Klasszis Média 1:00:38

Mennyit hozhat a vagyonadó az államnak? Klasszis Klub Live Oszkó Péterrel

gazdaságoszkó pétervagyonadógazdaságpolitikatőzsdeközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Független
Mennyit hozhat a vagyonadó az államnak? Klasszis Klub Live Oszkó Péterrel
tl;dr
  • Adás: Klasszis Klub Live 106. – vendég Oszkó Péter (ex-pénzügyminiszter, O3 Partners vezérigazgató), beszélgetőtárs Csabai Károly; témák: a Tisza-kormány fél éve, vagyonadó, majd az O3 tőzsdei tervei.
  • Kormányértékelés: a költségvetési-pénzügyi területen „példás" teljesítményt lát (uniós források megmentése, hiánypálya, euró-ígéret), az oktatásban és egészségügyben viszont még csak tervezés zajlik – ott értékelés nem lehetséges.
  • Feszültség: az elszámoltatás és a dinamikus haladás ellentétes irányú folyamatok; a vállalati kivárás oka nem jogbizonytalanság, hanem a hiányzó 2027-es költségvetés és konszolidációs pálya.
  • Árstop: kategorikusan elutasítja, mert nem céloz és a kis szereplőket kivérezteti; a rezsicsökkentést „jól paraméterezhető" eszköznek látja, a dízelártámogatást kísérletnek értékeli.
  • Vagyonadó: elvileg támogatja – az adórendszer a fogyasztást túladózza, a vagyongyarapodást kevésbé; a vitának nem a létéről, hanem a jó kivitelezésről kellene szólnia.
  • Tőkepiaci érvelés: a lakossági megtakarítás (GDP 110%-a) mindössze 3%-a megy részvénybe; a vagyonadó épp azt kényszerítené ki, hogy a nem termelő vagyon befektetővé váljon.
  • Javaslatai: a startup-alapítók likviditási problémáját kezelni kell, a hitelfelvételre kényszerítő „vadhajtásokat" vágni le, a TBS-ről eladott részvény után fizetett vagyonadó ne sértsen tartási szabályt.
  • O3 Partners: magántőkealap-kezelők felvásárlásával konszolidál (román, finn, bécsi cégek, ~4 millió euró), nyilvános kibocsátást tervez november közepére, célja a piaci érték megduplázása; jelenleg 6700 részvényes, ~10% osztalékhozam.
  • Magántőkepiac: az uniós/állami pénzek 2010 körül eltorzították a szektort; a 2026-os kormányváltás után piacosodást vár, a zöld energia- és impact-befektetések felé nyitnak.
  • „Egy vagyonadó pont azt kellene, hogy eredményezze, hogy a döglött, nem befektetett, hozamot nem termelő vagyon végre visszavándorol." – Oszkó Péter

Részletes összefoglaló megjelenítése

A műsor és a szereplők

A Klasszis Klub Live 106., hatodik évfolyamába tartozó adásának vendége Oszkó Péter, a Bajnai-kormány 2009–2010 közötti pénzügyminisztere, illetve az O3 Partners (korábbi nevén OXO Technologies Holding) alapító vezérigazgatója. A beszélgetést Csabai Károly, az Mfor és a Privát Bankár főszerkesztője vezette. A műsor két nagy blokkra épült: egy makroszintű részre (a Tisza-kormány féléves tevékenységének értékelése, gazdaságpolitika, a tervezett vagyonadó) és egy mikroszintű részre (az O3 Partners tőzsdei tervei) – a vendég szerint a két téma között bőven lesz kapcsolódási pont.

A Tisza-kormány fél éve: frontsebészet a költségvetésben, tervezés a többi területen

A kormány május 12-én alakult, így a beszélgetés napján (október 14.) épp fél éve hivatalos. Oszkó értékelése szerint a pénzügyi-költségvetési kormányzás területén a kormány kifejezetten jól dolgozik:

„Én azt gondolom, hogy ott példás teljesítményt nyújt a Tisza-kormány. Ráadásul ez a legsürgetőbb és ez a legégetőbb." – Oszkó Péter *

Ezeken a területeken – Oszkó szerint – gyors, operatív munka folyik, ami részben szükségszerű: a Bajnai Gordon kezdeményezésére született „Frontsebészet" című könyv logikája idéződik fel, amely szerint a fronton nincs húszórás tervezés, hanem gyorsan kell látni a problémát:

„Amikor a fronton van az ember, és éppen valamilyen sérülést gyógyítani kell, akkor nincs 20 órás tervezés, hanem odamegy és vág." – Oszkó Péter *

Ezzel a sebességgel tudott – a vendég szavaival – a kormány megmenteni uniós forrásokat, esélyt teremteni a hiánypálya beállítására, és hiteles maradni az euró-bevezetés ígérete. Ezzel szemben a legtöbb egyéb szakpolitikai területen (oktatás, egészségügy) a „totális leállás és újraindítás" módszere látszik: minden minisztériumban folyik a múlt kitakarítása, és inkább tervezés zajlik, mint intenzív operatív munka. Ezért ezekről a területekről Oszkó szerint még nem lehet értékelést adni – fél év alatt nem áll fel új oktatási rendszer, nem reformálódik meg az egészségügy.

A legnagyobb dilemma szerinte az, hogy a múlt kitakarítása és a dinamikus előrehaladás nem egy irányba mutató folyamatok: amíg a politika az elszámoltatással foglalkozik, sok mindenhez nem tud hozzányúlni. Rámutatott egy belső feszültségre is: egyrészt azt várjuk a kormánytól, hogy ne szóljon bele a gazdaság működésébe, ne legyenek „jó és rossz cégek" politikai szempontrendszer szerint; másrészt viszont az elszámoltatás pont azt a feladatot rója a politikára, hogy minősítse, kik azok, akik a múltjuk miatt nem azonos feltételekkel vehetnek részt a jövőben. Oszkó reméli, hogy ez előbb-utóbb nem politikai minősítés lesz, hanem a megfelelő hatóságok lefolytatott eljárásai alapján ítélnek. Emiatt a cégek magatartásán is látszik az átállás: a 10 éves tervezés helyett még mindig kivárás van, mert új törvények születnek, átalakul az adórendszer, és váratunk az új költségvetési törvényre.

Vállalati hangulat, nemzetközi befektetők, kormányzati támogatottság

A friss VOSZ-barométer harmadik negyedéves adata valamivel gyengébb lett a másodikénál; a lényegi megállapítás az, hogy a KKV-k nem látják, mit akar a gazdaságpolitika. Oszkó hangsúlyozta: ez nem az Orbán-korszakbeli jogbizonytalanság (az, hogy milyen szabályozói környezetben élnek), hanem az, hogy nem tudni, hogyan alakul a támogatáspolitika: nincs 2027-es költségvetés, nem látszik a konszolidációs pálya, és nem tudni, melyik szakpolitika hol lesz aktív támogató. A 7,5%-os hiányról 3%-ra lejönni nem egyszerű, és sok kiadáscsökkentéssel jár. A vendég szerint a visszafogott vállalkozói bizalom tehát nem annak tudható be, hogy a Tisza is „minden héten mást mondana", hanem egyszerűen még nem látszik a tervezhető tartóspálya – ő bízik benne, hogy évvégéig látható lesz (2027-es költségvetés részletei, 2030-ig tartó előrejelzés, adórendszer).

A nemzetközi befektetők felől április óta „nagyon általános bizakodó hangulat" tapasztalható: Magyarország országként befektethetővé vált, érdemes magyar állampapírt venni, magyar kockázatot vállalni – a forint és az állampapírok vonzóak, a konkrét vállalati befektetésekben viszont még kivárás van.

A Tisza támogatottságáról Oszkó úgy foglalt állást, hogy egy 16 éves kurzus utáni átállásnál a fél év még bőven a türelmi időn belül van; a néhány százalékpontos ingadozás természetes, és a támogatottság csökkenését természetesnek kellene venni – részben azért, mert az a Fidesz elutasítottságából is fakadt, és a Tisza választói bázisa szerinte heterogén, széttartó érdekekkel „összetartozhatatlan" közösség. Rámutatott: a kritikus, társadalmi kompromisszumokat igénylő intézkedéseket épp a választás utáni időszakban, amikor a kormánynak óriási a politikai mozgástere, kell meghozni – akkor kellene csak azzal foglalkozni, hogy az intézkedés hasznos-e az országnak, nem azzal, hogy népszerű-e.

Árstop, rezsicsökkentés, dízelártámogatás

A műsorvezető felvetette: sokan kérdezik, miért maradt bent az árstop, és mi a vélemény a jóval nagyobb falatról, a rezsicsökkentésről – szerinte mindkettő „politikai termék". Oszkó két dolgot választott szét: a rászorult, kiszolgáltatott emberek támogatása az állam feladata, és az elviselhetetlen energiaár-növekedés valamilyen kompenzálása indokolt. A rezsicsökkentéssel szemben az alapvető kifogása, hogy nem céloz pontosan – a gazdagok ugyanúgy megkapják, mint a rászorultak –, de ezt az eszközt lehet „jól csinálni", jobban paraméterezni.

Az árstoppal szemben viszont kategorikus:

„Az árstop nem tud odacélozni, ahova kell. Azt szükségszerűen mindig mindenki megkapja." – Oszkó Péter *

Szerinte az árstop torzítja a versenyt: a nagyobb tartalékokkal, tőkeerővel bíró nagyvállalatoknak elviselhetőbbé teszi a helyzetet, a kisebb szereplőket viszont gyorsan kivérezteti – nem véletlenül zártak be kis kereskedelmi egységek –, és hosszú távon fenntartva nagyon rosszat tesz a piacnak. A műsorvezető megjegyezte: szakmai szövetségek, érintettek, elemzők és gazdasági újságírók mind azt mondják, ez rossz, mégis bent maradt, pedig szerinte „történelmi pillanat" lett volna kivezetni – ahogy a védett üzemanyagárakat kivezették.

A dízelártámogatásról Oszkó árnyaltabban beszélt: apró tételről van szó, és bár sok kritika megfogalmazható ellene, „legalább egy kísérlet volt valami másra" – a Tisza nem zárkózott bele abba, hogy a Fideszétől eltérő megoldást ne merészeljen. A műsorvezető felhozta, hogy Magyar Péter a szavazásnál a felzúdulás láttán – a Tiszát támogató szakértők ellenkezését is látva – végül nem nyomott gombot; Oszkó szerint a képviselők valószínűleg lendületből, előzetes viták alapján szavaztak. A lényeg szerinte az, hogy el kell engedni azt a reflexet, hogy ha nem úgy csinálunk valamit, mint a Fidesz, akkor a Fidesz visszaerősödik:

„Ne az legyen a gazdaságpolitika legfontosabb alakító ereje, hogy mit hazudott a Tisza a Fideszről, vagy mit hazudott a Tiszáról a Fidesz a kampányban." – Oszkó Péter *

Megjegyezte azt is, hogy az elemzők őszinte véleménynyilvánítása – hogy senkinek ne kelljen semmitől tartania – a jól működő demokrácia és piacgazdaság része.

A vagyonadó: elvi álláspont

A vagyonadó-tervezet részletei ismertek, a végleges javaslat viszont még nem – az társadalmi egyeztetés alatt van. A műsorvezető kíváncsi, hogy 16 év után valós egyeztetés lesz-e, vagy formalitás; Oszkó elmondta, napi 10 telefont kap panaszokkal és javaslatokkal, és mindenkinek azt üzeni: a javaslatokat a társadalmi egyeztetés keretében nyújtsák be. Saját magáról elmondta, hogy „kényelmes – vagy kényelmetlen" pozícióban van: ő volt az a pénzügyminiszter, aki ezzel az adónemmel 2009–2010-ben próbálkozott.

„Az, hogy a magyar adórendszerben valamiféle vagyonadónak van helye, azzal én messzemenőleg egyetértek." – Oszkó Péter *

Indoklása: az adórendszer azóta még inkább eltorult – a nagyon alacsony jövedelemadó és a nagyon magas fogyasztási adók miatt a magasabb jövedelműeknek kedvez, a vagyongyarapodást kevésbé, a fogyasztást pedig aránytalanul erősen adóztatja; akinek nem volt mit felhalmoznia, sok adót fizetett, aki pedig felhalmozhatott, kevesebbet. Ha 2009–2010-ben reális volt felvetni a vagyonadót, másfél évtizeddel később még inkább az. Szerinte ez nemcsak magyar kérdés: a vagyoni különbségek radikális növekedése – és az ebből fakadó társadalmi feszültség – világtendencia; Magyarországon a torzult vagyoni viszonyoknak specifikusan politikai okai voltak.

„Az, hogy a vagyonadó megjelenik Magyarországon, azt nem szabadna ördögtől való dolognak tekinteni." – Oszkó Péter *

Szerinte nem arról kellene vitatkozni, hogy legyen-e vagyonadó, hanem arról, hogy jó-e, hogyan lehet jól bevezetni. Elvi szinten két dolgot kell biztosítania: egyrészt az eltordelt vagyoni különbségeket vissza kell korrigálni (az állam vegye vissza és ossza szét oda, ahova kell), másrészt a magyar gazdaság óriási problémáját, a lakossági megtakarításokban tapasztalható minimális kockázatvállalási hajlandóságot kellene növelnie.

