Európa nem fog harcolni Ukrajnáért – Klasszis Podcast Demkó Attilával
- A CIA igazgatója Moszkvában járt, valószínűleg figyelmeztetést vitt egy esetleges orosz mozgósítás ellen, vagy egy kompromisszumos tűzszüneti javaslatot tett le.
- A háborúban nincs stratégiai fordulat; az oroszok lassan, de folyamatosan haladnak előre a Donbaszban, és egy éven belül bevehetik a régiót.
- Demkó Attila élesen bírálta az ISW elemzőintézetet, mondván, hogy politikai agendát tol és nem végez valódi szakmai munkát, ellentétben a lengyel OSW-vel.
- A konfliktus totális háborúvá vált, ahol az ukrán dróntámadások már az orosz hátországot is elérik, üzemanyaghiányt okozva, ami a mozgósítás narratíváját erősítheti.
- A háború legnagyobb vesztese Ukrajna, majd Oroszország és az EU következik; az USA viszonylag jól jár, a legnagyobb stratégiai nyertes pedig Kína.
- Béke nem várható, a konfliktus nagy valószínűséggel befagy a jelenlegi frontvonalakon, akár 70 évre is, hasonlóan Korea vagy Ciprus esetéhez.
- Ukrajna nem számíthat európai vagy amerikai katonai beavatkozásra; a biztonságát kizárólag saját erejére és védelmi vonalaira építheti.
- Egy nyílt orosz-NATO háború esélye kicsi, de a hibrid műveletek folytatódnak; egy hagyományos háború Oroszország vereségével, egy nukleáris pedig mindenki pusztulásával járna.
- A magyar kormány politikája javult, a káros retorika eltűnt, és a kisebbségi jogokról szóló megállapodás jó alap, de a megvalósítás a kulcskérdés.
- Magyarország érdeke az orosz olaj és gáz megtartása, mert ez olcsóbb és diverzifikálja az ellátást; a teljes kivezetés ideológiai alapú és káros lenne.
„Mindenki veszít ebben a háborúban: a legtöbbet Ukrajna, második legtöbbet Oroszország, harmadik legtöbbet az Európai Unió... És a legnagyobb nyertes ennek az egésznek Kína.” – Demkó Attila
Részletes összefoglaló megjelenítése
A CIA igazgató moszkvai látogatása és lehetséges üzenetei
A beszélgetés egy friss hírrel indít: kedden egy amerikai gép landolt Moszkvában, amelyen nagy valószínűséggel John Ratcliffe, a CIA igazgatója érkezett. A látogatás pontos részletei nem ismertek, de felmerült, hogy akár Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozhatott – ez példa nélküli esemény lenne, bár előfordult már, hogy egy államfő hírszerzési vezetővel tárgyalt (pl. Zelenszkij és az MI6 igazgatója). Demkó Attila szerint az amerikai-orosz kapcsolattartás folyamatos, a háttérben mindig több történik, mint ami a sajtóból kiderül. A mostani látogatás jelentőségét növeli, hogy egy vatikáni diplomáciai szál is fut párhuzamosan: egy magas rangú vatikáni diplomata tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.
Demkó Attila két fő elméletet vázolt fel a CIA-igazgató utazásának lehetséges okairól:
1. Figyelmeztetés az orosz eszkalációra: Amerika észlelheti, hogy Oroszország egy újabb mozgósításra készül (akár 300-500 ezer fő bevonásával a dumaválasztások után), és az üzenet az lehet, hogy ha Oroszország eszkalál, az USA is eszkalációval és további szankciókkal válaszol.
2. Kompromisszumos javaslat: Elképzelhető, hogy egy béke- vagy tűzszüneti javaslatot vitt a CIA vezetője, de ehhez nem feltétlenül lenne szükség ilyen magas szintű személyes találkozóra, ami arra utal, hogy komoly figyelmeztetés vagy ajánlat áll a háttérben.
A szakértő szerint a valós okokat valószínűleg csak évtizedek múlva, emlékiratokból ismerhetjük meg, mivel a kiszivárogtatások gyakran nem véletlenek, de nem is mindig igazak.
„Lehet, hogy az üzenet, hogy ne tegyétek eszkalációra, mi is eszkalációval válaszolunk, meg nagyon rosszul fog érinteni Oroszországot, még további szankciókat fogunk hozni.” – Demkó Attila *
A háború jelenlegi állása: nincs fordulat, lassú orosz előrehaladás
Demkó Attila a háború átfogó értékelését adta. Hangsúlyozta, hogy mindkét ország veszít a konfliktusban. A győzelem definíciója is kérdéses: több százezer halott, városok tucatjai romokban, és egyre több civil áldozat. A szakértő szerint a háború 2022-ben nem volt totális, mert mindkét fél óvott bizonyos infrastruktúrát – az oroszok például nem rombolták le az odesszai kikötőket, mert azt hitték, átvehetik Ukrajnát vagy Novorossziját. Most azonban egy totális háború kezdődött: mindkét fél eszkalál, és szinte minden támadhatóvá vált, beleértve harmadik országok hajóit is.
A frontvonalon a helyzetet így jellemezte:
- Nincs fordulat: a „Ukraine turns the tide” (Ukrajna megfordítja a háború menetét) narratíva nem igaz. Az ukrán sikerek (pl. a Starlink lekapcsolása utáni dróntámadások) lelassították az orosz előrenyomulást, növelték a veszteségeket, de stratégiai fordulatot nem hoztak. Ez nem Sztálingrád vagy Midway.
- Lassú orosz előrehaladás a Donbaszban: egyedül Petrov megye délkeleti sarkában van ukrán előretörés, ami nem a főfront. Demkó Attila szerint a következő hónapokban eldőlhet, hogy az oroszokat meg tudják-e állítani a Donbaszban, de jelenleg úgy tűnik, nem. Ha a trend folytatódik, egy éven belül az oroszok bevehetik a Donbaszt.
- Nincs ukrán frontösszeomlás, de a front elvékonyodott, a drónfölény 50 km-es körzetben sok helyen orosz oldalon van.
- Technikai fölény átmeneti: az ukránok közepes hatótávolságú csapásokban elért előnye (pl. Hornet, Delta drónok) nem tart örökké.
„Az ukrán katona szakértők, katonai szakértők, politikai szakértők többsége, akiről beszélt, tudják, hogy nem lesz. Ami lehet, az az, hogy egy viszonylag stabil fegyverszünetet létrehoznak, és ha megfelel méretű a nyugati segítség, akkor talpon marad Ukrajna.” – Demkó Attila a belső ukrán narratíváról *
A média és az elemzőintézetek elfogultsága – az ISW kritikája
Demkó Attila élesen bírálta a nyugati sajtó és egyes think-tankek működését. Szerinte a nyugati sajtó egy része érzelmileg és ideológiailag „beállt a háborúba” támogatóként, ezért nem képes objektív elemzésre. Ritkán cáfolják az ukrán hivatalos nyilatkozatokat, és a hurraoptimista narratívák (pl. a 2023-as nagy ukrán ellentámadás előtt kizárólag optimista cikkek) nem segítenek Ukrajnának, mert hamis képet festenek.
A szakértő külön kitért az Institute for the Study of War (ISW) nevű amerikai elemzőintézetre, amelyet nem tart hitelesnek:
- Az ISW politikai agendát tol, főleg neokonzervatív irányvonalat, és nem végez valódi szakmai elemzést.
- Úgy állítják be a háborút, mintha „a nagy buta Oroszország” jönne, és az ukránok folyamatosan mészárolnák őket – ez a valóságban nem igaz, még az ukrán veszteségadatok sem támasztják alá a három-négyszeres orosz veszteségeket.
- Az ISW-vel szemben a lengyel OSW (Keleti Tanulmányok Központja) sokkal elfogulatlanabb és közelebb áll a valósághoz, mert ukrán és orosz forrásokat is kritikusan használ.
Demkó Attila szerint a reális helyzetértékelés hiánya az ukrán haderő leértékelését és az oroszok lebecsülését eredményezi, ami hosszú távon Ukrajnának is árt.
„Amit az ISW csinál, az Institute for the Study of War, az nem szakma és nem elemzés. (...) Ők egy agendát tolnak.” – Demkó Attila *
Totális háború és a drónháború kétélű hatása
A beszélgetésben szó esett arról, hogy a háború egyre inkább érinti az orosz hátországot is. Az ukrán dróntámadások mára rendszeressé váltak, és mélyen behatolnak Oroszország területére, elérve akár távol-keleti raktárakat is. Ennek következményei:
- Oroszországban üzemanyaghiány lépett fel, Szentpétervártól Moszkván át Jekatyerinburgig sorban állás tapasztalható a benzinkutaknál, páros-páratlan rendszámos korlátozásokkal.
- A háború eddig inkább a közép- és felső osztályt sújtotta (nyugati utazási tilalom, vagyonbefagyasztás), most viszont a tömegeket is eléri a benzinhiány, a mobilnet lekapcsolása és a civil áldozatok révén.
Demkó Attila azonban felhívta a figyelmet, hogy ez a helyzet kétélű fegyver: az orosz propaganda a gyerekeket érő támadásokat kiemelve mozgósítási narratívát építhet, és Putyin a társadalom haragját nem a rendszer ellen fordíthatja, hanem egy még nagyobb mozgósítás irányába terelheti. Az orosz vezetés azt kommunikálhatja, hogy „a nyugat által támogatott ukrán nácik a gyerekeinket öldösik”, ami a konfliktus további eszkalációjához vezethet, nem pedig lázadáshoz.
„Az orosz társadalmat évszázadok óta arra nevelik, hogy Ukrajna az voltaképpen Oroszország. (...) Ez a narratíva megvan orosz oldalon. Meg a kudarc narratíva, hogy úristen mennyit szenvedünk. És mondom, lehet az a válasz erre, hogy akkor a duma választások után (...) mozgósíthatnak százezreket.” – Demkó Attila *
A háború nyertesei és vesztesei: Kína a legnagyobb nyertes
Demkó Attila szerint a háborúban minden fél veszít, de nem egyformán:
- Legnagyobb vesztes Ukrajna: demográfiai katasztrófa (négyszer annyi halálozás, mint születés), a menekültek nagy része nem tér vissza, a megszállt területeken intenzív oroszosítás folyik.
- Második legnagyobb vesztes Oroszország: stratégiailag nem nyer, mert legalább Odessza elfoglalása kellett volna egy valódi győzelemhez. A gazdasági és társadalmi károk hatalmasak.
- Harmadik legnagyobb vesztes az Európai Unió: a szankciók és az orosz ellenszankciók gazdasági veszteségeket okoznak.
- Az Egyesült Államok viszonylag jól jön ki a konfliktusból.
- A legnagyobb nyertes Kína, részben India, de stratégiai szempontból elsősorban Kína.
„Mindenki veszít ebben a háborúban: a legtöbbet Ukrajna, második legtöbbet Oroszország, harmadik legtöbbet az Európai Unió (...). Az Egyesült Államok viszonylag még oké. És a legnagyobb nyertes ennek az egésznek Kína.” – Demkó Attila *
Tűzszünet és béke: valószínűleg befagy a konfliktus
A tűzszünet esélyeiről Demkó Attila szkeptikus. Jelenleg Ukrajna akar tűzszünetet a jelenlegi frontvonal alapján, de Oroszország folyamatosan elutasítja a javaslatokat, mert ragaszkodik a Donbaszból való ukrán kivonuláshoz. A szakértő szerint:
- Minél később születik megállapodás, annál rosszabb Ukrajnának, mert folyamatos a pusztulás. 2022-ben még „csak” a Donbaszt veszítették volna el, most már az infrastruktúra is súlyos károkat szenved (pl. Odessza környéke).
- Békekötés nem várható, mert Ukrajna nem mondhat le hivatalosan területei 20%-áról, Oroszország pedig nem fog kivonulni a Donbaszból.
- A konfliktus valószínűleg befagy, hasonlóan Korea vagy Ciprus esetéhez. Ez akár 70 évig is eltarthat.
- Felmerült egy „ciprusi modell”: Dél-Ciprus EU-tag lett, de a NATO-tagságot Törökország megakadályozta. Ukrajna esetében egy ilyen forgatókönyv viszonylag sikeres lehet, bár a korrupció továbbra is súlyos probléma.
„Béke nem lesz. Tehát olyan, hogy egy békeszerződést aláírunk, Ukrajna lemond területeinek a 20%-áról, ez nem lesz. (...) Ergó, be fog fagyni ez a háború. (...) Lehet ez 70 év is, vagy Ciprus.” – Demkó Attila *
Biztonsági garanciák: az európaiak nem fognak harcolni Ukrajnáért
A biztonsági garanciák kérdésében Demkó Attila a realitások talaján maradt. Ukrajna 2022-ben Isztambulban hivatalosan lemondott volna a NATO-tagságról, azóta viszont Zelenszkij elnök ismét felvetette. A szakértő szerint:
- NATO-tagság kizárt, ezt egyre többen ismerik el.
- Európai békefenntartók: 20-30 ezer katona talán fenntarthatóan kitelepíthető lenne, de ez elenyésző a 100-150 ezres ukrán frontvonalhoz képest. Ráadásul senki sem gondolhatja komolyan, hogy egy német vagy francia katona harcolni fog Ukrajnáért – a kormányok belebu knának az első ezer halott hazahozatalába.
- Amerikai biztonsági garanciák: az USA nem fog nukleáris háborúba menni Ukrajnáért. Condoleezza Rice már Georgia kapcsán is kimondta ezt. Az amerikaiak 2022 őszén is jelezték, hogy egy orosz nukleáris csapásra nem nukleáris választ adnának, hanem szankciókat és egyéb lépéseket.
- Ukrajna egyetlen reális lehetősége, hogy saját magára épít: saját védelmi vonal, saját erő, elrettentő képesség.
