KlikkTV 55:13

Alföldi Róbert: Most először érzem újra a reményt - őszintén beszél a rendszer bukásáról

közélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Ellenzéki
Alföldi Róbert: Most először érzem újra a reményt - őszintén beszél a rendszer bukásáról
tl;dr
  • Alföldi Róbert megkülönbözteti a közéleti és az állampolgári attitűdöt; utóbbi „szemérmesebb”, és most ez töltődött fel benne.
  • A korábbi választási kampányban való aktív részvétele után kiábrándult, mert úgy érezte, amit képvisel, kisebbségben van.
  • A mostani választási eredmény nagy reményekkel tölti el, és azóta sem tapasztalt olyat, ami felhúzta volna a száját.
  • Munkamániája alkati kérdés; jelenleg egyszerre több produkcióban vesz részt (Ványa bácsi, Julius Caesar, Furcsa pár).
  • A Julius Caesar rendezése kapcsán Shakespeare a mechanizmust vizsgálja, nem konkrét politikai szereplőket; az előadás a reményről és a szorongásról is szól.
  • Számára a legnagyobb öröm az új kormánytagok transzparenciája és őszinte kommunikációja, mert a magyar társadalom évszázadok óta nem tanulta meg a nyílt kommunikációt.
  • Fontosnak tartja a következmények nélküli ország megszüntetését, ahol mindenki vállalja a felelősséget a tetteiért.
  • A választások éjszakáján átélt eufória felszínre hozta az elmúlt évek méltatlanságait, amit egy megtisztulási folyamatként ír le.
  • A kulturális szférában egy átlátható, kiszámítható finanszírozási rendszert sürget, és bízik a szakma megújulásában.

    „A kulturális rombolást azt nem lehet hétfőtől keddre rendbe hozni. Sok időbe fog telni.” – Alföldi Róbert

Részletes összefoglaló megjelenítése

Alföldi Róbert közéleti és állampolgári attitűdje

Alföldi Róbert a beszélgetés elején tisztázza, hogy bár korábban azt nyilatkozta, lemerült a közéleti akkumulátora, ez most sem töltődött fel – helyette az állampolgári akkumulátora töltődött fel. A különbséget abban látja, hogy a közéleti attitűd állandó megnyilvánulási kényszerrel jár, míg az állampolgári „szemérmesebb".

„Közéleti akkumulátorom nem töltődött fel. Az állampolgári akkumulátorom töltődött fel." *

A közéleti kiábrándultság nem most kezdődött: az előző választások kampányában való aktív részvétele után – ahol nem valaki mellett, hanem az ellen kampányolt, hogy „mi ne legyen" – szembesült azzal, hogy amit képvisel, kisebbségben van az országban. Ez a felismerés fárasztotta el, és vette el a kedvét a közéleti szerepléstől, mivel nem szereti a hatékonyság nélküli tevékenységet.

A mostani választási eredmény azonban nagy reményekkel tölti el. Különösen pozitívnak tartja, hogy a választások óta eltelt hetekben nem tapasztalt olyan jelenséget, ami miatt „a száját felhúzta volna". Úgy érzi, most neki nem kell annyira aktívnak lennie közéletileg, mert mások végzik ezt a munkát.

Munkamorál és alkati kérdések

Alföldi elmondja, hogy munkamániája az elmúlt négy évben sem múlt el – ez alkati kérdés. Ő attól működik rosszul, ha keveset dolgozik. Jelenleg egymás után több produkcióban vesz részt: a Ványa bácsiban játszik, megrendezte a Julius Caesart, és már a Furcsa párt próbálja. Hangsúlyozza, hogy ezek a munkák nem hirtelen jöttek, hanem egy-másfél évre előre be vannak osztva az életében.

„Én attól nem működöm, ha keveset dolgozom." *

A Julius Caesar rendezés és politikai párhuzamok

A Julius Caesar bemutatója kapcsán a műsorvezető felveti, hogy a darab egy rendszer végéről és valami új kezdetéről szól, ami különösen aktuális a rendszerváltás után. Alföldi szerint azonban Shakespeare ennél ravaszabb szerző, és a darabban egy idő után nem lehet beazonosítani, hogy ki kicsoda. A mechanizmust vizsgálja, nem konkrét politikai szereplőket.

„Szerintem mivel ravasz szerzőről beszélünk, ő pont ezt keveri össze, és egy idő után szerintem nem lehet beazonosítani a mi előadásunkban sem, hogy ki kicsoda." *

Az előadásban jelen van az öröm, a remény és a boldogság, de benne van az is, hogy „annyira jó lenne, ha tudnánk élni ezzel a lehetőséggel". A második felvonást szinte mindenki „véresen játssza végig", és akik az újat kezdik, azok is „bevéreződnek". Alföldi szerint ez a társadalom jelenlegi állapotára is reflektál: a társadalom egy része eufórikus, másik része szintén eksztatikus állapotban van, csak nem pozitív előjellel.

