Megsemmisült a magyar kukoricaföldek nagy része – Klasszis Podcast Raskó Györggyel

[00:00:00]Magyarországon kukoricából hiány lesz.

[00:00:02]Ez egyértelmű.

[00:00:02]Az Alföldön pusztító, elképesztő aszály miatt a kukorica földek nagy része megsemmisült.

[00:00:09]És ott döbbent döbbent rá Magyar Péter, hogyha ne talántán [zene] valaha ő ilyen pozícióba kerül, akkor itt a vízvisszatartás, vízmegtartás és öntözési infrastruktúrát azonnal neki kell állni, fejleszteni.

[00:00:30]Lőrincs birtoka.

[00:00:30]Mennek a hatalmas nagy lineár öntöző berendezések.

[00:00:33]Nagyon pazaró módon [zene] öntözik a kukoricát.

[00:00:39]2020-ban egy átlag [zene] két négy fős család, ahol a férj és feleség is dolgozik, a elköltött élmiszerre a havonta olyan 105-10000 Ft-ot, most pedig 2200et.

[00:00:59]Ez a Klasszis Podcast.

[00:01:02]Csütörtökig minden délután 40 fokos hőmérséklet várható.

[00:01:04]A Duna vízállása Budapestnél 9 cmre csökkent.

[00:01:06]Jó napot kívánok.

[00:01:10]Szeretettel köszöntöm a klasszis podcast nézőit.

[00:01:12]A mai vendégünk Raskó György agrárközgazdász.

[00:01:17]Jó napot kívánok.

[00:01:17]Üdvözlök én is minden nézőt, hallgatót.

[00:01:21]Négy évvel ezelőtt elég hasonló volt a helyzet.

[00:01:23]2022-ben is egy nagyon erős aszály volt Magyarországon.

[00:01:29]Milyen hasonlóságok és milyen különbségek vannak a négy évvel ezelőtti helyzethez képest, illetve lehet-e azt látni augusztus elején, hogy ez egy súlyosabb aszály lesz-e, mint az akkori?

[00:01:40]Hát ez nagyjából akkora a száj, mint ami volt az Alföldön 2022-ben, akkor ugye közel 1000 milliárd Ft értékkiesés történt, és hát amögött hatalmas veszteség van, amit egyes termelők, egyéni és társas vállalkozások akkor elszenvedtek.

[00:01:59]És akkor nemcsak a az aszály okozta, termelői károk kerültek középpontba, hanem pont ebben az időszakban az ukrán orosz háború miatt egy élelmiszer a inflációrobbanás is történt, ami hát egyértel spekuláció eredménye volt.

[00:02:23]És ez az élelmiszer infláció a közép-Európa országok közül Magyarországot érintette legjobban.

[00:02:33]Aztán emiatt az Orbán kormány még a választások előtt árbefagyasztást rendelt el nyolc, majd később 10 mezőgazdasági alapvető termékre, élelmiszerre.

[00:02:48]De hát ez sem tudta megfogni azt az őrületes inflációt, ami akkor történt 24,7%-kal csak egy év alatt nőtt az élelmiszer hárszínvonal.

[00:03:00]És a különbség [torokköszörülés] a mai helyzet az és a 2022-es között az, hogy most igazából nincsen inflációs veszély, tehát élelmiszerrobbanás egészen biztosan nem lesz annak ellenére, hogy a mostani aszály ugyanolyan súlyos, mint ami volt 2022-ben.

[00:03:26]Valóban vannak olyan hónapok, amikor élelmiszer deflációról van szó.

[00:03:28]Viszont néhány gyümölcs, illetve zöldség, például a dinnye, a citrom, a sárgarépa, illetve a burgonya ára, az azért meredeken emelkedik hónapról hónapra.

[00:03:39]Ennek így a szezonalitás az oka, vagy esetleg az emelkedő üzemanyagárak, műtrágyaárak, vagy mások elmögötte.

[00:03:47]A ez a kisebbik rész, elsősorban a szezonalitás helyzet az, ami ezt okozta.

[00:03:57][torokköszörülés] őszi hónapokra alapvető élelmiszerek vonatkozásában jelentős élelmiszerdákulásra nem kell számítani.

[00:04:04]Ennek az az oka, hogy Magyarországon ugyan minden idők legalacsonyabb gabona termése lesz, de mellettünk például Romániában pedig rekord a gabona terem az idén.

[00:04:16]És hát legyünk őszinték, Oroszország is elképesztő mértékben fogja tudni növelni az exportját gabonából, elsősorban buzából, mert nagyon jó termés lesz ebben az évben, és jelentős készletekkel is rendelkeznek az oroszok.

[00:04:37]Tehát itt a mediterrán térségben a a román, az orosz és részben az ukrán exportkészség egészen biztosan moderálni fogja e mezőgazdasági nyersanyagok á szintjét.

[00:04:51]Tehát az nem fog tudni átgyűrűzni az élmiszerekben.

[00:04:57]És nemcsak ha regionális piacon van egy ilyen kiegyensúlyozott keresletkínálati helyzet, hanem globálisan is, hiszen Brazília minden idők rekordját termeli szójából, kukoricából.

[00:05:14]Jó az argentin termés is.

[00:05:18]Tehát és az Egyesült Államokban megint brutális mennyiségű kukorica fog teremni, ezért e nyersanyagok és hasonlóan igazára szójára, szójadarára, tehát alapvető mezőgazdasági nyersanyagok globális keresletkínálata megfelelő, és hát olyan készletekkel rendelkeznek az egyes országok, hogy még a spekuláció sem tud egy jelentős mezőgazdasági nyersanyag árrobbanást előidézni, függetlenül attól, hogy Európa komoly vesztese ennek az időszaknak.

[00:05:53]Tehát akkor elmondható, hogy Magyarországon sem várható hiány bármelyik növényből vagy termésből.

[00:06:02]Magyarországon kukoricából hiány lesz, ez egyértelmű.

[00:06:07]Részben azért, mert a vetésterület mindössze 675000 hetár, ami minden időjük legalacsonyabb kukoricavetést területe.