A lakossági megtakarítások szerkezete: miért fontos a vagyonadó a tőkepiacnak

Oszkó számsorokkal érzékeltette a problémát: a lakossági pénzügyi megtakarítások mindössze 3%-a áramlik vissza a Budapesti Értéktőzsde részvényeibe – ez regionális összevetésben is nagyon alacsony. A magyarok kötvénybefektetők lettek: kötvényekben 13–15 ezer milliárd forint, részvényekben 3–4 ezer milliárd forint állomány van, miközben a befektetési tanácsadók ennél sokkal kiegyensúlyozottabb arányt ajánlanak. A 10% feletti, 20%-hoz közeli államkötvényhozamok rászoktatták a lakosságot a kötvényekre – legalább nem a párna alatt tartják a pénzüket.

A vendég szerint a részvények pourtant mindig jobbak voltak: amikor egy évben 18% volt az állampapírhozam, a Budapesti Értéktőzsde indexe 40%-ot, a következő két évben 31%-ot, majd 38%-ot termelt.

„Sose volt olyan állampapírhozam, aminek ne tudta volna legalább dupláját hozni a részvénypiac." – Oszkó Péter *

Ennek ellenére nincs kockázatvállalási hajlandóság, és a lakossági megtakarítások csak minimális része forog vissza a magyar gazdaságba. Szerinte épp ezt kellene a vagyonadónak elérnie:

„Egy vagyonadó pont azt kellene, hogy eredményezze, hogy a döglött, nem befektetett, hozamot nem termelő vagyon végre visszavándorol." – Oszkó Péter *

A logika: az 1%-os vagyonadó akkor fáj, ha a vagyon évente csak 2–3%-ot gyarapodik (amiből a nagy részét viszi az adó), de alig észrevehető, ha 10–15%-ot. Az adózó így kényszerül felmérni, mibe van fektetve a vagyona, és azt legalább részben magasabb hozamot, de likvid formában tartani – ez pedig egyrészt a tőzsdén jegyzett, osztalékot fizető részvények, másrészt a diverzifikáció (ingatlan, kötvényportfólió, saját vállalkozás, részvényportfólió) felé terel.

Oszkó kiemelte: a lakossági megtakarítás a GDP 110%-a felett van – többszöröse annak a 16,4 milliárd eurós uniós forráscsomagnak, amiért mindenki izgul. Ha ebből valamennyi visszaforgatna a gazdaságba, nem kellene „csak" az EU-s pénzek elköltéséről beszélni. A felső 10% – majdnem 1 millió ember – a vagyon mintegy 70%-ánál rendelkezik, ők a potenciális diverzifikáló befektetői kör. Nemzetközi példaként az USA–Európa összehasonlítást hozta fel: ahol a lakosság részvénybefektető, ott nagyobb a gazdaság innovációs és növekedési képessége.

A tervezet vitatott pontjai és Oszkó javaslatai

A vendég szerint az új adónemben van még javítanivaló: van olyan eset, amikor nem létező vagyon kerül adóztatás alá, vagy nem teremthető meg a fizetéshez szükséges likviditás. A startup-közösségek hangosan jelezték: egy magas értékelés melletti tőkebevonás nem jelent arra, hogy az alapítónak lenne szabad likviditása – sokan évekig dolgoznak, mire normális fizetést kapnak, miközben a cégük akár 5 milliárdos értékelésen áll. Felvetődött az alsó határ 5 milliárdra emelése is.

„Amúgy is az a probléma a hazai startup világban, hogy mindenki csak elindítja a vállalkozását Magyarországon, és ha egy picit is sikeres, akkor már viszi külföldre." – Oszkó Péter *

Szerinte a legtehetségesebbeket itthon kellene tartani, a vagyonadó viszont pont kényszerhelyzetet teremt: ha a cég megér valamennyit, a következő külföldi befektető már azt kéri, hogy hozza át a székhelyét Londonba vagy az Egyesült Államokba – nem adókerülésról van szó, hanem arról, hogy az alapító rosszabb feltételekkel adózna, ha nem teszi.

Az 1 milliárdos küszöbbel kapcsolatban árnyalt álláspontot fogalmazott meg:

„Ha valakinek van egy 4 milliárdos kötvényállománya, és azóta azon kapott már kétszámjegyű kamatokat jó ideje, akkor ő miért ne legyen vagyonadóztatva?" – Oszkó Péter *

Szerinte ezer milliárdos nagyságrendű kamatkifizetés ment az elmúlt években magyar állampapírokon a lakossági befektetőknek; a passzív, a gazdaságba nem visszaforgó vagyon 1 milliárd feletti adóztatását társadalmilag nem tartja igazságtalannak. Ugyanakkor a „vadhajtásokat" le kellene vagdosni: az olyan helyzeteket, amikor valaki hitelfelvételre kényszerül azért, hogy vagyonadót fizessen. Ezt reméli a társadalmi egyeztetéstől.

Konkrét javaslata a TBS (Tartós Befektetési Számla) kapcsán hangzott el: az adómentesség ötéves tartási kötelezettséghez kötött, de szerinte ha valaki a TBS-ről eladott részvényből egyenesen vagyonadót fizet, az nem sértené a tartási szabályokat – ez a klauzula sokat segítene abban, hogy az emberek értsék: érdemes részvénybefektetést tartani, mert az hozamot ad, amiből az adókötelezettségek is teljesíthetők.

O3 Partners: a stratégiaváltás és az eredmények

A beszélgetés második fele a vendég cége, az O3 Partners köré épült – a bejelentések szerint egy több lépcsős növekedési és tőkepiaci szintlépésre készülnek, amelynek célja a piaci érték megduplázása. A cég 2021-ben lépett a Budapesti Értéktőzsde Xtend piacára – a covid-válság utolsó, technológiaoptimista időszakában, kedvező fogadtatással. 2022-től a hangulat megromlott (orosz–ukrán háború, és Magyarországon a politikai környezet), és az árfolyam az eredményesség ellenére is kedvezőtlenül alakult; 2023–24-től kezdtek visszakapaszkodni.

A fordulat a stratégiai felismerés volt: ezen a piacon nemcsak technológiai cégekbe fektetve lehet hozamot csinálni, hanem a magántőkealap-kezelők piacát konszolidálva, versenytársakat felvásárolva sokkal gyorsabban – kétszeresét, háromszorosát, ötszörösét, akár tízszeresét – lehet növekedni. 2024–2026 között a régióban terjeszkedtek: román, finn és bécsi központú befektetőcégeket vásároltak fel. A tranzakciókra nagyságrendileg 4 millió eurót költöttek, közben egyszer 3, egyszer 1 millió eurót vonva be a piacról; 2025-ben az éves eredményük 3,5 millió euró, a 2026-os féléves eredményük 1,5 millió euró volt. A befektetők felé érvelésük: a magántőke egy jó hozamokat termelő iparág, de az alapkezelők piaca átalakítandó, hatékonyítható – olyan szereplőket lehet felvásárolni, amelyeken javítani lehet, miközben jó hozamú iparágban dolgoznak. Oszkó szerint ha most kétszer annyi tőkét vonnak be, nem a duplájára, hanem a három-négyszeresére fognak nőni.

Standard piac, nyilvános kibocsátás, lakossági részvényesek

A cég holland székhelyű, ezért a tőzsdelépési folyamatot a holland pénzügyi felügyelet engedélyezi – Oszkó tapasztalata szerint ez kiszámíthatóbb és operatívabb folyamat, ráadásul ott a felügyelet külön szervezet, nem, mint itthon, a jegybank része. A jóváhagyott tőzsdei prospektust a tervek szerint a következő kedden teszik közzé; a nyilvános kibocsátást november második-harmadik hetére tervezik, ársáv formájában, a mostani tőzsdei árfolyamok körül.

A kibocsátásnak két célja van: elegendő tőke bevonása a növekedéshez, illetve minél több lakossági befektető elérése. A cégnek most mintegy 6700 részvényese van; a nagy intézményi és „family office" típusú befektetők stratégiai jelleggel lépnek be, nem kereskednek nap mint nap, ezért a részvény likviditása kicsi – a napi forgalmat a sok kicsi befektető produkálja, tőlük függ, hogy a napi árfolyam két tranzakcióból vagy százból adódjon. A részvény árát illetően nincs alsó küszöb: egy részvény is vehető kb. 9 euró körüli áron (az 1–2000 eurós befektetés nagyjából 370 ezer forintnak felel meg); a cég szerint bárki érdemes „belekostolni" a részvénybefektetésbe.

A részvény teljesítménye: 2024-ben 6,5 eurón állt, most 9 euró közeli az árfolyam, közben mintegy 10%-os osztalékhozamot fizettek – a részvényenkénti osztalék 0,95 euró volt, és a cég ezt az 1 eurós szintet szeretné tartani. Ha egy évben jelentősen meghaladja a profit az 1 eurós részvényenkénti szintet, abból saját részvényvisszavásárlásokat finanszíroznak, ami a likviditást is segíti. Oszkó jelezte: a vagyonadóval való egybeesés véletlen – amikor bejelentették a Standard piacra lépést, még nem tudtak a vagyonadó-tervekről. Üzenetük azonban mindkét irányban áll: aki vagyonadó-alany lesz, annak érdemes likvid, hozamot termelő befektetéseket tartania, de akinek nem releváns az adó, az is gondolkodjon részvényekben, mert abból lehet hozamot termelni és vagyont gyarapítani.

A magántőkepiac torzulásai és az O3-portfólió

A magántőke-ágazat a 2000-es évek elején kis szereplőszámú, de kiválóan teljesítő szektor volt – intézményi pénzeket kezelt, és a tőzsdei hozamokat is felülmúlta. 2010 körül aztán uniós és állami pénzt döntöttek rá, ami eltorzította: majdnem 3000 milliárd forintnyi MFB-s forrás ömlött magántőkealapokba gyenge hozamokkal, és a pénzkezelők kiválasztásánál a szakmai válasz helyett politikai született. A szektort ez „megégette" – de a tiszán piaci alapon működő szereplők továbbra is hozták a szokásos, bőven kétszámjegyű hozamokat. O3-partnerként a régióban és Európában dolgozva a cég 10% feletti, euróban számolt osztalékhozamot mutatott fel. A 2026-os kormányváltás után Oszkó azt várja, hogy a szektor visszapiacosodik: eltűnnek a politikailag preferált szereplők, és minden versenyalapon dől el.

A műsorvezető kérte a különbségtételt a normál, piaci magántőke és a NER által „kompromittált" magyar magántőkealapok között (utóbbiaknál a kampányfinanszírozás jut róla eszébe az embereknek, holott a kulturális támogatás önmagában legitim dolog). Oszkó megerősítette: nekik semmiféle magyarországi magántőkealaphoz vagy alapkezelőhöz nem volt közük – román, luxemburgi, finn típusú társaságokat vásároltak fel, és az ő alapjaikba szálltak be; a pénzből „egy fillért nem kaptak" állami forrásból, piaci tőkéből működnek, nyilvános számadással, most 6700 részvényessel.

A portfólió szerkezete: technológiai gyökerekből indulva kezelnek összesen 300 millió eurót korai fázisú, növekedési fázisú és kivásárlási (buyout) jellegű alapokban – így a teljes technológiai befektetési szegmenst lefedik a korai fázistól a kivásárlásig. Emellett bejelentették egy zöld energiaalap indulítását és egy társadalmilag hasznos (impact) befektetéseket végző alapcsaládba való beszállást, valamint nemzetközi private equity irányú további felvásárlásokat – így a jövőben kiegyensúlyozottabb, stabilabb portfóliót céloznak.

A zöld befektetések hozamképességéről elmondta: ez konjunktúrakérdés is; a startup-befektetés sokszorosát is hozhatja, de nullára is futhat, míg az energia- és energetikai befektetések stabilabbak – nullát akkor sem érnek, ha nem mennek jól, csak alacsonyabb hozamot adnak. Az energiaátállás Magyarországon és Európában olyan beruházási igényt teremt, hogy az „éhes" piacon jó hozamokkal lehet beszállni; az infrastrukturális jellegű befektetések kockázata nem nőtt, a potenciáljuk viszont igen. Az energiaárak emelkedése a legtöbb iparágnak sokk, az energiainfrastruktúra-befektetőknek viszont hozampotenciál-növekedés. Az üzleti modell stabilitását az adja, hogy az alapkezelőkben is fektetnek be: egy elindított alap nagyjából egy évtizedig fizet meghatározott kezelési díjat, erre rakódik rá a kiugró évek hozama, amelyből a részvényesek részesülnek.

