Borulhat minden az izraeli választások után
- Ripen Dániel a Klasszis Podcastban Székely Róberttel (Izrael info) beszélgetett az izraeli parlamenti választás eredményéről, koalíciós forgatókönyvekről és a gázai háború utóhatásairól.
- A szavazatok 97–98%-át dolgozták fel: a Likud vezette jobboldal ultraortodoxokkal kb. 53 mandátumon áll, az ellenzék 48–49-en, az arab pártok (18–19) a mérleg nyelve, de tradicionálisan nem lépnek kormányba — „padhelyzet" áll fenn.
- Botrány: a Likud szerint Katarból pénz folyt az arab választók megvásárlására; az arab részvétel idén rekordmagas volt, és ha a vád bizonyítást nyer, az arab falvakban új szavazás a végeredményt is megváltoztathatja.
- Kormányalakítási utak: képviselők átcsábítása Eisenkot pártjából, az ultraortodoxokkal való (bevonulási törvény miatti) kiegyezés a baloldalon, vagy új választások — mindegyik akadályokba ütközik.
- Herzog elnök ügyvezető kormányt szeretne Netanjahu és Eisenkot között; a fő blokk Netanjahu személye a bírósági eljárások és az október 7-i vizsgálóbizottság miatti személyes kockázata miatt.
- Az ellenzék a Kneszet elnökének megválasztásával olyan törvényeket alkothat, amelyek Netanjahu újraindulását akadályozzák (pl. nyolcéves miniszterelnöki korlát), majd vizsgálóbizottságot indít.
- Székely szerint Netanjahu politikailag felelős október 7-ért, sőt tudatosan erősítette a Hamaszt katari pénzekkel, hogy a tárgyalni hajlandó PLO-val szemben ellenfélként mutogathassa.
- Izrael megítélésének romlását a szélsőjobb „védhetetlen" kijelentésein túl az arab pénzzel átitatott nyugati egyetemi szférából fakadó torz látásmódnak tulajdonítja.
- A Likud gyenge (20 év legrosszabb) eredménye ellenére első maradt: a gyűlöletkampány — „Likud vagy Palesztina" — szavazatokat szívott el a kisebb jobboldali pártoktól.
- Gáza hosszú távú rendezése a Hamasz leváltásán múlik; a vendég két éven belül új választásokat és „nagy törést" jósol, rövid távon ügyvezető kormányt tart valószínűnek.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Klasszis Podcast friss adásában a műsorvezető, Ripen Dániel a kedden megtartott izraeli parlamenti választások eredményéről és utóhatásairól beszélgetett Székely Róberttel, az Izrael info munkatársával. A beszélgetés a szavazatszámlálás állásától kezdve a lehetséges koalíciós forgatókönyveken át a gázai háború utáni helyzetig, Ciszjordániáig és Izrael nemzetközi megítéléséig járta körül a témát.
A választás pillanatnyi állása
A felvétel készítésekor a szavazatok feldolgozottsága 97–98 százalékos volt, tehát a végeredmény még nem végleges, de a töredék- és levélszavazatok legfeljebb egy-két mandátumot változtathatnak, a szavazás lényegi eredményét már nem.
Székely Róbert elmondta: magán a választási napon kevés incidens történt – kevesebb, mint amire számítottak, és kevesebb, mint az előző választási körökben. Ugyanakkor éppen az adás rögzítésének reggelén botrány kezdett kibontakozni: a Likud vádolja az arab pártokat, hogy Katarból (és kisebb részben Törökországból) pénz folyt be a választásokra, hogy a választókat megvásárolják – azaz fizessenek azoknak, akik részt vesznek a szavazáson.
„Állítólag a Likudnak vannak bizonyítékai arra, hogy fizettek a választóknak azért, hogy elmenjenek választani. Ezt jelenleg a belbiztonsági erők, azaz a Shabak vizsgálja, a választási bizottság döntése és felkérése alapján." *
A vád hátterében az áll, hogy az izraeli arab közösség – a lakosság kb. 18–20 százaléka – jellemzően alacsony részvételt produkált, így knesszeti képviselete az arányszáma alatt maradt. Idén viszont ez gyökeresen megváltozott: a választási kedv az arab lakosság körében magasabb volt, mint a zsidó lakosság körében. Olyan falvak is voltak, ahol 90 százalék fölötti részvételt mértek, miközben négy évvel korábban ugyanott 30 százalék körüli volt az arány.
„Ha ez bebizonyosodik, akkor akár még új választások is lehetnek az arab falvakban, és ez viszont gyökeres változásokat hozhat a végeredményben." *
Ez azt is jelentené, hogy Netanjahunak – a vendég szerint ennyiben helyesen értelmezve a szóbanforgó személyt – már nem lehetne a Likud vezetőjeként indulnia egy új választáson, ami „lényegében az egész politikai palettát újrafesti".
A politikai táborok és a „padhelyzet"
Székely az izraeli Kneszet pártjait négy nagy blokkra osztotta: az ultraortodox pártok, a Netanjahu köré csoportosuló konzervatív/szélsőjobb, a középbal és középjobb pártok, valamint az arab pártok. A jobboldal és az ultraortodoxok közel 20 éve – kisebb megszakításokkal – uralják az izraeli politikát.
A mandátumok körülbelül így alakulnak (a 120 fős Kneszetben, ahol kormányalakításhoz 61 kell):
- A Likud vezette jobboldal és a szélsőjobb az ultraortodoxokkal összefogva: kb. 53 mandátum, ami a levélszavazatok feldolgozásával akár 52-re is csökkenhet.
- Az ellenzék: kb. 48, esetleg 49 mandátum.
- Az arab pártok: 18–19 mandátum – ők lennének a mérleg nyelve.
Az arab pártok azonban tradicionálisan nem vesznek részt a kormányalakításban: a zsidó pártok nem szívesen vennék be őket, az arab pártok pedig nem akarnak belépni, mert úgy érzik, ezzel legitimitást adnának egy „zsidó Izraelnek". Ezért mondja a vendég, hogy jelenleg „padhelyzet" van. Ugyanakkor az utóbbi öt-hat évben változás is tapasztalható: az egyik arab párt (a vendég szerint jelenleg hét-nyolc mandátumon állnak) elkezdett a zsidó pártok felé nyitni, elszakadni a részvételkerülő arab konszenzustól – ami szerinte nagyon jó irány lenne az integráció szempontjából.
„Ez nagyon jó változás lenne, mert ez nagyon sokak szerint elősegíthetné az integrációt." *
Kormányalakítási forgatókönyvek
A vendég három lehetséges utat vázolt fel:
- Mandátumok „átcsalása": A Likud hatalmas energiát fektet abba, hogy az Eisenkot vezette pártból (21 mandátum, sok új ember, jellemzően jobb-közép párt) próbáljon hat-nyolc képviselőt átcsábítani pozíciók felajánlásával. A vendég szerint ez „sajnos nem elképzelhetetlen" – Netanjahu személye ugyanakkor elriasztja ezeket az embereket. Ezért fontos, hogy a maradék szavazatok feldolgozása még egy-két mandátumot elvegyen-e a kormánypártoktól: ha igen, már annyi embert kellene átcsalni, hogy ennek valószínűsége nagyon alacsony.
- Az ultraortodoxokkal való kiegyezés a bal oldalon: Ha az ellenzék (kb. 48-49 mandátum) megszerezné az ultraortodox pártok hét szavazatát, az arab pártok külső, esetleg belső támogatásával kormányt alakíthatna. Ennek fő akadálya a bevonulási (katonai szolgálat alóli felmentési) törvény: a kampány központi kérdése volt, és szinte minden ellenzéki párt az ultraortodox katonai szolgálat alóli kiváltság megszüntetését követelte, miközben ez a tábori támogatások megtartását is jelentené – háború után ez rendkívül éles szakadék Izraelben.
