Klasszis Média 46:05

Izgalmas perek lehetnek a vagyonadó miatt – Klasszis Podcast

vagyonadóadópolitikainterjúgazdaságközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Független
Izgalmas perek lehetnek a vagyonadó miatt – Klasszis Podcast
tl;dr
  • Csabai Károly vendége Baráti Ákos adószakértő: a tervezet szerint a magyar adóességű magánszemélyek világvagyona után 1 milliárd forint felett évi 1%, 100 milliárd felett 1,5% az adó.
  • Elszámolás először a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján, 2027. augusztus 31-i határidővel; a tervezetet mindössze két hétig egyeztetik, december 15-i hatályt terveznek.
  • A hivatalos kommunikáció szerint 1200–1400 család fizeti a bevétel nagy részét; a küszöböt sokan alacsonynak tartják – az 1 milliárdot a „középosztály krémje” is eléri.
  • Nincs családi összeszámítás – a vendég szerint ez a legnagyobb vitapont; a tulajdonosi helyzet 2026. május 14-én rögzül, utána az átcsoportosítás már nem segít.
  • A rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó szabályok miatt a választás utáni ügyletek is visszamenőleg vizsgálhatók – a vendég ezt visszásnak tartja; aki vagyont ad, lemond róla.
  • A cégértékelés a svájci, mérlegalapú módszer: saját tőke plusz rejtett tartalékok, a nyereség 6,67-es szorzóval kétharmados súllyal; a kimutatás az adózó felelőssége.
  • A bevételi várakozás 300–600 milliárd forintról 150–200 milliárdra csökkent; a valódi gazdasági kockázat, hogy az adó miatt pénzt kell kivonni a működő cégekből.
  • Az adó készpénzben, augusztus 31-ig fizetendő a nem likvid vagyonok után is; értékpapírok felbontása, ingatlanpiaci kínálatbővülés és osztalékfelvétel várható – a felkészülést már most érdemes elkezdeni.
  • Összkép: alaposan megírt jogszabály (trustokat, külföldre költözést is kezeli), de a cégértékelésen lehetne „polírozni”; a nemzetközi adóverseny miatt hosszú távú fennmaradása bizonytalan.

„Akár még az is elképzelhető, hogy ez a vagyonadó se fog olyan nagyon sok évet megérni.” – Dr. Baráti Ákos

Részletes összefoglaló megjelenítése

A beszélgetés kerete és szereplői

A Klasszis Podcast adását Csabai Károly, az Mfor és a Privát Bankár főszerkesztője vezette, vendége Dr. Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnere, nemzetközi adószakértő. A felvétel október 8-a délelőttjén készült, két nappal azután, hogy kiderült, milyen vagyonadót tervez a kormány: a jogszabálytervezet szövege kedden, a miniszterelnöki bejelentést követően került nyilvánosságra, és társadalmi egyeztetésre bocsátották. A vendég szerint új adónem bevezetését régóta nem övezte ekkora sajtófigyelem és érdeklődés – sem az ügyfélkör, sem a lakosság részéről.

A tervezet főbb paraméterei

  • Az adó tárgya a magyarországi adóességű magánszemélyek világvagyona; az adóalap az 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyon, az első milliárd adómentes.
  • Az adómérték évi 1%; a 100 milliárd forintot meghaladó vagyonrészre másfél százalékos kulcs vonatkozik – a vendég kiemelte, hogy ez az 1%-hoz képest 50%-kal magasabb terhelés.
  • Első alkalommal a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján kell elszámolni, 2027. augusztus 31-i bevallási és fizetési határidővel. Az adó éves, tehát minden évben újra mérni kell a vagyont.
  • A kormányzat a vendég tudomása szerint december 15-én hatályos jogszabályt szeretne; a társadalmi egyeztetésre mintegy két hét jut, miközben az adó bevezetése jogilag legalább 30 napot igényel.
  • A sávhatárok többször módosultak a kommunikáció során: az adómentes küszöbnél korábban 5 milliárd forint is felmerült, végül az 1 milliárdos kampányígéret maradt; a magasabb kulcs sávhatáránál a miniszterelnök korábban 500 milliárdot említett, ez csökkent 100 milliárdra.
  • A vendég szerint az adónem bevezetése biztos: kampányígéret volt, amelyet a választás után tavasszal és nyáron is többször megerősítettek.

„Én attól féltem, hogy a vagyonadótörvényünk három oldal lesz. […] Ez egy részletes, 30 oldalas, sok szabályt, sok-sok számítást tartalmazó joganyag, egy 25 oldalas indoklással. Tehát ez egy alaposan átgondolt íromány lett." – Dr. Baráti Ákos *

Nemzetközi kitekintés: ritka adónem, de részleges vagyonadók gyakoriak

  • Teljes vagyonra kivetett adó Európában három országban van: Svájcban, Spanyolországban és Norvégiában; OECD-szinten Kolumbia is ide sorolható (nem EU-tag, de OECD-tag). Kevés helyen van vagyonadóztatás, de egy-egy vagyonelemre – például telekadó, ingatlanadó – sok helyen létezik ilyen terhelés, Magyarországon is ismertek voltak már eddig is.
  • Az iroda évente felméri az adónemek számát: ez Magyarországon nagyjából 60 körül alakul, az elmúlt tíz évben 50 és 70 között mozgott. Minden évben jönnek új adónemek és mennek régiek – idén például az ebrendészeti hozzájárulást vezették ki, jóval kisebb sajtónyilvánosság mellett.

Ki kerül az adóalapba: számok és viták

  • A hivatalos kommunikáció szerint kb. 1200–1400 család/háztartás fizeti a vagyonadó bevételének túlnyomó részét. A vendég irodájának becslése ennél pontosabb bontást ad:

„Nekünk az a becslésünk, hogy ez az 5 milliárd forint fölötti vagyon […] ettől a viszonylag szűk körtől várják a vagyonadó-bevételeknek körülbelül a 80%-át, és a maradék 20%-ot pedig mondjuk 20, talán 25 ezer családtól." – Dr. Baráti Ákos *

  • A magyar vagyoni struktúra rendkívül koncentrált – de ez nem magyar sajátosság, a fejlett és a fejlődő társadalmakban egyaránt így van.
  • A küszöbösszeget sokan alacsonynak tartják; a gazdag ügyfélkör szerint olyanok is belekerülnek, akik csak „egyszerűen gazdálkodnak", ráadásul az 1 milliárd jellemzően nem likvid eszközökben van.

„Akikkel én beszélek, azok azt mondják, hogy nagyon alacsonyra húzta meg a küszöböt a kormány. Tehát olyanok is belekerülnek, akik nem tekinthetők az új kormány által üldözendő vagyonosodási rétegnek, hanem egyszerűen gazdálkodnak, és átlépik ezt a küszöböt." – Csabai Károly *

  • A vendég szerint ezzel kapcsolatban komoly félreértés él a közvéleményben:

„A miniszterelnök abban teljesen egyértelműen nyilatkozott, hogy ez az adónem nem az üldözött, vagy az előző rendszerhez vélt vagy valósan köthető vagyonok visszaszerzéséről szól. Ez arról szól, hogy akármilyen módon akárki akármilyen vagyont szerezett, aki gazdagabb vagy tehetősebb, az járjon hozzá a közösséghez, pártállástól – volt, vélt, valós pártállástól – függetlenül." – Dr. Baráti Ákos *

  • A vendég „középosztály-kalkulációt" is adott: egy szép budapesti lakás az ingatlaninfláció miatt már 3–400 millió forint; hozzá egy nagybácsitól örökölt balatoni nyaraló, pár tíz-100 millió megtakarítás és egy nem is túl nagy cég – már megvan az 1 milliárd.

„Ez inkább a középosztálynak a krémje, akinek van mondjuk egy-két ingatlana meg egy közepesen erős cége." – Dr. Baráti Ákos *

  • A „szupergazdag" kifejezést a vendég politikai terméknek nevezte.
  • Oldalág a top 100-as listákról: állami, hivatalos nyilvántartás a vagyonok méretéről nincs, ezért a listákat nyilvános adatokból (pl. cégbeszámolók) állítják össze. Aki a listán egyből a top 50-be vagy top 20-ba érkezik, annál valószínű, hogy korábban is volt a publikum elől rejtett vagyona. A cégbeszámolók gyakran nem tükrözik a valós cégértéket (különösen nemzetközi cégrértékesítéseknél), a magánszámlákra, a külföldi vagyonra és a magántőkealapokra alig lehet rálátni, a kisebbségi részesedések és az elsőbbségi részvények értéke nehezen meghatározható. A műsorvezető hozzátette: a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatokhoz az újságírók a június 1-jei „kutathatóság" ellenére sem férnek hozzá. Aki tehát a publikum elől el akar bújni, azt meg tudja oldani – de állami adóztatásnál ez már bírságolási kockázattal jár.

Nincs családi összeszámítás – és a május 14-i rögzítés

  • A tervezetben nincs családi összeszámítás. Példa: ha valakinek egyetlen vagyoneleme egy 4 milliárdot érő cég, az első milliárd mentes, így 3 milliárd az adóalapja. Ha ugyanez a cég egy négytagú családban 25–25%-os tulajdont jelent, akkor a tervezet szerint mindenkinek 4 milliárdot kell beszámítani – így megfelelő megosztással egy kb. 1,9 milliárdos családi vagyon adómentes maradhat, másképpen strukturálva pedig adófizetés vár. Ez a vendég szerint a tervezet körüli legnagyobb vitapont.
  • Fontos korlát: a tulajdonosi állapot a 2026. május 14-i időpont szerint rögzül, tehát a bejelentést követő gyors tulajdonátcsoportosítás már nem segít.

„Ha jól tudom, ez [2026.] május 14-i állapot alapján rögzül, tehát ezt már nem teheti meg." – Csabai Károly *

Rendeltetésszerű joggyakorlás: anti-avoidance és visszamenőleges vizsgálat

  • A törvény külön részt tartalmaz a rendeltetésszerű joggyakorlásról: jogosulatlan adóelőny nem vehető igénybe, a tisztán adókerülés céljával kötött ügyleteket az adóhatóság átminősítheti. Ez minden adótörvényre igaz (az adózás rendjéről szóló törvény is tartalmazza), de itt még egyszer „bele lett vasalva" – a vendég szerint kicsit fenyegető jelleggel.
  • A beszélgetésben elhangzott kritika: visszásnak tűnik, hogy a most alkotott jogszabály alapján a választások utáni (április–május utáni) tranzakciók vizsgálhatók, miközben a részletek csak most jelentek meg; a kormány dönthetett volna úgy is, hogy nem terjeszti be a javaslatot.

„Ez nekem egy kicsit visszás: most alkotunk jogszabályt, azok pedig az elmúlt hónapok ügyletei." *

  • A vendég árnyalta: aki rendeltetésszerűen jár el, azzal nem lehet mit kezdeni. Ha valaki múlt nyáron, az adónem hírének ismerete nélkül ajándékozott részesedést a gyerekeinek, nehéz utólag bizonyítani a szándékot; ha viszont valaki ajándékozik, és azonnal 1 forintért visszavásárolható opciószerződést köt, az már kerülőügylet, hiszen az eszköz a hatalmában maradt.
  • A legfontosabb gyakorlati figyelmeztetés: aki „szétdobja" a vagyont a családtagok között, lemond a tulajdonról.