[00:06:14]Másrészt pedig az Alföldön pusztító, elképesztő aszály miatt kukorica földek nagy része megsemmisült.

[00:06:25]Azért kukoricából szerintem 3 millió tnánál többen fog teremni, és csak a hazai ipari célú feldolgozás kukoricából igényel 2,6 2,7 millió tnát.

[00:06:37]Tehát azt lehet mondani, hogy már takarmányozása sem igazán maradna.

[00:06:45]Exporttról pedig egészen bizonyosan semmi.

[00:06:47]Pont az ellenkezője fog történni.

[00:06:50]Magyarország legalább 1 millió tonna kukoricát kénytelen szimpantálni a következő 12 hónapban.

[00:06:59]Békés és Hajdú Bihar megyében, amikor 2022-ben ugye az előző aszály pusztított, akkor a 2020-ashoz képest egy hetedére esett vissza mind a két megyében a termés.

[00:07:12]Hasonló várható ezek szerint most is.

[00:07:15]Melyik azok a megyék vagy térségek, amik [torokköszörülés] a legérzékenyebbek Magyarországon a klímaváltozása?

[00:07:18]Hát a homokhátság, a teljes nagykunság északbékés ekörbe tartozik.

[00:07:26]jásságot külön kiemelném rettenetes a helyzet ott is.

[00:07:32]Tehát Alföld közepe az, ami leginkább érintett, illetve az Alföldnek a délnyugati területei.

[00:07:41]Dunán túlon érdekes módon a Mezőföld az egyik ilyen kritikus terület, ahol az aszály nyil valószínűleg jelentős károkat fog okozni.

[00:07:50]Ugyanakkor alpokalja a és dél nyugati részek, tehát Baranya, Zala, Somogy a ezekben a megyékben az aszálykár sokkal kisebb lesz.

[00:08:07]Lesz aszálykár, az össz korábbi termésátlagok az valószínűleg 25-30%-kal kisebbek lesznek, de az még mindig egy nagyjából elviselhető kár.

[00:08:20]és nem pedig olyan rettenetesen pusztító, ami a járságban, nagykunságban, homokhátságon történik az idén.

[00:08:31]Az ekonomiszta az egész országra kiterjedő term és kiesés kárát 200 milliárd Ftra becsülte, és a közösségi oldalán írt arról, hogy ez inkább 470 és 500 milliárd Ft közé várható.

[00:08:42]Hogyan jön ki ez a becslés, és miből áll össze ez az összeg?

[00:08:48]Ö, azóta eltelt ugye három hét, és valószínűleg még nagyobb lesz a kár.

[00:08:55]Pontosabban az értékkiesés, ami nem feltétlenül azonos egy gazdálkodónak a veszteségével, de a lényeg az, hogy a Magyarország normál években tud termelni 14-15 millió tonna gabonát.

[00:09:12]Legyen kerekszám, ugye 15 millió.

[00:09:12]Ennek az értéke nagyjából egy 3 milliárd euró, vagy most azért elkezdtek emelkedni az árak, tehát lehet azt mondani, hogy olyan 3,sés fél milliárd euró értékről van szó.

[00:09:28]Most ebben az évben 9 millió tonna lesz a legjobb esetben a gabonatermés, ami annyit jelent, hogy csak 1,8 milliárd euró értékű az, ami várható.

[00:09:39]És ez még csak a gabona, és ehhez még hozzájön majd az olajos mag is.

[00:09:47]Tehát a kettő együtt ugye 1,2 milliárd euró, ami a gabonafronton van, ez nagyjából már olyan 420-430 milliárd Ft, de hát napraforgóból is lesz jelentős kiesés.

[00:10:03]Vagyis most azt mondom, hogy Olajosmag és gabonából valószínűleg a 600 milliárd Ftot el fogja érni az az értékcsökkenés, ami döntően aánynak tulajdonítható, illetve annak a kárnikulának, ami a kukoricát a megtermékenyítés időszakában vágta tönkre azáltal, hogy a pollenek egyszerűen elégtek, tehát le se érte, nem tudta megtermékenyíteni magát a kukorica.

[00:10:37]Ebből ez az országban vannak területek, például Balaton Felvidéken teljesen döbbenetes, hogy ott van 4-500 hetáros táblák egybe és zöld még ugyan a kukorica, de nincs rajta semmi termés.

[00:10:55]Ühüm.

[00:10:55]Ez a 600 milliárd Ft, ez már a GDP arányában is mérhető.

[00:10:58]22-ben 1,4%-kal vetette vissza a GDP, a magyar GDP növekedést a az aszály.

[00:11:09]Idén is ilyen 1% fölötti 1% körül valószínűleg 1% körül ez is megtörténik.

[00:11:14]Most idén valamivel jobb a helyzett a gyümölcs és zöldség fronton, tehát ott nem történt akkor a [torokköszörülés] kár, akkor nem volt jelentős jégkár, nem volt olyan dermesztőhideg a virágzáskor, ami hát elvitte volna a termést [torokköszörülés] már az elején.

[00:11:41]Azt lehet mondani, hogy a gabona és olajos magvakhoz képest azért a zöldség és gyümmets ágazatban nem lesz ilyen kiugró mértékű kár, de természetesen a vízhiány, a nedvesség csapadékhiány a gyümölcs érését rontja olyan szempontból, hogy aszott szemekkel keletkeznek, nem pedig szép ropogós, piros alma, szilva és egyébbe más termék.

[00:12:11]Tehát emiatt valószínűleg itt is 100 milliárdos nagyságrendű az az értékkiesés, ami hát az időjárásnak, klímaváltozásnak köszönhető.

[00:12:22]Visszatérve a kukoricára és arra, hogy importálni kell, jó ötletnek tartaná, hogyha az ukrán gabonai porttilalmat feloldaná a kormány.

[00:12:33]Erre ugye most nincs sok esély, nem is kommunikálna, nem is kommunikálnak ebbe az irányba, de ha egyszer csak úgy döntenének, hogy feloldanák és jöhetne be Ukrajnából Magyarországra gabona, az az vajon jó ötlet lenne?