Átláthatóság, őszinte kommunikáció és a társadalom lelki állapota

Alföldi számára a legnagyobb örömöt az jelenti, hogy az új kormánytagok részéről erősen kiemelt érték a transzparencia, az őszinteség, a nyílt és tényszerű kommunikáció. Ez azért fontos számára, mert régóta vallja, hogy a magyar társadalom évtizedek, sőt évszázadok óta nem tanulta meg a nyílt kommunikációt. Ez tette lehetővé a történelemhamisítást és azt, hogy bizonyos emberek „az asztalt pirosnak látják, nem fehérnek".

„Szerintem itt nagyon sok problémának, nagyon sok pszichikai, lelki fájdalomnak (...) az az oka, hogy hosszú évtizedek, de megmerem kockáztatni, hogy évszázad óta ez a társadalom nem tanulta meg a nyílt kommunikációt." *

Úgy véli, a nagy fordulópontokat, bűnöket, fájdalmakat és katasztrófákat nem beszéltük ki őszintén, mellébeszélés és szépítgetés nélkül. Most azonban változás jeleit látja.

Igazságszolgáltatás, felelősségvállalás és a „következmények nélküli ország"

A beszélgetés során szóba kerül az igazságszolgáltatás arányosságának kérdése. Alföldi szerint nem bosszúhadjáratról van szó, hanem arról, hogy mindenki vállalja a tetteiért a felelősséget – ha azok büntetőjogi kategóriába tartoznak, akkor azt is. Hivatkozik arra a gyakran hangoztatott kritikára, hogy Magyarország „következmények nélküli ország" volt, és az új kormányzat – a TISZA, Magyar Péter és az új miniszterek – sokat beszélnek arról, hogy ezt meg akarják változtatni.

„Ez egy egyszerű játékszabály, hogy a tetteidért vállald a következményeidet, és a tetteidért megkapd a jutalmadat, hogyha az olyan." *

A választások éjszakájának személyes megélése

Alföldi részletesen beszél a választások éjszakáján átélt érzelmeiről. Hatalmas örömöt érzett, olyan közösségi élményt, amire nem is emlékszik, hogy valaha is átélt volna. Ugyanakkor ez az eufória felszínre hozta az elmúlt évek fájdalmait, méltatlanságait is – azokat a helyzeteket, amikbe belekeveredett vagy belerángatták.

„Valahogy így kitört belőlem az elmúlt tizenvalahány évnek a méltatlanságai, vagy azok a helyzetek, amikbe én belekeveredtem, vagy amikbe belerángattak." *

Ezt egy megtisztulási folyamatként írja le: amikor ezek a fájdalmak felszínre kerülnek, már nem olyan súlyosak, mint amikor az ember elpakolja őket a lelke mélyére. A választások éjszakáján nem ment ki bulizni, mert lelkileg annyira megrendült és kimerült, hogy nem bírt összeszedni magát. Hosszan beszélgetett barátaival, telefonált, és nézte az eseményeket.

Másnap délelőtt nem tartott próbát, mert előre látható volt, hogy az eredménytől függetlenül lehetetlen lett volna dolgozni. Este azonban játszotta a Ványa bácsit, ami nagyon jó élmény volt. Azóta is tapasztalja az emberek eufóriáját – legyen szó régi ismerősről, taxisofőrről vagy trafikosról.

A „csendes hősök" és a civil helytállás

Alföldi szerint az elmúlt időszakban nagyon sok olyan ember volt, aki méltatlan körülmények között, belső meggyőződésből végezte a munkáját – tanárok, orvosok és más szakmák képviselői. Ők voltak azok, akik miatt az ország működni tudott. Ezek az emberek nem voltak hangosak, mert nem az volt számukra a fontos.

Amikor a műsorvezető megemlíti, hogy valaki hősnek nevezte őt, Alföldi elhárítja: furcsa volt számára a „meg kell köszönni a civileknek" hozzáállás, mert szerinte senki nem jutalomért csinálta, amit csinált. Belső meggyőződésből tette, mert nem tudott volna másképp élni.

„Én nem azért így éltem, vagy nem azért csináltam így a dolgomat, vagy nem azért álltam ügyek mellé, mert annak ilyen-olyan jutalma van." *

Számonkérhetőség és kompromisszumok

Alföldi fontos felismerésnek tartja, hogy nem lehet számon kérni senkitől, miért kötött kompromisszumot önmagával. Nem ismerjük mások lelki alkatát, belső motivációit, szorongásait. Ugyanakkor különbséget tesz azok között, akik látványosan voltak szem előtt (például híradóban ülve közvetítettek hazugságokat) és azok között, akik a saját életükben hoztak meg kompromisszumokat, esetleg csak hallgattak. Az előbbiek esetében szerinte feltehető a kérdés, miért nem mondtak nemet.