- Új választások: ezt az ellenzéki pártok legkevésbé szeretnék.
Herzog elnök ötlete: ügyvezető kormány
Hercog államelnök kezdeményezéséről beszéltek, aki azt próbálja elérni, hogy Netanjahu és Eisenkot egyezzenek meg és közösen alakítsanak kormányt, hogy ne kelljen rögtön új választást kiírni, és a társadalmi feszültség lecsillapodjon. A vendég szerint a fő akadály Netanjahu személye, két okból:
- a jelenleg folyó bírósági eljárások ellene (korrupciós és más súlyos vádak);
- egy esetleges nemzeti vizsgálóbizottság, amely az október 7-i, 2023-as tragédiát vizsgálná ki.
„Mind a két probléma annyira személyesen érinti Netanjahut, hogy ebben a két dologban nem engedhet, mert az nem csak a karrierje végét jelenthetné, hanem azt, hogy életének utolsó éveit börtönben kelljen töltenie." *
Az új Kneszet törvényhozási fegyverei
A vendég kiemelt egy kevéssé ismert, de szerinte nagyon reális forgatókönyvet: bár az ellenzék most nem tud kormányt alakítani, az új, 120 fős Kneszet leteszi az esküt, és működőképes parlamentként megválaszthatja a Kneszet elnökét az ellenzék által támogatott jelölttel. Ezután olyan törvényeket alkothatnak, amelyek megakadályozzák Netanjahu újraindulását – például egy olyan rendelkezést, amely legfeljebb két választási ciklusra, nyolc évre korlátozza egy kormányfő hivatali idejét. A vendég megemlítette, hogy ezt a mintát a magyar parlament is megszavazta már. Ezután a második lépés a nemzeti vizsgálóbizottság elindítása lenne az október 7-i tragédia kivizsgálására, majd új választások kiírása.
„Ezen a választáson Netanjahu már nem fog tudni indulni a Likud vezetőjeként. Ez viszont lényegében az egész politikai palettát újrafesti, és remélhetőleg egy pozitív változást hozhat az izraeli politikai életben, ami megoldaná a jelenlegi padhelyzetet." *
Miért lehet felelős Netanjahu az október 7-i tragédiáért?
A vendég két szálra bontotta a kérdést. A katonai-hírszerzési vezetés tényleg hatalmasat hibázott október 7-e előtt, de a felelős vezetők lemondtak, minden fontos pozícióban új ember van. A politikai vezetés viszont nem vállalta a felelősséget – holott az elmúlt 20 évből 18-at Netanjahu vezette az országot. Szerinte ezért nem lehet senki másé a politikai felelősség.
A vendég egy lépés tovább ment: szerinte Netanjahu tudatosan építette fel a Hamaszt, hogy az legyen a vezető erő a gázai övezetben. Az ok: a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PLO) hajlandó tárgyalni Izraellel, együttműködik például terrorhárításban, míg a Hamasz Izrael létét minden formában ellenzi, és nem hajlandó tárgyalni. Ez a Likudnak érdekes, mert a másik oldalon is egy olyan erővel áll szemben, amely nem akar kiegyezni – így mindig a másikra lehet mutogatni.
„Ma már lehet tudni azt, hogy ezeknek a pénzeknek a Katarból a gázai övezetbe kerülését lényegében az izraeli miniszterelnöki hivatalból irányították. Ha ez kiderülne, akkor ez tényleg lényegében árulással ér fel, és ezt akarja Netanjahu minden áron megakadályozni." *
A Hamasz tudatos pénzelése dollármilliókkal, elsősorban katari forrásból, évek óta zajlott a vendég állítása szerint – és éppen ez a feljelenthetőség miatt viszont a vizsgálatok fenyegetik Netanjahut.
A romlott nemzetközi megítélés okai
A vendég két okot nevezett meg, miért romlott meg drasztikusan Izrael megítélése a nyugati világban:
- Az izraeli szélsőjobb kormánytagjainak kijelentései: Smotrich és Ben-Gvir olyan nyilatkozatokat tettek izraeli és külföldi újságíróknak, amelyek szerinte „védhetetlenek" – például hogy le kellene bombázni az egész gázai övezetet, vagy hogy a gázai övezetben nincsenek ártatlanok, még csecsemők sem.
- Az arab pénz a nyugati egyetemi szférában: Katar és Szaúd-Arábia hihetetlen összegeket fektetett az elmúlt évtizedekben a nyugat-európai egyetemekbe, így mára nemzedékek nőttek fel egy „deformált tükörön" keresztül, amely eltorzítja a közel-keleti és az iszlám-világgal kapcsolatos látásmódot. Ennek jelének tartja, hogy LMBTQ-közösségek palesztin zászlókkal tüntetnek, miközben szerinte Izrael az egyetlen ország a Közel-Keleten, ahol az LMBTQ-közösséget elfogadják, Palesztinában pedig ezért halálbüntetés jár. A francia, belga, orosz diáktüntetéseken alig látni helyi (francia) zászlót, viszont rengeteg palesztint – aminek a helyi belpolitikai problémához nincs köze. Szerinte az Arab pénzzel támogatott iszlamisták és az Oroszország által támogatott kommunista közösségek „partnerre találtak egymásban", ami az egész nyugati világban erős Izrael-ellenes képet alakít ki. Hozzátette: a kritika fontos és kötelező, sokszor egyet is ért vele, „de nem ilyen hihetetlen, szélsőséges formában, mint ahogy ma Nyugaton megjelenik".
Miért szavazott mégis sokan a Likudra?
A vendég egyszerű magyarázatot adott:
„Sajnos a világon mindenhol a gyűlöletre mindig lehet építeni." *
Netanjahu kampánya a kamány utolsó napjaiban mindig erre élez ki: a plakátokon ezúttal a fő üzenet az volt, hogy „Likud vagy Palesztina" – vagyis ha nem a Likud vezeti a kormányt, holnap megszűnik Izrael. Ez a leegyszerűsített üzenet szerinte sokszor nagyon jól működik.
Ugyanakkor a vendég rámutatott: Netanjahu valójában „megbukott". A jobboldali blokk kb. 53 mandátuma az elmúlt 20 év leggyengébb eredménye – utoljára 20 éve vagy több volt ilyen alacsony. A Likud csupán azért lett a legnagyobb párt, mert kampányolt a „legnagyobb párt" státuszáért, és ezzel szavazatokat szívott el a két-három kisebb jobboldali párttól, hogy ő maga próbálhassa meg elsőként a kormányalakítást.
Gáza jövője
A vendég szerint hosszú távon a megoldás a kétállami modell lenne – külön zsidó és külön palesztin állam –, de ezt nem lehet a Hamasz vezetése mellett megtenni. A kulcskérdés, hogy sikerül-e a Hamaszt leváltani képes erőt létrehozni Gázában, ami hosszú, többéves folyamat, és amelyben nagy kérdés Szaúd-Arábia, Egyiptom, Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió szerepvállalása.
A vendég több, a nyugati köztudattól eltérő állítást tett:
- A híresztelésekkel ellentétben szerinte nincs és nem is volt éhezés Gázában; állítása szerint már az UNICEF is elismeri, hogy Gázában fejenként több élelem jut, mint a világ sok más helyén.
- A lakhatási helyzet „borzasztó", de ezt szerinte „majd szépen újraépítik" – technikai kérdésnek tartja, nem hosszú távú problémát.
- Netanjahu a Hamasz fenntartása mellett sosem állt igazán ellen annak, hogy élelmiszer vagy segély bejusson Gázába – emiatt saját táborából is sokat bírálták.
