az van a van ennek a tartása idősszakal a az összehasonlít az egy fontos szempont összehasonlítani nyilván meg tehát azért az ügyfelek önmagában nézik szerintem azt gondolom a a az abszurd teljesítményét egy-egy portfóliónak egy és és az összehasonlítás szerintem olyan módon is megtehető és ezt a lehetőséget is egyébként biztosítjuk nekik hogy hogy nem feltétlenül egy stratégiába érdemes befektetni.

[00:24:54]Tehát arra is lehetőség van, hogy mondjuk három stratégiát indít el az ügyfél, és akkor megnézi, hogy ez a három stratégia egymáshoz viszonyítva ez ez hogyan teljesít.

[00:25:09]Nekünk az a fontos, azért választottuk ezeket a ezeket a különböző stratégiákat, mert mindegyikről azt gondoljuk, hogy ezek hosszú távon tudnak jól működni, de az, hogy egyébként a ezt a kockázati kitettséget, amit meghatározunk az elején, az ebben az idősávban milyen szinten tartjuk, az szintén a mi döntésünk.

[00:25:31]Tehát, hogy logikailag, hogyha nyilván ezekből a különböző stratégiákból valamelyik mondjuk egy időszakban azt gondoljuk, hogy rosszabbul fog teljesíteni.

[00:25:38]Ott a kockat, kitettséget, hogy csökkenteni fogjuk, másoknál meg megnövelni fogjuk.

[00:25:47]Mekkora vagyonnal, mekkora összeggel, mekkora befektetéssel lehet beszállni bármely stratégiába?

[00:25:52]Hát ez ez a termék, ez igazán a a egy mindenki számra elérhető terméknek szeretünk, hogy prémium select a neve, csak már sokszor csak terméket mond, de hogy prémium selectnek hívjuk és stratégiánként 10 millió Fttal be lehet már be lehet már szállni.

[00:26:10]És emögött ugye egy nagy egy nagyon diverzikált portfóliót alakítunk kián nem feltétlenül közvetlen eszközökből, hanem olyan befektetési alapokon keresztül, ahol ahol egy nagyon diverzikált sokrétű eszközösszetétel van, és így így alacsonyabb belépési küszöbbel is tudjuk biztosítani azt, hogy hogy egy kiegyensúlyozott tab teljesítmény, kiegyensúlyozott teljesítmény legyen a az ügyfeleknek, de de egyébként emellett nyilván nyitott stratégia, tehát vagy nyitott abból a szempontból, hogyha rendszeres befizetéseket szeretne az ügyfél megtenni, azt is megteheti, vagy idő időszaki befektetéseket is tehet abba a stratégiába, amit elindított.

[00:27:02]A magyar befektetők fantáziáját is megmozgatja az, ami most történik a magyar pénzpiacokon.

[00:27:07]Ö hát azt gondolom, hogy igen.

[00:27:09]Tehát a magyar kötvények, hosszú magyar kötvények és kötvényalapok is nagyon jól teljesítenek.

[00:27:17]Tehát a mi kötvényalapjaink is az visszamenőleges egy éves hozama ilyen 12, 13%-os hozamot produkáltak.

[00:27:29]Nyilván ez fel kell té az érdeklődését a lakossági befektetőknek is, de egyébként a többi eszközosztályok, tehát a ha csak a ha a forintot nézzük, vagy a tőzsdét nézzük, ott is ott is jelentkezik ez az optimizmus, akár a belföldi, akár a külföldi befektetők között.

[00:27:50]Hát a forint az az egy nagy kérdés, hogy egyébként mikor és és milyen árfolyam fogunk fogjuk, ha és lesz eurozon csatlakozás, akkor mikor milyen árfolyam fogjuk fixálni ezt a eurós forte eurós árfolyamot.

[00:28:05]Ö itt ugye hát azzal kapcsolat vagy a azokat az elemzéseket nézve, amiket ezzel kapcsolatban olvastam, és nagyon kíváncsi vagyok az önök véleményére, most egy kicsit ahhoz képest túl erős talán a a forint, mintogyha nekem ez lett volna így a következtetésem.

[00:28:23]Hát igen, sokat erősödött.

[00:28:25]De ez azért azt is látni kell, hogy a forint az elmúlt 15 évben egy reál leértékelődésen ment keresztül.

[00:28:34]A Matolcsi féle jegybank időszakában azért az látszott, hogy olyan monetáris politikát visz akkor abb az időben a jegybank, ami ami ami egy túlságosan megengedő inkább a növekedést támogató és monetáris politika, aminek az eredménye az volt, hogy folyamatosan leértékelődött a forint.

[00:28:55]Itt azért és ez elindított egy olyan folyamatot a lakossági megtakarítások a megtakarítók körében, hogy egyre többen tartották külföldi devizában a megtakarításaikat.

[00:29:09]Ez nagyot változott 2025-ben, amikor egy új jegybanki vezetés jött és egy teljesen más irányultságú mértás politikát vezet most már a Varga Mihely által vezetett jegybank.

[00:29:24]sokkal nagyobb fókusz van az infláció leszorításában, sokkal szigorúbb a jegybank és egy-eg egy stabilabb árfolyam az, ami kívánatos.

[00:29:32]Ö mi ezt látjuk.

[00:29:35]De visszatérve a lakossági megtakarításokra, mi azért azt láttuk, olyan végeztünk számításokat, hogy ebben a 2014-2025-ös időszakban mennyire érte meg az embereknek forintba vagy euróban megtakarítani egy olyan időszakban, amikor rendszerűen gyengült a a a forint.

[00:29:54]És itt azért a számításokból az jött ki, hogy a kamatkülönbözet az nagyon sokszor kompenzálta a forintban megtakarítókat.

[00:30:05]Az esetek 55%-ában jobban járt az, aki forintban takarított meg.

[00:30:11]És ha ezzel még korrigáljuk ezt a számítást azzal, hogy lakossági állampapírok egy többletozamot is ígértek a a forintkamat az akkori intézményi forintkamatokhoz képest, akkor az esetek 60-70%-ában is jobban járt az, aki forintba takarított meg.

