Vagyonvisszaszerzés, NAV, vagyonadó: hogyan lesznek jóléti intézkedések és euró? – Klasszis Podcast
- Imre Lőrinc (M4 Privátbankár) vendége Becsei Zsolt Unicredit-elemző: a magyar gazdaság, a TISZA-költségvetés, az euró-bevezetés és a vagyonvisszaszerzés a téma.
- Euró-bevezetés: 2032-es belépés a reális forgatókönyv; a Maastricht-kritériumok 2030–31-re teljesülhetnek, a túlzott deficiteljárásból való kilépés pedig feltétel.
- A kamatterhek ~1000 milliárd forinttal mérséklődnek, de az elsődleges hiány idén 3% fölé megy, és korrelál a választási évekkel.
- A TISZA 100-nál több jóléti ígéretet tett; javítóintézkedésekkel együtt is 6% fölötti hiány várható, miközben az euróhoz kb. 5,5% kellene.
- Vagyonvisszaszerzés: a NAV a szűk keresztmetszet; a vagyonadó 2–300 milliárdjának beszedhetősége erősen kétséges, negatív visszacsatolás is fenyeget.
- A 2026-os pótköltségvetés új eleme az 500 milliárdos haváriaalap; a hiány akár 7% körül lehet, ami pozitív meglepetés a piacoknak.
- Az MNB 2028-tól 2,5%-ra csökkenti az inflációs célt; a feszes munkaerőpiac és a béremelkedés nyomást tart fenn.
„A legfontosabb lakmuszpapír a TISZA-kormányzat gazdaságpolitikájánál: mi fog történni a minimálbértárgyalásokon." – Becsei Zsolt
- Az 1,7%-os féléves növekedés főleg a régi kormány utolsó pillanatban kiáramló pénzeinek érdeme; a második fél évben az aszály és a szűkös költségvetés visszafog.
- Külföldi tőke „új aranyláza" (B2C, szolgáltatások, infrastruktúra) akár +2% GDP-t hozhat; a hadiipar és az AI-export új húzóágazat.
- Előrejelzés: idei GDP 1,6%, jövőre 2,3%; infláció 1,7%, majd 2,8% – optimizmus indokolt, de nem hiperoptimizmus.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Klasszis Podcast epizódjában Imre Lőrinc, az M4 Privátbankár újságírója Becsei Zsoltot, az Unicredit Bank vezető elemzőjét fogadja vendégül. A beszélgetés a magyar gazdaság helyzetéről, a TISZA-kormány költségvetési politikájáról, az euró-bevezetés kilátásairól és a vagyonvisszaszerzésről szól.
A magyar euró kérdése: 2033 reális dátum?
- Az Equilor friss sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy 2030 előtt biztosan nem lesz magyar euró – a műsorvezető szerint ez némileg clickbaites megfogalmazás.
- Becsei szerint a 2033-as dátum nem feltételezés, hanem reális forgatókönyv: a Maastrichti („másity") kritériumok 2030–31 környékére teljesülhetnek, ahhoz képest a plusz két év indokolt. Ő maga 2032-es belépési dátummal számol, ehhez a 2030 tavasza és 2031 tavasza közötti mutatókat fogják figyelembe venni.
- Fontos feltétel, hogy az ország ne legyen túlzott deficiteljárás alatt – ez egyébként „nagyjából a fél Európára igaz", ebből ki kell lépni.
„A dolognak a nyitja az, hogy milyen költségvetési pályát akarunk leírni, illetve tudunk leírni." – Becsei Zsolt *
- Az „akarunk" és a „tudunk" szétválasztása azért fontos, mert a tudunkban benne van a kényszerpálya: a világban emelkednek a hozamok, a korábbi alacsony kamatú, ukrajnai háború előtti adósságok sokkal magasabb kamatokon újíthatók meg.
- Volt négy-öt hónap, amikor jól alakult a helyzet: a magyar hozamok a lengyel szint alá estek. Ez továbbra is így van, de a lengyel, a német és az amerikai szint is felfelé megy – a nemzetközi szélkörnyezet sodorja felfelé a magyar hozamokat is.
Kamatterhek és az elsődleges hiány
- Az AKK sajtótájékoztatóján Tardós Gergely elmondta: a költségvetés kamatterhei nagyságrendileg 1 százalékponttal, mintegy 1000 milliárd forinttal mérséklődnek a hozamfelár szűkülése és a forinterősödés miatt.
- Az adósságszolgálat jelenleg kb. 3,9%, a 3%-os deficitcélhoz le kellene vinni kb. 3% alá.
- Az elsődleges hiány (minden kiadás, ami nem adósságszolgálat) idén 3% fölé várható, jövőre kb. 2% körülire. Az idei szint magasabb, mint a előző kormányzati években, és az alakulása erősen korrelál a választási évekkel. Az előző kormány szerint az elsődleges hiány EU-s átlagon belüli volt, de ez most már nem igaz.
- A kormányzati logika: minden tenni azért, hogy az infláció a lehető legalacsonyabb maradjon, mert az lehetővé teszi az MNB kamatcsökkentését; a hosszabb oldalon a bizalomépítés a kulcs, amelyhez az elsődleges hiány csökkentése a fő tényező. A probléma, hogy ez keresletet von ki a gazdaságból – és 2029–30-ban újra választás lesz.
„Az is nagyon fontos lépcsőfok lesz az euró-bevezetés felé vezető úton, hogy 2029–2030-ban fog-e például élénkíteni a kormány, mert ha fog, akkor lehet, hogy az egész euró-bevezetés nem lesz hiteles." – Becsei Zsolt *
EU-s fegyelem puhulása
- A túlzott deficiteljárás értékelésénél már egy fenntartható kiadási pályát kell prezentálni, és a katonai kiadásoknál is van mozgástér.
- „A legnagyobb védőszentje a fiskális konzervativizmusnak, a német állam, és most ők is azt mondták, hogy új helyzet van, költeni kell." – Becsei szerint emelkedő hozamkörnyezetben sem lehetetlen elérni az euró-bevezetést.
Jóléti ígéretcsomag és a költségvetési puzzle
- A TISZA-kormány 100-nál is több jóléti ígéretet tett, amelyeknek csak egy kisebb részét jelentették be. A vendég a tételeket két csoportra bontja:
- Örökölt tételek, amelyeket nem vesz el a kormány: 14. havi nyugdíj (részletekben emelkedő), gyed-adómentesség, Otthon Start támogatás.
- Új bejelentések: minimálbér alatti nyugdíjemelés, iskolakezdési támogatás és egyéb apróbb tételek.
- Szemben a szociális kiadásokkal kb. 1%-nyi egyenlegjavulást mutattak fel: az alacsonyabb infláció miatt kisebb nyugdíjteher, hazahozott EU-források, olcsóbb adósságfinanszírozás.
- Becsei számítása: még a bejelentett javítóintézkedésekkel együtt is bőven 6% fölötti hiány marad, míg az euró-bevezetéshez kb. 5,5% körüli hiány kellene – tehát kellenek új, egyenlegjavító lépések.
„Ez így kezdő gombócból is sok lenni." – a sok jóléti tételről Becsei Zsolt *
Vagyonvisszaszerzés és vagyonadó: sok kérdőjel
- Vitézy Dávid folyamatosan 100 milliárdos tételeket jelent be, de ezek nem csoportosíthatók egy az egyben a költségvetésbe. Becsei felelősen nem tud számot mondani.
- Statisztikai vizsgálatok alapján a beruházások túlárazásának visszafogásából évi nagyjából 1% GDP-t lehetne megtakarítani (Csehországgal való beruházásár-összevetés alapján) – de ennek rövid távon negatív GDP-hatása is van.
- A szűk keresztmetszet szerinte a NAV lesz: az elmúlt 15 évben alig folytatott érdemi osztási/vizsgálati tevékenységet, a tudás sem biztos, hogy megvan. Ráadásul a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal párhuzamos szervezetként is működik, így a két hivatal szoros együttműködése szükséges.
- A vagyonadó Magyarországon eddig nem létezett; Európában voltak jó és rossz tapasztalatok. A kockázat: negatív visszacsatolás, pl. hogy a vállalkozók rejtegetni kezdik vagyonukat, vagy mindent bedobálnak a cégükbe.
„A vagyonadóval kapcsolatban sokkal több most bennem a kérdőjel, mint a válasz. És azt sem tudom, hogy a 2–300 milliárd, amivel a kormányzat számol, egyáltalán reálisan beszedhető-e." – Becsei Zsolt *
- Az elemzői módszer: fordítva gondolkodni – megrajzolni az euró-bevezetéshez szükséges pályát, és abban a keretben megnézni, a kormány honnan állítja elő a mozgásteret.
- A pénzügyminiszter Kármán András megnyilatkozásai alapján viszonylag konzervatívnak tűnik.
Költségvetési átláthatóság és a haváriaalap
- Becsei szerint nagy hiányosság volt eddig a költségvetési politika átláthatósága; az új kormány kifejezetten előre lép ebben – sajtótájékoztatók, anyagok –, ami segít megérteni az örökséget, és a nemzetközi szereplők is értékelik.
- Ugyanakkor a bejelentett intézkedések a sok szociális juttatással „rímelnek" az előző kormány politikájára, amire a piac érzékeny (dél-európai példa: az egyensúlytalanságok euróba öntése recessziót okozott).
- A 2026-os pótköltségvetés új eleme az 500 milliárdos haváriaalap. Becsei szerint ennek üzenete: nagyobb tartalék tartása arra az esetre, ha beüt a krach – az előző kormány tartaléka „halvaszületett" volt, mert hitelesítetlen EU-s bevételekre épült.
- Szerinte előfordulhat, hogy a hiány nem 7,5%, hanem 7% körül lesz – ami pozitív meglepetés lehet a piacoknak, és megélénkítheti az államkötvény-vásárlást.
A 2027-es költségvetés kilátásai
- A kabinet jövő évre 6,6%-os hiányt jelez az eddigi intézkedésekkel – ez a piacnak nem elég jó. A cél kb. 5,5% körülire szorítani, utána egyenletesen csökkenő hiány 2029–30-ig.
- Az előző kormány filozófiája a fogyasztási típusú adókra épült, ami nagy bérnövekedést és nagy inflációt generált – ennek folytatása veszélyeztetné az inflációs célt. Becsei európai átlaghoz való húzást vár.
- A vállalati adórendszerben viszonylag sok a szektorális adó (pl. kiskereskedelmi adó), a társasági adó viszont alacsony – ha csökkentik a különadókat, az általános társasági adókulcsot lehet növelni (a vendég spekulációja).
- A középtávú terv októberben derül ki; a kiadási oldalról már sokat tudunk, a bevételi filozófia még ismeretlen.
Az MNB inflációs célcsökkentése
- Az MNB 3%-ról 2,5%-ra csökkentette az inflációs célt (±1% toleranciasáv), 2028-tól érvényes.
- Indoklás: a felzárkózó országokban az árak is felzárkóznak, ezért indokolt volt korábban a magasabb cél – de az árkonvergencia már nagyrészt megtörtént (részben azért, mert 2021–22-ben elszaladt az infláció), így a célleválasztás nem alaptalan.
- A szolgáltatási infláció bőven 4% körül van, a teljes infláció pedig kb. 1,3% – ez a bérek termelékenységet meghaladó növekedéséből fakad.
- A kulcs a bérdinamika: a minimálbér- és garantált bérminimum-tárgyalások lesznek Becsei szerint az első lakmuszpapír a TISZA-gazdaságpolitikáról. Az előző kormánynál a minimálbér-emelés elérte a 20%-ot, most is 9% körüli volt, stagnáló gazdaságban – ez nyomást termel.
„A legfontosabb lakmuszpapír a TISZA-kormányzat gazdaságpolitikájánál: mi fog történni a minimálbértárgyalásokon." – Becsei Zsolt *
- Az inflációs várakozások tavasz óta meredeken esnek, ami csökkenti az ár-bérből eredő inflációs spirál esélyét.
- A 2028. januári célbevezetés dátuma szintén az euró-időzítéshez igazodik: másfél-két év kell, hogy beépüljön, és 2030-ra esik a kritériumok teljesítésének időszaka.
Fogyasztás és munkaerőpiac
- Becsei visszaeső, de nem beszakadó fogyasztással kalkulál: eddig 4% körül ment a fogyasztás, ami az elmúlt négy év ~1%-os GDP-átlagához képest nem volt egészséges. 3% alatti fogyasztást nem vár.
