Klasszis Média 1:00:46

Tisztítótűz jöhet a gazdaságban – Klasszis Podcast Virovácz Péterrel

gazdasággazdaságpolitikaelemzéseuróbevezetésakkumulátorgyárakközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Független
Tisztítótűz jöhet a gazdaságban – Klasszis Podcast Virovácz Péterrel
tl;dr
  • A Klasszis Podcast vendége Virovácz Péter, az ING vezető elemzője: valódi fordulat történt-e a magyar gazdaságban, vagy csak átmeneti javulás a hosszú stagnálás után?

  • Az idei 1,7%-os GDP-növekedés robusztus a korábbi évekhez képest, de az ipari bővülés „pontszerű": öt nagy gyár (BMW, CATL, Ecopro, Mercedes) tolja, nem valódi szerkezetváltás.

  • A gazdaság a globális autóipartól függ, az akkuk 90%-a importalkatrész; Virovácz szerint ágazati diverzifikáció és magasabb hazai hozzáadott érték kell (gyógyszeripar, agrárium, élelmiszeripar – lengyel példa).

  • KKV-szektorban „tisztítótűz" kell: az olcsó, teljesítménykényszer nélküli támogatások megszűnésébe sok cég bele fog törni; a nagy exportőrökre kell fókuszálni.

  • Bizalmi rés: a fogyasztói bizalom ritkán látott eufóriában, az üzleti bizalom viszont a historikus átlag alatt; a munkaerőpiacon lopakodó leépítések, 4,5%-os munkanélküliség, gyenge minőségű szabad munkaerő.

  • Uniós források: az RRF nagy része kész, importigényes projektekre megy; a kohéziós pénzekkel három évig lehet hosszabb távú fejlesztéseket tervezni.

  • A gazdaság potenciális növekedési plafonja reálisan 2–3%; ezen túl költve túlhevülés, hiány- és inflációs robbanás várható.

  • Költségvetés 2027: az idei hiány kb. 7% lesz, jövőre „négyessel kezdő" célszám várható; az EDP-követelmények miatt konszolidációs pálya kell, euró-bevezetés ERM II-vel 2029-től, euró legkorábban 2032-től.

  • Az eurósztori hitelessége már hozamcsökkenést hoz; az ING idén még egy kamatvágást (5,25%), jövőre 4,25%-os alapkamatot vár – a piaci kamatemelési árazással szemben.

  • Bérpolitika: eddig „a szekeret fogták a ló elé" – most előbb hatékonyság, aztán bér; a minimálbér-emelés kisebb lesz, a kétsebességes bérnövelés korszaka véget ér.

Részletes összefoglaló megjelenítése

A Klasszis Podcast adásában a műsorvezető, az MF Privát Bankár újságírója a magyar gazdaság friss, hosszú évek óta nem látott adatait veszi sorra a vendéggel, Virovácz Péterrel, az ING Bank vezető elemzőjével. A központi kérdés: valódi fordulat történt-e a magyar gazdaságban, vagy csak átmeneti javulásról van szó, mielőtt a gazdaság visszacsúszik az elmúlt három-négy év stagnálásába. A beszélgetés érinti az ipari szerkezetváltást, a KKV-szektor szemléletváltását, a munkaerőpiacot, az uniós forrásokat, az új kormány költségvetési konszolidációját, az euró-bevezetés kilátásait, a monetáris politikát és a bérpolitikát.

Friss adatok: fordulat vagy átmeneti javulás?

  • Az első féléves GDP az elemző szerint robusztus az elmúlt három év stagnálásához képest: 1,7%-os növekedés. Ugyanakkor a kép megosztott: júliusban 10 éves mélypontra süllyedt az infláció, viszont nagyon gyenge építőipari adatok és rossz külkereskedelmi/export adatok is érkeztek.
  • A friss augusztusi adatközés (ipar és kiskereskedelem) különleges, mert egyszerre hatott több egyedi sokk: az energiaársokk, a dunai vízállás csökkenése, a Paksi atomerőmű majdnem teljes leállása, valamint önkéntes termeléskorlátozások.
  • A kiskereskedelemben a hőhullám miatt pozitív meglepetést vártak (az extrém időjárás historikusan kedvez a fogyasztásnak), ehelyett a lakosság online költött 3%-kal többet havonta (akár a napi bevásárlás is házhoz jött), miközben a specializált élelmiszerüzletek forgalma visszaesett.
  • Az ipar viszont meglepetésre erős volt: havonta kb. 1%-os növekedés, két egymást követő hónapban bővülés (amely mostanában nagyon ritka), és a nagyon alacsony tavalyi bázison évi szinten hatalmas megugrás. A 2021-es szinthez képest már kevesebb mint 1% az elmaradás. A bányászatot, kőfejtést a Paks Cooling vizéhez kapcsolódó fenékküszöb-építés is segíthette.

„Az elmúlt két negyedévben, tehát gyakorlatilag az idei évben pozitívan járul hozzá a növekedéshez ez az ipar. Ilyet az elmúlt három évben nem láttunk." – Virovácz Péter *

  • A műsorvezető felvetette, hogy a választáshoz köthető fiskális élénkítés, a választási osztogatások és adómentességek, valamint a választási reklám- és plakátköltések megdobhatták a fogyasztást. Virovácz inkább a termelési oldalról közelít: a választási hatás tartós képességét ő nem ebből mérné.

Ipari növekedés: öt gombostű a térképen

  • A vendég szerint a széles bázisú ipari fellendülést régóta várták az új gyártói kapacitásoktól (német, kínai, dél-koreai gyárak), és most, hogy ezek elindultak, tényleg érezhetően megdobbant az ipari termelés.
  • Ugyanakkor a bővülés nagyon koncentrált: BMW, CATL, a dél-koreai Ecopro, valamint a Mercedes, amely az elmúlt egy-két hónapban az átszerszámozott gépsoron pörgette fel az elektromos autók gyártását. Ezt a Magyar Nemzeti Bank „pontszerű ipari növekedésnek" hívja.

„Konkrétan a gombostűt le tudod rakni, hogy melyik gyár az; kb. most öt gombostűt, lehet, hogy egy év múlva hetet le tudsz rakni, amik tolják felfelé az ipari termelést – de legalább valami történik." – Virovácz Péter *

  • Ezért szerinte még nem beszélhetünk valódi szerkezetváltásról: ez a „(egy) fecske csinálja a nyarat" kategória, nem széles bázisú, tartós növekedés.
  • A szolgáltatószektor továbbra is húz, főleg a fogyasztáshoz, háztartásokhoz köthető szolgáltatások; az üzleti szolgáltatásoknál viszont a cégek visszavágták a büdzséket, mert a három és fél évnyi stagnálás után végre elkezdtek „meghúzni a nadrágszíjat".

Szerkezetváltás és a gazdasági modellváltás kérdése

  • A műsorvezető idézte, hogy a GKI konferenciáján a Gazdasági és Energetikai Minisztérium államtitkára, a kereskedelmi és iparkamarai konferencián pedig még a hivatalban lévő Orbán Viktor is gazdasági modellváltásról beszélt, hasonló szavak elhangzottak Nagy Márton szájából is.
  • Virovácz fordítása: elsősorban ágazati diverzifikáció kellene, hogy több lábon álljon a gazdaság. Két olyan ágazat van, amely lehetne erős, de nem aknája ki a potenciálját: a gyógyszeripar (világszínvonalú innováció és exportkapacitás, ám az amerikai korlátozások, valamint az ukrán háború két fontos piacán súlyos gondok) és az agrárium/élelmiszeripar.

„Az Európai Uniós tagországok közül hatékonyságban, mezőgazdasági termelékenységben egyedül Bulgáriát tudjuk megelőzni." – Virovácz Péter *

  • Az autóipar-függés paradoxona: tevékenységi kódok szerint a magyar ipar széttagozott, de ha a termékeket agregálják, a vállalatok többsége valamilyen úton az autóiparhoz kapcsolódik (vegyszer, üveg, műanyag alkatrész, akkumulátor, gumi). Így a gazdaság a globális autóipartól függ, nem csak a némettől.
  • A kínai elektromos autógyártás fellendülése „kannibalizálja" az európai piacot: a kínai termelés felfut, az európai gyártók termelése csökken, így tartós növekedési motor nem lesz belőle.
  • Az elektromos autózást és az AI-t „hightechnek" nevezik, de valójában az nem: kevesebb alkatrész, kevesebb élőmunka, nagyobb robotizáltság, zártabb láncok – főleg a kínai gyártóknál.

„Egy itt összerakott akkuban 90%-nyi importalkatrész van. Ennyi. Nagyon sokat importálunk ahhoz, hogy tudjunk egyet exportálni." – Virovácz Péter *

  • A mantrája ezért: diverzifikálni úgy, hogy magasabb legyen a hazai hozzáadott érték – legyen innováció vagy szolgáltatás, semmiképpen sem importalkatrészek összeszerelése.

Beruházáspolitika és az összeszerelő-üzemek kora

  • A kormányzat szerinte most teszi az első kis babalépéseket. A kulcs a beruházásösztönzés-politika átalakítása: ne az „N+2" összeszerelő üzem jöjjön Magyarországra (mindegy, milyen zászló alatt), hanem a tevékenység számít. Önmagában a gyártó cég is jó, ha itthoni alapanyagból dolgozik – az élelmiszeripar például ezért lehetne erős.
  • Példaként a lengyeleket említette: uniós forrásból, 15 év alatt építették fel a „farmtól az asztalig" vertikumot – a nyersanyag helyett a feldolgozott, magasabb hozzáadott értékű terméket (vaj, sajt, túró) kezdték el értékesíteni.
  • Ez itthon is megtehető, de idő, pénz és szemléletváltás kell hozzá; egy gazdasági szerkezetváltás elindítása 5–10 éves projekt, amelynek gyümölcsei nagyjából 10 év alatt mérhetők.

„Tisztítótűz" a KKV-szektorban

  • A lakossági fogyasztói bizalom egekig szökött, az üzleti bizalom viszont visszafogott. A cégvezetők érzékeltetésére a vendég így fogalmazott:

„Én bízom benne, hogy lesz valami, de hogy így nézzük már körbe, srácok, itt nagyon nagy gázok vannak mindenhol, úgyhogy nem merek beruházni. Meg egyébként is tudjátok mit? Majd jön az uniós forrás, addig várunk." – Virovácz Péter *

  • Szerinte az uniós forrásra várakozás nagyon rossz megoldás, és ebben kell szemléletváltás. Első lépcsője lehetett, hogy eltörölték a Széchenyi Kártya 3%-os hitelplafonját: meg kell szüntetni az olyan támogatást, amihez nem kapcsolódik teljesítménykényszer vagy elszámolási kötelezettség.
  • Az elmúlt kb. 20 évben (a hazai gazdaságpolitika és a nulla körüli kamatkörnyezet miatt) „ingyen forráshoz" jutottak a vállalatok: pályáztak, és „majd valamire elköltötték", hiszen 3%-ot könnyű kitermelni. Piaci 5–7%-os hitelköltségnél viszont háromszor meggondolja az ember, felveszi-e és mibe forgatja a pénzt.

„Ha úgy tetszik, újra kell tanulni a piaci létet, ki kell vezetni ezeket a mankókat, lélegeztetőgépeket… Igen, ez egy tisztítótűz lesz. Csúnyát fogok mondani: ebbe rengeteg KKV-nak bele fog törni a bicskája." – Virovácz Péter *

  • Hangsúlyozta: makrogazdasági szemmel nézi a kérdést, nem az egyéni sorsokat – bizonyos lesznek egyéni tragédiák, de a változás a gazdaság hatékonysága miatt szükséges; a felszabaduló munkaerőt máshova lehet csoportosítani.
  • Szerinte le kell venni a KKV-król „a keresztvizet": fontos részük a gazdaságnak, de nem 50 KKV csinálja meg az exportot, hanem a nagyokra kell fókuszálni, amelyekből régiós, globális szereplők válhatnak. Erre létezik a 90-es évek vége óta ismert IDP (Investment Development Path) modell: a működőtőke-beáramlás után elindul a kifektetés, és olyan nagyvállalatok jönnek létre, amelyek köré beszállítói kör épül.

Bizalmi mutatók: lakossági eufória, üzleti óvatosság

  • A fogyasztói bizalmi indexet 1993 februárja óta gyűjtik ugyanabban a struktúrában; a skála –100-tól +100-ig terjed. A legutóbbi három adatpont kiemelkedően magas, a júliusi pozitív tartományban volt.
  • A magyar historikus átlag mínusz 25 (míg más uniós országokban kb. nulla) – vagyis „ha jó, akkor is rossz". Az összes eddigi adatpont közül ez mindössze a 13., amikor pozitív volt az érték – brutálisan ritka, ezért van egy kis túlzása a csodavárásnak.
  • Az üzleti bizalom historikus átlaga kb. mínusz 5, és jelenleg is rosszabb vagyunk annál: van felfelé húzó trend, de még a saját átlagunk alatt vagyunk.
  • A cégvezetők szemszögéből: jön az új kormány ígéretekkel, de nem tudni, mi valósul meg; közben a külpiacok szenvednek, vámháborúk vannak, drága az energia (a Hormuzi-szoros körüli huzavona miatt), zajlik az ukrán háború, a Vörös-tengeren sem egyértelmű a hajózás, Franciaország a lázadás szélén áll, a német kormány pedig megint szétesőben van.