[00:30:28]Tehát tehát nem biztos, hogy racionális volt már akkor sem euróba megtakarítani.

[00:30:34]Nagyon el kellett találni, jó időpontba kellett beszállni euróba vagy dollárba való megtakarításba vagy devizába.

[00:30:41]devizaváltást, azt nagyon jó időbe kellett végrehajtani a megtakarítóknak, hogy ebből pozitívan jöjjenek ki.

[00:30:46]És amikor jött ez a monetáris irányváltás, azóta meg a devizában megtakarítók relatív rosszul járnak, vagy rosszul jártak az elmúlt két évben.

[00:30:57]Igen.

[00:30:57]És erre már jönnek rá a befektetők, hogy erre szerintem a következő időszakban fognak rájönni.

[00:31:03]Tehát itt lehet egy addicionális forintkereslet, merthogy ugye ha feltételezzük azt, hogy a konvergencia program reális és végrehajtható, akkor 2030-31-es eurózó csatlakozás megvalósulhat, akkor azt gondoljuk, hogy a forint egy folyamatos ráfelértékelődésen fog keresztül menni.

[00:31:27]Tehát a kamatokkal együtt egyértelmű, hogy forintba érdemes megtakarítani.

[00:31:35]És és hát ebben ebben azért nagy változásokat látunk.

[00:31:39]A másik, amit látunk a forintpiacon, hogy egy csomó olyan momentum fejlemény fog kialakulni a piacon, ami ami erősítheti a forintot.

[00:31:50]Ugye egyrészt az országnak van egy pozitív folyófizetési mérlege, nagyjából a GDP-nek 1% 1-2%-os pozitív többletünk van.

[00:31:59]Másik oldalról jöhetnek az EU-s pénzek.

[00:32:02]Ez körülbelül a GDP 7%-ának megfelelő összeg az, ami be van fagyasztva.

[00:32:08]És ez ugye ez az RRF meg a felzárkózt kohéziós felzárkóztatási alapok.

[00:32:15]Ez körülbelül 17 milliárd euró.

[00:32:15]Ez három év alatt rá fog szakadni magyar gazdaságra.

[00:32:23]És ez hajtani fogja a közben elindul az új költségvetési ciklus is.

[00:32:28]Igen.

[00:32:28]De ez még ugye az a korábbi költségvetési ciklus, de ezeket le kell hívni 29-ig, tehát 27 28 29-ben jöhet be ez a ez a nagyobb eurós támogatás.

[00:32:40]Ez az egyik.

[00:32:40]A másik, hogy beszélget MN tanácsadó kollégákkal mi azt láttuk az ő információik szerint, hogy az elmúlt 10 évben egy csomó eladó középvállalat, családi vállalat volt a piacon, és kerestek rá vevőket, és kül nem nagyon jöttek külföldi vevők, vagy vagy viszonylag nehéz volt külföldi vevőt találni rá, és ebben is látunk változást, vagy érzékelnek a kollégák változást abból a szempontból, hogy megélénkült az FDI oldalon vagy a reálzdasági oldalon is egy külföldi érdeklődés a magyar eszközök iránt, nem csak portfólió tőke.

[00:33:21]Tehát ugye van a van egy része a a forintkereseknek, ami bejön portfólió tőkeként állampapírvásárlások, forintvásárlás tőzsdei befektetések, meg a reálzdaságban is.

[00:33:31]Ez az a erősebb integráció, elköteleződés az európai integráció felé, ez a reálgazdaságban is egy nagyobb tőkét hozhat be.

[00:33:39]Tehát ez is egy forint erősítő keresletet generálhat a jövőben.

[00:33:44]Úgyhogy itt pozitívak a kilátások a a forint tekintetében, azt gondoljuk.

[00:33:50]Tehát ez a reál felértékelődés, ez ezt érdemes átgondolni a a kamatokkal együtt a megtermelt kamatokkal, többlet kamatokkal, amit az eurozón eurós megtakarításhoz képest egy forinttakás képes.

[00:34:05]Ezért érdemes átgondolni a befektetőknek akár magán befektetőknek is, hogy hogy mennyire érdemes továbbra Euróban tartani a megtakarításaikat.

[00:34:16]Akkor röviden ezt a témát vagy ezt a blokkot úgymond lekerekítve akkor ön nem osztja azt a véleményt, hogy most túl erős lenne a forint, vagy vagy hogy azért ennél egy gyengébb árfolyam lenne mondjuk kedvező a gazdaságnak, nem csak az exportcégeknek, hanem a teljes vertikumnak.

[00:34:32]Hát ö ugye korábban, korábbi jegybanki vezetés alatt a jegybanknak mindig az volt a problémája, hogy vagy sokszor előállt az a probléma, hogy nagy kockázatkerülési hullámok esetén a forint túl nagy volatilitása volt, túl nagyot gyengült, akár régiós versenytársakhoz képest, de ez a kötvénypiacra is igaz.

[00:34:53]És ez ez a és akkor hirtelen kamatot kellett emelni, hogy megvédjük a túl nagy gyengüléstől a forintot.

[00:35:00]Ebben nagy változás történt, és most a ló másik oldalára fogunk valószínűleg átesni.

[00:35:07]A forint túlzott erősödése ellen küzdenie kell majd a jegybanknak.

[00:35:13]Tehát hogyha túlzottan beerősödik akkor valószínű erősteljesebben kell kamatot csökkenteniuk.

[00:35:20]Ez persze jó a költségvetés szempontjából.

[00:35:23]Kevesebb kamatkiadásra lesz szükség.

[00:35:27]Infláció szempontjából nem f az infláció szempontjából meg nem annyira jó.

[00:35:29]Tehát, hogy egy ilyen egyensúly, egy kényes egyensúlyozást kell majd vérehajtani a a jegybanknak.

[00:35:37]Tehát de valószínűleg egy olyan inkább egy egy kellemesebb problémával fog szembenézni a jegybank, hogy az a a tózot erősödést kell meggátolnia.

[00:35:48]Még egy érdekes példa.

