Magyarország is felül a hadivonatra? Klasszis Podcast Antal Ferenccel

[00:00:00]2024 óta látható egy költségvetési fordulat uniós szinten, ami azt jelenti, hogy még a megelőző időszakokhoz képest is egy magasabb fokú költési hullámra állt át Európa, ami kvázi megközelíti a hadigazdaság szintjét.

[00:00:17]A [zene] lőszergyártás, energetikai termékek gyártása, kibervédelem, autonómrendszerek, [zene] drónfejlesztés, drónelhárító rendszerek.

[00:00:27]Ezek most rendkívül kurrens termékek és témák, de ez dinamikusan változik.

[00:00:34]Az a kérdés, hogy mi a szándék most Magyarországon?

[00:00:39]Lehet húzóágazat, hogyha erre a hullámra felül a magyar gazdaság?

[00:00:45]Minden adottsága, én azt gondolom, hogy megvan Magyarországnak, hogy hogy profitábilis védelmipari kapacitásokat létesítsen.

[00:00:55]Ez a Klassis podcast.

[00:00:58]Jó napot kívánok!

[00:00:58]Köszöntöm a kedves nézőket, olvasókat és hallgatókat.

[00:01:00]Ez itt a Klasszis podcast, a klasszis média műsora.

[00:01:05]A mai műsor is nagyon izgalmasnak ígérkezik.

[00:01:07]Ezt ígérhetem, hiszen arról fogunk többek között beszélni, hogy Európa fegyverkezik, mennyibe kerül mindez, és honnan lesz erről pénz.

[00:01:15]Azt hiszem, ez elég fontos és mindenkit érintő kérdés.

[00:01:17]Én Véber Balázs vagyok, az Mfor és a privátbankár vezető szerkesztője, és köszöntöm és mai vendégünket, Antal Ferenc védelmi ipari és kritikus infrastruktúra szakértőt.

[00:01:29]Remélem jól mondtam.

[00:01:33]Igen, jó napot kívánok.

[00:01:33]Üdvözlök minden köszönjük, hogy elfogadta a meghívást.

[00:01:38]Mielőtt belevágnánk a témába, egy kettő szolgálati közleményem lenne.

[00:01:41]Az egyik, hogyha még nem tették meg, akkor legyenek szívesek feliratkozni a csatornára.

[00:01:45]A a másik pedig, hogy elérhetnek minket továbbra is privát bankáron és Mforon.

[00:01:50]Na de csapjunk is bele.

[00:01:52]Ugye mondtam, hogy ez izgalmas téma lesz, hogy Európa fegyverkezik, hiszen ez Magyarországot is érinti és [torokköszörülés] bárhogy is forgatjuk.

[00:02:01]Az a az az a tény, hogy ezek a költések az tény, hogy folyamatosan növekednek.

[00:02:06]Ugye tavaly a NATO-nak a csúcsértekezetén döntés is született arról, legalábbis a tagállamok elfogadták, hogy 2035-ig ugye a GDP 5%-ára növelik a védelmi kiadásaikat, legalábbis tettek egy ilyen vállalást.

[00:02:24]Ez ugye Magyarországot is érinti.

[00:02:25]Szerintem első ugye ennek a ennek a kérdésnek nagyon sok vanulata van.

[00:02:32]miből lesz erre pénz, mit kell fejleszteni, mennyire indokolt ez egyáltalán, satöbbi, satöbbi.

[00:02:36]De szerintem az elején én kérnek egy ilyen kis összefoglalót, hogy egyáltalán hol tart most Európa a védelmi költések területén, és mennyire mennyire reális az a cél, amit ugye a NATO kitűzöttet ez az 5%-os célnek az elérése ugye 2035-ig.

[00:02:54]Mit lehet erről tudni?

[00:02:54]A védelmi költések kapcsán szerintem az első pont, amit érdemes megemlíteni, az a 2014-es krími konfliktus.

[00:03:02]Azóta látható az európai országok, az Unió és NATO szintjén is, hogy folyamatosan növekednek a védelmi és védelmiipari költések.

[00:03:13]Nyilván az orosz-ukrán konfliktus ezt egy magasabb szintre emelte, tehát a 2022-es évek óta egy intenzívebb költekezés indult be.

[00:03:25]Amit érdemes itt megemlíteni, hogy 2024 óta látható egy költségvetési fordulat uniós szinten, ami azt jelenti, hogy még a megelőző időszakokhoz képest is egy magasabb fokú költési hullámra állt át Európa, ami kvázi megközelíti a hadigazdaság szintjét.

[00:03:44]számos uniós tagállam rengeteget költ a védelmi iparára, és ez a költekezés egy hosszútávú költségvetési pályát determinál.

[00:03:55]Tehát a jövőben is az az a várakozás, hogy ezek a költések fent maradnak.

[00:04:03]Magyarország is természetesen része ennek a költekezési hullámnak, és Magyarországra is vonatkozik a NATO vállalás.

[00:04:12]Ühüm.

[00:04:13]Amit kérdeztem, hogy ugye az egyik fontos kérdés, ami felmerült bennem, hogy honnan honnan lesz erre pénz?

[00:04:18]Ugye egyrészt ugye azt lehet hallani, hogy hitelfelvételből, másrészt meg nyilván azt is lehet hallani, hogy hát nyilván az államnak ebből a ugye a saját költéseiből kell lefaragnia.

[00:04:30]Ez akár a társadalmi kiadások, szociális kiadások, tehát hogy mit mutatnak az európai példák, uniós példák, hogy igazából hogyan próbálják ezt a jelentős költségnövekedést, amit a ugye a hadipari kiadások növekedése jelez.

[00:04:43]Ezt hogyan próbálják az a tagállamok finanszírozni?

[00:04:48]költségvetési forrásból, hitelfelvételből, illetve a magántőke mobilizációja egy egyre elterjedtebb irány.

[00:04:56]Nyilván a költségvetési forrásoknál, a költségvetési forrásoknak is van egy költsége, tehát az ország kockázati besorolása alapján a, hogy milyen feltételek mellett tud kötvényt kibocsátani az adott ország, annak van egy költsége.

