Klasszis Média 1:16:17

Lángba boríthatják az ukrán drónok Oroszországot? Klasszis Podcast Tálas Péterrel

ukrán háborúdrónháborúkülpolitikamagyar-ukrán viszonyiráni-amerikai konfliktusgazdaságközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Független
Lángba boríthatják az ukrán drónok Oroszországot? Klasszis Podcast Tálas Péterrel
tl;dr
  • A Fedorov leváltása körüli vita valójában arról szólt, hogy Ukrajna hadserege a technológiai modernizáció (drónok) vagy a hagyományos, szovjet típusú struktúra felé haladjon-e.
  • Zelenszkij a tiltakozások hatására korrigált: a hagyományos vonalat képviselő Szirszkij helyett a modernizációra nyitott Drapatijt nevezte ki hadsereg-főparancsnokká.
  • A tiltakozások nem általános Zelenszkij-ellenes hangulatot tükröztek; a tüntetők hatékonyabb háborúvitelt akartak, és Fedorov népszerűsége nőtt a leváltása után.
  • A fronton felőrlő háború zajlik, a drónok dominanciája teljessé vált; az orosz mélységi csapások a civil infrastruktúrát célozzák, míg az ukránok az orosz utánpótlást és a társadalom háborús szembesítését.
  • Ukrajna a világ egyik vezető drónhatalmává vált, de a szakértő szerint a drónháború önmagában nem dönti el a konfliktust, mert területet csak szárazföldi erőkkel lehet elfoglalni.
  • A szakértő idén nem vár tűzszünetet; a háború lezárásához Ukrajnának NATO-biztonsági garanciára és elrettentő hadsereg kiépítéséhez szükséges támogatásra lenne szüksége.
  • A Tisza-kormány új korszakot nyitott a magyar külpolitikában azzal, hogy nem tekinti ellenségnek Ukrajnát, de a szakértő szerint határozottabban kellene kommunikálni Oroszország felelősségét.
  • A magyar kormánynak konstruktívan tudomásul kell vennie, hogy Európa támogatja Ukrajnát, és a regionális fókuszú külpolitika mellett az energetikai átmenetre és a védelmi ipari együttműködésekre kell koncentrálnia.
  • Az iráni háborúban stratégiai egyensúly állt be; Irán aszimmetrikus képességei és a Hormuzi-szoros ellenőrzése miatt képes kiszélesíteni a konfliktust, ami globális energiaellátási kockázatot jelent.
  • „ha nincs elég embered, akkor intézz mindent drónnal” – Tálas Péter

Részletes összefoglaló megjelenítése

Belpolitikai fordulat Ukrajnában: modernizáció kontra szovjet típusú hadsereg

Az ukrajnai belpolitikai fejlemények középpontjában a hadsereg modernizációjáról folytatott vita áll. A vendég hangsúlyozta, hogy a Fedorov leváltása körüli tiltakozások mögött alapvetően az a kérdés húzódik, hogy milyen hadserege legyen Ukrajnának. Bár gyakran személyes ellentétként, generációs konfliktusként vagy modernizációs vitaként írják le a történteket, a szakértő szerint a döntő kérdés az volt, hogy az ukrán hadsereg a technológiai megújulás vagy a hagyományos, szovjet típusú struktúra felé induljon-e el.

„az a kérdés merült fel, hogy milyen hadserege legyen Ukrajnának, és erre különböző elképzelések vannak” – Tálas Péter *

A vita azért kritikus, mert Ukrajna lakossága jóval kisebb az oroszénál, így emberi erőforrásban tartósan nem veheti fel a versenyt Oroszországgal. Ezt a hátrányt a Fedorov által képviselt modernizációs irányzattal – drónos felderítéssel, célzással, megsemmisítéssel és őrzéssel – próbálják ellensúlyozni. A beszélgetőtárs ezt a tömör elvvel foglalta össze:

„ha nincs elég embered, akkor intézz mindent drónnal” – Tálas Péter *

Zelenszkij elnök kezdetben a hagyományosabb katonai vonalat képviselő Szirszkij mellé állt, ám a kiterjedt tiltakozások hatására korrigált: végül a 43 éves, innovációra nyitott Drapatijt nevezte ki hadsereg-főparancsnokká. A vendég szerint ez jó korrekció volt egy rossz döntés után, bár a tüntetések még ezt követően is folytatódtak, mivel Fedorov jelezte, hogy kizárólag a védelmi miniszteri posztot tartja olyannak, amelyben befolyásolhatja a háború menetét.

A társadalmi elégedetlenség azonban nem tekinthető általános Zelenszkij-ellenes hangulatnak. A szakértő kiemelte: az elnök jogi és politikai értelemben is megkérdőjelezhetetlen jelenleg, és bár népszerűsége csökken, a tiltakozások során senki nem követelte a háború befejezését – épp ellenkezőleg, még hatékonyabb harcot akarnak. Fedorov távozása paradox módon megnövelte a népszerűségét, és a beszélgetőtárs úgy látja, hogy a háború utáni Ukrajna egyik meghatározó politikai generációjának vezetője lehet.

Katonai helyzet a fronton: felőrlő háború és a drónok dominanciája

A frontvonalakon az elmúlt időszakban az orosz erők lassú, de folyamatos előrenyomulást értek el, ez azonban nem jelenti azt, hogy gyors területi nyereségek történnének. A vendég rámutatott, hogy a jelenlegi tempó mellett a teljes Donyec-medence elfoglalásához legalább két évre lenne szükség. A háborút alapvetően felőrlő jellegűnek minősítette, amelyben Oroszország folyamatosan támad, Ukrajna pedig védekezik. Az elmúlt év fő jellemzője a drónháborúra való teljes átállás, amely most már nemcsak a frontvonalon, hanem a mélységi csapások terén is döntővé vált: mindkét fél egyre messzebbre ható dróntámadásokat hajt végre.

Az orosz mélységi csapások célja a kifárasztás, immár kifejezetten a civil infrastruktúra (transzformátorok, vízművek, hőerőművek, benzinkutak) támogatásával is, hogy az ukrán társadalmat a háború feladására kényszerítsék. Ezzel szemben az ukrán mélységi csapások kettős célt szolgálnak: egyrészt az orosz utánpótlási vonalak (például a Krímet ellátó M14-es út, kikötők, olajfinomítók, fegyvergyárak) támadásával nehezítik a hadműveleteket, másrészt azt akarják elérni, hogy az orosz társadalom is szembesüljön a háború valóságával.

„A másik célja szerintem az, hogy az orosz társadalom szembesüljön azzal, hogy ez nem egyszerű különleges művelet, hanem ez egy háború.” – Tálas Péter *

Az ukrán dróncsapások hatótávolsága eléri a 2500-3000 kilométert, így akár szibériai célpontokat is támadhatnak. Ez részben a nyugati technológiai transzfernek, de legalább annyira a háborús innovációnak köszönhető. A folyamatos fejlesztések – mint például a zavarásvédett irányítás, a drónvadász drónok, illetve a legújabb, többször felhasználható drónmegsemmisítő eszközök – révén Ukrajna a világ egyik vezető drónhatalmává vált. A gyakorlati harctéri tapasztalatok feldolgozásában és az azonnali fejlesztésben egyedülálló előnyre tett szert.

Ugyanakkor a szakértő hangsúlyozta, hogy önmagában a drónháború nem dönti el a konfliktust, mivel területet elfoglalni továbbra is csak szárazföldi erőkkel lehet. A frontok drónok miatti „kiszélesedése" azonban számos bizonytalanságot szül: egyre több olyan szakasz van, ahol nem egyértelmű, ki uralja a terepet, és ez teret ad az ellentmondásos interpretációknak.

Tűzszüneti esélyek és a háború kimenetele

A beszélgetőtárs nem lát esélyt tűzszünetre ebben az évben, és elképzelése szerint az első fordulat csak a novemberi amerikai választások után következhet be, amikor kiderül, milyen mozgástere marad Donald Trumpnak a Kongresszus új összetétele mellett. Oroszország szerinte addig folytatja az offenzívát, amíg a minimális stratégiai célját – a Donyec-medence megszerzését – el nem éri. A diplomácia jelenleg nem a háború befejezését, hanem a mederben tartását szolgálja.

A vendég szerint a jövőbeli tűzszünet csak a frontvonalak tudomásulvételével képzelhető el, ami azt jelenti, hogy Ukrajnának de facto el kellene fogadnia bizonyos területek elvesztését (a Krímet és egyes déli területeket a társadalom már most is tudomásul vette, míg a Donyec-medencét nem). A kölcsönös bizalmatlanság ugyanakkor óriási akadály: mindkét fél attól tart, hogy a másik a tűzszünetet kihasználva készülne fel egy újabb háborús fordulóra.

A háború lezárásához két dolog hiányzik: egyrészt Ukrajnának szüksége lenne egy NATO- vagy amerikai biztonsági garanciára, másrészt olyan katonai támogatásra, amellyel egy elrettentő erejű hadsereget építhet ki. Oroszország oldaláról a politikai eliten belül kellene elindulnia egy vitának arról, hogy megéri-e folytatni a háborút – a szakértő szerint a dróncsapások és a szankciók lassú hatása együttesen teremthetnek ehhez kedvező feltételeket.

Ami a háború esetleges kiszélesedését illeti, a vendég kifejezetten szkeptikus. Nem tart valószínűnek egy nyílt NATO–orosz konfliktust, mert „ha nem tudja legyőzni Ukrajnát, akkor miért gondolja azt, hogy a NATO-t le tudja győzni?". A valódi kockázatot a hibrid műveletek jelentik: Oroszország várhatóan inkább a NATO egységét és reagálóképességét teszteli majd kisebb provokációkkal – légtérsértésekkel, tengeri határsértésekkel, migránsok átengedésével a határokon, illetve nem állami szereplőkön keresztül végrehajtott akciókkal. A döntő kérdés, hogy a Trump utáni időszakban Európa milyen gyorsan tudja átvenni saját védelmének nagyobb részét, és milyen hosszú lesz az az időablak, amikor Amerika már kevésbé foglalkozik Európával, de utóbbi még nem építette ki saját elrettentő képességeit.

„amikor Európa és a NATO a háborúra való felkészülésről beszél az Oroszországgal feló háborúra, akkor alapvetően a védelmi képességeit akarja fejleszteni” – Tálas Péter *

Magyar külpolitika a Tisza-kormány alatt: az ellenségkép lebontása

A beszélgetőtárs úgy értékelte, hogy a Tisza-kormány már most új korszakot jelent a magyar külpolitikában, mivel alapvetően szakít azzal a korábbi gyakorlattal, amely ellenségként tekintett Ukrajnára. Azzal, hogy Magyarország többé nem biztonsági kihívásként és ellenségként viszonyul a szomszédos országhoz, önmagában jelentős segítséget nyújt.

„Azt gondolom, hogy már most új korszakot jelent. Azért azt látni kell, hogy a Tisza nem tekinti ellenségnek Ukrajnát.” – Tálas Péter *

A kormányzat eddigi lépései közül kiemelte a konstruktívabb együttműködési szándékot, például azt, hogy a tárgyalási folyamatokhoz nem vétózással, hanem azok végén tartandó népszavazás ígéretével álltak hozzá. A vendég ugyanakkor hiányolta a határozottabb kommunikációt az ellenségkép lebontásában: szerinte többet kellene beszélni Ukrajnáról, annak történelméről és társadalmáról, miközben egyértelműen és ismétlődően ki kellene mondani, hogy Oroszország a felelős a háborúért – ahogyan azt Orbán Anita külügyminiszter már megtette.

A szakértő szerint a magyar kormánynak higgadtan és konstruktívan kell tudomásul vennie, hogy Európa és a NATO támogatni akarja Ukrajnát, és ezzel a többséggel nem érdemes szembemenni. A regionális fókuszú külpolitika erősítése mellett olyan kompromisszumokat kell keresni, amelyek megkönnyítik Magyarország energetikai átmenetét (az orosz energiáról való leválás terén 2027-ig van idő), és el kellene gondolkodni azon, hogy a magyar védelmi ipar fejlesztése szempontjából milyen kétoldalú együttműködések lehetnének előnyösek.

