Egy évtizeddel előrejött a legrosszabb forgatókönyv – Klasszis Podcast

[00:00:00]mondhatjuk azt, hogy hogy igen, ez várható, hogy bármelyik nyár lehet ilyen száraz és lehet ilyen meleg.

[00:00:04]Mostantól kezdve bármelyik nyár.

[00:00:06]Azt látjuk, hogy még mondjuk 10-20 évvel ezelőtt az volt a az éghaatti becslésekben, hogy a 2040-es évek környékén, hogyha ugye a trendek folytatódnak, akkor nagyjából akkor érjük el ezt a más5él fokos melegedést.

[00:00:22]Ez nagyjából egy évtizeddel előrébb jött.

[00:00:24]hogyha kifejezetten a széndioxidot nézzük, akkor most már majdnem két évtizede Kína a legnagyobb kibocsátó.

[00:00:31]Tehát Magyarországon a a szélenergia potenciál az nem annyira jó, de az nem jelenti azt, hogy azért nem lehet akár bizonyos területeken vagy olyan technológiákat alkalmazni, amivel mégis csak lehet ebből is energiát nyerni.

[00:00:47]Ez a Klassis Podcast.

[00:00:50]Köszöntöm önöket itt a Klassis podcast legújabb epizódjában.

[00:00:52]Én Imrel őrinc vagyok az M4 privátbankár.hu újságírója.

[00:00:56]Talán még sosem jelentkeztek annyira élesen és arcú csapásszerűen a klímaváltozás hatásai Magyarországon is a Kárpátmedencében, mint idénnyyáron.

[00:01:07]Hát ugye emlékezhetünk rá, nem volt ez olyan régen, hogy ugye 2022-es történelmi aszálynál is súlyosabb károk érhették a gazdákat, a mezőgazdaságot.

[00:01:17]idénnyáron megdőlt az abszolút országos, abszolút fővárosi melegrekord, és hát a paksi atómerőművet majdnem teljesen le kellett kapcsolni a Duna rekord alacsony vízállása miatt.

[00:01:28]Ez csak négy olyan éghajlati tényező, amire tényleg azt hiszem, hogy nagyon odafigyeltünk az elmúlt hónapokban, de hogy mi vár ránk a következő években, évtizedekben, mennyire sivatagosodik el mondjuk Magyarország és forrósodik fel a Kárpátmedence, arról szakértő vendégemet fogom kérdezni a következő nagyjából egy órában.

[00:01:47]Itt van velünk Pongrác Rita klímakutató az ELTEM meteorológiai tanszékának adjunktus.

[00:01:51]Jó napot kívánok.

[00:01:54]Jó napot kívánok és üdvözlöm a nézőket, hallgatókat.

[00:01:56]Mielőtt a részletekbe belecsapnánk, ugye a bevezetőben is említettem, hogy tényleg mindenki augusztusban arról beszélt, hogy meg a azokat a híreket figyelte, hogy most akkor teljesen le kell állítani a paksi atomerőművet.

[00:02:08]Mennyire alacsony most a Dunavíz állása.

[00:02:10]Ugye gyakorlatilag szinte a hő kupola kifejezéssel is idén ismerkedtünk meg úgy igazán, mármint így a laikus közönség.

[00:02:17]És nekem, bevallom őszintén, van egy olyan félelmem, hogy most jönnek majd a hidegebb idők, jön az ősz, jön a tél, hogy a mai felgyorsult világunkban, amikor mindig más és más téma kerül a fókuszba, kicsit ez a ez a nyári válság időszak így el fog sikkadni a köztudatban, és mondjuk nem kezdünk el akár magánemberként tudatosabban felkészülni a következő nagyon meleg nyarakra, vagy akár a politika is elfelejti ezt a témát, hogy hogy így összességében hogy látja hagyott olyan mély nyomot, hagyhatott olyan mély nyomot az idei nyári így a gondolkodásunkban, ami ezt megakadályozza, hogy elfelejtsük majd igazából az éghajlatváltozás, a globális felmelegedés eme negatív következményeit?

[00:03:01]Hát azt gondolom, hogy Magyarországon most ez a nyár az tényleg nagyon sok szélsősséget produkált, akár ugye a hőmérsékletet nézve, akár ugye a a csapadékhiányt, tehát az aszályt nézve, és ezeknek a a következményeivel is szembesülni kellett.

[00:03:14]Tehát nyilván egészségügyi következmény, ami az emberi szervezetre gyakorolt hatást jelenti, vagy mondjuk az energiaellátásban az akadozások, vagy azok a korlátozások, amiket ö hát valamelyest önkéntvállalással is lehetett elősegíteni.

[00:03:33]Tehát, hogy ezek ezek szerintem azért eléggé felhívták a figyelmet arra, hogy hogy ez egy ez egy velünk élő probléma, ezzel foglalkozni kell.

[00:03:42]Ugyanakkor persze nem szabad elfelejteni, hogy itt nem egy olyan monotonfolyamatról van szó, ami folyamatosan mindig mindig melegebb, hanem ebben van egy olyan változékonyság akár évről évre, tehát az egyik nyár és a másik nyár nem azonosan lesz forró, vagy nem azonosan lesz száraz a következő évtizedekben sem.

[00:03:58]És persze az éves menet, tehát az, hogy télen azért mégis csak hidegebb van, mint nyáron, ez megmarad.

[00:04:06]Tehát, hogy ez azért nem veszik ki a az éghajlatunkból, de de van egy olyan trend, egy olyan hosszú távú trend, ami mégis csak egy ilyen melegedést mutat, és hát ezzel ezzel kell foglalkozni, tehát nem nem lehet a homokba dugni a fejünket, már elég régóta kellene vele foglalkozni.

[00:04:25]Tehát, hogyha megnézzük, hogy milyen időszakra nyúlik vissza az, amikor a kutatók számára világos, hogy hogy valami történés van, az már több évtized, tehát az legalább három-négy évtized a amióta erről erről beszélünk, de nyilván a a probléma fokozódása és ezek a jelek, vagy ezek a szélsőségek, ezek az utóbbi évtizedben lettek gyakoribbak, intenzívebbek és hát annyira intenzívek és gyakori Abbak, hogy tényleg már a mindennapi életünkben is nagyon jól észrevehető.

[00:05:01]Kutatóként milyen időtávon kell nézni ezeket a tendeket, tendenciákat a az éghajlatváltozásban?

[00:05:07]Tehát mondjuk egy 10 éves időhorizontot érdemes vizsgálni, vagy öt éveket, vagy hogyan látja egyébként ön, hogy mondjuk egy ívet rajzolva hogyan fokozódott igazából mondjuk Magyarország a Kárpátmelence felmelegedése.

[00:05:23]Fontos az, hogy hogy milyen gyors ez a változás.

[00:05:26]Tehát az eleinte mondjuk ennek az öt évtizednek, amire visszatekint ez a hosszú távú trend, ez még nem volt olyan gyors, tehát hogy abban az időben azért még mondjuk 10 évet tekinteni az túl kevés volt.

[00:05:36]És azt is mondhatjuk, hogy azok még ilyen véletlenszerű fluktuációk, vagy olyan olyan különösen meleg, vagy vagy más égek.

[00:05:46]Igen, igen.

[00:05:46]Tehát a 10-ből mondjuk egy volt nagyon meleg.

[00:05:48]Most pedig azt látjuk, hogy a a 10 évből legalább a fele nyármeleg, de inkább több.

[00:05:53]Tehát és és ez ez mindenképpen egy gyorsuló melegedést mutat, mondjuk egy öt év évtizedes időtávon, de egyébként ami a a sztenderd, tehát hogy a meteorológiai világ szolgálat által javasolt időszak, azok ilyen éhalati normál időszakok, azok 30 évek.