[00:12:46]Én azt gondolom, hogy a az ukrán kukorica regionális piaci ára az nem térhet el jelentősebben azoktól a regionális kukoricaáraktól, ami van mondjuk Romániában vagy éppen Lengyelországban, ami egy ami megint egy közel 10 millió tnát fog termelni kukoricából, de Szlovákiából is beszerezhető a hiányzó.

[00:13:16]mennyiség.

[00:13:16]A ez inkább politikai kérdés.

[00:13:19]Én soha nem támogattam a ukrán embargót, mint agrárközgazdász, mert én gondolok a hazai állattenesztőkre és a hazai tehát feldolgozó iparra, etanolgyárakra, izoglukkóz gyárakra.

[00:13:37]És azt gondolom, hogy azoknak is vannak érdekei, és ez nemzeti érdek, hogy ezek a gyárak megfelelő áron megfelelő minőségű alapanyaghoz üssanak.

[00:13:46]És hát ott van több 10000 olyan a sertéstartó, a tejtermelő, akiknek szintén nem mindegy, hogy a alapanyagban, mármint a takarmányköltségekben egy alapanyagtétel a politikai megfontolások miatt jóval többe kerül.

[00:14:07]mint amit piaci oldalról jogosnak lehetne tartani.

[00:14:13]Tehát összességében a magyar mezőgazdaság többet nyerne, mint veszítene.

[00:14:17]Hát többet nyerne vele.

[00:14:17]Igen.

[00:14:17]Hát ez egy túlpolitizált [horkantás] ügy volt, meglett a következménye.

[00:14:21]Orbán kormány gyakorlatilag ebbe a szélszőséges irracionális politizálásba belebukott.

[00:14:31]Sok más oka is volt annak.

[00:14:33]Én, mint agrárközgazdász, úgy gondolom, hogy a élelmiszerárak több mint 80%-os emelkedése öt év alatt ez volt az igazi oka annak, hogy ilyen gyengén teljesített a választásokon az Orbán kormány, hiszen a 1900 nem is nem is menjünk vissza magyarulunk 2020-nál, tehát nem kell egy ennél hosszabb időtáv.

[00:15:01]2020-ban egy átlag két négy fős család, ahol a férj és feleség is dolgozik, a elköltött élmiszerre a havonta [torokköszörülés] olyan 105-10000 Ft-ot, most pedig 2200et.

[00:15:22]Ez azt jelenti, és ez több mint a 80%-os élelmiszerinfláció, de miért?

[00:15:26]Mert azok, amiket a szegényebb családok fogyasztanak, a zsírszalonna, krumplé és egyéb ilyen termékek, azoknak az árszínvonala 100% fölötti ütembe nőtt.

[00:15:43]A lazac meg a kaviár az csak 30%-kal, de csokoládék is érdekes módon csak ilyen 40% körül.

[00:15:50]vagyis a luxus élelmiszerek drágulása nagyon szerény volt ahhoz képest, amennyivel az alapvető élelmiszerek drágultak ebben a elmúlt öt évben.

[00:16:02]Vagyis egy családnak a 2020-hoz viszonyítva, amikor nagyjából 1000 Ft volt az élelmiszerre fordított kiadása, most ez 2600000 Ft.

[00:16:17]hatalmas tétel.

[00:16:20]Akárhogy is nézzük, mert hogyha százalék-os arányban nézem, akkor 2020-ban a KSH adatok szerint nagyjából 20-21% volt az élelmiszerki a családi háztartásokban az átlagnál.

[00:16:35]Most ez fölment 27-28%-ra.

[00:16:40]Igen ám, de ez az átlagra vonatkozik, mert 2020 és 2026 között elképesztően nőtt a jövedelem differenciá nőttek a a bérek és a jövedelmek a felső rétegeknél, és az üzyítva nagyon szerény mértékben a medián, illetve azalatti jövedelem rendelkezők között, tehát egy szétnyílt ez a gap, az átlagnál van ez a 27-28%.

[00:17:10]De a médián [torokköszörülés] jövedelműek és az azalattiaknál bizony ez 30% fölött van.

[00:17:20]Ez az arány, ez emelkedhet tovább.

[00:17:20]Ugye azt említette, hogy nem várható nagyobb élelmiszerinfláció, de emelkedhet például 40%-ig az élelmiszerre fordított összeg a kiadások arányában.

[00:17:32]Hát a a de az biztos, hogy az alsó ötödnél már most 40% vagy a fölött van.

[00:17:39]A én azt gondolom, hogy komoly áremelkedés most az alapvető élmészek esetében sem fog történni.

[00:17:45]És hát bízni lehet abban, hogy a Tiszakormány tartja az ígéretét és a alapvető élm áfas szintjét 5%-ra csökkenti.

[00:17:56]kezdeni fogja jövő áprilisban a zöldség és gyümölcsáfa 27-től 5%-ra való mérséklésével, majd pedig a gazdaság és költségvetés teljesítő képessége arányában ki fogja terjeszteni az összes alapvetői élmiszerre az 5%-os áfát.

[00:18:16]Meggyőződésem, hogy ma kiskereskedelemben olyan elképesztő verseny van a láncok között, hogy egyik lánc sem engedheti meg magának azt, hogy azt az áfa előnyt, ami a csökkentésből adódik, azt eltegye a zsebébe.

[00:18:36]Meg fog küzdeni a fogyasztóért, a vásárlóért.

[00:18:39]Azért ez a kiélezett verseny, amit a diszkontláncok diktálnak ma Magyarországon, kizárt, hogy a csökkentett, tehát 275%-ra csökkentett áfa ne okozzon egyfajta deflációt alapvető élelmiszerek fogyasztói árában.

[00:19:04]A Tiszakormány következetesen úgy fogalmaz, hogy az egészséges élelmiszerek áfáját csökkenti 5%-ra.

[00:19:08]Van esetleg valami belsős információja arról, hogy az egészséges élelmiszerek alatt mit értenek?