Munkaerőpiac: lopakodó leépítések és szűkülő kínálat

  • A magyar munkaerőpiac 2022 közepén volt csúcson, 3–3,5%-os munkanélküliséggel; most 4,5% körül járunk – nem tragikus, de folyamatos a lemorzsolódás. Nem nagy gyárbezárásokról van szó, hanem az amerikai „low hiring, low firing" modellről: nincs nagy elbocsátás, de nagy felvétel sem.
  • Lopakodó leépítések: aki nyugdíjba vagy szülési szabadságra megy, a pozícióját nem töltik be; a betegség miatt kiesőket sem pótolják – „majd a többiek megcsinálják". Ennek eredménye kb. 50–70 ezerrel több munkanélküli és kevesebb foglalkoztatott, miközben a kínálat is zsugorodik, mert öregszik a társadalom. A két mutató párhuzamosan csökken, ezért tágul az „olló", és enyhén nő a munkanélküliségi ráta.
  • A vállalatok kb. 15%-a munkaerőt tartalékol: nincs pozitív jövőképük, de nem bocsátanak el, nehogy nagy rendelésállomány esetén ne tudjanak embert felvenni – mesterségesen fenntartott munkaerőhiány van.
  • A szabad munkaerő minősége viszont nagyon gyenge:

„Írni, olvasni nem tudnak. Nagyjából a szabad munkaerőkapacitásnak a felére biztosan jellemző ez." – Virovácz Péter *

  • Vendégmunka kérdésében a vendég kompromisszumos megoldásra törekedne: helyből nem oldható meg a munkaerőpótlás, de nem várható el, hogy minden cég egyik pillanatról a másikra hatékony legyen. Elképzelhető például hároméves kivétel, évről évre csökkenő kivételekkel, vagy környezetvédelmi jellegű feltételekhez kötött mentesség – de kizárólag politikai megfontolásból kizárni a harmadik országbeli munkavállalókat „nagyon ingoványos talaj" gazdasági szempontból.

Uniós források: mit ér valójában a pénz?

  • A vendég szerint a kérdés: „melyik forrás?" – nagyjából három nagy csoportot különböztet meg, egy negyediket is megemlít.
  • RRF (helyreállítási alap): kb. 10 milliárd euró, amit idén év végéig el kell költeni, ezért csak „ready-made", kész projektekre és eszközbeszerzésre megy (buszok, trollik, vonatok). Ezekben kb. 90% az import, így a növekedési hatás csekély, a beruházással együtt az importigény is megpattan. Egy része a fejlesztési bankba megy hitelezhető forrásként (külön „fiók" a KKV-k versenyképességére) – ez hosszabb távon javíthatja a hatékonyságot, emelheti a növekedési potenciált (pl. energiamegtakarítás, munkahelymegtartás).
  • Az AI-alkalmazásra buzdítás is gyanús: ha mindenki ChatGPT-előfizetést vásárol, az szolgáltatásimport – nem hazai hozzáadott érték.
  • Kohéziós alapok: még három évig felhasználhatók, itt lehet hosszabb távra tervezni (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, energiafelhasználás).
  • Védelmi pénzek: infrastruktúra- és katonai költések, amelyeknek szintén van importtartalma (pl. lőszergyár itthon is felhúzható), viszont nem kell hitelt felvenni rájuk, így a saját büdzsét lehet másra fordítani (oktatás, egészségügy, út- és vasúthálózat fejlesztése teherszállításra).
  • Agrárpénzek: ettől leválasztható történet, de az új EU-s büdzsével komoly reformok jöhetnek; az eddig tudható, hogy sokkal szigorúbb feltételrendszerrel adják majd a forrásokat – bizonyítani kell, hogy valóban hatékonyságnövelő, hosszú távon is hozó fejlesztésekre mennek el.

A növekedési plafon: reálisan 2–3%

  • A magyar gazdaság potenciális teljesítménye kb. 3%-os plafon körül van; ezen túl nyújtózkodva egyensúlytalanság lép be. A hosszú távú növekedés forrásai: tőke, munka, hatékonyság – az ultramodern elméletekben negyedikként a számítási kapacitás.
  • A tőkeoldalon az elmúlt három évben beszakadtak a beruházások, egyes ágazatokban az amortizációt sem pótolták, tehát csökkent a tőkeállomány. A munkaerő már nem tud hozzáadni, sőt elvesz a potenciális növekedésből; a hatékonyságon sok a teendő, de azt nem lehet egyik pillanatról a másikra megcsinálni.
  • Ha a plafont túl akarják húzni (több költéssel, hitellel), akkor túlhevül a gazdaság: elszabadul a hiány, a külső egyensúly romlik, robban a kereslet és az infláció – az eurózóna irányába tartva egyik sem megengedhető. 5–10 éves távon szerkezeti átalakítással és hatékonyságjavulással lehet a plafont kitolni.

Költségvetés 2027: „négyessel kezdő" hiánycél várható

  • A vendég szerint a kormányzat elsődleges feladata a hitelességi és bizalmi impulzus fenntartása, amit az euró-bevezetés elindítása már létrehozott. Ehhez hihető 2027-es költségvetés és 2030-ig tartó konsolidációs pálya kell. Nem lesz elvárás, hogy a pálya betűről betűre teljesüljön („nem fog senki szőrözni, hogy ott 1 tizedet tévedtek") – az OECD, az Európai Bizottság vagy egy vezető befektető előtt az számít, hogy reális a makropálya, megvannak a kiadási intézkedések, és fennmaradnak az apró, 0,3%-os elcsúszások is.
  • A választási ígéretekhez (pl. az öregségi minimumnyugdíj jelentős emelése a következő évtől) képest a műsorvezető felvetette: kijön-e a matek a teljes betartással és a fegyelmezett hiánypályával? A vendég szerint teljesen nem, de sok minden fog változni; a szavazók a check-listát nem végigpörgetik, hanem az érzésekre hallgatnak: ha rendbe jön a költségvetés, stabilan haladunk az eurózóna felé, alacsony az infláció, stabil a forint, van növekedés, jönnek az uniós pénzek, és nem minden második nemzetközi hírcím szól róla, hogy Magyarország kivel veszett össze – akkor mehet tovább. Olyat viszont nem lehet csinálni, hogy egy nagy ígéretet nyíltan betemetnek – eddig ez nem történik meg.
  • A túlzott deficiteljárás (EDP) miatt a kormánynak uniós elvárásoknak kell megfelelnie:

„Nem azért csinálja ezt a kormány, amit csinál, mert most úgy tartja kedve, hanem meg kell felelni az Európai Uniós elvárásoknak." – Virovácz Péter *

  • Az EDP ma már nem a hiányszámot nézi, hanem a GDP-arányos, „tisztított" kiadási oldalt (kivonva a katonai védelmi kiadásokat és bizonyos infrastrukturális beruházásokat). Bevételi oldali, „mindenkit agyonadóztató" kiigazítást az EU nem fogad el; és amíg EDP alatt van Magyarország, euró-bevezetésről szó sem lehet.
  • Számok: az idei hivatalos hiánycél 7,5% (eredményszemléletű), a vendég szerint kb. 7% lesz – pozitív meglepetés. A 2027-es tervezetet – az átirat szerint – október 15-én nyújtják be a költségvetési tanácsnak (zárt dokumentum); a tanács 10 munkanapon belüli véleményével derülnek ki a főszámok.

„Azért nem mondom, hogy a nyakamat teszem rá, de viszonylag nagy valószínűséggel fogadnék arra, hogy a jövő évi tervhiány, vagy célszám az négyessel fog kezdődni. Szerintem 5% alatti számra fogják tervezni." – Virovácz Péter *

  • Ez szerinte nem feltétlenül teljesíthetetlen: idén sok választási évhez kötődő egyedi kiadás volt, a 2–3%-os növekedés önmagában ciklikus bevételtöbbletet ad, és a hozamok is jóval lejjebb vannak. Az EDP-ből évi minimum kb. 0,7%-os megtakarítás adódik; jobb egy „orrnehéz" (elején nagy lépésekből álló) kiigazítás, mert ha öt-hat százalékot vagy hatot mondanak be, a piac azt fogja mondani, „ilyet már láttunk", jön az eladási hullám, és nem lesz teljesíthető.
  • Hitelminősítők: ígérgetésre még senki nem kapott felminősítést („nem az előszobában vagyunk"). Reális pozitív forgatókönyv az idei körben a kilátásjavítás (negatívról stabilra, vagy stabilról pozitívra, ügynökségtől függően); effektív felminősítés legkorábban jövő tavasszal, inkább jövőre lenne. Ez azért fontos, mert a konzervatív globális nyugdíjalapok portfóliókvótái javulnának, nőne az állampapír-kereslet, csökkennének a hozamok; a bankok tartalékolási/kockázati terhei szintén könnyebben. Mindez önerősítően segíti a konszolidációt és a befektetői meggyőzést is.

Euro-út és hozamkonvergencia

  • A hozamcsökkenés már önmagában nagy megtakarítás: ha nem 6%, hanem 5% mellett bocsátanak ki 10 éves állampapírt, az 100 bázispont 2030-ig a GDP 0,5%-a; 200 bázispont (amit a globális felfordulás előtt egyszer már láttak) pedig a GDP 1%-a – kb. 1000 milliárd forint a kb. 100 000 milliárd forintos GDP mellett.

„Semmi mást nem csináltunk, csak elmondtuk, hogy lesz euró, és megtesszük ehhez a lépéseket." – Virovácz Péter *

  • Jelenleg a magyar 10 éves állampapír hozama (kb. 5,8%) mindössze 60 bázisponton belül van az amerikai, „kockázatmentes"基准kötvény szintjéhez (kb. 5,23%) képest – minél hitelesebb az eurósztori, annál valószínűbb, hogy ebből a sávból nem mozdulnak felfelé. A konvergencia a jegybanki kamatban és a hozamkörnyezetben is megjelenik, és indukálja a konszolidációt – saját magát erősítő folyamatként működik.
  • A beszélgetés napján egy konferencián az MNB alelnöke (az átirat szerint Kurali Zoltán) arról beszélt: 2029. január 1-től ERM II, 2031-ben kellene kérni a felvételt, és 2032-től lehetne az euró. Ha a kormány ezt konkrét lépésekkel követi, „megtörhet", hogy Magyarország ennyire elváljon a nemzetközi folyamatoktól – országspecifikus (idioszinkratikus) sztóriként kiemelkedhet a globális katyvaszból.

Monetáris kilátások: ING szerint idén még egy kamatvágás, jövőre 4,25%

  • A Magyar Nemzeti Bank a nyári, konzekvens, hónapról hónapra tartó kamatcsökkentést szeptemberben megállította; az alapkamat jelenleg 5,5%. A vendég szerint egy decemberi kamatvágás még benne lehet (5,25%-ra), de ahhoz pozitív globális forgatókönyv kell.
  • Az ING azzal számol, hogy a novemberi amerikai félidős választások bárhogy is sülnek el, lehetőséget adhatnak, hogy a háborúból kicsit hátráljon mindenki: win-win nem lesz, a Hormuzi-szoros forró pont marad, de a mindennapi hírcunami és a kilövések megszűnnek – ennek hatására csökken az olaj- és gázár, ami segíti az inflációs kilátásokat, a külső egyensúlyt és a forint erősödését, így általános kockázati prémiumcsökkenés jöhet.
  • Ha bejelentik az ERM II-hez való csatlakozási tárgyalási folyamatot is, az további hitelességet ad, és teret nyithat kamatvágásra – de decembernél hamarabb valószínűleg nem.
  • Jövőre, ha a konszolidáció zajlik és csökkennek a geopolitikai kockázatok, negyedévente akár 25 bázispont is belefér, így év végére 4,25%-ra juthat az alapkamat. Ez markánsan eltér a piaci árazástól, amely jövőre 5,75%-os alapkamatot, azaz kamatemelést vár – miközben a Fedet, az EKB-t és a régiós jegybankokat is emelésektől tartják. A vendég szerint Magyarország az erős, országpecifikus eurósztorinak köszönhetően leválhat a globális folyamatokról.
  • Az MNB emellett bejelentette, hogy az inflációs célt 2028-tól lejjebb, 2,5%-ra hozza – a vendég szerint ez „elvitte a showt" a bejelentésen.

Bérek és termelékenység: a ló és a szekér sorrendje

  • Az MNB is kiemelte, hogy az elmúlt években a béremelkedés erőltetettebb volt, mint amit a termelékenység indokolt volna. A vendég diagnózisa:

„Az elmúlt években fogalmazzunk úgy, hogy a szekeret fogtuk a ló elé, és az volt az elvárás, hogy toljuk a minimálbért." – Virovácz Péter *

  • A feszes munkaerőpiac bértorlódása húzta az átlagbér-növekedést, a cégek előremenekültek – ennek ára viszont a hiányzó hatékonyságjavulás lett: a munkaerőköltség-növekedés elvitte a pénzt a beruházások és a hatékonyságnövelés elől. Most fordítani kell a sorrendet: előbb hatékonyság, aztán bér.
  • A nagy nemzetközi multik bértárgyalásain a szakszervezetek 10% feletti emelést ütöttek az asztalra, a munkáltató válasza viszont az volt: a bértömeget növelni tudja, csak akkor minden negyedik embert ki kell rúgni. A versenyszférában a béremelkedés az év eleji kb. 10%-ról már 7%-ra lassult, és tovább csökken – látszik az alkalmazkodás.
  • A jegybank 2,5%-os inflációs célja horgony: ha alacsonyak az inflációs várakozások, a munkavállaló is beéri 5–6%-os névleges emeléssel, amelyből a cég tud reálbéremelést finanszírozni és hatékonyságra is költeni – így „együtt nő mindenki".
  • A jövő évi minimálbértárgyalás nagy kérdés lesz: jelenleg 14%-os emelés az előirányzat, amit a vendég szerint felül fognak vizsgálni; a bruttó emelés kisebb lesz, de az alacsonyabb keresetek nettó 10%-os növekedését el lehet érni, mert a bérköltség-növekedés egy részét jövőre az állam vállalja át a vállalatoktól (az ESZMA-típusú megoldás). 2028-tól viszont már saját forrásból, bruttó bérszár vagy hatékonyságnövelés útján kell gazdálkodni.