„Szerintem nem lehet számon kérni senkitől semmi ilyen dolgot. Miért? Mert nem tudod a lelki alkatát, mert nem tudod a belső motivációit, mert nem ismered a szorongásait." *

Társadalmi változások és a melegek helyzete

Alföldi szerint a magyar társadalom sokkal 21. századibb, mint amilyen képet próbáltak róla mutatni. A melegekről szóló darabokat szerinte már évek óta be lehet mutatni – a homofóbok nem lettek többen, csak fel voltak hatalmazva arra, hogy hangosabban üvöltsenek. A cenzúra mesterségesen gerjesztett helyzet volt, ami nem csak a melegeket érintette, hanem mindenkit, aki nem úgy gondolkodott, ahogy az előző hatalom.

„Az, hogy jobban üvölt, vagy hangosabbak voltak a homofóbok, az nem azt jelenti, hogy többen lettek, hanem azt jelenti, hogy fel voltak hatalmazva arra, hogy minél hangosabban üvöltsenek." *

A szombathelyi Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból című előadás kapcsán elmondja, hogy ott a hangsúly nem kifejezetten a meleg főszereplőn volt, hanem a kisvárosi közeg bezárkózásán, tájékozatlanságán és agresszivitásán – ami félelemből és propagandából táplálkozott. Az előadásban több kirekesztett csoport is megjelent, például ukrán menekültek is.

A határ menti ingázás és társadalmi következményei

Szombathely kapcsán szóba kerül, hogy sokan átjárnak Ausztriába dolgozni, ahol több pénzt kapnak ugyanazért a munkáért. Alföldi szerint a probléma gyökere az, hogy Magyarországon mások voltak a játékszabályok: az ügyeskedésre, a „kit ismersz" elvre és arra épült a rendszer, hogy csak akkor vagy egyenértékű állampolgár, ha egy bizonyos pártra szavazol. Az emberek ehhez a közeghez alkalmazkodtak.

„Ha egy ügyeskedésre van kitalálva egy ország, arra van kitalálva, hogy kit ismersz, arra van kitalálva, hogy te csak akkor vagy magyar, akkor dolgozol jól, akkor vagy egyenértékű, ha te egy bizonyos pártra szavazol – ez a játékszabály állt föl." *

Most azonban a szándékok és célok azt mutatják, hogy Magyarország közelíteni fog az olyan típusú társadalmakhoz, mint Ausztria – nem az életszínvonalban azonnal, hanem a szabályok, elvárások és átláthatóság tekintetében.

A korrupció mértéke és a változás lehetősége

Alföldi megdöbbenését fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy naponta derülnek ki újabb részletek az elmúlt 15 év történéseiről. Bár azt gondolta, hogy nagyjából képben van, most is hátrahőköl a csontvázak láttán. A választás azonban azt mutatta, hogy az emberek többsége nem akar tovább így élni – „nagyon erős állítással, hogy nagyon nem akar tovább így élni".

Színházigazgatás és a kulturális szféra jövője

Alföldi nem tudja, hogy akar-e újra színházat igazgatni. A választások éjszakáján sokan hívták, akik évek óta nem keresték, de ő nem gondolja, hogy automatikusan neki kellene pozíciót kapnia csak azért, mert korábban igazgatta a Nemzeti Színházat. Sokkal fontosabbnak tartja, hogy a szakma újra tudja fogalmazni magát, és megszűnjön az a megosztottság, lealázás és lehetetlenné tétel, ami az elmúlt éveket jellemezte.

„Nagyon remélem, hogy minél hamarabb el tudjuk felejteni, vagy ki tudjuk pucolni magunkból is, meg a szakmánkból is azt a típusú borzalmas megosztottságot, lealázást, lehetetlenné tevést." *

Egy átlátható, kiszámítható, tervezhető finanszírozási rendszer kialakítását sürgeti, ahol nem attól függ a támogatás, hogy ki kit ismer vagy szeret. Bízik benne, hogy a kulturális kormányzatnak sikerül egy olyan szabályrendszert kialakítania, ami tiszta lappal indul. Hozzáteszi: nem lesz „habzsi-dőzsi", mert nincs miből, de a szakmában lévő pénz elosztása eddig igazságtalan volt.

