Politikai földcsuszamlás: a németeknek is elegük lett – Klasszis Podcast Tarjányi Péterrel
- Német tartományi választások: a CDU 4,9%-kal kiesett a mecklenburgi parlamentből (párttörténeti first), az AfD nyert, Berlinben a baloldal; Merz marad, de pozíciója gyengül.
- Tarjányi: a német társadalom mindkét irányba a szélekre húzódik; az AfD nem neonáci, de szélsőjobb, és Oroszországhoz közeledne – ezt Európa nem engedheti meg.
- A jelenség gyökere nem egy ok, hanem 10–20 év kormányzási mulasztásai: migráció, elszállt energiaárak, versenyképesség-vesztés; a választó „elfelejtettnek" érzi magát (Brexit-párhuzam).
- Európa válasza: haderőfejlesztés, energiafüggetlenség és közös kül-, had- és biztonságpolitika – a kérdés a végrehajtási kapacitás.
- NATO–Oroszország: nyílt támadás most nem várható, de nő a hibalehetőségek kockázata – lengyel légtérsértések, balti kábelakciók, hibrid háború.
- Magyarország „kimaradni nem lehet": az Orbán-korszak szövetségesi szembefordulása izolációba sodorta az országot; a 10 orosz hírszerző kiutasítására kemény orosz válasz várható.
- Tisza-kormány: bizalomtöbblet a szövetségeseknél, de hiányzik a tapasztalat, a szakértői háttér és az energetikai mozgástér; Paks 2 vállalása nélkül Tarjányi szerint kudarc.
- Az orosz választás felhatalmazást adott Putyinnak: 300–400 ezres mozgósítás várható; Ukrajna kemény télre készülhet, az ország 1 milliós veszteségen túl van.
- A Hormuzi-szoros forgalma 125-ről 12 hajóra esett; a válság eszkalálódik, akár több éves lehet – Európában és Magyarországon is érezhető ellátási hatásokkal.
„Befele tartunk még ebbe a háborúba, nem kifele." – Tarjányi Péter
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Klasszis podcast külpolitikai–geopolitikai adásában Véber Balázs, a Privátbankár és az Mfor vezető külpolitikai szerkesztője beszélget Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértővel. Az adás a szeptemberi német tartományi választások és az orosz parlamenti választások eredményeiből kiindulva tárgyalja az orosz–ukrán háború állását, a NATO–Oroszország szembenállás eszkalációs kockázatait, a magyar kül- és biztonságpolitika helyzetét – benne a Tisza-kormány eddigi lépéseinek értékelését –, zárásaként pedig az iráni háborút és a Hormuzi-szoros válságának globális következményeit.
Német tartományi választások: történelmi CDU-vereség és két irányú radikalizálódás
- Berlinben és Mecklenburg-Elő-Pomerániában voltak tartományi választások. A legsokkolóbb eredmény: a CDU 4,9%-kal kiesett a mecklenburgi tartományi parlamentből, ami a párt 81 éves történetében még soha nem fordult elő. A tartományt az AfD nyerte meg – miközben országosan a CDU kormányoz (a Merz-kormány).
- Berlinben a Die Linke, azaz a baloldal győzött, ami Véber szerint ugyancsak meglepetés. Két-három héttel korábban egy másik tartományban (az átirat torzult helynév alapján feltehetően Szász-Anhaltban) az AfD még nagyobb fölénnyel nyert.
- Tarjányi késő este figyelte az eredményeket: a CDU 5% fölött billent 5% alá. Szerinte akkor is ez a folyamat mutatkozott volna meg, ha a párt 5% felett maradt volna – nem az adott szám, hanem a trend a lényeg.
- A szakértő képe szerint a német társadalom évtizedeken át „patikamérlegen" a középen állt, a szélsőségek alig voltak jelen a mindennapi politikában. Most viszont a társadalom mindkét irányban a szélekre húzódik: erősödik a szélsőjobb és a radikális baloldal is. Ez – gazdasági, politikai és biztonságpolitikai értelemben egyaránt – komoly vészjelzés.
„Ha egy mondatban kérnéd, hogy foglaljam össze, hogy mi van Németországban, elegük lett a németeknek." – Tarjányi Péter *
„A német választó úgy érzi, hogy őt elfelejtették." – Tarjányi Péter *
- Merz kancellár bejelentette: nem mond le, végigviszi a reformokat. Tarjányi szerint ez „rezeg a léc" helyzet: a pakliban benne volt a lemondás is, és a kormány politikai ereje a választási eredmények tükrében szerinte fogyóban van. Országos választás legkorábban 2029 elején lesz, ha addig nem bukik meg a Merz-kormány; országosan a CDU vezet, igaz, a keleti tartományokban már az AfD áll az első helyen.
Szélsőjobb-e az AfD? Fogalmi zavar a besorolás körül
- Véber felvetette: nehezen elképzelhető, hogy a német szavazók 40–43%-a „hirtelen neonácivá" vált volna – Németországban évtizedek óta keményen fellépnek a szélsőségekkel (náci párt nem is létezhet; az AfD vizsgálat alatt áll, de egyelőre létezhet). Szerinte az AfD inkább a centrum felé húzó, bizonyos kérdésekben – például a bevándorlásban – attól elütő irányzat.
- Tarjányi fogalmi zavarról beszélt: a pártok kommunikációjában elején voltak nagyon kemény mondások, sőt bizonyos tekintetben „félig-meddig neonáci megközelítés" is, de ez az utóbbi években „teljes egészében elkopott". Az AfD-t nem tartja neonácinak, és az ultrajobbtól is határozottan elhatárolja – viszont sok megközelítésben szélsőségesebb a párt politikája, mint a közép politikája, ezért a „szélsőjobb" (nem „ultra") kategóriát használja. Ugyanezt a pontatlanságot látja a bal oldalon is (a Szociáldemokratákra és a berlini eredményekre alkalmazva).
- A legfontosabb különbség Ukrajna- és Oroszország-kérdésben mutatkozik meg: az AfD energetikailag Oroszországhoz közeledne, sarkítva megkérdőjelezi, hogy Európa segítse-e Ukrajnát. „Euroatlantistaként és Európa-pártiként" emiatt Tarjányinál „légvédelmi sziréna vagy vészcsengő" szólal meg: ezt Európa nem engedheti meg magának.
- Európa aggódhat azon, hogy a hagyományosan stabil, középen álló német gondolkodás megmarad-e – a nyugodtság, ami Németországot jellemezte, Tarjányi szerint elment, és nem csak tegnap: Svédországban és Nagy-Britanniában is.
Mi vezetett idáig? Az „elfelejtett választó" és két évtized mulasztásai
- Egyetlen fő okot – bevándorláspolitika, elszállt energiaárak, tiltakozószavazat – Tarjányi nem jelölne ki: „mind, és ebben nem lehet sorrendet".
- A mélyebb összefüggés: von der Leyen múlt heti, az Unió jövőjéről szóló beszéde szerint az Európai Unió válaszai már nem elegendőek a gazdasági és biztonságpolitikai kihívásokra. Az EU ellenfelei – a szélsőséges iszlám, Kína, az Egyesült Államok, Oroszország – nem országonként, hanem egészként, „hibridként" tekintenek Európára; egy magára találó, paritásban lévő Európa egyiküknek sem jó. A beszéd sorolta: amerikai függéstől mentes európai haderőfejlesztés, energiafüggetlenség, a nyomópontok (Hormuzi-szoros, Báb el-Mandeb), a migráció és az Unió lassú működése.
- A német (brit, svéd) választó ezt nem fogalmazza meg tudományosan, de „érzi": a migrációt, a versenyképesség elvesztését, a gyárbezárásokat, a zötyögő gazdaságot. A választói döntés mögé egyetlen „okos döntést" keresni Tarjányi szerint önbecsapás.
- A legkeményebb tanulság a lelepleződés: a hibák nem most keletkeztek.
„Nem most romlott ez el, ahogy a beszélgetésünk elején is mondtam, hanem ebben kőkeményen 10 év, 15 év vagy 20 év mulasztásai vannak benn." – Tarjányi Péter *
- Példaként Merkel „gyertek" (migránsokat fogadó) felhívását említette, amelyet a német belső rendszer nem volt felkészülve kezelni – ami akkor nem volt érzékelhető, 8–10 év múlva már annál inkább. Friss példa Olaszország: iskolai intézkedések a muszlim diákokra vonatkozóan, és az elv, hogy aki évek óta segélyen él, zárt mikroközösségben, és nem tanulja meg a nyelvet, „az menjen".
- Tarjányi önvallomása: 8–10 évvel ezelőtt ő maga is megengedőbb volt, mert nem látszott, mennyire felkészületlen Európa. De szerinte nem naivitásról van szó: egy állam vezetésének elfogadhatatlan mind az „nem tudtuk, nem voltunk felkészülve" (ez államvezetési kudarc), mind a „tudtuk, és mégis megtettük" (ez kőkemény mulasztás) verziója – mindkettő baj.
- Hasonló önbecsapás volt biztonságpolitikailag is: amikor Trump jelezte, hogy Európát nem támogatja így tovább, „ettől megrémül Európa" – ami arról árulkodik, hogy a saját erőről alkotott kép is illúzió volt.
Párhuzamosok: Brexit, Nagy-Britannia, Svédország
- Tarjányi egy európai folyamatot lát 2016 óta: a Brexit már akkor jelezte az „elfelejtettnek érzett" választók lázadását; a májusi brit választások után a brit miniszterelnöknek le kellett mondania; Svédországban a szélsőjobb nem nyert, de a középpárti erők feladták a szélsőjobb „karanténpolitikáját", és átemelték annak politikai elemeit (migráció, biztonság, megélhetés, az AI-kor munkájának értéke) – és így tudtak nyerni.
- Ezek a jóléti társadalmak a „húsba vágó kérdésekre" (hogyan lehet megélni, mi lesz holnap) az utóbbi évtizedekben rossz válaszokat adtak – a szélsőbal is ugyanezekkel célozta meg sikeresen a választókat.
Mit tegyenek a hagyományos pártok és Európa?
- Az első és legfontosabb: önszemlélet („legyen egyfajta önmagában nézés mindenhol"). Európa részben teszi: folyik a fegyverkezési program, von der Leyen beszélt arról, hogy Európa magára maradt és energetikai gondjai vannak.
- Energia: Lengyelország le tudott válni az orosz olajról és szaúdi olajra állt át – most viszont Szaúd-Arábia jelezte, hogy a szeptember végi szállításokat nem tudja biztosítani, ami Lengyelországnak és az egész Uniónak probléma. A „langyos vizes", kényelmes helyzet, amikor az orosz olaj olcsó volt és „úszkáltunk", Putyin számlabemutatásával ért véget: az üzlet mögött a biztonságpolitikai másodlagos szándék állt – függőség révén „hadd támadhassam meg Ukrajnát, ti úgysem tudtok semmit csinálni".
„Nem 2035-től tartok, hanem attól tartok, hogy az elkövetkező három évet hogyan fogjuk megoldani." – Tarjányi Péter *
- Grönland-kapcsolat: Trump felvetése („megvesszük Grönlandot") lerázta az európai – biztosan a dán – vezetőket; három éve ez elképzelhetetlen lett volna. Minden területen – oktatás (AI), energetika (Oroszország, Irán), biztonság (USA), egészségügy (öregedő társadalmak) – más válaszok kellenek.
- Haderőfejlesztés: Európa hozott döntéseket, a kérdés a végrehajtási kapacitás. Ha Németország ténylegesen megugorja a terveket – létszámban és technikailag is növeli haderejét –, Európa nagyobb biztonságban lesz; ha ez három évben megoldódik, Tarjányi szerint „nem kell félni az ötödiktől, mert van miből, van mivel megvédeni az országainkat" (az átiratban nem egyértelmű, hogy a háború ötödik évéről vagy a NATO ötödik cikkéről van szó).
- Európa-architektúra: Tarjányi szerint sem az „Európai Egyesült Államok" (ez korai, talán 100 év múlva lenne jó válasz – ebben vitái vannak a hazai baloldaliakkal), sem a nemzetállami megközelítés („az elmúlt") nem a megoldás; a legrosszabb a mostani köztes állapot. A válasz a külügy, a hadügy, a biztonságpolitika és a nemzetbiztonság területén egy közös európai megközelítés lenne – ami fájdalmas (gondoljon csak egy francia–német vagy német–lengyel közös katonai rendszerre: más pénz, más gondolkodásmód).
- Párhuzam az USA-ból: a bűnüldözés államonkénti szabályozása a 20. század elejéig tartott, csak a szövetségi törvények és a későbbi FBI hozott egységet – évtizedek kérdése volt; Európa miért lenne gyorsabb? Az európai korrupcióellenes ügyészség is „gyerekcipőben jár".
- Az átiratban „Merkel-beszédként" rögzített európai biztonsági koncepció szerint az EU-n belüli és az EU-n kívüli – Ukrajna, az Egyesült Királyság, Norvégia – szereplők közös, nem NATO-alapú katonai fejlesztési körbe tartozhatnak, és a NATO 5. cikke helyett a 4. cikke szerint közösen döntenének válaszlépésekről. A fenyegetés elsősorban az orosz hibrid háború, ami „ténylegesen veszélyforrás".
NATO–Oroszország: nyílt támadás most nem várható, de a hibalehetőségek szaporodnak
- Alapkérdés: megtámadhatja-e Oroszország egy NATO-tagállamot? Tarjányi válasza: „Jelen pillanatban nem." – de a papírforma nem számol emberi hibákkal és vágyakkal.
- Lengyelország példája: az elmúlt hetekben annyira közel zajlanak az orosz katonai támadások az ukrán–lengyel határhoz, hogy drónok, roncsok sodródtak át vagy csapódtak be (ukrán és orosz eszközök egyaránt), megszólaltak a légvédelmi szirénák, légtérzárat rendeltek el, a lengyel légierő felszállt. A térségben élő lengyelek a lengyel sajtóban egyre inkább úgy nyilatkoznak, hogy „kvázi benne vannak a háborúban".
- Hiba-tényező: a légvédelmi rendszerek működése okozhat olyan zavart, aminek polgári repülők eshetnek áldozatul – mint a 2014–15 körül lezuhant maláj utasszállítónál, amit „azt se akarta senki lelőni", mégis több százan meghaltak, köztük nyugatiak, hollandok, malájok.
