Ha most lenne a választás, Le Pen nyerne – Klasszis Podcast Soós Eszter Petronellával

[00:00:00]hogy amikor az a becslés, hogy 500 és 800000 között van a tüntetőknek a száma, az az egy nagyon jelentős tömeg.

[00:00:09]Történetileg is jelentős tömeg.

[00:00:09]Nap mint nap azt hallják, hogy azt a kolosszális adósságot, a GDP 120%-át, azt majd nekik kell visszafizetni.

[00:00:16]Nem elég, hogy nem fognak jobban élni, de még a szülők adósságát is ők fizetik, később fognak nyugdíjba menni.

[00:00:21]Ez a helyzet Marine Löpennek olyan, hogy neki itt nem kell [zene] sok mindent mondani.

[00:00:24]A hátraedől kér egy kávét és elmondja, hogy a kormány nem teljesített jól.

[00:00:28]Ha most vasárnap lenne a választás, akkor Löpen nyerne.

[00:00:33]Ez a Klassis podcast.

[00:00:36]Jó napot kívánok.

[00:00:36]Köszöntöm a kedves nézőket, olvasókat és hallgatókat.

[00:00:38]Ez itt a Klasszis Podcast, annak is a külpolitikai kiadása.

[00:00:42]Én Véber Balázs vagyok, az Mfor és a privát bankárnak a vezető szerkesztője, külpolitika újságíró.

[00:00:48]És ma nagyon izgalmas témánk lesz, vagy ma is nagyon izgalmas témánk lesz, hiszen arról fogunk beszélni, hogy miért lángol Franciaország, mi történik ott valójában, mi áll a háttérben, kik vannak az utcákon és mit szeretnének elérni, miért fordult mindez erőszakba, illetve beszélni fogunk azért a Macron korszaknak a lecsengéséről is.

[00:01:06]Milyen örökséget hagy maga után a francia elnök?

[00:01:10]Természetesen nem egyedül fogom ezt elmondani, sőt én csak kérdezni fogom fogok, hiszen itt van velünk egy Franciaország szakértő, politikai kockázati tanácsadó, Sós Eszter Petronella.

[00:01:21]Jó napot kívánok.

[00:01:23]Köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:01:24]Mielőtt belevár belevágnák, két szolgálati közleményem lenne.

[00:01:29]Ha még nem tették meg, legyenek szívesek feliratkozni a csatornánkra, illetve Priváron és Mforon továbbra is olvashatnak minket.

[00:01:36]Na, de szerintem vágjunk is bele, azt hiszem.

[00:01:41]Különösebben nem kell megindokolnom, hogy miért Franciaország a téma.

[00:01:42]Ugye az elmúlt napokban, vagy lehet mondani ugye hetekben eléggé hát részben döbbenetes vagy meglepő részben sokkolóképek érkeztek Franciaországból.

[00:01:55]Én most nyilván nem itt most nem arra gondolok, hogy több száz ember kivonult az utcára, mert ez ugye még lehet akár pozitívum is, hogy kiállnak az érdekeikért, de ez ugye részben azért már főleg az elmúlt hétvégén erőszakba fordult.

[00:02:09]És szerintem nagyon sok embert érdekelne, hogy igazából mi az, ami történik most Franciaországban.

[00:02:14]Ugye erre nagyon sok nagyon sok narratíva van.

[00:02:19]Ezeken majd végigmegyünk.

[00:02:19]Ugye minden politikai szereplő megpróbálja valószínűleg azt a saját saját hasznára úgymond kiforgatni ezeket a történéseket.

[00:02:30]De szerintem menjünk menjünk vissza az elejére, hogy [horkantás] igazából mikor indult és miért indult ez az egész tüntetéssorozat Franciaországban.

[00:02:38]Mi volt az a Mi volt az a szikra, ami ezt kirobbantotta?

[00:02:43]Azt gondolom, hogy a francia társadalomban van egy egy diffúz feszültség.

[00:02:47]Nagyon sok szakma érzi úgy, hogy el van hanyagolva.

[00:02:50]Rengeteg közszolgáltatással kapcsolatban érzik úgy a franciák, hogy az alulfinanszírozott és vagy rosszul szervezett.

[00:02:59]És ez nem egy új dolog.

[00:02:59]A sárga mellényesek mozgalma már Macron elnökségének az elején jelentkezett ilyen típusú panaszokkal.

[00:03:05]Ö, és most talán a benzinárak emelkedése lehetett egy ilyen utolsó nyomáspont.

[00:03:11]A kérdés az volt, hogy hogy ez hol tör föl, és végül a diákoknál tört föl, de hát az az igazság, hogy bárhol máshol föltörhetett volna, és azt látjuk, hogy ahogy megy előre a mozgalom, mindenféle társadalmi csoportok rákapcsolódnak, tehát megjelenik ez a ez a sokrétű elégedetlenség, amiben tényleg nagyon sok minden benne van, a lakhatás, a az egészségügy, az oktatás, tehát nagyon sokféle elégedetlenség kapcsolódik össze.

[00:03:42]Ühüm.

[00:03:43]Azt lehet egyébként mondani, hogy kik azok mondjuk, akik jellemzően, akik az utcákon tüntetnek, azt lehet mondani, hogy ez egy diáktüntetés, vagy ugye volt egy ilyen narratíva, hogy hát ez már nem is diáktüntetés, mert igazából ugye a bevándorló gyökerű vagy a bevándorló hátterű emberek vagy tömegek vonulnak ki, vagy lehet mondani, hogy ez ez egy baloldali, ez egy úgymond radikális baloldali tüntetés.

[00:04:05]Mondjuk a munkás rétegek vonulnak az utcára.

[00:04:07]Tehát kik azok a akik ki az a több 100z ember?

[00:04:12]Ugye lehet mondani, azt hiszem egyes becsülések talán 800000ről szóltak.

[00:04:13]Kik azok, akik az utcán vannak?

[00:04:18]Az első fontos dolog, hogy amikor az a becslés, hogy 500 és 800000 között van a tüntetőknek a száma, az az egy nagyon jelentős tömeg.

[00:04:28]Történetileg is jelentős tömeg.

[00:04:30]Azt szoktam mondani, hogy a Holdról még nem látszik, de a Nemzetközi űrállomásról már igen.

[00:04:34]Tehát nyilvánvaló, hogy itt itt viszonylag nagy társadalmi csoportokról van szó.

[00:04:38]Ha visszamegyünk az elejére, és ez nagyjából magyarázza egyébként a narratívák kialakulását, ez egy nagyon fontos szó esetünkben.

[00:04:45]Azt látjuk, hogy Franciaország legszegényebb megyéjéből indul maga a tiltakozássorozat Sandonyből, ahol valóban magasabb a migrációs hátterű fiatalok száma.

[00:04:58]Ugyanakkor maga a tüntetéssorozat, már a diáktüntetéssorozat is nagyon gyorsan átterjed a középosztályi közegekbe, akár azt is mondhatnám, hogy a bzo közegekbe.

[00:05:10]Tehát nagyon gyorsan egy átfogó generációs jelleget ölt a tiltakozás.

[00:05:12]És amikor a vita megy, akkor többnyire a kormányoldal és a jobb oldal azzal érvel el, hogy a radikális baloldal pártja, a lázadó Franciaország tüzeli a fiatalokat és a tüntetőket.

[00:05:25]Ö ebben annyi igazság van, hogy a Lázadó- Franciaország özdmódja az erőszakkal kapcsolatban ambivalens.

[00:05:34]Tehát mondjuk pont Sandoni polgármestere mondott olyat, hogy az erőszak néha igazolható, vagy az erőszak néha indokolt.

[00:05:43]Tehát van egy ilyen ambivalens diskurzus.

[00:05:45]Erre nyilván a a politikai ellenfelek örömmel rá is kapcsolódnak és szivárogtatnak mindenféle szolgálati dokumentumokat.

[00:05:52]És utána van ez a tüntetés, ami esetében inkább hát ezt a sárga mellényes jelleget lehetne ezt a kis középosztálybeli jelleget kiemelni.

[00:06:04]Kevésbé szervezett, de már a szakszervezetek is mozgolódnak más napokra.

[00:06:08]És ezekre a tüntetésekre rátelepednek anarchista, radikális baloldali, szélső baloldali, ez a Black Block nevű történet, akik majd a törészúzást, a rongálást fogják csinálni, és rájuk is rátelepszik még egy csoport, az opportunista tolvajok, és mindez gyorsan, horizontálisan az interneten szerveződik.

[00:06:30]A hatóságok nagyon nehezen követik le, nem is érzékelik egyébként az egésznek a mértékét.

[00:06:36]Tehát itt azért 20-25-30 percek alatt tudnak mondjuk a tolvajok megjelenni a törőzúzó anarchisták után.

[00:06:44]Na most ezt hatóságilag nagyon nehéz lekövetni.

[00:06:46]Ezzel együtt is egyébként alábecsülték a mozgalom mértékét, és nem volt elég az erőforrás, amit odairányítottak a védelemre.

[00:06:54]Ühüm.

[00:06:54]Csak, hogy mennyire komoly tehát komoly problémát okoznak ezek a tüntetések, vagy a a azoknak a zavargás része.

[00:07:02]Ugye kijött egy ilyen adat, azt hiszem a francia kereskedők és forgalmazók szövetsége közölte, hogy mintegy 1500 üzletet fosztottak ki.