Iráni háború: stratégiai egyensúly és a Hormuzi-szoros jelentősége

A beszélgetés végén az iráni háború értékelésére is sor került. A vendég jelenleg egyfajta stratégiai egyensúlyt lát: az Egyesült Államok meggyengítette ugyan Irán katonai és nukleáris képességeit, de nem tudott rendszerváltást elérni, és Irán aszimmetrikus képességei továbbra is megvannak. Különösen fontos Irán geopolitikai elhelyezkedése a Hormuzi-szorosnál, amely az egész világ energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú.

A szakértő szerint Irán képes kiszélesíteni a háborút a környező öbölországokra, a szoros blokádjának fenyegetésével pedig az egész világra hatást gyakorolhat. Az Egyesült Államoknak előbb-utóbb be kell látnia, hogy a 21. században a tengerszorosok ellenőrzése kiemelt geopolitikai jelentőséggel bír, és ezeket egyedül, csak rendkívül költséges módokon tudja befolyásolni. A kompromisszum felé kellene haladni, de jelenleg mindkét fél abban bízik, hogy a háború folytatásával a másikat kényszerítheti engedményekre.

A globális vetületet erősíti, hogy olyan hatalmak, mint Kína és Oroszország, érdekeltek abban, hogy Amerika a Közel-Keleten legyen elfoglalva, miközben Tajvan és más térségek irányába fordíthatják figyelmüket.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A műsorvezető bemutatkozásakor a „stratégia és védelem konzultációs csoport igazgatója” titulus pontos megnevezése, valamint a „ügy vezetője” javítás után sem egyértelmű, bár a kontextusból a szervezet vezető beosztású munkatársa érthető.
  • A „technikai munkatárs Izso Márton Artur volt” névben az ASR pontossága bizonytalan, de ez a tartalmi összefoglaló szempontjából nem releváns.
  • „Véber Balást” a műsor zárásakor – a kontextus alapján a műsorvezető Véber Balázsról van szó, így az ASR torzítását itt javítottam.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]A másik célja szerintem az, hogy az orosz társadalom szembesüljön azzal, hogy ez nem egyszerű különleges művelet, hanem ez egy háború.

[00:00:11]Egy olyan háború, amit őt is látnak, ami őt is érinti, amit ő ami amitől ő is szenved, vagy megijed, vagy fél, vagy félnie kell.

[00:00:19]A háborúra való készülés azt az az, hogy mondjam, nem azt jelenti, hogy mindenki mindenki meg akarja támadni a másikat.

[00:00:30]Amikor Európa és a NATO a háborúra való felkészülésről beszél az Oroszországgal felő háborúra, akkor alapvetően a védelmi képességeit [zene] akarja fejleszteni.

[00:00:39]Azt gondolom, hogy már most új korszakot jelent.

[00:00:41]Azért azt látni kell, hogy a Tisza nem tekinti ellenségnek Ukrajnát.

[00:00:48]Ez a Klasszis Podcast.

[00:00:48][zene] Jó napot kívánok.

[00:00:51]Köszöntöm a kedves nézőket, olvasókat és hallgatókat.

[00:00:53]Ez itt a Klasszis podcast, annak is a külpolitikai, geopolitikai kiadása.

[00:00:58]Én Véber Balázs vagyok, külpolitika újságra vezető szerkesztő, és itt van velem a mai adásunk vendége, Tálos Péter, biztonságpolitikai elemző, a stratégia és védelem konzultációs csoport igazgatója, ha jól mondtam ezt titulust.

[00:01:17]ügy vezetője.

[00:01:17]Igen.

[00:01:17]Jó napot kívánok.

[00:01:20]Köszönjük, hogy elfogadta a meghívást.

[00:01:22]Azt ígérhetem, hogy ma is izgalmas adás lesz, hiszen beszélni fogunk többek között az ukrajnai helyzetről.

[00:01:26]Ugye elég eseménydús időszakon vol van túl belpolitikai szempontból és Ukrajna.

[00:01:33]Elég sok minden történt az elmúlt hetekben.

[00:01:35]Beszélni fogunk a fokozódó Oroszország elleni dróntámadásokról, hogy ennek mi lehet a kifutása az esetleges tűzszünet esélyeiről.

[00:01:43]Ö mindenképp beszélni fogunk a a magyar külpolitikai kihívásokról ezzel kapcsolatban, tehát hogy mennyire várható mondjuk fordulat a magyar politikában ebben a tekintetben, illetve a biztonságpolitikai kihívásokról, a NATO-Oroszország feszültségről, hiszen ez is nagyon fontos, hogy ez ennek ez meddig fokozódhat ez a feszültség.

[00:02:05]És persze nem utolsó sorban, de a végén azért mindenképp k kitérnénk az iráni háborúra, hogy ez most csak a amit most láttunk, az csak a kezdet, vagy inkább már már a vég.

[00:02:17]Tehát majd ezt is jól kielemezzük, illetve kiellemzél Táros Péter, még egy szolgálati közleményem van az elején, hogy amennyiben még nem tették meg, akkor legyenek szívesek feliratkozni a csatornánkra, illetve elérhetnek minket továbbra is Privát Bankáron és Mforon.

[00:02:35]Na de szerintem akkor vágjunk bele.

[00:02:35]Ugye Ukrajna, ahogy a felvezetőben mondtam is, hát elég számomra egy kicsit meglepő fejlemények is történtek az elmúlt hetekben, mármint belpolitikai téren.

[00:02:45]És szerintem ezt érdemes lenne helyre tenni, hogy ennek most mi a jelentősége, mennyire mekkora a jelentősége, mert ugye azt láttuk, hogy egy új kormány állt fel, nyilván Zelenski elnök a helyén maradt, de egy új kormány van.

[00:03:02]ami ugye egy teljesen új kormány.

[00:03:02]Azt is láttuk ugye, hogy a Zelenski lecserélte a hadsereg főparancsnokát, sőt a védelmi minisztert.

[00:03:09]Sőt azt is láttuk, hogy tüntetések voltak, és egészen a tegnapi hírek szerint vannak is jelenleg is Ukrán nagyvárosokban Zelenszki ellen, vagy legalábbis a Zelenszki bizonyos politikáját ugye megkérdőjelezik.

[00:03:23]Igazából mi történik most Ukrajnában?

[00:03:25]Mennyire van ennek úgymond fontossága a háború szempontjából, vagy a háború kimenetele szempontjából?

[00:03:33]Azt gondolom, hogy nagyon fontos.

[00:03:35]Tulajdonképpen egy fordulópontnak a tanúi vagyunk.

[00:03:37]Az egész eseményt én arra szűkíteném le, vagy úgy foglalnám össze, hogy az a kérdés merült fel, hogy milyen hadserege legyen Ukrajnának, és erre különböző elképzelések vannak.

[00:03:52]Nagyon sokan úgy gondolják, hogy itt gyakorlatil és így is magyarázzák, hogy itt gyakorlatilag személyes ellentét volt ugye a a Fedorov, illetve a Szirske között.

[00:04:04]Nagyon sokan úgy gondolják, hogy itt egy 35 éves állt szembe egy 61 évessel, tehát hogy generációs probléma.

[00:04:09]Nagyon sokan úgy gondolják, hogy ez egy modernizációs kérdés.

[00:04:13]ugye Fedorov, aki mondjuk azt, hogy egy kocka, tehát alapvetően a digitalizációval, a modernizációval, technológiai modernizációval, a drónokkal, a dróntámadásokkal.

[00:04:27]Általában a drónok, majd mondjuk azt, hogy a fegyverek és a mesterséges intelligencia kapcsolatával foglalkozott, és ennek az egyik jelképe volt.

[00:04:38]Ő áll szembe azzal a szirskel, akinek megvannak a saját, hogy mondjam, előnyei és dicsőségei, de döntően a szovjet típusú hadsereg képviseli.

[00:04:48]Ö és ez volt a második olyan alkalom, amikor az ukrán társadalom a háború ellenére, amikor egyébként tiltott ugye a tüntetés, mégis megmozdult.

[00:05:02]Az első ilyen alkalom tavaly júliusban volt, amikor gyakorlatilag a Zelenszkiekék megpróbálták a korrupció ellenes intézmények jogait egy kicsit megcsorbítani, vagy megvagdosni, akkor volt ilyen megmozdulás.

[00:05:19]Most pedig gyakorlatilag Fedorovnak a leváltásával kezdődött, de nem csak azt követelték, hogy Fedorovot vegyék vissza, illetve, hogy Sirski mondjon le, hanem tulajdonképpen fogalmazzunk úgy, hogy azt akarták kikényszeríteni, hogy az ukrán hadsereg a modernizáció felé vegye az utat.

[00:05:43]Ugye úgy is fogunk beszélni még a háborúról.

[00:05:46]Gyakorlatilag azt kell látni, hogy az ukrán hadsereg m hát létszámban soha nem fogja fölvenni azt a hát azt a lehető nem nem kapja meg azt a lehetőséget, amit megkap Oroszország azért, mert mert Ukrajnának sokkal kevesebb a lakossága, mint Oroszországnak.

[00:06:05]Ezért és lényegében Fedorovék, akik modernizálni akarják az ukrán hadsereg, gyakorlatilag ebben gondolkodnak.

[00:06:14]Ezért gyakorlatilag a hadsereg modernizációjával akarják hát biztosítani azt, hogy ne legyen ez egy asszimmetrikus küzdelem.

[00:06:26]Tehát, hogy például nagyon egyszerű példát hadd mondjak, hogy ha nincs elég embered, akkor intézz mindent drónnal.

[00:06:37]Ühüm.

[00:06:38]Deríts fel drónnal.

[00:06:40]Célozz drónnal.

[00:06:43]Semmisítsd meg a másikat drónnal, őrizz drónnal.

[00:06:47]Tehát azt akarom mondani, hogy hogy a a nehéz helyzetét és a hátrányos helyzetét technológiával akarja kompenzálni Ukrajna.

[00:06:58]És ennek volt az egyik döntőkérdése szerintem az, hogy ugye amikor leváltott az inkább úgy mondanám, hogy az egész kormányváltásban nem a kormány, hanem kizárólag Fedorovnak a kérdése volt egy nagyon problémás, vagy váltott kitiltakozást, de Ukrajnában úgy van, hogy csak akkor lehet elmozdítani egy minisztert, ha az egész kormány megy.

[00:07:24]Most volt egy kormányváltás, és úgy tűnik, hogy hogy Zelensk gyakorlatilag [horkantás] első pillanatban vagy első lépésére a Szirsky mellett tette le a a hát a szavazatát, vagy voksát, de aztán látva a tiltakozást azt gondolom, hogy korrigált és Drapatit nevezte ki, aki 43 éves gyakorlatilag nyitotta abb mindenféleképpen az innovációra, a technológiai fejlesztésre kevésbé közcentralizált irányítást akar a a az ukrán hadseregnek, és hát gyakorlatilag a háborúban nőtte ki magát egy olyan vezetővé, akivel egyébként Fedorov is elégedett.

[00:08:15]Ühüm.

[00:08:16]Ha már ugye az ellenszki elleni vagy az hát részben Zellenski szembeni tüntetésekről szó van szó.

[00:08:20]Ez egyébként mennyire mennyire kell komolyan vennie ez Zelenszkének?

[00:08:25]Tehát ez igazából csak a úgymond csak a [torokköszörülés] ugye a hadsereg ugye ugye Fedorov melletti tüntetéseknek tekinthető, vagy egy egy akár egy egy szélesebb elégedetlenségnek a jele jele is lehet.

