Klasszis Média 58:34

Most történt meg a gazdaságban is a rendszerváltás? Ez Viszont Privát

gazdasággazdaságpolitikaköltségvetésadópolitikaállamadósságközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Független
Most történt meg a gazdaságban is a rendszerváltás? Ez Viszont Privát
tl;dr
  • A Klasszis Média „Ez viszont privát" című adásában Imre Lőrinc Csabai Károlyt és Pencz Józsefet kérdezte a Tisza-kormány gazdaságpolitikájáról.
  • A friss KSH-adat csalódás: a GDP éves 1,5%, negyedéves szinten mindössze 0,1% – de a vendégek óvtak a túl messzemenő következtetésektől (aszály, paksi válság, turizmus árnyalja).
  • A kormány még fél éve sincs hivatalban, a növekedés nem neki tulajdonítható; csökkenő népesség mellett az EU-átlagnak megfelelő teljesítmény is jó hír.
  • A 2027-es költségvetés folytatja a fővonalakat (különadók, 27%-os ÁFA marad), de új filozófiát mutat: rászorultsági elv, ősszel benyújtott tervezet, béremelések 15–21% között.
  • A piac elhitte a 4,9%-os hiánycélt, a kormányváltás utáni bizalom akár 2000 milliárdos kamatmegtakarítást is hozhat – bár a 2%-os GDP-arányos kamatszint visszatérését sokan szkeptikusan látják.
  • A forint stabil, kb. egyensúlyi árfolyam körül van; az új jegybanki vezetés kiszámíthatósága sokat számított.
  • A hitelminősítők változást aligha hoznak, de egy év múlva felminősítés is elképzelhető; a magyar hozamok már a lengyelnél is jobbak.
  • A lakossági állampapírok adómentessége 2027-ben marad; a TBS-nullaadó igazságosságát vitatták – a progresszív adózás a kampány után immár beszélhető téma lett.
  • Pencz figyelmeztetett: világméretű adósságválság jöhet, amit az államok elinflálással rendeznének – ezért érdemes minél több embert tőkevédő befektetések felé terelni.
  • Geopolitika: az amerikai félidős választások és a Hormuzi-szoros helyzete bizonytalan; Orbán Anita–Rubio találkozó diplomáciai presztízssiker, de a túlzó narratívákat cáfolták.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A Klasszis Média „Ez viszont privát" című, szubjektív hangvételű heti gazdasági beszélgetős műsorának ezúttal gazdasági fókuszú epizódjában a házigazda, Imre Lőrinc (az Mfor és a Privát Bankár újságírója) a vendégeket, Csabai Károly főszerkesztőt és Pencz József főmunkatársat kérdezte az október 19-ei, Magyar Péter-féle költségvetési expozé utáni helyzetről, a 2027-es költségvetési tervekről, a friss GDP-adatról, a forint és az államadósság kérdéseiről, valamint a geopolitikai kockázatokról.

A harmadik negyedéves GDP-adat: csalódás, de árnyaltan értékelendő

A felvétel előtt másfél órával közölte a KSH a harmadik negyedéves GDP-adatot, ami csalódást keltett: éves alapon 1,5%-os növekedést mért a hivatal, miközben az elemzői konszenzus 1,5–1,7%-ot várt. Sőt, negyedéves alapon mindössze 0,1% volt a bővülés, vagyis a gazdaság gyakorlatilag stagnált – hasonlóan a Nagy Márton-féle korszak „stagnáló gazdaság"-hoz. Ez egyben a Tisza-kormány első teljes negyedéve volt hivatalban.

A beszélgetők több árnyaló tényezőt is említettek:

  • Az aszály miatt a mezőgazdaság egyáltalán nem volt húzóerő ebben a negyedévben.
  • Az ipar jobban teljesített, de azt „nagyjából három gyár húzza: a Mercedes, a BMW és a Foxconn".
  • Furcsa módon az export minden idők legnagyobb értékét érte el, annak ellenére, hogy Németországban a gazdaság nem látszik igazán egyenesbe kerülni.
  • A belföldi fogyasztás kevésbé nőtt a vártnál; szerepet játszhat a kivárás a Tisza választási programjának megvalósulására vonatkozóan – az emberek korábban várták volna az ösztönző intézkedéseket.
  • A turizmus visszafogottsága: az erős forint miatt sokan az Adriára vagy az olasz tengerpartra utaztak a Balaton helyett, ami visszafogta a hazai fogyasztást.
  • A paksi energiaválság is ebbe a periódusba esett.

Több beszélgető óvott a túl messzemenő következtetések levonásától: az egy-két ezrelékes eltéréseknek nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani, mivel ezek függhetnek szezonális tényezőktől és nagy gyárak megrendelési-könyvelési időzítésétől is.

Demográfia, európai összehasonlítás és a kormány szerepe

„Nálunk egy szerény zsugorodás is szinte természetes lehetne egy csökkenő népesség miatt, hogyha Európában növekvő GDP-t látunk, az már önmagában egész jó hír." – Pencz József *

Egy vendég rámutatott: a feltörekvő országokban vagy az USA-ban azért jobbak a növekedési számok, mert ott nő a népesség, ezért természetes módon tudnak növekedni. Magyarországon egy csökkenő népességű, eladósodott országban már a pozitív növekedés is jó hír. Az EU-s átlagnövekedés is nagyjából 1,5% körüli, tehát nem vagyunk lemaradva – a felzárkózáshoz viszont hosszú távon 2 százalékponttal kellene meghaladni az uniós átlagot.

A résztvevők kiemelték: a kormány még fél éve sincs hivatalban, a harmadik negyedévben hozott intézkedések hatása elhúzódó, hónapokkal, akár egy-két évvel később jelentkezik. A növekedést ezért nem érdemes ennek a kormánynak tulajdonítani – az a gazdaság saját lendületéből, az előző kormány intézkedéseiből és az európai környezetből származik. Emlékeztetőül felhozták Spanyolország példáját, ahol hónapokig nem volt működő kormány, mégis remekül teljesített a gazdaság. Az egyik beszélő szerint ez társadalmi beidegződés is, hogy minden gazdasági mozgást az államtól várunk, pedig alapvetően a vállalkozók és a fogyasztók termelik a GDP-t.

A 2027-es költségvetés: új filozófia vagy folytatás?

A műsorban felvetődött: a 2027-es költségvetési tervekben látszik-e cezúra az előző rendszerhez képest? Emlékeztettek, hogy Regős Gábor (Gránit Alapkezelő) korábban a podcast vendégeként azt mondta, a hangsúlyeltolódások nem durvák az orbáni büdzsékhez képest.

Tények, amiket a résztvevők kiemeltek:

  • Ágazati különadók: több (pl. a kiskereskedelmi adó) megmarad, ami csalódást keltett a kereskedelemben – a SPAR vezérének nyilatkozatát is említették. A 27%-os ÁFA is megmarad, de azt senki nem várta, hogy most kivezetik.
  • A bankok nem kaptak újabb extra profitterhelést, adóterhelésük szinten maradt.
  • Új filozófia: az egyik vendég szerint „egy teljesen más filozófia van" a költségvetésben – sokkal több munkát lát benne, mint az előző évi, „adhogy jellegű" tervekben, ahol a kéményre felírt hiányszám aztán két és félszeresére, szinte háromszorosára nőtt.
  • Ez a filozófia a rászorultsági elv: nem mindenkinek minden támogatást egyformán, hanem a rászorulók felzárkóztatását célozza – például a minimál-nyugdíj bevezetése. Ez szerinte az az irányultság, ami miatt sokan elhagyták a Fideszt vagy eleve nem rá szavaztak.

Béremelések és SZJA

A közalkalmazotti béremelésnél a Tisza kampányban 25%-ot ígért – akkor, amikor még nem engedték be őket az adatszobába. A megvalósuló számok: egészségügyi szakdolgozóknál kb. 21%, rendészetnél kb. 15%, szociális területen 17,5%. A védekező érvelés így hangzott:

„Én azt a nagy eltérést nem látom, hogyha 25 helyett 21%-ot kapnak… azzal, hogy az SZJA-t átalakítják és az SZJA-kulcsokat leviszik – a minimálbérre ugye csak 9% SZJÁ-t kell fizetni –, és az arányosan bruttó 680 000 forintig mindenki kevesebb SZJÁ-t fog fizetni, mint amit fizetett korábban." – Csabai Károly *

Vagyis az adócsökkentéssel együtt a 15–17%-os emelés reálisan magasabb eredményt hoz. Ugyanez a beszélő vallotta: nem várt gyökeres fordulat, mert a Tisza nem baloldali vagy centrista, hanem jobbközép párt, így a fővonalak folytatása nem meglepő. A kormány ugyanakkor sokféle elvárásnak próbál megfelelni egyszerre – a lakosságnak, a külföldi befektetőknek, a pénzügyi szektornak –, ami lehetetlen, ezért biztos, hogy a valóság eltér majd a tervektől és az ígéretektől, és a költségvetést változtatni kell.

A költségvetési tervezés időzítése

A beszélgetők üdvözölték, hogy a költségvetést ősszel nyújtották be – a Költségvetési Tanács is kifejezetten üdvözölte –, szemben a Fidesz „kőbevésve, gránit szilárdságú" júniusi költségvetéseivel. Emlékeztettek: az elmúlt hat évben mindig február–március körül jött a sokk (covid, orosz–ukrán háború, most pedig az iráni események is február végén). Ugyanakkor hangsúlyozták: kell valamiféle költségvetés, hogy a lakosság és a vállalkozók tudja, mire számíthat – olcsó hitelre, csökkenő adóterhekre.

Felmerült a „bizalom forintosíthatósága": a konvergenciajelentés szerint az országkockázati felár és a kamatköltségek csökkentésével akár 2000 milliárd forint is megtakarítható az államadósság kamatkiadásaiban. A piac „elhitte" a 4,9%-os hiánycélt és a 2030-ig 3% alá süllyedő pályát; az április 12-i választások után pedig ötnegyedre ugrott egyes állampapírhozam. Az egyik beszélő ezt így foglalta össze:

„Gyakorlatilag semmi nem történt… csak történt egy kormányváltás, és akkor a piac elhitte, hogy ez most majd egy piacbarátabb működés lesz. És ez tényleg… súlyos milliárdos tételekkel tud segíteni mondjuk egy költségvetésen." – Imre Lőrinc *

A piacok egyébként nem mutattak nagy elmozdulást a költségvetés után – ami azt jelzi, hogy a kormány hozta az elvárásokat; ha meglepetés jött volna, az euró 10–20 forinttal, a BUX jelentősen elmozdult volna.

Forint és jegybanki politika

  • A forint a közel-keleti eszkaláció és az energiaválság ellenére csak 370-ig gyengült – egy „nagy-Mártoni" korszakban 30–40 forintot szakadhatott volna. A stabil, kiszámítható árfolyamot mindenkinek előnyösnek tartották.
  • Az új (2025. március 25-e óta hivatalban lévő) jegybanki vezetés megközelítése nem azonos a Matolcsy György-féle éráéval, és ez sokat számított a stabilabb árfolyampálya kialakulásában.
  • A forint 2026. június 16-án volt a legerősebb (348-at súrolta az euró), azóta lassú gyengülési folyamat figyelhető meg – hasonlóan a nyugati államkötvényhozam-görbékhez, mivel a hozamkülönbségek befolyásolják az árfolyamot.
  • Szerintük most nagyjából az egyensúlyi árfolyam körül van a forint; ez az exportőröknek sem fáj, és az MNB is nyugodtan nyugtázhatja, hiszen nem kell beavatkoznia. A kamatkörnyezetet illetően a cél, hogy ne a nemzetközi hozamemelkedés miatt találkozzunk az eurózónával, hanem mi közelítsünk hozzájuk.

Államadósság, kamatkiadások, konvergenciajelentés

A héten megismert kormányzati konvergenciajelentés 2030-ig vázolja a hiány-, GDP- és inflációs pályát. A 2000 milliárdos kamatmegtakarítási lehetőséget az egyik beszélő így kommentálta:

„Én ezt tulajdonképpen az Orbán-kormánynak a kockázati prémiumának mondanék. Ez ugye most volt a legszörnyűbb időszakban GDP-arányban 5% is, most nagyjából 4% fölött van, amit viszont most nagyon nehéz lesz levinni." – Csabai Károly *

Az inflációhoz hasonló logika érvényesül: a 20%-ról 10%-ra vinni nagy dolog, de a 10 alatti számok ledolgozása a nehéz – itt is a 4%-ról a covid előtti, kb. 2%-os GDP-arányos szintre való visszatérés a cél. Ebbe a vendég szkeptikus, mert a világ eladósodási fázisban van, és mindenhol magas hozamokat kell ígérni a finanszírozáshoz. Tardos Gergely, az ÁKK vezetője – aki az előző napi Klasszis Klub Live-ban volt vendég – azt mondta, rövid távon nem várja a 2%-ot, de az euró-bevezetés felé tartó 2030–32-es úton jó lenne fokozatosan csökkenni.