- Balti-tengeri kábelek: az orosz „hírszerző" tengeralattjáró-tevékenység olyan akciókban nyilvánul meg, amelyek „túl jól sikerülnek" – az orosz kapitányt otthon „ízekre szedik", de a baj megtörtént. Forró pontok: Tajvan, a Hormuzi-szoros, a Közel-Kelet (Libanon, Szíria), Ukrajna, a Baltikum és az északi országok.
- Hibrid háború: Oroszország célja a nyugati társadalmak elfárasztása; ennek része az AfD-típusú hangulat („hagyjanak már bennünket békén ezzel az egész ukrán háborúval"), amit a fake news-okon és félretájékoztatásokon keresztül Oroszország „zseniálisan" (idézőjelben) működtet. Ez egyre szigorúbb NATO-válaszokat válthat ki – kémkiutasítások pro és kontra, ahogy Magyarországon is látni lehetett –, összességében „ennek egyre magasabb a kockázata".
Magyarország: kimaradni nem lehet – az Orbán-korszak külpolitikai végszámlája
- Tarjányi szerint aki azt üzeni, hogy Magyarország ügyesen politizálva, „mindenkivel jóban van" kimaradhat a világ- és Európa-válságból, az nem tartható álláspont: „rossz hírem van, nem tudunk kimaradni belőle."
- Az Orbán-kormányzat 2026. április 12-ei választási kudarcának egyik fontos eleme szerinte az volt, hogy Magyarország magára maradt.
„Magyarországnak szüksége van a szövetségesi rendszerben, mind az Európai Unióra, mind pedig a NATOra […] az önbecsapás a köbön, sőt hazugság." – Tarjányi Péter *
- Európa elfogyott türelme a magyar különutas politikával: sok döntésnél „a küllők közé botot nyomott" az Orbán-kormányzat. Konkrét példa: 2023 májusában, a nyári ukrán offenzíva előtt a lőszerszállítások ügyében 1,5–2 hónapos késést tudott becsempészni a rendszerbe – „azért nem mosolyogtak Kievben". A szuverenitás ugyanakkor átcsaphat önfeladásba is, ha egy ország vakon a fősodori vonalat követi a saját érdekében is károsan. Az Orbán-kormánynak volt objektív igazsága abban, hogy Magyarország – ellentétben például Lengyelországgal, amely nem vált le „egy csettintésre" – rugalmasan tud mozdulni; részletezésbe Tarjányi nem bocsátkozott („nincsenek tengeri határaink").
- Friss fejlemény: az amerikai kongresszus megszavazta, és Trump alá fogja írni a rendeletet, amely 100%-os büntetővámat róhat ki az orosz olajvásárló országokra – Kínára, Indiára, de Törökországra is. „Ebben benne vagyunk mi is." A történet 500%-os vámról indult. A leválásról: kell? Igen. Azonnal? Kezdeni kell, de az azonnali leválás ígérete Tarjányi szerint önbecsapás és a választók becsapása; a fokozatos átállás európai modellje viszont Magyarországon „nem megy, és nem most, hanem jó pár évtizede".
- Választási beavatkozás: Tarjányi szerint Orbán Viktornak igaza volt abban, hogy volt beavatkozás – Szijjártó Péter beszélgetését „nyilvánvalóan nem egy újságíró tudta megszervezni, azt nyilvánvalóan egy külföldi titkosszolgálat tette". De amikor Orbán (egy az átiratban torzult helynevet említő beszédén) „széttárja a kezét", mert német, francia, brit titkoszolgálatokat vél felfedezni, hozzá kell tenni:
„Azért aktiválódtak ezek a szolgálatok, mert több esetben Magyarország olyan döntést hozott, amely egyébként a szövetségesi érdekkel szembement." – Tarjányi Péter *
- A jó politika a kettő közötti középút lenne: sem önfeladó együttműködés, sem a szövetségesekkel szembemenő nagyhatalmi törekvések támogatása – „ez jelen pillanatban egyik magyar politikai erőnek sem működik".
A Tisza-kormány biztonságpolitikai mérlege: bizalomtöbblet, de hiányzó eszköztár
- „Bizalomtöbblet van" – a nyári (július–augusztusi) NATO-csúcson Törökországban, ahogy fogadták Magyar Pétert, nyitottság mutatkozott; ez kemény jelzés a Fidesznek, hogy hogyan „felejtették el egy pillanat alatt" Orbán Viktort.
- Konkrét gesztus: 10 orosz hírszerző kiutasítása – ehhez „ideje volt", hiszen a balti államok, Lengyelország és más nyugati országok ezt már 2022-ben és azóta is megtették; a szakemberek szintjén értékelik. De lesz válasz:
„Azt gondolom, hogy kemény válasz lesz azért, mert nem engedheti meg Oroszország magának azt, hogy ezt így hagyja." – Tarjányi Péter *
- Energetika: Magyarország kényszerpályán van – Tarjányi szerint „itt lehet ütni a falat, vagy verni a kommunikációs tamtamdobokat", de nagyon gyors változások nem lesznek. A bővítésről (Paks 2) szerinte szükség van, és – Kapitány István minisztert idézve – hamarosan eldől, hogy lesz-e. Aki Magyarország geopolitikai kényszerpályáját nem érti, „az nem érti a magyar politikát"; ha Magyar Péterék ezt nem vállalják fel:
„Ha nem vállalják föl, akkor piszkosul rossz döntést hoznak." – Tarjányi Péter *
– szakmailag és társadalompolitikailag is megbosszulja magát; az elkövetkező egy-két évben nincs nagy mozgástér.
- Az egyensúlyozás feladata: elérni, hogy jöjjenek az uniós források (az Orbán alatt történt elvágás elkerülése), miközben energetikai mozgástér marad, hogy az Egyesült Államok ne sújtson 100%-os büntetővámmal. Az Orbán-kormányzat szerint rossz politikát folytatott ezen a téren; a Tisza-kormánynak pedig az egyensúlyozási tudása még nincs meg – ez tapasztalat, és Tarjányi most nem látja, „ez aggodalommal tölt el".
- Mi hiányzik: a 10–20 év alatt kiépült mély kapcsolatrendszer és háttérszakértői kör, akik „csitítani" tudják, amikor olyat kérnek Magyarországtól, amit az ország valójában nem tud végrehajtani (nem azért, mert nem akar – nem tud); a komoly tárgyalási tudás; és a „fogólapok". Orbán fogólapjai Moszkva, Washington és Peking felé vezettek – egyes témákban jók voltak, de azt eredményezték, hogy „elfogyott a levegő". Ha Magyar Péter ezt a politikát követné, Tarjányi szerint abszolút kudarc lenne.
„Nincsenek fogólapjaink. Nem tudjuk a saját politikánkat, a saját védelmünket ebben a diplomáciai megközelítésben megfelelőképpen megjeleníteni. Ez a baj." – Tarjányi Péter *
Orosz parlamenti választások: „magabiztosság" és felhatalmazás Putyinnak
- Papírforma-eredmény: az Egységes Oroszország mintegy 50%-kal vezet, mögötte a kommunista és más pártok, amelyek mind támogatják Putyin politikáját; a háborúellenes pártok el sem indulhattak; a részvétel 57%; legalább 4–5 millióan szavaztak elektronikusan. A nyugati értékelés: nem szabad választásként kezelendő.
- Tarjányi egy szóban foglalja össze az üzenetet: magabiztosság. Az orosz–ukrán háború „nagyon komoly pontjához" ért: Oroszország az elkövetkező 10–12 hónapban akarja eldönteni a háborút – az elfárasztás minden eszközével: katonai veszteségek, az energetikai szektor totális lerombolása, élelmezési és kereskedelmi válság, a gabonaszállítások akadályozása. Ukrajna elfoglalására szerinte Oroszország nem képes, és a Nyugat sem hagyná.
- Mozgósítás: megkerülhetetlen. Tarjányi már tavasszal mondta, hogy az orosz hadsereg a meglévő erőforrásokkal nem tudja a dinamikusabb támadást lefolytatni.
„Az elkövetkező időszakban ezzel a jogosultsággal szerintem egy 300–400 ezer fős mozgósítást meg fog lépni Oroszország." – Tarjányi Péter *
- Észak-Koreát sem becsülné le: „néhány tízezer fővel" háttértámogatást fog adni. Ukrajnának nagyon kemény télre, de még keményebb 2027-es tavaszra és nyárra kell készülnie.
- Veszteségek: az 1 milliós emberi veszteség határát Oroszország jócskán átlépte; ellenőrzötten mintegy 400–500 ezer halottal számol (kb. két magyar nagyváros lakossága – fiatal generáció vesztesége), a sebesültek legalább másfélszeres szorzóval jönnek.
- Budanov, az ukrán katonai hírszerzés korábbi vezetője, most az elnöki kabinet élén, három héttel korábban fogalmazta meg: Ukrajnának havi 30 ezer új katonára van szüksége – ez októbertől tavaszig 100–150 ezer főt jelent; még a felgyorsuló nyugati támogatás sem lenne válasz az emberi erőforrás problémára, az ukrán társadalom tűrőképessége is „eléggé a határán" van.
- Az orosz választás valódi jelentősége: felhatalmazást adott Putyin kezébe olyan politikai, katonai és gazdasági döntésekhez, amelyek „nagyon fogják fájni Ukrajnának".
Iráni háború és a Hormuzi-szoros: „befele tartunk"
- A Hormuzi-szoros normál napi forgalma 125 hajó; most 12 körüli – volt olyan nap, amikor csak három haladt át.
- Tarjányi helyzetértékelése:
„Befele tartunk még ebbe a háborúba, nem kifele." – Tarjányi Péter *
- A tűzszünetről, békekötésről szóló hírek szerinte nem hihetők: a teheráni kommunikáció társadalomstabilizáló, az amerikai belpolitikai (félidős választások) célt szolgál.
- A két szoros – Báb el-Mandeb és Hormuz – mentén új helyzet alakult ki: Szaúd-Arábia egyre inkább belesodródik a válságba, és a dominóhatás hullámai Európáig érnek. Ha Irán és az USA normalizálja a kapcsolatot, de Szaúd-Arábia újra háborúba keveredik Jemenben, a térség instabillá válik: „az egyik ló hátáról átestünk, a másik ló hátára".
- Az eszkaláció folyamatosan nő; Trump többször jelentette, hogy minden jóra fordul; a hétvégén az irániak megállapodás-közelségről szóltak, másnap hírszerzési forrásokra hivatkozva arról volt szó, hogy az Egyesült Államok egy arab állammal egyezett meg, és újabb támadás várható. „A háborús részben nem lehet látni azt, hogy ki áll nyerésre – csak azt, hogy megyünk bele a válságba."
- Magyarországi és európai hatások: a benzinkutakon látni fogjuk; a kormányzat mozgástere szűkül; az uniós források egy részét válságkezelésre kell átcsoportosítani; Franciaországban a hétvégén az üzemanyag-ellátás akadozott. Az elkövetkező egy-két hónapban szerinte nem lesz könnyebb, „sőt egyre nehezebb".
- Trump-paradoxon: a népszerűsége mélyponton van, az amerikai közvélemény alapvetően háborúellenes, a kritikusok tavasszal azt mondták, legfeljebb nyárig csinálja – mégis „csúszunk bele a háborúba", mintha Trump a politikai kockázatait vagy nem látná, vagy nem tudná kezelni. Tarjányi május óta hangoztatja, hogy a helyzet eskalálódni fog – „nem vagyok boldog, hogy lett igazam".
- Az amerikai hadsereg vezetése szerint fel kell készülni, hogy ez akár több éves válság lehet – Trump ezen érzékelhetően nem gondolkodott el. A legextrémebb hírt a Washington Post hozta le:
„Lehet, hogy nem is a Trump-kormányzat fogja ezt a háborút zárni." – Tarjányi Péter idézi az amerikai katonai körökben elhangzott értékelést *
- Ebből következően a magyar kormányzati döntéshozóknak forgatókönyvvel kellene rendelkezniük: ha 10–20% eséllyel is a válság 2028-ban is itt van – vagy súlyosabb, mert az ellátási láncokba is egyre inkább belecsúszik –, „mi erre a válaszunk?" Ez reális forgatókönyv, amivel foglalkozni kell.
- Zárásként Tarjányi nem számít stabilizálódásra sem Ukrajnában, sem a Hormuzi-szorosnál: nem lesz nyugodtabb a nyugat biztonságpolitikai helyzete a közeljövőben, és a dolguk kimondani a kellemetlen realitást akkor is, ha emiatt nem lesznek nyugodtabbak – Véber záró megjegyzése szerint ez „a realitás", amit a figyelem felkeltéséért kell elmondani.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Köccsén Orbán Viktor szétteszi a kezét…" – a helyszínre utaló szó („Köccsén") ASR-torzult, feltehetően helységnév, pontos alakja nem rekonstruálható.
- „a sán háttit választások eredményét… ahol az AFD még nagyobb fölénnyel nyert" – torzult tartománynév; a kontextus alapján feltehetően Szász-Anhalt, de nem teljesen biztos.
- „a Merkel beszédét… a Merkelnek van egy olyan megközelítése, hogy biztonság tekintetében…" – az átirat Merkelt említi, de a tartalom (EU-n kívüli partnerek: Ukrajna, Egyesült Királyság, Norvégia; a NATO 4. cikke) alapján nem zárható ki, hogy valójában a Merz-kancellárról szóló beszédre utal a beszélő.
- „évig eldől, hogy lesz-e Paks 2" – Kapitány miniszter úr idézett mondata; az időhatározó (valószínűleg egy évszám) pontos alakja nem rekonstruálható.
- „havi 300 katonára van szüksége" – a környező számítás (tavaszig 100–150 ezer fő) alapján feltehetően „havi 30 ezer katonáról" van szó; az ASR elhagyta az „ezer" szót, így javítva szerepel az összefoglalóban.
- „ellenőrzött körülbelül 4-500 halott van" – az 1 milliós veszteségre és a másfélszeres sebesült-szorzóra utaló környezet alapján valószínűleg „400–500 ezer" ellenőrzötten elesett katonáról szólt a mondat; így javítva szerepel.
- „mint a két magyar nagyváros teljesen pluszt" – töredékes mondat; a lényege, hogy a halottak számát két magyar nagyváros lakosságához hasonlítják.
- „hosszú évtizedeken keresztül strutcpitika, elalvás" – a „strutcpitika" értelmezhetetlen szótöredék; kontextusában „stratégiai elalvás/kényelem" értelmű.
- „ez a fajta iszabbirkózás" – értelmezhetetlen szótöredék; a mondat a kémkiutasítások pro és kontra viszontlépéseire utal.