„Szerintem vége annak a korszaknak, amikor ilyen kétsebességes minimálbérnövelésekkel dobálóztunk." – Virovácz Péter *

  • Összegzésként: a bérfelzárkózás lassabban töltődik majd, de fenntarthatóbb módon – nem sprint, hanem maraton, mert „általában az nyer, aki stabil tempóban fut, és nem az elején sprinteli ki magát".
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A bevezetőben elhangzó „víruszi győzelem" és „gazdasági vámszorgás" kifejezések valószínűleg ASR-torzítások (esetleg „pürrhoszi győzelem", illetve „visszaesés/visszaszorulás"); a pontos szöveg nem rekonstruálható, ezért az összefoglalóban értelmezve szerepelnek.
  • A gyárak felsorolásánál a „BMW most mindenki ezt mondja megfoxáromi" mondat vége értelmezhetetlen – esetleg egy további gyártó (pl. „meg a Ford"/„meg a Foxconn") megemlítése lehetett.
  • Az MNB alelnökének nevét az átirat „Kurali Zoltán" alakban adja vissza; a helyes név az átirat alapján nem ellenőrizhető.
  • A műsorvezető neve az átiratban „Imrel őrinc" alakban hangzik el; valószínűleg „Imre Lőrinc", a névsorrend bizonytalan.
  • A vendég neve több helyen torzan szerepel („témábanovác Péter", „Viraválc Pétre") – a videó címe alapján Virovácz Péter.
  • „eszi a mahináció" – valószínűleg az ESZMA (állami szerepvállalású béremelési program) torz alakja.
  • „Hát 28-tól már be van dobva a eeplő" – a mondat eleji kifejezés értelmezhetetlen szótöredék.
  • „fegyverpénz" a választási élénkítők felsorolásában nem rekonstruálható; az „esziamentesség" valószínűleg „adómentesség".
  • „két szemégyű minimálbérnövelések" – valószínűleg „kétsebességes".
  • „meghúzni a nadrexiat" – valószínűleg „nadrágszíjat meghúzni".
  • „hitelességi import vagy bizalmi import" – valószínűleg „hitelességi/bizalmi impulzus".
  • „OSCD" – valószínűleg „OECD".
  • „rossz termékkül adatunk" – valószínűleg „külkereskedelmi adatunk".
  • „Nézzük meg a BS statisztikákat" – a béradatokra utaló, de pontosan nem rekonstruálható kifejezés.
  • „Az ilyen 9000 milliárd Ft…" a hozammegtakarításos számolásnál ellentmondásos szám; az értelmezhető rész (kb. 100 000 Mrd Ft GDP, 1% ≈ 1000 Mrd Ft megtakarítás) alapján került az összefoglalóba.
  • „3 nötről" – valószínűleg „3,5-ről"; „a piackamat emelést táraz" – valószínűleg „a piac kamatemelést áraz"; „egy-két 3000-es elcsúszás" – valószínűleg „0,3%-os elcsúszás"; „globális hacatszárja" – valószínűleg „hacacér".
  • Visszatérő, következetesen javított torzítások: „szemületváltás/szemletváltás" → szemléletváltás; „akuartás/akyártás" → akkugyártás; „MMB" → MNB; „RM2" → ERM II; „Klassis" → Klasszis; „hormuzis/hormoniszoros" → Hormuzi-szoros; „kiskertből" → kiskereskedelemből; „munkarp" → munkaerőpiac; „gybezárás" → gyárbezárás; „CTL" → CATL; „HRS-ként" → HR-esként; „váltvezető" → cégvezető; „ecsfecske" → „(egy) fecske"; „hisztikus átlag" → historikus átlag.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Az elmúlt kettő negyed évben, tehát gyakorlatilag az idei évben pozitívan járul hozzá a növekedés ez az ipar.

[00:00:05]Ilyet az elmúlt három évben nem láttunk.

[00:00:07]Én bízom benne, hogy lesz valami, de hogy így néztünk már körbe srácok, itt nagyon nagy gázok vannak mindenhol, úgyhogy nem merek beruházni.

[00:00:12]Meg egyébként is tudjátok mit?

[00:00:15]Majd jön az uniós forrás, addig várunk.

[00:00:19]Ez viszont egy nagyon-nagyon rossz megoldás, mert szerintem ebben lesz egy szemületváltás.

[00:00:22]Igen, ez egy tisztító tűz lesz.

[00:00:25]csúnyát fogok mondani.

[00:00:27]Igen, ebbe rengeteg KKV-nak bele fog törni a bicskája.

[00:00:29]Azért nem mondom, hogy a nyakamat teszem rá, de viszonylag nagy valószínűséggel fogadnék arra, hogy a jövő évi tervhiány, vagy vagy célszám az négyessel fog kezdeni na ezzel most meglepődtem.

[00:00:44]Tehát szerintem 5% alatti számra fogják tervezni.

[00:00:48]Ez a Klassis Podcast.

[00:00:51]Köszöntöm önöket itt a Klassis podcast legújabb epizódjában.

[00:00:52]hosszú évek óta nem látott adatok záporoztak mostanában a magyar gazdaságból a mostani epizódban azt a kérdést fogjuk megvizsgálni, hogy tényleg fordulat történt-e a magyar gazdaságban, vagy ez egyfajta víruszi győzelem, és hát hamarosan ismételten majd a gazdasági vámszorgás állapotába csapunk át, amit sajnos itt az elmúlt három- négy évben nagyjából megszokhattunk.

[00:01:16]Szakértő vendégem a témábanovác Péter, az ING Bank vezető elemzője.

[00:01:20]Köszönöm, hogy elfogtad a meghívásunkat.

[00:01:22]Szervus ü, hogy itt lehetek.

[00:01:22]Szia!

[00:01:24]Ugye azt mondtam, hogy rég nem látott adatok.

[00:01:26]Egyébként ez pozitív és negatív oldalon is így van, mert éppen egy keddi napon beszélgetünk, és 2022 óta nem látott erős ipari teljesítmény érkezett.

[00:01:35]Láthatunk júliusban egy 10 éves mélypontra süllyedő inflációt, de közben ugyebár láthattuk, hogy nagyon gyenge építőipari adatok jöttek, volt egy rossz termékkül adatunk, az exportunk nem fest túl jól, úgyhogy tényleg azért fele más a kép, de összességében az első féléves GDP, hát az igen robusztus, összevetve tényleg az elmúlt három év stagnálásával, 1,7-es növekedés.

[00:01:57]Nagyon sok ponton el tudnánk kezdeni, de akkor az aktualitása miatt kezdjük el tényleg a friss adatoknál.

[00:02:00]Egy nap érkezett az ipar és a kiskereskedelem.

[00:02:05]És ugye már az elmúlt három éve mindig azt mondtuk, hogy a belső fogyasztás az kiválóan húz, lélegeztetőgépen tartja a gazdaságot.

[00:02:11]Az ipar nagyon gyengélkedik.

[00:02:13]Hát most pont az ellenkezője volt egy kicsit így a kommentár.

[00:02:17]Szerkezetváltozás irányába tolódik el a magyar gazdaság lassacskán.

[00:02:20]Mi az, amit most látunk?

[00:02:22]Így először madártávlatból, aztán kibontjuk.

[00:02:24]Szerintem túlzás lenne ezt még szerkezetváltásnak fémjelezni, de mindenesetre valami valamiféle felszínatti változás mindenképpen történik.

[00:02:34]Azt szerintem nagyon fontos tisztáznunk, hogy ez a mostani augusztusi adat, amit láttunk a kiskertből meg az iparból, ez nagyon-nagyon különleges abból a szempontból, hogy volt egy olyan egyedi sokkunk, amit lehet, hogy ma még egyedinek nevezünk, és majd 10 év távlatából azt mondjuk, hogy ez minden évben megismétlődik.

[00:02:56]Ugye az energiaársok, a dunai vízállásnak a csökkenése, paksi majdnem teljes leállás, önként testermeléskorlátozások és hasonló.

[00:03:05]Na most amikor nekiszadtunk ennek az augusztusi adatközésnek, akkor az volt az elképzelés, hogy alapvetően egy ilyen extrém időjárás historikusan nézve kedvező szokott lenni a kiskereskedelemnek.

[00:03:19]Meleg van, hideg van, bemenekülünk, ha már ott vagyunk, akkor vásárolunk is valamit.

[00:03:24]Homást akkor egy forróitalt vagy egy hidegitalt éppen időjárástól függően.

[00:03:27]Vagy éppen akkor úristen nincsen nem tudom olyan megfelelő pufajkám, veszek egyet, jaj nincsen izé strandpapucson veszek kettőt.

[00:03:35]Fogyasztással alkalmazkodunk az időjárásihez.

[00:03:37]Igen.

[00:03:38]Igen.

[00:03:38]És akkor ezért vártunk egy pozitív meglepetést mi legalábbis a kiskereskedelemben.

[00:03:42]Az iparra meg pont azt gondoltuk, hogy alapvetően azért csak voltak önkéntes leállások, azért nyilván Paks nem az egész gazdaság termeléséért felel.

[00:03:50]Tehát maga az energiaszektor egy kis része az iparnak, nagyjából a tizede talán.

[00:03:55]Igen.

[00:03:55]De ugye sok nagy vállalattól kértek csökkentést az energiasz.

[00:03:57]Igen.

[00:03:59]Vagy hát és azt gondoltuk, hogy azért ez csak meg fogja jelenni valamelyest az iparadokban.

[00:04:02]Tehát lesz megint egy havi mínuszunk, de ehhez képest pont a fordítottja történt.

[00:04:05]Igazándiból a lakosság az az fogyasztott, de nem fizikai üzletekben, hanem havi alapon 3%-kal megugrott az online fogyasztás.

[00:04:15]Tehát igazándiból most nem mondok online üzletneveket, mindenki tudja, ki mit szeret.

[00:04:20]elkezdték az emberek klikkelgetni bevásárlókosárba, és jött haza a napi bevásárlás is akár, mert hogy pont az élelmiszerüzletek, a specializált élelmiszerüzletek forgalma meg visszaesett.

[00:04:30]Tehát szerintem itt érezhető volt egy ilyen hőhullámhatás.

[00:04:34]És eközben viszont az iparnál tényleg egy nagyon komoly meglepetést láttunk.

[00:04:39]Havi alapon nem volt erős a növekedés 1%, de egyrészt két egymást követő hónapban láttunk így növekedést.

[00:04:43]Ez mostanában nagyon ritka, és a tavalyi év pedig nagyon alacsony bázist hozott, és akkor életént tényleg hatalmas megugrás, és a 2021-es szintekhez képest most már kevesebb mint 1% az elmaradás, tehát tényleg ilyen nagyon húz fölfelé az ipar.

[00:04:57]És mondom, ez egy olyan időszakban, amikor elvileg volt egy energiaválság, meg önkéntes korlátozás.

[00:05:04]vagy nem volt, vagy lehet, hogy annyit adott hozzá mondjuk a a bányászatkőfejtés, hiszen ugye elkezdték a fenékküszöböt építeni, és az nyilván pont ezen tevékenység szükséges.

[00:05:14]Úgyhogy úgyhogy vagy nagyon-nagyon kíváncsi leszek itt a részletekre, de azért itt nagyon sok egyedi hatás van.

[00:05:20]Amiatt pont erre a két adatpontra nem mondanám azt, hogy emiatt látszódik egy szerkezetváltás.

[00:05:28]Ühüm.

[00:05:28]És hogyha önmagában vizsgáljuk az egész első fél évet, akkor milyen mintákat látsz itt?

[00:05:33]Nagyon sok elemző nyilván elmondta, hogy a választásokhoz köthetően a a fiskális élénkítés, a választási osztogatások, fegyverpénz, esziamentesség satöbbi, satöbbi, az bizony meglökte a fogyasztást.

[00:05:43]Emellett nyilván a választásokhoz kapcsolódott sok mondjuk reklámozási tevékenység vagy plakátolási tevékenység, az is megdobhat kommunikációs tevékenység.

[00:05:53]Ö ez a választási hatás tart ki még így az egész fél éven át, vagy itt már vannak olyan plusz jelek, amik egyébként amikre egyébként lehetne akár hosszabb távon is építhetni?

[00:06:06]Vannak plusz jelek, viszont azt nem a felhasználási oldalról közelíteném meg, hanem megint csak a termelésű oldal.

[00:06:12]Tehát itt visszakötünk akkor mondjuk a az iparra meg a szolgáltató szektorra.

[00:06:17]Évek óta azt mondta rá ez az összes elemző, hogy amikor beindulnak az új gyártói kapacitások, a német, a kínai, a dél-koreai, na majd akkor elindul valami valami valami pozitív a magyar gazdaságban.

[00:06:29]látunk valami ipari fellendülést, aztán mindig mondtuk, hogy jó, hát elhalasztották, meg akkor most ilyen probléma, olyan probléma, a keresleti korlátok, de most itt vagyunk, itt van a jelenben, elindultak ezek a gyárak, elindultak az új kapacitások és elkezdte érezhetően megdobni az ipari termelést.

[00:06:46]Tehát nem csak az ipari statisztikában láttunk most tényleg egy felfelé húzó trendet, de magának a hozzáadott értéknek a növekedése is elért egy olyan pontot, hogy az elmúlt kettő negyed évben, tehát gyakorlatilag az idei évben pozitívan járul hozzá a növekedés ez az ipar.

[00:07:00]Ilyet az elmúlt három évben nem láttunk.

[00:07:02]Tehát ebből a szempontból tényleg van egy szerkezetváltás.

[00:07:07]Az a az a faramuci helyzet, hogy ez gyakorlatilag ez a nagy iipari bővülés, ez így kábé újjal mutogatható, hogy te vagy, te vagy, te vagy meg te vagy te.

[00:07:16]BMW most mindenki ezt mondja megfoxáromi.

[00:07:20]Igen.

[00:07:20]Illetve ott van még a CTL is elkezdte a termelést valamelyest.

[00:07:22]Az Ecopro dél-koreai cég szintén akyártásban érdekelt és akkor ott van még a Mercedes is.

[00:07:31]Ők is most kezdték el utána az elmúlt egy vagy két hónapban kezdték el felpörgetni ugye az átszerszámozott gépsoron az elektromos autók gyártását.

[00:07:39]És nagyjából itt megáll a sztori.

[00:07:42]Tehát erre a Magyar Nemzeti Bank úgy hivatkozott, mint hogy pontszerű ipari növekedés van, és ennél ki sem lehetne fejezni tényleg.

[00:07:49]Tehát konkrétan ugye a gombostűt le tudod rakni, hogy melyik gyár az kábé most öt gombostűt, lehet, hogy egy év van már hetet le tudsz rakni, amik tolják fölfele az ipari termelést, de legalább valami történik.