Érdekesség: a magyar államkötvényhozamok kedvezőbbek a lengyelországiaknál, annak ellenére, hogy Lengyelország gazdaságilag jobb állapotban van. Magyarázatok: Lengyelországnál ott a háborús kockázat (drónok), az ukrán háború támogatása, és nincs euró-cél – míg nálunk van egy „sztori", egy javulási elvárás és egy (fél-)céldátum az euró bevezetésére.

Tardos Gergely egyéb közlései a műsor szerint: a finanszírozási terv december közepén jön; a devizaadósság kb. 30%-os arányát az euró-bevezetésig nem bolygatják; a lakossági állampapírok részaránya kb. 20% marad a finanszírozásban; és fontos cél, hogy a lakossági állampapírok hozama az intézményi papírokéval álljon közel azonos szintre – ez bizalmi és fenntarthatósági kérdés is. A vendég szerint a lakossági–intézményi hozamkülönbség mindig arbitrázsi lehetőséget generált: élelmes vállalkozók cégből kihúzott pénzt tettek adómentes lakossági papírba.

Hitelminősítések és a magyar felzárkózás

November végén, december elején jönnek a hitelminősítések (S&P, Moody's, Fitch). Jelenleg az egyik minősítőnél eggyel a „befektetés nem ajánlott" kategória felett vagyunk negatív kilátással, a másik kettőnél eggyel feljebb, szintén negatív kilátással. Nem biztos, hogy ez változik – legfeljebb gesztusból a negatív kilátás válik stabilra. A résztvevők szerint a minősítők „a piac után rohannak": a piac ítélete fontosabb.

Tardos Gergely szerint egy év múlva nem lepődne meg, ha felminősítenék az országot – és ez nagy dolog annak fényében is, hogy a hozamok tekintetében már a Lengyelországnál is jobban állunk, a cseheket pedig, mint „Közép-Európa svájca", lehetne célozni. Az egyik beszélő bizakodó: „a magyar gazdaság visszatérhetne oda, ahová a rendszerváltás után elindultunk", amikor azt mondogatták, Magyarország lesz a pénzügyi központ – de mindig elmentek mellettünk, „már a románok is, és hoppá, most a bolgárokkal vagyunk egy szinten". A 2027-es év szerinte nagyon meghatározó lesz a következő évtized szempontjából is. Az euró-bevezetés azért fontos, mert „olyan zubbony, szabály a gazdaságra", ami nem az euró miatt teszi kötelezővé a hiány 2,9%-ra vitelét 2030-ra, hanem a fenntartható növekedés miatt.

Lakossági állampapírok, adómentesség, TBS

  • Az infláció-követő papírok 20%-os hozama után most 5% körüli hozamok járnak – de az 1,6%-os inflációhoz képest ez arányaiban ugyanakkora, sőt nagyobb reálhozam, mint ami a 15%-os infláció idején egy 12%-os hozammal járt.
  • Az állampapírok adómentessége egyelőre megmarad 2027-ben is, noha az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárásban próbálja eltöröltetni. A kormány valószínűleg komolyan veszi az eljárást, és a határidőre kidolgoz valamilyen megoldást – vannak verziók, például a külföldi állampapírok adómentességének eltörlése is, ami azonban azért nem praktikus, mert ha lesz alternatíva (lengyel, német, francia kötvény), a magyar papírok hátrányba kerülnének. A korábbi politikai ígéret (nem lesznek adókötelesek a magyar állampapírok) valószínűleg teljesül.
  • A kereslet várható csökkenését a vendégek nem tartják valószínűnek: nincs jobb alternatíva, a banki betéteknél hatalmas az adózási hátrány, a magyar kisbefektetők pedig a minimális kockázatú termékekre fókuszálnak. Statisztikák szerint a lakosság durván felének nincs hosszabb távú megtakarítása, a részvényt közvetlenül csak 2–3%, közvetve 5–7% tartja.
  • A TBS-hez (hosszú távú befektetési számla) végül nem nyúltak – annak ellenére, hogy volt rá igény. A vagyonadó kapcsán inkább adminisztratív szigorítással célozzák azokat, akik „nem egyenes úton megszerzett" vagyonukat a TBS ötéves adómentességével rejtegették – de a becsületes, hosszú távú megtakarítókat nem büntetnék.
  • Oszkó Péter két héttel korábban arról beszélt, hogy novemberben nyilvános részvénykibocsátásra készül, lakossági forrásokat vonva be; Magyarországon a legalacsonyabb a részvények aránya a lakossági megtakarításokban a régióban. A lényeg szerintük a megtakarítási arány növelése – amihez versenyképesebb gazdaságra és kitermelhető bérekre van szükség.

Nulla adó a TBS-en – igazságos-e?

Felmerült: miért fizet ugyanannyi (nulla) adót a TBS-en 1 milliót, 10 milliót vagy 10 milliárdot tartó? Ez a progresszív adózás általános kérdése. A kampányban ez tabu volt:

„Az, hogy progresszív adózást, ilyet bedobni egy kampányba, hát fix, hogy nem választják meg őket. És most viszont, hogy megválasztották őket, simán el lehet tényleg kezdeni beszélgetni ezekről a kérdésekről." – Imre Lőrinc *

Emlékeztettek Tar Zoltán kampánybeli „bármit lehet" kijelentésére és a Fidesz-média reagálására. Kritika is elhangzott: míg a munkát adóztatják (az ÁFA emelésekor pedig a fogyasztást), addig a TBS-en keresztül 100%-ig adómentes a tőkejövedelem – ami a világnak talán egyedülálló, és „lehet, hogy a nulla is túlzás". Ugyanakkor egy másik érvelés szerint a 0%-os tőkejövedelemadó lehet, hogy nem a kisbefektetőknek túlzás: az infláció a szegényeket sújtja leginkább, mert nem tudnak inflációálló befektetésbe (arany, ingatlan, részvény) fektetni – a TBS ezt segítené. Az adómentesség ellentmondásosságára felhozták: mindegy, hogy 5% kamat adómentesen vagy 6% adókötelesen jár, az állam az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt.

A világméretű adósságválság veszélye

Az egyik legmarkánsabb figyelmeztetés a beszélgetésben:

„De az igazi nagy-nagy veszély lehet, hogy egy világméretű adósságválság… lehet, hogy ez csak egy úgynevezett elinflálással lehet majd valahogy rendezni. Nem fogják tudni fizetni sem, nemhogy visszafizetni, még a kamatterheket sem fogják tudni fizetni." – Pencz József *

Szerinte az államok ezért „szabályosan el fogják engedni az inflációt", ami a magyar kisembereket is hosszú távon nagyon keményen sújtja – ezért kell minél több embert tőkevédő befektetések felé terelni: TBS, részvény, ingatlanalap, REIT, aranybánya-ETF, lehetőleg többféle, mert egyetlen elem is tévútnak bizonyulhat.

Politika és piac: rezsicsökkentés, árstop, Otthon Start

Az egyik beszélő így jellemezte az új kormány működését: szakmailag a szaktárcákon belül lehetne igény a piacibb működésre, közben a politikai síkon „nagyon óvatos" a kormány. Példák:

  • A rezsicsökkentéshez a költségvetési vitában sem volt vita – pedig el képzelhető, hogy energetikai szakemberek már javasolják a szociális alapon való áthangolását, „de ez egy politikai elefánt, ehhez nem lehet így hozzányúlni".
  • A Széchenyi-kártyahiteleknél a kamatozás piaci alapú lett, de a beruházási hitelé 3% maradt.
  • Kritika: az árstopot már júniusban el kellett volna törölni, az üzemanyag védett árainak eltörlésével együtt – „semmi nem indokolta". Magyar Péter attól tarthatott, hogy népszerűtlenné teszi a kormányt.
  • Az Otthon Start kivonása után jött egy utódprogram (kb. 100 millió forintig új lakásra, 150 millióig új családi házra; a használt lakások kizárva) – ez is „lakmuszpapír": a népszerű intézkedésekhez lehet nyúlni, de csak nagyon óvatosan.
  • A rezsicsökkentést fokozatosan kellene kivezetni, a társadalmat meggyőzve – és ebben előrelépést lát az Orbán-kormányhoz képest. Hangzatos hasonlat: ahogy a gyereknek elmagyarázza a szülő, miért nem mehet még játszani, sokkal jobban elfogadja a szabályt, mintha csak azt hallaná, „nem mehetsz".
  • Az energiaárak miatt a kivezetés időzítése kulcs: tavaly nyáron kb. 40 euró volt a földgáz egységára az EU-ban, most 100 körül – „nagyon nem mindegy", melyik árszinten vezetik ki a rezsit. Lehet, hogy a kormány a kivárásra játszik: ha lezárul a két háború, sokkal könnyebb átvinni a társadalmon a szükséges intézkedést.

Energiapiac és geopolitika: TTF, amerikai félidős választások, Hormuz

  • Az európai TTF gázpiacon a gázár 101 euró fölé ugrott, ami több éves rekord – 2022 óta nem volt ilyen magas. Ez az egyik magyarázat a gyenge negyedéves adatra is.
  • November 3-án amerikai félidős választások lesznek; a jövő heti adásra Kollár Dóra amerikai szakújságíró vendégszereplését ajánlották, aki végigköveti az éjszakai eredményeket. Simán benne van, hogy Trumpnak és a republikánusoknak mindkét törvényhozási házban elfogy a többsége.
  • A Közel-Kelet, a Hormuzi-szoros helyzete kapcsán az egyik vendég pesszimista: ha lezajlik a választás, Trump úgy érezheti, nincs vesztenivalója, és ha támadni akar, támadni fog. Izraelben is politikai patthelyzet van, a kormány úgy érezheti, van ideje „még egyszer odacsapni".
  • Ugyanakkor van ellenérv is: az amerikai félidős választások után a tőzsde szinte bármilyen eredmény esetén emelni szokott, mert megszűnik a bizonytalanság – így akár „Mikulás rally" is jöhet év végén, és nyugisabb évzáró várhat.
  • Iránról elhangzott: célja szerint az, hogy a következő 100 évben senkinek ne legyen kedve megtámadni, és Trump „véres fejjel kullogjon el" a térségből – és az ellenfeleik alábecsülték őket.

Orbán Anita – Rubio találkozó

Orbán Anita külügyminiszter a héten Marco Rubióval találkozott – eredetileg keddre tervezték, végül csütörtökön valósult meg. A beszélgetők szerint diplomáciailag nem volt elegáns az átütemezés, de „a lényeg megvalósult": egy amerikai félidős választás előtt öt nappal az új magyar külügyminiszter találkozik az amerikai külügyminiszterrel, aminek presztízsértéke van. Ugyanakkor hangzott el a cáfolat is a túlzó narratívákkal szemben: Trump maximálisan Orbán Viktort támogatta a választáson, mégis Rubióval találkozik a Tisza-kormány külügyminisztere. „Ezek politikusok, azért ezt ne felejtsük el" – már csak azért is, mert a „jó barátom" típusú nyilatkozatok hazai és nemzetközi gyakorlat egyaránt.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A vendég neve az átiratban „Eden Pence József" alakban szerepel; a helyes írásmód valószínűleg „Pencz József", de az átirat alapján nem ellenőrizhető teljes biztonsággal.
  • „jött a Vekerle Plus" – az Otthon Startot kiváltó új lakhatási program neve az átiratban torz alakban szerepel; a valós elnevezés nem rekonstruálható biztosan.
  • „Ritván Dániel kollégánk" – valószínűleg torzított névalak (esetleg „Ritvay Dániel"), a pontos írásmód bizonytalan.
  • „ha itt ülne most a Király Béla" – a név az átiratban így hangzott; a hivatkozott személy pontos azonosítása nem lehetséges.
  • „Tardó Gergely" / „Tardos Gergely" – az átiratban két változatban szerepel; a helyes írásmódként a „Tardos Gergely" alakot használtuk.
  • Több rövid, torz szófragmens (pl. „bowl közlezet", „euro 10-20 Fttal", „wuxindex", „Book Index") szövegkörnyezet alapján lett értelmezve (befektetés nem ajánlott kategória; euró; BUX index), az eredeti pontos szöveg nem rekonstruálható.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Az az irányultság, ami miatt nagyon sokan szerintem elhagyták a Fideszt és szavaztak a Tiszára, vagy vagy egy eleve nem is szavaztak a Fideszre, és most a Tiszára, hogy inkább a rászorultsági elvet érvényesítik.

