Klasszis Média 1:08:16

Extrém éveken vannak túl a befektetők, az euró tisztább helyzetet teremthet – Klasszis Podcast

befektetéspénzügyinflációeuróportfóliókezelésgazdaságközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Független
Extrém éveken vannak túl a befektetők, az euró tisztább helyzetet teremthet – Klasszis Podcast
tl;dr
  • A bizalmi vagyonkezelés jogi eszköz vagyon átörökítésére; a privátbanki vagyonkezelés értékpapír-portfóliók professzionális kezelése — a két fogalom teljesen eltérő területet fed le.
  • A Hold Alapkezelő tisztán portfóliókezelést végez: az ügyfél átadja a döntési jogkört, a szerződésben csak a devizanemet és egy kötvénylimittel meghatározott kockázati szintet rögzítik.
  • A 2022-es inflációs sokk volt a piac fordulópontja: a magas hozamok arra kényszerítették a megtakarítókat, hogy foglalkozzanak pénzük elhelyezésével, először kötvény-, majd részvényalapokba áramlott a tőke.
  • A háztartások befektetési jegy állománya 5-6 év alatt 4-5000 milliárdról 14 000 milliárd forintra nőtt; a Hold ügyfélszáma 600-ról 1000+ családra bővült.
  • Az euróbevezetés megtisztítaná a piacot: megszűnne a forintban számolás torzító hatása, könnyebbé válna a nemzetközi összehasonlítás, de a Hold fundamentális befektetési filozófiáján nem változtatna.
  • Szabó Balázs személyes devizastratégiája: 50% forint, 50% euró kitettség hosszú távú kockázatkezelési alapon, függetlenül a politikai környezettől; becslése szerint kétharmad eséllyel lép be Magyarország 5 éven belül az eurózónába.
  • A privátbanki ügyfelek portfóliójában jelentős európai túlsúly van a fundamentális megközelítés miatt, míg a fiatal online traderek extrém Amerika-túlsúlyosak; az AI boomban a hardvergyártók (pl. Samsung) kerültek előtérbe.
  • A napi portfóliókövetés digitális elvárása ellentmondásos: piaci kényszer, de a rövid távú ingadozások figyelése torzíthatja az ügyfelek ítéletét — a portfóliókezelési modellben azonban az ügyfél nem kezdeményezhet egyéni tranzakciókat.
  • „Az ügyfeleink jellemzően hozamot meg biztonságot akarnak. Hogyha van teljesítmény, akkor általában az egyéb kérdések eltompulnak.” – Jávorka Imre

Részletes összefoglaló megjelenítése

A bizalmi vagyonkezelés és a privátbanki vagyonkezelés közötti alapvető különbség

A beszélgetés elején a műsorvezető, Imre Lőrinc egy aktuális szabályozói változás kapcsán kérdezett rá a bizalmi vagyonkezelés és a privátbanki vagyonkezelés viszonyára. A vendégek tisztázták, hogy a két fogalom a hasonló hangzás ellenére teljesen eltérő területet fed le.

  • Bizalmi vagyonkezelés: Ez egy jogi fogalom, amelyet jogászok kezelnek. Eredeti, nemzetközi gyakorlat szerinti célja a vagyon (cégbirodalom, ingatlanok, egyéb vagyontárgyak) átörökítésének biztosítása, hogy a tulajdonos halála után a vagyon egyben maradjon. Emellett Magyarországon egy adóelőny is kapcsolódott hozzá, amely most megszűnt. A módosítás lényege, hogy a jövőben kizárólag az átörökítési funkció marad meg ösztönzőként, az adóoptimalizálási célú alapítások megszűnnek.
  • Privátbanki vagyonkezelés (portfóliókezelés): A Hold Alapkezelő által nyújtott szolgáltatás, ahol vagyonos ügyfelek értékpapír-portfólióját kezelik professzionálisan. A fókuszban részvények, kötvények és tőzsdei eszközök állnak, ingatlanokkal nem foglalkoznak.

„A bizalmi vagyonkezelés az egy jogi fogalom. […] teljesen másról van szó.” – Szabó Balázs *

A portfóliókezelés működése és a befektetési tanácsadástól való eltérése

A Hold Alapkezelő üzleti modellje unikális a magyar piacon: kizárólag portfóliókezeléssel foglalkozik, befektetési tanácsadást nem nyújt. A két szolgáltatás közötti különbség:

  • Befektetési tanácsadás: Az ügyfél maga dönt a befektetésekről folyamatos konzultáció mellett. A privát bankár javaslatokat tesz, de a végső szó az ügyfélé.
  • Portfóliókezelés: Az ügyfél átadja a döntési jogkört az alapkezelőnek. A szerződéskötéskor két sarokpontot rögzítenek: a devizanemet (forint, euró, dollár) és a kockázati szintet. Ezt követően minden befektetési döntést az alapkezelő hoz, az ügyfél nem szólhat bele.

„Nálunk ez egészen másképp van, hiszen mi egyébként ilyen szempontból mi egy kivételes szolgáltató vagyunk, mert a piacon szinte minden szereplő az elsősorban befektetési tanácsadással foglalkozik, és mellette esetleg portfólió kezeléssel.” – Szabó Balázs *

A kockázati szintet egy kötvénylimit rögzíti a szerződésben: ez határozza meg, hogy a portfólió mekkora hányadát kell kötvény jellegű eszközökben tartani. Minél magasabb ez az arány, annál konzervatívabb a stratégia. A skála két végpontja:
- Céges likviditáskezelés: szinte teljesen kötvényportfólió, rövid távú, nagyon biztonságos.
- Hosszú távú (5-10 év) magánbefektető: közel 100% részvénykitettség, magas kockázatvállalással.

A portfóliókezelés és a befektetési alapok közötti különbség is tisztázásra került: a portfóliókezelés egy magasabb szintű, személyre szabott szolgáltatás, amely akár olyan alapokat is tartalmazhat, amelyek a nyilvános forgalmazásban nem érhetők el.

A magyar befektetési piac robbanásszerű növekedésének okai

A beszélgetés részletesen elemezte, miért nőtt dinamikusan a magyar befektetési piac és ezen belül a Hold Alapkezelő az elmúlt években.

Makrogazdasági katalizátor: a 2022-es inflációs sokk

A vendégek egyetértettek abban, hogy a piac fordulópontja 2022 körül következett be, amikor az infláció és a kamatok hirtelen megugrása alapjaiban változtatta meg a megtakarítók viselkedését.

„22-23-ra, tehát ott nagyon gyorsan visszarepültünk az időbe. Tehát 14-15%-os diszkontkincstár aukciók voltak. 99-ben voltak utoljára ilyen hozamok a magyar piacon.” – Jávorka Imre *

A nulla közeli kamatkörnyezetből szinte egyik pillanatról a másikra extrém magas hozamok jelentek meg. Ez arra kényszerítette a megtakarítókat, hogy foglalkozzanak a pénzük elhelyezésével. A folyamat két lépcsőben zajlott:
1. Először a pénzpiaci és kötvényalapok növekedtek meg ugrásszerűen.
2. Az elmúlt 1-2 évben a részvényalapok, vegyes alapok és abszolút hozamú alapok is jelentős növekedést mutatnak.

A magyar piac sajátossága, hogy az inflációs sokk itt sokkal extrémebb volt, mint más régiós országokban (pl. Csehországban), ami drámaibb átrendeződést eredményezett.

A piac mérete és a Hold pozíciója

A BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) adatai szerint 2025 végére a tagok által kezelt vagyon meghaladta a 20 800 milliárd forintot. A háztartások befektetési jegy állománya 5-6 év alatt 4-5000 milliárdról 14 000 milliárd forint környékére nőtt.

A Hold Alapkezelő növekedésének okai:
- Jó visszatekintő hozamok, amelyeket az ügyfelek természetesen figyelembe vesznek.
- Unikális pozícionálás (tisztán portfóliókezelés, nincs befektetési tanácsadás).
- Tudatos marketing és tartalomgyártás, ami növelte a láthatóságot.
- Az ügyfélszám 600-ról több mint 1000 családra nőtt, ami piaci részesedés növekedést jelez, mivel a privátbanki ügyfélszám összességében nem nőtt jelentősen.

„Nagyon-nagyon megfordult akkor a piac, amikor lett kamat, lett infláció, lett zűrzavar. Az emberek elkezdtek foglalkozni azzal, hogy miben is kell tartaniuk a pénzüket.” – Szabó Balázs *

Az euróbevezetés hatása a befektetési stratégiákra és a gondolkodásmódra

A beszélgetés egyik központi témája volt, hogy milyen paradigmaváltást jelentene az euró magyarországi bevezetése a befektetők és az alapkezelők számára.

A piac tisztulása

A vendégek alapvetően pozitívan ítélték meg az euróbevezetés perspektíváját. Az egységes deviza számos zavaró tényezőt kiküszöbölne:
- Megszűnne a forintban számolás beidegződése, ami torzítja a hozamok értékelését.
- Könnyebbé válna a nemzetközi összehasonlítás (budapesti vs. bécsi ingatlanárak, fizetések európai kontextusban).
- A hozamok értékelése egyértelművé válna: nem keveredne a devizaárfolyam-változás és a tényleges befektetési teljesítmény.

„Szerintem elképesztően megtisztítja a piacot, hogy akkor egy Európában versenyzünk, nemzetközileg versenyzünk.” – Szabó Balázs *

Stratégiai változások az alapkezelésben

A Hold Alapkezelő megközelítésén érdemben nem változtatna az euróbevezetés. Továbbra is alulértékelt részvényeket keresnének, függetlenül attól, hogy azok euróban vagy forintban vannak denominálva. A befektetési filozófia (fundamentális elemzés, hosszú távú szemlélet) változatlan maradna.

Devizastratégia és a forint felértékelődésének kezelése

A beszélgetés jelentős része foglalkozott azzal, hogyan érdemes gondolkodni a devizakitettségről a megváltozott magyar politikai és gazdasági környezetben.

A történelmi beidegződés és az új realitás

A vagyonos magyar befektetők évtizedeken át a devizát (eurót, dollárt) a vagyonmegőrzés és biztonság szinonimájaként kezelték. A forint gyengülésére játszottak. Most azonban a TISZA-kormány eurobevezetési célja és a javuló országkockázati megítélés miatt a forint erősödött, ami fájdalmas lehet azoknak, akik korábban drágán vettek devizát.

„Amit a Balázs utalt az elején, tehát ebből nehezen tudunk szakadni, hogy miben nézzük a megtakarításainkat. Tehát mert Magyarországon élünk, forintban élünk, hajlamosak vagyunk a devizakitettségünket is forintosítani.” – Jávorka Imre *

Szabó Balázs személyes kockázatkezelési filozófiája

Szabó Balázs részletesen kifejtette saját megközelítését, amelyet példaként állított:
- 50% forint, 50% euró kitettséget tart, és ezt hosszú távú kockázatkezelési döntésként kezeli.
- Az eurós részt nem forintosítja vissza napi szinten, mert az európai célokat szolgál (pl. külföldi ingatlanvásárlás, gyermek taníttatása).
- Az eurós hozamokat az eurós inflációhoz méri, nem a forinthozamokhoz.
- Elismeri, hogy a jelenlegi környezetben (erős forint, magas forintkamatok) pusztán pénzügyileg a forintban tartás lehet optimális, de a kockázatkezelés miatt ragaszkodik a diverzifikációhoz.
- Becslése szerint kétharmad eséllyel lép be Magyarország 5 éven belül az eurózónába a jelenlegi árfolyamszinthez hasonló szinten.

„Én egyébként nem gondoltam át a rövidtávú trade-et. […] régen is hosszú távon gondolkodtam, akkor is voltak kockázatok, most is vannak, most sokkal kisebbek, teljesen másfélék, de én megmaradtam annál, hogy Fidesz világban is 50% Ft 50% eurót tartom, és Tisza világban is így tartom.” – Szabó Balázs *

A vagyonos ügyfelek gyakorlata

A nagy megtakarítók jelentős része már régóta devizában tartja megtakarításai jó részét. Ez a kitettség várhatóan nem épül le, még az euróbevezetés közeledtével sem, mivel az ügyfelek hosszú távú, kockázatkezelési alapon gondolkodnak.

Globális befektetési trendek: Amerika-túlsúly, AI és a keleti eszközök felértékelődése

A beszélgetés kitért arra is, hogyan változik a globális befektetési térkép, különös tekintettel a mesterséges intelligencia (AI) hatásaira.

Az amerikai eszközök dominanciája

Világjelenség, hogy a befektetők – függetlenül lakóhelyüktől – amerikai eszközöket vásárolnak. Ennek okai:
- Az S&P 500 elmúlt 15 éves elképesztő teljesítménye.
- A technológiai szektorhoz kötődő hype-ciklusok (platformcégek, most az AI).
- Az MSCI World indexen belül is 70% az amerikai részarány.

A magyar piacon azonban árnyaltabb a kép:
- A privátbanki ügyfelek portfóliójában jelentősebb az európai túlsúly, mivel a fundamentális alapú megközelítés (amit a Hold is követ) Európában talál több alulértékelt lehetőséget.
- A fiatal, online tradelő réteg viszont extrém Amerika-túlsúlyos, és jellemzően olyan cégeket vesz, amelyeknek hallotta a nevét a közösségi médiában.

„A magyar megtakarítók, akik mondjuk privát bankokban vannak […] azért nem erre az arányra ülnek föl, tehát nem 80%-ban tartanak a részvényeken belül Amerikát, hanem jóval több Európa van közte.” – Szabó Balázs *

Az AI forradalom és a hardvergyártók felértékelődése

Érdekes fejlemény, hogy hosszú idő után nem a szoftvergyártók, hanem a hardvergyártók a sztárok az AI boomban. A három kulcsszereplő közül (Micron, SK Hynix, Samsung) kettő dél-koreai. A Samsung például év végére a világ legnagyobb profitot termelő cége lehet.

A beszélgetés óvatosságra intett a trendek extrapolálásával kapcsolatban:
- A hardverigény változhat, ha a szoftverek hatékonyabbá válnak.
- A kínai AI-modellek versenyt támaszthatnak az amerikaiaknak.
- Dél-Korea földrajzilag keleti, de politikailag a nyugati szövetségi rendszer része.

„Ma a Samsung termeli […] év végére a Samsung lesz az a cég a világon, aki a legtöbb profitot termel.” – Szabó Balázs *

A privátbanki piac szerkezete és a növekedés korlátai

A beszélgetés érintette a privátbanki szektor strukturális kérdéseit is.