„Ha a gyereknek odaadok egy milliárdot, akkor onnantól az a gyereké. Én azt nem kérhetem vissza. […] Lehet, hogy 1% adó alól technikailag mentes, de az nem az ő vagyona lesz." – Dr. Baráti Ákos *

  • Házastársi közös vagyon esetén más a helyzet: ez ténykérdés, nem kerülőügylet-kérdés. Ha valaki 10 éve házas és 8 éve alapította a cégét, a cég fele a házastársi vagyonjogi megállapodás hiányában egyébként is a házastársát illeti.
  • A vendég előrejelzése: ebben a kérdésben izgalmas perek várhatók – erre utal az adás címe is.

A világvagyon elve: külföldi eszközök nem jelentenek kimentést

  • A magyar adóességű magánszemélyek világvagyonuk után adóznak. Aki külföldön vesz ingatlant (pl. Spanyolországban vagy az Emirátusokban), vagy külföldi bankszámlára teszi a pénzét, azzal nem oldott meg semmit.
  • A vagyonos családok „kosarában" jellemzően a családi cég a legnagyobb érték, amely a cashflow-t termeli; ebből kerülnek értékpapírokba és ingatlanokba a pénzek. (Példa: a '92-ben alapított cég ma már simán lehet egy 3 milliárdos vállalkozás, vagy még nagyobb.)

A cégértékelés: a svájci módszer

  • A cégérték a legnehezebben megfogható vagyonellen; vállalatfelvásárlásoknál is sok a vita (az alapító 4-et mond, a vevő 3-at). Magyarországon a vendég becslése szerint pár száz vállalatértékeléssel foglalkozó szakember van, a vállalkozások száma viszont több százezer.
  • A tervezet ezért a svájci adójogból ismert, mérlegalapú módszert vette át: sem az adóhatóságnak, sem senkinek nincs kapacitása egyedi értékelésre, ezért könnyen ellenőrizhető ökölszabály kellett. Ez jogtechnikailag elfogadható lépés; hogy a módszer mennyire helyes, az már szakmai vita.
  • A képlet: a lezárt beszámoló saját tőkéje, amelyet a rejtett tartalékokkal (alulértékelt ingatlanok, céges részesedések, értékpapírok) kell kiegészíteni – ez a korrekció a 500 millió forint saját tőke feletti vállalatoknál jön szóba. Emellett a nyereségesség: az adózott eredményt kb. 6,67-es tőkésítési szorzóval kell felszorozni, és a képletben ez képviseli a kétharmados súlyt.
  • A vállalkozói kör egy része felhördült: „ha ezzel az értékeléssel el tudják adni a cégét, vigyék". A vendég szerint ebben nem lehet igazságot tenni; iparági szorzókkal (agrárium, IT stb.) a törvény akár 300 oldalas is lehetne – a kormánynak kellett döntenie, és ez a verzió született.
  • A rejtett tartalékok kimutatásának felelőssége alapvetően az adózóé – a műsorvezető a könyvvizsgáló felelősségét vetette fel, a vendég viszont az adózói felelősséget hangsúlyozta.

Önbevallás és a NAV terhelése

  • A rendszer önbevallásos. A legelső tervek között szerepelt, hogy az adóhatóság mindenkinek javasolt befizetést küldene – ez a vendég szerint kivitelezhetetlen, az ellenőrzése is óriási munka lenne.
  • Az adóhatóságnak egyébként van alapvető rálátása a nemzeti vagyonokra; a legnagyobb vagyonosok köre egy „végignézhető lista". A NAV munkaterhelése jelentősen nő (több ezer ellenőrzés várható), pedig „eddig sem unatkoztak".

Gazdasági hatások és bevételi várakozások

  • Felmerült, hogy a cégeknek nem lesz érdekük magas nyereséget kimutatni, mert nő az adóalap. A vendég szerint ez a gondolkodás önmagában nem áll meg: a magasabb nyereség a tulajdonos elemi érdeke (osztalék, magasabb eladási ár), és ez a jövedelemadóknál is így van.
  • A valódi kontraproduktív hatás szerinte más: mivel az aktív működő tőke is az adóalapba tartozik, a cégekből pénzt kell kivenni „csak azért, hogy adót fizessen" – ez lehet a gazdaságot lassító hatás.
  • A bevételi várakozások jelentősen lejjebb csúsztak:

„Az első kommunikáció egy 300–600 milliárdos, elég széles sávra meghúzott bevétel volt, ez most 150–200 körül tart." – Dr. Baráti Ákos *

  • A becslés nehézségét jól mutatja: még ha megvan is minden cég saját tőkéje, azt senki – még az AI sem – tudja megmondani, mennyi alulértékelt eszköz van a mérlegekben.

Műkincsek: a legnehezebben értékelhető vagyon

  • Az államnak a műkincsekre csak mérsékelt rálátása van: főleg a jegyzékbe vett, illetve biztosított tételeket látja. (A vendég szerint azért, mert valakinek van egy Csontvárya a falán, attól azt nem kell bevallania – bár az ehhez hasonló hozzáállás a jogszabállyal nincs összhangban.)
  • A biztosítási érték jó kiindulási alap az értékeléshez, mert a biztosítóknak értékelniük kell.
  • A komoly magángyűjteményeknél (több ezres darabszám) óriási a kihívás: egy gyűjtemény értéke ráadásul nem egyenlő a tételek egyedi értékének összegével, és az országban a vendég szerint nincs is annyi műkincsértékelő, amennyi kellene.

„Van olyan ügyfél, aki szerintem nem is tudja pontosan, hány műkincse van." – Dr. Baráti Ákos *

Hogyan készüljön fel az érintett?

  • A vendég nem tartja rövidnek a felkészülési időt: tavasszal már lehetett tudni, hogy jön az adó, nyáron sok ügyféltalálkozót tartottak. Aki az egyeztetés lezárulásáig vár az értékeltetéssel, nem cselekszik helyesen – október elején a december 31-i fordulónap már nagyon közel van.
  • Ajánlott lépések:
  • Pénzeszközök, értékpapír- és bankszámlák felsorolása – ezeknek naprakész, pontos értékük van, az adóhatóság is rálát, „érdemes ebben őszintének lenni". Irányadó a december 31-i állapot, amiért a részvényárfolyamok mozgása miatt a „billegőknek" is lesz gondolkodnivalójuk.
  • Ingatlanok: a földhivatali nyilvántartásból egyértelmű, ki melyik helyrajzi szám tulajdonosa. Figyelni kell az ingatlanhoz kapcsolódó jogokra is: a haszonélvezet is vagyonérték, és külön számítási módszer alapján beszámít az adóalapba.
  • Cégérték: a legnehezebb téma – több éves átlagok, kedvezmények, a svájci képlet; ide adótanácsadót, ügyvédet, esetleg könyvelőt érdemes bevonni.
  • Házastársi vagyonok átszámítása: kié a néven álló eszköz valójában – ezt részletesen végig kell gondolni, majd kalkulációval látni, hol tart a család.

Likviditási kihívások: az augusztus 31-i fizetés

  • Az adó készpénzben fizetendő, miközben a nagy vagyonok jellemzően nem likvidek. A vendég kedvenc példája Elon Musk: ha 1000 milliárd dolláros vagyonából 1%-ot kellene befizetnie, valószínűleg nem állna rendelkezésére ennyi készpénz, hiszen a vagyon tőzsdei részvényekben van – a SpaceX nagyobb részének eladása még tőzsdefelügyeleti kérdéseket is felvetne, hogy manipulálja-e az árakat. Magyarországon ez kevésbé koncentrált, de a legvagyonosabbaknak is komoly feladat lehet a pénz előteremtése.
  • Az augusztus 31-i határidő logikája szerint kb. 8 hónap jut az értékesítésekre. A családi cégek, nem tőzsdézett Kft-k, Zrt-k értékesítése viszont lassú: minimum egy év, inkább kettő-három; a kényszerértékesítés gyorsabb, de mély diszkonttal jár – a műsorvezető szerint aki tudja, hogy a másik szorult helyzetben van, akár 30%-os leáldozást is kikövetelhet.
  • Valószínűbb mozgások a vendég szerint: értékpapírállományok (akár TBSZ-ek) felbontása – ami adóhátránnyal vagy az adókedvezmény elvesztésével jár –, nagyértékű ingatlanok kínálatra kerülése az ingatlanpiacon, valamint jelentősebb osztalékfelvétel a cégekből az adó fedezetéül.

Összegzés: erős tervezet, bizonytalan hosszú távú jövő

  • A vendég összképe: nagyon jól megírt, részletes jogszabály, amely kezeli a vagyonkezeléseket (trustokat), a magánszemélyeket és a külföldre költözést is – a világvagyon-elv miatt a magyar vagyonos hiába vált illetőséget, csak korlátozottan tud kibújni az adóztatás alól.
  • A beszélgetésben elhangzott ellenérv: ahogy sokan nem szólnak azért, ha egy kakaós csigára nem kapnak számlát vagy blokkot, úgy a vagyonosabb réteg sem örül feltétlenül annak, hogy egy nettó vagyonra kivetett adót kell fizetnie – „mozgások" tehát elképzelhetők.
  • A vendég rámutat: egy adó sem igazságos, „ezt lássuk be" – aki fizeti, mindig úgy érzi, miért pont neki kell. Ő inkább közgazdasági szempontból közelít: a cégértékelés a legnehezebben megfogható elem, ezen lehetne „polírozni" – az egyeztetésre várhatóan érkeznek javaslatok, amelyekkel könnyíthető azoknak a cégeknek a helyzete, amelyeknek nehéz kitermelni az adót.
  • Konkrét példa a hiányosságokra: a startupok. Értékük technikai jellegű, cashflow-juk a sikeres exitig (ha egyáltalán van) nincs, miközben a befektetői tőkebeáramlással a vagyonadó-alapjuk nő – a jogszabály ezt a vendég szerint részletesebben kezelhetné.
  • Történelmi kitekintés: számos európai országban volt vagyonadó, és azokat általában gazdasági okokból, alkotmányossági problémák miatt vezették ki; a vagyonos réteg elvándorlása a fogyasztási és jövedelmi adók révén összességében csökkentheti a bevételeket.
  • Magyarország a vendég szerint sok tekintetben „adóparadicsom": az OECD-n belül a legalacsonyabbak közé tartozik a jövedelmek adózása (a 15%-os SZJA-kulcs nagyon alacsony), a béradózás a világtrendnek megfelelő, a tőkejövedelmek adózása rendkívül alacsony, és van TBSZ is. Kivétel a 27%-os áfa, amelyet a „világ első szegényadójának" szokás nevezni – a vendég szerint a háttérben nem a szegények adóztatása, hanem a jó behajthatóság áll.
  • A nemzetközi adóverseny viszont él: sok ország kínál a vagyonosokat magához édesgető struktúrákat. Ha egy ország bevezet egy rétegnek nem kedvező adót, miközben más ország kedvez, az migrációhoz vezethet.