[00:06:14]Emiatt a gyorsulás miatt ez nagyon sokszor leszűkül 20 évre.

[00:06:21]Főleg a hőmérsékleti változásokat tekintet.

[00:06:23]Hát ilyen értelemben már akár a a 20 éves időskálán is lehet látni azt, hogy hogy történés van és van van változás.

[00:06:32]És mi az az origó?

[00:06:32]Mi az a bázis, amihez szoktuk egyébként viszonyítani a a felmelegedésnek, az átlagos hőmérséket felmelegedésnek a szintjét?

[00:06:41]Ez nagyon változó lehet.

[00:06:41]Ugye hogyha azt nézzük, hogy mi az, amire emlékszünk még, vagy mi az, amiben még éltek emberek, a a akik most is mondjuk idősebbek, akkor az azért inkább ilyen mondjuk 50-60 év.

[00:06:52]De hogyha azt nézzük, hogy ugye ez az egész hatás ez mégis csak az emberi tevékenységből származik, akkor ilyen értelemben egy olyan origóhoz vagy egy olyan bázisidőszakhoz kell visszamenni, ami még az emberi tevékenységnek ez az intenzív volta előtt volt, ami konkrétan az ipari forradalom előtti időszak.

[00:07:13]Most arról azért nagyon kevés adatárendelkezésre nincs, teljesen lefedve a föld.

[00:07:22]Vannak olyan területek, ahonnan nincsenek még hőmérsékletmérések se, vagy csak olyan közvetett információk, mondjuk ilyen fa évgyűrűkből, vagy vagy üledekből, tavi üledekből és így tovább, amnek a interpretáció azért sokkal nehezebb, mint amikor műszeres méréseket vesszünk sorra, és azoknak az idősorát nézzük.

[00:07:45]És nyilván egy kicsit más statisztikai módszertant is igényel.

[00:07:49]Tehát ilyen értelemben a az ideális az az lenne, hogy mondjuk a 18.

[00:07:52]század végét tekintjük, de amit igazából tekintünk, az inkább a 19.

[00:07:57]századnak a vége.

[00:08:00]Akkor azért már van annyi adat, legalábbis európai amerikai területekről, amiket már lehet azért használni ilyen referencia pontként, ahonnan nézzük, hogy milyen változások indulthatnak.

[00:08:14]Én ezt azért is kérdeztem, mert sokat szoktam olvasni akár az ön publikációit, és akkor ez a másfél fokos felmeledési ütem nagyon sokszor elhangzik a párizsi megállapodás, klímamegállapodás kapcsán.

[00:08:27]Ez pontosan mit jelent ez a másfél fok?

[00:08:29]És ez igazából nekem így az a furcsa, hogy ez egy ilyen elérendő cél, vagy egy olyan dolog, amit jó lenne elkerülni.

[00:08:35]Ezt ezt valamennyire tisztába tudjuk tenni.

[00:08:39]Igen.

[00:08:39]Tehát, hogy ez egy nagyon-nagyon fontos kulcs lépés volt a a felm a globális felmelegedéssel kapcsolatos nemzetközi összefogásnak a történetében.

[00:08:52]A ugye Párizsban volt a klíma van volt egy klímacsúcs, ahol a azok a az összes ország lényegében találkozott és egyetértettek.

[00:09:01]Az első államok isáról kép.

[00:09:01][nevetés] Igen.

[00:09:04]És egyetértetek abban, hogy hogy tenni kell már ezt megelőzzen nagyon sok évig, minden évben van egyébként ilyen találkozó november vége, december tájékán, és nagyon sokszor végus azokkal a vitákkal telik ez a ez a találkozó, vagy ezek a napok, hogy hogy lényegében a globális dél és a fejlett országok azon vitatkoznak, hogy kinek mennyit kell tenni, hogy kell tenni, milyen pénzzel kell hozzájárulni és így tovább.

[00:09:32]Tehát gyakorlatilag ezzel szokott eltelni, de ez a párizsi csúcs, ez egy olyan alkalom volt, amikor azért mindenkinek sikerült egyetérteni abban, hogy hogy valamit tenni kell, de nyilván azért a megfogalmazás az eléggé ö hát olyan értelemben pontatlan volt, hogy még a a menetrend, hogy pontosan mit kell ehhez csinálni, az nem volt meg.

[00:09:57]az volt kitűzve célként, hogy a így az ipari forradalom előtti időszakhoz képest, tehát ez az említett bázis vagy referenciaidőszakhoz képest Igen.

[00:10:06]Igen, igen.

[00:10:09]Tehát a 19.

[00:10:09]századnak mondjuk a második feléhez képest 2100-ra ne haladjuk meg a globális átlaghőmérséklet növekedésben a két fokot.

[00:10:18]Ez volt a ami amit mindenképpen kerüljünk el, de lehetőleg a másfél fokot se haladjuk meg.

[00:10:25]Ugye ez az ilyen kis szigetországok számára fontos, hogy a tengerparti területeken, ahol már a a tengerszintem emelkedés mondjuk egy ilyen viharos időszakban komoly károkat tud okozni, és ezért nyilván nekik ez ez egy súlyosabb dolog.

[00:10:45]Úgyhogy ez egy ö kívánt cél a másfél fok.

[00:10:49]a két fok, tehát ez 2100-ra és hát nem egy évre, hanem hanem egy ilyen 10-20 éves időszaknak az átlagában kell ezt érteni.

[00:10:58]És a két fok pedig az, amit semmiképpen nem kellene elérni.

[00:11:01]És ehhez öt évente az országoknak be kell nyújtani egy tervet, hogy ők mit tesznek ennek érdekében.

[00:11:11]Ebben mindenféle van, tehát hogy hogy csökkentik az üvegházhatású gázkibocsátást, elsősorban a széndioxidot és a fosszilis tüzelőanyagoknak a felhasználását.

[00:11:21]Milyen energiatakarékossági intézkedéseket tesznek, hogy állnak át megújuló energiaforrásokra és így tovább.

[00:11:28]Tehát ez nagyon-nagyon sok mindent tartalmaz, és pont ezért is sikerült elfogadni, hogy hogy mindenki a lehetőségei és a a számára legkedvezőbb menetet tudja ezzel követni.

[00:11:41]De ami nagyon fontos, hogy mindenkinek kell vállalást tennie.

[00:11:46]Tehát nem lehet az, hogy hogy az egyik ország tesz valamit, és akkor azt mondja, hogy hogy én kiváltom a másik országnak a teendőjét, megveszem a teendőjét, ami korábban volt egy másik másik ilyen egyezménynél, hanem minden országnak a saját kibocsátásához képest kell csökkentéseket tenni, vagy alkalmazkodási lépéseket, és így tovább.

[00:12:07]és öt évente mindig egyre erősebb vállalásokat azért, mert végül is ahhoz, hogy elérjük akár még a két fokot is, ahhoz az kell, hogy hogy nagyon drasztikusan csökkenjen a a kibocsátás.

[00:12:23]Merthogy azért ezeknek az üvegháztatású gázoknak a légköri tartózkodása az az hosszú idő, tehát az azok évtizedek is akár ugye függ, hogy melyik elemről van szó, milyen folyamatról, de mindenképpen nem az van, hogyha ma leállítjuk, akkor a koncentráció alikköri jelenlét az megszűnik.

[00:12:43]Érdekes volt mondjuk a covid alatt megnézni, ugye, hogy ott nagyon sok, tehát például ilyen közlekedéssel kapcsolatos kibocsátás az nagyon lecsökkent, és a kibocsátásban látszott is, hogy 2020-2021-nek a kibocsátása azért akár 20%-kal is csökkent bizonyos országoknál, de a koncentrációban ez nem jelent meg.

