KlikkTV 54:41

Bombera Kriszta: Örülök, hogy több nő kerül a közéletbe

interjúcivil mozgalomválasztásmédiaújságírásközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Ellenzéki
Bombera Kriszta: Örülök, hogy több nő kerül a közéletbe
tl;dr

Bombera Krisztina, újságíró és műsorvezető beszélget a KlikkTV műsorában arról, hogy miért döntött úgy, hogy a 2026-os választások tisztaságáért küzdő civil mozgalomban aktívan részt vesz, ahelyett hogy a stúdióban maradna. Hajnali 3-kor indult Csalgótarjánba, hogy tudósítóként dokumentálja az őrszemek munkáját – ezt az ügyet életének legfontosabbnak tartja.

Krisztina hangsúlyozza, hogy örül a közéletben megjelenő nőknek, és reméli, hogy a választások után a társadalom egyenlőtlenségei, az oktatás és az egészségügy minősége javulni fog. Úgy látja, hogy a szabadság könnyen elveszthető dolog – ezt Afganisztánban tanulta meg, ahol egy nővel készített interjúja életének legfontosabb riportja maradt.

Beszél arról is, hogy miért tartja magát távol a politikától, és hogy az újságírói munka során a kemény fegyelem és a világos mondanivaló fontosabb, mint a szereplés. Az intézményi sajtó hiányát siratja, és aggódik az online média szerkesztői felelősségének hiányáról.

Részletes összefoglaló

A 2026-os választások és a civil mozgalom

Bombera Krisztina az április 12-i választások tisztaságáért küzdő civil mozgalomban vett részt. Amikor Szuhi Zsuzsanna, az Akció Közösség online közvetítésének szervezője felkérte műsorvezetőnek, Krisztina másképp döntött: vidékre szeretett volna menni riporterként, hogy az őrszemek munkáját dokumentálja. Hajnali 3-kor indult Csalgótarjánba, ahol a helyi emberek mellett dolgozó civil aktivistákat filmezett.

„Hadd legyek inkább riporter és tudósító. Küldjetek le vidékre az egyik fertőzött megyébe, hadd nézzem, hogy hogyan dolgoznak ezek a civil emberek" *

A helyszínen tapasztalta meg a választási szavazatszállítás gyakorlatát is. Két ember között hallotta a mondatot: „nem látod, hogy nem tudom őket hozni, tele van az utca idegenekkel" – ez a szavazatszállítás valódi mechanizmusa.

„Örültem, hogy ott voltunk. Örültem, hogy ott volt az a sok ember, aki szintén hajnali háromkor valahonnan az ország másik pontjáról elindult" *

Nők a közéletben és társadalmi változások

Krisztina szerint az egyik legfontosabb pozitív változás, hogy sok nő jelenik meg a politikában és a közéletben. Úgy véli, hogy a közös ügyeket nemileg is közösebben lehet megbeszélni, ha több a női részvétel.

„Egyrészt sok nőt, sok nőt látok a politikában, a közéletben felbukkanni jó minőségű nőket, ami szerintem nagyon fontos" *

Azonban nagy vágyai vannak: szeretné látni, hogy a választás után az emberek szabadabbnak, egészségesebbnek, tájékozottabbnak és függetlenebbnek gondolkodnak. Legfőbb célja a mély szegénység felszámolása Magyarországon – olyan alapvető dolgok, mint a meleg víz és a WC az otthonban.

„Én a mély szegénységet szeretném nem látni többé Magyarországon" *

Az oktatás és az egészségügy romlásáról beszél, amely szerinte az elmúlt évtizedekben történt. Reményt helyez Írország és Portugália példájában, ahol viszonylag rövid idő alatt sikerült fejlődést elérni.

Az újságírói pálya és a személyes motiváció

Krisztina elmondja, hogy nem választotta tudatosan az újságírói pályát – véletlenül esett történelmi pillanatban jó helyre. Középiskolás évei után Amerikában járt, majd hazatérve a TV2-nél kezdett dolgozni. Azonban hangsúlyozza, hogy nem szereti a szereplést, introvertált ember.

„Bombera Krisztina vagyok, 53 éves múltam, nagyon introvertált vagyok, nem szeretek szerepelni, de meg tudom oldani" *

Azonban amikor van mondanivalója, akkor képes dolgozni. Úgy látja, hogy az újságírás lényege az, hogy másokról beszélhet, nem magáról, és nem szórakoztatnia kell.

„Amiben én szerepelek, azok olyan dolgok, ahol van mondanivalóm valaki másról. A lényege annak a fajta újságírói munkának, hogy másról beszélhetek, nem magamról, és nem kell szórakoztatnom" *

Munka és személyes egyensúly

Krisztina azt mondja, hogy már nincs benne munkaigény – inkább csak rosszul osztja be az időt. Sok szabad napja van, amikor olvas és fut. Nem érzi a bizonyítási vágyat sem magának, sem másnak.

„Nincsen már benne munkaigény igazából. Inkább csak rettentő rosszul osztom be az időmet" *

Két gyereke van, és bár nem töltött annyi időt velük a homokozóban, amennyit szeretett volna, úgy érzi, hogy kiegyensúlyozottak és boldogok. Az unokákkal való időtöltésre azonban nagyon vágyik.

Médiatréning és történetmesélés

Krisztina új szakmai területet talált a médiatréneri munkában. Azt vette észre, hogy sok érdekes és fontos pozícióban lévő ember nem tudja érthetően, világosan és megjegyezhetően közvetíteni az üzenetét.

„Amit én éppen csinálok, azt én nagyon szeretem csinálni. Különben nem csinálom" *

A tréneri munkát úgy végzi, hogy egyetlen emberrel dolgozik intenzíven, függetlenül attól, hogy cégvezető vagy más pozícióban van. Az a feladata, hogy megtanítsa, hogyan lehet érthető, világos és megérintő beszélgetéspartner.

„Ezt próbálom tanítani is tréningen, hogyha van valami üzenet, ami túlnő rajtad, akkor te egy médium vagy. Akkor onnantól te nem látszol. Onnantól az látszik, amiről mesélsz" *

Az amerikai évek és szeptember 11.

Krisztina 10 évet töltött Amerikában, és ott volt szeptember 11-én. Akkor készült egy interjúra Peter Jennings-nél, amikor meghívták, hogy közvetítsen a TV2-nek. Műholdon keresztül jelentkezett be a Times Squareről, majd később mobil autókkal dolgozott.

„Én akkor műhold a Times Squarről Rajesz stúdióból, aztán mobil autókkal" *

Az interjúk készítésénél gyakran egyedül kellett dolgoznia, bár legtöbbször volt operatőre. Egy hangmérnök megjegyezte, hogy olyan a hangja, mintha egy WC-ben lenne – valóban, női WC-kben mondhatta fel a narációt az amerikai konvenciók alatt.

„Az egyetlen olyan vezető politikus, akivel beszéltem is, az a Joe Biden volt a Fehér házban" *

Afganisztán és a szabadság

2003-ban Afganisztánban volt tudósítóként, ahol azt tapasztalta, hogy a szabadság egy könnyen elveszthető dolog. Egy nővel készített interjúja, aki korábban a Kabuli egyetemen tanult rövidhajjal és miniszoknyában, majd később csadorban beszélgetett vele, életének legfontosabb riportja maradt.

„Nekem életem legfontosabb interjúja az Kabulban készült a szabadságról" *

Ez az élmény sokkal fontosabbnak bizonyult, mint a Henry Kissingerrel vagy Helen Mirennel készített interjúk. A nő története azt mutatta meg neki, hogy a demokratikusabb és szabadabb társadalom milyen könnyen visszavonható.

„Képzelj el egy nőt, aki a Kabuli egyetemen tanult rövidhajjal miniszoknyában műszaki tanulmányokat, és csadorban beszélgetek vele pár évtizeddel később, úgy, hogy a lánya soha nem tanult semmit. Az az milyen élet?" *

A munka és az érzelmi feldolgozás

Krisztina szerint a kemény, fegyelmezett munka segít neki lelkileg egészségesnek maradni. Érzelmes ember, és az érzelmi amplitúdó csökkentésében segít a fegyelmezett munka. Amikor munka van, akkor nem kell aggódnia az események alakulásáról.

„Nekem nagyon jót tesz a kemény, fegyelmezett munka. Például egyben maradni és vigyázni magamra lelkileg" *

A szeptember 11-i és az április 12-i események között kapcsolatot talált: mindkét esetben a munka segített neki feldolgozni az érzelmi terhet. Később, hónapokkal később tudta személyesen átélni az események súlyát.

Az intézményi sajtó és a szerkesztői felelősség

Krisztina siratja a klasszikus újságírást és az intézményi sajtó hiányát. Az online média demokratikusabbá tette a versenyt, de elvesztette a szerkesztői felelősséget.

„A sajtó minőségével kapcsolatban szerintem rettenetes rombolás az intézményi bizalom hiánya. Az, hogy nincsen szerkesztőségi felelősség" *

Amikor ő és kollégái kezdték a szakmát, kőkemény szerkesztők felügyeltek azon, hogy mit mondhatnak, hogy igazolva van-e az információ, és hogy fair-e a módszertan. Ez egy iskola volt, egy szakma volt.

„Amikor te meg én elkezdtük ezt a szakmát, akkor a mi fejünk fölött kőkemény, felelősséget érző szerkesztők örködtek azon, hogy mit mondhatunk és mit nem" *

Az objektív módszertanra szükség van, még ha az objektív értékek nem is léteznek. A szerkesztőségek kijavítottak betűhibákat, tényhibákat, és lenyesegették az elfogultságokat.

A közszolgálati televízió és a cenzúra

Krisztina és Mészáros Antónia viszonylag hamar ki lettek penderítve a hírműsorokból a közszolgálati televízióból, mert veszélyesnek minősítették őket. Antónia erősen és szuverén módon kérdezett, és nem voltak irányíthatóak.