„Ukrajna szerintem egyedül egyre építhet, és ezt mindig elmondom nekik, saját magatokra, saját erőre, a saját védelmi vonalra építhetsz. Arra, hogy az európaiak idejönnek értitek harcolni, felejtős.” – Demkó Attila *
Nagy háború Oroszország és a NATO között: kicsi az esélye, de nem zárható ki
Demkó Attila különválasztotta a hibrid és a nyílt katonai konfliktust:
- Hibrid háború már régóta zajlik: gyújtogatások, robbantások, hamis zászlós műveletek (példaként hozta a KMKSZ ungvári székházának felgyújtását 2018-ban, amit valószínűleg az oroszok követtek el). Ilyen műveletek folytatódni fognak, akár durvább formában is.
- Nyílt orosz támadás egy NATO-tagország ellen nagyon valószínűtlen, mert a szárazföldi csapatok 80-90%-a Ukrajnában van, soha nem volt ilyen kevés orosz katona a balti, lengyel, finn határon. Egy ilyen támadás Oroszország vereségével végződne hagyományos háborúban, nukleáris háború esetén pedig „mind meghalunk”.
- Köztes forgatókönyv: a balti orosz kisebbségek körében zavarkeltés, rejtett „zöld emberkék” bevetése (pl. Narvában), ami óriási zavart keltene, és a NATO nehezen reagálna rá. Lengyelország esetében ez kevésbé valószínű, mert nincs orosz kisebbség, és erősebb ország.
- Véletlen balesetek (pl. hajóelfoglalás, repülőgép lelövése) eszkalálódhatnak, de a nagy háború kicsi valószínűségű, bár nem zárható ki teljesen.
„Egy teljesen nyílt nagy háború Oroszország vereségével járna, hogyha hagyományos marad. Ha meg nem hagyományos, akkor mind meghalunk. Ennyi, mert akkor nukleáris háború és az orosz nukleáris fegyverzet eléri a nyugati nukleáris fegyverzetet, akkor az európai fővárosok elpusztulnak, és akkor ennyi volt.” – Demkó Attila *
Magyar-ukrán viszony és az új magyar kormány politikája
A beszélgetés magyar vonatkozásairól szólva Demkó Attila kifejtette, hogy a magyar kormány politikájában nem történt teljes fordulat az előző kormányhoz képest, de a káros retorika eltűnt, ami pozitív fejlemény. A 11 pontos szakértői megállapodás, amely a magyar kisebbség jogairól szól, jórészt ugyanazokat a pontokat tartalmazza, amiket az előző kormány is kért, és ezek nagy részét sikerült elfogadtatni. A szakértő kiválónak tartotta a magyar tárgyalókat.
A megállapodás megvalósítása azonban kulcskérdés. A bilaterális találkozó a magyar miniszterelnök és Zelenszkij elnök között még nem jött létre. Demkó Attila szerint a magyar-ukrán viszony 2017 óta tartó romlását meg kellett állítani, és ebben az új kormány jól teljesít. Ugyanakkor a fegyverszállítások továbbra is tabunak számítanak, ami szerinte jó döntés, bár Magyarország a háttérben sok mindenben segítette Ukrajnát (pl. radarképek átadása, információk megosztása).
Demkó Attila hangsúlyozta, hogy Magyarország érdeke, hogy ne tűnjön minden akadályozójának – korábban más országok (pl. USA, Németország) is ellenezték Ukrajna gyors EU-csatlakozását, de csak Magyarországra lehetett fogni az akadályozást. Ezen az optikán változtatni kellett, és a kormány ezt jól kezeli.
„A bilaterális találkozó még nem jött létre Zelenski elnök és a magyar miniszterelnök között. Ugye minden megállapodásnak a mércéje a megvalósítás. Az jó, hogy megállapodtunk, mi lesz a megvalósítás. Ezt kell majd látni.” – Demkó Attila *
Energiapolitika: az orosz olaj és gáz megtartása magyar érdek
Az energiapolitikai kérdésben Demkó Attila határozott véleményt fogalmazott meg: Magyarország érdeke, hogy megtartsa az orosz olajat és gázt. Ennek okai:
- Az orosz olaj az elmúlt időszak nagy részében egyértelműen olcsóbb volt, és a szállítási költség is benne van az árban.
- Nem lehet csak egy forrásra (Adria vezeték) alapozni, mert egy műszaki hiba vagy egy orosz hibrid művelet esetén az ellátás veszélybe kerülhet.
- Ukrajna maga is rajt keresztül vette az orosz gázt, és a magyar finomítókban orosz olajból készült dízel ment az ukrán harckocsikba.
- A magyar és szlovák vásárlások az orosz bevételeknek csupán 2-3%-át teszik ki, míg India és Kína nagyságrenddel többet vásárol. Eközben Európa továbbra is rengeteg LNG-t vesz, például Katarból.
- A teljes kivezetés ideológiai alapú lenne, nem reálpolitikai, és a magyar érdekekkel ellentétes.
„Én helyeslem azt, hogy tartsuk meg az orosz olajat és gázt, mert ez a magyar érdek, és minden országnak elsősorban a saját érdekét kell nézni.” – Demkó Attila *
Az iráni háború és globális kockázatai
Az iráni konfliktusról röviden esett szó. Demkó Attila szerint ez egy veszélyes helyzet, amelynek súlyos következményei lehetnek:
- Irán gazdaságilag rossz állapotban van, ami kedvezhet egy kompromisszumnak, de a szuperszankciók miatt akár eszkalálhat is (pl. olajszállítások támadása, tenger alatti aknák telepítése).
- Az USA részéről hiba volt ezt a háborút elkezdeni, mert a tárgyalóasztalnál valószínűleg jobb eredményt lehetett volna elérni.
- Ha a katari gázkitermelés megsemmisül, az éves vagy sokéves világgazdasági problémákat okozhat. Az olajár is emelkedhet, ami Oroszországnak kedvezne.
- A készletek fogytán vannak, és Kína sem tudja örökké tompítani az áremelkedést.
„Ha a katari gázkitermelés (...) jelentős része megsemmisül, akkor éves vagy sok éves világgazdasági problémákkal nézünk, és így is lesz világgazdasági probléma.” – Demkó Attila *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Petrov megyének ez a délkeleti sarka” – a „Petrov megye” valószínűleg Poltava megyére utal, de a pontos földrajzi név az átirat alapján nem egyértelmű.
- „Orihiban nagyon nehéz helyzetben vannak” – feltehetően Orikhiv (Оріхів) településről van szó, de az átirat torz alakja bizonytalan.
- „Kupjansban volt egy nagy ukrán ellencsapás” – valószínűleg Kupianszk (Куп'янськ) városáról van szó, az átirat pontatlan.
- „Konstantinka után viszonylag gyorsan törnek előle Druskivka irányába” – „Konstantinka” valószínűleg Kosztyantinivka (Костянтинівка), „Druskivka” pedig Druzsivka (Дружківка) lehet, de a nevek pontatlanok.
- „a krinki betörés” – a „Krinki” feltehetően Krynky (Кринки) településre utal a Dnyeper mentén, de a név az átiratban torzult.
- „Mocstaba, Hamenei” – az iráni vezetőkre utalás; „Mocstaba” valószínűleg Mojtaba Khamenei, „Hamenei” pedig Ali Khamenei, a legfelsőbb vezető. Az átiratban mindkét név pontatlanul szerepel.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]A belső ukrán narratíva, hogyha ha őszintén beszélgetünk egymással, és nem sajtóközelben, akkor az, hogy ez a háború abban a formában, hogy kiverjük az oroszokat Ukrajnából, ez ez minimum 23 őszóta, ezt az ukránok tudják, hogy nem lesz.
[00:00:17]Az ukrán katona szakértők, katonai szakértők, politikai szakértők többsége, akiről beszélt, tudják, hogy nem lesz.
[00:00:24]Ami ami lehet, az az, hogy egy viszonylag stabil fegyverszünetet létrehoznak.
[00:00:29]Ukrajna szerintem egyedül egyre építhet, és ezt mindig elmondom nekik, saját magatokra, saját erőre, a saját védelmi vonalra építhetsz.
[00:00:40]Arra, hogy az európaiak idejönnek értitek harcolni, felejtős.
[00:00:44]A bilaterális találkozó még nem jött létre Zelenski elnök és a magyar miniszterelnök között.
[00:00:48]Ugye minden megállapodásnak a mércéje a megvalósítás.
[00:00:53]Az jó, hogy megállapodtunk, mi lesz a megvalósítás.
[00:00:57]Ezt kell majd látni.
[00:00:59]Ez a Klassis podcast.
[00:01:02]Jó napot kívánok.
[00:01:02]Moszkvában járt a CIA főnöke.
[00:01:04]Mit jelent ez az ukrajnai háború szempontjából?
[00:01:07]Erről is szó lesz a mai klasszis podcastban, annak is a külpolitikai kiadásában.
[00:01:11]Én Féber Balázs vagyok, az Mfor és a privát bankár vezető szerkesztője, egyben külpolitikai újságíró.
[00:01:18]És köszöntöm is mai vendégünket, Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőt, az NKE John Lukács intézetének programigazgatóját.
[00:01:28]Köszönöm szépen a lehetőséget.
[00:01:30]Örülünk, örülünk, hogy eljött.
[00:01:30]Ahogy a nézőknek szoktam mondani, izgalmas adás lesz, és szerintem ez ma is mindenképpen így lesz, hiszen nem csak a már említett témáról lesz szó, hanem megnézzük az Ukra ukrajnai háborúnak a hátterét, hol állunk most, milyen irányban tartunk, akár katonailag, akár politikailag.
[00:01:46]Ö, illetve mindenképp ki fogunk térni a a magyar vonatkozásokra, a magyar biztonságpolitikai szempontunk szempontokra.
[00:01:55]Mire kell figyelnünk, mennyire kell félnünk, vagy egyáltalán kell-e félnünk, egyáltalán milyen fejlemények várhatók, és mondjuk az új kormány ilyen szempontból mennyire jó politikát folytat.
[00:02:06]Erről is kérdezem majd Demkó Attilát, de mielőtt belevágnánk, egy kész szolgálati közleményem lenne, ha esetleg még nem tették meg, akkor legyenek szívesek feliratkozni a csatornánkra, illetve továbbra is elérhettek minket természetesen privátbanker.hu-n és az m4.hun-n.
[00:02:22]Na de vágjunk bele.
[00:02:22]Szerintem kezdjük egy aktu aktualitással, mert mindig az a legizgalmasabb.
[00:02:28]És ahogy ezt a hírt olvastam, eléggé nekem is azért fönnökött egy kicsit a szemem olyan olyan szempontból, hogy azért meglepődtem, hogy egy amerikai gép landolt ugye ha jól emlékszem kedden Moszkvában.
[00:02:43]Ugye eleinte még nem lehetett tudni, hogy miről van szó.
[00:02:44]Aztán később kiderült, még ha ezt nem is erősítették meg jelen, legalábbis jelenállás szerint még, de majdnem biztos, hogy a CIA-nak a vezetője, John Redcliff járt Moszkvában, ami azért egy elég nagy szónak tűnik, legalábbis így nekem ez a megérzésem.
[00:03:03]Igazából de első kérdésem ott lenne, hogy ez mi történik itt?
[00:03:04]Ennek mekkora jelentősége?
[00:03:07]Mekkora mit gondol, mekkora jelentősége ennek a látogatásnak mondjuk a háború szempontjából?
[00:03:12]Ugye részleteket nem tudunk, szerdán beszélgetünk.
[00:03:18]Bizonyos források szerint akár Putyinnal is találkozott a szia igazgatója.
[00:03:20]Ez mindenképpen ritkaság, ha ez igaz, de az is ritkaság, hogyha csak az SZVR vezetőjével tárgyalt, vagy a biztonsági tanács főtitkárával tárgyalt.
[00:03:29]Ugye orosz amerikai kapcsolattartás az van, az folyamatos.
[00:03:37]Ugye ez részben látható volt az elmúlt időszakban is.
[00:03:40]Ugye Steve Witkoff, Jared Kusner vitte Donald Trump részéről, de a Biden adminisztráció alatt is megvolt ez nem kevésbé látható módon.
[00:03:51]Viszont ez, hogy egy CIA vezető tárgyal orosz vezetővel, utoljára 2021 novemberében volt Moszkvában ilyen, utána még volt Törökországban Szerge Nariskin és akkor William Burns között találkozó.
[00:04:07]ahol nyilván pontosan nem tudjuk, hogy mi hangzott el, de a 21 novemberinél azért 80-90%-ban kitalálható, hogy milyen ez még ugye a háború előtt, ez a háború előtte figyelmeztetés volt, hogy tudjuk, hogy készültök a háborúra és ennek ilyen meg ilyen ilyen következményei lesznek Oroszországra nézve ugye szankciók, Ukrajna támogatása egyebek.
[00:04:29]Tehát ezt az ez az egy egy üzenetet vitt a CIA akkori igazgató.
[00:04:34]Ugye ez még a Biden adminisztráció ideje.
[00:04:36]És utána a törökországi tárgyalások is valószínűleg arról szólhattak, hogy a további eszkalációt a két ország közt hogyan kerüljük ele.
[00:04:43]Ugye 22-ben azért voltak éles helyzetek, amikor az oroszok a nukleáris fegyver bevetésével fenyegetőztek.
[00:04:48]És ezt az amerikaiak most már kiderül az emléki tagó, hogy bizony komolyan vették.
[00:04:54]Hogyha összeomlik az orosz front, akkor akár taktikai nukleáris fegyvertnek be.
[00:04:58]Tehát ezek az előzmények, ezek amiről tudunk, ugye?
[00:05:00]Tehát az nagyon fontos mindenki számára szerintem látni, hogy a sajtóban megjelenik az szinte mindig csak a jéghegy csúcsa.
[00:05:09]Tehát azért ennél jóval több dolog történt az amerikai orosz viszonyrendszerben, hogyha az elmúlt több mint négy és fél évet nézzük meg korábban is.
[00:05:16]A háború előtt is tárgyaltak arra, hogy hogyan hárítható el a háború.
[00:05:20]És Oroszországnak nem csak azok voltak a kérései, vagy nem nem azok voltak a főkérései, mert sajtóba lejött.