Kitekintés

A zárásban a műsorvezető a 90-es évek részvényjegyzéseire (OTP-, Telekom-, Richter-részvények, sorban állás) emlékezve reményt fejezett ki, hogy visszatérhet egy olyan korszak, amikor a lakosság számára izgalmas a részvénypiac – a számok alapján pedig az már most is az, csak az emberek elfordultak tőle. Szóba került az állampapírok adómentessége és a TBS kiegyenlítése is. A következő adásra október 29-én kerül sor, ahol a vendég Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ új vezérigazgatója lesz – aki valószínűleg az állampapírok mellett érvel majd, így „körbeér" a megtakarítási lehetőségekről szóló történet.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „most már 1200 milliárd fölötti lakossági pénzügyiak" – a szám nagyságrendje torzultan hangzott (valószínűleg a lakossági pénzügyi megtakarítás egy magasabb, ezer milliárdos nagyságrendű állományáról lehet szó); a pontos adat nem rekonstruálható.
  • „még mindig bőven három neddel nyernék el a választásokat" és „kétadoshados, három ne4es támogatottsága" – torzított alakok; a kontextusból valószínűleg a Tisza többszörös, két-három-négyszeres választási előnyére utal.
  • „vos barométer" – a hivatalos elnevezés (VOSZ-barométer) feltételezett javítása, az átiratban csak torz alak szerepel.
  • „8 egész, nem tudom 85-95€ most a mai kereskedési áforam" – az aktuális árfolyamtartomány pontos alakja bizonytalan (kb. 8,85–9,5 euró körüli érték lehet).
  • „ez egy rot a Rotterdami tőzsdén jegyzett holding társaság, ami nem Rockter székhellyel működő" – összefolyó, ellentmondásos mondat; a beszélgetés többi része alapján a cég holland székhelyű, a budapesti tőzsdén jegyzett holding.
  • „legalább k-300000 eurót meg tud mozgatni" – a kisebb összeghatár (pl. 100-200-300 ezer euró) nem rekonstruálható.
  • „most az NK-ról is mindenkinek a kampányfinanszírozás juteszébe" – valószínűleg az NKFI-ra (innovációs hivatal) utal, de a torz alak alapján nem biztos.
  • „a f%-ot lehet cs" – értelmezhetetlen mondattöredék a hozamcsökkenésről szóló bevetésben.
  • „így tényleg ilyen pána érezzük magunkat" – értelmezhetetlen kifejezés a holland felügyeleti folyamatról szóló részben.
  • „az Államadságelő központ új vezérigazgatója" – a kontextus alapján Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) értendő.
  • „kisebb feltérkőket" – a szövegkörnyezet alapján kisebb piaci szereplőket/fektetőket jelenthet, a pontos szó nem rekonstruálható.
  • „Oxo Technologies Holding" / „Oszco Péter" / „Klassis Média" / „extend piac" / „sztendiacra, stander piac" – következetes ASR-torzulások; az átiratban használt helyes alakok: OXO Technologies Holding, Oszkó Péter, Klasszis Média, Xtend piac, Standard piac.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:07]Jó napot kívánok.

[00:00:07]Köszöntöm önöket.

[00:00:09]Csabai Károly vagyok, az Mfor és a Privát Bankár főszerkesztő, és önök a Klasszus Klub Live, amelyik így már az hatodik évfolyámában jár, 106.

[00:00:15]adását látják és hallhatják is a podcast felületeinken.

[00:00:21]Arra kérem önöket, hogy ha még nem tették, akkor iratkozzanak föl a Klassis Média YouTube csatornájára, ahol ezt a beszélgetést is visszanézhetik és hallgathatják, illetve az egyéb termékeinket is, úgy mint az utcaembere, az Ez viszont privát podcast és az egyéb podcast beszélgetéseinket.

[00:00:39]A mai vendégem Oszco Péter, aki a bajnai kormány 2009-2010 közötti pénzügyminisztere, és amellett az O3 Partners, amelyik a egykori lánykori nevén Oxo Technologies Holding volt, annak az alapító vezérigazgatója.

[00:00:55]Szervusz Péter, köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:00:58]Köszönöm a meghívást és gratulálok.

[00:00:59]Ennyire pontosan a cégneveinket még soha senki nem tudta elmondani.

[00:01:03]Igyekszünk.

[00:01:03]Köszönöm szépen az elismerést.

[00:01:05]A mai témánk az egy órá egy órás műsor keretében a azt gondolom, hogy hogy két részre tudnánk bontani, egy makro meg egy mikroészre.

[00:01:16]A makro része az a az ország és a mindenkit érintő vagy mindenkit érdeklő események, gazdaságpolitika eseményeknek a kommentjére kérjük föl szakértő vendégeinket, a vendégünket.

[00:01:26]A másik részben pedig a a szűkebb házatáját járjuk egy kicsit körül.

[00:01:35]Az is izgalmas.

[00:01:35]Az is izgalmas, sőt, és a kettő kettőben majd majd fogják látni, hogy lesz kapcsolódás bőven az a két témában.

[00:01:42]Na hát az első téma az adja magát.

[00:01:45]Ugye fél éve, pont azt hiszem, igen, május 12-én alkult a kormány, és most beszélünk ugye október 14-én, tehát tegnap előtt volt fél éve, hogy a kormány megalakult, és ugye ilyenkor szoktak most már ezek szerint most már nem csak 100 nap után tekingetnek vissza, meg évértékelő, hanem ugye a parlamentben hallottunk is egy féléves értékelőt is.

[00:02:05]nagyon röviden és tényleg nem mélyen belev belevenemve az érzéseidet, a gondolataidat szeretnénk megismertetni itt a nézőkkel, a hallgatókkal, hogy úgy nagyjából hogyan értékeled a Tiszakormány eddigi tevékenységét.

[00:02:21]Voltak nagyjából olyan, amilyenre számítottál?

[00:02:24]Voltak-e kellemesebb dolgok, meglepetések, és volt esetleg olyan, amit amit úgy gondolsz, hogy esetleg máshogy kellett volna csinálni?

[00:02:35]Vannak dilemmák, amikre nincs jó válasz, és és csak a egyik meg másik oldalt lehet megvilágítani.

[00:02:41]De ezt a végére hagynám.

[00:02:43]Ugye az én területem azért alapvetően a a pénzügy és a költségvetés.

[00:02:46]Én azt gondolom, hogy ott ott példás teljesítményt nyújt a a Tiszakormány.

[00:02:52]Ráadásul ez a legsürgetőbb és ez a legégetőbb.

[00:02:56]És és ebben látszik, hogy nagyon gyors és nagyon operatív a munka.

[00:02:58]azért ugye a mi egy évünk alatt sem volt sok idő elmélkedni.

[00:03:03]Ö és aztán a Bajnai Gordon kezdeményezésére arról született is egy könyv, aminek az volt a címe, hogy frontsebészet, ami ugye azt a logikát magyarázta el, hogy amikor a fronton van az ember, és éppen valamilyen sérülést gyógyítani kell, akkor nincs 20 órás tervezés, hanem akkor odamegy és vág, és és az a lényeg, hogy gyorsan oldja meg a problémát, nem feltetlenül az, hogy minden részletre kiterjedően pontosan.

[00:03:31]És akkor is ez volt a költségvetés helyzetével, és most is ez van.

[00:03:33]És itt ezzel a sebességgel dolgozik a kormány.

[00:03:39]És ez nagyon helyes, mert így tudta megmenteni mondjuk az uniós forrásokat, meg így van esélye a a költségvetési hiánypálya beállítására, meg így hiteles egyáltalán az a kijelentés, hogy lesz euróbevezetés beláható időn belül, mert ahhoz nagyon gyorsan és operatívan kell eljárni.

[00:03:55]Nagyjából ez ez zajlik a a pénzügyi kormányzás területén, és akkor van egy csomó olyan más terület, ahol meg az látszik, hogy a totális leállás és újraindítás módszerével dolgozik a kormány.

[00:04:06]Tehát inkább menjünk vissza a startmezőre és kezdjük újra előrefele gyalogolást, mert lehet, hogy egy teljesen rossz irányba mentünk eddig.

[00:04:15]És ez a ez a legtöbb egyéb szakpolitikai terület.

[00:04:17]Tehát nyilván az oktatásba, az egészségügybe ott nem kell, ott nem frontsebészetmódszerekkel eljárni, tehát nem azonnal kell gyorsan vágni, hanem pontosan kell dolgozni és jó jó irányokat beállítani.

[00:04:26]Tehát nagyon sok területen azt látjuk, hogy valójában még fél év után is inkább a tervezés és a és a rendrakás az, ami történik.

[00:04:32]Tehát van egy múltkitakarítás a feladatkör szinte mindenhol, minden minisztériumban.

[00:04:37]És ezzel párhuzamosan meg még az látszik, hogy inkább a tervezés, mints sem a a nagyon intenzív operatív munka kezdődött volna el.

[00:04:46]Ezt szerintem akik mondjuk úgy, hogy a hiányérzetüket akarják megfogalmazni, azok nagyon sokszor erre helyezik a hangsúlyt, hogy miért nincs már, nem tudom én, kész totális új oktatási rendszer, nem áll fel ennyi idő alatt, vagy miért nem, miért nincs már megreformálva az egészségügy?

[00:05:03]Nyilván az sincs ennyi idő alatt megreformálva, de ezért még erről nehéz értékelést adni.

[00:05:07]Tehát én nem tudom megmondani, hogy a Tisza egészségügyi politikája az minden tekintetben rendben van-e, mert még nem volt elég idő arra, hogy ez kiderüljön.

[00:05:17]És ami legnagyobb dilemma, hogy hogy lehet úgy jó irányba dinamikusan haladni, hogy közben múltat kell kitakarítani.

[00:05:24]A mind a kettő fontos, de az igazság, hogy ezek nem egy irányba mutató folyamatok.

[00:05:28]Tehát amíg a politika a múlt kitakarításával foglalkozik, addig nagyon sok mindenhez nem tud hozzányúlni.

[00:05:35]Ráadásul ezt egy másik konferencián elmondtam, hogy egyrészt azt várjuk a jelenlegi kormánytól, hogy ne szóljon bele a gazdaság működésébe.

[00:05:43]Ne egy politikus mondja meg, hogy melyik cég van rendben, és melyik cég nincs rendben, és ne politikai szempontrendszer szerint legyenek jó cégek meg rossz cégek, de közben az elszámoltatás pedig pont azt a feladatot rólja a politikára, hogy mondja meg, hogy ki az, aki a múltja miatt rossz cég, és ezért nem ugyanolyan feltételekkel vesz részt a jövőben.

[00:06:03]Tehát mégis csak van egy politikai minősítés, aminek aminek a folyamatában vagyunk még.

[00:06:08]Én remélem, hogy ez egy előbb-utóbb már nem politikai minősítés lesz, hanem a megfelelő hatóságok lefolytatják az eljárásokat.

[00:06:14]Ott ott jelentkeznek a jogkövetkezmények, és mindenki más, aki ezen a körön kívül marad, az pedig tud úgy dolgozni, hogy egy normális gazdaságba dolgozni kell, hogy a politika nem szól bele, ha nem mindenki teljesítménye alapján jut előre.

[00:06:25]De mondom, az elszámoltatás folyamata miatt ez még ugyanúgy nem állt be.

[00:06:30]Tehát még nem egy ilyen nyugodtaság van, ahol ahol nem is kell azzal foglalkoznunk, hogy a politika miről mit beszél, mert mi csak a a saját környezetünkben kell, hogy hogy megfelelően működjünk.

[00:06:41]Még egy átállás van, még egy még egy átalakuló átalakulási folyamat van, és ez azért látszik a a cégek magatartásán is.

[00:06:47]Te nem arról van szó, hogy már el tudják mondani, hogy a következő 10 évről mi tervez mit terveznek, hanem még mindig kivárás van.

[00:06:54]Hát még új törvények születnek, még alakul át az adórendszer, még várjuk az új költségvetési törvényt, tehát egy csomó minden még hátra van.

[00:07:02]Igen.

[00:07:03]Ez csatlakozva a éppen a napokban jött ki a friss vos barométer, amelyik érdekes mondom a harmadik negyedévi adat az valamivel gyengébb lett, mint a második negyedévi.

[00:07:13]És a valahogy úgy lehet így nagyon szummázni a a megállapítást, hogy hogy nem látják a KKV-k, hogy mit akar a gazdaságpolitika.

[00:07:26]Tehát, hogy van bennük egy bizonytalanság.

[00:07:27]Ez nem az a bizony, ezt kihangsúlyozzák egyébként ők is, hogy nem az a bizonytalanság, ami volt az Orbán kormány alatt, hogy jogb bizonytalanság, tehát nem tudják, hogy hogy milyen környezetben szabályzői környezet van, hanem inkább az, hogy hogy nem tudják, hogy például a támogatásipolitika hogy fog alakulni a követő nem lehet tudni.

[00:07:43]Hát nincs 27-es költségvetés, nem látjuk a konszolidációs pályát, és nem látjuk, hogy melyik szakpolitika, hol milyen mértékben lesz aktív támogató, hol mennyi forrásosztás lesz, vagy mennyi milyen milyen szektorokat hagy hagynak nagyobb arányban magukra, valamennyivel kevesebb fog forrás fog mindenhova jutni, mert 7,5%-os költségvetési hiányról lemenni 3%-ra az azért nem nem egyszerű, és az nyilván egy csomó kiadás, lefaragást követel meg.

[00:08:15]De mondom, valójában arról van szó, hogy még az átállási folyamat zajlik, tehát a pillanatnyi ilyen visszafogott vállalkozói bizalom, az nem annak tudható be, hogy ma mindenki azt feltételezi a Tiszakormánról, amit a Fideszről feltételezett, hogy minden héten mást mondanak, és majd amilyen hangulatba felkel a miniszterelnök, olyan irányba kormányozzák éppen az országot, hanem egyszerűen csak nem látni még, hogy mi lesz, mi az a mi az a tartóspálya, amire lehet tervezni.

[00:08:44]Én bízom benne, hogy az évvégéig ez évegéig már látható lesz.

[00:08:47]Tehát láttunk költségvetési törvényt részletegben 27-re, látunk költségvetési előrejelzést 2030-ig, és látjuk, hogy mi lesz az adórendszerrel.

[00:08:59]Nagyon sok nemzetközi befektetővel gondolom kapcsolatban vagy külföldi cégekkel is, akik azért irányadóak, mértékadóak.

[00:09:11]Ők hogyan közelítenek meg?

[00:09:11]Tehát milyen véleményeket milyen véleményekkel találkoztál az elmúlt fél évben Magyarországot illetően?

[00:09:16]Hát, hogy van egy nagyon általános bizakodó hangulat, tehát Magyarország országként befektethetővé vált.