[00:19:18]Szerintem ez inkább egy politikai hát vagy inkább ilyen reklámfogásnak tekinthető, de nyilvánvaló, hogy a alapvető élmiszerek egészére fog vonatkozni.

[00:19:31]Például lehet, hogy a cukorra nem, mert tudjuk, hogy a cukor az nem egészséges.

[00:19:35]Ezt mondják legalábbis a táplálkozás szakértők.

[00:19:42]Én is azt gondolom, hogy a cukor áfája nyugodtan maradhat 27%, tehát hogy konkrétan megnevezzek egy nem igazán egészséges alapvető élmészet.

[00:19:50]Ilyen a cukor, de azért a többi gondolunk bármelyik húsfélére, vagy halfélékre, vagy éppen zöldség gyümölcsre, azért az szinte mindegyike nevezhető egyben egészséges élelmiszernek is.

[00:20:09]Lengyelországban már régóta tartó gyakorlat, hogy csökkentették, azt hiszem, 5%-ra a az élelmiszerek álfáját.

[00:20:18]Járt ez ott valamilyen hátránnyal, vagy vagy volt ennek valamilyen hátulütője?

[00:20:22]vagy csak felpörgette a gazdaságot, az emberek egészségesebben ettek és olcsóbban.

[00:20:27]Hát a lengyel mezőgazdaság és élelmiszeripar egyszerűen Közép-Európa csodája.

[00:20:31]Tehát ha valahol az uniós csatlakozás, a piac kinyílása és a támogatások megjelenése együtt jót eredményezett akkor Lengyelországban.

[00:20:47]Igen.

[00:20:49]Lengyelország használta ki az uniós agrárpénzeket leghatékonyabban.

[00:20:57]Miután gyakori vendég vagyok Lengyelországban, lengyel kormány mellett működik egy tanácsadó testület, aminek tagja vagyok, ezért elég jól ismerem a lengyel helyzetet.

[00:21:09]Azt állítom, hogy a lengyelek óriási jóérzékkel úgy döntöttek, hogy nekik nem elsősorban a itthon földalapúnak nevezett jövedelemkiiegészítésre van szükségük, hanem fejlesztési pénzekre, amelyet a lengyelmet mezőgazdaság modernizálására, infrastruktúrájának kiépítésére fordítottak.

[00:21:37]a tanyákig aszfalt vezet.

[00:21:37]Elképesztő az a infrastruktúrális fejlődés, ami történt.

[00:21:45]Egészen megdöbbentő az a társadalmi együttműködés a gazdák között, aminek nagy része egy modern szövetkezés, tehát beszerzésre, feldolgozásra, értékesítésre hoztak létre olyan szövetkezeteket, amelyek ma országos szereplői a lengyeli élelmiserpiacnak.

[00:22:08]A [torokköszörülés] tejtermelés és feldolgozás közel 50%-ban lengyel gazdaszövetkezet kontrollja alatt van.

[00:22:17]Hát hol vagyunk mi ettől?

[00:22:20]És hát a zöldség ágazatban, nyilvánságazatban még nagyobb fokú az a kontroll, amit a termelő tulajdoná tulajdonában lévő vállalkozások, szövetkezetek a értek el Lengyelországban.

[00:22:33]Ha valamit érdemes lenne megtanulni ezt mindenképp.

[00:22:40]Magyarország nagyon elszúrta az agrár [torokköszörülés] fejlesztést azzal, hogy közvetlen arra hajtott Brüsszelnél és a csatlakozási tárgyalásoknál, hogy minél magasabb legyen a földalapú támogatás, mert ugye az biztosan jön.

[00:23:00]Mi a lengyeleknél közel 40%-kal több földalapú támogatáshoz jutottunk.

[00:23:09]Ez volt a cél, hogy ez meglegyen.

[00:23:09]És aztán ez en ez a hatalmas összeg, ami-től már ugye 100%-ban járt Magyarországon is, ez leszoktatta a magyar gazdák nagy részét a fejlesztésről.

[00:23:23]gyakorlatilag ilyen találpénnek tekintik, tekintik ma is, amit a legkevésbé fordítanak fejlesztésre, hanem inkább föléli a család, utaznak belőle, nem sorolom tovább.

[00:23:39]A magyar gazdáknak nagyon kis hányada mutat hajlandóságot arra, hogy a birtokát a úgy fejlessze, hogy abban egy magasabb hozzáadott értékű termelési struktúra jöjjön létre.

[00:23:59]Én azt látom, hogy nagyban a vízhálózat fejlesztésével, illetve a vízvisszatartással is az történt, mint a föld alapú támogatásokkal kicsiben.

[00:24:09]Mostanában elég sok összeesküvés elméletet olvastam a Facebookon, sajnos elég nagy eléréssel, ami egyszerű magyarázatot ad arra a bonyolult kérdésre, hogy miért van kevés víz a Dunában.

[00:24:23]Ha a kormány ma összeülne és egy nemzeti vízstratégiát alkotna, akkor minek kellene mindenképpen benne lennie?

[00:24:28]Én azt gondolom, hogy a mostani kormány elméletben abszolút tisztában van a megtehendő lépésekkel.

[00:24:36]Gajdos László, de konkrétan Magyar Péter miniszterelnök úr is tisztában ezzel.

[00:24:42]Soha nem felejtem el.

[00:24:45]2024-ben én vittem el megmutatni neki a kiégett földeket a gyomaendrőt, Kőrösladányt, Dévaványa határába, ahol azt mutatta meg neki, hogy az ottani öntöző csatornák tottál le vannak pusztulva.

[00:25:07]Nád benőtte, sőt bokrok már gyakorlatilag a kilenc ottani szivattyúállomásból egy működött, a többit szétlopták.

[00:25:17]És hát ez erről készült is egyébként egy YouTube videó, amit nagyon sokan láttak, és ott döbbent döbbent rá Magyar Péter, hogyha ne talán valaha ő ilyen pozícióba kerül, akkor itt a vízvisszatartás, [torokköszörülés] vízmegtartás és öntözési infrastruktúrát azonnal neki kell állni, fejleszteni, mert itt minden gyakorlatilag a pusztulás ás jelét mutatja.

