Klasszis Média 58:38

Csúszik a Magyar-Zelenszkij csúcs, zavarok a magyar-ukrán viszonyban – Klasszis Podcast

magyar-ukrán viszonyukrán háborúkülpolitikatisza pártnatogazdaságközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Független
Csúszik a Magyar-Zelenszkij csúcs, zavarok a magyar-ukrán viszonyban – Klasszis Podcast
tl;dr
  • A Klasszis Podcast adásában Wéber Balázs Kis Benedek Józseffel és Szent Iványi Istvánnal beszélget a magyar–ukrán kapcsolatok rendeződéséről, a Tisza-kormány külpolitikájáról és a háború állásáról.
  • Szeptemberi éles nyilatkozatváltás után rendeződés: Orbán Anita–Szibiha egyeztetés, a Rada előtt a júniusi megállapodás törvényei; teljesítés esetén vétófeloldás az uniós klaszterekre.
  • A Zelenszkij–Magyar Péter csúcs helyszínvitán (Beregszász vs. Kijev) akadt el; a vendégek szerint szakértői előkészítés után október végén sor kerülhet rá.
  • A kárpátaljai magyaroknak az EU-csatlakozás (84%-os támogatottság) és a viszony enyhítése a legfontosabb; az oktatási ügyet túlnagyítottnak tartja egy vendég.
  • A vétópolitikát és az ukrán csatlakozás népszavazásra tételét indokolatlannak vélik; az „aranybiznisz" rendezése nagy lépés lenne Ukrajna és Európa felé.
  • Olajtárolók, Kárpáti Nyolcak: ezek gyújtották fel újra a feszültséget, de Magyarország valójában nem volt teljesen kizárva az előkészítésből.
  • Tisza-kormány: az EU-ban valódi fordulat (európai ügyészség, eurózóna, felfüggesztett pénzek), NATO rendben, Oroszországgal deklarált pragmatizmus, az USA-döntéseket várnak.
  • A front megállt, Limannál sikeres ukrán ellentámadás; Oroszország új stratégiája a nagyvárosok lakhatatlanná tétele, az EU-ban 100-nál több orosz köthető szabotázsakció.

„Ugye ha élvezni akarjuk azt a biztonságot, amit a NATO nyújt, akkor nekünk is hozzá kell járulnunk." – az egyik vendég

  • NATO–Oroszország háborút egyik vendég sem tart valószínűnek; Magyarország szövetségi kötelezettségei miatt nem maradhat ki a konfliktusból.
  • Rövid távon tűzszünet nincs – Oroszország kapitulációt kér –, de a kifáradás miatt hosszabb távon tűzszünettel zárulhat a háború.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A beszélgetés keretei

A Klasszis Podcast külpolitikai adásában a műsorvezető, Wéber Balázs (az Mfor és a Privát Bankár vezető szerkesztője) két vendéggel, Kis Benedek Józseffel és Szent Iványi Istvánnal beszélget a magyar–ukrán viszony szeptemberi megromlásáról és azóta kezdődött rendeződésről, az elmaradt Zelenszkij–Magyar Péter csúcstalálkozóról, a Tisza-kormány külpolitikájáról, valamint az ukrajnai háború aktuális front- és diplomáciai helyzetéről.

A szeptemberi feszültség és a rendeződés első jelei

  • A műsorvezető szerint szeptember nem volt szerencsés hónap a magyar–ukrán viszonyban: éles nyilatkozatváltás alakult ki Magyar Péter és az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha között. Szibiha szeptember 20-a táján így nyilatkozott:

„úgy tűnik, hogy bár Orbán Viktor nincs jelen, akadályozó és elszigetelő politikája továbbra is virágzik" – Andrij Szibiha, a műsorvezető idézésében *

  • A vendégek álláspontja szerint a magyar külpolitika valójában eltávolodott az orbáni iránytól, de érthető az ukránok elégedetlensége: ők egy 180 fokos fordulatra számítottak, ami még nem következett be. A kapcsolatok az elmúlt években nagyon mélypontra kerültek, óriási a bizalomhiány mindkét oldalon – ezt kell újjáépíteni.
  • Örvendetes jelként említették, hogy az ENSZ new-yorki közgyűlésén Orbán Anita külügyminiszter személyesen találkozott Szibihával, és elindítottak egy folyamatot: az ukrán parlament, a Verhovna Rada elé már be is terjesztették a júniusi kétoldalú megállapodás végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat. Ha ez október végéig megtörténik, Magyarország feloldja vétóját a további EU-csatlakozási fejezetcsoportok (klaszterek) megnyitása előtt.
  • Az egyik vendég szerint most a „bástyák lebontása" folyik: lépésről lépésre, jelenleg a középső – miniszteri – szintet próbálják helyreállítani, és ezt követően jöhet államfői, kormányfői találkozó. Fontosnak tartja, hogy a csúcstalálkozót szakértői és külügyminiszteri előkészítés előzze meg, a vezetők csak szignálják azt, amit a külügyminiszterek felterjesztettek.
  • Több hozzászólásban elhangzott a kritika, hogy átfogó magyar külpolitikai stratégia hiányzik: nem tisztázott, mit akar a kormány Ukrajnával, a közel-keleti országokkal, az Egyesült Államokkal vagy a nyugat-balkáni térséggel (Koszovó, Bosznia-Hercegovina). A külügyi intézet év végéig kapott megbízást egy széles szakmai kör bevonásával készülő stratégiára – ez fogja meghatározni az új magyar külpolitikát.

Az elmaradt Zelenszkij–Magyar Péter csúcs

  • Magyar Péter már kormányra kerülésekor jelezte, hogy szeretne találkozni Zelenszkijjel, akár Beregszászon; augusztus 20-án Zelenszkij Kijevbe hívta – fél évvel később sincs mégis konkrétum.
  • A vendégek szerint a csúcstalálkozónak mindig van szimbolikus és gyakorlati jelentősége is. A magyar fél azt hozza fel indokként, hogy a Rada még nem fogadta el a júniusban megállapított – alapvetően az oktatásban és a közigazgatásban gyakorolt nyelvi jogokra vonatkozó – törvénymódosításokat.
  • Diplomáciai pontosítás hangzott el: a meghívó fél nem javasolhat helyszínt a másik ország területén, tehát Beregszász felajánlása elvi alapon elhárítható volt; az ukránok nem zárkóznak el Beregszász elől, de először Kijevben szeretnének találkozni. Az egyik vendég, aki korábban diplomataként szolgált, elmesélte, hogy Bukarestben rengeteg találkozó csúszott el azon, hogy a magyar fél Kolozsváron akart találkozni, a románok viszont a fővárost kérték – így itt is fővárost (Budapestet vagy Kijevet) javasol, a soron következő találkozót pedig a másik országban tartanák.
  • A vendégek arra számítanak: ha október végéig minden megtörténik, hamarosan sor kerülhet a csúcsra, ami lökést adhat a kapcsolatoknak.
  • Hangsúlyozták az európai dimenziót: Ukrajna az európai biztonsági architektúra egyik legfontosabb védelmi záloga Oroszországgal szemben, aki hátráltatja a viszonyt, az az európai partnerekkel is konfliktusba kerül. Magyar érdek a háború utáni újjáépítésbe való bekapcsolódás is – az OTP már most erősíteni szeretné ukrán piaci pozícióit. Ugyanakkor elhangzott: az ukránok jelezték, aki nem segített, nem vehet részt az újjáépítésben; kivételt jelenthetnek például a magáncégek által végzett aknamentesítési feladatok:

„Hát a félország el van aknásítva. Nekünk vannak aknamentesítő magánvállalataink, cégeink, ezeket lehetne alkalmazni." – az egyik vendég *

  • Felmerült a gazdasági lehetőségek sora is: ásványkincsek, élelmiszeripari termékek, illetve ukrán vendégmunkások foglalkoztatása a világ másik végéről érkezők helyett.

Mi fontos valójában a kárpátaljai magyaroknak?

  • Az egyik vendég, aki többször járt Ukrajnában (legutóbb február végén), azt mondta: a kárpátaljai magyarok számára két dolog a legfontosabb – a két ország közötti feszült viszony enyhítése (ezt tőle is kérték), valamint az uniós csatlakozás. Az EU-tagság támogatottsága általában 70–72 százalék Ukrajnában, a magyarok körében viszont 84 százalék.
  • Kifejtette: az oktatási ügyet túlzottan felnagyították. A 2017-es oktatási törvény hetedik cikkét ugyan diszkriminatívnak tartják, de az soha nem lépett hatályba – egy kormányrendelet már rendezte a helyzetet, a magyar nyelvű iskolák működnek. A magyar kormány most azt követeli, hogy a rendelet törvényi szinten rögzüljön.

„Ma már a legfőbb problémája a magyar iskoláknak az, hogy nincs elég gyerek és nincs elég tanár." – az egyik vendég *

  • Ugyanez a vendég éles kritikát fogalmazott meg az előző kormánnyal szemben:

„az én véleményem szerint az Orbán-kormánynál az volt, hogy ők egyáltalán nem az ő érdekeiket nézték, csak erre hivatkoztak" – az egyik vendég *

  • Hozzátette: sok esetben nyíltan orosz érdekeket képviseltek az Európai Unión belül. Javasolta továbbá, hogy Magyarország egyeztessen Lengyelországgal, Szlovákiával és Romániával – a románok nyitottak –, mert a közös fellépés mindenkinek jót tenne, és az EU-ban is jó jelnek számítana.

Kisebbségi törvény és az uniós csatlakozás ügye

  • A Rada előtt lévő nemzetiségi törvény nem kizárólag a magyarokról szól: általános megoldást hoz az uniós hivatalos nyelveken beszélő kisebbségeknek – Ukrajnában mintegy 400 ezer román anyanyelvű és 100 ezer körüli lengyel él, akiknek hasonló problémáik vannak.
  • A magyar kormány háromszor vétózta meg új klaszterek megnyitását, és a kommunikációjában az uniós csatlakozást népszavazás-kötelessé tenné. A vendégek szerint ez indokolatlan:
  • Nincs látható közvélemény-reakció arra, amikor a kormány hozzájárul (például a 90 milliárd eurós ukrajnai hitelhez, vagy az első és hatodik klaszter megnyitásához) – az egyik vendég szerint Unger Anna megválasztása a Vagyonvisszaszerzési Hivatal élére nagyobb belpolitikai vihart kavart.
  • A „gyorsítás" elleni érv gyenge: Franciaország és Németország sem fogadja el érdemalapnak, de nem hátráltatja a fejezetek megnyitását. A gyorsítás a fejezetek lezárását jelenti; a megnyitás csak annyit tesz, hogy elindulnak a tárgyalások.
  • Népszavazás uniós csatlakozásról sehol sem volt eddig; a javaslat demagóg kihasználásra ad lehetőséget, ráadásul ebben a ciklusban úgysem kerülhet rá sor. Amikor rákérdeztek, Orbán Anita jelezte: csak Ukrajna esetében lenne szó róla, Montenegró és Moldova esetében nem – a vendég szerint ez egyértelmű bizalmatlansági jel, amiért helyteleníti a lépést.

Az „aranybiznisz" kérdése

  • Az egyik vendég fontosnak tartja az úgynevezett „aranybiznisz" rendezését, mert az mindkét országban kényes ügy: az ukránok kihasználják, hogy a magyarok ebben nem léptek, a magyar belpolitikában pedig a legmagasabb szintet is érintheti. A vendég állítása szerint erről már beszéltek, és Orbán Viktor utasítást adott rá.
  • Később kifejtette: a magyar kormányt zavarja az ügy lezárása, miközben szerinte az elszámoltatást előre kellene vinni – még nem nevezték meg a pontos felelőst, aki „úgy hívják, hogy Orbán Viktor". Ez szerinte nagy belpolitikai visszhangot váltana ki, de Ukrajna és Európa felé nagyon nagy lépés lenne; ez után ülhetne le a két fél tárgyalni a nyitott kérdésekről. (Az adásban nem részletezik, pontosan mit takar az „aranybiznisz" elnevezés.)

Az olajtárolók és a Kárpáti Nyolcak vitája

  • Szeptemberben két ügy gyújtotta fel újra a feszültséget: egyrészt a Kárpáti Nyolcak kezdeményezés – Magyar Péter állítása szerint Magyarország csatlakozását anélkül jelentették be, hogy megkérdezték volna –, másrészt az Ukrnafta és a MOL azon memorandum-terve, amely az ukrán–magyar határ magyar oldalán építendő kőolajtermék-tárolókról szólt (ezt később pontosították: még nincs megállapodás, csak terv).
  • A vendég szerint ezek járultak hozzá leginkább a feszültség fellángolásához, amelyre Szibiha éles kommentje jött. Ugyanakkor rámutatott: július végén Szibiha közzétette, hogy telefonon egyeztetett Orbán Anitával, és a kijevi nagykövetség ügyvivőjét is odaküldték (nagykövet ugyanis nincs) – tehát Magyarország nem volt teljesen kizárva az előkészítésből. A durva magyar reakció helyett Orbán Anita későbbi, mérsékelt vonala lett volna a helyes: minden kezdeményezést üdvözlünk, készek vagyunk részt venni, de kérünk bővebb tájékoztatást és nagyobb bevonást.
  • Ironikusnak nevezte, hogy a tárolók kérdésében az előző, Ukrajnával nyíltan ellenséges Orbán-kormány adott felhatalmazást a Molnak – ők üzleti lehetőséget láttak benne. Kockázatról szinte nincs szó: ha az oroszok a lengyelországi hadianyagraktárakat sem támadják, miért támadnák az olajtárolókat? A hibrid, szürke zónás hadviselés miatt persze potenciális célpont lehet, de a „amíg mi kormányozunk, soha nem lesz" típusú elutasítás helyett diplomatikusabb lett volna az előkészítés elfogadása és egy esetleges leállítás informális jelzése.
  • Hozzátették: Magyarországnak amúgy is bőséges tárolókapacitása van, egy ilyen létesítmény felépítése egy-két éven át tart, így a háború befejezése után bőven lesz idődönteni; ha pedig létrejön az orosz–ukrán megállapodás, nyitottságot lehetne jelezni.
  • A beszélgetésben eközben kirajzolódott a front valósága: az oroszok nyugat felé nyomulnak, Kijevben nappal és éjjel is támadnak lakott területeket, az emberek menekülnek, és télen fűtésproblémák is lehetnek.