[00:05:11]A hitelfelvétel az elmúlt időszakban ugye az Európai Uniós szinten támogatott hitel felvételi lehetőségek megjelentek a piacon.

[00:05:26]Ez egy fontos forrása a védelmi parnak, és itt azért fontos kiemelni, hogy ezért a közép-kelet-európai régió számára ez egy sokkal attraktívabb költségszintet jelent, mintogyha saját költségvetési forrásból finanszíroznák a védelmi költéseket.

[00:05:43]illetve egyre inkább megjelennek az új védelmi ipari, az elrettentés finanszírozási konstrukciók, ami például a DSRB, a Defense Security and Resilience Bank, a kvázi a védelmi világbank, ami 2027-től kezdi meg várhatóan a működését, illetve a NATO bejelentései mentén azért az is látszódik, hogy a magántők is intenzív mobilizáció alatt áll, ami azt jelenti, hogy a NATO call for action kezdeményezésének köszönhetően kereskedelmi bankok, magántőke, az várhatóan intenzívebben meg fog jelenni a védelmiar finanszírozásában.

[00:06:31]Nyilván azt fontos kihangsúlyozni, hogy azért fogalmaztam így, hogy még jobban meg fog jelenni, mert a bankolhatósági finanszírozási szempontból azért egy négy-öt évvel ezelőtt azt tapasztaltuk, hogy nem nem volt felhasználható a magántőke a védelmi kiadások vagy ipari kapacitások finanszírozására.

[00:06:55]És akkor most, ha jól értem, ebben egy fordulat.

[00:06:57]Így van.

[00:06:57]És ennek az oka, ennek az oka én azt gondolom, hogy a a költségvetési makrogazdasági pályákból vezethető le olyan szinteket ölt a védelmi költés, hogy egyszerűen költségvetési forrásból és egységes EU-s, NATO-s forrásokból ezt a tagállamok versenyképességének megtartása mellett nem lehet finanszírozni.

[00:07:22]Ö, ezért be kell egyszerűen vonni a magántőkét ebbe a finanszírozási csomagba.

[00:07:32]És az államnak, ugye ez nem azt jelenti, hogy az állam teljesen kivonul a védelmipar finanszírozásából.

[00:07:39]Az államnak az lesz a feladata, hogy célzottan a rávonatkozó feladat körében meghatározott védelmi kapacitásokra költse a pénzt, ne pedig iparfejlesztés és iparskentési kezdeményezésekre.

[00:07:56]Ühüm.

[00:07:56]Bár, hogyha jól tudom, ugye ezek az 5%-os célk célkützésben benne van az is, hogy ezek ezt a plusz pénzt ugye nem csak szorosan katonai fejlesztésekre lehet költeni, hanem olyan fejlesztésekre is, amik gyakorlatilag a normál infrastruktúrát is szolgálják, de valamilyen módon kapcsolódnak a védelmi költésekhez, ha jól tudom.

[00:08:19]Így van.

[00:08:19]Ez ezt én két élő fegyvernek gondolom.

[00:08:22]el tud menni a történet abba az irányba, hogy elkezdjük átcímkézni a költségvetési költéseket, hogy ez kvázi védelmiari kiadás volt.

[00:08:30]Ennek az a veszélye, hogy ugye NATO tagállamokról beszélünk.

[00:08:37]Alapvetően ennek a vállalásnak az a célja, hogy a a NATO elrettentési képességét, az Európai Unió elrettentési képességét támogassa.

[00:08:47]Az ezt az elrettentési képességet nem támogatja, hogyha pusztán egy ilyen költségvetési sorok közti allációról beszélünk.

[00:08:55]Ez egy kérdés, amit az európai piacon azért tapasztaltunk, hogy egy-két ország ebbe az irányba próbált elindulni.

[00:09:06]De ettől függetlenül a másik oldala az érmének az az, hogy katonai mobilitás egy kiemelkedően fontos területe a védelmi képességeknek.

[00:09:16]Erre mindenképp költeni kell.

[00:09:21]És az elkövetkezendő években azt gondolom, hogy az infrastruktúra finanszírozás egyik legfontosabb iránya lesz.

[00:09:28]Ühüm.

[00:09:28]És visszatérve a kezdeti kérdésre, tehát az ami az a célkütőzés, hogy 5%-os GDP GDP arányában az 5%-ot elérjék a tagállom 2035-re.

[00:09:40]Ez a jelenlegi ígéretek, illetve a jelenlegi trendek alapján ez reálisnak tűnik?

[00:09:47]Természetesen reálisnak tűnik.

[00:09:47]Ezt fontos meghatározni, hogy ez egy tagállami döntés.

[00:09:51]Tehát egy tagállam GDP 5%-át minden rá tudja költeni leegyszerűsítve.

[00:09:58]Itt szerintem az a fontos kérdés, hogy az adott tagállam a versenyképességének a megtartása mellett el tud-e költeni ennyi forrást.

[00:10:07]És a tanulmányunk fókusza is igazából erre vonatkozott, hogy a versenyképesség megtartását napvén a versenyképesség megtartását fontos fenntartani a tagállamoknak, hogyha nem fókuszálnak az elkövetkezendő években a védelmi iipari kapacitásaik építésére, akkor gyakorlatilag egy importfókuszú védelmi ipar jön létre az adott tagállam, ami azt jelenti, hogyha egy egységnyi összeget elkölt, annak a nagyon nagy része külföldre fog áramolni.

[00:10:40]Tehát magyarul, ha jól értem, azt mondja, hogy sokkal hasznosabb vagy sokkal érdemesebb lehet egy adott tagállamnak a saját védelmi iparát fejleszteni, mintogy mondjuk külföldről exportálja be ezeket a hadiipari termékeket.

[00:10:53]Ezt mondja körülbelül.

[00:10:56]Igen.

[00:10:56]És nem azt fontos látni, hogy nem attól függ a hazai hozzáadott érték egyvédelmi költés kapcsán, hogy azt most magyar vagy külföldi cégtől szerz szerezzük be.

[00:11:11]Itt az áll a fókuszban, hogy az adott szolgáltatónak, adott gyártónak a beszállítói magyarok-e, a mérnöki kapacitások magyarok-e, a kutatásfejlesztés magyar-e?