[00:00:11]Az, hogy progresszív adózást ilyet bedobni egy kampányba, hát fix, hogy hogy nem választják meg őket.

[00:00:18]És most viszont, hogy ugye megválasztották őket, simán el lehet tényleg kezdeni beszélgetni ezekről a kérdésekről.

[00:00:23]Az igazi nagy-nagy veszély lehet, hogy egy világméretű adósságválság, akkor errő nőttek különböző államok adósságai, hogy lehet, hogy ez csak egy úgynevezett elinflálással lehet majd valahogy rendezni.

[00:00:35]Nem fogják tudni fizetni sem, nemhogy visszafizetni.

[00:00:47]Köszöntöm önöket itt az Ez viszont privát legújabb epizódjában, a Klassis média szubjektív hangvételű beszélgetős műsorában, amiben az elmúlt egy hét legfontosabb, legérdekesebb eseményeit fogjuk megbeszélni, megvitatni újságírói körben.

[00:01:00]Ez ezúttal sincs másként.

[00:01:00]Itt van Csabai Károly az Mfor és a privát bankár főszerkesztője, illetve Eden Pence József az Mfor és a Privát Bankár főmunkatársa.

[00:01:09]Szervusztok!

[00:01:11]Szervusztok!

[00:01:11]Köszöntőlek titeket, meg a hallgatókat, nézőket.

[00:01:14]Szervusztok.

[00:01:14]Én is köszöntöm a hallgatókat nézőken.

[00:01:17]Én Imre Lőrinc vagyok, az Mor Privát Bankár újságírója.

[00:01:18]A mostani epizódban alapvetően gazdasági fókuszt fogunk felvenni.

[00:01:23]Nekem az az érzésem, hogy október 19e óta, amikor ugye Magyar Péter tényleg a maratoni hosszúságú expozéjában ismertette a 27-es költségvetés fő számait, irányvonalait, na azóta gyakorlatilag a teljes magyar sajtó egyébként teljesen érthetően a 27-es költségvetési tervekkel foglalkozik.

[00:01:41]Most megismerhettük a héten a kormány konvergencia jelentését, ami 2030-ig vázolja fel a hiánypályát, a GDP pályát, inflációs pályát, és hát a felvételünk előtt igazából nagyjából másfél órával közölte a KSH a legfrissebb harmadik- negyed éves GDP adatot, ami csalódást keltett.

[00:02:01]Éves alapon 15%-os növekedést mért a hivatal.

[00:02:07]Szerintem ennél is egy kicsit talán aggasztóbb, hogy negyed éves alapon mindössze 0,1%-kal nőtt a gazdaság, gyakorlatilag stagnált.

[00:02:13]Ugye ez emlékezhetünk a Nagymártoni időszakban is, erre azt mondtuk, hogy stagnál a gazdaság.

[00:02:18]Most így megint ezt láthatjuk negyed éves szinten.

[00:02:20]Átdobnám a labdát.

[00:02:22]Hogyan értékelitek?

[00:02:22]Mennyire lehet csalódás igazából ez a harmadik- negyed éves szám, ami egyébként bocs, még hozzátenném, a Tisza első olyan negyed éve, amikor végigők voltak kormányon.

[00:02:32]Hát igen, igen, de azért azért itt figyelembe kell venni azt, hogy milyen aszály volt a mezőgazdaság.

[00:02:40]Tud lenni húzóerő a mezőgazdaság.

[00:02:40]Most egyáltalán nem volt húzóerő ugye ebbe ebbe a negyed évben, de ez kétségtelen, hogy ugye másfél 1,7%-ot várt a az elemzői konszenzus, és ahhoz képest ez az 1,5, tehát ez mindenféleképpen csalódás.

[00:02:54]Ugye itt az a az az egyetlen egy kedvező, hogy valami pozitívot kell megfogni.

[00:02:59]Az ipar az jobban teljesített, tehát valamit próbált ledolgozni ugye a veszteségből, de hát ugye tudjuk jól, hogy az ipart nagyjából három gyár húzza.

[00:03:08]A Mercedes, a BMW és a Foxcom.

[00:03:15]Úgyhogy egyelőre még csak értékelgetjük ezeket az adatokat.

[00:03:17]Én szerintem nem szabad ebből olyan nagyon messzemenő következéseket levonni most 1,5let, 1,7 helyett.

[00:03:24]Tehát ez nem olyan nagyon nagy eltérés.

[00:03:27]Inkább az az a helyzet, hogy a nemzetközi helyzet ugye fokozódik megint ugye kemény.

[00:03:32]Az energiaok ugye velünk van, majd ugye biztos erről is lesz szó, hogy a gázárak ugye rekordszintre ugrottak, megint több éves rekordszintre ugrottak, 101 euró felett 2022-ben volt legutóbban az európai TTF piacon.

[00:03:46]Igen, igen.

[00:03:48]Tehát, hogy hogy itt itt belső és külső okok is közrejátszottak ebbe.

[00:03:50]Ami az érdekes, az az, hogy pont azt hiszem egy napal korábban meg arról számultunk be, hogy a az export az minden idők legnagyobb mennyiségben, legalábbis értékben minden idők legnagyobb értékét hozta.

[00:04:04]Tehát a az export mintha kezdene úgy magához térni, ami azért furcsa, mert én Németországban viszont nem nagyon látom a némzetgazdaságban, hogy én nagyon egyenesbe kerültek volna.

[00:04:15]A belföldi fogyasztás az az talán nem an nem annyira növekedett meg, mint ami amire számítottak.

[00:04:22]Itt ugye az a kivárás is belejátszhat egyébként, ami ami kísért a Tisza választási programájának a megvalósulását.

[00:04:30]Talán korábban szerettek volna olyan ösztönző intézkedéseket látni az emberek, mint ami történt.

[00:04:36]De emellett ugye szerintem a turizmusnak a visszafogottsága is mindenféleképpen belejátszott ebbe a ebbe a nyári negyedéves adatba.

[00:04:46]Az, hogy a az erős forint miatt nagyon sokan azt mondták, hogy na akkor most most akkor elmegyünk végre oda, ahova eddig nem tudtunk elmenni mondjuk az Adriára, vagy vagy mondjuk az olasz tengerpartra is, és a Balaton forgalom emiatt visszaesetett, és ha a Balatoni forgalom visszaesik, akkor fogyasztás is visszaesik.

[00:05:02]Tehát nagyjából így úgy elsőre, de hát most tényleg még nagyon friss az adat, még egy kicsit jobban bele kéne nézni.

[00:05:08]A paksi energiaválság, ugye, ami ebbe a periódusba esett bele.

[00:05:12]Szóval Igen.

[00:05:14]Jó.

[00:05:14]És hogy látod?

[00:05:14]Én is úgy gondolom, hogy a kisebb egy-két ezrelékes vagy inkább 105% pontos változásoknak vagy téréseknek nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani.

[00:05:22]Nemcsak a mezőgazdaság szezonális, hanem attól is függhetnek ezek az értékek rövidtávon, hogy például egy-egy nagyobb gyár mikor kap egy megrendelést, azt mikor gyártja le, esetleg mikor könyveli el.

[00:05:37]Másrészt pedig én úgy gondolom, hogy Magyarország jelenlegi helyzetében szinte minden pozitív értéknek örülni kell.

[00:05:44]Tehát egy egy viszonylag nagyon eladósodott, egy egy csökkenő népességű országban a pozitív növekedés egyáltalán nem rossz dolog.

[00:05:53]Sokszor felmerül, hogy mondjuk fel feltörekvő országokban vagy az Amerikai Egyesült Államokban miért sokkal jobbak a növekedési számok.

[00:06:02]Ezekben az országokban nő a népesség.

[00:06:05]Vannak új lakóik, akiknek kell ruhacipőt, mobiltelefon, ház, lakás, szoba, vízvezeték, autó, nagyon sok minden.

[00:06:14]Ezek az országok természetes módon tudnak növekedni.

[00:06:16]Nálunk egy szerény zsugorodás is szinte természetes lehetne egy egy csökkenő népesség miatt, hogyha Európában növekedő növ növekvődik GDP-t látunk, az már önmagában egész jó hír.

[00:06:30]Ühüm.

[00:06:30]Erre kapcsolódnék még egy mondattal, hogyha megnézitek a az Európai Uniós átlagnöveked, GDP növekedéseket, akkor akkor az is nagyjából ilyen 15% körüliek.

[00:06:39]Tehát tehát nem vagyunk lemaradva.

[00:06:42]Az más kérdés, hogy a felzárkózáshoz ugye mi kéne?

[00:06:45]Az kéne, hogy hosszabb távoné2% ponttal mindig meghaladjuk az Európai Uniós átlagnövekedést.

[00:06:51]De ne legyünk türelmetlenek azért azért még csak fél éve, sőt még még fél éve sincs, hogy a kormány ugye fölállt az új kormány.

[00:06:58]Hát és még azért nagyon sok minden a Józsi is említette, az adósság azért itt nyomja rá jelentősen itt a most ezt a ezek a kormányintézkedések még ha hoztak volna is lényegesebb intézkedéseket a harmadik negyed évben, de szerintem eléggé keveset hoztak még, akkor is azoknak általában a hatása elhúzódó hónapok múlva jelentkezik, de vannak olyan intézkedések is, ami ők fél év vagy egy év vagy két év múlva fogják igazán a hatásukat érz kifejteni.

[00:07:27]Úgyhogy egyáltalán ez ugye a gazdaságnak a a saját tehetetlenségéből, illetve az előző kormányintézkedéseiből, illetve az európai környezetből származó növekedést szerintem nem nagyon érdemes ennek a kormánynak tulajdonítani.

[00:07:43]Volt Spanyolországnak, azt hiszem, egy olyan időszaka, amikor sokáig nem volt kormány, gyakorlatilag soha nem sikerült megfelelő többséget szereznie egyik félnek sem.

[00:07:51]egy-két évig is eltartott, és nem semmiféle új reformot intézkedést nem hoztak, és a gazdaság rendkívül jól érezte magát.

[00:07:59]Ezek nekem is mindig fel szoktak tűnni, hogy igazából kormány nélkül is nyugat-Európában van, hogy így bőven jól elketyegnek a gazdaságok.

[00:08:06]Szóval igen, lehet, hogy kicsit túl misztifikáljuk vagy értékeljük sokszor így.

[00:08:10]Meg talán ez ilyen kicsit ilyen társadalmi rossz beidegződés is, hogy nagyon a nem tudom, a kormánytól, az államtól várjuk azt, hogy majd a gazdaság hogyan fog muzsikálni.

[00:08:17]Nyilván perdöntő és nagyon fontos, de alapvetően mégiscsak nem tudom, a vállalkozók, a fogyasztók azok, akik termelni fogják így a a mindennapi GDP-t akár.

[00:08:29]És nyilván vannak ezek a nagy giga mega beruházások, amik rendkívül fontosak egy exportorientált magyar gazdaság esetében, de valójában, hogyha azt nézzük, hogy mennyire egészséges, erős, fejlődő egy társadalom, akkor mondjuk sokkal inkább érdemes ezeket az alapfolyamatokat nézni, és nem az, hogy most a BMW milyen megrendelést kapott Németországból.

[00:08:51]Sokszor ez az érzésem.

[00:08:53]Hát mindjárt beszélünk erről, amit Józsi bedobtál, mert szerintem ez nagyon érdekes, hogy valóban itt azért a harmadik- negyed évben még nem láthattunk olyan intézkedéseket a kormánytól, amik akár mondjuk jelezték volna a cezúrát az előző rendszerhez képest, de látunk-e ilyeneket a 27-es költségvetési tervekben?

[00:09:10]Alapvetően láthatjuk-e, hogy ez egy új gazdaságpolitikai irány lesz, avagy sem?

[00:09:18]Itt járt a klasszis podcastban nemrég Regős Gábor a Gránit alapkezelőtől, és ő azért azt mondta, hogy hát olyan nagyon durva hangsúlytolódásokat a költségvetésben nem lát az orbáni büdzsékhez képest.

[00:09:30]Ti hogyan látjátok?