[00:05:26]Tehát sok mindenről volt itt szó.
[00:05:30]Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos dolog, különösen úgy, hogy nem áll önmagába, tehát van egy vatikáni trek is, tárgyalási út is, vagy közvetítői út.
[00:05:38]Tehát a Vatikánból is egy magas hangú diplomata járt Oroszországba, tárgyalt Szergai Lavrovval, és ugye ez meg a titkosszga útja, de mondom a Putyin fogadta ez szinte példátlan.
[00:05:50]Vannak ilyen esetek.
[00:05:53]Zelenszki tárgyalt az MI6 igazgatójával egyszer.
[00:05:56]Az is egy példátlan dolog, hogy egy államelnök egy egy hírszerző főnökkel leül, és ilyenkor általában komoly üzenetek hangzanak el.
[00:06:05]Most az a kérdés, hogy mi az üzenet.
[00:06:06]Igen.
[00:06:08]Találgatni lehet, tehát ez puszta találgatás lesz.
[00:06:10]Ugye a sajtóban jelentek meg bizonyos dolgok, de mindenki találgat.
[00:06:14]Az egyik lehetőség az, hogy Amerika látja, hogy az orosz eszkaláció jön, tehát akár egy új mobilizáció.
[00:06:22]300000-től 500000 ember sok mindent hallani, hogy Oroszország bevon még a a dumeválasztások után újabb újabb alakulatokat állítanak fel, feltöltik a jelenlegi adatokat és akár 3-500 embert bevonhat Oroszország a háborúba.
[00:06:40]Nyilván ez nem önkéntes lesz mostan azért jórészt önkéntesek harcolnak meg, nyilván bűnözők, akik önkéntesek, persze mennyire önkéntes az ember, hogyha 20 év helyett akkor mehet a mehet a frontra.
[00:06:54]Ez viszont orosz polgárok lennének.
[00:06:56]Lehet, hogy az üzenet, hogy ne tegyétek eszkalációra, mi is eszkalációval válaszolunk, meg nagyon rosszul fog érinteni Oroszországot, még további szankciókat fogunk hozni.
[00:07:04]Ühüm.
[00:07:07]Ez egy teória.
[00:07:10]Lehet, hogy egy kompromisszumos javaslatot hozott most a CIA igazgatója, csak ehhez miért kéne CIA igazgató?
[00:07:15]Tehát valami valami komoly Ühüm.
[00:07:17]ö komoly figyelmeztetés vagy ajánlat áll a háttérben.
[00:07:22]Ühüm.
[00:07:23]Jó lenne kitalálni, hogy mi szerintem ez a kettő elmélet lehet a valószínű, hogy van egy kompromissziós javaslat és hogy némi fenyegetés vagy nyomásgyakorás, hogy ne eszkaláljatok tovább.
[00:07:35]Ühüm.
[00:07:35]Tehát ezt valószínűleg, de ezt majd 20 év múlva fogjuk talán emlékiratokb látni, mert amit kiszivárogtatnak, mert ugye vannak véletlenül véletlenül valaki megtalált valamit, hogy véletlenül kiszivárott, ugye ezeken azért amikor a véletlenül kiszivárgott az nagyon sokszor nem véletlen, de nem feltétlenül igaz.
[00:07:55]Ühüm.
[00:07:55]Értem.
[00:07:55]Ö erre a, mármint az Amerika és az orosz viszonyra, erre majd még visszatérnek, mert ez nagyon izgalmas, hogy ez hogyan alakult a Trump időszak alatt.
[00:08:03]De szerintem az elején még most kiindultunk ebből a hírből, de próbáljuk egy kicsit így így távolabbról nézni az egész konfliktust, mert ugye napi szinten ömlenek ránk a hírek, hogy ilyen dróntámadás, olyan dróntámadás, az egyik itt foglalt el, a másik ott foglalt elentámadás akkor a másik cáfolja.
[00:08:20]Ugye nagyon nehéz, eleve nagyon nehéz a hírek közül úgy válogatni, hogy akkor most melyik a valós, melyiknek van mekkora valóság alapja.
[00:08:29]De hogyha kicsit ilyen távolabbról nézzük, akkor mit lehet mondani most?
[00:08:33]Ugye eltelt már körülbelül négy és fél év a háború, a úgy úgymond a totális háború kezdete óta.
[00:08:37]Hol tart most az ukrajnai háború?
[00:08:40]Én most nem akarom ezt degradálni egy meccs szintjére, hogy akkor kiáll nyerésre, merthogy ez ugye egy tragédia, gyakorlatilag nagyon sok ember meghalt, nagyon sok mind a két ország számára azt hiszem tragikus következményekkel jár, de ha mondjuk akár politikailag, akár mondjuk a harctéren megnézzük az eseményeket, akkor mit lehet elmondani most a háború állásáról?
[00:09:03]Nagyon jó, amit ön mondott, hogy mind a két ország számára tragikusak a következmények.
[00:09:07]Szerintem mind a két ország veszít.
[00:09:09]Amikor győzelemről beszélünk, akár orosz, akár ukrán oldalról, akkor azért feltenném, hogy mi a győzelem igazából.
[00:09:17]Tehát meghalt 5-600000 ember.
[00:09:24]városok tucatjai már nem városok, tehát térdigérő, romok, az oroszok felszabadításról beszélnek, de ez szinte mindig a adott település teljes elpusztítását vagy közeljes elpusztítását jelenti.
[00:09:39]Egyre több a civil áldozat, amit mondott, hogy totális háború, nem ez 22 után nem volt totális háború.
[00:09:44]Hát ugye elnézes, csak ugye legalábbis van egy ilyen elmélet, hogy igazából ez a háború ugye már 14-ben indult, ugye kelet-ukrajnai összetűzésekkel, vagy az eseményekkel, Krí satöbbi.
[00:09:57]És igazából legalábbis én hallottam ilyen elemzői megfogalmazást is, hogy a totális háború így így így hallottam, az ugye az február 24-én 2022-ben indult, amikor ugye kvázi Oroszország lerohanta Ukrajnát.
[00:10:10]Igen, én azt mondanám, hogy 22 februárjában egy teljes körűnek nevezik a teljeskű inváziónak, csak azért mondom, hogy a totális háború sajnos most van.
[00:10:20]Ühüm.
[00:10:20]Tehát most egy szintet léptünk ezen a nyáron.
[00:10:24]Mind a két fél vigyázott azért bizonyos infrastruktúrelemekre, nem?
[00:10:26]Még az oroszok is.
[00:10:28]Miért?
[00:10:28]Mert azt hitték, hogy átveheték Ukrajnát, vagy legalábbis egy részét, Novor Rossziát.
[00:10:33]Tehát nem rombolunk le mindent.
[00:10:35]Az odessei kiköt nem rombolták le az oroszok 22 tavaszán, nyarán, őszén se.
[00:10:40]Pedig pedig egy nagyon komoly csapást tudott mérni volna mérni most nagyon komoly csapás az Odesszai kikötő, meg az Odessa környéki kikötők rombolás.
[00:10:49]Ez nem egy kikötő, ez több kikötő.
[00:10:51]Csornomorsz akkor a dunamenti kikötők ennek a rombolása.
[00:10:54]Ezt e csak azért mondom, tehát 2014-ben ugye volt a krim elcsatolása, az egy nyílt orosz agresszió volt.
[00:11:00]Persze egy ideig tagadták, de azt elismerték.
[00:11:02]volt egy rejtett orosz agresszió, bár ott mondom saját felkelé, tehát saját folyamatokból kiinduló felkelés is volt a Dombas.
[00:11:11]Az nem csak az oroszok csinálták, meg voltak orosz nacionalisták, kozákok, akik bejöttek de utána 14 nyarán az orosz hadsereg mentette meg őket az ukránoktól, tehát ott ott is volt egy orosz agresszió, de mind a kettőnél volt egy valamilyen szintű rejtés.
[00:11:28]Most 22-ben már nem volt rejtés.
[00:11:31]Ez egy teljesen nyílt orosz agresszió.
[00:11:34]De mondom vigyáz viszonylag vigyáztak.
[00:11:35]Ez szörnyű azt mondani, hogy itt van több 100z halott és vigyáztak, de lehet ennél rosszabb.
[00:11:41]És amit most látunk, az a rosszabb, amikor már mind a két fél gyakorlatilag gondolkodás, tehát nem gondolkodásnak ez nem igaz, mind a két fél eszkalál.
[00:11:50]Ukrajna azért eszkalálta ugye a légiháborút, mert úgy gondolta, hogy ez az utolsó esély szerintem az oroszokat egy viszonylag hát nem elfogadható ez se ugye 20%-át elveszti Ukrajna területének.
[00:12:01]Nem de jure, de de facto, de rákényszerítsék a télelőtt egy fegyverszünetre.
[00:12:08]Ezért volt az eszkaláció.
[00:12:09]Az oroszok meg visszaeszkaláltak, és még rá is tettek eggyel, tehát lapot húztak az oroszok, és és most már tényleg totális kezd lenni a háború abban az értelemben, hogy szinte minden támadható.
[00:12:20]Ühüm.
[00:12:20]Tehát most olyan infrastruktúrelemeket, hajókat, harmadik országok hajóit gátlástalanul támadja mind a két fél.
[00:12:24]ö ami ami nem azt mondom, hogy nem volt jellemző történtek ilyen esetek, de ez ez egy nagyságrenddel nagyobb, mint mondjuk egy évvel ezelőtt.
[00:12:33]Tehát ilyen értelemben egy totális háború kezdődött.
[00:12:37]Én azt látom most, hogyha a nagy képet akarjuk nézni, hogy Oroszország nem enged, tehát Donbaszt minimum el akarják vinni, és még attól tartok, hogy hogy még esetleg új követelések is lehetnek orosz résszől.
[00:12:49]Ukrajna meg nem tud engedni nyilván, mert nem adhat föl területet.
[00:12:53]De hogy mi a nagy kép, meg hogy hogyan hántsuk le a szálakat, nehéz.
[00:12:58]Nehéz, mert egy narratív háború is folyik, és azt látni kell, nyilván van az a rossz propaganda, az a rossz propaganda elemek, és akkor rakják be nyilván a saját ezeket a gondolatokat a nyugati szférába is, Facebook meg egyéb eszközökkel.
[00:13:15]Tehát ez van.
[00:13:15]Nyugaton is próbálnak érvényesülni az orosz propaganda elemekkel, de azért nem teljesen fogalmazzuk, ugye nem teljesen elfoglatan, a nyugati sajtó egy jelentős része sem.
[00:13:29]Beleállt támogatóként a háborúba, ami mit jelent?
[00:13:32]Érzelmileg, ideológiailag, minden területen belát, és akkor viszont nem tud elemezni.
[00:13:38]Ühüm.
[00:13:39]Nagyon ritka az a nyugati nagy lap, ami ami ami a teljes mértékben lehozza a valóságot.
[00:13:48]Mert az ukrán ukrán hivatalos nyilatkozatokat nem akarják cáfolni.
[00:13:50]Van most ugye most van ilyen, kapcsolatban erős kritika merült fel, meg tavaly nyáron, de általában ez nem jellemző.
[00:14:00]Tehát azt gondolom, hogy hogy olvasni kell a sorok között és és szerintem az ukrán források azok sokszor többet elmondanak, mint a nyugati források.
[00:14:10]Meg meg most a lengyel, a keleti tanulmányok központja szerintem egy jó forrás.
[00:14:14]ők a valósághoz, általamérzékelt valósághoz, ami nem feltétlenül maga a valóság, de én ukrajnai források alapján, orosz források alapján, tehát tehát nem sajtóforrások, hanem ott lévő szakértők, katonák, volt katonák, diplomatákkal tartok kapcsolatot mind a két országban.
[00:14:34]Én azt látom, hogy leginkább ez a lengyel OSW keleti tanulmányok központja, varsói székhelyű, ez áll legközelebb a valósághoz.
[00:14:45]nem fordította meg Ukrajná háborút.
[00:14:46]Komoly veszteséget okoz Oroszországnak, de ez nem egy szlingrádi fordulat.
[00:14:51]Ühüm.
[00:14:51]Ez nem egy midway csata, ahol mondjuk a japánok utána már visszavonultak, Stalingrád után a németek visszavonultak.
[00:14:57]Nincs ilyen fordulat.
[00:14:59]Volt egy sikeres ukrán kampány a Starling lekapcsolása után, amik alapvetően az oroszokat nagyon lelassították, növelték az orosz veszteséget, de nem fordították meg a háború menetét.
[00:15:10]Tehát ez a nyugati Ukraine Turns the tide kampány, ez nem a valóság.
[00:15:15]Ühüm.
[00:15:15]Ez érdekes, amit mondott, hogy csak egy kicsit azért kitérnék rá erre a média kérdésre, csak azért, mert talán erről kevesebb szó esik.
[00:15:22]Én úgy érzem, hogy a a nyugati sajtó tehát egyrésze azért én szerintem a úgymond a tényfeltáró funkciójának eleget tesz.
[00:15:31]Az igaz, hogy értek egyfajta szimpátiát Ukrajna iránt, ami olyan szempontból érthető, hogy alapvetően mégis csak Ukrajnát támadták meg.
[00:15:39]Tehát, hogy ilyenkor ugye mindig a megtámadott fél irányába van valamilyen szimpátia, de ami ami nekem így felmerül, akár mint újságírónak is, hogy egyáltalán akkor milyen forrásoknak hietünk.
[00:15:50]Ugye önnek vol bejegyzése nemrég a Facebookon, és akkor azt van ez az amerikai intézet, amelyiket egyébként néha én is szoktam használni a térképét, ez a Institute for the Study of War, és erről azt írta, amely ugye úgy hirdeti magát, ha jól tudom, hogy egy nonprofit amerikai szervezet vagy elemzőintézet, amely ugye a a frontvonalak alakulását figyelemmel követi, szinte napi szinten ad ki, azt hiszem jelentéseket, vagy vagy ö közleményeket, és önt írt, hogy ez az információs tér része, és hogy ez valójában nem szakma és nem valódi elemzés.