Vidnyánszky Attila és a Nemzeti Színház ügye

A beszélgetés során szóba kerül Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház jelenlegi igazgatója. Alföldi szerint nem elegáns erről beszélnie, de szerinte egyszerűen meg kell vizsgálni, hogyan működött a színház, teljesítette-e a feladatait. Kiemeli, hogy Vidnyánszky nem egyszerű színházigazgató volt, hanem „az egész magyar szakmát leuralta, vállaltan, ideológiai alapon". Nem volt három T (tűrt, tiltott, támogatott), mert nyíltan megmondta, hogy mit nem szabad csinálni, és egy kézben volt minden pénz és hatalom.

„Ő az az ember, aki vállaltan, és ez nagyon fontos, vállaltan kimondva (...) elmondta, hogy ez teljesen normális, hogy aki nem a keresztény kultúrkörben működik, azt nem kell támogatni a kormánynak." *

Alföldi szerint Vidnyánszkynak küldetéstudata van, és nagy kérdés, hogy egy szakmát lehet-e küldetéstudatból vezetni, személyes fájdalmak, frusztrációk, bosszúk, meggyőződés és vallás alapján. Emlékeztet arra, hogy még a Fidesz-féle alaptörvényben is benne van a vallásszabadság és a szexuális orientáció szabadsága. Határozottan állítja, hogy „nem szabad az ő kezében hagyni ezt a szakmát".

Szőcs Artúr esete és a jogállamiság kérdése

Alföldi felidézi Szőcs Artúr esetét, aki megnyert egy pályázatot, de a minisztérium közölte, hogy ha őt nevezik ki Blaskó Balázs helyett – akiről lehetett tudni, hogy „Fideszhez hű pártkatona" –, akkor a minisztérium nem ad költségvetési pénzt a városnak, sőt a tavalyit is vissza kell fizetni. A város ezt nem tudta vállalni, így Blaskó maradt az igazgató. Alföldi szerint ilyen előzmények után „jogszerűséget számon kérni nevetséges".

Az új kormány stílusa és a felelősségvállalás

Alföldi kifejezetten pozitívan értékeli az új kormány stílusát. Nézi a miniszteri meghallgatásokat, és tetszik neki, hogy „nincs pávatánc", hanem „pacek van". Ez azért fontos, mert a „pacek döntés" felelősséget kíván a döntéshozótól – ami korábban nem volt jellemző.

„Én nagyon bírom, hogy nem szarozik ez az új kormány. Nézem ezeket a miniszteri meghallgatásokat és én nagyon bírom, hogy nincs pávatánc. Pacek van." *

Potenciális színházigazgatók és a fiatal generáció

Arra a kérdésre, hogy vannak-e potenciális színházigazgatók, Alföldi azt válaszolja: nem sok. Lehet, hogy bátrabbnak kellene lenni, és meg kellene nézni egy fiatalabb generációt, hogy mit kezdene a feladattal. Példaként említi Székely Krisztát, aki a Katona József Színházban kapott lehetőséget. Egy normális pályáztatás során kiderülne, hogy kinek van valós víziója. Lehet, hogy sokkal több fiatal kollégának van belső késztetése a színházigazgatásra, mint gondolnánk.

A „sárkány taréja" – a kulturális rombolás hosszú távú hatásai

A beszélgetés végén szóba kerül Jevgenyij Svarc Sárkány című darabja, amely arról szól, hogy legyőzik a sárkányt, de a taréja sokáig rajtunk marad. Alföldi szerint a kulturális rombolást nem lehet egyik napról a másikra helyrehozni – ezt Hankiss Elemér is megmondta. Ugyanakkor reménykeltő, hogy nagyon sok fiatal vett részt a változásban, és rajtuk nincs ott a „taréj". Ők világpolgárként élnek, és sokan jönnek majd haza.

„A kulturális rombolást azt nem lehet hétfőtől keddre rendbe hozni. Sok időbe fog telni." *

Személyes változások és a remény

Alföldi úgy érzi, ő maga rendben van, mert az elmúlt 16 évben is próbálta őrizni a lelkét. Azt mondta korábban, hogy nem hajlandó félni – és bár a félelem vegetatív dolog, szerinte ezeket el lehet engedni. Most azt kell megtanulnia, hogy ne legyen állandóan „résen" – hogy ne kelljen mögöttes szándékot keresni a másik szavai mögött.

„Azon gondolkozom, hogy nekem mit kell elengednem. Biztos, hogy el kell engednem ezt a résen levést például." *

A Julius Caesar kapcsán elmondja, hogy az előadás a szorongásról is szól: minél nagyobb a remény, annál jobban fáj a gondolat, hogy elmúlhat. Most remény van, és az a „kisördög" néha felmerül, hogy nehogy elrontsuk, hogy jól éljünk azzal, amit közösen létrehoztunk.