  • A privátbanki ügyfélszám Magyarországon nem nő dinamikusan, mivel ez a gazdasági növekedés és a vagyonkoncentráció függvénye.
  • A limitek módszertani kérdéseket vetnek fel: ha a szolgáltatók emelik a belépési limiteket, az ügyfélszám csökken; ha az infláció miatt nem emelik, a reálérték erodálódik.
  • A Hold Alapkezelő a piacon belüli részesedését növelte (600-ról 1000+ család ügyfélre), nem a piac bővüléséből profitált elsődlegesen.
  • A privátbanki limit jelenleg 160 millió forint a Holdnál, de online vagyonkezelési szolgáltatásuk limit nélkül elérhető.

Digitalizáció és az ügyfélkommunikáció kihívásai

A beszélgetés végén izgalmas belső feszültségre világítottak rá a vendégek a digitalizáció kapcsán.

A fejlődés íve: negyedéves riportok → havi riportok → napi applikációs követés. Ez utóbbi azonban ellentmondásos:
- Egyrészt piaci elvárás és versenykényszer, hogy az ügyfelek naponta követhessék portfóliójuk értékét.
- Másrészt a napi árfolyam-ingadozások figyelése torzíthatja az ügyfelek ítéletét: rövid távú mozgásokból vonnak le hosszú távú következtetéseket, ami döntési kényszert és potenciálisan káros viselkedést (pánikeladás, túlzott aktivitás) szül.

„Ez egy elképesztően szerintem izgalmas kérdés, hogy jó lenne, ha ezt nem kéne megmutatni, de minket is természetesen elvisz a piac.” – Szabó Balázs *

A Hold előnye ebben a környezetben, hogy a portfóliókezelési modell miatt az ügyfél nem tud egyéni tranzakciókat kezdeményezni – a kockázati szint módosítása is szerződésmódosítást igényel, ami mindig beszélgetéssel jár.

A Hold Alapkezelő stratégiai fókusza

A jövőre vonatkozó kérdésre a vendégek egyértelművé tették: a digitalizáció fontos, de a legfontosabb stratégiai prioritás változatlanul a befektetési teljesítmény és a szakmai háttér minősége.

„Az ügyfeleink jellemzően hozamot meg biztonságot akarnak. Tehát ez a kettő a meghatározó. Hogyha van teljesítmény, akkor általában az egyéb kérdések eltompulnak.” – Jávorka Imre *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „az ügyfeleknék nyújtott” – valószínűleg „az ügyfeleknek nyújtott” (elírás).
  • „a döfektetési döntések terjét” – valószínűleg „a befektetési döntések terhét” (ASR hiba).
  • „potmétere” – valószínűleg „paramétere” (ASR hiba).
  • „likvitáskezelés” / „likvitás” – következetesen „likviditáskezelés” / „likviditás” (ASR hiba).
  • „hazahoszthatja” – valószínűleg „hazahozhatja” (ASR hiba).
  • „kiszazánknak a úgy kisazánk” – valószínűleg „kis országunknak a... úgy kis országunk” (ASR hiba).
  • „mocskálázzuk” – valószínűleg „méricskéljük” vagy „vizsgáljuk” (ASR hiba).
  • „hombeznek” – valószínűleg „home bias”-nek (ASR hiba, angol kifejezés).
  • „Ilomásk” – valószínűleg „Elon Musk” (ASR hiba).
  • „hyper skillereket” – valószínűleg „hyperscalereket” (ASR hiba, angol szakszó).
  • „szarpapírból” – valószínűleg „sztárpapírból” (ASR hiba).
  • „Valaris” – valószínűleg „Valaris” (tőzsdei cég, ASR hiba, lehetséges helyes alak: Valaris).
  • „wesztest” – valószínűleg „példát” vagy konkrét cég neve (ASR hiba, kontextus alapján a Volkswagen példáját hozza).
  • „Zsidai” – valószínűleg „Zsoldos” vagy más elemző neve (ASR hiba, kontextus: „egy Zsidai szokta használni” – valószínűleg egy ismert elemzőre utal).
  • „právk” – valószínűleg „privát banki” (ASR hiba).
  • „Mforum privát bankáron piac és profiton” – valószínűleg „az Mfor.hu-n, Privátbankár.hu-n, Piac és Profit-on” (ASR hiba).
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Nagyon-nagyon megfordult akkor a piac, amikor lett kamat, lett infláció, lett zűrzavar.

[00:00:05]Az emberek elkezdtek foglalkozni azzal, hogy miben is kell tartaniuk a pénzüket.

[00:00:10]Nem jó tartani a betétben, nem jó nem csinálni semmit.

[00:00:14]22 23-ra, tehát ott ott nagyon gyorsan visszarepültünk az időbe.

[00:00:17]Tehát 14-15%-os diszkontkincste aukciók voltak.

[00:00:22]99-ben voltak utoljára ilyen hozamok [zene] a magyar piacon.

[00:00:24]Tehát, hogy egyik pillanatról a a másikra gyakorlatilag 25-30 évet mentünk vissza az időben.

[00:00:32]Szerintem elképesztően megtisztítja a piacot, hogy akkor akkor egy Európa versenyzünk, nemzetközileg versenyzünk.

[00:00:39]Ez a Klassis Podcast.

[00:00:41]Köszöntöm önöket itt a Klassis podcast legújabb epizódjában.

[00:00:43]Én Imre Lőrinc vagyok, az M4privátbankár.hu újságírója.

[00:00:47]A következő percekben pedig arról fogunk beszélgetni, hogy milyen befektetési stratégiákat érdemes követni a meglehetősen hektikus nemzetközi környezetben és hát mjuk egy olyan környezetben, ami kifejezetten a magyar befektetőknek érdekes lehet, hogy azért érezhetően szemmel láthatóan most egy gyengébb pályára került a forint, miközben azért az országkockázati megítélésünk még mindig javul.

[00:01:11]Úgyhogy egy elég érdekes befektetési környezetben fogok kérdezni két díjnyertes alapkezelőt a Hold alapkezelőtől.

[00:01:18]Itt van velünk, elfogadta a meghívásunkat Szabó Balázs, a Hold alapkezelő vezérigazgatója.

[00:01:22]Köszönöm, hogy itt van.

[00:01:26]Jó reggelt kívánok és köszöntöm a nézőket, hallgatókat.

[00:01:28]És itt van velünk Jávorka Imra, a Holdalkezelő vagyonkezelési üzletág vezetője.

[00:01:32]Jó napot kívánok.

[00:01:32]Üdvözlöm.

[00:01:34]Jó, kánok.

[00:01:34]Köszöntöm és hallgatókat.

[00:01:36]és az az aktualitás, amivel én szerettem volna kezdeni, és amint gondolkoztam egyébként idefelé tartva a stúdióba, hogy a kormány bejelentette, hogy módosít a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó szabályokon, és így eszembe jutott, hogy igazából a bizalmi vagyonkezelés és a privátbanki alapkezelésan viszonyulnak egymáshoz?

[00:01:57]Ez két teljesen különálló fogalom, vagy mondjuk a bizalmi vagyonkezelés, a privátbanki szolgáltatásoknak egy alfaja.

[00:02:04]Mit jelent, vagy mire vonatkozik pontosan az a módosítás, amit a kormány bejelentett a bizalmi vagyonkezelők tekintetében?

[00:02:10]És az az önök munkáját hogyan érinti, vagy önök területét hogyan érintheti?

[00:02:18]Hát a két fogalom az nagyon hasonló.

[00:02:20]Bizalmi vagyonkezelés, meg privát vagyonkezelés, meg privát bankok, meg privát banki szolgáltatás.

[00:02:24]Tehát hogyha az ember először hallja, akkor azt gondol, hogy ezek ezek majdnem, hogy szinonimák.

[00:02:29]Én ezt gondoltam.

[00:02:30]Igen, de de egy de egyáltalán nem.

[00:02:31]Tehát, hogy teljesen másról van szó.

[00:02:31]A bizalmi vagyonkezelés az egy az egy jogi fogalom.

[00:02:36]Tehát ezt úgy kell elképzelni, hogy amikor van egy hát általában vagyonos ember, akinek sok célja lehet ezzel a bizalmi vagyonkezelővel, és ebbe bele bele lehet menni.

[00:02:44]Az egyik célja az lehet, és ez egyébként a nemzetközi gyakorlat, hogy valaki épített egy céget vagy cégbirodalmat, és azt szeretné, hogyha ő majd nem lesz elhúgy meg fog halni, akkor ne essen szét ez a az egyben ez a cég, vagy ennek a cégnek a működése.

[00:03:01]És ezért ő ma rendelkezhet arról, hogy a halála után mi történjen ezzel a ezzel a cégcsoporttal.

[00:03:06]És akkor itt persze belvehetnénk, de mi nem vagyunk ennek a szakértője, mert ezt akarom mondani, ez egyébként egy jogi fogalom, és ezzel jogászok foglalkoznak, de hogy egy bizalmi vagyonkezelőben lehetnek ingatlanok, nem csak cégek meg más vagyontárgyak, de lényeg a lényeg, hogy erről rendelkezhet a az egyén, aki aki elkészíti a a bizalmi vagyonkezelőjét.

[00:03:25]És a van egy másik oka neki, az pedig egy adóelőny, ami eddig volt.

[00:03:31]És most azért van ennek a kérdésnek aktualitása, hiszen ezt az adóelőnyt most eltörölték.

[00:03:38]Szerintem ne menjünk bele a részletekbe.

[00:03:39]Van egy felértékelési lehetőség, amikor bevisszük ezeket az eszközöket a bizalmi vagyonkezelőbe, és amikor történik egy tranzakció, akkor lehet realizálni egy adóelőnyt, a 15%-ot, amit egyébként meg kéne fizetni, azt nem f nem kell megfizetni egy egy részét ennek a fel ennek a felértékelésnek.

[00:03:57]A miért miért csináltak körülbelül 2000 bizalmi vagyonkezelőtt csináltak Magyarországon?

[00:04:01]Részben a második funkció miatt, az adóelőny miatt, részben pedig a az első okán, amit mondtam.

[00:04:06]És most az változik, hogy a széges vagyonnak az átörökítése vagy Igen.

[00:04:10]De de most a második, tehát az adóelőnyek a a tehát az az ösztönző, hogy valaki az adóelőny miatt csinálja bizalmi vagyonkezelőt, az megszűnik.

[00:04:17]Tehát most aki most bizalmi vagyonkezelőt fog csinálni, az abban gondolkodik, hogy az átörökítés neek az okán fog ilyen bizalmi vagyonkezelőt csinálni.

[00:04:25]És hogy ez teljesen más attól, amit egyébként mi csinálunk.

[00:04:31]Privátbanki szolgáltatás vagy privát vagyonkezelésnek hívjuk mi a saját szolgáltatásunkat.

[00:04:35]ahol ugye vagyonos emberek végeredményben egy szolgáltatást keresnek, hogy valaki vegye át az ő vagyonuknak a a kezelését.

[00:04:43]Nyilván szeretne nagy hozamot elérni ezen a vagyonon a megfelelő kockázatok mellett.

[00:04:49]Tehát mondhatjuk úgy, hogy azért nagy dolgok sosem változnak.

[00:04:51]Végeredményben mindenki nagy hozamot szeretne alacsony kockázat mellett.

[00:04:55]És ezek a szolgáltatók, ezek teljesen különböző eszközökkel, mert van, ahol ingatlan van benne, van, ahol például nálunk mi egyáltalán nem foglalkozunk ingatlanokkal, mi csak értékpapírok keretében foglalkozunk elsősorban részvényekkel, kötvényekkel és ingatlant is csak a tőzsdei cégeken keresztül veszünk.

[00:05:12]Tehát hogy és akkor így megyünk bele abba, hogy egyébként mit jelent az, hogy hogy privát vagy önelés vagy privát bank szolgáltatá akkor térjünk is rá erre, hogy hogyan zajlik önmagában egy alapnak a kezelése akkor egy ilyen privátban szolgáltatás kereté.

[00:05:25]Soha nem késő fogalmakat tisztázni, mert mindig tisztázni kell még a vagyonkezeléshez visszatérve.

[00:05:28]Tehát a private banking szolgáltatásokban két jellemző vagyonkezelési szolgáltatás, a befektetési tanácsadás és a portfólió kezelés.

[00:05:36]Mi ugye a portfólió kezelést csináljuk az ügyfeleinknek.

[00:05:39]Ugye az arbizalmi vagyonkezelés fogalma ez mint szó hasonlít, de ez teljesen külön dolog.

[00:05:45]Tehát már entitás jelenik meg a bizalmi vagyonkezelő, ugyanúgy mint ahogy egy magánszemély vagy egy céges forma vagy bizalke biz vagyonkezelő is megjelenhet ügyfélként.

[00:05:54]Hogy hogy zajlik az alapok kezelése vagy az ügyfelek vagyonának a kezelése, az megint két fogalom.

[00:06:02]Tehát mi befektetési alapkezelők is vagyunk, tehát befektetési alapokat kezelünk.

[00:06:05]Erő balázs részleteket mondhat szerintem.

[00:06:08]A az ügyfeleknék nyújtott privát vagyonkezelési szolgáltatásunk pedig az, hogy ránk bízott vagyont különböző értékpapír formákkal kezeljük.

[00:06:16]Tehát ez is ketté választandó, hogy alapkezelés és vagyonkezelés, portfólió kezelési szolgáltatás az ügyfeleknek.

[00:06:25]Portfólió kezelési szolgáltatás.

[00:06:25]Tehát kvázi ezt akkor úgy képzeljük el, hogy valaki a vagyonát akkor rábízza a portfólió kezelőre, és akkor mondjuk negyed évente konzultálnak, de amúgy a portfélő menedzser dönti el, hogy milyen stratégia mentén fekteti be, milyen eszközökbe azt az adott pénzt.

[00:06:44]Így van.

[00:06:44]Tehát Imre használta azt a fogalmat, hogy befektetési tanácsadás, ott történnek az ellentettje.

[00:06:46]Beutalom a pénzt a szolgáltatóhoz és folyamatosan beszélek, ott is privát bankárnak hívják, vagy privát bankárommal beszélek arról, hogy befektessünk, vegyünk-e OTP részvényt, vagy eladjunk OTP részvényt, forintba legyen, vagy euróban legyen, bármikor változtathatom, én döntök, mint ügyfél.

[00:07:01]Nálunk ez egészen másképp van, hiszen mi egyébként ilyen szempontból mi egy kivételes szolgáltató vagyunk, mert a piacon szinte minden szereplő az elsősorban befektetéstácsadással foglalkozik, és mellette esetleg portfólió kezeléssel.

[00:07:14]Tehát és ami nálunk van, az pedig az, hogy csak portfólió kezelés és nulla befektetés tanácsadás.