[00:16:26]Ezt így gondolom.
[00:16:29]Tehát amit a ESW csinál, az Institute for the Study of War, az nem szakma és nem elemzés.
[00:16:34]Ühüm.
[00:16:34]ugyanis nem, hogy az ukrán forrásokat használják, nyilván használnak orosz forrásokat, orosz milbloggerek, egyéb forrásokat, akkor hogyha negatívat mondanak az oroszokra, tehát akkor akkor használják, de gyakorlatilag az egész úgy próbálják beállítani a háborút, ami szerintem Ukrajának se jó, mintha jönne a Nagy buta Oroszország és vele szemben áll az ukrán Clint Teast food, úgy, mint a háborús filmekben, és csak jönnek és mészárolják az oroszokat.
[00:16:58]Ez nem igaz.
[00:17:00]Nem még azok a veszteség adatok se, hogy háromszor, négyszer akkor az orosz veszteség.
[00:17:04]Tehát ukrán források se támasztják alá.
[00:17:06]Ühüm.
[00:17:08]Tehát amikor ukrán forrásokból azt hallom, hogy ez nem igaz és már ukrán tehát a ukrainszka pravda vagy a kied independent leírja, és ehhez képest újra meg újra egy más verziót hoz le ez az amerikai kutatóintézet, ami politikailag érintett.
[00:17:24]Ők egy agsendát tolnak.
[00:17:26]Ezért mondom, hogy a lengyel majdnem ugyanaz a nevük.
[00:17:28]Az egyik OSW, a másik ISW.
[00:17:31]A lengyel cég az sokkal elfogulatlanabb.
[00:17:35]Tehát, hogy amerikai politikai agendát nyomó főleg neokonzervatív politikai agsendát nyomó cégról van szó, kiváló egyébként nagyon látványos térképeket, rengeteg a lábjegyzet, nagyon szakmailinak tűnik az egész, de én elkesetének tartom azt, hogy ezt az ezt a céget idézik szerte a nyugati sajtóban.
[00:17:51]És amit pedig mondott arról, hogy elvégzi az oknyomozást, szerintem nem végzi el nagyon sok tekintetben a nyugati sajtó az oknyomozást, meg az, hogy mi történik valójában azon esetekben, amikor Zelenszki fellépett a korrupcióellenes ügynökség ellen.
[00:18:05]Igen, most a Fedorov esetben, igen, de nagyon sok esetben ott volt a Kurski csata, Kurski ukrán betörés, a krinki betörés, végigjöttek a győzelmi jelentések.
[00:18:16]Két-három hét után lehetett tudni, hogy ebből nagy gond lesz Ukrajának.
[00:18:19]Ezt a szakma már mondta akkor, és ez szinte egyáltalán nem jött le.
[00:18:22]Ühüm.
[00:18:22]a sajtóban, vagy az ukrán ellenoffenzíva előtt, 23-as nagy ukrán offenzíva előtt szinte csak optimista cikkeket lehetett olvasni.
[00:18:30]Én nekem azért a nyugati forrásaim, NATO meg amerikai katonai források azt mondták, hogy 30-40% esélyt látnak arra, hogy egy komolyabb eredményt elér az offenzíva, és az nem a krémig való eljutás.
[00:18:40]Tehát most nézzük meg az elmúlt hetekben, mi történt.
[00:18:44]Ukraine turns the tide.
[00:18:44]majdnem ugyanazokkal a címekkel újra meg újra megjelenik az, hogy az a narratív, hogy Ukrajna megfordította a háború menetét.
[00:18:53]Nézzük meg, hogy most mi lesz a következő hónapokban.
[00:18:55]Megfordította a háború menet.
[00:18:56]Mondom, az is kérdés, hogy mi az a háború menetének megfordítása.
[00:19:00]Mondom, ez nem nem szállingrádi fordulat, meg nem midway, ez egy lassulás, ami nem feltétlenül tart örökké.
[00:19:04]És a technikai ez a fölény, amit az ukránok a közép közép hatótávolságú csapásokban elértek, ez se tart örökké.
[00:19:15]Tehát egy egy adott pillanatban volt egy komoly ukrán technikai előny, ugye a Starling lekapcsolása miatt, és amiatt, hogy bekap nagyon jó drónokat kaptak, mondjuk a Hornet drónokat, a delta drónokat amerikai forrásból, de ez nem jelent stratégiai fordulatot.
[00:19:32]Ha a frontvonalat nézzük, és bocsánat, hogy ilyen hosszú vagyok, a frontvonalon egy helyen látható továbbra is ukrán előretelés.
[00:19:41]Ez Petrov megyének ez a délkeleti sarka.
[00:19:46]Ami nem a főfront.
[00:19:46]Ez nem a főfront.
[00:19:46]Itt 150-250 n kmnyi területet visszavon foglaltak az ukrának.
[00:19:52]Nem 745-öt, mint Zelenszki elnök mondja, meg egyes nyugati források mondanak.
[00:19:57]Mondjuk annak a 13.
[00:19:59]Hát ez is egy jelentős dolog, tehát nem jelentéktelen ez, csak ezt nem ez nem a nem fordulhat a háborúban, mert közben Orihiban nagyon nehéz helyzetben vannak fontosabb területeken.
[00:20:07]A Dombasban nagyon nehéz helyzetben vannak az ukránok.
[00:20:10]Kupjansban volt egy nagy ukrán ellencsapás győzelem.
[00:20:12]a múlt év második felé, amikor az oroszok bejelentették, hogy elfoglalták félretés legyen, amit az oroszok mondanak, amikor kinyitják a szájukat, már az nem igaz.
[00:20:23]Tehát az oroszokkal ilyen értelemben nem kell foglalkozni.
[00:20:25]Tehát ez ezt úgy ahogy van felejtős, amit az orosz védelmi minisztérium mond, azt el lehet felejteni, tehát nem kell vele foglalkozni.
[00:20:34]Én csak azt mondom, hogy nem nem kell elfogadni se a az ukrán védelmi minisztériumnak a jelentését például a veszteségekről, ami ami nyilván De mit mondjanak?
[00:20:45]Nyilván Ukrajának azt kell mondani, hogy sokszorosak az orosz veszteségek, mi nyerni fogunk.
[00:20:49]De mondom, nem látom azt a fordulatot.
[00:20:49]A következő két-három hónapban majd eldől, hogy a Donbaszban az oroszokat meg tudják-e állítani, de nekem nagyon úgy tűnik, hogy nem.
[00:21:00]Tehát akkor mondjuk, ha csak az ideje évre nézzük és a frontokat nézzük, akkor ez valójában most egy ez ilyen állóháború, azt lehet mondani, vagy lassú orosz előrehaladás, vagy hogy fogalmazná ezt?
[00:21:13]lelassult orosz előlölőadás, csak az előrőlás.
[00:21:15]Ezért mondom, hogy a következő hónapokban, hogyha Konstantinka után viszonylag gyorsan törnek előle Druskivka irányába, illetve Szlaviansk és Kramatorsk irányába is van egy komoly orosz előter, és ha ez így folytatódik, akkor én azt gondolom, hogy egy éven belül beveő a Dombasz orosz részről.
[00:21:33]Ez nem, ez nem öröm, ez rettenetes, mert le fogják rombolni Kromatorolskot és Szlovinskot is, csak nem hitből meg reményekből kell építkezni.
[00:21:42]Ezt mondom, én azt látom, hogy most az oroszoknál van egy gyorsulás, és Ukrajná van egy megrendülése ezen a frontszakaszon.
[00:21:50]Ez nem azt jelenti, hogy összomlott az ukrán front.
[00:21:54]Ugye ezt az összeomlás szót rengetegen használják.
[00:21:56]Semmiféle összeomlás nincs, de van egy nagyon elvékonyodott ukrán front.
[00:21:59]A drónfölény az a három kategóriából a talán legfontosabban ez a 50 kmig, ez nincs meg ukrán részről.
[00:22:10]Ott az oroszok nagyon sok területen fölényben vannak.
[00:22:13]Nem mindenatt.
[00:22:14]Ez egy nagyon hosszú front.
[00:22:16]Ez is olyan, hogy nézzed, tehát mi a technika?
[00:22:18]Amikor valaki orosz vagy ukrán sikerekről akar beszélni, egyik narratíval vagy másik narratíval, kiemelnék azt, ahol sikeres és csak azt, mintha más nem létezne.
[00:22:26]Az egész képet nem nézik.
[00:22:28]Tehát ezek a technikák vannak.
[00:22:30]És mondom a nyugati sajtóra is jellemző.
[00:22:33]Én szomorúan látom ezt, mert ezzel nem segítünk Ukrajnának.
[00:22:37]Én csak egy egy megjegyzés, elnézést, hogy azt azt értem, vagy azt is érzem, hogy valóban egyébként a nyugati sajtó egy rész úgymond kicsit hurra optimista, vagy akár elfogult bizonyos szempontból Ukrajna irányába.
[00:22:47]Én olyan anyagokra gondoltam, vagy olyan tényfeltáróanagokra gondoltam, és itt most lehetne mondani a New York Times a Washington Postot talán a Spegel is írt, amely például kiderítette, hogy mondjuk az északi áramlot igen és valószínűleg az ukránok robbantották fel.
[00:23:01]Az, hogy most ebben mennyire volt benne a ukrán vezetés, nyilván erről el lehet vitatkozni, de mondjuk erről a Wall Street Journal vagy a New York Times már én már egy vagy két évvel ezelőtt egy hatalmas tényfeltáró anyagokat írt.
[00:23:16]Ö, tehát főleg, vagy például arról is, azt hiszem a New York Times egy majdnem egy könyvszerű könyvhosszúságú tényfeltáróanyagot írt, hogy például Ukrajnában igenis ott vannak a CIA tisztek, ez még a Biden éra alatt volt, és hogy milyen módon segítik például az ukrán csapásokat, műhold satöbbi, satöbbi.
[00:23:36]Tehát, hogy ilyen szempontból azért kritikus Ukrajnával szemben is a nyugati sajtó.
[00:23:40]Tehát tehát félreértés ne legyen.
[00:23:42]Én nem akarom a az oroszhoz hasonlítani.
[00:23:44]Tehát nyugaton azért van egy sajtószabad.
[00:23:46]Csak az csak azt mondom, hogy a reális helyzetértékelés az Ukrajának is többet segítene bizonyos esetekben.
[00:23:54]Tehát mindig van ellenpélda.
[00:23:54]Tehát nyugat azért nyugaton van egy sajtószabadság.
[00:23:57]Csak azt mondom, hogy van egy csordaszellem, és bizonyos dolgokat nem lehetett kimondani.
[00:24:00]Vannak, vannak k tényleg kiválók, nyomozó újságírók, de a de a a druk és nincs az a baj, a szimpátia az nem írhatja felül a szakmát szerintem, vagy nem kéne, hogy felülré, de nem is a sajtóval van nagy gond.
[00:24:17]Mondom egyes egyes thinkekkel van szerintem nagy gond, hogy teljesen egy irányba gondolkodnak.
[00:24:21]Nem csak a a az Institute for the Stadio formások is, ami ami ami nem segíti a megértést, mert akkor mindig csodálkozunk, hogy Kursk, oké, hatalmas győzelem, előtte sikerülni fog az offenzíva, összeomlik Oroszország és nem omlott össze máig.
[00:24:39]Akkor akkor akkor kinek tesz ez jót igazából?
[00:24:41]Tehát én azt gondolom, hogy az ukrán haderő bizonyos értelműen leértékelése az oroszokat lebecsüljük, és azt mutatjuk be, hogy ezek alapvetően ostobák, hajtják rá az embereket a a az aknamezőre, meg ehhez hasonló toposzok.
[00:24:57]Tehát ez ez nem jó.
[00:24:58]Tehát tehát ha jól értem azt mondja, hogy gyakorlatilag ez a háború Ukrajna számára megnyerhetetlen.
[00:25:05]Igen.
[00:25:05]Tehát a kérdés az az, hogy mi a győzelem.
[00:25:07]Igen.
[00:25:09]Az a győzelem, hogy megmarad egy független Ukrajna, ami nem lesz az oroszoknak egy azalus állama, akkor ez a háború megnyerhető.
[00:25:17]Ühüm.
[00:25:17]Ha az a tétel, de nem ez volt a tétel se Ukrajnába sokáig, se a nyugati sajtóba, hogy kiverik az oroszokat legalább a 22 után elfoglalt területekről, akkor nem nyerhető meg.
[00:25:27]Tehát legyünk, tehát a nuanszokat azért nézzük meg, mert bedobjuk azt, hogy igazságos béke.
[00:25:35]Igazságos békét, hogy a Zelenszki elnök beszél, igazságos békét nem fog Ukrajna kapni, mert az igazságos béke az minimum az lenne, hogy visszavonulnak az oroszok az elfoglalt területekről, legalább a 222 februári határokig, de igazából a Dombasból is, meg a Krimbe is agresszióval jutottak be.
[00:25:50]Az más kérdés, hogy ott a populáció nagy része támogatta az oroszokat.
[00:25:53]azért ezt se szokták nyugaton elmondani.
[00:25:55]Bizony a krémben nem 90x%, amit az oroszok kihoztak, hát csaltak a a krémi népszavazáson, de egy 60-at kaptak volna, Donbasba is kaptak volna 60-at.
[00:26:05]Ezt csak azért mondom, hogy ezt el van felejtve, hogy ez nem csak egy oroszukábor, Ukrajnán belül is.
[00:26:07]Ezt például nem mondják el, nagyon kev kevesen mondják el, Ukrajnán belül komoly ellenérzés volt a NATO-val szemben is.
[00:26:15]Nyilván az orosz propaganda ezt támogatta, de ez nem csak meg az ukrán nyelvverőltetésével szem.
[00:26:19]És ez ezek is szinte nagyon nem azt mondom ilyen ennek most valaki elküldhet nekem, mert mindig küldenek öt cikket, ami elmondja, de nem ez a fő narratíva, érti?