[00:09:32]Így első olvasatban megmaradnak mondjuk az különböző ágazati különadók, amit hát elég sokan, például azt hiszem pont a spár vezérét olvastam a nyilatkozatát, hogy hát nem ezt várták igazából így annyira a kormánytól, hogy mondjuk a kiskereskedelmi adó megmarad.

[00:09:51]Igen.

[00:09:51]És nekik ugye 27%-os álfa is megmarad.

[00:09:54]Azt mondjuk azt azt nem is várt az senki szerintem, hogy a 27%-os álfát kivezetik most.

[00:09:58]Öhet, hogy a négy éves periódusban erre sor fog kerülni, de az valószínűleg nem.

[00:10:02]Ugye ezzel, hogy megmaradt ez a külön adó, ezzel mondjuk 27 plusz assiszem négy% pont még, ami rájön.

[00:10:09]Tehát ugye a kiskereskedőknél valóban az ágazati különadóknál lehet egy olyan érzésünk, hogy hogy kicsit csalódottak vagyunk.

[00:10:16]Bár mondjuk már az is sokat számít, hogy a bankok nem kaptak még nagyobb extra profit adót, tehát hogy az nekik szinten maradt, ha jól tudom, akkor a az adóterhelésük.

[00:10:28]Ez ez is ez is hosszabb távon fog kilakulni, ahogy a Józsi is mondta.

[00:10:30]Nem lehet azért elsőre így szétvágni mindent.

[00:10:34]Én azt látom, hogy ez egy eléggé komoly munka volt ezt az jövő évi költségvetést.

[00:10:39]Sokkal több munkát látok benne, mint mondjuk az előző évi költségvetésben láttam, ami ilyen adhogy jelleggel készült.

[00:10:45]Fölírtak a kéménybe valamilyen hiányszámot, amit aztán láttunk, hogy majdnem háromszorosan háromszor, vagy legalábbis két és félszeresére nőtt.

[00:10:54]Itt azt látom, hogy egy teljesen más filozófia van.

[00:10:57]ami filozófia visszaköszön nekem, ami egyébként hozzám sokkal közelebb áll, meg az én gazdaságpolitikai felfogásom közelebb áll, hogy nem egységesen mindenkinek mindent megadunk, minden támogatást biztosítunk, hanem megpróbáljuk felzárkóztatni azokat, akik rászorulnak a a arra, hogy a jövedelmük egy kicsit növekedjen.

[00:11:18]Ez ez a ugye a minimálny nyugdíjnak a bevezetése és az egyéb egyéb olyan táv eszi a mert ugye egy költségvetést mindig úgy kell megnézni, hogy az adótörvényekkel együtt.

[00:11:28]Hát amióta világ a világ meg amióta mi is figyeljük itt a rendszerváltás óta a gazdaságpiteket, azt látjuk, hogy ugye adótörvény nincs költségvetés nélkül is fordítva, mert az egyik legfontosabb szete a költségvetésnek, ugye az adó.

[00:11:40]és hogy a az visszaköszön az az a az az irányultság, ami miatt nagyon sokan szerintem elhagyták a Fideszt és szavaztak a Tiszára, vagy vagy egy eleve nem is szavaztak a Fideszre és most a Tiszára, hogy inkább a rászorultsági elvet érvényesítik azoknak, akiknek jó, akik jó módúak, akiknek megvan a jövedelmük, azok ne kapják meg automatikusan ugyanazokat a támogatásokat, amiket mondjuk mindenki megkap.

[00:12:09]És a ha ebbe az irányba tett első lépéseket én én nagyon visszaköszönőnek látom a költségésben.

[00:12:17]Amellett viszont biztos, hogy lehet vitatkozni meg meg beszélni, hogy ez az ágazat miért nem kapott már többet.

[00:12:23]Itt ugye nagyon fontos, ami ami szóba került ugye a közalkalmazottaknak a béremelése.

[00:12:30]Ugye 25%-ot ígért be úgy a Tiszapárt, amit ne felejtsük el, akkor ígérte be, amikor még az adatszobába nem engedték be.

[00:12:37]Tehát a választási kampányba ő azt mondta, hogy 25%-ot lát vagy tűz ki célul.

[00:12:43]Most én megmondom őszintén, most valószínűleg sokan meg fognak kövezni.

[00:12:48]Én azt a nagy eltérést nem látom, hogyha 25 helyett 21%-ot kapnak ugye az egészségügyi szakdolgozók, a rendészeti dolgozók azzem valami 15 szociális 17, fél azt hisz 17, fél.

[00:13:03]Igen.

[00:13:04]Viszont azzal, hogy az SAT-t átalakítják és az SIA kulcsokat leviszik, a minimálbérna ugye csak 9% Sziát kell fizetni, és az arányosan, azt hiszem bruttó 680000 Ft-ig mindenki kevesebb esziát fog fizetni, mint amit fizetett korábban.

[00:13:20]Ezzel mondjuk már például ez a 15 már 17%.

[00:13:22]Tehát én azt mondom, hogy ha valaki úgy, hogy még nem lát semmi számot, és nem látja azt, hogy mit mit fog átvenni az előző pénzügyminisztertől vagy nemzetgazdasági minisztertől, azt mondja, hogy 25 és helyette megvalósul 17%-os emelés.

[00:13:35]Én ezt nem tartom olyan nagyon nagy veszélynek vagy problémának.

[00:13:42]Én egyrészt úgy gondolom, hogy nem is volt az várható, hogy ilyen nagyon-nagyon gyökeres változások legyenek a gazdaságpolitikában, hiszen ez már azt mondják sokan, hogy ezek a kategóriák már nehezen használhatók, vagy nem érvényesek, de ez nem egy baloldali párt, nem is egy centrista párt, hanem egy egy jobboldali vagy jobb középjellegű párt.

[00:13:59]Ezért, hogyha fővonalak megmaradnak, vagy fő irányok megmaradnak az előző kormányzatnak a stílusában, akkor az nem meglepő.

[00:14:09]Másrészt az látszik, hogy ők próbálnak megfelelni az elvárásoknak, illetve a saját korábbi igény ígéreteiknek, amiket tettek egyrészt a magyar lakosságnak, másrészt a külföldi, nemzetközi és hazai nagy befektetőknek, pénzügyi világnak nagytőkéseknek is, akik gyárakat üzemeltetnek nálunk, és és annyiféle különböző elvárásnak próbálnak megfelelni, ami ami gyakorlatilag lehetetlen, tehát lehetetlen minden elvárást teljesíteni.

[00:14:37]Úgyhogy valahogy próbálnak ott középen egyensúlyozni.

[00:14:42]Biztos, hogy nem fog sikerülni.

[00:14:42]Biztos, hogy egy csomó dologban el fognak majd el fog majd térni a valóság akár a mostani tervektől, akár a korábbi ígéretektől.

[00:14:52]Ö biztos, hogy változtatni kell majd a költségvetésen.

[00:14:56]Már csak azért is, mert ha belegondolunk abba, hogy mit gondoltunk egy évvel ezelőtt a világról, és mi minden történt azóta kitölt egy új kitört egy újabb háború, meglódultak az energiajárak, megváltoztak az inflációs folyamatok, választási meglepetések érkeznek több országból.

[00:15:12]biztos, hogy rengeteg minden változni fog jövőre is.

[00:15:15]És időnként azt sem értem, hogy miért kell egyáltalán éves költségvetést csinálni, még egy negyedéveset is könnyen felülírhat az élet.

[00:15:24]Hát ahogy mondja, mondja is a Józsérre rácsatlakozva, ugye csak nem emlékeztessünk arra, hogy az elmúlt hat évben mindig február, március márciusban jött a Cóesz, tehát jött az orosz-ukrán háború, az az is februárban indult el.

[00:15:36]Ö utána a illetve bocsánat előreegyek, a covid ugye az márciusban robbant be, akkor ugye jött a lezárás, februárban jött a az orosz-ukrán háború, csak ez egy ilyen érdekesség, és most megint február végén volt az iránni.

[00:15:50]Tehát hogy valóban a a költségvetés sokkal rugals.

[00:15:55]Ezért volt egy ilyen nagy hülyeség, hogy a hogy a Fidesz júniusban már beterjesztette a következő és kőbev vésbe a gránit szilárdságú alkotmány mellett volt egy gránit szilárdságú költségvetésű.

[00:16:05]A költségvetési tanács kifejezetten üdvözölte ezt az őszi benyújtást, amit természetesen gondolkodó emberként szerintem mindenki üdvözöl, mert nyilván egy családi költségvetés sem látsza a jövő évit február elején, hanem majd így nagyjából januárban, tehát hogy még ehhez képest is akkor meg párni egy ország költségvetésének a megtervezése az hát az még sok tényezősebb és sokkal több kérdőjelet vett fel.

[00:16:30]Gyorsan én azt emelném ki, hogy egy kicsit még hadd mondjak el ellen saját magamnak, hogy azért mégis csak kell valamiféle költségvetés, hogy az emberek vállalkozók is meg a lakosság is tudja, hogy mire számíthat.

[00:16:42]Számíthat-e arra, hogy olcsó hitelt tud felvenni?

[00:16:46]Számíthat-e arra, hogy hogy csökkennek az adóterhei satöbbi?

[00:16:48]Tehát az irányt biztosan ki kell jelölni.

[00:16:53]Másrészt pedig a olyan szempontból is jó, hogy sok minden, ahogy mondani szokták, a fejekben dől el.

[00:16:57]Tehát lehet, hogy az utóbbi egy- negyed évben a kormány nem csinált olyan nagy változtatásokat a gazdaságban, ami kifejti a hatását, de a választások után az emberek fejében kialakult egy nagy fokú optimizmus, és ez lehet, hogy önmagában már segített a gazdaságnak.

[00:17:14]Az, hogy hogyha tudom, hogy hogy feltetőleg javulni fog a sorsom, az például azt eredményezheti, hogy több pénzt fogok elkölteni.

[00:17:21]Amerikában figyelték meg például, ahol a lakosság legalább felének van része, hogy befektetés, hogyha felmennek az árfolyámok, ettől többet költenek, annak ellenére, hogy a folyószámlájukon nincs egy fillérel sem több, és ez úgy le van kötve ilyen hosszútávú nyugdíjkonstrukciókban sok évre.

[00:17:35]De az a az a tudat, hogy több pénzem van, vagy lesz valamikor, ez már azt eredményezi, hogy még beindulnak a lakossági költések.

[00:17:44]Most is lejátszódhatott egy ilyen folyamat, és ez is segíthetett a gazdaságnak.

[00:17:50]Mondjuk ehhez képest ez tényleg egy szerény növekedés.

[00:17:53]Hát meg olyannyira fontos ez a ez a bizalom, meg hogy a piac mit hiszel.

[00:17:55]És ez olyannyira forintosítható, hogy a konvergenciajelentésben is az olvasható, hogy az állampír és a hitelkamatok süllyedésével, ugye az euró övezethez való igyekezetünkben, ez egyfajta ilyen piaci folyamat vagy mechanizmus, évig 2000 milliárd Ft-ot is meg lehet takarítani az államadósság kamatkiadásaiban.

[00:18:15]Szóval, hogy itt, és ez igazából csak pszichológia, mert a piac meghallotta mondjuk a 4,9-es hiánycélt és a 30-ig terjedő meg a 30-ba 3% alá süllyedő hiánycél.

[00:18:25]Ezt meghallotta a piac, elhitte.

[00:18:27]Ismét várható, hogy ugye az állampapír hozzamok majd konvergálnak lefelé.

[00:18:32]Ugye már az április 12-i választások után láthattunk egy hétről egy öt közelébe való beuhanást.

[00:18:40]Ez is miem csak pszichológia.

[00:18:42]Tehát gyakorlatilag semmi nem történt.

[00:18:44]Ha nem annyi történt, hogy történt egy kormányváltás, és akkor a piac elhitte, hogy ez most majd egy piacbarátabb működés lesz.

[00:18:49]És ugye csak ar azt akarom mondani, hogy ez tényleg úgymond, ha semmi sem történik, csak van egy ilyen piaci eufória vagy bizalmaz, az már önmagában súlyos milliárdos tételekkel tud segíteni mondjuk egy egy költségvetésen.

[00:19:04]Úgy gondolom, hogy a kormány hozza az elvárásokat, amiről már volt szó, a kötelezőt.

[00:19:08]Ez abból is látszik, hogy a piacok igazából nem mutattak hatalmas elmozdulást az utóbbi hetekben, vagy vagy pár hónapban volt egy-két varga betűje az OTP-nek meg a Book Indexnek, de azért az alapvetően hasonló szinten valamint néhány héttel korábban.