- „í meg az aunációselhatmazásakzel a választási eredménnyel" – értelmezhetetlen töredék; a kontextusból a választási eredmény adta felhatalmazásra lehet következtetni.
- „amikor azt mondták Eszi várt azem Washington Post hozta le" – a mondateleje értelmezhetetlen; a lényeg (a Washington Post számolt be a kijelentésről) rekonstruálható.
- „akkor én nem félek az ötödik évtől" – nem egyértelmű, hogy a háború „ötödik évére" vagy a NATO „ötödik cikkére" (mint válaszlépési forgatókönyv) utal-e a beszélő.
- „hogy Arab Államokkal megállapodott az Egyesült Államok" – nem egyértelmű, melyik országról van szó (valószínűleg egy arab állam).
- „én május óta frontvonalat, akik nézik, május óta mondom" – töredékes mondat; a lényege, hogy a szakértő május óta hangoztatja az eszkalációs előrejelzést.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ha egy mondatban kérnéd, hogy foglaljam össze, hogy mi van Németországban, elegük lett a németeknek.
[00:00:05]Nem most romlott ez el, ahogy a beszélgetésünk elején is mondtam, hanem ebben kőkeményen 10 év, 15 év vagy 20 év mulasztásai vannak benn az, amikor Merkel azt mondja, hogy gyertek, amikor például Köccsén Orbán Viktor szétteszi a kezét és azt mondja, hogy német, francia, brit titkoszolgálatokat vél felfedezni, akkor tegyük már hozzá, hogy azért aktiválódtak ezek a szolgálatok, mert több esetben Magyarország olyan döntést hozott, amely egyébként ként a szövetségesi érdekkel szembent.
[00:00:40]Ez a Klassis podcast.
[00:00:42]Jó napot kívánok.
[00:00:42]Köszöntöm a kedves nézőket, olvasókat és hallgatókat.
[00:00:44]Ez itt a Klasszis podcast, annak is a külpolitikai geopolitikai kiadása.
[00:00:49]Én Véber Balázs vagyok, a privátbankár és az Mfor vezető szerkesztője külpolitikai újságíró.
[00:00:56]És köszöntöm is mai vendégünket, Tarjányi Péter, biztonságpolitikai szakértőt.
[00:01:02]Én is üdvözlök mindenkit.
[00:01:03]Köszönjük, hogy elfogadtad a meghívást.
[00:01:06]Azt hiszem, a mindig azt szoktam mondani, hogy izgalmas adás lesz, de azt hiszem ez a maira különösen igaz, hiszen két nagyon fontos, vagy hát majd meglátjuk mennyire fontos választáson vagyunk túl.
[00:01:16]Ugye Németországban voltak tartományi választások, emellett ugye Oroszországban pedig parlamenti választások voltak.
[00:01:23]De természetesen beszélni fogunk az orosz-ukrán háborúnak az állásáról, arról, hogy egyáltalán a NATO-Oroszország szembenállás meddig fajulhat, mitől kell tartani a Magyarországnak, mennyire jó politikát folytat ilyen szempontból a Tisza kormány, és ha lesz idő, akkor a végén azért a közelkeleti irány helyzetre mindenképp érdemes lenne kiterni, hiszen ahogy ahogy előtte egy beszélgettünk, említettel is, hogy az kihat az globális dolgokra is, de mielőtt belevágnánk szolgálati közleményem lenne.
[00:01:54]Ha még nem tették meg, legyenek szívesek feliratkozni a csatornánkra, illetve elérhetnek minket továbbra is privát bankáron és Mforon.
[00:02:02]Na de vágjunk bele.
[00:02:04]Hát eléggé talán azért a német választásokkal kezdeném, mert talán az volt a sokkolóbb, legalábbis számomra.
[00:02:11]Ugye két tartományban voltak választások Berlinben, ugye fővárosban, illetve Mcklenburg előbb Pomerániában, sikerült kimondanom, ami számomra a legmeglepőbb fejlemény volt, hogy a CDU kiesett a tartományi parlamentből, ugye Mcklenburg előpomerániában, ami a párt 81 éves történetében még soha nem fordult elő, és ez volt a legrosszabb eredmény, 4,9%.
[00:02:37]Ez valami ugye azért is fontos, mert ugye a Mercormány ugye a CDU kormányoz, illetve emellett az AFD ugye itt is behúzta ezt a tartományt, mármint Mclenburg előbb Pomerániát.
[00:02:47]Berlinben pedig számomra ez is azért meglepetés a Dinke azot a bal oldal nyert.
[00:02:52]Ö ha hozzávesszük még ugye a sán háttit választások eredményét a korábbit ugye két vagy három héttel ezelőtt ahol az afd még nagyobb fölénnyel nyert akkor azt hiszem talán nem nem túlzás azt állítani hogy ilyen földindu történések zajlanak Németországban mit gondolsz valóban így van-e illetve mi ennek az oka mi történik most Németországban az amit Németországban látunk és ami engem mélyen elgondolkodtatott tegnap este nagyon komolyan figyeltem az eredmények eket és ugye a közösségi média oldalamon ezzel kapcsolatban egy rövid összegzést én is végeztem még így a késő esti órákban, az az, ahogyan Németország hagyományosan az elmúlt évtizedekben, ha lehet így fogalmazni, középen állt.
[00:03:42]Tehát a szélsőséges gondolkodás vagy a radikális gondolkodás az a mindennapi politikai életben jelen volt, de de nagyon-nagyon finoman.
[00:03:50]És én azt mondanám, hogy bizonyos szempontból a a német társadalmom ezt abszolút ilyen patikamérlegen kiszámolta, hogy hogy ebben azért lehetnek hangok, de alapvetően legyen rend.
[00:04:04]Aztán el lehet mondani, hogy Németország volt ilyen szempontból a legstabilabb az elmúlt évtizedekben.
[00:04:07]Talán nem í van.
[00:04:09]Ehhez képest én azt látom, hogy mintogyha a szélekre húzódna a német társadalom.
[00:04:15]Tehát és nemcsak, ahogy te is említetted, ugye a szélső jobb oldaláról, hanem elgondolkodtató Berlin vonatkozásában, hogy a bal oldal, radikális bal vagy szélső balogyan erősödik.
[00:04:28]És ez mindenképpen elgondolkodtató.
[00:04:30]Nagyon érdekes, hogy amikor elkezdtem nézni és érkeztek a hírek és az adatok, akkor még ugye billegett, tehát ott 5% fölött volt a Keresztény Demokrata Unió.
[00:04:45]Aztán ez átbillent olyan este 3-11 környékén, és ugye 5% alá kerültek, így ahogy te is említetted, 4,9 alá.
[00:04:55]Ha 5% felett lett volna, akkor is egyébként teljesen mindegy.
[00:04:58]Tehát ez a fajta fölcsamlásszerű politikai elfordulás, amit Németországban látunk, és ami azt gondolom, hogy a társadalom oldaláról egy nagyon komoly vészjelzés.
[00:05:10]Ennek nyilvánvalóan gazdasági, általános politikai, de ne vegyük el a biztonságpolitikát se ilyen szempontból, biztonságpolitikai oldalról is.
[00:05:17]Ha egy mondatban kérnéd, hogy foglaljam össze, hogy mi van Németországban, elegük lett a németeknek abból a kiegyensúlyozott és középen álló mindenkinek igazat adó, abszolút olyan társadalmi megközelítésben, amiben ha megint csak egy mondatban kéne összefoglalnom, a német választó úgy érzi, hogy őt elfelejtették.
[00:05:46]Nagyon érdekes ez Európában, és ezért kezdtem Svédországgal, de Európai Unión kívül vegyük a májusi választásokat Nagy-Britanniában.
[00:05:56]Ugye ott is fölcsöszamlásszerű változások indultak el.
[00:06:00]Sőt, ugye a brit miniszterelnöknek le is kellett mondani.
[00:06:05]És ilyen szempontból, ha rendszeroldalról nézzük, azt kell, hogy mondjam, hogy mindenhol ezekben a társadalmakban, legyen ez német, svéd, brit társadalom, ez a fajta társadalmi érzés, hogy őket elfelejtették, vezetett előjelzésben, például a Brexit kapcsán 2016-ban ahhoz, hogy Nagy-Britannia kivált.
[00:06:26]Tehát ha ezt nézed, valójában egy folyamatot látunk, amiben Európa, a maga, hol csendes, hol nem csendes, féligmeddig ilyen lassú hömpölygő módján jelzéseket adott le 2016-tól.
[00:06:46]Ühüm.
[00:06:46]És ezeket a jelzéseket valójában én azt látom, hogy a politikai elit sem Németországban, sem Svédországban, sem Nagy-Britanniában nem vette észre.
[00:06:55]Ö és nagyon érdekes, ahogyan rezeg a léc hatalmon lévő politikai erőnek.
[00:07:03]Ugyan Merc azt mondta, ezt is figyeltem este, hogy nem fog lemondani.
[00:07:10]Tehát ilyen szempontból nem lesz ilyenfajta döbbenetes fölcsös szamlásszerű változás, de nem mosolygós az ő hozzáállása.
[00:07:17]De például Nagy-Britanniában, ha nézed, ott le kellett mondania a Brit miniszterelnöknek úgy, és itt megint csak egy érdekes párhuzam, hogy olyan politikai vezetőkről beszélünk, akiket másfél évvel vagy két évvel ezelőtt üdvözöltek, azt mondták, hogy na ők meg tudják mutatni.
[00:07:35]Hát olyan reformgondolatokkal most ha Németországra megint visszaugrunk és elnézést kérek a nézőktől, hogy így így ugrálok, de de érthető lesz a a megközelítésem, hogy Mert azt érezte, hogy a politikájában megteheti például biztonságpolitikai szempontból azt, hogy Németország egy hihetetlen komoly fegyverkezésbe kezd, ami társadalmi szempontból ezt mi nem érezzük, de Németországnak nagyon nem volt mindegy az elmúlt évtizedek vonatkozás.
[00:08:05]Ában.
[00:08:05]És ez a fajta megközelítés, ez a fajta politika most veszélybe került mind Nagy-Britanniában, mint Svédországban.
[00:08:15]Ugye tegyük pontosítsuk úgy, hogyha Svédországban nem a a szélső socialdemokratá, hogy megnyerték.
[00:08:22]Így van.
[00:08:22]De ott is fontos jelzés az, ahogyan például a svéd politikai erők elmozdultak abból a karanténpolitikából, amiben próbálták tartani a szélső jobbot.
[00:08:34]és kénytelenek voltak.
[00:08:34]És ezen keresztül gondolom azt például, hogy Svédországban nyerni tudtak a szélső jobboldallal szemben, mert valójában a szélső jobboldal politikájának bizonyos elemeit átemelték a saját politikájukba.
[00:08:51]Érzékeli azt Nagy-Britanniától Németországon át, Svédországig mindenhol a középen vagy centrumban lévő politikai erő, hogy valamilyen másfajta válaszra van szükség.
[00:09:02]És ebben a migráció témakörében, a biztonság témakörében egyáltalán, hogy hogy lehet megélni, mi lesz holnap, és ebben akár az AI a munka kapcsán, hogy mennyit ér az a munka, amit a a dolgozók vagy az ott a társadalomban lévő szegényebb rétegek biztosítani tudnak saját maguknak, a családjuknak.
[00:09:25]Ezek olyan fontos húsba fágó kérdések, amelyekben ezek a jóléti társadalmak az utóbbi évtizedekben kijelenthetjük, hogy rossz választottak.
[00:09:37]Ühüm.
[00:09:37]És akár szélső bal, tehát hogy ez is egy fontos, tehát ezért mondtam azt, hogy ha visszaugrok megint Németországra, hogy húzódik a szélére a német társadalom.
[00:09:47]Valójában a szélső bal is ezzel a politikával tudta jól megcélozni a választókat.
[00:09:53]Igen.
[00:09:54]És én azt gondolom, hogy a választók ezt elfogadták.
[00:09:57]Ühüm.
[00:09:58]Nekem még az merült fel, ugye tudom, hogy a a sajtó nagy részében egyrészt ugye szélső jobbnak vagy a radikális jobbnak jellemzik mondjuk az AFD-t, a másik oldalon pedig a dealinkét, azt mondjuk azt is a radikálisnak leginkább, de hogy igazából azok a jelzők meg mennyire felelnek meg a annak a úgymond szélső jobb ideológiának, amiben mondjuk az amit az emberek azonosítanak ezzel a jelzővel.
[00:10:23]Most arra gondolok, hogy nekem azért az elég valószínűtlennek tűnik Németországot ismerve, hogy ott a szavazók 40%-a akár vagy 43%-a mondjuk hirtelen ilyen most idézőjelben mondom neonácil lett, mert nem olyan tehát nem erről van szó nyilvánvalóan.
[00:10:39]Sőt még azt sem a német társadalmat ismerő még azt se nagyon tudom elképzelni, hogy olyan nagyon szélsőséges eszméket vallanak, mert ugye azért Németországban ezt nagyon komolyan veszik.
[00:10:49]Ugye Nác párt nem is létezhetne.
[00:10:53]Ugye az AFD-s vizsgálat alatt áll, de egyelőre létezhet.
[00:10:55]Tehát, hogy nagyon keményen évtizedekig fellépek a szélsőségek ellen.
[00:10:59]Tehát, hogy nekem kicsit úgy tűnik, nem tudom mennyire értesz egyet, hogy ez igazából nem az a klasszikus szélső jobb oldal, amire mondjuk az emberek 50 6080%-a gondol, hanem ez egy inkább inkább már egy kicsit a centrum fele húzó, de bizonyos kérdésekben a centrumtól azért elütő politikai irányzat.
[00:11:19]Például a bevándorlás, tehát hogy magyarul elnézést kicsit hosszúra fogtam, hogy hogy ez igazából mi ebben a szélső jobb, vagy mi egyáltalán szélső jobbnak tekinthető-e mondjuk az AFD?
[00:11:29]Nagyon érdekes az, amit mondasz, mertogy ez a fajta fogalmi zavar, amit látok, ne tudd meg, amikor a közösségi média oldalamon leírom azt, hogy szélső jobb, abban a pillanatban kapom a támadást, merthogy az egyenlőség jelet nem lehet odatenni.
[00:11:50]Azt mondják a hozzászóló kommentelők, hogy szélső, jobb egyenlő, neonáci, és ebben van igazság.