[00:26:29]Tehát hogy persze, hogy van mindig valami ami megírja a valóságot, vagy a amit én valóságnak gondolok.
[00:26:35]Tehát nyilván én rengeteget jártam Ukraánban, mert látom ott a teljesen más a narratíva belül, amikor egy akkor ez érdekel, hogy mi a mi a belső ukrán narratíva, amit ön tapasztal.
[00:26:44]Hát a belső ukrán narratíva, hogyha ha őszintén beszélgetünk egymással, és nem sajtóközelben, akkor az, hogy ez a háború abban a formában, hogy kiverjük az oroszokat Ukrajnából, ez ez minimum 23 őszóta, ezt az ukránok tudják, hogy nem lesz.
[00:27:03]Az ukrán katona szakértők, katonai szakértők, politikai szakértők többsége, akiről beszélt, tudják, hogy nem lesz.
[00:27:09]Ami ami lehet, az az, hogy egy viszonylag stabil fegyverszünetet létrehoznak, és ha megfelel méretű a nyugati segítség, akkor talpon marad Ukrajna.
[00:27:20]És ez a legjobb szenári, egy viszonylag sikeres ország tud lenni, de a legtöbb szenári nem ilyen jó.
[00:27:26]És ez ukrán, tehát ukrán megközítés, mert ők pontosan látják a demográfiai trendeket, amik még most már négyszer annyi a a halálozás, mint a születés.
[00:27:36]Tehát ez brutális.
[00:27:40]A menekülteknek a nagy része nem tér vissza.
[00:27:42]Az orosz szok által megszállteleteken elképesztően kemény oroszosítás folyik, tehát egyre nehezebb lesz ezeket visszavenni.
[00:27:48]Milyen integrálás még ha sikerülne is.
[00:27:52]Gondoljuk el, hogy több millió ember él, akiket 10x éve Ukrajna ellen nevel az orosz propaganda.
[00:27:57]nagyon-nagyon nehéz lenne, de nem csak az saját sérelmeik is vannak, mert ha valakinek meghal a apja, apja, bátja, az ukrán katonák ölik meg, akkor az az ellenőrzést növeli, vagy hogy lekapcsolják az áramot az ukrán drónok, az az ellenézést növeli.
[00:28:10]Tehát ezek sokkal bonyolultabb dolgok annál, mint ezek az egyszavas megmondásoknak.
[00:28:15]Tehát tehát, hogy kinyeri-e a háborút, szerintem Oroszország stratégiailag nem szem nem nem nyer ebbe a háborúba, mert stratégiailag minimum Odessa elfoglalása kellene, hogy azt legalább el lehetne adni más stratégiai győzelemnek, de igazából az lett volna, ha egy Belorusz típusú Ukrajnát hoznak létre, amit föderalizálnak, aminek az élén mondjuk egy Viktor medvet csukál, aki orosz barát, és ami nem biztos, hogy nem lesz a NATO meg az autó tag nem lesz.
[00:28:43]Azt már Zaluzsni is kimondja, nagyon sokan kimondják, de EU tag még lehet ez se egy-két éves táv illúziókeltés, amikor egy komoly nyugati lapok menj, hogy egy-két éven vagy öt éven belül ugyan már tehát ez nem ez nem.
[00:28:57]Tehát én ezt látom, hogy mindenki veszít ebben a háborúb a legtöbbet Ukrajna, második legtöbbet Oroszország, harmadik legtöbbet az Európai Unió, mert hatalmas gazdasági veszteségeink vannak a szankciók, azok nem egy irányúak, de egyrészt vannak orosz ellenszankciók is, meg mi is veszítünk a szankciókkal.
[00:29:11]Tehát ez ez veszít veszít veszít.
[00:29:11]Az Egyesült Államok viszonylag még oké.
[00:29:14]És a legnagyobb nyertes ennek az egésznek Kína.
[00:29:18]Részben India, de stratégiai szempontból Kína legnagyobb nyertes.
[00:29:20]Ha lemegyünk egy szintet, hogy ki foglal el területet, és ki tart meg területet, akkor meg Oroszország egy taktikai szintű győzelmet arat.
[00:29:28]Anom az a kérdés, hogy az ukránoknak az integrációja az Európai Unióban sikerül-e mondjuk 15-20 éven belül, és ezt majd 20 év múlva fogjuk látni.
[00:29:39]Mert akkor azt lehet mondani, hogy megérte, hát ez egy nagy kérdés, de akkor legalább nem teljes ha van egy bizonyos európai integráció.
[00:29:48]Mindjárt visszatérek még a politikai vonatkozásokra, illetve a tűzszünet kérdésére, de még egy katonai kérdést feltennék, mert ez engem érdekel.
[00:29:54]Ugye említette, hogy ez igazából totális háború ez a csak az elmúlt, ha jól emlékszem, azt mondta talán nyár óta, vagy múlt nyárótan, nem is tudom mikor múlt nyáron kezdődtek a nagyméretű, tehát igazából nem.
[00:30:07]Tehát tehát elemei megvoltak, de az, hogy ennyire elszabadul, ez most ez a nyár.
[00:30:13]De ugye a amit már szintén tényként el lehet mondani, hogy ezt a háborút egyre jobban megérzi Oroszország.
[00:30:17]Most arra gondolok, hogy gyakorlatilag ami korábban nem volt, legalábbis én nem vettem észre a korábbi években, hogy napi szinten jönnek már gyakorlatilag jelentések, hogy Moszkvárt nem tudom sok 100 drón támadta és amelyek egyrésze olyan szempontból sikeres, hogy valóban óriási károkat okoz a mondjuk nyilván nem csak Moszkvában, hanem azon túl a infrastruktúrában, olajipari infrastruktúrában, akkor a az úgynevezett orosz amazonnak a raktáraiban távolkeleti területeket eléri, sőt Ugye arról is jöttek hírek, hogy már polgári áldozata is vannak akár már Moszkvában is ezeknek a csapásoknak.
[00:30:55]Tehát, hogy kvázi ezt a orosz átlagember is egyre jobban megér megérzi.
[00:31:02]És azért azt el kell ismerni, hogy ilyen szempontból a ukrán drón technológia az hatalmas fejlődött, legalábbis én ebb arra következtetek, hogy ez ön szerint ez mennyire befolyásolhatja a háború kimenetelét, vagy ez csak egy ilyen fellángolás?
[00:31:16]Ez nem csak egy fellángolás.
[00:31:16]Tehát Oroszország, ahogy mondtam, stratégailag veszít ebbe a háborúba.
[00:31:19]Itt most nagyon kom a háború kezdetétől okozva komolyak az orosz gazdasági veszteségek.
[00:31:28]De ez most az orosz polgároknak a tömegeit éri el, mert az orosz polgárok tömegei Szent Pétervtólosztokig sorba kell állni a benzinért.
[00:31:35]Meg korlátozott egyik egyik egyik nap a páros rendszámúak, a másik a páratlanok.
[00:31:45]egyik helyen 40 l tankolat, a másik helyen 25 és ez valóság tehát ez nem ez ez abszolút tehát beszéltem emberektel Szentpétervártól moszkvákaterinburgig nagyon sok helyről vannak ismerőseim ez mindenhol valamilyen szinten érezhető de nem mindenhol olyan krízis hogy hát 2 kmesteres során mert van egy applikáció meg tudják nézni hogy itt most érkezett benzint kellemetlen az oroszoknak és van most egy olyan folyamat is, hogy eddig a középosztályt, felső középosztályt meg az elitet érintette nagyon rosszul a történet, hiszen ők voltak azok, akiknek nyugaton volt villájuk, még a felső középosztálynak is.
[00:32:28]Olaszországban egy villa, nyugaton tanult a gyerek.
[00:32:31]Tehát ez egy ilyen értem egy nagyon nyugatos társadalom volt még Putyin alatt is.
[00:32:35]Hát Putyin felesége volt feleségnek biaricba villája, jatjaik nem véletlenül foglaltak le annyi jaktot, mert nyugaton tartották a jatjaikat.
[00:32:43]És mondom nyugaton tanul.
[00:32:44]Tudom én Ladyiszlav Szurkov még elment.
[00:32:47]Ez most még 14 után voltak a szankciók ellene.
[00:32:49]Már akkor volt egy komoly szankciós még utoljára elmegy Stockholmba, még utoljára elmennek Párizsba vásárolni, elválnak emberek az elitbe, hogy a feleségre ne vonatkozzon a szankció.
[00:32:59]Tehát ez érintette az oroszokat, de most tömeges.
[00:33:04]És a és a középosztály meg az alsóbb rétegeket is érinti, mert ben mert tankolnia mindenkinek kell, mert az, hogy a légiriadók lekapcsolják a netet, ugye, mert ugye internetet is használhatnak a drónok, tehát mobilnet, ez érinti az orosz populációt.
[00:33:20]meghalnak emberek, gyerekek.
[00:33:23]Nyilván nem ez a célja az ukránoknak, mert nem jó.
[00:33:25]Egyik se alapvetően polgári célpontokat akar támadni, mert sokkal több értéke van egy egy olajfinomítónak, egy gyárnak.
[00:33:32]Az oroszok se, elsősorban a polgári célpontok, de rengeteg a hiba, meg eltéríti az elektronikus zavarást.
[00:33:39]Ez igaz Ukrajnára is ezért így kerülnek be ukrán drónok mondjuk a balti légtérbe.
[00:33:44]Tehát ez nagyon fáj Oroszországnak, nagyon fáj az orosz embereknek.
[00:33:46]Csak az a kérdés, hogy mi lesz ennek a következménye.
[00:33:48]Tudja azt a kérdést kell föltenni, hogy mi lesz a következmény.
[00:33:53]És a következmény kettő lehet.
[00:33:54]Fellázadnak Putyin ellen, és elzavarják.
[00:33:56]Hát ezt egy kis valószínűségű forgatókönyvnek tartom, mert az orosz propaganda végig arról szól, hogy ezek a nyugat-európaiak által támogatott ukrán nácik most már a gyerekeinket öldösik.
[00:34:07]Mi lenne, ha mozgósítanánk?
[00:34:09]És Puty azt mondja, hogy ezt a háborút le kell zárni.
[00:34:11]Látják, civileket ölnek az ukránok.
[00:34:14]K-300 500000 embert, ha tudnak, mert ez is egy bonyolultabb kérdés annál, hogy most akkor 500000 embert behozunk, mert hova?
[00:34:20]Van-e megfelelő felszerelés, képzettség, egyebek.
[00:34:24]De érti, tehát ez is egy kétlő fegyver, hogy Ukrajna nagy sikereket arad, csak az oroszok mondhatják azt, hogy hoppá.
[00:34:30]Ühüm.
[00:34:31]Akkor nem lázadunk, hanem beleállunk jobban ebbe.
[00:34:32]Tehát hogy úgy érzik, hogy átléptek egy határt az ukrán.
[00:34:36]Nézzed, ez a rossz a rossz propaganda nem hülye.
[00:34:37]A rossz propagandisták nem hülyék.
[00:34:39]Mit fognak kiemelni?
[00:34:39]Nem azt fogják kiemelni, hogy te állsz a sorban három órán át, hanem az, hogy meghalt három gyerek valahol.
[00:34:46]Ühüm.
[00:34:46]Gyerekeket ölnek strandon, békés.
[00:34:46]Persze az orosz invázió sokkal, de sokkal több civilt ölt meg, mint az utánok.
[00:34:51]De megint azt kell nézni, hogy az adott társadalomban ez hogy csapódik le.
[00:34:55]Az orosz társadalmat évszadok óta arra nevelik, hogy Ukrajna az voltaképpen Oroszország.
[00:35:01]Putyin is elhiszi ezt.
[00:35:04]Nyilván egy óriási csalódás volt Putyinnak, hogy nem fogadták az ukránok virágokkal Kievben az orosz csapatokat.
[00:35:10]Sok orosz elhitte, hogy kij kijben várják már a fölszabadítókat.
[00:35:14]Nem, akkor ez a nyugatiak mesterkedése.
[00:35:16]Dehogyis.
[00:35:16]Hát az ukrán nemzet létezik, létezett 200 éve is.
[00:35:18]Tehát ezt nem nem egy ugye azt mondják, hogy ez egy osztrák-magyar meg német találmány, nyugati találmány az Ukránt.
[00:35:24]Ezt rengeteg orosz elhiszi.
[00:35:25]És akkor most fölszabadítjuk a testvéreinket végleg különösen így, hogy ezek a szörnyűségek történtek.
[00:35:31]Tehát ez a narratíva megvan orossz oldalon.
[00:35:33]Meg a kudarc narratíva, hogy úristen mennyit szenvedünk.
[00:35:35]És mondom, lehet az a válasz erre, hogy akkor a duma választások után én még mindig szkeptikus vagyok, nagyon remélem, hogy nem történik meg, de mozgósíthatnak százezreket.
[00:35:47]És azzal mit csinál Ukrajna?
[00:35:47]Kit mozgósít már Ukrajna?
[00:35:48]Tehát ezek azok a dolgok, amikor először Ukrajna megfordította a háború, tehát az rosszál még ott a mozgósítás lehetősége.
[00:35:53]Ott vannak az észak-koreaiak, észak-koreai csapatok bevetése.
[00:35:57]Ki fog Ukrajnába odamenni?
[00:35:59]Ki?
[00:35:59]Azok az értelmiségek, akik mondják 400 értelmis, ezeket föl szoktam háborodni.
[00:36:03]400 értelmiségi kitalálja, hogy 100000 katonát küldjünk európaiak Ukrajnába.
[00:36:08]Milyen 100000 katonát?
[00:36:08]20-300et ha meg tudunk mozdítani, és az se fog meghalni Ukrajná.
[00:36:13]Ezek ezek ilyen öncsalások, meg olyan emberek találnak ki dolgokat, akinek fogalmuk nincs ar, hogy mire képes az Európai.
[00:36:20]Az amerikaiak meg nem fognak odamenni.
[00:36:22]Tehát én mindig azt mondom, hogy a realitásokat nézzük.
[00:36:25]És a realitás az az, hogy ez két élű fegyver.