[00:35:51]Megnéztük azt, hogy Szlovákiában mi történt, mert a érdemes megnézni, hogy a a múltban azok az országok, akik csatlakoztak az eurozónához ők milyen árfolyamon vezették be?

[00:36:01]Mi történt a a az eurozónálás csatlakozások előtt, akár a kötvénypiacról?

[00:36:06]Ezt már említettem Szlovákia példáját, de hogyha még egyszer ideozhatom Szlovákiát, ugye Szlovákia 2003-ban jelentette ki hogy szeretne csatlakozni az eurozónához.

[00:36:20]2005-ben csatlakozott az ERM2 árfolyamrendszerbe.

[00:36:22]Az ez az Eurozóna előszobája, és 2009 januárjában csatlakozott az eurozónába, és az a három éves időszakba, amíg az RMRM2-ben eltöltött, akkor kétszer is föl kellett, tehát volt egy árfolyam, amin beléptek az RM2-be.

[00:36:39]Sokan azt gondolták, hogy ez lesz a a csatlakozási árfolyam.

[00:36:42]Majd amíg az 2-ben eltöltöttek három évet, ott kétszer is fel kellett értékelniük a a a koronát, a szlovák koronát, és sokkal erősebb árfolyammal csatlakoztak.

[00:36:56]Én nem azt mondom, hogy ez most a a a minta, ami Magyarország le fog játszódni, tehát az nem lenne jóta, hogy túl erős árfolyammal csatlakoznánk a az eurozónához.

[00:37:06]Persze ez még nagyon messze van, de de az biztos, hogy hogy egy felértékelődési nyomást fog lejátszódni, vagy vagy ez a nyomás meglesz a következő három- négy évben.

[00:37:19]Amennyiben persze leszünk az alkalmrendszerben.

[00:37:21]Igen.

[00:37:22]Amennyiben nyilván hiteles az a a csatlakozási program, amit a kormány végigvz.

[00:37:26]Tehát ebbe nyilván vannak egy csomó kockázat.

[00:37:28]A legnagyobb kockázat a költségvetés helyezete nyilván ezt már nagyon sok helyen elmondták.

[00:37:35]Itt azért nagyon sok tennivaló van.

[00:37:35]ö abba az irányba, hogy azt eljussunk a a 3%-os hiány alá.

[00:37:42]Arra lán kíváncsi, hogy strukturálisan, hogyha megnézzük az egyes stratégiákat, akkor itt azért már elhangzott, hogy hogy van mondjuk olyan portfólió, ahol 80%-os a részfénysúly, akkor itt ajánlatosabb mondjuk hosszabb ideig tartani a befektetést.

[00:37:53]De hogy önmagában milyen benchmarkok vannak egyébként a az egyes stratégiákban, vagy mennyire szigorúak ezek a ezek a százalék-os arányok, megosztások az egyes eszközosztályok között?

[00:38:04]Az egy esközosztályokhoz kapcsolódóan konkrét benchmarkjaink vannak, de hogy a a stratégiának a végrehajtása az tulajdonképpen úgy történik, hogy van egy egy benchmark ami legjellemzőbb az adott portfol.

[00:38:22]Tehát, hogyha vesszük a közép-európai stratégiát, ott a CETop nevezetű index, a benchmark, ami ugye lefedi a magyar, román, lengyel cse cse piacot.

[00:38:39]Ilyen kormát cég is van, azt hiszem.

[00:38:41]Igen, egy egy igen, egy ilyen egy h magyarból pedig két-három cég, vagy.

[00:38:44]Hát magyarból szerintem hát a blue chipink az bluipink vannak három három cég van.

[00:38:47]És ez egy szép régiós kitettséget ad.

[00:38:53]Viszont emellett meg van egy úgynevezett ilyen eszközallokációs rész a portfóliónak.

[00:38:58]Az eszközallokációs részében pedig a kötvénypiacokon kívül még egyéb ilyen rövidebb stratégiákra fókuszáló piacok is lehetnek, amelyek akár lefedhetik más régiókat is, és ezeknek a az aránya az viszont folyamatosan változtatható, de hogy éppen mondjuk ahogy beszéltünk ugye a kötvények főleg a hosszú kötvényeknek a jövőbeli felé alakulásáról.

[00:39:29]És egy érdekes vagy egy fontos dolog lesz, hogy ugye van egy nagyon könnyű választás a lakosság jó részének, hogy lakossági államkötvényeket vásároljon, ami nyilván mindig az aktuális kamatszinthez képest fog egy prémiumot tartalmazni, és hogyha az aktuális katszintek csökkennek, akkor ezek a prémiumok is a a az új kibocsátásokban mindig csökkenni fognak.

[00:39:53]Viszont egy kötvényportfél ez teljesen máshogy működik.

[00:39:57]Tehát egy egy kötvény portfólióan, hogyha belép egy ügyfél, és mondjuk ez egy alapvetően a a a hosszabb távú kötvény futamide, hosszabbtávú kötvényeket tartalmaz ez a kötvényportfólió, akkor ott nem csak ezt a ha és és hiszünk abba és mi hiszünk abba, hogy ezek a kötvényamok ezek csökkenni fognak, akkor nem csak azt a a fix kupont tudja megkapni, amit mondjuk egy öt éves lakossági áll alapjuk most éppen az 5%-ot jelent, hanem hogyha egy hosszabb kötvényportfóliót tart a a portfólióelő, akkor ezeknél a kuponokon kívül egy jelentős árfolyamnyereséget is realizál a az ügyfél abból adódóan, vagy a portfél abból adódóan, hogy folyamatosan csökkennek a hosszú lejáratú állampapíroknak a hozamai, és ezért felértékelődnek ezek a befektetések.

[00:40:58]Tehát így így valósulhat meg az is, hogy így valósulhat meg.

[00:41:01]És azt láttuk mondjuk az előző egy évben is, amit Attila is említett, hogy két számjegyűek a kötvény portfóljainknak a huzamai, és ez is egy szerint szerintünk a a kötvénybefektetések, kötvény alapok felé ez friss tőkéket vonzhat ez a ez a lehetőség.