[00:07:08]Már gondolom azok, akiket ön is említett, főleg ugye a tolvajok, akik ráépültek ezekre a tüntetésekre, és ugye több mint azt hiszem ma reggeli adat, ha megtalálom, igen, hogy több mint 2000 embert tartóztak, vagy 2500 embert vettek körrizetbe, ami azért elég elég elég óriási szám még francia viszonylatban is, ahol ugye azért hozzászoktak már az emberek bizonyos fokig az ilyen tüntetésekhez.

[00:07:32]De szerintem menjünk, vagy érd érdemes lenne végigmenni ezeken a követeléseken, mert hát mégis ugye ez az egyik főüzenete ezeknek a vagy legalábbis a kezdetben ez volt az egyik főüzenete ezeknek a tüntetéseknek, hogy egyrészt ugye azt mondják, hogy általában így keretezik ezt, hogy a megélhetési költségek, hogy itt itt itt pontosan mire gondolnak, tehát milyen megélhetési válság van Franciaországban?

[00:07:55]Ugye ez kicsit nehéz, vagy nehezen hisszük el Magyarországról, hogy a fejlett nyugaton megérhetési válság van, hogy ez mennyire komoly, hogy miből áll egyáltalán.

[00:08:07]Ugye akik az üzleti életben mozognak, azok ismerik ennek a bizonyos Hedonic Threadmal nevű jelenségnek a magyarázatát, tehát hogy ugye van egy életszínvonal infláció, és nagyon gyorsan az újonnan megszerzett életszínvonal az egy ilyen bázissá válik.

[00:08:22]Tehát ezt nem úgy kell nézni, hogy mi Magyarországról mit gondolunk a franciák életszínvonaláról, hanem azt, hogy ők a saját korábbi lehetőségeikhez képest mit látnak, vagy hogy van-e olyan politikai termék, hogy ezt a klasszikus szót használjam, ami reményt árul nekik, tehát ami azt a reményt tudja mondani, hogy hogy neked holnap vagy a jövő héten vagy a jövő hónapban jobb lesz.

[00:08:42]És például a fiatalok esetében ez az egyik probléma.

[00:08:47]ők az első generáció, amelyik azzal szembesül, hogy ő nem biztos, hogy a szüleinél jobban fog élni.

[00:08:50]Senki nem árulja ezt a reményt nekik.

[00:08:52]Másik oldalról viszont nap mint nap azt hallják, hogy azt a kolosszális adósságot, a GDP 120%-át, azt majd nekik kell visszafizetni.

[00:09:00]Nem elég, hogy nem fognak jobban élni, de még a szülők adósságát is ők fizetik, később fognak nyugdíjba menni, és hát van egy olyan érzése ennek a generációnak, hogy neki nem lesz jobb.

[00:09:10]Tehát itt az az érdekes, hogy hogy milyen az a belső megélés, meg az az ottani kontextus.

[00:09:15]folyamatosan ugye itt a benzinár energiaköltség az nagyon megütötte a franciákat, azért ott is volt infláció, nem olyan mértékben, mint Magyarországon, de volt és megérezték.

[00:09:26]És összességében is azt kell látni, hogy van egy olyan megélés, hogy a közszolgáltatások különösen az ilyen kis és középtelepüléseken épülnek le, elsősorban pénzügyi okokból.

[00:09:36]Ugye a franciák ezt a neoliberális megszorítási politikának és a kapitalizmusnak hajlamosak hát tulajdonítani.

[00:09:44]Tehát van egy nagyon ambivalens viszonyuk a kapitalizmussal egyébként.

[00:09:49]Az államtól várják, hogy védje meg a piactól és a kapitalizmustól a polgárokat.

[00:09:53]Ugye már a sárga mellényes mozgalom is erről szólt.

[00:09:55]Közben ott van egy munkásosztály, amelyik folyamatosan azt látja, hogy az ipari lehetőségek itt most a Macron korszakban volt egy rövid felfutás, de de alapvetően azt látja a 80-as évek óta, hogy egyre nehezebb helyzetbe kerül.

[00:10:08]Van egyébként egy migrációs hátterű népesség, amelyik azt éli meg, hogy nem tud följebb mobilizálódni a társadalomban.

[00:10:13]Az oktatás ezt nem teszi lehetővé.

[00:10:15]Tehát az oktatás egyik fő problémája, hogy konzerválja a különbségeket.

[00:10:20]Tehát az egész társadalomnak az a megélése, hogy a felfele mozdulás egyre nehezebb.

[00:10:26]Tehát ez a szíveskedjenek vigyázni, ajtók zárulnak típusú megélés.

[00:10:29]És közben költségvetési megszorításról van szó, nyugdíjreformról beszélnek, hogy akkor többet kéne dolgozni, később menni nyugdíjba, és hasonlók.

[00:10:39]És a a kis középosztálynak középosztálynak az a benyomása, hogy vele akarják a válságok árát megfizettetni.

[00:10:46]Az, hogy ebben gazdaságilag meg geopolitikailag és mindenféle szempontból mennyi a racionalitás, az most egy teljesen más kérdés.

[00:10:54]A megélés a lényeg.

[00:10:54]Tehát itt azt kell elrakni, hogy a francia társadalom úgy éli meg, hogy neki bizonyos kérdésekben nem olyan jó, mint volt, és senki nem ígéri azt, hogy jobb lesz.

[00:11:05]Tehát ennek a szimbóluma az, hogy Marine Löpen egy megszorító csomagot javasol 140 milliárd euró értékben 2032-ig, ami azért hát ilyet régen hallottunk.

[00:11:16]Ugye ő volt a nagy etatista jobboldali jelölt, aki aki alapvetően szerette volna itt az állami hát költéseket engedni.

[00:11:27]Ő se tudja a végtelenségig.

[00:11:27]Tehát a valóságnak van egy fala, a piac ugye úgy árazza a hoamokat, hogy látszik, hogy hogy ez nem mehet így ebben a formában tovább.

[00:11:34]Neki is lépnie kellett.

[00:11:34]A francia társadalom pedig azt nem érti, hogy ezt miért nem a gazdagabbak, a vállalkozások és tehát miért nem azok fizetik meg, akiknek van.

[00:11:42]Ö de hát nyilván itt itt is van a piacnak egy fala.

[00:11:47]Ühüm.

[00:11:47]Nekem az jutott egyébként eszembe, hogy azért Emanuel Macron ugye ez egy elég elég tapasztalat és minden hájalon megkent politikus, hogy hogyhogy ő ezt a ezt az egész dolgot nem tudta kezelni, mert a jelek szerint nem tudta kezelni.

[00:12:01]Tehát mi az, amit nem tett meg?

[00:12:01]És mondjuk a tüntetések kirobbanása óta mi az, amit nem tett meg, és amit esetleg meg kellett volna tennie?

[00:12:11]Nem vagyok benne biztos, hogy Macronnak kellett volna megtennie.

[00:12:13]Macronról azt kell tudni, hogy 15% körül van az elégedettségi mutatója.

[00:12:17]Hát ez történelmi mélypont, tehát éles a verseny Franá Hollanddal a az ötödik köztársaság legnépszerűtlenebb elnökének a címéért.

[00:12:26]Na most amikor az elnök ennyire népszerűtlen, és amikor az elnökről mindenki tudja, hogy bénakacsa, mert hat hónap múlva távozni fog, akkor azért a mozgástere szűkül.

[00:12:35]Ráadásul ugyanennek az elnöknek nincs parlamenti többsége.

[00:12:39]Következésképp a miniszterelnökének sincs, erre mindjárt kitérek.

[00:12:43]Tehát Macron mozgástere rendkívül szűk, mert egyik oldalról szorítja a piac, ő ezt pontosan tudja, bankár volt, másik oldalról szorítja a politikai valóság, hogy sem a kormányt, sem a parlamentet nem kontrollálja igazán.

[00:12:57]Harmadik oldalról pedig szorítja a társadalom.

[00:13:00]És nincs olyan megoldás, en ennek nincs közös metszete ennek a halmaznak.

[00:13:05]Nyilván Macron rendészeti üzenetekkel próbált fellépni, de ezt a politikai vitákban akár meg is próbálták ellene fordítani.

[00:13:14]Tehát a baloldal egyik érve az, hogy itt a rendőrség brutalizálja a fiatalokat, és hogy nagyon erőszakos a rendőri fellépés.

[00:13:23]Van vita egyébként a rendentartási doktrináról, és hogy a ilyen tömegmenedzsmentet hogy kéne csinálni.

[00:13:29]Nyilván más szakemberek erről tudnak hosszabban beszélni.

[00:13:32]Én csak detrtálom, hogy van erről vita.

[00:13:36]A kormány pedig időt próbált húzni.

[00:13:40]Tehát azt mondta a fiataloknak, hogy kedves fiatalok, akkor majd október végén, november elején addigra majd valamit kitalálunk és javaslunk.

[00:13:44]Hát mindenki értette, hogy ez arról szól, hogy akkor lesz a szünet, és akkor majd hazamennek, és abbahagyják a tüntetést, és akkor majd valamit ott ígérnek, meg átalakítanak.

[00:13:55]Ugye itt megint a költségvetési valóságba is beleütköznek, merthogy hát éppen egy megszorító költségvetés készül, a követelések egyrésze meg pénzt követelne, és ez ez egy nehéz mutatvány.

[00:14:09]Valószínűleg a a hangulatnak a teljes átfordulását, és az, hogy ez egy ilyen ösztársadalmi elégedetlenség alakult, abban nagy szerepe van viszont annak, hogy hogy a kormányzat delegitimálni igyekszik a a mozgalmat.

[00:14:23]Tehát ugye ez a bal oldal fűti őket satöbbi típusú diskurzus.

