Klasszis Média 50:41

Vad dolgok jöhetnek Amerikában Trump utolsó két évében

amerikai politikaelnökválasztástrumpkongresszuskülpolitikagazdaságközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Független
Vad dolgok jöhetnek Amerikában Trump utolsó két évében
tl;dr
  • A demokraták földcsuszamlással nyerték a félidős választásokat: képviselőházi és szenátusi többséget szereztek, és olyan erődökben győztek, mint Texas (30–35 éves republikánus hegemónia megdöntése), Dél-Karolina és Kansas.
  • A vendég szerint a győzelem nem a demokrata párt erejét, hanem tisztán antiinkumbens hangulatot tükröz: a megélhetési válság, a nem teljesülő ígéretek és az iráni háború gazdasági következményei elsöpörte a hatalomban lévő pártot.

„Egész egyszerűen most egy antiinkumbens hatás volt, egy antiinkumbens hangulat, és ez elsöpörte a hatalomban lévő pártot." – Járai Patrin

  • A megosztott kongresszusban kompromisszumok is születhetnek, de Trump a végrehajtói eszközöket (rendeletek, hadsereg, diplomácia) továbbra irányítja, a bíróságok pedig korábban is ejtették rendeleteit.
  • Fő kockázat: demokrata kezdeményezésre kongresszusi vizsgálóbizottságok, akár újabb impeachment lehet – bár a JD Vance-t hatalomba hozó stratégiai dilemma ezt ellensúlyozhatja.
  • 2028: a republikánus oldalon Vance és Rubio merül fel; a trumpizmus Trump nélkül is fennmaradhat, a klasszikus konzervatív irányba való visszatérés viszont „szinte kizárt". A demokratáknál Harris, Newsom, Whitmer vagy a bal szárnyat képviselő AOC jöhet szóba.
  • A latinó szavazók 2024 után most elfordultak a republikánusoktól, főleg a brutális deportálási program miatt.
  • Külpolitika: a demokrata törvényhozás Ukrajna-támogatást fog kikényszeríteni; az iráni és az orosz–ukrán háborúban a vendég nem lát kilátást a megoldásra, és Izrael amerikai támogatása is gyengülhet.
  • Magyar vonatkozás: Szijjártó washingtoni fogadása előrelépés a korábbi évekhez képest, de a magyar–amerikai kapcsolatok „nagyon ingat lábakon állnak".
  • Hosszú távon Amerika befelé fordul, a külpolitikai szerepvállalás csökken, és a Trump-féle külpolitikai irányvonal további követőkkel számolhat.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A Klasszis podcast adásában Litván Dániel a félidős amerikai választások eredményeit és következményeit elemzi Járai Patrinnal, az Amerika-szakértővel.

A választási eredmény: demokrata földcsuszamlás

  • Az előzetes várakozások szoros eredményt és napokig tartó szavazatszámolást jósoltak, ehelyett szerda hajnalra gyakorlatilag minden eldőlt. Ahogy a keleti parti államok eredményei megérkeztek, már látszott, hogy „óriási republikánus zakó" lesz.
  • A demokraták kényelmes többséget szereztek mind a képviselőházban, mind a szenátusban (Alaszkában és Missouriban még folyhatott a számolás, de a lényeg eldőlt).
  • Florida, amely az elmúlt évtizedben erősen jobbra tolódott (2022-ben Ron DeSantis 20%-os földcsuszamlással nyert, két éve Trump 14%-kal verte Kamala Harrist), itt az este elején, 70–80%-os feldolgozottságnál még a demokrata jelölt vezetett – végül is nagyon szoros eredmény született, ami óriási meglepetés volt.
  • Dél-Karolinában a demokraták évtizedes republikánus hegemóniát döntöttek meg. Háttér: Lindsay Graham szenátor nyáron elhunyt, a kormányzó a húgát nevezte ki a helyére, Trump pedig mellé állt az előválasztáson. A jelölt „tökéletesen alkalmatlan a politikára" – a vereség azt mutatja, hogy sok republikánus egyszerűen nem ment el szavazni.
  • Texas volt az este talán legfontosabb állama: a republikánusok a kompromittált Ken Paxton főállamügyészt (több büntetőeljárás, magánéleti botrányok) indították, a demokraták a mérsékelt James Tellericót. A közvélemény-kutatások 1–2%-os demokrata előnyt mutattak, de végül Tellerico több mint 10%-kal győzött. Ráadásul Greg Abbott kormányzó negyedik ciklusra indulva is elvesztette az újraválasztást, az összes tagállami tisztséget (főállamügyész, belügyminiszter, vasútügyi biztos) elvették a republikánusoktól, és a tagállami törvényhozásban is demokrata többség született – 30–35 éves republikánus hegemónia tört meg.
  • Kansasben 1932 óta először nyert demokrata szenátorválasztást a párt; Iowa és Ohio középnyugati államokban is demokrata győzelem született.

Miért vesztettek a republikánusok: antiinkumbens hangulat

  • A vendég szerint az eredmény nem a demokrata párt népszerűségének, karizmatikus vezetőjének vagy alternatív programjának a győzelme, hanem tisztán antiinkumbens hatás: „egész egyszerűen most egy antiinkumbens hatás volt, egy antiinkumbens hangulat, és ez elsöpörte a hatalomban lévő pártot."
  • Ugyanez történt 2024-ben fordítva: Trump nem a népszerűsége miatt tért vissza, hanem mert a 2021–23-as inflációs évek és a megélhetési válság miatt az emberek „nézzük meg, mit tud Trump" alapon választottak.
  • Trump ígéretei (élelmiszer- és gyógyszerárak csökkentése, Amerika régi nagyságának visszahozása) nem teljesültek – a helyzet romlott. A vendég személyes példája: januárban gallononként 180ért vett benzint, most 360ért. Az élelmiszer- és ingatlanárak tovább nőttek, és az egészségügy, idősgondozás, oktatás strukturális költségei is nehezítik a középosztály életét.
  • Az iráni háború gazdasági következményei (dízelár, infláció) „az utolsó szöget verték be a koporsóba" – a vereség ekkora mértékét főleg ez magyarázza, de a fundamentum a megélhetési költségek volt.
  • További terhelő tényezők: a deportálási program brutalitása (még amerikaiak is meghaltak, munkaerőhiány bizonyos szektorokban), a vámpolitika érdekcsoportok elleni hatása, külpolitikai fiaskók.
  • A deportálás kérdésében Trump beváltotta ígéretét, de „már túlment egy bizonyos határon".

A két párt népszerűsége és a harmadik erő kérdése

  • A választás előtti felmérés szerint a demokrata pártot csak 29%, a republikánusokat 38% értékelte jól – tehát a győzelem ellenére is mindkét párt népszerűtlen.
  • Az amerikai kétpártrendszer 1860 óta áll, de a pártok laza ernyőszervezetek, és az előválasztási rendszer (a 70-es évek óta) miatt könnyű megújítani őket. A vendég szerint ezért nem harmadik erő felemelkedésére, hanem pártokon belüli új irányvonalak erősödésére számít – szemben Európával, ahol a régi rendszerpártokat elsöprő elégedetlenségi hullám van.
  • Előrejelzés: „Én garantálom, hogy két év múlva is elég nagy elégedetlenség lesz Amerikában. Tehát tulajdonképpen a két párt most majd egy ilyen új mutogatási versenybe fog igazából kezdeni, hogy ki miatt nincsen megoldás a bajokra." Erről fog szólni a 2028-as elnökválasztási kampány.

A megosztott kormány működése

  • Minden törvényjavaslatnak mindkét házon át kell mennie; a szenátusban a filibuszter miatt 60 szavazat kell, ami az elmúlt 50 évben csak egyszer volt meg (Obama első éve). Kivétel a költségvetési kérdés, ott a sima többség elég.
  • Történelmileg nem szokatlan helyzet: Nixon, Eisenhower és más sikeres elnökök is kisebbségben voltak a törvényhozásban. A Fehér Ház és a kongresszusi vezetők le fognak ülni, és kompromisszumok születhetnek: Trump a háború befejezéséhez kérhet pénzt, a demokraták cserébe belpolitikai engedményeket.
  • Trump a választás után gratulált a demokratáknak és együttműködést ígért – két nappal korábban még „Mr. Vétó"-nak nevezte magát arra az esetre. A vendég szerint a polarizáció miatt limitált együttműködés várható, és Trump jelleméből fakadóan „besértődhet" és a „utánam a vízözön" álláspontot választhatja.
  • Trump a végrehajtó hatalmat, a hadsereget, a diplomáciát továbbra is teljesen kontrollálja, és elnöki rendeletekkel is politikát csinálhat: „egy bizony sebzett vadként is üzelhetett Trump az utolsó két évben."
  • Az elnöki rendeletekkel szemben a törvényhozásnak kevés beleszólása van – azokat a szövetségi bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság kaszálhatja el (az elmúlt két évben jó pár rendeletet el is kaszáltak).

Impeachment-kérdés

  • A választás talán legfontosabb kimenete lehet, hogy kongresszusi vizsgálóbizottságok állnak fel Trump ellen, és akár újabb impeachmentig is eljuthat a folyamat.
  • A demokraták tanakodnak, hogy érdemes-e belekezdeni. A vendég rámutat: az impeachment „nem egy politikai bunkósbot, hanem egy alkotmányos eszköz" egy elnök eltávolítására bűncselekmények esetén.
  • A szenátusban a demokratáknak 56 székük lesz, tehát 11 republikánusra lenne szükség – nem lehetetlen, hiszen Trump első impeachmentjénél hét republikánus szavazott a „saját elnöke" ellen.
  • Stratégiai dilemma: ha Trumpot eltávolítják, JD Vance hivatalban lévő elnökként indulhat 2028-ban, ami nagy előny – ráadásul Vance ezen a cikluson kívül még hét teljes elnöki ciklusra is indulhatna. „Fiatal, energetikus, nagyon sokan a republikánus párt jövőjét látják benne."
  • Az első Trump-elnökség alatt a jó gazdasági közérzet miatt a demokraták jogi/alkotmányos úton próbálták gyengíteni az elnököt; most viszont az emberek rossz anyagi helyzete önmagában is elég volt a demokrata sikerhez, így nem biztos, hogy az impeachmenthez kell nyúlni.