[00:09:28]Érdemes magyar állampapírokat vásárolni, érdemes magyar kockázatot vállalni.

[00:09:32]Tehát ez, de ez már áprilistól így van, tehát az áprilistól meglátszott.

[00:09:34]És a konkrét vállalati befeketési szinten meg még mindig van egy kivárás.

[00:09:38]Tehát tehát ott még mindig, ahogy a hazai vállalkozók is várják, hogy egy kiszámítható, stabil és tervezhető környezet legyen.

[00:09:46]Ez a nemzetközi befeketői oldalról is látszik.

[00:09:48]Tehát az állampapírok, a forint az vonzó, a konkrét vállalati befeketésekben meg még kivárás van egy csomó helyen.

[00:09:57]Én úgy tapasztalom egyébként, hogy türelmesek mind a tiszaszavazók és mind a az által említett kör is a külföldi befektetők is.

[00:10:04]Ez meglep téged, hogy hogy a türelem, mert a magyar általában a magyar az nem türelmes nép, tehát most ha csak a magyar gondolunk, tehát hogy ez a türelem meg az ez a bizalom még mindig megvan láthatóan.

[00:10:17]És itt a közim kutatók is azt mutatják, hogy vannak ilyen néhány százalékpontos ingatozások, de szerintem ezt minden minden egyes új kormányerő el tudja mondani magáról, amikor elkezd dolgozni, akkor hát így is óriási többszűbbsége van a Tiszának.

[00:10:29]Én én én nem én nem ezt látom problémának.

[00:10:32]Szerintem ez teljesen természetes, hogy 16 év egy 16 éves kurzus utáni átállásnál fél év az még bőven a türelmi időn belül van.

[00:10:43]Én nem ezt látom kritikus kérdésnek, még így is brutálisan nagy támogatottsága van a Tiszának, és szerintem inkább azt kellene természetesnek venni, hogy ez a támogatás támogatottság ez csökkenni fog.

[00:10:55]Tehát én nagyon szeretném, hogy a Tisza politikusai nem izgulnának azon, hogy még mindig bőven három neddel nyernék el a választásokat, és akkor is elhinnék, hogy jól kormányoznak, ha már mondjuk csak feles támogatá támogatottságuk van.

[00:11:11]Üüm.

[00:11:11]Ráadásul kritikus, nehéz, társadalmi kompromisszumokat igénylő intézkedéseket egy választás után kell meghozni.

[00:11:20]A választás utánig hét év az az időszak, amikor egy kormánynak óriási a politikai mozgástere, és nem kellene azzal foglalkozni, hogy az ő intézkedései mennyire népszerűek vagy sem, hanem csak azzal kell fog azzal kellene foglalkozni, hogy azok hasznosak-e az országnak vagy sem.

[00:11:36]és majd a következő két évben a választási ciklus előtt már jobban mérlegelheti, hogy az a nép az az intézkedés az mennyire népszerű, népszerűtlen és meri-e bevezetni.

[00:11:46]Tehát én szerintem nem is szabadna azzal foglalkozni, és én nagyon boldog lennék, ha hisz a politikusai nem foglalkoznának azzal, hogy őnekik még mindig megvan-e az a támogatottságuk, ami a választásokon megvolt.

[00:11:57]Az lenne természetes állapot, hogy nem lenne meg, mert azért az a támogatottság részben a Fidesz elutasítottságából fakadt.

[00:12:03]Ez egy teljesen heterogén és összetarttohatatlan választói közösség, mert nagyon sok széttartó érdek van benne, és nem lesznek képesek minden intézkedéssel mindenkit egyszerre boldoggá tenni.

[00:12:14]Ha ha minden intézkedéssel mindenkit boldoggá tesznek, akkor egy idő után a szükséges intézkedéseket nem fogják bevezetni.

[00:12:19]Tehát én azt az állapotot szeretném látni, hogy már nem kérdés, hogy a Tiszának még megvan-e a kétadoshados, három ne4es támogatottsága, mert nem kellene, hogy kérdés legyen egy kormány kormányzás során.

[00:12:29]Egy kormányzás során kell tudni olyan intézkedéseket bevezetni, amin amit amire nem tapsol az emberek három, de mert egyszerűen bizonyos problémaköröket, bizonyos átalakulási szükségeket kezel, bizonyos reformokat vezet be.

[00:12:43]Arra bizatom önöket, hogy kérdezzenek Oszkó Pétertől.

[00:12:45]Nyugodtan itt az adás alatt is jöhetnek a kérdések, és akkor természetesen feltesszük.

[00:12:53]Igen, hát a népszeretlen intézkedéseket meg kéne hozni.

[00:12:55]Sokan kérdezik azt, hogy például az árésstop az még miért maradt bent a rendszerben, és hát ami ennél sokkal nagyobb falat a rezsicsökkentés.

[00:13:04]Mi a véleményed erről a két politikai termé termékről?

[00:13:07]Mert ez politikai termék mind a kettő.

[00:13:09]Igen, igen.

[00:13:09]Hát az áróstopp az az nyilvánvalóan nem jó, mert az nem is tud jól célzott lenni.

[00:13:15]Szerintem két különböző dologról beszélünk.

[00:13:16]Az, hogy szociálisan rászorult, kiszolgáltatott emberek támogatása, megsegítése, az állam feladata az nem kérdés.

[00:13:23]Tehát az, hogy például egy egy a lakosság számára bizonyos az a lakosság bizonyos rétege számára elviselhetetlen energiaár növekedést, azt az államnak valamilyen módon kompenzálnia kell, erre szerintem igen a válasz.

[00:13:37]a rezsicsökkentéssel is nekem mindig is az volt a legnagyobb bajom, hogy nem céloz pontosan, tehát hogy a gazdagok ugyanúgy megkapják, mint a rászorultak.

[00:13:45]Tehát azzal az a legnagyobb baj, hogy egyébként aki bőségesen ki tudja fizetni a piaci energiaárakat, azzal miért azzal miért jótékonykodunk, de hogy egyébként valamilyen formában a rászorultak számára kompenzációs lehetőségeket kell meghagyni, azzal nekem nincs bajom.

[00:14:00]Ez az állam feladata, ez nem kérdés.

[00:14:02]Az ár és tehát rezsicsökkentést lehet jól csinálni, hogy aztán majd ebbe lesz-e mozgás vagy sem.

[00:14:08]Ezt nem tudom megmondani, de de nem a rezsökkentéssel van baj, hanem esetleg azt j jobban lehetne paraméterezni.

[00:14:12]Az árésop az nem tud jó lenni, tehát az árésstop az nem tud odacélozni, ahova kell.

[00:14:19]Azt azt szükségszerűen mindig mindenki megkapja.

[00:14:21]Tehát azoknak is jobb lesz ettől a a az árazással, akik egyáltalán nincsenek rászorulva, és ezt nem is lehet jól korrigálni.

[00:14:27]Ráadásul egy csomó torzítást visz a rendszerbe.

[00:14:32]Torzítja a versenyt.

[00:14:32]a nagyobb tartalékokkal, tőkerülővel rendelkező nagyvállalatoknak elviselhetőbbé teszi még mindig.

[00:14:39]És az egyébként kisebb feltérkőket, azokat nagyon gyorsan kivérezteti és kivégzi.

[00:14:45]Tehát nem véletlenül kis kereskedelmi egységek véreztek el az utóbbi időbe és és zártak be.

[00:14:50]Tehát ez kifejezetten hosszú távon fenntartva nagyon rosszat tesz a piacnak, és nem egy olyan gazdasági környezetet biztosít, ahol egyébként el lehet indulni és lehet versenyezni és meg lehet mérettetni magát bárkinek.

[00:15:02]Tehát annak nem kellene, hogy a a a rendszer része legyen, hogy mikor lesz ehhez politikai akarat, erő és megfelelő mozgástér.

[00:15:11]Ezt ezt nehezen tudom megmondani.

[00:15:14]De hát de hát mindenki ezt kérdezi, hogy tehát mindenki elmondja, hogy ez miért rossz, ami a kormányon kívül mindenki szakszer szakmai szövetségek, az érintettek, az elemzők, a még a szakúságírók is, de ennek ellenőre van.

[00:15:28]Pedig mindenki úgy úgy érzi, hogy itt most lehetett volna egy olyan történelmi pillanat, hogy ezt is ki lehetett volna vezetni, ugyanúgy, ahogy a a védett üzemanyagárakat kivezették.

[00:15:34]Igaz, hogy most meg a dízel ártámogatásnál vagyunk.

[00:15:40]A dízel ártámogatásról mi a véleményed?

[00:15:43]Mert az az egy nekem ez egy érdekes dolog volt, hogy Magyar Péter azt mondta, hogy amikor volt a szavazás, ő végül is nem nyomott gombot, mert látva a hatalmas felbuzzdulást, ami kísérte, vagy az ellenkezést nem csak az ellenzék részéről, hanem hanem mértékadóbb addig a Tiszát támogató szakértők részéről is, hogy hogy a végén már azt mondta, hogy akkor nem nyomja meg a gombot.

[00:16:09]Tehát ez is egy érdekes dolog volt, de még mégis itt van velünk ez a dízel ártámogatás.

[00:16:14]Igen.

[00:16:14]Igen, mert hát most nyilván nem figyelte abban a pillanatban éppen mindenki, hogy Magyar Péter nyom gombot vagy sem.

[00:16:20]Hanem sokan valószínűleg lendületből előzetes viták alapján megnyomták.

[00:16:26]De az dízelttámogatás azért egy apró tétel.

[00:16:28]Tehát a dízelttámogatást én nem érz nem összességében nem értékeltem annyira negatívan, mint a a azok az elemzők, akik egyébként szerencsére őszintén elmondják a véleményüket, és nem fogják vissza magukat.

[00:16:39]Ez szerintem a jól működő demokrácia és a piacgazdaság része, hogy egy elemző az mondhassa, amit gondol, és ezért ne kelljen tartania semmitől.

[00:16:47]Önmagában a dízelár támogatásban szemben egy csomó kritikát meg lehetett fogalmazni, de az legalább egy kísérlet volt valami másra.

[00:16:53]Tehát, hogy nem szorult bele a Tisza abba, hogy nem szabad semmit máshogy csinálni, mint a Fidesz, mert akkor úristen, esetleg visszaerősödik a Fidesz.

[00:17:01]ezt tényleg el kéne engedni már ezt a rossz reflexet, hanem legalább elkezdett azon gondolkodni, hogy lehet-e a problémákat máshogy is megoldani.

[00:17:08]Nem a legjobb ötlet jutott az eszükbe rögtön, de elkezdtek kísérletezni, hogy akkor próbáljuk máshogy megközelíteni a problémákat, és akkor eleng engedjük már el, hogyha nem nem úgy csináljuk, mint a Fidesz, akkor úristen, elvesztjük a népszeriséginket, és majd újra a Fidesz lesz népszerű.

[00:17:23]Én ezt ezt tartom a legfontosabbnak, hogy ezt engedjük el.

[00:17:24]Tehát ne az legyen a gazdaságpolitika legfontosabb alakító ereje, hogy mit hazudott a Tisza a Fidesz, vagy mit hazudot a Tiszáról a Fidesz a kampányban.

[00:17:36]És ezért úristen, nem szabad ahhoz hasonlót se csinálnunk, nehogy aztán valaki azt gondolja, hogy akkor a Fidesz mégis igazat mondott rólunk.

[00:17:41]Ezt ezt az egész gondolkodást el kéne felejteni.

[00:17:45]Végre ott a az üzemanyagár szabályozásban már nem a régi módszereket akarták használni.

[00:17:51]kipróbáltak egy újat, ami ugyanúgy nem volt tök tökéletes, de hátha majd a legközelebbi az már nem egy ilyen megint mindenkinek szétosztott támogatás lesz, hanem egy olyan beavatkozás, ami tényleg csak szükséges mértékben is csak a rászorultakat segíti.

[00:18:04]Igen, hát ez egy sokkal differenciáltabb megközelítés volt, és inkább a ez már a rászorultsági elvnek az érvényes részben volt benne rászóság részben abba az irányba ment el.

[00:18:11]Na de viszont új új termék, új politikai termék a vagyonadó.

[00:18:15]Erről már ugye beszéltünk veled is már itt a Klasszis Klub Live-ban is, konferencián is volt, amikor kérdeztelek, most már azért tudjuk a részleteket, bár a végleges tervezetet nem tudjuk, mert társadalmi egyeztetésre ezt is szoknunk kell egyébként 16 év után, hogy egy törvénytervezetről társadalmi egyezetés nagyon kíváncsi vagyok, hogy hogy egyébként lesz-e nyoma a társadalmi egyeztetésnek, tehát hogy ez most egy csak egy formalitás, hogy kirakjuk társadalmi egyeztetését, de tök mindegy, ki ki mit mond majd.

[00:18:41]Úgy, úgy is, úgy lesz ez a végleges, úgy is ez lesz a végleges törvény.

[00:18:45]Vagy egyébként ez egy valós társadalmi egyeztetés, és a jogosan felvetett kérdések egyébként majd valamilyen akár a jogszabály módosulását vagy javulását is eredményezhet.

[00:18:56]Igen.

[00:18:56]Hát itt már itt a itt az elmúlt napokban nálunk a postafiókunkban zúdulnak be a a különböző szövetségek és ötletek, és mindig visszaírom, hogy ezt remélem, hogy a társadalmi egyeztetés keretében is fölteszik.

[00:19:08]Tehát én is napi 10 telefont kapok, és és egyébként ugyanazt mondom, hogy tessék beküldeni.