[00:11:22]a karbantartási kapacitás Magyarországon valósul-e meg.

[00:11:27]Tehát ezek adják meg.

[00:11:31]mindkét irányban elképzelhető egy olyan történet, hogyha egy hazai cég külföldről szerez be minden komponenst, például igazából csak egy ilyen projektmenedzsment irodaként működik, akkor annak nem lesz hazai hozzáadott értéke.

[00:11:46]ellenkező és elképzelhető egy teljesen külföldi cég, hogyha a teljes beszállítói láncát Magyarországon építi ki, az viszont rendkívül nagy hazai hozzáadott értéket valósít meg.

[00:12:00]És hogyha ezt mondjuk most Magyarországra tekintünk itt, akkor mi az, amit el lehet mondani?

[00:12:04]Tehát mi az, amit mondjuk a magyar védelmi ipar meg tud maga oldani?

[00:12:08]És mi az, amit mondjuk vagy érdemes, ha maga megoldja?

[00:12:10]vagy milyen irányban érdemes fejlődnie, és mi az, amit mondjuk nem tud maga megoldani?

[00:12:17]Ha ha föl lehet tenni így ezt a kérdést, föl lehet tenni ezt a kérdést, természetesen ez egy ez egy nagyon komplex témakör.

[00:12:23]ö egyet hátralépnek, tehát arra ipari kapacitást felépíteni egy akkora méretű országnál, mint meg akkora gazdasági erővel rendelkező országnál, mint Magyarország, csak és kizárólag a hazaigényekre alapozva, azt gondolom, hogy gazdaságilag nincs értelme.

[00:12:43]Nyilvánvalóan a a szuverenitás, a véderőképesség egy nagyon fontos dolog.

[00:12:49]Tehát ettől függetlenül alapvetően a védelmi ipar az a véderőképességek létesítésén alapul.

[00:12:57]Tehát hogyha mindenképp szükség van egy adott kapacitás létesítésére, az ha gazdaságilag megtérülő, ha nem, azt létre kell hozni.

[00:13:06]Hogyha a következő szintet nézzük, hogy gazdaságilag minek van értelme, nyilván egy nagyon fontos része a történetnek, hogy Magyarországon rendszerbe legyen állítva az adott termék.

[00:13:18]vagy Magyarország támogassa az adott termék létrehozását.

[00:13:22]Viszont kizárólag erre alapozni azt gondolom, hogy nincs üzleti racionalitása.

[00:13:27]Tehát egy kicsit ilyen komplex a a témakör.

[00:13:31]Itt a a külföldi piacokat is mindenképp nézni kell.

[00:13:36]Tehát attól függetlenül, hogy Magyarországon mi az igény, azt gondolom, hogy az a az a leg gazdaságilag leginkább megfontolt, hogyha azokat a termékeket, azokat a a beszállítói gyártási kapacitásokat nézzük, ami egyszerre Magyarországon is egy fontos igény, viszont azt látjuk, hogy van piaca a Európában is.

[00:13:58]egyébként egy izgalmas kérdés szerintem, hogy a ennek a fegyverkezési hullámnak, amit ugye most megélünk, nyilván ennek most politikailag sokféleképpen lehet értelmezni.

[00:14:11]Nyilván van egy oldal, amelyik azt mondja, hogy erre szükség van, mert elrettentés.

[00:14:15]Nyilván van egy másik oldal, amelyik azt mondja, hogy hát ezt másra is lehetne fordítani szociális társadalmi kérdások, de ebbe most nem mennénk bele, mert ez egy politikai kérdés.

[00:14:24]De ami tény, hogy van ez a fegyverkedési hullám, hogy igazából azt meg lehet mondani, hogy en en ezt, hogy is fogalmazzam finoman, mely cégek tudják most leginkább kiaknázni, vagy melyik a nyertesei?

[00:14:36]Lehet azt mondani, hogy ez most a amerikai hadiipart nagyon felfuttatja, vagy az európai hadiipart, vagy más hadiipart?

[00:14:42]Tehát, hogy mit lehet erről elmondani?

[00:14:44][horkantás] Kicsit a mindkét kérdéshez kapcsolódnék.

[00:14:50]Tehát mindenkinek lehet véleménye a védelmipari költésekről.

[00:14:56]Egy dolgot fontos látni, ez egy iparfejlesztési irány jelenleg.

[00:14:58]Tehát hogyha az adott ország, és ez nem Magyarország specifikus, egy adott európai tagállam nem fókuszál a védelmiari kapacitásainak a fejlesztésére, akkor rengeteg pénz kiáramlik a gazdaságából, és a versenyképességére hatással lesz.

[00:15:19]Tehát ez álláspontól független jelenleg én azt gondolom és ismétem nem Magyarország specifikusan, de azt fontos látni, hogy kelet-európai balkáni régióban kisebb gazdasági erővel bíró országok jellemzően ipari oldalról össze vannak kötve nyugat-európai országokkal, például a német gazdasággal, francia gazdasággal.

[00:15:43]hogyha a német gazdaság teljes mértékben átáll, vagy nem teljes mértékben, nagy mértékben átáll védelmiipari kapacitásokra, akkor hogyha az adott balkáni kelet-európai ország ezzel egy időben a beszállítói láncokat nem állítja át ezeknek a kapacitásoknak a támogatására, akkor piacot fog veszíteni.

[00:16:09]Tehát itt igazából a a keleti régióban, a balkáni régióban nem feltétlenül az a kérdés, én azt gondolom, hogy támogatják-e az adott országok a a a magát a a védelmi kiadásokat, hanem hogy egyszerűen az ipari kapacitásaikkal rácsatlakoznak-e a nyugat-európai irányokra.

[00:16:33]Ühüm.

[00:16:33]És akkor az a kérdés, hogy igazából ez most ez az egész fegyverkezés, melyik országnak a hadiparát, hadi cégei tudnak ebből leginkább profitálni?

[00:16:43]Ezt lehet mondani, hogy most nagyon jól megy mondjuk az amerikai hajdéri cégeknek vagy az európaiaknak, tehát hogy ilyen szempontból mit mondhatunk el nyilván tehát ez egy ez egy trend.