A republikánus párt jövője: 2028

  • Trump jelölt-támogatása vegyes eredményt hozott: ahol Trump személyesen indított valakit, ott az a jelölt nyert, de több Trump-közeli, zűrös jelölt (Paxton, a dél-karolinai szenátornő) elbukott. A vendég Rejtő Jenő Piszkos Fred-idézettel él: Trump barátsága „eliteli és nyomorba dönt".
  • JD Vance a leginkább trumpista jelölt, ami hátrány is lehet; ugyanakkor 2016-ban még Hitlerhez hasonlította Trumpot, és Trump külpolitikai döntéseinél (így az iráni háború esetén) egyszer sem volt mellette – ellenzi a háborút, és a választás után is azzal nyilatkozott, hogy emiatt szenvedett a párt ekkora vereséget. Országos ismertsége miatt hivatalban lévő alelnökként jó esélye van az előválasztáson.
  • Marco Rubiót is emlegetik: klasszikus héja, de belesimult a trumpi világba. Ha indulna, jövő év derekán ki kellene szállnia a külügyminiszteri pozícióból; a vendég kérdése, mivel kampányolna – az iráni helyzettel vagy az orosz–ukrán háborúval?
  • A vendég „szinte kizártnak" tartja a régi, klasszikus konzervatív irányba való visszatérést: Trump a párton belül rendkívül népszerű, és a párt már a multietnikus munkásosztály pártja akar lenni, nem a „Country Clubok pártja". A trumpizmus Trump nélkül is sikerre vihető elméletben – más kvalitású jelöltekkel.
  • Tanulság a latinókról: 2024-ben nagy számban Trump felé mentek, most Texasban teljesen elfordultak tőle – a brutális deportálási program idegenítette el őket.
  • 2012-es párhuzam: a Tea Party nyomása ellenére a mérsékelt Mitt Romney kapta a jelölést – nehéz belőni, mikor kell centrista és mikor radikális jelölt.

A demokrata párt jövője

  • Nem lettünk okosabbak, melyik irány a jó: Florida példája azt mutatja, hogy akár demokratikus szocialistával is lehet jó eredményt elérni (Hollyhoodban szélsőbalos jelölt nyerte az előválasztást, mégis csak 2,5% lett a különbség); Texasban és Kansasben viszont mérsékelt, centrista jelöltek győztek (Kansasben egy metodista lelkész).
  • A vendég tanácsa: „a kulturális baloldaliságot azt el kell engedni. Gazdasági értelemben egy jó értelemben vett populista, karakánabb, szociáldemokratább programmal most Amerikában lehet sikert elérni."
  • Lehetséges jelöltek: Kamala Harris (jobb híján jó eséllyel szerezheti meg a jelöltséget; a 2024-es vereségét lehet félig üres/félig tele pohárként értelmezni, hiszen két hónap kampánnyal nem sokkal több százalékkal kapott ki), Gavin Newsom kaliforniai kormányzó, Whitmer michigani kormányzó, a bal szárnyon pedig Alexandria Ocasio-Cortez, a demokratikus szocialista mozgalom sztárja.
  • Független, harmadik úti jelölt: elméletileg az elektori rendszerben (győztes mindent visz) nyerhetne is, de akkor két ellenséges párttal szemben, többség nélkül állna – politikai válsághelyzet. Az előválasztási rendszer nyitottsága miatt inkább mindenki pártjelöltséget próbál szerezni, ahogy Trump tette 2015-ben. Nevek: Matthew McConaughey színész, a paleokonzervatív Tucker Carson. Ha egy külsős jelölt irányvonala valamelyik oldalhoz áll közelebb, attól az oldaltól vehet el szavazatokat, és ezzel a másik oldalnak kínálja a Fehér Házat.
  • Történelmi példa: Eisenhower párton kívüli volt, és az 50-es években választotta, hogy republikánusként indul (a demokraták akkor már közel 20 éve hatalmon voltak).
  • Lehetségese elindulni mindkét párt előválasztásán? Ma nem – dönteni kell, melyikbe száll be.

Külpolitika: háborúk, Izrael, Magyarország

  • Ukrajna: a demokrata többségű törvényhozás „minden erejét ki fogja sajtolni", hogy Ukrajna támogatást kapjon; a nagy többség miatt egy-két konzervatív, héja republikánussal is meglehet a szavazat.
  • Irán: a vendég „tanácstalan" – „nagyon nehéz kiszállni ezekből a háborúkból". Cinikus megjegyzés: „hát könyörgöm, hadüzenet se volt, meg háborúba se állt hivatalosan a két ország, tehát hogyan kössenek békét?" Az új típusú, drónokban gazdag konfliktusok évtizedekig eltarthatnak alacsony intenzitással. Amerika ki akar szállni, de világhatalomként bizonyos arcfesztést nem tűrhet el.
  • Orosz–ukrán háború: Trump békét vagy fegyverszünetet szeretne, de a feltételek nem adottak – itt sem lát előretörést.
  • Trump motivációja: „ő nagyon szeretne bevonulni a történelembe, mint nagy elnök. A belpolitikában ő nem alkotott nagyot, tulajdonképpen semmit. Neki a külpolitika lehet az, ami fajta hagyatékot tud garantálni neki." A vendég „félve gondol" arra, mit fog ezért megpróbálni.
  • Nem kimondott opció: Kuba/Maduro kérdése – ha a Közel-Keleten nem tud sikert elérni, gondolhatja, hogy „Madurót is milyen szépen elhoztam... ez itt a saját hátsó kertem. Lehet, hogy itt kéne rendet tenni." Itt lehetnek még izgalmak.
  • Durva eszkaláció Irán ellen most már politikai realitások miatt nehezen elképzelhető; újabb bombázások lehetnek, de szárazföldi akcióra a választási eredmények után nincs lehetőség.
  • Izrael: a vendég szerint a legfontosabb változás az amerikai társadalom Izraellel való szembefordulása – ma már hétköznapi dolog Izraelt nyíltan kritizálni, és nő az antiszemitizmus. A trumpi tábor a háborús fiaskót nem az elnök hibájának látja, hanem azt mondja: „Izraelből beszélték rá. A zsidó lobbi nyomása az, ami ide vezetett." Izrael pozíciója középtávon is meggyengülhet. A választások előtt két nappal bejelentették a kb. évi 4 milliárd dolláros katonai támogatás megszüntetését – állítólag Netanjahu kérte, hogy Izrael inkább kifizeti a fegyvereket; a vendég szerint nem tudjuk, mi a színház és mi a valóság. „Trump talán az utolsó elnök, aki ilyen mértékben kiáll Izrael mellett."
  • Magyar–amerikai kapcsolatok: most volt külügyminiszteri találkozó; a rendszerváltás óta Jeszenszky Gézától Balázs Péterig általában három héten belül fogadták a magyar külügyminisztert Washingtonban – Szijjártót évekig nem fogadták, tehát ez előrelépés. Fontos lenne egy Trump–Magyar-találkozó és a kapcsolatok újjáépítése, mert „nagyon ingat lábakon állnak"; a kettős adóztatás kérdését is rendbe kellene tenni, róla évek óta nem hallani.
  • Az EU–Washington kapcsolat „olyan, amilyen" – a belpolitikai változás ebben Trumpnál nagyobb változást nem hoz.

Hosszú távú kilátások

  • „Azt a fajta amerikai külpolitikát, amit a 20. században, 21. század elején megszokott a világ, vagy Magyarország, azt már nem igazán fogja visszakapni. Tehát Amerika kezd befelé fordulni, kezd a belső problémáira fókuszálni, egyre kevesebb figyelem és erőforrás lesz a külpolitikára."
  • „És bizony-bizony lesznek még Trumphoz hasonló elnökjelöltek, ha nem is frizurába vagy viselkedésbe, de a külpolitikai nézeteiket, Amerika szerepét illetően egészen biztosan."
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Több tulajdonnév ASR-torzított alakban szerepel és csak részben rekonstruálható: „Run the Sentis" (valószínűleg Ron DeSantis), „Camala Harris / Camale Haris" (Kamala Harris), „Lindsay Graham" helyett „Darlem Graham" is elhangzik, „Ken Paxton / Pston", „James Tellerico / Telerico / Teller", „Kensas" (Kansas), „Holidában" (valószínűleg egy állam neve, nem azonosítható biztosan), „Gevin Newson" (Gavin Newsom), „Whtmer" (Whitmer), „Alexandra Ocest" (valószínűleg Alexandria Ocasio-Cortez), „Matthew McChy / Matthw Mcell" (valószínűleg Matthew McConaughey), „Bucker Carson" (valószínűleg Tucker Carson), „Jeschi Géza" (valószínűleg Jeszenszky Géza), „Szártót" (valószínűleg Szijjártót), „Netahu / netanyű" (Netanjahu), „Madurót" (Maduro), „Heget" (bizonytalan, esetleg Hegseth), „VZ" (bizonytalan, valószínűleg JD Vance-re utal). A pontos nevek a kontextus alapján kerültek a szövegbe, de nem minden esetben ellenőrizhetőek teljes bizonyossággal.
  • „Hollyhood" állam neve az átiratban nem azonosítható egyértelműen.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Ugye a belpolitikában ő nem alkotott nagyot, tulajdonképpen semmit.