- A munkaerőpiac továbbra is feszes: nem vár 6–7%-os munkanélküliséget, a foglalkoztatási ráta nőhet, ami egyre kisebb bevonható munkaerőt hagy – ez növekedési korlát, és egyben a béreket felfelé húzza.
- Növekedési húzóerők lehetnek még: új beruházások és az ipar életjelei, részben Németországból.
Az első fél év növekedésének magyarázata
- Az 1,7%-os első féléves növekedés sem a régi, sem az új kormány érdeme elsősorban, hanem a kormányzati intézkedéseké: a február–márciusi lakossági juttatások megjelentek a fogyasztásban, a kormány „lekapcsolta a gázpedált" az utolsó pillanatban (projektzárás, előterjesztés), nagy pénzáram ment ki a költségvetésből.
- Az Otthon Start hitelkonstrukció kevés GDP-hatást keltett, mert főleg használt lakások cseréltek gazdát.
- A második fél év: a ~7,5%-os hiányra kormányzott költségvetés nem támogatja a növekedést, az aszály sújtotta mezőgazdaság pedig komoly negatív hozzájárulást ad a harmadik-negyedik negyedévben.
Külföldi működőtőke: „új aranyláz"
- A piaci bizalom mellett a külföldi működőtőke meghatározó: a 90-es évekbeli „régió-élvanuló" helyzethez hasonló érdeklődés mutatkozik, most azonban elsősorban a hazai fogyasztásra, B2C szektorra, szolgáltatásokra és infrastruktúra-építésre fókuszáló cégek kopogtatnak (nem termelő/akkumulátoripari befektetések).
- Becsei szerint ennek akár 2%-os pozitív GDP-hatása lehet a jövőben.
- Miért vonzó a magyar sztori? Az elmúlt négy évben a magyar GDP 0–1% között stagnált, míg Lengyelország „rakétázott" – a felzárkózási potenciál látványos. A külföldi cégek visszajelzései szerint a hangulat kifejezetten pozitív, bár az adórendszer alakulása még ismeretlen.
Hadiipar és AI: új húzóágazatok
- A német autóipar egy része átáll hibrid vagy katonai beszállításra (Volkswagen-bejelentés is volt) – „még nem temetném a német ipart". A NATO 5%-os (legalább 3,5%-os) védelmi kiadási céljához képest Magyarország most 2,2%-on van, a kapacitásépítés horgonyt jelent a befektetőknek.
- Az AI-kapcsolt export: egy magyar, amerikai anyavállalatú cég adatközponti tornyok/rendszerek gyártásának exportja bődületesen meglódult, létszáma nőtt – olyan nagy tétel, hogy a statisztikákban is látszott (a Portfolio is írt róla). Valószínűleg nem egyedi sztori (pl. kábelgyártásban is feltételezhető), de jövőre várhatóan ki fog simulni, amikor az árazás normalizálódik.
Uniós források és előfinanszírozás
- A helyreállítási alapnál (RRF) az előfinanszírozás kényszer volt: augusztusig be kellett jelenteni a projekteket, ezért az állam előfinanszírozta (júliusi devizakötvény, diszkontkincstárjegy-kihelyezés), a pénz december–január körül érkezhet Brüsszelből.
- A hagyományos kohéziós forrásoknál a kormány nem siet a végrehajtással – valószínűleg a rendszer felülvizsgálata zajlik; az uniós mezőny hátuljában vagyunk a végrehajtásban.
- Az MFB jelentős tőkeemelést kapott; programjai (bérlakás-építés, kollégiumok, tőkeprogram, KKV-programok) várhatóan inkább a rövid távú GDP-t tolják meg, míg a járműbeszerzések (pl. gördülőállomány) inkább a potenciális GDP-t emelik hosszabb távon. A vasúti beszerzések hazai lecsapódása viszont csekély lehet.
- Az előfinanszírozás részben marad, de nem a korábbi 100%-os léptékben. A konkrét programokat 2027 elején várja.
Növekedési és inflációs előrejelzések
- Becsei előrejelzései (a piaci konszenzusnál konzervatívabbak):
- Idei GDP: 1,6% (a piaci várakozás alatt); jövő évi: 2,3% (az MNB 3% körüli).
- Idei infláció: ~1,7%; jövő évi: ~2,8%, év végére 3% fölé kúszva, 2028-tól lefelé a 2,5% felé.
- Az olajárakra a cég szakértői 100 dollárról jövő év végére kb. 70 dollárra számolnak fokozatosan.
- Trend-GDP szerinte kb. 2–2,5%: a Lengyelország-féle tartós 3%-os növekedés nem várható, mert Magyarország nyitottabb gazdaság, és az euró miatt a költségvetésnek konszolidálnia kell (az elsődleges hiányt nullára kell vinni), a keresletet a hitelezés, a bizalom és a külföldi tőke kell átvegye.
- Rövid távon átmeneti kényszer is van: az új kormányzat közbeszerzési hálózatai újraszerveződnek, ami kisebb megállást okoz – ez negatívan hat az idei GDP-re.
- Jövőre egyébként a külső kereslet javulása miatt az export élénkülhet, így az optimizmus indokolt, de „ne legyünk hiperoptimisták".
„Jövő évben lehetünk optimisták, de azért ne legyünk hiperoptimisták." – Becsei Zsolt *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „minimálny nyugd nyugdíjemelés ugye a minimálbér alatti siváírás" – feltehetően „minimálbér alatti nyugdíj átváltás/emelés", pontos tétel nem rekonstruálható.
- „az LKB 2, bocsánat. Igen, igen, az LKB 2%." – feltehetően az EKB (Európai Központi Bank) 2%-os céljára utal.
- „hogyha el is vétjük a költségvetési célt, akkor ha lehet, akkor inkább pozitív irányba védsük el" – feltehetően „tévedjük el / véssük el".
- „bokros korszak", „eryichy kritériumok", „másity kritériumok" – a Maastrichti kritériumok torz alakjai.
- „lakmuszpír", „béldinamika", „bínamika" – ASR-torzulatok (lakmuszpapír, bérdinamika).
- „REC gyártó cég" – a cég neve bizonytalan, pontos név nem rekonstruálható.
- „hormózi helyzet" – a Hormuzi-szorosra utaló torz alak.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Mondjuk ott van a 14.
[00:00:00]havi nyugdíjnak ugye a ugye az heti részletekben ugye emelkedik fölfelé mennek ugye az édesanynak az adómentessége, tehát óriási tétel vagy mondjuk ott van az otthon start támogatás, tehát hogy hogy ezekre ugye azt mondta a Tiszakormányzat, hogy ezeket nem veszi el.
[00:00:15]És akkor emellé még ugye jöttek addicionális bejelentések, tehát itt például a minimálny nyugdíjemelés, ugye minimálbér alatti SIOváírás, iskolakezdési támogatás, meg még egy-két ilyen apróbb tétel, tehát hogy hogy ez így kezdő gombózból is sok lenni, és a vagyonadóval kapcsolatban sokkal több most bennem a kérdőjel, mint a válasz.
[00:00:32]Ö és azt se tudom, hogy mondjuk az a 2-300 milliárd, amit akarunk ö ha jól értem a kormányzat ennyivel számol, ebből akarunk látni, az egyáltalán reálisan beszhető-e.
[00:00:43]Haladunk fokozatosan afelé, hogy legalábbis ez az én várakozásom, hogy hogy lehet, hogy amikor majd odaérünk, hogy tényleg arról beszéljünk, hogy errót vezessünk be, akkor már nem is biztos, hogy mostani feltételrendszernek kell megfelelni.
[00:00:57]Ez a Klassis podcast.
[00:00:59]Köszöntöm önöket itt a Klassis podcast legújabb epizódjában.
[00:01:01]Én Imrel őrinc vagyok, az M4 Priv Bankár újságírója.
[00:01:05]Nagyon sok minden történt a magyar gazdaságban az elmúlt időszakban, és hát ezekről a fontos kérdésekről fogunk beszélgetni.
[00:01:11]Például arról, hogy trendforduló történt az első fél évben, már szemmel láthatóan nőtt a gazdaság, illetőleg, hogy milyen jövőbeli kilátásai vannak a magyar gazdaságnak.
[00:01:22]Beszélgetni fogunk arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy évtizedek óta nem látott döntést hozott azzal, hogy az inflációs célját lejjebb hozta.
[00:01:31]Beszélgetni fogunk arról, hogy tényleg csak 2033-tól várható a magyar euró bevezetése.
[00:01:34]És azt a kérdést is megvizsgáljuk, hogy a nemzeti vagyon visszaszerzési és vagyonvédelmi hivatal munkája, illetőleg a majdan visszaszerzendő vagyonok, milliárdok hogyan tudják növelni a költségvetés mozgástét.
[00:01:49]Úgyhogy tényleg rengeteg témánk van, csapjunk is bele.
[00:01:53]Vendégem, szakértő vendégem Ifja Becsei Zsolt, az Unikredit Bank vezető elemzője.
[00:01:57]Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.
[00:01:59]Szervusz.
[00:01:59]Üdvözlöm a hallgatókat, nézőket is.
[00:02:02]A magyar költségvetés helyzetével indítanék, de azzal a témával keretezném, amit itt a felvezetővan is említettem, hogy ugyebár a múlt héten egy magyar brokker cég, az Equilor sajtótájékoztatóján az volt az egyik fő megállapítás, igazából a médiában is ezzel a címszóval futott végig, hogy 203 előtt itt biztosan nem lesz magyar euró.
[00:02:23]Ezt mindenki elfelejtheti, hogy azért valamennyire ez clickbaites, mert hogyha azért a kijelentés mögé nézünk, akkor gyakorlatilag 2030 környékére teljesülhetnek ariichty kritériumok, és utána léphetünk be az RM2 rendszerbe, majd ugye a dolgok normális menetének megfelelően nagyjából 2033-ban lehet magyar euró.
[00:02:44]Te is nagyjából ezt a forgatókönyvet látod reálisnak?
[00:02:48]Egyáltalán szerinted most még mennyire h meghatározó az euriskurzus itt Magyarországon?
[00:02:55]Mert azt láttuk, hogy a választások után nagyon ez volt, ami elvitte a fókuszt, de lehet, hogy inkább most már a dolgos hétköznapokra terelődik át a figyelem.
[00:03:05]Hát ugye a közgazdászatnál van az az aranyszabály, hogy sose konkrét számokat, majd csak arányokat, de ugye van, amikor ezt nem lehet megúszni, amikor például a az euróbevezetés dátumáról van szó.
[00:03:14]Ögye elhangzott ez a 2033.
[00:03:20]Azt gondolom, hogy egyébként ez nem egy feltételezés.
[00:03:22]Tehát most nagyjából oan 2030-ra kellene tudni teljesíteni a másity kritériumokat, vagy mondjuk 31-re.
[00:03:30]És akkor ehhez képest ez a plusz két év az szerintem nagyjából reális feltételezés.
[00:03:36]Ö itt ugye, hogyha most egy 32-es belépési dátummal számolunk, egyébként nagyjából szerintem ez az, ami ami a leggyakrabban elhangzik a a diskurzusban, illetve mi is számoltunk erre egy költségvetési meg államadósságpályát, amivel ez kompatibilis.
[00:03:50]Tehát hogyha mondjuk 2032-ből indulunk ki, akkor nagyjából az számít az értékelésnél, hogy mondjuk a 2030 tavasza és mondjuk a 2031 tavasza között hogyan alakulnak a gazdasági mutatóink.
[00:04:04]Tehát az az a az időszak, amit ugye figyelembe fognak venni a tekintetben, hogy akkor most teljesítjük el- a másity kritériumokat.
[00:04:10]Illetve még egy nagyon fontos feltétel, ugye, hogy ne legyünk túlzott deficit eljárás alatt.
[00:04:15]Mondjuk most speciál abban vagyunk, de mondjuk ez nagyjából a fél euróra igaz.
[00:04:20]Tehát hogy ez ebből ki kell lépni, de hogy alapvetően igazából a dolognak a nyitja az az, hogy milyen költségvetési pályát akarunk leírni, illetve tudunk leírni.
[00:04:31]Ö az akarunk meg a tudunkat, azt azért szedném külön, mert a tudunkban sajnos benne van az a kényszerpálya is, hogy most emelkednek ugye a hozamok a világban.