„Akár még az is elképzelhető, hogy ez a vagyonadó se fog olyan nagyon sok évet megérni." – Dr. Baráti Ákos *

A műsorvezető jelezte, hogy a társadalmi egyeztetés után valószínűleg visszatérnek a témára.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „a 100 milliárd feletti részt 15% adó terheli" – a beszélgetés későbbi kontextusa („másfél százalékos kulcs", „az egy meg a másfél… 50%-kal magasabb kulcs") alapján valószínűleg másfél százalék (1,5%) hangzott el.
  • „ezt kétados súlyal vesszük figyelembe" – a leírt svájci képlet alapján valószínűleg „két-harmados súllyal" (kétharmados) mondta a vendég.
  • „a 15%-os Sziulcs" – a jövedelemadóról szóló mondatban valószínűleg a 15%-os SZJA-kulcsra utalt a vendég.
  • „2020 május 14-i állapot alapján rögzül" – a beszélgetés időzítése (2026. október, „a választások után áprilisban, májusban") alapján 2026. május 14-re utalhat.
  • „3 k 600 milliárdos" – valószínűleg „300–600 milliárdos" bevételi sávról van szó.
  • „92-ben valaki alapított egy céget 3 milliárd" – az alapításkori összeg (millió vagy milliárd) a mondatból nem egyértelmű.
  • „Az ilyen 2500 ellenőrzés. Vagyonos személyeket az 1300-tól nem tudom 20000 ellenőrzés." – a NAV tervezett ellenőrzésszámaira vonatkozó mondat összefolyt, a pontos számok nem rekonstruálhatók.
  • „van egy csontvári" – valószínűleg Csontváry-festményre utal a mondat.
  • „azt nem tudja a NAF" – valószínűleg a NAV-ot jelöli.
  • „nagyon jó előzhetős behajtható adó" – az áfára vonatkozó jellemzés pontos szóhasznalata nem rekonstruálható egyértelműen.
  • „Magyarország a közvédelmi ellentétbe" – értelmezhetetlen töredék a nemzetközi adóversenyre áttérő mondat elején.
  • „jellegi törvénytervezet" – valószínűleg „a jelenlegi törvénytervezet" félrehallása.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Ugye most itt egy állami adóztatást vezetünk be.

[00:00:02]Ott elvileg nem lehet, nem illik, vagy legalábbis lehet, csak az bírságolási kockázattal jár, hogy a vagyonunkat elrejtsük.

[00:00:08]A miniszternök abban teljesen egyértelműen nyilatkozott, hogy ez az adónem, ez nem a üldözött vagy előző rendszerhez vélt vagy valósan köthető vagyonok visszaszerzéséről szól.

[00:00:19]Ez arról szól, hogy akármilyen módon akárki akármilyen vagyont szerezett, aki aki fogalmazunk jó módúbb vagy tehetősebb, az járjon hozzá a köthöz pártálástól volt vélt valós pártálástól függetlenül.

[00:00:31]Nekünk az a becslésünk, hogy ez az 5 milliárd Ft fölötti vagyon, hogy ettől a viszonylag szűk körtől várják a vagyonadóbevételeknek körülbelül a 80%-át, és a maradék 20-at az pedig mondjuk egy 20 talán 25000 családtól.

[00:00:48]Ez a klasszis podcast.

[00:00:50]Jó napot kívánok.

[00:00:50]Köszöntöm önöket.

[00:00:52]Csabai Károly vagyok, az Mfor és a Privát Bankár főszerekesztője, és önök a Klasszis média lapsoport következő podcast adását látják és hallhatják is a podcast felületeinken.

[00:01:02]Arra kérem önöket, hogy ha még nem tették, akkor mindenféleképpen iratkozzanak föl a Klassis Média YouTube csatornájára.

[00:01:08]Ez a csatorna neve is.

[00:01:11]Tehát itt fogják itt tudják megtalálni, ahol ezt a beszélgetést is és a összes többi termékünket is meg tudják nézni, illetve hallgatni.

[00:01:23]A mai adásunk az adja magát, hogy mivel foglalkozik.

[00:01:27]Azt hiszem, amikor most beszélünk, akkor október 8a délelőtt van, és ugye két nappal ezelőtt derült ki az, hogy a kormány végül is milyen vagyonadót képzel el.

[00:01:38]és ezt társadalmi egyeztetésre bocsátotta.

[00:01:43]Ezzel kapcsolatban beszélgetünk most mai vendégünkkel Dr.

[00:01:47]Baráti Ákossal, a Jalsovski ügyvédi Iroda partnerével, nemzetközi adószakértőjével.

[00:01:53]Üdvözlöm a nézőket és hallgatókat.

[00:01:56]Köszönöm a meghívást.

[00:01:57]Szervusz.

[00:01:57]Mivel ismerjük már egymást, tegeződni fogunk, hogyha megengedik önök is.

[00:02:01]Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást.

[00:02:03]Hát ugye itt van előttünk ez a vagyonadóról szóló törvénytervezet, ami társadalmi jegyeztetésre került.

[00:02:10]Gyorsan elmondom, amit mi megtudtuk, amit a miniszterelnök úr ugye bejelentett, hogy 1 milliárd Ft felti nettó vagyont évi 1%, a 100 milliárd feletti részt 15% adó terheli.

[00:02:19]Első alkalommal 2026.

[00:02:25]december 31-i vagyoni állapot alapján 2027.

[00:02:28]augusztus 31-ai bevallási és fizetési határidővel kell majd ezt ugye majd rendezni és a kulcsoknál azonban többet nyomatba, hogy mi számít vagyonnak, hogyan kell értékelni, kik között oszlik el.

[00:02:43]Meg hát én azt javaslom, hogy hogy hát kezdjük azt, hiszem menjünk végig talán az egyes vagyonelemeken.

[00:02:52]Ugye azt még kell tudni, hogy Európában három országban, Svájcban, Spanyolországban és Norvégiában van vagyonadó.

[00:02:58]Ha jól tudom, akkor ezen kívül még Dél-Amerikában, Kolumbiában egy érdekes helyszín ilyen szempontból.

[00:03:07]Hát Ákos, itt tulajdonképpen ilyen van, mert minden vagyonelemre vonatkozik, ha jól tudom.

[00:03:13]Mit mi mik azok az okosságok, amiket meg kéne osztanunk itt a nézőkkel, hallgatókkal?

[00:03:19]Nagyon nehéz téma.

[00:03:19]Most ez azt gondolom, ez egy nagyon forró téma is.

[00:03:21]Szerintem új adónem bevezetését rég rég övezte ekkora sajtó figyelem, meg ekkora érdeklődés, hogy mondjam, az ügyfélkörből is, meg a meg a lakosság szempontjából is.

[00:03:34]Nagyon izgalmas téma.

[00:03:37]Ugye Magyarország egyébként az irodánk minden évben csinál egy felmést, hogy hány adónem van Magyarországon.

[00:03:39]És ez nagyjából ilyen 60 környékén mozog.

[00:03:41]Az elmúlt az elmúlt 10 évben 50 és 70 között ment föl alá.

[00:03:48]Ugye minden évben kerülnek új adónemek bevezetésre, új adó régi adónemek kivezetésre.

[00:03:52]Ugye a a kedvencem, hogy most például kivezették az ebrendészeti hozzájárulást, azt nemte ekkora sajtónyvánosság.

[00:04:02]Ugye általában a különadók azok, amik amik ugye nagyobb holderűek, és ezek ugye meghatározott iparágra épülnek.

[00:04:07]A mostani adónak az a sajátossága, hogy ahogy említetted, ez nem egy nemzetközi szinten nem egy túl népszerű adónem.

[00:04:14]A annyi kiegésztést tennék, hogy az OECD tagországok az ugye valóban négy Kolombia a a nem EU, de OECD tagország, tehát kevés helyen van viszonylag vagyonóztatás, de azzal, hogy ugye részleges elemekre van azért sokkal több helyen, így például ugye Magyarországon is telekadó, ingatlanadó például ugye ezek olyan adónemek, amik ingatlanhoz kapcsolódóanak, az is végülis egy vagyonelem, csak nem a teljes vagyonra van, hanem egy-egy elemre.

[00:04:39]Ezek eddig is ismertek voltak a magyar adórendszerbe.

[00:04:45]Ami egy érdekessége, hogy az újonnan bevezetendő adónak ez ugye már a kormánynak a még a kampány időszakába ez már jelölve volt, hogy ez adó bevezetésre kerül és a kormány tekintetbe úgy néz ki, hogy teljesíteni fogja az igét, mert én szerintem biztos, hogy bevezetésre kerül ez az adónem.

[00:05:02]És ami ugye egy érdekesség, hogy ez nyáron, illetve tavasszal már a kampány után is többször megerősítésre került, hogy lesz.

[00:05:08]És ami ugye most megtörtént kedden a miniszterelnök úrnak a bejelentését követően, hogy egy tényleges jogszabályszövegtervezet került az asztalra.

[00:05:17]Ez abban más, hogy eddig is voltak olyan sarokpontok, amiket amiket biztosra vehettünk.

[00:05:23]Ugye az egyik az nyilván az, hogy az adó lesz, ezt tudtuk.

[00:05:26]A másik az 1%-os kulcsról volt szó végül, ami azt jelenti, hogy az adómérték ekkora lesz.

[00:05:30]Az adólapról fogunk szerintem majd részletesen beszélni, hogy mire is kell az 1%-ot rávetíteni.

[00:05:36]Ebben ugye egy egy nagy nóvum, hogy hogy az elmúlt hetekben volt, fogalmazzunk úgy pletyka, vagy nem hivatalos bejelentési szerintem lehet, hogy több kulcsos lesz az adórendszer.

[00:05:46]És a jelenlegi tervezet valóban egy egy több kulcsos rendszer bevezetését mutatja, amiben a 100 milliárd Ft fölötti vagyon esetén egy más5él százos kulcsról beszélünk.

[00:05:55]Ugye az egy meg a másfél nem tűnik olyan nagyon nagy különbségnek, de ha belegondolunk, hogy ez egy 50%-kal magasabb, nagyobb kulcs, tehát ez egy ö jelentősebb ö terhelésnek tekinthető, az egy dolog, hogy ez valóban ugye viszonylag létszámában mindenképp egy nagyon szűk réteget érint.

[00:06:11]Ugye jelenleg azt tudjuk egyébként, bocsánat még, hogyha nem akarok nagyon előre szaladni, hogy miért 100 milliárd, mikor a miniszterelnök úr a korábbi napokban azt megelőzően 500 milliárdot említett, és aztán utána lement ez 100 milliárdra.

[00:06:28]Ez ez egy nagyon-nagyon nehéz kérdés.

[00:06:30]Ugye alapvetően a jogalkotónak módjában áll, hogy azt határozzon meg, amit amit csak kíván, amit jónak lát.

[00:06:34]Az 500 milliárd az azért lett volna egy nehezebb falat, fogalmazzunk úgy, mert a ugye Magyarországon elvileg állami hivatalos nyilvántartás a vagyonok méretéről nincs.

[00:06:46]Amiből a a mi is, a lakosság is, ahogy mindenképp tájékozódik, vannak ezek a top 100-as listák.

[00:06:53]Ebből van több kiadó készítmű.

[00:06:56]Nekünk is van egy a 100 leggazdagabb.

[00:06:57]Így van.

[00:06:57]Nekem nekem meg is van.