[00:00:04]Neki a kőpolitika lehet az, ami ami [zene] ami fajta hagyatékot tud garantálni neki.

[00:00:09]Tehát ebből a helyzetből nagyon nehéz neki bármi jót, [zene] bármi jót kihozni.

[00:00:13]Meg fogja próbálni, de de én én félbe [zene] gondolok erre.

[00:00:20]Én garantálom, hogy két év múlva is elég nagy elégedetlenség lesz Amerikában.

[00:00:23]Hát tulajdonképpen a két párt most [zene] majd egy ilyen új mutogodási versenybe fog igazából kezdeni, hogy ki miatt nincsen megoldás a bajokra.

[00:00:32]Azt a fajta amerikai külpolitikát, amit a 20.

[00:00:34]században, [zene] 21.

[00:00:36]század elején megszokott a világ, vagy Magyarország, azt már nem igazán fogja visszakapni.

[00:00:40]Tehát Amerika kezd befelé fordulni, kezd a belső problémáira fókuszálni, egyre kevesebb figyelem és előforrás lesz a külpolitikára.

[00:00:50][zene] És bizony-bizony lesznek még Trumphoz hasonló elnökjelöltek, ha nem is frizurába vagy viselkedésbe, de a főpolitikai nézeteiket Amerika szerepét illetően egészen biztosan.

[00:01:05]Ez a Klassis podcast.

[00:01:06]Üdvözlöm a kedves nézőket és hallgatókat.

[00:01:08]Ez itt a Klassis média YouTube csatornáján, a Klassis podcast legújabb adása.

[00:01:14]Én Litván Dániel vagyok, és arra kérném önöket, hogy iratkozzanak föl a csatornánkra, nézzék meg más műsorainkat is.

[00:01:25]És hát virtuálisan üdvözlöm a stúdióban Jaró Patris, Amerika szakértőt.

[00:01:31]Szervusz.

[00:01:32]Szia, Dani.

[00:01:32]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:01:36]És hát természetesen az amerikai félidős választások eredményeit, várható következményeit, hatásait fogjuk elemezni.

[00:01:48]És hát azt azért így elmesélném, hogy amikor megbeszéltük ennek az adásnak az időpontját, tehát most csütörtök délután vagyunk magyar idő szerint, akkor hát azt gondoltuk, hogy hú, hát nagyon szoros lesz az eredmény, és hát ki kell várni, úgyhogy szerdán még biztos nem lehet igazán eredményeket elemezni.

[00:02:08]Ehhez képest ugye szerda Hajnalban kora reggel magyar idő szerint felkeltem és gyakorlatilag minden kérdése eldőlt.

[00:02:17]Te hogy élted ezt meg?

[00:02:19]Hát valóban ugye az előzetes várakozások ugyan demokrata áttörést jósoltak, de ezt nem lehetett pontosan tudni, hogy mekkorák lesznek, illetve, hogy mennyi időt kell várni a végleges eredményekre.

[00:02:34]Na most végül is ugye olyan hamar megjöttek az eredmények és olyan hamar látszott, hogy a demokratáknak nagyon jó estélyük lesz kedden, hogy tulajdonképpen ahogy a keleti parti időzónába bejöttek az eredmények, már tudni lehetett, hogy itt egy óriási republikánus zakó lesz.

[00:02:52]Ugye Florida az egyik olyan állam, ami a keleti parton van.

[00:02:57]Most már nagyon gyorsan számolják ott a szavazatokat.

[00:03:00]hogy a híres hírhet 2000-es fiaskó óta, és ugyanott republikánusok győztek a kormányzó és a szenátor választáson is, de nagyon szoros eredmény alakult ki.

[00:03:13]Délkarolina egy másik állam a keleti parton, ahol évtizedes republikánus hegemóniát tudott megdönteni republika a demokrata párt.

[00:03:20]Tehát alapvetően a várakozásoktól eltérően itt egy egyértelmű, nagyon komoly mandátumot kapott a Demokrata párt.

[00:03:29]Nagyjából az eredményeket most már szerintem mindenki ismeri, de azért én megpróbálok ide kitenni egy ábrát.

[00:03:38]Tehát ugye kényelmes többsége van a mind a képviselőházban, mind a szenátusban a a demokratáknak.

[00:03:44]Ugye Alaszkában és Missouriban talán még számolják a a szavazatokat.

[00:03:50]Tehát minimálisan ez változhat, de a lényege eldőlt.

[00:03:57]De mi volt az a az az eredmény, vagy részeredmény, vagy egyáltalán, ami amire te tényleg így mondjuk így fölkaptad a fejed, hogy hát ezt ezt azért [torokköszörülés] nem váltuk volna?

[00:04:09]Hát alapvetően mindenre.

[00:04:09]Tehát említettem Floridát, ugye annyit kell tudni, hogy Florida ugye nagyon sokáig volt a klasszikus billegő állam, ugye 2000-es években.

[00:04:22]Aztán az elmúlt 10 évben erőteljesen elment jobbra.

[00:04:25]Ugye 2022-ben Run the Sentis kormányzó, aki akit akkoriban nagyon sokan Trump kihívójaként, a párton belüli kihívójaként tartottak számon, simán 20%-os földhuszamlással választották újra.

[00:04:43]Két évvel ezelőtt Donald Trump 14%-ot vert Camala Harrisre Floridába.

[00:04:46]Most pedig azt láttuk, hogy az este elején már 70-80%-os feldolgozottságnál még a demokrata jelölt vezetett.

[00:04:54]Persze azt lehetett sejteni, hogy végül ez meg fog fordulni, de ez egy nagyon-nagy meglepetés volt számomra.

[00:05:01]délkarolina említettem, ahol ugye olyan érdekes helyzet alakult ki, hogy Lindsay Graham szenátor, egy nagyon befolyásos külpolitikában héa szenátor, Trump egyik szövetségese nyáron elhunyt, és régi amerikai politikai szokáshoz híven a kormányzó a elhunyt szenátor családjából jelölt valakit a helyére.

[00:05:24]Ugye mivel Graham szenátor nőtlen volt, nem a feleségét, hanem a Hugát.

[00:05:29]A Hugá megkapta a szenátori kinevezést idegenesen.

[00:05:34]Trump elnök viszont szövetségest látott a hölgyben, és a republikánus előválasztáson ő mögé állt be.

[00:05:43]Trump, mivel a párton belül egyébként még népszerű, ugye Darlem Graham vagy szenátornő megkapta a párt jelölését, de hát nagyon gyorsan kiderült a kampányba, hogy tökéletesen alkalmatlan a politikára, ami persze nem vetítette előre, hogy el fogja veszíteni a pártja ezt a széket, de az, hogy végül ez bekövetkezett, ez azt jelenti, hogy egy nagyon mély, nagyon komoly ellensze alakult ki az emberekben, a republikánusokkal szemben, illetve hogy konkrétan, hogy pontos legyek.

[00:06:13]Ugye itt igazából azt láthattuk, hogy nagyon sok republikánus nem ment el szavazni, tehát az első eredmények is sokkolók voltak, és utána jöttek az igazi nagy meglepetések.

[00:06:28]Ugye Texas állam talán az estének a leg egyik legfontosabb, legérdekesebb állama, ahol ugye tartottak szövetségi szenátorválasztást is és kormányzóválasztást is.

[00:06:37]Nem beszélve természetesen a tagállami pozíciókról.

[00:06:43]Ugye Texasban is egy olyan helyzet alakult ki, hogy a republikánusok egy nagyon gyenge, nagyon kompromitálható, zűrös jelöltet jelöltek.

[00:06:48]Nem különben Donald Trump elnök közeljárásával, hogy ez a jelölt Ken Paxton, aki Texas főállam ügyésze.

[00:06:57]Számos büntetőjárás volt ellene.

[00:07:00]Ő magánéletűrök, a felesége ott hagyta hűtlenség miatt, tehát egy nagyon kellemetlen alak.

[00:07:04]És a demokrata elnök jelöltséget viszont egy mérsékelt politikus, James Tellerico nyerte el.

[00:07:13]Ezért tulajdonképpen már egész évben szó volt arról, hogy bizony-bizony Texasban lehet, hogy a szenátor választáson demokraták győznek.

[00:07:21]Az utolsó hetek kutatásai mind azt mutatták, hogy Telerico 1-2%-kal vezet Pston előtt.

[00:07:30]Tehát alapvetően ez az eredmény benne volt a pakliban.

[00:07:32]De nemcsak, hogy az történt, hogy Teller simán több mint 10%-os többséggel megverte Paxtont, de Texas állam kormányzója, Greg Abbot, aki negyedik ciklusára indult újra, is elvesztette a újraválasztást.

[00:07:49]Az összes ugye úgynevezett statewide, tehát egész tagállamot érintő hivatal, főállamügyész, belügyminiszter, vasútügyi biztos, ezeket is mind elvesztették a republikánusok Texasba, sőt a tagállami törvényhozásban is demokrata többség született.

[00:08:05]Ez azért nagyon jelentős, mert 30-35 éves republikánus hegemónia tört meg ebben az államban.

[00:08:13]Ha megyünk tovább, Kensas, Iova, Ohio, tehát a középnyugat államaiban is demokrata győzelem született a szenátor választásokon, például Kensasben 1932 óta először.