[00:41:22]Tehát itt kifejezetten a kötvények árfolyamán lehet keresni igazából.

[00:41:26]Így van.

[00:41:26]Igen, egyébként a magyar eszközöknek az aránya feltételezem, hogy nyilvánvalóan a közép-európai stratégiában a leg legkiemelkedőbb vagy legrelevánsabb, nem?

[00:41:36]Alapvetően ugye a döntéshozatalunk az többszintű.

[00:41:42]Minden portfóliótnál meghatározunk egy eszközalokációs összetételt amikor elindítunk egy akár intézményi portfóliót, akár lakosságnak készített portfólió kezelést.

[00:41:55]És akkor itt előre meghatározzuk, hogy nagyjából mekkora a részvénykitettség, azon belül mennyi legyen a külföldi, mennyi legyen a feltörekvő, a fejletpiaci kötvény, mennyi legyen a közép-európai magyar részvények kitettsége, mennyi legyen a a az á az államkötvények részaránya, a kötvény stratégiáknak mekkora részaránykép kell képviselniük egy ilyen portfólióba?

[00:42:17]nyersanyagokat is belerakunk, arany, ezüst, nemes fémek, akár kriptok is lehetnek egy kockázatosabb eszközben vagy portfólióban.

[00:42:29]Abszolútam stratégiák is lehetnek.

[00:42:29]És akkor ez a kialakul egy egy nagyon diverzes, spektrumt átfogó eszközallokációs stratégia.

[00:42:40]És akkor az első döntés hozzatal, hogy ezeknek a súlyát folyamatosan változtatjuk annak fényében, hogy milyen várakozásaink vannak a piacról.

[00:42:48]A kilátások, szentiment, mennyire optimisták túlzottan, kevésbé optimisták a befektetők, kontraciklikusan próbáljuk itt mozgatni ezeket a súlyokat.

[00:42:57]És nyilván van egy második szint, amikor a a az egyes portfólió szakértők az egyes részpiacokon súlyozzák felül akár az országokat, akár akár egyedik részvényeket, kötvényeket.

[00:43:12]És hát itt is azért a a múlból már itt említettük, hogy optimisták vagyunk Magyarország szempontjából a a konvergencia miatt.

[00:43:23]Emiatt a szinte az összes eszközt esetében a magyar kétettségeinket felülsúlyozzuk, és ezt továbbra is tartjuk.

[00:43:30]Igazából, hogyha már behozta a szektorokat, melyek voltak azok a szektorok?

[00:43:36]És akkor most jellemzően akkor beszéljünk inkább a a részvénypiaci befektetésekről, hogy mely szektorok cégei igazából kecsegtettek a legjobb hozamokkal az elmúlt időszakban.

[00:43:47]Ugye lehetett hallani, hogy tavaly azért Amerika, az amerikai részítások alulteljesítettek az európaihoz, vagy főleg a közép-európaihoz képest.

[00:43:54]Szóval egy kicsit a múltra visszatekintően felülteljesítők, alulteljesítők, és most jelenleg mi látszik, mely szektorok a legizgalmasabbak?

[00:44:04]Hát ha kezdeném a múlttal, ugye a a az elmúlt egy évben ezek a portfóliók közül a legkockázatosabbak 20% fölötti hozamot is elértek, 22-24% a az egyik legsikeresebb az a középurópai részvénypiacot túlsúlyozó portfólió, az 22%-ot ért el.

[00:44:28]Ebben nagy szerepe volt a közép-európai részvényalapunk jóteljesítményének.

[00:44:34]Ez az elmúlt három évben éves szinten 29%-os éves hozamot ért el.

[00:44:36]A tavalyi évben azzem ilyen 25% vagy az elmúlt egy évben az ilyen 25%-os hozamot ért el forintban, tehát kiemelkedően jól teljesített ez a ez a régió.

[00:44:48]Ez mondjuk egy kicsit azért is volt, mert mondjuk az oroszukraháború kitörése után nagyon durván leestek az értékesek.

[00:44:54]Ott volt egy nagy korrekció, és abból most nagyon nagyon erőteljes növekedés volt látható az elmúlt három évben, tehát az értékeltségek kezdtek visszajönni.

[00:45:04]Még mindig azért nem látjuk ezt a ezt a részpiacot túlértékeltnek, de nyilván egy nagy háttértékelődéssel ment keresztül.

[00:45:14]egyébként az alapunk az elmúlt években mindig benn van a top háromban a versenytársakhoz képest, tehát erre külön büszkék vagyunk, hogy viszonylag, hogy jól teljesít az alap.

[00:45:22]A másik portfólió, amelyik nagyon jól teljesített, az a 24 elmúlt egy évben 24,5%-os ért el.

[00:45:32]Ez az a portfólio, amellyen úgy hívjuk, hogy digital asset.

[00:45:37]itt a az amerikai IT szektorra koncentráló hangsúlyos kap nagy hangsúlyt ezek a típusú befektetések.

[00:45:47]Ez az alapunk nagyon jól teljesített.

[00:45:50]Aiszem, hogy az elmúlt egy évben ilyen 28,5% körüli hozamot ért el.

[00:45:55]Itt a kulcszó mesterséges intelligencia.

[00:45:56]Itt itt abszolút kulcszó a mesterséges intelligencia és az ezt támogató vagy ennek beszállítói szektorok.

[00:46:02]Ö és akkor itt rá is térnék a jellbe, mik azok a szektorok iparágak, amik jelenleg nagyon húzzák ezt a ezt a ezt a részpiacot a részvény részvénypiacok esetében ez a ez abszolút a a kiemelné különösen a félvezetőipart, a csípgyártók azok nagyon nagy átértékelésen mennek keresztül.

[00:46:28]Ennek fundamentális okai vannak.

[00:46:30]Különösen a most jelenleg a legnagyobb STR szektor az a memória chipgyártók, amelyek amelyiknek az árbevétele nem sok van a piacon.

[00:46:38]Ebből öt-h nagy gyártó van globálisan.

[00:46:41]Ilyen például a Samsung, SK HX, Micron Technologies.