[00:25:48]És hát sajnos az előző kormány teljesen érthetetlen módon a politikai nyomásnak engedve a Magosz agrárdkvédelmi szervezet nyomása volt az, hogy például a vízgazálkodási társulatokban a kötelező tagdíjat eltörölte.

[00:26:11]Következő naptól kezdve a gazdag 99%-a nem fizetett hozzájárulást.

[00:26:18]Ennek következménye az, hogy a akkor még olyan 80 vízgazdálkodási társulás, mára már csak 29 maradt belőlük, illetve most már csak 28, mert múlt héten egy szintén fölszámoltak.

[00:26:32]Tehát gyakorlatilag az ő feladatuk volt az, hogy a a [torokköszörülés] ezeket a csatornákat gondozzák, az áttereszeket rendbe tegyék, a szivattyúállomásokat karbantartsák.

[00:26:48]Gyakorlatilag már arra sincs pénz, hogy lekaszálják a füvet a csatornák oldalán.

[00:26:54]Gyakorlatilag teljes leépülés van ezen a területen.

[00:26:57]És hát az a szerencse másoldalról, hogy ezek a ez az infrastruktúra megvan, nem kell újat építeni, ki kellene tisztítani első helyen, oda szivattyúállomat újra fölszerelni, és a gyakorlatilag [torokköszörülés] a sokszor légvonalba 1-2 kmre egymástól lévő csatornákat legalább 1,50 1,80 cm magasra föl kell tölteni.

[00:27:28]Ennek két előnye van.

[00:27:30]Egyrészt a víz ezen a területen temperál, párásít, és közben elindul a talajvízszint feltöltése újra, mert a az a fő probléma, hiába öntözök, hogyha a talajvízszint lent van 2 m 3 m mélyen, még a napra forgó se tud vele mit kezdeni, pedig az egy szívós növény.

[00:27:55]Kukorica és egyéb más növények pedig egyszerűen állva halnak meg.

[00:27:57]Tehát az első menetben idén most, amikor ennyire alacsony a vízállás minden folyónknál, ezeket a terep műtárgyakat, a vízügyi műtárgyakat pillanatok alatt helyre lehet hozni.

[00:28:12]Nem kell külön réselni, elzárni a folyót, mert nincs ott víz, semmi.

[00:28:17]Én most már a nyáron elkezdtem volna ezt ezeket a munkálatokat, és a gazdákat igenis bevontam volna ebbe azzal, hogy először is újra kötelezővé teszem a [torokköszörülés] vízgazdálkodási társalásokban való részvételt.

[00:28:36]Igenis kell tagdíjat fizetni, de majd csak akkor, ha az az öntöző csatorna újra működik, és az eredeti funkcióját betölti.

[00:28:47]És ne legyünk kíméletesek azon gazdákkal szemben, akiknek ott vannak a földjeik a öntöző csatorna mellett, és azt mondják, hogy mit érdekel engem, megkapom a földalapú támogatást, nem fogok én invesztálni öntözésbe.

[00:29:01]Megélek én így is, hát elköltöm a pénzt úgy is.

[00:29:07]közben azon a földön a mostani nullához konvergáló értékteremtés helyett lehetne esetleg 3000€ 4000 euró-t megtermelni, mert akik öntöznek, azok erre minden további nélkül képesek.

[00:29:23]Gondoljuk végig, hogy így most több 100000 hektáron nem termelődik semmi.

[00:29:28]Hát hogyha egy 100000 hattárnyi területet í helyrehozunk, és ott hektáronként 4-5000€ értékű lesz a termelés, hát horribilis érték teremtődik, ami részben jövedelmet tartalmaz, részben adóbevételeket gerjeszt, részben pedig exportpiaci lehetőséget indít el.

[00:29:53]ezt az ország minden évben mostanában elszalasztja.

[00:29:56]És hát látom, hogy sokan úgy gondolják, hogy az a megoldás, hogy nem baj, majd visszamocsarosítjuk az egész területet, mint volt ez, mit tudom én, 200-300 évvel ezelőtt, és akkor ott majd csak azokon a területeken gazdálkodunk, ami a utána még megmarad.

[00:30:18]Én azért ezzel úgy óvatos lennék.

[00:30:18]Oké, hogy kell a vizes élőhelyek a szikes területeken, azt támogatnám én is, hogy ott ne próbálkozzon a gazda, de azért tartsunk mértéket.

[00:30:31]Tehát a az ötlet, hogy 1 millió hektárt ott kellene hagyni és vissza kellene úgymond [torokköszörülés] mocsarasítani.

[00:30:44]Ezzel azért nagyon nem tudnék egyetérteni, de hogy esetleg 100000 hektárnyi terület, tehát igen, azt elfogadom.

[00:30:52]Tehát gyakorlatilag ez egy komplex rendszer, amiben benne lenne a a öntözési árakok, belűzlevezető árakok rehabilitációja.

[00:31:03]Benne lenne a az ilyen úgymond visszamos.

[00:31:09]benne lenne új tározók építése.

[00:31:09]Nem óriás tározók, de mindenképpen záporározók, árvíz időszakában, hát vizet felvogó tárazók.

[00:31:22]Igen.

[00:31:22]És most jön a leglényegesebb, a mostani öntözési technik technológiát sutba kell dobni, át kell térni az okosésre, víztakarékos öntözésre, amit egyébként a lajtától nyugatra ma már általánosan használnak.

[00:31:39]Gondolok itt például arra, hogy amikor a magyaroldalon 20 m 30 m távolságba megy a Lajtalansági volt államigazdaságba, Mészáros Lőrincs birtoka, mennek a hatalmas nagy lineár öntöző berendezések, nagyon pazaró módon öntözik a kukoricát.

[00:32:03]addig 30-40 mre az osztrákoldalon az osztrák gazda burgonyát termel, vöröshagymát termel.