[00:08:27]Tehát itt egy óriási átrendeződést láthatunk, de majd később kitérek, hogy azért ebből nagyon hosszútávú konzekvenciákat nem lehet lemérni, de azt mindenféleképpen igen, hogy republikánus tábor demobilizált volt, nagyon sokan nem mentek el szavazni, a pártonkívüli függetlenek pedig alapvetően egy hangos nevet mondtak Trumpra és a Trump kormányzásra.

[00:08:52]Igen, ugye ez lenne igazából a következő kérdésem, hogy mennyire a republikánusok és Trump vesztette el ezt a választást, és mennyire a demokraták nyerték meg.

[00:09:06]láttam valami olyan felmérést, ami a választások előtt közvetlenül készült, hogy hogy ennek az eredménynek az ellenére a Demokrata pártról 29%, a republikánusokról pedig szintén kevés, de azért a 29-nél több 38% volt jó véleménnyel.

[00:09:24]Tehát igazából lehet ezt egyáltalán egy demokrata győzelemnek értékelni, vagy ez egyszerűen csak republikánus, vagy Trump veresség?

[00:09:36]Hát ugye tulajdonképpen mind a kettő, de az nagyon nagy igazság van abban, hogy itt nem azért született ez az eredmény, mert a demokrata párt népszerű lenne, vagy mert lenne egy karizmatikus országos vezetője, vagy bármilyen olyan komoly alternatívát, megoldást tudna az amerikaiaknak nyújtani, amit várnának, hanem egész egyszerűen most egy antiinkumbens hatás volt, egy antiinkumbens hangulat, és ez elscsöpörte a hatalom ban lévő pártot.

[00:10:06]Tulajdonképpen ez történt két évvel ezelőtt is.

[00:10:08]Tehát Donald Trump nem azért került vissza a fehér házba, mert az amerikaiak annyira el voltak őtőle ájulva, vagy mert ne emlékeztek volna január 6-ára, vagy arra, hogy Trumpot két büntető ügyben is bűnösnek találta a bíróság, hanem alapvetően a 2021-23 közötti komoly inflációs éveket és az abból következő megérhetési problémákat megnövekedett ugye Cast of Living, tehát a megélhetés költségeit.

[00:10:40]nem tudta lenyelni a társadalom.

[00:10:42]Ráadásul a Biden Korm utolsó két éve azért eléggé problémás volt, ugye elnökválasztás előtt jelöltcsere is volt a párton belül.

[00:10:50]Tehát alapvetően volt egy elégedetlenség, és az emberek azt mondták, hogy hát nézzük meg akkor Trump mit tud.

[00:10:56]Hiszen egyébként Trump első elnöksége alatt egészen jó volt a gazdasági közérzet.

[00:11:00]Trumpere rá is játszott, hiszen ő ígérte, hogy leviszi az élelmiszerek árát, a gyógyszerek árát, és visszahozza Amerika régi nagyságát, értve ezalatt ugye a 90-es évek, vagy mondjuk a 2010-es évek gazdasági helyzetét, na most ez nem történt meg, és nem csak, hogy nem sikerült alapvetően javítani a helyzetet, hanem még rontani is rontott ezen Trump.

[00:11:25]Ugye jó példa, én még januárban 180-ért vettem benzint, most pedig 360, tehát ugye gallonja, tehát óriási árnövekedés történt, de nem csak a üzemanyagárak kapcsolatrendszerében, hanem az élelmiszer is szépen lassan azért tovább nő.

[00:11:43]Az élelmiszerár, az ingatlanár tovább nő.

[00:11:46]És különböző olyan strukturális költségek is vannak az amerikaiak, az amerikai középosztály számára, mint az egészségügy, idősgondozás, iskola satöbbi, ami amik tovább nehezítették az emberek életét.

[00:12:02]És ezt az amerikai társadalom most ezzel honorálta, hogy egy nagy többséggel küldi vissza a demokratákat Washingtonba.

[00:12:10]Hát igen, csak ugye kicsit van egy olyan érzése az embernek, hogy hogy hát ebben a nagyon kétú rendszerben ugye akkor kipróbálták az egyik irányt, az nem jött be, de igazából ugye kipróbálták már korábban a másikat is, az se annyira.

[00:12:28]Szóval egyébként elképzelhető, hogy ennek par vizén valamiféle harmadik erő is felemelkedjen, vagy egyszerűen csak a pártokon belül fognak elmozdulni annyira ugye az erőviszonyok.

[00:12:44]Ez a ez a pártrendszer Amerikában 1860 óta áll, tehát a republikánus demokrat pártnak a hegemóniája, de ez a két párt nagyon sokat változott azóta.

[00:12:56]szemben a a Amerikán kívüli léttel például Európával, ahol azért pártok jönnek, mennek, ugye most Európában is egy nagyon nagy elégedetlenségű hullám a régi rendszerpártokat mondjuk úgy elsöpri Németországtól Magyarországon keresztül ugye Spanyolországig, Franciaországig.

[00:13:14]Amerikában ezek a pártok igazából laza ernyő szervezetek egyébként mindkét nagy párt eleve.

[00:13:20]Másrészről, mivel a 70-es évek óta előválasztási rendszerben választják a jelölteket, nagyon könnyű megújítani a pártot.

[00:13:28]Tehát alapvetően nem azt látjuk majd itt, hogy bejön egy harmadik erő, hanem azt, hogy ezeken a pártokon belül új irányvonalak jelenhetnek meg, vagy erősödhetnek meg.

[00:13:39]Ez a mi várható forgatókönyv.

[00:13:41]De ugye itt a visszatérve erre a antiinkumbens hatásra, tehát ugye most az emberek 24-ben elégedetlenek voltak, visszahozták Trumpot és a republikánusokat.

[00:13:51]Most az emberek nagyon elégedetlenek, visszahozzák a demokratákat, legalábbis a törvényhozásba.

[00:13:57]Most kialakul egy megosztott kormány, ami nagyon keveset fog elérni.

[00:14:02]Tehát én garantálom, hogy két év múlva is elég nagy elégedetlenség lesz Amerikában.

[00:14:06]Tehát tulajdonképpen a két párt most majd egy ilyen új mutogodási versenybe fog igazából kezdeni, hogy ki miatt nincsen megoldás a bajokra.

[00:14:15]És tulajdonképpen erről erről szól majd az elnökválasztási kampány.

[00:14:20]Tehát alapvetően itt a problematika az, hogy az amerikai középosztály egyre rosszabbul él, veszíti régi státuszát, és erre kellene valakinek új válaszokat vagy átfogó válaszokat adni.

[00:14:35]Következő két évben ez nem fog megtörténni ennek az orvoslása.

[00:14:37]Ha egy olyan ígérettel áll elő mondjuk egy demokrata elnökjelölt majd 2028-ban, ami ami a emberek többségének hizelgő lehet, akkor nyilvánvalóan egy demokrata győzelem lehet.

[00:14:49]Vagy pedig ugye a Támp elnök örökösen majd a párton belül tudod olyan programot felmutatni amivel meg tudja szólítani a választókat.

[00:14:58]De alapvetően itt ami van Amerikában, és ezt személyesen is mondhatom, hogy az emberek pénztárcáján érzik a problémákat és elégedetlenek az, hogy milyen irányba megy az ország.

[00:15:12]Igen.

[00:15:12]Most nagyon sok kérdésem lenne, de próbálok sorba haladni.

[00:15:15]Tehát az egyik az, hogy az egyik ilyen viszonylag leegyszerűsítő értelmezés az volt, hogy hát végülis az iráni háborúba bukott bele Trump, aki nem bukott bele persze, de hogy ezért szenvedte el a republikánus párt ezt a nagyon nagy vereséget, illetve hát nem is a háború, hanem annak a gazdasági, főleg a gazdasági hatásai, de hogy olvastam olyat, hogy lehet, hogy ez azzal is járhat, hogy hogy egyszerűen a következ ző amerikai elnökök nem mernek majd háborút indítani, mert hát annak nyilván mindig ilyen hatásai vannak, és ez el is akár a nyugati szövetségi rendszernek az elrettentő erejét is még befolyásolhatja.

[00:15:59]Tehát, hogy mennyire igaz ez, hogy tényleg az a az iráni háború és a ennek következtében bekövetkező ugye dízelárnövekedés, infláció satöbbi verte be az utolsó szöget a koporsóban, vagy azért volt ennél egy kicsit, hogy mondjam, elméletibb vagy más ok is a háttérben?

[00:16:23]Az utolsó szöget ez verte be.

[00:16:23]Tehát az, hogy ilyen nagy mértékű lett a a győzelem, amit nem akadottak oldalról, ennek az iráni háború és annak a gazdasági okai, a fő kiváltói.

[00:16:31]De alapvetően ugye tehát Trump mitig ért megelési költségek csökkentését, vagy egy jobb életet.

[00:16:40]Ebből nem sikerült semmi.

[00:16:43]Tehát már tavaly ősszel egyébként az előrejelzések azt mutatták, hogy bizony-bizony a képviselőházban ott valószínűleg demokrata győzelem lesz.

[00:16:52]Eleve ez azért megszokott tulajdonképpen az amerikai rendszerben, most már 30 éve, hogy a hatalman lévő párt ugye elveszti a többségét a félidős választáson.

[00:17:00]A szenátusban senki nem gondolt erre, mert ugye ez a mindig egymadot választunk újra rendszerben, most 2026-ban pont a demokraták számára nagyon kedvezőtlen térkép volt, ezért ezt senki nem gondolta.

[00:17:14]Ahogy közeledtünk most a választás felé, és ahogy Trump népszerűsége esett tovább, így került tulajdonképpen hát lőtávolva a demokraták számára a szanációi többség, amit nagyon szépen teljesítettek is, méghozzá bőségesen.