[00:14:29]És hát van egy ilyen értelmezés, hogy ez volt ami a szikrából aztán aztán lángot csinált.

[00:14:33]Ugye Macron maga is mondta, hogy hát több empátiát kellene itt gyakorolni.

[00:14:39]Tehát itt a a az érzelmi elismerés és az érzelmi működés az egy az egy fontos dolog lehet.

[00:14:44]De hát másik oldalról meg ugye ott van a centrumnak a szavazóbázisa és egy nagyon nagy jobboldali szavazóbázis, amelyik viszont rendet akar.

[00:14:52]Tehát az ott az a bázis messzemenően nem empátiát, hanem azt várja, hogy ne égjen a kuka, ne égjen alimbozsi városháza és így tovább.

[00:14:58]És mondjuk a megfelelő online piactereken hétfőnnel lopott árut próbáljanak árulni.

[00:15:05]Szóval van a társadalomnak egy másik része, amelyik meg azt mondja, hogy álljon már meg a talicskás mellet.

[00:15:10]Ühüm.

[00:15:11]Ez egy egyensúly kérdés.

[00:15:11]Igen.

[00:15:11]Most szó volt en a ennek a politikai összefüggéséről, illetve a a a francia kormány, illetve az elnök politikájáról, de ugye van ennek egy másik narratívája is, amit ugye Magyarországon hát eléggé visszahallottunk az elmúlt időszakban egész pontosan.

[00:15:28]És próbálok itt tényszerűen fogalmazni, ez a hát mikor behozzák ebbe a migrációs kérdést, hogy ez nem más hosszabb, mint Magyar Péter miniszterelnök, aki egész pontosan ezt mondta, vagy ezt írta a Facebook bejegyzésben a zavargások kapcsán, vagy a tüntetések kapcsán, hogy ezen értelmetlen rombolást és igazolhatatlan erőszakot látva talán már mindenki számára érthető, hogy Magyarország miért képviseli a lehető legszigorúbb fellépést a migráció kapcsán.

[00:15:57]Most tehát tény, hogy ezt mondta a magyar miniszterelnök, ez akár emlékeztethetne minket mondjuk Orbán Viktor szavaira is, tehát kicsit hasonlóan hasonlóan hangzik.

[00:16:06]Ettőm persze még lehet, hogy igaza van, de hogy ha tényszerűen nézzük, ez a ez a tüntetések kérdése, vagy zavargások kérdése, ez mennyire migrációs probléma, vagy mennyire annak a problémája, hogy esetleg a Franciaországban élő migránsok integrációjával, hát ha finoman fogalmazok, esetleg probléma van?

[00:16:27]Két dolgot szeretnék itt mondani.

[00:16:27]Az egyik az az, hogy láttunk már Franciaországban etnikai jellegű zavargásokat, tehát a migrációs hátterű fiatalok lázongását ez három éve volt a Náhelőgy után.

[00:16:38]Ott teljesen egyértelműen megállt ez a ez az elemzés.

[00:16:42]Itt kevésbé.

[00:16:42]Igaz az, hogy szegény és jellemzően vagy nagyobb arányban migrációs hátterű népesség által lakott megyéből indult, de még egyszer pillanatok alatt eljutott a bzozsoá és középosztályi csoportokhoz.

[00:16:56]Tehát ez már messze túlmutat a migrációs kérdésen.

[00:17:00]És jóval bonyolultabb is.

[00:17:00]Tehát itt nagyon sok csoport elégedetlensége kapcsolódik össze.

[00:17:05]Az, hogy a migrációs hátterű népesség elégedetlen, ő sem érzi, hogy följebb tudna mozogni a társadalomban, vagy hogy az az integrációs intézmény, amit oktatásnak hívunk, az működne.

[00:17:14]Hogy létezik ez az elégedetlenség, és ez egy mondjuk így, hogy egy ilyen alhalmaza az elégedetlenségnek.

[00:17:21]Ez így igaz, de ez jóval túlmutat, és egy jóval nagyobb dolog annál, mintsem, hogy hogy erre szűkítsük.

[00:17:27]És egyébként a francia közbeszédben nem is nagyon jelenik meg ez a narratíva.

[00:17:31]Tehát borzasztóan érdekes, hogy ez ez jellemzően külföldi narratíva.

[00:17:35]Ugye Donald Trump is használta, valóban a magyar miniszterelnöknél is megjelent.

[00:17:40]De mondok még külföldi narratívákat.

[00:17:41]Ugye Kína például a turisták biztonságáért aggódik, miközben Irán a rendőri elnyomást kritizálja.

[00:17:48]Vagyis itt kétféle külföldi narratíva jelenik meg.

[00:17:52]Az egyik olyan rezsimektől vagy olyan országoktól, akik abban érdekeltek, hogy a nyugati káoszt hangsúlyozzák, vagy azt, hogy hát itt a nyugat sem különb.

[00:18:00]A másik értelmezés, és ide sorolom a a Trump és a Magyar Péter féle értelmezéseket, ezek a belpolitikai fogyasztásra és a belpolitikai üzenet formájában megfogalmazott vélemények.

[00:18:13]Ugye mindkét politikus esetében ez egy apropó, egy lehetőség arra, hogy erre a hírre rá híre ráfeküdve ő valami fontosat mondjon a belpolitikai közönségnek.

[00:18:22]mondott is.

[00:18:25]Tehát én azt látom, hogy a a magyar közönség rezonált erre a történetre és és hát alapvetően úgy reagált erre a történetre, hogy azt feltételezem, hogy Magyar Péter kiszámolta azzal együtt is, hogy például volt olyan Párizsi Tisza Sziget, amelyik így föltette a kezét és mondta, [torokköszörülés] hogy ezt árnyalni kéne, de ez mindegy.

[00:18:44]Tehát, hogy itt nem maga a, hogy mondjam, a tényvita a kérdés, hanem az, hogy hogy Magyar Péter megérezte, hogy itt megerősíthet egy belpolitikai üzenetet, amit ő fontosnak tart, és megtette.

[00:18:56]Tehát ebből a szempontból mind a trumpi, mind a Macroni egy egy értelmezhető dolog, de kínai iráni kontextusban egyébként az ő megnyilvánulásuk is.

[00:19:05]Tehát ezek ezek a külső értelmezések, ott mindig a beszélő érdekét kell vizsgálni.

[00:19:09]A belső értelmezések ennél bonyolultabbak.

[00:19:12]Ott ott azért zajlik egy narratíva harc, egy érdekc, és és ez a narratíva jelenik meg a legkevésbé.

[00:19:16]Ez nagyon érdekes.

[00:19:18]Aha.

[00:19:18]Csak azért kér térnék még egy kicsit vissza erre a kérdésre, mert ugye ez a Magyar Közbeszédben ez nagyon hangsúlyosan szerepel még a főleg az előző kormánynál, de a mostani kormány kommunikációjobban is, mint láttuk, ugye azért hangsúlyos ez a bevándorlás kérdése.

[00:19:32]És ugye a Franciaországot legalábbis a magyar jobboldal mindig olyan színben tünteti fel, mint ilyen elrettentő példa, hogy na látjátok, hogyha mi beengedtük volna a bevándorlókat, menekülteket, migránsokat, mindenki kiválaszthatja a saját értelmezési szerinti verziót, akkor olyanok lennénk, mint Franciaország.

[00:19:50]Látjátok, ott ugye fölgyújtották a 19.

[00:19:51]századi városházát, kifosztottak ezerű üzletet.

[00:19:55]Hát ez ez lett a bevándorlásból.

[00:19:59]Engem az érdekelne, hogy igazából Franciaországból néz, mert ez az, ami Magyarországról látszik, vagy legalábbis a jobboldal narratívájában, magyar jobboldal narratívájában, hogy Franciaországban igazából a bevándorlók integrációja menny menny mennyiben volt sikeres, és mennyiben volt sikertelen.

[00:20:15]Mit lehet erről elmondani?

[00:20:17]Ez egy nagyon fontos kérdés.

[00:20:17]És szerintem nem is nagyon lehet úgy meghatározni, hogy a bevándorlók integrációja, merthogy koronként, csoportonként és származási országonként is érdemes nézni.

[00:20:27]Nagyon nehéz a helyzetünk egyébként, mert nincsenek etnikai és vallási adatok.

[00:20:31]Tehát aki ilyen etnikai és vallási adatokkal jön, ha nematkozik konkrét közvéleménykutatásra, néha van ilyen, akkor akkor valószínűleg ez egy ilyen hasracsapós adat, merthogy hivatalos nyilvántartás nincs.

[00:20:46]Tehát ez nem úgy működik, mint az Egyesült Államokban.

[00:20:51]Ugye azt szokták mondani, hogy a a 80-as évekre lett világos, hogy Franciaországban tartós bevándorlás lesz, és a második generációval kezdődtek bizonyos feszültségek.

[00:20:59]Ugye itt különösen a muszlim fiatalok, nem tudom én, fejkendőviselése, tornaórai részvétele és hasonlók voltak az első viták.

[00:21:11]Meg egyébként a az illegális tartózkodás és annak a legalizálása, tehát ez a 80-as években indult el.

[00:21:15]És nagyon érdekes, hogy a 2015-16-os terrorhullám volt az, ami ráirányította a figyelmet a második, harmadik, negyedik generációs fiataloknak a nehézségeire.

[00:21:32]És már akkor érződött, hogy ez a köztársasági ígéret az egyik fő dilemma.

[00:21:37]Tudni illik a francia rendszerben az a mondás, elméleti mondás, hogy teljesen mindegy, hogy te milyen vallású vagy, milyen nemű vagy, honnan jöttél, mit csinálsz.