[00:46:48]Ezeknek az árbevétele az elmúlt negyed évben 85%-kal, átlagusan 85%-kal növekedett negyed évben negyed év alapon a Micron Technologies részvény vagy vállalat árbevétele 2025-ben duplázódott és váratóan 2026-ban is további duplázódás várható, tehát kétszereződik az árbevétel, ez profit robbanást okoz, sokkal több csippet nem tud gyártani, tehát el van adva a 2026-os teljes és termelése már idén eladta.

[00:47:23]óriási marzsal működik azért, mert ugye itt megjelent hirtelen egy nagy kereslet a csippek iránt.

[00:47:28]Minden olyan infrastruktúrát az a adat az adatcenterekbe beszállító cégek termékeirént hirtelen nagy kereslet keletkezett az elmúlt egy másfél évben és a kínát ezzel nem tud lépést tartani és ezáltal az árak elszálltak.

[00:47:46]Tehát a memória chippek ára ilyen 3-4 ötszörös szorzóval forog, tehát ennyi ennyivel három- négy ötszörösére emelkedtek a memória chippek árai konkrétan.

[00:47:57]És ez hajtja az árbevételüket és a profitjukat is ezeknek a a cégeknek.

[00:48:05]Várható, hogy ez kisimul akár a termelés felfuttatásával, akár a kereslet csökkésével?

[00:48:10]Mind a kettő várható.

[00:48:10]egyrészt pénzt tölnek az újabb termelőkapacitásokba, de ez idő mire termőre fakad és elkezdenek termelni.

[00:48:16]A iparági szereplők szerint ez 2027-28-ig is elhúzódhat ez a ez a ez a nagy kereslet és ez a kínálathiányos helyzet.

[00:48:31]ú ú itt de most már azért az látszik, hogy nagyon sokat ment ezeknek az árfolyama.

[00:48:36]Idén a azeket a gyártókatokat tömörítő index, ez a Sox semiconductor index, ez 85%-ot emelkedett idén to date, az index maga nagyon sok céget tömrid.

[00:48:49]Konkrétan a Micron Technology az többszörösségre emelkedett az elnöt egyében, az árféma.

[00:48:52]Tehát, hogy itt itt azért már még mindig nem drága a 26-os27-es profit növekedéséhez képest, de azért de hát itt már azért óvatos lennék.

[00:49:03]viszont amik ö amik továbbra is nagyon ö kecsegtető kilátásokkal rendelkeznek azok az iparágok amelyek beszállítói az adatcenterépítési láznak az forradalomnak gondolok itt például elektronikai eszközök gyártó gyártókra vagy elektronikai kábelek gyártóira vagy az energiaacégek azok a cégek mert ugye egyik nagy szűk keresztmetszet az az centerek építésénél az, hogy ö hogy tudnak-e megfelelő energiához jutni, tudnak-e csatlakozni a hálózathoz akár Amerikában, akár Európában, és megkapják azt a mennyiségű elektromos áramot, amire szükségük van.

[00:49:47]És erre itt már sorbanállások vannak, egy-két három éves sorbanállás, ezért beindultak azok a keresések, hogy hogy lehet ezeket kiváltani.

[00:49:58]És egy csomó cég van, aki ezzel foglalkozik, akár nuk atomenergiával, moduláris reaktorok gyártásával foglalkozik, vagy gázból elektromos áramat állít elő, és így helyi szinten tudnak elektromos áramot generálni az adacenterek számára, és nem kell azonnal a hálózathoz csatlakozni.

[00:50:16]Európa egyébként ezen az oldalon, ezen a beszállítói oldalon tudja kivenni a szerepét, a részét ebből az AI Lassból, hogyha nem is ugye a chipgyártási területen oldalon.

[00:50:28]Azt gondoljuk, hogy itt itt azért abszolút Amerika dominál, tehát Amerika és Kína dominál, de az a Európában is épülnek adatcenterek, de a beszállítói láncok, a beszállítói ebben a szektorban beszállító vállalatok többsége az amerikai.

[00:50:43]Tehát itt azért itt azért nagy lemaradásban van Európa.

[00:50:48]Igen.

[00:50:48]Szóval, hogy ez ez ebben ebben itt a következő egy-két évben nem várunk változást, mert a számítási kapacitások igény, számítási kapacitás igény és annak növekedése óriási, és ezt ki kell szolgálni és erre ugye a nagy mamut cégek rá is ugrottak és és nagy tételbe fogadnak nagy adcenter építési lázban.

[00:51:13]De amúgy hosszabb távon azért azt látjuk, hogy más iparágak is pozitív kilátásokkal néznek szembe.

[00:51:25]Az AI-nak vagy az AI forradalomnak lehet egy következő lépcsőfoka, ez a robotikával összef összekötött fizikai ának hívott folyamatok.

[00:51:35]Tehát itt lehet, hogy az önvezető autózásban is lehet további pozitív fejlemény, vagy begyorsulás, de a kvantumszámítógépek piacán is azt látjuk, hogy igen nagy kereslet, érdeklődés és és technológiaiújítások vannak.

[00:51:51]most jelentette be nemréga az amerikai kormányzat, hogy be fog fektetni ilyen típusú cégekbe.

[00:51:59]Tehát biotechnológia, géntechnológia oldalán és a blockchain technológiában is látunk új bímányokat, kutatásfejlesztési elfordítások eredményt hozhatnak, és ezek ezek további pozitív löketet adhatnak ezeknek az ibarágaknak.

[00:52:16]Olyan kérdés jutott itt hirtelen eszembe, hogy ugye Attila is megemlítette most akkor a a kínai szerepet az AI beszállítói oldalon vagy AI fejlesztői oldalon.

[00:52:25]Azt hiszem, Zsolt is említette az ázsiai eszközöket így érintőlegesen, hogy hogy van tervben egyébként mondjuk, vagy lehet tervben egy olyan stratégiai kialakítás, amely kifejezetten távolkelti devizák, részvények, kötvényekre fókuszál, vagy ezeknek most mekkora egyébként a súlya valamely stratégián belül?