[00:08:40]Azt gondolom, hogy semmiféleképpen nem jelenti ezt Zelenskek a a jelentős népszerűségvesztését egyelőre.

[00:08:48]A sőt nagyon sokan úgy gondolják, hogy az a megoldás, ami mellett letette végül Zelensk a a Voksát, az egy jó korrekciója volt egy rossz helyzetnek és egy rossz döntésnek.

[00:09:05]Nagyon világosan kell látni, hogy Zelenski hátha vezető szerepe jelenleg sem jogilag, szerintem politikailag sem kérdőjelezhető.

[00:09:16]Meg jogilag azért nem, mert háború időszakában nem tudnak ugye elnökválasztást tartani, mert nem lehet biztosítani, hogy mindenki szavazzon.

[00:09:25]Sem belpolit, sem a belsők, sem a a tehát sem akik Ukrajnában vannak, sem pedig azok, akik akik külföldön vannak.

[00:09:34]A másik pedig, hogy politikailag is azt látjuk, hogy ugyan csökken a népszerűsége, de messze még mindig elég ahhoz, hogy hogy jó vezetőnek tartsák.

[00:09:47]És azt gondolom, hogy egyetlen kérdés van, amit most majd el kell döntenie, hogy hogyan próbálja meg kielégíteni azt a követelést, hogy vissza kell venni Fedor ugye egyelőre Drapati kinevezte.

[00:10:03]Ez láthatóan egyelőre nem elég a a tömegeknek, vagy legalábbis a tiltakozások folytatódnak.

[00:10:09]Ugye Fedorov bejelentette azt, hogy a honvédelmi miniszter posztjára visszamenne, de mást posztot nem fog elfogadni.

[00:10:19]Egész pontosan úgy fogalmazta, hogy három olyan poszt van, ami meghatározza az ukrajnai Ukrajna helyzetét az Oroszország elleni háborúban.

[00:10:29]Ez az elnök, a védelmi miniszter és a főparancsnok.

[00:10:35]Az összes többidvel ő nem foglalkozik.

[00:10:37]Öö, és érdekes mód, ugye Fedorov leváltása nagyon nagy népszerűséget adott Fedorovnak.

[00:10:45]Ühüm.

[00:10:46]Úgy tűnik, hogy ő lesz gyakorlatilag a háborút követően egy olyan politikai generációnak a képviselője és vezetője, ami a modern és modernizálódó Ukrajnát képviseli, vagy vagy je vagy jeleníti meg.

[00:11:04]Úgyhogy azt gondolom, hogy az egyedüli kérdés jelenleg az, hogy Zelenski hát [horkantás] hogyan tudja korrigálni a továbbiakban a jelenlegi helyzetet.

[00:11:15]Bevallom őszintén, nem láttam, kerestem, de még nem láttam olyan hát közvédelménykutatást, ami azt mutatná, hogy Zelensk népszerűségén ez a kérdés, ez az egy hét, ez mit változott.

[00:11:32]Ezt szoktam figyelni, most is megnéztem, de még nem készítettek ilyet.

[00:11:34]Gondolom a napokban el fog készülni.

[00:11:36]Szerintem most érdemes egy kicsit talán kitérni arra, hogy egyáltalán mondjuk katonai értelemben hol tart most a háború.

[00:11:42]Ugye a tavalyi évet általában úgy írták lezzők, hogy az alapvetően mondjuk, ha a frontvonalakat tekintjük, a az alapvetően ugye orosz sikereket hozott, még ha nem is volt nagy áttörés, de ugye azért haladtak előre nyugat fele.

[00:11:57]Ö az idei évben nekem egy kicsit az volt az érzésem, hogy az iráni háború azért eléggé elvitte a fókuszt a ukrajnai történésekről, legalábbis aki mondjuk nem követte annyira szoros figyelemmel.

[00:12:09]Hogy igazából mit lehet elmondani most katonai értelemben, milyen milyen fejlemények történtek az idei évben?

[00:12:17]Kinek a javára billen mostan a mérleg, ha ezt egyáltalán meg lehet mondani?

[00:12:26]Azt gondolom, hogy valóban egy picit úgy tűnik már elég régóta, különösen ha a statisztikai adatokat nézzük, hogy mintha egy állóháború lenne, de nem állóháború semmiféleképpen.

[00:12:39]Valóban az oroszok lassan, de haladnak előre.

[00:12:41]De ez azt jelenti egyébként ezt a lassú előhaladást, Ukrajna ugyanis nagyon nagy, hogy ahhoz, hogy a Donbaszt el tudják foglalni, legalább két évre van még szükségük, ha ilyen tempóba mennek.

[00:12:57]Ez azt jelenti egyébként, hogy nagyon lassan haladnak előre.

[00:12:59]Nem véletlen, hogy nagyon sokan emlegetik ugye azt, hogy nagyjából a 22 májusában, amikor már kiderült, hogy nem sikerül elfoglalni Kievet, tehát hanem ezt a keleti részét sikerült csak elfoglalni, és a déli részét sikerült csak elfoglalni Ukrajnának, akkor nagyjából 20%-ra, 19-20%-ra tették a a területi arányt, az elfoglalt területek arányát.

[00:13:27]Ez nem nőtt jelentősen.

[00:13:30]Ettől függetlenül, és ez már tavaly is látható volt, egy felőrlő háború megy.

[00:13:36]Egy olyan felőrlő háború, ahol gyakorlatilag Oroszország állandóan támadni próbálja, illetve igyekszik hát orosz Ukrajnát, Ukrajna pedig megpróbál védekezni.

[00:13:49]Én már tavaly is, de az idén is alapvetően a drónháborúnak tekinteném ezt az egészet, de szemben a tavalyi, ahol a frontokon volt jelentősége a drónoknak, tehát hogy mindent, amit eddig gyakorlatilag a a a szárazföldi egységek vagy a katonák végeztek, az egy csomó mindent átvette a nem mindent, de csomó mindent átvettek a drónok.

[00:14:18]Tehát ahogy említettem, felderítés, célmegjelölés, megsemmisítés, drónok elleni háború satöbbi, satöbbi.

[00:14:24]Ö most a mélységi dróncsapások lettek a döntők.

[00:14:32]Ugye azt lehet látni, hogy a drónok hatótávolsága növekszik.

[00:14:38]Ez két dologban mutatkozik meg.

[00:14:40]Szélesedik az a frontszakasz, ami ilyen senki földje.

[00:14:43]Ühüm.

[00:14:43]Tehát ahol nem tudjuk azt, hogy kinek van előnye, kinek van hátránya.

[00:14:48]Ez az interpretációkra ad lehetőséget.

[00:14:50]Tehát mit tudom én az oroszok már Konstantinovkát legalább háromszor elfoglalták bejelentés szerint, aztán kiderül mégis, hogy mégsem.

[00:14:58]Ez azért van, mert nem szűk a front, hanem nagyon széles a front, mert egész egyszerűen a a harc, tehát a a harctéri drónok is is fejlődtek.

[00:15:10]A másik az, hogy mind Oroszország, mind pedig Ukrajna mélységi csapásokat hajt végre.

[00:15:19]Ukrajna ugye Oroszországban hát különböző logisztikai központokat akkor olaj infrastruktúrát, tehát ami a hadsereg utánpótlásának jelent olaj infrastruktúrát, finomítókat, kikötőket különböző drón, illetve fegyvergyárakat támad.

[00:15:48]Öroszország pedig gyakorlatilag áttért arra, hogy nemcsak a katonai infrastruktúrát támadja Ukrajnában, hanem a civil infrastruktúrát is.

[00:16:01]Egész egyszerűen ki akarja fárasztani az ukrán társadalmat, hogy az ukrán társadalom mondja azt, hogy elég.

[00:16:07]De hadd utaljak vissza, hogy azt gondolom, hogy ez nagyon nehéz lesz.

[00:16:13]A mostani korábban említett tüntetéseken sehol fel nem merült az, hogy fejezzék be a háborút.

[00:16:19]Sőt pont azt akarják elérni, hogy még hatékonyabban tudjanak harcolni.

[00:16:24]Tehát elég határozott a háborúk melletti kiállás Ukrajnában.

[00:16:31]Úgyhogy azt gondolom, hogy ez ez jellemző a jellemzi a frontokat.

[00:16:39]Ebből az egyiknél ugye említettem, hogy a kifárasztás és a felőrlés, ez az oroszok taktikája és ez a stratégiája is, azt gondolják, hogy egyszer át fog törni ez az egész történet, vagy vagy azért fog meggyengülni Ukrajna, mert a nyugat megunja a támogatását, vagy azért fog meggyengülni, mert egész egyszerűen a társadalom megunja a a háborút és és rákényszeríti a politikai vezetést a a békére.

[00:17:09]Az orosz mélységi csapásoknak szerintem más a funkciója.

[00:17:13]Két dolgot érdemes szerintem látni.

[00:17:17]Az egyik az utánpótlás és a és az utánpótlásnak a az akadályozása.

[00:17:25]Most az ukrán mélységi csapásoknak Igen.

[00:17:27]Igen.

[00:17:27]Az ukrán mélységi csapásoknak, tehát amit Oroszországban az ukránok végrehajnak, itt a logisztikát azért támadják, hogy megnehezítsék az utánpótlást.

[00:17:34]Például van egy M14-es, ha jól emlékszem, M14-es út, amit a Krimet látja el.

[00:17:41]Azt például nagyon sokszor támadják az ukrán drónok, de ugyanígy támadják egyébként a a a feketetengéri flottát.

[00:17:52]Ezt egyébként támadják a civil feketetengeri flottáját Ukrajnának az oroszok is.

[00:17:58]Most például az utóbbi időben éppen a a kereskedelemmel, de a gabona kereskedelemmel és a mezőgazdasági termékek kereskedelmével van gond, mert egész egyszerűen nemcsak ukrán, hanem elé egyéb zászlóak alatt hajózó hajókat is eltaláltak az oroszok.

[00:18:16]Tehát az egyik mindenféleképpen az ukránok egyik célja az, hogy megnehezítsék.

[00:18:21]A másik célja szerintem az, hogy az orosz társadalom szembesüljön azzal, hogy ez nem egyszerű különleges művelet, hanem ez egy háború.

[00:18:33]Egy olyan háború, amit őt is látnak, ami őt is érinti, amit ő ami amitől ő is szenved, vagy megijed, vagy fél, vagy félnie kell.

[00:18:43]És azt gondolom, hogy arra számítanak, hogy ha nem is a társadalomba, de a politikai elitben elindul egy olyan vita, hogy megéri-e Oroszországnak a a háború folytatása pénzügyileg, társadalmilag, politikailag.

[00:18:57]Meglátniuk, hogy ez ez hova vezet.

[00:18:59]Egyelőre én azt látom, hogy ez a ennek a str ezzel a stratégiával mindkét oldalon elégedettek.

[00:19:12]És azt feltételezem, hogy nagyjából az orosz választásokig ugye ősszel lesznek orosz választások, illetve az amerikai választásokig ez a stratégia is nem nem is nagyon fog változni.

[00:19:24]De akkor amit amit mondott, ez egy érdekes dolog, és nekem is így szöget ütött a fejemben, hogy az a ukrán stratégia része lehet, bármennyire akár kegyetlennek is tűnhet ez, de hát az ő szempontjukból logikus, hogy ahogy lehet, hogy nem így fogalmazott, de a lényege ez volt, hogy elhozza úgymond az orosz átlagemberek számára a háborút, mert ugye Oroszországnak eddig, vagy legalábbis eddig úgy tűnt az elmúlt években, hogy jó, hát ott van a frontvidék meg ugye azért elég messze van Moszkva.

[00:19:55]Ától, de igazából nekünk ahhoz semmi közünk.

[00:19:56]Mi ugyanúgy éljük az életünket.