A Tisza-kormány EU-, NATO-, orosz- és amerikai politikája

  • Európai Unió: a vendégek egyetértenek abban, hogy itt valós, 180 fokos fordulat történt: Magyarország csatlakozott az európai ügyészséghez, bejelentette az eurózónához való csatlakozási szándékát, megállapodást kötött a felfüggesztett pénzek felszabadításáról, és ehhez törvénymódosításokat hajtott végre. A napi 1 millió (eurós) büntetés ügyének lezárását december végéig várják. A bizalom visszaszerzése azonban időigényes: az EP-ben vannak, akik a pénzek ügyében is várakozást javasolnak. Emlékeztettek a korábbi retorikára:

„olyan kijelentések voltak, hogy az ember gondolkodott, hogy egy 10 milliós ország hogy tud elfoglalni 450 milliós közösséget" – az egyik vendég *

  • NATO: nincs különösebb probléma; a 2 százalékos kiadási elvárásnak eleget tesz Magyarország, a missziókban és a balti légtérzárásban (air policing) is részt vesz – annak ellenére, hogy a balti országokkal politikailag nem jó a viszony, a szövetségesek elégedettek.
  • Oroszország: a kormány pragmatikus viszonyt hirdet, és a 10, diplomatafedésben dolgozó orosz hírszerző kiutasítása egyértelmű jelzés volt. Ugyanakkor a vendég szerint pontosan meg kellene határozni, mit jelent a pragmatizmus, mert „ezt mondta az Orbán-kormány is". A mozgástért szűkíti az energetikai kiszolgáltatottság, amiért – a vendég értékelése szerint – az előző kormány a felelős, hiszen semmit nem tett a csökkentéséért.
  • Egyesült Államok: mindent kivárnak az egy hónapon belüli időközi választásokig; ha a demokraták mindkét házat elveszik (erre van esély), egészen más keretek között zajlik majd az amerikai külpolitika, amelyhez alkalmazkodni kell.

A háború aktuális állása

  • Klicsko kijevi polgármester pénteken súlyos és drámai helyzetetről beszélt: már nem lehet úgy élni a fővárosban, mint békeidőben. A német kancellár, Friedrich Merz vasárnap légiriadó közben, épp ágyúzások alatt járt Kijevben, és 1,5 milliárd eurós támogatást, részben légvédelmi eszközöket ajánlott fel – a vendégek szerint ez mutatja, hogy a németek is „kinyitották a pénztárcát".
  • Limannál sikeres ukrán ellentámadás történt: az egyik vendég szerint 200, mások szerint csak 50 négyzetkilométert foglaltak vissza – ez nem fordulópont, de jelzi, hogy az ukránok az idei orosz területfoglalásokat vissza tudták bontani, a front pedig megállt. Vagyis az oroszok feladták a hagyományos eszközökkel aratott győzelem reményét.
  • Az orosz választások után Putyin agresszívebb lett: célja továbbra is Ukrajna meggyengítése, kormányváltás, területszerzés. A nyugati támogatás éppen csak annyi, hogy Ukrajna ne veszítse el a háborút. A NATO és az EU szerint nem engedhetik meg Ukrajna teljes elvesztését, mert – ahogy a vendég fogalmazott – Putyin a négy megyével sem állna meg: a Szovjetunió egykori területeit és a volt szocialista országok feletti befolyást szeretné vissza. Ebbe a nyugat nem megy bele.
  • Közvetlen NATO–Oroszország háborút egyik vendég sem tart valószínűnek. Ugyanakkor sorozatos provokációk érik a szövetséget: északon és délen (Románia környékén is), hibrid hadviseléssel. A NATO 1949 óta védelmi szövetség, de a provokációkra válaszolni kell – az Észak-atlanti Tanácsnak kell eldöntenie, mire és hogyan. A balti állak meg vannak győződve az 5. cikk azonnali alkalmazásáról, ami a vendég szerint „lábrázást" adna Putyin kezébe; a CIA-igazgató viszont Moszkvában egyértelműen jelezte: ha ilyen lépésekre kerülne sor, olyan célokat támadnának, ami fájni fog Oroszországnak.
  • Új fegyverek: mindkét oldal bevet ballisztikus rakétákat (ezek magasra felmenve, majd a célra zuhanva működnek), Ukrajna is kifejlesztett ilyeneket. A drónháború átalakul: mindkét oldalon megjelentek a sugárhajtóműves drónok, amelyekkel mélységi támadásokat hajtanak végre. Putyin Trumpnak azt kérte, szóljon az ukránoknak, hogy hagyjanak fel a mélységi csapásokkal – mire a vendég felteszi a kérdést: nekik szabad, másoknak miért nem szabad válaszolni?
  • Hibrid hadviselés Európában: az elmúlt időszakban több mint 100, egyértelműen Oroszországhoz köthető szabotázsakció történt az EU területén – Észtországtól Bulgáriáig, Romániáig, Csehországig; Németország különleges célpont.
  • Az orosz új stratégia ukrán és amerikai hírszerzési jelentések alapján: a lakosság megtörése, a nagyvárosok – elsősorban Kijev – lakhatatlanná tétele. Kijev nyolc hídját a Dnyipro fölött tervezik megsemmisíteni, kettő már használhatatlan. Több mint 1000 rakétacsapást terveznek a nyugat-ukrajnai infrastruktúra ellen, hogy elvágják Ukrajnát az európai utánpótlási vonalaktól (Lengyelország, Szlovákia, kevésbé Magyarország felől); ez Kárpátalját és Lengyelországot is érintheti.
  • Légvédelmi gondok: az ukrán elfogódrónok korábban 90 százalékos pontossággal dolgoztak, a sugárhajtóműves orosz drónokat azonban sokkal nehezebb elfogni, ballisztikus és cirkálórakéták ellen pedig szinte védtelenek, mert alig van Patriot-rakétájuk.
  • A vendég értékelése szerint a civil infrastruktúra elleni támadás – az ENSZ alapdokumentumai szerint – terrortevékenység és háborús bűncselekmény, amelyet Oroszország ENSZ BT-vétója miatt senki nem tud megbüntetni. Az orosz kommunikáció szerint ők polgári célokat nem támadnak, az ukrán drónok is eltalálnak moszkvai panelházakat – de a képek Kijevből önmagukért beszélnek, az ukrán drónok pedig ritkán csapnak le civil célponton, főként finomítókat és infrastruktúrát támadnak.

Van-e alternatívája a háború folytatásának?

  • A műsorvezető felidézte Zelenszkij tegnapi nyilatkozatát (Ukrajna nem hajolhat meg Oroszország előtt), és ellensúlyozásképpen azt, hogy az ellenzéki Európai Szolidaritás párti képviselő, Olekszij Honcsarenko így fogalmazott:

„jelenleg a valóság a következő: elveszítjük a háborút, hatalmas számban veszítünk embereket, nincs saját pénzünk, nem csupán a háború folytatására, hanem még az ország működtetésére sem" – Olekszij Honcsarenko, a műsorvezető idézésében *

  • A vendégek ezt mellékzajnak, szólamnak minősítik: Ukrajnában elég elkötelezett ember van a hazájuk védelmében, hogy folytassák. A Trump is „kicsit másképp beszél már", mert látja a valós helyzetet. A folytatás mindaddig valószínű, amíg a támogatás megvan – az idén semmiképpen nem ér véget a háború.
  • Zelenszkij többször jelezte: kész átfogó tűzszünetre a jelenlegi frontvonalak mentén, ennek valószínűleg lenne belföldi támogatottsága (bár vannak, akik a területek visszafoglalásáig akarnák vinni a háborút – ez a vendégek szerint irreális). Orosz részről viszont nincs készség: Lavrov és Putyin szerint csak kapituláció járható, megalázó feltételekkel – nemcsak a négy megye átadásával, hanem a rakétaerő, a légierő és a létszám leépítésével is. Egy vendég Lavrót idézve mondta:

„itt a cél most már az, hogy Ukrajnát úgy, ahogy van, jelen állapotában nem lehet fenntartani. Ezt be kell kebelezni." – Lavrov, az egyik vendég idézésében *

  • Ezt az ilyet a „ruszki mir", az orosz világ ideológiája táplálja, amelyet Dugin fogalmazott meg: Oroszország Ukrajna és Belarusz nélkül nem is létezhet. Belarusz megvan, Ukrajnából pedig egy „második Belaruszt" szeretnének csinálni.

Magyarország mozgástere és kockázatai

  • A vendégek szerint Magyarország nem tud kit vonni a konfliktusból: szövetségesi kötelezettségei vannak.

„Ugye ha élvezni akarjuk azt a biztonságot, amit a NATO nyújt, akkor nekünk is hozzá kell járulnunk." – az egyik vendég *

  • Visszatérővé vált az egyeztetés kultúrája az EU-val és a NATO-val – az Orbán-kormány idején konzultáció nem volt, Magyarországot sok megbeszélésről kihagyták. Nagy mennyiségű fegyverszállításra viszont nem kerülhet sor, mert nincs mivel: a vendég felvetése szerint a MiG–29-eseket korábban adhatták volna az ukránoknak, most „ott rohad az egész Kecskeméten". A magyar érdek inkább a gazdasági kapcsolatok és az újjáépítésben való részvétel, amihez jó viszony és szerződés kell.
  • Az egyik vendég leszögezi: nem hisz a közeljövőbeni NATO–Oroszország konfliktusban, senki nem akar nukleáris háborút, a NATO elrettentő ereje elég komoly ahhoz, hogy Oroszország meggondolja magát. Az előző kormány retorikájával szemben:

„az előző kormány idején volt az, hogy már a 24 órában vagyunk, már csak egy lépés választ el minket harmadik világháborútól. Ez nem így van." – az egyik vendég *

  • A másik vendég árnyalja: Putyin soha nem nyilatkozik úgy, hogy atomháborút indít, de a stratégia tartalmazza. A Moscow Times szerint csütörtökön a világ „veszélyes pillanatairól" beszélt, és figyelmeztette a nyugatot, hogy a kalinyingrádi exklávé elvágására nagyon komolyan válaszolnának. Szerinte elképzelhető korlátozott célpontú katonai támadás a balti országok ellen is, mert Putyin nem tudja sokáig tolerálni azok lépéseit – ezt azonban nem atomcsapásként értelmezte.

Hogyan érhet véget a háború?

  • A vendégek óvatosak: „kristálygömb egyik sincs" – az egyik korábban jóslatokba bocsátkozott, semmi nem jött be. Rövid távon tűzszünetet nem látnak, de hosszabb távon arra számítanak, hogy a kifáradás miatt a konfliktus tűzszünettel fog véget érni, mert a felek béke céljai túl messze vannak egymástól ahhoz, hogy összebékíthetők legyenek.
  • Az egyik vendég hozzáteszi: a jelen helyzetben még a tűzszünet sem megoldás – az a nevéből adódóan lehet egy nap vagy két hónap is, tűzszünetet viszont békeszerződésnek kellene követnie, erre pillanatnyilag egyik oldalról sincs készség.
  • A műsorvezető zárásul azt mondta: remélhető, hogy a háború legalább a jelenlegi szintjén, területileg nem eszkalálódik – ami mindenki, de főleg Magyarország érdeke.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „a két miniszternek az őrizetbevétele" – a kontextus (a kapcsolatok javulásának bizonyítékaként) alapján valószínűleg „a két külügyminiszter egyeztetése/találkozása" értendő; a pontos szóalak nem rekonstruálható.
  • „nemálat a minelök a saját minének, mert kellemetlen dolgok lesek" – valószínűleg azt jelenti, hogy a kormányfő és a miniszterek ne mondjanak ellent egymásnak; a mondat erősen torzított.
  • „Na most nyilván hát ő Putyin lábrázást kap" – értelmezhetetlen kifejezés, valószínűleg ASR-hiba; a kontextusból annyi sejthető, hogy a balti állak magabiztossága Putyin számára kihívás.
  • „Lind le van írva ebbe" – valószínűleg „Minden le van írva ebbe" (a csúcstalálkozó előkészítéséről szólva).
  • „Ukrajnának nem verek 100 fővároson még egyelőre" – torzított, valószínűleg humoros megjegyzés arról, hogy Ukrajnának egyelőre csak egy fővárosa van; a pontos alak nem rekonstruálható.
  • „az ilai igazgató" – a kontextus (Moszkvai látogatás, elrettentés) alapján valószínűleg „a CIA-igazgató".
  • „Gyber folyó" – a Kijevet kettészelő folyó, valószínűleg a Dnyipro.
  • „M29-eseket" – valószínűleg „MiG–29-eseket"; „petriot rakétájuk" – „Patriot-rakétájuk"; „kalinyingrádi eszkávét" – „kalinyingrádi exklávét"; „Pyun elnök" – „Putyin elnök"; „coalition a feeling" – „coalition of the willing" (önkéntesek koalíciója).
  • „az elhelyzetben még a tűzünet sem megoldás" és „külszünettel lesz vége" – valószínűleg „a jelen helyzetben még a tűzszünet sem megoldás" illetve „tűzszünettel lesz vége".
  • „aranybiznisz" – a kifejezést a beszélgetésben magától értetődően használják, de mit takar pontosan, az adásban nem fejlik ki; a beszélő állításai (Orbán Viktor utasítása, felelősség) forrás nélküli állítások maradnak.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Fontosnak tartom ezt az úgynevezett aranybiznisznek a rendezését, mert ez fontos Magyarországon is, Ukrajnában is, de mondom magyarul, még meg nem meg nevezzik a pontos felelőst.