[00:16:53]Első körben az fontos tisztázni.

[00:16:56]Tehát, hogyha visszatekerjük az időt egy kicsit, akkor látható volt, hogy az orosz-ukrán konfliktus hajnalán, amikor a védelmi beszerzések egy intenzívebb szintre kerültek, akkor egy jelentős része a forrásoknak az Amerika irányába áramoltak ki.

[00:17:18]Viszont rendkívüli hangsúlyt fektetett az Unió is, a NATO is az európai kapacitások építésére.

[00:17:25]Azóta látható egy jelentős fordulat.

[00:17:29]Ez többek között a a nagydelmi iipari szereplőknek, az európai nagyvédelmiari szereplőknek is köszönhető.

[00:17:40]Németországban, Franciaországban, Olaszországban.

[00:17:45]De ezzel párhuzamosan, és itt jön be igazából a a trend, a beszállítói láncok fejlesztése is egy nagyon hangsúlyos pont.

[00:17:53]Tehát nem lehet azt mondani, hogy itt van egy olaszvédelmi óriás, és akkor hozzááramlik a az összes forrás.

[00:18:02]Itt nagyon fontos, hogy hogy a beszállítói láncznál mekkora összegek csapódnak le.

[00:18:08]És itt azért látjuk azt a a közép-európai, kelet-európai régióban is, hogy hogy szépen elkezdtek fejlődni ezek a védelmi parkban potenciállal rendelkező cégek.

[00:18:21]Ha jól értem, akkor ezzel arra is utal, hogy mondjuk beszá beszállítói szinten ebből mondjuk a magyarország vagy a magyar cégek is tudnak jól profitálni, tudnak, meg kell ugrani azt a minőségi követelményt, illetve a a magyar KKV szektor számára egy nagyon fontos realizáció, mondjuk úgy, hogy ha védelmiiparba szeretne valaki megjelenni, akkor egyszerre a védelmiipari minőség követelményeknek is meg kell felelni, illetve nemzetközi szintér helyt kell állni, tehát exportképesnek kell lenni.

[00:18:57]Az nem egy fenntartható stratégia, hogyha csak és kizárólag a magyar honvédség igényeire, illetve a magyar piac igényeire fókuszál az adott KKV.

[00:19:10]Az azt látjuk, hogy egy költséges mulatság tud lenni.

[00:19:13]És ilyen szempontból ön mennyire tartja mondjuk versenyképesnek ebből a szempontból mondjuk a magyar KKV szektort.

[00:19:21]Én azt gondolom, hogy nagyon jó pozícióban van a magyar KKV szektor, de nem csak a KKV szektorral szűkíteném le, hanem általánosan a magyar mérnöki kapacitások.

[00:19:33]Azt gondolom, hogy kutatásfejlesztés [horkantás] oldaláról egy egy kitűnő emberi erőforrásállománnyal rendelkezünk.

[00:19:41]Részben ez is az oka annak, hogy a nagyópai gyártók is is kedvelik Magyarországot, mint ipari lokáció.

[00:19:49]Az egyetemeink azt gondolom, hogy nagyon fontos szerepet töltenek be ebben az ökoszisztémában.

[00:19:58]És ezek azok a fontos szereplők, akik akik tényleg a magas hozzáadott értéket meg tudják valósítani a a a védelmi ipar kapcsán, illetve hát a magyar ipar a a járműgyártási kapacitásainak, járműgyártáshoz kapcsolódó beszállítói kapacitásainak köszönhetően azért számos olyan olyan védelmiipari termék előállításában részt tud venni, ami most kurráns az európai piacon.

[00:20:30]Ühüm.

[00:20:30]Ez egyébként lehetséges, mert lehet, hogy egy kicsit túlzó ez a kifejezés, hogy a magyar védelmi ipar az egyfajta hát húzóágazattá is válhat az iparon belül, vagy legalábbis részben mondjuk mondjuk kiválthatja azokat a termelési módokat, amik lehet, hogy kiesnek most.

[00:20:50]Ugye erről hallottunk, hogy a az Audival esetleg gondok lehetnek Győrben satöbbi, satöbbi.

[00:20:54]Tehát lehetséges, hogy ezeket a ezeket a problémákat tudja ilyen szinten a magyar védelmi ipar orvosolni.

[00:21:01]Tehát van ebben ekkora potenciál?

[00:21:06]Hát ugye egy Magyarország méretű gazdaságnál meg egy magyar ipar kapcsán ezért fontos leszögezni, hogy a magyar ipar irányait sosem Magyarország határozta meg elsődlegesen.

[00:21:16]Én azt gondolom.

[00:21:18]Tehát Magyarországon azért lett domináns a járműipari kapacitások létesítése nagyrészt, mert a német ipar ebbe az irányba ment, meg az európai nagynyugati országok ipara ebbe az irányba ment.

[00:21:35]Hát igen.

[00:21:36]És ezzel párhuzamos ugye Magyarország is olyan feltételeket kínált a nyugati cégeknek, hogy érdemes volt ide hozni a gyártást.

[00:21:43]Így van.

[00:21:43]Így van.

[00:21:43]Így van.

[00:21:43]Pontosan.

[00:21:43]Ö, na most itt az a kérdés, hogy mi a szándék most Magyarországon?

[00:21:49]Lehet húzóágazat, hogyha erre a hullámra felül a magyar gazdaság?

[00:21:57]Minden adottsága, én azt gondolom, hogy megvan Magyarországnak, hogy hogy profitábilis védelmipari kapacitásokat létesítsen.

[00:22:07]Ez én azt gondolom, hogy egy egy nemzetstatégiai kérdés.

[00:22:11]Ühüm.

[00:22:11]Értem.

[00:22:11]Most csak, hogy hogy néhány számmal alátámasszam azt, amiről eddig beszéltünk.

[00:22:16]Ezt Privát bankáron jelent meg ez a cikk, amiből most idézek, hogy a ha 2022-t vesszük alapul, akkor a NATO teljes védelmi költése, mármint a NATO tagországok teljes védelmi költése 1,2000 milliárd dollárról 1,8 milliárd dollárra növekedett ez 50%-os emelkedés.