[00:17:30]Tehát a megértési költségek nem javultak.

[00:17:32]A strukturális problémákhoz Trump nem tudott hozzányúlni.

[00:17:36]Egészségügy oktatás.

[00:17:36]Ugye a bevándorlás kérdésében Trump beváltotta ígéretét, de a deportálások már túlmentek egy bizonyos határon.

[00:17:44]Ugye brutalitás volt, még amerikaiak is meghaltak.

[00:17:47]A gazdasági hatása a deportálásoknak sok államban igen kedvezőtlen.

[00:17:52]Munka munkaerőhiány van ugye bizonyos szektorokban, tehát ez is egy probléma.

[00:17:58]Trumpnak a vámpolitikája nagyon sok érdekcsoportnak kedvezőtlen volt.

[00:18:04]Ott volt az botrány, tehát szépen lassan olyan dolgokat szedett fel Trump, amik a népszerűségét csökkentették, és erre a hab volt a tortán az iráni háború, és tulajdonképpen az a fiaskó, amit a külpolitikában Trump idén elszenvedett.

[00:18:21]A következő kérdés az, hogy hogy akkor mi lesz?

[00:18:24]Ugye azt mondtad, hogy ebben a következő két évben az egymásra mutogatás megy majd.

[00:18:28]De mégis elérhetnek esetleg valamit a demokraták, vagy vagy mennyire tarthat ki Trump, mit tud ő elérni?

[00:18:40]Szóval, ugye azért egy picit beszéljünk erről, hogy milyen lehetőségei, alkotmányos jogi lehetőségei vannak a két oldalnak úgymond, és mik a legnagyobb fegyverek a két oldalon.

[00:18:53]Ugye az amerikai törvénykezésről annyit, ugye minden egyes törvényjavaslattak mindkét házon keresztül kell menni.

[00:19:02]Viszont a szenátusban van ez a obstrukció, aminek amerikai neve Phillybuster, ami azt jelenti, hogy 60 szenátori szavazat kell minden egyes törvényjavaslathoz, és 60 széke nagyon-nagyon ritkán van egy pártnak.

[00:19:15]Az elmúlt 50 évben ez egy években volt ilyen Obama elnöksége első évében.

[00:19:20]Tehát alapvetően a szenátusban mindig valamifajta kétpárti konszenzus kell, kivéve a költségvetési kérdéseket, ahhoz sima többség elég.

[00:19:27]És azért vannak törvények elfogadva, tehát működik a két párt között valamifajta együttműködés.

[00:19:35]Nyilván most erői viszonyok megváltoznak.

[00:19:37]Tehát most elméletileg ugye a demokraták vannak többségben mindkét házban.

[00:19:41]a demokraták el tudnak esetleg fogadtatni olyan törvényeket, amelyek az ő politikájukkal vannak jegy irányba.

[00:19:50]A nagy kérdés az, hogy Trump elnök ezt aláírja vagy megvétózza.

[00:19:52]Tehát nyilván itt ez így nézhet ki, de összességében gyakorlatban ez most tulajdonképpen egy megszokott helyzet.

[00:20:01]Tehát nagyon sok elnök úgy kormányzott, egyébként nagyon nagy sikeres elnökök is, akár végig az elnökségük során korábban, régen Nixon Eisenh egy ideig, ugye, hogy kisebbségben volt a pártyjuk a törvényhozásba, tehát itt le fog ülni a fehérház, le fog ülni a két kongresszusi vezető, szenátus többségi vezetője, a képviselőháza elnöke, és meg fognak állapodni.

[00:20:23]És ennek ugye van külpolitikai vonatkozása is, mert Trump mondhatja azt, hogy kedves demokraták, szeretném befejezni a háborút, de ezt meg ezt a lépést meg akarom hozni hozzá.

[00:20:35]És hát esetleg ehhez pénzfinanszírozás is kell.

[00:20:37]A demokraták meg azt mondják, hogy rendben elnök úr, mi pedig belpolitikában szeretnénk ezt meg ezt meg ezt.

[00:20:43]Ha ezt megadod nekünk, akkor akkor mi megadjuk neked ezt.

[00:20:45]És így lehet egy kompromisszumot kötni.

[00:20:48]Tehát elméletileg erre van lehetőség.

[00:20:52]Trampelnök egyébként tegnap gratulált a demokratáknak, azt mondta, hogy együtt fog velük dolgozni.

[00:20:55]Igaz, hogy két nappal ezelőtt még azt mondta, hogy Mr.

[00:20:59]VTO lesz, hogyha a demokraták ugye nem nem szer megszerezik a többséget.

[00:21:02]Tehát a gyakorlatiban, tehát elméletben van lehetőség együttműködésre.

[00:21:07]Hát gyakorlatban a polarizáció miatt azért limitált együttműködés lesz.

[00:21:11]Azért Trump jellemében úgymond eléggé benne van az, hogy hogy most besértődik és azt mondja, hogy hát ha nem kellettem nektek hálátlan disznó amerikaiak, akkor akkor most utánam a vízözön.

[00:21:31]Tehát szóval, hogy nehéz kiszámolni, hogy mit fog csinálni.

[00:21:37]De mi van, hogyha mondjuk, ha tényleg nagyon elszáll az agya, és benne van a pakliba, ugye ő teljes jogú elnök marad.

[00:21:48]Annyi a változás, hogy a törvénykezésben ugye a pártjának most már nincsen többsége, de a végrehajtó hatalmi ágat ő kontrollálja, a hadsereget teljesen ő kontrollálja, diplomáciát teljesen ők kontrollálja, és elnöki rendeletekkel egyébként tud politikát is csinálni.

[00:22:09]Tehát összességében egy bizony egy sebzett vadként is üzemelett Trump az utolsó két évben.

[00:22:15]Nem beszélve arról, hogy ennek a választásnak talán a legfontosabb kimenete lehet az, hogy felállnak a különböző vizsgálóbizottságok Trumpal szemben kongresszusba.

[00:22:28]Lesz ismételten komoly felügyelet a végrehajtó hatalmi felett, és bizony-bizony akár még egy impeachment, újabb impachment eljárásig is eljuthat a kongresszus.

[00:22:40]Ez érdeke ez a demokratáknak, hogy most elindítsanak egy újabb, ami egyébként, ha jól tudom, nem nagyon tud átmenni a szenátuson még így sem egy ilyen impachment, tehát hogy ezzel csak megint elterelnék a a figyelmet a valódi dolgokról, és a választók is talán azt éreznék, hogy most megint ebbe belemegyünk, ugye asszem harmadszor indítanák Trump ellen, ugye a Így van.

[00:23:05]Az impeachmentet.

[00:23:07]Nagyon jó kérdés.

[00:23:07]A demokraták is tanakkodnak ezen, hogy érdemes-e ebbe belemenni, vagy nem.

[00:23:11]Ugye az óriási különbség a mostani Trump elnökség meg az előző Trump elnökség között az, hogy az előző Trump elnökség akármennyire is személyében, Trump egy nagyon megosztó ember volt, de a gazdasági közérzet igen jó volt 2017-ben 18-ban, 19-ben.

[00:23:27]Ezért a demokraták úgy látták, hogy ilyen jogi vagy alkotmányos ügyekkel kell az elnököt gyengíteni.

[00:23:37]Végül ez sikerült is, mert végül is elvesztette a 2020-as elnökválasztást.

[00:23:43]Na most ebben a helyzetben, mint látjuk, nincs nagyon szükség erre.

[00:23:45]Egész egyszerűen az, hogy az emberek rosszul élnek és rosszul mennek a dolgok Amerikába, elég volt egy ekkora demokrata sikerhez.

[00:23:52]Tehát nem biztos, hogy az impeachment kell nyúlni.

[00:23:54]Az más kérdés, hogy valójában az impeachment az nem egy politikai bunkós bot, hanem egy alkotmányos eszköz arra, hogy egy elnököt eltávolítsanak akkor, hogyha bizonyos bűncselekményeket vagy rossz cseleteketeket hajt végre.

[00:24:07]Tehát elméletileg [torokköszörülés] elméletileg, hogyha szükség van rá, akkor ezt meg kell lépni.

[00:24:13]Ugye a nagy kérdés persze az, hogy hogy mennyire vesszük komolyan azt, hogy ez egy alkotmányos eszköz, nem pedig egy politikai eszköz.

[00:24:21]Abban is igazad van, hogy ugye jelenállás szerint ugye elméletileg a szenátusban 56 széke lesz a demokratáknak.

[00:24:31]Tehát ez azt jelenti, hogy nekik 11 republikánust kéne meggyőzni, hogy Trumpot eltávolítsák a hivatalából.

[00:24:40]nem kizárt.

[00:24:40]Ugye a második Trump impeachmentnél ott hét republikánus szavazott a úgymond saját elnöke ellen.

[00:24:48]Tehát ez egyáltalán nem lehetetlen.

[00:24:48]A kérdés az, hogy van-e ennek értelme valóban, és van-e bárkinek ehhez fűző érdeke, illetve jobban jár-e Amerika és a Demokrat Párt, hogy a JD Vens veszi át a kormányzást, és 2028-ban hivatalban lévő elnökként indul az elnökségért.

[00:25:07]Ugye a hivatalban lévő pozíció Amerikában az egy nagyon nagy előny minden egyes pozíciónál.

[00:25:15]Persze az elnökség az elmúlt időszakban azért, mint a politikai fiatalom gyakorlója az sokszor a úgymond a bajok okozója is.

[00:25:24]Tehát ugye nem olyan erős ez a ez a proinkumbens hatás, mint általában a kongresszusi versenyeknél.