[00:08:01]Tehát ebből a szempontból mondtam azt, hogyan fele más egy kicsit.

[00:08:05]Igen, mert hogy van egyfajta pozitív változásom szerkezetváltás az iparban, de hogy ezt tényleg csak ez a az ecsfecske csinálja a nyarat kategória, és még nem egy ilyen széles bázisú növekedés, az lesz majd az igazi, hogyha ez tényleg egy széles bázisú ipari teljesítményjavulás lesz, és persze emellett ott van a szolgáltatószor, az továbbra is húz, főleg egyébként a fogyasztáshoz, háztartásokhoz köthető szolgáltatások területe, mert egyébként az üzleti oldalom ugyől a választás ási ciklikusságtól eltekintünk, nem nagyon történik semmi.

[00:08:38]Tehát pont ezeket a a szolgáltatás, üzleti szolgáltatásokhoz kapcsolódó büdzséket kezdték el a cégek visszavágni, hogy valahol spóroljanak itt a ahogy te is említetted gyakorlatilag három és fél évnyi stagnálást követően már elkezdett meghúzni a nadrexiat és pont ezt érintette.

[00:08:55]Úgyhogy úgyhogy igen, van valamiféle szerkezetváltás, de azért ez még nem egy ilyen óriási nagy alapokon nyugvó igazán tartós változás.

[00:09:01]Nyilván ez a következő együ még lesz azért ipari növekedés, de kéne még több és több és több motor itt az ipari növekedésben is.

[00:09:12]Mit jelent igazából ez a széles bázisú növekedés?

[00:09:14]Mert itt az elmúlt időszakban is a GKI konferenciáján voltam, és ott a Gazdasági és Energetikai Minisztérium államtitkár is elmondta, hogy gazdasági modellváltásra van szükség.

[00:09:23]ide emlékszem, hogy a kereskedelmi és iparkamara konferenciáján már vagy még a hivatalban lévő Orbán Viktor is ugyanúgy ezt elmondta, meg még előtte is nagyon sokan, szerintem Nagy Márton szájából is biztos hallhattunk ilyeneket.

[00:09:34]Szóval, hogy a széles bázisú növekedés, meg a gazdasági modellváltás itt azt jelentené, hogy egyre több ágazat húzzon, ne csak a járműipar, járműgyártáshoz kapcsolódó ágazatok, vagy arról van szó, hogy ne csak a ide települő multik húzzanak.

[00:09:49]Te ezt hogyan fordítanád le?

[00:09:53]Egyértelműen azt mondanám, hogy egy elsősorban ágazati szinten lenne szükség diverzifikációra, tehát több lábon álljon a a magyar gazdaság, merthogy nagyon messzire ne menjünk.

[00:10:03]Van két olyan ágazat, ami egyébként alapvetően erős lenne lehetne a magyar gazdaságban, és egy tartós tényleg tartós növekedést tudna biztosítani, de valahogy mégsem tudja ezt a potenciált kiaknezni.

[00:10:15]Ez a gyógyszeripar és az agrárium per élelmiszeripar.

[00:10:21]Ugye gyógyszeripar alapvetően világszínvonalum Magyarországon innovációs oldalon is nagyon-nagyon erős az export képesség és kapacitás, de valahogy mégis ugye ezt kicsit úgy szoktuk megfogalmazni, hogy így a így a súlya alatt üt, tehát hogy így azért úgy sokkal sokkal nagyobbat kellene szólni és sokkal jobban kéne pörgetni a magyar gazdaságot.

[00:10:41]Nyilván tudjuk, hogy közben azért itt az amerikai korlátozások azok nagyon nem segítenek a helyzeten, illetve nyilván itt az ukrán háború is ez pont két olyan felvőpiac, meg az orosz a magyar gyógysártásnak, ami hát ami szorongatja az ipart.

[00:10:54]És nyilván mindig azt mondjuk a magyar agráriumról, hogy hogy a híres magyar, ugye a magyar világhír kategória, de hogy a volt élés kamra, ugye.

[00:11:05]Igen.

[00:11:05]Hát ez nagyon nem az.

[00:11:05]Jó, tehát itt azt tudnunk kell, hogy az Európai Uniós tagországok közül hatékonyságban, mezőgazdasági termelékenységben egyedül Bulgáriát tudjuk megelőzni.

[00:11:16]Most innentől kezdve akkor nincsen alapanyag, nincsen olyan hatékonyság, amire lehet egy élelmiszeripart alapozni, holott nyilván mindenre szükség van, de leginkább élelmiszerre meg gyógyszerre.

[00:11:28]Tehát azért ez ez lesz mindig.

[00:11:31]Autóra meg nem biztos, hogy mindig minden körülmények között szükség van.

[00:11:35]És ugye mindig vannak ilyen ciklusok, és vannak időszakok, amikor amikor nem húz az autóipar, nem húz az akyártás, nem húz az elektronika ipipar, de az élelmiszeripar menni fog, de a gyógyszergyártás menni fog, a vegyipar éppen segíteni fog, ami mondjuk nem autógyártásfüggés.

[00:11:50]Pont ez a fura, hogyha szétbontjuk ugye teor kódok, tevékenységi kódokra, akkor persze lehet azt mondani, hogy hát a a magyar ipar az teljesen széttagozott, rengeteg különböző teoródú gyártóc van.

[00:12:04]Szuper.

[00:12:04]De ha elkezded föagregálni, hogy az ő termékeik egyébként mibe épülnek bele, napvégén azt látod, hogy a markáns többsége ezeknek a termővállalatoknak valamilyen úton az autóiparh kapcsolódik, mert vagy vegyi termékeket gyárt, vagy üveget gyárt, vagy műanyagalkatrészt gyárt, vagy éppen akkumulátort, vagy gumit hozzá.

[00:12:24]Tehát persze külön-külön táorkod.

[00:12:27]Akkor ezért lehet az, hogy egyszerre mondják, hogy nagyon diverzifikált is a gazdaság, meg hogy mégsem.

[00:12:34]Igen, tehát pontosan ez van.

[00:12:34]Tehát hogy szét tudom úgy gerebjézni, hogy hogy úgy nézzen ki, mintha De ezt elkezdem összelegózni, autó lesz belőle.

[00:12:39]Tehát innentől kezdve pedig az autóipartól, a globális autóipartól függünk, még nem is a némettől, hanem a globális autóipartól.

[00:12:46]És és nyilván az, hogy elkezdett fellendülni a a kínai autógyártás, az elektromos autógyártás, ez kannibalizálja az európai piacot.

[00:12:54]Ez azt jelenti, hogy globálisan el kell kezdenie ezeknek a gyártócégeknek visszavenni a termelési számot.

[00:13:00]Vagyis azt látjuk, hogy a következő évekön persze a kínai termelés fölfut globálisan és így itthon is, de közben az európai gyártókteremése meg lefelé megy, tehát ez ez valahol elkezdi kibalanszírozni egymást, és megint csak nem lesz aztán végül egy tartós mindenkori növekedési motor.

[00:13:18]Tehát erről beszélünk, illetve nyilván arról is, hogy itt azzal tisztábban kell lennünk, hogy egyik oldalról az elektromos autózást meg ezt az AI dolgot nevezhetjük hightechnek, hogy hightech ipar, de valóságban nem az, mert hogy kevesebb alkatrész kell hozzá, kevesebb élőmunka kell hozzá, egyre nagyobb a robotizáltság és egyre zártabb a láncolat, főleg a kínai gyártoknál.

[00:13:42]Most erre szokták viccesen azt mondani, hogy még a WCpírt is Kínából hozzák, de hogy ez kis túlzással igaz.

[00:13:49]Tehát hogy egy itt összerakott akuban 90%-ny importmék van.

[00:13:55]Ennyi.

[00:13:55]Tehát, hogy nagyon sokat importálunk ahhoz, hogy tudjunk egyit exportálni.

[00:14:00]Ennek a hozzadott értéke nagyon-nagyon kevés.

[00:14:03]És innentől kezdve jön megint az a mantra, hogy diverzifikáljunk úgy, hogy magasabb hazai hozzáadott érték legyen.

[00:14:10]Tehát igazándiból vagy legyen innováció, vagy legyen szolgáltatás, de semmiképpen sem a az importalkatrészek összeszerelése.

[00:14:20]Akkor, hogyha mondjuk így előreekintünk az új kormány gazdaságpolitikájára szegezve a tekintetünket, ö nem tudom, hogy már látsz-e egyébként bármi konkrét intézkedést vagy bejelentést a szavakon túlmenően, vagy sem, de mondjuk inkább úgy kérdezném, hogy szerinted mi lesz majd a jó lakmuszpírja annak, hogy tényleg elmozdulunk ebből a hát most pongyulán fogalmazva, hogy összeszerelő üzemeket hozunk Magyarországra ebből az állapotból?

[00:14:44]Ezt hogyan lehet ezt majd jól lemérni, vagy megnézni?

[00:14:46]Szerintem nagyon-nagyon a a az első kis babalépéseket csinálja ebből a szempontból a kormányzat.

[00:14:55]Nyilván szerintem a kulcs az lesz, amikor majd a beruházás ösztönzés politikáját átalakítják, amikor azt látjuk a gyakorlatban, hogy nem a az N plus 2 összeszerelő üzem jön Magyarországra, és tök mindegy, hogy milyen zászló a tulajdonos, hanem hanem az a lényeg, hogy milyen tevékenységet folytató cégek jönnek, milyen típusú cégek jönnek ide, mert önmagában a gyártócgel nincsen probléma, hogyha itthoni alapanyagokból tud dolgozni.

[00:15:22]Ugye pont ezért lenne erős az élelmiszeripar, hiszen hogyha az alapanyag megvan hozzá itthon, akkor arra lehet építeni egy feldolgozó ágazatot, és akkor hazai józadott érték az növekszik.

[00:15:34]Ezt csináltak a lengyelek uniós forrásból megcsinálták az egész az egész vertikumot ugye farmtól az asztalig címszóval, de ők ezt komolyan is gondolták és tényleg megcsinálták uniós forrásból 15 év alatt nem a tejet kezdték el a nyersanyagot exportálni, majd drágán importálták a feldolgozott terméket, hanem helyben elkezdték feldolgozni az alapanyagot, csináltak belőle magasabbhoz adott értékű terméket, vaj, sajt, túró satöbbi, és ezt kezdték el értékesíteni.

[00:16:01]alá megoldottuk, hogy több profitot tudjunk csinálni, több hozzadott értéket tudjunk csinálni.

[00:16:08]Nyilván ezt itthon is meg lehetne tenni, csak idő kell hozzá, meg pénz, meg szemléletváltás.

[00:16:14]Tehát, hogy ezeknek a gondolatai megvannak, csak nem ezt könnyebb mondani, mint mint véghez vinni.

[00:16:18]És nem, ez nem egy év, ez egy ilyen 5-10 éves projekt, egy gazdasági szerkezetváltás elindítása.

[00:16:27]És m az első gyümölcseit ennek élvezzük, az tényleg ilyen nagyjából 10 évben mérhető.

[00:16:32]A választások után azt láttuk, hogy tényleg egekbe meg a csúcsokra kapaszkodtak a különböző lakossági fogyasztói.

[00:16:41]Ezekről is beszélgetünk, de és az üzleti bizalmi indexek.

[00:16:43]Tényleg a vállalkozások elkezdtek bízni abban, hogy beindulhat a gazdaság, akár még a beruházásaik is élénkülhetnek, beruházási döntéseiket egyre inkább fogják majd meghozni.

[00:16:55]Na most teljesen vagy hát újságírói szemszögből, nem teljesen laikus, de hogy újságírói szemszögből én azért ezt még nem látom annyira, hogy hogy most akkor nyakrafőre kezdenének a KKV-k beruházni.

[00:17:05]Te mit látsz elemzőként?

[00:17:10]Egy nagyon erős kettősséget megint csak.

[00:17:12]És az egyébként pont vitatkoznék, hogy hogy mennyire pozitív az üzleti bizalom, merthogy válaszok kettő, hogyha megnézzük a fogyasztói bizalom alakulását, és most akkor mindenkinek a fejszámelási tudására bízom, 1993 februárja óta gyűjtik a fogyasztói bizalmi adatokat ugyanabban a struktúrában.

[00:17:31]Most a legutóbbi három adatpont tényleg kiemelkedően magas volt, de valójában, ha jól emlékszem, akkor a júliusi, a most júliusi adatpont volt pozitív tartományban.

[00:17:41]Mit jelent ez?

[00:17:43]Plusz 100, mínus 100 a skála.

[00:17:43]A plusz 100, akkor minden megkérdezett fogyasztó vagy háztartás ultra optimista, minden rózsaszín, csillámpónik mindenhol, hurrá tök szuper.

[00:17:54]Íz 100 itt a világ vége.

[00:17:54]Tehát amikor ez pluszban van, plusz 1 2 3, akkor több a pozitíva az optimista háztartás.

[00:18:03]Magyarországon a hisztikus átlag mondom 93 februári óta gyűjtik az adatot, hogy mint igen -us25 tehát hogy ha jó, akkor is rossz.

[00:18:10]És ezt ez csak a magyar adatokban van itt, tehát minden más uniós tagországban ez az adat megvan.

[00:18:16]Ilyen plusz mínusz null körül van a mindenkori átlag, nálunk -25.

[00:18:20]Most ehhez képest, amikor egy érték plusz 1 2 3 4-be megy, az van egy nagyon markáns, pozitív, egy nagyon markáns fogyasztói bizalom javulást jelez.

[00:18:29]És akkor még ezt hozzátesszük, hogy megint csak 93.

[00:18:33]februárja a kiindulópont.

[00:18:33]Ennyi adatpont és havonta mérik.

[00:18:36]ennyi adatpontból ez a friss pluszos adat volt, összesen a 13.

[00:18:41]adatpont, amikor ez az érték pozitív tartományban volt.

[00:18:44]Hát ez egy brutálisan ritka dolog.