[00:07:19]Tehát egy kicsit unikális a a szerkezete ilyen szempontból a a annak amit a holdalapkezelő csinál.

[00:07:25]És akkor mit jelent ez a portfólió kezelés?

[00:07:27]Tehát amikor hozzánk bejön egy ügyfél, akkor alapvetően két dologról egyezzünk meg, hogyha nagyon ki akarom sarkítani.

[00:07:32]Ez persze egy hosszú beszélgetés, több órás beszélgetés, de mégis arról egyezzünk meg, hogy egyébként milyen devizában csináljuk ezt.

[00:07:39]Tehát nyilván forint, euró, dollár, ha egyszer euró lesz Magyarországon, akkor ugye már csak majd itt is euró meg dollárban fogunk valószínűleg gondolkodni.

[00:07:46]És a másik pedig az, hogy milyen kockázatok mellett.

[00:07:51]És így működik nálunk a szolgáltatás, hogy ezt a kettőt kell megbeszélni, de utána mindent mi csinálunk, mint Holdalapkezel, utána mindenről mi döntünk.

[00:07:59]Az ügyfél nem szólhat bele, nem kérheti, hogy vegyünk OTP részvényt, hiszen a mi felelősségünk, hogy elérjük a jó hozamot a megfelelő kockázatok mellett, amit mondtam.

[00:08:07]Végeredményben minden erről szól, de ennek itt most az az eszköztára, hogy egyébként mi mi döntünk.

[00:08:13]És ugye mi a világ minden tájáról mindenféle tehát nem nem csak egyszerűen vehetünk részvényeket, hanem köthetünk mindenféle pénzügyi termékeket, derivatívákat, shortolhatunk, longolhatunk, tehát sok értelemben széles eszköztárral dolgozhatunk azért, hogy elérjük a a végső célt.

[00:08:30]Hold alapkezelőnél ezek a kockázati szintek hogyan állnak össze, és igazából mondjuk a legkevésbé kockázatos alapban mely eszközök vannak túlsúlyban és a legkockázatosabb alapban, mely eszközök lehetnek túlsúlyban?

[00:08:44]Vagy vannak-e egyébként ilyen benchmarkok, mert ugye elég nagy akkor a portfólió menedzsernek, a kezelőnek a a szabadságfoka, de jár-e megkötésekkel az, hogy milyen kockázati szintben van az adott vagyon kezelve?

[00:08:57]Szerintem itt itt is ketté kell választani, hogy alapok, tehát mint befektetési alap az egy más kategória, mint a mi portfólió kezelési szolgáltatásunk.

[00:09:04]Tehát a a mi egy mi egy szeres viszonybal állunk az ügyfelünkkel, kijelöli a sarokpontokat a portfólió kezeléséhez.

[00:09:11]Nyilván itt, ahogy a Balá is említette, itt rögzíteni kell, hogy milyen kockázati szint van.

[00:09:16]Mi ezt nagyon egyszerűen határoztuk meg még 20 évvel ezelőtt.

[00:09:18]azt mondjuk, hogy túl sok kérdést nem szabad föltenni a az ügyfeleknek, hiszen hogyha túl sok kérdést kap és mind meg is tudja válaszolni, akkor valószínűleg képes rá, hogy befektetési tanácsadás keretein belül kezeltesse a a vagyonát.

[00:09:30]A mi ügyfélkörünk jellemzően azt várja el tőlünk, hogy a döfektetési döntések terjét vegyük le a a válukról.

[00:09:36]Ezért egy egyszerű sémában kell gondolkodnunk.

[00:09:39]Az, hogy mi legyen a kockázati szintje a portfol, hogy legyen ez beállítva, az egy nagyon lényeges kelléke a a portfolio kezelési jogviszonynak.

[00:09:47]Tehát abban a szerződésben, amit mi az ügyfeleinkkel kötünk, amelyben megbíz bennünket, hogy az ő értékpapírszámláján mi végrehajtassuk a saját döntéseinket, hiszen a döntéseket ránk viszta, ott rögzítünk egy úgynevezett kötvénylimitet.

[00:10:02]Ez definíciószerűen azt jelenti, hogy az ügyfelünk meghatározza számunkra, hogy mindig és mindenkor mennyi kötvény jellegű eszközt kell tartanunk.

[00:10:10]Most a leegyszerűsítve a kérdést, mutatjuk azt, hogy a kötvény, mint kockázottmentes eszköz, nyilván ez egy nagyon erős leegyszerűsítés.

[00:10:20]íjuk meg a világot és ennél mélységei sokkalyolultabbak de gyakorlatilagittel van nekünk beállítva az hogy milyen mozgásteret kapunk arra hogy egyébként saját magunk döntése szerint fektessünk be részvényekbe kötvényekbet de akkor ez egy ilyen zsinor mérték hogy minél magasabb ez a kötvényarán annál biztonságosabb tud lenni azaz Igen.

[00:10:42]Igen.

[00:10:42]Ez így korrelált, hogyha ez százalékos és ez egyszerűen egy százalék-os formában rögzített szám a szerződésben.

[00:10:52]í előt adja meg a 40 vagyon 40%ára vonatkozó hányaddal mi milyen kockázatokat vállaljunk ránk van bízva mi is dönthetünk úgy, hogy a mi mozgásterünkben kötvénytúlsúlyt tartunk ha úgy ítéljük meg a a piacokat vagy az árazásokat hogy kevesebb kockátöítettséget kell tartani és ezt ezt mozgathatjuk mi aktívan kezeljük a portfóliót és vállalunk kockázatokat vagy időzítünk és csúzódunk vissza a kockázatvállalással, megint csak leegyszerűve részvénytartással.

[00:11:20]Tehát ez egy sarkos pontja a szerződésnek, ez a kockázatosságnak a potmétere amellett, hogy a deviza is meg van nekünk jelölve.

[00:11:29]Csak, hogy láss két szélsőséget, két példát.

[00:11:31]Az egyik az az, hogy jön egy cég, és azt szeretné, hogy a parlagon álló likviditásra, hogy nem tudom, ott maradt, nem fizette ki osztalékban, vagy bejött évközben pénz, ott ott parkol a számláján, nem tudja, hogy mit csináljon, akkor gyújtunk cégeknek likitás kezelést, akkor az szinte teljesen kötvénybe kerül.

[00:11:46]Ugye az a cél, hogy ha ő az gyakorlatilag néhány napon belül fel szeretné használni, akkor mi vissza tudjuk adni azt a pénzt neki, és akkor az történik, hogy akkor ő befektetheti, vagy nem tudom, használhatja bármire.

[00:11:58]Ugye ez egy nagyon rövid, távú, nagyon biztonságos szolgáltatásnak kell, hogy legyen.

[00:12:01]És akkor van a másik oldala, a skálának a másik vége, amikor meg mondjuk jön egy magánszemély, azt mondja, hogy itt ez a pénz, igazából nincs rá szükségem.

[00:12:12]5-10 éves távon nem is akarok hozzányúlni, majd egyszer a gyerekeimnek lesz.

[00:12:16]Remélem sokáig fogok élni.

[00:12:19]Nyugodtan a legkockázatosabbat szeretném, akkor meg szinte 100% részvénybe kerül ez a portfólió.

[00:12:23]És akkor ugye itt a benchmark is teljesen mások, hiszen az egyiknél ugye mondjuk egy kötvény, tehát egy kötvényportfólióval versenyzik, meg egy kötvényindexhez mérjük a teljesítményünket.

[00:12:34]A másikban pedig a mondjuk az MSCI Worldnek a a részvény indexéhez mérjük.

[00:12:38]Az MSCI World ugye az, ami a fejlett világnak a részvényidexseit tömöríti.

[00:12:42]Tehát ugye ez egy ilyen nagyon átlagos részvényidex a világnak.

[00:12:45]És hát ugye teljesen más benchmark van, teljesen más elvárások.

[00:12:49]Csak azt akarom mondani, hogy és akkor persze a portfólió jó része a kettő között van, tehát val valahol a valahol meg ehhez képest köz, de akkor nagyon fontos, hogy mi a célja az adott befektetőnek rövid távú cél, vagy hosszú.

[00:13:00]Igen.

[00:13:00]És amikor jön egy tehát ha nem például ilyen céges likvitáskezelésről van szó, és jön hozzánk egy ügyfél, akkor sokszor elhangzik az, hogy igazából ahhoz, hogy mi a részvényesi tudásunkkal hozzáadott értéket tudjuk terem teremteni, ha nincs legalább három éve az ügyfélnek, akkor nem biztos, hogy hozzánk érdemes jönni.

[00:13:19]Tehát ha ő gyors sikert akar részvényekkel, akkor rögtön ezen az első beszélgetésen az Imrék leülnek az ügyfelekkel.

[00:13:25]Ugye Imrének van még 16 kollégája, ők a privát privát bankári csapatunk.

[00:13:30]Akkor akkor gyorsan kiderül, hogyha nem biztos, hogy egymást keressük.

[00:13:34]Tehát akkor mi el szoktuk mondani, hogyha ő nagy hozzamot szeretne, részvényekben szeretne, azt szeretné, azt lehetne látni, hogy részvényekben legyen a pénz, de nincs ideje, legalább három éve, akkor nem minket keres.

[00:13:45]Tehát itt a gyorsan le kell fektetni a a szabályokat, meg tisztán meg kell beszélni a a a költségektől kezdve.

[00:13:50]tényleg kockázatalos deviza, amiről beszéltünk példákon keresztül, hogy mi történhet egy portfólióval, hogy hogy az ügyfélnek legyen egy legyen egy képe arról, hogy hogy mégis hol van hol vannak a realitások, merthogy ezek egyébként nagyon különböznek.

[00:14:03]Tehát van ügyfél, aki már a pozitívammal is elégedett, van, aki meg 30%-ot akar minden évben.

[00:14:09]Tehát itt itt kell, azt gondolom egy egy közös nevezőre jutni ebben a kérdésben.

[00:14:13]Na, mindjárt rátérünk a a piaci körülményekre, mert a bevezetőben említettem, hogy azért meglehetősen hektikus a az elmúlt igazából öt-h évben a a piaci környezet, de azt mondtam szintén a bevezetőben, hogy két díjnyertes alapkezelővel beszélgetek.

[00:14:28]Hát ez úgy pontos, hogy a Hold alapkezelő igazán sok díjat zsebelt be különböző alapjaival a klasszis privátbanki díját adón.

[00:14:34]Plusz hát ugye a Hold alapkezelő lett az év legdinamikusabban növekvő alapkezelője.

[00:14:44]Mit gondolnak, milyen folyamat eredményeként csúcsosodhatott ki ez az egész történet egy ilyen díjban?

[00:14:50]Milyen mérőszámok alapján lehet igazából kijelenteni azt, hogy hogy ilyen dinamikus fejlődés ment végbe a hold alapkezőnél és?

[00:14:57]Nagyjából milyen időtávra teszik ezt a dinamikus fejlődést?

[00:15:01]Ez a dinamikát az gondolom a kezelt vagyon alapján mérik.

[00:15:05]Másból nem nagyon lehet.

[00:15:08]Bocsánat, itt akkor rögtön hadzam be, hogy a befektetési alapkezelők és vagyonkezelők Magyarországi szövetsége, a Bamos tagjai 2025 végére több mint 20800 milliárd Ft-nyi vagyont kezeltek.

[00:15:20]Ekkora a piac.

[00:15:20]Tehát most e e az teljes torta, vagy hogyan kell ezt elképzelni?

[00:15:26]Szerintem lehet, hogy ebben vannak ilyen alapok alapjai duplikációk.

[00:15:27]Szerintem jobb nézni.

[00:15:29]A nemzeti Banknak van olyan statisztikája, hogy mi a háztartások befégi állománya.

[00:15:33]Meg meg lehet nézni a nem pénzügyi vállalatok, tehát a mondhatjuk, hogy akkor a rágazdaságban szereplő vállalatoknak a a befektetési jegypiacát.

[00:15:41]És egyébként ez is közel közel ezt jelenti, de hogy talán pontosabb a a nemzeti banki statisztikákat használni.

[00:15:46]Ugye a háztartásoknál azért azt kell látni, hogy csak ugye dinamikus piacról beszélünk, hogy egy olyan 5-6 éve olyan 4-5000 milliárd Ft-ot tartottak a magyar háztartások befektetési jegyekben.

[00:15:56]Most ez 14000 milliárd környékén van, tehát a piac is nagyon nagyot nőtt.

[00:16:01]Ezen belül mi gondolom azért kaptuk a a díjat a privátbonker.hu-tól itt a klasszis díjátadon, mertogy mi tudtunk a legnagyobbat nőni valamilyen mérőszám alapján.

[00:16:12]De azért azt fontos hangsúlyozni, hogy amúgy a piac nagyon nagyot nőtt.

[00:16:16]És akkor én elmondok egy pár mondatot arról, hogy szerintem miért nőtt a Hold és a piac.

[00:16:18]És aztán émete pedig szerintem a privát banki részről, a ugye ami a a privát vagyonkezelés szolgáltatásunkról, mert mert azért különböző dinamikák is lehetnek, de szerintem nagyon-nagyon megfordult akkor a piac, amikor lett kamat, lett infláció, lett zűrzavar.

[00:16:33]Az emberek elkezdtek foglalkozni azzal, hogy miben is kell tartaniuk a pénzüket.

[00:16:38]Nem jó tartani a betétben, nem jó nem csinálni semmit.

[00:16:43]Tehát ez a 22 körül járunk.

[00:16:44]Ez a 22 körül járunk.

[00:16:44]És akkor akkor nagyon meglódul ez a piac, hiszen akkor egyértelműen látszik az, hogy az embereknek ez a fajta gondolkodása, ez ugye megmozgatja azt, hogy most betétbe tartom, államkötvénybe tartom, befektetési jegyben tartom-e a pénzemet.

[00:17:00]És egyébként először így is nőtt a piac, hogy a pénzpiaci alapok meg a kötvényalapok nőttek nagyot.

[00:17:03]Tehát ha megnéznénk a számokat, akkor először a változás nem arra, hogy az emberek hirtelen rohantak részvényt venni, az emberek hirtelen rohantak pénzpiaci alapot venni, kötvényt venni, államkötvényt venni, hiszen látszódott, hogy valamit kell csinálnom a pénzemmel.

[00:17:16]Nyilván volt egy olyan része is, hogy a 2010-es években nagyon nőttek a megtakarítások, tehát volt vollyan pénz, ami kereshette a a helyét.

[00:17:22]Tehát nyilván nyilván az összes megtakarítás is nagyon nőtt összességében Magyarországon.