„Minél inkább remény van, az a kisördög, amikor néha fölmerül, annál inkább szorongsz, vagy annál inkább azt szeretnéd, hogy ne csesződjön el, hogy éljünk azzal, amit létrehoztunk." *

A beszélgetés zárásaként Alföldi megerősíti, hogy a magyar név „megint szép lesz, méltó híresére" – és ezt már most is lehet érezni. Külföldön is büszkék ránk, hogy meg tudtuk lépni ezt a váltást. Számára ez nem csak a Székely Csaba-i értelemben vett „öröm és boldogság", hanem valódi, személyes öröm is.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „az utols, nem a most, hanem az előző választásoknál múlt el" – valószínűleg „az utolsó, nem a mostani, hanem az előző választásoknál múlt el" lehetett az eredeti mondat.
  • „egy ilyen ekztatikus állapodomben most van a társadalom" – valószínűleg „egy ilyen eksztatikus állapotban most van a társadalom".
  • „ezen lomagon" – bizonytalan, valószínűleg „ezen a vonalon" vagy „ezen a fronton" lehetett.
  • „Chiling Árpád" – valószínűleg egy név torzult alakja, a kontextus alapján nem azonosítható egyértelműen.
  • „Székencsaba szintelab" – valószínűleg „Székely Csaba színdarabja" lehetett.
  • „a naaktüntetés jellege is volt" – valószínűleg „a nagy tüntetés jellege is volt" vagy „a hangos tüntetés jellege is volt".
  • „az agri sztoryt" – bizonytalan, valószínűleg „az egész storyt" (az egész történetet).
  • „Margytam tegnap láttam a Duda Éváik valahol fölléptek" – valószínűleg „Margit? Tegnap láttam a Duda Éváékat valahol föllépni" lehetett.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Üdvözlöm önöket Alföldi Róbert Bótafé vendége.

[00:00:03]Hát nem is olyan régen még azt mondta, hogy ez egy csodálatos ország, baszki, amiben ugye benne van, hogy hát élhetnénk mi jól is.

[00:00:12]Aztán amikor ugye hát voltak a választások, akkor úgy 2210 körül kipakolta a Facebookra, hogy hát akkor ő most nagyon boldog és éljen a szabadság.

[00:00:26]Egyébként azt is kipakolta, hogy voltam választani és a Tiszapártra, tehát már közben kiírtad, amit ugye ritkán tesznek.

[00:00:36]Na, az a fő kérdésem, hogy ugye azt is mondtad, hogy lemerült a közéleti akkumulátorod.

[00:00:46]Most föltöltődött.

[00:00:47]Nem, nem, nem, nem.

[00:00:49]Na, miért nem?

[00:00:50]Közéleti akkumulátorom nem töltődött fel.

[00:00:52]Az állampolgári akkumulátorom töltődött fel.

[00:00:55]Mi a különbség?

[00:00:56]Hát nagy különbség van.

[00:00:56]A közéleti akkumulátornál állandóan úgy gondolod, hogy meg kell nyilvánul, ki kell állni, beszélni kell, okoskodni kell.

[00:01:03]Az állampolgárja az meg szemérvesebb.

[00:01:08]Aha.

[00:01:08]De mitől múlt el ez a közéleti?

[00:01:12]Ezt én elmondtam már, ez nem most múlt el.

[00:01:14]Ez az utols, nem a most, hanem az előző választásoknál múlt el, ahol én nagyon aktívan részt vettem a a kampányban, nem valaki mellett, hanem inkább az, hogy mi ne legyen.

[00:01:24]És az annyira megdöbbentett engem az az eredmény, hogy hogy rájöttem, hogy egyáltalán tehát, hogy szembe kell nézni azzal, hogy amit én szeretnék, vagy amit én képviselek, az kisebbségben volt ebben az országban, és valahogy elfáradtam, meg elég volt az ügyben.

[00:01:41]Én azt gondolom, hogy beleraktam, amit bele lehet tenni, vagy bele kell tenni mondjuk egy értelmiségnek, és akkor ugyan és akkor egész egyszer elment tőle a kedvem.

[00:01:51]Hát nem volt nem volt sikeres, vagy nem volt nem volt hatékony.

[00:01:57]És én nem szeretem azokat a dolgokat, amik nem hatékonyak, hogyha csinálok valamit.

[00:02:03]És most most se bizalomba, hogy hatékony lehet, nem?

[00:02:06]Tehát összekeverz fogalmakat, nem?

[00:02:10]a köz tehát az most volt egy választás, most nagyon boldog vagyok ettől a választástól, nagyon nagy reményekkel tekintek az elkövetkezendő időszak elé.