[00:18:49]30 valahány évről beszélt, tehát hogy hogy nagyon-nagyon extrém, amikor ez pozitívba vált.

[00:18:53]Tehát, hogy valóban van egy kis túlzása a csodavárás.

[00:18:58]És akkor nézzük, mi történik.

[00:19:00]Ugye üzleti szféra, váratok.

[00:19:03]Hát kik dolgoznak ott?

[00:19:05]magyarok vezetik zömében, itteniek, szavazópolgárok, háztartásokat.

[00:19:08]Hát nyilván akkor csak ment fölfelé.

[00:19:10]Igen, de mégsem.

[00:19:13]Ott mínusz5 körül van a mindenkori bizalom, és ehhez képest még lejjebb vagyunk mínuszban.

[00:19:20]Tehát van egy pozitív változás, de még mindig rosszabb a historikus átlagnál.

[00:19:24]Igen, látszódik egy felfelé húzótrend.

[00:19:26]Na, mi okozza a különbséget?

[00:19:28]Hát pont az, hogy a fogyasztó ő ő a saját szemszögéből nézi a a rendszerváltást, viszont üzleti szempontból, pénzügyi vezetőként, HRS-ként, cégvezetőként, ha nézem és értékelem, akkor mit látok?

[00:19:44]Tök jó, jön egy új kormány egy rak ígérettel, amiből nem tudjuk, hogy mi lesz, hogyan fogja megvalósítani, jó lesz-e ez nekem vagy nem.

[00:19:54]Közben azt látom, hogy a külpiacaim azok szenvednek.

[00:19:57]Közben azt látom, hogy mindenféle vámháború van, nincsen energia, vagy ha van, az baromi drága, mert ugye a hormuzis szoros kapcsán nyitva, zárva nem tudjuk, megy a huzavona, az ukrán háború még mindig zajlik.

[00:20:11]Most éppen a vöröstengeren is azon gondolkozunk, hogy akkor most lehet-e hajózni, vagy nem.

[00:20:14]Most éppen Franciaország mindjárt fellázad.

[00:20:19]Ugye német kormány megint szétesőben.

[00:20:19]Na de most tehát én értem a magyar kormányváltásnak a pozitív ígéretét, de ezt üzleti szempontból nézve ez valamire nem elég.

[00:20:28]És azt mondja egy váltvezető, hogy jó, én én én bízom benne, hogy lesz valami, de hogy így nézzünk már körbe srácok, itt nagyon nagy gázok vannak mindenhol, úgyhogy nem merek beruházni.

[00:20:39]Meg egyébként is tudjátok mit?

[00:20:41]Majd jön az uniós forrás, addig várunk.

[00:20:44]Ez viszont egy nagyon-nagyon rossz megoldás, mert szerintem ebben lesz egy szemléletváltás.

[00:20:48]Sőt, ebben kell, hogy legyen egy szemléletváltás.

[00:20:51]Már elindult valahol ott, hogy a Széchenyi kártya 3%-os hitelplafont így eltörölték.

[00:20:56]Ez már egy ennek az új fajta szemléletnek egy első lépcsője lehetett?

[00:21:00]Abszolút igen, hiszen meg kell szüntetni azt a fajta olyan támogatást, amihez nem kapcsolódik teljesítmény kényszer, vagy nem kapcsolódik elszámolási kötelezettség.

[00:21:14]Tehát gondoljunk bele, mi működött az elmúlt, nem tudom 20 évben, amikor ingyen forráshoz jutott, és ebben nem csak a hazai gazdaságpolitika, hanem amikor effektíven nullás volt a kamatkörnyezet.

[00:21:26]Tehát volt ilyen időszak, és ne feledjük.

[00:21:28]Tehát amikor ingyen pénz van, akkor mit csinál a vállalat?

[00:21:33]Jó, pályázó, hát fölveszem, majd valamire elköltjük.

[00:21:35]Jó, hát nem lehet hatékony.

[00:21:37]Mindegy, hát nem kell kitermelni belőle semmit.

[00:21:38]Hát hiszen nulla a kamat, mit nem kell kiter, visszafizetni se kellett, nem kell kitermelni a költségét.

[00:21:43]3%-ot könnyedén ki lehet termelni, amikor piaci alapon 5 meg 6 meg 7%-okat kéne kitermelni, ugye a hitelköltséget, ott már háromszor meggondolod, hogy fölveszed-e, mibe forgatod azt a pénzt, vissza fogja-e záró hatidőn belül hozni azt a befektetett forrást a te beruházásod?

[00:22:03]Tehát emiatt egy nagyon erős szemletváltásra van szükség.

[00:22:04]Ha úgy tetszik, újra kell tanulni a piaci létet, mert egész egyszerűen ki kell, hogy vezessük ezeket a mankókat meg lélegeztetőgépeket, meg ezeket, mert mert enélkül kell tudni túlélni, és igen, ez egy tisztító tűz lesz.

[00:22:18]Csúnyát fogok mondani.

[00:22:20]Igen, ebbe rengeteg KKV-nak bele fog törni a bicskája.

[00:22:23]Ám legyen.

[00:22:26]Makrogazdasági szempontból nézem.

[00:22:28]Nem társadalmi hatásokat nézek, nem egyéni sorsokat nézek.

[00:22:30]biztos, hogy lesznek egyéni tragédiák.

[00:22:33]Értem.

[00:22:35]Makrogazdasági szempontból nézve ez egy szükséges változás.

[00:22:39]Így lehet a magyargazdaság hatékonyabb.

[00:22:41]Így lehet most hiányzó munkaerőt máshova csoportosítani, mert rengeteg tartalék van a KKV-ban, akik nem úgy működnek, nem eléghatékonyan.

[00:22:54]Őket őket át lehet csoportni más típusú, vagy akár ugyanolyan ágazatbeli munkára.

[00:22:59]A mérethatékonyságot ki kéne használni.

[00:23:01]Sőt, kell egy olyan szemületváltás, ahol leszedjük a KKV-kről a keresztvizet.

[00:23:06]Igen, fontos része a gazdaságnak, de nem 1 2 3 meg 50 KKV fogja az exportiacunkat megcsinálni, hanem azokra kell fókuszálni, akik nagyok és támogatás kell ahhoz, hogy régiós, sőt globális szereplők legyenek.

[00:23:23]Ugye erre van egy ilyen beruházási, fejlesztési modell, IDP.

[00:23:26]Ezt már nem is tudom a 90-es évek végóta kitalálták, ami arról szól, hogy úgy fejlődik egy gazdaság, hogy előbb nyilván csak úgy létezel, aztán jön a beáramló FDI, ugye a működőtőke, majd elkezded célzottan irányítgatni, majd eljutsz egy olyan fejlettségi szintre, ahol már indul a kifektetés, amikor olyan nagy vállalatok jönnek létre, akik lokálisan, regionálisan vagy globálisan versenyképesek, és őket kell támogatni és azok köré tud majd fölépülni egy olyan, fogalmazunk úgy beszállítói kör, ami aztán értelmezhető mennyiséget teremt gazdasági növekedésben, akár régiós szinten is.

[00:24:03]Tehát itt is szerintem kell majd egy szemületváltás.

[00:24:08]Ö most így az jutott eszembe, miközben beszéltél, hogy hogy egyfajta ilyen tisztítótűz, vagy akkor piaci alapúbb működésre való átállás, és ugye ennek sok KKV akár áldozatávul eset, amely nem hatékonyan működik, akár meg is szűnhet.

[00:24:23]Ez valahogy összefüggésben van már azzal, hogy az elmúlt időszakban azért romlottak a munkaerőpiaci mutatóink, vagy sem, ezt csak így beleprojektálom.

[00:24:33]Igen, nagyon jó, hogy fölhoztad, mert általában mindig ilyen ilyen pozitív színnel festjük körbe a magyar munkaerőpiacot, de a valóság azért ennél egy kicsikét szürkébb már, hiszen amikor csúcsponton volt 2022 közepén a magyar munkapiac, ilyen 3-3,5% közötti munkanélküliségi ráta volt.

[00:24:50]Most 4,s fél nem tragikus, nem 10%-os rátákról beszélgettünk, de de van egy folyamatos lemorzsolódás, és persze néha lehet olvasni a hírekben elbocsátásokról, gybezárásról, leépítésekről, főleg ilyen kisebb cégeknél, de nem ez a klasszikus, nem tudom, utcára tettünk 10000 embert, mert bezár bezárt egy óriási gyár, tehát nem erről van szó.

[00:25:14]Kicsit ilyen amerikai modell van.

[00:25:17]Ezt ők úgy szokták megfogalmazni, hogy ami most az amerikai munkarpiacon zajlik, az a az a low hiring, low firing, tehát hogy nincsen igazándiból nagy elbocsátás, de nagy munkaerőfelvétel sem.

[00:25:28]És ez nálunk nagyjából úgy néz ki, hogy elmegy a munkavá a nyugdíjba, elmegy a női munkavá szülési szabadságra, és nem töltik be a pozíciót, megszüntetik.

[00:25:38]Jó, akkor majd a csapat többi része megcsinálja.

[00:25:42]Valaki a betegség miatt kiesik.

[00:25:45]Jó, mindegy, akkor majd a többiek megcsinálják.

[00:25:47]Tehát, hogy ilyen lopakodó leépítések vannak, ilyen szépen lassan kopnak ki a az üresálláshelyek meg így a a munkahelyek, és ezáltal szépen lett nagyjából egy ilyen 50000-rel 50-70000-rel több attól függéppen, amelyik hónapot nézzük.

[00:26:01]ö több a munkanélküli, ennyivel kevesebb a foglalkoztatott, és közben ugye a munkarp kínálati oldala folyamatosan szűkül, mert egyre többen mennek ugye nyugdíjba, egyre inkább, hogy örökszik a társadalom, egyre nagyobb a nyugdíjasok arány, akik nem aktívak a munkaerőpiacon, sőt nem csak, hogy inaktívak, mert ha még inaktív, ő még vissza tudna jönni, de hogy el is tűnnek, mert annyira idősek, hogy már nem munkaképesek.

[00:26:26]Összere szűkül a kínálat és lanyhul kereslet a céloldalán.

[00:26:28]Igen.

[00:26:28]És akkor ezért nem ilyen 5-6-7%-os a munkanélküliség, hanem párhuzamosan megy lefele ez a két mutató, és közikét szűkül az a vagy inkább azt mondjuk akkor tágul az az ol és ezért nő a munkanélküliségi ráta, de de nem egy ilyen drasztikus folyamat.

[00:26:43]És a vállalatok egy jelentős része még mindig munka előtt tartalékol.

[00:26:47]Tehát nagyjából a 15%-uk azt mondja a megkérdezett vállalatoknak, hogy nem nincsen pozitív jövőképen, nem nem fogok tudni bővíteni a termelésemen, de közben nem is szeretnék elbocsátani, mert mert ki tudja, mégis csak hogyha hogyha bek egy nagy rendelésállomány, ő valami pozitív változás, nem fogok tudni embert fölvenni.

[00:27:07]Tehát kicsit ilyen ilyen mesterségesen fenntartott munkaerőhiány van, miközben a parlagon heverő munkaerőnek a minősége az az gyakorlatilag a a használhatatlan kategória, sajnos ezt ki kell mondjuk.

[00:27:22]Írni, olvasni nem tudnak.

[00:27:22]Nagyjából a a szabad munkaerőkapacitásnak a felére biztosan jellemző ez kutatások szerint.

[00:27:30]Tehát ők ők nehezen alkalmazhatóak, nehezen foglalkoztathatóak.

[00:27:32]Innentől kezdve ez a munkaerőtartályék már nagyon-nagyon szűkös és egyre szűkösebb lesz.

[00:27:37]ezen a ponton hadd kérdezzem meg, hogy akkor ilyen értelemben tényleg makrogazdasági szempontból meg a cégek munkaerő igénye szempontjából abszolút tévút lenne jelentősen szigorítani mond mondjuk a vendégmunkások behozatalát vagy magyarországi tartózkodási munkavállalási lehetőségeit?

[00:27:53]Ugye ez még nem dőlt el ez a kérdés.

[00:27:56]Ezzel kapcsolatban volt egy fajta ilyen dilemma meg felháborodás erről arról az oldalról annak idején.

[00:28:02]Nézd itt szerintem ha én ülnék ott, de nem én ülök ott szerencsére, akkor biztos, hogy valamiféle kompromisszumos megoldásra törekednék.

[00:28:10]Tehát, hogy olyan olyan nem lehet, hogy elengedjük ezeket a ezeket a lehetőségeket, mert egész egyszerűen innen helyből nem fogjuk tudni megoldani a munkaerő pótlást.

[00:28:20]Az meg nem elvárható, hogy egyik pillanat a másikra, de az összes cég az így eljön át szuper termelékeny zemmódra, amikor így jó, figyelengedjetek el 20000 embert és akkor oldjátok meg valahogy.

[00:28:29]Tehát ez nem így működik.

[00:28:31]Meg lehet állapodni a gyerekek.

[00:28:33]Oké, ez van.

[00:28:33]Következő három évben kaptok egy kivételt ezal, de évről évre tessék hatékonyabbnak lenni és csökkenteni ezeket az árlásokat.

[00:28:40]Vagy kaptok valamiféle, nem tudom, kivételt ez alól, hogyha teljesítetek ilyen, olyan amolyan, nem tudom, környezetvédelmi normákat, telepítetek egy komplett erdőt, nem tudom, bármi.

[00:28:53]Tehát, hogy biztos, hogy lehet olyan kompromisszoros megoldásokat kitalálni, amivel amivel a a kecske is jól lakik, meg a káposzta is megmarad.

[00:28:59]Nyilván pont közgazdaság nincsen, de de hogy azért szerintem lehet itt lavírozni, de csak politikai megfontolásból azt mondani, hogy akkor ide ne jöjjön harmadik országüli munkavállaló.

[00:29:12]Ez egy nagyon-nagyon ingoványos talaj gazdasági szempontból.

[00:29:17]Ühüm.