[00:06:57]Nagyon szeretettel tanulmányozom ezt.

[00:06:59]És és itt ugye a a a alapvetően a a különböző értékelési módszerekkel mindenki a rendelkezéssel adó adok alapján összeírja, hogy szerinte, hogy szabadszemmel láthatóan kik azok, akik ebben a listában benne vannak.

[00:07:15]Ez egy azért nagyon nehéz téma, mert ugye mindig látjuk a a top 100-ban vannak érkezők meg távozók.

[00:07:19]A távozó az egyszerűbb, ott valamilyen vagyonvesztés történt, és az érkezők azok ugye néha nem a 99.

[00:07:25]meg 98.

[00:07:25]vagy 100 helyre érkeznek, hanem egyből az 50.

[00:07:28]helyre vagy a 20 helyre, ami valószínűleg azt tételezi fel, hogy ott egy olyan vagyonról volt szó, amit nem 12 hónap alatt rakott össze a személy, mert mondjuk a a századikra bejutni az lehet, hogy a 102 bejutott a századikra, de az 50-ra eljutni az ugye exponenciálisan nő a top 100-nak a a vagyoni helyzete.

[00:07:47]És az, aki mondjuk egy elstartó az első 50-ben az már mutathatja azt, hogy neki val korábban is volt olyan vagyon, amivel esetleg a 100-ba bekerült volna.

[00:07:57]Csak ez a vagyon nem volt látható a publikum számára.

[00:07:59]hogy a legtöbb esetben a vagyonértékelés nyilvános adatokból tudják elvégezni a szakemberek, mondjuk céges beszámolókból, de rengetegszer van olyan, hogy egy céges beszámoló nem mutatja meg egy cég vagyon értékét ö különösen akkor, amikor mondjuk egy nemzetközi cégértékesítést történt amikor lehet, hogy hirtelen világlik ki egy cégérték, amit a könyvekből nem láttunk, de valójában ugye a cég rendkívül értékes, csak egy példát mondjunk a a sokból a magánszámlákra nagyon kicsi rálátása meg a külföldi vagyonokra a a például az újságírók nak és ugye a magántőkalapokat ne felejtsük el.

[00:08:34]Hiába június 1jétől elvileg ugye kutatható vagy látható, hogy hogy kik a tulajdonosai.

[00:08:39]Újságíróként mi továbbra se félhetünk hozzá ezekhez az adatokhoz.

[00:08:44]Így van.

[00:08:44]De mondok én egyszerű példát az érték.

[00:08:46]Ugye az érték is sajn a kisebbségi részvényeseket nem teljesen látni.

[00:08:50]És az, hogy mondjuk egy Zrt-ben mondjuk milyen elsőbbségi részvények vannak, habár ezt a részvénykönyvből ki lehet deríteni, de hogy ez pontosan ki és annak mi az értéke, ezt nagyon nehéz meghatárni.

[00:08:59]Tehát aki azért fogalmazzunk úgy, hogy el akar bújni, vagy nem akarja a teljes vagyonát látszatni, az ezt meg tudja oldani a publikum elől.

[00:09:06]De ugye most itt egy állami adóztatást vezetünk be.

[00:09:11]Ott elvileg nem lehet, nem illik, vagy legalábbis lehet, csak az bírságolási kockázattal jár, hogy a vagyonunkat elrejtsük.

[00:09:16]És az, amikor a meghatározásra kerültek ezek a sávok, az 1 milliárd, az ugye végülis egy kampányígéret volt.

[00:09:23]Tehát erdek volt szó 5 milliárdról meg 1 milliárdról.

[00:09:26]Szerintem eléggé komoly, ahogy én ezt látom, most elég sokat járunk előadásokra, meg van egy nagyon nagy vagyonos ügyfélkörünk, akivel sokathetünk, és abban van egy megállapodás, vagy egy, hogy mondjam, vita, talán így fogalmaznék, hogy az 1 milliárd Ft az sok vagy kevés.

[00:09:42]Tehát ugye ezen is van egy van egy elmélekedés, mert mert persze 1 milliárd Ft egyébként nem kevés pénz, de a legtöbb esetben ugye 1 milliárd Ft az általában nem likid eszközökben van.

[00:09:53]Had segítség.

[00:09:53]A akikkel én beszélek, azok azt mondják, hogy nagyon alacsonyra húzta meg a küszöböt a kormány.

[00:09:58]Igen, igen, igen.

[00:09:59]Tehát olyanok is belekerülnek, akik nem tekinthetők az ő általuk, tehát az új kormány által üldözendő vagyon vagyonosodási rétegnek, hanem hanem egyszerűen gazdálkodnak és és átlépik ezt a küszöböt.

[00:10:12]Ebbe van ebben van egy nagyon komoly félreértés.

[00:10:13]Szerintem ezt egy egy nagyon hogy mondjam híres és közkedvelt gazdasági lapban olvastam egy cikket, és abba is már a a cikkbe volt egy félretés.

[00:10:21]A miniszternök abban teljesen egyértelműen nyilatkozott, hogy ez az adónem, ez nem a üldözött vagy előző rendszerhez vélt vagy valósan köthető vagyonok visszaszerzéséről szól.

[00:10:32]Ez arról szól, hogy akármilyen módon akárki akármilyen vagyont szerezett, aki aki fogalmazunk jó módúbb vagy tehetősebb, az járjon hozzá a köthöz pártálástól volt vélt, valós pártálástól függetlenül.

[00:10:45]Tehát ez ez a ez az adón nem.

[00:10:47]Én én nekem teljesen az a megértésem, ez teljesen független a az állami vagyon visszaszerzési ö tevékenységtől.

[00:10:53]És ebben tiktikai termék.

[00:10:56]Ez alapvetően nem nem.

[00:10:56]Én én nekem én én szerintem egyértelmű abban a a kommunikáció, hogy ez egy általános társadalmi felelősségvállalást kíván meg a a tehetősebb rétegtől.

[00:11:04]És így van.

[00:11:04]Én is úgy látom, hogy abban van egy legalábbis a vagyonos rétegben egy közmegyezés, hogy az 1 milliárd az nem minősül, legalábbis nem szupergazdagnak minősül, hanem az egy az egy az egy középosztálynak inkább a tehetősebb része.

[00:11:19]Mi erre ugye mindig végeztünk ilyen haslőtésszerű kalkulációt, hogy akinek mondjuk van egy közepesen drágább ingatlana, ugye az elmúlt 10 év ingatlan infláció következtében azt mondom, hogy van egy egy viszonylag szép ingatlanom, az ugye már több 100 millió Ftos kategóriájában van, és az nem egy önálló palota, mondjuk a a rózsadobban, hanem egy mondjuk egy szebb budúapesti lakás.

[00:11:43]Az az sajnos mondjuk már 3-400 millió Ftba lehet, és az egy lakás, nem egy egy önálló ház.

[00:11:47]Ugye ehhez mond kettő ilyenje van neki, mer örökölt mond így van.

[00:11:51]Mondjuk örökölt a a nagybácsitól, én mindig azt mondom, hogy örökölt a nagybácsitól egy nyaralót Balatonon.

[00:11:57]Ugye Balaton is volt mondjuk egy komolyabb infláció.

[00:11:58]Az mondjuk még pár 100zá millió.

[00:11:59]Van egy kis megtakarítása a bankban, az mondjuk megint egy egy pár 10 millió, esetleg 100 millió Ft összeg.

[00:12:06]És ugye emellé meg veszünk egy céget, aminek ugye a kalkuláció alapján nem is kell, hogy túl nagy állbevétele saját tőkéje és eredménye legyen.

[00:12:12]Ezeket összerakva ez már az 1 milliárdos vagyon.

[00:12:16]És azért ha ezt így végigmondjuk, ez azért nem a szupergazdag kategória, hanem ez inkább a középosztelnak a krémje, akinek van mondjuk egy két ingatlana meg egy közepesen erős cége.

[00:12:24]És és majd féltés legyen.

[00:12:26]Ez már nagyon tisztességes vagyon és tisztelendő dolog.

[00:12:28]Csak amikor mondjuk azt skálázzuk, hogy kimin minősül szupergazdagnak vagy nagyon tehetősnek, akkor nem biztos, hogy erre a rétegre gondolunk.

[00:12:34]De ebben ugye azért általános vita van a társadalmon.

[00:12:39]Jó, lát lehet, hogy a miniszterelnök úr által ez a szuper gazdag kifejezés, ez ez viszont tényleg politikai termék.

[00:12:45]Tehát ugye a politikus szólt belőle, de inkább arra térnénk ki, hogy ti azt mértétek nagyjából, hogy hogy hány embert hány válal hát inkább azt mondom, nem ez magánszemély, bocsánat, tehát hány magánszemélyt érinthet ez az egész.

[00:12:58]Erről volt is kommunikáció szerint, nem?

[00:13:00]Mi ügyvédként ezt nem értük, de a kommunikáció az volt, hogy hogy körülbelül 1200 1400 család háztartás van, amiből a vagyonadó túlnyomó részét mérik.

[00:13:13]Nekünk az a becslésünk, hogy ez az 5 milliárd Ft fölötti vagyon, ami a a magyar magyar vagyoni struktúrához tudni kell, hogy rendkívül koncentrált.

[00:13:22]És ez ez nem egy magyar sajátosság, ez az országon, ez ez több országban így van, a fejlett társadalmakból a fejletlenekig.

[00:13:29]Ez nem egy magyar sajátosság, de azt lehet mondani, hogy ettől a viszonylag szűk körtől várják a vagyonadóbevételeknek körülbelül a 80%-át.

[00:13:40]Tehát ez egy ez már indikatív.

[00:13:43]És a maradék 20-at az pedig mondjuk egy 20 talán 25000 családtól.

[00:13:45]Ezeket mérjük úgy vagy méri úgy az állam, hogy feltehetően 1 milliárd Ft fölötti vagyonnal rendelkeznek.

[00:13:53]Ugye arról már elég nem azt mondom, hogy sok tanulmányt született, ezt talán túlzás már vizsgálták, hogy hogyan fog ennek a beszedése működni.

[00:14:01]Ö és ugye ez most a kijött törvénytervezet tekintetében egy nagyon izgalmas tétel lesz, hogy melyik lesz ezekből a az 1 milliárdtól mondjuk a a sok 100 milliárdos kategóriáig, akiktől a vagyon tényleg beszhetető lesz.

[00:14:15]És nyilván ez nem egy eljárásogi kérdés, az adóhatóság le tud emelni pénzt, vagy nem, hanem hanem hanem egy vagyonátalakítási kérdés.

[00:14:21]Ugye ezekkel cikkek is foglalkoznak a jogszabály tekintetében.

[00:14:25]És ugye nagyon fontos, hogy nincsen családi összeszámítás a rendszerben, ami azt jelenti, hogy egy egyszerű példával élve, hogyha mondjuk egy vállalkozás alapítója vagyok, és van egy cégem, most a az a az értékelés alapján mondjuk a cégemé ilyen 4 milliárd Ftot, és nincsen semmilyen más vagyon elemem, az azt jelenti, milyen értékelés az szerintem arról majd beszél beszél az egész az így ez ez a ez a nagyon nagy ráké így van.

[00:14:49]Ez ezen szerintem ezen ezen megy a legnagyobb acsarkodás, fogalmazzunk így.