[00:13:07]Tehát, hogy egyrészt azért is, mert két év múlva visszaálltunk ugyanoda és folytatódik az emelkedő trend a legtöbb esetben.

[00:13:15]Sok országnál azért ez lassul, illetve van olyan, ahol persze csökken.

[00:13:19]Magyarországon is alapvetően egy csökkenő trendet látunk a széndioxid kibocsátásban, de ö de a koncentráció, a globális koncentráció, ami számít, ugye az egész földi rendszert egybe kell figyelni, az az egyáltalán nem csökken.

[00:13:36]Sőt, a koncentráció növekedés az gyorsul a széndioxid esetében.

[00:13:43]Tehát Ühüm.

[00:13:44]Tehát akkor van ez a másfél f van ez a 2 cus fok, amit 2100-ig nem kellene elérnünk, de lehetőleg a másfél fokra szorítsuk magunkat.

[00:13:54]És akkor ehhez képest most hol állunk akkor globális felmegedés szempontjából?

[00:13:57]Hát ehhez képest ott állunk, hogy a a másfél fok az úgy tűnik, hogy nem tud teljesülni.

[00:14:02]azért sem, mert már most ilyen 1,4 CUS foknál járunk.

[00:14:05]Tehát gyakorlatilag a ezzel, amit mondtam, hogy gyorsul ez a melegedési ütem, azt látjuk, hogy még mondjuk 10-20 évvel ezelőtt az volt a az éghallatti becslésekben, hogy a 2040-es évek környékén, hogyha ugye a trendek folytatódnak, akkor nagyjából akkor érjük el ezt a másfél fokos melegedést.

[00:14:27]Ez nagyjából egy évtizeddel előrébb jött két évtized alatt.

[00:14:30]Tehát most már ez a 2030-as évek elején nagy valószínűséggel be fog következni, ami borítékolja, hogy a 100-as2%-os céldátum is sokkal előbbre fog jönni valószínűleg.

[00:14:44]Igen, de azért itt azt hozzá kell tenni, hogy hogy ami mondjuk akár itt ezt a vállalásokat is figyelembe véve talán a legvalószínűbb az, hogy el fogjuk érni ezt a két fokot is, vagy akár még meg is haladjuk, de hogyha tényleg történik csökkenés, akkor utána vissza tud csökkenni a globális átlaghőmérséklet.

[00:15:04]Hogyha ez elég drasztikus és elég hát relatíve gyorsan történik.

[00:15:09]Az, hogyha egy évtized alatt történik, az gyorsnak számít.

[00:15:13]És hát láttuk, hogy hogy ha ha nagyon kell ugye a covid idején, akkor azért lehet olyan drasztikus változásokat bevezetni, amik amik ezt előt tudják segíteni.

[00:15:22]Tehát ehhez ehhez a gondolkodásmódot, az életmódot mindent át kell állítani, és egy kicsit át kell gondolni, és és mindenkinek tehát ez kényelmetlenséggel jár ö akár azzal, hogy akkor most nem autóval megyek a munkahelyemre, hanem tömegközlekedéssel, akkor azt jól meg kell szervezni és így tovább.

[00:15:46]Tehát, hogy ezek ezek is hozzátartoznak, vagy akár az étkezés tekintve nem marhahúst eszem, hanem inkább egy kicsit a növényi táplálkozás felé próbálunk elhaladni.

[00:15:58]Nyilván nem riz, mert az meg ugye a metán kibocsátás miatt szintén üvegházhatású gáz, tehát az sem jó ilyen értelemben a a globális felmelegedés szempontjából, de azért vannak olyan növények, amik amik ezt ki tudják váltani.

[00:16:14]Egy háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy Európában viszont még vészesebb forgatókönyvekre készülnek.

[00:16:21]Tehát nem a 2 Cus fokos átlag globális átlaghőmérséklet emelkedésre, hanem még többre.

[00:16:27]Ugye a jóra ez nekem ilyen három fokról beszélt, ahol most a Ja, igen.

[00:16:31]Tehát hogyha megnézzük azt, hogy a párizsi megállapodásnál a leadott vállalások, amik még nem feltétlenül indultak el, de már mondjuk a fejek benne van, vagy vagy tervben van véve, ott még körülbelül ilyen 3árom foknál járunk, hogy az lesz a globális átlaghkőmérsékletnövekedés-ra.

[00:16:51]Ö, és hát ezt próbáljuk ugye lejjebb szorítani, de a a jelenlegi ö futtatások vagy a jelenlegi állapot szerint tényleg ez a legvalószínűbb, hogy túl fogunk futni ezen a ezen a határon, és akkor utána mondjuk a 21.

[00:17:09]századnak a második felében vagy az utolsó negyedében tudjunk tudunk esetleg visszajönni erre a két fokra.

[00:17:17]Hát az, hogy ez az éghaati rendszer szempontjából mit jelent, ugye vannak ugyan úgynevezett ilyen átbillenési pontok, tehát bizonyos folyamatoknál, hogyha ezt a két fokot meghaladjuk, akkor hogyha visszacsökken nem biztos, hogy ugyanabba az állapotba kerülünk vissza.

[00:17:33]Itt nagyon sok kutatás zajlik jelenleg is ezzel kapcsolatban, hogy ez ez hogy alakulhat.

[00:17:37]És most a globálisból megint szűkítsünk rá Magyarországra, aztán még a globálisra visszatérünk, mert engem nagyon érdekel például, hogy miközben nekem laikusként úgy tűnik, hogy az Európai Unió úgymond abszolút messze éllovasa a klíma változás elleni küzdelemnek, aközben azért azok a nagy hatalmak, amelyek akár népességszámban, akár GDP-ben sokkal erőteljesebbek, potensebbek, meghatározóbbak az Uniónál, hát ők le vannak maradva ebben a küzdelmen.

[00:18:04]Szóval ezt a fejezetet még majd kinyitjuk.

[00:18:06]De hogy Magyarországra és a Kárpátmedencére nézve ez mit jelent?

[00:18:10]Mennyire mondhatjuk azt, hogy különösen kitett egyébként az éghajlatváltozásnak ez a régió itt Európában?

[00:18:19]több szempontból is érzékeny a kárpátmedence.

[00:18:22]Ugye egyrészt a hegyek vannak körülöttünk, tehát nagyon sokszor itt hát ezek a stabilabb mondjuk ilyen anticiklonális helyzetek meg tudnak ülni, és akkor ilyen nagyon meleg hőségperiódusok alakulnak ki mondjuk a nyári időszakban például, vagy és akkor ilyenkor a a nyugatról érkező Atlanti óceán felől érkező ciklonoknak a frontjai nem biztos, hogy elég erősek ahhoz, vagy már addigra kiszáradnak, mire ideérnek, hogy hogy be tudjanak jönni, és akkor a csapadék az azért nem biztos, hogy elegendő lesz.

[00:18:57]Tehát ez mindenképpen egy ilyen szempontból egy érzékeny nyítő vagy egy érzékennyé tevő hatás.

[00:19:06][horkantás] És a másik pedig az az, hogy hogy mi az, amihez hozzászoktunk, és amire mondjuk a mezőgazdaság beállt, amire az egész gazdasági rendszer beállt.

[00:19:18]Tehát hogyha ez módosul és olyan irányba módosul, hogy hogy ezek a megszokott növények például már nem tudnak gazdaságosan termelődni vagy termesztődni, akkor e a a átállás ezekre az mindenképpen egy rizikót jelent, hogy akkor az az a másik növény az mennyire tud megélni.