[00:36:30]Ez a nagyon sikeres ukrán támadás sorozat.
[00:36:32]kétő fegyver, mert ebbe le lehet vonni.
[00:36:34]Az orosz társadalom levonhatja azt a követketést is, hogy akkor ezzel kínoznak minket, csipog csípnek, csípnek, csíp a szúnyog, akkor meg ugye nyilván nem szúnyog Ukrajna fért, nem ezt mondom, csak az oroszok azt mondják, hogy akkor akkor most akkor most csapjunk le.
[00:36:46]Igen, igen.
[00:36:46]Erről még hosszan lehetne beszélni, de még mindenképp akarok majd a magyar vonatkozásra kiterni, de egy kérdés még ezzel kapcsolatban lenne, hogy ön szerint lesz-e tűzszünet?
[00:36:53]Jó, nem így kérdezem.
[00:36:56]szerint valószínű egy tűzszünet ideje, vagy ami egy olyan tűzszünet, amely mondjuk egy béke megállapodáshoz később elvezethet, vagy ha nem valószínű, akkor akkor mikor valószínű?
[00:37:06]És ennek tudom, hogy ez egy bonyolult kérdés, de körülbelül milyen feltételekkel valósulhat ez meg?
[00:37:11]Hát ugye mit mondott Red Cliff Mooszkában?
[00:37:13]Nem tudom, hogy mit mondott, azért nem tudom, hogy valószínű a tűzszet.
[00:37:18]Ukrajna akar tűzszetet a jelen frontvonal alapján.
[00:37:20]Tehát itt az oroszok utasítják el az ukrán javaslatokat folyamatosan, meg a nyugati javaslatokat, mert az oroszok azt mondják, hogy ki kell vonulni Donbaszból.
[00:37:27]Van-e olyan formula, hogy Ukrajna el tudja fogadni a kivonulást Donbasból?
[00:37:31]Mit tudom én, ahogy ahogy egyébként a enkori Enkoric után, hogy akkor különleges gazdaság vezet kivonulnak az ukrán.
[00:37:38]Csak az oroszok is visszavonulnak valamennyit.
[00:37:40]Az oroszoktól nem megy be csak a rendőrség.
[00:37:45]bármilyen orosz, de kivonul Ukrajna onnan, és bármilyen orosz hivatalos szerv beteszi a lábát, akkor vége.
[00:37:48]Az oroszokban nem lehet az oroszok aláírnak valamit, nyilván nem lehet bennük megbízni.
[00:37:58]Tehát nem tudom, hogy lesz-e tűsszönet.
[00:38:00]Én azt sejtem, hogy minél később lesz bizonyos értelemben, annál rosszabb Ukrajnának.
[00:38:07]Ezt az orosszok mondják, de én ezt látom.
[00:38:08]22-be lehetett volna lett volna tűzet, akkor csak a dombaszt veszik el.
[00:38:13]Hogyha 24-ben történik valami, akkor akkor mit tudom én, nincs még 30-40000 halott, vagy 30-40 100zres nagyságrendő alott.
[00:38:21]Tehát minél később történik valami, annál több a pusztulásukra.
[00:38:26]Most olyan pusztulás van Odessa környékén infrastruktúrában, ami eddig nem volt.
[00:38:30]Eddig működött az infrastruktúra a vasutakon satöbbi.
[00:38:34]Tehát nem tudom, én remélem, hogy lesz ez van Ukrajna érdekében remélem, de de nyilván azt is megértem, hogy Zelenskinek miért rendkívül nehéz lenne kimenni a Dombozból, mert neki ő hisz abban, hogy tehát ő belerakta a szívét, lelkét ebbe a háborúba.
[00:38:49]Plusz ott vannak a nacionalisták mögötte is, hogy egyébként Putyin mögött is ott vannak, akik azt mondják, hogy nem.
[00:38:54]És az Azov hatest az ott harcol a Dombas.
[00:38:57]Hogy fogjnak kivonulni ők, hogyha mondjuk a tehát 1000er ezernyi akna van.
[00:39:05]Oroszok nem fogadják el a jelenfontvonalat, ukránok meg nem tudják elfogadni a kimulást.
[00:39:08]Ezért vagyok egy kicsit szkeptikus, de reménykedjünk.
[00:39:11]Tehát ennek a háborún de béke nem lesz.
[00:39:14]Tehát olyan, hogy egy békeszerződést aláírunk Ukrajna lemont területeinek a 20%-á.
[00:39:18]Ez nem lesz.
[00:39:18]És szerintem olyan se lesz, hogy az oroszok bevonulnak Kievbe, és fölhúzzák az orosz zászlót, vagy elérik a nyugati határokat.
[00:39:27]Ilyen se lesz.
[00:39:27]Ergó, be fog fagyni ez a háború.
[00:39:30]Most délkora, északkora mióta van?
[00:39:33]Ühüm.
[00:39:34]Lehet ez 70 év is, vagy Ciprus.
[00:39:34]És egyébként Ciprus be tudott lépni.
[00:39:37]A Ciprus Ciprusi köztárság, délcius be tudott lépni az Európai Uniób.
[00:39:41]A NATO nyilván föl se merül, mer hogy a Törökország azt azt azt nem hagyja.
[00:39:48]De egy ilyen ciprusi modellben esetleg lehet egy viszonylag sikeres Ukrajna, de ez is a hurra optimizmus, hogy Ukrajna ilyen sikeres meg olyan sikeres.
[00:39:54]Hát látjuk, hogy a korrupció nem szűnt meg.
[00:39:58]Hát most az a nyugati újságok is leírják.
[00:39:59]Most már az az Kúz is lehozza.
[00:40:02]Most már mindenhol lejön.
[00:40:02]Ami egyébként tudtunk négy éve is, csak nem lehetett elmondani, mert különben az embert berakták, hogy orosz propagandista egyebek, akkor nem hívják meg.
[00:40:11]Ühüm.
[00:40:12]Értem.
[00:40:12]Erről meg még hosszan lehetett beszélni.
[00:40:14]Nekem meg az jutott eszembe, hogy itt az ugye nem csak a területi kérdésekről az egyik fontos kérdés az a területi kérdés.
[00:40:20]A másik pedig ugye, hogy Ukrajna milyen biztonsági garanciákat kap arra a jövőben, hogy Oroszország esetleg ne menjen még tovább nyugatra, és ezeket a biztonsági garanciákat mondjuk Oroszország elfogadja-e.
[00:40:32]Ugye említette, hogy a NATO tagság az gyakorlatilag kizárt, de hát vannak erre egyéb megoldások, amelyek szinte NATO tagság szintű garanciákat adnának Ukrajnának.
[00:40:40]Hát ez ez is ez is egy óriási kérdés.
[00:40:43]És ugye 22-ben ez is részben ezért nem sikerült megkötni akkor a tűzszet ugye az isztanbul törökországi tárgyalászokat, mert nyugat nem nem mondta azt, hogy akkor NATO vagy val tehát NATO ugye azt azt Ukrajna lemondott volna akkor itt Zelenszki hivatalosan azt mondta, hogy lemondunk.
[00:41:00]Ez volt az ukrán ajánlat.
[00:41:00]Ez egyik ukrán ajánlat.
[00:41:02]Ez 22 még azóta azóta azt mondta, hogy nem deátok akarunk lenni.
[00:41:06]Bár most mondom egyre többen mondják, hogy ez ami a realitás, hogy nem lesz náttatok, akkor mit lehet csinálni?
[00:41:14]Biztonsági garancia, csapatok telepítése.
[00:41:17]Ugye mondtam, hogy európai, mit tudom én, 20-30000 ember talán fenntarthatóan ki tudna telepíteni, de őszintén kigondolja azt, hogy mondjuk egy német katona vagy egy francia katona harcolni fog Ukrajnáért, és nem bukik bele a kormány, amikor 1000er hullát hazahoznak?
[00:41:30]Tehát ezt komolyan gondolhatja bárki.
[00:41:32]Ühüm.
[00:41:34]Ugye ezek hivatalosan békefenntartók, de ugyan már.
[00:41:36]Tehát tehát nyilván ez arról szólna, hogy Ukrajnát biztosítjuk.
[00:41:40]Akkor van értelme, hogyha a frontvonalat biztosítja, akkor se 20-30000 katona az az nem jó semmire.
[00:41:46]Ühüm.
[00:41:46]Nem jó, nem jó, bocsánat túlzás volt, az egy viszonylag rövid szakaszt tudna biztosítani, mert azért ukrán katonából is akármennyire nehéz is az ukránok helyzetes személyi állomány esetében, legalább 100-1500 katona van a fronton, tehát ehhez jön 20-300, az nem egy minőségi váltás, mert 100000, csak azt nem tudja kiállítani Európa.
[00:42:05]De mondom, tehát le adhatók biztonsági garanciást, az a kérdés, hogy mennyire vehetők komolyan.
[00:42:12]Ühüm.
[00:42:12]Ha Európa adja a biztonsági garanciákat, azt az oroszok nem fogják komolyan venni.
[00:42:15]Az amerikaiak meg nem fognak olyan biztonsági garanciákat adni.
[00:42:18]Tehát kap majd valamit.
[00:42:20]Ugye emlékszünk rá a budapesti memorandumba kapott biztonsági garanciákat Ukrajnára.
[00:42:25]És mit értek ezek?
[00:42:26]Tehát megint a realitás.
[00:42:26]Majd lesz valami szép szöveg, aminek a végére raknak egy pontot, és az körülbelül az adott pillanatban lehet, hogy ér valamit.
[00:42:36]És ha öt év múlva változik Európában a helyzet, most muk mondjuk egy löpen a ül Párizsban, vagy egy Alissidel Berlinbe, nem azt mondom, hogy ez lesz, de lehet ezt kizárni, erre építsen Ukrajna.
[00:42:49]Erre építsen Ukrajna.
[00:42:49]Tehát Ukrajna szerintem egyedül egyre építhet, és ezt mindig elmondom nekik, saját magatokra, saját erőre, a saját védelmi vonalra építhetsz.
[00:42:59]arra, hogy az európaiak idejönnek értitek harcolni, felejtős.
[00:43:04]Olyan van, hogy CIAok meg amerikai katonák ott voltak, mondjuk a Hmarsot, hogy hogy kell üzemelni meg ezt meg azt, de az pár tucat vagy pár száz ember, vagy Sé-től voltak katonák kiképzők, meg a fronton esetleg megfigyelőként, de ezek nem ezrek, nem 100zek és nem 100zrek, ami kellene, vagy a nukleáris ernyő.
[00:43:24]És komolyan azt gondolja valaki, hogy az Egyes Egyesült Államok tudna egyedül valódi elrettentést adni ezen a területen.
[00:43:29]Az Egyesült Államok Ukrajnáér háború vegynükleáris háborúban mindenkinek ajánlom Kondolizás szemlékeratait, amikor Gruzia kapcsán ezt a kérdést már föltették és azt mondták, hogy nem, nem fogunk Grúziába érted ezeket az illúziókat kéne elfelejteni, de nem fogunk háborúba menni Ukrajnáért.
[00:43:45]Az amerikaiak ezt kimondták már 100zásszor, ugyanígy 22 őszén.
[00:43:52]különféle ellencsapásokat végzünk, ha az oroszok bevetik a nukleáris fegyvert, de nyilván nem nukleáris válasz lenne, tehát akkor még nagyobb szankciók, még egyebek feltétlenül megállítja Oroszországot.
[00:44:01]Igazából itt csak a remény van, meg az, hogy az ukrán hadsereg elég erős tud lenni, meg egy elég erős védelmi vonalat tud adni, hogyha van egy megállapodás az oroszoknak, ne legyen kedve egy újabb háborús kalandba.
[00:44:14]Ebbe tudunk segíteni Ukrajának egy olyan védelmi vonaluk legyen, ami elrettentő, de ezek az ígéretek igazából papírok.
[00:44:22]Ühüm.
[00:44:22]Ha már itt tartunk, ugye, hogy említette, hogy ne nőjön meg Oroszország étváya, bár nem akarom ezt elviccelni, mert ez nagyon komoly kérdés, hogy mennyire és most ez egy kicsit populistának tűnik ez a kérdés, de amennyire így beszélgetek emberekkel, mindenkit ez érdekel igazából már ilyen átlag ember, hogy akkor lesz-e nagy háború, hogy akkor lesz-e Oroszország NATO háború.
[00:44:43]Ugye egy számos elemzést lehet olvasni arról, mondjuk főleg nyugati elemzés, hogy hát Oroszország esetleg megkóstolhat egy NATO tagországot.
[00:44:49]Ugye itt szokták emlegetni a balti államokat, esetleg a Lengyelországot, egyfajta provokáció.
[00:44:57]Ön ön mennyire tartja ezt valószínűnek, vagy kell-e ilyesmitől tartanom?
[00:45:02]Tehát vegyük ketté a dolgot.
[00:45:02]Orosz hibrid háború már rég nagyon régen van, ami azt jelenti, hogy felgyullad valami, fölrobban valami.
[00:45:10]Mondjuk mondok egy példát.
[00:45:14]2018-ban Ungváron a KMKS székháldát egy alkalomban szinte biztos, hogy az oroszok gyújtották föl, nem az ukrán nacionalisták.
[00:45:20]Ez egy orosz hibrid művelet volt, egy egy hamis zászlós művelet, amit nyilván a magyarok meg úgy éreztük, hogy az ukrán egy ideig úgy gondoltuk, hogy az ukránok voltak.
[00:45:29]Az más kérdés, hogy több 100záz esetben az ukrán nacionalisták voltak, de ez speciál az oroszok csinálták Kárpátalján.
[00:45:35]És ugyanilyen műveletek vannak.
[00:45:37]Lengyelországban, Baltikumban fölgyullad valami, akkor volt ugye a repülőtéren a drón.
[00:45:41]Ki bizonyítja be, hogy az rosszok voltak?
[00:45:45]Ühüm.
[00:45:46]Tehát hibrid műveletek vannak.
[00:45:46]Bár mondjuk ukrán hibrid művelet is volt, hiszen felrobbantották az északi áramlatnak a háromágát.