[00:12:00]Ha egy ívet nézünk, hogy ezek a pártok milyen politikai kommunikációban hogyan vetették meg a lábukat, hogy ebben voltak nagyon-nagyon kemény mondások.
[00:12:13]Én még azt is felvállalom, hogy bizonyos tekintetben az elején abszolút ilyen féligmeddig neonáci megközelítés is az utóbbi években, teljes egészében elkopott.
[00:12:27]Ühüm.
[00:12:28]Hogyan lehetne ezt jól besorolni?
[00:12:28]Jobb oldalinak mondani, miközben mi az általános jobb oldalban mindig a centrum gondolunk, ugye?
[00:12:38]Igen.
[00:12:38]Jobb középre gondolunk, akkor ebben a szélső jobb, az ultra szélső jobb.
[00:12:45]És egyébként ne felejtkezzünk el arról sem, tehát azért nagyon komoly támadások voltak ultra bal szélső bal oldalról is, hogy az a fajta politikai és társadalmi rétegződés és kommunikáció, amiben ennyivel el lehetett intézni, hogy szélső jobb.
[00:13:08]Én nem tudom azt mondani, és ezért használom ezt a fogalmat, hozzájuk kapcsolódóan, hogy ők centrumhoz tartoznának, tehát a gondolataikban és megközelítésükben szélsőségesebbek a középhez képest.
[00:13:27]És ebben van egyfajta fogalmi zavar, mert hogyha ennyivel elintézném, hogy ők jobboldali párt, akkor megint csak nem lenne igaz szakértői szempontból az, amit állítok.
[00:13:36]Én úgy pontosítanám ezt, hogy az ultra szélső jobbhoz nincs közük.
[00:13:42]Tehát ha mondtad ezt a neonáci megközelítést, tehát nem gondolom őket neonácinak, de azt gondolom, hogy nagyon sok megközelítésben szélsőségesebb az ő politikájuk, mint ami a közép politikája.
[00:13:55]És akkor szerintem a helyére kerültünk, de ezt ugyanígy elmondhatnám adott a száldemokratkra és ennek kapcsán a bal vonulatra, amiben megint csak nem tudom azt mondani, és ugye fő a fővárosban, ha minden jól megy, talán polgármestert is adnak, tehát ugye így a a azt meg nem lehet tudni.
[00:14:16]Nem lehet tudni.
[00:14:16]Igen.
[00:14:16]Tehát azért mondom, hogy ebben ebben is van egy billegés, tehát hogy még frissek az információk, tehát szerintem 10 óra telt el, vagy 12 óra.
[00:14:24]Tehát, hogy ebben is egy érdekes helyzet lesz, de az, hogy a szélső bal, és ebben nem az ultraszélső balra ra értem ezt a megközelítést, az biztos, és abban neked igazad van, hogy például a migráció, a gazdaság és ami Európa biztonsága szempontjából nagyon érdekes, Ukrajna és Oroszország viszonyrendszerében, Oroszországhoz kapcsolódó német hozzáállásban teljes egészében más megm közelítést alkalmaznak.
[00:14:56]És ilyen szempontból Európa aggódhat azon, hogy az a fajta, és itt megint téged idézlek, stabil Ühüm.
[00:15:05]középen álló német gondolkodás megmarad-e?
[00:15:09]Ühüm.
[00:15:09]Hogy valójában ezt ezt annyira egyébként nem szeretem, hogy valójában Európa gazdasági motorja Németország, mert mert van amiben igaz, van amiben nem igaz.
[00:15:19]Tehát ez egy általánosító megközelítés, de az a fajta nyugodtság, ami jellemző volt úgy Németországra, én azt gondolom, hogy ez elment, és nem csak tegnap, hanem két héttel korábban és már hónapokkal korábban, és nem csak Németországban, hanem Svédországban, Nagy-Britanniában is.
[00:15:34]Tehát ilyen szempontból ez egy figyelmeztető jelzés.
[00:15:38]Ühüm.
[00:15:39]Amivel biztonságpolitikai szempontból foglalkoznunk kell.
[00:15:41]Nem mehetünk el mellette.
[00:15:43]Erre még visszatérnek, mert ez nagyon érdekes, hogy mi lesz Németországgal.
[00:15:47]Ö például az oroszukrán háború kapcsán, vagy a NATO kapcsán, de még egy belpolitikaira visszatérnék, hogy említetted a különböző okokat, hogy mi állhat még az elején, hogy mi állhat az AfD és azt szélső jobb, radikális, jobb, bár, hogy nevezzük erősödésének hátterében.
[00:16:02]De mi az, ami mondjuk az er esetében te kiemelnél?
[00:16:05]Ez igazából azért lett eleg Németországnak, mert vagy a német emberek egy jelentős részének, mert a bevándorláspolitikát elszúrták, vagy azért lett elege, mert nagyon elszálltak a energiaárak, vagy egyáltalán az AFD az számunkra egy protestpárt, és amiatt tehát van-e egy fő ok, vagy de mi az, amit kiemelné a különböző faktorok közül?
[00:16:27]Ez azért nehéz, mert szerintem ez mind és ebben nem lehet sorrendet.
[00:16:30]Tehát én azt gondolom, hogy Németország szakértő Én nem vagyok Németország szakértő, nem vagyok országszakértő.
[00:16:36]Tehát én ugye vagy akár európai szinten is beszélhetünk erre.
[00:16:39]Tehát ha erre ránézünk, én azt gondolom, hogy az a fajta megközelítés, és ebben megint egy megint egy kitekintés, ugye Thönderlen múlt héten tartott egy nagyon komoly hát ilyen a jövő, a vízió tekintetében, hogy hogy képzeli el az Európai Uniót.
[00:16:59]És ebben fölsorolt kérdéseket.
[00:17:02]És ezekben a kérdésekben az, hogy Európa válaszai már nem elegendőek, az Európai Unió, bocsánat, tehát Európai Unió válaszai már nem elegendőek azokra a gazdasági, biztonságpolitikai kihívásokra, amelyekkel szembenéz az Európai Unió.
[00:17:20]Ühüm.
[00:17:21]Ez kőkeményen mutatja ezekre az országokra is, hogy a társadalmakban ezeket a problémákat érzékelik.
[00:17:27]És ebben, ahogy Fonder Lion beszélt az általános biztonságról, miért látnunk kell azt, hogy miközben az Európai Unió egy gazdasági közösség lenne, egy gazdasági ernyő szervezet rengeteg belső szabályozóval, az ellenfeleink, tehát Európa és az Európai Unió ellenfelei.
[00:17:49]Legyen ez szélsőséges iszlám, de legyen adott esetben nagyhatalmi megközelítésben Kína, az Egyesült Államok nem különálló országonként látja Európát, hanem valami olyan furcsa, és itt az ő gondolatukat próbálom lefordítani ilyen hibridként, amivel kapcsolatban ők attól tartanak, ami Európa lehet az elkövetkező években, évtizedekben.
[00:18:17]És ezzel kapcsolatban van félni valója ezeknek a nagyhatalmaknak, mert nyilván olyanfjta parításban lévő magára találó Európa nem jó az Egyesült Államoknak, nem jó Oroszországnak és nem jó Kénának sem.
[00:18:30]Tehát hogy ők így közelítenek ebben, amikor fölsorolja azt von der Len, hogy biztonságunk tekintetében közös amerikai függéstől mentes európai haderőre, fejlesztésre van szükség.
[00:18:47]Aztán utána a gazdasági kérdésekről, az energiáról, az energiafüggetlenségről beszél, hogy valójában vannak olyan nyomópontjai Európának, amelyek nagyon-nagyon fájnak.
[00:18:57]említetted, és remélem, hogy tudunk szót keríteni a Hormuzi szoros kapcsán, vagy a Baba Mandeb szoros kapcsán, hogy mi az, ami kihívások oldaláról itt van, ma is kopogtat a az ajtónkon a migráció tekintetében, a bonyolult működtetés tekintetében, amiben Európa egyszerűen olyan lassú, hogy hihetetlen.
[00:19:19]ebben érzékeli azt, és így ukrok vissza az alapkérdésedre, hogy a német választó nem tudja így megfogalmazni ezt, de érzi, merthogy biztonság tekintetében érzi a migráció problémáját, gazdasági tekintetben a versenyzés kapcsán, hogy Európa lemarad, érzi azt, hogyha megszűnik a munkahelye, ha gyárakat zárnak be, hogyha zötyögősen működik a német gazdaság, de akár a brit gazdaság, vagy a svéd gazdaság is.
[00:19:50]Tehát, hogy ezeknek a jelzéseknek nagyon-nagyon politológus és szakértő jellemzői szintjén nem foglalkozik a választó, de ezt érzékeli.
[00:19:58]És ezért mondom azt, hogy itt próbálnak okosságokat kitalálni, hogy volt az a bizonyos döntés, ami miatt ez így a német választók fejében megszületett.
[00:20:12]Szerintem ez önbecsapás és teljes egészében felesleges ennek keresése.
[00:20:17]Ez az egész problémakör, amit előbb vázoltam, ez mind egyben Ühüm.
[00:20:21]És ami a legkeményebb, ez az, ami szerintem a politikai vezetésnek és a középben lévő politikai vezetésnek Németországtól kezdve mindenhol fáj, hogy ez lelepleződés, egy olyan lelepleződés, amiben az derül ki, hogy nem most romlott ez el, ahogy a beszélgetésünk elején is mondtam, hanem ebben kőkeményen 10 év, 15 év vagy 20 év mulasztásai vannak benn az, amikor Merkel azt mondja, hogy gyertek, ugye, tehát fogadunk benneteket, és ehhez képest nincs felkészítve a német belső migrációhoz kapcsolódó rendszer arra, hogy azt a fajta migráns áradatot kezelni tudják.
[00:21:01]Ezek kőkeményen olyan kérdések, ami akkor abban a pillanatban a német társadalom számára nem volt érzékelhető, de mondjuk 8-10 évvel később már nagyon-nagyon keményen.
[00:21:12]De mondok más példát.
[00:21:14]tegnapi hír Olaszországban komoly intézkedéseket hoznak a tekintetben, hogy az iskolákban mit lehet például a muszlim diákoknak és mit nem, hogy elfogadhatatlan, hogy olyan zárt mikro közösségek jöjjenek létre, amiben valaki évek óta segélyeken él, évek óta ott él Olaszországban, és nem tud olaszul.
[00:21:42]Tehát, hogy hogy alapvető dolog, hogy aki nem képes ezeknek a pontoknak megfelelni, az menjen.
[00:21:49]És ebben a kérdéskörben most gondold el, és itt saját magam szempontjából is felvállalom azt, hogy adott esetben ennek a problémakörnek 8-10 évvel korábbi megközelítésében én magam is megengedőbb voltam.
[00:22:04]Komolyan?
[00:22:04]De az am például a bévándorlásra gondolsz.
[00:22:06]Igen, igen.
[00:22:10]Nem volt ennyire átlátható az 8-10 évvel ezelőtt, mennyire felkészületlen Európa ebben a témakörben.
[00:22:17]Talán azt is lehet mondani, hogy kicsit naiv volt, vagy nem is kicsit.
[00:22:18]Én nem a naivitást, tehát azt is, hogy amikor kormányok és államok működése kapcsán beszélünk valamiről, elfogadhatatlan politikailag, hogyha és nem bántani akarlak, de azt gondolom, hogy te vagy ebben most megengedőbb, merthogy egy kormányzat működésében, vagy egy állam működésében elfogadhatatlan, hogy azt lehessen mondani, hogy föltesszük a kezünket.
[00:22:41]Hát erre nem voltunk kész felkészülve.
[00:22:43]Hát drága barátaim, azért ültök ott, tehát hogy ez nem így működik.
[00:22:50]Az ami szerintem önbecsapás oldalról a politikai elit szempontjából jelen volt, de mondok mást.
[00:23:00]Ne csak a migráció vonatkozásában.
[00:23:03]Az amikor Donald Trump azt tudja mondani Európának, hogy nézzétek, akkor nem fogunk benneteket így támogatni.
[00:23:07]És ettől megrémül Európa.
[00:23:09]mutatja azt, hogy Európa megközelítésében az, amit gondoltunk saját magunkról biztonságpolitikai szempontból vagy erő szempontjából, az megint egyfajta önbecsapás volt, és ez nem naivitás.
[00:23:23]Szerintem ez abszolút két oldalra vezethető.
[00:23:26]Mind a kettő baj.
[00:23:30]Ha ezek a kormányzóelitek azt mondják, hogy nem tudtuk, tehát mi magunk se tudtuk, hogy ennyire gyengék vagyunk, hogy ennyire nem tudjuk működtetni az államot, hogy valójában migráció kapcsán nem tudunk ilyen mennyiségben feldolgozni embertömegeket most a feldolgozás alatt.
[00:23:49]Tehát ugye a beérkezésüket és a az ellátásukat csak adni tudunk, de ellenőrizni nem.
[00:23:56]kőkeményen ez egy belső olyan döntési probléma, ami elfogadhatatlan egy állam vezetése szempontjából.
[00:24:02]Vagy a másik, amikor azt mondják, hogy tudtuk, de ennek ellenére megtettük.
[00:24:08]Ez viszont kőkemény mulasztás.
[00:24:11]Ühüm.
[00:24:12]Ilyen szempontból.
[00:24:12]És ezért mondom azt, hogy ez az, amiben most egy nagyon furcsa helyzetet látunk, amiben szenved Németország is, és ami az én megközelítésemben, és én ezt mindig leszögezem, tehát én euroatlantista és Európa párti vagyok.
[00:24:31]Tehát az, amikor én biztonságpolitikailag elemzek, akkor van bennem, és ez most nem azért, mert hogy elfogult vagyok, hanem egyszerűen azért, mert gondolatiságom tekintetében én így látom a világot.
[00:24:44]És az, amikor én azt tapasztalom, hogy egy olyanfajta szélsőségesebb megközelítésű jobboldali párt erősödik és győz Németországban, amely párt azt gondolja, hogy közeledni kell Oroszországhoz energetikai szempontból, vagy most nagyon sarkítani fogok, nem így mondják, de tényleg, hogy érthető legyen, hogy hogy át kell gondolni.
[00:25:08]Ne adj isten még azt is meg kell fontolni, hogy Ukrajnát segítse-e Európa, vagy nem.
[00:25:13]Erre nálam abszolút megszólal az a fajta légvédelmi sziréna vagy vészcsengő, hogy ezt nem lehet hagyni, tehát hogy ez baj Európának.