[00:19:41]A hőmérsékletben úgy egyértelműen ez a melegedés látszik, és az, hogy nyáron valószínű a legnagyobb melegedés, tehát az mondjuk az éves átlag vagy a globális átlaghoz képest nagyobb mértékű lesz.

[00:19:53]És hát így a a szélsőségek előfordulása, tehát az, hogy ilyen hőségi időszakok lesznek, ugye most volt egy azt hiszem, hogy nem tudom 12 meg egy kilenc napos vagy valami ilyesmi hosszú hő hőségriadós időszak.

[00:20:09]hőkupolának ö hát végülis ez két hőkupolá eseménnyel kapcsolódott össze, de ez lényegében egy ilyen anticiklonális helyzet, amit amit mondtam.

[00:20:19]Tehát ilyen értelemben ez nem új, tehát hogy ilyenek szoktak lenni nyáron, de nem ennyire stabilak sokszor, vagy nem ennyire jönnek ezek a déli légtömegek, száraz és meleg légtömegek a a térségben, és nem lesz mondjuk ilyen nagy, és így tovább.

[00:20:38]és a stabilitás nem feltétlenül áll fenn ilyen hosszú ideig, hanem mondjuk csak öt napig vagy ilyesmi.

[00:20:45]És most most ez azért eléggé hosszú volt, és egymás hát nem közvetlen egymást követően, ugye az egyik júniusban augus egy augusztusban, másik meg az augusztusi.

[00:20:54]Mind a kettő nagyon nagy melegeket okozott és igen, tehát hogy ilyen értel azt hiszem pont az országos csúcs abszolút csúcőmérséklet az a júniusi hőhullám idején a fővárosi meg az augusztusi hullám Igen.

[00:21:09]Így van.

[00:21:09]Így van.

[00:21:09]Igen.

[00:21:09]Tehát, hogy ez máshoz két másik eseményhez kapcsolódott, de mondjuk kis különbségek voltak, tehát hogy hogy itt ugye tizedekről beszélünk.

[00:21:18]Mind a kettő megterhelő volt a szervezet számára, mert hogy több napon keresztül állt fent, éjszaka se tudott lehűlni megfelelően a levegő, hogy hogy az egy kis nyugodt vagy vagy egy kis fellélegzés lenne a szervezet számára.

[00:21:34]Tehát lényegében ilyen légkondicionáló berendezések nélkül ezt szinte alig lehetett kibírni, de hát az meg az meg olyan értelemben nehezíti a helyzetet, hogy az is energiafogyasztó.

[00:21:47]És hogyha azt nem napelemekkel tápláljuk azt az energiát, hanem hanem mondjuk fosszilis üzelőanyagokból származó energiával, akkor akkor akkor nyilván tovább növeljük ezt a meleget.

[00:22:01]Tehát az egy ez egy pozitív visszacsatolást eredményez.

[00:22:04]Úgyhogy az az nyilván nem megoldás.

[00:22:06]Tehát mindenképpen az kell, hogy hogy valahogy a az általános hőmérséklet az az menjen lejjebb, nem pedig az, hogy mesterségesen egy kis elkerített részen vagy a házon belül hűtsük le a levegőt, hanem mindenhol legyen lehetőleg hűvösebb.

[00:22:22]Itt a fővárosban ülünk most ezen a beszélgetésen is.

[00:22:27]Amit én laikusként tudok erről a témáról, mondjuk a fővárosban, Budapesten egy ilyen beépített környezetben a meleg még jobban meg tud ülni.

[00:22:36]Ez ellen mondjuk és akkor most én én beszéltem Budapestről, de kicsit országosan is, hogy mondjuk a kormány is bejelentett egy nagy fásítási programot, az sokat tud egyébként lendíteni, segíteni?

[00:22:46]Hát ami tud segíteni elsősorban azon, hogy ne legyen nagyon nagy meleg, az az, hogyha például valamilyen nedvesség van a talajban, vagy hát a felszínen is lehet, de az még jobb, hogyha a talajban van, és a növényzeten keresztül párolog a légkörben, mert ez energiát igényel ez a párolgás és ez az energia, ez a felmelegítés hatásától veszi el az energiát.

[00:23:15]Tehát ez azt jelenti, hogyha a nedvesség belekerül a légkörbe, akkor nem fog annyira felmelegedni a a légkör.

[00:23:22]Ögy, hogyha az energiaháztartást nézzük, tehát ez mindenképpen jó, hogyha van.

[00:23:27]Ugye most a az idén nyáron a a felszonalat se volt, vagy a növények is már, hogyha így körbenézünk, nagyon sok helyen, azt látjuk, hogy száradnak a levelek.

[00:23:36]pedig hát még augusztus volt, vagy már augusztusban is száradtak a levelek, most már most már szeptember van, és és ilyenkor még nem kellene, hogy hogy száradjanak, tehát annyira nem volt melegendő a a nedvesség a a növények számára.

[00:23:53]Tehát, hogyha van ilyen ö nedvesség, akkor ez is például segíti a különböző ilyen természetes felszíntborítottságok is segítik ugye az épületeknél, vagy a amikor le van betonozva az út, ott ugye az a gond, hogy pont ez a nedvesség áram, ez meg van akadályozva.

[00:24:13]Tehát, hogy ezeket ilyen szigetelőre szer tervezik, mert ugye azt akarjuk, hogy hogy ne legyen tócsa meg nem tudom, minél előbb a csatornába belekerüljön a víz, és az aztán elvezetődik, mert úgy kényelmes, vagy úgy lehet jól szervezni a várost.

[00:24:28]De ez a természet szempontjából, vagy hogyha ilyen hosszútávú gondolkodás szempontjából nézzük, akkor ez nem jó stratégia, mert pont ez a párolgási, pároloktatási potenciál az az ezzel gátlódik.

[00:24:42]És akkor nem a párolgásra fordítódik az energia, hanem a felmelegedésre kizárólag.

[00:24:49]És akkor ráadásul még a ezeknek az anyagoknak nagy a hőkapacitása, tehát magukba szívják a az energiát.

[00:24:56]Ugye ezek függőlegesen is vannak, tehát nem csak egy vízszintesen vannak mondjuk az épületek.

[00:25:04]És aztán az éjszakai időszakban vagy az esti órákban ezek kisugározzák ezt az energiát, és az is a felmelegedéshez hozzátesztelt.

[00:25:12]pont a pihenő időszakban nem tud ugye vissza csökkenni a hőmérséklet, és akkor ez is ez is nyilván diszkomfortot okoz, mondjuk egy ilyen 24 órás periódusban nézve.

[00:25:26]Magyarországnak az éghajlata azon a háttérbeszélgetésen, amin részt vettem, és amire már utaltam, ott például elhangzott, hogy hamarosan már ilyen közép-spanyolországi éghajlat, hamarosan már ilyen észak-görögországi éghajlat.

[00:25:41]Ez már most nagyjából így jellemző most már mondjuk egy ilyen Madrid környéki klíma van itt Magyarországon a Kárpátmedencében, vagy ez csak hamarosan jönni fog majd.

[00:25:49]Igen.

[00:25:51]Nagyon fontos, hogy ebben az elemzésben pontosan milyen időskálát tekintünk.

[00:25:55]Tehát hogyha éves átlagokról beszélünk, mondjuk például a csapadékösszegben, akkor mondhatjuk ezt, hogy a déli a mediterrán klímához hasonló csapadékösszegek lesznek.

[00:26:05]viszont abban nem fog hasonlítani a magyarországi klíma, hogy nem ez a nyári nulla csapadék és télen nagyon csapadék lesz, hanem inkább egy ilyen egyenletes irányba módosul a magyarországi csapadékhullás.

[00:26:24]Hogyha ilyen 20-30 éves átlagokat nézzünk, akkor Magyarországon nyáron van a legtöbb csapadék.