[00:45:51]Tehát ez na Európában.
[00:45:55]A másik kérdés az, hogy len le van-e nyílt orosz agresszió.
[00:45:57]A nyílt orosz agresszió, hogy orosz katonák vállappal, mindennel együtt átlépik a határt.
[00:46:04]Én ezt nagyon valószínűtlennek tartom, mert szárazföldi csapatoknak a 80-90%-a Ukrajnában van.
[00:46:11]Nincs Kalinyingrádban orosz nagy mennyiségű, tehát jelent soha ilyen kevés orosz katona a Baltikum, Finnország, Lengyelország határán nem volt, de már Belus sincs annyi, mert a Beluszok is telepítik le a a csapataikat délre.
[00:46:28]Tehát ilyen kicsi nem volt a zapad hadgyakorlat már nagyon régen, mint a tavalyi.
[00:46:34]Majd meglátjuk az idei mekkora lesz.
[00:46:36]hogy ez egy nagyon orosz hadgyakorlat, vagy orosz belusz hadgyakorlat belusziában.
[00:46:39]Tehát nyílt orosz támadást én nem tartok egy 100% nincsen.
[00:46:45]Tehát ezt felejtsük el, hogy 100% van, de ez egy alacsony valószínűságű forgatókönyv, hogy az oroszok nyíltan támadnának.
[00:46:50]A hibrid az meg szinte biztos, hogy folytatódik, vagy még durvább is lehet.
[00:46:56]És akkor van a köztes, amit kitaláltak, hogy akkor az orosz kisebbség körében zavart keltenek, és egyébként komoly elnyomó intézkedések vannak a Baltikon oroszokkal szemben.
[00:47:04]Nem most évtizedes távlatban.
[00:47:06]Ez el kell gondolkozni, hogy jó-e, mert ott az oroszoknak egy jelentős része ez sérelemként éri meg.
[00:47:12]És akkor több 100z ember lehet potenciális ügynök, meg felforgató Észtországban is, meg Lettországban is.
[00:47:18]És az Európai Un erre nem szól semmit.
[00:47:20]Tehát ez nem jó.
[00:47:20]De ettől függetlenül az oroszok fals módon, mert nyilván nem Putyint nem ez érdekli, hanem az, hogy zavart keltsem, tehát rejtve beküldhetnek kizöld emberkéket, és akkor ott azt mutatják, hogy ott van egy felkelés mondjuk Narvában, vagy valahol persá hát Kelet-Ukrajna, de ott is mondom Kelet-ukrajnában is volt egy elégedetlenség.
[00:47:43]Tehát ezt úgy nem lehet megcsinálni, hogy hogy a helyiek lojálisak észtországhoz.
[00:47:46]Csak miért legyél lojális, hogyha állandóan zaklatnak azért, mert oroszul beszélsz, vagy hátrányos helyzetben vagy azért, mert oroszul beszélsz.
[00:47:55]Tehát én mondom, itt is kell ezért, tehát mi se vagyunk túl börcsek ebben, de itt lehet egy ilyen esetleg, nem tartom ezt valószínűleg, de lehet és egy óriási zavart keltene egy ilyen esemény valahol a Baltikumban.
[00:48:07]Lengyelországot már egy nagy jóval nagyobb diónak tartom, nehezebbnek, mert nincsenek oroszok Lengyelországban, nincs orosz kisebbség.
[00:48:14]És Lengyelország egy jóval erősebb ország.
[00:48:16]Ö de a Baltikum, hogy reagáljon a NATO erre?
[00:48:18]Tehát gondoljuk ezt el.
[00:48:21]Én nem tartom valószínűleg egy nyílt orosz agressziót, pont azért pont mert az oroszok gyengék, de egy iletemt kizárni nem tudok.
[00:48:27]Mi lehet még a véletlen baleset?
[00:48:29]Mondjuk elfoglalnak egy orosz hajót a Valti tengeren, és azon orosz csapatok vannak, és lelőnek három éztet, vagy négy fint, és akkor ez hogy vagy egy repülőgépet lelőnek, ami légtérsért.
[00:48:41]Ez ez eszkalálódhat.
[00:48:41]Tehát kizárni nem tudom a nagy háborút, de én ezt nem tartom valószínűnek, mert nem orossz érdek.
[00:48:46]És még a legfanatikusabb orosz ellenesek se akarják ezt, mert a Baltikon fizetni a legnagyobb árat.
[00:48:53]Tehát Washingtonban lehet, hogy ez meg a bizonyos ideológiai körökben, akiknek ez a spanyol polgárháború a gonosszal jó elleni küzdelem, gonosszal mindenképpen le kell számolni bármi áron, nem lehet münchen.
[00:49:03]Na ezek ezek az intellektuális áramlatok, neokonzervatívok, lehet, hogy belemennének egy ilyenbe, de életveszélyes.
[00:49:11]És nyilván Oroszországban is megvan az, hogy most le kell számolnunk a nyugattal, vannak ezek a fanatikusok, csak ők látják a saját gyengeségüket.
[00:49:17]Tehát Puty mindig elmondja, hogy tudjuk, hogy nem vagyunk olyan erősek, mint a NATO, kivéve az atomot, és ezt mindig fölhozzák az oroszok.
[00:49:24]Tehát én hagyományos háborút nem látok, hibrid igen.
[00:49:26]Még a hibridén túlmenő kiszöld emberkés az nem kizárható, nem tartom valószínűnek.
[00:49:33]Egy teljesen nyílt nagy háború Oroszország verességével járna, hogyha hagyományos marad.
[00:49:37]Ha meg nem hagyományos, akkor mind meghalunk.
[00:49:41]Ennyi, mert akkor nukleáris háború és az orosz nukleáris fegyverzet eléri a nyugati nukleáris fegyverzetet, akkor az európai fővárosok elpusztulnak, és akkor ennyi volt.
[00:49:49]De maradjunk annyiban, hogy elég valószínűtlen.
[00:49:52]Nem tartom valószínűnek, csak azt mondom, hogy kérdezte, hogy lehet-e kizárni, nem lehet.
[00:49:55]Ez egy nagyon kis valószínűségű, de de nagyon negatív forgatók.
[00:50:00]hogy ehhez kapcsolódik, és akkor áttérnek gyorsan a magyar vonatkozásra, hogy ez megint egy nagyon lebutított kérdés.
[00:50:06]Az emberek, az átlag embereket szerintem ez érdekli, hogy ők mennyire vannak biztonságban, mennyire van Magyarország biztonságban, milyen biztonságpolitikai kihívásokkal küzd mondjuk a magyar kormány.
[00:50:18]És akkor itt át is térnék arra, mennyire folytat ilyen szempontból mondjuk most jó politikát az új kormány.
[00:50:25]Na most egy szövetségi rendszer tagjai vagyunk.
[00:50:27]Tehát hogyha van egy összeütközés a NATO és Oroszország között, vagy az európai hát egy nyilván minden EUs tag, NATO tag az orosz határon, akkor ez egyértelműen mi is a részei vagyunk.
[00:50:39]Tehát ez elkerülhetetlen kormánytól függetlenül.
[00:50:43]Tehát akárki van kormányon, ez automatikus gyakorlatilag nem tudunk kimaradni bel már csak azért se, mert ha nagy háború van, az oroszok se hagynának ki minket.
[00:50:50]Nem az, hogy most ezzel a kormánnyal jobban vagyunk, vagy ez nem szállít fegyvert, és akkor nem támadjuk Magyarországot.
[00:50:55]A logisztikai központjainkat akkor is támadnák, hogy semlegesek lenni.
[00:51:01]Persze, tehát ez egy illúzió azt gondolni, hogy mert most most sem tehát a nem volt egy éles váltás az ukrán közvetlen bilaterális viszonyban.
[00:51:08]Ugye ez nagyon jó, hogy a 11 pont alapján egy szakértői szintű megállapodás született.
[00:51:12]Ez egy jó megállapodás.
[00:51:14]Kiváló magyar szakértők dolgoztak rajta.
[00:51:16]Ugye ez május vagy június eleje?
[00:51:19]Igen.
[00:51:20]A bilaterális találkozó még nem jött létre Zelenski elnök és a magyar miniszterelnök között.
[00:51:25]Ugye minden megállapodásnak a mércéje a megvalósítás.
[00:51:29]Tehát az jó, hogy megállapodtunk, mi lesz a megvalósítás.
[00:51:33]Ezt kell majd látni, mert azok a pontok, amiket sikerült elfogadtatni, mondom szakértészetni az ukánokkal, ezek nagyon nagy részben azok a pontok, amit egyébként az előző kormány is kért.
[00:51:42]Sőt, ugyanazok a pontok, és ennek a nagy részét elfogadták.
[00:51:45]Tehát ez egy nagyon jó dolog, mert ezt a pol, tehát ezt az magyar-ukrán viszonynak ezt a folyamatos romlását, amit 2017 óta tapasztalunk, ezt meg kellett állítani.
[00:51:54]Ühüm.
[00:51:56]Tehát én azt gondolom, hogy mind a két fél nagyon keményen dolgozott azon, hogy idáig jussunk.
[00:52:00]Ezt az ukránok kezdték el 17-ben a nagyon súlyos korlátozó törvénykezéssel.
[00:52:03]Addig Magyarország támogatta.
[00:52:05]Hát én akkor még benne is voltam az ukrán politika alakításában nyilván az én szintem támogattuk a NATO tagságot, támogattuk anyagilag az ukrán hadsereget.
[00:52:14]még 17-ig.
[00:52:14]Én akkor egyébként, mikor a konfliktus elkezdőtt, én Ukrajnában voltam, egy fontlátogatáson voltam és akkor mondtam az ukrán félnek, hogy valószínűleg ez volt az utolsó, mert ez a támogatói kapcsolat megszűnik a részünkről.
[00:52:27]Valószínűleg ezt fogja dönteni a kormány, amikor a ugye ez az oktási törvény kapcsán az ukránok nem azt tették, amit ígértek nekünk, mert ez így kezdődött el, 14 után kezdődött.
[00:52:33]Ezt nagyon fontos látni, hogy azért ezt ők kezdték el.
[00:52:37]Aztán sajnálatos mondom mi se voltunk túl bölcsek, hogyha az bár ugye annyiban kiegészítenem, hogy ez alapvetően nem a magyar kisebbség ellen irányult, hanem alapvetően az orosz kisebbség.
[00:52:47]Nézzel, hogyha megütnek, teljesen mindegy, hogy alapvetően ki a célpont.
[00:52:51]És egyébként ebben nem hiszek, tehát ez egy nagyon jó szlog.
[00:52:53]A magyarok ellen is nagyon komoly nacionalista lázítás ment már 14 után.
[00:52:57]Nagyon támadások százai voltak.
[00:52:59]A vörös mezei csatának elkezdődött egy ideologizálása.
[00:53:02]Te tehát így magyar ellenes történelem szemlélet is kialakult ugye hogy lengyeles.
[00:53:05]És ez ez hogy csak az oroszok ellen ez nem igen ezt szokták általában nyugati jellemzők felhozni.
[00:53:12]Ezt mondják csak ez így szerintem túlzás és a magyar kisebbség egy nagyon jól szervezett kisebbség volt és ezt fenyegetésként értékelték meg eleve mit keres ott a magyar zászló ugye egy ukrán nacionalista számára.
[00:53:21]És ez évtizedeken át így volt, hogy ukrán zászló, magyar zászló.
[00:53:24]Berek zászló ma is így van.
[00:53:26]egyébként román Ukrajnában bizonyos szempontból szimbolikusan még ezek még a negatív törvénykezés után is jobb volt a helyzet, mint mondjuk a szövetséges Európai Uniós meg NATO tag Szlovákiában meg Romániában.
[00:53:36]Berekszásra kimegy az ember, egy hatalmas ukrán zászló van a színházon mellett egy hatalmas magyar zászló, de a hatalmas az 5 mes magyar zászló.
[00:53:44]De ott volt egy kultúrája a békés egymás eletérésnek, és ezt sajnos az ukrán nacionalisták kezdték megváltoztatni 14 után.
[00:53:50]Viszont ezt vissza kellett fordítani ezt a folyamatot.
[00:53:52]Tehát én alapvetően jónak tartom megállapodást, kiválónak tartom a tárgyalókat magyar részről, és nagyon remélem, hogy ennek a szakmai megállapodásnak, a szakarítai megállapodásnak lesz egy politikai kézrádása a vége valahol, vagy Budapesten, vagy Kiebben, és akkor végén Berekszászon a két miniszterelnök aláírja a megegyezést, vagy akár tehát én nem akarom prejudikálni, hogy hol, teljesen mindegy, írjuk alá, legyen egy találkozó, nyissunk egy újlapot a a magyar-ukrán viszonyban, mert senkinekm sem az érdeke.
[00:54:22]Ez a ez a 17 után mondom 14 után elkezdődött a romlás, az 17 után a a mély mélyrepülés.
[00:54:31]Ugye említette, ha már itt a magyar politikánál vagyunk, hogy azt hiszem úgy fogalmazott, hogy azért nem volt teljes fordulat a magyar, mondjuk most csak a Ukrajna politika, illetve a háborúval kapcsolatos politikát tekintve nem volt teljes fordulat.
[00:54:44]azért a magyar, mármint az Orbán kormányhoz képest a Tisza kormány politikájában, akkor mi az amiben ön szerint, bár ezt már részben említette, amiben fordulat volt, illetve mi az, amiben mondjuk hasonló, mint az előző?
[00:55:00]Hát nyilván az a káros retorika, ami sajnos megvolt a különösen a választási kampányban ez eltűnt, mert ez nem volt jó Ukrajnát így bevonni, mert már már 22-ben se volt jó.
[00:55:11]Tehát ez én azért mondom járok ki, és amikor egy Zelenski plakátot látok mondjuk Csap előtt és az ukrán delegáció kis kocsival jönnek be, és látták ezt.
[00:55:18]Ez nem volt ez nem volt egy jó dolog, ugye a magyar belpolitika részévé tenné az ukrán politikát.