[00:25:20]Elnézést, csak ugye itt jön a kérdés, hogy oké, de akkor mit kellene tenni ezeknek a hagyományos nagypártoknak?
[00:25:26]Mert ugye Német, ha mondjuk Németországról beszélünk, ugye országosan is az LD már vezet, igaz, hogy nem annyira, mint mondjuk a keleti tartományokban, de első helyen van.
[00:25:34]Ö igaz, hogy a választások legközelebb 2029 elején lesznek, hogyha addig nem bukik meg a Merck kormány.
[00:25:42]Igen.
[00:25:44]Hivatalosan.
[00:25:44]Tehát, hogy azért elég nagy a tét, és hogy mit kellene szerinted tenni.
[00:25:49]Most nem feltétlenül, hogy csak Németországra gondolok, hanem a egész Európára, vagy ahol ez a helyzet előáll, mit kellene tenni az a az úgynevezett nagy hagyományos pártoknak, amelyek gyakorlatilag zuhannak?
[00:26:02]Az amint mondtál 29 vonatkozásában azért csináltam ezt, mert szerintem rezeg a lét.
[00:26:06]Tehát az amikor hát hivatalosan ugye Merc azt mondta, hogy ő maradni szeretne, és hogy ők végigviszik a reformokat.
[00:26:11]Igen.
[00:26:11]Hát kérdés az, ezt tettem föl kérdésként a közösségi média oldalamon is, hogy meglesz-e az ereje, az a fajta politikai ereje, ami én azt gondolom, hogy elfogyóban van a választási eredmények kapcsán, és az, hogy valójában a németek ezzel kapcsolatban mit gondolnak.
[00:26:30]Ühüm.
[00:26:33]És én korán sem vagyok biztos, hiszen mondom tegnap délután tényleg bárki olvashatta és külföldi hírportálokon is, és német oldalakon is, hogy benne van a pakliban az, hogy Merc ilyenfajta választási kudarc után azt mondja, hogy lemond.
[00:26:46]Ehhez képest hozta azt a fajta döntését, hogy nem.
[00:26:49]Tehát és majdhogy nem szó szerint idézed, hogy ő viszi tovább a folyamatokat.
[00:26:54]Tehát erre bocsánat, hadd mondjam azt, hogy höhö, tehát ha tudja.
[00:26:57]Jó, tehát ezt tegyük hozzá, mit lehet tenni.
[00:27:04]Az első és legfontosabb kérdés szerintem az, hogy legyen egyfajta önmagában nézés mindenhol.
[00:27:14]Ennek bizonyos részeit én azt gondolom, Németország már teszi.
[00:27:17]Tehát ez amikor a a fegyverkezési program kapcsán vagy von derlen, amikor beszél múlt héten is, de már korábban is arról, hogy valójában Európa magára maradt, hogy Európának energetikai problémái vannak.
[00:27:30]Most nagyon egyszerű példákat hadd mondjak.
[00:27:36]Nagyon komolyan foglalkozik azzal Európa, hogy levájon, vagy az Európai Unió országa, hogy levájon Oroszország kőolaj és gáz energetikai rendszereiről.
[00:27:45]Ez részben sikerült, részben nem sikerült.
[00:27:49]Hadd hozzak egy példát Lengyelország kapcsán.
[00:27:54]A lengyeleknél ez a fajta leválás megtörtént, és átálltak nagyon komoly részben Szaudarábia szaarábiai olajra.
[00:28:04]Hát az ottani válság most megmutatta, hogy ez lehetett jó döntés, de nem volt 100%-osan biztos döntés.
[00:28:13]És most a lengyelek nagyon komolyan töprengenek azon, hiszen ez is múlt heti hír, hogy Szaarábia közölte, hogy a szeptember végi szállításokat nem fogja tudni hozni úgy Európának, és ez egyébként nem csak Lengyelországnak probléma, hanem hanem az egész Európai Unióban.
[00:28:28]Tehát innentől kezdve azzal kell szembenézni, hogy van egy olyan Európa, amely abszolút támaszkodott katonai és biztonsági szempontból az Egyesült Államokra.
[00:28:40]Van egy olyan Európa, amelyik nagyon kényelmesen, és itt megint visszajulkadunk ehhez a mulasztásos, amit előbb mondtam, témához.
[00:28:48]Hosszú évtizedeken keresztül strutcpitika, elalvás, teljesen mindegy, hogy melyik jelzőt használom.
[00:28:55]elfogadta azt, hogy Oroszország van, de jó, hogy van, de jó, hogy olcsón van, és azt lehet csinálni, amit akarunk.
[00:29:04]És egy ilyen kényelmes, langyos vizes helyzetben úgy úszkáltunk.
[00:29:08]Aztán ehhez képest, amikor Oroszország benyújtotta a számlát, és kiderült, hogy amögött a tevékenysége mögött volt egy az elsődleges szándék, az üzlet mögött volt egy másodlagos szándék, ami biztonságpolitikai szempontból érdekes volt, hogy hadd támadhassam meg.
[00:29:21]mondta Vladyimir Putyin akkor és ahogy akarom Ukrajnát, és ezzel kapcsolatban ti nem nagyon tudtok semmit csinálni, hiszen függésben vagytok.
[00:29:30]Hozott egy olyan helyzetet, amiben azt mondta Európa, hogy melyik a fontosabb?
[00:29:35]Az értékeink, a szuverenitásunk és az a fajta megközelítésünk, amiben nem engedhetünk egy ilyenfajta zsarolásnak.
[00:29:43]Csak erre megint csak, ahogy előbb mondtam, itt most Ladyimirí Putyin esetében mondta azt Ladyimir Putyin, hogy höhö hát azért nézzük meg, hogy ezt hogy tudjátok megoldani.
[00:29:52]Ühüm.
[00:29:54]És ez a fajta önmagában nézés szerintem hihetetlen zötyögősen működik Európában.
[00:29:59]Ühüm.
[00:30:00]Ezt ebben például mi sem jeleskedünk itthon, Magyarország, de más országok sem.
[00:30:09]És igazán a a nem a 10 évvel későbbi, tehát nem 2035-től tartok, ez egy kicsit furcsa, amit most mondok, hanem attól tartok, hogy az elkövetkező három évet hogyan fogjuk megoldani.
[00:30:20]És ezért mondom azt, most energiapolitikára, energiapolitikában, biztonságpolitikában hol van az?
[00:30:27]Hát a víz leverte szerintem az európai vezetőket, Dánia vezetőit biztos biztosan ugye Grönland kapcsán, amikor Trump elnök Igen.
[00:30:37]Hol ilyen kis amerikai zászlós, de volt ennél sokkal komolyabb, vagy az ő a ingatlanos megközelítés fogjuk és megvesszük Grönlandot.
[00:30:46]Ühüm.
[00:30:48]És és így nézett a az európai elit, hogy ez most hogy van?
[00:30:51]Tehát, hogy ez elképzelhetetlen volt, nem 10 éve, három évvel ezelőtt is.
[00:30:55]Abszolút.
[00:30:58]Minden, amit eddig gondoltunk magunkról, az változásban van.
[00:31:02]És minden egyes területen legyen ez oktatás az AI miatt, legyen ez energetika Oroszország és Irán miatt, legyen ez biztonság az Egyesült Államok miatt, legyen ez egészségügy az előregedő európai társadalmak miatt.
[00:31:17]Más válaszokra van szükség.
[00:31:21]Ühüm.
[00:31:23]Ebben vannak részterületek, például a haderőfejlesztés tekintetében, amiben azt gondolom, hogy Európa hozott döntéseket.
[00:31:29]Nagy kérdés, hogy ez kapacitás oldalról hogyan fogja végrehajtani.
[00:31:33]Ebben megint amit mondtam neked, tehát ha meg tudja oldani az elkövetkező három évben, akkor én nem félek az ötödik évtől, mertogy van miből, van mivel megvédeni az országainkat.
[00:31:47]vagy a haderőreformban ugye a humán erőforrás részben.
[00:31:49]Nézd, ha Németország ténylegesen a terveket tudja hozni, és megugorja azt, aminek keretében Németország hadereje emelkedik létszámbon és technikai oldalról is, akkor Európa nagyobb biztonságban lesz.
[00:32:06]Na de ahhoz ezt meg kell tenni.
[00:32:06]És ezzel van a baj, merthogy a szembenézés sem megy mindig.
[00:32:12]És amit te föltettél kérdésként, a hogyan sem egészen másfajta Európára van szükség, nem az Európai Egyesült Államokra.
[00:32:20]Egyébként ebben nagyon sok vitám van itthon, például baloldaliakkal, akik nagyon komolyan hisznek abban, hogy egy Európai Egyesült Államokra lenne szükség.
[00:32:28]Én azt gondolom, hogy ez abszolút korai.
[00:32:30]Tehát lehet, hogy 100 év múlva lenne egy jó válasz, de hogy most nem ez a válasz, ez fix.
[00:32:37]Az, hogy egyébként egy olyan működésű Európa legyen, amelyben vannak olyan témák, kicsit a monarchia időszaka jön vissza, tehát amikor a hadügy, külügy egy olyan centralizált és az unió tekintetében vagy össze-európai és ebben ez is nagyon érdekes, ha megnézed, vagy biztos meghallgattad a Merkel beszédét, ugye a Merkelnek van egy olyan megközelítése, hogy biztonság tekintetében van az Európai Unió egyszer De egyébként van az Európai Unión kívüli rész, nem NATO-ról beszél, mert ebben benne van Ukrajna, benne van az Egyesült Királyság, benne van Norvégia egy egészen másfajta katonai fejlesztési oldalról, hogy ebben szükség lehet arra, hogy nem az ötödik cikkeit említette ugye, hanem a negyedik cikkeit, amiben ugye arról van szó, hogy közösen döntenek abban, hogy milyen válaszlépéseket adnak, hogyha valamilyen fajta fenyegetés érkezik.
[00:33:32]A fenyegetés tekintetében ez elsősorban a hibrid háborús megközelítés az, amit látunk Oroszország oldaláról, ami egyébként ténylegesen veszélypórás, de nem lövöm le, mert ugye erről erről majd beszélünk.
[00:33:45]Igen, ezt erre akartam ávezni, de igen, igen, bocsánat.
[00:33:47]Tehát, hogy de föltettél egy nagyon fontos kérdést.
[00:33:49]A hogyan a hogyanban ez van, hogy az, amit ha visszaemlékszel és amit mondtam, hogy az ellenfelei Európának és az Európai Uniónak nem úgy látnak bennünket ilyen nemzetállami megközelítésben.
[00:34:04]És ha ők nem így látnak bennünket, akkor mi sem láthatjuk most már mindenben így magunkat.
[00:34:12]Ühüm.
[00:34:13]És ezért mondom, hogy ez egy ez a legrosszabb, ez a köztes állapot, mert könnyű úgy, amikor ez egy Európai Egyesült Államok, van egy szövetségi rendszer, van egy szövetségi hadsereg, van egy szövetségi költségvetés.
[00:34:25]Minden évben ez ketyeg, vannak szövetségi alkalmazottak, mint ahogy az Egyesült Államokban láttuk.
[00:34:35]Vagy van a másik, amikor azt mondjuk, hogy könnyű, olyan szempontból nemzetállamok vannak, mindenki azt teszi, amit tud.
[00:34:40]Ő ezzel barátkozik, ő azzal barátkozik, a kettő között vagyunk.
[00:34:45]És ebben szerintem ez a ez a legnagyobb probléma.
[00:34:48]És ezért mondom azt, hogy a hogyan megoldása szerintem az, hogy ezen a két területen a külügy és a a hadügy területén és ehhez kapcsolódóan tehát a a külpolitika és a biztonságpolitika tekintve és a nemzetbiztonság tekintetében kell közös európai megközelítés.
[00:35:05]Ez nagyon fáj.
[00:35:08]Ühüm.
[00:35:08]Merthogy hát most gondold el egy francia vagy egy német katonai megközelítést, vagy egy német lengyel közös katonai megközelítést, nem NATOról beszélek, hanem hanem európai fejlesztések vonatkozásában, hogy ez milyen pénz, ez mennyire más gondolkodás mód teljes egészében más megközelítésre van szükség.
[00:35:30]És ennek kapcsán van az, aminek amit előbb mondtam, hogy hogy aggódom, merthogy ezekben a témákban például a szélső jobb, vagy szélsőbb jobb így így így így pontos teljesen más gondolatiságot mond.
[00:35:45]Ö az egy akkor itt itt lehetne a francia példát is mondani példa.
[00:35:51]Igen.
[00:35:51]Igen.
[00:35:51]Tehát az amikor azt tehát hogy valahogyan nem a közbülső megold így érzékelem, ez az én véleményem.
[00:35:56]nem a közbülső helyzetre, ami most van, akarnak megoldást, hanem a régebbi megközelítésben, a nemzetállami megközelítésben gondolkodnak.
[00:36:05]Én azt gondolom, hogy a nemzetállami megközelítés az elmúlt.
[00:36:12]Ühüm.
[00:36:12]Az, ami ez az Egyesült Európa és Európai Egyesült Államok, ez meg még nincs, meg nem is tud lenni.
[00:36:21]Nagyon érdekes példát hoztam ezekben a vitákban, hogy amikor mondták, hogy hogy hát a szövetségi rendszerben hogyan működik az Egyesült Államok.
[00:36:30]Mondom, nézzétek meg egyáltalán például a bűnüldözés, ugye én biztonságpolitikával és a rendészetpolitikával is foglalkozom.
[00:36:36]A rendészetpolitikának egy nagyon fontos része, ugye a törvényi rész.
[00:36:39]Mi az, amit üldözöl?
[00:36:43]És ebben például az Egyesült Államokban az 1800-as évek, de a 1920-as évekig, sőt még a szesztillalom időszaka is abszolút hozt, hogy ebben az államban ezt lehetett, abban az államban ezt nem lehetett, és innentől kezdve ami ahol nem lehetett, egy állammal arrébb mentél, és minden rendben volt.
[00:36:59]Nem tudtak kergetni, üldözni, semmit nem tudtak veled csinálni, hogy szövetségi törvényekre volt szükség, hogy szövetségi bűnüldözésre volt szükség.
[00:37:08]Ez lett ugye az FBI.
[00:37:12]Ühüm.
[00:37:12]És ennek időbeni részét, ha végigné, súlyos évtizedekről beszélünk.
[00:37:20]Hogyan lehetne ezt?