[00:29:18]Mindjárt beszélünk a a lakossági körben látható folyamatokról, meg ugye a lakosságot érintő legfontosabb adatokról, mint az inflációról, bélekről, de még itt a a vállalatoknál maradva nagyon megütötte a fülemet azt, hogy mondtad, hogy meg ezt már többektől hallottam, hogy egyfajta ilyen csodavárás van az uniós forrásokkal kapcsolatban.

[00:29:36]Elemzőként milyen reális hatást lehet várni az uniós pénzektől?

[00:29:41]És miért Csalfa igazából bízni annyira ezekben az uniós forrásokban egy magyar KKV vezetőjeként?

[00:29:48]Hogy melyik forrás?

[00:29:48]Ez a kérdés, mert most nagyjából három nagy csoportról beszélünk.

[00:29:54]A negyedik azt majd így szörmentnél megemlítjük.

[00:29:56]Ugye van az RRF, az az a helyreáltási alapnak a pénzei, hogy ez a covid alatt után kitalált pénz, amit idén évégig el kell költeni.

[00:30:06]Na most amikor idén évéig el kell költeni ezeket a forrásokat, azért olyan nagyon nagy mozgáster nincsen.

[00:30:13]Tehát ezt a nagyjából 10 milliárd eurónyi forrást, ezt olyanokra kell elkölteni, amilyen readymate, tehát kész van, már befejezett projekt, és csak átcsoportosítgatjuk a számlákat.

[00:30:22]Vagy egyébként ahogy láttuk is zöben valamiféle eszközbeszerzéshez kapcsolódó veszünk héveket, veszünk trolikat, vonatokat tettere tettere.

[00:30:31]Na most ebből hazai hozzáadott érték nem lesz, mert nyilván az import leszedi a kis nem tudom plusz százalék-át, és ennyi.

[00:30:38]Jó, nyilván üzembe kell állítani, ki kell takarítani.

[00:30:43]Oké, még egy kis hazaihoz adott érték van, te 90%-án elmeg vagy az importra.

[00:30:47]Tehát igen, meg fog pattani a beruházás.

[00:30:50]tök klassz, de ez együtt az importigény is megpattan a gazdaságban.

[00:30:54]Tehát a szaldója gazdasági növekedés szempontjából ennek az RF pénznek jelen állapotában cseké lesz.

[00:31:02]Jó, nyilván nem 10 milliárd euró, mert ebből lesz egy jó néhány milliárd, ami ugye fejlesztési bankba megy, és abból ez egy hitelezhető forrás lesz.

[00:31:10]Igen, van egy külön fiók a KKV-knak a versenyképességére például.

[00:31:13]Na és akkor ott annak már lehet nyilvánvalóan egy olyan hatása, hogy az hatékonyságot fog javítani, ott olyan beruházásokról beszélhetünk, ami ami esetleg hozzat hosszabb távon növekedés, de megint csak ha most azt várjuk a a KKV-tól, hogy akkor most kezdj el AI-t használni, akkor előfizet a chat GPT-re mindenki.

[00:31:32]Ez szolgáltatás import.

[00:31:32]Nem itthon állították elő nyilván.

[00:31:34]Tehát ez megint csak egy szolgáltatási import.

[00:31:35]Tehát azért itt itt jön be az illúzió a képből, hogy ennek mekkora növekedési hatása van.

[00:31:40]De nyilván a munkahelyeket tartunk meg.

[00:31:43]hatékonyabbá válunk, energiamegtakarítást élünk, érünk el, akkor ezek hosszabb távon növelhetik a gazdaság növekedési potenciáját, hogy ne nem tudom 2-3%-os növekedési limitről beszéljünk, hanem mondjuk 3 nötről majd valamikor.

[00:32:01]Tehát hogy van egy ilyen jellegű sztori mögötte.

[00:32:05]Aztán ott vannak a kohéziós alapok.

[00:32:07]Na, azok még felhasználhatóak a következő három évben.

[00:32:10]Itt lehet hosszabb távra tervezni, itt lehet struktúráltabb, nem feltlenül csak kifejezetten, nem tudom, importeszközbeszerzésre vonatkozó programokban gondolkozni, ami edukációs jellegű, ami segíti az oktatást, segíti az egészségügyhelyzetét javítani és hasonlók akár a környezetvédelem energiafelhasználás terén.

[00:32:27]Tehát itt itt ennek már van egy hosszabbtávú szemlve, tehát a védelmi pénzek.

[00:32:33]védelmi pénz.

[00:32:36]Tehát ugye ez a ez a boríték.

[00:32:36]Na most ez megint ilyen infrastruktúrafejlesztés, katonai költések.

[00:32:44]Persze lehet gondolkozni, hogy itthon felhúzunk lőszergyárat meg ilyesmit.

[00:32:49]Oké, de ennek megint van egy importtartalma.

[00:32:51]Azért ez ez megint nem feltő az a haz történet.

[00:32:53]Nyilván az infrastruktúra fejlesztése az jó, de ennek van egy másik oldala, hogy ezeket a pénzeket nem saját zsebből, nem a saját büdzséből kell finanszírozni, ezért nem kell hitelt fölvenni, hanem azt lehet másra fordítani.

[00:33:04]Ugye demagóg módon vehetünk lélegeztetőgépet.

[00:33:07]Na nyilván nem ez a sztori, de hogy de hogy tényleg arról van szó, hogy akkor ezt lehet mondjuk az oktatásra megint csak az egészségügyre fordítani, nem?

[00:33:16]arra kell fölvenni a hitelt, hogy akkor nem tudom, fejlesszük az úthálózatot, meg a vasútthálózat az nem tudom normálisabban használható legyen teherszállításra például.

[00:33:25]És akkor ugye a negyedik pont az agrárpénzek, de hát ez egy teljesen másik történet.

[00:33:30]Az az az ettől az egésztől leválasztható, de szerintem itt is majd jönnek azért a a következő időszakban az új EUs büdzsével komolyabb reformok.

[00:33:39]Úgyhogy, úgyhogy azért itt még nagyon-nagyon sok nyitott kérdés van, hogy hogyan lehet ezeket majd fölhasználni, hogyan alakítják át ezeket a programokat, és milyen feltételekhez kötik majd, mertogy elméletileg amit lehet tudni eddig, sokkal szigorúbb feltételrendszerrel fogják odaadni ezeket a ezeket a forrásokat.

[00:33:56]Tehát bizonyítani kell, hogy ezek tényleg hatékonyság javításra olyan fejlesztésre mentek el, amik hosszútávon is hoznak a magyar gazdaság konyhájára.

[00:34:05]És nem csak arról szól, hogy na itt a pénz, elkötöttük, jó, akkor készen vagyunk.

[00:34:10]Ez a növekedési plafon, amit mondtál, hogy esetleg ki lehetne tolni, ez ez 30 után valószínűsíthető, mert hogy ahogy így olvasgatom, azért most ez a 2-3% közötti GDP növekedés a következő négy évben, ami elképzelhető szerinted?

[00:34:23]Nagyjából igen.

[00:34:23]Ezt úgy szoktam megfogalmazni, hogy a magyar gazdaság potenciális teljesítménye az most ilyen 3% körüli plafonnál van.

[00:34:29]ezen túl lehet nyújtózkodni, de akkor már valamiféle egyensúlytalanság belép a rendszerbe.

[00:34:38]Ugye miből jön ez a hosszútávú növekedés, vagy ez a potenciál, tőke, munka és hatékonyság.

[00:34:42]És most már negyediként oda szokták rakni egyébként itt az ultramodern elméletekben ugye a számítási kapacitást, ha már ugye az AI világában kezdtünk elni.

[00:34:52]Na most de a klassiknál maradva ugye tőke, hát az elmúlt három évben a beruházások így szakadtak be.

[00:35:00]Némely ágazatban a a beruházások még az amortizációt sem pótolták, tehát csökkent a tőkállomány.

[00:35:08]Csökkenő tőkállománnyal nem lehet tartósan gazdasági növekedést elérni.

[00:35:12]Munka beszélgettünk a munkaerőpiaci korlátokról.

[00:35:14]Ez már nem tud hozzáadni, sőt ez már elvesz a potenciális növekedésből hatékonyságnak.

[00:35:18]Itt aztán lenne bőven dolog, de nyilván ezt az egyik pillanatról a másikra megcsinálni.

[00:35:24]Hogyha ezeket úgy összenézem, akkor nagyjából egy ilyen két-3%-os növekedés adódik.

[00:35:29]Hogyha ezt túl akarjuk húzni, akkor lehet még többet költeni magasabb hitelfelvétellel.

[00:35:34]Mondjuk akkor a költségvetési konszolidációt nem tudom, hogy hogy csinálnánk meg, de akkor túlhevítjük a gazdaságot, és akkor abból mi eshet ki?

[00:35:41]Vagy egy külső egyensúlytalanság, mert ugye baromi sok hitelt veszünk föl.

[00:35:45]elszáel a költségvetési hiány, vagy mondjuk a külső egyensúlyorul meg, mert nagyon sokat kell hozzá importálni, vagy mi történik?

[00:35:53]A túlhevüléssel egy belső feszültség jön létre, robban a kereslet, robban az infláció.

[00:35:58]Megint csak ha éppen az eurozóna irányába tartunk, akkor se a külső egyensúly megborulása, se a költségvetési egyensúlyi, se az infláció elszadása nem megengedhető.

[00:36:08]Tehát innentől kezdve reálisan ez a 2-3% az ami az ami tartósan elérhető.

[00:36:14]És mondjuk egy ilyen 5-10 éves távon megint csak szerkezetváltásra utalva lehet ezen változtatni és ki lehet tolni ezt a plafont, ki lehet könyökölni egy kicsit nagyobb teret, de de ehhez ehhez szerkezeti átalakítások és leginkább hatékonyság javulás kell a gazdaságtól.

[00:36:31]Na most szószed a költségvetést ugyebár, hogy novemberben kezdődik majd az új hitelminősítői körén.

[00:36:35]Arra is les egyébként a hitelminősítők eddig teljesen megalapozott türelme majd meddig fog tartani.

[00:36:43]Majd hamarosan megismertjük a 27-es büdzé főszámai, de mondjuk magánemberként nyilván azt várjuk el, hogy a különböző ígéreteket, amiket a választási győzelemért indul, és azt végül bezsebelő Tiszapár tett a programjában, azokat majd beváltsa.

[00:36:57]És hát például okáért most tá mondok egy példát, az öregségi minimum nyugdíj ugyebár jelentősen fog emelkedni a következő évtől, meg már láttunk néhány ígéretet, amit betartott a Tiszapár, de még azért elég sok van a a listán, és nagyon kíváncsi négy éves program.

[00:37:12]Igen, igen, ez világos, ez világos, de nagyon kíváncsi vagyok a véleményedre, hogy az összes ígéretnek a betartása és eközben az euro irányában egy nagyon fegyelmezett, nagyon szigorú és markánsan csökkenő hiánypálya fenntartása, kijön-e a matek, összehozható-e valahogy?

[00:37:31]Hogyha most fegyverznek a fejemez és el kell kezdenem, nem tudom, akasztófejezni és akkor plusz mínuszba írogatni, nem jön ki a matek nyilván.

[00:37:39]De én azt gondolom, hogy azért nagyon sok minden fog változni a következő években, és szerintem attól még, hogy valamit, valamilyen szerkezeti átalakítást beígértek, nem biztos, hogy azt az egészet betűről betűre meg tudják csinálni, de az első lépéseket meg lehet tenni, el lehet indulni abba az irányba, és nem is biztos, hogy az lesz a a szavazóknak, a majdani szavazóknak az elvárása.

[00:38:09]Akkor végigminjük a checklisten, akkor az megvolt.

[00:38:10]Az megvolt, nem?

[00:38:10]Igen.

[00:38:10]Nem, hát akkor nem szavazok rá.

[00:38:13]Tehát, hogy itt érzésekről fogunk beszélni, hogyha úgy telik el a következő három, három és fél év, hogy visszatekintve azt látja a szavazó, hogy igazándiból elkezdett rendbe jönni a költségvetés.

[00:38:25]Stabilan haladunk az eurozóna irányába, alacsony az infláció, stabil a forint, van gazdasági növekedés, jönnek az uniós pénzek.

[00:38:35]Nem arról szól minden második nemzetközi headline, hogy Magyarország éppen kivel veszett össze, akkor azt fogja mondani a szavazó, hogy jó, ez így oké, rendben van, mehetünk tovább.

[00:38:47]Nem fogja senki tételesen végignézegetni szerintem ezeket a listákat, de nyilván olyat nem lehet csinálni, hogy bi b bi bí és akkor ezt mégse csináljuk meg, és akkor kuka az egész.

[00:38:57]De eddig én azt látom, hogy ez nem így történik.

[00:38:59]Most rövidt távon az elsődleges feladat, hogy azt a hitelességi importot vagy bizalmi importot, amit a kormányzat megtett az euróbevezetés elindításával, már azzal, hogy beszélünk róla, hogy van egy politikai akarat, ez már annak minősül.

[00:39:17]Tehát, hogy ezt fönn kell tartani.

[00:39:19]Ehhez kell egy hihetető 27-es költségvetés, egy hihetető 2030-ig tartó konsolidációs pálya.

[00:39:25]És szerintem nem az nem lesz elvárás senkitől, hogy akkor az betűről betűre törik aszakat a 150 dollár az olajára, akkor is tartsuk be.

[00:39:35]Tehát, hogy most a mostani legjobb tudásunk szerint ez legyen egy kivitelezhető pálya, ami nyilván nem egy lineáris vonal lesz, hanem így-úgy megyünk.

[00:39:45]De hogy most az a lényeg, hogy amikor valaki le fog ülni egy OSCD, egy Európai Bizottság, egy nem tudom világ vezető befektetési menedzsere, akkor azt fogja mondani, hogy jó, hát nagyjából egyébként reális a makropálya, reálisak a várások, megvannak a kiadásoldali intézkedések, benne vannak olyan várások, amit fenntartóbbá teszi a bevételi oldalt.

[00:40:09]Persze lehet, hogy lesz itt ottam ott egy-két 3000-es elcsúszás, de hogy ez így nagyjából vállalható és akkor tök okék vagyunk.