A műsorvezető ellenvetett, hogy nagyon sok ember meghalt, és nincs olyan gázai palesztin, akinek szűkebb családi, baráti körében ne halna meg valaki az elmúlt három évben – ebből bizalmat és együttműködést építeni több, mint megoldható hosszú távú feladat, „inkább csodaszámba menne".
A vendég erre elismerte, hogy a kérdés logikus, de a gázai társadalom belső állapota nehezen látható be – nem lehet ott közvélemény-kutatást tartani vagy szabadon beszélgetni. A kiszivárgó hírekből azonban szerinte az derül ki, hogy a társadalom túlnyomó része érti, látja és hibáztatja a Hamaszt a háború kirobbantásáért. Tudják, hogy Izrael rombolta le a házaikat, de azt is, hogy a Hamasz a civil lakosságon keresztül vívta a háborút. A vendég szerint a jövőbeni vizsgálatokból fény derülhet arra, hogy sok házat nem az izraeli légierő semmisített meg, hanem a Hamasz aknázta alá – ezzel próbálva lassítani az izraeli előrenyomulást és minél nagyobb kárt okozni. Az izraeli elutasítottság és a gyűlölet ma nagyon magas, megváltoztatása hosszú évek kérdése – de nem bináris helyzet. Példaként hozta fel a PLO-val való együttműködést (amely a korábbi azonos mértékű gyűlölet ellenére ma szoros) és az Ábrahám-egyeményeket: olyan országokkal, amelyek korábban Izrael teljes megsemmisítését hirdették, ma virágzó gazdasági együttműködés működik.
„Nézd meg az Ábrahám-egyeményeket: olyan országok, amelyek eddig Izrael teljes elpusztítása mellett voltak, ma virágzó gazdasági együttműködés van. Ezek a dolgok idővel változtathatók." *
Netanjahu egészségi állapota és a regionális kilátások
A vendég megemlítette, hogy ha Netanjahu mégis kormányt alakít, nem biztos, hogy kitölti a négy évet: hivatalosan nem jelentették be, de Izraelben nyílt titokként kezelik, hogy régóta rákkal küzd, és a nyilvános megjelenésein jól látszik, hogy nagyon nehéz neki akár a mozgás is.
Ciszjordánia és a települések kérdésében a vendég óvatos volt, de az izraeli történelmi precedensekre hivatkozott: az ország már többször bebizonyította, hogy békéért cserébe hajlandó fájdalmas engedményekre – teljesen kivonult a Sínai-félszigetről az egyiptomi béke kedvéért, kivonult a Gázai övezetből, Dél-Libanonból, és aláírta az oslói egyezményt, amely létrehozta a mai palesztin területeket, ahol a PFO kormányzati és fegyveres szinten is uralkodik. Ezeket a döntéseket ráadásul nagyrészt jobboldali kormányok hozták.
„Nem gondolom, hogy ha eljön az ideje, az izraeli kormány ne lenne hajlandó a telepeket megszüntetni és a telepesek jelentős részét a zöld határon belülre költöztetni. Ahogy ezt már többször megtették a történelem során." *
Tipp a következő miniszterelnökre
Az utolsó kérdésre – ki lesz Izrael következő „rendes" miniszterelnöke – a vendég azt mondta, tényleg nem tudja, és hogy nagyon sokat beszélgetnek erről barátokkal, politikusokkal, újságírókkal, családban is, de a helyzet „annyira nehéz és komplex", hogy tippelni is nehéz. Áttételesen mégis megfogalmazta a jóslatát:
„Azt gondolom, hogy lesz valami nagy törés – ez akár Netanjahu eltűnése lehet a politikai életből, a korábban említett törvényekkel vagy valami más úton –, de szerintem a következő két éven belül mindenképpen lesznek új választások." *
Rövid távon szerinte valamilyen ügyvezető kormány jöhet létre az államelnök vezetésével közvetítve.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Az átirat a főszereplő nevét következetesen torzítva adja vissza („Natanu", „Natanun", „Natanjaó", „Natanyó", „Natano" stb.) – a szövegkörnyezet alapján egyértelműen Netanjahuról van szó, ezt javítottam.
- A „Likut", „Likid", „Likód" alakokat következetesen Likudra javítottam; a „Keszedet" alakot Kneszetre.
- „Isencot" / „Isenkot" név többféle alakban szerepel; a szövegkörnyezet alapján (jobb-közép párt, sok új ember, 21 mandátum) valószínűleg Eisenkot tábornokra utal, de nem száz százalékig bizonyos.
- „Sabak" valószínűleg a Shabak (Shin Bet, izraeli belbiztonsági szolgálat) félreismerése.
- „Smotric" és „Bengvin" valószínűleg Smotrich, illetve Ben-Gvir torzításai.
- A műsorvezető neve az átiratban „Ripen Dániel" alakban szerepel – ez a valós név pontos írásmódját illetően bizonytalan.
- Kisebb, szóbeli érthetetlen részek maradtak: „ezeket a webeket megszüntetni" (valószínűleg „telepeket"), „Dibanon" (valószínűleg Libanon), valamint a hangkitöltő torokköszörülések és zenei betétek nem rekonstruálhatók.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ha ez bebizonyosodik, [zene] akkor akár még egy új választások is lehetnek az arab falvakban, és ez viszont gyökeres változásokat hozhat az eredményre, [zene] a végeredmény.
[00:00:10]Most ezt a két dolgot meg tudják tenni, és utána még kiírni egy újabb választást.
[00:00:15][zene] Az azt jelenti, hogy ezen a választáson Natan már nem fog tudni indulni, mint a Likut vezetője.
[00:00:23]Ez viszont lényegében az egész [zene] politikai palettát újrafesti.
[00:00:26]Ma már lehet tudni azt, hogy ezeknek a [zene] pénzeknek a Qatarból a gázai övezetbe kerülését lényegében [zene] az izraeli miniszterelnöki hivatalból irányították részt.
[00:00:38]Ha ez kiderülne, akkor ez tényleg lényegében árulással ér föl, [zene] és ezt akarja tanni minden áron megakadályozni.
[00:00:49]Ez a Klassis podcast.
[00:00:51]Üdvözlöm a kedves nézőket és hallgatókat.
[00:00:53]Én Ripen Dániel vagyok és ez a klasszis podcast legújabb adása.
[00:00:59]Mindenek előtt arra kérném önöket, hogy iratkozzanak fel a csatornánkra, lájkolják videót.
[00:01:04]A mai vendégem Székely Róbert, az Izrael info munkatársa, és hát ennek következtében nagyon meglepő módon a kedden tartott izraeli választások eredményeiről, várható eredményeiről vagy utóhatásairól fogom kérdezni.
[00:01:24]Úgyhogy szia!
[00:01:28]Helló!
[00:01:28]Sziasztok!
[00:01:28]Üdvözlöm kedves nézőt.
[00:01:30]Tehát ugye kedden lement a választás és azért most már azt lehet mondani, hogy végeredményt küldetett.
[00:01:35]Igaz?
[00:01:38]Hát majdnem végeredmény.
[00:01:38]A feldolgozottság jelenleg olyan 97-98%-os, ami azt jelenti, hogy majd nem végeredmény, de a töredékszavazatok és a maradék 2-3% még azért változtathat egy-két mandátumot, de ez már nyilvánvalóan nem szól bele igazából a végeredményben.
[00:01:55]Jó, ezt azért hozzátenném a nézőkedre, hogy csütörtök délelőtt rögzítjük ezt az adást.
[00:02:02]ugye nem tudom mikor nézik, tehát most jelenleg ez a helyzet, de akkor végeredményben ugye ez tehát lényegében akkor nem változtat a változtat lényegi változás már nem lényegi változás már nem lesz.
[00:02:15]És úgy tudom, hogy te részt vettél a szavazatszámlálásban is, mennyire voltak ilyen incidensek.