[00:25:31]És illetve amikor nagyon nagy az elégedetlenség, mint láttuk kedden, akkor ugye a kongresszusban is az inkumbenseket sokszor elsöpriik.

[00:25:36]De mégiscsak rizikós lehet akár a Demokratnak is JD Venset beemelni az elnöki pozícióba.

[00:25:44]Fiatal, energetikus, nagyon sokan a republikánus párt jövőjét látják benne.

[00:25:49]És mivel az impeachment most már Trump második ciklusában, ugye vagy ciklusának a második felében történne meg, ez azt jelenteni, hogy JD Vens még ezen a cikluson kívül hét teljes elnöki ciklusra is indulhatna.

[00:26:05]Úgyhogy ez egy nagyon jó kérdés.

[00:26:06]És meglátjuk, hogy hogyan döntenek a demokraták.

[00:26:11]Még egy nagyon gyors arról, hogy az elnöki rendeletekkel szemben, tehát hogy azokat mennyire tudja a a törvényhozás mindkét házának birtokában esetleg semmisé tenni, vagy megakadályozni a demokratát?

[00:26:26]Kevés kevéssé.

[00:26:26]Ugye az elnöki rendeletekben két probléma van.

[00:26:31]Ugye van egy tartalmi helyzet, tehát magai rendelet tartalmát vizsgálhatja majd egy bíróság, ugye egy per után, hogy van-e alkotmányos aggály, de önmagában azt is, hogy az elnöknek van-e joga rendelkezni az adott ügyben.

[00:26:46]A tehát a képviselőháznak, szenátusnak ebben igazából nincs beleszólása, de bizony a szövetségi bíróságok és a legfelsőbb bíróság az el tudja ezeket kaszálni.

[00:26:55]el iszált jó pár rendeletet az elmúlt két évben.

[00:26:58]Viszont hát ugye tényleg két év múlva újra elnökválasztás, tehát menjünk végig először a republikánus oldalon, hogy ugye most Trumpról nagyjából az bizonyosodott be, hogy olyan, mint Rejtő Jenő Piszposred kapitány, ugye, hogy a barátsága ölit és nyomorba dönt.

[00:27:19]Tehát a a gyakorlatilag amilyen jelölt mellé odaállt, az ugye azonnal népszerűséget vesztett.

[00:27:25]Tehát ilyen szempontból ugye J.

[00:27:27]Bnnek pont nem annyira jó a helyzete, hiszen ő aztán a leginkább trumpista jelölt, hát ott van mellette a Fehér házban.

[00:27:38]Lehet esetleg más irányba fordulni a republikánusoknak?

[00:27:41]Ki lehet az, aki aki odaérhet?

[00:27:47]Természetesen lehet.

[00:27:47]Ugye Venről annyit, hogy valóban egy ilyen maga közeli ember.

[00:27:54]Bár ugye 2016-ban Adolf Hitlerhez hasonlította még Trumpot, tehát ugye és ezek után lett Trumpnak a ugye [nevetés] aler de végül is nem volt nem igaz, ahogy úgy mondjunk.

[00:28:05]Tehát hogy azért van volt abban némi éles látás, tehát hogy most mondhatja, hogy belülről bomlasztott, ahogy Magyarországon is sokan szokták.

[00:28:15]Igen, így van.

[00:28:15]illetve az érdekes dolog, hogy a Trump külpolitikai döntéseinél JD Vens egyszer se volt ott Trump mellett.

[00:28:25]Ott volt Rubio, ott volt Heget.

[00:28:25]A a V ellenzi Trumpnak a külpolitikáját, ellenzi a háborút is, és az elmúlt két napban is VZ azt azzal nyilatkozta, hogy a háború miatt vesztett a pártja ekkorát.

[00:28:38]Tehát építheti Ven magát a következő időszakban.

[00:28:44]Ugye országos ismertsége van.

[00:28:47]Tehát elméletileg, mint hivatalban lévő alelnöknek egyébként nagyon jó esélye lenne egy republikánus előválasztáson.

[00:28:54]Persze Trumpnak a támogatottsága is kérdés ez, hogy hogy kihez fog menni és mennyit fog jelenteni.

[00:29:01]Sokan emlegetik Marco Rubio nevét, ugye elméletileg ő egy a maga tábortól kicsit távolabb eső politikus, klasszikus héja.

[00:29:10]Bár látjuk, hogy a mostani szerepében abszolút belesimult a trumpi világba.

[00:29:15]Ugye róla annyit, hogy ha ő valóban indulna az elnökjelöltséget, akkor gyakorlatilag jövő év derekán neki ki kéne szállnia a külügyminiszéli pozícióból, mert a kettőt együtt lehetetlenne csinálni.

[00:29:25]illetve az én problémám ezzel az, hogy hát mivel mit adna el, mint sikeres külügyminiszter, vagy tehát az iráni helyzetet, vagy az orosz uklen háborút, tehát mi az, amivel ő tudna kampányolni, hogy ő fehér házba kerüljön.

[00:29:42]Tehát tehát persze a politikában bármi lehet, és persze azért van megnyi név a párton belül, lehetnek külsős jelöltek.

[00:29:51]Tehát itt itt az az előválasztás előválasztás nyitottsága miatt lehet, hogy nem is gondoljuk még, hogy ki az, aki beszállat a versenyre.

[00:29:57]Hát kérdezem én, 2014 novemberében ki gondolta, hogy Donald Trump lesz a republikának sok elnökelte 2016-ban?

[00:30:04]De mondjuk, ha most tényleg tippelned kéne, hogy melyik irányba fordul a republikánus párt, tehát hogy visszatérnek-e úgymond egy ilyen klasszikusabb konzervatív republikánus irányba, vagy mennek tovább a maga trumpista úton, esetleg még ennél is, hogy mondjam, kérlelhetetlenebbül, akkor akkor mire mire szavazná?

[00:30:35]szinte kizártnak tartom, hogy visszatérnek a régi irányvonalba.

[00:30:39]Tehát itt a trumpi örökséget fogja valaki átvenni.

[00:30:45]Mert Trump rendkívül népszerű egyébként a párton belül.

[00:30:47]Tehát említettem ezeket a szenátor jelölteket, némelyiket, aki kifejezetten azért vesztette a párt céket, mert mert Trump személyesen indított valakit.

[00:30:59]És ahol Trump indított valakit, ott ott az a jelölt nyert.

[00:31:01]Tehát a republikánus szavazók még mindig nagyon-nagyon kedvelik Trumpot többségük.

[00:31:08]És alapvetően a párt ráállt erre az irányvonalra, hogy ő már nem a Country Clubok pártja akar lenni.

[00:31:16]Ugye a Country Club Amerikában ezek a felső középosztálynak szánt ugye rekreációs ilyen tagsággal rendelkező klubok, ami régen volt republikánus párt, hanem a munkásosztálypártja szeretne lenni.

[00:31:30]Ráadásul egy multietnikumú munkásosztálypártja.

[00:31:32]Ugye 2024-nek és mostannak a nagy tanulsága, hogy például két évvel ezelőtt a latinók nagyon nagy számba elmentek Trump felé, sőt még az afroamerikaiak is nagyobb arányban, mint korábban.

[00:31:44]Most egy totális fordulatot láthattunk ezen a választáson.

[00:31:46]Például Texas államban a demokraták sikere azért is történt, mert a latinók teljesen elfordultak Trumptól.

[00:31:52]Ugye a latinók alapvetően a Vókot nem kedvelték, illetve bizony jobb megélhetést akartak ők is.

[00:32:00]Még azt se zárom ki, hogy a határendezést is érdekük volt, de az a brutális deportálási program, amit Trump megcsinált az elmúlt két évben, az teljesen elidegenítette őket.

[00:32:10]De visszatérve a pártra, én azt gondolom, hogy a trumpi úton fog tovább menni.

[00:32:16]Tehát alapvetően egy ilyen nativista, nacionalista új jobboldali irányt fog tartani, nem fog visszatérni a korábbi bus évekhez, vagy a korábbi régen konzervativizmushoz.

[00:32:29]Nem lehet, hogy akkor egy kicsit így magukat zárják csapdába azzal, hogy a párton belül nem nyerhet egy ilyen centristább, mérsékeltebb jelölt, viszont az ország talán talán azt mondanánk most, hogy tanultak a leckéből, hogy hogy ez ez sem egy túl jó irány.

[00:32:52]Ez egy nagyon nehéz kérdés.

[00:32:52]Ugye 2012-ben az előtte lévő években úgynevezett tepárty mozgalom nagyon erős volt a párton belül.

[00:33:01]Ez egy nagyon leginkább fiskális értelemben vett, ultrakonzervatív, sokszor libertáriumos mozgalom volt.

[00:33:05]És 2012-ben az volt a a nyomás a párton, hogy ne Tarttis elnökjelölt legyen, hiszen egy szélsőségesnek Obamával szemben nem lenne esélye.

[00:33:16]Ekkor kapta meg végül is Mit Rammi az elnökjelöltséget, aki egy korábbi messzei kormányz egy liberális államból egy nagyon centrista jelölt, és esélyeese volt.

[00:33:27]Tehát nagyon nehéz belőni ezt.

[00:33:29]Én azt gondolom, hogy itt igazából személyi problémák voltak ezek a jelöltekkel, tehát zűrös emberek voltak, nem szerethető emberek.

[00:33:38]Önmagában a Trump nélküli trumpizmust elméletben sikerre viheti valaki.

[00:33:42]Tehát nyilván oda más kvalitású emberek kellenek, mint akiket most jelöltek politikusnak.

[00:33:48]És akkor menjünk hát a demokratákra.