„Egy picit veszélyesnek lettünk minősítve. Ugye az Antónia egy kicsit erősen és szuverén módon kérdezett. Azt hiszem, hogy ezt úgy lehet mondani, hogy jól és nem voltunk irányíthatóak" *

A blőrözés időszakában már nem voltak a házban, de kollégáik megszenvedték. Nagy Navaró Balázs például azt mondta, hogy nem mert köszönni, mert köszönni is veszélyes volt.

„Nagy Navaró Balázsnak volt, aki nem mert köszönni, mert köszönni is veszélyes, mert akkor kirúghatnak, ha köszönsz" *

Bloggerek és fiatalok tanítása

Krisztina tanított bloggereket és fiatalokat, különösen hátrányos helyzetű gyerekeket, hogy felelősen jelenjenek meg az interneten. Valódi influencereket vitt magával, akiket a gyerekek ismertek és példaképnek tekintették, hogy felelős gondolatokat adjanak át.

„Vittem magammal a kissrácot, aki 10 éves volt, és egy egy bálvány, és ő ráhallgattak" *

Ez a munka azért volt fontos, mert az internet demokratikusabbá tette a versenyt – bárki megjelenhetett nagy nézettség előtt, anélkül, hogy egy szerkesztőség befogadná. De ez azt is jelentette, hogy szerkesztői felelősség nélkül.

A politikától való távolmaradás

Krisztina azt mondja, hogy szereti a vitákat olyan emberek között, akik másképp látják a világot, vagy akik azonos tények alapján más következtetésre jutnak. Ez az ő legnagyobb szellemi öröme újságíróként.

„Szeretem a vitákat. Nagyon olyan emberek között, akik másképp látják a világot, vagy akik azonos tényeink alapján más következtetésre jutnak közös dolgainkról" *

Azonban a politikától tartotta magát távol, mert mindenki a saját nézőihez, a saját híveihez beszél. Ő olyan embereket szeretne összekötni, akik szerint a cél közös, de másképp látják, hogyan lehet azt elérni.

„Valahogy erre nem volt tér, mert mindenki beszél a magájá magái, a saját nézőihez, a saját híveihez, a saját véleményközösségéhez" *

Személyes értékek és az öregség

Krisztina azt mondja, hogy jó lenne méltósággal megöregedni. Azonban amíg az ember tudségen nevetni tud, addig nem érzi magát szerencsére elég öregnek. Olyan dolgokra vár, mint hogy unokáival a homokozóban üljön.

„Jó lenne méltósággal megöregedni" *

Azt is elmondja, hogy lelke legmélyén egy sarokba ülne és könyveket írna, vagy a Yellowstone Parkban lenne, de a Pilisben is jól ellenéknék. Szereti a csöndet és a természetet.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Bombera Krisztina" – az átiratban „Bomber Krisztina" szerepel, de a helyes név valószínűleg „Bombera Krisztina" (ezt az interjú kontextusa és a beszélő önmegnevezése alapján lehet feltételezni)
  • „ellenéknék" – valószínűleg „ellenékednék" vagy „élnék" volt az eredeti szó, de a kontextus alapján az értelme világos
  • „Szuhi Zsuzsann" – az átiratban „Szuhi Zsuzsann", de valószínűleg „Szuhi Zsuzsanna" a helyes forma
  • „Gyurkos Szilvinél" – az átiratban „Gyurkos Szilvinél" szerepel, de a pontos név bizonytalan
  • „Kert Attila" – az átiratban többször szerepel, de a pontos név és szerepkör bizonytalan
  • „Vízi Attila" – az átiratban így szerepel, de a pontos név bizonytalan
  • „Rózsa Ákos" – az átiratban így szerepel, de a pontos név bizonytalan
  • „Pálfi István" – az átiratban így szerepel, de a pontos név bizonytalan
  • „Bárdos" – az átiratban így szerepel, de a teljes név bizonytalan
  • „Mészáros Antónia" – az átiratban így szerepel, de a pontos név bizonytalan
  • „Nagy Navaró Balázs" – az átiratban így szerepel, de a pontos név bizonytalan
  • „Peter Jennings" – az átiratban így szerepel, az amerikai hírtelevíziózás egyik nagy sztárja
  • „Kati Marton" – az átiratban így szerepel, Peter Jennings egykori felesége
  • „Helen Mirennel" / „Helen Mélen" – az átiratban „Helen Mirennel" és később „Helen Mélen" is szerepel, de az angol színésznő neve Helen Mirren
  • „Joe Biden" – az átiratban így szerepel
  • „John McCainnel" – az átiratban így szerepel
  • „Trumppal" – az átiratban így szerepel
  • „György Péter" – az átiratban így szerepel, a médiaműhelyben tanított
  • „Molnár Péter" – az átiratban így szerepel, médiajog tanár
  • „UNICEF-nél" – az átiratban így szerepel
  • „Treford" – az átiratban így szerepel, de valószínűleg egy iskolanév
  • „Nyolc kerbe" – az átiratban így szerepel, valószínűleg a VIII. kerületre utal
  • „Baldorfba" – az átiratban így szerepel, valószínűleg Waldorf iskolára utal
  • „Hesnával" – az átiratban így szerepel, de a pontos név bizonytalan
  • Több helyen az ASR félreismert szavakat, amelyeket a kontextus alapján javítottam (pl. „izé", „de akció közösség" helyett „Akció Közösség", „Csalgótarján" helyett „Csalgótarján")
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:01]Üdvözlöm önöket.

[00:00:01]Bomber Krisztina aakvendége.

[00:00:04]Hát nem fér egyébként a bőrébe.

[00:00:07]Mondja is valahol, hogy hát neki a mozgás, a boldogság és ez minden értelemben, tehát nem bírná ki, hogyha nem futhatna, abba úgy belehallna rendesen.

[00:00:17]És hát a napot úgy 48 órának képzeli, azt hagyján, de annyira is tervezi.

[00:00:25]Aztán utána lovol egyik helyről a másikra és ez izé most is mondtad, hogy hú, honnan jössz?

[00:00:30]És izé és nem tudom én mi.

[00:00:33]És hát amit én bámultam, hogy hát a választásoknál hajnali 4-kor keltél.

[00:00:39]Bú!

[00:00:41]Háromkor keltem, 4:00-kor már találkoztunk.

[00:00:44]Négykor találkoztatok és mentetek Csalgótarján forgatni?

[00:00:46]Na ne!

[00:00:46]Miért?

[00:00:50]Mert a de akció közösség filmje, a szavazat ára című film, amit több millióan láttak Magyarországon, természetesen engem is megérintett.

[00:01:00]azzal együtt megérintett, hogy újságíróként nyilván jártam ezeken a helyeken évekkel, évtizedekkel ezelőtt nyilván tudtam ezekről a problémákról valamennyire, de sem a volumenét, sem a jelenségnek a mértékét, sem a szervezettségét nem tudtam még én sem.

[00:01:19]Úgy, hogy a szakmában 1000er olyan embert tisztelek, szeretek és tartom velük a kapcsolatot, akik ezzel foglalkoznak.

[00:01:24]Tehát az a film engem is ugyanúgy megérintett, mint mindenki mást.

[00:01:29]Ugye nagyon sok ezer ember, közel 2000 ember volt kint végül a helyszínen, de nagyon sokan jelentkeztek őrszemnek a a választások tisztaságának az őrzésében részt venni civil állampolgárként.

[00:01:40]És én is épp jelentkezni akartam, amikor az akcióközösség egész napos online YouTube közvetítésének a szervezője, egyik vezetője, Szuhi Zsuzsann, aki egy nagyon régi kolléganőm még a TV2-ből fölhívott, megkeresett, fölkért műsorvezetőnek, és azt mondtam, hogy Zsuzsi, hadd legyek inkább Lótifoti riporter és tudósító.

[00:02:03]küldjetek le vidékre az egyik fertőzött megyébe, hadd nézzem, hogy hogyan dolgoznak ezek a civil emberek, és akkor a stúdióban mások ülnek.

[00:02:12]Én pedig küldöm az anyagokat ugyanúgy, mint az őrszemek, csak én az őrszemekről, az őrszemeket segítőkről, azokról a helyiekről, akik segítették a logisztikát azoknak az embereknek a számára, akik az ország minden pontjáról oda megérkeztek, és hajtották végre az utasításait a figyelésben ö és a a az egész napos tulajdonképpen jelenlétben, puszta jelenlétben, olyan helyeken, ahol sokan korábban nem is jártak.

[00:02:41]Miért volt ez neked fontos, miközben te látszólag hát tényleg most most inkább ilyen céges rendezvényeken, vagy hogy mondja a műsorvezető, tehát vállalatokat szolgálsz ki, hogy így mondjam, nem?

[00:02:58]Szerencsére meg tudományos konferenciákon is azért Igen.

[00:03:03]Igen.

[00:03:03]Vegyesebb, vegyesebb.

[00:03:03]A politikától tartottam magam távol.

[00:03:05]Igen, igen.

[00:03:07]Igen.

[00:03:07]Mert mert nem volt terem, mert én például szeretem a vitákat.

[00:03:10]nagyon olyan emberek között, akik másképp látják a világot, vagy akik azonos tényeink alapján más következtetésre jutnak közös dolgainkról.

[00:03:20]Ez az én legnagyobb szellemi örömöm újságíróként egykor.

[00:03:26]Olyan embereket például összeültetni, akik mondjuk azon vitatkoznak, hogy egy kulcsos legyen az adó, vagy több kulcsos.

[00:03:32]Azon, hogy integrált iskolák legyenek, vagy jó az, hogyha a roma gyerekek külön oktatásban részesülnek egy jó ideig, mert úgy jobb.