[00:17:27]Na és akkor ugye az látszik, hogy ezen belül a Hold azért tudott szerintem sikeres lenni.

[00:17:32]Nyilván nagyon egyszerű válasz lenne azt mondani, hogy mert jók voltak a visszatekintő hozamok.

[00:17:36]Az ügyfelek nyilván megnézik a azt, hogy milyen hozamú portfóliók, alapok az, amikbe fektetnek.

[00:17:43]Tehát van egy van egy ez egészen egyszerű és ez mindig mozgatja a piacot.

[00:17:47]Ezt nem érdemes elvitatni.

[00:17:47]Másik oldalról azt gondolom, hogy a Hol tudott úgy kommunikálni, hogy megmutassa magát ezen a ezen a piacon.

[00:17:54]Egyrészt van ez az unikális jelenség, hogy mi nem vagyunk, amit mondtunk, befektés tanácsadó, portfólióelés vagyunk.

[00:18:00]Ezt szerintem nagyon ki tudtuk domborítani.

[00:18:01]Nőtt az ilyen típusú szolgáltatásra az igény.

[00:18:06]Egyre többen jöttnek rá, hogy nem biztos, hogy tradelni akarok, nem biztos, hogy pörgetni akarom a pénzem.

[00:18:11]Nem, a múlt nem mindig azt mutatja, hogy jól járok vele.

[00:18:13]Van, aki jól jár, van aki nem jár jól, de sokan nem járnak jól, és azt gondolják, hogy segítséget kell keresniük.

[00:18:18]A másik, ami hát ez egy egészen egyszerű ilyen nem tudom, üzleti jog.

[00:18:22]Szerintem sokkal jobban megmutatta magát, ahol alapkezelő.

[00:18:24]mondhatjuk úgy, hogy erősítettünk a a tartalomgyártásra megjelenésre a marketingen, tehát láthatóbbak lettünk a piacon.

[00:18:30]Ezt sem ezt sem érdemes elhallgatni.

[00:18:32]Tehát ez is egy része volt annak valószínűleg, hogy többen megtaláltak minket.

[00:18:35]De azt látjuk, hogy sokan, akik bankokból esetleg keresték ajuket, azok arra jutottak, hogy ha keresek, akkor megtalálták a oldalabkezelőt.

[00:18:42]Amíg nem kerestek, mert nem kellett, mert nem fontos, nincs infláció, nullán is tarthatom, tök mindegy, mit csinálok a pénzemmel.

[00:18:49]Ez az érzés uralkodott.

[00:18:49]Addig addig addig nem kerestek új szolgáltatót.

[00:18:54]Ühüm.

[00:18:54]Hát nem nehézett bármivel kiegészíteni.

[00:18:56]Nyilván az elmúlt négy évben egy olyan együttállás volt, amit mi amit mi jól tudtunk kihasználni, jól használtunk.

[00:19:02]Ö a az, hogy a teljesítményeink ugye ott azért nekünk évtizedes múltunk van, tehát ilyen szint ilyen oldalról jól indultunk, de ez nem is az elsődlegesen kiemelendő szerintem is a az állampapírpiaci változások meg a kamatmjelenése.

[00:19:15]Tehát az ÖSZ 22 23-ra tehát ott ott nagyon gyorsan visszarepültünk az időbe.

[00:19:20]Tehát 14-15%-os diszkontkincselgyű aukciók voltak.

[00:19:25]99-ben voltak utoljára ilyen hozamok a magyar piacon.

[00:19:27]Tehát, hogy egyik pillanatról a a másikra gyakorlatilag 25-30 évet mentünk vissza az időben.

[00:19:35]Egy generáció nőtt már föl szinte, akik nem láttak érdemi kamatokat, hozamokat Magyarországon és Magyarországon is olyan időket éltünk 17 és 20 a covidig, hogy itt is láthattunk nullás kamatokat.

[00:19:47]Tehát gyakorlatilag a a cégek esetében is teljesen mindegy volt, hogy a likviditásokat bankbetétből valamilyen értekpapírban tartják.

[00:19:56]Nem volt érdemi hozadéka.

[00:19:58]És akkor egyszer csak eljött egy olyan pillanat, amikor nagyon nem volt mindegy, hogy ki milyen gyorsan ébredt.

[00:20:03]Tehát a céges oldalról, aki elkezdett likviditással foglalkozni, és mi akkor osztunk likviditás portfóliót, direkt ezt a terhet levéve a az ügyfeleink váról, és a az ügyfeleink cégei jöttek be ilyen típusú portfólióba, kezeltük a likviditásokat.

[00:20:20]10%-os kamat van egyik pillanatra másikra az likvitás kezelés oldaláról nagy hozzadékkal bír és ebből nőtt tovább ez a piac vagy nőtt a torta az egész piacon ez nagyon érdekes hogy hogy akkor tényleg itt a 22 környékén megjelentek megjelent az infláció megjelentek a a magasabb kamatok és akkor ez egy felől ösztökélte az embereket arra hogy hát nehogy már az infláció megegyeje a pénzemet plusz még amúgy jó hozamokat is el tudok érni befektetésekkel eközben ugye ott van, hogy vagy ezt kérdezem, hogy ott van ez is, és akkor ez lehet a a az önök szolgáltatásának egy előnye, hogy amúgy meg annyira nem akarunk percről percre piaci mozgásokat böngészézgetni és figyelni, hogy most éppen melyik részvény mozdul, hanem ezt kezelje valaki egy kezelje egy profi.

[00:21:07]Igen.

[00:21:07]Hát visszatérve ehhez a gondolatmenethez, tehát azért nem olyan egyszerű a megfelelő termékeket kiválasztani.

[00:21:12]Most visszamegyünk 22-23-ban az állampapírok piacára.

[00:21:13]Ugye ez nem sokat tett hozzá ez a magyarországi fejlődéshez a webkincstár meg az állampapírpiaci kínálat is.

[00:21:20]Tehát sokak figyelmét és rengeteg számra nyílt a a webkincstárán is.

[00:21:24]Tehát ez már közelebb osta a a szereplőket a a piacokhoz.

[00:21:30]És igen, tehát hogy kiválasztani abból is, hogy mikor melyik a jó állampapír, a fix vagy a változókamatozású, vagy az infláció követő.

[00:21:38]Ennek nem pusztán divatja van, hanem konkrét tartalma, hogy valaminek nagyobb hozadékkal kecsegtethet.

[00:21:43]Nehéz a választás, és mi mint portfólióelő, ebben ebben azért nyilván a szakmánkból adódóan otthonosabban kell, hogy mozogjunk.

[00:21:52]Egyébként csak kiegészítő, ugye mondtad, hogy 22-ben indult-e egyébként, tehát nem teljesen már előtte is, tehát a 21-ben, a 21-ben is már látszott mondjuk vagy vegyük Amerikát, ahol ahol nem igazán hatott egyébként az orosz-ukrán háború, és ott is felmentek egyébként a hozamok, meg az infláció, tehát hogy másokból is volt, nem csak a háború.

[00:22:10]Mondjuk előtte a koronavírus járvány is nyilván igen az először ugye levitte a keresletet, de utána lett egy olyan világ, ahol egyébként az ipar nagyon felpörgött, nagy hiányok voltak és aztán sok mindenben infláció lett.

[00:22:19]Tehát ugye a 2015-től 20-ig alacsony energiaár, nulla infláció satöbbi világból ugye átmentünk egy másikba, ami ugye Magyarországon is csak ezt akarom mondani, hogy szerintem ugye amúgy is történt a világban, tehát mindenhol Európában is magasabb lett az infláció, meg Amerikában is magasabb lett az infláció, meg a hozamok, de ami tényleg nagyon durva volt, hogy a magyar magyar ügyfeleket, vagy hát a magyar megtakarítókat mennyire megütötte ez a 22.

[00:22:42]Tehát ugye extrém magas volt nálunk az infláció, ezért extrém magas volt a a kamat.

[00:22:47]Ugye a jegybank ugye akkor ment ez, hogy az alapkamat maradt 13, de az irányadókamat valójában 18.

[00:22:51]Tehát tehát nagyon hirtelen mentünk át egyik extremitásból egy másikba.

[00:22:55]És most itt az ügyfelek oldalára akarom kiejezni, hogy ez ugye azt eredményezte, hogy ülünk és nem kell csinálnunk semmit.

[00:23:01]És akor egyszer csak nem az van, hogy 2% inflációt három lett meg négy lett, meg öt lett, és akkor lassan majd elgondolkodunk, hanem az lett, hogy azt értük, hogy a nullából 18 lett a kamat, meg a nullából nem tudom ugye 25% lett az infláció.

[00:23:15]Tehát, hogy hogy brutál brutálisan arcon csapta a az ügyfeleket meg a megtakarítókat, hogy hogy hoppá hoppá, itt itt itt nagyon egyik extrémitásból mentünk a másikba, és nagyon-nagyon el kellett gondolkodni, hogy ki mit csinál a pénzével és ez nagyon-nagyon megmozgatta a piacot.

[00:23:28]Ez ugye extrém Magyarországon más, a lengyelnél sem volt ennyire extra, pedig őket is érinti a háború.

[00:23:33]Nyilván Amerikában is volt rálozó emelkedés, de hát az meg az meg egy teljesen másik világ.

[00:23:38]Csak azt akarom mondani, hogy nagyon másképp érintette ez a néhány év ezeket a az országokat, régiókat.

[00:23:40]A piac fejlődése garantáltnak tűnik a következő években úgy is, hogy azért itt most Magyarországon és éppen a keddi napon tovább csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank.

[00:23:51]Látjuk, hogy a magyar 10 éves hozam is csökken.

[00:23:53]Szóval, hogy lehet, hogy megint lesz egyfajta markánsabb piaci változás Magyarországon.

[00:24:01]Alacsonyabb hozabonk, alacsonyabb kamatok.

[00:24:03]Igen, ebbe az irányba megyünk, de hát mert nagyon-nagyon messze vagyunk attól, amikor a negatív reálamok voltak szinte mindenhol a világban.

[00:24:09]Ugye a 10 meg a 30 éves kötvényhozamok is ilyen hát volt, ahol ugye negatív territóriumban mentek ezek, ugye elsőban Japánban, Európában, Amerikában magasabb volt, de Amerikában is nagyon nags, tehát azt azért nem várjuk vissza.

[00:24:23]Hát ugye azt látjuk, hogy Németországban 3% körül van a 10 éves eurós kamat, akkor ugye nagyon nehéz azt gondolni, hogy Magyarország meg majd lemegy nem tudom egyre vagy kettőre, vagy akár háromra.

[00:24:35]Tehát, hogy azért azt akarom ezzel mondani, hogy Magyarország most szépen csökken bele az európai átlagba, amit nagyon-nagyon jó látni, merthogy sokkal drágábban finanszíroztuk magunkat, és az egy rossz dolog volt.

[00:24:45]De mivel hát a az alap, a benchmark, az európai kamatok jóval magasabban vannak, mint 10 éve, ezért oda szerintem nem fogunk visszamenni.

[00:24:53]Tehát az a hatás, hogy a megtakarítóknak gondolkodniuk kell, hogy mit csináljanak, mert 3 4 5 6%-os kamatok vannak, az infláció ugyanost éppen nagyon-nagyon alacsony, de én azért nem gondolom, meg a holdalapkező csapat nem gondolja, hogy örökre, akkor most 10 évre meg meg utána esetleg beállunk egy ilyen 2% alá, vagy 2% köré.

[00:25:10]Tehát ezek most egy extrém számok, a lefelé extrém számok.

[00:25:13]Úgyhogy úgyhogy szerintem a ügyfeleknek az, hogy kell gondolkodniuk, az szerintem meg fog maradni, de való igaz, hogy hogy Magyarország most egy külön pályát jár be.

[00:25:21]Ö nyilván itt a választások után a Tisza kormánynak a a ugye, hogy hazahoszthatja az EU-s pénzeket, a a bizalom, a az eurocsatlakozásnak a terve, ezt nem most kell szerintem kielemeznünk, de hát ugye itt ez ez nyilván elképesztően nyomja, erősíti a forintot és lefele nyomja a kötvényozat.

[00:25:38]Nem most kellemeznünk, de arra viszont nagyon kíváncsi lennék szakértőként mit gondolnak arról, hogy mekkora paradigmaváltást jelentene mondjuk a a az alapkezelői stratégiákban az, hogyha euróval fizetnénk Magyarországon, ami nyilván még egy négy-öt éves történet lehet jó esetben, de hogy önmagában az, hogy akkor mondjuk amikor devizát választunk ki, akkor már csak dollárt vagy eurót tudunk majd kiválasztani.

[00:26:01]Hát szerintem levonna egy csomó csomó gondot levonna ez a dolog.

[00:26:04]Én a pozitívumait látom elsősorban.

[00:26:10]Tehát a magyar emberek szerintem ugye hozzászoktak ahhoz, hogy forintban számolnak mindent.

[00:26:14]És ugye itt a kiszazánknak a úgy kisazánk, hogy mondjuk ugye nominális GDP-ben 1,1%-a vagyunk az Európai Uniónak, tehát itt vagyunk egy nagy régiónak, egy nagy gazdasági régiónak a részei, de ugye nagyon kicsiként egy ilyen egy mondjuk akkor egy 1,1 1,2% között vagyunk.

[00:26:28]És akkor mi mi az agyunkkal meg az ügyfeleink az agyukkal legtöbbször ugye forintban gondolkodnak.

[00:26:36]És hogy szerintem ez egy nagyon érdekes gondolatkísérlet lesz látni, hogy hogy ez ez majd hogy fog megszűni, mennyian tud megszűni.

[00:26:43]Még mindig visszaszámoljuk, hogy az forintba mennyi lett volna.

[00:26:45]És hogy és hogy persze hát eltűnik majd, nem lesznek forintos alapok, nem lesz majd értelme ugye forintkamat, nem lesz forintkamat, nem lehet azt nézni, hogy mennyi a euró forint kamat közötti különbözet, nem lehet nézni deviz a változást, de másik oldalról ha ezt el is veszítjük, és akkor ilyen értelemben veszít valami sajátosságot a magyar alapkezelő meg a magyar szolgáltat szektor.

[00:27:04]De hát másik oldalról meg meg végre lehet azt érteni majd, hogy a budapesti ingatlant könnyebben átszámítom Bécs ingatlanra, a fizetésemet könnyebben európai kontextusba tudom helyezni.

[00:27:14]Tehát lesz egy csomó szerintem olyan előnye, ami ami jól elávilágít egy egyfajta könnyebb összehasítást Magyarország és Európa között.