[00:32:15]És ezt úgy öntözi, hogy gyakorlatilag egy környezetbarát olyan perforált csőrendszert húz ki a fenofázis elején, ami egyben táplálja a burgonyát is a a barázsda két oldalán, és egy idő után magától lebomlik.

[00:32:40]Tehát gyakorlatilag olyan természetes anyagból van, ami hozza a tápanyagot, hozza a vizet, csak oda helyezi a vizet, ahova tényleg az szükséges, és így termel 20 tna helyett 120 tna burgonyát, és csodálatosan megél belőre.

[00:33:00]Ennek az piaci értéke 7-8 millió Ft szemben az öntözett kukoricával, amivel el lehet érni mondjuk 800000 Ft árbevételt, és közben iszonyú mennyiségű vizet meg energiát elpazaroltam.

[00:33:14]Ezeket azért élezem ennyire, mert a lemaradásunk olyan kétségbejtően nagy.

[00:33:20]Itt az elmúlt évtizedekben a tudomány alkalmazása, a az úgynevezett tudásalapú agrártermelés gyakorlati alkalmazása totál elmaradt.

[00:33:36]Helyette ezzel a bárgyú munkaalapú filozófiával mentünk vissza évtizedekkel.

[00:33:46]hátrébb.

[00:33:46]Ez a lemaradás most már Közép-Európában is szembetűnő.

[00:33:50]Nem kell mindig a holland, belga dán rendszerekkel összehasonlítani magunkat.

[00:33:58]már a szlovákok, a lengyelek és a lassan a románok is elhúztak mellettünk ezen a területen.

[00:34:05]Tehát ha lehet éles kritikát alkalmazni, akkor ezen a területen, és ez az egész vízgazdálkodásra igaz, az előző rendszer súlyos hibákat követett el, amelyeket hiába a mostani kormány tudja pontosan, hogy mit kell tenni, időigényes játék.

[00:34:25]Tehát maga a talajvízszint visszatöltés egy elfogadható szintre az körülbelül egy olyan 68 10 éves időszak.

[00:34:38]Akkor ha most már nem csak a fenofázis időszakában lesz a csatornában víz, hanem egy jó darabig télennyáron, akkor talán sikerül majd ez a mesterterv, és hát át kell térnünk.

[00:34:55]Tehát ez a gabona olajos mag termelés valóban ugye buzát öntözné hát az öngyilkosság 100000 Ft-ba kerül minimum 1 hektárnak az öntözése ezt vetőmag akkor a csemege kukorica, borsó egy-két termék burgonya satöbbi visszahozza de gabona meg olajosnövény biztos, hogy soha elméletben át át lehetne térni Magyarországon a déli gyümölcsöknek a termesztésére?

[00:35:27]Kivi, banán vagy esetleg ilyen mediterrán olajos magok, pisztácia?

[00:35:34]Én szerintem igen.

[00:35:34]Mondjuk a banánt azt nem említeném, mert azért az egy teljesen más éghajlottatott követel meg, de lehetne Magyarországon is valóban kivi, pisztácia és a a füge szinte azt lehet mondani, hogy mindenféle hozzányúlás nélkül is eszméletlen sokat terem itt Magyarországon.

[00:35:57]Tehát lehet füge ültetvényeket is telepíteni és hát feldolgozni a függét.

[00:36:03]Állítólag nagyon magas tápértékű, nem nagyon értek hozzá, de a friss füge azért az finom, azt ettem.

[00:36:13]Tehát ez azért azt gondolom, hogy érdekes megoldás lehet, de mellette van jó pár olyan zöldségféle, amit, mint mondtam, hagymát újra, fűszerpaprikát, burgonyát lehetne termelni.

[00:36:28]Vannak itt ma is kiváló burgonya termesztők az országban.

[00:36:33]döntően nem magyar tulajdonban, hanem holland, belga, német, olasz tulajdonban lévő vállalkozások és nagyon-nagyon jól megélnek ebből a tevékenységből.

[00:36:49]Tehát lehet mit tanulni, lehet mit adaptálni, de hát ahhoz előbb az a fajta gondolkozás szükséges, amit késztetés is egyben arra, hogy ez a föld nem biztos, hogy azért, mert én vagyok a földtulajdonos, nekem mindent meg lehet tenni.

[00:37:12]Én azt gondolom, hogy a föld használat a lényeg, és az [horkantás] a szemlélet, ami totál hiányzik Magyarországon.

[00:37:19]hogy a gazda érezze azt, hogy felelős azért, hogy azt a földet jól gazdag gondosságával kihasználja, tartsa meg annak a termőképességét, és azért termeljen is, és ne azért vegye föl a a uniós pénzeket, mert bejelentkezett az agrárkörnyezetgazdálkodási programa, az ökológiai programba, és szétteszi a kezét, és a szabolcsi almatermelő fölvesz évente úgy 700-800000 Ft uniós és nemzeti támogatás, hogy még léalmát se termel érte.

[00:37:59]Ezek a földalapú támogatások az Európai Unió terve szerint jelentősen megváltoznak 2028-tól.

[00:38:04]Ugye a hét éves pénzügyi ciklus 21-től 27-ig, illetve a következő 28-tól 34 év 34-ig tart, akkor azoknak a gazdáknak, akik eddig a Föld Alapú támogatást elutazgatták, és mindenféle a Földtől független dologra elköltötték, akkor a jövő éve az utolsó jó éve és utána vége ennek.

[00:38:28]Én azt gondolom, hogy nagyon helyes, hogy a Európai Unió vált ezen az agrárpolitikán és támogatáspolitikán az, hogy teljesítmény nélkül milliárdokat oszt szét a gazdák között, és ezt azok kapják, minél nagyobb a terület, annál nagyobb ugye a földalapú támogatás.

[00:38:52]Hát a francia nagydák agyon vannak támogatva.

[00:38:57]Tehát azt én se tartom normális dolognak, hogy egy Ildef Francban lévő francia sima gabonatermelő, ami búzát termel, meg vetésforgóba kukoricát, esetleg szóját, 200-2500 EUR földalapú támogatáshoz hozzájut.