[00:21:47]Ha te a francia Köztársaság állampolgára vagy, akkor a teljesítményed alapján az maga az integráció, hogy részt veszel a köztársaság intézmény intézményeiben, és a köztársaság majd teljesítményed alapján jutalmaz téged.

[00:22:00]De pontosan tudjuk, hogy a francia oktatás, aminek a mintájára egyébként a mostani magyar köznevelési rendszer létrejött, alapvetően státusz konzerváló jellegű.

[00:22:12]Tehát nem arra törekszik, hogy ő összeszorítsa a különbségeket, hanem konzerválja a különbségeket.

[00:22:17]Ilyen gondolom nem direkt, hanem ilyen a rendszerjelle.

[00:22:22]Az egész jóléti rendszernek ilyen a jellege.

[00:22:24]Tehát ugye ez a rajnai típusú jóléti rendszer alapvetően státuszkonzerváló, tehát ez nem egy szociáldemokrata jóléti állam, hanem egy konzervatív jóléti állam.

[00:22:33]Ebben a némethez is hasonlít egyébként.

[00:22:35]Tehát ez egy ilyen altípus.

[00:22:37]Ö, és [torokköszörülés] ugye így gyakorlatilag az elit újratermelődése folyik, hogy lefordítsam magyarra.

[00:22:44]És és valójában az oktatás, hát ha évszázados távlatba nézem, akkor persze integrációs elem, mert mondjuk azt látjuk, hogy a fiatal lányoknak a az iskolai végzettsége az jellemzően magasabb, mint az édesanyjuké.

[00:22:58]Ugye az, hogy a nők oktatási szintje hogy megy előre, az jellemzően egy integrációs jel.

[00:23:04]Ö, tehát lehet, hogyha 60- 100 éves távlatba nézzük, akkor a kiindulóponthoz képest egyébként valamilyen integráció van, de közben a francia várospolitika úgy alakította a dolgokat, tudatosan, nem tudatosan, szándékosan, nem szándékosan, most mindegy, hogy kialakultak ezek a külvárosi szülömök és gyakorlatilag egy tömben tudtak letelepedni a migrációs hátterű emberek, és ez ugye bizonyos közösségek fennmaradását segítette, tehát nem törte szét az eredeti közösségeket.

[00:23:35]Másrészt azt is tudjuk, hogy a mobilizáció hiánya mellett azért Franciaországban bőven van rasszizmus.

[00:23:42]Tehát ha be csináltak ilyen kutatásokat, hogy err a bevándorlókkal szemben.

[00:23:46]Igen.

[00:23:46]Tehát hogyha mondjuk beadnak Jeanpier néven egy önéletrajzot, meg beadnak Mohamed néven egy önéletrajzot, és tök ugyanaz, akkor ki lehet találni, hogy kinek van nagyobb esélye munkát találni.

[00:23:57]Tehát létezik ilyen típusú kirekesztés.

[00:23:59]És mivel följebb nagyon nehéz mozogni a társadalmi ranglétrán, megindult a második-hmadik generációs fiatalok között egy identitáskeresés.

[00:24:08]Hogyha én nem vagyok olyan francia, mint a többi, nem tudok olyan könnyen előre mozdulni, akkor miért?

[00:24:13]Ki vagyok rekesztve?

[00:24:13]De miért?

[00:24:15]Azért, mert muszlim vagyok, azért, mert bevándorló vagyok.

[00:24:17]És ugye kialakult egy ilyen diffúz muszlim identitás.

[00:24:21]És a 2010-es évektől kezdve a közösségi média megjelenésével azért ez nyilván erősödött, szerveződött bizonyos szempontból hát nem mondom, hogy megcsontosodott, de de jelentőséget szerzett.

[00:24:35]Ugye azt szokta mondani az irodalom, hogy a közösségi média az egyébként is az integrációt nehezíti, mert még a az adott pillanatban érkezők számára is megkönnyíti a kapcsolattartást.

[00:24:46]ö nem teszi annyira szükségessé a leválást a korábbi közösségekről és a kapcsolódást az új közösségekhez.

[00:24:54]Tehát, hogy itt van egy teljesen új helyzet.

[00:24:57]És a lényeg az, hogy hogy ez egy ismert dilemma a második, harmadik, negyedik generációs egyébként francia állampolgársággal rendelkező Franciaországban született francia, de etnikai kisebbséghez, vallási kisebbséghez tartozó fiatalok bizonyos elveszettségérzete.

[00:25:15]De tegyük hozzá még egyszer, hogy ez egy csoport, ez a dilemma, ez egy létező csoport, pontosan tudjuk.

[00:25:19]És három éve például tényleg volt etnikai jellegű zavargás Franciaországban.

[00:25:23]Mondom most ez nem pont ugyanaz, de a probléma ismert.

[00:25:30]Amit ehhez muszáj hozzátenni, az az, hogy a francia köztársasági ígéret annyira nehezen működik most már, hogy a munkásosztálynak és például a vidéki kisközéposztálynak ugyanez a problémája.

[00:25:41]Csak hát mutatisz mutandisz, tehát nyilván ott az etnikai vallási elem kevésbé jelenik meg, de más elemek megjelennek.

[00:25:47]Tehát itt mindenkinek megvannak a nehézségei, és például a sárgamellényesek meg a bevándorló hátterű népesség problémája az ugyanannak a dilemmának különböző arcai különböző színezettel.

[00:25:59]Tehát azért ezt érdemes így rendszerbe nézni.

[00:26:03]Ühüm.

[00:26:03]Értem.

[00:26:03]Azt lehet mondani, hogy hogy a bevándorlás kérdése, vagy a bevándorlásról kapcsolatos problémák az alapvetően az oka annak, hogy a löpenféle jobboldal vagy radikális jobboldal, vagy szélső jobboldal az nagyon megerősödött.

[00:26:19]A 80-as években, amikor még nemzeti Frontnak hívták ezt a pártot, és Joan Mary Löpen vezette, akkor egészen biztos, hogy ez egy vezetőok volt.

[00:26:26]A 90-es években vezető ok volt.

[00:26:32]Ugye a 2002-es elnökválasztáson ennek a politikának 18% volt a maximuma.

[00:26:35]Utána érkezett Nikolas Sarkozi, aki ugye a mai republikánusok előtt pártjának az elnökjelöltje, majd elnöke volt egy viszonylag kemény ilyen izmozó migrációs diskurzussal.

[00:26:51]Marine Löpen nyilván megtartott csomó elemet ebből a korábbi programból, de de nem csak kommunikációs mérséklődött, hanem tartalmilag is.

[00:26:59]Ühüm.

[00:26:59]Tehát Marine Löpen nem etnikai és nem vallási alapon kezeli a bevándorlást, hanem azt mondja, hogy te csatlakozol-e a köztársasági értékekhez, elfogadod-e azt a mondjuk így most nemzeti értékrendet, de a franciák alapvetően állampolgári alapon néznek a nemzetre, ami ennek az országnak az alapértékei.

[00:27:20]Ha igen, akkor welcome bevenű, minden rendben van.

[00:27:23]Ha nem, akkor magadat rekeszted ki.

[00:27:24]Tehát becsatornázta ezt az egyébként korábban antiszemita rasszista pártot a köztársasági konszenzus alá, és kivette ezt az etnikai vallási elemet.

[00:27:35]Sőt ugye azt mondta a zsidóságnak, hogy majd én védelek meg az iszlamizmustól, nem az Iszlámtól, az iszlamizmustól, a radikális iszlámtól.

[00:27:43]És mivel egyébként Löpen úgy gondolta, hogy osztályalapon is kell dolgoznia, és a és a munkásságot, a kis középosztályt is meg kell szólítania, tehát mindazokat, akik mondjuk ennek a globalizációs világnak a veszteseinek érzik magukat, így föl tudta tornászni a szavazat arányát 30-35% köré.

[00:28:03]Tehát én azt gondolom, hogy a löpen sikere jóval több a bevándorlás kérdésénél, sokkal inkább ennek a problémának ez az átfogó kezelése.

[00:28:12]A a Macron pedig a másik oldala ennek az éremnek.

[00:28:15]Ugye ő pedig azt mondja, hogy a a globalizációban működniképesek, nyertesek segítéséről szól az ő politikája.

[00:28:22]Tehát ott meg ugye ez a globalizáció megnyerhető érv.

[00:28:24]Ez nagyon más, mint a hagyományos jobbbal politika.

[00:28:29]Bizonyos szempontból leképezi az új társadalmi törésvonalakat.

[00:28:33]Ühüm.

[00:28:33]Még erre mindjárt visszatérek erre a politikai részre, mert ez egy szerintem elég érdekes meg fontos, főleg a jövő szempontjából.

[00:28:39]Még egy még egy kérdésem lenne, ugye azért mivel a tüntetők egy része azért eléggé hát ki tudja milyen közegből jött, de hogy azt látjuk, hogy eléggé erő eldurvultak ezek a tüntetések, az az érdekes, hogy nagyon hasonló jellegű erőszak figyelhető meg mondjuk Olaszországban is, vagy akár ugye Európa más részében is láttunk ilyeneket, ezeket a ezek a fekete csuklyások, ezek a magukat ugye eltakaró hát csoportok, hogy igazából róluk mit lehet tudni?