[00:26:28]Ez persze inkább a nyár eleje, tehát mondjuk május, június, július, augusztus már egy kicsit szárazabb ehhez képest, és a tél január-február a legszárazabb.

[00:26:40]Ugyanakkor, hogyha nézünk mondjuk 30 évet, akkor a 30 évben szinte bármelyik hónap lehetett teljesen nulla közeli csapadékösszeggel, vagy éppen maximális csapadék összeggel az adott évben.

[00:26:53]Tehát ilyen nagy a változékonyság a csapadékban, hogy ez sokkal kiszáatlanabb lett, hogy át öis mondhatnám, hogy mindig is kiszámíthatatlan volt tehát a csapadék azért annyira ezeknek a nagy skálájú folyamatoknak a a függvénye, hogy tehát most az, hogy éppen jönnek-e az Atlanti óceán irányából légtömegek, vagy jönnek a Mediterrán térségből, ugye ott van ez a Genovaiből, ahonnan ciklonok érkezhetnek.

[00:27:23]nek, vagy mondjuk valamilyen szibériai vagy kelet-európai irányból jön egy légtömeg.

[00:27:29]Tehát ez befolyásolja azt, hogy ennek milyen nedvességtartalma lehet.

[00:27:34]Legtöbbször azért ilyen nyugatias, délnyugatias irányból érkeznek a a légtöm, tehát azért van nedvességszállítás, de például, hogyha az már kihullik az Alpokban, vagy kihullik nem tudom, a németországi területeken, akkor ide már kevesebb jut el.

[00:27:50]És hát ez, hogy ez mennyi pontosan az függ attól például, hogy milyen gyorsan jönnek ezek a ciklonok, mennyi az alapnedvességtartalmuk, milyen a hőmérséklet.

[00:28:01]Tehát nagyon nagyon sok ilyen változótól függ.

[00:28:03]És ezért ebben van egy egy természetes óriási bizonytalanság és változékonyság.

[00:28:13]szóba hoztam ezt az országos fásítási programot, de eközben és ezt tényleg sokszor a sajtó is kérdezte a kormányzattal, hogy mikor fog már elkészülni az új klímavédelmi törvény.

[00:28:24]Én úgy tudom, hogy nagyon sok civil szervezet a javaslatait már letette ezzel kapcsolatban.

[00:28:28]Ön így első körben mit tud egyébként erről a készülő klímatörvényről, vagy mennyire jutott el önhöz például a szakmai szervezetek, civil szervezetek javaslatai?

[00:28:40]Hát ebben én azért nem vagyok annyira otthon, ugye én inkább a természettudományos hátterét vizsgálom annak, hogy mi történik, és akkor az, hogy erre milyen válaszokat adjunk, vagy milyen intézkedések szükségesek, ez igazából már inkább más tudományoknak a feladata.

[00:28:56]Én inkább ehhez egy inputot adok, de azért azt persze el tudom mondani, hogy hogy mindenképpen szükséges, hogy hogy tegyünk sokféle dolgot, sőt minél többféle dolgot, amik mind még hogyha nincs bizonyosság abban, hogy mi fog történni, de van olyan járulékos haszon, ami akkor is jó irányba viszi a dolgokat, hogyha mégsem következik be az a nagyon ö pesszimista jövő, amit amit mondjuk bizonyos modellek vagy bizonyos kibocsátás mellett látunk.

[00:29:31]Tehát mindenképpen öt ezt az irányt érdemes követni és és és minden lehetőséget meg kell ragadni.

[00:29:40]Nincsen teljesen általános megoldás erre.

[00:29:43]Tehát, hogy az az a akár a az IPCC-nek az ajánlásait nézzük, akármilyen szervezetet nézünk, vagy akármilyen ilyen szakmai fórumot, akkor abból az derül ki, hogy lényegében annak ellenére, hogy kellenek ilyen globális átfogó intézkedések, stratégiák, de az, hogy milyen teendőt vagy milyen intézkedést teszünk, az azért alapvetően helyi szinten kell, hogy eldőljön, hogy mi az, ami az adott terület területen a legcélravezetőbb gazdaságilag is a leginkább kivitelezhető akár mit az embereknek a szokásaihoz legjobban beilleszthető és hát persze milyen adottságok vannak ugye tehát hiába akarunk mi árappályelőművet létesíteni hogyha nincsen part óceánpartunk ugye akkor ezt nyilván ki kell lőni de például napelemek az az egy az egy jó irán de nem itt is az van hogy nem egy fajta dolog kell, hanem a napelem mellett kell mondjuk szél, vagy Igen.

[00:30:46]Pont kérdésem, amit mondta az óceánok.

[00:30:48]Hát én úgy tudom, hogy példának okáért a szélerőművek teljesítménye az éppen mondjuk óceánpartokon kifejezetten kiváló tud lenni.

[00:30:54]Nem tudom, hogy a Kárpátmedencében ez hogyan működ.

[00:30:58]Gondolom sokszor megkap hasonló kérdéseket vagy hasonló dilemmákat.

[00:31:02]Igen, igen.

[00:31:02]Tehát Magyarországon a a szél energia potenciál az nem annyira jó, de az nem jelenti azt, hogy azért nem lehet akár bizonyos területeken vagy olyan technológiákat alkalmazni, amivel mégiscsak lehet ebből is energiát nyerni.

[00:31:16]Tehát nem arra kell gondolni, hogy akkor egy adott települést csak szélenergiával látunk el, hanem például egy kiegészítő dolog.

[00:31:22]Tehát, hogy amikor nem süt a nap, vagy éjszaka van, feltámad a szél, akkor akkor abból lehet energiát nyerni.

[00:31:30]Ha ha az sincs, akkor akkor mit tudom én, geotermikus energiát.

[00:31:35]Ugye nagyon sok kiváló ilyen hévízvidék, karos hévízvidék van, azok azok mind ilyenre nagyon alkalmasak lennének.

[00:31:44]De hát persze ehhez is megfelelően ki kell építeni a a lehetőségeket, illetve mondjuk az energiatárolási kapacitá.

[00:31:50]Másik pedig igen a napenergiával kapcsolatban, bár ez a ez sok, tehát a szélenergiára is igaz ez, hogy ugye itt a tárolás az ami ami problémássá teszi, hogy oké, hogy amikor van, akkor hurá és akkor akkor tudjuk felhasználni, de nem mindig van és nem tőlünk függ, hogy van-e vagy nem, hanem ugye ez nyilván a a természeti folyamatokból adódik.

[00:32:17]És hogyha viszont amikor van és sok van, azt el tudjuk tárolni, akkor nyilván azt fel lehet használni olyankor, amikor amikor erre szükség van, és és nincsen meg a megfelelő forrás.

[00:32:27]Tehát mindenképpen a sokféleséget ilyen szempontból az energia forrásokra is alkalmazni kell.

[00:32:35]Pontosan azért, hogyha mondjuk az egyiknél valami gond adódik, akkor tudjunk a másikhoz nyúlni.

[00:32:40]Ugye ugyanígy ez a paksi ö energiaforrásnál is így van, hogyha alacsony a vízszint és mit tudom én, egy vagy két vagy mit tudom én, akár véletlenül az egészet le kéne állítani, akkor legyen olyan, amit be tudunk helyette hozni, és esetleg ne kelljen ugye drágán külföldről áramot szerezni.

[00:33:02]Tehát, hogy emiatt fontos az, hogy hogy legyen ez a sok lábon állás, hogy mindenfélét felhasználni, és egy adott területen pedig azt kihasználni, hogy ott milyen lehetőségek vannak, tehát mi az, ami ami a természeti erőforrásokból kihasználható.