[00:39:14]Hát ennyit bizony nem keres egy francia gyárban dolgozó, de még bankban dolgozó se nagyon.

[00:39:24]Rengeteg pénz.

[00:39:26]És hát ez rengeteg pénz.

[00:39:26]Azt gondolom, hogy helyette az uniónak azt kell támogatni, hogy termelési értéket, hozzád értéket állítson elő az illetőgazda, inká a megtermelt érték alapján adjon plusz támogatást, tehát jutalmazza azt, hogy az illető tényleg termeléssel foglalkozik, és adjak pénzt neki hozzá, hogy a technológiát, a legújabb innovációt alkalmazni tudja.

[00:39:53]Tehát én a megtartanám a úgynevezett vidékfejlesztési támogatásokat, azokra lehessen pályázni, ahhoz legyen még egy 10 évig legalább ilyen uniós segítség, de utána az, hogy leválaszt föl a a termeléstől leválasztott ugye decapling módon kapja meg valaki a támogatást, azt én nagyon ellenzem.

[00:40:21]termelni kelljen érte ért olyant, ami piacon eladható.

[00:40:27]Tehát nem csak úgy valamit úgy nagyjából, hanem valós értéket előállítani.

[00:40:33]Az unió ezt a támogatás koncepciót akkor találta ki, amikor a 90-es évek elején túltermelési válság volt.

[00:40:48]Tejből, a hús marra húból, almából, nem sorolom tovább.

[00:40:51]És akkor jött kínnyukban ez az ötlet, hogy hát akkor ne termeljen a gazda, mert akkor ha termel, akkor mi kénytelen vagyunk az fölvásárolni, és hát komoly készletezés költség, exportszubvenció, tehát drága játék.

[00:41:07]Ez az időszak elmúlt.

[00:41:10]Ma a világon mezőgazdasági túltermelési válság nincs.

[00:41:15]Most már három évtizede igazából nincsen.

[00:41:21]Az Európa a világ élmiszerpiacán nagy szereplőből egy marginális szereplővé vált.

[00:41:29]És egy példát mondjak rá.

[00:41:33]1990-ben az unió részeya a globális agrárkereskedelemből még megközelítette a 25%-ot, most 10% alatt van.

[00:41:47]Tehát teljesen marginalizálódott, miközben más országok, dél-amerikai országok elsősorban hihetetlen fejlődésen mentek át.

[00:41:55]Ma a világ meciagazdaságának a motorja Dél-Amerikában van, és nem csak Brazíliában, Brazília elképesztő, amit teljesít, de Paragvaj, Urugvaj, Argentina, Ekvador, Bolívia egy olyan, és akkor még Chiléről nem is beszéltem, hogy a borai világhírűvé váltak az elmúlt 30 évben.

[00:42:22]Tehát ezek az országokban nulla támogatás volt, mégis ekkora mezőgazdasági termelésfelfutás történt, és ma már ugyanazt a legkorszerűbb termelési technológiákat és géprendszereket használják, amit az Egyesült Állam vagy Európába, azzal, hogy ők még a biotechnológia újdonságaitól sem félnek.

[00:42:47]És hát emiatt most Európa kritizálja őket.

[00:42:50]Lásd Merkos úr uniós megállapodás, ami pont kint voltam Dél-Amerikában most januárban, amikor hát ugye átmenetileg megint felfüggesztették az egyezményt, vagy legalábbis próbált az Unió visszakozni.

[00:43:11]Igen.

[00:43:13]Ezt Brazíliában, Argentínában és a Chilében voltam éppen aznap, amikor a televízió ezzel foglalkozott, hatalmas felháborodást keltett ez az ügy.

[00:43:21]Ugyanis a dél-amerikaiak imádják az európaiakat, tehát európai származásúak döntőhányatba, és hát nekik Európai Unióval való jó együttműködés az érzelmileg is fontos dolog.

[00:43:38]Na most miután most Európa megint hát fenékbe billentette őket, ugye ott az ottani gazdag azt mondták nekem, hogy oké, tudomásul vettük, hát de akkor még inkább Kína felé kell orientálódnunk.

[00:43:51]És bizony a brazil mezőgazdasági termékek közel 50%-át Kína egymaga fölveszi.

[00:43:57]Ez most már a ugye a teljes exportjuk ilyen 160 milliárd dollár.

[00:44:04]annak a fele csak Kínába elmegy.

[00:44:09]És hiába ugrál Európa Brazíliával szemben, tehát kitalál mindenféle dolgokat, hogy de hát még ez sem nyomonkövetéssel problémák vannak.

[00:44:21]Hát kéne meg azt mondja, hogy uraim, hát állítsátok ide hozzánk cserébe, ti meg vegyetek kínai gépeket, technológiát satöbbi.

[00:44:31]És ez történik.

[00:44:31]Európai Unió Dél-Amerikából 30 év alatt kiszorult, mint vezető volt a a nemcsak agrár, hanem egyéb termékek kereskedelmébe.

[00:44:47]Most a az Európai Unió Kína mögött van.

[00:44:53]szinte azt lehet mondani, hogy most már fényévekkel elveszítette azt a földrészt, aminek ami természetes szövetségese volt évtizedeken át.

[00:45:06]Érzelmileg is az volt.

[00:45:10]Ma gyakorlatilag odalöktük, odalökte az Európai Unió Kínának ezt az egész térséget.

[00:45:15]Nagyon buta ötlet.

[00:45:18]Ha már a csillai borok szóba kerültek, a magyar bor, illetve a magyar szőlő hogyan viseli a 40 fok feletti hőmérsékletet és a tartós szárazságot?

[00:45:29]Hát ugye a magyar borágazat permanens válságban van.

[00:45:33]A gyakorlatilag a termelés folyamatosan csökken.

[00:45:37]A szőllőültetvény is gyakorlatilag megfeleződött az elmúlt 30 év alatt.