[00:52:47]Ugye ez egzotikusnak tűnik innen Magyarországról, az Európai Unióból, ugye az ázsiai eszközök felé fordulás, de lehet, hogy nem badarság befektetői szempontból, hogy látják ezt a kérdést.

[00:52:58]Viszonylag kicsi az ázsiai súly.

[00:52:58]Ázsia nagyobb sút képvisel az emmerging market, tehát a fejlődő piacok indexekben, különösen Dél-Korea.

[00:53:07]Dél-Korea most óriási itt a dél-koreai piac nagyon nagyon nagy népszerűségnek örvend mind belőldön, mind a külföldi befektetők oldaláról.

[00:53:19]Ezt elsősorban a csípgyártók viszik a hátukon ezt a piacot.

[00:53:21]Ö nyilván ahit az előbb elmondtam, hogy óriási árbevétel és profitrobbanáson ment keresztül a Samsung is, az SK Hix is, tehát hogy de egyéb csip gyártók is vannak a Cospindexben, tehát ez az, ami nagyon hajtja ezt a piacot.

[00:53:37]Ö kis súlyt, inkább kisebb súlyt képviselnek a portfólióban a az Ázsia piac, az ázsiai részvénypiacok.

[00:53:52]Ez ez azt gondoljuk, hogy egyébként az AI láz meg az EF forradalom az inkább amerikai indíttatású, és ott ott vannak olyan vállalatok, akik ezt pénzér monetizálni tudják, pénzért tudják tenni.

[00:54:06]Tehát emiatt ez az alap, vagy ezek a hangsúlyos portfóliótok, IT hangsúlyos, AI hangsúlyos portfóliók inkább a az amerikai piacra koncentrálnak.

[00:54:17]És még az elején volt egy olyan kérdésem, hogy hogyan alakultak ki a a jelenleg érhető stratégiák.

[00:54:23]Ezek milyen sűrűn változhatnak, alakulhatnak újak stratégiai szempontból?

[00:54:30]Mik lehetnek a a jövő irányai, vagy hogy milyen új új stratégiák merülhetnek akár fel, vagy milyen időközönként érdemes ezen elgondolkodni?

[00:54:39]Igazából hát szerintem portfólió kezelőnként ugye minden minden évben elgondolkozunk valójában ezen, mert amikor elkezdünk egy új évet, akkor a az év vége környékén ott mindig vannak ilyen olyan olyan megbeszélésünk, befektési bizottsági üléseink, ami azért a jövőbeli egy évet legalább lefedve, hogy mi az, amit felül szeretnénk súlyozni, és mi az, amit Mi az, amiben pedig nem nem annyira nem annyira hiszünk?

[00:55:13]És hogy és hogy van-e egy olyan részstratégia egyébként, amiben amiben mondjuk kiemelt szerepelt gondolunk.

[00:55:20]Ilyen volt egyébként pár évvel ezelőtt, ami egyébként ma is még igaz, hogy igazebben a ebbe a mixben most elsődleges stratégiaként nem tettük bele, de például a Telekomszektor egy olyan szektor volt, ami amibe elindítottunk egy elrepecializott befektetés alakot, ami amerikai és európai és hazai cégeket és olyan 30-40 különböző telekom céget tartozott abból a szempontból, hogy azt gondoltuk, hogy alapvetően egy magas inflációs környezetben, ahol jól tudják érvényesíteni ezek a cégek a a fogyasztóik felé a a az inflációs ö infláció növekedését.

[00:56:06]Ez egy biztos igen egy biztos biztos szágtól lehet, hogy Magyarországon volt egy ilyen specialitása, mondjuk a a Magyar Telekomnál, hogy ott a ott volt extrém alulértékeltség is, és akkor ezeknek a a magyar súlyt és a külföldi súlyt ezt jól lehetett jól lehetett összekombinálni, és ennek is ennek az alapnak is két szemjegyű hozamai voltak.

[00:56:25]És hogy ezt valójában folyamatosan évről évre vizsgáljuk.

[00:56:30]Most azért egy jó ideje például egy lót teljesítő szektor, ez a mondjuk a az ingatlan részvényekbe fektető ö szektor, ami ami gyakorlatilag a nemzetközi piacon elérhető ingatlanfejlesztő, vagy pedig ingatlan működtető társaságokból áll, ahol azt látjuk, hogy a piac pesszimista évek óta ezzel a szektorral kapcsolatban ugye a ugye más volt ez a nyilv a covid ez ez alapvetően teljesen átért ennek a jövőbeli sztoriját abból adódóan hogy hogy irodaázak jó része ugye kiürült áttértünk egy másfajta strukturális modellre de hogy ebben már az előző év és ez az év is azért jelentősebb változásokat hozott és hogy még egy ingatlanfejlesztésben például a hoamcsik hozam szinteknek a a csökkenése az nyilván a finanszírozási kölcseknek a csökkenésével is együtt járhat.

[00:57:36]És van egy jelentős gap a ezeknek a cégeknek a az árfolyama, tőzsdei árfolyama és mondjuk a nettó eszközértéke, ami között nettóeszközértéke azt jelenti, hogy mennyi ez a vagyoni érték, ami benne van a cégben.

[00:57:50]Ez akár 30-40% különbség is lehet, illetve van most jelenleg a a piacon.

[00:57:57]És ha még nem is ma, de ez például egy olyan szektor, amiben amiben amire oda kell figyelni, hogyha ez a ez a különbség a a vagyoni érték és a tőzsdi árfolyam között csökkenni tud, akkor akkor ebben a szektorban például lehet, akkor erre akár egy stratégiát is érdemes kezdetni, mert nem akarok előre szaladni.

[00:58:22]Nem deelt a jövő.

[00:58:23]Igen, igen, értem, értem.

[00:58:23]Itt a beszélgetés végén még egy utolsó kérdésem lenne igazából mindkettjükhöz, mert nagyon sokat beszélgettünk a mesterséges intelligenciáról.

[00:58:29]Viszont engem az kifejezetten nagyon érdekel, hogy egy alapkezelésben a mesterséges intelligenciának az önök munkájában milyen szerepe van, miben segít.