[00:27:22]És a hozamokban is ugye, tehát hogy a mi szektorunkat is kiemeljem, tehát a hozamokban, hogy akkor végre tudjuk mérni, hogy nem az ügyfélnek a forintban fog gondolkodni, hogy 10 vagy 15% hozzamot értünk el.

[00:27:31]Tehát 2023-ban nem volt nehéz elérni 10% fölötti hozamot, ha valaki betette kötvénybe, megkapta a nagy hozamot.

[00:27:40]En de hogy akkor ez mit jelentett Euróba, az jó hozam volt-e?

[00:27:41]Tehát ezek ilyen zavart okoztak szerintem az a az az ügyfelek fejébe, vagy az, hogy mi mi a benchmark, mi a jóhozam.

[00:27:48]Tehát amikor a magyar forint elgyengült és nagyok volt a kötvényzal, akkor zavart okoztak.

[00:27:53]Tehát szerintem elképesztően megtisztítja a piacot, hogy akkor akkor egy Euróba versenyzünk, nemzetközileg versenyzünk.

[00:27:59]Úgy összességében egyébként ha egy mondatba kéne válaszolom, akkor azt nálam semmit nem változtat a holdal alapkezelő hozzáállásán.

[00:28:06]Így is, úgy is abban gondolkodunk, hogy alulértékelt részvényeket keresünk.

[00:28:11]Egyébként nem az a lényeg, hogy ezek euróban vannak-e, vagy forintban, mind a kettőben alulértékelt, mind a két devizában alól értékelt részvényeket keressünk, mind a kettőben ki tudjuk ezt számolni, nincs igazából jelentősége, de szerintem tisztulni fog ez a ez a kérdés a fejekben, és én én ezt valamiért pozitívnak látom.

[00:28:27]Ühüm.

[00:28:28]hozam.

[00:28:28]Ez a legfontosabb.

[00:28:28]Minden egyes beszélgetés azzal indul el, hogy hogyan, milyen módon, melyik alapba fektetve tudom a legjobb, legkecsegtetőbb hozamokat elérni.

[00:28:40]Feltétlen vannak más szempontok is nyilván, hogy hogyan határozzak egy befektetés mellett, de hogy ez az első kérdések között fel szokott merülni kapásból?

[00:28:52]Hát az valami portfólió kezelés a szolgáltatásunk.

[00:28:53]Nem így merülnek föl ez a kérdésnek.

[00:28:55]Ez nem így merülnek föl ezek a kérdések.

[00:28:57]Tehát még ugye kezelünk befektetési alapokat, tehát a holdalapkezelő által kezelt befektetési alapok elérhetők a kereskedelmi banki palettán, vagy a private banking szolgáltatások alatt is.

[00:29:07]Az általunk kezelt befektetési alapok elérhetőek online módon a holdall forgalmazó Zrt.

[00:29:15]Tehát ott ott, hogy a az alapjaink közül hogy választ az ügyfél.

[00:29:17]A private bankingben nyilván ez tanácsadói segítséggel válogathat az alapok között.

[00:29:24]A az online szolgáltatásunknál ott magára van utalva az ügyfél.

[00:29:27]De amikor portfólió kezelési szolgáltatást akar igénybe venni valaki nálunk, akkor mi nem arról beszélgetünk az ügyfeleinkkel, hogy hogy milyen alapot válasszon.

[00:29:35]Nem is beszélgethetünk erről, hiszen az befektetési tanácsadási tevékenység.

[00:29:42]Tehát mi portfólió kezelési fölhatalmazást, egy nagyon erős mandátumot kapunk az ügyfelek.

[00:29:45]Mi az ügyfelekről?

[00:29:46]időtávokról, kockázati szintekről, a családi vagyoni viszonyokról, a a az ehhez illeszkedően az elgondolásokról jövőten, arról beszélgetünk, és abból alakulhatnak ki stratégiák, amely alapján az ügyfél nálunk rögzíteni tudja azokat a sarokpontokat, amelyben már ránk bízza a döntéseket.

[00:30:06]Tehát ezek a beszélgetések nem alapról, nem egyedi eszközökről szólnak, hanem stratégiákról, időtávró kockázatról.

[00:30:13]Igen.

[00:30:13]Tehát ez megint egy ilyen fogalmi különbség, hogy a portfólió az más, mint az alap.

[00:30:16]Persze megint csak megkérdezhetné valaki, aki nem ezzel fog, hát mi a különbség az alapban is vannak részvének kötvények a portfólióban is.

[00:30:23]Tehát végeredményben persze ha úgy nézzük, akkor ha megnézzük a legtöbb ügyfelet, akkor mindenkinek lesz benne kötvénye, részvénye, esetleg kriptodevizája, ingatlan satöbbi.

[00:30:31]Tehát hogy ez ez így igaz, de mégis nagyon fontos gondolatiságban nagy különbség van a kettő között.

[00:30:38]Tehát amikor bejön hozzánk egy ügyfél, és ugye az Imre mondja, hogy portfóliókról beszélget vele, az azt jelenti, hogy ez egy ilyen magasabb szinten beszélgetünk.

[00:30:45]Ugye egy alap az egy konkrét dolog, befektetési alap, annak van egy leírása, van egy portfólió kezelője, van egy kockázati szintetje.

[00:30:53]Olykor meg van határozva százalék-ra, hogy 40 és 50 közötti részvényarányt, 40 és 50% közötti részvény arányt tart.

[00:31:00]Ugye a portfóliókezelés az egy tágabb dolog, az ezek fölött van.

[00:31:03]Ö a mi portfellókezeléseinkben is vannak olyan alapok, amik nem érhetők el azoknak, akik az online-ban vásárolnak, vagy a privát bankoknál.

[00:31:11]Tehát nyilván mi megtartunk bizonyos pontokat, amiket csak a privát vagyonkezelt ügyfeleink érhetnek el, hiszen nekik akarjuk adni ilyen értelemben a legszínvonalasabb szolgáltatást.

[00:31:23]Tehát ez ezért különbözik ez a befektetési alap és a portfólió közti különbséges.

[00:31:28]Ez ez nekünk nálunk ez pont élesen felmerül, de akár csak a bizalmi vagyonkezelés meg a privát vagyonkezelés, ezek is egyértelműen szinonimának hangzanak, hogyha elsőre hallja az ember.

[00:31:39]Tehát egyfajta ilyen definíció tisztázás akkor itt zajlik.

[00:31:41][nevetés] Igen.

[00:31:42]Ez fontos.

[00:31:42]Igen.

[00:31:42]És ezt ezt ezt tényleg ezt nem lehet elégszer tisztába tenni.

[00:31:47]Tehát ez a beszélgetéseknél sokszor fölmerül így.

[00:31:48]Tehát amikor a portfólió kezelési mandátumot kapunk, mi az, hogy mi a portfóliókezeléshez kapcsolódon a a célokat meg a kockáti kitettségeket milyen eszközökkel valósítjuk meg, az az már a mi hatáskörünk.

[00:32:01]Ott az ügyfélnek arra már nincs ráhatása.

[00:32:04]Mi tudunk összerakni portfóliót olyan elemekbe, amit befektetési alapok alkotnak.

[00:32:08]Tudnánk összerakni portfolót, úgyhogy teljesen egyedi elemi eszközök, részvények, direkt kötvények.

[00:32:16]A nem az nem az a lényeg, az a lényeg, hogy milyen fölhatalmazásunk van, milyen kockát és hogy tudjuk mi megvalósítani a a célokat, amiz illetve hogy hol van közös metszete az ügyfél elvárásának, meg a mi lehetőségeinknek van-e egyáltalán, mert nyilván jelentkezhetnek igény irreális igényekkel is ügyfelek, akkor nekünk nyilván meg kell, hogy legyen a válaszunk, hogy mi ezt nem tudjuk teljesíteni.

[00:32:39]egyébként az ügyfél szám növekedése az mennyire korrel áll a kezelt vagyonnak a méretével?

[00:32:46]Tehát, hogy gyakorlatilag mindkettő mondhatjuk, hogy dinamikusan növekszik a magyar piacon és a Holdnál.

[00:32:56]Hát a a az ügyfélszám a magyar piacon és akkor most hogy a tehát hogy milyen mocskálázzuk a a vagyont, tehát hogy az ügyfélszám a magyar piacon növekszik, mert egyre többen fordulnak értékpapírok felé.

[00:33:08]Ez ugye jól látszik a Webkinstánel, jól látszik a a piacon, jól látszik a befektetési alapok állományának a növekedéséből is.

[00:33:12]A private banking ügyfélszám, tehát hogy bizonyos limit fölötti megtakarításokról beszélünk.

[00:33:21]Itt mekkora a limit egyébként nagyjából?

[00:33:22]Honnan tudól beszél?

[00:33:22]160 milliót a limitátkezelési szolgáltatásunknál, de 22 mi elindultunk az online vagyonkezeléssel a portfóliózelési szolgáltatásunkat azt kiterjesztettük az online ténre ott pedig limit nélkül elérhetőek vagyunk most ennek a részleteiben nem menjek akor rákérdezed akkor szívesen beszélünk erről is.

[00:33:44]Tehát a private banking szegmens az nem tud szerintem Magyarország olyan dinamikusan nőni, mert nyilván az meg kéz a kézbe kell, hogy járjön a a gazdasági teljesítménnyel vagy a az ország GDP-nek a növekedésével.

[00:33:56]Abba abba pedig nem volt túl nagy változás az elmúlt három négy évben.

[00:34:02]Itt inkább hátallok átalokálódnak a a vagyonok vagy diverzifikálódnak.

[00:34:10]Ühüm.

[00:34:10]Tehát az ügyfélszám a szektor az nem nem igazán nő.

[00:34:12]R láttam már 60000-es számot is rá, meg 40000-est is, de amikor azonos módszertannal nézik, akkor akkor akkor az nem igazán nő.

[00:34:19]Ugye itt azért elég fontos az a fajta tehát a módszertani kérdésben az a az a kérdés, hogy tényleg, hogy lehet ugye ha mindig növeljük a a limiteket, akkor ugye nem tud nem tud feltétlenül olyan gyorsan nőni.

[00:34:32]Tehát ezt tehát ezt azt akarom, hogy ez elég nem megzag, tehát nehéz ezt így nézni.

[00:34:35]Meg ez nem biztos, hogy minden szempontból olyan sokat elmond a társadalom vagyoni helyzetéről, mert ha most van 10 nagy szolgáltató és mindegyik kétszeresére emel limitet, akkor ugye csökkenni fog nyilván a a privátbanki ügyfelek száma.

[00:34:47]Tehát ez ez nyilván így tud változni, de ugyanakkor meg az sem egy járható út, hogy ezt a privátbanki limitet folyamatosan lejjebb vigy hát vagy vagy akár, hogy ugyanott tartjuk, mert akkor az infláció megeszik.

[00:34:59]Igen.

[00:35:00]Ugye szoktuk ezt mérni, hogy hány Budapest ingatlant lehet venni abból, ahol most tart a limit, hogy a lehet, hogy amikor 60 millió volt, akkor három darab budapesti ingatlant lehetett venni 15 éve, mert akkor 20 millió volt egy budapesti ingatlan, most meg 100 millió.

[00:35:14]Akkor akkor esetleg hát jobban nőtt a a az az ingatlannak az értéke, mint amennyire mondjuk nőttek a a privát banki szolgáltatóknál a limitek.

[00:35:21]Tehát lehet már lehet csak azt akarom mondani, hogy nem biztos, hogy forintba kell mindent kimutatni, ugye, mert itt forintban van infláció, meg nagyon változtak ilyen szempontból a feltételek.

[00:35:31]De igen, ez ez ez egy módszertani kérdés, de de amit az Imre mondott, hogy az ügyfélszám nem annyira változik a piacon, ilyen szempontból a hold tudott nagyon nagyot nőni.

[00:35:38]Tehát nekünk volt 600, mi úgy hívjuk, hogy család ügyfelünk körülbelül három-négy évvel ezelőtt, most már több mint 1000.

[00:35:44]Tehát az nyilvánvalóan ott a piacon belül tudtunk növekedni.

[00:35:48]És azt gondoljuk, hogy ez nem abból fakadt, hogy egyébként a piac akkor át nőtt volna.

[00:35:51]Ha az állományokat nézzük, akkor már más a helyzet.

[00:35:55]Akkor ugye a piac is nagyot nőtt, mi is nagyot nőttünk.

[00:35:58]Világos.

[00:35:58]Akkor ahhoz, hogy a privátbanki ügyfél kör számosságában növekedjen, gazdasági növekedésre van szükség elsősorban?

[00:36:07]Hát igen, ugye valójában a megtakarítások növekedésére, tehát vig az egyenlőtlenség ezt tudja növelni, ha valszban nagy az egyenlőtlenség, a top 1% vagy top 5% vagy top 10% gazdagszik, akkor ugye ezt az én ízlésemnek biztos nem felel meg, hogyha csak a gazdagok gazdagodnak, és egyébként senki más nem gazdagszik.

[00:36:24]Meg szerintem a társad nagy része ezt nem szereti nézni, de ha úgy tetszik, akkor ez növelné a a privátbanki ügyfelek számát.

[00:36:30]Ez nyilván most ez egy modellszerű gondolkodás, de hogy de hogy azért ez sokféleképpen tud változni, de igen, tehát nyilván az a legjobb, hogyha mindenki gazdagszik, a gazdagok is gazdagodnak, és egyébként ebből az következik, hogy olyanok gazdagok középosztály voltak, de de a gazdagok körébe kerülnek, és esetleg privát banki ügyfelek.

[00:36:49]Vannak egyébként arra exakt számok, akár összehasonlítások, hogy itt a régióban a magyar privátbanki piac súlyamérete az hogyan viszonyul.

[00:36:56]akár most nem az osztrák példát akarom mondani, gondolom ahhoz jóval le vagyunk maradva, de mondjuk egy cseh piachohoz képest.

[00:37:05]Hát biztos meg lehetne nézni, meg biztos, hogy vannak erőszámok, hogy a leggazdagabb 1%-nak mekkora vagyona az adott országba.

[00:37:10]Tehát ezeket jó összehasonlítások vagy mutatók vannak, vagy lehetnek?

[00:37:15]Én egy dolgot tennék hozzá.

[00:37:15]Igen, tehát ez a régészás izgalmas, de nem fog tudni most konkrét számot hozni így készülés nélkül.

[00:37:21]Viszont az látszik, hogy tehát például a csehek a náluk ugye sokkal késebb volt az infláció, sokkal acsabbak a kamatok, náluk ugyan korona van, de kicsit olyanok, mintha euró lenne, hogy így alig magasabb a kamat.