[00:19:59]És éppen éppen mai hír, ez a MTi hír, ez ma reggeli hír, hogy tömeges ukrán dróntámadása érte a moszkvai régiót, és az egyik drón egy több lakásos lakóházba csapódott, illetve hétfőn is volt egy ilyen hír, hogy igaz, hogy ez egy határmenté városban volt, hogy ott öt embert öltek meg ukrán drónok köztük, szintén becsapódott egy lakóházba, ahol meghalt egy házaspár.

[00:20:25]Ugye eddig ezt az én híreket inkább a másik oldalról szoktuk meg, hogy tömeges támadások kievelen.

[00:20:30]Nagyon sok civil áldozat.

[00:20:32]Most viszont úgy tűnik, mintha ez a civil áldozatok úgymond most már orosz oldalon is megjelennek.

[00:20:39]Tehát, hogy lehet-e ez a ukrán stratégiának a tudatos része, hogy hogy hát akkor ti nem csináltok semmit, ugye hagyjátok, hogy Putyin ezt csinálja.

[00:20:48]Hát akkor nem azt gondolom, hogy a civil célpontok támadása az nem része az ukránok hát az ukránok stratégiájának.

[00:20:56]Nagyon egyszerűen azt kell látni, hogy Ukrajna rá van kényszerítve arra nagyon erősen, azért, mert a nemzetközi közösség csak ilyen feltételek mellett támogatja, hogy betartsa a nemzetközi jogot.

[00:21:08]A nemzetközi jogviszot azt mondja, hogy hogy katonai célpontokat, katonai infrastruktúrát vagy katonai infrastruktúraként működő civil infrastruktúrát lehet támadni, de civil célpontokat nem.

[00:21:20]De amikor 900, 800, 600 drónt indítunk, abból egész biztos egy vagy kettő nem fogja elérni azt a célt.

[00:21:30]Tehát én azt félre megy pontosan.

[00:21:34]Tehát azt látni kell, hogy gyakorlatilag az, hogy az ukránok is találnak el lakóházakat, ilyen előbb fog fordulni.

[00:21:44]Én azt gondolom, hogy hogy egészen tulajdonképpen h 24-ig 24 közepéig az oroszoknál is inkább úgy volt az egész történet, hogy amikor civil áldozatok voltak, akkor a nagy mennyiségű drónok miatt volt döntő.

[00:22:02]De azt követően, és ez már érezhető volt egyébként tavaly nyártól, hiszen arra számoltak, hogy ha hideg lesz a tél, akkor megnehezül a a az ukránlét.

[00:22:09]Ö elkezdtek gyakorlatilag civil célpontokat is, hogy mást mondjak mondjuk, amikor transzformátorokat, tehát ki akarom iktatni a a világítást egy településen, vagy vagy mondjuk a vízműveket hát próbálom vagy a a megsemmisíteni, vagy a hőerőműveket, amik a biztosítják a fűtést, ezeket lövöm.

[00:22:40]Ezek egyértelműen civil célpontok.

[00:22:44]Sőt, ma már ugye azt látjuk, hogy benzinkutakat lőnek az oroszok.

[00:22:49]Tehát az oroszoknál a civil célpontok hát támadása az a stratégiának a része.

[00:23:00]Ühüm.

[00:23:00]De azért elég tudatos az ukrán hát stratégia is.

[00:23:04]Ugye ismernő Robert Bródi vagy Brovdinak szoktá magyarnak szokták ugye emlegetni.

[00:23:12]Ő mondta azt, aki a egyébként ennek a hát a drónokat, illetve a pilóta nélküli repülőeszközöket felügyelő hát hadseregrésznek a parancsnoka, hogy az a célunk, hogy 300 katonát, orosz katonát semmisítsünk meg egy hónapban, mert akkor nincs utánpótlás, akkor nem tud utánpótlást biztosítani A Oroszország nagyjából azt látjuk, hogy 25 30 32000 ember, akit még tudnak mozgósítani, akit úgy tudnak mozgósítani, hogy még nem rendelték el az általános mozgósítást.

[00:23:56]Ugye nagy vita van arról, hogy hogy az oroszországi választásokat követően vajon elrendeli-e Putyin a az általános mozgósítást.

[00:24:05]Én azok közé tartozom, akik azt gondolják, hogy nem fogja, de de ennek ellenére különböző eszközökkel úgy szoktuk mondani, hogy ilyen fű alatti mozgósítás azért történni fog.

[00:24:20]Már most lehet látni, hogy az utazást azt például ugye korlátozzák.

[00:24:25]Ez azt azért van, mert egyébként abban a pillanatban, ha csak a híre megy annak, hogy készül-e erre Moszkva, akkor Oroszországból nagyon sokan elmennek.

[00:24:36]Ne felejtsük el, hogy ilyen már történt, és akkor gyakorlatilag majdnem másfél millió hát katonakorú orosz hagyta el Oroszországot.

[00:24:48]Ez azt jelenti egyébként, hogyha a halottakkal meg mindennel együtt számoljuk, hogy két, félé 3 millió hát munkaerő Ühüm.

[00:25:01]Esett ki Oroszországban.

[00:25:04]Ö, és ez jelentősen befolyásolja szerintem a gazdasági teljesítményét is Oroszországnak.

[00:25:10]Kicsit még visszatérve az a az ukrán ugye drón támadásokra, amik legalábbis azért legalábbis én úgy ítéltem meg, hogy tehát gyakorlatilag már ugye Szibériát is elérik, a szibéria katonai célpontokat is elérik, tehát olyan olyan helyekre eljutnak az ukrán drónok, amik ugye néhány évvel ezelőtt még gyakorlatilag elképzelhetetlenek lettek volna.

[00:25:29]azt ki lehet mondani, hogy ez alapvetően a nyugati technológiai transzvernek köszönhető.

[00:25:34]Ugye éppen egy mostani hír, hogy a Zelenski ugye hétfőn az új brit miniszterelnöknél járt, és akkor ott azt közölték vele, hogy az Egyesült Királyság átad Ukrajnának egy brit elektronikai halviselési rendszert, amely segít [horkantás] kijátszani az ukrán drónoknak az orosz légvédelmet.

[00:25:53]Tehát, hogy ez a azt hiszem ezek az ukrán sikerek, mármint a dróntámadásokat tekintve ez ezt ezbe lehet tudni a a nyugati technológiai transzfernek.

[00:26:02]Igen, de nem csak ennek, hanem annak, hogy gyakorlatilag a nyugati technológia a és a és a háború alatti technológiai innováció együtt.

[00:26:13]Tehát itt arról van szó, hogy maga Ukrajna kezdett el drónokat gyártani és drónokat fejleszteni.

[00:26:20]És ugye ez a fejlesztést azt alapvetően mindig azt követeli ki, hogy mi van a frontvonalon.

[00:26:26]Amikor azt látod, hogy hogy a drónod ellen már tud tehát tudják zavarni a drónodat, akkor védett drón irányítást kell biztosítanod.

[00:26:38]Amikor azt látod, hogy a drónodat leszedi ö, hogy mondjam, egy másik drón, akkor akkor gyakorlatilag drónvédelmet kell biztosítani.

[00:26:47]Tehát én azt gondolom, hogy úgy kell elképzelni, hogy a háborús tapasztalatokat nagyon gyorsan dolgozza fel részben Ukrajna, és természetesen részben azok a a nyugati cégek is, akik egyébként támogatják ezt a technológiát.

[00:27:05]Ugye ne felejtsük el, hogy amikor amikor a közelkeleti pontosabban az iráni elleni háborúban a a Irán ki terjesztette az öböl árabokra a drónámadásait, akkor Ukrajnát hívták.

[00:27:22]Ukrajna ment oda és magyarázta el gyakorlatilag, hogyan kell védekezni.

[00:27:26]A háború az mindig egy hatalmas nagy innovációt jelent a haditechnikában.

[00:27:31]Tehát én azt gondolom, hogy ez döntően ami előreviszi az ukrán hadsereget, egyébként előreviszi a az orosz hadsereget is mindenféleképpen.

[00:27:42]Mármint milyen értelemben?

[00:27:43]Az, hogy ők is adaptálódnak, tehát ők is ők is figyelik, hogy mi történik a fronton, és igyekeznek gyakorlatilag hát fejleszteni, hogy mást nem mondjak.

[00:27:53]Van a Sahid drón, ez eredetilegé irá.

[00:28:00]ők már gyakorlatilag ilyen hát nagyon gyors sah drónokat akarnak létrehozni annak érdekében, hogy ne lehessen ezeket a drónokat csak ilyen hát patriot típusú rakétákkal megsemmisíteni.

[00:28:23]Ugye azt amit még szerintem látni kell, hogy két különböző típusú dróntámadásról beszélhetünk.

[00:28:30]Nagyjából amit az a az ukrán drónok el tudnak érni, az egy ilyen 2500-3000 km.

[00:28:38]Ühüm.

[00:28:39]Amik nagyon távol vannak, azok közül néhány úgy van, hogy egész egyszerűen beviszik a drónt és ott engedik fel.

[00:28:47]Igen, igen, igen.

[00:28:47]Amik a és és a és vannak természetesen olyanok, amiket pedig a Ukrajnából igyekeznek hát [horkantás] támadásra felhasználni.

[00:28:58]Ön azt gondolom, hogy ez az innováció vagy ez a technika, ez eredményezte azt, hogy ma szerintem drón technológiában és drón drón fejlesztésében nagyon kevés olyan állam van, ami meghaladja a az ukránok lehetőségeit, vagy pontosabban utolérni az ukránokat.

[00:29:24]Egész egyszerűen azért, mert az ukránoknak van a legnagyobb lehetősége arra, hogy gyakorlatban kipróbálják és ennek megfelelően fejlesszék a a a drónjaikat.

[00:29:35]A legutóbbi nagy fejlesztés, ami még nem tudom, hogy mennyire terjedt el, ugye az volt a probléma, hogy a a drón megsemmisítő drónt akartak kitalálni, de olyan drónokat tudtak csak létrehozni, ami egyetlen lövésre volt alkalmas, mert ezeknek ja is nagyon fontos, ugye a drónoknál az egyik legnagyobb előny, hogy olcsók és hogy minél olcsóbbak legyenek.

[00:30:02]Olcsón és tömegesen.

[00:30:03]Pontosan.

[00:30:03]ölcsön és tömegesen, hiszen látjuk azt például, hogy hogy az Amerikai Egyesült Államok ugyan ugyan megsemmisített nagyon sok mindent Iránban, és az iráni drónokat is megsemmisíteni.

[00:30:17]De hát amikor egy 20000 dolláros drónt egy fél milliár fél millió dolláros rakétával semmisítünk meg, az hosszú távon nem egy jó biznis.

[00:30:29]Tehát tömeges és olcsó.

[00:30:31]És most kitaláltak valami olyasmit, ami ami újrahasznosítható.

[00:30:37]Tehát úgy, hogy le tudja lőni a drónt, vissza tud fordulni és újra felhasználható a drón, és nem úgy semmisíti meg gyakorlatilag, [horkantás] hogy egyet lő, és utána ő maga is elpusztul.

[00:30:50]Ühüm.

[00:30:50]Egyébként, ha már itt tartunk, a drón, ez a drón háború, ez ön szerint mennyire befolyásolhatja az egész háború kimenetelét?

[00:30:58]Már olyan értelemben ugye beszéltünk arról, hogy úgymond a háborút egyre inkább elviszik a az orosz átlagembereknek.

[00:31:05]Most már a moszkvaak is megérzik, ugye tömeges támadások.

[00:31:07]Tehát, hogy ez ez várható attól, vagy várható ettől, hogy mondjuk a hát ha nem is talán az túlzás, hogy Putyin jobb belátásra kerül esetleg, de hogy mégis valamilyen módon rákényszeríti arra mondjuk az orosz vezetést, hogy hát újragondolja mondjuk a háborús célokat.

[00:31:28]Önmagában szerintem a drón nem.