[00:37:20]És ennek kapcsán most bocsánat, hogy elkalandozok, de a rendészetpolitika kapcsán, ugye az európai korrupcióellenes ügyészség tekintetében is, hát ez is gyerekcipőben jár, könyörgöm.
[00:37:32]Tehát, hogy nagyon sok témában azt nem értik azok, akik azt a megközelítést vallják, hogy kell egy Európai Egyesült Államok, és akkor minden rendben lesz.
[00:37:40]Hát ennek az ideje évtizedekben volt, korábban is mérhető.
[00:37:46]Miért gondoljuk azt, hogy mi itt Európában gyorsabbak tudnánk lenni?
[00:37:47]És ebben a közbülső helyzetben van, ezért mondom azt, ez a fajta két területen külügy és biztonságpolitika és nemzetbiztonság, amiben szerintem valahogy egységes nyelvezetet kell találni.
[00:38:02]Ez lehet egyfajta válasz.
[00:38:03]Én ezt gondolom.
[00:38:03]szóba hoztad már Oroszországot, akkor gyorsan át is eveznék erre a témára, mert szerintem ez fontos, és tudom, hogy ez egy nagyon populáris kérdés, de szerintem a a közembereket ez eléggé izgatja, és részben azt hiszem úgy fogalmaztál, hogy egy esetleges támadásra föl kell fölkészülhet Európa.
[00:38:25]Most nem tudom pontosan így mondtad, de e a lehetőségek közt említettél egy Igen.
[00:38:30]Tehát, hogy ez ez lenne a kérdésem, hogy szerinted van-e arra reális veszély, hogy a NATO és Oroszország között, amely között hát gyakorlatilag egy ilyen proxiháború már nyilván zajlik, talán lehet ezt mondani, de azt abszolút mondhatod, hogy ez egy nyílt háborúvá fajuljon, kicsit máshogy föltéve a kérdést, szerinted van-e arra reális veszély, hogy Oroszország most a hibrid hadviselésen túl mondjuk megkóstol, megtámad egy NATO tagállamot?
[00:38:58]Jelen pillanatban nem.
[00:38:58]De mivel van probléma?
[00:39:05]Ez a papírforma, ez ami nem számol az emberi hibákkal, az emberi vágyakkal.
[00:39:10]hadd hozzak egy konkrét példát, és akkor megérted, az elmúlt nem egy hét, hanem szerintem az elmúlt három hét történései kapcsán Lengyelország vonatkozásában egyre többször éli meg azt az ukrán határhoz közelélő lakosság, például az elmúlt egy hétben, hogy annyira közel zajlanak az orosz katonai támadások az ukránlengyel határhoz.
[00:39:35]Sőt, bizonyos helyzetekben az is megtörtént, hogy történ átsodródtak, vagy becsapódtak roncsok.
[00:39:44]Volt olyan, amikor egyébként ezek ukrán eszközök voltak, volt amikor orosz eszközök, ami miatt megszólaltak a légvédelmi szirénák, tehát a lakosságot figyelmeztették, légtérzárat rendeltek el, a lengyel légierőnek fel kellett szállni és fel kellett készülni olyan műveletekre, aminek keretében elképzelhető volt, hogy most én fogalmazok így, hogy átsodródás, tehát nem támadás történik, de valamilyen baj.
[00:40:15]Ennek mértéke és ennek a hatássorozata az elmúlt három hétben vezetett oda.
[00:40:21]Erről voltak nagyon érdekes cikkek a lengyel sajtóban, ami miatt az abban a térségben élő lengyel lakosság azt mondja, hogy kvázi egyre inkább benne vannak a háborúban.
[00:40:32]Tehát ők nem úgy érzékelek, legalábbis érzéki nem így van.
[00:40:37]Tehát, hogy az a az alapválaszom az ami és és ha megkérdezed egyébként a az itthon dolgozó normális biztonságpolitika most a normális, tehát hogy most tehát jó értelemben tehát realitások talaján álló biztonságpolitikai szakértőket, mindenki ezt válaszolta volna, mint én, hogy nem elképzelhető, de ott van az emberi érzés rész és benne van, és akkor az emberi érzésről menjünk át a hiba oldalára.
[00:41:06]Ühüm.
[00:41:07]Ezek a hadműveletek és ezek a rendszerek okozhatnak olyan problémát, amiben dehogy akarja Oroszország megtámadni, mondjuk a balti államokat vagy Lengyelországot, dehogy akar a légvédelmi rendszerek működése kapcsán olyan zavarást működtetni, ami miatt mondjuk lezuhan néhány polgári repülőgép.
[00:41:28]Ugye ezek kockázata megvan?
[00:41:31]Abszolút történt már olyan, ha visszaemlékszel, ugye 2014-ben vagy 15-ben, amikor az a malá gép lezuhant, azt se akarta senki lelőni.
[00:41:40]Ennek ellenére több százan meghaltak civilek, nyugatiak és hollandok, malályok.
[00:41:45]Igen.
[00:41:49]Tehát a hibarész abszolút benne van.
[00:41:49]És hogy ennek Ühüm.
[00:41:52]a sodródási iránya és az a fajta válasziránya, amiben azt mondja egy balti állam, vagy azt mondja Lengyelország, hogy eddig ésne tovább, vagy azt mondja Finnország, vagy azt mondja az Egyesült Királyság, amikor érzékeli, hogy azokat az adatt kábeleket, amelyek a tenger mélyén mennek, megcsapója, lehallgatja, vagy megrongálja Oroszország, de hogy akarta megrongálni az a tenger alattjáró, ami ezt a hírszerzés tevékenységet folytatja, csak túl jól sikerül az akció.
[00:42:25]És utána én elhiszem, hogy ízekre szedik azt az orosz kapitányt Oroszországban, hogy mekkora hülyeséget csinált.
[00:42:34]De ennek ellenére a baj megtörtént.
[00:42:36]Az a baj, hogy rengeteg helyzet és rengeteg olyan pont van a világban, Tajwanban, Hormuziszorosnál, a Közelkelet más régióiban, Libanonban, Szíriában és Ukrajna és a balti térségben és az Északi Államoknál, ahol ez a fajta hibalehetőség jelen van.
[00:42:55]És az, amit mondasz, ennek egyik része a proxi háborús rész, ami konkrét háborús valami.
[00:43:04]Ühüm.
[00:43:04]De ténylegesen ebben a háborúban úgy mi fizikai erő oldaláról nem vagyunk bennem, de hihetetlen módon billeg ez a rendszer.
[00:43:13]És van az, amit én mondtam, és így pontos, hogy én nem nyílt háborúról, hanem hibrid háborúról beszéltem.
[00:43:18]A hibrid háború az pont azért rossz, mert ebben a helyzetben Oroszországnak van egy olyan érdeke, hogy valahogyan el kéne fárasztani Európát és a nyugati társadalmakatüm.
[00:43:31]Ennek egyik része az, amikor egyszerűen az európai társadalmak azt mondják, és itt vagyunk az AFD-nél, hogy nem akarom, hagyjanak már bennünket békén ezzel az egész ukrán háborúval.
[00:43:42]Én boldogan nyugodtan akarok élni.
[00:43:44]És nagyon nehéz politikai szempontból azt fenntartani, hogy nézd, az amit teszünk, azt azért tesszük, hogy öt év múlva, 10 év múlva a most jobban érdekli az embereket.
[00:43:56]És a hibrid hadviselésben, a fake newsokon keresztül, különböző félretájékoztatásokon keresztül ebben zseniálisan működik.
[00:44:04]Most a zseniális nyilván idézőjelben Oroszország.
[00:44:06]Ezek így együttesen hozhatnak olyan egyre szigorúbb válaszokat a NATO oldaláról, amelyben egy NATO ország, legyen ez Németország, vagy legyen ez Litvánia, azt mondja, hogy húzzatok innen a fenébe, és ne csináljátok ezt társadalmainkkal, mert a társadalmi stabilitásunkat ezzel rongáljátok, és ezt nem fogjuk megengedni, és ez ho viszontlépéseket, és ennek vannak olyan részei, amikor azt látod, hogy hírszerzőket utasítanak ki pro és kontra, mint például amit Magyarországon is láttunk.
[00:44:38]De ugyanez vonatkozhat Lengyelországra ész Olasz Oroszországra.
[00:44:40]Tehát, hogy ez a fajta iszabbirkózás, tehát bocsánat a példámért, ez a mindennapjaink egyre jellemzőbb valamije, és ebben én azt gondolom, egyre magasabb a kockázat.
[00:44:56]Ühüm.
[00:44:56]És ugye itt adódik a kérdés, és ez megint szerintem egy olyan megint kicsit populista kérdés, de szerintem az emberek többségét érdekli, hogy oké, de mi itt itt vagyunk mi, Magyarország, ugye nyilván egy bizonyos kötött pályán mozgunk, hiszen EU tagok vagyunk, NATO tagok vagyunk.
[00:45:14]Mitene tennünk ilyen szempontból?
[00:45:14]Mit kellene tennie a magyar kormánynak biztonságpolitikai szempontból?
[00:45:17]Jó úton halad-e mondjuk a Tisza kormány?
[00:45:20]Most gondolok a Oroszország politikája, Ukrajna politikájára egyáltalán milyen mozgásterünk van és hogyan lehet azt szavatolni.
[00:45:29]Most megint egy kicsit populista leszek, hogy Magyarország ebből az egészből ki kimaradjon.
[00:45:38]Hátulról haladok így visszafele.
[00:45:42]Hát rossz hírem van.
[00:45:42]Mindenkinek nem tudunk kimaradni belőle.
[00:45:43]Tehát aki politikai üzenetben azt fogalmazza meg, hogy Magyarország ebből az egész világméretű és egyébként és be tehát bolygó, ezen belül Európa, de hatások tekintetében közelkelett, tehát amit előbb fölvázoltam, ki tud maradni azzal, mert ügyesen és jól politizál, vagy mindenkivel jóban van, és és ebben az egyensúlyozós politikáre utaltam, hogy van-e ilyen szerintem ilyen.
[00:46:12]Hát lehet ezt mondani.
[00:46:14]Aha.
[00:46:16]Szerintem az Orbánkormányzat bizonyos szempontból mondta ezt.
[00:46:19]Ühüm.
[00:46:20]De ez nem tartható.
[00:46:20]És ennek két iránya van.
[00:46:23]Ö azt gondolom, hogy az ormánk kormányzatnak az egyik legnagyobb baja nemcsak gazdasági és hanem biztonságpolitikai szempontból.
[00:46:34]És a 2026.
[00:46:37]április 12-ai kudarcnak is az egyik fontos ismérve volt, ugyanúgy, ahogy mondtad, hogy Németország kapcsán, hogy menjünk végig, hogy mi vezetett oda.
[00:46:47]Itt is ugye elkészült, és ebben ez szerintem egy fontos pont, hogy valójában Magyarország magára maradt.
[00:46:55]Magyarországnak szüksége van a szövetségesi rendszerben, mind az Európai Unióra, mind pedig a NATOra.
[00:47:02]Ez, aki ezt megint csak úgy mondja, hogy Magyarország szuverén államként és a szuverenitás alatt azt érzi, hogy mindenkitől függetlenül meg tudunk állni a saját lábunkon, az önbecsapás a köbön, sőt hazugság.
[00:47:17]Ühüm.
[00:47:18]Ebben én azt gondolom, elfogyott a türelme Európának, Magyarország különutas politikájában.
[00:47:24]Egyrészt elfogyott azért, mert nagyon-nagyon sok döntés kapcsán tényleg a küllők közé botot nyomott az Orbánkormányzat.
[00:47:33]Ezt lehet csűrni, csavarni, hogy ezt miért tette?
[00:47:36]Én végeredmény tekintetében nézem.
[00:47:38]Csak egy példát hadd mondjak.
[00:47:40]2023 májusa a nyári offenzíva előtt van az ukrán hadsereg és lőszerszállítások tekintetében kérdések, időhúzás és nagyon komolyan a magyar kormányzat ott olyan másfél két hónapos késést tudott a rendszerbe becsempészni, amin keresztül ez a lőszerutánpótlás hiányzott Ukrajnának.
[00:48:03]meggyőződésem, hogy azért nem mosolyogtak Kievben.
[00:48:06]És az, hogy a magyar ukrán viszonylatban ez egy ilyen vitát hozott, ez például egy fontos eleme volt.
[00:48:16]Számtalan ilyen tekintetben láthattunk ilyen lépéseket.
[00:48:19]De van a másik, amikor az a megközelítés, hogy a szuverenitás valójában átcsap egy önfeladásba, amikor azt mondja egy ország, hogy minden tekintetben az, ami a fősodorvonal, mi azt a nyomvonalat követjük még akkor is, ha ez a saját nemzeti megközelítésünkben, mondjuk az energetikai szektorban bajt okoz.
[00:48:43]Hogyan mondhatná?
[00:48:46]És ebben egyébként az Orbánkormányzatnak igaza volt, hogy Magyarország így egy csettintésre, nyilván a lengyeleknél most megint sarkos, hogy a lengyelek sem egy csettintésre váltak le, de hogy Magyarország ezt képes megtenni, hogyan tenné meg.
[00:49:01]Nincsenek tengeri határaink, nem megyek ebbe bele.
[00:49:05]Szerintem a nézők ezt pontosan tudják, meg ezt hallhatják az utóbbi másfél évben, és ebben van objektív igazság.
[00:49:11]Nézzük meg, ha kicsit, ahogy látom a gondolatmenetedben, az elmúlt egy-két hét az, ami így így adatok oldaláról itt van, az elmúlt hét eseménye volt.
[00:49:22]Úgy néz ki, alá fogja írni Donald Trump azt a rendeletet, amit megszavazott az amerikai kongresszus, ami ugye a 100%-os büntetővámot azokra az országokra kiróhatja az ő ugye Kínára és Szindiára.
[00:49:39]Így van.
[00:49:39]de Törökországra is, tehát hogy itt több más ország is van, amely országok azon keresztül, hogy orosz olajat vásárolnak, tulajdonképpen áttételesen támogatják az Ukrajna elleni háborújában Oroszországot.
[00:49:50]Ebben benne vagyunk mi is.
[00:49:57]Nem véletlen, hogy az Orbán kormányzat ettől tartott, és hogyha visszaemlékeznek, aki így egy kicsit külpolitikai szempontból jobb szimattal vagy jobb emlékezettel rendelkezik, nem 100%-ról indult ez a történet, hanem 500%-ról, hogyha visszaemlékszel.
[00:50:10]Tehát ugye innen indultunk.