[00:14:54]Az első 1 milliárd az ugye adómentes, tehát az 1 milliárd Ft fölötti résztesz az, ami az adó alapjába beszámító.

[00:15:00]Mondjuk van egy cég, ami az adótörvény szerint értékelésben 4 milliárd Ft-ot ér, akkor ugye 3 milliárd Ft az adó alapomban semmilyen más eszköze nincs.

[00:15:08]Ez valószínűlen, de a példakedvér.

[00:15:11]Akkor ugyanakkor, ha van egy család, van egy családi cég, és azt mondom, hogy benne van a feleségem, és benne van mondjuk két gyermekem, és mindenki részt vesz a családi cégben, és mindenkinek 25%-os tulajdona van, és semmilyen más, hanem csak ugyanaz a családi cég, ami 4 milliárdot ér, az 4 milliárdként fog beszámítani a jellegi törvénytervezet szerint.

[00:15:30]És ezért ugyanabban a tehát ugye nem ugyanaz a modell, de hogy a családi vagyon más szétosztása között ugye fogalmazunk idézzetbe a kisebb vagyonok, és ez most nagyon furán hangzik 4 milliárd Ftnál azok nem azt mondom, hogy mentesíthetők az adózásról, de van olyan családi modell, aki nem fog adót fizetni, van olyan, aki pedig igen.

[00:15:48]Ez nyilván a család létszámától, a a a gazdasági elgondolásoktól ö attól, hogy egyáltalában ki vesz részt egy ilyen családi vagyon működtetésében, ezek ezek fel fognak menni.

[00:15:58]Az nagyon fontos, hogyha valaki ezt hallva, amit most te mondtál, gyorsan 100%-os tulajdonosa egy cégnek, és gyorsan bevonja a feleségét, meg a két gyerekét, akkor ki kell, hogy ábrándítsuk, mert ha jól tudom, akkor ez 2020 május 14-i állapot alapján rögzül, tehát ezt már nem teheti meg.

[00:16:16]Ö am ez egy éves adó lesz, tehát az, hogy minden évben meg kell majd nézni.

[00:16:21]De a mostaninál ez ugye e ez e szerintem nem a ugye a most a májusi rögzítésnél arra gondolsz, hogy a hogy az adóhatóság vizsgálni fogja az adónnyyilvánosságra jöttél után megvalósult ügyletek, hogy hogy indokolt-e indokoltak a azok a a mozgások a cégben, ami végül is május 14-e után megtörténtek.

[00:16:41]Én azt gondolom, hogy izgalmas perek lesznek ebben a kérdésben.

[00:16:46]Azért, mert mert mert valóban ez az adótörvény egyébként egy nagyon jó minőségben megírt adótörvény.

[00:16:50]Azt azt külön jelezném, hogy én attól féltem, hogy a vagyon adótörvünk három oldal lesz.

[00:16:55]Tehát általában a külön adótörvényeink azok elég somásan vannak megírva, akármilyen bonyolult témakörben vannak, sőt nagyon sok nagyon rövid adótörvényünk van.

[00:17:02]Ez ugye egy részletes 30 oldalas sok szabály, sok-sok számítással, egy 25 oldalas indoklással.

[00:17:09]Tehát ez egy ez egy alaposan átgondolt íromány lett.

[00:17:11]De ugye a benne van egy egy külön rész, és szerintem ebből ebből lesz a nagyon sok izgalom meg félreértés akár, hogy van benne egy külrő rész a rendeltetésszerű joggyakorlásra.

[00:17:21]Ez ugye azt jelenti, ezt szerintem egyébként őszintén szó kicsit fenyegető jellegűen lett beleírva ebbe az adótörvényből és általánosan minden adótörvény az adózás rendéről szóló törvényben is benne van, hogy az adózók azok csak a rendeltetéseknek megfelelően használják az adótörvényeket.

[00:17:37]Tehát jogosulatlan adóelőnyöket nem vehetnek igénybe, és olyan ügyleteket, aminek az egyetlen célja az, hogy az adó, az adót megkerüljék, az adóalapjukat csökkentjék.

[00:17:46]Most kicsit ilyen egyszerűben fogalmazok.

[00:17:47]Azokat ugye az adóhatóság átminősíthet és a rendeltetésszerűen, nem rendeltétésszerűen igénybe vett kedvezményeket elveheti.

[00:17:53]De ez ugye minden adótörvényünkre egyébként is vonatkozik.

[00:17:57]Ugye ebbe a törvénybe azért még egyszer le lehet vasalva, hogy mindenkit emlékeztessen arra, hogy az adó alól kibújni nem illendő dolog.

[00:18:06]És valóban az olyan tranzakciókat ugye evileg ez egy nagyon érdekes jogalkotási megoldás, hogyan úgy fogalmazott törvény, hogy am miután az adó az köztudomásúvá vált, hogy lesz, és akkor mondhatjuk, hogy ezt a választások után áprilisban, májusban lett az utána lévő tranzakciókat az adóhatóság vizsgálhatja.

[00:18:23]Ez nekem egy kicsit visszás.

[00:18:25]Egyrészt azért, mert most alkotunk jogszabályt, azok pedig az elmúlt hónapoknak a az ügyletei.

[00:18:31]És azért ez némi kívánni valót hagyhat maga után.

[00:18:34]Mert ugye dönthetett volna úgyis a kormány, végül is nem terjeszti be ezt, mert arra jutnak, hogy nem tudták meg kidolgozni a részleteket.

[00:18:41]Így van.

[00:18:41]Így van.

[00:18:41]Így van.

[00:18:41]Másfelől pedig másfelől pedig mondom, szerintem ez nem ennek az egy adótárgynak a sajátja, hanem általánosságban, hogyha nem rendeltét szenhajtók végére bármilyen tranzakciót, az adóag mindig átminősíthető.

[00:18:51]Az egy dolog, hogy ez a törvény még egyszer ezt rögzíti.

[00:18:53]Ezzel szerintem mondom egy iránymutat az adózóknak.

[00:18:56]Ebből a szempontból az a nagyon fontos, hogy hogy viszont ha én rendeltetésszerűen hajtok végére egy ügyet, akkor azzal nem lehet mit kezdeni.

[00:19:04]És most mondok egy egy példát.

[00:19:07]Januárban, vagy sőt nem januárban, múlt nyáron én vagyok egy egy családi vállalkozásnak az alapító vagyok, és azt gondolom, hogy a részesedésem egy negyedét a fiamra, egy negyedét pedig a lányomra kívánom ajándékozni, de ezzöltünk, nem foglalkoztunk vele.

[00:19:19]Ezt most nyáron megtesszük.

[00:19:21]Akkor vene az rendeltétszerű volt, nem?

[00:19:23]Most nekem kell bizonyítanom egy tudattartamot, hogy múlt nyáron én ezt már terveztem, vagy nem.

[00:19:28]Innentől kezdve most nem alkíthatom át a cégcsoportot kedvem szerint.

[00:19:32]Tehát szerintem ez ez valójában nincs így.

[00:19:34]És és egy cégcsoport viszont szerintem ennek van egy nagyon másik fontos aspektusa, hogyha én azt mondom, egy vagyonellememről ez lehet ingatlan, értékpapír, céges részesedés, bármi, hogy én ezt át vagy műkincs.

[00:19:46]Műkincs így, így, így van.

[00:19:46]Így van.

[00:19:46]Jó sok kép lehet a falon.

[00:19:49]Én ezeket átajándékozom valamelyik családtagomnak.

[00:19:54]Ugye az tulajdonváltozással jár.

[00:19:54]Tehát ha a gyereknek odaadok egy milliárdot, akkor onnantól az a gyereké.

[00:19:58]Én azt nem kérhetem vissza.

[00:20:00]És én mindenkinek azt felhívom a figyelmét, aki abban gondol, hogy na majd én szétdobom a vagyont a család között, hogy on az nem az ő vagyona lesz.

[00:20:07]Tehát lehet, hogy 1% adó alól technikailag mentes majd vitatkozunk azzal, hogy ez rendeltetésszerű vagy nem, de az nem az ő vagyona lesz.

[00:20:13]Tehát hogyha én a vagyonom felét ajándékozom, ez 50%-os adó.

[00:20:17]A férj és feleség az ugye más, mert azért, mert az én nevemen van a cég, az lehet, hogy házastársi közös vagyon, és annak a fele tényleg a feleséget illeti.

[00:20:25]Ez nem egy rendeltetésszerűségi kérdés, ez egy ténykérdés.

[00:20:27]És ez mondjuk házasok vagyunk 10 éve, a céget megalapítottam nyolc éve, akkor a cég fele az egyébként is a házastársi, ha nincs erről a házastársi vagyonjogi megállapodás.

[00:20:38]Igen.

[00:20:38]Hát ugye azt mondták is, hogy egy egy 1,9 milliárdos családi vagyon megfelelő megosztással adómentes maradhat.

[00:20:44]Ö igen, igen.

[00:20:44]Mondom azzal, hogy hogy szerintem hogyha egy ügylet végb megy és egy vagyonzfer megvalósul, az már nem az az adott személynek a tulajdona, ott nehéz rendeltetűszerűséget vizsgálni.

[00:20:56]Hogyha én azt mondom, hogy elándékozok egy vagyonteredit és azonnal kötök egy opciószerzésre, azt 1 Ft-ért visszavásárhatom, ott már ugye rendeltetésszerűségről beszélhetünk, hiszen akkor valójában ez az ület nem valósult meg, mert még mindig a hatalmabban tartom azt az eszközt.

[00:21:10]Ühüm.

[00:21:10]Most itt a az egyes vagyeken, hogyha átmegyünk, akkor számomra kívülálló számára az ingatlan az kevésbé tűnik annyira az ingatlan értékelés bonyolultnak.

[00:21:19]Ugye itt a a törvény tervezett, mert még még még ugye csak tervezett ad is mindenféle fogóckodót, hogy hogyan kell értékelni a 12 hónap alatt megszerzett ingatlant, illetve a korábban megszerzett ingatlant, ami ami számomra, de majd mondan nem így van, ami számomra sokkal bonyolultabb, a céges értékelés.

[00:21:36]Igen, hogy ott együtt ott mi a helyzet?

[00:21:40]Ugye csak csak még előljáróba, hogy ugye mi lesz az adónak a tárgya és erre ugye a magyarországi adóetőségű magánszemélyeknek a világvagyona, és ez is egy nagyon fontos dolog.

[00:21:51]Ugye most beszéljünk egy pillanatot a cégértékelésről, mert a cégeket is betette végül a kormány a vagyon adóztatás alá, de emellett ugye minden más is ingó, ingatlan, külföldön elhelyezett eszközök.

[00:22:03]Tehát sok-sok félreértés kering szerintem most akár tanácsadói körökbe, akár akár internetes komment szekciókba, hogy például azért, mert én most vásárlok külföldön egy ingatlant akár Spanyolországba, akár az emirátusokba, attól az még a vagyonadónak az alapját fogja képezni.

[00:22:20]Ugyanez igaz, hogyha én egy külföldi bankszámlát nyitok és oda átteszem a pénzem, azzal semmit nem oldottam meg.

[00:22:25]Tehát a magyar magánszeméek a világjövedelmük alapján fognak adót, világvagyonuk alapján fognak adót fizetni.