[00:33:21]A a szélerőműveknél ugye lehet azt csinálni, hogy ha van már egy kis domboldal, tehát nem kell, hogy nagy hegy legyen, vagy nem kell, hogy tengerpart legyen, de már egy megfelelő domboldal is ezt ezt elősegítheti, ennek a használatát.

[00:33:35]Itt a Magyarország témakört lezárva igazából talán ezt az elején is feltettem volna ezt a kérdést, de klímakutatóként és most egy kicsit akár szubjektívebb vizekre is evezve, hogy hogy meglepő volt egyébként az idei nyárnak a hevessége, forrósága, szárazsága Magyarországon, vagy ezt abszolút lehetett előre látni?

[00:33:54]Ugye ez azért is fontos kérdés, mert például pont a napokban olvastam egy cikket, hogy ugye a paksi atomerőmű majdnem teljes leállása miatt nagyon jelentős plusz költségeket emésztetve, hogy importáljunk energiát, és most ennek az árát kifizesse meg.

[00:34:08]És akkor ott az volt nagyjából a kutatóknak a dilemmája, hogy amennyiben ez egy viszmajor lehető vagy helyzet lett volna, akkor az teljesen a társadalmasítás az teljesen egy járható út lenne.

[00:34:19]De hogyha viszont úgymond a kormányzat vagy az állametés vagy aparátus körüli szakemberek ezt már úgy látták előre, és a kormány is ezt így látta előre, de mégsem tette meg mondjuk azokat a felkészülési lépéseket, akkor pedig hát ezt sokkal nehezebben lehet igazából így az emberekkel megfizettetni most ilyen nagyon pongyonán fogalmazva.

[00:34:38]Szóval, hogy összességében látható volt ez az idei nyári helyzet, meglepő volt ennek elvessége ön számára?

[00:34:44]Hát azt kell mondani, hogy azért ez nem egy ilyen feketefehér kérdés, tehát hogy nem nem tudok így igen nemmel válaszolni, mert pontosan a tendenciák miatt mondhatjuk azt, hogy hogy igen, ez várható, hogy bármelyik nyár lehet ilyen száraz és lehet ilyen meleg.

[00:34:58]mostantól kezdve bármelyik nyár, de az, hogy egy aktuális nyár ilyen lesz-e vagy sem, pont amiatt, hogy évről évre is van változékonyság, még a hőmérsékletben is, a csapadékban, meg ahogy mondtam még nagyobb, ezért azt, hogy a következő nyár milyen lesz, azt most nem tudjuk megmondani.

[00:35:17]Tehát ahogy közeledünk, nyilván előtte három-négy héttel már azért lehet sejteni azt, hogy akkor ez azért a szokásoshoz képest melegebb lesz-e, vagy vagy szárazabb lesz-e, vagy hűvösebb, vagy és így tovább.

[00:35:29]Ö, de az viszont a felkészülésre, hogyha pár hét van, az nem elegendő.

[00:35:35]Tehát, hogy ezért van az, hogy ezek az intézkedések, vagy a vagy vagy amit tenni kell, ezek mindenképpen valami hosszútávú dolgok, és és a klímatörvényben is olyan dolgokat kell beépíteni, ezért mondtam azt, hogy ami akkor is hasznos lesz, hogyha éppen egy hűvösebb év van, vagy hogyha éppen egy nedvesebb év van, hogy azért az hosszú távon mégis csak egy hasznos eredménnyel zárul rá, és és a abból abból lehet profitálni, mármint, hogy olyan értelemben, hogy akár már társadalmi szempontból nem feltétlen pénzügyileg kell ezt érteni, de mit az emberek jólét vagy akármit, tehát hogy ez mindenképpen fontos, hogy ilyenek legyenek, de ezek azért hosszú időt vesznek igénybe.

[00:36:17]Tehát hogyha még, hogyha azt mondanánk, hogy 2025-ben valaki mondta volna, hogy a 2026 nyár az az forosztár, az kevés.

[00:36:26]Igen.

[00:36:26]Tehát egy év alatt nem lehet olyan infrastruktúrát kiépíteni, ami ami mindezt elkerülhetővé tette volna, vagy vagy akkor akkor hirtelen más növényt vetünk oda, vagy szóval világos ez ez nem nem ennyire gyorsan történik meg, hanem hanem hát évek legalább, de talán inkább évtizedek, mire mire ez ez ki tud épülni, de folyamatosan kell rajta dolgozni.

[00:36:53]Tehát ezért jó, hogyha ha van egy ilyen klímatörvény, ami leírja a célokat, segít a stratégia kialakításában, ilyen hosszútávú tervezésben, és és hát ez az egyik fő probléma is ezzel a klímaváltozással, hogy hogy nem arról van szó, hogy hogy ha bármit teszünk, vagy ha semmit nem teszünk, akkor holnap vagy záró határidőn belül látjuk, hogy mi történik, hanem még az is lehet, hogy a a mi életünkben semmi nem tör történik, vagy ilyen elviselhető maradt, kicsit néha meleg van, de mondjuk az tél meg enyhe, és akkor örülünk, hogy kevesebb energiát kell mondjuk a fűtésre fordítani itt Magyarországon, de mondjuk az unokáink vagy a a még további leszármazottak számára már ez sokkal nehezebb lesz.

[00:37:42]Tehát vagy a vagy akkor már egy teljesen más környezet meg más életmódhoz kell hozzászokniuk.

[00:37:47]Ühüm.

[00:37:50]Úgyhogy ebből a szempontból mindenképpen az az fontos, hogy elkezdjünk csinálni és abba az irányba, ami ami végül is odavezet, hogy hogy élhető marad a környezet.

[00:38:01]Hát ezt meglátjuk, biztosan egyébként nagyon nagy figyelem lesz majd ezen az új klímatörvényen, mert ugye Magyarországnak van klímatörvénye, csak hogy most lesz egy újabb verziója, vagy talán egy még tudatosabb stratégiai szempontból átgondoltabb verziója, ezt tényleg meglátjuk, de most egy kicsit ismételten globális szintérre eveznék vissza.

[00:38:20]Mely nagy gazdasági erőközpontok Kínától Indián keresztül az Egyesült Államokon ált az Európai Unióig vagy Közép-Ázsia vagy vagy Afrika most a legnagyobb szennyezők egyébként globálisan?

[00:38:34]Hogyha kifejezetten a széndioxidot nézzük, akkor most már majdnem két évtizede Kína a legnagyobb kibocsátó.

[00:38:42]Egyértelműen talán már szinte kétszer annyi, mint amit a második helyezett az Amerika Egyesült Államok kibocsát.

[00:38:48]Ez a második és akkor India, Japán, Oroszország.

[00:38:54]Ezek eléggé hasonlóak, de körülbelül ez ez van még a top ötben.

[00:38:58]Az Európai Unión belül viszonylag kicsik az országok, tehát így egyesével nem nagyon szólnak ebbe bele.

[00:39:06]Talán az első 10-ben Németország még benne van, de hogyha az EU-t együtt vesszük, akkor azért az is mondjuk ezt a top ötbe belekerülne.

[00:39:12]Tehát hogy az azért mindenképpen nekünk is kell valamit tenni.

[00:39:20]Ez mondjuk az aktuális állapot, hogyha a történelmi felelősséget nézzük, tehát az ipari forradalomtól kezdve számoljuk és összegezzük a hatást, akkor azért mégiscsak a nyugati civilizáció, tehát akár az európai országok, az Amerikai Egyesült Államok, ezek a fő felelősök.