[00:00:09]Ki volt ezért a főfelelős, úgy hívk, hogy Orbán Viktor azt magyar belpolitikával igen nagy visszhangot fog kiváltani, hogy sokkal rugalmasabban, sokkal diplomatikusabban nem él nem az élezésben vagyunk érdekelték.

[00:00:23]Tehát ezt kéne belátni, hogy a magyar kornak nem az az érdeke, hogy élezze, hanem az, hogy normalizálja a viszonyt.

[00:00:28]Élvezni akarjuk azt a biztonságot, amit a NATO nyújt, akkor nekünk is hozzá kell járulnunk.

[00:00:34]De én én azt húznám alá, hogy én nem hiszem azt, vagy nem gondolom, hogy ebből ebből valóban NATO Oroszország konfliktus lesz.

[00:00:45]Ez a Klassis podcast.

[00:00:47]Jó napot kívánok.

[00:00:47]Köszöntöm a kedves nézőket, olvasókat és hallgatókat.

[00:00:49]Ez itt a klasszis média műsora.

[00:00:51]azon belül is a klasszis podcast, és ma külpolitikával fogunk foglalkozni olyan izgalmas témákkal, mint hogy miért romlott meg az ukránmagyar viszony, milyen aktualitásai vannak az ukrajnai háborúnak.

[00:01:06]Ugye a német kancellára hétvégén Kievben járt és elég érdekes dolgokat mondott, illetve hogy mennyire éleződhet még az Oroszországnáló viszony, kellett tartanunk esetleg egy közvetlen háborútól.

[00:01:17]Erről is fogunk beszélni a a mostani adásban, és köszöntöm is mostani vendégeinket, Kis Benedek Józsefet és Szent Iványi Istvánt.

[00:01:27]Jó napot kívánok.

[00:01:28]Jó napot kívánok.

[00:01:29]Köszönjük, hogy eljöttetek.

[00:01:32]Még két szolgálatú közleményem van, mielőtt belev.

[00:01:34]Ja, én pedig Wéber Balázs vagyok, külpolitikai újságíró, az Mfor és a privát bankár vezető szerkesztője.

[00:01:40]De mielőtt belevágnánk, két szolgálci közleményem lenne.

[00:01:42]Az egyik, hogyha még nem tették meg, akkor legyenek szívesek feliratkozni a csatornánkra, illetve privát bankáron és Mforon továbbra is elérhetnek minket.

[00:01:51]Na de akkor vágjunk bele.

[00:01:53]Szerintem kezdjünk talán a magyar vonatkozású témákkal, még akkor is, ha talán már lehet azt mondani, hogy az elmúlt hetekben, napokban már rendeződtek kicsit a a feszültségek, de én úgy érzem azért, hogy az e szeptember ilyen szempontból nem volt egy szerencsés hónap, mármint a magyar-ukrán viszonylag szempontjából.

[00:02:11]Ugye egy eléggé elég éles nyilatkozatháború alakult ki például Magyar Péter és a az ukrán külügyminiszter között, André Sibiha között, aki ugye egészen azt egész pontosan azt mondta, hogy úgy tűnik, hogy bár Orbán Viktor nincs jelen, akadályozó és elszigetelő politikája továbbra is virágzik.

[00:02:30]Ezt ugye még szeptember közepén mondta, vagy szeptember 20-a környékén mondta.

[00:02:36]Ennek persze megvolt a az előzménye.

[00:02:39]De az első kérdésem az lenne, hogy mit gondoltok, hogy szerintetek valóban így van?

[00:02:43]Tehát, hogy valóban kicsit visszalépünk úgymond az orbáni politikai irányába.

[00:02:48]Hogy most a magyar-ukrán kapcsolatra gondolok, vagy ez csak egy ilyen egy ilyen kicsit meggondolatlan nyilatkozat volt esetleg az ukrán külügyminiszter részéről?

[00:02:57]Én úgy gondolom, hogy inkább elléptünk az orbáni pulkülpolitika irányától, de érthető azért az is, hogy miért elégedetlenek az ukrán vezetők, hiszen ők egy 180 fokos fordulatra számítottak.

[00:03:11]Azért ez még nem következett be, de kétségtelen tény, hogy ukrán részről is voltak fenntartások.

[00:03:15]Itt ugye nagyon mélypont voltak a kapcsolatok az elmúlt évek folyamán, tehát nagyon mélyről kell kezdeni, nagyon nagy a bizalomhiány mind a két oldalon, és ezt kell fölépíteni.

[00:03:27]Én azt gondolom, hogy az egy nagyon örvendetes dolog, hogy New Yorki közgyűlésen Orbán Anita, André Szibéha a külügyminiszterrel személyesen is találkozott, és ott elindították egy folyamatot, ami most már tart.

[00:03:37]Tehát azt hallottuk éppen most, hogy már be is terjesztették az ukrán parlament elé, a központi rada elé a azokat a törvénymódosításokat, amelyek a kétoldalú megállapodás megá megvalósítására vonatkoznak.

[00:03:52]És ugye az abban állapodtak meg, hogyha ez megtörténik október végéig, akkor Magyarország föloldja a vétóját a további fejezetek, illetve fejezett csoportok, klaszterek megnyitása elől.

[00:04:06]Én remélem, hogy ezen az úton haladunk tovább.

[00:04:08]Nekem az a véleményem, hogy a magyar-ukrán kapcsolatok stratégiai jelentőségűek.

[00:04:12]Nagyon fontos, hogy ezek jók legyenek, hogy ezek normalizálódjanak.

[00:04:16]Elindultunk ebbe az irányba, de ez kétségtől megtorpant a nyár végén és az ősz elején.

[00:04:20]Ennek volt a jele az, amit te is idéztél, ez a igen indulatos kommentváltás.

[00:04:27]És most talán megint a a helyes irányba megyünk.

[00:04:30]Folyamatnak nem vagyunk a végén, ez nem egy máról holnapra tartó dolog, de örvendetes az előrelépés.

[00:04:38]Én úgy gondolom, hogy nem ártani egy külpolitikai stratégia nagyon hiányolom, tehát arra szükség lenne, hogy egyáltalán mi most a jelenlegi politikai iránya a külpolitikának, külpolitikai területen a kormány alapvető iránya.

[00:04:53]Ezt ezt nagyon fontos lenne tisztázni, és ebből le lehetne vonni ezt a következtetést, hogy melyik országgal milyen kapcsolatot építünk.

[00:04:59]Ez nem csak az ukrán vonatkozásban fontos, hanem jó lenne tudni, hogy mit akarunk például a közelkeleti országok vonatkozásában, vagy egyáltalán a Amerikai Egyesült Államok vonatkozásában, ott se hallottam különösebb dolgot.

[00:05:12]Tehát ez kellene először stratégia, másképp egy világosabb politika Ukrajn vonatkozásából.

[00:05:17]Mit akarunk?

[00:05:17]Lépettek már az ukránok nemzetiségi ügyben, sőt folyamatban, ha jól tudom, egy törvénynek az elfogadása, az mindenképpen előreviszi a folyamatot.

[00:05:29]Tehát egyetértek Istvánnál abban, hogy itt nem lehet azt kijelenteni, hogy nem történt változás.

[00:05:34]Teljesen más a politika.

[00:05:36]Egyáltalán tárgyalak róla.

[00:05:39]Ukrán vonatkozásban fontosnak tartom ezt az úgynevezett aranybiznisznek a rendezését, mert ez fontos Magyarországon is, Ukrajnában is.

[00:05:45]És hát ennek a végére valahogy pontot kell tenni.

[00:05:49]Nagyon kényes téma.

[00:05:49]Náluk is kihasználják azt a lehetőséget, hogy a magyarok ebben nem sokat léptek.

[00:05:55]Ugyanakkor magyar belpolitikai szempontból igen fontos, mert ez a legmagasabb szintet is érintheti.

[00:05:59]Sőt nyugodtan mondhatjuk azt, hogy érinti, mert erről már beszéltek, hogy Orbán adott erre utasítást.

[00:06:06]Tehát én úgy látom, hogy most folyik a bástyáknak a lebontása.

[00:06:09]Aztán megyünk szépen fölfelé lépésről lépésre.

[00:06:12]Most egy középső szintet próbálnak helyre tenni.

[00:06:14]Ugye ezt bizonyítja a két miniszternek az őrizetbevétele, és hát ez folytatódik tovább még miniszterek esetében, és mennek fölfelé.

[00:06:22]Ukrajna vonatkozásában, ha betartják ezt a nemzetiségi dolgot, akkor nekünk nem s sok kifogásunk lehet.

[00:06:30]Tehát én úgy gondolom, hogyha ebben megegyeznek, és ez külügyminisztéri szinten történik most jelenleg ennek az egyeztetésre, akkor létrejöhet egy államfői, kormányfői találkozó, és hát ettől kezdve nyilván a kapcsolatok oda már olyat kell vinni, amit konkrét azt elfogadja mindkét oldal, mindkét terület.

[00:06:48]És ettől kezdve szerintem előre lehet lépni a kapcsolatok területén.

[00:06:53]Nagyon fontos nekünk gazdasági szempontból is, politikai szempontból is.

[00:06:58]És hát ha a stratégiákat folytatjuk, akkor valamit ki kéne alakítani az az oroszokkal is.

[00:07:03]Pillannyilag csend van, mély csend van ezen a területen.

[00:07:05]És hát látjuk, hogy a háború az nem deeszkalálódik, hanem eszkalálódik.

[00:07:09]És ebből az következik, hogy bennünket is érinthet.

[00:07:14]Ezt feltételesz múltban mondom, és nem véletlenül.

[00:07:17]Ühüm.

[00:07:18]Ezt hovoztad már most majd lassan így egyes pontokon végigmennék, hogy esetleg min lehetne javítani, de ha már a diplomáciáról került a szó, ugye szóba hoztad, hogy még mindig nem volt ugye Zelenszki Magyar Péter találkozó, illetve a NATO keretében, illetve Brüsszelben is egy ilyen rövid eszmecserét folytattak, de ilyen meghívásos találkozó ugye nem volt.

[00:07:41]Miközben ugye elvileg ha jól emlékszem Magyar Péter már a beiktatása elején jelezte, hogy ő nagyon szívesen elmenne ugye Berekszásra.

[00:07:47]És egyébként augusztus 20-án pedig ugye a Zelenski is meghívta, igaz, hogy nem Bereksban, hanem Kievbe Magyar Pétert, de aztán igazából már eltelt így lassan fél év, vagy talán több is, és még mindig nincsen semmilyen konkrétum egy ilyen találkozóról.

[00:08:04]Ez szerintetek diplomáciai szempontból ez mennyire fontos, hogy legyen mondjuk egy egy külön egy zelens zelenszki magyar Péter találkozó, vagy ez csak formaság, hogy ennek igenis van egy lenne egy jelentősége egyrészt, másrészt, hogy mit gondoltok, hogy ez miért nem jött még mindig létre, miközben már fél évvel eltelt?

[00:08:24]Hát a csúcstalálkozóknak mindig van egy szimbolikus jelentősége.

[00:08:26]Azért az kifejezi azt, hogy a két ország között egy jó kapcsolat van, vagy egy fontos kapcsolat van, és gyakorlati jelentősége is lehet, hiszen ehhez kötik most a csúcstalálkozót a legalábbis a magyar fél, hogy érdelmi előrelépés legyen.

[00:08:40]Tehát ugye azt mondják, hogy azért nem került sora erre, mert még a a Rada, tehát az ukrán parlament nem fogadta el annak a megállapodásnak a a törvényi módosításait, amikben megállapodtak június elején.

[00:08:52]valóban mag a kisebbségi jogok ez ez alapvetően mind a kisebbség sőt azon belül is a nyelvi jogokra vonatkozik az oktatásban, illetve a közigazgatásban gyakorolt nyelvi jogokra.

[00:09:04]Na most a igen való igaz, hogy Magyar Péter a beiktatása környékén azt mondta, hogy ő már júniusban találkozni szeretne és Berekszászon.

[00:09:12]Ezt udvariosan elhárították a az ukránok.

[00:09:15]azért diplomáciai szempontból tegyük hozzá, hogy egy másik országban való helyszínre nem igazán tehet javaslatot a meghívó.

[00:09:25]Tehát Budapestre meghívhatta volna, de de Berekszászon nem.