[00:22:30]És akkor a világvagyonnak az egyik eleme, legalábbis a a vagyonos körnek nekünk abszolút ez a tapasztalatunk, sokat foglalkozunk ezzel a személyi körrel.

[00:22:39]A legnagyobb érték általában a családi kosárban az a az a családi cég, a csádi vállalkozás.

[00:22:47]családi vállalkozás alatt ugye sok mindent érthetünk.

[00:22:50]Ez lehet akár egy nagy vállalat is, ami családi irányítás alatt van.

[00:22:53]Lehet egy kisebb cég, lehetnek lehet több tulajdonos is benne, de általában ez szokott az égkő lenni, ami termeli a cashlót, és abból a cashlowból teszünk utána félre értékpapírt, teszünk utána belőle ingatlant.

[00:23:05]És ugye ez az, ami egyébként általában jobb esetben mondjuk hízik.

[00:23:09]Ugye mindig a kedvenc példám, hogy 92-ben valaki alapított egy céget 3 milliárd.

[00:23:13]Ez most már simán lehet, hogy egy 3 milliárdos vállalkozás, vagy még nagyobb.

[00:23:16]Ez a ezt nevezném az általános útnak a vállalkozási körökben, de majd említenék egy speciális példát is.

[00:23:21]Ö és ezzel az a probléma, hogy nem problémának nevezném, hanem adottságnak, hogy vajon mennyi egy cégnek az értéke.

[00:23:31]Sokat foglalkozunk vállalatfelvásárlásokkal is, és azért mindig szokott menni egy szívódás, hogy az alapítónak van egy képe, hogy mennyi az átbevétele, mennyi az eszköz.

[00:23:39]Szerintem ennek a cégértéke 4 milliárd.

[00:23:41]Ja, mondjuk akár egy külföldi, akár egy belöldi bevő, vagy egy tőkebfektető, és akkor elkezdi méricskelni centiméterrel a dolgokat, és azt mondja, szerint ez csak 3 milliárd, és akkor elkezdenek jobb esetben közeledni az álláspontok, de lehet látni, hogy még két függetlenfél is szokat sokat tud szívódni azon, hogy mi egy cégnek az értéke.

[00:23:56]Magyarországon szerintem a vállaltértékeléssel foglalkozó szakemberek száma az pár százra tehető, a vállalkozások száma meg ugye több 100zre.

[00:24:04]Ö most nyilván a nagy vállalatok vagy nagy méretű, nagy értékű vállalatok, amik beleesnek ebbe a kategóriába, az nem a teljes vállalkozói külső, csak egy nagyon-nagyon kisebb szegmense, de valahogy meg kell határozni ennek a cégnek az értékét.

[00:24:16]És alapvetően a a kormány tervezete az ugye ezt az úgynevezett svájci módszert vette át.

[00:24:22]Ez a sváci adójogban ismert értékelési módszer, ami alapvetően mérlegalapú.

[00:24:26]És ennek az az oka, hogy sem az adóhatóságnak sem meg senki másnak nincsen arra kapacitás, hogy felmérje a vállalatoknak az értékét.

[00:24:35]És azért egy egyszerűsítést, egy ökölszabályt kellett bevezetni.

[00:24:39]Ez szerintem jogtechnikailag teljesen elfogadható.

[00:24:40]Ha már a cégérteket beszámítjuk, akkor egy olyan módszert kell bevezetni, ami könnyen ellenőrizhető és könnyen végrehajtható.

[00:24:48]Úgyhogy ilyen szinten érthető volt a kormányzati akarat.

[00:24:50]Az, hogy az értékelési módszer az mennyire helyes, az azon az ugye egy szakmai jogon meg adózáson kívül álló a kérdéskör.

[00:24:57]Ugye alapvetően a a lezárt beszámolóból kell kiindulni elsősorban.

[00:25:03]Ez alapvetően minden vállalatnak van az újan alapított vállalkozások kivételével.

[00:25:06]Ebben meg kell nézni a saját tőkét.

[00:25:12]az egymados súllyal esik a képletben latba, és a saját tőkét ki kell egészíteni adózási vagyonadózási szempontból az úgynevezett rejtett tartalékkal, ami az alulértékelt ingatlanokat, céges részesedéseket, értékpapírokat jelenti 500 millió Ft-os saját tőke felett.

[00:25:26]Tehát a nagy vállalatoknál van még egy plusz, a nagy saját tőkű vállalatoknál van még egy plusz korrekciós tétel, ami megemelheti ezt az elemet.

[00:25:34]És emellett pedig a kormányzat kormány a korábbi kormányzati kommunikációval összhangban az volt a a terv, hogy a jövedelemtermelő képességet felülsúlyozzuk.

[00:25:45]Tehát az, hogy milyen eszközállománya van egy cégnek, az persze fontos, de azt kell megnézni, hogy most ez furcsán hangzik, hogy egyszerűen mondjam mennyire megy jól a cégnek.

[00:25:54]Nyereséges mennyire nyereséges.

[00:25:55]Így van.

[00:25:55]És a nyereségességet alapvetően az adózás utáni eredményt figyeli ez a képlet.

[00:25:58]És ezt fel kell szorozni.

[00:26:01]Ez egy úgy tőkésítési rátárnak nevezik, de hogyha nagyon egyszerűen szeretném mondani, akkor egy ilyen 6,67-es szorzóval kell felszorozni az adózás utáni eredményt, és ezt kétados súlyal vesszük figyelembe a képletnél.

[00:26:13]Nagyon sokat ment a amennyire én tudom a gondolkodás azon, hogy milyen szorzó legyen és mit szorozzunk meg ez iparági szorzó legyen, hogy nézzen ez ki.

[00:26:22]Végül emellett a szám mellett kötöttünk ki.

[00:26:25]Nyilvánvalóan a vállalkozói réteg egy része ezen felhördült, és azt mondta, hogy ha ilyen ázás mellett el tudják adni a célét, akkor vigyék.

[00:26:31]Ugye itt vissza visszamegyünk ahhoz a problémához, hogy ebben nagyon nehéz igazságot tenni.

[00:26:36]Ezen volt is sok gondolkodás.

[00:26:38]Ugye azon kívül, hogy ez egy hosszú és részletes joganyag, ez akár lehetne 300 oldal, mert mondhatnám azt, hogy az agráriparban milyen a nyereségesség, nem tudom, az IT szektorban milyen.

[00:26:48]Tehát ezt aztán a végtelenség lehetne boncolni.

[00:26:51]Nyilván a a az adózási szempontból a kormányzatnak kellett hozni egy döntést, hogy ez hogy nézzen ki és ez lett kiválasztva.

[00:27:00]A említetted a rejtett tartalékokat, ugye három elembről áll itt az értékelés.

[00:27:04]A rejtett tartalékok kinek a felelőssége, hogy hogy az az ne legyenek rejtettek, hanem kijöjjenek az asztalra?

[00:27:11]Tehát a könyvvizsgáló az auditor felelőssége lesz.

[00:27:13]Tehát úgy írhatja alá az a a az éves beszámolót, hogy hogy azt mondja, hogy igen, én még találtam három olyan ingatlant, ami baromira le volt értékelve.

[00:27:21]Ez nagyon nehéz.

[00:27:23]Ez egy nagyon nehéz kérés.

[00:27:23]Ugye alapvetően fogalmazunk az adózó felelősséggel.

[00:27:27]Nagyon fontos, hogy az adózás az önbevallásos lesz.

[00:27:28]A legelső tervek szerint volt egy olyan gondolat, hogy ez nem önbevallásos lesz, hanem az adóhatóság mindenkinek kiad egy javasolt befizetést.

[00:27:37]Egyos munka azért lehetetlen.

[00:27:40]Nem az, hogy lehetetlen, az adóhatóság ennek a ellenőrzése is iszonyatos munka lesz, hogyha valakinél valamit kiszimatolnak, hogy az nem úgy van.

[00:27:47]Igen, igen.

[00:27:47]Ugye egyébként szerintem az adóhatósának van egy alapvetően rálátása azért a nemzeti vagyonokra.

[00:27:54]Ugye szó volt arra, hogy van azért egy szűkebb réteg, akitől várják az adóbevét nagy részét.

[00:27:57]Én arra számítanék a célőket.

[00:27:59]Az az ez egy végignézhető lista.

[00:28:01]Erre is nagyon nagy erőforlást kell alokálni.

[00:28:03]Ugye most a vagyontervezéseket is néznie kell az adóhatóságnak.

[00:28:07]Az ilyen 2500 ellenőrzés.

[00:28:10]Vagyonos személyeket az 1300-tól nem tudom 20000 ellenőrzés.

[00:28:12]Politikusokat nem tudom hány ezer ellenőrzés.

[00:28:15]az általános tendőjuk ott vannak.

[00:28:17]Tehát, hogy mondjam, az adóhatóságban most azért jelentősen meg fog nőni a munkater, úgyhogy eddig sem unatkoztak szerintem.

[00:28:25]És ezért egy új adónem bevezetése az rendkívül erőforrásokat kíván meg az adóhatóság és a kormányzat részéről is.

[00:28:32]Úgyhogy úgyhogy annak a felelőssége, hogy például a rejtett tartalékokat kimutatjuk-e vagy nem, hogy elvileg ki kell mutatni, azt azért jelentsük ki a bizonyos vagyonméret vagy saját tőkeméret fölött.

[00:28:44]az alapvetően az adózónak lesz a felelőssége.

[00:28:48]A másik kérdés az pedig ugye a harmadik láb a nyereség.

[00:28:51]Itt mondhatják azt a cégek, hogy hát nem leszek abban érdekelt, hogy minél magasabb nyereséget mutassak ki, mert akkor ugye több nő a vagyon adóalapom, és akkor többet fogok adózni, hanem a és ezzel viszont mondjuk az a gond viszont, hogy akkor a versenyképesség, a piaci verseny akkor akkor akkor nem lesz olyan hatékony a cég.

[00:29:13]Tehát itt azért elindulhat egy olyan olyan fajta meg ugye ismerjük magyarok vagyunk, tehát a magyarok nagyon furcangos és fortélyos nép.

[00:29:18]Nem lehet ettől tartani, hogy ez ez pont kontraproduktív lesz ez a rendelkezés?

[00:29:26]Lehet ennek egy ilyen aspektusa.

[00:29:28]Nyilvánvalóan a vállalkozónak az az alemi érdeke, hogy a céljük minél értékesebb, minél nyerségesebb legyen, hiszen annál több osztalékot vehetnek ki.

[00:29:35]Ez hogyha esetleg ugye értékesítésre játszanak, akkor minden nagyobb értékelésen tudják értékesíteni a céget.

[00:29:42]Tehát nekik ez az elemi érdekük.

[00:29:42]Ezzel alapvetően nőni fog az adóalapjuk.

[00:29:44]Ez így van.

[00:29:46]De hát ez igaz a jövedelemadókra is, hiszen ha minél több osztékot veszek ki, annál több eszát veszek ki, annál több eszát fizetek, minél nagybab a nyereségem, annál több társasági adót fizetek.

[00:29:55]Tehát szerintem ez nem feltétlenül helyes ez a ez a önmagában ez a gondolkodás.