[00:03:41]Tehát, hogy szemléletbeli különbségeket vitatnak meg közös tényeink alapján, mert ugye van ez a mondás, neked ezt igazán nem kell mondanom, hogy a véleményéhez mindenkinek joga van, a tényeihez nem.

[00:03:52]A tények azok közösek, és ugye vannak közös objektív tényeink.

[00:03:57]Ezt is szeretjük elfelejteni a laposföldek világában, meg a közösségi média sötét bugyrainak és homogén bugyrainak világában, de vannak tények, amelyek alapján közös ügyeinket nagyon sokféleképpen közelítjük meg.

[00:04:13]Na és hogy egy hosszú történetet rövidre vágjak, valahogy erre nem volt tér, mert mindenki beszél a magájá magái, a saját nézőihez, a saját híveihez, a saját véleményközösségéhez.

[00:04:27]És engem sokkal jobban érdekel olyan embereket összekötni, olyan embereket meghallgatni, akik szerint a cél az közös, valamilyen közó, de lehet, hogy másképp látják, hogy hogyan.

[00:04:37]Hát mert neked van egy rakad szemléleted, ugye attól, hogy éltél vagy 10 évet kint Amerikában, nyilván attól is, hogy ott voltál, mert az nyilván azóta hat rád, gondolom én, hogy ott voltál az ikertörnyök ledől, és ezt bizony közvetítetted tulajdonképpen tök véletlenül, mert fizetés nélküli szabadságra mentél a férjed.

[00:05:02]Így van.

[00:05:02]Meg volt munkája ott kint.

[00:05:02]És még a Kert Attila azt mondta, aki már a TV2-ben is vezetőm volt, aztán az MTV-ben is ugye ő volt a hírigazgató.

[00:05:09]Később, amikor én tudósító voltam.

[00:05:12]Azt mondta még a TV2-ben, ugye 2001-ben, hogy Bombikám, ha történik bármi New Yorkban, úgy is fölhívunk.

[00:05:20]Hát erre föl erre fölhívtak, de gondolom ez is változtat az ember szemléletén.

[00:05:26]Meg meg nem tudom, hogy hogy ez trauma vagy élmény, vagy micsoda.

[00:05:31]Így utólag tulajdonképpen van az a vita is egyébként, hogy a trauma az csak negatív dolog-e, vagy úgy tud beépülni hálás, szerencsés megdolgozott, jól megdolgozott esetben az ember személyiségébe, hogy épül belőle.

[00:05:51]Tehát ha már úgy teszed föl, hogy trauma, akkor visszakérdezek, hogy és az baj, ha trauma?

[00:05:56]A a személyes és a közös traumáinkból is szerencsés esetben, sok munkával, nyilván némi szerencsével, de van épülés.

[00:06:07]Hát te könyvet is írtál belőle.

[00:06:07]Az nyilván a feldolgozása, de akkor ugye dolgoznod kellett.

[00:06:14]Igen.

[00:06:15]Mennyire tudtad átélni?

[00:06:15]Mert ugye azt sokan mondják háborudósítók, és te ezt is csináltad, mert Afganisztánban is voltam, hogy hogy akkor dolgozni kell, tehát hogy akkor nem lehet érzelegni, hogy jaj, lelőttek valakit, mert akkor téged is lelőnek.

[00:06:33]Igen.

[00:06:33]Tehát akkor kell nézni, hogy hova futsz, mit csinálsz, kitsz megszólaltatni, mikor kell menekülni.

[00:06:42]Igen.

[00:06:42]Igen.

[00:06:42]Nekem nagyon jót tesz a kemény, fegyelmezett munka.

[00:06:47]például egyben maradni és vigyázni magamra lelkileg, mert mert hogy te hajlamos vagy a széttesésre.

[00:06:55]Érzelmes vagyok, hajlamos vagyok a a az nagyon magas érzelmek megélésére, ami egy hát egy nehéz dolog érzelmeket nagy amplitúdóval megélni, és ugye az az érzelmi amplitúdot mindenképpen csökkenti azt, hogyha fegyelmezetten kell dolgozni.

[00:07:10]És tudod mi az érdekes Gábor, hogy most ebben a pillanatban neked köszönhetem azt, hogy valamennyire összekötődött a fejemben a hozzáállásom 2001 szeptember 11-hez és a mostani április 12-éhez, mert amikor a Szhi Zsuzsi fölhívott, hogy a DE akció közösség egész napos közvetítését, amin a potenciális választási csalásokról adott videókat köti össze, és stúdió vendégeket köt össze, jöjjek műsorvezetőnek, akkor azonnal az volt az első reakcióm, hogy hadd dolgozzak inkább egész nap valahol vidéken, mert amíg mozgásban vagyok, amíg másokat filmezek, amíg feszített fegyelem van egy kamerával, addig nem kell néznem az adatokat, nem rágom a körmömet, nem a nem azon gondolkodom, egy másodpercem sincs azon aggódni, hogy hogy alakul a nap, akkor munka van.

[00:08:02]Ühüm.

[00:08:02]De mennyire élted át ott, ami történt, hogy ott rengeteg ember meghalt akkor nyugod?

[00:08:09]Később, hónapokkal később éltem át személyesen, hogy hogy hányan haltak meg, és hogy alig van olyan amerikai ismerősöm, hát New Yorkban biztosan nem is volt, aki nem ismert valakit, aki meghalt.

[00:08:21]Er erre én belső munkát fordítani hónapokkal később tudtam, csak addig munka volt.

[00:08:29]De az hogy nézett ki ez a belső munka?

[00:08:33]Hát például el kellett kezdeni írni a könyvet, és az mindenféleképpen egy reflexiót igényel, ahelyett, hogy arra koncentráljak, hogy 10 másodperc múlva kezdődik az adás, és a vonal másik végén ott a Pálfi István, és mondanom kell a az adatokat, a tényeket, a helyzetet.

[00:08:54]Tehát ahogy nem munka van, hanem gondolkozol, akkor egy más idegállapotban vagy.

[00:08:58]Ugyanez volt nekem most április 12-én, hogy amíg munkában voltam, addig nyugodt volt az idegrendszerem, mert dolgoznom kellett, tudósítani.

[00:09:12]Nem tudom, ez ez érthető-e, de szerintem talán igen.

[00:09:16]Érthető.

[00:09:16]Érthető.

[00:09:17]Jaj, de jó.

[00:09:19]De miért van benned egyébként ez a hatalmas munkaigény?

[00:09:21]Ez bizonyítási kényszer, vagy egyszerűen zsigerből jön ez az őrület, hogy te 24 órában 48-at akarsz csinálni?

[00:09:34]Nincsen már benne munkaigény igazából.

[00:09:38]Inkább csak rettentő rosszul osztom be az időmet.

[00:09:39]Nekem nagyon sok szabadnapom is van.

[00:09:42]Igen.

[00:09:42]Igen.

[00:09:42]És akkor olvasok meg futok.

[00:09:45]Tehát attól, hogy random élem az életemet, nincsen rendes időbeosztásom ettől nagy-nagy csöndes lukak vannak benne.

[00:09:52]És nagyon nagyon nagyon nagyon egy bizonyítási vágyam se magamnak, se másnak nincsen már hozzá, ha valami előnye van az öregségnek, az ez öregség.

[00:10:07]Bár tetszegetsz te már ilyesmiket, hogy mondasz egy interjúb olyan olyan jó lenne méltósággal megöregedni.

[00:10:18]Hát jó lenne méltósággal mer megöregedni.

[00:10:21]Ezt akart ezt már te úgy érzed, hogy ez már úgy afelé?

[00:10:25]Nem.

[00:10:25]N nyilván viccelek vele, tehát amíg az ember tudségen nevetni, addig nem érzi magát szerencsére elég öregnek.

[00:10:30]De de így vannak olyan dolgok, amikre várok.

[00:10:35]Tehát, hogy például a egy homokozóban üljek az unokámmal, azt azt én nagyon nagyon nagy örömmel várom.

[00:10:42]Két gyerek van, ugye, egy fiú meg egy lány.

[00:10:44]Az egyik 2020, úgyhogy még messze vannak, nagyon remélem attól, hogy engem berakjanak egy unokával a homokozóba, de eljön majd az is.

[00:10:54]Remélem, hogy nem mostanában már a gyerekeim miatt.

[00:10:56]Remélem, nekem jó lenne.

[00:11:00]Igen.

[00:11:00]Te már szeretné.

[00:11:01]Én bírom.

[00:11:01]Én abszolút nem.

[00:11:01]Nem.

[00:11:01]Érdekes módon szeretek és tudok.

[00:11:03]nagyon keményen és nagyon sokat dolgozni, de istenien el vagyok nélküle.

[00:11:10]Na de például a te gyerekeiddel tudtál eleget lenni a homokozóba?

[00:11:15]Nyilván nem.

[00:11:15]Nyilván úgy érzem, hogy nem.

[00:11:17]Nyilván mivel eléggé rendben vannak, eléggé kiegyensúlyozottak és elég boldogok, ezért nem kell éjjel nappal azon aggódnom, hogy hány perccel több időt kellett volna a homokozóban töltenem, mert úgy tűnik, hogy minden rendben van.

[00:11:30]De szerintem kevés az olyan anya, aki azt mondja, hogy figyelj Gábor, pont annyit ültem a homokozóban, mint kellett volna.

[00:11:40]Jó, jó, jó.

[00:11:40]És most hogy ezzel a mostani melóiddal?

[00:11:44]Tehát úgy, úgy az a helyzet, hogy úgy nehezen tudlak elképzelni egyszer lehet, hogy be kéne menjek egy ilyenre, hogy te ott vagy kis kosztümbe.

[00:11:55]Azt kéne már csak ha én bármikor más kis kümb, nincs nekem olyan Gábor.