[00:19:11]Tessék beküni.

[00:19:13]Igen.

[00:19:13]Ne ne ne nekem, hogy hogy jelenjen meg nálunk.

[00:19:14]Neked mi a véleményed a a tervezetről?

[00:19:16]Hol módosítanál esetleg?

[00:19:20]Hol finom hangolnál ezen az elképzelésen?

[00:19:23]Hát ugye olyan szempontból vagyok kényelmes pozícióban, hogy vagy kényelmetlen, ki döntse el maga, hogy ez mennyire lenne kényelmes vagy kényelmetlen, hogy én nehezen lennék vagyonadó ellenesnek bekategorizálható, mert ha volt pénzügyminiszter, aki volt pénzügyminiszter, aki próbálkozott ezzel az adónem, mert az én voltam.

[00:19:44]Tehát az, hogy a magyar adórendszerben valamiféle vagyonadónak van helye, az azzal én messzemen egyetértek.

[00:19:49]Én is azt gondoltam, hogy ezzel az adónemmel kell kezdeni valamit, és azóta ez még inkább igaz, mert az az alapállítás, hogy közben még inkább eltorult az adórendszer, és a nagyon alacsony jövedelemadó és nagyon magas fogyasztási adó miatt tényleg a magasabb jövedelműeknek kedvez.

[00:20:10]A vagyong gyarapodást az sokkal kevésbé adóztatta, és a fogyasztást adóztatta nagyon nagy arányban.

[00:20:14]És ezért akinek nem volt mit felhalmoznia, az nagyon sok adót fizetett.

[00:20:18]akinek meg volt mit felhalmozni, az jóval kevesebbet.

[00:20:21]Ezután 16 évig, másfél évtizeden keresztül ez igaz volt.

[00:20:24]Tehát ha 2009-2010-ben reális volt felvetni a vagyonodó bevezetését, akkor másfél évtizeddel később még inkább reális felven fel felvetni a a vagyonadó bevezetését.

[00:20:37]És az is igaz egyébként, amit a pénzügyminisztérium kommunikációban hallani lehetett, hogy azért ez ma már nemcsak Magyarországon, hanem világon sem kellene, hogy tabéban legyen.

[00:20:45]A vagyoni különbségek radikális növekedése és az ebből okozott társadalmi feszültségek, azok nem csak Magyarországon igazak, hanem nagyon sok helyen máshol is.

[00:20:56]Magyarországon speciális okból, mert itt a nagyon eltorzult vagyoni különbségeknek inkább politikai oka volt.

[00:21:01]De ez globális gazdasági tendencia.

[00:21:04]a technológiai robbanásszerű technológiai fejlődés meg nagyon sok minden más miatt is, hogy egyébként radikálisan nőnek a vagyoni különbségek és ebből társadalmi feszültségek adódnak és logikus lenne valamilyen módon ennek a állami oldalról történő nem mondom kompenzálása de valamilyen módon történő fékezése és a és a leszakadó társadalmi rétegek segítése valamiből.

[00:21:25]Tehát ő ezt csak azért mondtam el ilyen hosszan az elején, hogy az, hogy a vagyonadó megjelenik Magyarországon, azt nem szabadna ördögtől való dolognak tekinteni.

[00:21:35]És arról kéne vitatkozni, hogy hogy jó a vagyonadó, és nem arról kéne vitatkozni, hogy legyen-e vagyonadó vagy nem, mert nagyon sok én egyébként általam is mértékadónak tartott megszólaló az úgy beszél, mintha vagyonadó az eleve egy ördögtől való dolog lenne.

[00:21:49]Nem az.

[00:21:49]Tehát szerintem szerintem az, hogy ezt a politika felvetette, az egyáltalán nem az, hogy aztán a politika milyen kereteket szabott neki, és ezt hogyan lehet jól bevezetni, az egy következő kérdés.

[00:21:57]A másik, hogy szerintem ha Magyarországon magyaradó van, annak két dolgot kell elvi jelleggel biztosítani.

[00:22:04]Az egyik, hogy ez a amúgy is az eltordult adórendszer által okozott vagyoni helyzetbeli különbség, az kicsit visszakorikálható legyen.

[00:22:15]Az államnak legyen lehetősége ebből visszavenni és szétosztani oda, ahova szét kell osztani.

[00:22:20]A másik pedig, ami nagy probléma a magyar gazdaságnak, hogy nagyon-nagyon jelentősen megnőtt lakossági megtakarításokban minimális a kockázatvállalási hajlandóság.

[00:22:32]Tehát nagyon jelentő így van.

[00:22:34]Kevés részvény vesztek például.

[00:22:36]Hát ezt nagyon leyszerűsítve.

[00:22:36]Igen, de de de mindenki értsége igen.

[00:22:40]Tehát a a most már 1200 milliárd fölötti lakossági pénzügyiak egyébként 3%-a megy vissza a a budapesti értéktőzsdére részvényű a feketések formájában.

[00:22:50]Ez bocsánat, ez ilyen regionális összevetésben is nagyon alacsony, nem?

[00:22:53]Tehát nagyon alacsony.

[00:22:54]A a magyarok kötvénybefeketők lettek, tehát kötvényekben egyébként jóval volt több van, de ezek nyilván államkötvények, tehát a nem tudom én 10% fölötti 20% közeli államkötvényamok, azok rászoktatták a magyarokat, legalább a kötvénybefeketésekre, tehát legalább nem otthon a párna alatt meg a bankszámlán tartották a pénzüket, hanem a kötvénybe elkezdték lekötni.

[00:23:13]Hát ilyen 13-15000 milliárd van most is, most is kötvényekben a mondom a 3-4000 milliárdos részvényállományhoz képest pedig a mondjuk a befeketési tanácsadók nem ezt a részvénykötvény arányt szokták ajánlani a de most ez fordulhat nem hát most azért a hozamok eléggé leestek és ugye a f%-ot lehet cs de de bocsánat amikor 18%-os állampapírhoz hozzam volt abban az évben 40%-ot csinált a budapesti értéktőzsde tősde indexe meg 31-et meg 38-at a következő két évben, tehát sose volt olyan állampapírhozam, aminek ne tudta volna legalább dupláját hozni a részvénypiac, de ennek ellenére nem nincs kockázatvállalási hajlandóság a magyar lakosság részéről.

[00:23:56]A lakossági megtakarítások nagyon-nagyon minimális része forog vissza a magyar gazdaságba.

[00:24:02]És egyébként egy vagyonadó az pont azt kellene, hogy eredményezze, hogy a döglött, nem befektetett, hozamot nem termelő vagyon végre visszavándorol.

[00:24:13]A kicsit talán kockázatvállási hajlandóságot feltételező, de hozamot termelni képes befeketések felé, mert az 1% vagyonadó akkor fáj, hogyha egyébként a vagyonom nem gyarapodik, csak 2-3%-ot évente, és annak egy nagy részét elviszi a vagyonadó.

[00:24:29]Ha 10-15%-ot gyarapodik évente, akkor az az 1% az már nem is annyira észrevehető.

[00:24:36]És ezt ezt egyébként elő kellene idézni, vagy elő kell idézni a vagyonadónak.

[00:24:39]egy mondom egy egy javított vagyonmegoszlás újraosztás mechanizmusát és azt, hogy elkezdjen mindenki felmérni, hogy akkor mibe van befektetve a vagyona, és jó helyen és megfelelő módon termeli-e a hoamot, és lehet-e egyébként kicsit kicsit jobban visszaforgatni azt a gazdaságba, és és részesedni annak a növekedéséből?

[00:25:04]A amit most említettél, ugye abból a kockázat szót emelném ki, ugye, mert miközben mindenki vár arra, hogy uniós források jöjenek Magyarországra, ugye 16,4 milliárd euros értékben, de azért több forrásbevonási lehetőség is van.

[00:25:20]Az egyik az ugye a kockát és a magántőke, ami talán talán olyan szempontból nincs a a köztudatban, mint volt.

[00:25:27]Régebben volt egyébként a kockáti, emlékszem, hogy a 2000-es években a a kockáti és magántőke ágazat az sokkal jobb éveit élte és és most úgy tűnik, hogy látva a számokat, hogy abban is logikus lenne mondjuk magántőkét bevonni, vagy kockáti tőkét bevonni egy cégbe, mert azok is sokkal jobb hozamokat tudnak elérni, mint mondjuk a a sima állampapírok, vagy mit tudom én, a az egyéb egyéb források.

[00:25:54]Mit mit lehet tudni erről az ágazatról?

[00:25:57]Ö hát ez az ágazat ugye valóban a 2000-es évek elején egy nagyon szűk, de nagyon jól teljesítő ágazat volt.

[00:26:04]Kevés szereplő volt.

[00:26:06]Az a kevés szereplő az nagyon jó hozamot tudott csinálni, de azért alapvetően inkább akkor is intézményi pénzeket kezeltek, nem magánbefeketők pénzét.

[00:26:14]És mindenki azt gondolta, hogy hát ezt az állgaatot fel kell futtatni és és nagyá kell tenni, mert ez ez jó gazdasági növekedést tud generálni.

[00:26:22]Kicsib jól működött.

[00:26:22]Még a tőzsdei hozamoknál is jobb hozamokat termeltek.

[00:26:27]Tehát, hogy alapvetően a magántőke hozzam indexei azok a nyilvános piacokat is képesek megverni.

[00:26:31]És akkor 2010-ben ez egy ilyen általános intézkedés csomaggá vált, hogy futtassuk fel a magántőkét.

[00:26:37]Na és ekkor jött a baj, mert egy rakásuniós is állami pénzt döntöttek rá erre a szektorra, nagyon sok folyamatát eltorzítva.

[00:26:44]Azt is, hogy hova mennek ezek a pénzek, hova kerülnek befektetésre, milyen minőségű cégekbe, és azt is, hogy ki kezeli ezeket a pénzeket.

[00:26:52]Ráadásul 2010-től aki kezeli ezeket a pénzeket kérdésre azért sokkal inkább politikai mint szakmai válasz született.

[00:26:58]Tehát ugye ismerjük a statisztikákat, hogy majdnem 3000 milliárd Ftnyi MFB-s forrás ömlött ki magántőkealapokba, és azért olyan jó hozamokat nem termelt.

[00:27:08]Tehát ezt ezt a szektort is megégette a politika.

[00:27:14]és már nem lettek olyan jók a számaai, sokkal több elköltött pénz, sokkal kevesebb hozamot hozott, de ez csak a a az állam által vagy a politika által fertőzött szereplőkre igaz, és a piac az egy kicsit visszaszorulva, de ugyanúgy tudta a a megfelelő hozamokat hozni.

[00:27:28]Mi ugye ezen a piacon nem csak Magyarországról, mert nyilván ezzel a ezzel a sajátosettel azért Magyarországról részben picit kimenekültünk, de a magyar de a régióban meg Európában tisztán piaci alapon működve folyamatosan tudtuk hozni a magántőke piacnak a szokásos bőven kétszám jegyű hozamait.

[00:27:48]És ezt tudtuk felmutatni.

[00:27:48]Ugye mi egy tőzsdei részvény vagyunk, de a magántőke iparákba bevezett befektető holdingunk van a tőzsdén.

[00:27:55]Az ugye volt már osztalékfizető évünk.

[00:27:58]az az 10% feletti osztalékhozamot reprezentált Euróban számolva, mert ugye mi Euróban Euróban működünk.

[00:28:05]Tehát azért ez látszik, hogy ez nem egy nem egy rossz hozamtermelő képesség.

[00:28:09]És akkor most azt várjuk a a 2026-os váltás után, hogy ez újra visszapiacosodik ez a szektor.

[00:28:19]Ühüm.

[00:28:19]eltűnnek a politikailag preferált és és futtatott szereplők, és alapvetően a magyarországi környezetben is minden versenyalapon fog eldőlni.

[00:28:30]És hát ez ebben mi ebben mi remekül vagyunk pozicionálva.

[00:28:33]Ráadásul csak kicsit visszakanyarodva a vagyonadó témájához, aztán nem tudom, hogy abban mennyire akarsz még belekérdezni, meg majd kiderül, hogy én mennyire vagyok e-bészült, de hogy ugye a vagyonadóban az a dilemma, hogy hogyha én már nem most nem az állam oldaláról nézem, hanem egy potenciális befekető oldaláról, aki vagyonadó fizetésére kötelezett, hogy magasabb hozpotenciálú befektetéseket kellene csinálni, mert akkor termelem ki, vagy azt a hozamat, amiben már egyáltalán csak megvonom a váll hogy kell a kell-e a vagyonomra vagyon adót fizetni, de közben likvid befektetést kell csinálni.

[00:29:09]Hát neki kell fizetni.

[00:29:11]Ne ki kell fizetni évente vagyonót.

[00:29:12]Tehát, hogy berakhatom én az összes vagyonomat egy olyan vállalkozásba, ami hoz évi 20%-ot, de ha azt nem hozza cashbe, hanem csak növekedésbe hozza, akkor miből fizetem a vagyonadót?

[00:29:25]meg berakhatom olyan likvid, vagy tarthatom teljesen likvid formába a bankszámlán, nem tudom én, 1-2%-os hozamú kötvényekbe, csak akkor meg szép lassan elfogy a vagyonom, tehát akkor meg nem termel hozamot, és a vagyonadó elviszi a vagyonomat.

[00:29:36]Tehát a kettő közötti kategóriát kell legalább részben megtalálni.