[00:09:27]És és az ukránok nem zárkóznak el attól, hogy Berekszászon is legyen, de először Kievben akarják.

[00:09:33]Nekik ez nagyon fontos, és szerintem ott is fog sorra kerülni.

[00:09:38]Tehát én arra számítok, hogy október végével, ha tényleg megtörténik minden, amiről beszéltünk, akkor hamarosan sor kerül erre a csúcstalálkozóra is.

[00:09:45]És ez talán egy lökést adhat a kétoldalú kapcsolatoknak.

[00:09:50]Szóval az előbb már mondtam azt, hogy én stratégia tekintem, és ezt tovább folytatnám azzal, hogy ennek nem csak a két ország kapcsolatai szempontjából van jelentősége, hanem Magyarország európai beilleszkedése szempontjából is.

[00:10:02]A magyar-ukrán kapcsolatoknak és egyáltalán Ukrajnának egy kiemelt jelentősége van az Európai biztonsági architektúra egészében.

[00:10:08]Tehát aki ezt hátráltatja, nehezíti, nincs jó kapcsolatban vele, az tulajdonképpen nem csak Ukrajnával van nehéz vagy konfliktus viszonyban, hanem az európai partnerekkel is, akiknek nagyon fontos, mert hiszen az egyik legfontosabb védelmi zálog jelenleg Ukrajna az orosz fenyegetéssel szemben.

[00:10:29]Tehát tehát ezt is figyelembe kell venni, hogy ennek az ügynek van egy nagyon komoly európai és biztonságpolitikai aspektusa és dimenziója is, ami nem csak arról szól, hogy milyen jogai vannak az ott élő magyaroknak, hanem meg egyáltalán két országnak.

[00:10:44]És hát nekünk természetesen van egy olyan érdekünk is, hogy a legnagyobb szomszédunk előbb-utóbb reményeink szerint a háborúnak vége lesz.

[00:10:51]Szeretnénk a háború utáni újjáépítési folyamatba bekapcsolódni.

[00:10:56]Például az OTP-ről most halljuk azt, hogy már most szeretné nagyon megerősíteni a pozícióit az ukránpiacon.

[00:11:02]Ehhez mind kell az, hogy legyen egy normalizált, konszolidált viszony a két ország között.

[00:11:07]És ennek egy fontos építőkockája lehet a két miniszter, illetve az elnök és a miniszterelnök találkozója.

[00:11:12]Én úgy gondolom, hogy legelőször ezt külügyminiszteri szinten kellene, tehát mindig egy államföi találkozó az külügyminiszteri szinten kerül elő egyeztetésre, és hát előt pedig szakértő szinten pontosan meg kell határozni, hogy miről beszélünk.

[00:11:25]Nem engedjük egymásnak a két vezetőt, hogy majd majd valamit kitaláltok és val megyeztek.

[00:11:31]Lind le van írva ebbe.

[00:11:31]Igen, egyetértenek és tulajdonképpen ott csak szignálják azt, amit a külügyminiszterek felterjesztettek.

[00:11:38]Erre nincs is idő egy ilyen államfő találkozónak, ami a helyszínt illeti, az egyértelműen főváros lehet, tehát vagy Budapest, vagy Kiev, akárhogy is nézik, Ukrajnának nem verek 100 fővároson még egyelőre.

[00:11:49]És ezek az országok nagyon kényesek arra, hogy hol tartják a találkozók.

[00:11:54]Én emlékszem, szolgáltam Bukoresből és nagyon sokszor előfordult és ott szűntek meg a kapcsolatok meg egyáltalán a találkozók előkészítésé, hogy mi ragaszkodtunk, hogy Korozsváron találkozunk és nem Bukares romának meg azt mondták, hogy románek a fővárosa Bukarest, tehát odavárjuk a magyar partnert.

[00:12:11]Na most ezen elcsószott már nem is egy találkozó, akkor itt is ugyanezett.

[00:12:15]Nem kéne ezt a Berexázt egyeztetni.

[00:12:17]Nyilván a magyarokról tárgyalni kell.

[00:12:19]magyar szervezetnek a vezetőjét meg kell hívni, legyen ott lássa, hogy miről van szó, ami őket érinti és ezt mindenképpen valamelyik fővárosban, hogy melyik az szerintem megegyezés kérdése, mert utána egy másik találkozót fognak tartani és azt meg a másik országból fogják megszervezni.

[00:12:36]Nagyon fontos lenne most már, mert figyelnek Európai Unióban, és figyelnek arra, hogy Magyarország milyen kapcsolatot épít ki Ukrajnával.

[00:12:41]Tudják, hogy hogyan néz ki.

[00:12:44]Tudják azt, hogy eddig mit nem tettünk és mit tettünk.

[00:12:48]Hát inkább nem tettük, azt könnyebb megfogalmazni, és hát akár tetszik, akár nem Ukrajna szomszédunk, és az is fog maradni és nagyszág.

[00:12:54]Tehát hogyha megnézzük azokat a képességeket, azokat az ásványkincseket, azokat az élelmiszeripari dolgokat, amelyek Ukrajnában vannak, azt is át kéne gondolni, hogy akkor mi az, amit mit tudunk abból venni.

[00:13:05]És hát most egy olyan időszakban vagyunk, amikor az élelmiszeripar meglehetősen lent van.

[00:13:11]Aztán mondjuk ami a munkásokat illeti, különböző vendégmunkások alkalmazását, tehát nem biztos, hogy nekünk a világ másik végéből kéene ide hozni embereket, onnan is jönnének.

[00:13:21]És még egy sokkal fontosabb, ami már ugye elő előemlítésre került, nekünk ugye megmondták, hogy nem vehetünk részt az újépítésben, mert aki nem segített, az az nem vesz részt.

[00:13:31]Na most azért tudnánk egy-két dolgot csinálni.

[00:13:34]Mondok egy példát, aknamentesítés példával.

[00:13:35]Hát a félország el van aknásítva.

[00:13:38]Nekünk vannak aknamentesítő magánvállalataink, cégeink, ezeket lehetne alkalmazni.

[00:13:43]Ha ezt rendbe teszik külügyi vonalon, állami vonalon, kormányzati szinten, akkor azt mondják a magán, tehát cégeknek tessék menni.

[00:13:50]Ha vége van a háborúnak, persze hát háború addig nem megy senki, és nem tudom megmondani, mikor lesz vége, de bőven van gazdasági együttműködésen belül különböző terület, ahol gyümölcsözően tudnánk együttműködni.

[00:14:04]Ühüm.

[00:14:04]Na most ugye a a legalábbis a nyilatkozatok szintjén az egyik legnagyobb problémát, legalábbis magyar kormány ugye ezt szokta általában előhozni, azt a kisebbségi jogok kérdése jelenti.

[00:14:15]Igaz, hogy éppen a múlt héten jelezte Orbán Anita, hogy személyesen tájékoztatta őt az ukrán miniszterelnök helyett és hogy az ukrán parlament elé kerül a nemzeti kisebbségek oktatásai jogait érintő törvényjavaslat.

[00:14:27]És ebből majd valamikor októberben lehet törvény, hogy mit egyrészt a első kérdésem, hogy mit gondoltok, hogy szerintetek ez a kérdés akkor olyan szinten lesz rendezve, hogy az a magyar fél számára megnyugtató lehet és ugye az ottani kisebbségek, mármint a kárpátjai kisebbség, magyar kisebbség számára is megnyugtató lehet.

[00:14:48]Tehát lehet ezt így rendezni.

[00:14:49]Másrészt meg, hogy igazából ez az egész kérdés, ez mennyire szól a magyar kisebbségről, és mennyire mondjuk áttételesen gyakorlatilag ez inkább az orosz kisebbségről szól, ha értitek mire gondol.

[00:15:02]Ez a megállapodás, ez a magyar kisebbségről szól.

[00:15:04]Tehát nem általánosan akarják visszaállítani a nemzetiségi jogokat, hanem az úgynevezett európai uniós nyelveket beszélő, hivatalos nyelveken beszél kisebbség, mert ez nem csak a mi problémánk.

[00:15:13]Ezt tudni kell, hogy sokkal több román anyanyelvű él, mint egy 400000 Ukrajnában, és körülbelül ugyanannyi, mint magyar 100000 körüli lengyel.

[00:15:21]Nekik is hasonló problémáik vannak, tehát ez egy általános megoldás lesz.

[00:15:25]Én remélem, hogy ezzel nyugva pontra kerül a dolog.

[00:15:29]Most az én személyes tapasztalatom, én többször jártam Ukrajnában az elmúlt időszakban, legutóbb február végén, magyarokkal gyakran találkoztam.

[00:15:37]Én azt gondolom, hogy szinte a legfontosabb dolog számukra két két nagyon fontos dolog van, és ez nem feltétlenül ez ez, amiről most beszélünk.

[00:15:45]Az egyik az az, amiről mindig panaszkodtak nekem, hogy nagyon árt nekik az a feszült, rossz viszony, ami a két ország között van.

[00:15:51]És még engem is arra kértek, hogy tegyek azért, hogy ezt ezt enyhítsük.

[00:15:56]Tehát ezen enyhíteni kell.

[00:15:58]Ez sokkal jobban javítja az ő helyzetüket, mint az ilyen törvényjavaslatok.

[00:16:01]Mindjárt megmondom miért.

[00:16:03]És a másik pedig az Európai Uniós tagság.

[00:16:06]A legmagasabb a magyarok körében a támogatottsága Ukrajnában az Európai Uniós tagságnak.

[00:16:11]Általában Ukrajánban 70-72%, a magyarok körében 84% támogatja a az Európai Uniós tagságát az országnak.

[00:16:20]Ezt sokkal fontosabbnak tekintik, mint a többit.

[00:16:22]Ugyanis az a helyzet, hogy itt nagyon sokszor esett Magyarországon itt az oktatási jogok elvételéről satöbbi, mert ugye 17-ben született egy törvényoktatási törvény, aminek a hetedik cikke az valóban nagyon des diszkriminatív, és ész de ez ezt Magyarország nem nagyon reklámozták, hogy soha nem lépett hatályba.

[00:16:40]Ez nincs hatályba.

[00:16:42]És egy kormányrendelet már tulajdonképpen rendezte ezt a helyzetet.

[00:16:46]Tehát az iskolák elindultak magyar a magyar nyelv iskolá.

[00:16:50]Ma már a legfőbb problémája a magyar iskoláknak az, hogy nincs elég gyerek és nincs elég tanár.

[00:16:54]Ez az igazi probléma.

[00:16:57]Nem, nem az ukrán hatóságok akarják betiltani, ott egy rendelet, ez szabályozta már.

[00:17:01]Most a magyar kormány azt követeli, hogy egy rendelet ugye az olyan, amit bármikor vissza lehet vonni, legyen törvény, ami ezt meg a megszilárdítja.

[00:17:11]De még egyszer fölhívom a figyelmet, hogy szerintem fontosabb számukra az, hogy javuljon a viszony a két ország között és az, hogy elinduljon az Európai Unió csatlakozás.

[00:17:19]a tényleg az ő érdekeiket akarjuk képviselni, és nem csak hivatkozunk rá, mert az én véleményem szerint az Orbán kormánynál az volt, hogy ők egyáltalán nem az ő érdekeiket nézték, csak erre hivatkoztak.

[00:17:30]Egészen más érdeket követtek.

[00:17:33]Hát ki kérem mondani, hogy nagyon sok esetben azok nyíltan orosz érdekeket képviseltek az Európai Unión belül is.

[00:17:39]Tehát tehát itt kéne előrelépni, hogy hogy javuljanak a viszonyok és segítsük ezt az uniós csatlakozási folyamatot.

[00:17:46]A magyarukrán kapcsolatokban nem szabad elfelejteni, hogy azt az igen rossz helyzetet, amit az előző kormány hozott létre, azért könnyen ki lehet javítani szándékosan, hogyha föllépnek, aktívan lépnek föl.

[00:17:57]És itt nem ártana egyeztetni mondjuk azokkal az országokkal, akikkel együttműködünk, akár mondjuk például a lengyelekkel, vagy a szlovákokkal, vagy a románokkal.

[00:18:08]A románok benne van akárbe.

[00:18:10]Tehát nincs semmiféle ellentét.

[00:18:12]És hogyha együtt lépünk, lépnénk fel, vagy ezt előre bizonyos lépéseket jegyeztetnénk, akkor az mind a három ország számára nagyon jól jön neki, és igencsak kacsintanának rá az Európai Unióban, hogy az rendben van.

[00:18:23]Egyébként az Európai Uniós tagságot most ki támogatja, ki nem a jövő úgyis az, hogy Európai Unióhoz fognak tartozni.

[00:18:30]És fontos kérdés az, hogy ezt maj ki lehet jelenteni majd.

[00:18:35]Igen.

[00:18:35]Hát nem nyilván a kapcsolatokat rendezni kell, véget kell vetni a háborúnak, ki kell alakítani az országnak az új irányítási rendszerét.

[00:18:44]Miért ne lehetne?

[00:18:44]Hát egy nagyon természeti ásványk gazdag országról van szó.

[00:18:49]És hát a lakosság támogatás bőségesen megvan.

[00:18:51]Nálunk is meglenne, ahogy Istvár is mondta az előbb.

[00:18:53]És hát tulajdonképpen csak lépni kéne, meg kellene mozdulni, és nem csak beszélni róla, hanem konkrét intézkedéseket tenni.

[00:19:02]És nem baj, hogyha ebbe aktív kőpolitikát folytatnánk mi.