[00:02:22]megszokhattuk, hogy az ilyen kiélezett választási helyzetekben azért mindkét oldal csalással, manipulációval, egyéb ilyen dolgokkal vádolja a másikat.
[00:02:31]Itt volt ilyen?
[00:02:33]Ö igazából a választások napján nem nagyon volt ilyen.
[00:02:36]Voltak kisebb incidensek, de azt lehet mondani, hogy sokkal kevesebb, mint amire számítottunk korábban, illetve mint amennyi előző választási körökben volt.
[00:02:47]Ugyanakkor egy elég nagy botrány kezdett éppen kibontakozni ma délelőtt, ma reggel, ugyanis a Liquid párt, tehát Natanunnak a pártja azzal vádol ja az arab szavazókat, illetve az arab pártokat, hogy Katártól, elsősorban Katártól, illetve kisebb részben Törökországból rengeteg pénz folyt be Izraelbe a választásokra arra, hogy lényegében fizessenek a választók nak azért, hogy részt vegyenek a választásokon.
[00:03:19]Most ehhez tudni kell azt, hogy általában az arab közösségekben, amelyek körülbelül 18-20%-át teszik ki az izraeli lakosságnak, jellemzően alacsony szokott lenni a választási részvétel, ami egyben azt is jelenti, hogy a jelenlétük a Knessetben nem éri el azt a 18%-ot, ami egyébként a ami várható lenne az arányuk alapján a társadalomban.
[00:03:46]Idén viszont ez gyökeresen megváltozott, és a választási kedv az arab lakosság körében sokkal magasabb volt, mint a mint a zsidó lakosság körében.
[00:03:56]És ez egy ez egy nagyon szignifikáns változás.
[00:04:01]Voltak olyan helyek, olyan falvak, ahol 90% fölött volt a választási kedv, miközben négy évvel ezelőtt ugyanezeken a helyeken 30% körüli eredmények voltak.
[00:04:13]Tehát ez egy hirtelen nagy változás.
[00:04:16]Most állítólag a Liquidnak, ezt még ugye nem láttuk, de állítólag a likudnak vannak bizonyítékai arra, hogy fizettek a választóknak azért, hogy elmenjenek választani.
[00:04:26]És ezt jelenleg a belbiztonsági erők, azaz a Sabak, az amelyik ezt most elkezdte vizsgálni a választási bizottság döntése és felkérése alapján.
[00:04:38]Úgyhogy ha ez bebizonyosodik, akkor hát akkor akár még egy új választások is lehetnek az arab falvakban, és ez viszont gyökeres változásokat hozhat az eredményben, a végeredményben.
[00:04:53]És egyébként számodra, mi volt a a legnagyobb meglepetés így az eredményekben?
[00:05:00]És hát egyáltalán ugye hát április 12-én ugye Budapest utcáiról emlékezhetünk, hogy milyen képek jöttek most hétvégén ugye Belgrád utcáiról, de ugye Telavív utcáiról nem jöttek ilyen képek, egyik oldalt sem ünnepelhet.
[00:05:18]Szóval, hogy akkor most igazából érezheti egyáltalán valaki győztesnek magát, vagy hogy van ez?
[00:05:23]Nem, hát igazából nincs győztes jelenleg, ami amihez ismerni kell egy kicsit az izraeli társadalmat, ami azt jelenti, hogy ugye a Knesetben igazából négy nagy csoportra lehet osztani a pártokat.
[00:05:38]Vannak az ultraortodoxok, van a Natanu köré kialakult konzervatív szélső jobb oldal, vannak a középbal, illetve középjobb pártok, valamint az arab pártok.
[00:05:50]Ez a négy blokk.
[00:05:52]Most jelenleg az a szélső jobb vezette, illetve a likut vezette jobboldali pártok a ortodox pártokkal összefogóan vezetik Izrael politika életét immár közel 20 évek kisebb megszakításokkal.
[00:06:09]És most először hosszú idő után lehetett elérni egy olyan változást legalább, hogy ne tudjon natanyagú kormányt alakítani.
[00:06:16]És mint ahogy az általat bemutatott kép alapján is látjuk azt, hogy lényegében a jobboldali pártok, illetve a a széls jobboldali pártok, illetve a az ortodoxoknak olyan 53 mandátumuk van körülbelül.
[00:06:31]A jelenleg ellenőrzik még az utolsó k-3%ok százalékot, ami a levélszavazatokból jön.
[00:06:39]Elképzelhető, hogy még csökkenni fog olyan 52 főre, ez az 53 fő, a 120 fős Keszedetből, ahol is ugye 61 főre, 61 mandátumra van szükség a kormányalakításhoz.
[00:06:52]Ugyanakkor az ellenzéknek is olyan 48 körüli mandátuma van, ami lehet, hogy föl fog menni 49-re, tehát nekik sincs meg a megfelelő szám.
[00:07:00]És vannak az arab pártok, akik jelenleg 19, valószínűleg 18 mandátum körül fog fognak végül zárni.
[00:07:08]Ezzel az a baj, hogy ők lennének ugye a mérleg nyelve.
[00:07:11]A probléma ezzel az, hogy az arab pártok tradicionálisan nem vesznek részt a kormányalakításban.
[00:07:19]Ez mindkét oldalnak a döntése.
[00:07:19]Tehát általában a zsidó pártok nem szívesen választják be a kormányba őket, nem veszik be őket a kormányba.
[00:07:27]Ugyanakkor az arab pártok sem akarnak részt venni a kormányba, mert ezzel mint egy legitimitást, úgy érzik, hogy legitimitást adnak egy zsidó Izraelnek, és ugye ezt nem szeretnének.
[00:07:40]Ebben azért vannak változások az utóbbi öt-h évben, nagyon komoly változások, ugyanis az egyik arab párt, amelyiknek jel amik jelenleg azt hisz, ha jól hét vagy nyolc mandátumon állnak, ők ők igenis az utóbbi időben elkezdtek nagyon közeledni a a zsidó pártok felé, nyitnak és próbálják tulajdonk próbálnak elszakadni alkohol a eddigi konszenzusból, vagy addigi arab konszenzusból nem vesznek részt részt az izraeli politikai életben is nem vállalnak szerepet.
[00:08:12]Ö és ez nagyon jó változás lenne igazából, mert ez nagyon sokan elősegíthetné az integrációt.
[00:08:19]Igen, de hogy ha jól láttam, akkor hét vagy nyolc mandátummal hát maximum a likdal együtt tudnának még kormányt alakítani.
[00:08:29]illetve olvastam olyat is, hogy hát azért az arabátoknak olyan alapvető követelései meg bajai vannak a az izraeli álommal szemben, vagy az izraeli állammal, hogy gyakorlatilag lehetetlen egy, tehát baloldalról is lehetetlen lenne egy koalíciót kötni, legfeljebb valami ilyen kisebbségi kormány, külső támogatás vagy ilyesmi képzelhető el, ami hát nem éppen a stabilitás felé mutatna.
[00:09:00]Így igazad, mert tökéletes tökéletesen igazad van ebben.
[00:09:02]Ez valóban így van, és ezért mondják azt, hogy egy padhelyzet van tulajdonképpen.
[00:09:09]Hát a jelenleg azok a száriak, amik jelenleg úgy tűnnek, hogy valamelyik ezek közül jön majd létre, ez tulajdonképpen a következő variációkból áll össze.
[00:09:20]Az első lehetőség az, hogy valamelyik oldalnak sikerül átcsalni megfelelő mennyiségű mandátumot az ellenkező oldalról.
[00:09:33]Már most lehet látni azt, hogy a likód iszonyatos energiát fektet abba, hogy elsősorban az isencot fémjelezte, illetve isenkot által vezetett ārvártból, ahol ahol rengeteg új ember van, hogy onnan próbáljon átcsolni.