[00:19:23]forint sem mozgott olyan nagyon sokat mostanában, hogyha most valamilyen meglepetés érkezett volna például a költségvetés kapcsán, és eltértek volna az elvárásoktól, akkor majdnem biztos, hogy az euro 10-20 Fttal följebb vagy lejjebb lenne, és a wuxindex is jelentősen elmozdult volna.

[00:19:40]Igen.

[00:19:40]Meg bocsi, hogy nem is az volt itt a meglepő, hogy hogy erősödött volna a forint, hanem nekem mondjuk az volt a meglepő, hogy mondjuk egy nagymártoni Orbán érában, amikor beüt ilyen szóesz a közelkeleten, és ilyen energiaválság van, akkor tuti 30-40 Ft-ot is akár szakadhatott volna a a forint.

[00:19:56]Ez most így nem történt meg.

[00:19:58]370-ig mentünk el maximum, ami egy tolerálható szint volt még szerintem.

[00:20:03]Igen.

[00:20:03]Itt itt az a lényeg, hogy ott stabil legyen a forintárfilam, az is kiszámíthatóbb legyen, és nincsenek ilyen nagy ingadozások itt.

[00:20:09]Azért az új jegybanki vezetésnek élet nem is új, már ugye 25.

[00:20:14]márciusában jött ugye az új jegybanki vezetés annak a megközelítése, ami nem ugyanaz, mint a Matolócsi Györgyé volt az előző éráé, az nagyon sokat számított, hogy egy stabilabb, kiszámíthatóbb árfolyam pálya jött.

[00:20:27]És az, hogy most mondjuk én szoktam kapni így barátaimtól azt, hogy hát jó, jó, de már nem 350, már 370.

[00:20:36]Igen, 370.

[00:20:39]Szerintem egyébként most van, bár ugye mindig nagyon nehéz megállapítani, hogy hol van az egyensúlyi árfolyam, de én azt mondom, hogy most most úgy nagyjából a helyén van, ami egyébként az exportőröknek sem fáj annyira, mert ugye emlékeztek arra, amikor a 350 volt, akkor akkor jött a sírásrivás, hogy úristen, akkor az eg az összes terveink azok borulnak, mert milyen kevés lesz a a bevétel.

[00:21:00]De de hát persze erre föl föl lehetett volna készülni, mert ugye már ez egy hosszabb folyamatnak az eredménye.

[00:21:08]Tehát ugye azt látom, hogy most a forint, tehát az a legfontosabb a forintárfam szerintem, hogyha stabilan és kiszámíthatóan változik.

[00:21:16]Ettől függetlenül jöhetnek olyan nemzetközi sokkok, amikor az elmozdulhat, de még valóban én is azt látom, hogy hogy nem tud annyira elmozdulni.

[00:21:25]Bár én nem válatok a jövőben, aztán hogyha visszahallgatják három hónap múlva, lehet, hogy lehet, hogy meg fognak kövezni ezért, de de hogy sokkal kisebb amplitudóval mozog a forint árfam, ez is fontos.

[00:21:35]És ami még amit még ugye kiemelnék, amit mondtál, itt a itt a kamatkiadással kapcsolatban valóban ilyen 2000 milliárd rárakódott.

[00:21:45]Én ezt tulajdonképpen a az Orbán kormánynak a a kockázati prémiumának mondanék.

[00:21:49]Ez ugye most volt a a legszörnyűbb időszakban GDP arán 5% is.

[00:21:54]most úgy nagyjából 4% fölött van, amit amit viszont most nagyon nehéz lesz levinni, ahogy szokták mondani az inflációnál, hogy hogy nem az a nagy dolog, hogy 20%-ra az inflációt leviszed 10-re, az is nagy dolog, de hogy a 10 után minden egyesével, tehát a 10 alatti számokat leívni, itt is az lesz, hogy ezt a 2000, tehát ezt ezt a vissza vissza vinni a GDP kányosan 2%-ra a kamatkiadásokat, tehát nagyjából olyan 2000 milliár, ahol volt a covid előtt.

[00:22:25]Na most ebbe viszont szkeptikus vagyok, hogy egyrészt ki kell tűzni ezt a célut egy olyan világban, amikor azt látjuk, hogy a világ egy eladósodási fázisban van.

[00:22:34]Mindenhol nagyon magas hozamokat kell ígérni azért, hogy ugye tudják az államadóságot és a költségvetési hiányokat finanszírozni.

[00:22:45]A ezért mondtad például tegnap, mikor nálam járt a Klasszis Klub live-ba Tardó Gergely az Államadósság kezdőközpont vezetője, hogy azt ne várjuk, hogy itt rövidt távon ez a 2% ez be fog állni, de azt kétségtelen, hogy megcélozva az Európa bevezetéshez való úton 30-32-re azért jó lenne, hogyha összejönne, tehát hogy egy kicsit szépen fokozatosan csökkeni, de hát annyira kiszámíthatatlan a a külső környezet, hogy nem nem lehet tudni, hogy hogyan lehet finanszírozni.

[00:23:13]Ami még érdekes, hogy most a tulajdonképpen a hoamszintjeink azok kedvezőbbek, mint a lengyeleké, amik szerint sokkal jobban jobb állapotban lévő gazdaság.

[00:23:22]Tehát ez is érdekes.

[00:23:24]Ezt meg már lehet, hogy a Józsi tudja elmondani, hogy miért is kedvezőbbek a mi hozzamszintjeink.

[00:23:29]Hát ugye Lengyelországban van egy plusz politikai vagy vagy háborús kockázat, ugye oda időnként be szoktak repülni drónok meg meg az nem nem használja.

[00:23:40]lengyel kiemelt enterr támogatják az ukrán ukránok harcát.

[00:23:43]Ez nálunk nincsen.

[00:23:47]Aztán lehet, hogy benne van az újdonság varázsa is.

[00:23:50]Tehát nálunk van egy sztori, nálunk van egy olyan elvárás, hogy itt itt itt nagy javulásnak kell bekövetkeznie, és hát főleg van egy euró bevezetési, mondjuk úgy, hogy céldátum, nem egészen, de de valami hasonló.

[00:24:01]A lengyeleknél meg meg ha jól tudom, nincs ilyen.

[00:24:05]Egy egyelőre ők nem akarják bevezetni az eurót, és és azért ott is vannak különböző politikai feszültségek meg időnként hatalmi összeütközések.

[00:24:16]Úgyhogy úgyhogy én én én látom, hogy hogy tehát van ennek realitása, hogy van van erre különböző magyarázat, hogy hogy miért van ez így.

[00:24:25]A egy másik dolog, ami közben eszembe jutott, hogy június 16-án volt a leg legerősebb pontja a forintnak.

[00:24:30]Azt hiszem 348-at súrolta az euró.

[00:24:33]Azóta van egy lassú forintgyengülési folyamat, hogyha az apró kilengéseket kiszűrjük, de ez nagyon hasonlít ahhoz, mintogyha egy német, egy amerikai vagy egy francia államkötvényhozam görbéjét felrajzolnánk.

[00:24:48]Biztos, hogy jelentős részben a külföldi állampapíramok is befolyásolták.

[00:24:53]Az úgynevezett hozamkülönbség, tehát az a különbség, hogy hogy mennyivel magasabbak nálunk az állampapír hozzamok, mint egy fejlőd fejlett nyugati országban.

[00:25:01]Ez a ez ez azért beszok befolyásolni szokta.

[00:25:06]forintértékét is.

[00:25:06]Ez valószínűleg egyébként az MNB-nek is megfelel, ahogy volt róla szó, egyetértek, hogy nagyjából eléggé reális szinten van az euro forint árfolyam.

[00:25:15]Lehet, hogy az MNB bele belenyugvással vagy örömmel nyugtázza ezt a folyamatot, mert nem nem kell különösebben beavatkoznia.

[00:25:24]Ő is nagyjából az eddigi elvárásoknak elvárásoknak megfelelően nyúlt hozzá a kamathoz.

[00:25:31]két gondolat.

[00:25:31]Ugye egyrészt nyilván jó lenne úgy nagyjából közelíteni az eurozóna átlagos hozamszintjét, hogy nem ők jönnek hozzánk közelebb, hanem így mi megyünk hozzájuk közelebb.

[00:25:43]Szóval, hogy nem az lesz, hogy egy át á általános hozamemelkedés miatt találkozunk valahol 4,5%-on, hanem hogy jó lenne, hogyha tényleg az átlagos eurózónás tudna maradni ilyen 3% körül, amire most nyilván a globális kockázatok miatt egyre kisebb a valószínűség itt a következő években.

[00:26:00]És a másik gondolat, hogy az állampapírpiacra én én ha hadd kössek vissza.

[00:26:05]Nyilván itt Tardos Gergely is elárult ezzel kapcsolatban nagyon sok mindent, mert ugye mezei kisbefektetőként mire gondol az ember, amikor a energiaválság utáni időszakban kijöttek az infláció követő állampapírokk akár 20%-os hozammal.

[00:26:19]Az oké, hogy a reál hozammal magas infláció miatt nem volt ennyi, de akkor is egy 20%-os hozamszámot láttunk.

[00:26:26]És pszichológiailag ez nyilván azt mondatja velünk, hogy ez rohadt jó befektetés és nagyon megéri, de hogyha mondjuk az állampapír lakossági állampapír hozamok most ilyen 5% körül vannak, javítsatok ki, hogyha tévedek, az már lehet, hogy pszichológiailag nem gerjeszt olyan nagy keresletet.

[00:26:44]Szóval, hogy szerintetek várható egyébként, hogy a lakossági állampapírpiaci kereslet az behan és talán itt az Európáján még inkább csökkenhet?

[00:26:53]Hát elképzelhető, de egyelőre még mindig az van szerintem, hogy legalábbis a nullához közeli nagyon minimális kockázatú termékek körében az állampapír mindent vész.

[00:27:03]A bankoknál egyre gyakoribb talán az akciós ajánlat, vagy a kicsit magasabb kamat, de ott egyrészt hatalmas az adózási hátrány, amiben vannak a befektetők.

[00:27:15]Másrészt pedig ezek az ajánlatok még többnyire akciósak, nem biztos, hogy minden összegre vonatkozó vonatkoznak, nem biztos, hogy hosszú távon is élni fognak, satöbbi, satöbbi.

[00:27:23]Tehát akkor várható, hogy az állampapírok irán nagyon-nagyon csökken a kereslet, hogyha lesz jobb alternatíva, de igazából jelenleg nincsen jobb alternatíva, vagy vagy legalábbis hosszú távon nincsen alternatíva.

[00:27:37]azok az okok, amik miatt az emberek többsége vagy nagyon nagy része jelenleg állampapírt vesz, azok az okok egyelőre megmaradtak.

[00:27:46]Ö az magyar kisbefektetők beállítottsága vagy attitűdje, vagy vagy a befektetési fókusza pedig ez a minimális kockázatú termékek.

[00:27:56]Eléggé kevesen vannak, akik akik más iránt is érdeklődnek.

[00:27:58]Ugye vannak ilyen statisztikák, hogy a az emberek durván felének egyáltalán nincsen hosszabb távú megtakarítása, és a részvényeket csak közvetve talán 2-3% közvet közvetlenül talán 2-3% közvetve például befektetési alapok vagy biztosításokat is beleszámolva talán 5-6-7% tart, tehát a a nagy többség az az marad a a minimális kockázatnál.

[00:28:26]Ühüm.

[00:28:26]Hát azért ne felejtsük el, hogy ugye említetted ezt a az infláció követő költvényeket, és ugye valóban 25,7%-on volt, ugye 25 elején ugye vagy illetve 23 elején volt akkor a az Európai Uniós rekordinfláció, aztán még 25 elején is elég magas volt, csak azért ne felejtsük el, hogy most az infláció 1,6, tehát ugye 1,6-hoz és mindig ezt szoktam mondani azoknak, akik azt mondják, hogy hát most milyen keveset lehet keresni az állampapíron.

[00:28:54]Hát azért még mindig, ha megnézed, te is mondtad, hogy 5 5,5% ugye fix mapot, ha ma most próbálsz jegyezni, akkor 5,5%-on tudsz jegyezni, ha jól tudom.

[00:29:03]1,6-hoz képest az 5,5% azért elég arányaiban ugyanak ugyanakkora nagy reálamot tud biztosítani, amit mondjuk a mondjuk egy 15%-os infláción biztosított, mondjuk egy 12, sőt még nagyobbat is.