[00:29:11]Tehát, hogy lehet, hogy ezeket most nem akarok semmilyen összeesküvés elméletbe belemenni, bár nyilván erről is lehet olvasni, hogy ezeket valaki pénzeli, hogy ő ő őket valaki úgymond felbújtja, vagy kik kik ezek a ki az a réteg, vagy mit lehet tudni arról a rétegről, amely konkrétan ezeket az erőszakos cselekményeket, üzletfosztásokat, gyújtogatásokat véghez viszi.

[00:29:37]Erről akkor fogunk többet és biztosat tudni, amikor meglátjuk az őrizetbe vettek, letartóztatottak profilját.

[00:29:46]Tehát most például láttam, hogy elfogták azt az embert, aki a a Limozsi városháza felgyújtásával gyanúsítható.

[00:29:51]Ha jól értem, akkor ő egy ilyen 40 éves szélső baloldali ember, aki egyébként rajta volt az államrendre veszélyes személyek listáján.

[00:29:59]Ühüm.

[00:29:59]Ö nyilván ez majd statisztikailag lesz érdekes, ugye ilyenkor gyorsított eljárásban állítják bíróság elé ezeket az embereket.

[00:30:05]Vannak benyomások.

[00:30:08]Az első benyomás az elmúlt hetekből az, hogy a hatóságok számára jellemzően ismeretlen és gyakran jó családból származó fiatalok.

[00:30:15]De ahogy látom most a folyamatokat, elkezdtek megjelenni a nagykorú személyek, a letartóztatottak, illetve őrizetbe vettek között.

[00:30:24]Ö szerintem majd statisztikát nézzünk, amikor amikor majd összességében látjuk, hogy mi történik.

[00:30:31]A nyilván ezek a feketecsuklyás csoportok nagyon nehéz megragadni, hogy kicsodák, és hát ugye az ember nyílt adatokból dolgozik.

[00:30:39]Bár a kormány azért gondoskodik róla ilyenkor, hogy mindenféle szolgálati adatok kiszivárogjanak, de valószínűleg az is szűrt és a narratíva része.

[00:30:47]Tehát amit biztosan elmondhatunk, hogy azok, akik nem az opportunista lopásban utaznak, hanem a törészúzásban, zavargásban, rongálásban, ők ezek az antikapitalista rend szélső baloldali rendszer és tekintélyellenes figurák.

[00:31:03]Arról ugye van vita, hogy itt a Lázadó Franciaország nevű pártnak mekkora szerepe van ebben, ha nem is közvetlenül, de de retorikában.

[00:31:11]Ezek a figurák egyébként jellemzően és gyakran megjelennek tüntetések margóján.

[00:31:15]Ugye most az történt, hogy mivel nem lehetett vagy nem tudták fölmérni, valószínűleg ez az utóbbi, az igaz, hogy mennyien lesznek ezen a tüntetésen, most nem tudták azokat az elővigyázatossági intézkedéseket megtenni, amiket egyébként megszoktak.

[00:31:28]Tehát ha tudják, hogy a Sanzalizén sokan mászkálnak, akik vélhetően majd kísérve lesznek ilyen figurák által, akkor azért be szokták deszkázni a luxusboltokat, hogy ne is lehessen oda bemenni.

[00:31:40]Tehát ilyeneket szoktunk látni, hogy előre fölkészülnek, mert tudják, hogy lesz ilyen.

[00:31:44]Tehát itt ebben ez is benne volt, hogy 500- 100z emberrel számoltak, és közben több mint fél millió ember ment ki az utcára, és olyan mennyiségű, és annyi ponton jelentek meg ezek a lázongó figurák, hogy nem bírt vele a rendőrség.

[00:31:56]Tehát hallottam olyat, hogy hogy volt olyan boltos, aki betelefonált, és azt mondták neki, hogy nem tudunk embert küldeni, mert nincs.

[00:32:03]Tehát, hogy ennyire erőforráshiányos volt a dolog.

[00:32:07]Szóval egy szó mint 100.

[00:32:07]Ezek antikapitalista bizonyos szempontból ideológiai és államellenes alapon fellépő aktivisták.

[00:32:14]Ugye adódik a kérdés, és akkor most visszakapcsolódnék az előző témához, hogy igazából ebből az egész tüntetéssorozat, zavargássorozatból politikailag ki fog nyerni és ki fog veszíteni?

[00:32:24]Ugye bár nem olyan nehéz a válasz, de mégis, hogy ki mit mit lehet erről biz vagy valószínűsíteni jelenállást szerint?

[00:32:33]Azért szerintem nem is annyira könnyű a válasz, mert hogyha ha csak a diáktüntetést néztük volna és és mondjuk nem a legerőszakosabb pillanatokat, akkor azért lehetett volna azt mondani, hogy ez a bal oldalnak sem biztos, hogy rossz.

[00:32:44]hiszen oktatás, szociális követelések, erre rá lehet azért, hogy mondjam, hasalni erre a hullámra, hogyha ügyes egy baloldali párt.

[00:32:52]De onnantól kezdve, hogy megjelenik az erőszak, és azért a diákoknál is gyorsan megjelent, és onnantól kezdve, hogy ilyen mértékben harapózik el az erőszak, és köztársasági szimbólumokat is támadnak, tehát Marián Szobor városházai és a többi.

[00:33:06]Ez nagyon bekapcsolja szerintem a már a centrumtól és a centrumtól jobbra, de még az is lehet, hogy a mérsékelt szdemeknél is ezt a rendpárti vágyat.

[00:33:18]És hát ugye a kormány itt úgy vizsgázott, hogy nem tudta fenntartani a rendet.

[00:33:24]És azért innentől kezdve viszont már tényleg nem nehéz találgatni, hogy ez a jobboldali politikusok számára előny.

[00:33:28]Én azt szoktam mondani, hogy ez a helyzet Marin Löpennek olyan, hogy neki itt nem kell sok mindent mondani.

[00:33:33]A hátraedől kér egy kávét és elmondja, hogy a kormány nem teljesített jól.

[00:33:37]És ennyi neki tökéletesen elegendő.

[00:33:39]Tehát most azt gondolom, hogy ma lehet, hogy két hét múlva nem így lesz, akkor majd beszéljünk újra, de ma ez Marin Löpennek kedvez ez a helyzet.

[00:33:47]Ühüm.

[00:33:47]Igen, egyébként ezt támasztja alá, hogy Löpenem ezt hiszem meg is szólalt vasárnap a Rajter híre szerint, és pontosan úgy állította meg be magát, hogy majd ő lesz az, vagy ő lehet az, aki majd garantálja a rendet, és visszaállítja ugye a rendet, ami ugye azt támasztja alá, hogy valójában valóban ez a ez az ő malmára hajtja vagy hajt hajthatja a vizet.

[00:34:10]Ugye adódik a kérdés, hogy hogyan lesz ennek vége, hogy mi a mi a francia tanulság ebből a szempontból, vagy mit mutat a francia közelmúlt történelme, hogy ezek akkor majd kifulladnak, és akkor mindenki szépen hazamegy, vagy esetleg kell esetleg Macronnak kell egy olyan intézkedéscsomagot beterjeszteni, ami le ami úgymond lenyugtatja a tömegeket.

[00:34:33]Tehát hogyan lehet ezt kifogni a szelet ennek a dünek a vitorlájából?

[00:34:36]Lehet, hogy ez képzavaros volt, de hát azem érti, hogy mire gondolok.

[00:34:40]A a sárga mellényesek esetében Macron előbbel próbálkozott, de utóbbi lett belőle.

[00:34:50]Ugye ott hónapokig zajlott ez a bizonyos nagy vita.

[00:34:53][horkantás] A diákok esetében a kormány azzal próbálkozott, hogy elaltatja őket, jön az őszi szünet, hazamennek.

[00:35:02]Látszik, nem jött be.

[00:35:04]Azt gondolom, hogy olyan mennyiségű ember volt az utcán, és annyi új tüntetési időpont van meghatározva októberre, novemberre, hogy hát nagyon optimista a kormány a maga szempontjából, hogyha azt gondolja, hogy érdemi válaszok nélkül el tudja altatni ezt a mozgalmat.

[00:35:24]Ugye eleve meglepődött azon a francia elit Jean-Pierre referen volt, miniszterelnököt is hallottam erről beszélni, hogy hogy választási időszakban nem szokott ilyen lenni.

[00:35:35]Tehát ugye ilyenkor már abban van a az ország, hogy úgy is változás lesz, úgy is más lesz hat hónap múlva, és ott ugye bele tudok szólni, és hogy mégis egy ilyen választási kampányban ilyen történik, ugye az nagyon figyelemre méltó és és nagyon erős düröltesz tanúbizonyságot.

[00:35:49]Ö tehát azt gondolom, hogy valami konkrétat kell mondani.

[00:35:51]És akkor itt jönnek a problémák.

[00:35:54]Ugye a Pöti Problem egyes számú dolog az, hogy hogy hát a kormány tekintélye az azt hiszem, hogy itt az elmúlt hetek reakcióival valamennyire csökkent.

[00:36:07]Tehát ugye ez a bizalom fölmerül.

[00:36:09]És a Pöti Problém kettő pedig az, hogy nincs pénz.

[00:36:11]Most készül a költségvetés.

[00:36:14]És akkor itt kapcsolok vissza az államháztartás problémáihoz, hogy éppen egy megszorító költségvetést kellene valahogy a nemzetgyűlésben tető aláhozni.

[00:36:21]Nehezen megy, valószínűleg 49-3 kell hozzá, tehát nem lesz hozzá többség.

[00:36:27]És most hasracsapok, elő fognak szedni 10-20 milliárd eurót, ami mondjuk fele harmada annak a pénznek, amit meg kéne takarítani.