[00:19:04]Tehát nem várnánk azt meg, hogy a ukránok szóljanak, hanem tennénk egy-két javaslatot, hogy akkor mikor miután mondom, én fontosnak tartanám azt, hogy egyeztessenek a többi országgal, mert itt sincsenek ellentétek olyan nagyon, mint ahogy korábban ezt beállították.

[00:19:19]És még egy lényeges kérdés.

[00:19:21]Az orosok nem akadályozzák meg az Európai Uniós tagságát, sőt azt mondják, hogy jó lenne, ha akkor gazdasági szempontból lenne fontos, mert akkor lenne egy olyan szomszéd, békzerződést követően, akivel jó gazdasági kapcsolatban lennének.

[00:19:37]Más a NATO azt nem szó nincs szó nincs róla, de az Európai Unió vonatkozásában oroszok nincsenek ellene.

[00:19:45]Igen.

[00:19:45]De mondjuk én ilyen ilyen szempontból én azért érzek egyfajta feszültséget továbbra is a magyar kormány és az ukrán kormány között is írtad az egyik posztodban, hogy a magyar kormány imáron háromszor vétózta meg a csatlakozási tárgyalások újabb klustereinek megnyitását.

[00:19:59]És nyilván teljesen máshogy áll a az ukrán csatlakozáshoz, mint ahogy egyébként talán azt Brüsszelben is elvárnák.

[00:20:06]Ugye, ha jól tudom, még mindig azt kommunikálja a mostani kormány is, hogy hogy ugye el előtte Magyarországon egy népszavazást kell majd tartani arról, hogy mi akarjuk ezt.

[00:20:16]És azért ez nekem ez egy kicsit azért az Orbán kormányra emlékeztet.

[00:20:21]Itt megint kicsit visszacsatolnák az elejére.

[00:20:22]Tehát, hogy itt igazából én sokszor azt nem értem, hogy a magyar Péterék miért ellenzik ennyire?

[00:20:30]Hát ellenzik, hát hogy is fogalmazzak?

[00:20:33]Nem mondom, hogy ellenzik, de miért miért bánnak ilyen nagyon óvatos ezzel a ezzel az ukrán EU csatlakozással, vagy mennyire indokolt ez?

[00:20:41]Akkor így kérdezem.

[00:20:41]Ö szerintem nem indokol, de én azt gondolom, hogy belpolitikai megfontolások miatt.

[00:20:46]Én úgy látom, hogy a kormány sokkal jobban tart a magyar közvéleménytől, mint amennyire kellene ebben az ügyben tartani.

[00:20:52]Azért gondoljuk meg, hogy amikor a magyar kormány hozzájárult a 90 milliárd eurós hitelhez Ukrajnának, vagy amikor hozzájárult az első és a hatodik fejezett csoport megnyitásához, mert ez hozzájárult az Ukra, ennek semmiféle látható, érzékelhető reakciója nem volt a magyar közvéleményben.

[00:21:11]Tehát nem igaz, hogy a magyar közvéleményt ez fölháborít.

[00:21:14]Ühüm.

[00:21:14]Állítom, hogy például Unger Anna kinevezése vagy megszűválasztása a vagyonvisszaszerzés hivatalen sokkal nagyobb belpolitikai vihart kavart, mint ezek a lépések Ukrajna kapcsán.

[00:21:27]Tehát én szerintem feleslegesen tart ettől ennyire a kormány, de úgy gondolom, hogy tart tőle.

[00:21:33]Na most a a két fejezett csoport megnyitásának a hátráltatása az összefügg azzal, amiről eddig beszéltünk.

[00:21:39]Tehát ugye kisebbségát ugye azt mondta Orbán Anita így nyilatkozott, hogy amennyiben megtörténik ezeknek az elfogadásen hozzá fogunk járulni a megnyitáshoz.

[00:21:49]Ugye a kormány arról beszél, hogy a gyorsítást mi soha nem fogadtuk el és és ezért hátráltatjuk.

[00:21:56]Ez ez nem jó érvelés, mert a gyorsítást több ország sem fogadja el.

[00:22:01]Franciaország, Németország is ére leszte, hogy érdemalapunak tekinti, de nem hátráltatja a megnyitását a fejezeteknek.

[00:22:08]Ugye a gyorsítás az a fejezetek lezárását jelenti.

[00:22:10]Ha azt gyorsan zárják le, az gyorsítás.

[00:22:12]Az, hogy megnyitották, az csak azt jelenti, hogy elindultak a tárgyalások tárgyalások erről.

[00:22:17]Na most a népszavazás hát ugye soha semmikor nem került még eddig erre sor, sem Magyarországon, sem máshol, hogy szavazzanak róla.

[00:22:23]Ezért én sem értem és helytelenítem is, mert itt demagógok könnyen kihasználhatják, hangulatot kelthetnek, ért olyan és akkor olyan emberek döntenek, akik nem látják át ennek az ügynek az összes fontos vonatkozását.

[00:22:37]biztonságpolitikai, gazdasági mindenféle vonatkozását.

[00:22:39]Tehát én ezt ezt kifejetten rossznak tartom.

[00:22:44]Ráadásul azt biztosan tudjuk, hogy nem ebben a ciklusban kerül sor.

[00:22:45]Tehát beszélni még ha akarnák sem kéne beszélni most róla, mert az üzenete meg nagyon rossz.

[00:22:52]Az üzenete ugyanis az, hogy hogy mi azért nem igazán akarjuk ezt, mi vonkodunk, mi nem szeretjük ezt.

[00:22:59]És ugye főleg azzal összefüggésben, amikor rákérdeztek Ormán Anitánál is, hogy és akkor Montenegro kapcsán is, meg Moldova kapcsán is lesz ilyen, akkor azt mondta, hogy nem, nem, ez csak Ukrajna kapcsán.

[00:23:09]Ez így nagyon egyértelműen jelzi, hogy ez velük szemben egyfajta bizalmatlanság.

[00:23:13]Tehát én én helytelenítem, de itt itt valószínűleg egy saját frazeológiájának a fogja vagy választási fogja a kormány, mert ezt többször elmondták a kampányba, hogy majd csak akkor kerül sor, ha ha népszavazás lesz, de szép lassan erről le kéne mozdulni, mert ebben a ciklusban nem lesz az, hogy új ciklusban már lehet mást mondani.

[00:23:35]Ühüm.

[00:23:35]Én úgy gondolom, hogy itt magyar kormánynak kell nagyon gyorsan aktívan részt lépni.

[00:23:40]Tudom, hogy vannak olyan tényezők, amelyek ezt akadályozzák, vagy rá lehet fogni, hogy akadályozzák, inkább rá lehet fogni.

[00:23:47]Tehát azt szokták mondani, hogy nem akarásnak nyögés a vége, és ezt nem mondják ki, de gyakorlatban ezt látjuk a cselekedetek során.

[00:23:56]Én úgy látom, hogy a magyar kormányt zavarja ez a ez az egész arányvonalatnak a lezárása.

[00:23:59]Ők őnekik ezzel kapcsolatban van egy más kondoratuk.

[00:24:03]Tehát itt a az egész elszámoltatást egy kicsit előre kellene vinni.

[00:24:08]magyarul úr még meg nem meg nevezik a pontos felelőst ki volt ezért a főfelelős úgy hívk hogy Orbán Viktor azt magyar belpolitikával igen nagy visszhangot fog kiváltani de Ukra Ukrajna felé ez nagyon nagy lépés volt Európa felé is nagyon nagy lépés volt.

[00:24:25]Tehát ezt kellene megoldani és utána javasolni az ukránoknak azt, hogy na akkor ezt a kérdést rendeztük, tudjuk benneteket zavar, ti rendeztétek a nemzetiségi problémákat, akkor most már üljünk le, és eme kérdések mentén tárgyaljunk.

[00:24:38]Ezt ezt meg lehet oldani.

[00:24:40]Ez egy szervezés és kézügyeség kérdése, hogy szokták mondani?

[00:24:44]Ühüm.

[00:24:45]Erről még hosszan lehetne beszélni, de még behoznék két témát, ami egyébként a anno szeptember közepén a feszültségeknek a úgymond a kicsit így a fellángolásához vezetett.

[00:24:54]Ez egyik az olajtárolók kérdés, a másik pedig ez az új kezdeményes, ugye a kárpáti nyolcak, ugye a nyilatkozat háború, főleg a kárpáti nyolcak ügyében tört ki, mert ugye Magyar Péter azt állította, hogy igazából úgy jelentették be Magyarország csatlakozását, hogy hogy ezt nem kérdezték meg tőle, hogy valóban akar-e csatlakozni, illetve [horkantás] ugyanakkor ugyanekkor volt egy bejelentés, amiről Magyar Péter állítása szerint szintén nem kérdezték meg elő előzetesen, mégpedig az, hogy az ukrán nefthez és a magyar mall ugye egy memorandumot írt alá arról, hogy kőolajtermékek tárolásáról szolgáló létesítményeket fognak építeni az ukrán magyar határ magyar oldalán.

[00:25:35]Aztán utána ezt pontosították, hogy erről még igazából nincs megállapodás, csak egy terv, aztán majd lesz valami.

[00:25:40]Hogy szerintetek ezek mennyire járultak hozzá ehhez a feszültségnek a növekedéséhez, illetve mennyire komoly kérdések egyáltalán?

[00:25:49]Ezek komoly kérdések, és ezek sajnos nagyon hozzájárultak a feszültségek újbóli fellángolásához.

[00:25:55]Ugye ezt követte Szibikának az a kommentárja, amit idéztél az elején, és akkor ez aztán fölrobbantotta az ügyet.

[00:26:02]Ez nagyon nagyon sajnálatos.

[00:26:02]Nem látnunk tisztán, hogy mennyire volt ez előkészítve és bevonva a magyar kormány ebbe, de azt tudjuk, hogy július végén Szibica tett közzé tett egy közelményt, hogy telefonon erről egyeztetett Orbán Anitával.

[00:26:15]Tehát azért az sem igaz, hogy erről mi nem tudtunk.

[00:26:16]és oda is küldték a Kijevi nagykövetség ügyvőjét.

[00:26:19]Ugye nagykövetünk nincs.

[00:26:22]Tehát azért ez nem arra utal, hogy egyáltalán nem voltunk bevonva, de lehet, hogy ott történt valami hiba, de akármilyen hiba is történt ukrán részről, helyes lett volna erre nagyon visszafogottan reagálni.

[00:26:33]Tehát nem ilyen durva, hogy nem semmiképpen nem, hanem úgy, ahogy később Orbán Anita reagált, hogy hogy mi minden minden ilyen kezdeményezést üdvözzünk, készek vagyunk részen, de de szükség van arra, hogy bővebb tájékoztatást kapjunk és jobban bevonjanak az előkészítésbe.

[00:26:48]És akkor nem nem alakul ki ez az áldatlan vita.

[00:26:49]Most az olajtároló is egy olyan ügy, hogy hát ugye a dolognak az abszolút iróniája és abszurdja, hogy erre az előző kormány adott felhatalmazást a Molnak.

[00:27:00]Tehát az a kormány, amelyik gyűlölte és ellenséges viszonyt ápolt Ukrajnával, még az is úgy gondolta, hogy ezt érdemes megvizsgálni.

[00:27:10]Persze értem az ő szempontjaikat, ők nagyon pénzéhesek voltak, és itt ilen szimatolták az üzleti lehetőséget, mert ebben az van.

[00:27:16]Egyébként kockázat meg szinte nincs.

[00:27:18]Tehát én úgy látom, hogyha Lengyelországban hadianyag felhalmozó készleteket nem támadják az oroszok, akkor miért támadnák pont ezt az olajtárolót?

[00:27:26]Hát azt szokták mondani, hogy nyilván nem fogják rakétázni, de hát ugye van a hibrid hadviselés, szürke zónás hadviselés, tehát potenciális célpont lehet lehet, de akkor sem, szerintem akkor sem volt célszerű ezt most ebben a fázisban ilyen durván elutasítom, hogy amíg a kormány van, addig soha nem lesz.

[00:27:41]Azt kellett mondani, hogy igen, itt van egy előkészítés, majd meglátjuk, hogy mi lesz.

[00:27:47]Az előkészítés dönti el, és utána informálisan a múlal lehetett volna érzékeltetni, hogy ezt pihentessék.

[00:27:51]Ez lett volna a diplomatikus megoldása, hogyha ezzel nem ért egyet a kormány, de nagyon konfrontatív módon lépett föl a magyar kormány ebben az ügyben is, és ez váltotta ki a reakciókat.

[00:28:02]Tehát itt van szükség arra, amiről beszélt Jóska is az imént, hogy sokkal rugalmasabban, sokkal diplomatikusabban, nem él, nem az élezésben vagyunk érdekelték.

[00:28:11]Tehát ezt kéne belátni, hogy magyar korak nem az az érdeke, hogy élezze, hanem az, hogy normalizálja a viszonyt.

[00:28:16]És ezt kéne meghatározza a magyar kormánynak.

[00:28:18]Nekem kicsit az az érzésem, hogy ez az élezés, ez főleg Magyar Péter Habucusának is köszönhető, és Orbán Anitő meg egy kicsit talán próbálja ezt visszafogni, vagy próbálja ezeket a károkat valahogy helyrehozni.

[00:28:32]Mérsékálni.

[00:28:33]Igen.