[00:50:13]Én akkor is mondtam, hogy ez ez komoly baj lehet, de ez most törvényi oldalról végigmegy az Egyesült Államokban.
[00:50:22]Erre hogyan lenne az a válasz Magyarország részéről, amikor még nem tartunk ott, hogy fegyelmezetten, tudomásul vesszük ezt az európai fősodolvat, és levállun.
[00:50:31]Ühüm.
[00:50:33]Ebben kell egy átmenet, hogy hogy ha azt kérdezed tőlem, hogy azt gondolom, hogy függetlenedni kell-e Oroszországtól, azt mondom, hogy igen.
[00:50:42]Ühüm.
[00:50:43]Ha az a kérdésed, hogy ezt most azonnal tegyük meg, azt mondom, hogy kezdjük el.
[00:50:48]De az, amikor az az elvárás és ebbe az irányba mozdulna egy politikai erő Magyarországon, hogy ezt mi azonnal megtesszük, és Ühüm.
[00:50:56]az megint csak önbecsapás, és a választónknak a becsapása valahogyan az, ami az európai országokban nehezen, de több témakörben működött, hogy a ló egyik oldaláról ne essenek át a másik oldalára, ez Magyarországon nem megy, és nem most, hanem jó pár évtizede.
[00:51:15]Ühüm.
[00:51:16]Ezt érzem.
[00:51:16]Ö problémaként az szerintem kudarcot vallott, amit és ez Orbánék választási vereségében benne van, hogy a szövetségesi rendszertől így leváltunk.
[00:51:28]Bocsánat, erre van egy nagyon egyszerű példám, amikor arról beszél Orbán Viktor, hogy volt-e a választásokban beavatkozás.
[00:51:35]Persze, hogy volt.
[00:51:35]Hát onnantól kezdve, hogy Szártó Péter beszélgetését olvashattuk, hallhattuk, azt nyilvánvalóan nem egy újságíró tudta megszervezni.
[00:51:45]azt nyilvánvalóan egy külföldi titkosszolgálat tette.
[00:51:47]A külföldi titkosszolgálat pedig a politika kérésére úgy ébredt egy reggel, hogy átadja egy magyar újságírónak, vagy adott esetben egy újságíró ugye egy nyugati titkos szolgálat.
[00:51:59]Most ne konkretizáljunk.
[00:52:02]Így van.
[00:52:02]Így van.
[00:52:02]Tehát innentől kezd De ez ne csodálkozzunk.
[00:52:04]Tehát amikor például Köccsén Orbán Viktor szétteszi a kezét és azt mondja, hogy német, francia, brit titkoszolgálatokat vél felfedezni, akkor tegyük már hozzá, hogy azért aktiválódtak ezek a szolgálatok, mert több esetben Magyarország olyan döntést hozott, amely egyébként a szövetségesi érdekkel szembent, és a szövetségesi érdekekben ezek az országok is védekeznek, mi csodálkozunk.
[00:52:32]És itt jön az, amit itt mondtam.
[00:52:32]érted azt a fajta megközelítést, amiben azt szeretném mondani, hogy van igazság abban, hogy ne hatalmas nagy öyüttműködésben, önfeladásban működjön Magyarország, de az sem működik, hogy olyan nagyhatalmi törekvéseket támogat, ami a szövetségeseinkkel szembegy, és ebben kellene megtalálni a középutat.
[00:52:55]Ez jelen pillanatban szerintem nem működik egyik magyar politikai erőalában.
[00:53:04]Jó, de éppen ezt akartam kérdezni, már részben értetted, vagy részben már érintetted, elnézést, hogy hogy akkor most például a magyar a magyar kormány, úgy értem, Magyar Péter kormányának a külpolitikája, biztonságpolitikája mennyire hoz szer hozott szerinted eddig az eddigi jelzések, lépések alapján éles váltást?
[00:53:23]mennyire tudja mondjuk elnyerni a NATO, illetve az EU bizalmát, hol tartunk ebben a folyamatban?
[00:53:29]Szerintem bizalom öleg van.
[00:53:34]Ühüm.
[00:53:34]Tehát ezt ez nem az elmúlt hetekben volt, hanem a nyáron most vagy júliusban, vagy augusztusban nem emlékszem pontosan.
[00:53:39]Ugye volt a NATO csúcs Törökországban.
[00:53:42]Én azt gondolom, hogy ott, ahogy fogadták Magyar Pétert, tehát ez a fajta nyitottság megvan, és ez egy kemény jelzés a Fidesznek, hogy hogyan felejtették el egy pillanat alatt Orbán Viktort.
[00:53:58]De ezt most ne csűrjük csavar, hogy ezek érdekek, tehát hogy ez nem szeretlek, nem szeretlek hozzáállás.
[00:54:05]A kérdés az lesz, hogy az elkövetkező időszakban milyen irányba indul el a magyar külpolitika.
[00:54:10]Ebben vannak látványelemek és vannak olyan szakmai elemek, amelyek ellenőrzési oldalról szerintem megfelelő visszajelzést adtak a nyugati országoknak.
[00:54:27]Itt is visszafele.
[00:54:27]Mi az, ami konkrét jelzésben én azt gondolom, hogy tetszett?
[00:54:31]Például a 10 orosz üüm hírszerző kiutasítások.
[00:54:36]Ennek ideje volt, merthogy ezt megtették már 2022-ben.
[00:54:40]Ennek egyébként nyilván ez egy nagyon jó gesztus az unió fele, az uniós tagállamok fele, a NATO fele is talán, de viszont ennek egyébként van, hogy mondjam kockázata.
[00:54:50]Te, tehát erre Oroszország mit válaszolhat?
[00:54:53]Vagy egyáltalán Oroszországnak vagyunk mi annyira fontosak, hogy erre egy keményebb választ adjak?
[00:54:59]Van kockázata és lesz válasz.
[00:55:01]Ühüm.
[00:55:01]Azt gondolom, hogy kemény válasz lesz azért, mert nem engedheti meg Oroszország magának azt, hogy ezt így hagyja.
[00:55:07]Ühüm.
[00:55:08]Egy olyan hiánypótlás, nevezzük így, amelyet a balti államok, Lengyelország és más nyugati országok is 2022-ben, és azt követően is folyamatosan megtették.
[00:55:19]Ezt ne legyintsük le, mert katonai nemzetbiztonsági együttműködésben a szakemberek szintjén ezt értékelik.
[00:55:27]Tehát ezért mondom azt, hogy ez egy konkrét lépés volt, hogy lám nálatok volt eddig egy irány, és bátran fölvállaljátok azt, hogy emiatt lesz egy viszont pofon majd Moszkva részéről.
[00:55:40]Általános energetikai szempontból.
[00:55:40]Én azt gondolom, hogy kényszerpályán van Magyarország.
[00:55:44]Tehát itt lehet ütni a falat, vagy lehet verni a kommunikációs tamtamdobokat, hogy itt nagyon-nagyon gyors változások lesznek.
[00:55:52]Én azt gondolom, hogy nem.
[00:55:54]Hadd mondjak erre egy konkrét példát.
[00:56:00]évig eldől, hogy lesz-e Paks 2.
[00:56:00]Ugye kapitány miniszter urat idéztem.
[00:56:04]Hát szerintem ebben nekünk nincs annyira Ühüm.
[00:56:10]saját pályánk, és nem szuverenitás oldalról értem, hanem olyan szempontból értem, biztonságpolitikailag és energetikai biztonsági oldalról, hogy szerintem szükség van a bővítésre.
[00:56:22]És ebben Magyarország oldaláról, aki ezt nem érti a nyugati országokban, hogy Magyarország elhelyezkedése geopolitikai sajátosságai miatt kényszerpályán van, az nem érti a magyar politikát.
[00:56:34]És az, aki ezzel kapcsolatban azt követelné áttételesen Magyar Péteréktől, és itt ugye ez egy döntési pont, hogy ezt Magyar Péterék felvállalják vagy nem.
[00:56:44]Ha nem vállalják föl, akkor piszkosul rossz döntést hoznak.
[00:56:49]Ühüm.
[00:56:49]ö szakmailag is, és szerintem társadalompolitikai szempontból, ami megbosszulja magátm, de valójában nem nagyon van ezen a területen nagyon nagyon nagyon nagy mozgástere álláspontom szerint Magyarországnak az elkövetkező egy-két évben biztosan.
[00:57:06]Üüm, ezzel kell szembenéznünk.
[00:57:07]És ez az, aminek tekintetében a kérdés az az, hogy hogyan tudjuk azt a fajta ilyen egyensúlyozó politikában tényleg patikamérlegen kiszámolni azt, hogy ebben tudunk úgy segíteni, hogy azért az Európai Uniós források érkezzenek Magyarországra, ne történjen az elvágás, amit Orbáné alatt tettek.
[00:57:29]De közben ebben az egyensúlyozásban azt is elérjük, hogy mondjuk az energetikai szektorban maradjon olyan fajta mozgásterünk, amiben mondjuk az Egyesült Államok nem sújt bennünket egy laza 100 millió vagy 100%-os büntetővámmal.
[00:57:51]Ez egy nagyon nehéz terület.
[00:57:51]És ebben én azt látom, és ezért mondom, hogy erre rossz politikát folytatott az Orbánkormányzat, a Tiszapártnak pedig, vagy a Tiszakormányzatnak meg szerintem ez a fajta egyensúlyozási tudása nincs még meg.
[00:58:08]Ez tapasztalat.
[00:58:10]Ühüm.
[00:58:10]Ez egy ez ez nagyon hiányzik, és én per pillanat ezt nem látom.
[00:58:13]Ez aggodalommal töltel.
[00:58:16]Tehát ez már hogy a tapasztalat úgy érted, hogy nincsenek meg a megfelelő személyek, akik ezt képviselni tudják, vagy még a vagy mi az, ami hiányzik?
[00:58:26]Egyrészt hiányzik az a fajta mély kapcsolatrendszer, amely az ő oldalukról kialakításra került volna az elmúlt 10-20 évben, hogy azokat az embereket tudják, most sarkosan fogalmazok egy telefonnal megszólítani, akik ezekben a döntésekben súllyal bírnak.
[00:58:39]Nem a nem a top vezetők, hanem azok a háttérszakértők, akik ö tudják csitítani azt a fajta megközelítést, amikor olyat kérnek Magyarországtól, amit Magyarország valójában nem képes végrehajtani.
[00:58:54]Nem azért, mert nem akar, nem tud.
[00:58:56]Óriási különbség van a kettő között.
[00:58:59]A másik, hogy ez egy nagyon komoly tárgyalási tudás.
[00:59:06]Tehát az, amikor te rá tudsz beszélni egy partnert, hogy értse meg az érveidet, hogy az érdekeidet tudd érvényesíteni, hogy legyenek olyan fogólapjaid, aminek keretében azt mondják, hogy helyed van az asztalnál, és értjük, Orbánnak a fogólapjai Moszkván keresztül, Washingtonon és Pekingen keresztül vezettek, és bizonyos témákban ezek jó fogólapok voltak, csak azt eredményezték, amit előbb mondtam, hogy elfogy fogyott a levegő.
[00:59:35]Ha ezt a fajta politikát akarná követni Magyar Péter, szerintem ez abszolút kudarc lenne.
[00:59:41]Ühüm.
[00:59:42]A gondom az, ez az én véleményem, hogy nincs nincsenek fogólapjaink.
[00:59:45]Nem tudjuk a saját politikánkat, a saját védelmünket ebben a fajta diplomáciai megközelítésben megfelelőképpen hangsúlyosan megjeleníteni.
[00:59:54]Ez a baj.
[00:59:57]Ühüm.
[00:59:57]Hát mondjuk erre, hogy azért még van pár évt feltételezem, hogy azért csak ezek mostani problémák.
[01:00:01]Én ezt így látom.
[01:00:03]Igen, ez ez mondjuk valóban ellentmondás.
[01:00:05]Erről még lehetne egy csomót beszélni, de lass szerintem még van öt percünk és két témát beígértem az elején.
[01:00:12]Nem, nem, ez én ez mind érdekes volt szerintem, amiről beszéltünk, de beírgértem két témát, és te is említettél, hogy az egyikről mindenképp szeretné beszélni.
[01:00:19]Az egyik, ami hát mégis csak voltak Oroszországban választások, azt lehet mondani, hogy ezek papírforma eredményt hoztak, hiszen eleve a háború ellenes pártokatok ugye el sem indulhattak.
[01:00:29]Gyakorlatilag a kormányzó egységes Oroszország vezet a mostani adatok szerint ilyen 50%, illetve utána a kommunisták, demokrata, pár satöbbi.
[01:00:39]Ezek ugye mind gyakorlatilag támogatják a Putytin politikáját.
[01:00:44]A részvételi arány 57% mindenki tudja, nyugati jellemzők ezt ugye gyakorlatilag nem szabad választásként értékelik.
[01:00:52]Szerinted van-e ennek bármi jelentősége?
[01:00:55]Van-e ennek bármi üzenete ezeknek a parlamenti választásoknak?
[01:00:59]illetve ez milyen lépésekre bátoríthatja fel úgymond Putyint?
[01:01:05]Mivel fogy az idő, egy szóban válaszolok, magabiztosság ezt hozza Putyinnak.
[01:01:10]Ez az egész választás nem szólt másról.
[01:01:12]Az, hogy volt-e, tehát hogyha beszélgettünk volna szombaton, és felteszed nekem kérdésként, hogy várok-e valami földszamlásszerű változást oroszol?
[01:01:22]A válaszom az lett volna, hogy nem.
[01:01:23]Tehát aki aki ilyenbe gondolkodik, az naív.
[01:01:28]De annak a mértékét, hogy az orosz társadalom mit jelez vissza, ez szerintem Putyinéknak is nagyon-nagyon fontos volt, merthogy egyfajta, nem mondanám, hogy végha hajrájába, de egy nagyon komoly pontjához ért ez az orosz-ukrán háború.
[01:01:48]Ühüm.
[01:01:49]Az, ahogy eddig folyt, most már ugye az ötödik évben vagyunk, ez nem mehet így tovább.
[01:01:54]Oroszország el akarja dönteni az elkövetkező.
[01:01:56]Én azt mondanám 10-12 hónapban ezt a háborút.
[01:02:01]Na, ez egyébként tök érdekes, hogy mit jelent az, hogy eldönteni azt, amin keresztül Ukrajna elfárad ebben a háborúban mind veszteségek oldaláról.