[00:29:59]Az egy más kérdés, hogy abban az esetben, hogyha a vállalkozásom értékére nekem adót kell fizetnem, mert a magas a saját tőkém, jó a nyereségem, sok eszközöm van, akkor azt az értéket nekem ki kell vennem a cégből.

[00:30:14]Ennek inkább szerintem itt lehet egy kontraproduktív hatása, ami ami ami nem túl szerencsés, hogy hogy mivel, hogy az aktív működő tőke is adóztatás alá kerül a jellegi tervezet szerint, ezért az azt jelenti, hogy a vállalkozásomból ki kellett vannan pénzt, csak azért, hogy adót fizessek.

[00:30:31]És és inkább ez lehet az, aminek egy gazdaság lassító hatása lehet a nap végén.

[00:30:36]Meglátjuk ugye, bocsánat, mondjad.

[00:30:40]Csak annyit akartam mondani, hogy nagyon-nagyon nehéz mérni, mivel ez egy merőben új adó nem ennek a pontos gazdasági hatását.

[00:30:45]És szerintem ezt jól mutatják azok a számok is, hogy mennyi bevételt remél ebből a kormány.

[00:30:48]Ugye az első kommunikáció az egy 3 k 600 milliárdos elég szélessávra meghúzott bevétel volt.

[00:30:55]Ez most ugyanis 150-200 körül tart.

[00:30:59]ami azt jelenti, hogy a kormány is átgondolta ezt, de de valójában, és például szerintem nagyon jó a példa, amit mondtál, a rejtett tartalékok miatt nagyon nehéz mérni azt, hogy mennyi is lesz a bevétel, hiszen még ha rá is láttuk a cégek mérlegére, és áreztem az AI-t, hogy most aztán mondja meg, hogy mennyi a saját őke az összes cégnek Magyarországon.

[00:31:16]Ezt lehet, hogy gyorsan meg tudná nekünk mondani az állami nyilvántartásokból, de azt nem fogja tudni megmondani, hogy mennyi aló értékelt eszköz van benne.

[00:31:23]Még mielőtt áttérnénk, mert a nyeleséggel kapcsolatban meg az egész az adó kifizetéssel kapcsolatban lenne kérdésem, de hogy hogy itt vannak a műkincsek, azoknak az értékelése az mennyiben lesz könnyű, mondjuk kivel értékeltetik föl, kit fogadnak el.

[00:31:42]Most a hallottunk az utóbbi évben hamisítványokat is, de hát mondjuk ez egy másik kategória, az azt elég gyorsan szerintem meg lehet állapítani.

[00:31:49]De hogy itt mi a helyzet?

[00:31:53]Ez ez egy ez is egy lehetetlen téma.

[00:31:53]És a műkincs azért lehetetlen téma sok tekintetben, mert arra is csak nagyon mérséklet rálátása van az állami adóhatóságnak.

[00:32:02]Most ez nem azt jelenti, hogy azért, mert nem mondtam el, hogy a falamon van egy csontvári, attól azt nem kell bevallanom.

[00:32:07]Ö ugye amit a aminek szerintem az állami nyilvántartásokban szerepelt, az az a jegyzékkel vett műkincsek, illetve amik biztosítva vannak, de ezen tud az állam valami olyan ellenőrzést csinálni, hogy tudja, hogy valakinek van-e műkincse.

[00:32:18]És a műkincs értékelésnél például a biztosítás az egy egész jó kiinduló alap.

[00:32:23]Lehát szerintem azok a műgyűjtők, akiknek jelentős mennyiségű, minőségű különböző eszköz van a birtokukban, ott azért esetek többségében van egy biztosítás, és a biztosító biztos, hogy értékelt.

[00:32:34]Ez például lehet egy kiindulási alap.

[00:32:36]A probléma az, van pár műkincsel rendelkező ügyfelünk, a probléma az szerintem a komoly magángyűjteményeknél lehet, és a komoly alatt nem azt értem, hogy van egy-két széptétel, hanem a több 1000er darabos.

[00:32:49]Van olyan ügyfél, aki szerintem nem is tudja pontosan, hány műkincse van.

[00:32:51]Most ezt nem úgy mondom, hogy szegény, akkor most ezt meg kell nézni, de valójában az az igazság, hogy igen.

[00:32:55]És mondjuk egy több 1zer darabos műkincset értékelni, úgyhogy nyilván egy gyűjteménynek más értéke van, hogyha az több tagból áll, mint egyesével a a a tételek.

[00:33:03]Ö ez szerintem nagyon komoly kihívást jelenthet ugyanabból az okból, hogy szerintem ennyi műkincsértékelőtelán nincs is az országban.

[00:33:13]Szóval, szóval ez is komoly kihívás.

[00:33:13]Ezt persze azzal, hogy hogy biztos vagyok benne, hogy sokan úgy lesznek azzal, hogy na azt nem tudja a NAF, hogy mi van a falamon, akkor azt nem hallom be.

[00:33:20]Ugye nyilván ez nem meg nem a jogszabályal nincs összhangban egy ilyen hozzáállás.

[00:33:27]Ugye október elején beszélgettünk és december 31-e azért nagyon-nagyon közel van.

[00:33:33]és a társadalmi egyeztetés az nem tudjuk, hogy mennyi ideig fog tartani.

[00:33:37]Azért nem hiszem, hogy olyan hosszú hetekig, tehát az elég hamar le fogják nem nem tudom, lehet, hogy meg van határozva, hogy hogy hány napig lehet jelentkezni, azért remélem, hogy nem holnap éjfélig, de de hogy hogy aki megvárja azt, hogy jó, hát akkor egyeztetés, majd meglátjuk, hogy mi lesz ebből, és utána kezdi el értékeltetni a vagyontárgyait, azt gondolom nem cselekszik helyesen.

[00:33:57]Tehát már lehet, hogy már most el kéne kezdeni, vagy már el kellett volna kezdeni az első ilyen nyilatkozat után is ezzel.

[00:34:06]Igen.

[00:34:06]Én úgy tudom, hogy két hét van a társadalmi egyeztetésre, ugye az adó bevezetés az legalább 30 napot igényel.

[00:34:13]És a legjobb tudomásom szerint a a kormányzat december 15-ében már hatályosan szeretnél látni ezt a jogszabályt.

[00:34:21]Ez valóban rendkívül rövid idő.

[00:34:21]Én azt nem mondanám, hogy a felkészülési idő feltétlenül rövid volt, mert azt már lehetett tudni, hogy jön ez az adó nem.

[00:34:28]mindig meglepődtem azon, hogy 25 őszén Igen, akkor volt az első é í ugye akkor azért még nagyon kérdéses volt, de mindenesetre tavasszal már lehetett tudni, hogy ez lesz az egészen biztos.

[00:34:36]És és mi nyáron nagyon sok ügyféltalálkozót szerveztünk, és minden ügyfélnek jeleztünk, hogy erre kezdjen el felkészülni.

[00:34:44]Ami két részből áll szerintem, és ezt mindenkinek javaslod elvégezni, aki úgy érzi, hogy közzel áll ehhez az értékhatárhoz.

[00:34:51]Az első az az, hogy fel kell mérni a saját vagyonokat.

[00:34:53]Ö.

[00:34:53]Egyrészt kell egy az kockás papír, és fölíni rá, hogy X banknál vezetett értékpapírszámla, Y banknál vezetett mondjuk pénzforgalmi számla, értékpapírok, pénzeszközök a legegyszerűbeknek van egy fontos vagy nap na nap na napraett értéke.

[00:35:07]Erre az adóhatóság is rá, tehát érdemes ebben őszintének lenni.

[00:35:11]A december 31-e állapot lesz majd irányadó, tehát addig a részvény árfolyam elmoz, akkor a billegőknek azért lesz ott egy kis gondolkodása ezen.

[00:35:20]Második az ingatlanok.

[00:35:22]Nyilván erre is tökéletesen ráállt az adóhatóság, hiszen a földhi nyilvántartásban egyértelműen benne van, hogy milyen magánszemélynek hány helyrajzi szám van a tulajdonában.

[00:35:33]Ingatlanoskal kapcsolódó jogok ugyanez.

[00:35:35]Nem szabad elfelejteni, hogy egy haszonet jog is például vagyonértékkel bír és a vagyonadóalban beszámít.

[00:35:39]Ez egy nagyon fontos dolog és erre ugye van egy külön számítási módszer.

[00:35:45]És ugye a legnehezebb témakör a a a cégérték.

[00:35:49]A cégértéken meg itt van ez a ez a számítási módszer.

[00:35:51]Ög mindenféle több éves átlagot is figyelembe kell venni, vannak kedvezmények.

[00:35:58]Nem, ez nem lesz egy annyira könnyű feladat, ide szerintem adótanácsadó, ügyvéd hát könyvelő esetleg szükséges, hogy kiszámítsuk ezt az értéket.

[00:36:05]Ugye ezt nyilván össze kell adni.

[00:36:07]Házastársi vagyonokat át kell számítani.

[00:36:09]Akkor most pontosan oké, hogy az én nevemen van, de akkor az kié, oké, hogy a feleség nevén van, de abból mennyi az enyém, satöbbi.

[00:36:16]Tehát ezeket át kell részletesen gondolni.

[00:36:20]és és akkor a becsés alapján megnézni, hogy hol tartunk.

[00:36:24]Annyi azért lesz eredetileg az volt a várakozás, hogy jövő év elején ebben már szeretne bevételt a a kormányzat és és szerencsére erről letettek, ugye augusztus 31.

[00:36:34]lesz a bevallási és és befizetési előtte is lehet, 31-ig mindenképp meg kell tenni.

[00:36:39]És ugye önbevallás, tehát az, hogyha én kiszámolom, hogy nekem 1 milliárd 200 millió van, és nem adom be az adóbevallást, azzal ugye megszegem az adótörvényeket, nem szerencsés.

[00:36:50]És augusztus 31 pedig ugye cashfow szempontból, tehát tehát pénz pénzügyti szempontból is fel kell arra készülnem, hogy ezt a vagyont befizessem.

[00:36:57]Ugye van egy ilyen ellenérzés a a vagyonos réteg iránt, de mondjuk a és a kedvenc példám az mondjuk Elon Musk, akinek mondjuk van 1000 milliárd dollárja.

[00:37:09]hogyha abból neki be kéne fizetni 1%-ot, habár azt mondjuk, hogy ő a világ leggyonosabb ember, valószínűleg ennyi készpénzállmánnyal nem rendelkezik, hiszen ez tőzsdei részvényekben van, és hogyha holnap mondjuk megpróbálna eladni a a SpaceX-nek a nagy részét, akkor esetleg még a tőzsdefeludyát is megkérdezni, hogy ő manipulálja-e az árakat.

[00:37:27]Most nyilván Magyarországon ez viszonylag limitált, aki akinek a vagyon ennyire koncentrált, mondjuk nyilvánosan kereskedett értékpapírokba.

[00:37:35]De de még a legvyenosabb rétegnél is szerintem komoly feladatot jelenthet ennek a megfelelő pénzállománynak az előteremtése.

[00:37:44]Na, ezt akartam kérdezni, hogy hogy ez a minden adózási határidőtől eltérő határidő ez az augusztus 31-es lehet, hogy az az annak a magyarázata, hogy nyolc hónapot adnak tulajdonképpen arra, hogy kezdjék el értékesíteni, de ennek a gazdasági hatása azért, ha belegondolunk, akkor akkor nagyon negatív is lehet.