[00:22:34]És ugye ezek óriási összegek és arra is kitér a cikk, hogy ezt a növekedés nagy része ráadásul Európában történt.

[00:22:42]Ezt privát bankon el lehet olvasni részletesen.

[00:22:45]Ezt csak illusztrációként mondtam, hogy azért óriási összegekről van szó.

[00:22:52]Ugye önök nem önök nemrég publikáltak egy tanulmányt, ami többek között azt járt a körbe, amit ugye már érintettünk is, hogy a NATO-nak a 5%-os védelmi vállalása milyen makrogazdasági, költségvetési és iparpolitikai következményekkel járhat Európában.

[00:23:09]Ezt már részben érintettük, de esetleg részletesebben ki lehetne fejteni, hogy mi a mi mi a tanulmányainak a fő megállapítása.

[00:23:19]Igen.

[00:23:19]Leegyszerűsítve azt vizsgáltuk, hogyha ezt a NATO 5%-os vállalást most egy adott európai ország, nevezzük Magyarországnak megvalósítaná, akkor milyen makrogazdasági hatásokkal nézne szembe?

[00:23:35]Hogyha importfókuszú stratégiát választ, vagy ha iparfejlesztési fókuszú stratégiát választ.

[00:23:44]És ezt jártuk körbe egy szárió elemzés kapcsán.

[00:23:48]És azt tapasztaltuk, hogy azért súlyos euróilliárdok ról beszélünk különbség tekintetében az elkövetkezendő négy évben is akár.

[00:24:02]És ezt szemlélteti le egyszerűsítve a tanulmány, hogy attól függetlenül, hogy nem egy napi téma a védelmi ipar, illetve nincs kirakva az ablakba, azért súlyos gazdasági hatásokkal bírhat egy európai tagállam számára.

[00:24:20]Akkor például Magyarország esetében ez mit jelent?

[00:24:22]Ez a súlyos gazdasági hatások, illetve mi mire számíthatunk a következő években?

[00:24:29]Az, hogy mire számíthatunk, ugye egy döntés kérdése, hogy milyen irány milyen irányba megy a az iparfejlesztés, illetve a KKV szektor milyen irányban veszi fel a a tempót a a védelmi iipari trendekkel.

[00:24:42]Tehát ezt ezt ezt nehéz megjósolni.

[00:24:44]A a szárióelemzésünk arról szólt, hogy gyakorlatilag, hogyha a az importfókuszú szárió irányába megy az adott tagállam, akkor egy 6-7 milliárd eurós kibocsátásról beszélhetünk.

[00:25:02]viszont, hogyha egy iparfejlesztésinten intenzív irányba megy a a nemzetgazdaság, és egy körülbelül 40%-os hazai hozzáadott értékkel számolhatunk, akkor ez már ez a hatás ez 20 milliárd eurót is meghaladhatja.

[00:25:24]Üüm és ez tehát kicsit lefordítva a köznyelvre, ez mit jelentene mondjuk a költségvetés szempontjából satöbbi, satöbbi?

[00:25:33]Hát ez a köznyelvre lefordítva azt jelenti, hogy a GDP-ben egy nagyon jelentős különbséget valósít meg.

[00:25:42]Tehát ez egy versenyképességi kérdés.

[00:25:43]Ez a konklúziója a tanulmánynak, hogy innentől kezdve az, hogy egy adott ország, európai ország, és hangsúlyozom, ez nem Magyarország specifikus, hogy egy adott ország import vagy iparfejlesztési irányba megy-e, az súlyos verseny versenyképességi kérdés lesz.

[00:26:01]az elkövetkezendő években.

[00:26:04]Ühüm.

[00:26:04]És esetleg megfogalmaztak-e, vagy vannak-e ajánlásaik ebből a szempontból?

[00:26:09]Tehát, hogy akár Magyarországra nézve, de nem csak feltétlenül, hogy milyen [horkantás] milyen irányban érdemes elmozdulni?

[00:26:17]Ajánlásokat a tanulmányban nem fogalmaztunk meg, de nyilván látjuk az európai trendeket, illetve tapasztaljuk, hogy hogy mi működik és mi nem a nemzetközi piacon.

[00:26:27]az fontos hangsúlyozni, hogy az innovációt ösztönözni kell, a beszállítófejlesztési programokat ösztönözni kell.

[00:26:33]Ugye az államnak nem csak pénzügyi szerepe van a az ipar alakításában, hanem egy tudásmegosztás, egy edukáció.

[00:26:43]És ez különösen igaz a védelmi iipar szempontjából, mert nem olyan információkról beszélünk, ami most publikusan, minden esetben elérhető.

[00:26:55]Tehát például egy adott ország haderőterve, a NATO haderőterv, az az nem egy olyan dolog, hogy egy adott tanácsadó céghez besétál az adott KK-ba és megrendeli a piackutatást, hanem hanem ez ez tényleg egy nagyon szenzitív információs almaz, ami amihez a hozzáférést igazából az állam tudja megstruktúrálni, NATO tudja, az Európai Unió jó tudja megstruktúrálni.

[00:27:25]És ezért látjuk a nemzetközi szintéren, hogy ez a ez a transzparencia, tervezhetőség, beruházásztönzés, ez a ez a nyugati irány a védelmi iparban.

[00:27:39]Ühüm.

[00:27:39]Ö ha jól értem, akkor ön ugye arra most megint egy kicsit a a nézőknek kicsit lefordítva az egész dolgot, ugye ön arra utal, hogy egyrészt ugye az tény, hogy ez a ez a fegyverkezés vagy ez a védelmi hivatalosan védelmi kiadások növelése azért jelentős költségvetési terhet jelent.

[00:27:56]Nyilván ezt végeredményben, akár hitel formájában vagy más formájában azért nyilván az adófizetők fizetik meg.

[00:28:03]Viszont van ennek egy olyan olvasata is, ha jól értem önt, hogy ez [horkantás] egyben azért egy óriási lehetőséget is jelent az adott ország iparának.

[00:28:12]Jól mondom?

[00:28:14]Így van.

[00:28:14]Így van.