[00:37:35]Volt is olyan, hogy nagyon vonzó volt a cse koronába menni és már a jegybankba mindegy.

[00:37:39]Tehát rengeteg tartalékfalomzott.

[00:37:41]Tehát nagyon érdekes a mindegy a a cseörténet, nem menjünk bele részekbe, de az az a helyzet, hogy teljesen más ilyen szempontból, hogy ugye ott amit mondtam a 2015-20 közötti Magyarországról, hogy nem annyira kell átgondolni, hogy mibe tesszük, az jobban megmaradt például Csehországba.

[00:37:55]Tehát ha megnéznénk, hogy ott is a betétek aránya hogy van, tehát hogy nagyon magas, mert igazából nem kell vele foglalkozni, mert ha nincs nagy infláció, nincs nagy kamat, akkor egyébként megmaradunk pénzpiaci lapokban, és nem keressük a kockázatvállalást.

[00:38:07]Tehát egyébként nekem az a benyomásom, sajnos most tényleg nem készülve erre, de hogy a magyar privátbanki szektor az egyébként fejlett, és szerintem nem olyan nagyon alacsony már az, hogy az emberek milyen hányad választ részvénybefektetést most nem Amerikához mérve, ahol tehát itt ilyen brutális különbségek vannak, hogy tőzsdei részvények, vagy nem tudom, Amerikában 60%-nak van, Nyugat-Európában vagy Európában 6%-nak van, a magyarnak meg három.

[00:38:32]Tehát, hogy így tehát ugye itt itt ugye itt az Európa meg az Amerika között van egy ilyen égésföldkülönbség.

[00:38:35]Mi le vagyunk maradva Nyugat-Európához képest, de egyébként nem extrém itt.

[00:38:39]Tehát nincs a magyar ebben biztos, hogy nem lóg ki lefelé.

[00:38:45]Mertogy itt szerintem az elmúlt évek tényleg ez nagyon fontos volt, hogy itt Magyarországon sokkal nagyobb volt ez a pénzügyi vihar, mint máshol, és ez jobban átrendezte a a szerintem a a megtakarításoknak a szerkezetét.

[00:38:54]Úgyhogy a részvények egyértelműen vonzóbbak lettek.

[00:38:58]Ugyan először amit mondtam, pénzpiacci kötvényalapokba mentek, de az elmúlt egy-két év már arról szól, hogy nagyon nőnek részvényalapok, vegyes alapok, abszolút azamalapok, nagy növekedés van ezekben is.

[00:39:06]És a holdalapkezelő egyébként, tehát mi ehhez vagyunk leginkább kötöttek.

[00:39:09]Tehát a részvényes tudáshoz, az abszolútamos tudáshoz, ha le kell egyszerűsíteni.

[00:39:16]Tehát az edukáció az repülő rajtot vettuszak 2223.

[00:39:19]Ü világos.

[00:39:19]És ha már azért növeljük a részvénykitettségünket, még inkább a az az S&P 500 cégeit vásároljuk, vesszük, vagy vagy már bejön a hát akkor maradjunk a blue chipacknél, aztán nyilván üdvözítő lenne, hogyha a blue Pack alatt lévő prémium kategóriás cégek papírjait is azért előszeretettel vásárolnánk.

[00:39:39]Hú, ebbe belemeek Imrebbe, nagyon nagy különbségek vannak [nevetés] a országok is, meg ugye a megtakarítók, magyar megtakarítók között is.

[00:39:47]Tehát a ugye van van egy világjelenség, hogy egyébként nagyon sokan független attól, hogy hol laknak, az amerikai eszközöket veszik.

[00:39:56]Ez ugye összefügg az, hogy az S&P 500-nak az elmúlt 15 évben elképesztő a teljesítménye.

[00:40:00]Technológiai szektorhoz az erősen kapcsolódik.

[00:40:02]szinte minden hype ugye odakötődött, tehát amikor a platformcégek lettek sikeresek, hogy a Google meg a Facebook volt a csúcson, akkor azért akkor egyébként ugye most az AI miatt azért ugye most egy érdekes pár hónapp van egyébként nagyon sok idő után nem amerikai papírok a sztárok, hanem a dél-koraiak, mert ők gyártják ugye a csipeket.

[00:40:20]menjünk belén csak a csak tök érdekes, hogy általában mindig az amerikai cégek és nyilván hogyha most megnéznék, hogy melyik az 50 legnagyobb amerikai cég, vagy melyik a legismertebb cég, hogy Teslát akar venni a befektető, vagy nem tudom, Volkswagen részvényt, akkor hát már csak az árfolyamokon és a kapitalizáción is látszik, hogy brutálisan a Tesla irányából endülnek a dolgok.

[00:40:38]Nyilván sok oka van, mert az elektromos autó meg Elon Mask médiából is folyik, a Volkswagen meg egy ilyen bénácska cégnek tűnik itt Európa közepén ehhez képest.

[00:40:47]Igen, igen, igen.

[00:40:49]Na és akkor azt akarom mondani, tehát van van egy ilyen dolog, de azért azt látni kell, hogy a most akkor ugrok egy nagyot, és a magyar megtakarítókra megyek rá, hogy azért a magyar megtakarítók, akik mondjuk privát bankokban vannak, lehetnek bankokban, lehetnek nálunk is, azért nem erre az arányra ülnek föl, tehát nem úgy nem azt nem 80%-ban tartanak a részvényeken belül szerintem Amerikát, hanem jóval több Európa van közte.

[00:41:11]Nyilván ugye van ez a amit hombeznek hívunk másik oldalról.

[00:41:12]Ugye sokan szerintem fundamentális alapon gondolkodunk, tehát biztosabbnak tartjuk azt a fajta befektetést, amit jobban értünk.

[00:41:21]Profitra vetítve nem kell olyan sokat fizetni érte, és sokkal egyszerűbb így Európából válogatni.

[00:41:26]Tehát oldalapkezel is elsősorban Európában profi, és nem Amerikában, mert fundamentális alapon gondolkodunk.

[00:41:30]Ehhez értünk és azt gondoljuk, hogy hosszú távon így tudunk biztos hozamot vagy biztosabb hozamot keresni az ügyfeleinknek.

[00:41:38]De nyilván tehát van a világtrend akkor akkor az ami brutálisan Amerika túlsúlyos.

[00:41:42]Ugye az MSCI Worldön belül is 70% Amerika, tehát ugye azt mondjuk, hogy ez lefedi minden régiót meg a világot, de hát pont Amerika egyébként 70%, tehát ugye brutális, brutálisan durva.

[00:41:51]Akkor itt van mondjuk, ha most ugrottunk a magyar megtakarítók, akik vagyonosabbak bankoknál, szerintem ott jelentősebben van Európa túlsú.

[00:41:59]Nyilván Amerika is nagy, de nem olyan nagy, mint egyébként szerintem máshol lenne, vagy vagy a vagy amit az MSCI World mutatna.

[00:42:06]És akkor van a fiatalok, na az meg megint egy másik réteg.

[00:42:08]Tehát ugye elindult az a fajta, hogy nem bankoknál tradelnek.

[00:42:11]Ez nyilván mennyiségben elképesztően kicsi, de hát ugye itt van egy csomó trading platform, most már Magyarországon is kimegy az ember, XTB a plakátokon, Lighter, egyebek.

[00:42:20]Tehát, hogy könnyű könnyű letölteni egy applikációt, ráutalni x000 Ft-ot, van aki 5000-et, van aki 10et, van aki milliókat és tradelni pillanatok alatt.

[00:42:29]Na és ez a csapat ezek akik általában fiatalok, általában online tradelnek, ez meg megint csak brutálisan Amerika túlsúlyos.

[00:42:35]És inkább azt mondanám, hogy nem is Amerika tur olyan olyan céget vesztek, aminek hallották a nevét, ami benne van a közösségi médiában, ami ugye ismert.

[00:42:44]Nyilván Ilomásk ugye ennek a pápája, ennek az egész jelenségnek ő a aki nem elvéve egyéb érdemeit, de a világ talán legjobb vagy legnagyobb marketingese is.

[00:42:53]Tehát és akkor ugye az AI, high póka, nem tudom, amiről olvassunk, hogyha háború van, akkor gyorsan háborús részvényt szaladunk venni.

[00:42:58]Tehát ez ezek is tudják azért mozgatni most már valamennyire a piacot.

[00:43:02]És ez ez meg egy ez meg egy megint teljesen másik másik szellemiség.

[00:43:07]És akkor sokféle szellemiség megjelenik.

[00:43:10]Azt akarom ezzel ezzel mondani.

[00:43:13]Itt az AI-t említetted.

[00:43:17]Olvastam sok cikket azzal kapcsolatban, hogy egyrészt már mondjuk az Egyesült Államokban a mesterséges intelligencia modellekhez már egyre inkább nőnek fel a a kínai mesterséges intelligencia modellek.

[00:43:28]miközben azért még mindig azt gondoljuk, hogy hogy a mesterséges intelligenciafejlesztések központja az az USA, mennyire képzelhető el az, hogy meg ugye említésre kerültek a dél-koreai részvények, hogy hogy mégiscsak lezajlik egy olyan folyamat, amely sokkal inkább elveszíti ezt a nyugati eszközfókuszt, és egyfajta ilyen keleti eszközfókuszba átcsaphat.

[00:43:51]Bár mondjuk a fiatalokra jellemző trendek ezek pont pont ezzel ellentétes lenne, de hogy hogy elképzelhető egy ilyen ilyen mozgás, ilyen befektetői attitűdváltozás.

[00:44:04]Hát arra biztos nem vállalkozom, hogy azt megmondjam, hogy a Open AI meg a meg az Antropic meg a tehát a legsikeresebb ugye ilyen AI, nevezzük akkor nem tudom szoftver modell gyártóknak a sikerét összehasonlítsam azzal, hogy a kínaiak ezt majd egyszer át tudják-e venni itt a helyüket.

[00:44:21]Most nyilván azt látjuk, hogy az amerikaiak a legsikeresebbek és vannak kínai versenytársok, akik nagyon jók, de de hát kik vagyunk mi, hogy ezt innen most megoldjuk?

[00:44:29]Ög az érdekes, hogy a piac ugye most ebben a pillanatban ugye nem rájuk lő elsősorban, sőt őket egy kicsit ilyen kockázatos eszköznek tekinti, hanem ugye arra lő, akiket tehát és akkor úgy bocs, még egy szereplőt, akkor be ugye ezeket a hyper skillereket ugye amiket régen úgy hívtunk, hogy ezek a Bigtech, tehát ugye ez a Google, a Meta, akik ugye tipikusan a vevői ezeknek az eszközöknek, tehát ők le fogják ugye vásárolnak mindenféle ugye data centereket, meg ők ők fogják felhasználni az AI-t, vagy ők fogják eljuttatni, ha úgy tetszik, lehet a végső felhasználókhoz ők ők ugye nagy beruházók és hát ugye most éppen a megfogható most a hardware gyártó a sztár tehát ugye hosszú idő után ugy eddig mindig az volt hogy a szoftver gyártó a a sztár és most először a hardw gyártó a sztár és érdekes módon most a világban úgy alakult hogy a hardwarygyártó az ugye Taiwanon van meg dél-korában van persze van Amerikában is meg van a nem tudom Hollandiában a esml meg satöbbi tehát nyilván azért diverzebb ez az egész de mégis az látszik hogy most most ugye a három kulcs szereplő, vagy hát a három a tehát a három szarpapírból ugye a a Micron, az Skynix meg a Samsungból ugye kettő ugye a két legnagyobb, vagy hát a most éppen legnagyobb vállalata délkorának.

[00:45:39]Tehát, hogy azt akarom mondani, hogy én abban nem tudok nyilván igazságot tenni, hogy a kínai verseny majd az hova hova ágyyazódik bele.

[00:45:46]Én egyébként nem gondolom, hogy ez tehát a következő 10 éve azért nem fog arról szólni, hogy a Samsung majd uralja a világot, azért, mert ő tud ilyet gyártani.

[00:45:55]Nyilván a Samsung nagyon felértékelődött, valószínűleg hosszú távra felértékelődött, de hogy azért mégis egy egy hiánycikkről van szó, amihez ugyan nagy tudás kell, de majd biztos, hogy lesznek versenytek, akik tudnak hasonlót gyártani, vagy akár úgy is változhat a világ megint, csak hát tényleg olyan gyorsan, majd nem tudjuk, hogy a szoftver majd nem igényel ekkora hardwig igényt, mert olyan irányba változik, akár a kínai verseny miatt, nem tudjuk, és akkor esetleg ezeknek a ezeknek a délkorai cégnek a versenye csökken.

[00:46:19]És azért az másik az, hogy az amerikai kínai versenyben ugy a délkore azért alapvetően ugy egy Amerika szövetséges ország, tehát hogy azért ezt is figyelembe kell, hogy nem kelet-nyugat van, hanem hát ugye most Kelet alatt ugye általában most a kínai felfutást értjük, vagy most már lassan ugye Oroszország, Kínai Irán satöbbi, ezt a vonalat, de hogy Dél-Korea meg azért alapvetően a a nyugati szövetségnek a része.

[00:46:37]Ilyen értelemben akkor mondhatjuk, hogy nyugaton maradt a tudás, még a dél-kore nyilván földrajz értelemben egy keleti ország is.

[00:46:42]Úgyhogy úgyhogy érdekes.

[00:46:46]És hát valóban ugye két éve, ha tudtuk volna, hogy a nem tudom 20 milliárd dollárt termelő Samsung az majd 200 milliárd dollárt tud termelni egy évben, hát akkor nyilván futott volna mindenki még hamarabb Samsung-ot venni.

[00:46:59]Tehát egészen elképesztő dolgok vannak.

[00:47:01]Ugye ma a Samsung termeli nem ma, de hogy év végére már, mert az Nvidiával van egyébként versenyben, de hogy most úgy néz ki, hogy év végére a Samsung lesz az a cég a világon, aki a legtöbb profitot termel.

[00:47:11]Tehát hogyha nem abban versenyzünk, hogy ki a legdrágább vagy legértékesebb cég, hanem csak annyit, hogy a legnagyobb profit töeget ki tudja gyártani, akkor az most nem egy amerikai cég lesz, hanem a Samsung lesz.

[00:47:19]Az, hogy ki a legdrágább cég, az nyilvánvalóan az amerikaiak sokkal drágábbak.

[00:47:25]Ühüm.

[00:47:26]Ha már felértékelődés, azért elég specifikus, ami lezajlott nyilván a a magyar piacon a már a választásokat megelőző egy hónaptól, sőt igazából sokan ezt már azért a az új jegybankvezetéshez hozzákötik, mert ugye ott indult el egy egy felértékelődő pályán a a forint.