[00:04:44]Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábban felvett alacsony kamatú adósságok, tehát itt ugye főleg a a ukrán háború előtti időszakra érdemes gondolni, tehát hogy azok is szép lassan ugye kiározódnak, vagy hát ugye lejárnak, ezeket meg kell újítani, ezeket csak sokkal magasabb komatokon tudjuk megújítani.
[00:05:03]És e tekintetben egyébként volt egy négy-öt hónap, amikor nagyon jól nézett ki a dolog, hiszen gyakorlatilag csökkentek a magyar hozamok.
[00:05:10]Ühüm be a lengyel színt alá.
[00:05:12]egyébként továbbra is a lengyel szint alatt vagyunk, csak a probléma az, hogy a lengyel szint is fölfelé megy, a német szint is fölfelé megy, az amerikai szint is fölfelé megy, és bizony hiába nőtt meg szemmel láthatóan a várakozás Magyarország felé, ami alapvetően egy pozitív dolog, mert ugye ez azt jelenti, hogy olcsóbban tudnánk finanszírozni magunkat, de ugyanakkor ezek a nemzetközi szelek, ezek sodorják ugyanúgy a magyar hozamokat is fölfelé.
[00:05:34]Bocsánat, hogy közben vágok.
[00:05:34]Pont az AKK-nak hétfőn volt egy sajtótájékoztatója, ott mondta el Tardós Gergely, hogy a költségvetés kamatterhei 1% ponttal, nagyságrendileg 1000 milliárd Fttal pont, hogy mérséklődnek, mert hogy a választások után ugyebár szűkült ez a hozamfelár, ugye a fejlett országokhoz képest, mondjuk a némethez képest, vagy a lengyel alá beestünk, meg hát erősödött a forint, de akkor kicsit így visszakanyarodva akkor azt mondod, hogy a a globális klímából azért nem nagyon tudjuk kivonni magunkat.
[00:06:00]Ez ez abszolút így van.
[00:06:00]Tehát most nagyjából olyan 3,9% körül van a az adósságterhünk, tehát az amit gyakorlatilag minden évben kénytelenek vagyunk kifizetni az adósságunk után.
[00:06:09]És ugye ez azért kellemetlen, mert ugye 3%-ot kellene elérni deficit célon, tehát 1%-ot kellene nagyjából az adósságon csökkenteni, ami azt jelenti, hogy bőven be kéne 3% al 3% alá vinni ugye a az adósságszolgálatunkat.
[00:06:23]És valószínűleg erről beszélt ugye az AKK-nak a vezére is.
[00:06:28]De ugye itt itt az a feltét, hogy azt a választ kell mindenkinek megadnia, és alapvetően az az érdekesség, hogy ez rövid, meg hosszútávon is ugyanúgy egy nagyon akut kérdés, hogy mi fog történni Iránban, mi fog történni Ukrajnában, lehet-e akár újabb góc pont, ami mondjuk a nyersanyagárakkal, elsősorban, hogy a kőolaj földgázárát azt újabb emelkedő párra állítja, mert hogyha erre a válasz az, hogy igen, akkor egy egészen másik történetről beszélünk, de azért mondjuk tehát ezek a másity kritériumok is olyanok, hogy hogy hogy elég elég régi bútordarab azért az európai intézményrendszerben.
[00:07:02]Igen.
[00:07:03]És és azért látszik az, hogy hogy azért puhul egy kicsit így a költségvetési fegyelem köré épített védőbásya az EU-ban.
[00:07:10]Tehát már ugye ennek konkrét jele például az, hogy hogy ugye a amikor ugye a túzó deficit eljárást értékeljük, akkor ugye egy fenntartható kiadási pályát kell ugye prezentálni, és már ez eleve egy kicsit fel lett puhítva mondjuk a korábbi rendszerhez képest, de mondjuk ott vannak a katonai kiadások, amiket ugye nem úgy kell elszámolni, tehát abban is van mozgástér, tehát hogy itt haladunk fokozatosan afelé, hogy legalábbis ez az én várakozásom, hogy hogy lehet, hogy amikor majd odaérünk, hogy tényleg arról beszéljünk, hogy errót vezessünk be, akkor már nem is biztos mostani feltételendszer neek kell megfelelni, de egyébként ott van a a legnagyobb védőszentje ugye a fiskális hogy is mondjam, konzervatívumusnak.
[00:07:50]Ugye ez a német állam, és most ők is azt mondták, hogy új helyzet van, költeni kell.
[00:07:55]Tehát ebből kifolyólag én én azt gondolom, hogy hogy azért nem lehetetlen, hogy még akár egy emelkedő hozamkörnyezetben is erjük az ERT.
[00:08:02]Ami viszont sokkal izgalmasabb kérdés, az az, hogy hogyan fogjuk tudni lecsökkenteni a költségvetésnek az elsődleges hiányát.
[00:08:12]És nem kell megélni ettől a kifejezéstől.
[00:08:14]Ez csak annyit jelent, hogy minden, ami nem adósságszolgálat.
[00:08:18]És ugye jelenleg ez elég magasan van, tehát most 3% fölöttre várjuk idén az elsődleges hiányt.
[00:08:25]Jövőre meg mondjuk 2% körül lehet szerint.
[00:08:28]Bocsánat, az az jól rémlik nekem, hogy ez az elsődleges hiány alacsonyabb volt korábban, vagy változó volt?
[00:08:35]Ugye ez a kormány mindig ezzel érvelt, hogy ugye az elsődleges hiány az viszont nagyon kedvező szintekenüm mozog.
[00:08:40]Hát a tehát igazából az, hogy most a ideihez képest mikor volt magasabb, mikor volt tartsam, ez nagyjából elég erősen korrelál mondjuk a választási évekkel.
[00:08:49]Ö az előző kormányzatnak ugye az volt az érve, hogyha megnézzük azt, hogy mondjuk az Európai Unióban hogyan alakulnak az elsődleges hiányok, akkor igen, tehát azt lehet látni, hogy teljesen átlagos, vagy még azalatt is volt, mondjuk még tavaly az elsődleges hiány.
[00:09:01]Az idejében ez már nem igaz.
[00:09:03]A nagy különbség mondjuk köztük meg köztünk meg a többi európai állam között az az, hogy mi sokkal többet fizet fizetünk adósságfinanszírozásra.
[00:09:13]És ugye ez egy olyan örökség, ami amit amit nagyon gyorsan szeretnék ledobni, és ezért így talán innen lehet a legjobban megérteni a mostani kormányzatnak a politiká, hogy mindent megtesznek azért, hogy az infláció a lehető legalacsonyabban maradjon, mert ugye ez nyitna meg a lehetőséget, hogy az MNB kamatot tudjon csökkenteni, és ezáltal ugye a főleg a a rövid lejáratú újrafinanszírozást, azt akkor könnyebb lenne megújítani.
[00:09:35]Ö hosszabb oldalon pedig egyértelműen a bizalomépítés a a lényeg, és gyakorlatilag e tekintetben meg az elsődleges hiány az a kulcstényező.
[00:09:47]Csak ugye az a probléma az elsődleges hiánynak a csökkentésével, hogy akkor ugye keresetet veszünk ki a gazdaságból.
[00:09:53]És ugye 2030-ban is jön egy választás.
[00:09:56]Most ez még nagyon távolynak tűnik, mert még alig vagyunk túl az előzőn, de ugye az is nagyon fontos lépcsőfok lesz a az Euro bevezetés felé vezető úton, hogy ugye 2029-2030-ban fog-e például élénkíteni a kormány, mert hogyha fog, akkor viszont lehet, hogy az egész erró bevezetés nem lesz hiteles.
[00:10:13]Hát meg ugye ne is szaladjunk ennyire előre.
[00:10:15]Azért vannak a Tisza programjában olyan megígért jóléti intézkedések, amiknek már a jövő évtől legalábbis az ígéretek szintjén élesedniük kell.
[00:10:23]Felmerül a kérdés.
[00:10:23]Szerintem nem csak bennem, hanem minden hallgatóban is, hogy miközben a jóléti intézkedések sorát, hát több mint nem nem is tudom most pontosan mennyi különböző számítások vannak, de mondjuk több mint 100 ilyen jóléti ígéretet, hogyha be akar tartani a kormány, akkor eközben hogyan tudja igazán érdemben mérsékelni a a költségvetési hiányt?
[00:10:42]Ez egyáltalán elképzelhető-e?
[00:10:48]Igen.
[00:10:48]Tehát egyszer, tehát igen, tehát ez ez most egy komoly puzzle, amit ki kell rakni, és ráadásul még a ugye az, amit bejelentettek a választási kampány alatt ígéretek, azoknak csak egy kisebb részét jelentették be most, tehát hogy még még van a csőben.
[00:11:00]Ezt is azért figyelembe kell venni, de nyilván ők is tudják, hogy hogy azért mindent nem lehet egyszerre ellőni, mert akkor ugye teljesen megborul a a piacnak a a bizalma.
[00:11:11]Tehát itt itt szerintem két felé kellene bontani.
[00:11:14]Ugye vannak azok a tételek, amik kvázi örökségek az előző kormányzattól.
[00:11:19]Ugye az adósságfinanszírozásról beszéltünk, ez egyértelműen a legnagyobb probléma meg kihívás, de mondjuk ott van a 14.
[00:11:24]havi nyugdíjnak ugye a ugye az heti részletekben ugye emelkedik fölfelé menek ugye az édesanynak az adómentessége tehát óriási tétel vagy mondjuk ott van az otthon start támogatás tehát hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy ezekre ugye azt mondta a Tiszakormányzat hogy ezeket nem veszi el és akkor emellé még ugye jöttek addicionális bejelentések tehát itt például a minimálny nyugd nyugdíjemelés ugye a minimálbér alatti siváírás iskolakezdési támogatás meg még egy-két ilyen apróbb tétel tehát hogy hogy ez így kezdő gombózból is sok lenni és akkor hogy mi mi az, amit ezzel szemben felvonultattak.
[00:11:56]Ugye nagyjából 1%-nyi egyenlegja javulást mondtak ők, hogy hogy nagyjából annyit lehetett elérni már meglévő intézkedésekkel.
[00:12:05]Ilyen például az, hogy hogy ugye az alacsonyabb infláció miatt például kisebb a költségvetésnek a kiadási oldalán például a nyugdíjteher, vagy mondjuk ilyen az, hogy ugye hazahosoztak elég sok EU forrást, ami szintén egyenlegjavító.
[00:12:18]Ö tehát ö de egyébként ugye a maga az olcsóbb adósság finanszírozás ilyen és akkor nagyjából ők ezt 1%-ra becsülték és akkor hogyha megnézzük azt hogy hogy ugye mi az amit nagyjából kiinduló pontként örököltek az előző kormánytól rátesszük ugye ezeket az áthúzódó hatásokat a 11ugdj meg satöbbi.
[00:12:38]Ebből kivonjuk azokat a tételeket, amiket ők ugye már megtettek, intézkedéseket, és ugye elméletileg ezek javítják a az egyenleget, még akkor is bőven 6% fölötti hiány jön ki nálam.
[00:12:51]És ugye ahhoz, hogy be tudjuk vezetni az EROT a mi pályánk szerint, ehhez nagyjából olyan valahol 5,5% körül kellene, hogy legyen a hiány.
[00:13:00]Talán egy picit magasabban.
[00:13:03]Magyarul még a most bejelentett intézkedések mellett is kellenek olyan lépések, amivel a költségvetésnek a az egyenlegét javítani lehet.
[00:13:10]És akkor ugye itt vannak azok a a lépések, amik ugye felmerülnek.
[00:13:14]És az az érdekesség ebben, hogy hogy igazán nem tudjuk kiszámolni, hogy ebből reálisan mennyit lehet várni.
[00:13:19]Tehát ilyen például a vagyonvisszaszerzés, a vagyonadó, de ugye sokszor elhangzik az, hogy mennyit lehet spórolni a közbeszerzéseken, az állam működésén, tehát hogy ez ezeket úgy mindannyian tudjuk, éhezzük, hogy elég nagy tételek, de nem mindegy, hogy 200 milliárdot lehet belőle beszedni, vagy 700 milliárd.
[00:13:35]Jelenleg milyen modellek, becsülések vannak erre vonatkozó?
[00:13:37]Ja, Vitézi Dávid folyamatosan jelenti be a 100 milliárdos tételeket, de ezt gondolom nem lehet így egy az egybe akkor most oda csoportosítani a költségvetéshez.