[00:39:40]És ahogy mondtam, hogy ezeken a klíma tárgyalásokon gyakorlatilag ezen van a huzavona, hogy hogy ezeknek a történelmi felelősséggel rendelkező országoknak többet kell tenni, de ez akkor azzal jár, hogy ők nekik nekik a jelenlegi lehetőségeikből kell visszavenni, tehát lemondani kell.

[00:40:01]És akkor amik egyébként is erősödnek, ezek a Kína, India satöbbi országok, ezek elhúznak.

[00:40:08]És hát ezt látjuk is, hogy ezt és mondom azzal érvelnek, hogy hát mi így történelmileg alig bocsájtottunk ki hozzátok képest, akkor most már hadd tehessük meg.

[00:40:17]Így van.

[00:40:17]Tehát, hogy ők meg azt mondják, illetve vannak még szegényebb országok, mondjuk afrikai országok, akik meg most is szinte nulla a hozzájárulásuk, de ennek ellenére, hogyha hogyha mondjuk nagyon a népességnövekedés, és azért előbb-utóbb ők is egy olyan szintre fognak érni, vagy olyan életszínvonalat szeretnének, ugye az internetten már mindenki mindent tud, hogy mi [torokköszörülés] hol történik, akkor az már nem nem megfelelő.

[00:40:41]Tehát hogyha ugye van ez a ö túlfogyasztási ö mérőszám, hogy hogy egy éven belül mikor érjük el azt a pontot, amikor az arra az évre szóló erőforrásainkat felhasználtuk.

[00:41:01]Ez most már hát így a nyári időszakban van.

[00:41:04]A fejlett országóban még előbb, tehát az az meginkább már a nyár eleje vagy tavasz.

[00:41:09]Ugyár mondják, hogy két-három bolygóra lenne nagyjából szükségünk, hogy hogy kielégítsük a fogyasztásigényeinket.

[00:41:16]És a top ötöt figyelve India, Kína, Európai Unió, Egyesült Államok, talán Oroszország hol látható, hogy hogy abszolút azért belassult a széndioxid kibocsát, üvegházhatású gázkibocsájtás üteme?

[00:41:30]A Igen.

[00:41:31]A a Fejlett országokban már kifejezetten csökken Ühüm.

[00:41:36]A széndioxid felhasználás vagy kibocsátás.

[00:41:38]Tehát az Amerikai Egyesült Államokban is csökken, az Európai Unióban is csökken.

[00:41:42]Nyilván van benne fluktuáció, tehát hogyha egy adott évet nézünk, mondjuk pont 2025-ben alapvetően egy egy kicsit inkább növekedett a korábbi évhez képest, de minimálisan, de de a az évtizedes tendencia az az csökkenő.

[00:41:57]Kína, India esetében egy lassuló növekedést látunk.

[00:41:59]Tehát végül is az is ilyen szempontból biztató.

[00:42:02]Vagy hát mondhatjuk azt, hogy hogy azért ebből is még kisülhet valami.

[00:42:12]De ott még nincsen csökkenő trend, tehát hogy hogy ott azért még a növekedés van, de már nem olyan nagy a kibocsátásnövekedésnek a trendje, mint mondjuk néhány évtizeddel ezelőtt.

[00:42:25]Mások rejlenek be mögötte.

[00:42:25]Ugye például Kínában már a népesség az csökken, tehát ez is egy segíti azt, hogy hogy ez a ez a lassulás meginduljon.

[00:42:34]az indiai népesség még nem csökken, viszont annak a teljes kibocsátása azért még sokkal kisebb, vagy az egy főre jutó kibocsátása még sokkal kisebb, mint a Kína, vagy a világátlag, vagy akár európai értékek ellen is a klímacsúcsokon ha jól tudom, novemberben lesz Törökországban azt hiszem az ideens éghajlatcsúcs.

[00:42:57]tavaly volt a a brazíliai amazonas őserdő esőerdő környékén, de hogy az a lényeg, hogy ezeken a klímacsúcsokon egyébként mondjuk egy India vállal közelhasonló önkorlátozásokat, mint az Európai Unió, vagy vagy égésföld a a különbség?

[00:43:15]Ö hát nagyon különböző az országoknak a vállalása.

[00:43:22]Erre vonatkozan.

[00:43:22]Vannak értékelések és meg van adva, hogy mondjuk a vállalások azok mennyire elegendőek, vagy mennyire vezetnek akár a két fokos, akár a másfél fokos irányba.

[00:43:38]Igazából nem nagyon van olyan ország, ami ebből a szempontból eminens lenne, tehát hogy azt mondanánk, hogy hogy elegendő, de azt hangsúlyozni kell, hogy ebben a megállapodásban az van, hogy öt évente mindig egyre erősebb vállalásokat kell tenni.

[00:43:50]Tehát az, hogy most még mondjuk nem tökéletesek ezek a válások, ez nem jelenti azt, hogy mondjuk öt év múlva vagy 10 év múlva tudnak radikálisabb vállalásokat tenni, de azért ez tehát ez mindenképpen és minden ország számára egy önkorlátozást jelent, mert mert végülis az a kényelmes, hogy az eddigi életmódot folytatjuk, amit amit tudunk, hogy hogy működik, de ettől el kell szakadni.

[00:44:19]Tehát ez az, amit amit át kell értékelni, hogy ez nem mehet így tovább.

[00:44:23]És ez eléggé egyértelmű, mert akkor akkor tényleg annyira elszáll, hogy nem két fok lesz, hanem akár hat fokos.

[00:44:31]Tehát tehát egy ilyen nagyon pesszimista forgatókönyvben az szerepel, hogy a a globális átlaghőmérséklet hat fokkal több lesz.

[00:44:38]És hogyha globálisan ennyi lesz, az például Európában az nem 6 fokkal több, hanem mondjuk nyolc fokkal több, vagy a a az arktikus területek.

[00:44:47]Szóval ezek elég vészjósul, de ez mondjuk azt kell, hogy most hirtelen az országok feladják, mondjuk az unió vagy az USA feladja az mostani CO2 csökkentési trendjét, és elkezdje nyakra főre növelni a kibocsátását, vagy mi kell egy ilyen vészforgatókönyv, egy hat fokos felmelegedés?

[00:45:02]Nagyon Ja, nem az is elég, hogyha nem eléggé csökkentjük, mert tehát hogyha a mostani helyzetet nézzük, akkor a a légkörnek az egyenlege az pozitív, tehát több kerül be az antropogénforrásokból, mint amit a különböző természetes nyelők, ugye ez a ez a vegetáció, a fotoszintézis révén és az óceán, ami az elnyelésben szerepet játszik, ez a kettő kompenzálni tud.

[00:45:28]az körülbelül a fele a az antropogén kibocsátásnak, és ahogy növekszik a kibocsátásunk, ez az arány ez csökken, mert most a felét tudja, de aztán hogyha mondjuk kétszer ennyit bocsátunk ki, akkor már mondjuk csak a negyedét, ráadásul ez nem lineáris, de mondjuk ha lineáris lenne, akkor mondjuk a negyedét fogja kompenzálni, és akkor a 75% ott marad a légkörben.

[00:45:50]És hát már most is látjuk azt, hogy hogy ez megjelenik.

[00:45:54]Tehát például az 50-es években még évente egy ppm-mel növekedett a az átlagos légköri koncentrációja asszéndioxidnak.

[00:46:01]Most már kett és, fél pm-mel ppm-mel növekszik évente, és a az ipari forradalom előtti időszakhoz képest már több mint 50%-kal több Ühüm.

[00:46:14]a légköri jelenlét.

[00:46:14]Tehát már már itt tartunk.

[00:46:17]Úgyhogy ezt mindenképpen azért elég drasztikusan kell csökkenteni, hogyha nem csinálunk semmit, már az is rossz.

[00:46:25]Tehát csökkenteni kell csinálni valamit.