[00:36:37]Rögtön meg föl fogja tenni a kérdést a piac, hogy jó, és akkor ezt honnan szeditek el?

[00:36:41]Ezt majd a piac finanszírozza.

[00:36:43]Milyen hozammal?

[00:36:43]Tehát ugye itt 1000 kérdés van a amit föl kell tenni.

[00:36:50]Nagyon be van szorítva a kormányzat, de azt gondolom, hogy megkerülhetetlen lesz a konkrét válasz.

[00:36:55]Ühüm.

[00:36:55]Értem.

[00:36:55]És ha már úgyis a jövő évi választásokra terelődött a szó, azt hiszem most át is térhetünk a másik témára, amit az elején jeleztem, hogy a Macron korszak, vagy Macron korszak, most nem is ugye az tény, hogy egy megkerülhetetlen szereplője Macron ugye a francia történelemnek ugye megnyerte 2017-ben a választást és 2022-ben is egyébként érdekes kigyűjtöttem, hogy 2017-ben 66%-ot kapott 20,7 millió ember worksholt rá F2-ben 58,s 18,8, tehát veszített, de azért nem annyira sokat.

[00:37:32]És a Marine Löpen 17-ben 10,6 millió, 22-ben pedig 13,3 millió.

[00:37:37]Tehát azért jelentősen növelte a támogatottságát.

[00:37:43]Ugye a ez a két ciklust ugye letöltötte Máron, többet már nem indulhat az elnöki posztert.

[00:37:50]Igazából tudom, hogy ez most egy külön műsor témája lehetne, de ha hogyan vonul be Emanuel Máron a francia történelembe, lehet, hogy korai még azért az ő hagyatékát elemezni, de megpróbálom a a jelenlegi információ alapján.

[00:38:08]Igen.

[00:38:12]Azt hiszem, hogy külpolitikai szempontból meg európai politikai szempontból Macron többet ért el, mint a belpolitikában.

[00:38:20]Hogyha megnézzük, hogy a 2017-es szorboni beszédéhez képest mit haladt mondjuk az európai integráció, akkor azt látjuk, hogy mindegyik jelölt témakörben elindult a stratégiai autonómia felé.

[00:38:37]Tehát az irány az az, amit Macron felvázolt.

[00:38:40]Nyilván ahogy lenni szokott, sokkal ambiciózusabb volt, mint mint ami a 10 éves realitás volt.

[00:38:48]De de az irányok nagyjából az intézményi reformokat nem sikerült, ugye ott gyakorlatilag vele se sikerült kezdeni.

[00:38:56]A belpolitika az szerintem sokkal inkább kérdéses.

[00:39:01]Amikor hivatalba lépett Macron, akkor ugye befejezte a Franco Holland féle munkaügyi reformot.

[00:39:05]Annak lett is bizonyos eredménye.

[00:39:08]Ugye ott koprodukcióban a munkanélküliséget azért sikerült valamennyire lenyomni.

[00:39:12]Mindenki arra számított, hogy Emmanuel Macron egy olyan fiskális konzervatív politikus lesz, ugye bankár háttérrel érkezett az IZébe, aki alapvetően rendbe fogja tartani a költségvetés.

[00:39:24]Volt is ilyen ambíció.

[00:39:25]Aztán jött a Covid és Emanuel Macron azt mondta, hogy kerül amibe kerül.

[00:39:30]Sőt, előtte már jöttek a sárga mellényesek, ott is ugye már áramtatta ki a költségvetési pénzeket.

[00:39:38]És utána infláció, energiaválság, orosz-ukrán háború.

[00:39:43]Mindig volt valamilyen ok, amiért a költségvetésnek felelősséget kellett vállalni, és amiért a felelősségnek, amiért a költségvetésnek hát zsebbe kellett nyúlnia.

[00:39:54]És ami pedig a reformokat illeti, persze fogadtak el törvényeket, de nagy szerkezeti reform, nagy strukturális reform a nyugdíjon kívül nem született.

[00:40:03]Ugye az is ilyen bizonyos szempontból ez a vajuttak a hegyek és szültek egy egeret.

[00:40:07]Tehát sokkal kevesebbet csináltak meg, mint akartak.

[00:40:08]Ráadásul ugye a a dű az arra vezette az elnököt, hogy azt mondja, hogy jó, hát akkor ezt rárakjuk a 27-es szavazólapra, felfüggesztjük ezt a nyugdíjreformot.

[00:40:19]Tehát eltelt úgy 10 év, hogy voltak barkácsolások, alakítások, de de nagy szimbolikus reform, nagy jelentőségű reforma, amire mondjuk azt lehet mondani, hogy mondjuk lefelé tolja az államadósságot, olyat nem nagyon tudok mondani, vagy ami hosszútávon javítaná Franciaország helyzetét.

[00:40:36]Ezeket Macron ilyen-olyan okokból eltolta, vagy eltologatta, vagy nem tudta megcsinálni.

[00:40:43]Tehát belpolitikai értelemben nem volt annyira hatékony.

[00:40:47]Macron a második ciklusa az a teljes tétlenség és elveszés, hiszen nem is volt parlamenti többsége a ciklus nagy részében.

[00:40:58]Úgyhogy belpolitikailag valószínűleg kevésbé sikeres.

[00:41:00]És hát gazdaságilag elmondhatjuk ebben a pillanatban, aztán majd persze meglátjuk, hogy mi lesz fél év múlva, hogy hogy rosszabb állapotban adja át az államháztartást, mint ahogy átvette, mind a hiány, mind az államadósság, mind a bizalom, mind a társadalmi kohézió szempontjából.

[00:41:16]Tehát nem vagyok benne biztos, hogy már belpolitikailag kegyesek lesznek a történészek, mert ugye ehhez hozzátenném, hogy nyilván a gazdaságot azért a nemzetközi folyamatok eléggé befolyásolják, és hát nem egy könnyű időszakban volt, hiszen ukrajnai háború, covid most ugye az iráni háború, olajárak satöbbi, tehát hogy ezeket ezért nehéz úgymond kiküszöbölni teljesen.

[00:41:40]Nekem még egy olyan kérdésem fogalmazódott meg özben, hogy igazából ha ilyen kicsit távolabbról tekintünk a francia történelemre, mondjuk több évtizedes távlatban, Macron az mennyire volt jelentős tényező, hogyan fognak rá visszaemlékezni mondjuk a franciák, tudom, még nincs vége, de hogy körülbelül hol hol helyezik őt el a francia történelemben?

[00:42:03]10 évnyi elnökség után nem tud nem fontos lenni.

[00:42:08]Ugye maga Dögol 11 évig volt hivatalban.

[00:42:11]Mitam 1514, bocsánat [horkantás] 96-ban halt meg, azt számoltam el.

[00:42:16]Sirak ugye, aki egy hét éves és egy öt éves ciklust is végigcsinált.

[00:42:21]Tehát Macron az első elnök, aki az öt éves ciklusban újrázni tudott.

[00:42:28]Tehát 10 év az hosszú idő.

[00:42:33]azon gondolkodom, hogy valahol Sirakkal tudnám hasonlítani a leginkább.

[00:42:40]Ugye Siraka az első ciklusában megengedte a szocialistáknak, hogy öt évig kormányozzanak.

[00:42:45]Ugye ő ott akkor mint jobboldali elnök lebegett a vizek fölött, és így tudta az újraválasztását megnyerni.

[00:42:52]A második ciklus az próbálkozásokkal teli volt, de azért inkább mozdulatlanságnak szokták elkönyvelni.

[00:43:00]Én azt gondolom, hogy bizonyos szempontból valami ilyesmi volt a a Macron korszak.

[00:43:04]Egy nagy különbség van.

[00:43:07]Sirakot egy ilyen kedves kópénak tartották, és különösen a távozása után volt egy ilyen sisimánia, főleg a fiatalok elkezdték nagyon megszeretni, tehát volt valami szimbólum jellege.

[00:43:19]Ugye Macron azért nem egy kedves KP imázsú politikus, hanem egy ilyen rideg technokrata imázsú politikus, aki nem nagyon érti a társadalmat.

[00:43:27]Legalábbis ez a ez a benyomás.

[00:43:28]Ebben azt gondolom, hogy inkább a Francois Holland féle utat fogja követni.

[00:43:35]Ugye Francia Holland is mindent megtesz a visszatérésért, de Istennek sem tudja 10% felé imádkozni a a saját potenciális szavazati arányát.

[00:43:46]A Macroni népszerűtlenség Franz Hollandéval vetegszik.

[00:43:47]Szóval valahogy így tudnám összegyúrni az ő ő jelenlegi helyzetét, de még egyszer a 10 év az egy jelentős és hosszú idő.

[00:43:57]Tehát hogy korszak az biztos ez adja magát.

[00:44:02]Az, hogy milyen korszak, nyilván egy válságokkal teli korszak, és hát ilyen futunk az események után típusú korszak.

[00:44:09]Az, hogy ebben Macron egyedül felelőse, az egy más kérdés, mert lehetne amellett érvelni, hogy elkezdődött ez a történet a 2008-as válsággal Szarkozival.

[00:44:15]Ugye már Franzand is csak futott az euróválság, migrációs válság és a többi után.

[00:44:21]Macron pedig ennek a folytatása.

[00:44:24]De hát azért mégis azért itt a 2010-es években volt egy komolyabb növekedés.

[00:44:29]viszonylag olcsón lehetett forrásokhoz jutni.

[00:44:31]Tehát adott esetben lehet amellett érvelni, hogy pont ez a három elnök abban a két és Macron is abban a két-három évben adott esetben meg tudott volna alapozni valamit.