[00:11:59]Tényleg azért látod, hogy nehez tudtam elképzelni.

[00:12:03]Nem, azért én én kívülálló maradtam ebben a céges közegben, tehát én műsorvezetőként megérkezem, fel tudok öltözni, nem farmerben, de ez a kiskosztümös világ, ez nem csak, hogy nem érintett meg, nem váltam részévé egy napig sem, és most már azért így ezekben a De hogy kerültél egyértelen ebbe bele?

[00:12:23]Szerintem a menedzsövetség interjúkkal először az volt az első olyan nem újságíró a pandémia alatt nem az az amit a pandémia alatt kezdtünk el de de nekem ez akkor kezdődött tulajdonképpen és akkor nekem ez már túl sok volt egyszerre a tév is és a rengeteg olyan vállalati tréning és vállalati műsorvezetés meg ilyen szektoriális műsorvezetés főleg mesterséges intelligenciáról de én még kvantumfizika áról is vezettem műsort.

[00:12:53]Természetesen nem tudom a válaszokat, közelítőleg tudom a tűrhető kérdéseket.

[00:12:58]Szerintem ennyi pont elég.

[00:12:58]Úgyhogy nagyon-nagyon sok érdekes számomra új témáról beszélhettem ilyen közegekben, de ettől én Gábor már miért lettem volna kis kosztümös?

[00:13:08]És egyébként ami a ami egy viszonylag új és erős dolog az életemben, az a az a médiatréning és a a történetmesél és az üzenetformálás.

[00:13:20]Azt vettem észre, hogy ami neked vagy nekem meg a kollégáknak teljesen automatikus, mert mert belénk verték, mert megtanították, hogy hogyan próbálj meg úgy érthetően beszélni, hogy azt bárki, aki egy pillanatra odafigyel, előképzettség nélkül nagyjából meg megértse, és esetleg megérintse, és ha szerencséd van, megjegyezze ezt a hármat.

[00:13:42]Ezt egy csomóan nem tudják.

[00:13:45]Olyan emberek, akik érdekes, fontos ö dolgokhoz értenek, és olyan pozíciókban vannak, hogy nem ártanna tudni, hogy érthető legyél, világos legyél, emlékezetes legyél és megérintsd a másikat.

[00:13:56]Ennyi.

[00:13:56]És ebben nekem olyan szakmai élményeim vannak, Gábor, hogy nekem ez egy második életút.

[00:14:03]Beül mondjuk ez egy tréning.

[00:14:07]Aha.

[00:14:07]Általában egy ember, tehát egy ugyan nem ilyen 15 vállalatőt megkapsz, aztán nem nem, mert minden ideg szálammal körülölelem azt az egyetlen embert, ugyanúgy, ahogyan most te engem.

[00:14:20]Tehát a feladat ugyanez, csak elmondom, hogy hogyan érdemes megpróbálni beszélgetni.

[00:14:26]Jó, tehát ott van mondjuk egy cégvezető.

[00:14:29]Aha.

[00:14:31]Az lehet, hogy kis kosztüms, ha nő és örtönyös, nyakkendős úriember, hogyha pasas.

[00:14:38]Így.

[00:14:39]És akkor én meg ugyanígy nézek ki.

[00:14:41]És akkor és akkor mondjuk az beszél ilyen kicsit kimérten és fellengzősen és nem tudom én micsoda.

[00:14:49]Hát meg a szakzsargonnal, a szakszavakkal összetett mondatokban, és akkor akkor te szólsz, hogy na fú, ezt a kifejezést ne használd.

[00:14:58]Most akkor ne legyen ilyen dagályos meg ilyenek.

[00:15:03]Tök jó médiatrén lennél.

[00:15:03]Mikor érsz rá legközelebb?

[00:15:06]Hát tanítottam egy ideig.

[00:15:06]Azért az ugyanaz, csak én azért fiatalokat meg meg ők többen voltak.

[00:15:14]Igen.

[00:15:14]Nem, nem, én külön szoktam általában, mert akkor figyelünk az egész emberre, figyelünk arra, hogy hogy használja a kezét, hogy használja a hangját.

[00:15:22]Olyan érdekes, hogy milyen kevesen képesek megbarátkozni valamennyire önmagukkal.

[00:15:26]És akkor akkor jövök rá megint, hogy a kornak mennyi előnye van, mert mindig elmesélem, most már úgy szoktam kezdeni, hogy Bombera Krisztina vagyok, 53 éves múltam, nagyon introvertált vagyok, nem szeretek szerepelni, de meg tudom oldani.

[00:15:40]Ez egy tanulható dolog.

[00:15:44]Most ezt te nem mondod komolyan, hogy te nem szeretsz szerepelni?

[00:15:46]Nem, én nem szeretek szerepelni és nagyon introvertált vagyok.

[00:15:50]De be be.

[00:15:50]Jó, tehát akkor meg tudom csinálni.

[00:15:53]Miest van mondanivalóm?

[00:15:55]Na de akkor a lelked legmélyén mit csinálnál?

[00:16:01]Ülnél egy sarokba és könyveket írnál?

[00:16:04]Parkör lennék a Yellow Stone Parkban, de nagyon jól ellenéknék a Pilisben is.

[00:16:11]Tényleg?

[00:16:12]Aha.

[00:16:12]Igen, igen.

[00:16:12]Én én szeretem a csöndet, a természetet.

[00:16:14]És ha nem mit szeretsz mit nem szeretsz a szereplést?

[00:16:19]Nem, nem természetes közegem, tehát engem nem tölt a szereplés.

[00:16:20]Én ezt meg tudom csinálni, amikor muszáj.

[00:16:23]Márpedig mondjuk, ha van az embernek mondanivalója, akkor muszáj.

[00:16:27]Tehát most mondom újra a friss példá.

[00:16:30]De akkor vá de várjál, te akkor választottál volna más pályát?

[00:16:33]Nem választot.

[00:16:35]Így alakult.

[00:16:35]Nem én választottam ezt a pályát.

[00:16:37]Ezt dobta valahogy a sors.

[00:16:37]Én dob hát én brahiból mentem el felvételizni is.

[00:16:42]Sziszem egy fogadásból a barátnőmmel, aki azt mondta, hogy úgyse vesznek föl.

[00:16:46]Azt mondtam, hogy figyelj, poénból elmegyek.

[00:16:48]Itt van a múzeum körúton a médiatanszékre.

[00:16:49]médiat poénból mentem el.

[00:16:52]Véletlenül estem történelmi pillanatban jókor jó helyre.

[00:16:58]De de de de mitől tudtam csinálni de mitől volt ez poén?

[00:17:02]Mert nagyon sokan felvételiztek és ki akartam próbálni, hogy fölvesznek-e.

[00:17:05]Nem tudomá.

[00:17:07]De ez ugye akkor volt, amikor te már elvégezted a bölcséskar.

[00:17:11]Még még csináltam a két másik bölcsészkaros szakom mellé.

[00:17:13]Fölvettem ezt harmadikatra.

[00:17:15]Tehát volt ugye anglisztika meg angol amerikanisztika meg anglisztika.

[00:17:22]És akkor még ráfejelted a jogot, amit aztán végképp nem értek, hogy minek kellett, az min az minek kellett.

[00:17:29]Akkor gondolkoztam rajta, hogy pályát váltanék, mert akkor még annyira érdekelt a a közélet, hogy azt gondoltam akkor is egy ponton, hogy az újságírásnál fontosabb lehet jogásznak lenni.

[00:17:42]És aztán voltam én ilyen kis kis jogászbajtár.

[00:17:46]Én a Gyurkos Szilvinél végeztem.

[00:17:48]Ő volt a mentorom a mai napig.

[00:17:51]Ő az egyik mentorom, pedig az egyik legjobb barátnőm.

[00:17:55]Ö gyerekjogokat tanultam tőle, és az UNICEF-nél bókláztam ekkora jogász hallgatóként szakvizsga nélkül, tehát hogy épp akkor végeztem el.

[00:18:06]Aztán rájöttem, hogy valahogy mégis csak azzal kéne foglalkoznom, ami amihez már valamennyire konyítok.

[00:18:11]Úgyhogy visszaestem a pályára.

[00:18:15]Na és akkor elmentél oda a médiaműhelybe, ugye?

[00:18:17]És tök boldogan végeztem.

[00:18:20]Imádtam a a György Péter óráit, a Molnár Péter médiajogóráit.

[00:18:28]Szerettem csinálni.

[00:18:28]Az van, Gábor, hogy amit én éppen csinálok, azt én nagyon szeretem csinálni.

[00:18:32]Különben nem csinálom.

[00:18:34]Tehát amiről tudom, hogy nem fogom szeretni csinálni, ez az egy megérzésem van, egy ajándékom van az élettől önismeretben.

[00:18:40]Az az, hogy amit elvállalok, azt én nagyon szeretem csinálni.

[00:18:44]Én több nemet mondtam életemben felkérésre.

[00:18:46]mint ahányra igen.

[00:18:49]Hát tudom, tehát ilyen főműsoridős showműsor meg játékvezetésre mondtad, hogy a a na azt aztán nem nem föl se merül.

[00:18:58]Nem értek hozzá, nem szeretném csinálni.

[00:19:00]Csinálja az aki jó benne és akem lehet, hogy ezt ugyanúgy meg tudtát ha ha most szerepelni se szeretsz meg tudod csinálni, akkor biztos ezt is meg tudtad volna csinálni.

[00:19:12]Ö de az a különbség, hogy amiben én szerepelek, azok olyan dolgok, ahol van mondanivalóm valaki másról.

[00:19:17]Tehát a lényege annak szerintem a annak a fajta újságírói munkának, tréneri munkának, amiket csinálok, hogy másról beszélhetek, nem magamról, és nem kell szórakoztatnom.