[00:55:24]Főleg azért, mert ez kárpátjan le lecsapódott kárpátai magyarokra.
[00:55:29]Rengeteg segítséget kaptak a kárpátai magyarok 2010 után, rengeteget.
[00:55:33]Nagyon sok minden épült ki, de ezt az eredményeket veszélyeztette már ez.
[00:55:37]Tehát ezen változtatni kellett, ez nem kérdés.
[00:55:38]Én a félfordulatot látok, mert a magyar közösség jogai iránti kiállás az megmaradt.
[00:55:44]Tehát ez a 11 ponton, tehát az előző kormánynak a kérésein alapult a megállapodás, és ennek a nagy részét sikerült elérni.
[00:55:52]Ugye oktatási jogok, nyelvi jogok, kulturális jogok, ez egy széles körű nagyon sok mindenbe sérültek a jogok.
[00:55:59]Tehát Ukrajna egy nagyon agresszív politikát vitt, és a többi, tehát amit nem látnak, meg a sajtóban nem jelent az bizonyos dolgokban még rosszabb, ami mert ugye az ukrán szolgálatokat is alkalmazták a magyar közösség vezető jelenten.
[00:56:11]Tehát sok minden történt, amit nem láttak, vagy minimálisan jött ki a magyar sajtóban, de mindegy, ez zárjuk le ezt a fejezetet.
[00:56:18]Én azt mondom, hogy ezt jól csinálja az új kormány.
[00:56:20]Nyissunk egy újat.
[00:56:24]Én azt látom, hogy Ukrajna nincs könnyű helyzetben, tehát Zelenszki tenne a gesztusokat, csak mögötte is ott vannak a nacionalisták, tehát a megvalósítás az nagyon fontos lesz, hogy a megállapodások hogy kerülnek megvalósításra, ahol még nincs teljes fort, hogy a fegyverszállítások továbbra sincsenek.
[00:56:40]Szerintem szerintem ez egy jó döntés.
[00:56:43]Nyilván nyilván egyébként sok mindenben segítettük Ukrajnát 22 után, tehát a NATO-ON keresztül az információ ment, a magyar adarok képe is ment, sok minden ment.
[00:56:51]már úgy ért olyanok, amik nem kerültek nyilvánosságra.
[00:56:55]Persze h tehát az Ukraj tehát az, hogy az, hogy ne segítettük volna Ukrajnát bizonyos dolgokkal az nem igaz.
[00:56:58]Csak már úgy érted, hogy ilyen katonai szintű dolgot.
[00:57:03]Hát nézzed, tehát ez olyan, hogy nem akadályoztukm bizonyos adatok átadását, nem akadályoztunk meg sok mindent, amit esetleg meg tudtunk volna.
[00:57:09]Nyilván ez is egy szakmai meg műszaki tehát kérdés, hogy mondjuk a radarkép átadását hogy tudjuk megadani.
[00:57:16]Ebben magyar radarok is benne vannak, és nyilván ez Ukrajna védelmihez kell.
[00:57:18]Ühüm.
[00:57:18]Ö, tehát de sok sok minden egyéb is van, de ez szerintem nem egy ilyen beszélgetésben való, meg nyilván 100%-ig nem is vagyok benne biztos.
[00:57:29]Ühüm.
[00:57:30]De szerintem alapvetően jó az irány.
[00:57:32]Tehát az alap fontossága, hogy ne Magyarország tűnjön fel mindennek az akadályozójának, ami egyébként eddig így volt, hogy Magyarország háta mögé bújtak be.
[00:57:40]Egyébként nem Magyarország akadályozta Ukraján áltó tagságot egyedül, hanem volt még hat ország, köztük egy olyan kicsi ország, mint az Egyesült Államost.
[00:57:46]Csak ránk lehetett fogni.
[00:57:47]Ugyanez az EU.
[00:57:47]Most ha kiállunk, akkor hány ország lesz, aki majd azt mondja, hogy gyors ukrán csatlakozás nem kicsi Németország például.
[00:57:54]Merc megmondta.
[00:57:56]Tehát ezt az optikát, hogy itt Magyarország az akadályozó, ezen változtatni kellett, és szerintem ezen változtat a kormány.
[00:58:01]Ez egy jó dolog, mert helytelen ez helytelen volt, hogy mi vittük el a balhét.
[00:58:04]Úgy egyébként mondom, hogy sokan voltak, akik a hátunk mögé bújnak.
[00:58:09]Ühüm.
[00:58:09]Ja, és még egy ide behoznék azért egy energiapolitikai kérdés.
[00:58:11]Tudom, hogy ez megint nagyon hosszú, de hogy ez is szerintem egy csomó embert érint, hogy ott orosz gáz kérdése, hogy ebből ami alapvetően egy bizonyos szempontból szakmai kérdés lenne, hogy most olcsóbb, nem olcsóbb, ugye ezt igazából senki nem tudja, mert titkosak a szerződések de az biztos, hogy van egyfajta ellentét aközött, hogy az EU ki akarja vezetni teljesen az oroszgázt a magyar kormány, még a Tisza kormány is viszont azt mondta, hogy legalábbis még középtávon is ezért szeretne vele élni.
[00:58:39]szerint melyik aális megoldás orosz olaj az egyértelműen olcsóbb volt az elmúlt időszak nagy részben.
[00:58:46]Kezdjük az olajjal.
[00:58:47]Ühüm.
[00:58:49]Tehát a az urásznak most éppen most nem tudom a per pillanat most az utóbbi időben fölment, tehát megközelítette a nyugati olajárakat, de olcsóbb volt meg a szállítás is nyilván egy nagy tétel.
[00:59:00]Ugyanez a gáznál, tehát a gázkerület ugyanannyiban, mint az Holland gáztőzsdén, ugye már ahhoz indexzálják alahogy.
[00:59:06]Csak a szállítás az benne van az árva.
[00:59:08]Hát azért nem mindegy, hogy a szállítás benne van azáb, tehát olcsóbb a gáz is.
[00:59:12]Tehát az ezek ilyen legendáriumok, hogy drágábban vesszük a gázt meg izé nyilván nem kaptunk annyi bónuszt, mint a szerbek vagy a belruszok, tehát ez is igaz, hogy lehet, hogy lehetett volna jobb feltételeket tenni, meg a másik az, hogy van, ugye?
[00:59:24]Tehát tehát van.
[00:59:24]És amikor erről beszélünk, hogy a biztonság, tehát nem nem lehet egy teljesen, tehát be kell tartani az orosz olajat és a gázt is, orosz olajat is, meg a gázt is.
[00:59:35]Ez lenne a magyar érdek.
[00:59:37]Nem azért, hogy nyilván Oroszország egy agresszor állam, csak nem lehet egy forrásból, nem lehet csak az Adriára alapozni, mert mi van, ha műszaki hiba van?
[00:59:47]Mi van, hogyha egy orosz hibrid művelet fölrobbantja az Adria vezetéket, mert már nem veszünk az oroszoktól.
[00:59:53]Azt hiszik, hogy Oroszország erre nem lenne képes.
[00:59:54]Hát de szóval annyi naivitás volt, meg annyi szerintem rossz irányú retorika volt Magyarországon.
[01:00:04]Nyilván ez belpolitika.
[01:00:06]Én nem kívánok ezzel foglalkozni.
[01:00:06]Én helyeslem azt, hogy tartsuk meg az orosz olajst és gázt, mert ez a magyar érdek, és minden országnak elsősorban a saját érdekét kell nézni.
[01:00:15]Nem ráadásul most mit mondjak?
[01:00:15]Hát Ukrajna rajón keresztülves veszi az orosz gázt.
[01:00:19]Ezt ezt mintha elfelejtenénk.
[01:00:22]Vette legalábbis nagyon sokáig.
[01:00:22]Most nem tudom, hogy most augusztus x-én megy-e, de az orosz gáz kellett az ukrán gáztározók feltöltéséhez minden évben.
[01:00:31]Ühüm.
[01:00:31]vagy a gyakorlatilag az a dízel, amit exportált Szlovákia meg Magyarország, magyar, tehát a móolajfinomító belül, az nagyrészt orosz ojból lett finomítva, és az ment a ukrán harckocsiba is.
[01:00:42]Tehát ez a valóság, tehát hagyjuk ezt az állandó mindent belpolitiká, hogy ez a gonosz, az a gonosz.
[01:00:49]Ezt nagyon nagyon határozottan azt gondolom, hogy meg kell tartani az orosz forrásokat.
[01:00:52]Európának is jobb lenne, ami nem azt jelenti, hogy nem Oroszország az agresszor.
[01:00:56]Csak nekünk a saját érdekeinket kell nézni.
[01:00:58]Azt mondják, hogy akkor az agresszort finanszírozzuk.
[01:01:03]Kérem, India meg Kína nagyságrenddel többet.
[01:01:05]Ez pár százaléka az orosz bevételeknek.
[01:01:08]Két-3%-a, amit amit a szlovákok meg a magyarok adnak oda.
[01:01:11]És akkor mi lesz a maradék 97%-kal?
[01:01:16]Tehát LNG-be is rengeteget vesz Európa még.
[01:01:18]És akkor ezeket kivezetjük akkor mi Katarból.
[01:01:21]Ühüm.
[01:01:21]Ami ami a horbozis szorosban van.
[01:01:21]Igen, hát én úgy érzem, hogy itt ideológia is nyilván becsatlakozik ebbe a kérdésbe.
[01:01:27]Erről még hosszan lehetne beszélni, de még mivel letelt lassan a műsorunk, de egy kérdést még beígértem az elejére, és tényleg csak nagyon röviden, mivel hogy ez is egy még akkor is, ha tőlünk relatív távol van, de mégis csak egy komoly biztonságpolitikai kockázatnak tűnik az iráni háború, ami ha egész őszinte lesz legyek, én néha már elveszítem a fonalat, hogy akkor újraindul tűzszünet, megint nem, satöbbi, hogy akkor ez most egy ilyen állandósult ilyen egérmacskarc lesz, hogy egyszer újraindul, aztán nem, vagy most elején vagyunk, a közepén vagy egyáltalán ez a iráni háború ez ez mivé fejlődhet ki?
[01:02:02]Hát van egy jó forgatókönyv, hogy azért most Irán is gazdaságilag azért elég rossz állapotban van, és akkor születik egy kompromissz, meg van egy rossz forgatókönyv, hogy a rossz állapotra meg az amerikai ugye szuperszankciókra.
[01:02:12]Irán egy újabb vagy ugye nem Irán kezdte ezt el, de Irán most mondjuk öbböl államok elleni támadással vagy a ománi partok mellett ugye jön ki az olaj, most erőteljesebben támadják, vagy újraaknásítják a fölszedett aknák helyét, tehát vagy vagy a tenger alattjáruk, a mini tenger alattjárukat használják.
[01:02:30]Tehát én nagyon remélem, hogy nem eszkaláció lesz a vége, de Iránban egy sokkal keményvosabb rezsimet hoztak létre azzal, hogy megölték az előző előző rendszervezetőit, mert most ez a iráni forradalmi gárdának a úgymond fiatalabb 50-60 éves gárdája a vezető.
[01:02:47]Hol van?
[01:02:47]Hol van Mocstaba, Hamenei?
[01:02:47]Hol van?
[01:02:49]Látjuk, kiket látunk tárgyalni?
[01:02:49]És akkor ott van a ott van az elnök, meg ott van ott van a ott van egy-két pérsékeltebb ember.
[01:02:58]ők tárgyalnak, de mi van mögöttük?
[01:03:00]Tehát én nem tudom, hogy mi lesz.
[01:03:02]Tehát nyilván nem látom olyan mélységében, hogy előre tudjak elezni, de ez mindenképpen hiba volt ezt a háborút elkezdíteni az USA részéről.
[01:03:10]Ez már most látszik.
[01:03:12]Ennek az eredménye nem lesz jobb, mint amit már ki lehetett volna hozni valószínűleg tárgyalóasztalnál, és nagyon rossz vége is lehet.
[01:03:18]Tehát hogyha ez elszabadul, ugye fizikailag már semmisültek meg kapacitások az öbölben, hogyha a katari gázkitermelés, és az viszonylag könnyű, ugye gáz, olaj, hát ez ég magától is, nekak a jelentős része megsemmisül, akkor év akkor éves vagy sok éves világgazdasági problémákkal nézünk, és így is lesz világgazdasági probléma.
[01:03:43]Miért?
[01:03:43]Mert a készletek lefogytak.
[01:03:46]Kínanak előbb-utóbb, mert Kína miatt nem ment föl 150 dollár fölé, mert rengeteg kínai készlet volt, meg visszafogták a a fogyasztást, de ez se tarthat örökké, akkor fölmehet az olaj.
[01:03:57]Reméljük, hogy nem így lesz egyébként.
[01:03:58]Ha valakinek ez profit, sajnos az oroszoknak profit ez az egész.
[01:04:00]Mind a mind a patriot rakéták, mind pedig az olajár tekintetében, mind a gázár tekintetében.
[01:04:07]Ühüm.
[01:04:07]Hát akkor ebből ebben sem tudtunk azért annyira megnyugtó hírekkel szolgálni, de hát ez már ez már csak ilyen korok korszakot élünk, de azt hiszem most tényleg le kell zárnunk, mert elszaladt az idő.
[01:04:17]Úgyhogy én megköszönöm Demco Attillának, hogy elfogadta a meghívásunkat, illetve megköszönöm a nézőknek a figyelmet.
[01:04:24]Véber Balázs látták és hallották.
[01:04:26]a technikai munkatárs Izsóton volt.
[01:04:29]Hogyha kíváncsiak hasonló beszélgetésekre, azt a geopol beszélgetések név alatt elérhetik, illetve elérhetik a klasszus podcaston a gazdasági beszélgetéseinket, illetve elérhetnek közéleti jellegű podcastokat is.
[01:04:44]Ez volt a klasszis podcast, reméljük, érdekes volt.
[01:04:47]A viszontlátásra.
[01:04:51]Ez a Klassis podcast.