[00:31:31][horkantás] Bár komoly problémákat tud ottni, például, hogy mást ne mondjak a benzinellátásba és különböző üzemanyagellátásb Oroszországban, de senki ne gondolja azt, hogy ezek a dróncsapások térdre fogják kényszeríteni mondjuk az orosz gazdaságot, akár az orosz olaj vagy energiagazdaságot.

[00:31:51]Szerintem nem így működik, hanem sokkal inkább én azt feltételezem, hogy ezek a dróncapások és az ezzel járó politikai feszültség, azért az, hogy ha látsz egy egy égő házat a saját házad mellett vagy közelében, az nem egy biztonságos történet.

[00:32:08]Tehát ugye ha most ha most nagyon egyszerű példával kéne szemléltetnem, hogy mi történik, akkor az történik, hogy fél évvel ezelőtt, vagy nem tudom, egy évvel ezelőtt nem lehetett kiejteni azt, hogy háborúznak.

[00:32:24]Ühüm.

[00:32:25]Ma már a politikusoknak egy része kénytelen kimondani azt, hogy háború zajlik.

[00:32:29]Tehát ez azt jelenti, hogy nagyon gyorsan tud megváltozni a a a közvélemény véleménye Oroszországban is, de nem a de nem azt várom, hogy itt felkelések vagy tüntetések lennének.

[00:32:42]Én inkább azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy a politikai elitten belül elképzelhető, hogy elindul egy olyan vita, ami eddig nem volt, hogy lehet, hogy nem éri meg nekünk ezt a háborút így csinálni tovább.

[00:32:59]Különösen akkor, ha egyébként ezek más hát, hogy mondjam kellemetlen dolgokkal is vagy káros dolgokkal is párosulnak.

[00:33:11]Ugye azt lát azt is látjuk alapvetően, hogy most már négy négy és fél ö éve rendeltek el szankciókat Oroszországgal szemben, és a statisztika vagy a szakirodalom általában azt mondja, hogy négy négy és fél év, amikor elkezd hatni a a szankció, és ez azért azt gondolom, hogy igen, elkezd hatni.

[00:33:36]Ráadásul ugye azt is lehet látni, hogy igyekeznek szigorítani.

[00:33:39]Most például ugye szintén elfogadtak egy újabb szankciós csomagot, amire tegyük hozzá csöndesen, hogy érdekes mód a legkeményebben a kínaiak hát válaszoltak.

[00:33:55]Elsősorban azért, mert a mostani szankciós intézkedések már azokat sújtják elsősorban, akik megszegik a szankciókat.

[00:34:03]Tehát nem Oroszországot, nem az orosz vállalatokat, hanem azokat a nemzetközi vállalatokat, akik az oroszokkal együttműködnek.

[00:34:09]De én ettől sem feltétlenül azt várom, hogy Putyin megváltoztatná a a az álláspontját, hanem sokkal inkább a körülmények lesznek szerintem olyanok, amikor együttesen hát kénytelen lesz valamilyen kompromisszumra ö hát lépni, vagy kompromisszumot kötni.

[00:34:40]elsősorban azért, mert azt világosan kell látnia Oroszországnak és az orosz vezetésnek, hogy az a számítása, hogy a nyugat vagy a NATO nem fogja támogatni Ukrajnát, ez nem jött be.

[00:34:54]Az bejött egyébként, hogy a Trumpféle vezetés az visszafogja a támogatást, de információban, tehát a hírszerzési adatok megosztásában, technológiában, technológia transzferen, és oly módon, hogy elad a tehát vásárolni lehet amerikai technológiát, ez továbbra is fennáll.

[00:35:21]Az egyedüli változás az, hogy most az ukrán, az ukrán támogatás költségét alapvetően Európa vállalta föl, és Európa az, aki egyébként ezt a költséget viseli.

[00:35:40][horkantás] És hát látjuk azt, hogy ráadásul nem kizárólag arról szól a dolog, hogy pénzt adunk nekik, hanem sokkal inkább fogalmazzunk úgy, hogy olyan helyzetbe akarjuk hozni Ukrajnát, hogy Ukrajna olyan hadiiparral és olyan képességek saját képességekkel legyen, rendelkezzen, ami csökkenti az oroszoknak azt a vádját, vagy a vádlehetőségét, hogy hogy nyugati fegyverekkel támad, vagy hogy ugye hogy nyugat benne van ebben a háborúban, hiszen hiszen a nyugat fegyverekkel látja el.

[00:36:14]Ezért például borzasztó fontos volt az, hogy milyen drónokat tud kifejleszteni Ukrajna, mert azok a drónok, amikkel egyébként mélységi csapásokat mér Oroszországra, ezek már ukrán drónok, tehát nem nem nyugati technológia.

[00:36:36]A nyugati technológia szerintem egyedüli hely, ahol ahol feltétlenül szükség van, az az ukrán légvédelem.

[00:36:43]De az ukrán légvédelmet viszont saját területen használja fel.

[00:36:48]Tehát nem arról szól a történet, hogy Oroszországba tette volna.

[00:36:52]Igen.

[00:36:52]Pont ide kapcsolódó hír azt hiszem, ugye ugye most tárgyal Washingtonban Donald Trumppal Zelenské ugye azt hiszem ma utazott el és előzetesen azt nyilatkozta, hogy a megbeszéléseken az első számú prioritásunk a ballisztikus rakétavédelim és a stratégiai együttműködés Amerikával.

[00:37:10]Tehát, hogy ezen a területen is azért várnak még valamit Washingtól, és valószínű nem véletlenül.

[00:37:17]Tehát, hogy ezt csak azért mondtam, hogy az Egyesült Államok azért nem engedte el a Kief kezétet nyugodtan le egyelműen nem még még még Donald Trump sem.

[00:37:27]Donald Trump szeretett volna a bizniszt kötni egyébként Oroszországgal, sőt Putyinnal is.

[00:37:32]De lehet látni azt, hogy alapvetően szerintem felfogta, hogy Putyin minden egyes béke jobbja, vagy az, hogy nyilatkozik, hogy ő mennyire hajlandó tárgyalni, ez alapvetően taktika.

[00:37:46]Addig am és ez és ezt többször is hangsúlyozza egyébként az orosz vezetés akár Putyin akár Laig amíg a stratégiai célját vagy a minimális stratégiai célját nem éri el Oroszország ez egyébként a Donbasznak a megszerzése addig szerintem nem lesz béke.

[00:38:06]Lehetnek egyébként olyan kis megállapodások, humanitárius megállapodás, fagolcsere, lehetnek olyan megállapodások, amit kikényszerít a nemzetközi közösség, például, hogy mást ne mondjak, a mondjuk a zaporiai erőműről megállapodhatnak.

[00:38:26]Ö de semmiféleképpen nem számítok arra, hogy itt olyasmi fordulna elő, hogy hacsak nem viszmajor és valamelyik összeomlik, de [horkantás] erre egyelőre nem látunk jeleket, hogy itt hogy itt valami nagy háború befejezése lenne.

[00:38:43]A diplomácia nem a háború befejezését, hanem a háború kezelését, mederben tartását szolgálja a jelenlegi helyzetben még.

[00:38:50]Úgyhogy igen, az Amerikai Egyesült Államokkal a ugye Zelenski kapott egy olyan ígéretet Ankarába emlékeim szerint, hogy Patriot technológiát fog megkapni.

[00:39:02]Azt gondolom, hogy ez is egy nagy kérdés lesz.

[00:39:06]És még egy nagyon fontos dolog, hogy hát nagyon lényeges, hogy hogy milyen hát fogalmazzunk úgy, hogy milyen finanszírozást kap egyébként a a az amerikai hadsereg.

[00:39:22]elsősorban azért, mert az amerikai hadsereg akkor tud eladni egyébként fegyvereket, ha ő maga is utánpótlást tud ehhez biztosítani.

[00:39:31]És ezt viszont ezt viszont a a költségvetéskör kell előteremtenie.

[00:39:40]Úgyhogy azt gondolom, hogy itt ilyen lobbizás és tapogatózás hát zajlik majd Zelensk és Trump között.

[00:39:49]És hát szerintem az utolsó alkalom a a vagy legalábbis az egyik utolsó alkalom a novemberi választások előtt ez a találkozó, mert mert azt látni kell, hogy azt gondolom, hogy a novemberi választások azok alapvetően változtatni fognak Trump helyzetén.

[00:40:10]Gondolom negatív irányban hát mindenféleképpen én is azt arra számolok, hogy a demokraták átveszik legalább az egyik háznak a a vezetését.

[00:40:22]De egyébként hadd tegyem hozzá, hogy Ukrajna melletti kiállást egyébként a republikánusok is támogatják.

[00:40:27]Tehát egyértelmű, hogy nem engedik el a kezüket.

[00:40:32]Ön magam egyébként úgy gondolom, hogy kevésbé engedik el Ukrajna kezét, mint amilyen szándék van például Európa kezének az elengedésére.

[00:40:42]Tehát tehát nagyjából látják a még a trumpisták is azt, hogy azt, hogy Ukrajna milyen helyzetben van, és hogy Ukrajna támogatása, ez egy kulcsfontosságú kérdés.

[00:40:53]Ühüm.

[00:40:55]Oroszország hát Oroszország megfékezésére és Oroszországnak a a törekvéseinek a megakadályozásának.

[00:41:05]Hogyha ma itt tartunk, hogy esetleges a háború esetleges lezárása, illetve kompromisszumok, korábban járt már nálunk több elemző és több olyan vélemény is elhangzott, igaz, hogy ez még néhány hónappal ezelőtt volt, de idén, hogy hogy ők a korábbiaknál nagyobb esélyt látnak arra, hogy legalá hogy az idei évben legalább egy tűzszünetig eljut Oroszország és Ukrajna.

[00:41:27]egy egyetért ezzel, és hogyha lesz idén legalább egy tűzszünet, akkor akkor annak milyen feltételei lehetnek?

[00:41:34]Tehát milyen kompromisszum jöhet létre mondjuk a két fél között?

[00:41:39]Én nem látok tűzünetre esélyt ebben az évben.

[00:41:43]Azt feltételezem, hogy mindenki a saját, hogy mondjam, a saját politikáját fogja m vinni.

[00:41:49]Ö, az első fordulat, ami bekövetkezhet, az akkor lesz, amikor látja az orosz vezetés, hogy mi történt Amerikában, tehát a novemberi választások után milyen összetétele van a képviselőháznak és a szenátusnak, és ez milyen lehetőséget ad egyébként Donald Trumpnak arra, hogy külön alkukat kössön, vagy ad-e egyáltalán lehetőséget?

[00:42:16]És még egy nagyon fontos dolog, hogy azt is látni kell, hogy Oroszország nagyon nehezen tudja megvalósítani azért a fronton azt az előrenyomulást.

[00:42:24]Most én kevésbé látom a területszerzés célját az oroszoknál.

[00:42:32]Sokkal inkább a kifárasztást látom.

[00:42:35]Tehát azt akarják, azt azért zajlik a harc, hogy minél több, tehát minél jobban kifáradjon a a ukrán hadsereg.

[00:42:44]Az ukrán hadseregnek van néhány nagyon nagy problémája.

[00:42:46]Az első az mindenféleképpen a az utánpótlás, tehát gyakorlatilag a mozgósítás az nem nem úgy sikerül, ahogy ahogy kéne.

[00:42:55]A másik azak a rotáció egy nagyon nagy probléma.

[00:43:00]És a harmadik pedig, és ezt valljuk be, itt talán lehet valami a terület.

[00:43:06]Lehet, hogy erre is számolnak, hogy Sirski nagyon erősen ragaszkodott, hogy bizonyos területeket tartsanak.

[00:43:15]Akkor is hatalmas nagy volt a veszteség.

[00:43:17]Azt gondolom, hogy Drapti és Fedorov ezt egy picit másképp látja.