[00:02:18]Nagyon feltölt az, hogy az elmúlt pár hétben a választások után egyáltalán nem történt olyan dolog, amire egyszer csak a számat felhúztam volna, hogy ezt ne ö tehát most nem most mindenki nagyon aktív közéletileg.

[00:02:32]Most nekem nem kell annyira aktívnak lenni közéletileg.

[00:02:34]Na de hát amúgy a munkaalkoholizmusod meg egyáltalán nem múlt el.

[00:02:41]De hát az az az négy éves se múlt el.

[00:02:43]Tehát az az évek alatt soha nem múlt el.

[00:02:45]Tehát annak ez egyik, a másik nincsen.

[00:02:48]Az egyébként tudható, hogy miből táplálkozik, tehát hogy miért kell neked ennyit dolgozni?

[00:02:52]Miért kell ennyit dolgozni?

[00:02:52]Mert szeretek ennyit dolgozni.

[00:02:56]Ühüm.

[00:02:57]Tehát senki nem kényszerít arra, hogy ennyit dolgozzal.

[00:02:58]Van, aki úgy tud igazán hatékony lenni, ha keveset dolgozik, akit mondjuk zavarra sokat kell dolgoznia, vagy ott attól nem működik.

[00:03:08]Én attól nem működöm, ha keveset dolgozom.

[00:03:12]Tehát ugye most így végignézem, hogy volt Ivánka bácsi, véletlenül címszereplője voltál.

[00:03:18]Az ugye a Ványa bácsi anya, tehát lánykori nevén.

[00:03:24]Aztán utána kapásból elkezdted rendezni a július cézárt, és pontosan tudom, hogy a július cézárnak megvolt a hétvégén a bemutatója, és hétfőnte már a furcsa párt próbál.

[00:03:37]De ez nem úgy van, hogy én nekem hétvégén megvan a Július cézár bemutatom és akkor vasárnap reggel csör a telefon, hogy nem akarom elkezdeni a csapárt.

[00:03:44]Ez úgy van, hogy ezt lehet nagyjából egy évre, másfél évre előre tudni, hogy hogy osztódik be az életem.

[00:03:52]Aha.

[00:03:52]Tehát ebbe ebbe ilyen szempontból nem nincs nagy az én életemben nincs külön külön tehát ez nem egy különös helyzetben ez van már nagyon régóta de mondom ez nagyon tehát minden tréfát feltetében ez alkati kérdés hogy kinek mennyit kell dolgozni ahhoz hogy hogy hogy tudjon működni vagy jól működjön vagy pörögjön az agya vagy hogy hogy hatékony tudjon lenni ha nekem kevesebbet kell dolgozni vagy kevesebbet tudok dolgoz dolgozni, vagy kevesebb lehetőségem van dolgozni, akkor én sokkal rosszabbul működöm.

[00:04:26]Azt mondtad, hogy jó, hogy a július célzát pont úgy mutattátok be, hogy hát ugye a rendszerváltás után után, mertogy abban van egy olyan helyzet, hogy ott vége van pont egy rendszernek, és kezdődik valami új, és nem egészen tudni, hogy mi is.

[00:04:47]Szerintem nem ilyen nagyon egyszerű a a Shakespeare sem szerintem ilyen egyszerű.

[00:04:53]Szerintem mivel ravaszszerzőről beszélünk, ő pont ezt keveri össze, és egy idő után szerintem nem lehet beazonosítani a mi előadásunkban sem, hogy ki kicsoda.

[00:05:06]Tehát lehet, hogy hét-kor amikor elindul, akkor így konkrétan azt tudod mondani, hogy az az ember, az az a párt, az az a hatalom.

[00:05:13]De szerintem mire vége van az előadásnak, elveszel ez ezen az úton, mert a Shakespeare sem mit csinálja.

[00:05:20]A Shakespeare is valahogy a mechanizmust, mint mindig a mechanizmust próbálja vizsgálni.

[00:05:28]Az, hogy ez most ilyen szempontból összejött, valóban van egy olyan olyan rétege talán az előadásnak, hogy megvan az öröm, megvan a remény, megvan a a boldogság, de benne van az is, hogy annyira jó lenne, hogyha hogyha tudnánk élni ezzel a lehetőséggel, de szerintem nem is kell beazonosítani.

[00:05:52]Tehát szerintem az előadás sem olyan, hogy be kelljen azonosítani konkrétan a politikai szereplőket.

[00:06:00]Az elmúlt nem is mondok hosszú időt, tehát mondjuk az elmúlt Jó, jó, jó.

[00:06:04]De hát közben azért a második felvonást tulajdonképpen szinte mindenki véresen játssza végig.

[00:06:13]Azért ennek csak jelentése nem.

[00:06:13]És akik az újat kezdik, azok is bevéreődnek általuk.

[00:06:19]Hát igen.