[00:29:17]Tehát, hogy szerintem ilyen szempontból ez mindenféleképpen egy kedvező lehet.

[00:29:20]A másik meg az, hogy megmaradt egyelőre legalábbis az adottörvényekben azt látjuk, hogy megmarad az adómentessége az állampíroknak 27-ben.

[00:29:28]És noha az Európai Bíróság ugye vagy Európai Bizottság ugye az adómentességet megpróbálja valahogy eltöröltetni a magyar kormánnyal, ugye, de egyelőre és egyébként erre is van, és ezt is elmondta Tardos Gergely, hogy erre is van megoldás.

[00:29:45]Tehát megmaradhat úgy a tehát a kecske is jól lakjon, meg a káposzta is megmaradjon alapon.

[00:29:54]Meg lehet ezt tartani, ezt a kedvezőt.

[00:29:54]A mondjuk én piaci szempontból én azt mondom, hogy hogy én a annak a híve lennék, hogyha az adómentesség az nem is kellett volna bevezetni annak idején az adómentességet.

[00:30:05]Majd Józsi elmondja, hogy mi erről a véleménye.

[00:30:06]De hogyha már most ez van, ez a helyzet, ez még továbbra is ilyen tulajdonképpen vonzóvá teheti az állampapírokat.

[00:30:13]Az meg egy másik kérdés, amit Oszkó Péter mondott két héttel korábban, aki pedig éppen egy nyilvános részvénykibocsátásra készül a ugye a a budapesti értéktőzsdén, hogy novemberben, hogy megpróbál minél több forrást lakossági forrást tulajdonképpen bevonni a részvénypiacra, ami ugye ha jól tudom, és ő is ezt mondta, és a számok is ezt mondják, hogy regionális szinten Magyarországon a legalacsonyabb a a részvénytartási a részvény aránya a meg a lakossági megtakarítások között.

[00:30:46]Tehát ez egy ilyen hát és Európa Amerika is nagyon durva, hogy összevetjük eh de az nagyon fontos, amit a Józsi mondott, hogy a lényeg az az, hogy megtakarítást növeljék az emberek, a megtakarítási arányt próbálják meg növelni.

[00:30:59]Ehhez pedig ugye visszacsatolva megint kellenének azok az intézkedések, ami alapján versenyképesebbé válna a magyar gazdaság olyan béreket fizetnének a dolgozóknak, ami kitermelhető.

[00:31:10]És hogyha a bérek emelkednek, akkor értelemszerűen ők is többet tudnak majd félretenni.

[00:31:17]Hiba volt adómentessé tenni az állampapír befektetéseket?

[00:31:21]Nem tudom, ez politikai döntés kérdése.

[00:31:23]Ugye ugyanolyan dolog, mintogyha tehát a most teljesen mindegy, hogy fizetünk 5%-ot az állampapírokra és nem adóznak, vagy fizetnek rá 6%-ot és adóznak.

[00:31:34]Ugyanúgy a az állam az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt.

[00:31:36]az egyik oldalon többet fizet ki kamatra, de vannak adóbevételi bevételei belőle, a másik oldalon kevesebbet fizet ki kamatra, és nincsenek adóbevételei belőle.

[00:31:47]Ez ugyanolyan dolog, mint volt pár év, évvel ezelőtt egy mém, hogy az Európai Parlamenti vagy Európai Uniós politikusok nem fizetnek adót.

[00:31:54]Micsoda disznóság, zárjuk őket börtönbe.

[00:31:56]Most, hogyha 5000 euró helyett 6000€ bért kapnak és fizetnek belőle tizenvalahány százalék adót, vagy alacsonyabb fizetést kapnak és nem fizetnek belőle belőle adót, gyakorlatilag ugyanott vagyunk, mert igen, erről te írtál egy cikket, és ugye itt is te is több száriót felvázoltál, hogy hogyan lehetne igazából megőrizni azt, hogy vonzók maradjanak nyilván a magyar lakossági állampapírok, de akkor mennyire kell komolyan venni igazából ezt a kötelezettségszegési elj eljárás, mert tényleg a sajtóban végigfutott egyfajta pánikként, meg a TBS kapcsán is ilyen pletykákat hallottam, hogy az is adóköteles lesz.

[00:32:38]Ugye most három év után lehet azt hiszem adókedvezményt és öt év után adómentes a TBS-en kezelt befektetés.

[00:32:41]Igen.

[00:32:45]Úgy tudom, hogy végül nem szerepel a tervek között a TBS adó adóz adózásának szigorítása, vagy rosszabbá tétele, ha csak arról volt szó, hogy az adatszolgáltatási feltételek szigorodnak.

[00:32:57]Ha jól értettem, de nem biztos a vagyonadóval kapcsolatban akarnak több amiatt akarnak több információt begyűjteni az államtól, az állam oldaláról.

[00:33:08]Ezt a kötzatségszegési eljárást meg azért láttuk, hogy van, hogy ez évekig is biztos, hogy ezt komolyan kell venni.

[00:33:14]Én ez úgy tudom, hogy ez a kormány meg akar felelni alapvetően az EU elvárásainak, tehát valószínűleg ezt komolyan fogják venni, és az adott határidőre, ami lehet, hogy egy-két héten belül lejár, kidolgoznak valamilyen megoldást.

[00:33:25]Írtam arról egy cikket, hogy milyen verziók vannak.

[00:33:27]El lehet törölni a külföldi állampapírok adómentességét is, de az nem praktikus, mert lehet, hogy valamikor az az embereknek valóban alternatíva lesz egy lengyel vagy egy német, vagy egy francia államokkal kötvényt megvenni, és a magyar állampapírok hátrányba kerülnek.

[00:33:45]Volt egy politikai nyilatkozat két-három, lehet, hogy négy héttel ezelőtt, ami arról szólt, hogy nem lesznek adókötelesek a magyar állampapírok.

[00:33:53]valószínűleg ezt az ígéretet is meg fogják tartani.

[00:33:57]Alapvetően arról van szó szerintem, hogy ennek a kormánynak is érdeke fenntartani ezt az adómentességet, mert finanszíroznia kell a költségvetési hiányt, és ennek az egyik viszonylag jó módszere a magyar kisbefektetők megtakarítása.

[00:34:11]jó módszer, mer a magyar kisbefektetők nem szöknek el olyan gyorsan, mint egy nyugat-európai alapkezelő vagy hegy fund menedzser Floridából, aki gyakorlatilag órákon belül ki tudja vonni a pénzét Magyarországról.

[00:34:25]A magyar lakosságra inkább az jellemző, hogy ott felejti a pénzt akár évekig is még az infláció követő magyar államkötvényben is, amelynek a kamata pedig leesett tudom én 12%-ról 2%-ra.

[00:34:37]Most már régen nem tudatosság, hanem feledékenységú.

[00:34:43]Ez egyfajta tehetetlenségi erő.

[00:34:43]magaman is észrevettem már, hogy hogy volt valahol befektetésem, és csak azért ott maradt nagyon hosszú ideig, akár hónapokig is, mert nem volt rá időm, nem volt hozzá kedvem, nem volt olyan nagy összegről szó, satöbbi, satöbbi.

[00:34:55]Ez egyfajta lakossági tehetlenség, ami a sok ember utálja a pénzügyeit intézni, másoknak tényleg nincsek nincsen ideje satöbbi, satöbbi.

[00:35:05]Jó, jó befektető a magyar kis befektető ilyen szempontból.

[00:35:11]Ez biztos.

[00:35:11]Az nagyon fontos, hogy a TBS-hez nem Én a én TBS párti vagyok.

[00:35:13]Az nagyon fontos, hogy nem nyúltak hozzá a TBS-hez, mert De volt erre erre irányuló igény.

[00:35:18]Az más kérdés, amit a Józsi mondott, hogy a a vagyonadó kapcsán tényleg felmerül az, hogy nagyon-nagyon sok tehetős ember, aki aki nem sz nem szerette, tehát szerette volna adómentessé tenni a nem biztos, hogy egyenes úton megszerzett hatalmas nagy vagyonát, az élte ezzel a lehetőséggel, hogy öt év után ez adómentessé.

[00:35:38]ez e ezt ezt ezt egy másik intézkedéssel lehet orvosolni.

[00:35:43]Tehát úgy, hogy a vagyonadó kapcsán vagy a vagyonosok vizsgálata kapcsán ezt még inkább adminisztratív intézkedésekkel meg lehet tenni, de azért ne öntsük ki a fürdővízzel a gyereket, tehát olyanokat ne büntessünk ezzel, akik akik tényleg becsületesen és hosszú távra gondolkodva mondjuk öt évig nem nyúlnak hozzá egy megtakarításhoz, mert mert mit tudom én, vagy a nyugdíjukra ö költenek, vagy a még fiatalkorú gyermekeiknek a a lakáshoz jutását akarják kezel megkönnyíteni.

[00:36:15]Tehát szerintem ez is egy jó irány, hogy ez ettől végül is elálltak, és egy másik módon próbálják meg szigorítani a a a valóban olyan tehetőseknek a az adózását, akik akik megérdemlik, hogy végül is elkerülés eszközét látja benne.

[00:36:31]Igen.

[00:36:31]Szóval felmerül a kérdés, hogy ugyanannyi adót, azaz nullát kell fizetnie egy TBS TBS esetében annak, aki 1 millió Ftot, 10 millió Ft-ot, vagy 10 milliárd Ft-ot tart TBS-en.

[00:36:43]Ez mondjuk egyelvi általános kérdés, hogy progresszív az adórendszer vagy nem progresszív.

[00:36:47]Tehát nőnek-e az adókulcsok a vagyonnal, vagy nem nőnek-e az adókulcsokkal vagyonnal.

[00:36:53]Az előző kormánynak volt egy koncepciója, a jelenlegi kormány ezt úgy lát úgy látszik, hogy feladja.

[00:36:57]Külföldön vannak erre megoldások, például az például olyasmi, hogy valahogy összekombinálják a bérből sz szerzett jövedelmek adójával, és akkor van egy bizonyos szabad adómentes összeg.

[00:37:10]felett esetleg valamilyen kisebb adókulcs, egy másik összeg felett egy nagyobb nagyobb adókulcs, de úgy sejtem, hogy a jelenleg jelenlegi kormánynak ez most kisebb gondja is nagyobb ennél.

[00:37:23]Lehet, hogy jövőre majd kidolgoznak egy egy finomított rendszert.

[00:37:28]Ühüm.

[00:37:28]Ugye emlékezhetünk a kampányban, amikor a egész Fidesz média azt harsokta, hogy ugye talán Tar Zoltán beszélt arról egy ilyen kis fórumon, hogy hát ha majd megválasztanak minket, akkor bármit lehet.

[00:37:41]És én amikor hallgatlak titeket, akkor én ezt meg eleve találkozok gazdasági témákkal.

[00:37:48]Ennek a mondásnak az igazságtartalmát én egészen erősebben így a magam énak érzem, mert az, hogy progresszív adózást, ilyet bedobni egy kampányban, hát fix, hogy hogy nem választják meg őket.

[00:37:59]És most viszont, hogy ugye megválasztották őket, simán el lehet tényleg kezdeni beszélgetni ezekről a kérdésekről, hogy tényleg egy kis befektető meg egy 100 milliárdos adóelkerülésre játszó gazdag vállalkozó között miért ne lehetne adózási szempontból különbségeket tenni?

[00:38:19]De ugye ezek is ilyen tiltott témák lettek volna egy kampány időszakban.

[00:38:21]A tortán egy kicsitai íze van, hogy hogy korábban sokszor szok sokszor volt arról, hogy ne a munkát adóztassuk, hanem a fogyasztást.

[00:38:31]Ühüm.

[00:38:34]Rendben.

[00:38:34]Meg is emelték az Áfát.

[00:38:34]Bár igazából a munka terhei, nem vagyok benne biztos, hogy ilyen nagy mértékben csökkentek, ha jól tudom, európai szinten valahol a közép mezőnyben vagyunk, de mi eközben egyfolytában teljesen 100%-ig adómentes az a tőkejövedelem a TBS segítségével.

[00:38:49]Nem tudom, hogy hány helyen van ilyen a világban.

[00:38:54]Lehet, hogy vanmásnem, nyugdíjelőtakarás rékossági számlákon.

[00:38:59]És nagyon sok országban van valamiféle kedvezmény a hosszabbtávú megtakarításoknál, vagy a nyugdíjmegtakarításoknál, de lehet, hogy a nulla is túlzás.

[00:39:11]Karcsi mondod te- Tardós Gergely?