[00:40:16]És nyilván négy év táboratából nem fogunk neki szőrözni, hogy ne ott tévedtetek 1 tizedet, ott meg kettőt, és akkor tehát hogy nem erről fog szólni.

[00:40:24]Most tényleg a puding próbálja az evés, ha most hiteles ez a középtávú program, és bárki, aki szét akarja cincálni, nem tud olyan szinten belekötni, hogy ez ilyen teljesen légből kapott, hanem ott vannak mögötte a számok, és majd mindjárt kitérhetünk el, és hogy ez miért.

[00:40:39]Gondolom annyira biztosnak, hogy ez így lesz.

[00:40:41]Ühüm.

[00:40:41]De hogyha ez megvan, akkor onnantól kezdve ez ez a ez a hitelesség import, ez velünk maradhat, és ez a kulcsa mindennek, hogy ezt a magyar gazdaság tudjon növekedni, és ne azzal kelljen foglalkozni, hogy akkor ezt a ezt a sok mindent hogyan fogjuk egybe tartani.

[00:40:58]Hogyha hogyha van bizalom, hogyha van alacsonyan felvehető piaciel államadósság formjában, akkor sokkal könnyebb ezeket az ígéreteket is teljesíteni.

[00:41:06]Tehát ez egy önbeteljesítő jóslatként tud működni.

[00:41:08]egyébként önmagában ez az, ami a legnagyobb ilyen fellélegzés mozgásteret jelentheti a költségvetés számára, hogy olcsóbban tudjuk majd mondjuk magunkat finanszírozni igazából az államadósságunkat, hogy legyen kapaszkodunk 100 bázispontnyi hozamcsökkenés, amikor mondjuk arról beszélünk, nem 6%-on vesszük föl a hitelt, tehát nem 6%-on bocsátjuk ki a 10 éves magyar állampapírt, hanem 5%-on, akkor ez egy 2030-ig terjed időszakban a GDP-ben 0,5%-os spórolást jelent.

[00:41:39]Csak, hogy megint el tudjuk képzelni, amikor amíg még nem jött be ez az óriási nagy globális hacatszárja, amikor az amerikai hozamok is elszálltak, akkor volt egy pont, nem is csak egy pont, hanem egy viszonylag értelmezhetőbb időkeret.

[00:41:50]200 bázisponttal jött le a magyar hozam.

[00:41:53]Tehát ha ezt tudtuk volna így tartani a korábbi szintünkhöz képest, akkor már ezzel a GDP 1%-át 2030-ig megtakarítottuk.

[00:42:03]Semmi mást nem csináltunk, csak elmondtuk, hogy lesz euró, és megtesszük ehhez a lépéseket.

[00:42:06]Az ilyen 9000 milliárd Ft, hogy most így hirtelen fejszámolást ugye nagyjából 100000 milliárd Ft a a GDP és akkor ilyen 1000 milliárd Ftról beszélgetünk, amit meg tudunk spórolni a következő években.

[00:42:20]Tehát, hogy és nyilván ez megint csak egy papíron kialakult szemes most, mert nyilván teljesen más a hoamkörnyezet, de hogy mennyire megváltozott a világ, tehát ma ott tartunk, hogy a magyar 10 éves állampapír hozama 60 bázisponton, 0,6% ponton belül van az amerikaihoz képest.

[00:42:36]ami az arany az aranystandard, hogy ez a ez a kockázatmentes befektetés, tehát hogy az amerikai az 5,8, bocsánat, mi vagyunk 5,8-nál és akkor és akkor ehhez képest vagyunk 60 bázisponton belül az amerikaihoz képest az ilyen 5,23.

[00:42:52]Tehát, hogy és igazából minél hitelesebb lesz az Euro sztori, annál valószínűbb, hogy ebből a sávból nem fogunk nagyon felfelé kimozogni egyre inkább.

[00:43:00]Igen, igen, igen.

[00:43:02]Abszolút, tehát abszolút egy konvergencia van akár a sima jegybanki kamat.

[00:43:04]tekintetében akár így a hozamkörnyezet, tehát hogy ez önmagában megint csak indukálja a konszolidációt.

[00:43:11]Tehát ugye ez tényleg egy ilyen egy ilyen saját magát erősítő folyamatként tud működni és és hogy mi garantál és akkor visszatérek arra, amit mármutat, hogy mi garantálja azt garantálja garancia semmire nincsen, de hogy mi biztosítja valamennyire, hogy ez a konszolidáció ez egy hiteles és valid pálya lesz.

[00:43:30]Hát az, hogy Magyarország ellen túlzott deficiteljárás zajlik.

[00:43:34]Tehát nem azért csinálja ezt a kormány, amit csinál, mert most úgy tartja kedvem, hanem meg kell felelni az Európai Uniós elvárásoknak.

[00:43:41]És ma már a túlzott deficit eljárás nem arról szól, hogy teljesen vakon vagyunk, de mind csináljátok csak meg, hogy 3% alatt legyen a hiány.

[00:43:50]Most már nem erről szól a történet, most már arról szól, hogy nem a hiányszámot nézik, csak a költségvetés kiadási oldalát, azt is megtisztítva olyan tételektől, mint mondjuk a katonai védelmi kiadások, biztos bizonyos infrastruktúrális beruházás, tehát egy egy tisztított kiadási oldalt néznek, és ennek a GDP arányos teljesítését nézik.

[00:44:12]Tehát ez önmagában garantálja azt, hogy amikor az EU-nak benyújtjuk a 2030-ig tartó kvázi konvergencia programunkat, abban szerepelnie kell, hogy a kiadási oldalom, mi ezt hogyan teljesítjük.

[00:44:24]Tehát amikor arról beszélünk, hogy mekkora megszorítások kellenek, tehát hogy alapvetően nem lehet azt megcsinálni, hogy akkor én még itt beszedem, meg ott beszedem, meg ahol ott beszedem a GDP fél meg 1%-et, és mindenkit agyon adóztatok azért, hogy teljesítsem.

[00:44:38]Ez nem fog, ezt az EU nem fogja elfogadni.

[00:44:40]Így nem tudunk kikerülni a túlzott deficit eljárás alól.

[00:44:43]És amíg az alatt vagyunk, addig szó sincsen semmiféle euró bevezetésről.

[00:44:49]Tehát, hogy önmagában ez, hogy dép alatt vagyunk, valamilyen szinten garantálja, hogy azok a kiigazító lépések, azok fenntartható kiadásoldali lépések lesznek.

[00:44:57]Nyilván nem teljes egészében, de nagy részében ezzel lehet csak megfelelni majd ennek a kritériumnak.

[00:45:04]Ühüm.

[00:45:04]Neked vannak-e egyébként a fejedben ilyen célszámok, vagy ilyen ütemterv elképzelések, hogy hogy mondjuk akkor maradjunk ennél a hét és feles eredményszemléletű hiánynál, hogy hogy ez hogyan csökkenhet le és 30-ra vagy 31-re lecsökkenhet-e 3% alá?

[00:45:18]Mondjuk reálisan.

[00:45:21]Szerintem reálisan igen.

[00:45:21]És ráadásul ez egy ornehéz kiigazítás lesz, ami azt jelenti, hogy a a legnagyobb lépéseket azt most a következő egy-két évben kell megtenni.

[00:45:29]indítsuk onnan, hogy a hivatalos hiány idénre 7,5%-ot tűzött ki.

[00:45:34]Szerintem 7% lesz.

[00:45:37]Igen, ezt akartam kérdezni, hogy van-e pozitív meglepetés esélye, lehetősége?

[00:45:41]Szerintem igen, szerintem lesz ebben egy egy pozitív indulólet és jövőre ugye elméletileg október 15-én, ha jól tudom, benyújtják a költségvetési tanácsnak a 27-es tervezetet.

[00:45:52]Most ez elment egy zárt dokumentum, tehát nem hiszem, hogy abból most rögtön ki fogott szivárogni bármiféle szám, de sose lehet tudni.

[00:46:00]Lehet, hogy már akkor látunk egy pár sarokszámot, vagy maga a kormány bejelent egy pár sarokszámot.

[00:46:03]Amikor a költségvetéstácets nyilvánosságra hozza a véleményét 10 munkanapon belülnak, már biztosan látni fogjuk a fő számokat, akkor abban már következtethetünk.

[00:46:14]Azért nem mondom, hogy a nyakamat teszem rá, de de viszonylag nagy valószínűséggel fogadnék arra, hogy a jövő évi tervhiány, vagy vagy célszám az négyessel fog kezdeni na ezzel most meglepődtem.

[00:46:27]Tehát szerintem 5% alatti számra fogják tervezni.

[00:46:29]Azta és és ez nem biztos, hogy hogy teljesíthetetlen.

[00:46:33]Tehát szerintem lehet annyit a kiadási oldalon faragni a fölösleges kiadásokból.

[00:46:38]Idén nagyon sok olyan egyedik kiadás volt, ami a választási évhez kötődik.

[00:46:45]Aztán ugye elméletileg nem egy három és fél négy éves stagnálási periódusban tervezzük ezt a ezt a kölcsögvetést, nem jó esm egy 2-3%-os növekedés mellett, ami már önmagában ciklikusságból fogat ad egy többletet a költségvetésnek.

[00:46:59]jóval lejjebb vannak ugye a a hoamok még akkor is, hogyha ilyen globális fennforgás van.

[00:47:05]Tehát, hogy hogy nagyon sokat lehet így apró lépésekből összeszedegetni, összecsipegetni akár úgy, hogy hogy igen, ez 2027-ben lehet akár egy reálisan 5% környéki, akár ambícióan az alá tervezet.

[00:47:20]És akkor onnantól kezdve már tényleg 2030-ig már csak ilyen nem tudom fél%-okat kell nagyjából lépegetni.

[00:47:29]Körülbelül ez az, amit ki lehet kalkulálni és akkor az EDP járásból is egyébként ilyen 07 környékét kell évente minimum megspórolni.

[00:47:35]Nyilván sokkal szép, hogyha most egy nagy lépésből az elején megcsinálja ezt a kormányzat.

[00:47:41]Arról nem is beszél, hogy ezzel megint csak tehát lehet óvatoskodni és lehet öt és felett meg hatot bemondani.

[00:47:47]Azt a piac nagyon nem fogja jó néven venni, mert akkor azt fogni, hogy ah jó, ilyet már láttunk, és akkor lesz egy eladási hullám, és akkor az életben nem tudod teljesíteni.

[00:47:55]És egyébként egy mondjuk egy négyessel kezdődő hiánycél az bár ugye a hitelminősítők mindig hosszú hosszabb távra néznek előre, meg vetítenek előre, de ez szerintem egy olyan szintű piaci meglepetés is akár lehetne, nem?

[00:48:08]Hogy akár azonnali felminősítések is benne lehetnének a pakliban?

[00:48:13]Hm, azért azzal óvatosan bánnék.

[00:48:17]Ígérgetésre még nem szokott senki felminősítést adni.

[00:48:18]Ühüm.

[00:48:20]Pláne úgy, hogy nem nem az előszobában vagyunk, tehát nem az van, hogy pozitív a kilátás.

[00:48:24]És akkor most onnan már csak egyet kell lépni.

[00:48:28]Szerintem a reális pozitív forgatókönyv, az idei hitelminősítési kör, ami még hátra van, az egy az egy kilátási javítás.

[00:48:36]Negatívról stabilra, vagy stabilról pozitívra éppen kinélhogy.

[00:48:42]Ez ez reálisan beleférhet.

[00:48:42]És akkor ezzel ad magának a hitelmést egy évet vagy fél évet, hogy akkor mondjuk a jövő tavaszi körben azt mondják, hogy oké, ezt vállalta a kormány, eddig ezek a lépések zajlottak le.

[00:48:52]Oké.

[00:48:52]Ez tök valid, látjuk, működik, rendben van a költségvetés, mások a mintázatok, mint eddig.

[00:48:59]Jelzem tök nehéz lesz előrezni nagyon sok mindent szerintem pont ezért, mert mert nem a klasszikus mintázatok alapján kell majd belőni itt a a kiadása meg a bevételi oldalt, hanem nem egy teljesen új szerkezet lesz, úgyhogy nagyon sok lesz szerintem a bizonytalanság az előrejelzésekben is egyébként, meg sok lesz az elemzői tévedés, hogy előre mosagszunk.

[00:49:18]De de hogy szerintem szerintem azért a hitelminősítők leghamarabb tavasszal tudnák effektíven felminősíteni minket, de inkább azt mondja, hogy jövőz.

[00:49:29]És ez megint csak miért fontos?

[00:49:31]mindig köpködtük a hitelminősítőket, úgy ja, tükörbe néznek, nem látják, nem tudom, de baromira fontos, mertogy vannak például olyan konzervatív befektetési politikát folytató nagy nyugdíjalapok, globális nyugdíjalapok, akiknél azt mondják, hogy jó, hát hogyha az adott ország besorolása ez, akkor a teljes portfélón belül csak bizonyos százalék-ot fektethetsz be.

[00:49:52]De hogyha javul a kilátás, javul maga a hitelminősítés, akkor nő ez a százalék-os befektetési arány.

[00:49:59]Megjön egy többetkereslet az állampapírpiacon, ez lefelé nyomja a hozamokat.

[00:50:03]Már olcsóbb az adósságfinanszírozásod.

[00:50:04]Lész egyet, kettőt, hármat fölfele, ez önmagában generálja, hogy jöjjön lefele a a az adósságpályá.

[00:50:11]De egész egyszerűen már olcsóbb lesz az adósságfinanszírozás.

[00:50:14]Tehát ez megint csak segíti a konszolidációt.

[00:50:15]Stabil lesz az árfilam, segíti a konszolidációt.

[00:50:18]Tehát itt megint csak ilyen egymást erősítő folyamatok vannak.

[00:50:23]Arról nem is beszélve, hogyha javul a hitelminősítési besorolás, akkor a bankoknak a tartalékolási kötelezettségei vagy kockázati kötelezettségei elkezdenek csökkenni.

[00:50:34]Tehát kevesebbet kell tartalékolni, fogalmazzunk így.