[00:43:23]Tehát ha tehát tehát azt gondolja, azt gondolják, hogy addig érdemes fenntartani egy-egy területnek a a védelmét, amíg a harcok a másik oldalon sokkal nagyobb veszteséget okoznak, és nálon kevésbé, és ennek az érdekében mozgósítanak, és ennek az érdekében mozgósítják egyébként a technikát is.

[00:43:48]És abban a pillanatban, amikor azt lehet látni, hogy már nem éri meg nekünk sem, akkor azt gondolom, hogy visszavonulásra inkább hajlamosak.

[00:43:57]Amit én nem tartok-e egy ördögtől való ö dolognak, tekintettel arra, hogy azok a hát azok a a azok az orsz nem azok a városok, településeket, amiketről mi beszélgetünk, hát azok a a ha még ha elesnek, a akkor sem fog bekövetkezni olyan stratégiai áttörés, amire itt nagyon sokan számolnak.

[00:44:24]Ugye a háború időszakában hajlamos részben a politika, szerintem részben a média is bizonyos területeknek és bizonyos harcoknak ilyen kiemelt szerepet.

[00:44:39]Ühüm.

[00:44:40]Bachmut például ilyen volt hosszú, hosszú, hogy hívjá?

[00:44:42]Hosszú harcon zajlott, de Bachmut most már elfoglalták.

[00:44:47]Az égvilágon semmi nem történt.

[00:44:49]Nem történt egy olyan ám az egész á Így van.

[00:44:52]Tehát tehát tehát hogy mondjam?

[00:44:55]Ezek a a védekezés az mindig arról szól, hogy akkor a frontellátást azt hogy tudjuk másképp megoldani, ha ezt és ezt a területet vagy ezt az útvonalat elvesztettük, akár építsünk ki újat, akár más módszerekkel.

[00:45:10]Tehát azt látni kell, hogy itt egy tervszerű védekezés folyik, beleszámolva természetesen azt is, hogy vannak olyan helyek, ahol viszont ellentámadást lehet csinálni.

[00:45:23]Ez például ebben a fél évben többször le zajlott, ahol ahol az ukránok megpróbálták ellentámadást végrehajtani.

[00:45:30]Mind aki a az ilyen bachmut típusú hírek, tehát az, hogy mi kulcsfontosságunknak tekintjük mondjuk Konstantinovkak a Kramatorx vagy Pokrovsk vagy ezeknek, ezek részben részben azért fontosak, mert Oroszországnak legalább egy nagy várost el kéne foglalnia ahhoz, hogy azt mondhassa, hogy oké, megvan.

[00:45:52]Ühüm.

[00:45:55]Vagy a Dombazt el kéne foglalnia.

[00:45:55]A másik azért, mert Oroszország elég sokszor és az utóbbi időkben egyre többször használja azt a kommunikációs stratégiai kommunikációs elemet, hogy bejelenti azt, hogy mi már elfoglaltuk.

[00:46:11]Aztán kiderül, hogy mégsem foglalták el.

[00:46:14]Ezt lehetővé teszi egyébként az, amit korábban említettem, hogy nagyon kis széles lett a drónok miatt a front.

[00:46:21]Ühüm.

[00:46:23]Ami feltett még egy olyan kérdés, hogy a a drónháború az hogy befolyásolja a háború egészmenetét.

[00:46:30]Azt azért látni kell, hogy a drónarc az nagyon fontos, de területet elfoglalni drónokkal nem tudnak.

[00:46:36]Ühüm.

[00:46:36]Ahhoz emberek kellenek, oda technika kell, oda oda oda gyakorlatilag embereket kell szállítani, katonákat kell szállítani, biztosítani ott.

[00:46:45]Tehát azt gondolom, hogy azt látni kell, hogy elfoglalni nem tudnak úgy területet, hogy csak drónnal vagy bombázással vagy rakétákkal.

[00:46:55]Ms ez egyébként egyelőre hát fogalmazzunk, hogy nagyon lassan megy az oroszokat.

[00:47:02]De ugye ilyenkor elődik a kérdés, hogy említette, hogy ön szerinte ide nem valószínű, vagy nem valószínűsítve tűzszünetet.

[00:47:07]És tudom, hogy ez egy nagyon populista kérdés, de szerintem mindenkit az érdekel, még az oroszokat, ukránokat is, hogy de akkor hogyan lesz ennek vége.

[00:47:16]Tehát ugye én én egy nagy ellentétet látok például abban, hogy ugye Ukrajna és ha jól tudom, az Ukra társadalom nagy része ugye nem akar lemondani azokról a területekről, amiket Oroszország kelet-Ukrajnában megszállt, elfoglalt.

[00:47:30]viszont ugye az orosz vezetés meg az gyakorlatilag már ugye a sajátjának tekinti az orosz alkotmányb ugye be is emelték ugye gyakorlatilag azt a négy megyét hozzácsatolták keleti megyét keleti és déli megyét Oroszországhoz tehát hogy én én nem lát nem tudom hogy lehet ezt az ellentétet feloldan tehát ön szerint hogy hogy lesz ennek az egész háborúnak vége én azt gondolom hogy mindenféleképpen ott lesz vége hogy a frontokat tudomásul venti a franchelyzetet jelenleg már úgy történik Vagy azt lehet látni, hogy bizonyos területekről nem bizonyos területek elvesztését de factó tudomásul venni a a az ukrán társadalom.

[00:48:11]Krí például szerintem bizonyos területeket is, déli területeket is.

[00:48:18]Ühüm.

[00:48:18]A de Oroszország ugye, ahogy ön is említette, nem ezt várja.

[00:48:22]Oroszország azt szeretné, ha kivonulnának hát a az ukránok bizonyos területekről, amit ők követelnek.

[00:48:31]Ez jelenleg egyébként legélesebben a Dombasán lehet látni, de ilyen nincsen.

[00:48:35]Tehát, hogy mondjam, ezt ezt az ukránok nem engedhetik meg.

[00:48:41]Nem ezért vesztettek el iszonyú sok embert.

[00:48:44]Nem ezért, ha ha harcoltak.

[00:48:47]Tehát én azt gondolom, hogyha hogyha bék tűzszünet lesz, a tűzszünet csakis a frontvonalak mentén történhet meg, tehát a frontvonalnak a tudomásul vételével.

[00:49:04]Ráadásul [horkantás] rögtön hadd tegyem hozzá, hogy a tűzszünet is azért lesz probléma mindkét fél számára, mert mind a kettő azt feltételezi, hogy a másik csak azért akar tűzszünetet, hogy felkészüljön az új háborúra.

[00:49:19]Az oroszok semmiféleképpen nem akarják ezt megengedni.

[00:49:25]A az ukránok azt gondolom még tudomásul vennék ezt az egész történetet.

[00:49:28]Bár ők is egyébként volt olyan helyzet, amikor azt mondták, hogy nem nem mennek bele a a tűzsz még a néhány napos tűzszünetbe se, mert úgy gondolják, hogy akkor az oroszok arra használják fel ezt az egész helyzetet.

[00:49:42]Tehát ez egy iszonyú nagy bizalmatlanság van a két fél között.

[00:49:44]Ö azt feltételezem, hogy a a nagy áttörést, vagy inkább azt mondanám, hogy a az igazi hát lendületet az adná meg a az ukránoknak, ha az ukránok kaptanak a NATO-tól vagy az Egyesült Államoktól valami biztonsági garanciát.

[00:50:16]és kapnának egy nem csak egy biztonsági garanciát, hanem megkapnák azt a támogatást is, hogy egy olyan hadsereggel rendelkezzenek, ami elretenti a támadástól Oroszországot.

[00:50:29]Ez a két dolog szerintem, ami hiányzik jelenleg.

[00:50:34]Még ezt a garanciát [horkantás] nem kapták meg.

[00:50:36]Az oroszok nem akarják megengedni, hogy itt 800000res vagy 600000 fős legyen a a a az ukrán hadsereg.

[00:50:47]Az ukránok részéről ez, a az oroszok részéről pedig, amit említettem, hogy ott a politikai eliten belül kellene valami olyasminek történnie, ami ami hát fogalmazzunk úgy, hogy hogy rávenni Putyint arra, hogy lépéseket tegyen.

[00:51:02]Én magam azok közé tartozom egyébként, akik akik úgy gondolják, hogy a putyini diktatúra az egy modern digitális, totális diktatúra.

[00:51:14]Tehát nincs igazán jelentőség, tehát bármit el tudunk adni a társadalomnak, mert a társadalom csak azt látja és hallja, amit mi akarunk.

[00:51:24]Tehát annyira szigorú a a a tömegtájékoztatás, hogy hogy így gyakorlatilag fogalmazzunk úgy, hogy hogy bármit el tudunk hitetni.

[00:51:38]Tehát lényegében el tudnák hitetni azt is, hogy győztek, mert 20%-ot elvitték satöbbi, satöbbi.

[00:51:49]De jelenleg úgy látom, hogy Putyin nem nem fogékony erre.

[00:51:53]Putyin és közvletlen környezete nem fogékony erre.

[00:51:58]Én azt gondolom, hogy az első jele annak, hogy hogy hogy itt Oroszországban valami változhat, az akkor fog bekövetkezni, amikor egyre többen az úgynevezett mil bloggerek közül, tehát a háborús bloggerek közül elkezdenek erről a kérdésről beszélni.

[00:52:20]Egyelőre ez a kérdés nem merült fel a bloggerek között, az oroszországi brokerek között.

[00:52:25]Értem.

[00:52:25]Ö egy másik fontos kérdés, ami szerintem szintén szintén egy kicsit populistának tűnik, de szerintem az átlag embert nagyon foglalkoztatja, hogy és ez részben kapcsolódik a ahhoz, amit az elmúlt percekben mondott, hogy fennáll-e ön szerint a veszélye annak, hogy ez a háború nemhogy végetér, hanem kiszélesedik.

[00:52:45]Tehát ugye egy NATO-oroszországi háborúvá szélesedik.

[00:52:50]Ugye jelenleg is azt már elmondhatjuk, hogy kvázi egy proxi háború zajlik, hiszen a NATO tagállamok fegyverekkel, például fegyverekkel technikával támogatják Ukrajnát, de hogy ön szerint van esélye annak, hogy ez egy NATO-or Oroszország háború lesz, amit még egyébként kimondana is rossz.

[00:53:07]Illetve van-e, lát-e reális veszélyt arra, hogy Oroszország úgymond megkóstolja a NATO-t és mondjuk megtámad egy NATO tagállamot?

[00:53:19]Én nagyon nagyon szkeptikus vagyok ebben.

[00:53:22]Nem gondolom, hogy az orosz vezetés ennyire irracionális lenne.

[00:53:27]Ha nem tudja legyőzni Ukrajnát, akkor miért gondolja azt, hogy a NATO-t le tudja győzni?

[00:53:34]amikor ugyanakkor én is hallom és látom, hogy mindenki ugye készül a háborúra, de a háborúra való készülés azt az az, hogy mondjam, nem azt jelenti, hogy mindenki mindenki meg akarja támadni a másikat.

[00:53:50]Amikor Európa és a NATO a háborúra való felkészülésről beszél az Oroszországgal feló háborúra, akkor alapvetően a védelmi képességeit akarja fejleszteni.

[00:54:00]Azt jelenti, hogy tud-e a NATO olyan gyorsan lépni, hogy amennyiben például mondjuk Észtországot, Lettországot vagy Litvániát megtámadja Oroszország, pillanatok alatt képes ott segítséget nyújtani, vagy nem?

[00:54:17]Van-e olyan képessége és van-e olyan katonai ereje a NATO-nak, ami elrettenti az ilyen kóstolgatástól Oroszországot?

[00:54:26]Azt feltételezem egyébként, hogy Oroszország sem arra gondol, hogy akkor fogja magát és nekimegy Lengyelországnak és a NATO-nak, hanem sokkal inkább Oroszországnak jelenleg az a célja, hogy olyan akciókat hajt végre és akar végrehajtani és mondjuk azt, hogy háború alatti de fegyveres konfliktusokat, amivel teszteli azt, hogy a NATO Ühüm.