[00:39:14]Nyilván kincstárilag is azt kell mondani, hogy ez a hiánypálya meg ez a felvázolt konvergenciapálya az abszolút tartható.

[00:39:20]De fogalmazott-e meg kockázatokat?

[00:39:23]Hát kockázatokat megfog egyébként egyébként mindenkinek ajánlom, hogy nézze meg a beszélgetést, ami most már YouTube-on elérhető ugye tegnapi élőadás óta.

[00:39:31]Ugyanazok a kockázatok megvannak, ami amik szerintem egyébként mindig is megvannak.

[00:39:36]A a geopolitikai kockázatok fontosak.

[00:39:39]A az a az tényleg, amit említettem, hogy a az egész világ eladósodottsága az óriási méreteket öl, tehát sokkal nehezebb lesz még akkor is, hogyha nagyon rendbe tesznek mindent úgy kimenni a a kötvénypiacra, a devizakötvénypiacra, hogy hogy egy normális hozammal vonjanak be forrást.

[00:39:58]Tehát ezek a kockázatok megvannak.

[00:39:58]És hát ugye azért az euróbevezetéshez vezető úton is számos olyan olyan kockázat van, amit amit amit látni lehet.

[00:40:10]A mindenesetre ő maga értelemszerűen most nem csak kincstári optimizmusból Nenes Stomen, de ugye azt mondta, hogy ez egy nagyon jó költségvetés, egy teljesen más irányultságú költségvetés, mint voltak az eddigiek.

[00:40:26]viszont hát gőzerővel dolgozanak a finanszírozási terven, ami majd december közepén fog kijönni.

[00:40:30]És olyan az az volt az érdekes, hogy én kérdeztem, hogy az előző adminisztráció vagy a a korábbi vezetésnek az adósság kezelési gyakorlatán mennyire csavarnak, mennyire változtatnak és érdekes módon azt mondta, hogy hogy arra utalt, hogy tulajdonképpen nagyon nem nem nagyon tudnak meg nem is akarnak változtatni.

[00:40:52]Itt a mértékek mások.

[00:40:52]Ugye, hogyha hogyha kisebb a a költségvetésnek a hiánya, akkor értelemszerűen kevesebb adósságlevelet kell ugye értékesíteni ahhoz, hogy betömjék ezeket, vagy finanszírozni tudják a költségvetést és az államadósságot.

[00:41:05]De például azokat a a mérföldköveket, azokat vagy azokat a cölöpöket meghagyják, hogy például 30% körüli lesz a devizaadósság aránya, és azt ugye az Európavezetésig se nagyon akarják bolygatni.

[00:41:18]Maximum előtte pedig mondjuk én felvetettem, hogy hát logikus lenne, hogyha már ha már közeledünk, akkor egyre nagyobb mértékben, és azt mondta, hogy nem feltétlenül.

[00:41:27]És aztán utána azok is megvannak, hogy a lakossági állampapíroknak a részesedése az államadóság finanszírozásában az olyan 20% körül fog maradni a jövőben is.

[00:41:37]Tehát ebbe ebben mondjuk nem akarnak olyan nagyobb elmozdulást.

[00:41:39]Az egy érdekes, hogy a de azt hiszem, az már lehet, hogy meg is valósult nagyjából, hogy azt szeretnék viszont, hogy a lakossági állampapírok hozama az nagyjából ugyanúgy, mint az intézményi befektetők számára eladott állampapírok hozzá, az nagyjából ugyanazon a szinten legyen.

[00:41:57]Ez mondjuk fenntarthatósági kérdés is, bizalmi kérdés is, és és talán tehát az alacsonyabb kockázat vállalás irányába megy el.

[00:42:05]Tehát összességében persze a puding próbálja az evést, de de hát ugye ők csak mindig mennek tovább, mennek a költségvetés után.

[00:42:15]Tehát hogyha azt látják, hogy tehát ez olyan, mint a most én csinálok egy költségvetést és megbízlak azzal, hogy oké, most szerezzél nekem ennyi meg annyi pénzt, mert itt 4,9%-os hiány van.

[00:42:27]Tehát ezt mondja és és légyszíves olyat szerezzél, ami lehet nekem a lehető legolcsóbb lesz.

[00:42:30]Tehát olyan forrásokban gondolkodjál.

[00:42:34]Ez csak technikai részlet, de valószínűleg a nagy különbség a lakossági és az intézményi állampapírok között mindig is generált valamiféle arbitrás lehetőséget.

[00:42:41]Tehát élelmes vállalkozók kivették valahogyan kölcsönként vagy akárhogyan a cégükből a pénzt, és betették lakossági állampapírba, mert ott magasabb és adómentes hozamhoz juthattak.

[00:42:50]Ha pedig a cégben maradt, akkor akkor nem.

[00:42:57]Bármennyire is próbálták ezt egyébként különböző szabályokkal az állam oldal oldaláról korlátozni.

[00:43:01]Nekem az jutott eszembe, hogy az előbb mondtam, hogy a 0%-os tőkejövedelemadó az lehet, hogy túlzás, de de hadd tegyem hozzá, hogy lehet, hogy nem a kis bebefektetőknek.

[00:43:14]Van egy olyan régi közhely, hogy az infláció általában az átlagembert, a kisembert, a a a szegényeket sújtja jobban, mert ők nem tudnak megtakarítani, nem tudnak inflációlló befektetésekbe, aranyba, ingatlanba, termőföldbe jó részvényekbe fektetni.

[00:43:33]És hogyha hogyha TBS-zel ösztönözzük őket, akkor azért azért jobban fognak tudni.

[00:43:38]És itt tulajdonképpen a TBS az egész világ folyamataihoz kapcsolódik.

[00:43:44]Nem tudjuk, hogy mikor fognak a zajló háborúk befejeződni.

[00:43:48]Nem tudjuk, meddig fog elszállni az olaj és a föld gázáról.

[00:43:50]Nem tudjuk, mennyire fog elszállni az infláció.

[00:43:53]De az igazi nagy-nagy veszély lehet, hogy egy világméretű adósságválság, akkor erről nőttek különböző államok adósságai, hogy lehet, hogy ez csak egy úgynevezett elinflálással lehet majd valahogy rendezni.

[00:44:06]Nem fogják tudni fizetni sem, nem hogy visszafizetni, még a kamatterheket sem fogják tudni fizetni.

[00:44:13]Lehet, hogy ezt szabályosan el kell infelálni, el kell engedni az inflációt, és az a magyar kisembereket is hosszú távon nagyon keményen sújthatja.

[00:44:22]Úgyhogy jó lenne őket tényleg arra abba az irányba terelni, hogy hogy legyen TBS-ük, legyen részvényük, legyen ingatlanalapjuk, legyen ingatlanbefektetési társaságuk a tűzsdén, legyen valamiféle mondjuk egy aranybánya ETF-jük, tehát legyen legyen olyan befektetésük, amelynek azért komoly védelmi hatása van az infláció ellen, méghozzá lehetőleg több, mert egy-egy ilyen elem lehet, hogy önmagában végül tévútnak bizonyul, és nem fog az inflációell ellenvé védelmet nyújtani.

[00:44:55]Még egyébként a az még érdekes volt, amit mondott mondhat a kockázatokat, de mondom akkor a az, ami a javára válhat mondjuk az országnak ugye november végén, december elején jönnek a hitelminősítések, ugye először stand.

[00:45:08]Moodies, feach, ők majd megint mondanak véleményt.

[00:45:11]Ettől sok mindent ne várjunk.

[00:45:13]Tehát az biztos, hogy hogy én én a én is azt amondó vagyok, és hát egyébként a Tartó Gergely is ezt osztotta, ezt a véleményt, hogy hogy ezek a negatív kilátások ugye egy minősítőnél ugye eggyel vagyunk a befektetés nemajánlott kategóriánál, negatív kilátással, tehát teljesen a bowl közlezet kör.

[00:45:30]A másik kettőnél meg eggyel feljebb vagyunk, de ott is negatív kilátások.

[00:45:36]Nem biztos, hogy ezek megváltoznak.

[00:45:39]Tehát még nem is biztos, hogy kilátás javítás lesz.

[00:45:41]Még az se biztos, hogy kilátás javítás.

[00:45:43]De mondjuk gesztusból tehetnek ezek mondjuk egy kilátásjavítást, vagy tehát ott a negatívból mondjuk stabilra teszik az egészet, de ugye a piac az tehát ők mindig a piac után rohannak.

[00:45:54]Tehát amikor amikor a a amit a piac mond mondjuk egy országnak a a az adóssághelyzetéről, a költségvetéséről, a makrogazdasági sokkal fontosabb, mint aztán ő ez tükröződik mondjuk a három nagy hitelminősítőnek a a véleményében.

[00:46:11]Noha tudjuk jól, hogy voltak a hitelminősítőknek nehéz időszakaik, amikor amikor úgy éreztük, hogy bizonyos fajta politikai befolyásoltságok alapján vagy egyéb szempontok alapján alakították ki az értékítélítőket.

[00:46:22]De viszont a 27-es év az már valóban az az első olyan év lesz a a Tiszakormány számára, amikor meg tudják mutatni, be tudják bizonyítani, hogy tényleg valami valami elindult és valami fejlődik.

[00:46:35]És most itt visszacsatolok, hogy beszéltünk ez 1,75%-os növedékezéset, hát mit nem adtunk volna 20 226 között az Orbán ért, hogyha a nullánál valami valamivel nagyobb szám kialakul.

[00:46:50]Na, tehát tehát visszatérve, hogyha ha a Taros Gerg Espress Verbis kimondta, hogy egy év múlva nem lepődne meg, ha felminősítenének minket, és ez egy óriási dolog még annak figyelembe vételével is, hogy egy nálunk sokkal jobb kategóriába lévő Lengyelországénál, ahogy beszéltünk róla, a hozszintek azok most ilyen minimálisan magasabbak vagyunk akkorák, mint nálunk.

[00:47:11]Mondjuk a csehek meg ugye a közép-Európa svájcaként vagy középkerlet-európájaként vannak előttünk még őket is meg lehetne célozni.

[00:47:21]Tehát magyar a magyar gazdaság visszatérhetne oda, ahovan a rendszerváltás után Józsi emlékszik elindultunk, ahol mindig azt mondták, hogy mi leszünk itt a a kis üdvöské, Magyarország lesz a pénzügyi központ.

[00:47:31]És aztán folyamatosan azt láttuk, hogy ezek is elmentek mellettünk, ezek is elmentek, ezek is.

[00:47:38]Úristen, már már a románok is és hoppá, most a bulgárokkal vagyunk egy szinten.

[00:47:42]Tehát én én én bizakodó vagyok, és és és majd majd meglátjuk, hogy hogy ilyen szempontból a jövő év mit hoz.

[00:47:50]A jövő év nagyon meghatározó lesz, nem csak ebből a szempontból, hanem szerintem a következő évtized szempontjából ez egy ez egy nagyon fontos lépés lesz.

[00:47:58]És az Európvezetés meg azért nagyon fontos, mert egy olyan zubbony szaba a gazdaságra, ami nem az euróbvezetés miatt kell levinnünk nekünk 2,9%-ra 2030-ra a hiányt, hanem azért, hogy egy fenntartható növekedésű gazdaságunk legyen.

[00:48:17]Én abszolút így kívülállóként azt látom, hogy miközben akár mondjuk azt el is tudnám képzelni, hogy a szaktárcák, akár a gazdasági minisztérium, akár a pénzügyminisztérium oldaláról, akár még lehetne is igény arra, hogy egyfajta piacib alapú működés valósuljon meg Magyarországon, a magyar gazdaságban, aközben politikai síkon pedig szerintem nagyon óvatos.

[00:48:40]Mondjuk ezt nem tudom, hogy kitől érkezik, vagy lehet, hogy ez politikai tanácsadóktól érkezhet ez, hogy nagyon óvatos a kormány.

[00:48:49]Tehát mondjuk a költségvetési törvény meg költségvetési tervezet vitákor is elvileg egy ponton nem volt vita.

[00:48:56]Az a rezsicsökkentés.

[00:48:56]Tehát, hogy ez az óvatosság, hogy hogy ez simán el tudom képzelni, hogy mondjuk egy energetikai szakember bőven már javasolja Magyar Péternek, hogy a rezsicsökkentést így kéne szociális alapon áthangolni, átalakítani, de ugye mivel ez egy politikai elefánt, ezért ehhez nem lehet így hozzányúlni.

[00:49:13]Most se volt így vita a hivatalos kommunikáció szerint.