[00:06:19]És aztán adott pillanatban pedig lemozdatják egymást, és újraöltöznek.

[00:06:27]Nem gondolom ezt ilyen konkrétnak, tehát a a mechanizmusról beszélek, és valóban egy főleg egy ilyen ekztatikus állapodomben most van a társadalom, vagy a társadalom egy része, illetveikus állapotban van a társadalom másik része is, csak legfeljebb nem pozitív előjellel.

[00:06:47]Szerintem nagyon fontos ilyenkor, hogy nagyon tisztán fogalmazzunk mondjuk arról, hogy hatalom, vagy hogy mi tud történni a hatalomban, vagy hogy hogy vajon kell-e tovább vinni magunkkal azokat, akik véresek lettek, vagy hogy hogy muszáj, hogy tiszta lappal és teljes nyíltsággal kezdjünk el beszélni mindenről.

[00:07:11]És azért mondom ezt, hogy nem, hogy olyan jó az elmúlt pár hét, mert nézve természetesen, mert ilyenkor mindent nézel azonnal és olvasol.

[00:07:18]Szóval pont ezekről beszélnek ezek az emberek, akik például assiszem épp most lesznek miniszterek pillanatokon belül.

[00:07:29]Ö pont ezt mondják, és ez valahogy azért nem csak az elmúlt 16 év miatt fontos nekem.

[00:07:38]Én nekem ez mániám volt nagyon, vagy mániám nagyon régóta, hogy szerintem itt nagyon sok problémának, nagyon sok pszichikai, lelki fájdalomnak, annak, hogy ilyen módon lehetett manipulálni nagyon sok embert, az az oka, hogy hosszúszó évtizedek, de megmerem kockáztatni, hogy évszázad óta ez a társadalom nem tanulta meg a nyílt kommunikációt, nem tanulta azt meg, hogy mindenről muszáj beszélni.

[00:08:06]egy adott pillanat után, tehát nem lehet nem beszélni, és nem lehet nem nyíltan beszélni.

[00:08:14]Tehát ezért tudott megtörténni a történelemhamisítás.

[00:08:16]Ezért van az, hogy hogy bizonyos emberek ezt az asztalt pirosnak látják, nem fehérnek, mert hogy nem vagyunk, nem voltunk hajlandóak társadalmilag sem.

[00:08:26]És ez valtelmi hagyomány, hogy a nagy fordulópontjainkat, a nagy bűneinket, a nagy fájdalmainkat, a nagy katasztrófáinkat, hogy nem voltunk hajlandóak kibeszélni úgy, hogy nem beszélünk mellé, és úgy, hogy nem szépítünk, és úgy, hogy hogy mindenféle dolgot vállalunk azben, hogy mit tettünk.

[00:08:56]És ezért mondom, nekem nagy öröm most az, hogy hogy ezen lomagon, vagy ez nagyon erősen ki van emelve az új kormánytagok részéről, hogy hogy a hogy a transzparencia, az őszinteség, a nyílt kommunikáció, a a tényszerű kommunikáció.

[00:09:15]Tehát hogy tök jó.

[00:09:15]És hát mikor nem, mikor nem, ha ha nem egy ilyen pillanatban, mikor mutasd be egy olyan színdarabot, ami ami arról beszél, hogy hogy ez milyen nagyon könnyű hogy elcsússzon, vagy kicsússzon, vagy ide csússzon, vagy odacússzon, és mennyire könnyű elfelejteni a lényeget.

[00:09:36]Ugye a célzárban mindenki a népről beszél állandóan is azért, hogy azért akar dolgozni és ehhez ké ehhez képest nem nagyon foglalkoznak soha vele.

[00:09:49]El lehet-e találni az igazságszolgáltatás megfelelő arányát?

[00:09:54]Mert erre vannak darabok, hogy van aki mit tudom én egy elektra túltolja, ugye, és abból is lesznek baj bajok, hogy akkor ő meg hát miket kérdezek től én nem gondolom azt, hogy bárki, aki most elindul munhoz ebbe az új munka körébe, és valahogy a társadalom is várja meg valahogy szerintem az állampolgárok is várják, hogy hogy arról is beszéljünk, tehát az igazságról beszélünk olyan szempontból is, hogy felelősséget vállaljunk, vagy felelősséget vállaljanak emberek.

[00:10:22]Nem biztos, hogy mindenki úgy indul neki, hogy az arányát megtartsa, és nem bosszú adjáratról van szó.

[00:10:29]Ez nagyon fontos, hanem arról van szó, hogy mindenki vállalja a tette a felelősséget, és hogyha azok olyan dolgok, amik, hogy úgy mondjam, büntető egészségedre büntetőjogi kategóriába tartoznak, akkor azt is vállalja.