[00:28:33]Ez ez abszolút benne van, de tényleg igaz az, hogy itt rugalmasságra van szükség, kompromisszum készség.

[00:28:41]Nagyon fontos.

[00:28:41]Az egy nagyon lényeges kérdés, hogy ebbe egyetértsenek és hát legelőször a kormányon belül kellene egyetérteni, tehát nem mondani ellent a másiknak.

[00:28:50]nemálat a minelök a saját minének, mert kellemetlen dolgok lesek és ezt mostanában többát ezek ezek nem jó dolgok.

[00:28:59]Hogy aztán ennek milyen biztonsági kockázata van?

[00:29:01]Hát nyugodtan lehetne azt mondani, hogy rendben van, fogunk létesíteni zárulót.

[00:29:04]Bár nekünk tárolókapacitásunk nagyon sok van, tehát nincs problémám.

[00:29:09]Nem tudom minek kell építkezni, de hát ha úgy döntenek, hogy építenek, építenek.

[00:29:13]De azt is lehet mondani, hogy kérem, ha végetértek a harccselekmények után ennek semmi akadája, kötünk egy megállapodást, mi biztosítjuk a helyet és egyben a lehetőséget, de azért hát ismerve a frontnak a helyzetét, meg az oroszoknak a célja, hogyit bizony keményen haladnak nyugodt felé.

[00:29:30]És még egy dolog tapasztalható, a lakosság meg megy szintén nyugodt felé, tehát a front elől meg azon városok elől, ahol nagy támadásuk van a Kevk.

[00:29:39]Ezekben a ezekből beszéltem ott lakó gyerekkel, aki mondta, hogy tömegébe mennek az emberek, tehát menekülnek.

[00:29:47]Hát most már nappal is támadnak, éjjel is támadnak, lakott területeket támadnak, energiaproblémák vannak, nem biztos, hogy tudnak fűteni télen.

[00:29:56]Tehát mit csinál az ember?

[00:29:56]Tehát látja, hogy nincs más megoldás, menjünk el innen.

[00:30:00]Na most ez azt jelenti, hogyha az oroszok támadnak nyugati részen, márpedig fognak, nem a front frontvonalról beszélek, hanem a területekről, hát érintheti ezt is, de ezt simán kellett védeni ezt a kérdést, ha létrejön a megállapodás az oroszok meg az ukránok között, mert valamikor létrejön, ennek semmi akadálya.

[00:30:17]És azt kéne mondani, hogy mi erre nyitottak vagyunk.

[00:30:21]Hát nem két óra alatt épül fel egy ilyen táró, tehát az azért kell egy-két év még ezt megcsinálják legalább.

[00:30:27]Ühüm.

[00:30:27]Mindjárt át is térek a háborús kérdésekre, mert ez most szerintem nagyon aktuális és nagyon a nézőik többségét érdekli.

[00:30:33]De még egy egy ilyen lezáró kérdés most a Tisza kormány külpolitikájával kapcsolatban.

[00:30:37]Ugye az ukra ukrajnai politikát azt elég jól kiveséztük, vagy kiveséztétek szerintem.

[00:30:44]Engem az érdekelne, hogy igazából, ha így megnézzük mondjuk a a ami nyilván összefügg az ukrajnai politikával és a mondjuk a Tisza kormánynak a uniós politikáját, az EU-val fenntartott kapcsolatait, ott ti mennyire láttok egyértelmű és akár 180 fokos fordulatot a korábbi Orbán rendszerhez képest?

[00:31:01]Hát az EU politikában abszolút láttam a 180 fokos fordulatot.

[00:31:06]Tehát én ott az alapvetően ezzel egyetértek és és úgy gondolom, hogy itt megtörtént az, aminek meg kellett történnie.

[00:31:12]Tehát Magyarország csatlakozott az európai ügyészséghez, bejelentette, hogy az eurozónához akar csatlakozni, megállapodást kötött a felfüggesztett pénzek felszabadításáról, és ennek kapcsán pedig egy sor törvénymódosítást végrehajtott, ami ezt szolgálja.

[00:31:30]Tehát itt itt egyértelműen úgy látom, hogy hogy a kapcsolatok eből a nagyon feszült ellenséges viszonyból egy együttműködő konstruktív, kooperatív viszonnyá váltak.

[00:31:40]Megoldás közelien helyzetben vagyunk a információm szerint az 1 millió napi 1 milliós büntetés ügy lezárására is ez december végéig kell megtörténjen.

[00:31:51]Tehát én én az európai politikában nem aggódom.

[00:31:53]Ott ott úgy látom, hogy a dolgok jó irányba mennek és jönnek.

[00:31:58]Hát az ukrajnai esetről beszéltünk, ami amikor sem akkor nem térek vissza rá.

[00:32:02]Én ott is reménykedem és optimista vagyok, de ott még sok a teendő, tehát az még nem nincs nincs még át rendbe téve.

[00:32:09]Ugye itt van egy olyan külpolitikáról beszélünk, akkor erről ezt már Jóska az imént érintette, hogy hogy nagyon nagy szükség van arra, hogy legyen egy egy átfogó külpolitikai stratégia.

[00:32:21]Erre megbízást kapott a külügyi intézet.

[00:32:24]Ön úgy tudom, hogy a év végéig van a határidő, és akkor fogják kidolgozni.

[00:32:30]Szeretnének bevonni külső embereket is.

[00:32:32]Hát még egy nem tudom, hogy ez hogy hol tart és milyen mértékű, de hogy hogy egy széles körű és a szakma egész magába foglaló, tehát nem csak egy szűk kör által készített stratégiáról lesz szó.

[00:32:44]Ez fogja végül is meghatározni az új magyar külpolitikát.

[00:32:47]Tehát valóban vannak olyan területei még, amik kidolgozatlannak tűnnek.

[00:32:53]Itt Jóska már beszélt volna a magyar-amerikai magyar orosz kapcsolatokban még nem látunk egészen tisztán.

[00:32:59]Ugye a magyar orosz kapcsolatokban azt mondják, hogy a pragmatizmust szeretnék, tehát otthon van változás egyértelmű és pozitív irányú.

[00:33:06]Tehát a 10 orosz hírszerzőnek diplomatafedésben dolgozó hírszerző kiutasítását én ilyennek vélem, hogy az egy jelzés, egy nagyon világos jelzés, de de én azt mondják, hogy pragmatikus viszony ez ez lehet, de akkor ezt pontosan meg kell határozni, mert ezt mondta az Orbán kormány is, és azt ismerjük, hogy mit jelentett az ő esetükben a pragmatikus viszony, tehát azért ezt jó lenne pontosan tudni.

[00:33:28]Nyilván a magyar külpolitika mozgásterre ezen a téren amiatt viszonylag szűk, hogy nagyon ki vagyunk szolgáltatva energetikai szempontból.

[00:33:35]Ez az ez is az előző kormánynak a nagy felelőssége, mert szinte semmit nem tett, sőt kimondom, hogy semmit nem tett ahhoz, hogy leváljunk, vagy legalábbis lényegesen csökkentsük a kiszolgáltatottságunkat.

[00:33:48]És ezt nem lehet márol honlapra megtenni.

[00:33:50]Ez ez itt itt van egy van egy ilyen probléma.

[00:33:52]Ugye az Egyesült Államok esetében nyilván mindenki most kivár, már nincs egy hónap a választásokig, a a időközi választásokig.

[00:34:02]Ezek nagy mértékben befolyásolhatják Amerika külpolitikáját is azon keresztül, hogy a ha tényleg mind a két házban a demokraták átveszik a az irányítást, amire most azért van esély, nem tudjuk, hogy így lesz-e, de van esély, akkor azért egy egészen más keretek között fog zajlani ez.

[00:34:21]És nyilván ahhoz kell majd alkalmazkodni az új magyar körpolitikának.

[00:34:27]Az Európai Unió vonatkozásában én én teljesen egyetértek István abban, hogy olyan nagy problémák nincsenek, de egy dolog van, amit nem lehet gyorsan megcsinálni, mégpedig a bizalom visszaszerése.

[00:34:36]Most ezzel foglalkoznak.

[00:34:40]Ezzel foglalkoznak.

[00:34:40]Eddig ugye azt hallottuk, hogy legyőzzük az Európai Uniót, majd mi elfoglaljuk.

[00:34:43]Át.

[00:34:43]Szóval olyan kijelentések voltak, hogy az ember gondolkodott, hogy egy 10 milliós ország hogy tud elfoglalni 450 milliós közösséget.

[00:34:53]Tehát ez így ez így semmelyiképpen nem működik.

[00:34:55]Na most azért vannak az Európai Unió Parlamentében is olyan emberek, akik azért azt mondják, hogy de várjunk még egy kicsit Magyarországgal, a pénzekkel is várjuk, nem kell kapkodni.

[00:35:02]Most ennek érdekében magyar kormány elég aktívan lép fel.

[00:35:07]Tehát én nem láttam olyan kérdést, amivel azt mondták, hogy nem értünk egyet, nem fogjuk megcsinálni, durván elutasítani, ilyen nincsen.

[00:35:13]Tehát az, hogy kooperatívak vagyunk, az azt jelenti, hogy elfogadjuk, és ezt ki is jelentjük, ki is jelentettük több szinten, többször az, hogy mi együtt akarunk működni.

[00:35:23]Tehát én ebben nem látok problémát.

[00:35:25]Viszont a helyzet az, hogy ehhez hozzátartozik egy másik szervezet is a NATO.

[00:35:30]Ott meg probléma hát van, de nem olyan sok.

[00:35:32]Tehát a NATO esetében viszont azt lehet látni, hogy azoknak a elvárásoknak, amiket felénk támasztanak, azoknak eleget teszünk.

[00:35:39]Itt a most a 2%-os, illetve a a hadi költések folyamatosan összehozudjuk ezt is hogy rendben van.

[00:35:46]Ez nincs ezzel különösen probléma, de egyébként is a missziókban való eleget követelmű való elegettétel meg a airpolicing lépések ugye a balti országok esetében, ahol a országok között vannak viták.

[00:36:01]Tehát Magyarország és Baltikum országai nem valami jó viszonyban vannak egymással politikailag, de ennek ellenére mi az elvárásoknak maximális neeget teszünk, és meg vannak velünk elégedve.

[00:36:12]Jó, hogy itt egy koalícióról van szó.

[00:36:13]Tehát én nem látok ezen a területen.

[00:36:16]Én Én inkább amiről beszéltünk alapjaiban ugye Ukrán vonatkozásában és egyéb a balkáni országokat már ugye hangoztatta a külügyi vezetés, hogy itt a nyugatbalkán számunkra nagyon fontos.

[00:36:28]Na most ezen a területen mit akarunk?

[00:36:30]Mi?

[00:36:30]Nem tudjuk.

[00:36:32]Tehát nagyon érzem annak a hiányát, hogy most akkor mit mit fogunk csinálni Kosovóbóval, mit fogunk csinálni mondjuk a a Bosnan Hercegovina esetében, mennyivel maradunk ott, mennyivel vonulunk ki, hogyan alapítettek, hogy azért a magyar külpoltikai stratégia ilyen szempontból még hiányos.

[00:36:48]Ezt lehet mondani finoman szólva hiányos.

[00:36:54]De hát ez ez a jövő kérdése.

[00:36:54]Most viszont áttérnék egy nagyon aktuális kérdésre, ami nyilván összefügg azzal, amivel eddig beszéltünk, még pedig az, hogy mi történik az Ukrajnai háborúban, mert eléggé hát eléggé aggosztó hírek jönnek.

[00:37:08]Most nem tudom, hogy ez csak a kommunikáció terén vagy valójában.

[00:37:09]Ugye a kijavi polgármester Klicskó egész pénteken arról beszélt, hogy súlyos és drámai helyzetben van az ukrán főváros, és már nem lehet úgy tenni, mintha most ugyanúgy lehetne élni, mint békeidőben.

[00:37:23]Ugye a hétvégén járt, vagyis vasárnap járt ugye a német kancellár Friedrich Mercievben eléggé sajátos körülmények közt, mert közben légiadó is volt, és közben még gyakorlatilag lőtték a várost, illetve a hidakat, mégha az ő testépsége valószínűleg azért nem volt veszélyben.

[00:37:40]Tehát, hogy és ez azért azért is érdekes, mert eközben azért érkeznek olyan hírek is, legalábbis mi is megírtuk, hogy például a a Donbas egyik Donbaszi fronton, azt hiszem Limánnál, ott például egy egy sikeres ukrán ellentámadás történt.

[00:37:55]Hogy ez most mennyire jelentős vagy nem jelentős, ezt mindjárt megmondjátok.

[00:37:59]Tehát, hogy igazából most milyen irányba halad szerintetek ez a háború?

[00:38:03]Lehet-e ilyen szempontból valamilyen trendet felállítani vagy azonosítani?

[00:38:10]Mindenképpen lehet rendeket felállítani, mert a történet arról szól, hogy az oroszországi választásokat követően, mintha a Pyun elnöknek egy kicsit jobban kinyílt volna a csipája, és sokkal intenzívebben tám támadnak, és ehhez ő úgy érzi, és ezt ki is jelentette többször, hogy megvan a támogatottsága.

[00:38:27]Megnyertem a választásokat, tehát folytatni kell és azt a célt, amit még 2022-ben megfogalmazott a Putyin, magyarul Ukrajna meggyengítése, Ukrajna átalakítása, ebben minden benne van.

[00:38:39]akár egy jelgi kormánynak az eltávolítása is, területek megszerzése.