[00:19:29]Tehát onnantól, hogy úgy érzem, hogy van egy üzenet, ami túlnő rajtam, lelőtték, megválasztották, megdöntötték, idejött, nem jött ide, ilyen jelölt, olyan jelölt, onnantól nekem van mondanivalóm.

[00:19:45]Ezt próbálom tanítani is tréningen, hogyha van valami üzenet, ami túlnő rajtad, akkor te egy médium vagy.

[00:19:52]Akkor onnantól te nem látszol.

[00:19:52]Onnantól az látszik, amiről mesélsz, és onnantól csillog a szemed, onnantól élsz, és onnantól mindegy, hogy szerepelsz, hiszen médiuma vagy egy történetnek.

[00:20:02]Ezt te tudod, ezt érted?

[00:20:05]Ez semmi újat nem mondtam.

[00:20:08]Nem tudom.

[00:20:08]Igen, igen, de nem tudod kikerülni, hogy a személyiséged is mondjon dolgokat.

[00:20:14]Persze, hát az is ott van.

[00:20:14]Nincs is vele bajom, meg tudom csinálni, csak nekem ez fárasztó.

[00:20:20]Na jó, nem térek napirendőt, de jól van, jól van, jól van, jól van.

[00:20:24]Viszont szerintem ez tök hitelessé tesz trénerként például olyan emberek számára, akik nem szeretnek szerepelni, hogy figyelj, onnantól, hogy van egy missziód, van egy ügyed, onnantól ügyes vagy.

[00:20:35]Úgyhogy nyugodtan érezd úgy, hogy ügyes vagy akkor is, ha szerepelsz, ha van mondanivalód.

[00:20:39]Mond el jól.

[00:20:39]Add át a másik szívének és agyának azt, amit fontosnak találsz.

[00:20:44]Ennyi a dolgom.

[00:20:44]Az egész életem szakmailag erről szól.

[00:20:49]Átadni valamit másnak, amit a az ő szívének és az ő agyának fontosnak talál.

[00:20:53]Nem pedig ügyekből van egy néhány, amiket te át akarsz, vagy át akartál adni.

[00:20:58]Nem, abszolút, abszolút.

[00:20:58]Igen.

[00:21:00]Na, soroljuk.

[00:21:00]Hát most utoljára például ez, hogy ne egy stúdióban üljek, hanem hadd legyek azok között az emberek között egy hajnali hármas indulással Salgóarjánba, akik úgy döntöttek, hogy szeretnék, hogy a 2026-os választáson bárki, aki elmegy, mindegy, hogy kire szavaz, szabadon szavazzon arra, akire szavazni akar.

[00:21:21]Legyen szabad a választási döntés.

[00:21:23]Ennél nagyobb értékű ügyet 2026 tavaszán nem tudok, és ebben személyesen akartam jelen lenni.

[00:21:31]Na mit tapasztaltál?

[00:21:33]És saját fülünkkel hallottuk az operatőrrel és a a trén a a hangmérnökkel.

[00:21:38]Saját fülünkkel hallottuk a csapattal, akivel forgattam, hogy nem látod, hogy nem tudom őket hozni, tele van az utca idegenekkel.

[00:21:50]Így hangzott a mondat két ember között.

[00:21:52]nem látod, hogy nem tudom őket hozni.

[00:21:56]Úgyhogy megtapasztaltam azt amit a választásra hordásnak neveznek, vagy valahogy így.

[00:22:08]És hogy érintett?

[00:22:11]Örültem, hogy ott voltunk.

[00:22:11]Örültem, hogy ott volt az a sok ember, aki szintén hajnali háromkor valahonnan az ország másik pontjáról elindult, és azt tudta jelezni mindenfajta, ahol mi voltunk konfliktus nélkül, hogy ide most se zsarolással, se pénzért, se krumpliért, se drogért, se bármi másért, nem szabadon, ember ne menjen be.

[00:22:41]És most, hogy megvan ez a győzelem, mit gondolsz?

[00:22:46]Nagyon-nagyon kíváncsian várom az emberek és a közösségünk minőségének és együttműködésének a változását.

[00:22:59]De te is nem?

[00:23:00]Hát már idáig is látható egysmás.

[00:23:03]Idáig mit látsz?

[00:23:08]Egyrészt sok nőt, sok nőt látok a politikában, a közéletben felbukkanni jó minőségű nőket, ami szerintem nagyon fontos, mert a közös ügyeinket szerintem nemileg is egy picit közösebben beszéljük meg a 100-ánál, vagy a 982-nél, vagy a 991-nél.

[00:23:32]Jó lenne az 5050, végülis csak 2026, de nagyon örülök például ennek.

[00:23:40]És meg szeretném látni azokat az embereket, akik között például a választás napját töltöttem idén is és négy évvel ezelőtt Békés megyében szavazatszámlálóként szabadabbnak, egészségesebbnek, tájékozottabbnak.

[00:24:02]függetlenebnek, szuverénebbül gondolkodónak, de elsősorban olyan fizikai és egzisztenciális állapotban lévőnek, ami a 21.

[00:24:17]században lehetővé teszi számukra a fejlődést.

[00:24:25]Én én én a mély szegénységet szeretném nem látni többé.

[00:24:31]Magyarországon.

[00:24:33]Igen, hát azt mondod is valahol, hogy ugye hát az emberiség tudása eszméletlen mit fejlődött össze, miközben alapvető problémákat, például az éjhség, nem tudunk megoldani.

[00:24:51]Hát meg a melegvíz, meg a meg a WC, az otthonodban, ahol élsz.

[00:24:56]Magyarországon 2026-ban nincs olyan sok embernek ennek ideje, hogy vége legyen.

[00:25:04]És én nagyon remélem, hogy most vége lesz.

[00:25:09]Mennyi idő alatt?

[00:25:11]Szerencsére ezt nem tőlem kell megkérdeznem, hanem majd hol a Bódis Kriszta?

[00:25:15]Itt van már a folyosón.

[00:25:18]Majd köszönök neki, ha jön.

[00:25:20]Nem tudom, hogy ilyen-e, de ez könnyen elképzelhető.

[00:25:23]De hogy hogy mert azért ő többet látott.

[00:25:30]Jó, oké.

[00:25:30]Csak hogy hát itt egy eszméletlen megoldandó halmaz van nyilvánvalóan.

[00:25:40]És ugye most nincs bennünk a remény, ami rendszerváltáskor sokunkban volt.

[00:25:42]Nem tudom, hogy benned volt-e, hogy na majd pár év alatt utolérjük Ausztriát.

[00:25:50]Ez most senkiben nincs.

[00:25:50]Nem, miközben nagy az öröm, de szerintem élő ember nem gondolja, hogy pár év alatt utoljük Ausztriát.

[00:26:01]Nem tudom, ezt ezt ezt nem tudom.

[00:26:01]Ehhez nem értek.

[00:26:06]Arra emlékszem, hogy a rendszerváltáskor bennem volt a remény.

[00:26:09]Akkor jöttem haza Amerikából.

[00:26:13]É én oda jártam ugye középiskolába egy évig.

[00:26:19]Én azt látom, hogy most nagyon sok emberben ott van a remény, hogy hogy pár éven belül radikális változások lesznek például a társadalmi egyenlőtlenségekben, az egyenlőség javára, vagy az egyenlőbb esélyek javára.

[00:26:33]Szerintem ha már ezen az egyen tudunk választani, ez 30-ban euró lesz állítólag, nem?

[00:26:40]Na ja, na jó, de hát ettől még a baromi szegény, baromi gazdag közti olló nem biztos, hogy olyan nagyon megmozdul.

[00:26:52]Kicsit ez volna a feladat.

[00:26:52]Ez volna a feladat.

[00:26:55]Én nekem a ez biztos, hogy nekem az egyik legfájdalmasabb folyamat, amit láttam, az az a társadalmi egyenlőtlenség növekedése és és a közoktatás minőségének a romlása, és az egészségügyi minőségének a romlása.

[00:27:11]Ha ezen a hármon lehet változtatni valahogy, akkor akkor már egy jobb hely vagyunk, nem?

[00:27:19]Hát próbáljuk sorra venni egészségü ugye vagy nyolc évvel nem biztos, hogy hótpontos az adat hamarabb halunk meg, mint általában akár csak a környező országokban.

[00:27:34]Ezt be lehet hozni pár év alatt.

[00:27:36]Te ne kérdezzel engem úgy, mint egy politikust.

[00:27:42]Várom a további vendégeidet.

[00:27:45]Általában nincsenek politikus vendégeim, úgyhogy kénytelen vagyok.

[00:27:47]áthagyatkozni.

[00:27:50]Nem, engem például az érdekel, de hogy de engem is érdekel, hogy ezt be lehet jó azt be lehet hozni, hogy legyen végre wcpír a klinika wc-jébe, merthogy pedig az megoldhatatlan állítólag tudod megoldhatat.

[00:28:04]Jó, ezt meg lehet oldani, de ezt, hogy azt a hátrányt, ami ugye életmódból, lestrapáltságból, ö abból, hogy nem ér ki időben a mentő, abból, hogy sok a kórházi fertőzés, abból, hogy nincs elég nővér, hogy sok helyen nincs elég orvos, nincs megfelelő gyógyszer.

[00:28:31]Netán másodgyártású gyógyszerek vannak, aminek egy része bizony tudjuk, hogy nem oly hatásos, mint az eredeti.

[00:28:42]Tehát egy egy rak dolog van, hogy itt mit lehet, miközben az ígéret az, hogy például az egészségügyben már 100 nap alatt látható változás lesz.

[00:28:53]Hát figyelj, azért nézd meg Írországot, nézd meg Portugáliát, honnan indultak és hol tartottak pár év múlva.

[00:28:58]Nem pár, de viszonylag hamar.