[00:47:43]stratégiákat, portfóliókezelést, az ügyfeleket mennyire érdekelte, mozgatta meg ez a tipikus magyar sztori, ami sok esetben akár ugye különállónak tűnhetett ugye a nemzetközi nemzetközi mozgásokhoz képest.

[00:48:02]Tipikus magyar sztori.

[00:48:03]Hát igen, ez a forintfelértékelődés elég rohamosan, olyannyira rohamosan, hogy már nagyon sok exportörnek az a pénzügyi eredményébe vágott.

[00:48:10]Ugye itt felmerülhet a kérdés, hogy hogy a reálzdaságilag mennyire tartható, mennyire volt tartható ez az erős forint.

[00:48:17]Szóval, hogy azt gondolom, hogy a hogy a magyar piac mégiscsak az elmúlt akkor mondjuk azt elmúlt másfél év, de különösen akkor a választások időszaka óta egy extra fókuszt kaphatott akár, de nem tudom, hogy ezt önök hogyan látják.

[00:48:34]Mert mondjuk érdekes a magyar piac olyan szempontból, hogy most mindenképpen szemüveget kell cserélni Magyarországon ezzel, hogy hogy valós gazdasági cél gazdaságpolitikai cél kormánycél a az euró bevezetése és ennek megy a társadalmi támogatottsága is Magyarországon.

[00:48:49]Tehát ez nyilván ez egy óriási paradigmaváltás kell, hogy legyen mindenki fejébe.

[00:48:53]Ugye azt szoktuk meg, hogy évtizedeken keresztül egy gyengülő devizával operál Magyarország.

[00:48:58]Ebbe ebbe egy éres váltást kell tenni, mert könnyen elképzelt, vagy könnyen lehet az a kép, hogy egy stabil forint árfolyam, egy magasabb forint kamattal, tehát egy Zsidai szokta használni, egy magasabb kamatozású kvázi euró van Magyarországon.

[00:49:15]A az, hogy ez a ugye a a private banking szektor vagy a privát bankoknál, tehát a a megtakarítók, azok jó részt azért már átmentek az évek alatt devizába.

[00:49:25]Tehát ez egy egyértelmű trend volt, hogy hogy a biztonságot a devizakitek jelentették.

[00:49:31]Ezt szoktuk meg, hogy itt bármikor történhet valami, ami nagy kirengést okoz a a az eurofort árfolyamban, és az általában forintgyenkülés irányába hatott.

[00:49:39]Tehát a a nagy megtakarítók jó részt már devizakit egyettséggel bírnak.

[00:49:45]Tehát ez ez és ez a devizakit a nagy megtakarítóknál azért nem is várható, hogy leépülhet vagy mehet át forintba, mert hogy akkor úgyis lehet, hogy jön az euró néhány éven belül.

[00:49:56]Igen.

[00:49:56]Meg meg nehéz, mert amire a Balázs utalt az elején, tehát ebből nehezen tudunk szakadni, hogy miben nézzük a megtakarításainkat.

[00:50:02]Tehát mert Magyarországon élünk, forintban élünk, hajlamosak vagyunk a devizakit egységünket is forintosítani.

[00:50:08]És ugye egyébként ez a kimutatásokban, statisztikákba is ugye forintban van mérve a kezelt vagyonállomány a mi szektorunkban is.

[00:50:21]Hát az nyilván az év eleji gyenge forint és a mostani erős forttal ez ez nagyon-nagyot mozdult el, mértékelődött le forintban a megtakarítás.

[00:50:31]Ühüm.

[00:50:31]Én azt tapasztaltam sokszor, hogy amikor Európában és Magyarországon nagy baj van, ugye 2022 a háború kitörése utáni időszak, akkor lehet népszerű a dollár.

[00:50:41]Ö amikor egyébként utólag már tudjuk, hogy messze a legdrágább volt, hiszen volt 400, nem tudom, 430 Ft, most nem néztem sajnos ennek utána, de úgy emlékszem, hogy hát igen, talán még ugye volt egy alatt az euro dollár, ugye volt 420, akkor talán még lehet, hogy még magasabban is, tehát tehát 440 is volt a a a dollár forint.

[00:51:01]Most ehhez képest most 300 fölött vagyunk valamivel, de voltunk ugye 300 alatt is, mondjuk szerintem egy hónappal ezelőtt.

[00:51:08]Tehát ez brutális mozgás az eur a a dollár forintban.

[00:51:13]És azért hozom a dollár fortot, mert ott még extrémb ez a gondolkodás, ugye, hogy amikor a forint gyenge volt, akkor akkor ú hát itt van ez a szerencsétlen Magyarország, aki itt a mindjárt ugye óriási baj lesz, mert elszálltak a gázára, ki se tudjuk fizetni, teljesen ki vagyunk téve ennek az egésznek, csak Oroszországból jön a gáz satöbbi.

[00:51:29]Tehát van ez a mentalitás, hogy nagyon nagy baj lesz.

[00:51:33]Akkor itt van Európa háború van a Európa szélén, esik szét az ipara, csomó probléma.

[00:51:37]Hát a jó ország az Amerika, csak amikor Amerika ilyen nagyon jó országnak tűnik, meg nagyon erős akkor hát akkor 440-be kerül megvenni a dollárt.

[00:51:45]És akkor most amikor meg hát változtak a dolgok nagyon sok szempontból, akkor meg ugye meg lehetne venni ugye 300 Ft alatt is akár a dollárt.

[00:51:57]Akkor mit gondol egy ügyfél, aki ugye dollárt vett?

[00:51:59]Tehát nem szeret általában ugye visszamenni forintba, mert azt mondja, hogy ú azt már megvettem, most már mindegy.

[00:52:05]Ugye általában itt ezek vagyonos ügyfelekről vannak, tehát nem nem kenyérre kell az a pénz, nem fontos neki igazából ezen változtatni.

[00:52:14]Ugye itt mindig az a kérdés, és ez szerintem nekem ez az egyik ilyen nagy ilyen edukatív gondolatom, hogy nagyon pontosan el kell magyarázni az ügyfeleknek, hogy mit jelent a hosszú távra devizát tartani, meg mi az, amikor rövid távon tradelünk, és szerem sokan nem tudják, melyiket csinálják.

[00:52:26]Sokan azt csinálják, hogy gondolják ezt is, azt is, aztán amikor mozog a forint, akkor meg ezt újra gondolják.

[00:52:31]Tehát szerintem ugye érdemes azt tenni, hogy egyébként az ember, mondjuk én személyesen azt csinálom, hogy 50% Ft- 50% euró-t tartok, és utána nem számolgatom azt, hogy egyébként mennyi az euró forint, mert azt mondom, hogy ami 50% euróban van, az Európára vonatkozik.

[00:52:47]abból most ha nincs ennyi pénzem, de hogy Európába kell ingatlant venni, meg Európában akarok belőle fogyasztani, meg nem tudom, a gyermekem taníttatását akarom Hollandiával meg Angliával félretenni.

[00:52:57]Tehát, hogy ez egy más gondolkodás.

[00:52:59]Az euróban van, euróhoz mérem.

[00:53:01]Ha szolgáltatóhoz viszem azt a pénzt, legyen az oldalab közül, vagy bárki más, akkor euróban várok tőle.

[00:53:05]Az eurós inflációt verje meg, a bécsi ingatlanban, bécsi ingatlan áremelkedését verje meg, a nem tudom amszterdami élelmiszeráremelkedést verje meg.

[00:53:17]Tehát egy másik másik gondolatiság van mögötte.

[00:53:19]És nem kezdem el naponta visszanézegetni, hogy az forintba mennyi, mert nem arra van, nem arra tartom.

[00:53:24]Ha Magyarországon baj lesz, és szétesik a forint, akkor egyébként jól fog jönni az, hogy ott volt Euróban.

[00:53:30]Igen, valószínűleg, sőt biztosan kevesebb kamatot fogok kapni rá.

[00:53:34]Elképzelhető, hogy jó lett volna csak Forintban tartani, mert nagyon ügyesen majd be fogunk menni az eurozónába egy nagyon erős árfolyam vanon, akkor hát akkor akkor úgy kellett volna csinálni.

[00:53:45]De nem baj, mert kockázatot kezelek.

[00:53:47]Tehát nem zavar egyébként az, hogy van euróm és erősödött a forint, mert tudom azt, hogy ez egy kockázatkezelési döntés volt.

[00:53:53]A forintnál pedig arról van szó, hogy hát nyilván itt tényleg forintba fizettek ki mindent a mindennapokban.

[00:53:57]Én is forintba gondolkodom, hiába okoskodom itt, hogy kellene Euróba is.

[00:54:02]Én is alapvetően forintba képzelem el az árakat, hiszen így nőttünk fel, erre lettünk trénírozva.

[00:54:09]Itt vagyunk egy egyben a forintos világban, ahol egyébként magasabb a kamat, és ha nem történik nagy baj, akkor egyébként jobb forintban lenni, mint ahogy az elmúlt időszakban is láttuk.

[00:54:17]De egyébként még mindig azt tudom mondani, most nagyon egyszerűen nekem ez a gondolatiságom, hogy igen, ma ha bemegyünk az eurózónába hasonló árfolyam, mint ahol most vagyunk, nem tudom 363-ast az euró fort árfolyama, akkor jobb lesz forintba tartani mindent.

[00:54:34]És ennek nagyobb esélye van.

[00:54:34]Tehát most így érzésre azt mondom kétharmad eséllyel belépünk öt év múlva körülbelül az eurozónába.

[00:54:39]Tehát abból az következne papíron, hogy mindent forintba kéne tartanom, de mégis azt mondhatók nagy mozgások, merthogy magasabb a kamata a forintban, és ugyan lesz az árfolyam.

[00:54:47]Most tegyük fel.

[00:54:50]Ja.

[00:54:50]Ja.

[00:54:51]Igen, de nem mondhatom ezt biztosra.

[00:54:53]Tehát lehet gazdasági válság, lehet, hogy nem Tiszakormány lesz négy év múlva, bármi lehet, mindig lehet egy ilyen típusú országba változás, hogy rosszabb vagy jobb irányba, és fel kell arra is készülni, hogy mi van, ha ismét a nem leszünk azon a pályán, hogy belépjünk az eurozónába, mi lesz akkor elgyengül a forint, recesszió lesz, megint emelkednek a gázárak, majd nagyon-nagyot, most is emelkednek, de ennél sokkal nagyobbat.

[00:55:14]És egyébként kisodródunk, akkor gyengülni fog a forint, akkor meg megint ott vagyok, hogy jó, hogy van euró.

[00:55:21]Tehát én egyébként nem gondoltam át a tehát a rövidtávú tradeet elképesztően megváltoztatja az, hogy hogy kell a forint euróról gondolkodni.

[00:55:30]Természetesen eddig lehetett azt gondolni, hogy sodródunk bizonyos értelme k ki az Európai Unióból, ez forintgyengüléshez vezet.

[00:55:36]nagyon-nagyot változtatott a a a Tiszakormánynak a az eljövetele, de másik oldalról azt mondom, hogy régen is hosszú távon gondolkodtam, akkor is voltak kockázatok, most is vannak, most sokkal kisebbek, teljesen másfilyenek, de én megmaradtam annál, hogy Fidesz világban is 50% Ft 50% eurót tartom, és Tisza világban is így tartom, annak ellenére, hogy teljesen mást gondolok rövid távon, vagy egy-két éves távon az euró forintról, de azt mondom, hogy ez egy kockázatkezelés és és őszintén nem érzem magam rosszul, hogy hogy úgymond leértékelő 5 fortban az az euróm.

[00:56:05]Tehát és ez a ez a kérdés, de ehhez kell az a mindset, hogy én azt mondom, hogy ezt hosszú távra eldöntöttem.

[00:56:12]Ez az 5-10 év, ez a hosszút táv.

[00:56:12]Igen, de hogyha egy évre vettem volna, akkor per természetesen rosszul érzem magam, mert azért vettem eurót, hogy egy év múlva visszaváltsam forintra, akkor csináltam egy rossz tradeet, és akkor viszont rosszul érzem magam.

[00:56:22]És ezért ezért mondom hzem sokan nyilván akiknek nem ez a szakmájuk, azok nehezebben szerzik meg ezt a mindset, hogy ők hogy ők pontosan tudják, hogy miért is vettem forintot, miért is vettem.

[00:56:33]Azért vettem, mert hosszú távra, azért vettem, mert rövid távra, azért vettem, mert éppen féltem.

[00:56:38]Tehát ezek ezek nagyon érdekes kérdések.

[00:56:40]Éppen utáltam Magyarországot, most éppen szeretem Magyarországot, satöbbi, satöbbi.

[00:56:44]Tehát ez ugye itt a emberek agyába itt tud lenni egy kavalkád.

[00:56:47]És ez ez eldönti azt is, hogy milyen érzésekkel gondolnak a a forint meg az eurós befektetésekre.

[00:56:52]Ez ez ez az átállás, mert szerintem ez átállás kezd, ez rögösult, mert ott mindenképpen egy éles határvonal volt, hogy a a devizakitettség vagy az euró vagy a dollár az Magyarországon egyszerűen a vagyon megőrzés meg a biztonság szinonimája volt.

[00:57:07]Mint esetben így is gondolkodtak és ráadásul ugye ez párosult egyre értékelődő forintra.

[00:57:11]Bár ugye érdemes mögé nézni, hogy 2019-ben volt az, amikor egy egy nagyobb sávból kim ugye 300-320 között volt a fort évekig.

[00:57:21]16, 17,18 végén és 19 év végére ért el a 330-at.

[00:57:28]Ha ha így nézzük, akkor az elmúlt hét évben, most 363, akkor durván 10%-ot gyengült a a forint.

[00:57:33]Ez ez nem is olyan sok, hogyha a kamatkülönbségekkel összehasonlítjuk.

[00:57:38]Tehát közben azért Magyarországon 10 20%-osan nagyon nagy kamatok voltak.

[00:57:45]Tehát aki aki euróban ülve próbálta a forint értéket megtartani, az a nagy kihívások előtt nem is sikerülhetett.

[00:57:52]Akkora volt a két deviza közötti kamatkülönbözet.

[00:57:54]Tehát igen, most tényleg egy edukálódás kell majd, de ebben szerintem ebben ne nehezen lesz repülő rajt, hogy így tudjunk gondolkodni a a devizákról, hogy azért tartok eurót, mert de ha ö téma euró lesz, akkor ez, hogy mondjam, okottá válik, akkor úgy is, így is, hogy az euro annyira domináns lesz, mert lehet, hogy majd valakinek lesz ilyen egzotikus befektetésként dollárja, vagy nem tudom, de hogy egyébként hát akkor akkor akkor egyértelműen válik, hogy euróban is kész.