[00:09:54]Ez a párt, ez jellemzően ilyen jobb közép párt, tehát tulajdonképpen sok mindenben egyetérthetnének a likut politikájával, ugyanakkor Natanus személye elriasztja őket.
[00:10:11]Az, hogy sikerül-e átcsalni innen, ugye jelenleg 21 mandátuma van ennek a pártnak, és hogy innen sikerül átcsolni hat, hét akár nyolc embert is azzal, hogy hát k lényegében megvenni őket.
[00:10:25]tehát felajánlani neki különböző pozíciókat a a létrejövő kormányba.
[00:10:27]Ez nem elképzelhetetlen sajnos.
[00:10:33]Ezért nagyon fontos az, hogy csökkene-e tovább a további egy-két százal feldolgozásánál csökken esetleg még egy-két mandátumot a jelenlegi kormánypártoknak az ereje, mert akkor már olyan sok embert kéne átcsalni, aminek aminek a valószínűsége már nagyon-nagyon alacsony.
[00:10:50]Tehát ez van a jobb oldalról.
[00:10:52]A bal oldalon a az, hogy ők kormányt tudjanak alakítani, ahhoz igazából a legnagyobb esélye annak van, hogyha sikerül valamelyik ultraortodox párttal kiegyezni, akiknek jelenleg van hét szavazatuk, és akkor még az arab pártok külső segítségével, vagy akár a a féligmdig akár a kormány részekén lehetne kormányt alakítani.
[00:11:17]Ezzel ugye az a probléma, hogy van a bevonulási törvény, ami egy nagyon központi kérdése volt az egész kampánynak, és lényegében az összes ellenzéki párt nagyon hangosan kiállt amellett, hogy meg kell szüntetni azt a privilégiumát az ultraortodox társadalomnak, hogy nekik nem kell bevonulni a katonaságban, és ennek ellenére ugyanúgy megkapják a társadalmi támogatást minden formáját.
[00:11:44]És ugye az Izraelben, főleg háborúk után ez egy hát ez egy nagyon éles szakadék a a pártok között.
[00:11:55]Az, hogy ezt ezt a problémát, hogy sikerül esetleg félretenni, nyilván megoldani nem, de valahogy esetleg félretenni, ez ez egy nagy kérdés.
[00:12:05]Ha ezt valahogy sikerülne megoldani a jelenlegi ellenzéki pártoknak, akkor akkor nem elképzelhetetlen, hogy így sikerüljön kormányt alakítaniunk.
[00:12:15]És az utolsó lehetőség pedig az, amit mindenki, aki aki amit nagyon nem szeretnének az ellenzéki pártok, az az, hogy esetleg egy újabb forduló legyen a választásokban.
[00:12:27]De hát nagyon értelmének a dolgok, nem?
[00:12:29]Arról is szó volt, hogy esetleg ugye valamiféle ilyen ügyvezető miniszterelnökként marad Eto, hogy ez akkor ez hogy működne pontosan?
[00:12:36]Tehát közjogilag akkor ez meddig tartana, vagy szóval mikor írnak ki új választást, hogy néz ki ez az egész?
[00:12:44]Igen, ez Hercog államelnöknek volt az alapvető ötlete.
[00:12:50]Tőle származik tulajdonképpen, hogy azért, hogy ne legyen, ne kelljen most rögtön új választásokat kiírni, és hogy valahogy a társadalmi problémákat és a lángot valahogy egy kicsit csökkenteni.
[00:13:02]Ő tulajdonképpen próbálja rávenni arra a képen látható Natanutt, illetve korábban az előző képen látható Isencot tábornokot arra, hogy valahogy kiegyezzenek és alakítsanak közösen egy kormányt, amire megvan a lehetőség valóban.
[00:13:19]A probléma ezzel az, hogy tulajdonképpen a probléma ez Nagyanú személye, tehát nem maga a likut párt, hanem Natanúnak a személye két okból.
[00:13:27]Ez a két ok a jelenleg folyótárgyalások ellene, amelyek ugye sikasztással és más elég szörnyű vádakkal, vádak miatt van ugye bíróság előtt Nato.
[00:13:40]A másik ok pedig az, hogy egy nemzeti ellenőrző bizottság jöhessen létre, amelyik kivizsgálná a három évvel ezelőtti szörnyű október 7-e tragédiát, és hogy mi vezetett odáig.
[00:13:56]Mind a két probléma annyira személyesen érinti Natanyót, hogy ebben a két dologban ő nem engedhet egyszerűen, mert az nem csak a karrierja végét jelenthetné, hanem azt, hogy az utolsó életének utolsó éveit börtönbe kelljen töltenie.
[00:14:12]Még egy nagyon érdekes dolog van, amit szerintem fontos megemlíteni.
[00:14:13]Ez pedig az, hogy ugye most a ugyan kormányt nem sikerül majd alakítani a jelenlegi ellenzéknek, de az új 120 fő skneszet leteszi az eskőt, és innentől kezdve, mint parlament működőképessé válik.
[00:14:31]Márpedig hiába egy átmeneti kormány alatt lesz ez, de a törvények alapján ez a 120 fős Keszet megszavazhatja a parlament elnökének, a Kneszet elnökének a leváltását.
[00:14:43]Ha ez és pedig ha ez megtörténik és oda tudnak jönni általuk az ellenzék, illetve az a pártok által támogatott embert, akkor képviselőt, akkor létrehozhatnak olyan törvényeket, melyek megakadályozzák azt, hogy natanya újraindulhasson.
[00:15:01]Gondolok itt például arra, hogy korlátozni két tehát nyolc évben összesen, azaz két választási ciklusban egy kormányfőnek a maximá a maximális uralkodása.
[00:15:14]Ez nem jó szó.
[00:15:18]Igen.
[00:15:19]Kormányf hivatali idejét mondjuk hivatali ide hivatali idejét.
[00:15:22]magyar térter ezt megtette Magyarországon illetve hát nem ő hanem nyilván a magyar parlament de hát megszavazták ezt tehát van ilyen, van ilyen elképzelés, tehát ez egy ilyen létező forgatókönyvnek számít.
[00:15:38]Ez egy nagyon-nagyon reális forgatókönyvnek van, tehát kimondottan készülnek.
[00:15:43]És ha ez megtörténik, akkor tehát akkor egyrészt ezt meghozni, és egy másik törvény az, hogy elindítani ezt a bizonyos nemzeti bizottságot, vizsgálati bizottságot, és ami az október 7-i, ami az október a 23-as október 7-i tragédiának a kivizsgálását, hogy mi vezetett odáig.
[00:16:01]Most ezt a két dolgot meg tudják tenni, és utána még kiírni egy újabb választást.
[00:16:06]Az azt jelenti, hogy ezen a választáson Natan már nem fog tudni indulni, mint a likud vezetője.
[00:16:14]Ez viszont lényegében az egész politikai palettát újrafesti.
[00:16:17]És hát tényleg ez egy olyan pozitív változást hozhat remélhetőleg az izraeli politikai életben, ami megoldaná a jelenlegi padhelyzetatet.
[00:16:28]Figyel pozitív változásról beszélsz.
[00:16:30]Tehát ez nyilván ugye személyes preferenciád elsősorban, de hogy azért kívülről is azt látni valamennyire, hogy hát Tanya hát egyrészt volt a terrortámadáson, mert nem tudjuk, hogy milyen szerepe volt, de azóta nagyon-nagyon megromlott Izrael megítélése úgymond a nyugati világban.
[00:16:54]Iránnal sok-sok fordulón keresztül ment a háború, de hát igazából az iráni rezsim kél és hát vagy legalábbis nagyrészt él és teljességgel virul tulajdonképpen.
[00:17:08]Nagyobb fenyegetést jelent talán a világra, mint mint korábban bárol.