[00:29:02]Tehát, hogy azért vannak olyan példák korábbi évtizedekből olyan országokról, amelyek jó döntések sorozatával jutottak egyről kettőre.

[00:29:13]Most csak kettőt mondtam.

[00:29:13]Írország Portugália.

[00:29:17]Na jó.

[00:29:17]És akkor oktatás.

[00:29:21]Hagyd abba.

[00:29:23]Nem hagyom.

[00:29:23]Oktatás.

[00:29:23]Tessék.

[00:29:26]Én is megkérdezem.

[00:29:26]Figyelj, tudósítok neked, ha beszéltem az oktatási miniszterrel.

[00:29:30]De ne ne arról tudósíts, hanem amit láttál, vagy amit a gyerekeiden tapasztaltál, mer biztos valami ilyen baldorfba vagy ilyenbe járattad őket.

[00:29:39]Nem, rendesen a Nyolc kerbe a Trefordba jártak.

[00:29:43]Igen.

[00:29:45]Ami egy elit gimnázium.

[00:29:45]Úgyhogy ebben a mondatban azért nagyon komoly csúsztatás volt.

[00:29:50]Mert közoktatás, de de egy nagyon magas minőségű oktatás.

[00:29:55]Na, szóval, hogy hogy ahol ugye bevezettük az egyen tankönyveket, amik senkire nem jók, mert mindenkire ugyanazt a tudást akarják húzni, ami senkire nem passzol így.

[00:30:11]Hát meg az oktatási szuverenitás csorbolása.

[00:30:13]Hát ez az és ugye hát nagyon messze vagyunk attól, hogy hogy akkor személyre szabot oktatás, ahol tényleg az adott képességeket bontják ki, és ha látják, hogy valaki humán, akkor arra abból rápakolnak egy rakatot, és esetleg békéhagyják a matekkal, vagy fordítva.

[00:30:33]Szóval ettől még hol vagyunk?

[00:30:35]Nem tudom.

[00:30:35]Nem tudom, hogy ezt lehetetlene-e rövid időn belül megoldani.

[00:30:38]Nem hiszem, hogy az.

[00:30:38]Nem hiszem, hogy az.

[00:30:45]Na és akkor netán visszatérsz újságírónak, hogyha így szépülnek a dolgok.

[00:30:49]Nem tudom, én még soha nem kerestem meg ilyen ügyben senkit, úgyhogy majd meglátom, hogy mert te nem ott hagytad azért ezt abba, tehát nem ott volt azért az a nagy megrázkodtatás, amikor amikor ugye téged is kipakoltak a a közszolgálatból, és ott volt is valami úgy.

[00:31:10]Nem, ez nem nem azzal is függött össze, amikor amikor ott kisatíroztak valakit.

[00:31:16]Jól rémlik nekem.

[00:31:16]Képzeld el, azért most ezekben a napokban a kiblőrözés, igen, nagyon sok olyan régi traumatikus emlék buggyant föl kollégákkal.

[00:31:31]Igen, igen, igen, igen.

[00:31:33]Ahogyan olvasom régi klassz kollégáimnak, meg régi kevésbé klassz kollégáimnak, akiknek egy picit a memóriájában elhomályosultak a dolgok, és úgy megszépültek a a történeteit, vagy a beszámolóit.

[00:31:48]amiket megpróbáltam már én is egy jó ideje elfelejteni.

[00:31:51]Én a blőrözéskor már rég ki voltam rúgva.

[00:31:53]Nem olyan rég, de ki voltam rúgva.

[00:31:56]Én akkor már nem voltam a házban.

[00:31:58]Ugye mi Mészáros Antóniával elég hamar ki lettünk penderítve a a hírműsorokból, úgyhogy mi a szórakoztató osztályon fejeztük be Magyarsutásunkat.

[00:32:11]És a a hírműsorokból miért lettetek kipenderítve?

[00:32:14]Hát mert egy picit veszélyesnek lettünk minősítve.

[00:32:16]Ugye az Antónia egy kicsit erősen és szuverén módon kérdezett.

[00:32:19]Azt hiszem, hogy ezt úgy lehet mondani, hogy jól és nem voltunk irányíthatóak.

[00:32:28]Ühüm.

[00:32:30]És akkor, amikor ez a blörözés történt, akkor mi már nem voltunk a házban, de annyira emlékszem, amikor beszéltem a kollégákkal, annyira emlékszem például arra, amikor a Nagy Navaró Balázsnak volt, aki nem mert köszönni, mert köszönni is veszélyes, mert akkor kirúghatnak, ha köszönsz.

[00:32:47]Úgyhogy azért ezek Mi a köszönésért?

[00:32:50]még a köszönésért is igen gondolták ezt az emberek, tehát a cenzúra és az öncenzúra toxikus útjai azok mennek be a hatolnak be a csontig, tudod.

[00:33:05]Na és akkor azt gondolom azért az megrázkodtatás volt akárhogy vesszük, hogy te kikerültél kö hát mindnyájunknak, mindnyájunknak mind bárkivel most beszélek, akit akkorályt kirúgtak.

[00:33:18]Azért jó egymással beszélni, mert egy csomó mindenre rájövünk, hogy akkor se voltunk egyedül, nem csak mi dolgoztuk fel a dolgokat nehezen, hanem a másik is megszenvedte.

[00:33:27]Akkor is beszéltünk egymással, de most így megint másfél évtized után mentek telefonok akár hát most egymással.

[00:33:37]Igen.

[00:33:37]Hogy emlékszel arra a napra, hogy is volt?

[00:33:40]Ki hol volt a blőrözős napon?

[00:33:42]Nekem benyorít a jó barátom.

[00:33:46]Várjál, nekem már nem is rémlik, hogy kit satíroztak ki, vagy hogy volt ez pontosan?

[00:33:51]A legfelsőbb bíróság elnökét blőrözték ki az nap, és volt, aki nem adta hozzá a nevét.

[00:33:57]Mert egyébként miért?

[00:33:57]Tehát az rémlik, vagy már nem, de tök mindegy.

[00:33:59]A lényeg az, hogy megcsinálták.

[00:34:02]Igen, igen, igen, igen.

[00:34:05]De hát az nem az első volt és nem az utolsó Magyar Televízió történetében.

[00:34:11]Hát és akkor úgy kicsit megryant a szakma, hogy ugye sokan ott is hagyták a szakmát.

[00:34:19]Igen.

[00:34:20]Hát meg hova mentek volna, Gábor?

[00:34:20]Hát nem volt annyi műhely, nem volt annyi hely.

[00:34:24]Hát a Népszabadság beszántása után az a rengeteg kolléga hova ment?

[00:34:29]Volt, aki tudott menni valahova, volt, aki pályaelhagyó lett.

[00:34:36]Hát jó néhányan.

[00:34:37]Jó néhányan.

[00:34:37]És aztán jött a következő.

[00:34:40]Jött a következő.

[00:34:42]Hát mindnyájan emlékszünk.

[00:34:42]Olyan sok olyan nap van, emlékszem rá, amikor még arról beszéltünk sokan, hogy emlékszik-e az ember arra, hogy hol volt szeptember 11-én.

[00:34:51]Én nyilván, de te is, és azok a barátaim is, akik Magyarországon voltak akkor.

[00:34:57]De egy csomó ilyen nap van.

[00:34:57]Én abszolút emlékszem.

[00:34:59]Tudod hol voltam?

[00:34:59]A rádiósó archívumában voltam, és kértem valamit és a hú milyen vali volt.

[00:35:08]Volt ott egy nagyon helyes ilyen arhivátornő, és aztongja, hogy összedől a világ, te meg itt ilyeneket k, mert valami nem ezzel kapcsolatos dolgot kértem, és én onnan tudtam meg egyáltalán, hogy ez van.

[00:35:27]Elképesztő.

[00:35:27]Na jó, de én emlékszem arra, hogy hol voltam abban a pillanatban, amikor fölállt az összes indexes.

[00:35:35]Emlékszem, hol voltam, amikor jött a hír a Népszabadságról.

[00:35:37]Tehát a a kollégáimnak vagy a szakmámnak ezekre a megrázó napjaira is emlékszem ilyen ilyen összedől traumaként a hazai terepről.

[00:35:50]Neked is megvan?

[00:35:50]Nem, hát ez bevallom, hogy nincs, hogy amikor az indexet fölállt, hogy én hol voltam, ez nincs meg.

[00:35:57]Hát mert nyilván sok barátom volt ott, sok ismerősöm.

[00:36:02]És te hol voltál?

[00:36:03]Én egy strandon, és nem bírtam befejezni a hacket.

[00:36:08]És akkor mi van baj?

[00:36:08]És mobilon tudtad meg, vagy hogy?

[00:36:12]Mobil, hát persze, persze.

[00:36:15]Igen.

[00:36:16]És potyogtak a könnyeim, de hát nem voltam ezzel egyedül.

[00:36:22]Hány ilyen helyzetünk volt?

[00:36:25]Ühüm.

[00:36:25]É ilyen sírós.

[00:36:27]És egyébként New Yorkban hol voltál, amikor megtudtad, hogy dőlnek a torny?

[00:36:32]Én akkor épp készültem még Brooklynban egy munkainterjúra, képzeld el, a Peter Jenningshez, aki az egyik legnagyobb sztárja volt és doenje az amerikai hírtelevíziózásnak és a Kati Marton volt egykora felesége, és ő tette nekem lehetővé, hogy kapjak lehetőséget, hogy esetleg gyakornokként vagy lotifutiként ott dolgozzak körülötte, és hívtak, hogy most egy picit elfoglalt, úgyhogy nem tud fogadni, merthogy összedől az egyik torony.

[00:37:02]És így tudtad meg?

[00:37:04]Igen.

[00:37:05]És erre rá mikor hívtak a TV2-től, hogy na akkor nem volt még mobilom, ugye?