[00:44:42][horkantás] Szerintem ezzel majd a gazdaságtörténészek és a történészek ellznek.

[00:44:48]A népi emlékezet az egyelőre nem gondolnám, hogy a nagyon pozitív kategóriába teszi, merthogy nem egy olyan kpés személyiség, mintak, aki alapvetően egy szerethető figura volt.

[00:44:58]Ühüm.

[00:44:58]Értem.

[00:44:58]Ög a nagy kérdés ilyenkor az, hogy na és mi lesz ezután?

[00:45:01]Kijön Macron után.

[00:45:03]Ugye a Macron alapvetően akár pozitívan, akár negatívan ítéljük meg alapvetően mégis a bizonyos szempontból a stabilitást képviselte akár az EU belül is a maga aki centrista és ugye hát végül is liberális politikájával, vagy részben liberális politikájával, de mindenképp centrista, EU párti.

[00:45:20]Most viszont van egy vagy fennáll a az esély, vagy a veszély, ugye ki honnan nézi, hogy egy teljesen más politika jön.

[00:45:27]Ugye most a Löpenre gondolok, a Marine Löpen, illetve nemzeti tömörülésre.

[00:45:30]Most ahogy megnéztem a a közvéleménykutatásokat, ahogy ön is említette, Marin Löpen ilyen 30-35%-on áll.

[00:45:40]Annyian támogatják a a társadalmon belül, illetve a nemzeti tömörülés is körülbelül olyan 34%-ot láttam legutóbb egy kutatásban.

[00:45:47]És a második hely az eléggé lesz akadva a baloldali új nép front 24%.

[00:45:55]hogy van-e arra valós esély vagy veszély, vagy nem is tudom, hogy fogalmazzam, hogy esetleg egy Marin Löpen hatalomra kerül.

[00:46:04]Ha most vasárnap lenne a választás, akkor löpen nyerne.

[00:46:08]Az elsőfordulós számokat persze fontos nézni, mert ugye ott dől el, hogy ki kerül löp mellé a második fordulóba.

[00:46:15]Ezzel együtt is jelenleg nincs olyan forgatókönyv a második fordulóban, amit nem löpen nyerne.

[00:46:23]Ha a lázadó Franciaország jelöltje, Zsan lanson kerülne vele a második fordulóba, erre is van esély, akkor kétharmados szavazataránnyal nyerne Löpen.

[00:46:34]Ha Eduard Philip, aki ugye a centrista jelölt, és azt szoktuk mondani, hogy ő az, aki a leginkább különbözik löpentől tehát ez a Macron tömb ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, őt is megverné, ha jól emlékszem, ilyen 53-47 arányban, ami szűknek tűnik, de valójában azért egy tisztes történet, tisztes előny.

[00:46:55]Szóval a második fordulós modellek alapján most Löpennek van a legnagyobb esélye arra, hogy elnök legyen.

[00:47:04]Itt egy lábjegyzetet kell nyitni.

[00:47:06]Tudnélik azt, hogy itt folyamatosan fog konszolidálódni a mezőny.

[00:47:11]Tehát azért most 31 néhány jelöltről tudjuk, hogy ambíciói vannak.

[00:47:17]Márciusra derül ki, hogy ki az, aki ténylegesen össze tudja gyűjteni a szükséges aláírásokat.

[00:47:21]És akkor az utolsó hat hétben, két hónapban pedig zajlik a tényleges kampány.

[00:47:27]Ezért nagyon fontos azt látni, hogy mindig a most vasárnapi, vagy az éppen aktuális adatokról beszélünk, ez bőven változhat.

[00:47:35]Az elnökválasztást mindig dinamikában kell nézni.

[00:47:37]Egy dolgot mondok a centrumban Eduard Philip mellett ott van egy másik miniszterelnök, Gabriel Atal, aki szintén elnök szeretne lenni, vagy legalábbis úgy csinál, mintha elnök szeretne lenni.

[00:47:47]Ühüm.

[00:47:48]Ők előbb-utóbb ha nem akarnak biztosan kiszorulni a fordulóból, hát meg kell egyezek, de hogy ez mikor történik meg, hogy az atál szavazók azok Philiphez mennek, vagy mondjuk szétföccsennek Gluxman felé, ugye a mérsékelt szocialdemokrata jelölt felé is, nagyon nem mindegy, mert ugye minél inkább szétföccsennek, annál inkább nő a radikális baloldalnak az esélye a második fordulóra.

[00:48:07]Szóval ezt a dinamikát kell nézni.

[00:48:09]És itt most csak forgatókönyvekben tudunk gondolkodni.

[00:48:11]Én nem fogom tudni előre megmondani, hogy hogy ki lesz a második fordulóban.

[00:48:15]Azt igen, hogyha nem változnak a második forduló számok, akkor Löpen elnök lesz.

[00:48:21]Ühüm.

[00:48:21]És hogyha Löpen elnök lesz, mert ugye akkor ezek szerint ez már egy teljesen valós forgatókönyv, az mit jelentene mondjuk Franciaország és az mondjuk az EU számára?

[00:48:30]Ugye annyit elmondanék, hogy nyilván a elemzők nagy része Löpent azt a szélső jobboldali táborba sorolja be.

[00:48:37]Ugye Löpen amennyire tudom, ezt úgy szokta inkább mondani, hát hogy ő inkább antiglobalista és patrióta.

[00:48:44]és ugye a Franciaországért mindent satöbbi, satöbbi.

[00:48:46]Tehát hogy egy kicsit nyilván máshogy állítja be magát, de hogy a a valóságban mit jelentene egy löpen hatalom, vagy egy hogyha ő hatalomra kerülne, mert ugye amit láttunk például Olaszországban, azt láttuk, hogy a Melóni, aki abszolút a szélső jobbról vagy radikális jobbról indult, te időközben, ahogy kormányra került, gyakorlatilag behúzott a centrum irányába, teljesen úgymond konszolidált lett, teljesen elfogadják Brüsszelben itt-ott, és bizonyos szempontból hasonló nem tudom mennyire valós vagy nem valós, de középre húzást látunk mondjuk az AFD esetében és Németországban, amelyik szintén azt hangsúlyozza magáról, hát ők nem szélső jobboldalak, hanem mi valóban mi valójában mi vagyunk a nép pártja.

[00:49:31]Tehát, hogy egy löpenkorszak a gyakorlatban mit jelentene?

[00:49:35]Biztos vagyok benne, hogy löpen konfliktusokat nyitna otthon is és az EU-ban is.

[00:49:41]E de de ez csak az első pont, csak kifejtem, és akkor utána mondom a másodikat.

[00:49:45][horkantás] ö nyitna konfliktusokat például a francia hozzájárulás ügyében.

[00:49:49]Ugye ebben a bizonyos 140 milliárdos csomagban az egyik nagy tétel a francia uniós hozzájárulás egyoldalú csökkentése.

[00:49:58]Na de hát itt rögtön fölmerül a kérdés, hogy akkor mi lesz a francia gazdák agrármogatásaival, a közös agrárpolitikával?

[00:50:04]Tehát itt lenne egy játék magyarul.

[00:50:07]Ö lehet, hogy hogy olyan súlyú lesz, mint mondjuk az üres székek politikája a Dögolókorszakban, de hát ugye annak a vége lett a luxemburgi kompromisszum, ami a ma ismert vétójog intézményét kialakította.

[00:50:19]Tehát el el tudom képzelni, hogy éles konfliktusokat nyit, és majd kialakul valami új státuszko.

[00:50:26]Belpolitikában is fog konfliktusokat nyitni.

[00:50:29]Például olyan népszavazásokat ígér, amelyeket az alkotmány 11.

[00:50:34]cikkével szeretne megcsinálni, és az a jogászi közmegyezés, hogy ott nem lehet azzal a cikkkel alkotmányt módosítani.

[00:50:41]Tényleg nem lehet egyébként, tehát ott bizonyos társadalmi kérdésekről lehet beszélni, de hiába tudja ezt minden jogász, azt is tudja minden jogász történész és politológus, meg politikus is, hogy Dögon lesz megcsinálta.

[00:50:54]Tehát például az elnök közvetlen választása így került bele az alkotmányba, és a mai napig így választanak elnököt, és ebből következik, hogy Löpen ezt azt mondja, meg fogja próbálni, meg fogja csinálni, bele fog állni ebbe a konfliktusba, tehát lesz egy intézményi konfliktus is.

[00:51:09]Már most kezdenek hangolni az alkotmánytanács, az alkotmánybíróságot betöltő testület elnökével, üzengetnek egymásnak.

[00:51:15]Tehát lesznek konfliktusok.

[00:51:18]Viszont azt gondolom, hogy a konfliktusoknak van egy határa.

[00:51:19]Én ezt úgy hívom, hogy a valóság fala.

[00:51:21]A valóság falát azt nem is igazán az intézmények, nem is az EU, nem az alkotmánytanács fogja feltétlenül jelenteni.

[00:51:31]Nyilván a nyilvánosság és az, hogy mihez lesz tömeg támogatása.

[00:51:36][horkantás] És a másik pedig hát ez a bizonyos költségvetési helyzet.

[00:51:37]Tehát Marine Löpennek is szembesülnie kell azzal, hogy két lehetősége van.

[00:51:41]ö vagy odafigyel bizonyos jelzésekre a piac részéről, ahogy ők árazzák a francia államadósságot, vagy pedig beleszalad abba, hogy Franciaország pont az ő elnöksége alatt veszíti el a szuverenitásának egy részét, és szorul külső segítségre.