[00:13:44]Én én én azt gondolom, hogy tehát én felelősen nem tudok erre jó számot mondani.
[00:13:51]Tehát nyilván olvasgatjuk mi is, hogy hogy nagyjából mennyi lehetett mondjuk a beruházásoknak mondjuk a a túlárazása vagy mondjuk mennyiben lehetne leszorítani ezeknek a költségét úgy generálisan.
[00:14:03]És akkor erre voltak statisztikai vizsgálatok, ebből kijött egy százalék, és akkor erre így lehet valamit mondani.
[00:14:09]Meg lehet nézni például azt is, hogyha mondjuk kibővítjük az egészségügggyel, vagy mondjuk a szociális szférába, és megnézzük azt, hogy mondjuk Csehországban mennyit emelkedtek az állami beruházásoknak az árai, meg mondjuk nálunk, akkor hogyha azt összehasonlítást megtesszük, akkor ebből kijön az, hogy évi nagyjából a GDP-át lehetne megspórolni és ezek azért elég elég vaskos tételek.
[00:14:29]Ö csak ugye nyilván a tehát hogyha hogyha az a túlárazásokat leszóltjuk, annak azért van egy első körös negatív GDP hatása, de azért hosszabb távon nyilván ez jó.
[00:14:40]Ami viszont szerintem fontos, és ebbe nem gondolunk bele, és erre nem lehet modellt se építeni, meg egyáltalán számításra, az az, hogy milyen kapacitásokat tud erre az állam investni.
[00:14:51]Mert ugye és szerintem itt a a szűk keresztmecszet az a NAV lesz.
[00:14:57]A NAV nem folytatott érdemosodási vizsgálatokat szerintem az elmúlt 15 évben legalább.
[00:15:02]Tehát az a tudás sem biztos, hogy megvan már, ami ahhoz kell, hogy itt nagy léptékben lehessen mondjuk vagy visszaszerezni.
[00:15:11]És akkor még ugye ott van a nemzeti vagyon visszaszerzés hivatala is, ami meg egy ilyen külön, nem tudom, párhuzamosságot is tesz a rendszerbe.
[00:15:18]Tehát nyilván ennek a kettő hivatalnak is elég szorosan együtt kell működnie.
[00:15:22]H de de de hogy még még van vannak itt egyéb dolgok is, amiket amiket például eddig nem nagyon végzett a vagy nem nem nagyon van vele tapasztaltunk, tehát nem tudjuk, hogy igazából hogyan lehetne ezt beépíteni a költségvetés, hogy ilyen például a vagyonadó, tehát ilyen érdem nem volt Magyarországon és a vagyonadóval kapcsolatban rengeteg kérdés van, tehát ugye voltak Európában jó meg rossz tapasztalatok is, hogy hogyan lehet ezt csinálni.
[00:15:45]És ugye valami olyan rendszert lenne érdemes kitalálni, ami nem okoz mondjuk valamilyen negatív visszacsatolást a gazdaságra, tehát praktikusan az, hogy mondjuk a vállalkozók elkezdik rejtegetni a vagyonaikat, vagy vagy ha mondjuk a cég az nincsen benne, akkor hirtelen mindenki beortálja a cégébe az összes vagyon.
[00:16:02]Tehát ami meg akkor nyilván máshol okoz problémát.
[00:16:06]Tehát itt a vagyonadóval kapcsolatban sokkal több most bennem a kérdőjel, mint a válasz.
[00:16:10]Ö és azt se tudom, hogy mondjuk az a 2-300 milliárd, amit akarunk ha jól értem, a kormányzat ennyivel számol, ebből akarunk látni, az egyáltalán reálisan beszhető-e.
[00:16:19]Tehát a a az intézkedéseknél ugye nem csak az a lényeg, hogy most bemondunk egy számot, hanem az is, hogy ez mondjuk mennyire reálisan megvalósítható.
[00:16:27]Úgyhogy én itt még inkább kiváróálláspont lennék, és emiatt szerintem az a jó megközelítés elemzőként, hogyha hogyha inkább fordítottan gondolkozunk, és azt a pályát megpróbáljuk fölrajzolni, ami az az euró bevezetéshez kell.
[00:16:41]És hogyha ezek a korlátok megvannak, ezen belül igazából a a kormánynak kell megtalálnia azt a mozgáset, hogy ezt miből állítja elő.
[00:16:50]Nyilván nagy hülyeséget nem mondhat be, tehát ami teljesen hiteltelenné teszi az egészet, de ilyet eddig nem is tett.
[00:16:55]Tehát ami mondjuk azt mondanána a piacárman András viszonylag azért konzervatívabbnak tűnik sokszor a megnyilatkozásai alapján.
[00:17:03]Igen, igen.
[00:17:03]Ez ezzel alapvetően egyetértek meg azt gondolom, hogy ami szerintem nagy hiányossága volt eddig a költségvetési politikának az átláthatóság.
[00:17:10]ők kifejezetten előléptek el tekintetben, tehát akárcsak a sajtótájékoztatok, akár csak az anyagok, amiket kapunk tehát szerintem ez ez mindenképpen sokat segít abban, hogy megértsük, hogy mi miért történik egyáltalán, hogy mi volt az az örökség, amivel ugye átvették az előző kormánytól a a költségvetést, és szerintem ezt értékelik a a nemzetközi szereplők is, amiben szerintem felmerülhet kétség, csak hogy ne csak pozitívat mondjunk, mert mert egy ilyet egy jellemző nem nem tehet meg.
[00:17:39]ö talán már hivatalból sem.
[00:17:41]Most viccet félretéve, tehát a amit szerintem meg kell említeni, az az, hogy ugye a az eddig bejelentett intézkedések azok többnyire azért rímelnek mondjuk az előző kormányzatnak a politikájára a tekintetben, hogy itt ugye sok szociális juttatás került bejelentésre és és nyilván a a piac ezekre azért kicsit, hogy is mondjam, háklis, mert hát ugye láttuk azt, hogy például akár a dél-európai országoknál ugye ez ez okozott elég súlyos egyensúlytalanságokat, és akkor ezt még Ráadásul meg is koronázták egy eróval, ami ugye azért volt gond, mert amikor ugye ezek a belső egyensúlytalanságok kiépültek, akkor ugye nem volt ott az árfajam, mivel ugye ezt gyorsan ki lehetett volna egyenlíteni, és akkor lett is belőle egy elég méretes recesszió.
[00:18:24]És mióta ez megtörtént, meg hát most ugye a dél-amerikai példákat is ide lehet sorolni, de azt nem akarjuk.
[00:18:30]Tehát, hogy azóta meg ugye egyébként is a piac ugye sokkal szigorúbb szemmel nézi azt, hogyha mondjuk egy kormányzat mindenféle társadalmi juttatásokat ígér oda, és nem igazán tesz olyan lépéseket, amik ugye mondjuk direkben a háztartásoknak a a helyzetét rontaná.
[00:18:47]És hogyha ilyen szempontból, tehát ugye ilyen szemszögből nézzük meg a dolgokat, akkor akkor a válasz az az, hogy addig megy ez a történet, ameddig mondjuk van gazdasági növekedés.
[00:19:00]Mert ha nincs, akkor fel fogják tenni a kérdéseket.
[00:19:02]És a könnyebbség mondjuk az előző kormányhoz képest az nyilvánvalóan az, hogy az EU-s források rengeteget fognak tudni segíteni a növekedésben.
[00:19:12]Talán egy kicsit túlbecsülik sokszor ezeket a számokat.
[00:19:14]Az MNB-nek volt egyébként egy ilyen becsése, hogy azért mivel, hogy most többnyire olyan EU forrásokat hoztunk haza, amikből alapvetően importbeszerzést támogatunk, tehát vasúti kocsik, villamosok satöbbi, tehát hogy ennek nem lesz mondjuk olyan nagy az első löketből származó gazdasági haszna, de ezzel együtt azért nyilván mondjuk a piaci bizalom meg olyan dolgok, amiket alapvetően nehéz kvantifikálni, azok mondjuk hozzáadhatatnak, de mondjuk szerintem még ez se biztos, hogy elég lesz ahhoz, hogy megcsináljuk azt a növekedést, amibe mondjuk belefér ez a sok szociális intézkedés, amit terveztek, hanem nagyon-nagyon fontos ez szerintem a külföldi működőtőke.
[00:19:51]Tehát egy kicsit azt gondolom, hogy a 90-es éveket kellene újra átélni.
[00:19:53]Olyan nem olyan szempontból, hogy ezért ott voltak elég csúnya dolgok is, és nem nyilván nem a bokros korszakra gondolok, hanem mármint, hogy olyan szempontban, hogy ott ugye kiigazítást kellett csinálni, hanem olyan szempontból, hogy ugye akkor Magyarország volt az éltanulója a régiónak, és ugye rengeteg külföldi működőtőkel jött be ide az országba.
[00:20:11]És az elmúlt hát mondjuk közel egy évtizedben szintén elég sok külföldi működő tőke jött be ide, de hogy ezek mondjuk koncentráltak voltak a gyártótevékenységekre, és egyébként elég sok támogatást kellett adni, hogy ezek a cégek ide jöjjenek, minket válassznak.
[00:20:26]És elméletileg, és nem csak elméletileg, hanem a gyakorlatban is azt tapasztaljuk, hogy újra van egy elég komoly érdeklődés az ország iránt, főleg azonban a tevékenységekben, amik mondjuk a belső piacra építenek, mármint hogy a magyar piacra, tehát elsősorban fogyasztása, a B2C szegmensre, hogy olyan cégek jelentek meg, most kopogtatnak a tanácsadó cégeknek, vagy akár a bankoknak nekünk is az ajtónkon, akik akik mondjuk eddig azt gondolták Magyarországról, hogy hogy nincs meg az a növekedési potenciál, vagy mondjuk túlzűrö a kiszámíthatatlan mondjuk a a az adórendszernek mondjuk a változásai és és ezek most jönnek és azt gondolom, hogy hogy ennek akár lehet egy 2%-os pozitív GDP hatása, mint hogy ennyi nettó külföldi működőtőkel jöhet be a jövőben, ami mondjuk tegyük fel mondjuk a duplája akárak, amit amit csak hogy lefordítsam a saját nyelvemre, akkor ezek nem a termelő akkumulátoripari autóiparhoz csatlakozó vagy kapcsolódó, hanem szolgáltató szektorhoz kapcsolódó.
[00:21:26]Igen, igen, igen.
[00:21:26]Alapvetően szolgáltató szektorhoz kapcsolódóak, de de lehetnek ezek infrastruktúraépítő cégek is.
[00:21:30]Tehát nyilvánvalóan az infrastruktúraépítés az egy elég államfüggő szegmens.
[00:21:37]Ott a megrendelések azért elég koncentrált képet mutattak az elmúlt évtizedben.
[00:21:45]Itt is azért vannak olyan cégek, akik azért látnak ebben a történetben potenciált.
[00:21:48]Úgyhogy itt szerintem egy nagyon érdekes ö új aranyláz jön tulajdonképpen ugye Magyarország kapcsolatban.
[00:21:55]És azért is nagyon szeretik a magyar sztorit a a külföldi cégek, mert ugye hogyha mondjuk akár összehasonlítjuk a lengyel növekedéshez, akár a mondjuk a horvát növekedéshez azt, ami volt ugye az elmúlt négy évben Magyarországon, hát az az tehát köszönviszony sincs.
[00:22:07]Tehát ők ugye rakétáztak, mi meg hát ott 0 és 1% körül karistoltunk valahol.
[00:22:14]És de ugye ez olyan szempontból jó hír, hogy hogy alapvetően, hogyha azt gondoljuk, hogy a magyar gazdaságszerkezet mondjuk érdemen nem különbözik a Horváttól vagy mondjuk a lengyelől, akkor ugye van egy nagy felzárkózási potenciál.
[00:22:29]És és ezt látják, ezt tudják is.
[00:22:32]Nagyon sok kérdést kapunk ezzel kapcsolatban.
[00:22:33]Nyilván az adórendszert, azt még mi se látjuk pontosan, hogy ez hogyan fog megváltozni.
[00:22:36]Tehát ez egy ez egy fontos kérdés, de alapvetően a a hangulat az kifejezetten pozitív most ebben a szegmensbben ezt ezt biztosan el lehet mondani.
[00:22:44]A magyar gazdaságról unblock fogunk beszélgetni még a uniós források viszonylatában is, de még hadd kanyarodjak vissza csak azért ide a költségvetéshez, mert ugye a 2026-os pót költségvetést már ismerjük.