[00:58:20]Ez érdekes, hogy akkor azért a mindennapi gondolkodásban, főleg akkor a vagyonos ügyfeleknél már már minthogyha bevezette volna saját magát az euró.

[00:58:30]Sokszor van egy ilyen ilyen érzés, vagy vagyon ügyfileg sok.

[00:58:34]Hát hát azzal, hogy a megtakarításoknak a a jó része már devizában van régóta Magyarországon.

[00:58:39]Igen.

[00:58:40]Ühüm.

[00:58:41]Tehát egy zajlott túzás, hogy bevezette magát az euró, mert hát nyilván ez csak egy része a megtakarítását, hogy mivel fizetünk, mibe gondolkodunk, miben vannak a fizetések.

[00:58:49]valaki esetleg cégtulajdonos vagy éppen pont, hogy munkavállaló, tehát ott forintba történik a bértár, tehát az sokkal, tehát a nagy bizonytalanabb időszakokban ugye euróban kötöttek, euróhoz kötötték a szerződéseket, euróhoz kötöttek kifizetéseket.

[00:59:02]Akkor önmagában most, hogyha kockázatkezelésről beszélünk, egyfelől most ebből a beszélgetésből is kiderült, hogy ez egy nehéz szakma, másfelől meg akkor inkább ez az 5-10 éves táv, amit amit nézni kell, és mondjuk, hogyha hirtelen, nem tudom, kiéleződik egy iráni konfliktus, felrúgva a tűzszüneti megállapodást, és el elindulnak 20%-ot emelkednek az olajárak, szóval ilyen mindennapi mozgásra a kockázatkezelőknek nem kell reagálniuk.

[00:59:30]Ezt így kérdezem.

[00:59:33]Hát ez még megint egy másik.

[00:59:33]Így ez mást nyit ki, de kell reagálniuk.

[00:59:35]Csak azt akartam mondani, hogy most ez külön azt gondoltam most a gazdag ügyfelek vagy vagyon [köhögés] ügyfelek devizájáról beszéltem erről az 5-10 évről, meg hogy én én szerintem ez a helyes gondolkodás és ez általában olyan vagyonokról beszéltem, ami nem nem kell holnap elköltenem csak akkor, hogyha nem tudom nagy valamiért nagyon kell ingatlanra, de hogy lehet, hogy 5-10 évig fel sem merül.

[00:59:56]Tehát igen, én így hát a kockázat kezdenek persze őneki a rövidtávú kockázatokra is gondolnia kell.

[01:00:04]Tehát, hogy mi mint amikor befektetjük az ügyfelek pénzét, akkor nagyon figyelünk, hogy mi történik a hormozisz szorosnál.

[01:00:09]Hát ugye az sokszor akár vételi, akár eladási lehetőséget teremt, attól függ még piacon.

[01:00:13]Tehát ugye, hogy most mondok példát, tehát hogyha éppen olaj meg gázkitermelőink vannak, mint ahogy vannak, tehát Valaris egy példa Amerikában az egy cég tulajdon ilyen olajfúró tornyokat.

[01:00:24]Öneki az árfolyama egy ilyen helyzetben felfele megy, hogyha egyébként a hormisszorosnál probléma van, mert akkor felmegy az olajár, akkor rá ugye nagyobb a kereslet, akkor lehet, hogy nekünk azt kell lépni, hogy el kell adnunk, mert hogy egyébként rövid távon esetleg túlőtt az árfolyam, drágává vált ez a papír.

[01:00:41]Másik oldalon viszont vannak olyan dolgok, amik és hát Európában ugye a legtöbb eszköz inkább ilyen, ami ugye a másik oldalra kitett, hogy egyébként nőnek az erg, akkor ezek a papírok esnek.

[01:00:50]És akkor mondok egy wesztest, azt most pont nem vettük, Volkswagen ugye, akinek hát 1000 baja van, de most az egyik a Hormusz, tehát ugye itt a sokféle mindenféle műanyagoknak a hiánya meg nem tudom, nem mondjuk nyilván a téma szakértője, de hogy negatívan befolyásolja azt, hogy fenn mennek fel az energiárak, drágább a gyártás egyébként csomó meg hiányok vannak és egyébként nyilván ott van a kínai verseny satöbbi, amik fontosabbak strukturálisan.

[01:01:12]Csak azt akarom mondani, hogy és akkor nézzük meg a Volkswagen árfolyát, mert nem tudom 100 volt év elején és 75 vagy na tehát iszonyatosan le tud csökkenni.

[01:01:19]Tehát, hogy akkor akkor esetleg nekünk lépnünk kell valamelyik irányba.

[01:01:23]Tehát ilyen szempontból mi hosszútávon akarunk józamot elérni, de hát rövidtávon persze figyeljük a piacot és lépünk hosszú távra, amikor kell.

[01:01:33]De hát ugye sokszor rövid távú mozgások adják meg a hosszútávú befektetéseknek a belépési vagy kilépési pontjait.

[01:01:39]Ühüm.

[01:01:40]itt a beszélgetés lezárások, mert szerintem ez tényleg nagyon érdekes, meg most itt felmerül, de tényleg nem akarok új és új témákat nyitni, hogy hogy rendben, most beuhant a Volkswagen, de nem lehet, hogy ez kockázatkezelőként gondolkozhatunk úgy, hogy mondjuk hosszabb távon, hogy ez mondjuk két év múlva biztos vagy jó eséllyel ki fog simulni, és akkor meg jön egy visszapattanás.

[01:01:59]Szóval de nyilván ezek már egyfajta ilyen nag olyan mély szakmai kérdések, amikhez nem tudom, hogy lehet-e fekete-fehér válaszokat adni.

[01:02:08]Persze aki verseny erősebb és nagy problémát jelent, akkor ugye az nagyon le tudja rombolni.

[01:02:14]Most ne menjünk bele.

[01:02:15]De ugye a Volkswagenek a profiának jelentős része még mindig Kínából jön.

[01:02:19]És ugye ha úgy a verseny nem csak azt jelenti, itt hogy tehát kínaiakkal való kapcsolat az nem csak egy versenyhelyzetet jelent, hanem az, hogy egyáltalán engedik-e működni ott ezt a céget, akkor mondjuk ha ott be kell csukniuk a gyára, vagy nem, vagy az értékesítést, gyáraikat akár, hát ez olyan az óriási probléma.

[01:02:36]Tehát most ebbe ne menjünk bele.

[01:02:38]Tehát Volkswagennek lehet jó is, meg rossz is.

[01:02:41]Csak azt akarom mondani, hogy ez ez az, hogy esett az árfilm, az ebből erről ugye nem következtethetünk.

[01:02:44]A Holdalapkezelőnek van-e mondjuk egy olyan több éves terve, vagy akár közeli terve, hogy hogyan szeretné a portfélőkezelési szolgáltatását bővíteni, javítani, digitalizálni?

[01:03:00]Tehát, hogy milyen stratégiai irányok merülhetnek fel most a Hold alapkezelőnél a következő időszakban, akár annak érdekében, hogy tényleg itt a a dínyertes alapkezelő között sűrűn felbukkanjon a neve.

[01:03:11]Hát szankban azért egy dolog változik.

[01:03:14]Az ügyfeleink jellemzően hozamot meg biztonságot akarnak.

[01:03:15]Tehát ez a kettő a meghatározó.

[01:03:19]Hogyha hogyha van van teljesítmény, akkor akkor általában az egyéb kérdések eltompulnak.

[01:03:24]A digitalizáció az itt van velünk, tehát ezzel lépni kell, hogy érzékeltessem.

[01:03:30]Hét-nyolc évvel ezelőtt mi negyed évente riportoltunk az ügyfeleinknek, tehát negyed évre kaptak riportot, kimutatást a portfóliókról, akkor negyed évente értékeltük be portfolt.

[01:03:38]Nyilván lehetett erről beszélgetni bármikor igény szerint.

[01:03:43]Aztán ez riportolással áttértünk a a havi riportolásra.

[01:03:45]Ma már ott tartunk, hogy naponta applikáción keresztül is követhető a portfolio értéket.

[01:03:52]Hát ezér zajlik egy nagy változás a a piacon, amihez igazodnunk kell.

[01:03:56]Tehát most tartjuk is a a lépést ilyen formában, de a a lények szempontjából nekünk folyamatosan is mindig a teljesítményre kell fókuszálni.

[01:04:05]Ez meg a portfoliozelésünk milyensége, a szakmai hátterünk.

[01:04:08]Tehát az az kell, hogy a meghatározó legyen.

[01:04:13]Ez szerintem elképesztően izgalmas kérdés, amit a az Imre felvetett.

[01:04:14]Tehát ez a ez a vita, ez köztünk is lezajlott.

[01:04:19]A a mondtam, hogy az Imre egy 16 fős csapatot vezet, és és ott is vitatkoztunk erről, hogy hogy ugye azt akarjuk üzenni az ügyfeleinknek, hogy nem érdemes napi szinten pörgetni azt az applikációt, ahol egyébként azt nézed meg, hogy éppen mennyi pénzed van, merthogy igazából nem így működik.

[01:04:34]Tehát a napi zajok, a mozgások azt elviszik jobbra-balra néhány százalékokkal, de ez nem ennek semmilyen tartalmi tőle az ember.

[01:04:44]Igen.

[01:04:44]Vagy pont, hogy azt gondolja, hogy ide hoztam a pénzt és felment 1%-ot két hét alatt, milyen ügyesek.

[01:04:49]És akkor beszorzom nem tudom én 24-el, hogy akkor de jó, kivetítem a két hetes hozamot egész évre, és akkor hát nem tudom, 24%-ot fognak csinálni.

[01:04:57]Tehát ez e tehát elképesztően torz dolgokat tudnak ezek szülni.

[01:05:02]És régen meg lehetett ezt beszélni, hogy tényleg hosszú távon gondolkozunk a hozamokban.

[01:05:09]amit döntünk gyorsan meg sokat meg nem tudom meg vesszük meg adjuk a dolgokat de az a lényeg hogy hosszú távon legyen jó a hozzám és ezt meg tudtuk beszélni és azt tudtuk mondani hogy negyed év majd nyilván nem lehet mert az applikációk világában, ahol mindenki ahhoz szokott hogy felmegyek pörgetem megnézem ugye ezt nem lehet megtenni mi is versenyátrányba kerülnénk ha azt mondanánk hogy nem vagyunk hajlandók megmutatni most magunknak nyilván tehát ugye mi ki tudjuk számolni meg persze ki van számolva kötelező is tehát nem a maga maga az alapkezelő kiszámolja magának csak nem kellene megmutatni az ügyfeleknek minden minden nap, de persze meg kell mutatni az ügyfeleknek minden nap, hiszen ez egy elvárásra vá nyilván meg könnyű megmutatni, hiszen magunknak úgy is ki kell számolni.

[01:05:44]Ja, csak az, hogy ez mit okoz a fejek ez már egy jó kérdés, mert hogyha egyébként ez tényleg mindig aktivitásra sark, hogy hú, változott valamit, csinálom, kellet felment, eladom, lement, veszem, vagy éppen fordítva lement, pánikolok, eladom, satöbbi.

[01:05:59]Tehát ezek ezeket ezt a rengeteg zajt, ami amúgy is hát valószínűleg az ügyfele meg mindenkinek ott van a fejében, hogy ezt még ezzel megtoldjuk, hogy engem itt döntési kényszerbe hoz önmagában az, hogy nézegetem az applikáción, hogy éppen mennyi pénzem van forintra pontosan.

[01:06:12]Ez ez egy ez egy elképesztően szerintem izgalmas kérdés, hogy jó lenne, ha ezt nem kéne megmutatni, de minket is természetesen elvisz a piac.

[01:06:21]Azért muszáj megmutatni, mindenki megmutatja, akkor elég furán nézne ki, hogy hogy mi nem mutatjuk meg.

[01:06:24]Meg lenne is meg egyszerűen ügyfélligény, ha úgy tetszik.

[01:06:28]Tehát van ez az ügyfélnek mindig igaza van, típusú gondolkodás meg amikor igen, de azért azt hisszük, hogy nincs, és próbáljuk edukálni.

[01:06:36]a portfólió közelőkén nekünk egyébként azért van viszonylag könnyű dolgunk ilyen szempontból, mert egyrészt privát bankárok állnak az ügyfeleink mellett, a döntéseket a portfólió kezelésünk hozzák, ha az ügyfél hozzá akar nyúlni, a portfólihoz kockázati kitettséget akar módosítani, vagy óvatosabbra akarja hangolni, ugye a szerződés módosítással jár.

[01:06:55]Tehát és az az igényel mindenféleképpen egy beszélgetést velünk és ezt mi jól nagyon minőségi ügyfélkörünk van és mi nagyon nagy hangsúlyt fektetünk rá a az ügyfélkapcsolatok indulásakorról hogy hogy teljesen világos képet adjunk a mi megfontolásainkról megközelítéseinkről tehát mióta az aktivitást azt azt ki tudjuk küszöbölni právk befektetési tanácsadó tanácsadás oldalon meg az aktivitás meg a tranzakciók meg a a tevékenység A piacról gondolkodás, a reagálás, az meg lényege a az egész szolgáltatásnak.

[01:07:30]Tehát nagyon más a közelítés a két két szolgáltatás típus között.

[01:07:33]Ühüm.

[01:07:35]Köszönöm szépen a beszélgetést.

[01:07:35]Az elmúlt nagyjából egy órában a vendégem Szabó Balázs volt a Holdalapkezelő vezérigazgatója és Jávorka Imre a Holdalapkezelő vagyonkezelés üzletek vezetője.

[01:07:46]Tegyék máskor is.

[01:07:46]Köszönöm még egyszer.

[01:07:48]Köszönjük.

[01:07:48]Köszönjük szépen.

[01:07:50]Köszönöm szépen a nézőknek és a hallgatóknak a figyelmet.

[01:07:51]Ez volt a Klassis Podcast legújabb epizódja.

[01:07:55]Hogyha tetszett ez a beszélgetés, akkor kérem, kövessék be a Klassis média YouTube csatornáját.

[01:07:58]Mforum privát bankáron piac és profiton is megtalálnak minket.

[01:08:02]Köszönöm szépen a segítséget Izso Mártonnak, a technikus kollégámnak.

[01:08:06]Én Imrel őrinc vagyok az M4 privátbankár.

[01:08:08]Minden jót kívánok.

[01:08:10]Viszontlátásra, viszont hallásra.

[01:08:13]Ez a Klasszis podcast.