[00:29:40]Most 1%-nyi vagyonadóról beszélünk, tehát ez nem azt jelenti, hogy hogy mindenemet liquiden kell tartanom, hanem azt jelenti, hogy legalább részben magasabb hozambudú de liquid befektetést kell tartanom ahhoz, hogy egyébként ne érezzem annyira fájdalmasnak a vagyonadót.

[00:29:52]Na és ez az a kategória, amit te mondtál, hogy az a részvény, az a az a nyilvános piacon szereplő részvény, ami hozamot is képes produkálni, de hogyha likvidálni akarom, akkor likvidálni tudom, mert mégis csak tőzsdén van jegyezve.

[00:30:05]pláne ha osztalékot fizet, akkor ráadásul maga is produkálja azt a likviditást, de egy részvény ideális esetben képes több osztalékot fizetni.

[00:30:13]Ugye nálunk is mondtam, hogy azért kétszámjegyű euró alapú osztalék volt szemben egy kötvénnyel, ami azért most már forintba se fizet kétszámjegyű hozamot Európa meg pláne.

[00:30:23]Tehát, hogy van az a kategória, ami legalább diverzifikációs szinten meg kellene, hogy jelenjen a gondolkodásban mindenkinél, hogy lehet ingatlanom, lehet valamennyi kötvényportfólióm, finanszírozhatom a saját vállalkozásomat és visszaforgathatom abba a pénzem egy jelentős részét, mert a mert logikusan azt feltételezem, hogy az hoz aztán a legtöbbet, de emellett nem áttartani egy olyan részvény portfóliót, ami hozamot is hoz, és egyébként likviditást is képes biztosítani.

[00:30:47]És tényleg ideje a hazai vagyonosoknak felfedezni a részvénypiacot.

[00:30:54]Tehát mondom, ez a ez a ez a 3-4%-a a megtakarításoknak a részvénypiacon az borzasztó alacsony.

[00:31:00]Érdekes, hogy a vagyonak is lehet egy ilyen hatása, hogy hogy esetleg a részvénypiacok iránti érdeklő.

[00:31:05]Meglátjuk, hogy ez ez majd előle a gondolkodásokban gondolkodásban és képesek-e a a befeketők is megérteni, hogy egyébként nekik magasabb hozpotenciál, de liquid befeketésekre nagyobb arányban van szüksége.

[00:31:17]Pláne, hogyha ezt a ezt a budapesti értéktőzsdén találják meg, akkor ez azért a magyar gazdaságnak sem közömbös.

[00:31:25]Tehát az nem lenne baj, hogyha egyébként ebből a egyéb most már tényleg óriási mér tehát, hogy a GDP 100%-át meghalló, tehát 110% feletti a lakossági megtakarítás.

[00:31:34]Tehát most örülünk ennek a 16 és 16,4 milliárd eurós uniós csomagnak, hogy végre jön valami forrás a gazdaságba, és akkor ebből lesznek fejlesztések, mert a költségvetés ugye nem fog tudni költeni, mert olyan durva költségvetési konszolidárcióra van szükség, de ennek sokszorosa a lakossági megtakarítás.

[00:31:56]Tehát, hogyha abból egyébként visszaforogna valami a gazdaságba, akkor már nem is arról kéne beszélnünk, hogy most akkor ez a 16,4 milliárd, ez mikor és hogy lesz elköltve.

[00:32:03]Tehát van lenne lenne magyar háztartásoknak pénze arra, hogy kicsit kicsit serkentsék a magyar gazdaság növekedését, csak hát azt akkor ott olyan helyen kell tartani, ami vissza is forog a magyar gazdaságba.

[00:32:16]És tényleg a vagyonadó eredményezheti azt, ami akkor most mindenkinek ki kell számolnia, hogy mennyi ingatlana van, mennyit ér, a vállalkozása mennyit ér, hol tart egyéb pénzt, és az milyen hozam hoz, és rákényszerít mindenkit arra, hogy akkor kicsit gondolkozzon abban, hogy hogyan lesz ebből hozama, és abból hogyan lesz likvid hozama.

[00:32:33]Én bocsánat most tehát, hogy közben elmondtam, hogy napi 10 telefont kapok mindenféle panaszokkal, tehát nyilván van még bőven javítanivaló vagyon adór rendszerém, mert egy újnan kitalált adónemben nyilván van egy csomó torzítás.

[00:32:44]Tehát én is tudok egy csomó olyan esetet, ahol ahol lehet, hogy nem létező vagyon kerül adóztatás alá, meg nem lehet megteremteni azt a likviditást.

[00:32:51]Ugye a Startup közösségek elég hangosan megfogalmazták most azt a véleményüket, hogy egy magas értékelés melletti tőkebevonás sem jelenti azt, hogy egy startup alapítónak akár egy fillér fölösleges likviditása is lenne.

[00:33:05]Sőt, három, négy, öt évig kell dolgozni ahhoz, hogy egyáltalán fizetésben normális összeget kapjon, miközben a cége lehet, hogy fel van értékelve, nem tudom én, 5 milliárd Ftra.

[00:33:14]Tehát, hogy le vannak olyan esetek, amit még kezelni kell a vagyonodóban ahhoz, hogy ez ez azért ilyen fölösleges gyerekbetegségeket ne okozzon.

[00:33:22]Hát jött jött is javaslat arra, hogy hogy miért nem viszik föl 5 milliárdra az alsó határt.

[00:33:26]És akkor egy csomó ilyen problémát, ami mondjuk a startupoknak is a problémája, hogy átlendül az 1 milliárd felett, és akkor esetleg a beruházásai aktivitását is, fejlesztéseit is visszavetheti.

[00:33:39]Te egyetértesz azzal, hogy hogy túl alacsonyan szabták meg a a vagyonnak az alsó k Hátalánosságban lehet, de ha valaki meg egy 4 milliárdos kötvényállományon ül, és azért tegyük hozzá, ha valaki 4 milliárdos kötvényállományon ül, akkor brutális mértékű kamatokat kapott az államtól az elmúlt években.

[00:33:56]Tehát azért több 1000 milliárdnyi kamatkifizetés ment magyar állampapírokon magyarországi megtakarítóknak, lakossági befektetőknek.

[00:34:04]egyébként kétségtelen, hogy van az a réteg, aki egyszerűen csak annyit csinált, hogy berakta a pénzét az államhoz és kétszemélyű kamatokat kapott rá évekig.

[00:34:11]Tehát ha mondjuk valakinek van egy-4 milliárdos kötvényállománya, és azót azon kapott már kétszemegyik kamatokat jó ideje, akkor ő miért ne legyen vagyonóztatva?

[00:34:21]Tehát, hogy én azt gondolom, hogy a differenciálás lehetőséget kellene megteremteni.

[00:34:25]A passzív vagyon, a gazdaságban nem visszaforgó döglötten álló vagyon adóztatása 1 milliárd fölött.

[00:34:36]Most én nem mondom, hogy nem izé fájdalommentes, de hogy értem a logikáját, mert nagyon sok mindent kell visszakorrigálni ebben a vagyonmegosztásban.

[00:34:45]Tehát akinek tényleg csak nem tudom én kötvényekben meg egy-két ingatlanban több milliárd Ftja van és nem veszi a fáradtságot, hogy az részvényekben, vállalkozásokb máshova visszaforogjon.

[00:34:59]Most ott megjelenik egy 1%-os vagonadó, én azt mondjuk úgy társadalmilag nem tartom igazságtalannak, de az, hogy ez vis ez olyan helyzeteket tertsen, ami miatt valaki nem vállalkozik, vagy nem Magyarországon vállalkozik, nem vállalkockáott, mert csak pórul jár tőle, mert egyszerűen a saját napi helyzete válik kezelhetetlenné, és nem tudom én, hitelfelvételre kényszer azért, hogy vagyon fizessen.

[00:35:19]Ezeket a ezeket a vadhajtásokat meg le kéne vagdosni és kellene tudni differenciálni.

[00:35:26]De hát erre erre ezért zajlik most a társadalmi egyeztetés.

[00:35:30]Tehát én nagyon kíváncsi vagyok majd például a társadalmi egyeztetés eredményeként, a startup szektornak a nyilvánvaló problémája az megoldásra kerül-e, mert amúgy is az a probléma a hazai startup világban, hogy mindenki csak elindítja a vállalkozását Magyarországon, és ha egy picit is sikeres, akkor már viszi külföldre, és és próbál máshol szerencsét, és a legtehetségesebb embereink mennek máshova emiatt, és őket pont itthon kéne tartani, és itthon kéne megteremteni azt a feltételrendszert, hogy ők itt akarjanak nagy cégeket építeni.

[00:36:00]És e tekintetben a vagyonadó most nem szerencsés, tehát hogy e tekintetben vagyonadó ő pont ő pont szinte kényszerhelyzetet teremt, hogyha már egy picit is többet ér a céged.

[00:36:07]És egyébként a következő körös külföldi befeketődam úgy is azt kéri, hogy miért nem hozod át az ő ö ő működési helyszínére a cégedet.

[00:36:17]Tehát nem is adókikerülésről van szó, hanem egy befekető mondja azt, hogy kérem szépen hozd át nem tudom én az Egyesült Államokba vagy Londonba a te céged székhelyét, akkor egy alapító nem fog gondolkodni, hogy ezt megtehetye-e, hogyha nem viszi át, akkor emiatt kellene egyébként még még rosszabb feltételekkel adóznia.

[00:36:31]Tehát ma tehát biztos, hogy vannak korrigálandó Ühüm.

[00:36:36]hibák ebben az adónemben.

[00:36:36]És most egy példát mondtam, valószínűleg lehet még mindenki saját helyzetéből tudna ilyeneket mondani, de mondom én ahogy indítottam, az hogy vagyonadóról beszélünk, az nem egy az nem egy tabú téma.

[00:36:50]Az, hogy ugye a egy hír szerint ti most azért készülöttök valamire, az O3 Partners egy összetett több lépcsős növekedés és tőkepiaci szintlépésre készül, amelynek célja a piaci értékének a megduplázása.

[00:37:06]Ez volt a hivatalos ugye bejelentések.

[00:37:08]Így így konferáltuk fel, ha jól ha jól ha jól idéztem ezt.

[00:37:10]Ez azt jelenti, hogy én én csak feltételezem vagy talán az én véleményem, hogyha nem lett volna kormányváltás, akkor lehet, hogy erre nem került volna sor, hogy Budapest is a ti fókuszotokba kerül, mert ugye az O3 partnersről azt lehet tudni, hogy ez egy rot a Rotterdami tőzsdén jegyzett holding társaság, ami nem Rockter székhellyel működő holding társaság, ami ami jelenleg is a budapesti értéktől de extend piacán van.

[00:37:36]Szóval, hogy hogy mit lehet tudni itt a a ti budapesti céljaitokról?

[00:37:39]Tehát budapesti értéktőzsdei céljaitokról.

[00:37:43]Igen.

[00:37:43]Igen.

[00:37:43]Tehát mi 21-ben léptünk a budapesti értéktőzsde extend piacára.

[00:37:44]Ö a ne felejtsük el, ez a covid a utolsó periódusa volt, amikor már mindenki optimista volt, és mindenki nagyon szerette a technológiai szektort, és egyébként akkor kifejezetten jól fogadott minket a a piac és és kedvező feltételekkel vezettük be a a részvényünket.

[00:38:05]Abban igazad van, hogy 22 után már teljesen más volt a hangulat.

[00:38:11]eleve a a orosz-katonai agresszió és az ukrajnai háború sem tett jót ugye a régiós piacoknak és hát Magyarországon meg még rosszabb lett a hangulata az akkori politikai környezet miatt 22-től azért egy az az árfolyamunkon is meglátszik érdekes módon hiába lettünk nyereségesek hiába voltunk profitábilisak egyébként a a a nyilvános árfolyamok azok azok inkább kedvezőtlenül alakultak és 23-24-től kezdtünk el visszakapaszkodni 24-től pedig azért kapaszkodtunk vissza, mert mi rájött hogy ezen a piacon nemcsak jó technológiai cégekbe lehet befektetni, és megvárni, hogy azok majd eladhatóak legyenek, és abból jó hozamot csinálni, hanem el lehet kezdeni konszolidálni a piacot, el lehet kezdeni felvásárolni a versenytársakat és sokkal gyorsabban kétszer, háromszor, ötször, tízszer akkorára növekedni.

[00:38:59]És mi elkezdtünk nem Magyarországon, hanem akkor már a régióban terjeszkedni.

[00:39:04]Valóban kijeztük a székhelyünket Hollandiából.

[00:39:06]Ebbe az időszakban ez inkább tűnt racionálisnak, és felvásároltunk román finn bécsi központú befekető cégeket és sokszorosára növekedtünk 2024-25-26 között és azt láttuk, hogy mi még mindig képesek voltunk a piacról tőkét bevonni.

[00:39:25]szemben a sok ezer milliárdos állami pénzszórással, ami nekünk csak piaci befeketőink voltak, amit a tőzsdén keresztül értünk el, és amennyi pénzt bevontunk, annak nagyon gyors megtérülést tudtunk biztosítani.

[00:39:34]Tehát mi mondjuk a most említett 2024-25-ben zajló tranzakciókra elköltöttünk nagyságrendileg 4 millió eurót.

[00:39:46]Bevontunk erre egyszer egyszer három, egyszer 1 millió eurót.

[00:39:48]már 25-ben az éves eredményünk az 3,5 millió euró volt.

[00:39:54]Tehát a a nyanyiégünk 3,5 millió euró volt ezután a stratégiaváltás után, és a mostani féléves eredményünk is másfél millió euró, tehát a 2026-os, miközben mondom 4 millió eurót költöttünk el tranzakciókra.