[01:02:11]ez a katonai rész, mind pedig társadalmi szempontból az energetikai szektor totális földdel egyenlővé tételétől, az élelmezési válságtól, kereskedelmi válságtól, hogy akadályozva van adott esetben, gabonaszállításban és különböző bányászati dolgokban, tehát a gazdasági és mindenfajta társadalmi és katonai folytáson keresztül az a fajta megközelítés, amit 2022-ben többen mondtak, Valójában Oroszország elfoglalja egész Ukrajnát, erre szerintem nem képes, és nem is fogja hagyni a nyugat.
[01:02:47]Az elkövetkező hónapok azért lesznek érdekesek, és erről nyilván sokat hallhattak már a nézők, hallgatók a mozgósítás szempontrendszere, ami szerintem megkerülhetetlen Oroszországban.
[01:03:00]Első között beszéltem arról még tavasszal, hogy az orosz hadsereg azokkal az erőforrásokkal ezt a fajta folytást és ezt a fajta dinamikusabb támadást nem tudja lefolytatni, nem képes rá.
[01:03:13]Nagyobb erőforrásokra van szükség.
[01:03:17]Az erőforrások oldalának csak az egyik része a műszaki erőforrás.
[01:03:19]A másik oldal az emberi erőforrásrész.
[01:03:24]Ebben kellett egy visszajelzés Putyinéknak.
[01:03:26]ebben, hogy az orosz társadalom mennyire terhelhető.
[01:03:29]És én ezt értem, hogy nem lepődtünk meg, meg nem szabályosak a választások, meg ugye ez is megmosolyognivaló volt, hogy hát legalább négy vagy 5 millió ember elektronikusan szavazott, tehát interneten keresztül szavazott, hogy ez ez mennyire volt sz nem az, hogy szabályos, mert nyilván szabályos volt az orosz rendszereknek megfelelően, hanem hogy mennyire volt valóságos.
[01:03:51]í meg az aunációselhatmazásakzel a választási eredménnyel valójában a háború vonatkozásában az tegyen, amit akar.
[01:04:04]És az, ami nekem fontos visszajelzés volt, első között mondtam azt, hogy számomra az 1 milliós emberi veszteség határ, amit már jócskán átlépett, ugye halottak oldaláról ellenőrzött körülbelül 4-500 halott van, ami azért óriási szám, hogyne.
[01:04:20]És hát ugye ennek még a más ezt nagyon könnyen mondjuk ki, de néha gondoljunk bele, hogy azér olyan, mint a két magyar nagyváros teljesen pluszt.
[01:04:28]Így van.
[01:04:28]Így van.
[01:04:28]És hát ugye ennek a a generációs része is nagyon kemény, tehát hogy itt ebben fiatal generáció veszteségét látjuk Oroszország oldaláról, és a sebesülteket meg ami ugye legalább egy másfélszeres szorzó, megint csak hozzárakhatjuk, akik nem képesek már ezekben a harcokban részt venni.
[01:04:47]Ezért mondom azt, hogy az elkövetkező időszakban ezzel a jogosultsággal szerintem egy 300 400000 fős mozgósítást meg fog lépni Oroszország.
[01:05:00]Ehhez én, és ebben sokadjára mondom, én nem becsülném le észak-koreát sem, amely néhány 10000 fővel szerintem egyfajta háttértámogatást biztosan fog adni.
[01:05:10]Ez azt mutatja, hogy Ukrajnának fel kell készülnie egy nagyon kemény térre, de én azt gondolom, hogy nem csak kemény térre, hanem még keményebb tavaszra és nyárra.
[01:05:21]Most már 2027-ről beszélek.
[01:05:21]És hogy miért érzem ezt a fajta folytást?
[01:05:28]Nézd, maga Budanov, aki korábban, ugye Kiril Budanov, aki az ukrán katonai hírszerzés vezetője volt, most ugye az elnöki kabinet vezeti, fogalmazta meg egy bő három héttel ezelőtt, hogy havi 300 katonára van szüksége, új katonára Ukrajnának is.
[01:05:45]Ha ezt összeadod, hogyha minden hónapban vesszük, tehát mostantól október, november, december, tehát itt is 100000 vagy közel 150000 katonáról beszélünk tavaszig, ebben az, hogyha mégis tempósan elkezdene működni a nyugati támogatás, amiben megint csak látni kell, hogy rezeg a léc, sem lenne válasz az emberi erőforrás részére Ukrajnának.
[01:06:14]Hát meg tegyük hozzá, hogy azér ukrán oldalon is nagyon jelentős veszteségek vannak.
[01:06:18]Persze és azért a merítés, mármint a utánpótlás, hát ott is azért a társadalom tűrőképessége, legalábbis az én érzékelésem szerint azért eléggé a határom.
[01:06:27]Így ezt jól látod.
[01:06:27]Én is így gondolom.
[01:06:29]Ez az, amiben ez az orosz választás szerintem fontos volt.
[01:06:32]Meglepetés igazad van, nincs, de ez a fajta felhatalmazás szerintem Putyin oldalán most olyan politikai és ezen keresztül katonai és gazdasági döntéseket hoz, ami szerintem nagyon fog fájni Ukrajnának.
[01:06:46]Ühüm.
[01:06:48]Értem.
[01:06:48]Erről megint hosszan lehet beszélni.
[01:06:50]Most tényleg nagyon elszarott az időnk között.
[01:06:51]Mondtad, hogy egy dologról még szeretnél beszélni a hormózis szoros és akkor ez lenne a zárókérdés.
[01:06:57]Ezt tudom, hogy e ez egy külön műsort igényelne, de mégis ez az iráni háború nekem már néha így nagyon elvesztem a fonalat, hogy akkor ez hol tart.
[01:07:05]Ugye mindegyik fél úgy próbálja ezt kommunikálni, mintha ő állna nyerésre.
[01:07:09]Miközben azt látjuk, hogy az energiaárak elszállnak, és a hormozisz szorosnál most épp kiírtam a hétvégén talán 12 áruszállító hajó halad.
[01:07:17]Tehát miközben ugye a normál forgalom az 125, tehát hogy nagyon csak csordogálnak a hajók.
[01:07:25]Te hogy látod ezt a most már ez tudom nagyon hosszú kérdés, de mégis így összefoglalva hol tart most az iráni háború és milyen globális kockázatai vannak ennek.
[01:07:35]Erről ugye a a blogodon, illetve a YouTube-on is elég hosszan beszélted, de mégis a a lényegét tekintve ö a 125 az ugye naponta.
[01:07:44]Igen.
[01:07:44]Tehát ugye amikor azt mondod, hogy 12 és 125, akkor ezt így kell nézni.
[01:07:47]És a 12 az van amikor két napot jelent.
[01:07:49]Tehát van amikor volt olyan nap, amikor három hajó haladt csak át a hormóziszoroson.
[01:07:57]Ha mivel tényleg haladunk, és tényleg egy külön műsor kellene, egy mondatban szerintem befele tartunk még ebbe a háborúba, nem kifele.
[01:08:05]És aki azt mondja Irán oldaláról, az Egyesült Államok oldaláról, hogy közel van a tűzszünet, közel van a békekötés, ennek vannak belpolitikai és vannak társadalomstabilizáló lépései.
[01:08:21]társadalomstabilizáló lépés az Teherrán részéről, a belpolitikai lépés ugye a félidős választások miatt az Egyesült Államok oldaláról.
[01:08:28]De ha megnézed a két szorost, ugye a Baba Mandeb, illetve a Hormozi szoros vonatkozását, egy új helyzet adódott, aminek keretében úgy néz ki, hogy Szaarábia egyre inkább belesodródik ebbe a válságba, és ennek hullámai, ez a dominó hatás megjelennek Európában.
[01:08:47]Én nem vagyok attól, vagy nem lennék nyugodt attól, hogyha Irán és az Egyesült Államok valahogyan elkezd normálisabb hangon beszélni egymással, de mondjuk Szaudarábia háborúba keveredik újból Jemenben, és ezen keresztül emiatt lesz instabil a teljes térség, merthogy az egyik ló hátáról átestünk, ha már a lovaknál tartottunk, a másik ló hátára és annak az oldalára.
[01:09:16]Én ezt látom, az eszkaláció folyamatosan növekedik, folyamatosan beszélnek.
[01:09:22]Figyelj, én se tudom már követni azt, hogy Trump hányszor mondta, hogy hogy itt minden jóra fordul és minden rendben lesz.
[01:09:27]Lehetett a hétvégén olvasni olyat, hogy az iránniak azt mondják, hogy közel van egy megállapodás.
[01:09:33]Aztán a tegnapi nap folyamán kiderült, hogy hírszerzési forrásokra hivatkozva tudják, hogy Arab Államokkal megállapodott az Egyesült Államok, és újabb támadás lesz.
[01:09:43]Valójában a háborús részben nem lehet látni azt, hogy ki áll nyerésre.
[01:09:48]Azt lehet látni, hogy ahogy előbb mondtam, megyünk bele a válságba.
[01:09:53]Ennek Magyarországra és Európára nézve a hatásai nagyon-nagyon fontosak.
[01:10:02]Én nem gondolom azt, hogy az elkövetkező egy-két hónapban könnyebb lesz az életünk, sőt egyre nehezebb.
[01:10:10]Ennek a problémakörnek a hatásait a benzinkutakon látni fogjuk itthon.
[01:10:12]A kormányzat mozgásterének szűkülésében fogjuk látni az Európai Uniós pénzek felhasználásának az alapgondolatait, amiben azt gondolta a kormányzat, hogy erre tudja majd használni, de a válság miatt más oldalra kell felhasználni a források egy részét.
[01:10:33]Tehát, hogy ebben egy olyan zűrzavar káosz várható az elkövetkező időszakban, amit nagyon-nagyon nehéz válságkezelési oldalról jól kezelni.
[01:10:41]És az, amit hiányolok, és ez egyébként nem csak Magyarországra, Európára is, Franciaországban is, ugye ez is egy hétvégi hír, hogy a a az üzemanyag ellátás akadozik, hogy Európa erre milyen választ ad.
[01:10:55]És itt megint az jön, amit a beszélgetés elején, hogy nem az az érdekes, hogy öt év múlva stabilan hogyan képzeljük el magunkat, a holnap az hogyan lesz, és erre ezekkel a válságokkal egyre nehezebb választ ad Európa.
[01:11:11]Úgyhogy most lehet, hogy itt elkeserítettem így a beszélgetésünk végére a a nézőket.
[01:11:16]Ö de nem gondolom azt, hogy stabilizálódna az elkövetkező időszakban biztonságpolitikai oldalról a nyugat, és ez az a válságok sem Ukrajnában, sem pedig a hormózis szorosnál.
[01:11:29]Megjegyzés és már csak ilyen levezetésként, hogy nekem egy meglepő dolog van ebben amerikai oldalról.
[01:11:34]Te is említetted a félidős választások, ugye Trumpnak a népszerűsége az mélyponton van.
[01:11:41]Az amerikai közvéleménynek a nagy része, erre különböző felmérések vannak, alapvetően háború ellenes.
[01:11:46]Ugye az lett volna logikus, és azt is mondták a ellemzők tavasszal, hogy hát maximum nyárig csinálja ezt Trump, mert figyelni fog a választásokra, nem akarja úgymond nem akar saját maga ellen dolgozni.
[01:12:00]Ennek ellenére most úgy tűnik, hogy gyakorlatilag, ahogy te is mondtad, csúszunk bele a háborúba, és mintha Trump ennek a politika kockázatait vagy nem látná, vagy nem tudná kezelni.
[01:12:09]Én azt gondolom, hogy egyrészt utóbbi én május óta frontvonalat, akik nézik, május óta mondom, hogy ez a helyzet, ez kalálódni fog, és az a baj, hogy tényleg ebben nekem lett igazam, és ettől nem vagyok boldog.
[01:12:23]Ö van ennek egy személyi része, van egy olyan része, amiben elgondolkodtató volt az a beszélgetés, amiben Trump környezete megijedt, de Trump érezhetően nem gondolkodott el, amikor a hadsereg vezetése arról beszélt, hogy a mostani helyzetben, ahogy ez a ez a válság és ez a háború kezelve van, valójában az Egyesült Államok kormányzatának fel kell készülnie, hogy ez a akár több éves válság lehet.
[01:12:51]Ugye a legextrémebb az, amikor azt mondták Eszi várt azem Washington Post hozta le, hogy lehet, hogy nem is a Trump kormányzat fogja ezt a háborút zárni.
[01:13:01]Tehát, hogy ez egy döbbenetes mondás.
[01:13:03]Így számolnak a katonák az Egyesült Államokban, és ha ők így számolnak, akkor ezzel kapcsolatban nekünk kellene, hogy legyen forgatókönyvünk.
[01:13:12]Mi van abban az esetben?
[01:13:14]Teszem fel kérdésként ö a kormányzati döntéshozóknak is.
[01:13:17]Ne magas szákkal, de legyen csak 10-20%, hogy bekövetkezik az a helyzet, hogy ez a válság mondjuk 2028-ban még ugyanígy itt van, vagy még súlyosabban?
[01:13:32]Nyilván akkor még súlyosabban, hiszen akkor a az ellátási láncokban ez még inkább megjelenik.
[01:13:35]Ez egy óriási probléma.
[01:13:38]Mi erre a válaszunk, és ez reális olyan forgatókönyv lehetőség, amivel foglalkoznunk kellene itthon.
[01:13:46]Hát sajnos nem lett túl pozitív a végszó, de hát ez a azt hiszem ez a realitás és azt hiszem az a dolgunk, hogy ezt erre felhívjuk a figyelmet, vagy ezt kimondjuk az igazságot akkor is, vagy a realitásnak tűnő dolgot akkor is, ha ez mondjuk kellemetlen vagy ha emiatt nem leszünk nyugodtabbak.
[01:14:05]Ennyi volt a mai klasszis podcast.
[01:14:07]Szerintem nagyon érdekes és elgondolkodtató dolgokat hallottunk.
[01:14:11]Úgyhogy köszönöm szépen Tarjányi Péternek.
[01:14:12]Béber Balázs hallották, a technikai munkatárs pedig Izsó Márton volt.
[01:14:17]Hogyha még nem tették meg, akkor legyenek szívesek feliratkozni a csatornákra, illetve Privát Bankáron és Mforon továbbra is elérhettek minket.
[01:14:26]Köszönjük szépen a figyelmet.
[01:14:26]A viszontlátásra.
[01:14:28]Viszontlátásra.
[01:14:31]Ez a Klassis podcast.