[00:17:12]Tehát, hogy mi volt azért az az üzenet, amivel mégiscsak a likud megnyerte a választást, most még ha nem is tud kormányt alakítani, nem?
[00:17:18]Tehát, hogy azért valamivel valamivel meg tudta fogni a az izraeli szavazókat, miközben kívülről azt gondolhatnánk, hogy hát mondjuk a terrorámadás óta szinte csak azt tartott a hatalomban, hogy hát nem volt választás azóta.
[00:17:38]Igen.
[00:17:38]Hát ez nagyon sok kérdése együtt és nagyon sok érdekes kérdés együtt.
[00:17:42]Megpróbálok tömör válaszolni rájuk.
[00:17:44]kezdeném talán az október 7-ével, a 2023-as tragédiával, hogy mi vezetett odáig.
[00:17:49]Természetesen még nem volt kivizsgálás, de ennek van két része igazából.
[00:17:54]Az egyik az a biztonsági, katonai szakmai katonai vezetés, a másik pedig, illetve annak a hát hatalmas melléfogása, vagy tulajdonképpen Igen.
[00:18:06]Hát egy ez egy hatalmas hibái, amiket elkövettek.
[00:18:09]A másik oldal pedig a politikai vezetés.
[00:18:11]Na most a az, hogy a katonaság, a hírszerzés tényleg iszonyatos hibázott október 7-e előtt, ez nem kérdés, de éppen ezért a ezek a vezetők le is mondtak, vállalták a felelősséget, le is le is mondtak, és lényegében minden fontosabb pozícióban már új ember van.
[00:18:32]A politikai vezetés azonban nem vállalta a felelősséget, annak ellenére sem, hogy ugye az elmúlt 20 évből 18 évet Natany vezeti az izraeli politikát.
[00:18:43]Tehát nyilvánvalóan a politikai felelősségát nem lehet senki másé, hiszen ő vezette az országot az elmúlt időszakban.
[00:18:52]amiért nem akarja, amiért el akarja kerülni ezt a vizsgálóbizottságot Natano.
[00:18:56]És ez volt az baloldalnak az egyik fő, vagy lehet, hogy nem is baloldalt mondanék, az ellenzéknek az egyik fő kampány mondata az, hogy hogy olyan hihetetlen részben felelős ő azért, ami megtörtént, hogy a hogy hogy már már árulással lehetne őt vádolni.
[00:19:19]Hogy miért árulással?
[00:19:19]Azért, mert Natanongurról hát már régóta lehet tudni, hogy ő nagyon tudatosan építette föl a Hamas, hogy a Hamas legyen a gázai övezetben a vezetőerő.
[00:19:29]Ennek az az oka, hogy míg a palesztin felszabadítási front, a PFS vagy vagy angolul a PLO, amit ugye korábban Arafat vezetett, most Abbas elnöklé, ők hajlandók tárgyalni Izraellel.
[00:19:48]Tehát ugye ott is rengeteg a a nézetkülönbség, de folyamatosan tárgyaltak Izraellel, egy csomó helyen jutottak egyességre is, és a két kormány folyamatosan együttműködik, például terrorhárításban és más dolgokban.
[00:20:05]Ugyanakkor a a Hamas ugye Izrael létét ellenzi minden formában, tehát ők nem hajandok semmiféle kiegyezésre, még csak tárgyalni sem.
[00:20:14]Ez pedig nagyon jól jön a likudnak, hiszen a likud ugyanúgy nem akar kiegyezni, és nem akar feladni területeket, és nem akar egy palesztin állam létrejöttében segítkezni.
[00:20:28]Ezért aztán nekik nagyon jó jön az, hogy a másik oldalon is egy olyan erő legyen, akik nem akar, hiszen akkor mindig egymásra, mindig a másikra lehet mutogatni, hogy hát mi ezek nem mi vagyunk.
[00:20:37]A másik oldal az, amelyik nem hajlandó tárgyalni.
[00:20:39]Most ez a ez a támogatás egészen odáig fajult lehet mondani, hogy tudatosan pénzelték a Hamaszt nagy dollár milliókkal folyamatosan, amik elsősorban Katartól érkeztek.
[00:20:55]És ma már lehet tudni azt, hogy ezeknek a pénzeknek a Qatarból a gázai övezetbe kerülését lényegében az izraeli miniszterelnöki hivatalból irányították részt.
[00:21:07]Ha ez kiderülne, akkor ez tényleg lényegében árulással ér föl, és ezt akarja Nató minden áron megakadályozni.
[00:21:17]Kérdezted azt, hogy a nemzetközi megítélés, a nemzetközi megítélés az tényleg szörnyű, ami két okra vezethető vissza.
[00:21:25]Egyrészt az, hogy Izrael, az izraeli jelenleg izraeli szélső jobboldal és az azok által az őket képviselő kormánytagok, központi miniszterek, gondolok itt Smotricre, gondolok itt Bengvinre, olyan hihetetlen dolgokat mondtak a nyilvánosság előtt akár izraeli újságíróknak, akár külföldi újságíróknak, amiket amik védhetetlenek.
[00:21:50]Tehát olyanokat például, hogy le kéne atombombázni az egész gázaivezetet, vagy például azt, hogy a gázai övezetben nincsenek ártatlanok még a csecsemők sem.
[00:22:02]Ezek ezek olyan mondatok, amik semmilyen formában nem védhetők, és teljesen érthető az, hogy a nemzetközi közvélemény ezt hát szörnyűvel utasítással fogadja.
[00:22:16]nem is lehet máshogy fogadni ezt.
[00:22:18]A másik oka az, ami viszont Izraeltől viszonylag független, hogy a nemzetközi, tehát hogy ezt ma már elég jól lehet látni azt, hogy arabors országok és elsősorban Katar, Szaudarábia hihetetlen pénzt fektetett az elmúlt évtizedek során a nyugat-európai egyetemi, elsősorban egyetemi szférába, és már a földnöttek úgy nemzedékek, ez a ez a WK nemzedék, amik lényegében a közelkeletelt, illetve a nyugat és az arab világnak a és az iszlámnak a kapcsolatát, azt egy ilyen teljesen ilyen hihetetlenül deformált tükrön keresztül látják.
[00:23:09]És és ezért láthatunk olyanokat például folyamatosan, hogy mondjuk az LMPT közösség palesztin zászlokkal tüntet az utcán, miközben hát lehet tudni, hogy az egyetlen ország a Közelkeleten, ahol az LMBTKO közösséget elfogadják, az Izrael mondjuk Palesztinában halálbüntetés járért.
[00:23:33]Ez pedig sajnos egy olyan dolog, amelyik független Izraeltől, és amelyikkel hát láthattuk most a Franciaországban, Belgiumban, Oroszországban az elmúlt hetekben lévő tüntetéseket, hogy ott is elvileg a helyi kormány ellen tüntettek diákok meg mindenfélék, de de Franciaországban alig láttál francia zászlót a tüntetéseken, ugyanakkor palesztin zászlót rengeteget.
[00:23:55]ö aminek ugye semmi köze ehhez ehhez ahoz a belpolitikai problémához, ami ellentüntettek elvileg.
[00:24:01]És és innen lehet látni azt, hogy hogy tulajdonképpen ez a ez a a az iszlamisták, mondom, ez a ez a rengeteg pénzzel támogatott iszlamisták, mind az Egyesült Államokban, mind Nyugat-Európában, és az ezt kihasználó Oroszországból támogatott kommunista közösségek lényegében hát hát közösségre találtak, vagy vagy partnerre találtak egymásba és Ö és azt hiszem, hogy ez ö általában az iszlám világ megítélését borzasztóan elferdíti, és nyilvánvalóan egy egy nagyon erős Izrael ellenes képet alakít ki az egész nyugati világban.