[00:40:07]Ühüm.

[00:40:07]Ö és erre mondjuk azt, hogy most ez olyan olyan piac van, hogyha mi tudunk ennél kicsit nagyobb arányú tőkét bevonni, még azt is el tudjuk úgy költeni, hogy nagyon rövid megtérüléssel látjuk ezt ezt ezt befektethetőnek, mert a magántőke egyébként egy izgalmas piac, ö jó hozamokat tud termelni, de közben a magántőke alapok, kezelők piaca az meg egy átalakítandó, konszolidálandó hatékonyságában javítandó piac.

[00:40:34]Tehát mi olyan piaci szereplőket tudunk felvásárolni, akiknek egyébként bőven lehet javítani a működését, de közben egy olyan iparágba dolgoznak, ahol jó hozamok vannak.

[00:40:44]Igen, igen.

[00:40:44]Bocsánat, bocsánat, hogy félbe szakítalak, csak hogy edukatív jelleggel, tehát hogy az utóbbi időben, főleg a ner működése miatt a magántőkealapok egy ilyen hát ilyen negatív, ilyen pejoratív értelmezést kaptak, úgyhogy úgyhogy jó lenne megtenni a distinkciót, hogy hogy van a a magántőke, ami egy normálisan működő, tehát piaci alapon működő ágazat.

[00:41:08]És vannak a magántőkealapok, amelyiknek a magyar magántőke alapoknak a 80-90%-ára azt mondják, hogy hogy hát nem véletlenül a tulajdonos itt nem is jó, de ez mindenre igaz.

[00:41:20]Tehát most az NK-ról is mindenkinek a a kampányfinanszírozás juteszébe pedig a kulturális támogatások azok egy létező legitim dolgok és nem csak kampányfinanszírozással lehet fordítani a magántőke alapok is egy normális piaci intézményrendszert rendszer szerint működő alapok egy normális világban, és bízunk benne, hogy most már normális világ van.

[00:41:41]És aztán a Fidesz ezt is ezt is kompromitálta, mint nagyon sok más dolgot.

[00:41:47]Ez nektek ellenszelet jelent, vagy valamilyen hátrán jelent?

[00:41:48]Nem, mert valójában mi egy tőzsdei részvényt adunk el, és a tehát a a befeketők nagy része megnézi, hogy hogy teljesített ez a részvény.

[00:41:57]Azért ez 24-ben volt 6,5 eurón, most 9 eur közeli a jegyzési ásfolyam, és közbe fizettünk milyen mondom ilyen 10%-nak megfelelő osztalékhozamot.

[00:42:06]Tehát, hogy egyébként tőzsdei részvényként mi nagyon jól teljesítünk.

[00:42:09]És aztán utána elmagyarázni, hogy a jó teljesítmény az miből fakad, az eggyel bonyolultabbtabb.

[00:42:15]És ott már lehet, hogy előfordul a magántőke alap meg magántőke szó, de elmagyarázzuk, hogy eddig nekünk semmiféle magyarországi magántőke alaphoz és alapkezelőhöz nem volt közünk.

[00:42:24]Alapvetően mondom román, luxemburgi, finn, hasonló típusú magántőketársaságokat vásároltunk fel és szálltunk be az ő alapjaikba.

[00:42:32]És ez nyilván nem, ennek semmi köze a Fidesz világához, és ezekből értük el ezt a rendkívüli jól teljesítményt, és inkább az okoz nehézséget, hogy ez az iparág, ez nem kellően ismert.

[00:42:44]Ühüm.

[00:42:45]Tehát, hogy azt elmagyarázza, egyébként nekünk azért teljesít ilyen jól ez a tőzsdei részvényünk, mert megtaláltunk egy olyan iparágat, amibe jól tudunk most befektetni, és hogyha be be tudunk vonni még egyszer annyi pénzt, akkor nem a duplára fogunk nőni, hanem a háromszorosára, négyszeresére.

[00:43:01]Ühüm.

[00:43:01]Ühüm.

[00:43:03]Igen, igen.

[00:43:03]Tehát, hogy azért, de de ilyet nem hallottam, hogy ja, az oszkóék azok meg biztosab ebben a magántőke világából jöttek.

[00:43:08]Hál istennek rólunk ilyesmit nem feltételeznek.

[00:43:10]Meg hát mindenhol el is mondtam, hogy tehát mi ebből a pénzből egy fillért nem kaptunk, viszont piacról tudtunk forrásokat bevonni, és abból ténylegesen nyereségen tud nyereségesen tudtunk működni.

[00:43:21]Meg hát erősérve az, hogy ti tőzsdén tőzsdén szerepeltek, tőzsdén forogtok, tehát így átlátható gazdálkodás, tehát minden számról nyilvánosságról és hát most is van 6700 részvényesünk, tehát nem arról van szó, hogy itt egy-két ember üzleti érdeke szerint alakul a működ a működés.

[00:43:39]Most is egyrev széles részvényesi kör az, aki jelenleg is érdekelt ezekben a befektetésekben.

[00:43:43]Csak egyébként azt szeretnénk, ha nem 6-700 részvényesünk lenne, hanem jó pár ezer részvényesünk.

[00:43:51]Az lehet, hogy korai a kérdés, hogy hogy pontosan mi a tervetek és mi a célotok, de mit lehet ebből most a nyilvánosságra hozni?

[00:43:59]Bár kétségtelen, hogy hogy még jóváhagyott prospektust törgyeli kibocsátásra jövő hét keddre várunk.

[00:44:07]Tehát a jelenlegi hatósági folyamatokban azt prognosztizáljuk, hogy hogy jövő hét kedden tudjuk közzétenni a tőzsdei prospektusunkat.

[00:44:16]Ugye abból a sajátos helyzetből fakadóan, hogy mi a holland céghelyű cég vagyunk, ami a budapesti értéktőzsdén jelenleg az extend piaconban is a sztendiacra lép nekünk.

[00:44:24]A holland hatóság, a holland pénzügyi felügyelet az, aki engedélyezi ezt a tőzsdérrelépési folyamatot.

[00:44:28]Tehát így most már így tényleg ilyen pána érezzük magunkat, hogy a holland fegyület foglalkozik azzal, hogy hogy lépünk mi a budapesti értéktőzsde sztenderd piacára.

[00:44:38]És ez gyorsabb vagy lassabb, mint a magyar?

[00:44:40]Én most azt látom, hogy kiszámíthatóbb és és operatívabb, és ezért tudunk már előzetesen egy potenciális ö időpontot, amikor amikor esetleg megjelentethetjük a prospektus.

[00:44:51]Bocsánat, hogy ilyeneket kérdezik, de az ott külön van a felügyelet, vagy ott is a jegybankba vagy beáll?

[00:44:55]Külön van a felügyelet.

[00:44:55]külön van a felügyelet, de a ennek már egy csomó elemét eddig is kommunikáltuk, tehát mi folyamatosan kommunikáltuk, ugye az idei év során tovább lépünk a stander piestra és tervezünk nyilvános kibocsátást.

[00:45:11]Amiket eddig kommunikáltuk, azt nyilván most is el tudjuk mondani.

[00:45:13]Tehát november második harmadik hetére tervezzük a nyilvános kibocsátást.

[00:45:20]A nyilván ez egy jegyzés lesz, tehát nem is tudunk pontos árat, csak ársávot megjelölni.

[00:45:25]Az ársáv az a mostani tőzsdei kereskedési árfolyamok körül fog alakulni.

[00:45:28]Ennek a pontos paramétereit ezt ezt közzé fogjuk tenni.

[00:45:30]És nagyon fontos, hogy nekünk sose volt gondunk azzal, hogyha a megfelelő tőkét be akarjuk vonni, akkor be tudjuk vonni.

[00:45:39]Alapvetően mindig volt megfelelő elérésünk intézmény befeketőhökhöz, meg nagyobb magánbefeketőkhöz, akiket akiktől tőkét tudtunk bevonni.

[00:45:45]De ennek egy következménye van, hogy hogy bár nagyon szépen növekedtünk a részvényesek számából meg a meg a relatíve korlátott közkészhányatból fakadóan ugye kicsi a részvény likviditása.

[00:45:59]Tehát a napi kereskedési valumen az azért kicsi, mert a befeketők nagy része az stratégiai jelleggel gondolkodva lépett be a cégbe és nem beszélt a napi kereskedésben.

[00:46:09]Tehát nekünk a mostani kibocsátással két célunk van.

[00:46:10]Az egyik, hogy bevonjuk akkora tőkét, amiből még jobban tudunk növekedni, mert most tényleg azt látjuk, hogy jól tudunk pénzt elkölteni.

[00:46:20]Máspedig más másrészt pedig, hogy minél több lakossági befeketőt elérjünk.

[00:46:25]Ühüm.

[00:46:25]Mert nekünk nem az a fontos, hogy két-három intézmény most beszálljon nagyobb összegekkel, hanem az a fontos, hogy sok kis részvényes szálljon be, és ez megteremtse annak a lehetőségét, hogy sok részvényes tudjon részt venni a napi kereskedésben, és az árfolyam mozgásoktól függően végezzen tranzakciókat, mert ez teremti meg azt a napi kereskedési volument, ez teremti meg azt a likviditást, amitől majd nem két tranzakcióból adódik egy napi árfolyam, hanem nem tudom én 100 napi tranzakcióból, és valóban egy likvid tőzsdei részvény leszünk.

[00:46:54]Ahogy a vagyonódó kapcsán is elmondtam, a azért a részvénynek annak egy liquid befektetésnek kell lennie.

[00:47:00]Tehát mi most nagyon erősen fogunk azzal foglalkozni, hogy a lehető legtöbb felületen kommunikáljuk, hogy jön egy izgalmas tőzsdei kibocsátás.

[00:47:10]Nagyon szépek az eddigi eredményeink, tehát nincs ok megijedni ettől a papírtól.

[00:47:14]Olyan világ van, hogy a részvénybefeketések felé egyre inkább érdeklődést érdemes mutatni.

[00:47:20]Tehát érdemes részvényekbe beszállni és ebbe is keresni a hozamlehetőségeket.

[00:47:25]És mi most pont erre a pillanatra ez egy véletlen egybeesés, tehát amikor mi bejelentettük, hogy hogy hogy sender piacra lépünk, akkor még nem tudtuk, hogy ilyen jellegű vagyonadó tervek lesznek.

[00:47:36]Tehát ez egy véletlen, hogy most egyszerre tudunk beszélni a két témáról, hogy jön a vagyonadó, érdemes részvényekbe befektetni, liquid részvényekbe befektetni, de nekünk ettől függetlenül volt ez a célunk, hogy vonjunk beforrást és tegyük a lehető leglikidebbé ezt a részvényt.

[00:47:51]Ez egy osztalékfizető részvény akar lenni, tehát amúgy is folyamatos hozamot akar biztosítani a részvényeknek, hiszen egy folyamatosan profitábilis cégről beszélünk, és emellett szeretnénk minél nagyobb számban bevonni lakossági befeket, és ezzel biztosítani a részvénylik likviditását.

[00:48:07]Tehát ez az, amit így előzetesen el lehet mondani.

[00:48:09]Aztán nyilván lesz majd, nem tudom én, 50-60 oldalas prospektus és tájékoztató, amit hozzáférhetővé tudunk tenni a jövő héten.

[00:48:16]Meg fogunk mindenféle részletet kommunikálni, de örülünk, hogyha ez irányba most érdeklődést tudunk felkelteni.

[00:48:22]De ugye említheted a vagyonadót ezzel összefüggésben, de azért olyan lakossági befektetőkre is beszállásra is van lehetőség, akik meg nem kell, tehát hogy az átlag átlag megtakarít persze persze nem kell milliárdos vagyonnal rendelkezni ahhoz, hogy valaki egy-k000 eurót befektessen egy tőzsdei részvénybe.

[00:48:42]Tehát nálunk nincs nincs be pont ez a jó a tőzsdei részvénybe, hogy nem csak azt tud befektetni, aki nem tudom én, legalább k-300000 eurót meg tud mozgatni könnyedén egy részvény befeketésre.

[00:48:52]Nekünk ugyanannyi érték 1000 részvényestől kapott 1-2000 euró, mint néhány részvényestől kapott pár százur, sőt nagyobb rész, nagyobb érték az előbbi, mert az az 1000 részvényes az sokkal nagyobb kereskedési volument fog produkálni, mint a néhány részvényes, aki összesen berak, nem tudom én, egy-két millió eurót.

[00:49:15]Ez gyakorlati tapasztalat is.

[00:49:17]Látjuk, hog a hogy a az ilyen family office típusú logikával működő befeketők, azok inkább stratégiai befeketők, beszállnak a részvénybe, aztán figyelik a törzsdi árfolyamot, de nem adnak, vesznek belőle.

[00:49:28]Örülnek, ha jön osztalék, de de tartósan tartják inkább, és ha ki akarnak szállni, akkor meg egyszerre akarnak kiszállni, ami ugye nyomás a piacon.

[00:49:34]Ők is akkor tudnak kiszállni, ha van egy liquid piac, tehát van folyamatos kereskedés.

[00:49:40]De a folyamatos kereskedést az meg a sok kicsi befekető ö produkálja.

[00:49:45]Tehát igaz fontos, amit mondtál, hogy azért mi üzenetünk nem az, hogy véletlenül egybe estünk a vagyonadó bevezetésével, ezért mindenki, aki nekáltalán releváns a vagyonadó, az gondolkodjon részvénybefekezésen, akinek nem releváns a vagyonadó, mert nem lesz agyonadó öya a következő néhány évben, az is gondolkodjon részvénybefeketéseken.