[00:33:50]Ugye ott nagy kérdés az mindig a az már az előző elnökválasztásnál is az volt, hogy hát ki az, aki egyáltalán elindulhat, akibe látják a választók azt, hogy ő belőle elnök is lehet.

[00:34:06]most egy kicsit tisztábban látunk, tehát azért voltak ezek a nagy meglepetésgyelmek is.

[00:34:10]Kensbe nyert, azt hiszem, ugye egy ilyen kifejezetten magát is teljesen középen állónak mondó metodista lelkész demokrata színekben, de közben meg ilyen demokratikus szocialista irányú jelöltek is nyertek máshol.

[00:34:35]Szóval, hogy látunk valamit most egy kicsit hátosabbak nem lettünk.

[00:34:41]Ugye nagyon jó példa a Florida.

[00:34:43]Ugye ezt említettem, hogy nagyon szoros lett az eredmény ahhoz képest, hogy senki nem számított rá.

[00:34:49]Sőt, az országos demokrata kampány meg a donorok egy centek Floridára.

[00:34:55]Hát azt költöttek volna, akkor valószínűleg győztek volna ott is.

[00:34:58]Holidában a demokrata előválasztáson a szenátori székért egy kifejezetten szélső baloldali jelölt győzött.

[00:35:03]És hát ezek után mondta mindenki azt, hogy teljesen mindegy milyen demokrata söprés lesz ősszel.

[00:35:10]Hát itt aztán biztos nem nyernek.

[00:35:12]2,éss% lett végül a különbség a két jelölt között.

[00:35:15]Tehát a floridai tapasztalat az, hogy akár egy demokrata szocialistával is lehet jó eredményt elérni.

[00:35:21]Texasban, Kansasben ott pont eléggé mérsékelt ugye centrista jelöltek győztek.

[00:35:27]Tehát igazság szerint nem vagyunk okosabbak, nem tudjuk, hogy hogy melyik irány lenne jó.

[00:35:31]Ha én nekem személyesen kellene tanácsot adnom, én azt gondolom, hogy a kulturális baloldaliságot azt el kell engedni.

[00:35:41]Tehát gazdasági értelemben egy jó értelemben vett populista, karakánabb, szociáldemokratább programmal most Amerikában, mert azt gondolom, lehet sikert elérni.

[00:35:53]Gondolom nem fogsz válaszolni arra, hogy mondj egy nevet, hogy szerinted ki ki a legesélyesebb a demokrata elnökjelöltségre?

[00:36:01]De azért felteszem a kérdést.

[00:36:03]Ugyanaz a helyzet tulajdonképpen, mint a republikánusoknál, hogyha a korábbi alelnök Camale Haris beszáll a versenybe, bizony nagyon jó esélye van, hogy megszerezze az elnökjelöltséget.

[00:36:16]Ezután az iszonyatos bukás után, amit a iszonyatos bukás, azt olyan értelembe kell venni, hogy most a pohár félig üres, vagy félig tele, mert ha úgy vesszük, hogy két hónapja volt Camara Harrisnek és végül más százalékkal kapott ki Donald Trumptól, tehát nem többel, akkor azt lehet mondani, hogy végül is nem szerepelt olyan rosszul.

[00:36:36]Ha meg onnan nézzük, hogy mégis csak egy elítélt bűnöző verte meg satöbbi, satöbbi, akkor meg nyilván katasztrófális veleséget szenvedett.

[00:36:45]Tehát ezt nehéz megítélni.

[00:36:48]Kamaleheris azt gondolom, hogy felépíthető jelölt lehetne még így is.

[00:36:54]jobb híján lehet, hogy ez meg is fog történni, de hát azért ott van Gevin Newson, Kalifornia kormányzója, ugye Whtmer kormányzó Michiganből.

[00:37:00]Lehet, hogy a most belépő újjak közül is valaki ugye beröpül.

[00:37:05]Ugyan Amerikában nem szokás két év alatt ugye felépíteni egy elnökási kampányt, hiszen nulla ideje lenne gyakorlatilag a szenátusban az illetőnek.

[00:37:14]De hát a politikában már sok mindent láttunk, úgyhogy vannak azért nevek.

[00:37:18]És nagyon fontos megemlíteni a bal szányrnyról ugye Alexandra Ocest ugye aki a egyik legnagyobb sztárja a szociáldemokrata demokratikus szocialista mozgalomnak.

[00:37:31]Tehát a fő kérdés az csak személy is, hogy Haris vagy nem Haris, illetve hogy a párt melyik irányba megy el.

[00:37:36]Mérsékelt irányba, vagy pedig vagy pedig balosabb irányba?

[00:37:41]De akkor ez továbbra is elképzelhetetlennek tartott, hogy esetleg valamilyen úgymond független harmadik utas, mármint párt szempontból harmadik utasjelölt előkerüljön, mert azt gondolná az ember, hogy egy pont egy ilyen ekkora válság, bizalomvesztés mind a két párttal szemben.

[00:38:02]Tehát, hogy ha ha most nem, akkor lehet, hogy tényleg soha soha nem fog megtörténni ez.

[00:38:07]Ö ez egy érdekes kérdés.

[00:38:11]Tegyük fel, egy független párton kívüli indul az elnökválasztáson, és tegyük fel nyerni is tud.

[00:38:17]Ugye elméletileg ez nem kizárt, hiszen az elektori rendszerben győztes mindent visz logika alapján, aki a legelső egy államban, az nyer.

[00:38:27]Na most, hogyha egy külsősnek annyi támogatottsága van, hogy megfelelő mennyiségű államba mind a mind a demokrata, mind a republikánus jelölület maga mögé tudja, elméletileg bekerül a fehér házba.

[00:38:40]Na de akkor ott áll azzal, hogy két ellenséges párt áll vele szembe, ugye?

[00:38:44]Tehát semmi többsége nincs.

[00:38:47]Tehát ez önmagában egy politikai válsághelyzet.

[00:38:48]De ez megelőzve ezt azért, hogy alapvetően a a mai amerikai politikában éppen az előválasztási rendszer nyitottsága miatt általában mindenki valamelyik párt elnökjelöltségét próbálja inkább megszerezni.

[00:39:03]Lásd Donald Trump.

[00:39:03]Tehát ő nem azt mondta 2015-en, hogy akkor csinálok egy harmadik pártot, hanem szépen elindulok a republikánus előválasztáson, és átveszem a pártot.

[00:39:12]Ez is történt.

[00:39:14]Tehát én sokkal valószínűleg tartom ezt, de azért vannak nevek, például Matthew McChy ugye filmszínész is már többször mondta, hogy ő elindulna az elnökségért.

[00:39:25]Bucker Carson ugye paleo konzervatív megmódó ember is mondta, hogy elindul az elnökségért.

[00:39:30]Tehát ez nem kizárt.

[00:39:32]illetve még egy dolog, hogyha valamelyik egy ilyen külsős jelöltnek a politikai irányvonala azért valamilyen szinten megegyezik valamelyik oldallal, akkor sok tekintetben ő attól az oldaltól vehet el szavazókat, ami a másik oldalnak tulajdonképpen tálcán kínálja ugye a fehér házat.

[00:39:54]Ez most nagyon hülye kérdés lesz, de most muszáj megkérdeznem, hogy elméletileg lehetséges az, hogy mondjuk én mind a két párt előválasztásán elindulok.

[00:40:02]Hát nyilván én nem hiszem, nem vagyok amerikai állampolgár meg ilyesmi, de de hogy mondjuk Matthw Mcellt mondja, hogy gyerekek a nekem mindegy, hogy melyik párt [nevetés] nem neki neki nem ilyen esetben döntenie kell.

[00:40:17]Tehát ő neki döntenie kell, hogy melyik párt öba száll bele.

[00:40:20]Korábban volt már ilyen, persze akkor még nem ilyen előválasztási rendszer volt, tehát ott a országos konvención választottak elnököt, ugye, de ugye Dwight Eisenhauer volt így párton kívüli volt, ugye öt csillagos tábornok és hát vacilált 1950-es évek elé, hogy melyik párt színeiben induljon elnökségért.

[00:40:42]Nyilől a demokraták voltak már hatalmon lassan 20 éve, ezért azt mondta, hogy akkor most republikánusként fogok indulni.

[00:40:48]Úgy is tette, megkapta a pártal az elnökjelöltséget és elnök lett.

[00:40:52]Tehát van erre egyébként lehetőség, de nagyon nyitott a helyzet.

[00:40:58]Én azt mondom, hogy nem tudjuk még.

[00:40:59]Lehet, hogy nem is ismerjük a nevét annak az embernek, aki végül elnökjelöltséget fog kapni bármelyik vagy mindkét párton belül, de ahogy most feláll az új kongresszus, tulajdonképpen az amerikai politika erről fog szólni.

[00:41:12]hogy mi lesz 2028-ban.

[00:41:18]Hát viszont a világ közben nem fog megállni, tehát azért Magyarországról vagy akár Iránból, Kievből, Moszkvából, Brüsszelből nézve, azért az talán még fontosabb kérdés, hogy mi fog még ebben a két évben történni.

[00:41:36]Tehát mondjuk például akkor a a háborút, ami ennyire katasztrofálisan sikerült, és ennyire katasztrofális következményei lettek a republikánusok számára, akkor most azt le fogják zárni, vagy megpróbálják lezárni?

[00:41:50]Ugye hát megpróbálni már megpróbálták talán, de nem sikerült.

[00:41:56]Mi lesz mondjuk az EU-val kapcsolatos viszonnyal?

[00:41:58]Ukrajna a bemogató többségű törvényhozás.

[00:42:03]Főként most, hogy ugye nagyon kényelmes többsége lesz a demokratáknak, én azt gondolom, hogy minden erejét ki fogja sajtolni ahhoz, hogy Ukrajna valamilyen támogatást kapjon azért a jövőben.