[00:37:10]Tehát akkor elkezdtem, kirohantam, visszarohantam, tehát akkor még azért ez nagyon bonyolult volt.

[00:37:18]És akkor hogy jelentkeztél be a TV2-be?

[00:37:20]T Én akkor műhold a Times Squarről Rajesz stúdióból, aztán mobil autókkal.

[00:37:31]na akos persze persze a gyártásk koordináltak tehát azért a külföldi tudósításnak akkor is ugyanúgy megvoltak a szabályai méreg drága volt nehézkes volt akkor én már csináltam ilyet más országban előtte hát te az első között voltál aki ugye egy szál magad tehát egy személyes tudósító tudtál lenni hogy meg is tudtad vágni digitálisan Igen.

[00:37:56]Tehát nem az volt, hogy tiszta gustábbal akkor ottan te vonultál, mint ez régen divat volt, hanem egy szál magad, te vetted kamerával, te cselt az interjút, Ripsi Ropsi megvágtad és adtad.

[00:38:10]Igen, azért a legtöbbször volt operatőröm.

[00:38:11]Abszolút a legtöbbször Rózsa Ákos volt az operatőröm, aki egy New Yorkban élő magyar srác, és rengeteg problémát ő oldott meg számomra, ugyanúgy, mint Vízi Attila, aki az egész stúdiót és az egész projektet létrehozta.

[00:38:25]Egy zseniális magyar vezető, szenior operatőr vízi Attila egy csoda.

[00:38:31]De de vágni például mindig mindenhol egyedül kellett vágnom.

[00:38:34]Egyszer a hangmérnök mondta, hogy olyan a hangod, Kriszt, amikor narrálod ezeket a riportokat, mintha egy WC-ben lennél.

[00:38:39]És mondtam, hogy hát figyelj, azért, mert egy WC-ben mondom fel a hangot.

[00:38:43]De de közben rájöttem, hogy a csempe hang az nem alkalmas rá.

[00:38:48]Mondjuk például republikánus és demokrata konvenciókon, az volt a legcsöbb hely, a női WC.

[00:38:53]Ott mondtam hangot, de ezt abba kellett hagyni, mert a csempe hang az nagyon rossz volt.

[00:39:02]Nem ideális híradóban, ha úgy hangzod, mint aki egy WC-ben van.

[00:39:06]És ennek a nagy része autó didakta módon ment.

[00:39:09]Tehát például vágásanulás a Vízi Attila tanított, aki aki szintén az egyik első volt, aki operatőrként elkezdett az iránt érdeklődni, hogy mennyi mindent tudunk még megoldani másképp.

[00:39:22]Az például az az egész munkát annak köszönhettem, hogy a Kert Attila, aki akkor a hírigazgató volt, rájött arra, hogy ezt most már olcsón meg tudjuk oldani, mert nem műhold, hanem interneten.

[00:39:34]Azért az nem ugyanaz.

[00:39:34]Tehát nagyon-nagyon sok 1000 dollár volt nekem még a 2001-es bejelentkezésem szeptember 11-én műhold, amikor én 2007-től kint voltam Amerikában, ahogy a csövön kifért adhattam Magyarországra, vágott riportot, élőkapcsolást, mert nem került semmibe.

[00:39:54]Egy havi internetdíja volt.

[00:39:54]Az egy akkora spórolás volt a Magyar Televíziónak, egy akkora technológiai előnnyel, mint lehetőséggel való élés.

[00:40:06]hogy ezt ezért tudtuk megcsinálni, mert ez nem volt drága.

[00:40:10]Hát te meg habzsolhattad a munkát.

[00:40:13]Így van.

[00:40:13]Így van.

[00:40:14]Miért mentél Afganisztánba bele a háborúba?

[00:40:16]Oda miért?

[00:40:19]Hát 2003 volt, akkor küldték el a tálibokat.

[00:40:22]Ugye akkor volt ez a koalíció, Coalition of the Willing, ahogyan ezt a Bush elnevezte.

[00:40:27]És azért, mert a mert a Bárdos küldött, mert a Bárdos engem jelölt ki erre, és én nagyon hálás voltam ezért a lehetőségért, és életem legfontosabb riportját csináltam.

[00:40:41]Nem, munkaközben én nem majd rézom.

[00:40:42]Na de hát a nem, amikor a Bádos azt mondta, hogy na menni kéne, akkor nem fordultunk a fejedbe, de meg meg is lehet halni.

[00:40:50]Nem, nem, nem, nem.

[00:40:50]amíg amíg Hesnával szoktam erről beszélgetni néha alói Hesnával, hogy amikor ilyen fajta szélsőséges helyzetben vagyunk, akkor pusztán az, hogy munka van, feladat van és ügyed van.

[00:41:03]Tehát amit mondtam neked, hogy nekem eltűnik az, hogy én látszom onnantól, hogy van mondanivalóm.

[00:41:09]Onnantól nekem zéró jelentőségem van.

[00:41:09]A mondanivalómnak van jelentősége, nem nekem.

[00:41:15]És onnantól épp az életeddel sem foglalkozol annyira.

[00:41:18]Ö, tehát ez egy é érdekes mentális kiszámolni, hogy akkor már megvoltak a gyerekek.

[00:41:24]Nem a a az a Nem, nem, de hogy akkor akkor is elmentél volna.

[00:41:29]Ühüm.

[00:41:30]Nem nem anyaként már nem mentem volna ilyen helyekre.

[00:41:32]Nem.

[00:41:32]Ühüm.

[00:41:34]2004-es a fiam és 2003-ban voltam Kabulban és mégis csak az volt életem egyik legnagyobb szakmai élménye, mert Afganisztán, mert ott tapasztaltam meg csontighatolóan, fizikailag, nem csak úgy kognitíven meg a tanultakból levont következtetésekkel, hogy a szabadság az egy elveszthető dolog.

[00:42:06]Az egy könnyen elvesztető, merthogy az akkor ott éppen veszett, vagy nem csak jobb volt az élet Afganisztánban bizonyos évtizedekben.

[00:42:20]Jobb, nem jó, de jobb.

[00:42:20]volt olyan riportaranyom, aki a Kabuli egyetemre járt nőként, miniszoknyában műszaki tanulmányokat folytatott, és amikor én az interjút csináltam vele, akkor ő Burkában volt az utcán, és a kislánya nem tanult még írni, olvasni, számolni, mert azokban az években, amiknek a végén én 2003-ban vele ezt a beszélgetést el tudtam készíteni, azokban az években a nő az a semminél is kevesebbet ért.

[00:42:52]És őneki volt egy szebb élete korábban, amit elvesztett.

[00:42:56]És aztán amikor ugye ennek vége lett, és aztán visszajöttek a tálibok, akkor megint az volt az élményem, hogy az átmeneti minőség javulása a létezésnek, amit mondjuk egy demokratikusabb vagy szabadabb vagy élhetőbb társadalom jelent, az egy nagyon könnyen elveszthető dolog.

[00:43:23]Képzelj el egy nőt, aki a Kabuli egyetemen tanult rövidhajjal miniszoknyában műszaki tanulmányokat, és csadorban beszélgetek vele pár évtizeddel később, úgy, hogy a lánya soha nem tanult semmit.

[00:43:35]Az az milyen élet?

[00:43:38]Az előrement vagy hátra?

[00:43:44]Úgyhogy nekem életem legfontosabb interjúja az Kabulban készült a szabadságról.

[00:43:49]Tényleg?

[00:43:49]Aha.

[00:43:50]Hát pedig te aztán a Henry Kissingertől a Helen Millerig, tehát politikusoktól sztárokig, hát meglehetősen sokakkal beszéltél.

[00:44:03]Igen.

[00:44:03]Igen.

[00:44:03]És ez az élményem, ez a ez a nő, aki amikor megérkeztünk a lakásába, és levette a csadort a fejéről, és elmesélte az életét, és megmutatta a fotókat a az egyetemista egykori életéről, ez volt életem legfontosabb interjúja.

[00:44:18]Pedig például azért Helen Mirennel találkozni az nem egy utolsó dolog.

[00:44:24]Milyen volt?

[00:44:25]Gyönyörű volt.

[00:44:25]Csodálatos, fantasztikus, lenyűgöző.

[00:44:30]Na, ő például gyönyörűen öregszik.

[00:44:30]Hú, de szeretnék egyszer úgy kinézni, mint Helen Mélen 20 év múlva.

[00:44:39]Megmondod, hogy valamikor tulajdonképpen úgy ült melletted a közeledben a Trump is, mint amilyen közel vagyunk mi egymáshoz.

[00:44:49]Az milyen szitu a a nagy választási események, tudod, ezek a nagy amerikai borik, amikor amerikai elnökjelölteket választanak, és arra volt lehetőségem ugye menni a demokratákhoz is, és a republikánusokhoz is.

[00:45:05]Úgyhogy én a John McCainnel is találkoztam így, a Trumppal is nyilvánvalóan nem csevegni.

[00:45:10]Tehát az egyetlen olyan vezető politikus, akivel beszéltem is, az a Joe Biden volt a Fehér házban.

[00:45:20]De meglehetősen emlékezetes egy ilyen helyzet.

[00:45:24]Igen.

[00:45:24]Egy egy kis magyar tudósító számára.

[00:45:29]Nagyon más egyébként, hogy ha csak úgy civilben beszélsz vele, mert akkor úgy nézel ki, mint egy átlagos állampolgár, aki felé nagyon nyitottan közelítenek ugye az amerikai elnökjelöltek.

[00:45:40]Ha egy mikrofont dugsz az orra alá, az már egy olyan helyzet, ahol nagyon könnyen pillanatok alatt a termen kívül találod magad, mert ugye ahhoz vagy megbeszélt helyzetnek kell lennie, vagy olyan helyzetnek, ahol tényleg riportereket fogad, nem csak így kezed fog a az emberekkel, tudod.