[00:51:59]Azért ez egy egyensúlyi történet, és emlékeztetnék arra, hogy volt két olyan elnök az elmúlt évtizedekben, akik azt ígérték, hogy mindent fölforgatnak és nagyon mást csinálnak.

[00:52:07]Az egyik Francoa Mitom, a másik pedig Francois Holland, ugye a két baloldali elnök.

[00:52:11]Franco Holland azt mondta, hogy neki a pénzügy az ellensége.

[00:52:15]Franco Mitteran pedig hát egy egy teljesen nagy fordulatot ígért.

[00:52:21]Egy-két év után mind a ketten beleszaladtak a valóság falába, és be kellett, hogy húzódjanak a centrumba.

[00:52:27]Ezt Franco Mitalan sokkal ügyesebben kezelte, mint Francois Holland.

[00:52:29]De de ott volt az a fal, és én azt gondolom, hogy Marine Löpen már most érzékeli ezt a falat, mert különben nem jött volna elő a 140 milliárdos csomaggal.

[00:52:38]Az most mindegy, hogy a részletekben ezt ő hogy fogja tudni vagy nem tudni megvalósítani, de maga az üzenet, hogy ő tisztában van vele, hogy ott van egy fal, ez egy nagyon fontos dolog, mert ez azt is jelenti, hogy valószínűleg azt is tudja, hogy a konfliktusoknak hol van a határa.

[00:52:53]És minden francia elnök szembesül még egy fallal, ami innen Magyarországról kimondva egészen furán és viccesen hangzik, de Franciaország globális viszonylatban kicsi.

[00:53:07]Kicsi.

[00:53:09]Ez valóban furcsán hangzik.

[00:53:11]Mert Kínákkal, Indiákkal, Egyesült Államokkal, Oroszországokkal, mondjuk Oroszország területénileg és nukleáris szempontból nagy népesedés szempontból nem, de Franciaország kicsinek számít, és éppen ezért Franciaország pontosan tudja, hogy egy csomó politikáját úgy tudja hatékonyan megvalósítani, hogyha azt európai szintre emeli, és mögé állítja a németeket, meg a többi európai tagállamot.

[00:53:35]Na most Marine Löpen is pontosan tudja, hogy akkor ezt valahogy úgy kell eljátszania, hogy bent is maradni, érdeket is érvényesíteni, de közben demonstrálni, hogy itt Franciaország nincs kiszolgáltatva az EU-nak és hát persze különösen a németeknek, merthogy van ez a búvópatakszerű német ellenesség, de az a tudat, tehát csak illusztrációnak mondom, összetrombitálta Emmanuel Macron a pártokat, két-három hete, kijöttek löpen ez egy nemzetbiztonsági tájékoztató volt.

[00:54:01]A titkoszolgál különböző titkoszolgálatok vezetői tartottak prezentációkat.

[00:54:05]És kijött Marine Löpen meg Jordan Bardella másnap egy közleménnyel ami sisterget, hogy itt Oroszország ne szóljon bele a francia cégek meg a francia szuverenitás ügyeibe, és legyen kedves távol tartani magát.

[00:54:18]És Franciaország annyira szuverén, hogy ide senki ne jöjjön próbálkozni azzal, hogy beleszól.

[00:54:22]Mire ugye Dmitri Medvegyev megüzte, hogy akkor mostantól a Nemzeti Tömörülés is orosz ellenes párt.

[00:54:27]Na most ha egy ilyen tájékoztató után kijön egy ilyen erenközlemény, akkor képzeljük el, hogy mi történik, amikor a köztársasági elnök megkapja majd az első tényleges briefingeket, ahol az első tényleges és a a kép teljességére vonatkozó információkat, adatokat megkapja, hogy itt mi folyik nagyhatalmi szinten.

[00:54:48]Ez ezek olyan szempontok, amikkel Marine Löpennek vagy bárki másnak, aki ott ül, majd valamit kezdenie kell.

[00:54:54]Ühüm.

[00:54:55]Na most, hogyha már a töredékformáció után kijön egy ilyen közlemény, akkor akkor el tudjuk képzelni, hogy a kormányzás valósága az milyen.

[00:55:02]Ühüm.

[00:55:02]Értem.

[00:55:02]Most már eléggé elszótan az időnk, de van még egy nagyon érdekes kérdés, ami ehhez kapcsolódik, az a úgy úgynevezett frexit, vagy a EU kiválás kérdése.

[00:55:11]Ugye korábban, mondjuk ez már jó pár évvel ezelőtt volt, azért a a Löpen vezette mozgalom, vagy a Löpen fémjelezte mozgalom egész olyan nyíltan beszélt arról, hogy Franciaországot ki kell léptetni az EU-ból.

[00:55:25]Ehhez képest ugye, ha jól emlékszem, már a 2022-es kampányában is elhagyta ezt a ígéretét, vagy ezt a ezt az irányvonalat, és már inkább azt mondta, hogy hát nem kell kilépni, hanem majd mi be belülről majd mireformáljuk a többi hasonzőrű párttal összefogva, hogy most hol tart ez a EU politika, most pontosan mi az, amit ebből a szempontból képvisel löpen?

[00:55:49]Én azt gondolom, hogy továbbra is az elfoglalni Brüsszelt történetben van.

[00:55:53]Ö nyilván a pénzbefizetés csökkentése az egy fontos szempont.

[00:55:58]Hát Macronnak ezért lenne fontos ugye, hogy itt a novemberi rendkívüli csúcson meg a decemberi csúcson megállapodás szülessen.

[00:56:03]Tehát azt tudom mondani, hogy nagyon hasonlít ebből a szempontból a nemzeti tömörülés politikája.

[00:56:10]Talán így tudják a kedves nézők a leginkább megragadni a Fidesz politikájához.

[00:56:15]Tehát hatásköröket nemzeti szintre pakolni, az uniós intézmények egyensúlyában a tanácsot preferálni, elsősorban az állam és kormányfők európai tanácsát, a bizottság szárnyait kicsit megmetszetni, a nem tudom én a parlamentből parlamenti közgyűlést csinálni, tehát azokat a föderális jellegre emlékeztető elemeket visszanyesegetni és arra használni az integrációt, hogy a nemzeti érdekeket tudják érvényesíteni.

[00:56:45]Tehát ehhez tudnám a leginkább hasonlatossá tenni.

[00:56:48]Valóban a Frexit meg az euró problémája kikerült a a programból, mert hát ez láthatóan népszerűtlen volt a francia polgárok körében.

[00:56:57]De ez nem jelenti azt még egyszer, hogy Löpen nem fog konfliktusokat vállalni, a többi tagállammal fog.

[00:57:03]Akkor azt ki lehet jelenteni, hogy igazából egy esetleges löpenyőzelem, bár ugye ez még messze van, és a ahhoz rögös út vezet, de az sem úgymond az EU stabilitását gyakorlatilag nem veszélyeztetni.

[00:57:16]Vagy csak vagy mire számíthatunk ilyen szempontból?

[00:57:19]Hát attól függ, hogy hogy nézzük az EU stabilitását, mert azért itt nagyon komoly intézmény akár szerződés módosításig vagy egyoldalú be nem tartásig menő dolgokat is el tudunk képzelni.

[00:57:29]Tehát képzeljük el azt, hogy elfogadják a költségvetést, elkezdik becikkelyezni, és akkor éppen azt mondja, hogy ennyit vállalt a Macron, de én nem vagyok hajlandó annyit befizetni.

[00:57:36]Ez biztos, hogy újra nyit jogi jogi kérdéseket.

[00:57:38]Tehát azt azt én nem állítom, hogy adott esetben nem fog nagyon kemény eszközökkel élni, és adott esetben ez nem fog időnként ilyen válsághangulatot okozni, tehát hogy nem lesznek mondjuk olyan állam és kormányfői ülések, ahol tényleg pluszinget kell vinni.

[00:57:52]De nem gondolom, hogy neki érdeke lenne szétverni az uniót, ha ez a kérdés, mert azt gondolom, hogy a francia nemzeti érdek.

[00:58:00]Ezt Dögol is belátta egyébként.

[00:58:00]Tehát ellenzékben ember nem kritizálta annyira a római szerződést, mint Dögol.

[00:58:03]Aztán mit csinált?

[00:58:06]ö államfőként lett, ott közös agrárpolitika, együttműködés, meg időnként válságüresszékek politikája, de alapvetően épült az európai integráció.

[00:58:16]Hát az, hogy kellemetlen partner volt, az egészen biztos.

[00:58:17]Tehát nem így mondanám, hogy kellemetlen partner lesz, de Franciaországnak továbbra is érdeke, hogy legyen európai integráció.

[00:58:25]Az a kérdés, hogy milyen.

[00:58:29]Értem.

[00:58:29]Azt hiszem, ez nagyon jó végszó volt, mert most tényleg elszót az időnk, és már nem akarok más témába belemenni, úgyhogy szerintem nagyon sok érdekes és tovább gondolandó témáról beszéltünk, úgyhogy a következtetések levonását azt a kedves nézőkre bízzuk.

[00:58:43]Köszönöm szépen Sóseszer Petronellának, hogy eljött.

[00:58:49]Véber Balázs látták és hallották.

[00:58:49]A technikai munkatárs Izsó Márton volt.

[00:58:54]Hogyha még nem tették meg, legyenek szívesek feliratkozni a csatornánkra, illetve privát bankáron és Mforon továbbra is olvashatnak minket.

[00:59:02]Köszönjük szépen a figyelmet, a viszontlátásra.

[00:59:06]Ez a Klasszis podcast.