[00:28:14]Az egy óriási lehetőség, hogyha egy adott tagállam ezt erre nagy hangsúlyt fektet, hogyha erőforrásokat allokál az ipar fejlesztéséhez, hogyha olyan nemzeti programokat indít, ami ami serkenti ezt a védelmiipari átállást, akkor egy komoly versenyelőnyre tehet szert.

[00:28:34]Tehát ilyen szempontból ez a lehetőség, vagy erre a vonatra úgymond Magyarország is fel tud szállni, ha akar bizonyos szintig.

[00:28:40]Teres természetes, értem.

[00:28:41]Ö azt nem tudom mennyire foglalkoztak azzal, hogy esetleg milyen a hadiparon belül mondjuk milyen területek fejlesztése fejlesztésére lenne szükség, vagy milyen területek, HDP területek fejlesztése kiemelt fontossága.

[00:28:57]Ugye ilyen szempontból vannak-e mit lehet elmondani?

[00:29:02]Hát ez egy dinamikusan változó terület.

[00:29:04]Nyilvánvalóan a a lőszergyártás, energetikai termékek gyártása, kibervédelem, autonómrendszerek, drónfejlesztés, drónelhárító rendszerek.

[00:29:14]Ezek most rendkívül kurrens termékek és témák, de ez dinamikusan változik.

[00:29:22]Tehát az a védelmi ipar sajátossága.

[00:29:25]Én azt gondolom, hogy ha hallunk is a hírekben olyan információkat, hogy most egy adott konfliktus esetén az egyik oldalnál valamilyen technológiai fölény van, vagy sikereket ér el, azt mindig úgy fontos nézni, hogy ez azt jelenti, hogyha ez egy támadójellegű siker, akkor a védelmi iránya a támadó válaszként a támadó fejlesztés fog a következő innovációs irány lenni.

[00:30:01]Ugye a a mostani hírekben nagyon sokat lehet hallani, hogy a drónharviselésről ugye Ukrajna, ukrán orosz háborúval kapcsolatban ez gyakorlatilag napi szinten bekerülnek a hírekbe ezek a dróntámadások, illetve hát az is azt hiszem tényként lehet mondani, hogy mondjuk a drónhadviselés az nagyon felértékelődött az elmúlt időszakban.

[00:30:20]Ö miközben amennyire tudom relatív olcsó termékekről van szó, mondjuk más a fegyverzethez képest.

[00:30:29]Ez egyébként a drónhadviselés vagy a dróngyártás az mennyire mennyire jelenthet mondjuk jelentős fejlesztési lehetőséget egyes tagállamoknak?

[00:30:40]Hát az relatív, hogy mennyire olcsó.

[00:30:41]Nyilván vannak olcsó verziói.

[00:30:41]Igen.

[00:30:45]Ez egy megkerülhetetlen irány.

[00:30:45]Tehát azt fontos látni, hogy hogy integrált része a hadviselésnek egy egy dróntámogatás már, és folyamatos innovációs nyomás alatt vannak ezek a gyártók.

[00:31:03]Tehát egy egy adott legyártott drón versenyképes, mondjuk így öt évig, hat évig feltételezhetően, hanem ez egy folyamatos fejlődés alatt áll, tehát fél év, egy év alatt akár már az adott megoldás az elavult lehet.

[00:31:17]Ö ezért egy folyamatos fejlesztési nyomás alatt vannak ezek a gyártók, és ez a belépésre is egy nagy lehetőség, azt gondolom, tehát új fejlesztőknek, új piaci szereplőknek ez a ez az intenzív innovációs nyomás egy piacra lépési lehetőség.

[00:31:41]Ühüm.

[00:31:41]És ami ugye nagyon szintén részben ehhez is kapcsolódik, hogy amivel szinten gyakran találkozunk a hírekben, hogy hát hogy nincs, hogy a hadiperi cégeknek jelen pillanatban legalábbis mondjuk Amerikában vagy akár Európában ugye nincs nincs elegendő kapacitás arra, hogy bizonyos igényeket kiszolgáljon.

[00:32:00]Tehát lehet hallani lőszerhiányról, lehet hallani arról, hogy bizonyos típusú rakétákból mondjuk már az Egyesült Államoknak sincs elegendő mennyisége.

[00:32:08]Ön mennyire tartja súlyosnak ezt a problémát?

[00:32:12]Mármint a kapacitásbeli, a hadipari kapacitásbeli problémát, illetve, hogy mennyire lehet ezt hamar orvosolni?

[00:32:21]Hát ez egy nagyon komplex kérdés.

[00:32:21]És ugye például egy rakétagyártásnál vagy lőszergyártásnál azt fontos látni, hogy ez nem úgy néz ki a gyakorlatban, hogy van egy rakétagyártó üzem, és akkor ott gyakorlatilag elejétől a végéig megvalósul a [horkantás] a a gyártás, hanem ez egy nagyon hosszú beszállítói lánc támogatásán keresztül megvalósuló gyártási [horkantás] folyamat.

[00:32:48]Tehát a szűk keresztmátszet az nem feltétlenül a magánál a gyártási kapacitásnál van, tehát végösszeszerelésnél, mondjuk így, hanem sok esetben a beszállítói láncban.

[00:33:01]Ezért egy nagyon komplex történet ez.

[00:33:03]Tehát egy adott termék gyártási folyamat, hogyha nézzük, akkor hogy ne legyen szűk keresztmetszet, vagy ne legyen úgynevezett kapacitáshiány.

[00:33:11]Nem csak a gyártóra kell fókuszálni, hanem a komplett beszállító egy láncra.

[00:33:16]Én azt gondolom, hogy ez most egy kiemelt fókuszt kapott az Európai Uniónál és a NATO tagállamaknál is.

[00:33:28]Nyilván voltak olyan programok a múltban, ahol kvázi ezt az úgynevezett végösszeszerelést kezdték el fejleszteni és támogatni, de hamar jött a realizáció, hogy ez nem fogja megoldani a kapacitás problémákat.

[00:33:42]És ugye amire ön is utalt, illetve erről beszélt is korábban a Trend FM-ben, hogy erre azért ennek a fejlesztésére azért például az Európai Unió is külön programokat is indít, vagy külön támogatási formákat is indít.

[00:33:57]Így van.

[00:33:57]Így van.