[00:38:02]Tehát hogyha a nagyonosok elkezdik a cég cégeiket eladogatni, illetve abból adogatni, azt áron alul is meg te áron alul.

[00:38:12]Hát hogyha ha én lennék az, aki tudom jól, hogyha te rá vagy szorulva vagy elasd, akkor elkezdenék alkudni és azt mondám, hogy én megveszem, de 30% diszkonttal.

[00:38:20]Tehát ilyen szempontból egy ilyen eredeti tőkecsoportosításra is sor kerülhet itt végül is a a társadalomon belül.

[00:38:28]szélsőséges esetben.

[00:38:28]Én azt nem gondolom, hogy a a családi cégek esetében, vagy a ilyen privát kibocsátású Kft-k, Zrt.

[00:38:40]Egyszerűen a piac sem úgy néz ki, másfel ezeknek az értékesítése bonyolult és nagyon lassú folyamat.

[00:38:44]Aki cég értékesítésre szeretne felkészülni, az számít, hogy ez minimum egy év, de inkább kettő-három.

[00:38:49]Persze egy ilyen distressz szél alapon lehet, hogy gyorsabban elmegy, de azon erős lesz a a diszkont.

[00:38:55]Én inkább arra gondolok, hogy ugye esetleg az értékpapírállományokat kell felbontani, ugye TBS-eket lehet, hogy fel kell bontani, az az kellemetlen adóhatás, vagy az adóelvesztésével jár.

[00:39:08]Az ingatlanpiacon gondolnám azt, hogy leszhetnek lehet egy nagyobb kiöntés esetleg pont azért, mert hogyha több jelentős nagyrértékű ingatlanom van, az ugye mind beleszámít a kalapba, azzal kellhet valamit csinálni.

[00:39:18]Tehát az ingatlanszektorban inkább látok egy ilyet, mint a a cégeknél, illetve az, hogy a cégekből ki kell vonni majd forrást, és akkor az osztályok jelentősét azt azt az azt biztos, hogy föl kell vennem akkor is, eddig mondjuk nem volt er is az osztályékpolitikán, mert a szükség lesz a kes az adófizetéshez.

[00:39:37]A beszélgetésünk végén arra kérlek, hogy összességében mondd el a véleményedet, hogy összességében milyennek értékeled ezt a vagyon adó egyelőre még csak tervezetet, de hát valószínűleg ez meg fog valósulni.

[00:39:47]Vannak-e benne olyan hiányosságok, esetleg negatívumok, amiket attól tartasz, hogy hogy esetleg a a magyar fifika alapján megpróbálják azokat kihasználni, vagy ez vagy úgy jó, ahogy van, és és ehhez kell alkalmazkodni?

[00:40:04]Ö ahogy említettem, szerintem ez egy nagyon jól megért jogszabály, részletes, so mindenre gondol, abszolút figyelembe veszi például a vagyonkezeléseket, a magánszemélyeket, a az esetleges külföldre költözést.

[00:40:17]Ugye sokan attól féltek, hogy a vagyonos réteg nagy mennyiségben külföldre fog költözni.

[00:40:23]Ezek a külföldi példák, ezek voltak.

[00:40:25]Ugye ezt a törvényt megpróbálja kezelni.

[00:40:27]Tehát sok tehát akkor nem kell attól tartani, hogy itt ilyen vagyon kiáramlás, kimenekítés történik.

[00:40:32]ezzel ezzel a világvagyon adózással tulajdonképpen Igen.

[00:40:36]Én azért attól tartanék, mert pont ahogy említetted, hogy a magyar fifika az nem a magyar népszellem nem szeret adót fizetni, és mint ahogy sokan nem szólnak azért, hogyha egy kakaós csigálra nem kapnak számlát vagy blokkot.

[00:40:49]Úgy szerintem a vagyonosabb réteg sem örül feltétlenül annak, hogy hogy egy nettó vagyonra kiszedett, kivetett adót kell fizetnie.

[00:40:58]Tehát én azért el tudom képzelni, hogy hogy lesznek mozgások.

[00:41:02]A a ugyanakkor egy adósa sem igazságos, ezt lássuk be.

[00:41:07]Az az nem egy kellemes dolog adót fizetni.

[00:41:09]Az aki az adót fizet, az mindig úgy fogja érezni, hogy miért pont neki kell az adót fizetnie.

[00:41:12]Főleg, hogyha egy speciális adóterherről van szó.

[00:41:14]Én én próbálnám ezt inkább ilyen gazdasági, közgazdasági szempontból megfogni.

[00:41:18]És ott szerintem a cégértékelések az a rész, ami most nem azt mondani a legigazságtalanabb, mert mondom ebben nem lehet igazságot tenni, de ami a legnehezebben megfogható.

[00:41:27]Nyilván az adótörvény maga mondján ezt megfogta, vagy megpróbálta megfogni.

[00:41:30]Én azt gondolom, hogy az lenne az a rész, ahol még lehetne polírozni a rendszert.

[00:41:36]Szerintem biztos, hogy lesznek javaslatok e tekintetben a következő hetekben, amiket remélhetőleg figyelembe fog venni a a kormányzat, és azzal talán könnyít azoknak a cégeknek a sorsán, akiknek tényleg esetleg nehéz kitermelnie a a egy-egy vadonadót.

[00:41:53]Mondok egy példát, a ami szerintem egy nagyon fontos ágazat a mai Magyarországon is, és erősíteni kell, azok például a startupok.

[00:41:59]És a startupok világa az azért nagyon nehéz, mert amikor egy startup megszületik és akkor nem lehet tudni, hogy abból lesz-e pénz vagy nem.

[00:42:07]Tehát ennek az értéke merőben technikai jellegű.

[00:42:08]És ugye amikor oda például befektetőket keresünk, akkor akkor azok folyamatosan pénzt tesznek be.

[00:42:15]Ugye az alapító általában az ötlettel és a kemény munkájával szolgál, míg a pénzügyi befektetők pénzt tesznek be, és a tőke beáramlással ugye egy vagyonol adóalap nőhet.

[00:42:25]És ezekből a cégekből általában cashfow nem születik, tehát ezek alapján nem fogunk tudni adót fizetni a cégtulajdonosok.

[00:42:34]Nem nem fognak tudni adót fizetni a cégtulajdonosok, mivel vagy nincs belőle cashfoljuk egészen egy sikeres exitig, ami lehet, hogy 5 n 10 év múlva van, sőt lehet, hogy nem is lesz sikeres, mert ugye a startupok egy jelentős része azért nem sikeres a nap végén.

[00:42:45]Innentől kezdve viszont addig ők azért még a vagyonadó alapjai vannak.

[00:42:49]Ezt például szerintem részletesebben kezelhetné a jogszabály, de mondom, ez egy olyan dolog, hogy másik 100 példát is biztos mindenki tud hozni a saját iparágára tekintettel.

[00:43:00]Nem egy könnyű dolog egy új adó nem bevezetése.

[00:43:03]Én azt gondolom, hogy a jogalkotó megtesz, amit tud.

[00:43:07]Az nem erre teremtő példa, hogy azért számos országban, európai országban volt vagyonadó, és egy idő után ilyen-olyan okokból alkotmányossági problémák miatt és egyéb szempontok miatt azokat kivezették.

[00:43:20]általában gazdasági okokból vezették ki.

[00:43:23]Ugye a pont ahogy említetted, ugye ez vezethet ahhoz, hogy vagyonos réteg elvándorol, ami összességében adóbevétel csökkenéshez vezethet, hiszen akkor a fogyasztási adók és a jövedelmi adók ebből a egyébként fizetőképes tömegből nem itt fognak befizetésre kerülni.

[00:43:36]És ezzel kapcsolatban az igazi probléma az az, hogy van egy olyan dolog, hogy nemzetközi adóverseny.

[00:43:43]Magyarország a közvédelmi ellentétbe, azért mondjunk pár jó pontot mindenképp, az egy adóparadicsom sok tekintetben.

[00:43:49]Az OECD-ben a legalacsonyabb a taókulcsunk a a jövedelmeken, hogy a 15%-os Sziulcs nagyon alacsony.

[00:43:57]A bérádoz a béradózás az általános világterendnek megfelelő, de például a tőkeemek adózása rendkívül alacsony.

[00:44:04]Van egy TBS-ünk, tehát sok tekintetben ez egy nagyon paradicsomi ország.

[00:44:10]És hát kivéve a 27%-os áf 27%-os áfa az világ első szegények adójának szokták nevezni ugye ebögött ugye mögött nem az van hogy a szegényeket szeretné a kormány adóztatni hanem az van hogy ez egy nagyon jó előzhetős behajtható adó nem de hát rajtuk csattan mondjuk de rajtuk csattan zárójel bezárva ez így van hogy ott a a az adózási kosár magasabb ez így van a ami viszont egy ténykérdés hogy a nemzetközi adóversenyben sok ország kínál olyan adózási struktúrát amivel a vagyonos személyek et magához próbálja édesgetni.

[00:44:39]És egy olyan világversenyben, ahol ugye valamelyik ország bevezet egy adót, ami nem kedvez egy rétegnek, más meg olyat vezet be, ami meg kedvez neki, az egy migrációhoz vezethet, ami a napvégén nagyon nem szerencsés.

[00:44:52]Tehát akár akár még az is elképzelhető, hogy ez a vagyonodó se fog olyan nagyon sok évet megérni.

[00:44:57]Ezt ez egy nagyon érdekes kérdés.

[00:44:57]Ugye ez egy ez egy ez egy döntéskérdés, hogy hogy ki hogyan szeretné az adóbevételeit megnövelni.

[00:45:04]Az, hogy egy ország mondjuk azt mondja, hogy ő azzal próbál adóbevételt növelni, hogy külföldi vagyonosokat odaédesget.

[00:45:08]Ez is egy érdekes politikai döntés.

[00:45:11]Ugye ezt utólag fogjuk fogjuk meglátni.

[00:45:13]Az tény, hogy a vagyonadó törvényünk az megpróbálja azt kezelni, hogy a az elvándorlással a magyar vagyonos réteg hiába vált mondjuk illetőséget, azzal korlátozottan tud csak kibújni a vagyonadóztatás ahhoz.

[00:45:27]Jó, hát majd meglátjuk.

[00:45:27]Most ugye a társadalmi egyeztetés után talán vissza fogunk térni erre a témára.

[00:45:32]Úgyhogy köszönöm szépen, hogy itt voltál.

[00:45:34]Önök az elmúlt percekben, illetve közel egy órában Dr.

[00:45:39]Baráti Ákost, a Jarsovski ügyvédi iroda partnerét, nemzetközi adószakértőjét.

[00:45:45]Hallhatták és láthatták is a YouTube felületünkön.

[00:45:47]Arra kérem önöket, hogy ha még nem tették, akkor mindenféleképpen iratkozzanak föl a Klasszis média YouTube csatornájára.

[00:45:54]Köszönjük önöknek a figyelmet.

[00:45:56]A további szép napot, viszontlátásra, viszonth hallásra.

[00:46:02]Ez a Klassis Podcast.