[00:24:50]Még még akkor is, hogyha általában a kritika nyíl fontos, kötelező és és nagyon sokszor egyet is értek a kritikával, de nyilván nem olyan hihetetlen, szélsőséges formában, mint ahogy ez megjelenik ma nyugaton.
[00:25:04]Igen, az volt még valóban a a sok sok kérdésem közül, tehát egy kicsit arra arra próbáltam ugye rákérdezni, hogy annak ellenére, hogy nagyon sokan nagyon negatívan látják Netany a világban, akár több oldalról is, de közben mégis valahogy azért csak megszólította az izraeli választóknak egy elég jelentős részét.
[00:25:26]Tehát, hogy mi volt az a csak ez a biztonság, amit nyilván leegyszerűsítve kívülről azt látjuk, de hát gondolom az ellenzék se azzal kampányolt, hogy akkor ha hatalomra kerülnek, akkor megnyitják a gázai határt.
[00:25:44]Igen, erre a kérdésre nem választottam.
[00:25:45]Tehát a gyűlölet, tehát [torokköszörülés] nagyon egyszerű ezt ezt megfogalmazni.
[00:25:48]Sajnos a világon mindenhol a gyűvöldetre mindig lehet építeni.
[00:25:53]És az Natanjaónál jellemző az az elmúlt 20 évben, hogy az utolsó napokat azt mindig erre élezik ki.
[00:25:59]Most is azt láthattuk a Natan kampányában, a különböző hirdetésekben, a plakátokon, az utcákon, hogy a fő jelmondat az az, hogy likud vagy palesztina, Natanjau vagy Palesztin állam.
[00:26:19]Tehát, hogy hogy az üzenet az, hogy ha nem a likut vezeti a az izraeli kormányt, akkor holnap megszűnik Izrael.
[00:26:27]Ennyi egy ennyire egyszerűsített üzenet, ami nagyon sokszor nagyon jól működik.
[00:26:32]Sajnos.
[00:26:32]A másik pedig az, hogy kérdezed, hogy hogy sikerült, hogy igazából igazából Natanu megbukott, tehát hogy nem lehet azt mondani, hogy sikerült neki.
[00:26:39]Az elmúlt 20 évben ez a legalacsonyabb, legrosszabb teljesítménye a Natanu blokjának, mint tehát nem csak a likidnak, mint pártnak, hanem általában az egész blokknak.
[00:26:51]Ugye olyan 53% 53 mandátum körül állnak.
[00:26:52]Ö ilyen alacsony utoljára valamikor 20 éve volt, vagy talán több is.
[00:26:59]Tehát igazából megbuktak, csak a Liquid lett a legnagyobb párt.
[00:27:03]Ez pedig azért, mert rengeteg szavazatot szívtak el a két-három jobboldali párttól azért, hogy tehát ők nagyon kampányoltak azért, hogy fontos, hogy ki lesz a legnagyobb párt, fontos, hogy azon legyen a legnagyobb párt, hogy győzelmet tudjon hirdetni és ezáltal, hogy ő próbálhasson meg, neki legyen joga először megpróbálni kormányt alakítani.
[00:27:26]Tehát a blokk maga nagyon sokat csökkent, csak ezen belül nagyon nagyon sok szavazatot szívott el a többi kormányalakítópárttól.
[00:27:36]Magyarországról nézve, meg talán a világ többi részéől is nézve, azért talán a legfontosabb kérdés, hogy mi jöhet most nem a belpolitikában.
[00:27:46]Ha mondjuk Betanyáó valamilyen formában marad miniszterelnök, illetve hogyha valaki más lesz helyette, akkor mi fog történni?
[00:27:55]Gázában mi fog történni Cis Jordániában és mi fog történni mondjuk Iránnal.
[00:28:03]Ha Natanyónak sikerül mégis kormányt alakítania, nagy kérdés az, hogy ki tudja-e tölteni a következő négy évet, mivel sajnos az egészségi állapota nagyon-nagyon sokat romlott.
[00:28:14]ö ugyan hivatalosan nem jelentették be, de nyílt titonként kezelik Izraelben azt, hogy most már elég régóta küzd Rákkal és hát tényleg a különböző nyilvános megjelenésein lehet látni azt, hogy hát nagyon nehéz neki igazából akár még menni is, tehát hogy ezt nagyon lehet látni.
[00:28:35]Úgyhogy egyáltalán nem biztos, hogy sikerül kitöltenie a következő négy évet.
[00:28:39]Ha sikerül kitöltenie, akkor is én azt gondolom, hogy a gáz a jövője az nyilván attól függ, hogy sikerül-e gázában létrehozni egy Hamaszt leváltani képes erőt.
[00:28:51]Ez nem egy rövid történet, ez nyilván hosszú, ez egy ez egy ez egy hosszú sok éves dolog lehet.
[00:28:56]És ebben nagyon nagy kérdés, hogy milyen szerepet vállal Szaudarábia, Egyiptom, esetleg Törökország és és az Amerikai Egyesült Államok, vagy akár az Európai Unió, mert hosszú távon a megoldás az nyilván az, hogy létrehozni egy két állami megoldást itt a Közelkeleten, hogy legyen külön egy [torokköszörülés] külön zsidó állam, egy külön palesztin állam, de ehhez ezt nyilván nem lehet a Hamas vezetése mellett megtenni.
[00:29:23]Na most a hiedelemekkel ellentétben igazából Natano ugye egyrészt fenntartotta a Hamas, és fontos volt, amit korábban elmondtam, amiatt a Hamaszt fenntartani, de valójában sosem állt igazából ellent, és emiatt nagyon sokat bírálták őt saját táborából, hogy akárhogy bármilyen mennyiségű élelem vagy más segély bejusson a gázai övezetben.
[00:29:50]Tehát a híresztelésekkel ellentétben semmiféle éhezés nincs ma a gázai övezetben.
[00:29:56]Ma már tulajdonképpen UNICEF is elismeri azt, hogy gázában több élelem jut per fő, mint nagyon sok más helyen a világon.
[00:30:08]Tehát, hogy messze nincs éhezés, és nem is volt igazából éhezés.
[00:30:12]A lakhatási helyzet az, ami egy borzasztó dolog, de hát ezt is majd szépen újraépítik.
[00:30:16]Ez ez végül is nem egy olyan dolog, ami hosszú távon problémát jelenthet.
[00:30:21]Ezek technikai kérdések, amik meg fognak oldódni.
[00:30:23]A politikai kérdés az, hogy sikerül-e a Hamas helyére valamikit felhozni.
[00:30:27]A Natanyú kormányt mindent meg fog tenni azért, hogy ez ne történessen meg, és tulajdonképpen a konfliktust konzerválni, mert ez a nagy kormány érdeke.
[00:30:39]Ha sikerül az anyukormányt leváltani, akkor az új kormányt minden meg fog tenni azért, hogy valóban felépíteni egy jövőképet, és ez megváltoztathatja a nemzetközi hozzáállást Izraelhez, illetve a nemzetközi szerepvállalást is a gázaivezetben.
[00:30:55]Igen, ezért azt mondod, hogy egy technikai kérdés, hogy újjáépítés meg az élelem, de hát azért meghalt.
[00:31:02]Most ne menjünk bele a számokba, de azért az nyilvánvaló, hogy nagyon so nagyon sok ember meghalt.
[00:31:09]Abba se menjünk bele, mennyire voltak ők, ha van ilyen, hogy jogos vagy jogtalan.
[00:31:14]De de hát azért mégiscsak ez generációkra, tehát gondolom nincs olyan akárhogy is, de nincs olyan palesztin gázában, akinek a viszonylag szűk családi baráti körében valaki nem halt meg az elmúlt három év során.