[00:33:57]És azt gondolom, hogy a finanszírozhatóságot, illetve a gazdasági racionalitást helyezik ezek a programok előtérbe.

[00:34:06]Az ez elmúlt időszaki megjelent programok és kezdeményezések, például az EDPCI, a European Defense Program Project of Common Interest pont azt a azt a problémát helyezi előtérben, hogy fragmentált a a kereslet védelmi iiparba.

[00:34:28]Tehát egy adott tagállam egy adott termékből sok esetben olyan kis számossággal rendel, hogy nincs értelme védelmi iipari kapacitást mellé létesíteni, viszont sok esetben mégis bevállalják ezt a a tagállamok.

[00:34:42]Az egy gazdaságilag meg üzletileg megfontolt momentum, [torokköszörülés] hogyha összefognak például szomszédos országok egy adott beszerzés megvalósítására.

[00:34:58]És hát ez valósul meg leegyszerűsítve ezekben az új uniós programokban, hogy a tagállamoknak össze kell fogni, közösen kell iparfejlesztésben részt venni, közösen kell beszerzési folyamatokban részt venni.

[00:35:12]Ez ez csak egy elmélet, vagy a a gyakorlat azt mutatja, hogy ez valóban sikerül?

[00:35:17]És ez a mert ugye most ezt kicsit logikusként mondom, a hadipar az alapvetően ugye alapvetően ugye tagállami hatáskör, és ön is említette, hogy azért egy szenzitív terület.

[00:35:28]Még akkor is, ha mondjuk nyilván a NATO belül van összehangolás, de hogy ez a ez az uniós elvárás, vagy ez az uniós irány, amit említett, hogy összefogás a tagállamok között ilyen részben azért szenzitív területen, ez a gyakorlatban mennyire működik?

[00:35:41]Hát ezt a jövő fogja megmondani.

[00:35:45]Én azt tudom ezzel kapcsolatban mondani, hogy így, hogy ez a domináns iránya az iparfejlesztésnek jelenleg, és uniós forrásokat erre allokál nagy ütemben a a nemzetközi piac, [torokköszörülés] hogyha a tagállamok nem fognak össze, akkor nem jutnak hozzá ezekhez a forrásokhoz.

[00:36:05]És mivel akkora akkora költségvetési nyomás lesz ezeken a tagállamokon, hogy szükségük lesz, azt gondolom ezekre a forrásokra, dönthetnek úgy, hogy nem működnek együtt más tagállamokkal, csak az a versenyképességükben meg fog látszódni.

[00:36:24]Tehát gyakorlatilag akkor rá vannak kényszerítve bizonyos szempontból.

[00:36:28]Nem fogalmaznék ilyen élesen, mert megvan a döntési jogkörük, csak minden döntésnek van valamilyen szintű ára.

[00:36:32]Én azt gondolom.

[00:36:34]Üm, értem.

[00:36:34]Most ugye az elmúlt több mint fél órában szerintem elég részletesen beszéltünk az európai helyzetről, de szerintem a nézőket érdekelné, hogy igen, hogy Európa fegyverkezik, meg Európában ilyen trendek vannak, de mi van akkor, ha kicsit ö a fókuszt ugye kicsit távolabbról nézzük?

[00:36:52]Ugye nyilván az Egyesült Államokat, mint a NATO tagját már részben érintettük, de hogy mit lehet elmondani, hogy milyen trendek vannak mondjuk az amerikai fegyverkezést a vagy akár Oroszországot vagy akár a Kína haderejét tekintve, ott is nagyon hasonló trendeket látunk, vagy ott mi a különbség egyáltalán?

[00:37:11]Hát hasonló trendeket látunk.

[00:37:11]Nyilván egy időbeli különbség van.

[00:37:16]Ez az Európai Unió azt gondolom, hogy így intenzívebben költeni a 2014-es krími események után kezdettel.

[00:37:26]Nyilván az Egyesült Államok már előtte is egy konstans iparfejlesztést valósított meg.

[00:37:31]Oroszország szintén Kínában egy egy rendkívüli folyamatos költségvetési emelés van a védelmipari kapacitások finanszírozására.

[00:37:43]Tehát az irány hasonló.

[00:37:46]Minden szereplőnél időzítésbeli különbségek vannak, illetve nyilván a beszállító láncok érettsége, integráltsága az eltér ebből adódóan.

[00:38:00]Ühüm.

[00:38:00]Azt egyébként lehet így mondani, bár azt tudom, hogy ez kicsit populista kérdés, hogy fegyverkezést tekintve melyik régió, vagy melyik ország vagy USA, Oroszország, Kína, Európa kitart a legelőrébb?

[00:38:13]Az valóban populist egy kicsit.

[00:38:13]Igen.

[00:38:18]Ez ez azért mindig egy érdekes kérdés, mert nem beszélhetünk egy ilyen egységes érettségről.

[00:38:25]Tehát vannak termékek, ez olyan, mint a a bármelyik más gyártási kapacitásról beszélünk.

[00:38:33]Egyik ország ebben sikeresebb, másik ország abban sikeresebb.

[00:38:39]Tehát nyilván van egy drónominancia egyes országoknál, de van egy páncélozott harcjármű dominancia a másik országoknál.

[00:38:48]Tehát, hogy amilyen termékcsoportokban az adott régió sikeres, ott fejlettebb a beszállítói lánc, tehát úgymond válaszolva röviden, ott fejlettebb a a a haderő is erre a termékre vonatkoztatva.

[00:39:07]De ezt ezt így ilyen egységesen nem lehet meghatározni.

[00:39:10]Én azt gondolom, tehát hogy nem mondaná azt, hogy most a világ legerősebb hadserege az az amerikai vagy az orosz?

[00:39:15]Tehát ezt így nem lehet kijelenteni.

[00:39:18]Én nem merném ezt így ilyen erősen kijelenteni.

[00:39:21]Értem.

[00:39:21]Most, hogy a beszélgetésünk vége felé szerintem elég sok mindenről beszéltünk.

[00:39:26]Vagy esetleg még kihagytunk valamit, akkor nyugodtan jelezzed.

[00:39:27]De engem érdekelne ugye ön a hadipari szakértő, illetve hadiparban töltött be különböző pozíciókat.