[00:22:54]A 27-esnek a publikálása, illetve a középtávú konvergenciapályánk publikálása pedig októberben várható.
[00:23:02]És a 2026-os pótköltségvetés kapcsán az egyik legérdekesebb volt számomra is, és sok elemző újságíró is érdeklődött az 500 milliárd Ftos havária alappal kapcsolatban.
[00:23:14]És akkor most hadd legyek eléggé hát konkrét, vagy talán egy kicsit felületes, hogy például okáért akár ebből az alapból lehetett fedezni a a havi 5000 Ft-os dízelkuponokat.
[00:23:25]Szóval mire megy szerinted el ez a havári alap?
[00:23:30]vagy ő önmagában ez az 500 milliárd Ft ez milyen célokat finanszírozhat?
[00:23:33]Ön én alapvetően nem vagyok állami számvevőszék, tehát nekem nem az a dolgom, hogy a hogy tehát hogy hogy az, hogy nézem, hogy akkor a pénzútja az pontosan hova ment, nekem az a feladatom, vagy hát tulajdonképpen ezért csináljuk, amit csinálunk, hogy megállapítsuk, hogy hogy fenntartható-e a költségvetési pálya.
[00:23:50]És alapvetően nekem az pótköltségvetéssel kapcsolatban az a megélésem, hogy ennek a a pótköltségvetésnek a megszületésének az oka az, hogy volt egy örökölt pálya, egy gyakorlatilag egy ilyen készelmozgás, amit szentesteni kellett valahogy ugye azért, hogy egyáltalán működőképes maradjon a az ország.
[00:24:11]És és e tekintetben szerintem még nem nagyon lehet azt látni, hogy mi a filozófiája az új kormányzatnak.
[00:24:18]Tehát az ahogy ahogy mondtad is, ez három hét múlva ugye amikor három- négy hét múlva, amikor ki fog derülni ugye a a hosszútávú költségvetési terv, akkor lehet látni azt, hogy hogy a bevételi oldalb mi a filozófia, a kiadási oldalban, mi a filozófia kiadási oldalról, az jóval többet tudunk már most is, mint a bevételi oldalról.
[00:24:36]Tehát, hogy hogy szerintem ez ebben a keretrmendszerben érdemes most ezt a pótköltségvetést elemezni.
[00:24:41]És ráadásul például ott ott a megszó költségek között azért például volt ugye az autópályak koncesszió ez ugye az egészségügyet félig pedig azért szanálni kell.
[00:24:49]Tehát itt nagyon sok kényszerintézkedést kellett meghozni.
[00:24:51]És akkor ugye azért kapta föl szerintem mindenki a féer a havária alapra, mert mert ugye ez egy új elem volt.
[00:24:58]Gyakorlatilag ez volt az egyetlen ugye érdemi újdonság ennek a költségvetésnek, de én én alapvetően azért ebbe nem látnék bele olyan nagyon hogy is mondjam, nagyon nagy történeteket.
[00:25:08]Én szerintem nek itt ennek az a kifelé való üzenete, hogy hogy nagyobb tartalékot akarunk hagyni magunknak arra az esetre, hogyha beüt a Krak, mert hogy az előző kormányzatnál is volt valamennyi tartalék, de gyakorlatilag az már halva született volt.
[00:25:24]Akkor lehetett látni, hogy erre szükség lesz, amikor ugye megszületett a az előző költségvetés, méghozzá azért, mert mert ugye elég nagy EU forrás bevétel volt betervezve az előző kormánynak a költségvetésébe, amiről hát elég jó eséllyel lehetett tudni, hogy ezeket nem fogjuk tudni megkapni, ugye a jogállamisági eljárás meg egyéb feltételek miatt.
[00:25:42]Tehát ott nem volt hiteles az, hogy akkor mozgásteret hagyunk a költségvetésbe.
[00:25:46]Itt meg ugye egy kicsit más a helyzet, mert ugye itt már a az EU-s forrásoknál azért bizakodunk abban, hogy mindent haza lehet hozni.
[00:25:54]És akkor emellé jelentették be azt, hogy lesz egy havári alap, ami szerintem olyan szempontból is egy jó döntés volt, hogyha mondjuk ezt nem teljesen használja föl a kormányzat, akkor még akár alul is tudja teljesíteni azt a költségvetési hi nyányt, amit ő most bemondott.
[00:26:09]Tehát akár azt is el tudom képzelni, hogy a költségvetési nyá az nem 7,5% lesz, hanem mondjuk közelebb lesz a 7%-hoz ennek ennek következtében, ami meg nyilvánvalóan pozitív hír lenne a piacoknak.
[00:26:18]És ugye onnan indítottuk a beszélgetést, hogy hogy ugye az adósságszolgálat az egyik legfontosabb csökkentendő tétel, hogyha pozitívan lehet meglepni a piacokat, azzal pont ilyeneket lehet elérni, hogy akkor elkezdik a magyar államkötvényeket újra vásárolni nagyon nagy tömegben.
[00:26:32]Úgyhogy szerintem ez a havária alap ez ez inkább azt mondanám egy ilyen szignál a a piacok felé, hogy mi tényleg szeretnénk komolyan venni azt, hogy hogyha el is vétjük a költségvetési célt, akkor ha lehet, akkor inkább pozitív irányba védsük el.
[00:26:48]Ühüm.
[00:26:48]Most még sok mindent, vagy gyakorlatilag tényleg alig bármit is tudunk a 202-es készülő költségvetésről.
[00:26:55]Nagyon gyorsan szerinted, vagy hát nálatok az unikreditnél vannak-e arra vonatkozó becsülések, hogy mit mik lehetnek a realitásai kifejezetten a költségvetési legfontosabb mutatókat figyelve ennek a 27-es büdzsének majd?
[00:27:08]Igen.
[00:27:08]Itt itt alapvetően szerintem most azt próbálja letapogatni a kormány, hogy mi lehet nagyjából az a hiçél, amivel úgy nagyjából elégedett lehet a piac.
[00:27:16]Ugye most hét, fél az eredményszemléletünk.
[00:27:17]Ö igen, hát ugye ez a ez az idei évre és akkor a jövő évre vonatkozóan még ugye nem tudjuk.
[00:27:23]Jövő évre vonatkozóan annyit hozott nyilvánosságra a kabinet, hogyha azok az intézkedések, amik eddig megszülettek, illetve ugye a rengeteg örökölt intézkedésre az előző kabinett, hogy nagyjából azok milyen kiindulópontot adnának a költségvetésre, és akkor erre mondtak ők egy 6,6%-os hiányt.
[00:27:42]Tehát ezt nagyjából úgy kell értelmezni, hogyha hogyha innentől kezdve nem történ nagyon semmi, akkor nagyjából ennyi lenne a hiány most nyilván a gazdasági növekedési előrejelzés figyelembe vételével.
[00:27:52]Na az a 6,6% ez egy olyan számú, amivel szerintem a piaz nem lenne elégedett.
[00:27:58]És akkor ugye beszéltük azt, hogy akkor ugye történtek többlet intézkedések, még nem tudjuk, hogy a vagyonadóval mi lesz, nem tudjuk, hogy a mondjuk az SJR rendszert hogyan alakítják át, ugye a társasági adóknál is az ilyen számítókváltozásokra, tehát hogy ez itt még nagyon sok ismeretlen van.
[00:28:11]A cél az viszont szerintem az a kormányzat előtt, hogy valahogy ezt a hien,5% köré szorítsa le, és utána is szép ütelmesen csökkenő hiányok lenek ugye egészen 2029-2030-ig, amikor ugye eljön az igazság napja.
[00:28:25]És és és szerintem e tekintetben én azért nem szaladnék nagyon előre, mert azt is nagyon látni kellene, és én erre vagyok a leginkább kíváncsi, hogy mondjuk milyen filozófiát képzelnek el a költségesnek a bevételi oldalára, mert az előző kormánynak az volt az egyetemi filozófiája, hogy a fogyasztási típusú adókból szedjük be ugye a bevételnek a nagy részét.
[00:28:51]Ehhez ugye kellett csinálni egy elég nagy fogyasztást, meg egy elég nagy bérnövekedést is.
[00:28:55]Mellékhatásaként lett egy elég nagy infláció is.
[00:28:58]És nyilvánvalóan, hogyha ezt a filozófiát folytatjuk tovább, annak azért megvan az a kockázata, hogy az inflációs célt, ami ugye szintén fontos ahhoz, hogy ugye belépjük az eurozónába, azt nagyobb eséllyel vétsük vétjük el, vagy tehát, hogy hogy egy egy ilyen kisebb tömegbaleset megint kijöhet a dologból.
[00:29:19]Tehát e tekintetben azért egy pici, hogy is mondjam, ilyen ilyen európai átlaghoz való húzást várnék.
[00:29:23]És ugye ráadásul a a vállalati adóknál még még egy olyan történet is van, hogy egyébként viszonylag sok a vállalati adó.
[00:29:31]Most hogy ide vesszük a kiskereskedelmi adót is.
[00:29:36]Európai viszonylban, hogy viszonylag többet fizetnek a a cégek, viszont ugye az általános társasági adó meg viszonylag alacsony és ugye ígéretként elhangzott az, hogy nagyon piactorzító, hogy hogy néhány szektor nagyon meg van adóztatva.
[00:29:51]Tehát, hogyha elméletileg ugye, hogyha a kormánynak az ígéretét készpénznek vesszük, akkor ugye ezeknek az arányát csökkenteni kell, és akkor ez meg azt jelentené, hogy akkor mondjuk a az általános társasági adónak a kulcsát növelni kellene.
[00:30:05]Nem tudom, ez most csak az én spekulációm, de hogy még mit tudom én, az SJ rendszerben is hát nagyon sokán lehetne találni olyan tételeket, amiket még egyelőre nem látunk.
[00:30:13]Úgyhogy szerintem itt az a szerintem fő cél és és talán ez az, amibe meg lehet most kapaszkodni, hogy a költségvetési irányt valahogy 5% 5,5% köré szeretnénk bekormányozni.
[00:30:24]Az, hogy ez milyen szerkezetbe érik el, ezt nem tudom, és ez nagyon fontos egyébként a potenciális növekedés szempontjából is, de azt gondolom, hogy elekintedben lesz egy ilyen átlagos európai büdcséhez való húzás.
[00:30:37]Ühüm.
[00:30:37]Most itt a műsor első felében nagyon sokat beszélgettünk arról, hogy mi várható, mi lehet.
[00:30:41]Quá spekulálgattunk sokat, de szerintem ez fontos volt, mert most nagyjából mindenki tényleg ez érdekel.
[00:30:45]De akkor most kicsit a műsor második fejében beszélgessünk már lezárult, már tényszerű dolgokról.
[00:30:51]És itt még az euróhoz kapcsolódóan azt említeném, amit szintén mondtam az elején, hogy a Magyar Nemzeti Bank ugyebár lejjebb húzta az inflációs célját 3%-ról, 2,5%-ra.
[00:31:04]továbbra is megmarad a plusz mínusz 1%-os tolerancias 2028-tól.
[00:31:09]Ez csak és kizárólag az euró bevezetésével indokolható lépés, vagy amúgy is ez euró nélkül is egy indokolható, alátámasztható döntés lenne?
[00:31:22]Alapvetően szerintem induljunk ki abban, hogy miért 3% volt a cél korában, és ugy az LKB 2, bocsánat.
[00:31:27]Igen, igen, az LKB 2%.
[00:31:27]Így van.
[00:31:27]És azért alapvetően a régióban is inkább a 2 és fél a jellemző.
[00:31:34]és hogy tehát, hogy ehhez képest nekünk ugye az elmúlt 20 évben egy magasabb inflációs célunk volt.
[00:31:38]Ennek az a közgazdasági magyarázata, hogyha egy ország felzárkózó pályán van, akkor azért nem csak egy reál GDP felzárkózás jelen, tehát nem csak az, hogy mennyivel több autót gyártunk le, meg mennyivel több hajat vág le a fodrász, hanem azt is jelenti, hogy az árakban felzárkózunk.
[00:31:57]Ö, tehát magyarul nálunk gyorsabban nőnek az árak, mint mondjuk a viszonyítási csoportban, ami ugye az eurózóna jelen esetben.
[00:32:02]És ez ugye indokol egy egy magasabb inflációs célt, mint az eurózónában.