[00:46:28]Van egy ilyen nagyon olyan határszakasz, amikortól most már ténylegesen szükséges ez, vagy az a baj, hogy ugye nagyon különböző érdekei, nagyon különböző iparosodási fázisai vannak az országoknak.

[00:46:41]Nehéz egy ilyet konszenzuálisan meghatározni.

[00:46:46]Hát nehéz azt mondani, hogy hogy határpont van.

[00:46:47]Inkább azt lehet mondani, hogy minél előbb, annál jobb.

[00:46:50]minél gyorsabban, annál annál jobb.

[00:46:52]És ezt tolhatjuk még.

[00:46:55]Tehát nem arról van szó, hogy hogy lehetetlen lesz, de többe fog kerülni, jobban fog fájni, mert nagyobb kellemetlenséggel jár.

[00:47:03]Tehát akár az lesz, hogy hogy ha mondjuk várunk, nem tudom 2070-ig, akkor az lesz, hogy holnaptól kezdve semmilyen járművel nem utazhatunk.

[00:47:13]Világos tehát, hogy ennyire drasztikus.

[00:47:14]Igen, igen, de hogyha ha van rá 10-20 év, akkor akkor egyrészt nyilván a generációk jobban bele tudnak szokni, hogy oké, akkor már nem tudom, a sarki középbe nem autóval megyek, hanem biciklivel ö vagy vagy gyalogosan, vagy vannak ezek a 15 perces városkoncepciók, tehát az, hogy a településnek a a fő funkciói olyan távolságra legyenek, amihez nem kell utazni, nem kell szállítani rengeteg dolgot.

[00:47:42]Ugye az, hogy most a mit a különböző élelmiszerüzletekben a világ másik feléről jövő termékek vannak, ez ez is kibocsátással jár, és ahhoz képest nem elég drága, hogy hogy ezt csökkentsük, hanem azt mondjuk, hogy kényelmes, mert nem tudom, szeretünk, mit tudom én, milyen narancsot enni, vagy vagy akármi, vagy az mondjuk még Európán belül is van, de szerető a távolpről olcsó termékeket rendelni.

[00:48:10]Hát vagy Igen, igen, pontosan.

[00:48:10]Hát az egy másik ügy szerintem, hogy hogy nyilván ezek az ipari termékekben a a kínai gyártás az teljesen el dominált a a piacokat.

[00:48:26]Az igazából nem közvetlenül a klímaváltozáshoz kapcsolódik, azért az inkább ilyen gazdasági folyamatokhoz, de azt, hogy ezt elszállítjuk az egyik helyről a másikra, és nem helyben történik az előállítása, az is hozzájárul a ehhez a problémához, mert a szállításhoz is fossilis energiahordozót használunk, és és akkor az a széndioxid kibocsátást fogja növelni, és de akkor igazából minél gyorsabban lépünk, vagy az országok minél gyorsabban fogadnak el határozott akcióterveket, annál kevésbé kell drasztikus önkorlátozásokat, meg annál kevésbé kell a kényelmünket feladni valójában.

[00:49:03]Igen.

[00:49:03]Tehát minél előbb kezdjük, tehát hogyha mondjuk 20 évvel ezelőtt elkezdtük, akkor volna valami elkezdődött persze, de mondjuk, hogyha ennél egy kicsit azért drasztikusabban kezdtünk volna, akkor az azt jelenti, hogy van rá több évtized, és akkor nem az van, hogy hogy mit tudom én, kvázi márol holnapra kell dolgokat megváltoztatni, hanem hanem van rá évtized, és akkor abba jobban bele tudunk szokni úgy, ahogy mit tudom én, most már a mobiltelefonokat megszoktuk, vagy nem tudom.

[00:49:32]Tehát nyilván a technikai újdonságokat egy kicsit könnyebben szokjuk meg, a kellemetlenségeket nehezebben, de azért azt is meglehet.

[00:49:38]Tehát az, hogy mondjuk visszaváltjuk az üvegeket, hogy most csak egy ilyen teljesen hétköznapi dol dologról beszéljünk, ez is volt régen, tehát régen is visszaváltották, vagy különböző áron volt ez, de azért sokan csinálták, vagy itt gyűjtögették, vagy iskolában papírgyűjtés volt, és így tovább.

[00:50:00]És aztán hogyha ez megszűnik, akkor akkor meg kidobjuk a szemébe.

[00:50:05]Az nem jó.

[00:50:05]És akkor be kell vezetni egy új rendszert, és akkor ahhoz hozzá kell szokni.

[00:50:10]És aztán utána, ha megszoktuk, akkor az már nem annyira lehetetlen dolog.

[00:50:15]Tehát azért azért hozzá hozzá lehet ez ehhez szokni, és nem is annyira ö kényelmetlen.

[00:50:19]Tehát most tényleg meg lehet azt csinálni, hogy külön gyűjtjük a nem tudom a műanyagot, a papírt, meg a mit tudom én fémet, vagy nem tudom a háztartási hulladékot, vagy a vagy vagy csinálunk a ilyen kertekbe, vagy valahol ilyen komposztáló részt, tehát hogy végülis ezeket meg kell csinálni, de azért igényel időt, igényel energiát, és alapvetően ezt itt is a gondolkodásmódot kell megváltoztatni, hogy ezek fontosak, mert mondhatjuk azt, hogy hogy mi hátradőlünk és akkor majd mások csinálják, de de az nem nem vezet ilyen fajta összefogáshoz, és nem old meg globális problémákat.

[00:51:02]Tehát, hogy a volt korábban pont ilyen másfél, tehát erre a másfél fokra kihegyezve volt egy tematikus jelentése az IPCC-nek, mielőtt ez a pont a párizsi csúcs előtti időszakban, és annak az volt a a konklúziója, hogy hogy lehet ilyen nagyon nagyon nagy csökkentéseket, vagy hát a önkorlátozásokat elérni, de ahhoz minden szektornak, minden országnak, minden szinten, tehát egyéni ökormányzati, országos és globális szinten is meg kell tenni minden lehetőt.

[00:51:37]Tehát ez volt mondjuk a az, hogy a másfél fokot elérjük.

[00:51:41]Most ez már azóta eltelt 10 év.

[00:51:45]Most már úgy tűnik, hogy hogy ez nem annyira elérhető, mert nem tettünk meg mindent ilyen szinten.

[00:51:52]Tehát, hogy kicsit az a 10 év egy kicsit elveszett valamelyes, de persze nem azt mondom, hogy semmi nem történt, de nem történt elég ahhoz, hogy hogy ebbe az irányba haladjunk.

[00:52:04]Köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:52:06]Szerintem ez egy olyan téma, amiről még majd érdemes lesz a későbbiekben is.

[00:52:09]Pongrác Rita klímakutató, az ELT meteorológiai tanszékek agyjunktusa volt a vendégem.

[00:52:13]Tegye máskor is.

[00:52:13]Köszönöm.

[00:52:15]Köszönöm szépen.

[00:52:17]Én pedig köszönöm szépen a nézőknek és a hallgatóknak a figyelmet.

[00:52:19]Hogyha tetszett ez a beszélgetés, akkor kérem lájkolják.

[00:52:22]Hát most már a YouTube-on a beharangozás gomb megnyomása is sokat segít rajtunk, és amennyiben hasonló tartalmakra kíváncsiak, akkor a privát bankáron, Mforon és a piac és profiton is megtalálnak minket.

[00:52:34]Köszönöm a segítséget technikus kollégámnak, Izsó Mártonnak.

[00:52:37]Én Imrel őrinc vagyok, az MF Privát Bankár újságírója.

[00:52:41]Viszontlátásra, viszont hallásra.