[00:49:17]Ugye itt a Széchenyi kártyahiteleknél is van, ami már piaci alapú kamatozású lett, de a beruházási maradt 3%.

[00:49:24]Szóval, hogy így azt látom, hogy miközben talán szakmailag indokoltabb lehetne a gyorsabb lépés sorozat, aközben a politika mutat egy ilyen egy ilyen visszahőködést, hogy azért ácsi ácsi ne olyan gyorsan, mégis csak 16 év működését nem lehet így nagyon durván a gazdaságban egyik napról a másikra át váltani, áthuzalozni.

[00:49:46]Úgyhogy én valahogy így ezt ezt látom ebben az egészben.

[00:49:50]Nagyon a bocsánat csak ez csak mert ezt ezt most már földottol a labdát, akkor elmondom.

[00:49:55]Tehát azért itt azért itt vannak azért olyan dolgok, amit amit amit kénytelen vagyok megkritizálni a kormányt.

[00:50:00]Az ár és stopot szerintem el kellett volna törölni már minden júniusban.

[00:50:03]Tehát tehát abban a pillanatban költségvetési tervekkel együtt és ami semmi közel költségvetés lesz.

[00:50:09]Tehát, hogy nem most kellett volna bejelenteni a Magyar Péternek, hanem amikor például azt mondta a az üzemanyagár, hogy a védett árakra, hogy azt eltör abb azzal a lendülettel azt el lehetett volna törni, és semmi nem indokolta az ár és stoppot.

[00:50:23]Tehát ez is lehet, hogy én úgy tudom, vagy legalábbis úgy hallom, hogy Magyar Péter tényleg attól tarthatott, hogy ez népszerűtlenné teszi a kormányt.

[00:50:32]Hát most van egy másik olyan intézkedése, aminek a lakmuszpírként majd majd látjuk a hatását, hogy a az otthonstartott végül is kivezették, jött a Vekerle Plus, és tudjuk jól, hogy az nem ugyanaz, mint az otthonstart.

[00:50:45]Ja.

[00:50:45]Hol ott és ugyanazok a feltételek, azt hiszem, hogy 100 millió Ftig ugye új lakásnál és 150 millió Ftig pedig új családi háznál, de a használt lakások nem akarnak belemenni a részletekbe.

[00:50:56]Tehát ez is egy lakmuszvapír.

[00:50:56]Tehát hozzá lehet nyúlni ezekhez a kvázi a lakosság számára népszerű intézkedésekhez, de nagyon óvatosan.

[00:51:04]Ami aztán meg a rezsicsökkentést, ami ha itt ülne most a Király Béla, biztos azt mondaná, hogy azt már rég el kellett volna törölni, ahhoz is hozzá kell gyúlni.

[00:51:12]De én azzal most egyet tudok érteni, hogy azt azt nem ilyen hübelebbázs módjára gyorsan eltörölni, hanem szép fokozatosan azt szép fokozatosan ki kell vezetni és úgy, hogy mindenkinek mindenkinek meg elmagyarázni, megértetni mindenkivel, hogy ezt miért kell kivezetni.

[00:51:27]És ez egy nagyon fontos dolog, hogy beszélni kell a társadalommal.

[00:51:31]És ezt ebben látok egyébként előrelépést az Orbánkormányhoz, hogy megpróbálják elmagyarázni a az intézkedéseiknek a hatását.

[00:51:39]És ha elmagyarázol valakinek a gyerekednek elmagyarázod, hogy most miért nem mehet le játszani délután, mert előbb meg kell írni a házi feladatát, vagy vagy valami rossz fát tett a tűzzel, és most azért kell otthon maradni, akkor sokkal jobban tudom el tudja fogadni, mintha csak azt mondod neki, hogy nem mehetsz.

[00:51:57]Egyébként ti sokat Ja, bocs, Józsi reagálj.

[00:52:00]Csak annyit jutott eszembe, hogy fél éve is talán, de de tavaly nyáron biztosan talán 40€ volt egység egy egységnyi föld gázára az Európai Unióban.

[00:52:09]Most valahol 100 eur környékén van.

[00:52:11]Nagyon nem mindegy, hogy 40 vagy 100 eurón próbálják meg a rezsicsökkentést kivezetni.

[00:52:18]Lehet, hogy egy kicsit egyfajta kivárásra is játszik ilyen területen a kormány, hiszen ha most csinálnák, akkor az egy sok terápiával érne fel.

[00:52:26]Még hogyha szerencséjük van, és mondjuk a következő három hónapban lezárul az a két nagyon kellemetlen háború, ami ehhez a magas gázárhoz vezetett, akkor akkor sokkal jobban át lehet a társadalmon is verni ezt az egyébként szükséges intézkedést.

[00:52:41]De lesz-e valaha újra 40€ a földgáz egységára a TTF piacon?

[00:52:46]Ez már csak azért is merül fel, mert november 3-án amerikai félidős választásokat tartanak.

[00:52:53]egyébként már most ajánlom a jövő heti LVP-t, mert kiváló Egyesült Államok szakértő, szakújságírónk Kollár Dóra fog szerepelni a műsorban egyébként majd először.

[00:53:04]Úgyhogy az egy nagyon érdekes lesz, mert ő majd végig fogja követni november 3-án magyar idő szerint éjjel az amerikai félidős választások alakulását.

[00:53:11]Simán benne van, hogy Trump és a republikánus többség elfogy mindkét a törvényhozás mindkét házában.

[00:53:16]De benne van-e az, hogy az amerikai félidős választások végeredményét már ismerve, tudva, a kicsit az amerikai kampányüzemmódból is kilépve, várható-e szerintetek az, hogy tényleg most már valami megoldás történhet a Közelkeleten a Hormózi szoros helyzetét illetően?

[00:53:37]Hogyan befolyásolhatja szerintetek a választást?

[00:53:39]Biztosan befolyásolja, csak jó vagy rossz irányba.

[00:53:43]Pesszimista vagyok, mert úgy gondolom, hogyha lezagylik ez az a választás, bármi is lesz az eredménye, Trump úgy fogja érezni, hogy most már nincs vesztenivalója, több választást már úgyse nyerhet meg, vagy nem veszíthet el.

[00:53:53]Úgyhogy ha nagyon az jár a fejében, hogy támadni akar, akkor lehet, hogy támadni fog.

[00:53:57]Ráadásul ott van Izrael, ahol szintén egy politikai padhelyzet van, és lehet, hogy az egyik f lehet, hogy a jelenlegi kormány úgy gondolja, hogy hogy még még még van ideje arra, hogy még egyszer odacsapjon.

[00:54:11]Úgyhogy én én én inkább szkeptikus vagyok.

[00:54:16]Ugyanakkor vannak olyan elméletek, vagy nem statisztikák, amelyek arról szólnak, hogy ezek után az időközi választások után az amerikai tőzsde például emelkedni szokott.

[00:54:26]Bármi az eredmény emelkedni szokott, mert egyfajta bizonytalansági tényező megszűnik, egyfajta megnyugvá politikai megnyugvás következik be az országban.

[00:54:37]Tehát hogyha mégsem az járt Ram fejében és Natán Natáahu fejében, hogy hogy támadni kell, akkor akár egy nagyon szép Mikulás rally is bekövetkezhet az év végén, és és lehet, hogy egy egy nagyon nyugis év végénk lesz.

[00:54:51]Hát olyan emberről beszélünk, aki akinek a gondolatai, a lépései abszolút kiszámíthatatlanok.

[00:54:56]felkell az egyik ilyen ilyet ilyet itthon is ismertünk már nem ő van ugye a miniszterelnöki székben, tehát nem lehet tudni, hogy abb az adott pillanatban valóban, ahogy a Józsival értek egyet, hogy most bosszút forral és bosszúból elkezd csapkodni dühében, vagy pedig vagy pedig megpróbálja elfogadni a valóságot.

[00:55:20]Az utóbbit tartom kevésbé valószínűnek.

[00:55:22]És a másik az az, hogy tényleg Izraelben is most nagyon feszült a légkör.

[00:55:26]Tehát ez egy több tényezős játszma, és én azért azt gondolom, hogy itt rövid távon sajnos ezekkel a magasabb energiaárakkal kell együtt élnünk.

[00:55:36]Az izraeli választások kapcsán pedig Ritván Dániel kollégánk beszélgetett, úgyhogy azt is ajánljuk a klasszis podcastban.

[00:55:40]Hát m egy kicsit így a amerikai aparátus attitűdjét Orbán Anita is azért jobban megismerhette a héten.

[00:55:48]Nem tudom, hogy hát finoman fogalmazva így kívülállóként diplomáciailag ez annyira nem elegáns.

[00:55:53]Gondolom, hogy keddre volt megbeszélve, talán leegyeztetve talán a találkozója Marco Rubioval és végül csütörtökön valósult meg.

[00:56:02]Ezt hogyan látjátok?

[00:56:04]De a lényeg megvalósul.

[00:56:04]Tehát egy amerikai félidős választás előtt öt nappal találkozik a magyar külügyminiszterrel, aki egy új magyar külügyminiszter.

[00:56:10]Tehát szerintem ez ennek presztízs értéke van.

[00:56:15]Ez nagyon fontos.

[00:56:15]És úgy, hogy ugye úgy mentünk neki a választásnak, hogy Donald Trump maximálisan a fennálló kormányt, tehát Orbán Viktor támogatta.

[00:56:22]És ahhoz képest nem hiszem, hogy gondoltad volna, hogy mondjuk öt nappal a a fédői választások előtt találkozik azzal a Márk Rubióval, aki aki szintén mondjuk mondjuk Szírto Péterél lelkesedni látszódott.

[00:56:37]Bár azért azért ezt se szabad túlmisztifikálni, mert jól tudjuk, hogy csak Magyarországon alakult alakították azt a képet.

[00:56:44]Kö Trumpnak olyan nagyon fontos, hogy ki a kormányfő.

[00:56:49]Jó barátom volt, azt hiszem ezt nyilatkozak kettő nappal.

[00:56:52]Ezek politikusok azért ezt ne felejtsük el.

[00:56:54]Igen, igen, igen.

[00:56:54]Meg talán annyit visszatérve a hormuzis szorokhoz, meg a háborúkhoz, meg a nyersanyagárakhoz, hogy nagyon úgy tűnik, hogy Irán célja az egésszel az, hogy a következő 100 évben senki ne fog ne senkinek ne legyen kedve őt megtámadni, és Donald Trump véres fejjel kullogjon el onnét az egész térségből.

[00:57:11]Hogy ez mennyire praktikus alapon és mennyire vallási fanatizmus alapján történik, nem tudom, de de úgy tűnik, hogy alaposan alábecsülték őket az ellenfeleik.

[00:57:22]Hm.

[00:57:23]Hát ez biztos.

[00:57:23]Nagyon szépen köszönöm a mostani beszélgetést.

[00:57:25]Szerintem még gazdasági témákról nagyon sokat tudunk beszélgetni.

[00:57:28]Én csak a magyar kilátások kapcsán még számtalan dolgot felírtam, hogy akár beszélhetnénk róla, de most akkor inkább többet beszéltünk kisbefektetőknek fontos üzenetekről.

[00:57:40]Beszéltünk akkor költségvetési pályról.

[00:57:43]Az AKK vezére volt nálad Vendégkarcsi, arról is említést tettünk.

[00:57:45]És hát akkor itt vannak a nagy geopolitikai kockázatok.

[00:57:48]Jövő héten pedig akkor tényleg itt az amerikai félidős választások kapcsán okosabbak lehetünk majd talán, bár Trumpot ismerve ez nem biztos.

[00:57:56]Köszönöm a beszélgetést.

[00:57:56]Csabai Károly az mforprivatbankár.hu főszerkesztője és Edenpenc József az mforprivativatbank.hu főmunkatársa voltak itt velem.

[00:58:03]Köszönöm.

[00:58:05]És köszönöm szépen a figyel figyelmet.

[00:58:05]A figyelmet is köszönöm, de előtt megköszönném a kiváló technikus kollégáknak a segítséget Izsó Mártonnak és Havas Gábornak.

[00:58:12]Most pedig a figyelmet, hogyha hasonló tartalmakra kívántsak, akkor kérem kövessék be a Klassis média YouTube csatornáját.

[00:58:20]Mforonom Privátbankáron piac és profiton is megtalálnak minket.

[00:58:22]Én Imre Lőrinc vagyok az MF Privát Bankár újságírója.

[00:58:26]Minden jót, viszontlátásra, viszont hallásra.

[00:58:31]K