[00:42:20]Ugyan lesznek olyan új demokraták, akik ellenzik ezt, ugye főként a baloldalról, de mivel ekkora most a többség, ha esetleg nem is támogatják ezt, egy-két konzervatív hé republikánussal többség meglehet.

[00:42:36]A iráni helyzet megoldásáról pedig szinte tanástalan vagyok, hiszen nagyon nehéz kiszállni ezekből a háborúkból.

[00:42:45]Ugye most cinikusan mondhatnám, hogy itt mindenki békéről beszél, hogy kössenek békét, de hát könyörgöm, hadüzenet se volt, meg háborúba se áll hivatalosan a két ország, tehát hogyan kössenek békét, ugye ez is egy jó kérdés.

[00:42:58]Ugye ez már egy nagyon új típusú háború, nagyon nagy a drón, drónok szerepe.

[00:43:03]Tehát egyes vélemények szerint akár ezek a konfliktusok, évtizedek is eltarthatnak alacsony intenzitás mellett, egy-két forróponttal, egy-két intenzívebb szakasszal.

[00:43:14]Tehát nagyon nehezen tudom elképzelni, mi fog történni.

[00:43:18]Az amerikaiak ki akarnak ebből szállni, de nyilván Amerikának, mint világhatalomnak hát bizonyos arcfesztést nem lehet eltűrni.

[00:43:27]Tehát meglátjuk, hogy itt mi fog történni.

[00:43:30]Orosz-ukrán háborúhoz ugyanez tulajdonképpen.

[00:43:35]Tehát nagyon nehéz kiszállni belőle.

[00:43:37]Ilyen hát itt Amerika nem kiszállni tud.

[00:43:40]Amerika a Trump ugye békét szeretne köttetni, vagy fegyverszünetet.

[00:43:42]Tehát ennek a feltételei jelenleg nem adottak.

[00:43:47]Úgyhogy, úgyhogy ebbe se látok én különösebb előretörést.

[00:43:51]Ugye Trumpról annyit kell tudni, hogy ő nagyon szeretne bevonulni a történelembe, mint nagy elnök.

[00:43:54]Ugye a belpolitikában ő nem alkotott nagyot, tulajdonképpen semmit.

[00:44:02]Neki a kőpolitika lehet az, ami ami ami fajta hagyatékot tud garantálni neki.

[00:44:09]Tehát ebből a helyzetből nagyon nehéz neki bármi jót, bármi jót kihozni.

[00:44:10]meg fogja próbálni, de én én félve gondolok erre, hiszen alapvetően ami itt még egy nem kimondott dolog, ugye Kuba kérdése, amit gondolhat úgy Trump, hogy hát lehet, hogy a közelkeleten a Perzsölbe nem tudok sikert elérni.

[00:44:30]Na de hát Madurót is milyen szépen ugye elhoztam.

[00:44:35]Ez itt a saját hátsó kertem.

[00:44:35]Lehet, hogy itt kéne rendet tenni, úgyhogy itt lehetnek izgalmak még.

[00:44:40]Hát ugye Iránnal szemben is, hiszen a a békekötés ugye, mint ahogy te is mondtad, nem feltétlenül opció.

[00:44:47]Akkor viszont ugye a másik opció, amitől remélhet valamiféle áttörést Trump, az az viszont a durva eszkaláció lehet.

[00:45:01]Így van.

[00:45:01]De a jelenlegi helyzetben nagyon nehezen tudom elképzelni a durva eszkalációt.

[00:45:06]Újabb bombázások lehetnek, de egy komplett [horkantás] szárazföldi erőket is magával foglaló katonai akcióra most ezek után a választási eredények után aztán pedig politikai realitás nincsen.

[00:45:18]Nem beszéltük még egy dologról.

[00:45:20]Az amerikai társadalmon belül talán a legfontosabb, mármis a külpolitika számára a legfontosabb változás, amit én érzékelek, az a Izraellel való szembefordulás.

[00:45:31]Tehát ez 10-15-20 évvel ezelőtt elképzelhetől lett volna ma Amerikában Izraelt színi, kritizálni az egy minden hétköznapos dolog.

[00:45:44]Sajnos nagyon egyre nagyobb az antiszemitizmusok helyen, ugye.

[00:45:46]És hát az is egy nagyon érdekes történet, hogy ugye sokáig a baloldalt vádolták ezzel, hogy Izraeltől kezd elfordulni satöbbi, de most ugye az a helyzet állt fent, hogy a maga tábor is látja, hogy Trump politikája rossz.

[00:46:01]Látja, hogy a háború fiaskó.

[00:46:04]De nem mondja ezt egy Trump hívő, hogy hát az elnököm rosszul döntött, hanem mit mond?

[00:46:09]hogy hát Izraelből beszélték rá.

[00:46:11]A zsidó lobbi nyomása az, ami ugye ide vezetett.

[00:46:14]Tehát Izraelnak a pozíciója Amerikán belül én azt gondolom, hogy már középtávon is nagyon meggyengülhet.

[00:46:24]Hát ugye most gyakorlatilag a választások előtti napon, vagy két nappal előtte jelentették azt be, hogy ezt a évi talán 4 milliárd dolláros katonai támogatást ezt megszüntetik Izraelnek.

[00:46:39]De azt is mondták, hogy hogy ezt maga Netahu kérte azzal, hogy hogy hát Izrael egy erős állam, és nincs erre szüksége, és inkább kifizetik ezeket a fegyvereket.

[00:46:53]Aztán kérdés, hogy ebből mi a, hogy mondjam, a színház és mi a mi a valóság?

[00:46:59]Hát igen, a mai trumpi vagy akár netanyű kommunikáció elhív kérdem, tehát hogy ennek mi a valóság tartalma nem tudjuk.

[00:47:08]Egy biztos, hogy itt én egy nagyon komoly változást látok.

[00:47:12]Tehát a Trump talán az utolsó elnök, aki ilyen mértékben kijár Izrael mellett.

[00:47:18]A demokratáknál is azért a várható fordulat már megvan, illetve hát JD Vens is ugye nem támogatta iráni akciót sem a kezetettől fogva, és most is az elmúlt két napban azt fújja, hogy a irá háború miatt szenvedett a pártja ekkora vereséget.

[00:47:38]Tehát itt van egy nagyon komoly elfordulás, ami várható.

[00:47:44]és ilyen uniós, európai uniós meg hát akár magyar szempontból is remélhetünk azért egy kicsit jobb bánásmódot Amerika részéről, akár a NATO európai szárnya szárnyának tekintetében, vagy a vámok gazdasági intézkedések tekintetében.

[00:48:06]Hát azt gondolom, hogy komolyabban nem, hiszen alapvetően a elnöknek úgy van, hogy megmaradt a külpolitikai hatásköre.

[00:48:14]Amerikai magyar kapcsolatokban ugye most volt egy külügyminiszteri találkozó a két fél között, amit ugye egyesek azt mondták, hogy milyen gyorsan összejött.

[00:48:23]Hát ugye azért azt látni kell, hogy a rendszerváltás után ugye Jeschi Gézától Balázs Péterig általában három héten belül fogadták a magyar külügyminisztert Washingtonba, de valóban ahhoz képest, hogy Szártót évekig nem fogadták.

[00:48:34]Ez valóban egy előrelépés.

[00:48:36]Jó, hogy megvan a kapcsolat.

[00:48:39]Remélhetőleg építkezik a két fél tovább.

[00:48:42]Remélhetőleg lesz egy Trump magyar találkozó is.

[00:48:44]Ugye ez nagyon fontos lenne.

[00:48:46]Alapvetően nagyon fontos lenne az amerikai magyar kapcsolatokat ugye újjaépíteni, mert nagyon-nagyon ingat lábakon állnak.

[00:48:53]És hát ugye nyilván a klasszis podcast nézőinek talán érdekes lehet, hogy hát nagyon fontos lenne a kettős adóztatás kérdését megint rendbe tenni, mert ugye erről nem hallunk most már megint évek óta, úgyhogy elindult valami.

[00:49:09]Az unió és Washington kapcsolata olyan amilyen.

[00:49:11]Trump esetében nagyobb változást ebben nem fog a belpolitikai változás azt gondolom, hogy hozni.

[00:49:20]Itt már alapvetően mindenki készül a Trump utáni Amerikára, de én annyit tudok mondani, hogy azt a fajta amerikai külpolitikát, amit a 20.

[00:49:29]században, 24.

[00:49:32]század elején megszokott a világ, vagy Magyarország, azt már nem igazán fogja visszakapni.

[00:49:36]Tehát Amerika kezd befelé fordulni, kezd a belső problémáira fókuszálni, egyre kevesebb figyelem és erőforrás lesz a külpolitikára.

[00:49:47]És bizony-bizony lesznek még Trumphoz hasonló elnökjelöltek, ha nem is frizurába vagy viselkedésbe, de a külpolitikai nézeteiket, Amerika szerepét illetően egészen biztosan.

[00:49:59]Hát azt hiszem, hogy ezt elfogadom egy végszónak és Jaró Patrnak nagyon köszönöm, hogy elmondta ezeket a dolgokat.

[00:50:09]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:50:12]És hát önöknek megköszönöm, hogy végighallgatták, végignézték a műsort, és még egyszer megkérem önöket, hogy iratkozzanak fel, lájkolják ezt a videót, osszák meg, kommenteljék, hogy minél több emberhez eljusson, és nézzenik meg más műsöreiket is.

[00:50:29]Köszönöm a figyelmet, viszontásra, viszontlátásra.

[00:50:37]Ez a Klasszis podcast.