[00:45:47]És hát miután a magyar termelők, elszigetelt, döntően elszigetelt kistermelők, akár villány, akár szexzárd vagy egri borvidéket nézem, mindenki saját dombján akar ugye kakas lenni, és hát termel 2040 esetleg 100000 palackból, de nem többet.

[00:46:16]Na most ezzel nem lehet kimenni a piacra.

[00:46:18]Ilyen nincsen.

[00:46:18]Én a magam is borttermelő vagyok és jelentős mennyiségi borexportunk is van.

[00:46:25]Azt merem állítani, hogy van egy bizonyos nagyságrend, amivel rendelkezned kell ahhoz, hogy a külföldi vevők szóbáljanak vene, hogy komolyan vegyenek téged, mert a marketing költség az a borászatban óriási tétel.

[00:46:43]Na most ha valaki tud 5-00 palackport szállítani, abban egy angol áruházi lánc vagy egy független borkereskedő hozzá se kezd, mert azt mondja, hogy olyan indító marketing költségeim vannak, márkanévépítésre annyit kell fordítanom, hogy ez soha életben nem fog megérülni.

[00:47:07]Ha garantáltan szállítász nekem a következő öt évben minimum 100-150000 palackbort, akkor elkezdek vele foglalkozni.

[00:47:15]Na most mondjon egyet néhány borászaton kívül, amelyek ezt a szintet és ezt a mennyiséget szállítani tudják.

[00:47:24]A nem reklámhelye nem nevezem meg a céget, de az egyik borászati cégünk adja egy maga a teljes amerikai magyar borexportnak több mint 60%-át.

[00:47:38]Ez elképesztő egy olyan időszak után, ahol különböző borvidékeken azért eléggé az előző kormányhoz közelálló üzletemberek köré csoportosult a legnagyobb termőterület.

[00:47:51]Ez ezek hobbi borászatok.

[00:47:52]Ezekkel az van, hogy én meghívlak téged, Neres kolléga, családoddal együtt kicsit vadásszunk, aztán utána lemegyünk a pincébe.

[00:48:02]Tehát az, hogy ezen nem keresünk egy fillét se, az a igazából része ennek az egész játéknak.

[00:48:10]Ismerek ilyen borászatokat tucatjára az országban.

[00:48:13]És hát bizony azt kell, hogy mondjam, hogy ez egy totál zsákutca ebben a formájában, mert belöldre ők ugyan eladnak bort, de olyan áron, ami a hozzáhasonló csillei vagy mendozai argentin bor legalább olyan jó minőségű, ha nem jobb, viszont fele annyiba kerül.

[00:48:37]Beszéltünk a klímaváltozásra a legérzékenyebb térségekről.

[00:48:42]Ö vannak-e olyan területek Magyarországon, amik 10-20 éven belül teljesen művelhetetlenné válnak?

[00:48:46]És ha igen, akkor hol?

[00:48:50]Hát hogyha nem csinálunk semmit, akkor elsősorban az Alföld, tehát Humokhátság, Nagykunság, Jászság és hát van veszélye annak, hogy Dunántól Mezőfölddel is ilyen probléma történet, tehát ilyen mértékű lesz majd a permanens aszály.

[00:49:11]De ez mind megoldhatod a teljes Magyarország területére.

[00:49:15]Okos öntözés, víz visszatartás, víz új szemlétő vízkormányzás.

[00:49:19]Ugye beszéltem azzal a víz ggazdálkodási társulat vezetőjével két nappal ezelőtt, vagy három nappal ezelőtt, aki mondta, hogy őt őket arra trenírozták, hogy a belvizet mielőbb el kell vezetni.

[00:49:37]30 éven át.

[00:49:37]Ez volt a feladata mint a igazgatónak, mert az első TS elnök vagy a államigazság igazgatója raportra hívta a MSMP valamelyik pártember a révén, hogy hogyhogy február közepe van és még mindig víz alatt vannak ezek a földek.

[00:49:59]Ez élt ezekbe az emberekbe, különösen az Alföldön, és ideges volt, hogyha február végéig nem tudta a beletni.

[00:50:09]Na most utána senki nem mondott nekik semmit, úgy elvoltak maguk.

[00:50:11]Aztán most, amikor már eltelt körülbelül 15 év, amikor nem belvizet kell vezetni, hanem vissza kell tartani a vizet, erre vonatkozóan már nem jött felülről utasítás.

[00:50:27]Ugye megszüntették a vitükit az Orbán kormány.

[00:50:30]Hát teljesen érthetetlen, hogy miért szüntette meg.

[00:50:35]Egy kiváló vízgaálkodás tudományos szinten is és a gyakorlatban is, amit a Vituki Magyarországon teljesíteni tudott, fölszámolták úgy, hogy se híre, se hamva.

[00:50:47]Most újra vissza kellene állítani.

[00:50:50]Kellene egy olyan központi vízügyi kormányzás, ami egy kézbe veszi infrastruktúraépítést, vízmegtartást, tározóképítés sorolatnám tovább.

[00:51:03]És az, hogy ez nem jó, hogy ez egy minisztériumnál van, mondjuk most a nem akarom bántani Gajdos László miniszter urat, ez egy olyan óriási feladat, ami külön kormánybiztost igényelne, hogy át tudjon nyúlni a különböző tárcák fölött, és tudja föl tudja gyorsítani azokat a munkálatokat, amelyekről beszéltem, amelyeknek megtétele most azonnal a legalábbis a kezdése most azonnal szükséges lenne.

[00:51:34]Bízzunk abban, hogy megbirkóznak ezekkel a feladatokkal és abban, hogy lesz még jobb éve a magyar mezőgazdaságnak.

[00:51:42]Köszönöm szépen Raskó György agrárközgazdásznak, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:51:47]Ha még nem tették meg, iratkozzanak fel a Klassis Podcast és a Klassis média YouTube csatornájára.

[00:51:51]Köszönjük szépen a figyelmet.

[00:51:54]Tartsanak legközelebb is velünk.

[00:51:56]Viszontlátásra!

[00:51:59]Ez a Klassis podcast.