[00:32:06]Hiszen hogyha mondjuk ugyanannyi lenne az inflációs célunk, mint az Európai Központi Banknak, akkor az ugye ezt a felzárkózási potenciált is mondjuk nem kívánatos módon lassítaná.
[00:32:20]Na és hogy ugye, hogy mi a helyzet most?
[00:32:23]Egyrészt elég komoly árkonvergencia valósult meg.
[00:32:26]hozzá kell ten sajnos, mert nyilván ehhez az is kellett, hogy 21-22-be elszaladjon nagyon az infláció.
[00:32:34]Ö és most már az ás szintjeink azok nincsenek annyira messze az eurozónától, ami mondjuk azt indokol, hogy innen még egy ilyen gyorsabb áfelzárkózás van.
[00:32:42]Tehát, hogy ugye a a résnek az aránylag alacsony mi volt, az ugye azt is mondja, hogy hogy alapvetően a potenciális inflációs többlet, ami ugye még a mi remélhetőleg gyorsabb növekedésünkből fakad, mert nem olyan nagy.
[00:32:55]Ühüm.
[00:32:55]Ö és alapvetően ezzel is indokolta az MNB a lépését.
[00:32:57]Nyilván lehet érvelni, hogyha most nem jelentette volna be a kormány az áróbevezetés, akkor lehet, hogy eszben jutott volna most ezt megtenni, de alapvetően egyébként nem gondolom azt, hogy hogy alaptalan volt ennek a a a bevezetése.
[00:33:12]Igen, bocsánat.
[00:33:12]Pont a szeptember inflációs jelentésben voltak is olyan keretes írások, amik azért azt kifogásolták, hogy hát nem kifogásolták, csak tényként megállapították, hogy azért eléggé a gazdasági racionalitásokhoz meg a vállalatok termelékenységéhez képest sokkal nagyobb ütemben nőttek mondjuk a bérek.
[00:33:29]És ugye eleve látszódott az MNB szemléletében is ez a fajta egyensúlyba hozása a a gazdasági teljesítménynek meg a kiáramlóérteknek például akár.
[00:33:38]Igen, igen.
[00:33:40]És ez egyébként az árkonvergencia szempontjából is nagyon-nagyon fontos.
[00:33:44]Tehát hogyha a bérek gyorsabban nőnek, akkor akkor általában az a meglátás, hogy a hogy az inflációnak a leginkább makas része, ugye ez a szolgáltatásoknak az árai, azok bőven az inflációs cél fölött alakulnak.
[00:33:58]És ez egyébként most is így van.
[00:33:59]Tehát hiába jelenleg nem tudom 1,3% nagyjából a magyar infláció, de hogy a szolgáltatások inflációja az még bőven 4-4% környékén van, tehát éves átlagban is valami ilyesmi lesz.
[00:34:09]Tehát ez ez így nagyon nincsen rendben.
[00:34:10]És a kulcs az szerintem is az, hogy hogy mi lesz a a bérpolitikával.
[00:34:14]És én alapvetően ezt a minimálbértárgyalási ümenet még jobban is várom, mint mondjuk a hosszútávú költségvetési tervét a kormánynak.
[00:34:24]Egész egyszerűen azért, mert ugye az előző kormányzatnál ugye abból fakadóan is, hogy ugye a költségvetésnek a bevételi oldala nagyon támaszkodt a fogyasztási típusú adókra, ugye szükség volt egy nagyon komoly bértömeg kiáramlásra is.
[00:34:36]Tehát hogy ennek az lett ugye a gyakorlati eszköze, hogy a minimálbér meg a garantált bérminimuma tehát azért egy elég ambícióus szintre lett mindig emelve.
[00:34:44]Tehát volt amikor ez 20% volt, most legutóbb még így is két szemegyű volt a minimálbelés.
[00:34:48]A garant B minimum az inkább szerényebb, de még az is 7% volt.
[00:34:55]És azért, hogyha megnézzük azt, hogy ez egy nagyjából stagnáló gazdaságban következett be, akkor ebből nagyon gyorsan kijön a matek, hogy hogy ebből valamilyen nyomás lesz.
[00:35:03]És ugye a kérdés az, hogy az inflációba csapódik ki, vagy pedig alacsonyabb GDP-be.
[00:35:07]Eddig ugye az elmúlt két évben mondjuk inkább az alacsonyabb GDP-t jelentette, de ez nem jelenti azt, hogyha mondjuk a a jövőben is fönn maradna ez a ambiciózus béldinamika, akkor ez simán lehet, hogy az inflációba csapódna ki, ami meg ugye megint hiteltelenné tenni a az ERhoz vezető utat.
[00:35:23]Úgyhogy abszolút egyetértek az MNB-nek a helyzetértékelésével, és alapvetően mi is már nagyjából hát azt gondolom egy másfél éve csökkenő binamikával számolunk.
[00:35:32]előre tekintve pont emiatt, mert jelenleg a a gazdaságnak a teljesítőképessége felett emelkednek a bérek.
[00:35:40]És azt gondolom, ez egy ez egy teljesen új állapot lesz, hogy a hogy a véreket meg kell próbálni valahogy leszorítani ugye az eurozónás szintre.
[00:35:48]De azért vannak pozitív jelek, mert ugye a legfontosabb elekintetben ugye az inflációs várakozások, és ezeket mindig fel szokták mérni, hogy nagyjából milyen inflációs inflációt vár a lakosság.
[00:35:59]És ez egyébként tavasz óta nagyon meredeken esik.
[00:36:02]És hogy ez azért segít, mert a hogyha a jövőre vonatkozó inflációs várakozás alánlag alacsony, akkor ugye nem hogyha kisebb az esélye annak, hogy kialakul mondjuk egy ilyen árbirál nevű dolog, amiből ugye infláció lesz.
[00:36:14]Tehát összességében szerintem nekem most ez lesz az első lakmuszpír a a Tiszakormányzatnak a gazdaságpolitikájánál, hogy mi fog történni a minimál béltárgyalásokon.
[00:36:29]Alapvetően egyébként nem kell, hogy a kormányzat belenyúljon ezekbe a a tárgyalásokba.
[00:36:32]Az előző kormányzat azért mindig ott volt a tárgyalóasztalnál, fogalmazzunk így.
[00:36:39]Talán a mostani is egyébként ott van, vagy hát a különböző biz csak kérdés az, hogy hogy a piaci realitásokhoz alkalmazkodó ilyen csökkenő bé dinamikát fogunk látni, vagy nem?
[00:36:48]És egyébként még így is nagyon-nagyon feszes a munkaerőpiac, tehát hogy önmagában az, hogy nehezen lehet találni munkaerőt nem tudom, a munkaerőmegtartási kényszer már önmagában egyébként egy elég komoly árdinamikát ad.
[00:36:58]Tehát erre szerintem nem kellene még rátenni a lapától azzal, hogy mondjuk egy ambíciót megfogalmazza a kormányzat.
[00:37:04]véleményed szerint, hogyha alacsonyabb lesz a bérdinamika és a reál bér dinamika, ami valószínűsíthető, a GKI azt hiszem ilyen 2-3% közé tette a várhatót a következő évekre, az MB talán picit magasabbra, de hogy mindenképpen egy lassuló reál bérdinamikát vetítenek előre.
[00:37:20]Az, hogyha párosul egy érdemen jóval alacsonyabb inflációval, jelentheti-e azt, hogy a fogyasztás az amúgy szinten marad, akár még nőhet is, vagy a lassabb reálbérdinamika egyértelműen visszaeső fogyasztással is áll együtt?
[00:37:32]Én én én azért alapvetően visszaeső fogyasztással kalkulálnék, de hogy ez nem beszakadás jelent, tehát hogy eddig mondjuk 4% körül ment a fogyasztás, és ezt mondjuk érdemes összevetni azzal, hogy mondjuk az elmúlt négy évben meg mondjuk átlagban 1%-ot emelkedett a a GDP, vagy még talán annyit se.
[00:37:51]Azért érezzük, hogy ez haszatában nem teljesen egészséges, hogy így mulat a magyar, miközben meg ugye szétessünk alattunk a a bárka.
[00:37:59]Tehát, hogy ebben azért kell, hogy legyen egy egy normalizálódás, de hogy én azért nem számítok arra, hogy mondjuk 3% alatti fogyasztás legyen akár akár jövőre.
[00:38:07]meglátjuk.
[00:38:09]A munkaerőpiacnak, illetve a munkaerőkeresletnek a helyzetéből én azt látom, hogy azér jövőre is lesz foglalkoztás, tehát nem számítok arra, hogy mondjuk 6-7%-os munkanélkülségi ráta legyen, hanem mondjuk így nagyjából a mostani szintek környékére várnám a jövő évi munkanélkülségi rát és a foglalkoztatási rát azt magasabbra, ami azt jelenti, hogy hogy egyre keves, kisebb, sajnosabb bevonható munkaerő, amit ugye be lehet még még tenni a gazdaságba.
[00:38:35]Ö tehát ez ez egy elég komoly növekedési korlátot is el.
[00:38:40]Szuma egyébként ez megint csak a béreket felfelé hajtja.
[00:38:43]Tehát én azt gondolnám, hogy hogy a fogyasztás az továbbra is egy húzóerő kell, hogy legyen a gazdaságban, de most egyébként szerencsére úgy néz ki, hogy amellett, hogy azért várunk új beruházásokat, most az ipar életjeleket mutogat.
[00:38:55]És egyébként nem csak nálunk, hanem hál istennek Németországban is, amihez nem kell talán magyarázatot adni, hogy ez miért fontos nekünk.
[00:39:05]Úgyhogy ha ezeket a tényezőket összetesszük, azért jövőre kijöhet egy egy egész korrekt fogyasztás is, egy egész korrekt ipari növekedéssel, ami az export meg a külső egyensúlyünk miatt is nagyon fontos.
[00:39:15]Úgyhogy alapvetően lehetünk optimisták, de hát persze megint ott van a hormózi helyzet, ami ezt az egészet elég csúnyán leronthatja.
[00:39:22]Úgyhogy utaltál már arra, hogy és akkor nézzünk rá a magyar gazdaság első fél évére.
[00:39:25]M szerintem ott is azért elcsúsznak a értelmezések, narratívák, hogy nyilvánvalóan az, hogy mondjuk az első negyed évben már elég szépen, számottevően nőtt a gazdaság, főleg az előttünk hagyott három évhez viszonyítva.
[00:39:44]Tehát az egyfelől nyilván most politikai narratívák szintjén azzal sem indokolható, hogy na beérett az előző kormányzat munkája, meg azzal sem, hogy na jött az új kormány és akkor elkezdett szárnyalni a gazdaság.
[00:39:54]Akkor mivel szerinted mivel indokolható, hogy itt az első fél évben, hogyha kitítjuk, akkor is láthatunk már egy 1,7-es növekedést, ami tényleg egészen magas az elmúlt három év 0,4-es átlagához képest.
[00:40:07]Igen, igen.
[00:40:07]Alapvetően azért vannak olyan folyamatok, és ugye akkor itt vissza is csatornék az előző témához, ugye az ipar meglepően erős képet mutat.
[00:40:18]Alapvetően a beruházásoknál is az a szerencse, hogy hogy vannak olyan nagy projektek, amik azért életben tartják ezt a dolgot.
[00:40:25]Hogyha ez nem lenne, akkor még csúnyabb lenne a beruházásoknak az alakulása.
[00:40:28]Jövőre azért ebben fordulatot várunk, de ami szerintem az első félévet meghatározta, szerintem a költségvetési érítésnek a a hatása.
[00:40:36]Tehát a fogyasztás is alapvetően szépen nézett ki.
[00:40:39]Tehát az a azok a juttatások, amik ugye nagyjából február, márciusban mentek ki többnyire a lakossághoz, az azok megjelentek a fogyasztásban is.
[00:40:47]I illetve azért lehetett látni a gazdaságnak a termelési oldalán is olyan jeleket, hogy hogy azért esélyes, hogy a hogy a kormányzat azért megnyomta a a gázpedált még az utolsó pillanatban, lezárta a projekteket, előttejesztés satöbbi.
[00:41:03]Tehát hogy elég komoly pénzáram ment ki ugye a költségvetésből.
[00:41:07]Tehát ez ez szerintem komoly érkítést jelentett a a gazdaságban, illetve azért azt se felejtsük el, hogy hiteloldalon is a ha nem is a vállalati hitelek, de mondjuk a a lakossági hitelezések azért lehetett valamennyi GDP hatása, sajnos nem.