[00:45:58]Tehát az nem megy, mint mint nálunk, hogy az utcán elkapod, a parlament folyosóján elkapod.

[00:46:04]En ez nem de de és az egyetlen lehetőség az ezeken a nagyemborikon van.

[00:46:09]De azért a Trumphoz már akkor sem lehetett csak úgy odarohanni egy ATV-s mikrofonnal.

[00:46:16]Megpróbáltam életmódodban vagy egyáltalán a egészben az, hogy Amerika meg Magyarország meg Magyarország meg Amerika, mert egy ideig azért te ilyen elég két laki ide-oda.

[00:46:33]Ez ez mit jelentett?

[00:46:33]Tehát máshogy éltél Amerikában, mint élsz itt, vagy hogy hogy van ez?

[00:46:38]Vagy szemléletben, vagy vagy baráti körben, vagy nem tudom mi.

[00:46:46]Nem, nagyon hasonlót.

[00:46:46]Én én ugye mivel szeretek civil lenni, én például nagyon szeretem, akkor még azért elég sokan megismertek Budapesten, hogy hogy nem ismer meg a kutya sem.

[00:46:55]Én azt nagyon nagyon nagyon élveztem.

[00:46:57]Most már így is alig ismer meg bárki, mondjuk a te generációd meg az enyém, amit én nagyon szeretek.

[00:47:03]Tényleg, tényleg szeretek civil lenni, de ez csak egy aspektus egyébként.

[00:47:09]Nagyon más a mai Amerika.

[00:47:12]Tehát például az a az a fajta megosztottság, az a politikai megosztottság, a szabadsajtónak az a az elnyomása, lenézése, azokat, ami ugye régen nem volt ott.

[00:47:24]Am nem volt.

[00:47:24]Nem, nem.

[00:47:24]azokban az időkben, amikor amikor én ott éltem, akkor a a vitakultúra, a a keménykérdezés, a sajtózámonkérési lehetősége ez a vadsdag szerep, ugye ahogy az angol mondja, az őrkutya szerepe a közéleti sajtónak, az egy megkérdőjelezetlen dolog volt.

[00:47:45]Ma a komikusok viszik sokszor ezt tovább, akik szabadon dumálnak esténként a szórakoztató amerikai műsorokban.

[00:47:53]Hát ez nálunk is van.

[00:47:56]A standuposok a hihetetlen nézettségeket bírnak egyébként.

[00:48:01]És jó, hogy vannak abszolút elérni.

[00:48:01]Hát te egyébként tanítottál bloggereket is.

[00:48:08]Erről jut eszembe.

[00:48:08]Tehát fiatalokat tanítottál tulajdonképpen a a hátrányos helyzetű gyerekeket, tehát nem nem olyanokat, akik ennek az volt a célja, hogy ez legyen a szakmája, hanem olyan helyekre mentünk el, ahol azt láttuk, hogy egy kitörési lehetőség lehet megjelenni a a az internet nyilvános terében fiatalok számára.

[00:48:31]Ugyanakkor óriási kockázat.

[00:48:31]Tehát ott volt egy gyerekvédelmi szempont, hogy kiskorúak mit mutatnak meg magukról, hogyan jelennek meg, hogyan videózzák magukat, annak van egy felelőssége, és ezt szerettük volna egy ilyen önreflektív keretbe tenni számukra.

[00:48:46]Ez egy ez egy olyan program volt, ahova vittem magammal mindig valódi influencereket, olyan fiatalokat, akik akiket ezek a hátrányos helyzetű gyerekek valóban ismertek, példaképnek tekintettek.

[00:49:01]Hát néninek amit mond, az nem annyira érdekes, de vittem magammal a kissrácot, aki 10 éves volt, és egy egy bálvány, és ő ráhallgattak, és akkor mi mindig egyeztettük ezekkel a nagy nevű fiatal influencerekkel, hogy mik azok a felelős gondolatok, amiket át kell adni olyan fiataloknak, akik kitörési pontnak érzik az interneten való megjelenést, és a kockázatait nem látják.

[00:49:27]Szerint ez, hogy kavarta meg a mi szakmánkat, hogy ugye amikor mi kezdtük, akkor azok voltak az újságírók, akiknek volt egy orgánum a feneke alatt.

[00:49:39]Van meg bárki újságíró, mer bárki fölmegy a netre, fölteszi, és lehet, hogy sokkal nagyobb nézettséget vagy látogatottságot ér el, mint egy napilap, vagy akár egy tév csatorna.

[00:49:50]Igen, hát látom valamennyire a jó oldalát is, és nagyon-nagyon fájdalmasan érint a negatív oldala, ami szerintem negatív.

[00:49:57]A jó oldala az az, hogy demokratikusabb a verseny, ahogy mondod, kiváló tehetségek, kiváló kvalitású emberek jelenhetnek meg úgy nagy nyilvánosság előtt, hogy nincsen egy olyan anyagi belépési küszöb, vagy egy olyan véletlen szerencse, hogy valahova fölveszik-e, vagy befogadják-e, mint ami még a mi időnkben fontos volt.

[00:50:19]Győzzön a Jobbik, találjuk meg azokat az embereket, akik a legjobbak.

[00:50:25]De a sajtó minőségével kapcsolatban szerintem rettenetes rombolás az intézményi bizalom hiánya.

[00:50:34]Az, hogy nincsen szerkesztőségi felelősség, vagy nem érzik a szerkesztői felelősséget azok, akik megjelennek és információkat adnak át, vagy vagy ilyen privát tudósítók.

[00:50:45]Hiszen amikor te meg én elkezdtük ezt a szakmát, akkor a mi fejünk fölött kőkemény, felelősséget érző szerkesztők örködtek azon, hogy mit mondhatunk és mit nem.

[00:50:57]Hogy igazolva van-e az, amit mondunk vagy nincs, hogy igaz-e vagy nem, hogy fair, igazságos-e a a hozzáállás, az újságírói módszertan, amivel dolgozunk, vagy nem az?

[00:51:13]Ez egy szakma, ez egy iskola és a az objektív módszertan, ami természetesen nem azonos az objektív értékekkel, mert senkinek nem objektív az a lelke, meg a véleménye, meg az ízlése, meg a habitusa, meg a az értékítélete.

[00:51:28]De legyen objektív a módszertana, az nem követelhető meg civilektől.

[00:51:34]Ezért voltak szerkesztőségek, és ezért remélem, hogy a sajtó kijavították a hibákat.

[00:51:40]Például és leírok egy hülyeséget, úgy megjelenik általában, mint a pinty.

[00:51:47]Például, például.

[00:51:47]Így van.

[00:51:47]Így van.

[00:51:47]És virális ott meg volt a kép, volt olvasószerkesztő.

[00:51:52]Így van.

[00:51:52]Volt még szeret kijavította a betűhibát is.

[00:51:55]Kijavította.

[00:51:57]Így van.

[00:51:57]Így van.

[00:51:57]A betűhibát is, a tényhibát, a tévedést, a a például az elfogultságokat lenyesegették.

[00:52:06]Ha valed ideül szembe valaki, akkor én azt gondolom, hogy módszertanilag ugyanúgy állsz hozzá.

[00:52:11]Kíváncsi vagy, felkészülsz, megadod a lehetőséget a válaszra, visszakérdezel, ha valamit nem értesz, vagy ellentmondást találsz, pontosan ugyanúgy dolgozol bármelyik emberrel, mindegy, hogy mit gondolsz róla, szimpatikus vagy nem, szereted vagy nem, érdekesnek találod vagy nem.

[00:52:27]A módszertanod azonos, de ez egy szakma.

[00:52:35]Hát igen, ami most most gyakran bizony kimarad.

[00:52:40]Úgyhogy én ezért siratom.

[00:52:40]a klasszikus újságírást, és remélem, hogy nem kell temetni.

[00:52:45]Most például nem tudom, hogy te észrevetted-e, hogy az elmúlt héten több olyan kollégám, oknyomozók és olyan független sajtóban dolgozó újságírók, akik az elmúlt években nagyon-nagyon kevés erőforrással és nagyon kevés pénzért elképesztő magas minőségű és sokszor bátorságot követelő munkát végzett.

[00:53:04]Ölelgetik őket az utcán az emberek, hogy köszönjük a független sajtónak.

[00:53:12]azt, ami történt, a szabadságot.

[00:53:15]Jönne ám vissza a szakmabsülete?

[00:53:18]Jöjjön vissza a szakmabsülete.

[00:53:20]Mondod valahol, hogy hát azt nagyon számba kéne venned, hogy ahhoz, hogy a 2026-os évet sikeresnek gondolt, mi mindent kéne csinálnod?

[00:53:31]Hát mi mindent kéne csinálnod?

[00:53:38]De jó kérdés.

[00:53:38]Hú, ezt föl kellett volna egyszer írnom magamnak januárban, hogy mi mindent kéne csinálni.

[00:53:44]Rögtönöz gyorsan, ugye?

[00:53:46]Ennyi.

[00:53:46]Rögtönözni.

[00:53:47]Na, pihenni, utazni, többet olvasni.

[00:53:51]Igen.

[00:53:52]Csupa olyat mondok, ami téged most egyáltalán nem érdekel.

[00:53:57]Na de és a szakmába visszajönni?

[00:54:01]Nem tudom.

[00:54:03]Szerintem előbb-utóbb tud jó.

[00:54:03]Jó lenne.

[00:54:07]Köszönöm.

[00:54:09]Én is köszönöm.

[00:54:09]hogy jöttél.

[00:54:09]Bombera Krisztina volt a volt a café vendége.

[00:54:15]Köszönöm, ha néztek minket.

[00:54:17]Viszontlátásra.

[00:54:28]เฮ