[00:58:41]Hallottam már olyat is, hogy a boardban megkérdezték a mesterséges intelligenciát is, hogy amúgy ő milyen befektetési lépéseket javasolna.

[00:58:46]Ez nyilván ez nem szentírás, csak egyfajta vélemény a a mesterséges intelligenciától, hogy az önök munkában hogyan nézz ki, vagy hogyan implementálják az AI-t?

[00:59:00]Ö használjuk.

[00:59:00]Ö kezdetekben információ szerzésre, információgyűjtésre használtuk, akár makrogazdasági oldalról, ha egy ország jobban érdekelt minket, akkor az első az volt, hogy megkérdeztük az AI-t, hogy mondjon egy általános összefoglalót a a gazdas a gazdasági helyzetről, és akkor nyilván jobban belementünk, akár egy iparágba is jobban bele lehet menni, elemzéseket nézni, de egy kiindulópontnak nagyon jó volt.

[00:59:29]volt.

[00:59:32]Ugye 2026 januártól azért ritáltozás állt be a az AI rendszerében.

[00:59:40]Ugye kijött a Open Cloud a az antropoiknak és ez egy olyan már ez az Agentic AI nevű szolgáltatás, ami már egy sokkal komplexebb feladatokat is el tud látni a az AI modellek.

[00:59:58]és most kezdtük el nézegetni, alkalmazni, és tulajdonképpen arra képes most már ez a ezek a modellek, hogy hogy megmondjuk neki, hogy akkor betápláljuk egy vállalatnak a a pénzügyi adatait, vagy megmondjuk, onnan szedje-e.

[01:00:16]pénzügyi vállalatait, a a honlapját leszedi a a modell és és az előrejelzést is megoldjuk, hogy honnan szedje, hogy milyen árbevételőjelzést prognosztizálhat, és ezt megcsinálja és ő egy kvázi egy vállalatértékelési modellt állít össze Excelben, egy cashlow diszkontjell értékes cashlow modellt állít össze, ami egyébként meglepően jó eredménnyel eredménnyel vezet és és a piacon elérhető az adott vállalatra elérhető váttértékelési modell nagyon hasonlatos persze ezen bele kell nyúlni reszelni kell hogy az egyes termék lebontott árbevétel növekedési prognosztizáció az mennyire jó azon lehet alakítani de alapvetően egy ilyen modell kialakításra már képes tehát ez ez azt gondoljuk hogy ezt még rendszer szinten nem használjuk, de de hogy egyre több vállalat használja a a ezt az ügynöki típusú agent AI szolgáltatásokat.

[01:01:25]A napokban pont csak egy saját személyes példát hadd említsek meg, hogy a napokban beszéltem egy könyvvizsgáló cégvezetőjével, egy megbeszélésen találkoztunk, és előtte beszélgettünk a mesterséges intelligenciáról, és azt mondja, hogy ők is használnak mesterséges intelligenciát.

[01:01:44]egyébként a piacon nagyon kevesen használtak.

[01:01:46]A Big Forumon kívül nem sokan használnak, de ők használnak már próbálkoznak idén, és hogy megnézik azt, hogy a elkészült költség könyvizsgáló jelentésben a számok azok rendesen összeérnek-e, vagy hibát tartalmazhet ez az egész jelentés, és hogy csak ugye az a az és és hogy ezzel egy viszonylag junior kolléga vagy egy asszisztens kolléga munkáját tudják kiváltani.

[01:02:13]Ugye az a nagy kérdés mesélte, hogy a mennyibe fog ez neki kerülni, mert ugye ez a token generálás ez a mértékegysége annak, hogy mennyire veszed igénybe a az AI-t, és hogy mekkora számítási kapacitást jelent a modell.

[01:02:34]Tehát a szolgáltatónak, az Open AI vagy az Antropic modelljének, hogy ez mennyibe kerül.

[01:02:39]Ö, és ez ez a a a junior kolléga, vagy a vagy az asszisztens kollégának a a bére hogyan aránylik ahhoz a mennyiségű tokenhez, amit fölhasználsz ahhoz, hogy ezeket a feladatokat ellás?

[01:02:52]Ezt nem igazán látja még a piac.

[01:02:54]Például múltkor néztem egy beszélgetést, és hogy a derült ki, hogy a az Uber például az egész évet betervezett token generálási mennyiségét négy hónap alatt 2020 négy hónap alatt felhasználta.

[01:03:14]És ugye az az is látszik, hogy ezeken a ezek a a modell szolgáltatók vagy AI modellt kialakító szolgáltató cégeknél, az Opená, az Antropicnál, a ez a token generálás ez mennyisége, ez robbanásszerűen fejlődik.

[01:03:28]Tavaly 20%-kal fej növekedett.

[01:03:30]Ez a két cég a teljes piac 50%-át fedi le.

[01:03:35]Ez ez tavaly a token generálás mennyisége 20%-al növekedett, mert amikor bejött a Zentic AI 2026 januárjától ez fölugrott 120%-ra.

[01:03:47]Tehát az éves növekedés, számítási kapacitás generálás az 120%-on növekszik.

[01:03:55]És akkor még egy ilyen információ talán, ami érdekes, hogy hogy ugye ezek a cégek már tudják monetizálni is ezt a szolgáltatást, mert mert pénzt kérnek érte.

[01:04:05]Kitől tudnak pénzt kérni?

[01:04:05]A vállalatoktól, mert a vállalatok vannak hozzászokva ahhoz, hogy hogy fizessenek ezért a szolgáltatásért.

[01:04:12]A lakosság az hozzászokott, hogy mindent mindent ingyen kap.

[01:04:17]Nyilván nézni kell, meg kell nézni előtte valami reklámot, de alapvetően alapvetően nem szeretne ezért fizetni, de a vállalati oldalon azt látjuk, hogy hogy jelentős árbevétel növekedés előtt vagy vagy növekedés alatt vannak ezek a cégek.

[01:04:30]Az antropik hiszem 2025-ben év elején az éves árbevétele a vállalati üzlet ágának 1 milliárd évesített.