[00:41:26]Ö tehát h ugye itt az otthon startatra kell gondolni kifejezetten, tehát hogy az a konstrukció az sajnos nem okozott szerintem olyan GDP növekedésű potenciált, mint mondjuk okozhatott volna, mert elsősorban a használt lakások cseréltek gazdát, de hogy azért feltételezhetjük, hogy hogy mivel, hogy mégis csak a a pénzmennyiség az növekszik, ugye amikor a a hitel elindul fölfelé a gazdaságban, akkor meg kell jelennie a gazdaságnak valamilyen szegmensében, és hogy ez is hozzájárulhatott.
[00:41:52]Ö, tehát én én én azt gondolom, hogy hogy az első fél év az inkább a kormányzati intézkedéseknek a hatásairól szólt.
[00:41:59]A második félévben pedig sajnos megint ebből kifolyólag, hogy ugye azért be kéne kormányozni valahogy a költségvetés egy helyet ilyen 7,5% köré a költségvetés az nem lesz támogató a a növekedésre.
[00:42:11]A mezőgazdaság az ugye hát nem kell talán senkinek ecsetelni, hogy milyen állapotban van ugye ezután az aszály után.
[00:42:19]Tehát ott egy komoly negatív hozzájárulás lesz a főleg a harmadik- negyedében.
[00:42:25]Tehát azért a második fél évben én azért nem várok annyira jó gazdasági növekedést.
[00:42:30]A következő év az az már azért jó lehet, és ott alapvetően az exportpiacokon is egy elég komoly élénkülést várunk, látunk a ott már az abszolút összefüggésben van a külső környezetünk javulásával.
[00:42:39]Igen, igen.
[00:42:41]Tehát azt látjuk nagyon sok ágazatban, hogy hogy abonnak a megrendelése mondját Németországban.
[00:42:47]Ö és egyébként talán erről kevés szó esik, de de a hadiipar az egy az egy nagyon fontos megrendelőnek tűnik.
[00:42:54]És azt gondoltuk és teljesen jogosan, hogy mondjuk a német autóiparnak legalábbis egy részé befelegzett ugye itt a kínai konkurencia miatt, és ez egyébként így is van, de azt is lehet látni, hogy egyébként egyre több gyártókapacitás tud átállni valamilyen hibrid jellegű termékre, vagy akár direkt katonai beszállításra is.
[00:43:17]Volkswagennek is volt nemrég ilyen bejelentése.
[00:43:19]Ö tehát azért én még nem temetném a német ipart, és alapvetően a azt halljuk egyébként a az ügyfelek részéről is akár, hogy hogy hogy egyre több gyárat lehetne akár Magyarországon is ilyen jellegű csatasorrendbe állítani, hogy ilyen furcsa képzavarral éljek.
[00:43:40]Tehát, hogy hogy alapvetően ez a hadipari megrendelés, ami az azért nagyon-nagyon fontos horgony, mert ugye be lett ígérve, hogy minden ország fölviszi a GDP 5%-ra 5%-ára hadi kiadásait, de legalábbis a 3,5% az egy elérhető célnek tűnik.
[00:43:54]Ez ugye azt jelentené, hogy a mostani nagyjából 2,2%-os GDP arányos védelmi kiadásról ugye fokozatosan föl kellene mennünk.
[00:44:01]És hogyha van ilyen determináció a kormányok részéről, akkor nyilvánvalóan sokkal szívesebben ruháznak be a a cégek, mert akkor nem kell azzal foglalkozni, hogy akkor mi történik a távolkereten, hova megy a a magyar 10 éves hozam.
[00:44:15]Ezzel is kell, de hogy nem ez a fő.
[00:44:17]Tehát hogyha van egy horgony, hogy az állam az ott lesz a dolog mögött, akkor akkor nyilvánvalóan ez egy addicionális kereset generálhat.
[00:44:22]Tehát szerintem ez ez alapvetően egy egy olyan újlöket adhat, amit most még nem annyira ározunk be, mert a hadipar egy nagyon kicsi szeglete a gazdaságnak, de lehet, hogy a következő években ez lesz az egyik fő húzónév az AI mellett egyébként, aminek egyébként szintén látjuk elég pozitív pozitív hozadékát, főleg az exportszámainkimban, ezt kicsit kifejtenéd, mert erre nem gondoltam, de ez tök érdekes téma tényleg az AI vezérelt gazdaság.
[00:44:50]Hát az AI-jal kapcsolatban annyit látunk, de hogy valószínűleg ezt ezt azért látjuk, mert egy nagyon feltűnő jelenségről volt szó, hogy az egyik cég ez egyébként egy amerikai lányvállalat aki ha jól tudom, akkor adatközpontokhoz épít ilyen ilyen tornyokat, rekkeket ugye amibe be lehet tenni ezeket a az egységeket.
[00:45:10]Tehát, hogy ennek az exportja az bődületesen meglódult, meg egyébként a létszám is nyilván ezzel párhuzamosan.
[00:45:18]És alapvetően egyébként azt gondoljuk, hogy valószínűleg nem egyedül van ez a cég ezzel, tehát nem nem csak egy egy céges sztoriról van szó, hanem egy tehát itt alapvetően nem tudom a a akár még a kábelgyártásban is lehet ilyet feltételezni.
[00:45:30]sok kis apró történet, de de egy sztori, ami ami kifejezetten kivilágott, ez a ez a REC gyártó cég, és ez már akkora tételt jelent, hogy hogy ez szemellátható volt a a statisztikákban is.
[00:45:44]Tehát ugye a portfólió írt is erről egy egy cikket, és alapvetően nyilván itt itt a jövő tekintve az egy nagyon fontos kérdés, hogy hol futhat ki ez az egész AI ciklus, mert a az exportjárulásnak egy nagyon fontos része volt az, hogy ugye nagyon drágán adhatja erre az egységét ezeknek a termékeknek.
[00:46:02]Ebben azért valószínűleg lesz majd egy normalizálódás, tehát jövőre ez ez egy kicsit majd ki fog simulni, de az idejében ez egy ez egy abszolút meglepetés sztori volt, és és ezzel szerintem senki nem számolt így külön.
[00:46:14]mindenki ugye a a a azzal foglalkozik, hogy mi lesz a vegyiparral, mi lesz a az autógyártásal, esetleg az élelmiszeriparral, de most van egy új húzóágazata ezek szerint Magyarországnak.
[00:46:24]Uniós forrásokról még beszélgessünk, mert említetted, hogy talán egy kicsit felfokozottabb csodavárás zajlik most ezzel kapcsolatban, mint amit ténylegesen a a magyar gazdaság teljesítményéhez hozzáadhatnak ezek a hát nagyjából 10 milliárd Ftnyi forrás, hogyha helyreállítási alapot figyeljük.
[00:46:40]Ö itt az első kérdésem még nem is a gazdasági hozzáadott értékre, hanem hogy én azt látom, hogy az a gyakorlat nem változott meg, hogy előfinanszírozzuk ezeket az uniós forrásokat.
[00:46:48]Ebben látsz-e hibát, vagy ebben vagy ez igazából a dolgok normális menete és szinte mindenhol így zajlik ez?
[00:46:58]Itt ketté választanám, mert a a helyreállítási alapnak a pénzeinél ott most tényleg egy óriási kellett előfinanszírozni.
[00:47:05]Tehát ugye meg kell emelni a fejlesztési banknak a tőkélyét, ugye meg kell csinálni azokat a társaságokat, akik majd később ugye ezeket a kötöttpályás fejlesztéseket megcsinálják, satöbbi, satöbbi.
[00:47:14]De hogy itt az előfinanszírozás az egy kényszer volt, méghozzá azért, mert ugye augusztusig késszel kellett jelenteni ezeket a projekteket.
[00:47:23]És ezt csak úgy lehetett megcsinálni, hogyha ezt a pénzt ezt előfinanszírozza a magyar állam.
[00:47:27]És akkor ezért bocsátott ki egyébként júliusban devizakötvényt, diszkontkincstejegyet adtak el ugye nagyobb mennyiségben.
[00:47:38]Valószínűleg amiatt, mert ugye ezek a cégek pont diszkontkincsegybe parkoltatják addig az összeget, ameddig ugye fel nem használják őket.
[00:47:44]A szumma szummárum a lényeg az, hogy hogy itt ez egy kényszer volt azért, hogy ezt a pénzt megkaphassuk valamikor december január környékén Brüsszelből.
[00:47:55]Tehát ez az első rész.
[00:47:55]A második rész ugye a hagyományos kohéziós források, tehát ugye a a fejlesztés alap meg a kohéziós alap satöbbi.
[00:48:05]Ott ott alapvetően azt lehet látni, hogy annyira azért nem siet a a kormányzat a végrehajtással.
[00:48:10]Szerintem ott is ugye valószínűleg a mostani rendszernek a felülvizsgálata zajlik.
[00:48:14]Pont a ami nap néztem meg, hogy hogy alapvetően inkább az uniós mezőnynek a hátuljában vagyunk a tekintetben, hogy ezek a ezek a programok a végrehajtása hogyan néz ki, megőfinanszírozással együtt is.
[00:48:27]Tehát én azt gondolom, hogy itt most egy sokkal óvatosabb hozzáállás várható, de még nem tudjuk, hogy hogy mi lesz a a hozzáállás e tekintetben.
[00:48:38]Legalábbis hozzá nem jutott el olyan hír, hogy akkor akkor érvadóbb majd az lesz, hogy a kohéziós források tekintetében mit fog csinálni.
[00:48:45]Igen, igen.
[00:48:45]Én én én azt gondolom, hogy igen.
[00:48:48]Itt most szerintem a kormányzatnak egyáltalán az volt a célja, hogy egyrészt elméletileg hozzá lehessen férni ezekhez a forrásokhoz.
[00:48:56]Másrészről pedig, hogy minél jobban lecsökkentse azokat a végrehajtási kockázatokat, amik mondjuk abból fakadnak, vagy amikor azt eredményezhetnék, hogy hogy ugye nem jönnek be ezek a ezek a források.
[00:49:06]És szerintem így szép szép lassan haladunk.
[00:49:10]Ugye a költségvetésnek a konszolidációja most is zajlik.
[00:49:13]És akkor szerintem mostanában lesz valószínűleg érdemes ráfordulni erre az új rendszerre, akkor kitájákés alapokat, de hogy ott is azért alapvetően azt kell látni, azt kell megérteni, hogy ezeknek a nagy többsége azért már rögzített, tehát hogy ugye itt egy hosszútávú keretmegállapodásom ugye az ország meg az EU között, tehát lehet a célokat egy picit finomítani, illetve akár például az a helyreállítási alap és a kohéziós alap között is mentek át ugye projektek, de de hogy alapvetően ez egy kötött pálya.
[00:49:40]Ö úgyhogy úgyhogy e tekintetben szerintem lássuk meg, hogy mi történik.
[00:49:47]Szerintem az előfinanszírozás egyébként azt gondolom, hogy részben maradni fog, de talán nem olyan léptékben, mint mint ami mint amit az előző kormányó nem volt ritka a 100%-os előfinanszírozás.
[00:49:57]És az RLF pénzeknek a gazdaságban való lecsapódása az szerinted hogyan fog megnyilvánulni, vagy nyilvánulhat meg a GDP szintjén, beruházások szintjén például.
[00:50:06]Igen.
[00:50:06]Ugye itt ugye beszéltünk már a vasúti meg gördülőállomány beruházásokról, ott ott alapvetően szerintem viszonylag kicsi lehet a magyar gazdaságban lecsapódó mennyiség.
[00:50:19]Nem vagyok bele tisztálva teljesen, hogy hogy mondjuk a itteni vasúti járműgyártás mennyire tud ebbe beleszállni.
[00:50:28]Nyilván minél inkább, annál jobb.
[00:50:28]annál jobb egyértelműen.
[00:50:30]Igen.
[00:50:30]Szóval, hogy hogy ott inkább azt gondolnám, hogy a hogy a hozzájárulás az cseké lehet.
[00:50:34]Ami viszont egy kicsit izgalmasabb történet, az az, hogy a hogy az MFB-nek ugye történt elég komoly tőkeemelése, ugye ez a fejlesztési bank, és ez a fejlesztési bank ezután fog programokat csinálni.
[00:50:48]Ezek a programok elég sok mindent szeretnének elérni.