[00:39:35]Azt hiszem, ezt lehet így fogalmazni.

[00:39:39]Ezt megint csak azért teszem fel ezt a kérdést, mert szerintem a nézőket érdekli, hogy a a hariipar az egy kicsit ilyen ilyen bizonyos szempontból ugye ugye ilyen zárt terület, egy kicsit ilyen nehezen hozzáférhető terület és szerintem érdekes lenne néhány olyan információt megosztani a nézőkkel, ami kicsit közelebb hozza ezt a ezt a ezt hozzájuk ezt a területet.

[00:39:59]Igazából a hadipar mennyire működik másként most belülről szemlélve, mint mondjuk bármelyik más iparág?

[00:40:06]Mennyi mi mennyire mennyiben specifikus és miben specifikus és miben ugyanolyan, mint mondjuk a élelmiszeripar vagy bármi más?

[00:40:17]Hát ugye alapvetően a védelmipar olyan szempontból rendkívül specifikus, hogy napvégén a termékek amiket gyártanak, azok az emberi élet védelmét szolgálják.

[00:40:27]Tehát olyan termékeket gyárt ez az iparág, amivel a saját életüket, illetve a az országok fennállását védik a a honvédek.

[00:40:43]Ebből fakadóan egy iszonyatos minőségi követelmény van az iparák kapcsán, tehát a legmagasabb minőségi követelményeknek és megbízhatóságnak kell megfelelni.

[00:40:52]És ezt minden szereplő, minden felhasználó a top prioritásként kezeli.

[00:41:00]Ez az egyik fontos egyedisége ennek az iparánknak.

[00:41:06]A másik az információk rendelkezésre állása.

[00:41:12]Tehát azért nem olvasható egy adott igény, sok esetben végletekig cizellálva egy adott honvédelmi minisztérium weblapján, mert egyszerűen a a rendszerintegráció, az adott termékrendszerbeállítása az az olyan szenzitív információ, ami sokat elárul az adott harctéri felhasználásról.

[00:41:40]Tehát sok esetben ez ez nem mindig egy rendelkezésre álló információ, ezért ez is nehézséget okoz bizonyos szempontból a a fejlesztések kapcsán, illetve az értékesítések kapcsán is.

[00:41:56]ebből a szenzitivitásból és információhiányos állapotból fakadóan ugye az értékesítés is egy komplex folyamatüm illetve [torokköszörülés][köhögés] nemcsak az értékesítés hanem maga a fejlesztés tehát milyen információs bázishoz nyúljon az adott KKV szektorbeli szereplő például, hogy hogy piacképes terméket tudjon gyártani.

[00:42:23]Tehát ezek jellemzően a sajátosságai ennek az iparánknak.

[00:42:28]És ezek most nehézségként hatnak, de de azt fontos látni, hogy hogy pont abba az irányba megy most a NATO is, az Európai Unió is, hogy bizonyos szintű transzparenciát lehessen adni ezekbe a ezekben a kérdésekben.

[00:42:43]Épp azért, mert ha nincs transzparencia, nem lehet a magántőkét bevonzani, nem lehet a kereskedelmi bankokat bevonzani, illetve nem lehet a beszállítókat ö rábírni, vagy facilitálni arra vonatkozóan, hogy beruházzanak, mert ez egy beruházás.

[00:43:00]Ühüm.

[00:43:02]És az attól függetlenül, hogy a hírekben olvassák a cégvezetők, tulajdonosok, hogy óriási költések vannak a védelmiiparban, az még nem jelenti azt, hogy akkor holnap nekiállnak és beruháznak, hogy ők akkor a védelmiarban megjelennek.

[00:43:20]Ez közelebb kell hozni a KKV szektorhoz is.

[00:43:23]És visszautalva, amiről beszéltünk, itt van az államoknak illetve az Uniónak egy nagyon fontos szerepe, és ezen az úton már elindult.

[00:43:35]De még azt gondolom, hogy van teendő.

[00:43:38]Tehát magyarul úgy érzi, hogy egyfajta transzparencia irányába azért haladnak a dolgok.

[00:43:44]Így van.

[00:43:44]Értem.

[00:43:44]És a most már tényleg a a beszélgetés vége fele vagyunk.

[00:43:46]Egy kicsit így összefoglalva mindennek a lényegét.

[00:43:51]Ugye tudjuk ezt a NATO célkütűzést 5% mindez ez elkövet ugye ez Magyarországra vetítve igazából mit jelent ez Magyarország számára és hogy lehet ezt a ezt a célkütőzést úgy teljesíteni, hogy abból Magyarország jól jöjjön ki?

[00:44:11]Ez mindenek előtt egy lehetőség a magyar ipar számára.

[00:44:16]egy lehetőség arra, hogy a KKV szektor új piacokat tudjon megszerezni, és a nemzetközi szintéren hatékonyabban tudjon jelen lenni, profitábilis termékeket tudjon gyártani magasabb hozzáadott értékkel.

[00:44:27]Ez szerintem a legfontosabb üzenet.

[00:44:30]Ahhoz, hogy ez megvalósuljon az elkövetkezendő időszakban azt gondolom, hogy látni fogjuk a az a nemzetközi, illetve a hazai gazdaságpolitikai irányokat.

[00:44:41]Ö ebből rendkívül jól ki tud jönni a magyar gazdaság, hogyha az az irány valósul meg.

[00:44:50]Ennyi fért a mai klasszis podcastba.

[00:44:50]Én meg köszönöm Antal Ferencnek, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:44:56]Köszönöm.

[00:44:57]Szerintem érdekes dolgokat hallottunk, amit természetesen tovább lehet gondolni, illetve hasonló témában olvashatnak még azért a lapunkon a privát bankáron is.

[00:45:06]Véber Baláz látták és hallották.

[00:45:10]munkatárs Izó Márton volt.

[00:45:12]Hogyha tetszett az adás, akkor mindenképp iratkozzanak fel, illetve elérhetnek minket Privát Bankáron és Mforon.

[00:45:18]Köszönjük szépen a figyelmet, a viszontlátásra.

[00:45:24]Ez a Klassis podcast.