[00:54:54]képes-e együtt cselekedni, vagy nem.

[00:54:57]Tehát őt az érdekli, hogyha megtámadja megtámadja mondjuk Észtországot vagy Lettországot, valamelyik Barti országot, vagy provokációt zajlik mondjuk a lengyel határon ott Kaliningrád környékén, akkor hogyan reagál erre a NATO?

[00:55:19]Mennyire veszi ezt komolyan?

[00:55:19]Van-e vita arról, hogy ú nem baj, semmit nem csök, vagy nagyon határozottan képes lesz a NATO?

[00:55:26]azt mondja, hogy eddig és ne tovább, mert különben Tehát azt gondolom, hogy ezt kell látni, hogy amikor a a bármelyik NATO politikus arról beszél, hogy fel kell készülni egy Oroszországgal való háborúra, akkor a védekezésre akar felkészülni valamivel.

[00:55:45]És ez azt is jelenti egyébként, hogy hogy gyakorlatilag Oroszországot tekinti a NATO olyan háttényezőnek, ami az Európai Biztonságot felgeti.

[00:55:58]El szoktuk felejteni azt, hogy kérem szépen, Oroszország indított eddig háborút.

[00:56:06]Oroszország indított háborút Grúzia ellen, az öt napos háborút.

[00:56:08]Oroszország indított háborút Ukrajna ellen.

[00:56:10]Nem a NATO, nem Ukrajna.

[00:56:16]Nem a nem a a a keleti tagországok, sőt a keleti tagországok között vita van arról, hogy hogy gyakorlatilag elég kemények vagyunk-e.

[00:56:27]Én félig lengyel vagyok, és nagyon sokat szoktam ugye olvasni.

[00:56:31]naponta olvasom a látom, hogy a lengyelek vitáiban azért előkerül az, aki m amikor azt mondják, tudjuk, hogy NATO tagok vagyunk, de amikor megsértik a lengyelégteret vagy a NATO, mi biztos, hogy odapörkölnénk és nem fognánk magunkat ennyi.

[00:56:47]Ha egyszer oda pörköltünk, akkor akkor jó jelzést adtunk, hogy elég dühösek vagyunk, mert így egyébként állandóan azzal próbálkozik Oroszország, hogy megsérti a légterünket, megsérti a tengeri határainkat satöbbi, satöbbi.

[00:57:00]Tehát vita van a NATO belül azzal kapcsolatban, hogy mennyire legyen kemény bizonyos helyzetekben.

[00:57:09]És én azt gondolom, hogy az egyik nagy kérdés valójában az, hogy a Trump utáni időszakban az a az északatlanti hát szövetség, ami most nagyon-nagyon ingadozik, és amivel nagyon sokan kapcs, amivel kapcsolatban nagyon sokan szkeptikusak, az mennyire tud visszaerősít erősödni, és hogyan tud visszaerősödni?

[00:57:35]Ühüm.

[00:57:36]Ma úgy tűnik, hogy Európa át kell, hogy vegye a saját védelmét egy csomó területen, csak stratégiai dolgokban, tehát nukleáris kérdésekben például nem fogja tudni Amerikát nélkülözni.

[00:57:50]Egyelőre én azt gondolom, hogy hogy még ilyen űr feldítés is egyéb dolgokban sem, de az összes többiben át kéne vennie, de ez időbe telik.

[00:58:00]És az az időablak, amíg Európa felkészül arra, hogy saját elrettentő erővel rendelkezzen Oroszországgal szemben, de Amerika pedig már nem akar Európával foglalkozni, ez az időablak milyen hosszú lesz.

[00:58:20]Ez szerintem a döntőkérdés.

[00:58:23]És az oroszok is szerintem ezt figyelik, mert mint hangsúlyozom, hogy Oroszország tesztelni akarja minden átot, mind az Európai Unió egységét.

[00:58:30]Neki az a fontos, hogy ne legyen egység, hogy ne legyen öség, ami ami falként mondja azt, hogy eddig és ne tovább.

[00:58:43]Ühüm.

[00:58:43]Tehát ha jól ha jól összefoglalom a szavait az eredeti eredeti kérdésre tekintettel, tehát az elképzelhető, hogy bizonyos villongások lesznek, vagy az elképzelhető, hogy mondjuk Oroszország teszteli a NATO képességeit, de az valószínűtlen, hogy ez egy nagy szabású háborúvá széles semmiféleképpen hát olyanokat kell, drónokat fognak felengedni.

[00:59:07]Most már zajlik ilyen, hogy akkor megnézzük, hogy mit reagáltok, ha mi odaküldünk, mit tudom én, migránsokat, ha menjenek át a határon.

[00:59:13]Orosz a lengyelorusz határon ez már 20-tól 21-től zajlik.

[00:59:18]Ö, és van egy csomó olyan dolog, amivel úgy tudom provokálni a másikat, [horkantás] hogy berepülések, megsértem a légteredet, megsértem a tengeri területedet, ami ami amivel tudom tesztelni, de mégis azt tudom mondani, hogy hogy háború alatti.

[00:59:39]Vagy még egy nagyon fontos, vagy pedig egész egyszerűen nem állami szereplőkön keresztül próbálom tesztelni.

[00:59:46]Hát mit tudom, ilyen volt a a hát amikor terrorcsoportokkal vagy különböző ilyen magánbiztonsági erőkkel próbálom tesztelni, és amit utána utána azt tudom mondani, hogy én nem is voltam, mert ez ugye a hibrid hadviselés gyakorlatilag.

[01:00:05]Így van.

[01:00:05]Ez gyakorlatilag hibrid hadviselés.

[01:00:07]Értem, nagyon elszaladt az idő, úgyhogy még 10 percünk van, ha jól tudom.

[01:00:09]Öt.

[01:00:11]Nem baj, ezért két két kérdést mindenképp föl akartam tenni, ha már az elején beígértem.

[01:00:15]Az egyik ugye most említette így az elmúlt percekben, hogy a NATO-nak az egységét, az Európai Unió egységét is tesztelheti az Oroszország, és ilyen szempontból érdekelne a véleménye.

[01:00:26]Ugye új új kormány van, Tisza kormány van.

[01:00:31]Hogy igazából ez mennyiben jelent.

[01:00:31]Ugye azt ígéri legalábbis a kormány, hogy minden szempontból teljesen új korszakot kezd az Orbán korszakhoz képest, de mondjuk az Ukrajna politikában, az orosz vagy az orosz-ukrajnai háborúhoz fűződő politikában, vagy akár a NATO politikában, mennyire lesz éles a határvon az Orbán korszak és a Tiszakorszak között?

[01:00:49]Mennyire jelent valóban egy új korszakot mondjuk a a Tisza kormány ebből a szempontból?

[01:00:55]Azt gondolom, hogy már most új korszakot jelent.

[01:00:58]Azért azt látni kell, hogy a Tisza nem tekinti ellenségnek Ukrajnát.

[01:01:03]Ugye itt azért két olyan, pontosabban egy olyan választás volt, ez a legutóbbi, ahol gyakorlatilag úgy jelent meg Ukrajna, mint ellenség, miközben Ukrajna az égvilágon nem csinált nekünk semmit.

[01:01:17]Tehát azt gondolom, hogy ez önmagában egy óriási váltás.

[01:01:19]Én mindig azt mondtam korábban is, és most is azt mondom, ha semmi mást nem csinálunk, csak úgy viselkedünk, mer átlagos európai ország, akinek nincs keze.

[01:01:30]Ez az már akkor, hogy mondjam nagy segítséget nyújtunk Ukrajnának.

[01:01:35]Ez a két három dolgot jelent.

[01:01:37]Az egyik, hogy nem biztonságrésitjuk, úgy szoktuk mondani, tehát nem nem harcként fogjuk fel, és nem nem ellenségként tekintünk Ukrajnára.

[01:01:47]Ez az egyik.

[01:01:50]Van, van néhány kény olyan kérdés, ami alapkérdés.

[01:01:52]Az egyik az nyilvánvaló a kisebbségi jogok, a másik nyilvánvaló az energetika, a harmadik nyilvánvaló a háborúhoz való kér viszony, de egyik sem olyan, ami miatt nekünk ellenségként kéne definiálnunk és ellenségként kéne megjelölnünk, és ellenségként kéne viselkednünk Ukrajnával szemben.

[01:02:16]Nagyon egyszerű példát hadd mondjak.

[01:02:20]azt mondja, hogy hogy ugye itt hosszú ideig nem engedtük el a tárgyalásokat, hogy legyenek tárgyalások Ukrajnával, mert ne legyenek.

[01:02:28]Kérem szépen, minden egyes tárgyalási fejezetnél joga van egy országnak azt mondani, hogy én ezt ellenzem.

[01:02:37]Ühüm.

[01:02:37]Tehát az, hogy elkezdődik, az az égvilágon semmit nem jelent.

[01:02:39]Ebben szerintem a Tiszan nagyon jó lépést tett.

[01:02:43]azt mondta, hogy majd a tárgyalások végén, amikor minden összejött, akkor elkezdjük és csinálunk egy népszavazást, úgy döntő népszavazást.

[01:02:55]Mit?

[01:02:55]Ez szerintem teljesen.

[01:02:57]Addig nem kell ugrálnunk, nem kell minden egyes, hogy mondjam, addig minden egyes ilyen vétó csak azt akarjuk jelezni, hogy mi ellenségnek tekintjük Ukrajnát.

[01:03:08]Kettő.

[01:03:10]Nagyon sokszor felvállalt az Orbán kormány olyan dolgokat, amiket nem kellett volna felvállalnia, mert mások éppen úgy elégedetlenek vele, hogy mást ne mondjak.

[01:03:21]Például ugye ilyen kérdés, az egyik az, hogy lesz-e Ukrajnának különleges jogállása, vagy nem lesz.

[01:03:31]Tehát, hogy különleges, valami különleges gyorsított pálya és valami különleges gyorsított tagság.

[01:03:39]Nincs ilyen, hogy különleges és gyorsított tagság.

[01:03:41]Mindenkinek teljesítenie kell gyakorlatilag a feltételeket.

[01:03:45]Ez soha nem volt kérdés egyébként.

[01:03:48]Szerintem ezt maguk az ukránok sem gondolták.

[01:03:49]Az ukránoknak az a fontos, hogy minél gyorsabban kezdődjön el a tárgyalás, hogy mutatni tudják ezt az egészet.

[01:03:59]Tehát én azt gondolom, hogy ezek ezek a dolgok egy harmadik dolog.

[01:04:04]Ugye mi mindig a kisebbségi kérdéssel mondtuk ez a kérem szépen nem tudom, hogy ki mennyire figyeli.

[01:04:11]Most van egy nagyon erős emlékezett politikai vita az ukránok és a lengyelek között, a volhí mélszállás, mertogy az upát az gyakorlatilag hát, hogy mondjam, ilyen ilyen nemzeti hősként próbálják becsempészni ebbe az emlékezett politikába.

[01:04:27]Ez az ukrán felkelő hadsereg, aki egyébként 100000 lengyelt ölt meg.

[01:04:32]Ezt követően egyébként a a a az AK, vagyis az Armia Krajova, vagyis a a polgári Lengyelországnak, nem kommunista Lengyelországnak a a szervezete, meg 20000 ukránt mészárolt le, de ebből van egy vita.

[01:04:55]Ez erre a vitára a lengyelek azt mondják, hogy addig, amíg ez a vitaelem zárul, addig ők nem támogatják a ukrán eutagságot.

[01:05:05]Mi több, az Európai Parlament kimondott egy ilyet, akkor nekünk nem kell erre még rátenni, hogy mi sem akarjuk támogatni.

[01:05:12]Tehát én azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb kérdés az az, hogy higgattan hát, hogy mondjam, és konstruktívan.