[00:31:32]Tehát azért ebből egy bizalmat vagy bármiféle együttműködést felépíteni, hát ez azért többnek tűnik, mint egy ilyen megoldható, de mondjuk hosszútávon azért megoldható feladat.
[00:31:45]Szóval ez inkább egy kicsit ilyen csodászámba menne innen nézve.
[00:31:51]Amit mondasz, az teljesen logikus és érthető.
[00:31:52]Én azt gondolom, hogy tehát nagyon nehéz belátni, belelátni abba, hogy mi folyik a gázai övezetben társadalmi szempontból, mert hanem azt nem nagyon engedi azt, hogy ezt igazából lehessen látni.
[00:32:04]Tehát nem lehet ott közvékutatásokat tartani, meg csak úgy beszélgetni emberekkel, vagy fórumokat tartani.
[00:32:11]Ö azért az a azért a a kikerült hírekből azért az nagyon jól látszik, hogy a társadalomnak a tolnyomó része érti, látja és hibáztatja a a Hamas azért, hogy ezt a háborút ilyen formában kirobbantották.
[00:32:29]Tehát tudják azt, hogy az a borzasztó rombolás, amit Izrael a háború alatt a gázlai vezetnek a jelentős részén véghez vitt.
[00:32:38]Tehát elég egyértelműen látja a Palesztin közösség, a Gázai közösség azt, hogy ugyan Izrael tette, rombolta le a házaikat és és tette őket földön futóvá, de azért azt is nagyon jól értik és látják, hogy a Hamas robbantotta ki ezt a háborút.
[00:33:00]valamint azt is nagyon jól tudják, hogy a Hamasnak a katonai stratégiája volt az, hogy ezt a háborút a civil lakosságon keresztül vívják meg.
[00:33:09]Tehát mondjuk például a nemzetközi médiában a korábban már említett okokból kevésbé jelent meg, de azért majd ha valamikor a távoli jövőben lehetnek erről esetleg kivizsgálások, akkor fény fog derülni arra, hogy rengeteg olyan ház, amelyiket fölrobbantottak, az igazából nem Izrael bombázta le, hanem a Hamas aknáta alá.
[00:33:37]Tehát, hogy a Hamas részben azzal próbáltak iseltetni és visszatartani az izraeli előrenyomulást, hogy a házaknak a leg legnagyobb részét aláaknák, és ugye így próbálták egyrészt késeltetni az elranyomulást, valamint minél nagyobb kárt tenni az izraeli katonaságban.
[00:33:55]Most ezt azért a palesztinok nagyon jól látják.
[00:33:57]Tehát a Izrael elutasítottsága nagyon magas, a gyűlölet nagyon magas, és ahogy mondod, ezt ezt ezt hosszú évek lesz megváltoztatni.
[00:34:07]De azért ez nem egy, tehát azért nem egy ilyen egy ilyen bináris dolog, hogy hogy ezt ne látnák az ott élők, hogy mi történik.
[00:34:14]A másik dolog az, hogy hogy ezért mondtam azt, hogy nagyon fontos lenne létrehozni egy ottani kormányzóerőt a a Hamas, aki leváltaná a Hamas, és ennek nagy feladata lenne az, hogy hogy hát valahogy megtalálni azt a stratégiát, amivel valamiféle megbékélést lehet hozni a két nép között.
[00:34:40]Ez nyilván nem hónapok kérdése, ez hosszú, hosszú, hosszú évek kérdése, de mint ahogy meg lehetett találni a Palesztin felszabadítási szervezettel szemben is, ahol ugye továbbra is van ellenségeskedés, de azért igazából egy nagyon szoros együttműködés is jelen van, annak ellenére, hogy ott is ugyanekkora volt a gyűlölet.
[00:35:00]Tehát ez a ez egy nagyon jó jele annak, hogy együtt lehet működni.
[00:35:04]De nézd meg az Ábrahám egyezményeket, olyan országok, amik eddig Izrael teljes elpusztítása mellett voltak, ma virágzó gazdasági együttműködés van.
[00:35:14]Tehát, hogy ezek a dolgok azért azért idővel változtathatóak.
[00:35:19]Jó.
[00:35:19]És mi lesz Cisordáni?
[00:35:19]Dibanon, Szíria?
[00:35:22]Nyilván röviden, ha egy másik kormány kerül hatalomra, akkor akkor ott is valamit, tehát mondjuk kivonul Izrael a az elmúlt időszakban.
[00:35:32]megszállt területekről.
[00:35:36]Mi lesz a telepesekkel?
[00:35:38]Tehát őket is egy kicsit visszafogják-e vagy?
[00:35:42]Nagyon Igen, ez egy nagyon érdekes kérdés.
[00:35:43]Ez is egy nagyon összetett kérdés, úgyhogy tényleg csak nagyon röviden.
[00:35:46]Ugye egyrészt nem látok a jövőben, úgyhogy nem tudom pontosan, hogy mi lesz, de azért érdemes látni, hogy Izrael nagyon sokszor a történelem folyamán már bebizonyította azt, hogy a békéért cserébe hajlandó nagyon fájdalmas engedményeket tenni.
[00:36:01]Ugye Izrael kivonult a egyiptomi békéért cserébe kivonult a teljes Szina félszigetről, kivonult a Gázai övezetből, kivonult Déliban aláírta az oszlói egyezményt, aminek keretében végül is létrehozták a mostani úgynevezett át területeket, a ahol ugye a Palesztin felszadási szervezet lényegében teljes uralma van már, tehát nem csak kormányzati szinten, hanem fegyveres szinten is.
[00:36:29]És ezeket általában nagyrészt jobboldali kormányok tették ezeket az egyezményeket.
[00:36:35]Én nem gondolom azt, hogyha eljön az ideje, akkor izraeli kormány ne lenne hajlandó arra, hogy az izraeli telepesek jelentős részét lényegében ezeket a webeket megszüntetni és az telepesek jelentős részét a zöld határon belőle költöztetni.
[00:36:52]Mondom, mint ahogy ezt ez már megtörtént többször a történelem során.
[00:36:57]Jó.
[00:36:57]Tehát és akkor tényleg egy utolsó, ha most tippelned kéne, hogy akkor ki lesz a ki lesz a következő úgymond rendes miniszterelnöke Izraelnek, akkor mire tippelnél?
[00:37:12]Jaj, ez egy nagyon nehéz kérdés.
[00:37:12]Nem tudom, tényleg nem tudom.
[00:37:14]Nagyon sokat beszélgetünk erről barátokkal, politikusokkal, más újságírókkal, meg akár családon belül is.
[00:37:23]És egyszerűen annyira annyira nehéz és komplex a dolog, hogy hogy nagyon-nagyon nehéz még tippelni is.
[00:37:29]Én én valahogy azt gondolom, hogy hogy lehet, hogy rövid távon lesz valamilyen ügyvezető kormány esetleg, amit a az államelnök vezetésével valahogy létrehoznak.
[00:37:48]De de szerintem lesz, én nem tudom, ha dippelnem kéne, akkor én azt gondolom, hogy lesz valami nagy törés.
[00:37:52]Tehát ez vagy akár Natalonak az eltűnése a politikai életből, az á a korábban említett törvények létrehozásával, vagy valami más úton, de én azt gondolom, hogy a következő két éven belül mindenképpen lesznek új választások.
[00:38:09]Székely Róbertnek azel munkatársának köszönöm a beszélgetést.
[00:38:13]Én is nagyon szépen köszönöm.
[00:38:17]Önöket pedig még egyszer arra kérem, hogy iratkozzanak a csatornára, lájkoljanak.
[00:38:22]Nézzenek meg más műsorokat is itt a Klassis Média YouTube csatornáján.
[00:38:27]Viszontlátásra, viszontásra.
[00:38:31]Ez a Klasszis Podcast.