[00:38:43]Őhez folytatni akarja.

[00:38:43]Ez nagyon világos és egyre durvább eszközökkel, intenzívebben és durva eszközökkel.

[00:38:47]Na most ehhez a nyugatiak megadják azt a segítséget, amire szükség van, de éppen hogy csak annyit, hogy ne halljanak bele az egész háborúba.

[00:38:57]És hát a Mnek a látogatása is azt mutatja, hogy a németeknél is kinyílt a pénztásra is, mert azért itt milliárd eurókat ajánlottak föl.

[00:39:05]Másfél milliárdot.

[00:39:08]Ami azt jelenti, hogy németek abszolút egyetértenek azzal, hogy Ukrajná támogatnak el.

[00:39:12]Mi van emögött?

[00:39:12]Hát kérem szépen, nem szabad elfelejteni, hogy a NATO, az Európai Unió ezt a háborút nem veszítheti el.

[00:39:21]Magyarul Ukrajnát nem veszítheti el.

[00:39:23]Tehát ha azt akarja, hogy ne veszítse el, akkor azt támogatást kell adni.

[00:39:27]Másképp nem működik.

[00:39:27]Ugye itt van a önkéntesek koalíciója, a coalition a feeling, akik akik szintén ez egy érdekes téma, hogy ki mennyivel segíti, de mindenképpen nem engedhetünk meg azt, hogy Ukrajnát teljes egészében a oroszok elfoglalják.

[00:39:43]Én valahogy úgy gondolom, hogyha itt a négy megye teljes egészében a az oroszok kezébe kerül, azzal nem fog megengedni a Putyin.

[00:39:50]Most nem csak a választások, hát egyébként csak másnek a gondolatvilága.

[00:39:55]Vissza kéne állítani azt a területet, ami a Szovjetunió tartozott.

[00:39:56]és nagyobb befolyjást szerezni a volt szocialista országok esetében.

[00:40:01]Na most ez azért ez azért nem megengedhető.

[00:40:03]Tehát ebben se a NATO, se az Európai Unió nem megy bele.

[00:40:08]Úgyhogy ettől kezdve nem lehet azt mondani, hogy Putyin azt csinál, amit akar.

[00:40:11]Most, hogy ebből lesz-e háború vagy nem, a véleményem nekem az, hogy nem nem egy kinetikus háború, de ugye hát a a különböző hadviselési formákat próbálják alkalmazni.

[00:40:22]provokációk sorozatát hajtják végre, főleg az északi területen, de délen is, tehát Románia köréken is vannak azért gondok, ami azt jelenti, hogy erre föl kell készülni.

[00:40:34]Ugye kijelentettik az 1949 óta teljesen világos, a NATO nem folytat támadópolitikát, tehát a NATO nem támad, hanem védelmi politikát folytat.

[00:40:43]Jó, csak rendben van védelmel, hogy lehet háborút nyerni.

[00:40:46]Tehát nyilvánvaló, hogy ezekre a provokációkra válaszolni kell.

[00:40:51]Hogy kell válaszolni?

[00:40:51]Na ez az, amit el kell dönteni neknek az éjszakatlanti tanácsnak, hogy milyen választ adunk, de adunk választ.

[00:40:57]Nem mindenre.

[00:40:57]Azt is el kell dönteni, hogy mire adunk, mire nem adunk.

[00:41:01]Nagyon figyelik és az oratok is figyelik, hogy hogy lép a NATO, hogy lép az Európai Unió, hogyan működik a két szervezet közötti együttműködés, vagy éppen nem működik.

[00:41:11]Ötödik cikk alkalmazható.

[00:41:13]Hát ugye a három balti ország meg van győződve szegények arról, hogy hát itt az ötödik cikket azonnal alkalmazzak és mi olyan erősek vagyunk, hogy Putyint lesöpörjük.

[00:41:21]Na most nyilván hát ő Putyin lábrázást kap, tehát hogyha ő ezt hallja, akkor azt mondja, hogy a Bha az ne csipkedj az elefántot, mert abból baj lesz.

[00:41:30]Én úgy látom, hogy itt itt ezen a területen is ez lesz most a jövő sajnos a a támadások száma nőni fog, intenzitásuk úgy szintén új fegyvereket vetnek be.

[00:41:41]Mindkét országnak érdekeli az, hogy a újnan előállított fegyvereket ugye próbálják harmadik piacon értékesíteni.

[00:41:48]Oroszok nagyon sokat szállítanak afrikai országokba, közelkeleti országokba, ukrán ukránok mennek utána.

[00:41:55]És ugye hát itt az interkontinentálisak, illetve ballisztikus, nem interkontinentális, még csak balisztikus, ami azt jelenti, hogy egyenesen fölmegy, jó magasan és utána ráesik a célra.

[00:42:06]Pontosan lehet határozni, hogy hová megkapják a célokat egyébként.

[00:42:11]És az ukránok is fejlesztettek ki ilyen eszközöket.

[00:42:13]Tehát az azt jelenti, hogy újabb eszközöket vetettek be.

[00:42:17]A drónok világa most már kezd átalakulni és olyan drónokat alkalmasznak, amely rakétaajhajtóművel működik mind a két oldalon, azt szeretném hangsúlyozni, és mélységi támadásokat hajtanak végre.

[00:42:27]Nem véletlen mondta azt a Putytin a Trumpnak, hogy szóljon már az ukránoknak a mélységi támadásokat, ne hagtsanak vége.

[00:42:34]Erre én megkérdezem, hogy és miért?

[00:42:36]Nekik szabad, másiknak nem szabad válaszolni?

[00:42:40]Tehát én azt azt látom, hogy nem csendesedik a helyzet, inkább intenzívebbé válik és remélem, hogy nem megyünk el arra a szintre, hogy esetleg ebből ebből egy komolyabb összetűzés legyen, mondjuk egy európai háború.

[00:42:52]Ezt azért próbálják elkerülni.

[00:42:54]Mind a kettőnek érdeke.

[00:42:56]Tehát az ilai igazgató, mikor elment Moszkvába, megmondta, hogy ha ezen gondolkodtak, meg ilyen ilyesmit léptek meg, akkor mi is fogunk támadni olyan célokat, ami nektek fájni fog.

[00:43:10]Igen, ez teljesen egyetérteken csak kiegészítő megjegyzéseim vannak.

[00:43:13]Tehát az egyértelmű, hogy intenzívebbé válik a háború, minden jelen erre mutat.

[00:43:17]És hogy Európa ellen is a a hibrid hadviselés ez felerősödött.

[00:43:23]Az elmúlt időszakban több mint 100 olyan szabotázsakció volt az Európai Unió területén.

[00:43:28]Ez Észtországtól Bulgáriáig, Romániáig, Csehországig és hát Németország az különleges célpont amit egyértelműen Oroszországhoz lehet kötni.

[00:43:38]Tehát oroszok hajtott vagy orosz megbízásból hajtottak végre.

[00:43:40]És nyilván ebből még sok ilyen lesz.

[00:43:42]Tehát ez is mutatja.

[00:43:44]Na most az orosz támadások is teljesen új stratégia szerint zajlanak most.

[00:43:48]ö ukrán és amerikai hírszerzői jelentések szerint az a az a cél, hogy most egyértelmű a lakosságot megtörjék.

[00:43:57]Tehát nagy erejű támadásokkal lakhatatlanná és élhetetlenné akarják tenni a nagyvárosokat.

[00:44:01]Elsősorban Kievet.

[00:44:03]Ugye kijevett nyolc híd köti össze a város két oldalát a Gyber folyó fölött, és ebből már kettőt meg gyakorlatilag használhatatlanná tettek, és az összeset meg akarják semmisíteni a tervek szerint nagyon nagy csapások fogják érni a nyugat-ukrajnai infrastruktúrát.

[00:44:21]Ez érintheti Kárpátalját is, meg a Lengyelországot is.

[00:44:24]Tehát azt akarják el el akarják vágni Ukrajnát az európai utánpótlási vonalaktól.

[00:44:29]Ugye azok részben Lengyelországon Szlovákás valami kevés Magyarországon keresztül megy.

[00:44:33]Tehát ezeket szeretnék teljesen elvágni.

[00:44:38]Több mint 1000 rakétacsapást terveznek valóban ballisztikus rakétákkal is, sugárhajtás hajtóművű drónokkal.

[00:44:42]És hát ugye itt látszik, hogy a a hagyományos fegyverekkel nem tudják eldönteni a háborút.

[00:44:50]Viszont a egy új fejlemény az, hogy a ebben az évben már légiféretett szert.

[00:44:54]Korábban az ukrán drónok uralkodtak igazából a a levegőben, és nagyon jók voltak az ukrán elfogó drónok.

[00:45:01]Nagyon nagy 90%-os pontossággal dolgoztak, de a sugárhajtóműveket már sokkal hajtóműves drón, orosz drónokat sokkal kevésbé tudják elfogni.

[00:45:10]Ott nagyon komoly gondok vannak.

[00:45:12]És hát a ballisztikus és szirkáló rakétákkal kapcsolatban pedig hát teljesen vételenek szinte, hiszen alig van petriot rakétájuk jelen pillanatban az egyetlen, ami erre védhet, ami védelmet nyújtana.

[00:45:22]Úgyhogy a német, amiről beszéltünk, a Merck kancer látogatása, az az részben légvédelmi eszközöket is jelent, és most nagyon ezt keresi, mert látszik, hogy az oroszok a levegőből akarják megtörni, és nem a katonaságot, mert látják, hogy ott nem érnek el sikereket.

[00:45:39]Ugye te is utaltál a límani eseményekre.

[00:45:42]Én nem tartom ezt fordulópontnak, de azt mindenképpen jelzi, hogy hogy visszafoglaltak.

[00:45:48]egyesek szerint 200 n km-t, mások szerint csak 50-et, de mindenesetre nem az oroszok foglalták el területeket, hanem gyakorlatilag az ez évi elfoglalá orosz elfoglalásokat vissza tudták bontani, ami hát azt jelenti, hogy ott áll a front.

[00:46:01]Tehát ott gyakorlatilag az oroszok is föladták azt, hogy hagyományos eszközökkel győzzenek.

[00:46:05]ők szeretnék teljesen szétbombázni, lehetetlenné tenni az főleg az infrastruktúrát, elsősorban az áramellátást, a hőerőműveket, tehát lakhatatlanná akarják tenni az országot.

[00:46:18]És tegyük hozzá, hogy ez az ENS alapokmánya szerint ez terrorizmus és terrorbomba, ez háborús bűncselekmény.

[00:46:26]Tehát tömegesen követik el a háborús bűncselekményeket az oroszok, mert ezek már itt már semmilyen katonai célpontról nincs szó.

[00:46:32]Itt már egyértelműen a civil lakosság terrorizálásáról van szó.

[00:46:35]Igen.

[00:46:38]Hát itt az a probléma, hogy ugye Oroszország egy nukleáris hatalom, mert és egy vétójoggal rendelkező hatalom az ENS biztonsági tanácsában, mert ha nem az lenne, akkor már rég született volna egy határozat arról, hogy nemzetközi erőkkel ennek véget kell vetni, mert ez egy emberiség elleni bűncselekmény, amit elkövetnek.

[00:46:55]Ugye mondjuk nyilván háborúról van szó, hogy mindegyik fél azt állítja.

[00:47:00]Most ezt csak a azért teszem hozzá, hogy benne legyen a másik álláspont is, hogy a oroszok is azt állítják, hogy hát mi nem támadunk polgári célpontokat, és ugye azt mondják, hát nézzétek meg, hogy az ukrán drónok is ugye moszkvai panelokat eltalálnak, tehát megy egy ilyen információs háború.

[00:47:14]Ettől függetlenül azt látjuk, hogy milyen képek jönnek mondjuk Kiebből, azok maguk magukért beszélnek, mégha egyébként a ukrán drónok azok szintén elér elérnek mellék számos moszkvai célpontot.

[00:47:25]Ben nagyon ritkán civil célpontot, és ezek valószínűleg eltérített drónok, tehát ők alapvetően tényleg a finomítókra és a infrastruktúrára mennek.

[00:47:36]Bennem meg egy olyan kérdés merült fel, ugye tegnap azt nyilatkozta az Elenszké, hogy Ukrajna nem hajolhat meg Oroszország előtt, és hogy hát folytatni kell a háborút.

[00:47:44]Viszont már Ukrán, ez egy MTI hír, Ukrajnán belül is azért vannak ellenvélemények.

[00:47:48]Egész pontosan a az európai, [torokköszörülés] az ellenzéki európai szolidaritás párt politikusa Olexi Honcsarenko ukrán parlamenti képviselő mondta ezt pénteken, hogy jelenleg a valóság a következő, elveszítjük a háborút, hatalmas számban veszítünk embereket, nincs saját pénzünk nem csupán nem csupán a háború folytatására, hanem még az ország működtetésére sem, satöbbi, satöbbi.

[00:48:14]Tehát, hogy azt mondta, hogy hát arra sarkolta gyakorlatilag Zelenskit, hogy ezt valahogy mégis meg kéne egyezni.

[00:48:20]Ez ez csak egy ilyen szólam, vagy valóban van-e bármilyen választási lehetősége Ukrajnának ebben a helyzetben más politikát folytatni?

[00:48:29]Egyértelműen attól függ, hogy milyen támogatást kap.