[00:50:03]Sőt, már csak azért is gondolkodjon részvénybefeketéseken, mert mondjuk hozzamot abból lehet termelni és abból lehet vagyont gyarapítani.

[00:50:10]lesz, lesz egy minimális.

[00:50:12]Tehát ugye 1-2000 eurót említettél, ez ugye átszámolva mondjuk ilyen 370000 Ft nagyjából az alsó, tehát lesz egy alsó küszöb, amit amit jegyezni kell mindenféleképpen?

[00:50:24]Nem, nincs alsó küszöb, ugye 8 egész, nem tudom 85-95€ most a a mai kereskedési áforam.

[00:50:30]Tehát egy részvényt is lehet venni 8 EURért.

[00:50:32]Most nyilván azért alapvetően számlát nyitni, befeketni olyan összeggel van értelme, ami amire érdemes egyáltalán fáradtságot fordítani, de mindenkinek azt gondoljuk, hogy érdemes elkezdeni belekóstolni a részvénybefeketésekbe.

[00:50:47]Tehát ez ez tehát, hogy egyszerűen meglátszik különböző gazdaságokon, hogy ahol a lakosság részvények befektet, ott jóval nagyobb a gazdaság innovációs növekedési fejlődési képessége.

[00:51:00]Tehát ez már USA-Európa összehasonlításban is igaz, hogy egyszerűen USA lakosság az részvénybefekető és úgy is néz ki a gazdaság növekedési képessége meg a meg az meg az USA tőkepiacok.

[00:51:10]Európában általában probléma, ugye a lakosság az kockát kerülő, és akkor közép-kelet-Európában meg még inkább.

[00:51:18]Úgyhogy mondom, közben volt felhalmozás, nem igazán volt fogyasztás, de pont azért, mert az állampapírok azért nagy hozamot fizettek.

[00:51:26]És és a visszafogott fogyasztás az valamiféle vagyongyarapodáshoz vezetett a lakosság egyes köreiben.

[00:51:31]Ezért ezért ezért ezért nyilván van lakossági megtakarítás befekető, nem mindenkinél.

[00:51:39]Tehát azt tudjuk, hogy a hogy a lakosság felső 10%-a az, akinél egyébként a vagyongyarapodás nagyjából 70%-a, tehát a a vagyon 70%-a kimutatható, de a felső 10% is 1 millió ember.

[00:51:54]Ühüm.

[00:51:55]Jó, nem majdnem 1 millió ember, tehát nem teljesen 1 millió most már, de hogy az az sem egy kicsi ö létszám.

[00:52:04]És tehát, hogy ott is van egy olyan olyan mennyiségű potenciális befekető, aki akinek érdemes elgondolkoznia, hogy hogyan hogyan merre diverzifikál.

[00:52:13]Ugye említetted a a referenciátokat, ami 200zühom és euróban gondolom akkor ezt a szintet akarjátok azért nagyjából tartani az most en ennyit elkotyoghatok előre, mert nyilván ez is nyilvános információ, tehát mindenki számára hozzáférhető, de az kiderül a a befeketői prezentációnkból is, hogy a mi célunk az, hogy nagyjából ezt a tehát 0,95€ volt a a részvényenkénti osztalék, amit fizettünk.

[00:52:39]Mi nagyjából ezt a részvényenkénti 1 eurós osztalék szintet akarjuk tartani.

[00:52:45]És egyébként ugye előfordulhat ennek az iparáknak az a sajátossága, hogy abb a modellben, ahol mi dolgozunk, van egy folyamatos profitabilitás, és hogyha jó cégekből jó eladásokkal jó hozamot lehet csinálni, akkor év egy-egy években nagyon meg tud ugrani a profit.

[00:52:59]És ott meg jelenleg az a az a befektetési politikánk, hogy abból meg saját részvényvszavásárlásokat csinálunk.

[00:53:06]Tehát, hogy ezzel is segítsük a piac likviditását, meg hogyha valaki ki akar szállni, akkor ki tudjon szállni.

[00:53:09]Hogyha részvényenkénti 1 eurót meghaladó jelentős profit van adott évben, akkor abból saját részvény visszavásárlásokat tudjunk vissza finanszírozni majd.

[00:53:19]Ühüm.

[00:53:19]És mi és milyen ágazatokba fektetek ugye a technológiai részvényezetok, technológiai holding?

[00:53:24]Hát ugye mi technológiai szektorból indultunk.

[00:53:25]Először direkt technológiai cégbe fektünk induló növekedési fázisban.

[00:53:32]Ilyen alapjaink vannak jelenleg a portfólióban, tehát van most korai fázisú, növekedési fázisú, meg úgynevezett ilyen másodlagos piacról visszavásárló ilyen kivásárlási alapjellegű alapunk.

[00:53:43]Kezelünk összesen 300 millió eurót ebben a szegmensbben ezek a meglévő alapok.

[00:53:48]ez a ez a meglévő alapcsalád, de ez mint technológiai.

[00:53:54]És akkor azt már bejelentettük, de ebbe valószínűleg lesz konkrétab bejelentés, hogy zöld energiába tervezünk új alapot indítani, és ezt szeretnénk most már a belátható jövőben megtenni.

[00:54:01]Vannak bejelentett kivásárlásaink, ugye ilyen úgynevezett társadalmilag hasznos impact befektetéseket végrehajtó alapcsaládba vás vásároljuk be magunkat.

[00:54:12]Ugye erről is adtunk már ki nyilvános közleményt.

[00:54:17]És általában mondom, remélem nem érti senki félre, és ennek semmi köze a régi rossz rossz ízű politikai megfogalmazásokhoz, de ebben a mondjuk akkor private equitynek, de nemzetközileg ugye magántőke irányba tervezzük még felvásárlásokat és új alapindítását.

[00:54:33]Ezek ki fognak derülni egyébként részleteiben a befeketői prezentációból, de már most is lefesz lefedjük a teljes technológiai szegmenst, tehát a technológiai cégek befeketési szegmensét a korai fázól egészen a kivásárlásig.

[00:54:45]És akkor emellett terjeszkedünk most már nem csak technológiai jellegű befektetések világába, tehát zöld energia, impact befektetések, általános magántőkebbefeketések világában is, ami egy még kiegyensúlyozottabb és még stabilabb portfóliót tud a jövőben biztosítani.

[00:55:02]hogy a szakmai körökben szokott vitatárgya lenni, hogy a zöld befektetések azok mennyire hoznak hoznak-e annyit, mint mondjuk a a többi mondjuk növekedési részvények, de azt lehet látni az utóbbi időben, hogy igen, szép eredményeket tudnak ezek is elérni.

[00:55:19]Ez egyrészt konjunktúra kérdése, tehát hogy milyen a környezet, éppen szükség van-e ilyen befektetésekre.

[00:55:23]Másrészt igaz, hogy hogy egy startup befeketés az tud befeketésérték sokszorosát is hozni.

[00:55:30]Na de az tud nulla is lenni.

[00:55:33]Ühüm.

[00:55:33]És az ö az öergia meg általában energetika az egy ennél stabilabb.

[00:55:37]Tehát, hogy ott azért nem fut nem fut nullára egy egy befeketésed akkor sem, hogyha nem megy jól, csak esetleg alacsonyabb hozamod hoz.

[00:55:43]Most pedig azt gondolom, hogy nem kérdés, hogy különösen Magyarországon, de egész Európában az energiaátás az az olyan beruházási igényt mutat, hogy amikor ennyire éhes a piac, és ennyire szükség van beruházásokra, akkor lehet nyilván jó huzamokkal beszállni.

[00:55:56]És mi részben ezért is gondoljuk úgy, hogy ebben a ebben a környezetben most Vasfázia az egyébként ilyen kicsit infrastruktúrális jellegű befektetésekben is, tehát a kockázataik nem lettek nagyobbak, mert ugyanúgy valamennyit mindig ér az infrastruktúra, az nem tud nullát érni, de közben ahhoz a potenciál az növekedett.

[00:56:16]És mennyire tartotok a nemzetközi környezettől, amit mindig mi mint egy ilyen kockáti tényezőként azért megszoktak említeni a részvénybefektetéseknél is, nem csak a többinél?

[00:56:28]figyelünk rá, és pont azért, mert figyelünk rá, ezért azt gondolom, hogy mindig megvannak a válaszaink.

[00:56:32]Tehát most nyilván egy általában az iparágak nagy részére az energiaáremelkedés az egy sokkot jelent, de ha valakinek energiainfrastruktúra befektetései vannak, akkor ott meg hozamnövek hozzam potenciál növekedést eredményez, mert ugye az emelkedő árazások mellett az infrastrukturális befektetések hozzámpotenciál is emelkedik.

[00:56:50]Tehát pont azért fontos, hogy egyre több helyen diverzifikálunk, mert a sokféle iparákban széles portfólióval válik érdekelti az ember, akkor adott változás az nem a teljes portfólióját helyezi nyomás alá, hanem esetleg van, ahol a hozamnövekedést is biztosíthatja.

[00:57:05]És mondom, a mi üzleti modellünk olyan, azáltal, hogy alapkezelőkbe is fekszünk, nem csak alapokba, hogy van egy stabil, folyamatos nyereségesség.

[00:57:16]azért az alapkezelés az egy olyan iparág, hogyha valahol elindult egy alap, akkor az úgy nagyjából egy évti 10edig fizet egy meghatározott díjat.

[00:57:24]Tehát abból abból azért számolható egy folyamatos megtérülés.

[00:57:27]És ehhez képest ezen felül fontos, hogy legyenek olyan portfólió elemeink, amint kiugróhozamot tudunk csinálni, és akkor tudunk még többet adni a részvényeseinknek.

[00:57:37]Hát nagyjából átbeszéltük akkor ezt is, úgyhogy jó alaposan belementünk.

[00:57:40]Köszönöm, hogy lehetőséget adtál ilyen részletes magyarázat.

[00:57:43]Érdekes, izgalmas.

[00:57:43]Azért azért én még a koromná fogva emlékszem a 90-es évek részvényjegyzésére, akkor ott álltunk hosszú sorban, amikor az OTP a mó a Telekom és a Richtter részvényeket jegyeztük le, és azért nosztalgikusan jó lenne, hogyha ez is visszatérne ez a világ, hogy az Igen, volt időszak, amikor úgy mindenki úgy érezte, hogy izgalmas a részvénypiac.

[00:58:02]Jó, jó lenne, ha vissza visszakerülnénk ebbe az időszakba, miközben számok alapján most is izgalmas a részvénypiac, csak valamiért úgy már úgy elfordultak tőle az emberek.

[00:58:10]Az is az állampapíroknak az adómentességét, hogyha kicsit megvizsgálják és és mondjuk az azt viss nem lenne baj, ha kiegyenített lenne a piac, bár TBS az most is van, tehát ugye a részvényeknél is elérhető az adómentesség, csak egyfajta tartós elkötelezettség az, ami biztosítandó.

[00:58:27]Ez egy ez még egyébként egy megválaszandó vagy adó kérdés, mert ugye lehet likvid egy részvény, de az adómentesség az meg akkor áll fenn, hogyha az ember a TBS-ről TBS-ről nem veszi le a pénzért.

[00:58:40]Tehát öt évig.

[00:58:42]Tehát például jó lenne, ha ez alól kivétel lenne a TBS-ről valló vagyon adófizetés például.

[00:58:47]Tehát az ne eredményezzen még plusz S fizetést, hogyha én a TBS-ről eladom a részvényemet azért, hogy abból vagyonodót fizessek.

[00:58:55]Tehát mondjuk egy olyan klauzola megjelenne, hogy a TBS-ről direktbe módon vagyon adót utalok, akkor az nem a a akkor az nem megsértése a TBS tartási szabályainak.

[00:59:05]Ez szerintem sokat segítene a a abban, hogy egyébként értsék az emberek, hogy érelmes részvénybefeketést tartani, mert az hozamot hoz, és akkor abból adókötettségeket is lehet teljesíteni.

[00:59:14]Hát majd meglátjuk, hogy hogy ezzel is mi lesz a következő időszakban.

[00:59:15]Nagyon szépen köszönöm, hogy eljöttél hozzánk és nagyon köszönöm a meghívást.

[00:59:21]Legközelebb is majd ezt fogjuk tenni.

[00:59:23]Önök az elmúlt közel egy órában Oszco Pétert, a bajnai kormány volt pénzügyminiszterét az Oxo Technologies Holdingnak a jogutódjának, bocsánat, kijövök ebből a mondatba, az O3 Partv alapítóját és vezérigazgatóját hallották és láthatták is.

[00:59:40]Arra kérem önöket, hogyha még nem tették, akkor iratkozzanak föl a Klassis Média YouTube csatornájára, hogy ezek ilyen beszélgetéseket a jövőbben is meg tudjunk valósítani.

[00:59:48]És akkor, hogyha már itt az állampíról szó volt, akkor folytatjuk is két hét múlva, egy kicsit több mint két hét múlva az Államadságelő központ új vezérigazgatójával, Tardos Gergellyel, aki pedig el fogja mondani, v aki pedig lehet, hogy majd az állampapírok mellett fog érvelni, és akkor akkor így majd körbeér a az egész történet.

[01:00:08]Úgyhogy még egyszer köszönöm, hogy itt voltak, és akkor október 29-én mindenféleképpen találkozzunk.

[01:00:14]Viszontlátásra, viszont hallásra.