[00:50:36]Ez mindenképpen segíti a gazdaság élénkítését, és nyilván vannak nagy reál gazdasági befektetők, akik jönnének ide, hoznák új projekteket.

[00:50:44]Nyilván sokkal könnyebb az anyavállalatnál meggyőzni őket, hogy Magyarországra jöjjenek, amikor mondjuk már sokkal jobb maga az adós besorolás, tehát az megint csak a ilyen scoringok alapján, tehát pontotok alapján működnek, az megint csak jelentett relatív egy egyfajta javulást, és sev Magyarország befektetési pozíciója ebből a szempontból.

[00:51:04]Ühüm.

[00:51:04]magyar gazdaság kilátásait vagy a beruházási kilátásokat javíthatja nyilván az is, hogyha folytatódna az a nyáron látott hát meglehetősen konzekvens hónapról hónapra tartó kamatcsökkentés, amiket a Magyar Nemzeti Banktól láthattunk, ez megállt szeptemberben, és valamennyire úgy is csatlakozhatunk a a az eurós témához, hogy viszont az inflációs célt 28-tól lejjebb hozzák, ami pedig a nagy bejelentés volt igazából azon az eseményen.

[00:51:31]Szóval ezt lehet, hogy ügyesen csinálták, hogy ez elvitte a showt igazából, hogy az a lényeg, hogy szerinted van még lehetőség arra, hogy hogy idén az MMB akár többször is kamatot csökkentsen?

[00:51:43]Hogy többször az nagyon bátor kijelentés lenne.

[00:51:46]Egy még benne lehet, egy decemberi kamatvágás még benne lehet.

[00:51:48]Ugye most 5,5%-ról beszélgettünk az alapkamat esetében.

[00:51:51]525-re szerintem le lehet húzni, de nyilván ahhoz kéne valamiféle pozitív forgatókönyv a a világban.

[00:51:57]Hát ebből nem sokat láttunk mostanában.

[00:51:59]Mi az ING Banknál azzal számolunk egyébként, hogy hogy a novemberi, amerikai félidős választások bárhogy is történjen majd a kifutása, azok hoznak egy olyan új lehetőséget, hogy hogy ebből a háborúból ki lehet egy kicsikét hátrálni.

[00:52:18]Nem lesz winwin, senki nem fog nyerni a hormoniszoros.

[00:52:22]folyamatosan marad egy ilyen forró pont, és nem lesz soha az, hogy akkor itt mindenki megnyugszik, és akkor soha nem fogunk arra nézni.

[00:52:28]De hogy de hogy ez a fajta mindennapi hírcunalmi és fellángolások és kilőtt kicsoda, hát ez ez meg fog szűnni, és akkor lesz egy folyamatos átmenő forgalom.

[00:52:39]És ez megtörténik, akkor bees a az olajára, bees az a gázár.

[00:52:45]Ez mindenképpen segítheti egyébként az inflációs kilátásokat is.

[00:52:49]Nyilván a külső folyamatok, vagy a külső egyensúlyi folyamatok is a magyar gazdaságban forintterősödést is hozhat.

[00:52:55]És hogyha ez így megvalósul, akkor egy ilyen általános kockati prémium csökkenés jöhet.

[00:53:01]pláni, hogyha megint csak hiteles a középtávú költségvetési konszolidáció, esetleg bejelentik-e az RM2-höz való csatlakozás tárgyalási folyamatát Magyarországon, akkor ez megint csak ugye nem csak már egy költségvetési papíról beszélgetünk, hogy effektíve tárgyalásos sorozat, elkezdjük összefésülni a jogszabályokat, minden egyebet.

[00:53:20]Ez ez megint csak ad egy olyan hitelességet, hogy hogy azért ezáltal nyílhat tér egy kamatvágásra, de szerintem decembernél hamarabb valószínűleg nem.

[00:53:29]jövőre pedig hogyha megint csak tényleg zajlik ez a konszolidációs folyamat, valahogy csökkenek a geopolitikai kockázatok, akkor akkor szerintem még megint csak lesz lehetőség kamatvágásra, hogy mennyire nehéz megmondani, de akár mondjuk egy újabb 100 bázispont belefér negyed évente egy kamatvágás és évégére 4,25-re jövő jövőre eljuthatunk.

[00:53:51]Ne feledjük, amikor az eurozónához konvergálunk, az nem csak azt jelenti, hogy hogy akkor húzzuk lefele a költségvetési hiányt, hanem azt is jelenti, hogy a hozamkörnyezetnek is le kell jönnie, az inflációnak is le kell jönnie, és ezáltal nyilván a kamatoknak is közelednie kell.

[00:54:07]Tehát hogyha itt minden hiteles úton zajlik, akkor maga az alapkamat is mehet lefele, ami ugye annak fényében baromi extrém kijelentés, hogy közben hát egy a piackamat emelést táraz, tehát jövőre 5,75-re várja az alapkamatot.

[00:54:21]Ez a magyarországi alap.

[00:54:21]Tehát én ehhez képest 425-öt mondok év végére.

[00:54:23]Tehát nagyon markáns a különbség.

[00:54:25]Ugye jövő évről beszélünk és mindenhol a világban az amerikai jegybank ugye a Fed esetében kamatemeléseket várnak többet következő egy évben, az EKB esetében is az összes régiósybanktól kamatemelést várnak.

[00:54:37]Én meg erre azt mondom, hogy szerintem itt lesz mozgást a kamatvágásra.

[00:54:42]Mondom, nagyon sok múlik a geopolitikai környezeten.

[00:54:46]Az nyilván magával hozza majd a többi jegybanki várakozásnak a változását is, de annyira erős, markáns, országpecifikus sok ez a ez a kvázi eurozóna sztori, hogy Magyarország itt már nem csak úgy valamit maszat, hanem effektíve lép lépéseket tesz annak érdekében, hogy belátható időn belül is pont ma reggel egy konferencián mondta el az MNB alelnöke Kurali Zoltán, hogy 2029 január 1je RM2.

[00:55:10]Ezt kéne megcélozni.

[00:55:13]Ühüm.

[00:55:15]2031-ben kéne a felvételünket kérni, és 2032-től lehetne euró.

[00:55:19]Tehát hogyha ezt így fölvázi a konkrét lépésekben a magyar kormány és tesze ennek érdekében lépéseket, akkor tényleg megtörthet az, hogy ennyire el tudunk válni a nemzetközi folyamatoktól.

[00:55:27]És lesz egy ilyen, ami ezt ugye úgy hívjuk, hogy idioszinkratikus vagy országspecifikus sok, ami ami egész egyszerűen elhúzza a a magyar piacot ettől a nagy globális katyvasztól.

[00:55:39]Ühüm.

[00:55:39]A beszélgetést is a magyar cégekkel, cégek termelékenységével kezdtük.

[00:55:44]És itt a végére, utolsó percekre hagytam egy olyan témát, ami nyilván sokkal több szót érdemelne, de hogy az a lényeg dió héban, hogye a Magyar Nemzeti Bank is kiemelte, hogy nyilván az elmúlt években sokkal erőltetettebb volt a béremelkedések üteme, mint amit a cégek termelékenysége indokolt volna.

[00:55:59]Hát emlékezhetünk a különböző minimálbértárgyalások előtt, mindig elmondták a munkáltatók, hogy hát ebbe beledöglünk, ezt nem fogjuk tudni igazából kigazdálkodni sehogy sem.

[00:56:09]Aztán valaki megoldotta, valaki nem.

[00:56:09]De hogy az a lényeg, hogy igazából egy alacsonyabb inflációs környezet, egy hatékonyabb céges működés, meg az előrejelzések azt mondják, hogy itt egy lassuló reálbér dinamika jövet a következő években.

[00:56:24]Egyébként ez valamennyire így a konvergenciába is beleillik, mert mondjuk Németországban nem látunk 10%-os béremelkedési ütemeket, de közben mégis csak ott van, hogy az EU negyedik legalacsonyabb bérszínvonal van Magyarországon.

[00:56:35]Szóval itt is kellene a felzárkózás.

[00:56:37]Hogyan látod ezt a kérdéskört?

[00:56:39]Itt a bérek kérdéskörét.

[00:56:42]Így tényleg kettő perc.

[00:56:44]Igen.

[00:56:44]Hát az elmúlt években fogalmazzunk úgy, hogy a szekeret fogtuk a ló elé és az volt az elverás, hogy toljuk a minimálbért.

[00:56:50]Feszes a munkaerőpiac, munkaerőhiány van.

[00:56:53]Hát majd ez a bértorlódás miatt elkezdi fölhúzni az átlagbérnövekedést.

[00:56:56]Ez megtörtént, a cégek előremenekültek.

[00:57:00]És akkor majd ez így segíti a bérfelzárkózást.

[00:57:03]Oké, csak ennek az lesz az ára, hogy nincsen igazándiból hatékonyságjavulás, mert ez a fajta munkaerőköltség növekedés az a beruházások elől vitte el a pénzt, a hatékonyságja javulástól vitte el a pénzt.

[00:57:14]Most akkor fordítsuk meg, kössük már azt a lovat a szekér, és akkor mondjuk azt, hogy oké, tessék, javítsá a hatékonyságot.

[00:57:20]Ez a munkaerő, ezel rendelkezésre, termelje ebből többet.

[00:57:24]Ennyi.

[00:57:24]És nyilván most, hogy már egy olyan globális helyzet van, már idén látszódik.

[00:57:29]Nézzük meg a bértárgyalásokat a nagy nemzetközi multiiggyártó cégeknél.

[00:57:33]Megint csak mentek a szakszervezetek, ütötték az asztalt a 10 plus%-os bérnövekedésért, és a munkáltat azt mondta, hogy természetesen nagy örömmel a bértömeget tudom növelni 10%-kal.

[00:57:43]Csak akkor téged, téged, téged, téged meg minden másik negyedik embert ki fogunk rúgni.

[00:57:48]Na benne vagytok?

[00:57:51]Nyilván a szakszervezeteb ebbe nem fog belemenni.

[00:57:52]Nézzük meg a BS statisztikákat.

[00:57:54]a 10%-ról indított év elején növekedésben már csak ilyen 7% van a verseny szférában, és megy ez még lejjebb is.

[00:58:00]Tehát egyértelműen látszik egy alkalmazkodó képesség már.

[00:58:02]És ugye nem véletlenül a jegybank belőtte a 2,5%-os inflációs célt.

[00:58:06]Alacsonyan kell tartani az inflációs várakozásokat és ez horgonyzott, akkor elhiszi a munkavállaló is, hogy nem kell 10%-os bérnövekedést kérnem.

[00:58:15]egy 5% egy 6%-kal is el tudom érni azt a reálbérnövekedést, amit már ki tud a cég gazdálkodni és tud hatékonysági javításra is költeni, és akkor együtt tudunk növekedni, és nem azon, hogy én, én én én, hanem hogy mi, hanem hogy a cég is tud bővülni.

[00:58:31]Ebből nyilván jut profit természetesen a munkáltatónak, de az alkalmazottnak is, tehát együtt nő mindenki.

[00:58:39]Én szerintem ez lenne a cél.

[00:58:41]Úgyhogy nagyon nagy kérdés lesz szerintem a jövő évi minimálbéremelés.

[00:58:45]Mire számít?

[00:58:45]14 van most a előirány felül kell vizsgálni.

[00:58:51]Szerintem a lehetőség meg is van-e.

[00:58:51]És szerintem felül is fogják vizsgálni.

[00:58:56]Nézdessé a csökkentés várható.

[00:58:56]Pont ezért gondolom azt, hogy szerintem a bruttó száron kisebb lesz a növekedés és ezért a a az alacsonyabb keresetek nettóban lehet, hogy a 10%-ot meg fogják tudni így így kapni nettó vérnövekedésben.

[00:59:11]Nyilván onnantól kezdve a cégekre van bízva, hogy akkor mit kezdenek a a munkaó munkavállalói belső feszültségekkel, de de idén ennek a bérköltségnövekedésnek egy részét, bocsánat jövőre ennek a bérköltségnövekedésnek egy részét átvállalják a a az állam szereplője a a vállalatoktól.

[00:59:29]Hát 28-tól már be van dobva a eeplő.

[00:59:29]Ott már akkor ki kell gazdálkodni saját maguknak, mert mert ott már nincsen ilyen eszi a mahináció, ott már valahogy bruttó szár vagy hatékonyságnövelésből kell ezt megoldani.

[00:59:40]De szerintem vége annak a korszaknak, amikor ilyen két szemégyű minimálbérnövelésekkel dobálóztunk.

[00:59:45]Itt itt egy konsolidáltabb helyzet van, és igen, lassabban töltődik majd a bérfázzárkózás, viszont egy fenntarthatóbb módon.

[00:59:53]Tehát nem az van, hogy sprintelünk, aztán ezt csak pofára esünk az első kőben, és akkor nem tudom még 20 évig söpörögetjük le magunkról a koszt, megnyalogatjuk a sebeinket, hanem maratont is.

[01:00:04]Ezért általában azt szokta megni, aki egy stabil tempóban tud futni, és nem az elején kisprinteli magát.

[01:00:10]Úgyhogy szerintem ez lenne a cél magyar gazdaságban is.

[01:00:13]Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.

[01:00:15]Viraválc Pétre az a NG bank vezető elemzője izgalmas időszak áll előttünk.

[01:00:18]Várunk vissza majd a stúdióba.

[01:00:18]Köszi még egyszer.

[01:00:20]Köszönöm én is.

[01:00:21]Köszönöm a nézőknek és a hallgatóknak a figyelmet.

[01:00:23]Ez volt a Klasszis podcast legújabb epizódja.

[01:00:25]Hogyha tetszett a beszélgetés, akkor kérem, kövessék be csatornánkat a Klassis média YouTube csatornáján.

[01:00:30]Mforum privát bankáron piac és profiton is megtalálnak minket.

[01:00:34]Köszönöm a segítséget kollégámnak, Izsó Mártonnak.

[01:00:36]Én Imrel őrinc vagyok, az MF Privát Bankár újságírója.

[01:00:38]Minden jót, viszontlátásra, viszont hallásra.

[01:00:43]Ez a Klassis podcast.