[01:05:21]Azt tudomásul kell vennie a magyar kormánynak, szerintem korábban is tudomásul kellett volna vennie, hogy Európa és a NATO akarja támogatni Ukrajnát.

[01:05:33]Tök mindegy, hogy mi mit akarunk.

[01:05:35]Megfeszülhetünk akkor is.

[01:05:38]Számukra fontos.

[01:05:38]Nagyon egyszerűen azért, mert Európában van 10-12 15 olyan ország, ami ami ami Oroszországot biztonságpolitikai kihívásnak, fenyegetésnek tekinti.

[01:05:51]Van aki létfenyegetésnek tekinti mondjuk itt a svédektől kezdve végig le a románokig.

[01:06:00]Mi speciális helyzetben vagyunk, de kisebbségben vagyunk.

[01:06:02]nem érdemes szembenni a többséggel, akár a akár a regionális többséggel, és azt gondolom, hogy abban a tekintetben is változást fog hozni, hogyha a a a Tisza politikája, hogyha én jól érzékelem, akkor Tisza, ez sokkal inkább regionális fókuszú külpolitikát akar.

[01:06:24]A regionális fókuszú külpolitika azt jelenti, hogy a szomszédsági kapcsolatok, a régiós kapcsolatok sokkal fontosabbak, sokkal konstruktívabban kell fellépnünk, és ebben benne van Ukrajna is.

[01:06:36]Amit én problémának érzek, és bevallom őszintére, hogy ez egy kicsit zavar, az, hogy nem tesz eleget egyelőre a a különöseb kommunikációban a kormányzat abban, hogy hogy lebontsa azt az ellenségképet, amit a korábbi kormány ragasztott Ukrajnára.

[01:06:59]Tehát, hogy mondjam, sok én nem azt gondolom, hogy azt kéne mondani, hogy ukrán emberek nagyon jó emberek satöbbi, hogy meg szeretjük, meg simogatjuk őket.

[01:07:11]Többet kéne tudnunk Ukrajnáról, többet kéne tudni ukrán történelemről, tét tudni az ukrán társadalomról, többet kéne tudni az ukrán orosz háborúról.

[01:07:22]világosabban többször el kell mondani, amit egyébként kimondtunk, ugye, és ez nagyon fontos, hogy ugye Orbán Anita, külügyminiszter elmondta, hogy Oroszországot tartja felelősnek, ezért a háború Oroszország volt a támadó.

[01:07:34]Tehát azt gondolom, hogy egy én egy határozott kommunikációt szeretnék, várnék azzal kapcsolatban, ami megágyaz annak, hogy itt normális kapcsolatokat lehessen, ami bizalmat épít, mert azt gondolom, az egyik legnagyobb problémája a az ukrán-magyar kapcsolat, hogy a kölcsönös bizalmatlanság, amit mindenféleképpen hát oldani kellene, és minél kevesebbszer úgy beszélni Ukrajnáról, mint ami biztonsági kihívás.

[01:08:08]Ühüm.

[01:08:08]Csak egy rövid kérdés, meg visszacsatolva az eredeti kérdésre, hogy ugye bizonyos szempontból azért a magyar kormány szeretné fenntartani a egyébként érthető [torokköszörülés] módon a külön ottosságát olyan szempontból, hogy mondjuk továbbra sem akar fegyvert szállítani Ukrajnának, hogy mondjuk az új magyar kormány, hogy mondjuk a az orosz energiáról is csak idővel akar leválni.

[01:08:30]Ha egyáltalán le akar válni, ezt mennyire tudja ezt az álláspontját fenntartani?

[01:08:34]Azt gondolom, hogy itt lehet kompromisszumokat kötni.

[01:08:39]Ugye 27-ig van lehetőségünk mindenféleképpen orosz energiát vásárolni.

[01:08:47]Én a nagy probléma és itt és itt nagyon egyszerűen végig kell nézni azt, hogy mennyibe kerül, nem?

[01:08:52]Végig kell nézni azt, hogy mennyibe kerül és mit kell csinálni annak érdekében, hogy le tudjunk várni erről.

[01:08:59]Ha van egy ilyen európai uniós döntés, akkor egy ideig mi ezt kiászhatjuk, mi ezt megpróbálhatjuk, hogy mondjam ö nem teljesíteni, de előbb-utóbb be fogják rajtunk verni ezt az egész történetet.

[01:09:12]Az Európai Unió nem, hogy mondjam, ne nem meg kell akadályozni, hanem olyan kompromisszumokat kell kötni, ami megkönnyíti a mi átmenetünket.

[01:09:24]Ö és én azt gondolom, hogy természetesen ebben a kérdésben rugalmasabbak lesznek magak a az ukránok is.

[01:09:32]Tehát nem gondolom, hogy ez egy olyan kérdés lenne.

[01:09:36]A az, hogy nem küldünk, tehát nem enged, nem viszünk fegyvereket satöbbi, mzel kapcsolatban csak egyetlen dolgok is ezzel fejezném be.

[01:09:49]Mivel Magyarország szeretne védelmi ipart kiépíteni, és zajlik mellette egy háború, és mindenki pontosan tudja, hogy a védelmi ipar számára a háború jelentik sajnos a a az igazi piacot.

[01:10:07]Én magam azért elkezdenék gondolkodni azon, hogy hogy hátha mégis vannak olyan területek, vannak olyan technológiák, amik a amik esetleg a esetleg a mi védelmi iparunk szem fejlesztése szempontjából pozitívak lehetnek, de ez nem az én feladatom.

[01:10:28]Ühüm.

[01:10:28]Értem.

[01:10:28]Ha jól tudom, jól sejtem, már letelt a műsorink.

[01:10:31]egyetlen egy kérdés azért, ha már be megígértem az erején, ez tényleg csak egy tudom, hogy erre megint egy külön műsort lehetne vagy erre egy külön műsort lehetne készíteni, de hogy mégis itt van ez az iráni háború, e egyik hónapban úgy tűnik, hogy oké, tűzszünet tartott tűzszünet, aztán megint beindul az égzengés, aztán megint tűzszünet.

[01:10:51]Ön ezt mennyire látja a globális kockázatnak, akár a a biztonságpolitikai kockázatnak, akár a gazdasági kockázatnak?

[01:10:59]Tehát úgy értem, hogy ennek a háborúnak már a vége felé járunk, vagy csak még most jön a Fekete Leves?

[01:11:09]Nem tudom, hogy most jön-e a Feketeleves.

[01:11:10]Én most egy ilyen stratégiegyensúlyt látok, bármilyen furcsa.

[01:11:13]A stratégiai egyensült abban az értelemben, hogy az Amerikai Egyesült Államok meggyengítette ugyan Irán katonai és nukleáris képességeit, de nem tudott rendszert váltani, nem tudta gyakorlatilag teljesen megsemmisíteni az asszimmetrikus képességeit.

[01:11:29]Ö hát Iránnak és még egy nagyon fontos, hát nem tudta ugye kiiktatni a geopolitikai elhelyezkedését Iránnak nemzetesen, hogy ott van a hormozis szorosnál.

[01:11:43]Ezt nem is fogja abszolút, de ezt akkor tudja, ha kompromisszumot köt a másik oldalon ugye az irániak túlélték, meggyengültek, megvan az aszimmetrikus képességük, megvan az a lehetőségük, hogy kiszélesítsék részben a a a háborút a környező országokra, elsősorban Qatar, tehát az öbölországokra.

[01:12:12]az öböl lezárásának vagy blokkádjának feles fenyegetésével pedig az egész világra.

[01:12:18]Ugyanakkor nem tudták elérni azt, hogy Amerika stratégiai visszavonulást fújjon, a visszavonulót fújjon.

[01:12:27]Így állunk azzal természetesen, hogy az Egyesült Államoknak szerintem előbb-utóbb tudomásul kell venni, hogy a 21.

[01:12:35][horkantás] században a geopolitika az egy kulcsfontosságú, ki hol helyezkedik el ilyen értelemben.

[01:12:40]És nagyon fontos, hogy a tengerszorosok, amiről egyébként végig az amerikaiak mondták, hogy kulcsfontosságúak, tényleg kulcsfontosságúak.

[01:12:53]Akár a Hormozi szoros, akár az Addeni öbölt, a Babdel Mandeb szoros.

[01:12:56]Ö ezek olyan helyek, ahol ahol maga egyedül Amerika nem fog tudni szinte semmit elérni, vagy csak nagyon költséges módokon.

[01:13:11]Ezért én azt gondolom, hogy mindenféleképpen a kompromisszum felé kellene menni.

[01:13:17]Most nem erre állunk játszanak sem az amerikaiak szerintem, sem az irániak.

[01:13:22]Most mind a kettő meg van győződve arról, Amerika különösen, hogyha tovább folytatja a háborút és tovább próbálja gyengíteni, akkor előbb-utóbb kompromisszumra kényszeríti majd a másikat.

[01:13:37]Ebben nem vagyok annyira biztos.

[01:13:40]Ö, különösen abban nem vagyok biztos, hogy Iránt nagyon könnyen lehet kompromisszumra kénysz kényszeríteni.

[01:13:47]Részben azért nem, mert Irán gazdasági értelemben szerintem 79-től mindig ilyen kvázi szankció alatt állt.

[01:13:55]Tehát a a komaini félreforradalomtól.

[01:14:01]Kettő, hogy Irán helyzetét nagyon sokan ki fogják használni már abban az értelemben azok, Kínára gondolok, mondjuk Oroszországra gondolok, akiknek érdeke az, hogy az Amerikai Egyesült Államok el legyen foglalva a Közelkelettel, a hormózzal.

[01:14:16]Üm, a kínaiaknak ez nem annyira rossz.

[01:14:20]Nyilvánvaló, nem kellemes, hogy hogy problémát okoz a a az energizés, olaj és gázbeszerzés, de összességében, ha belegondolok abba, hogy azt mondhatják a kínaiak, hogy mégsem ott vannak Tajwán környékén, az nekik nagyon kényelmes.

[01:14:36]És minél hosszabban van az Egyesült Államok elfoglalva ezzel a kérdéssel, annál annál inkább jobb.

[01:14:43]Ne felejtsük el, hogy most lesz hamarosan évfordulója a szeptember 11-i terrortámadásoknak, amiután az Egyesült Államok 20 évre bebetonozta magát, 20 évre, 2021-ig gyakorlatilag a Afganisztánba, egy olyan országba, ami egyébként egy szempontból volt jelentős a terrorizmus mellett, hogy ott termelték a legtöbb kábítószert.

[01:15:10]A legtöbb kábítószer termelést csak a tálibok tudták megakadályozni.

[01:15:15]Se a szovjetek, se az oroszok, se az amerikaiak.

[01:15:17]Teljesen feles, tehát feleslegesen kidobott néhány évet annak érdekében, azért, mert úgy gondolta, hogy stratégiai az egy kulcsfontosságú hely.

[01:15:31]Ühüm.

[01:15:31]Hát igen, azt hiszem, ez elég érdekes gondolatok voltak a végére.

[01:15:33]Ezt még tovább lehetne nyilván elemezni, meg tovább lehetne gondolni, de ezt már a nézőkre bízzuk, mert tényleg letelt az egy óra, és általában ennyit szoktunk erre szánni.

[01:15:43]Úgyhogy én megköszönöm Tálas Péter biztonságpolitikai jellemzőnek, hogy elfogadta a meghívást.

[01:15:49]Véber Balást látták és hallották.

[01:15:52]technikai munkatárs Izso Márton Artur volt.

[01:15:54]Hogyha még nem tették meg, akkor legyenek szívesek feliratkozni a csatornánkra, illetve ahol elérhetik a klasszis podcastokat, illetve a külpolitikai, geopolitikai jellegű podcastokat is.

[01:16:07]Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük, hogy érdekes volt.

[01:16:11]A viszontlátásra.

[01:16:14]Ez a Klassis podcast.