[01:04:40]Ha havi árbevételt évesítjük, akkor az 1 milliárd dollár volt.

[01:04:45]Ez 25 évvégére fölment 9 milliárdra az évesített ár árbevétel.

[01:04:53]És 2025 évvége és 2026 áprilisa között ugye közben be volt a jött ez a bevezetés 45 milliárdra emelkedett, tehát négyszer ezt az árbevétele, tehát brutális árbevételnövekedés zajlik ezeknél a cégeknél és nyilván ezek a számítási kapacitást is igényelik és ezért van az, hogy hogy az adatcenterekre is óriási igény van.

[01:05:19]És ezért megy óriási pénz oda az adatcenterek beruházására.

[01:05:26]Ugye idén az az adatcentrek vagy adatközpontok fejlesztésére ezek a nagy mamut cégek amerikai mamut cégek azzem ilyen 700 milliárd dollárt fognak elkölteni.

[01:05:39]70%-os növekedés.

[01:05:39]Most a napokban az Nvidia vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy ez a negyed év vagy a az évtized végére 2030ig ez 4000 milliárd dollárra növeked ezt ez ez a ez a beruházási mennyiség dollárban, ami ilyen négy éves időtávon ez ilyen éves 50% fölötti növekedési rátát feltételez, de ugye azt látjuk, hogy ez nem tartható azért vagy hát ugye ugye ha abból a szempontból né nézzük, hogy a könyvvizsgáló cégek közül csak pár alkalmaz még.

[01:06:16]Rendszerszinten nem is biztos, hogy rendszeresen alkalmazza, de hogy egyre többen ezt ma elkezdik alkalmazni ezeket az modelleket, kiváltva ezzel bizonyos munkafolyamatokat, az óriási igényt fog még támasztani, és mi is igazából rendszerszinten még nem használjuk olyan szinten, hogy ezért nagyon sok pénzt fizetnénk, de valószínű nem fogjuk tudni elkerülni.

[01:06:39]Úgyhogy emiatt gondoljuk azt, hogy ebbe az é sztoriba még még van vannak lehetőségek és van növekedés.

[01:06:47]Mondjuk nagyon érdekes kérdés szerintem, hogy tényleg a a kiszolgálóal fogja fogja elbírni például energiával.

[01:06:54]Csak egy ilyen egyszerű abszolút tehát, hogy az energiába ugyanúgy az alternatív energiaforrásokban, az alternatív energiát szolgáltató cégekben is látjuk a a növekedési potenciált.

[01:07:07]De például olyan amerikai cég, amelyikhez amelyik önmagában gázból elektromos áramot állít elő, és ezt nem kell a így az adocentert csatlakoztatni a hálózathoz.

[01:07:17]Ilyenek ilyenekben nagyon nagy potenciált lát a piac.

[01:07:23]és minden alternatív energiaforrásra szükség lesz a jövőben.

[01:07:26]Tehát ezekben is nagy fejlődési lehetőségeket látunk.

[01:07:31]Amúgy még egyébként cégvezetőként csak egy ilyen félmondatot ehhez a témához, hogy azért nyilván egy cég oldaláról, ez ez költségoldalról azért lehetnek jelentős jelentős tételek abból a szempontból, hogy egyébként is ugye a egy alapkezelő, mint MNB által felügyelt intézmény szinte mindenre a legszigorúbb szabályakat kell, hogy alkalmazzon.

[01:07:57]Nyilván az IT biztonság oldaláról is így így így van.

[01:07:59]Tehát az, hogy ezeket a ezeket a lehetőségeket megkapják a kollégák másik oldalról, meg olyan fejlesztésekre is szükség van, ami ami ennek a biztonságát biztosítja, és nyilván ezek különböző ajánlásokat fogalmaznak meg a felügyelő szervek, amikkel amiknek ugye meg kell felelni.

[01:08:24]Tehát itt a a mi szolgáltatóink is valójában ebből jól tudnak járni, akik a az IT szolgáltatásokat adják, hogy akár nyilván a jogi szolgáltatásokat ezzel, de akkor az még nem dőlt el igazából egy nagy vállalatnál, vagy egy nagy alapkezelőnél, mint önök, hogy hogy igazából mennyire éri meg invesztálni az újabb és újabb AI toolokra, vagy hát azt mondjuk, hogy óvatosabban lépünk előre, meg hogy nálunk mondjuk a a a szabályozottság az annyira erős ebben a pénzügyi szektorban, hogy ebben azért a korlátaink is nagyobbak, mint egy mit tudom én egy általános vállalatnál, ahol saját maguk alkotják az erre vonatkozó szabályokat.

[01:09:06]Köszönöm szépen, hogy eljöttek hozzánk.

[01:09:09]Az elmúlt nagyjából egy órában Pillár Zsolttal, az Equvor alapkezelő Zrt.

[01:09:13]elnökvezérigazgatójával és Szabó Attilából, az Equvor alapkezelő Zrt.

[01:09:17]befektetési igazgatójával beszélgettem.

[01:09:19]Remélem máskor is lesz rá lehetőségünk.

[01:09:21]Köszönöm még egyszer.

[01:09:22]Mi köszönjük.

[01:09:22]Nagyon köszönjük.

[01:09:22]És azt természetesen elmondanám, hogy nem minősülnek befektetési tanácsadásnak azok a szavak, gondolatok, amik itt elhangzottak.

[01:09:31]Hogyha valaki tényleg befektetésen gondolkodna, akkor azért ennél részletesebben tájékozódjon.

[01:09:34]Köszönöm, hogyha megnézték ezt a videót.

[01:09:37]Kommentben jelezzék a a véleményüket ezzel kapcsolatban, és ha hasonló tartalmakra kíváncsiak, akkor a Klasszis média YouTube csatornáját ajánlom.

[01:09:44]M4om privátbankáron piac és profiton is megtalálnak minket.

[01:09:47]Én Imrá őrinc vagyok, az M4 privátbankár.

[01:09:49]megírója.

[01:09:52]Viszontlátásra, viszont hallásra.