[00:50:50]Szeretnék például elérni azt, hogy több bérlakás épüljön Magyarországon, több kollégium de akár ugye itt szó volt ugye tőkeprogramról is, szó volt KKV programról is, meg még egy-két cél még ugye megfogalmazásra került.
[00:51:09]Tehát ezekről még ugye nem tudjuk, hogy hogy milyen formába fognak jönni.
[00:51:14]De hogyha most csak így nagyon le akarjuk kerekíteni a dolgot, akkor valószínűleg ezeknek a GDP hatása az nagyobb lesz, mint mondjuk a a járműbeszerzéseknek a hatása.
[00:51:22]A járműbeszerzések hatása az inkább hosszabb távon a potenciális GDP növekedésünket emeli meg.
[00:51:26]Ezek a programok meg meg felthetően inkább a a rövid távú GDP-t tolhatják meg, hogyha ezek egyszer kikerülnek ugye a nyilvánosság elé.
[00:51:37]ezek feltetlen 27 év elején tudjuk meg, hogy konkrétan mit tervez a a kormányzet.
[00:51:41]Ezt mi is nagyon vágjuk, ugye elsősorban vállalati bank vagyunk, úgyhogy úgyhogy természetesen érdeklődéssel figyeljük azt is, hogy mi lesz a a vállalati hitelpiac támogatási részének a sorsa.
[00:51:53]Mert beszéltük, hogy tényleg ne vesszünk el a számokban ebben a beszélgetésben, és szerintem ez nem is történt meg, de azért muszáj leszek itt a legeslevén megkérdezni tőled, hogy most az unikreditnél ugye utaltál rá, hogy valószínűleg akkor a második félév gazdasági növekedése nem lesz olyan erős, mint az első fél évé.
[00:52:08]Mire számítotok az év egészében GDP tekintetében?
[00:52:13]Szerintem az inflációt is ide vehetjük, mert ez is rendkívüli módon érinti a mindennapjainkat.
[00:52:17]Meg akkor a 27-28-as mennyire láttok előre, vagy jeleztek előre?
[00:52:21]Úgyhogy közben rengeteg sok bizonytalan tényező van még a rendszerben.
[00:52:27]Igen.
[00:52:27]Ö itt hozzá kell tenni azt, hogy hogy alapvetően mi ilyen nagyobb szervezetben dolgozunk, ami azt jelenti, hogy például a az olajpiaci előrejelzésünk, vagy mondjuk a gázpiaci előrejelzésünk az ugye a a megfelelő szakellemződnél születik meg.
[00:52:39]És egyébként több okból is viszonylag optimista, például a hormózi helyzettel, vagy akár így az egész olaj globális piaci helyzettel kapcsolatban.
[00:52:50]És ugye ez az optimizmus, ez abban jelenik meg, hogy a jelenlegi mondjuk 100 dolláros olajszintekről szép fokozatosan jövő év végig mondjuk leérün nagyjából 70 dollárra.
[00:52:57]Tehát induljunk ki abból, hogy ez így lesz.
[00:53:02]Hogyha ez így lesz, akkor mi azt gondoljuk, hogy az idei évi infláció az nagyjából valahol olyan 1,7% körül alakulhat éves átlagban.
[00:53:08]Egyébként nagyjából ez a piaci konszenzus alatt van egy picit, de hogy nagyjából ott van.
[00:53:14]A jövő év az izgalmasabb.
[00:53:14]Ö ott várjuk azt, hogy begyűrűzzön a egyrészt a szárazságnak a hatása, ami ugye az élelmiszerárakat fogja főleg fölfelé hajtani, de akár a szállítási költségekre is beépülhetett már.
[00:53:29]A másik történet pedig ugye a a világpiaci áraknak az alakulása, amit eddig nem nagyon látunk megjelenni az árakba, pedig azért most már egy ideje zajlik ugye az iráni konfliktus, de azért azt gondoljuk, hogy előbb ki kell csapódnia a gazdaságban, még akkor is, hogyha egy alapvetően erősebb árfolyamszint mellett vagyunk, mint mondjuk akár tavaly év elején vagy tavaly.
[00:53:49]Ö de hogy szerintem nagyjából azért én azt várnám, hogy olyan 2,8% körüli infláció lehet jövőre.
[00:53:58]És ez azt is jelenti, hogy hogy év végére ugye fölmegy az inflációs ráta nagyjából 3% fölé egy kicsivel, és utána ereszkedett le.
[00:54:08]És akkor ugye volt az a kérdés a az inflációs cél tekintetében, hogy valószínűleg ezért is gondolhatta azt, hogy a megfelelő bevezetési időpont az a 2028 január 1, mert onnantól gondoljuk azt, hogy újra elkezd majd lefelé menni a 2,52% felé a a az infláció.
[00:54:20]A másik oka 2028 januári dátumnak pedig az volt, hogy feltehetően azért kell egy másfél- két év, hogy beépüljön ez az új infláció cél a fejekbe.
[00:54:32]És ugye ez pont az a dátum lenne, amikor elvileg teljesíteni akarjuk a másity kritériumokat.
[00:54:35]Hogyha 2028-hoz képest viszonyítunk, ugye akkor nagyjából másfél- két év, akkor 2030.
[00:54:42]Tehát hogy ezek az időzítések ezek ezek nem véletlenek.
[00:54:45]Szóval szumma szummárum, hogyha hogyha minden jól zajlik a világgazdaságban, akkor akkor szerintem ez egy ez egy ez egy jó történet.
[00:54:52]Lehet, és az inflációnál se várom azt, hogy hogy elszálljon, főleg, hogyha a bérek is ugye elkezdenek egy kicsit lefelé hajlani.
[00:54:59]Ugye mi van akkor, hogyha nem?
[00:55:02]És ugye az volt a a tapasztalatunk az elmúlt hát fél évben, hogy inkább van mi van akkor, hogyha nem jön be.
[00:55:06]Igen.
[00:55:06]És erre ugye politikusoknak Igen.
[00:55:10]Fontos, hogy a a bérek, amit elsődlegesen érez a a magyar ember, meg mindenhol az állampolgárok, az minél magasabb ütemben növekedjen.
[00:55:21]Nem is a bérek gondoltam, mer a hormuzi helyzetre, tehát az olajhelyzetre, a gázhelyzetre arra, hogy akkor nem tudom, lesz-e elég kén, akkor lesz-e elég, nem tudom műtrágya, tehát hogy hogy alapvetően inkább ezek a kérdések foglalkoztatnak engem jobban, de fontos lesz valóban a bér, tehát ugye ahogy, ahogy beszéltük is, nagyon érdekes lesz megnézni a minimálbértárgyalásokat, és hogy a kormánynak, hogy lesz a hozzáállása.
[00:55:43]És GDP-ben viszont azt nagyjából elfelejtettjük, hogy ilyen 4% körüli éves növekedések lesznek már.
[00:55:48]van már olyan fejlettségben úgymond a magyar gazdaság is, hogy ezt szinte lehetetlen produkálni.
[00:55:56]Hát ahhoz, hogy hogy Ert bevezessünk, szerintem szerintem igen.
[00:55:58]Tehát, hogy alapvetően például Lengyelországnak a pályáját lehet megnézni, ott tényleg egy bűdületes növekedés következett be.
[00:56:09]Ehhez azért viszont az is kellett, hogy amellett, hogy hogy ők hozzáfértek az EU-s forrásokhoz, illetve gyakorlatilag annak a teljes vertikumához, mi meg ugye nagyon nem, ott a kormány is iszonyatosan nagyot költött.
[00:56:21]És egyébként ennek a költésnek az egyik része az a az a hadiipari kiadások voltak, amit egyébként elég jól fogadott a piac, tehát hogy hogy alapvetően nem büntették nagyon Lengyelországot emiatt, de hogy ott azért volt egy ilyen trendszerű 3%-os növekedés.
[00:56:36]Én azért Magyarországon ezt nem annyira várom.
[00:56:39]Egyrészt azért, mert nekünk előre tekintve azért, tehát így látva ugye a a nemzetközi helyzetet meg Trumpot meg satöbbi, tehát azért sokkal nagyobb ellenzélben kell működni.
[00:56:48]Mi egy jóval nyitottabb gazdaság vagyunk, mint a mint a lengyel.
[00:56:51]Ergó, jobban függünk a külső keresetőben.
[00:56:53]Bár ez most pont javul, de nem úgy javul, hogy akkor most a 2017-19 közötti időszakot éljük át, amikor ugye gyakorlatilag minden felrobbant, hanem javulgat.
[00:57:01]Ö, és és a harmadik pedig az, hogy ugye ahhoz, hogy mi errót akarunk, ahhoz ugye az is kell, hogy a költségvetést konszolidáljuk.
[00:57:11]Tehát az elsődleges hiány, amiről ugye beszéltünk, azt le kell vinni valószínűleg nulla környékére.
[00:57:16]Tehát a költségvetés az nem fog tudni gazdaságot élinkíteni.
[00:57:19]A hitelezésnek kellene ezt átvennie, a a bizalomnak kellene ezt átvennie, a külföldi működőtőkének kellene ezt átvennie.
[00:57:30]Tehát és akkor még ehhez hozzájön ugye a munkaerőpiacnak ugye a a feszessége, tehát az, hogy nem igazán tudunk bevonni új munkaerőt.
[00:57:35]Tehát hogyha ezeket mind összevetjük, akkor szerintem a a trend GDP-nk az azt gondolom, hogy hogy nagyjából olyan kettő 2,5% körül kellene, hogy hogy hogy legyen.
[00:57:46]És akkor még sajnos azt is hozzá kell tenni, hogy rövid távon van egy olyan át vagy illeszkedési kényszere a magyar gazdaságnak, hogy ugye itt a a kormányzatnak elég komoly lábnyoma volt a a gazdaság, ugye a közbeszerzések révén.
[00:58:00]Ez ugye minden kormányzatra igaz a világon, de hogy ugye ezek a hálózatok, amik újra szerveződnek, akkor ugye mindig van egy ilyen kisebb megállás.
[00:58:08]És és ugye ezt is meg kell nézni, hogy ez ez hova futhat ki mondjuk féléves időtávon.
[00:58:12]Ez a ez az idei évi GDP-n szerintem negatívan fog hatni.
[00:58:14]Tehát én 1,6%-os GDP-t várok.
[00:58:16]Ez alatta van azért a piaci várakozásnak.
[00:58:19]Jövő évben pedig egy nagyjából 2,3%-os GDP-vel számolunk.
[00:58:25]Mi ez egyébként konzervatívanabb megint, mint a mint mondjuk akár az MNB.
[00:58:27]Ők egy 3%-hoz közeli számban gondolkoznak.
[00:58:32]Én kívánom, hogy legyen igazuk.
[00:58:34]Én most még nem látom a a hajtóerőt, ami ami ezt a növekedést megadhatná, mert főleg ugye a költségvetési alkalmazkodási kényszer lesz az, ami ami ami minket itt behatárol, de akár a hitelpiacnál is azért az végik, hogy alapvetően kevesebb támogatott hitelezés lesz, ami meg az agregát keresetet csökkenti.
[00:58:51]Tehát azt gondolom, hogy jövő évben lehetünk optimisták, de azért ne legyünk hiperoptimisták.
[00:58:56]Ühüm.
[00:58:56]Hát nagyon sok olyan dologról beszélgettünk, ami még előttünk áll, de nagyon sok minden már lezárt dologról is tudtunk szót ejteni.
[00:59:05]Köszönöm szépen a beszélgetést Ifja Becsai Zsolttal, az Unicredit Bank vezető elemzőjével.
[00:59:08]Tedd máskor is, hogy eljössz hozzánk.
[00:59:11]Köszönöm a beszélgetést és köszönöm szépen a nézőknek és a hallgatóknak a figyelmet.
[00:59:13]Ez volt a Klassis Podcast legújabb epizódja.
[00:59:17]Hogyha tetszett ez a beszélgetés, akkor kérem kövessék be a Klassis média YouTube csatornáját.
[00:59:20]Mforum privátbankáron piac és profiton is megtalálnak minket.
[00:59:24]Köszönöm a technikai segítséget.
[00:59:26]Zsó kollégámnak.
[00:59:26]Én Imrel őrinc vagyok az Or Privát Bankkár újságírója.
[00:59:30]Viszontlátásra, viszonth hallásra.
[00:59:33]Ez a Klassis Podcast.