[00:48:31]Ha Ukrajna megkapja a támogatást, mert pedig erre a szándék megvan a önkéntesek koalíció általában a nyugot részéről, de a NATO meg az Európai sült, az Amerikai Egyesült Államok is támogatja őket.

[00:48:42]Látszik, hogy a Trump is azért most már egy kicsit másképp beszél, mert látja, hogy mi a valós helyzet, illetve kap információkat.

[00:48:49]Én úgy gondolom, hogy ezek ilyen mellékzöngének számítanak, amit ez az úriember mondott.

[00:48:53]Azért Ukraján, ukránok vannak olyan híóemberek, meg egyébként elkötelezettek a saját hazájuk védelmében, hogy nem akarják ezt a háborút befejezni.

[00:49:05]Tehát itt itt valami olyan kompromisszunk fog születni a végén, hogy mindkét fél győzött.

[00:49:12]olyan nincs, hogy Ukrajnát legyőzni szintje.

[00:49:15]A kommunikáció szintjén.

[00:49:15]Igen.

[00:49:15]De de addig míg a támogatás megvan, márpedig megvan, addig sajnos folytat tudni fog a háború.

[00:49:22]És ebből azt lehet prognosztizálni, hogy nem lehet azt mondani, hogy ebbe az évben semmiképpen abba se vagyok megjegyződve, hogy a jövő évben befejeződ ez a háború, mert utána meg kialakul egy olyan konfliktus, ami már egy békeszerzés utáni különböző érdekcsoportoknak a fellépése, aminek vannak katonai vetületei is.

[00:49:42]Igen.

[00:49:42]Ugye az a helyzet, hogy Zelenski ebben az évben már többször kijelentett éppen azért, mert érzékeli ezt a helyzetet is, hogy hogy ő kész egy átfogó tűzszünetre vagy fegyverszüneti megállapodásra a jelenlegi frontvonalak mentén.

[00:49:54]És valószínűleg ennek lenne támogatottsága Ukrajnában, bár ott sokan vannak, akik azt mondják, hogy nem, ezt végig kell vinni és még vissza kell foglalni területeket, de hát ez irreálisnak tűnik.

[00:50:04]Viszont hát az orosz részről semmilyen készség nincs ennek a fogadására.

[00:50:07]Tehát ez világossá tette Lavrov több nyilatkozatban, de Putyin is, hogy itt többen csak egy kapitulációt tudnak elfogadni.

[00:50:15]Tehát egy egy nagyon megalázó feltételekkel lehet békét kötni, nem csak a négy megye átadása, hanem ugye ez vonatkozik az ukrán katona honvédelemek a képességének a teljes korlátozására, tehát a a rakéta haderő nem leépítésére, a létszám leépítésére, a légierő leépítésre.

[00:50:33]Tehát olyan feltételeket szabnak, amit egyszerűen nem fogadhat el Ukrajna, amiből tényleg az következik, hogy ők valószínűleg azt szeretnék, hogy amiről Jóska beszélt az imént, hogy az egész országot előbb-utóbb bekebelezni.

[00:50:45]Ezt egyébként mondta is a Lavrov, hogy itt a cél most már az, hogy Ukrajnát úgy, ahogy van-e jelen állapotában nem lehet fönntartani.

[00:50:54]Ezt be kell kebelezni.

[00:50:54]Ugye ez a ruszki mirr ideológiája, az orosz világ.

[00:50:58]Ezt a a Dugin nevű ideológus fogalmazta meg, hogy Oroszország, Ukrajna és Belarusz nélkül nem is létezhet.

[00:51:07]Tehát ezt a ezzel a hármassal kell lépnie.

[00:51:13]Ez a [torokköszörülés] cél, hogy ugye a Belarusz az megvan, tehát az teljesen az ő kezükben van, és Ukrajnát is több egy második Belarus szeretnének Ukrajnából csinálni.

[00:51:24]Igen.

[00:51:24]Hát erről megint még hosszan lehetne beszélni.

[00:51:27]Ö nekem még az az jutott eszemben, hogy igazából Magyarország szempontjából ugye hát elég súlyos biztonságpilotikai kihívások vannak és nyilván tudjuk, hogy EU tagok vagyunk, NATO tagok vagyunk, hogy nekem igazából a magyar kormánynak ebben a helyzetben milyen mozgástere van, és milyen politikát kellene szerintetek folytatni ahhoz, hogy Magyarország ebből hát most nyilván kimaradni úgy nem tud, de hogy a lehető legkisebb károkkal jöjjön jön ki, mert szerintem nyilván ez a magyar érdek az mégis csak ez, hogy mi ettől valahogy egy kicsit maradjunk távol.

[00:52:05]Hát azért teljesen ki nem húzhatjuk magunkat, [nevetés] akár tetszik, akár nem.

[00:52:08]Tehát itt teljesen mit mondanak.

[00:52:08]Az egyik oldalon azt mondjuk, hogy minden kötelezettségünknek eleget teszünk a NATOba, Európai Unióba egyért, egyre inkább ez mondható el.

[00:52:17]Hát akkor nem mondhatjuk azt, hogy mi ezt nem támogatjuk.

[00:52:21]Tehát alapvetően visszajön az az időszak, ami a külügyben volt, és ezt Pista sokkal jobban tudja, mint én.

[00:52:28]hogy a egyeztetnek, tehát bármilyen lépés történik, egyeztetnek az Európai Unióval.

[00:52:32]Mit szóltok hozzá?

[00:52:32]Ezt tetszük.

[00:52:34]Tehát van konzultáció, mert az Orbánkormány semmi konzultáció nem volt, úgyhogy most sőt benőket kihagytuk nagyon sok kihagytuk nagyon sok megbeszélésre, de én úgy látom, hogy most alkalmazkodnak.

[00:52:44]Nyilván az Európai Unióban is pontosan tudják, hogy mi nekünk milyen képességeink vannak és lehetőleg ilyen javaslatokat fogunk kapni.

[00:52:52]Tömegesebb fegyverszállításra nem kerül ső nagyon egyszerű.

[00:52:54]Miért?

[00:52:54]Mert nincs.

[00:52:56]Tehát tehát ez ezt nem nem tudunk.

[00:52:59]Hát lehetett volna korábban, de hát elkútyavetyltélték mondjuk a M29-eseket, hol ott át lehetett volna adni.

[00:53:06]Az ukránoknak biztos örültek volna nekik, mert most ott rohad az egész ugye Kecskeméten, tehát ennek ennek sok értelme nem volt, de valamilyen támogatást adni kell hát itt elsősorban nyilván gazdasági területen meg majd ebből mi reméljük azt és ez az érdek, ez volt a kérdés, hogy mi az érdek az, hogy vegyünk részt Ukrajna újáépítésében, ahhoz kell egy szerződés, jóba kell lenni és attól kezdve fogunk kapni megrendelést, mert valakinek rendbe kell tennie az országot, föl kell építen és el tudunk menni Ukrajnába jó sok olyan céggel, akik részt tudnak venni az új elépítésben, bár rövid idén belül bekövetkezne.

[00:53:45]Ettől egyelőre én nem tartok.

[00:53:49]Ezzel teljes mértékben egyetértek.

[00:53:49]Tehát itt itt mi kimaradni nem tudunk, hiszen vannak szövetségesi kötelezettségeink.

[00:53:55]Ugye ha élvezni akarjuk azt a biztonságot, amit a NATO nyújt, akkor nekünk is hozzá kell járulnunk.

[00:53:59]De én én azt húznám alá, hogy én nem hiszem azt, vagy nem gondolom, hogy ebből ebből valóban NATO Oroszország konfliktus lesz.

[00:54:09]Tehát én abban nem hiszek, hogy a közeljövőben ez bekövetkezne, és nem is nem is kívánjuk ezt nyilván, mert egy nukleáris konfliktust senki nem kíván.

[00:54:18]Tehát én nem látom olyan súlyosnak ezt a dolgot.

[00:54:21]Ugye az elmúlt időszakban az előző kormány idején volt az, hogy már a 24 órában vagyunk, már csak egy lépés választ el minket harmadik világháboritól.

[00:54:30]Ez nem így van.

[00:54:32]Azért még az orosz vezetés is ennél felelősségteljesebb, és az európai és amerikai vezetés is.

[00:54:37]Senki nem akar egy nukleáris háborúba belekeveredni.

[00:54:43]Elég komoly az elrettentő ereje a NATO-nak ahhoz, hogy Oroszország azért meggondolja, hogy egy ilyen kalandba belebocsátkozik.

[00:54:48]Az más kérdés, hogy valóban állandóan provokálja a szövetséget és például ezekkel a hibrid hadműveletekkel, meg a az információs kábeleknek az elvágásával meg sok mindennel, de azért azt hiszem, hogy ők sem ők sem szeretnének egy ilyen háborúba belebocsátkozni.

[00:55:07]És mostha megnézzi, bocsás meg, csak egy mondat.

[00:55:11]A Putyin soha nem nyilatkozik úgy, hogy mi atomháborút indítunk.

[00:55:15]stratégiában benne van, ha Orosország teljes annyit mondott a hétvégén most a Moscow Timest-t idézem, hogy a a illetve nem hétvégén ezt csütörtökön mondta, csak később hozták le, hogy a világ most egy elég elég veszélyes pillanatokat ér, és a figyelmeztette a nyugatot, hogy ne eszkalálja a helyzetet, például azzal, hogy a kalinyingrádi eszkávét fenyegeti, merthogy arra igen.

[00:55:40]is nagyon komolyan válaszolni fognak, ha mondjuk a Kaliningaradi Exclavét ugye megpróbálja a nyugat elvágni.

[00:55:48]Ez benne van a pakliba, ha szabad ilyet mondanom.

[00:55:50]A Putyint nagyon zavarja ez az egész téma, és a három országgal kapcsolatban hát vannak neki olyan gondolatai, hogy néha nem ártana őket megbüntetni.

[00:56:00]Ez nem azt jelenti, hogy atócsapást fognak mérni erre a területre, de az, hogy katonai támadást indítatnak korlátozott célut, azt el tudom képzelni, mert nem sokáig tudja tolerálni Putyin azokat a lépéseket, amelyek ezek az országok megvalósítanak.

[00:56:17]Szóval elszóladott az időnk, de még egy lezáró kérdésem lenne.

[00:56:20]Tudom, hogy ezt nagyon nehéz nagyon nehéz ezt így megmondani, de mégis kíváncsi lennék a véleményetekre, hogy elmondtátok, hogy miért nehéz ezt most tehát miért nem valószínű, hogy ennek a háborúnak akár csak egy tűzszünettel legalább vége legyen, de mégis mit gondoltok, hogy akkor a jelenállás szerint, a jelen információk birtokában hogyan érhet véget legalább egy tűzszünettel a háború?

[00:56:42]Milyen feltételekkel?

[00:56:42]És ez körülbelül milyen időhatáron belül reális szerintetek?

[00:56:48]Hát szerintem kristálygömb egyik sincs, úgyhogy nehéz erre válaszolni.

[00:56:50]Én korábban belebocsátkoztam jóslatokba, semmi nem jött be, úgyhogy óvatos vagyok.

[00:56:56]Tehát én azt gondolom, hogy rövidtávon nem látom ennek a lehetőségét.

[00:56:59]Ugyanakkor úgy gondolom, hogy ennek a konfliktusnak külszünettel lesz vége, mert olyan távol vannak a felek attól, hogy egy békét kössenek.

[00:57:07]Tehát olyan táv vannak a a békecélok, hogy mit akar elérni az egyik és a másik cél, hogy azt nem lehet össze k összebékíteni.

[00:57:15]Tehát én azt arra számolok, hogy előbb-utóbb a kifáradás miatt ez be fog következni, jobb lenne a minél hamarabb, de hát a jelek most nem arra mutatnak, hogy hamarosan ez meg bekövetkezne.

[00:57:28]Én úgy gondolom, hogy az elhelyzetben még a tűzünet sem megoldás.

[00:57:30]Egyébként pedig a tűzünet azt jelenti, ami a nevében benne van.

[00:57:34]Lehet lehet egy nap meg lehet mit tudom én két hónap de tűzünetet bé szeretőésnek kell kötni.

[00:57:41]Nem látok erre semmélyes pillanatilag egyik oldalról sem.

[00:57:43][horkantás] Hát akkor sajnos ezt nem tudtuk túl pozitívan zárni ezt az adást, de hát ez nem rajtunk múlott, azt hiszem sajnos ilyen időket élünk, de azt azt hiszem nyugodtan mondhatjuk, hogy remélhetjük, hogy legalább akkor a háború a jelenlegi szintjén nem lép.

[00:57:57]Már úgy értem, hogy területileg ez azt hiszem mind a kett mindegyikünknek az érdeke, Magyarországnak főleg.

[00:58:03]Úgyhogy azt hiszem ez volt a mostani klasszis podcast.

[00:58:07]Köszönöm szépen Szent Iványi Istvánnak és Kis Benedek Józsefnek, hogy elfogadták a meghívást.

[00:58:11]Véber Baláz látták és hallották.

[00:58:14]A technikai munkatárs Izso Márton Arthur volt.

[00:58:18]Hogyha tetszett a az adás, illetve hasonló külpolitikai vagy gazdasági közéleti tartalmakat szeretnének, akkor legyenek szívesek feliratkozni a csatornánkra, illetve Privát Bankáron és Mforon továbbra is elérhettek minket.

[00:58:31]Köszönjük szépen a figyelmet, a viszontlátásra.

[00:58:35]Ez a klasszis podcast.