[00:10:45]Ugye ezt szoktuk mondani, sokat mondták, írták, hogy ez egy következmények nélküli ország.

[00:10:48]Most ez az új, tehát a Tisza meg a Magyar Péter meg az új miniszterek nagyon sokat beszélnek arról, hogy ezt mennyire nagyon szeretnék megváltoztatni.

[00:10:58]pro és kontra, mert a pozitív dolgoknak se nagyon volt következménye az elmúlt időszakban, de a negatívoknak sem, mert az valahogy egy nagyon szép, tiszta helyzetet rakná össze, és ahhoz például szerintem sokkal könnyebb, tehát az nem egy bonyolult játékszabály, hogy a tetteért vállal a következményeidet, és a tetteidért megkapd a jutalmadat, hogyha az olyan.

[00:11:25]Ez egy egyszerű játékszabály.

[00:11:28]Azt is írtad a választásokban nálabba a pársorba ott a Facebookra, hogy hát nagyon sok fájdalmat isézett fölidézett ez benned, de miket hát nem akarom én ezt most újra, hogy mondjam felsorolni.

[00:11:44]Az nagyon érdekes volt, hogy nagyon, hogy az öröm mellé Igen.

[00:11:49]Tehát, hogy iszonyan örültem.

[00:11:51]Tehát egész azzem, hogy nem is emlékszem rá, hogy meg mikor örültem ennyire, vagy mikor mikor járt ennyire át valami valami nagyon nagyon jó dolog, és ami közösségi élmény, arra sem emlékszem ilyen közösségi élményre, de hogy az történt, hogy hogy mint az olajkutaknál tudod, amik így le vannak fedve ilyen beton nagy lapokkal és amikor az olaj kitör, akkor azok azok azok a betonlapok is így repülnek a fenébe, hogy valam Valahogy így valahogy így kitört belőlem az elmúlt tizenvalahány évnek a a méltatlanságai, vagy azok a helyzetek, amikbe én belekeveredtem, vagy vagy amikbe belerángattak, amibe bele se keveredtem, csak csak oda kerültem.

[00:12:37]És ez egy ilyen nagyon De azért mondasz legalább egyet mondom, miért mondhogy mondjam, de ezek mert nem, mert ezek összeadódnak.

[00:12:46]Ezek a hogyan neveztek téged?

[00:12:46]Milyen helyzetbe kerültél?

[00:12:49]Milyen mikel illettek téged?

[00:12:51]A hazárulttól kezdve a nem tudom meddig, hogy tehát hogy belekerültél egy ilyen nem belekerült, igen, belekerültem abba a helyzetbe, hogy ugye hát szembentél mindennel, amit az előző hatalom képviselt.

[00:13:08]Hát ennek megvoltak a magam jól megérdemelt jutalmai, de ez igazság szerint nem is, tehát nem csak nem azért mondok, mert szerintem nem kell már mondani, meg nem kell már sorolni, meg hagyni kell a rosszat, ami régen volt, hanem azért is, mert valahogy így nem nem tehát nem ilyen történésekről beszélek, hanem arról, ami így összeadódott, vagy egymásra rakódott ezalatt az időszak alatt, amíg a még egy ilyen furcsa ellenzéki helyzetből, vagy nem is tudom miből működtem.

[00:13:46]Tehát, hogy ez én elég elég erős meg tökös vagyok, és hát én működtem és megcsináltam a dolgomat, és akkor azt gondoltam, hogy ezeket én úgy szépen elraktam oda, ahova kell.

[00:13:56]És akkor ez a ez a nagy eufórikus öröm, ez valahogy ezeket is így előhozta.

[00:14:01]De az meg azért jó, mertogy hogyha ilyen végletesen tudsz ezzel szembesülni, vagy újra megélni, vagy sajnálni magadat, akkor akkor akkor ezek is felszínre kerülnek, és abban a pillanatban, hogy felszínre kerülnek, már nem olyan súlyan, mint amikor tudod mindent elpakolsz a lelked különböző bugyraiban vagy szegleteibe, hogy hogy valahogy azt túllépve tovább tudjál menni.

[00:14:30]Tehát ez egy ilyen nagyon jó megtisztulásos éjszaka volt nekem.

[00:14:35]Most összebbe jutott, mert egyszer a címe miatt, hogy az igazság gyertyái ugye, mert hogy a igazságról meg igazságszolgáltatásról beszéljük, ahol ugye van egy nő, aki úgy vállalja a zsidóságát, hogy nem zsidó, h hogy igazá igazából nem is zsidó, és tudja, hogy emiatt meg fog meg fog halni, még többen kislisszolnak ugye a ugye a helyzetből.

[00:15:04]És az és a ők meg ők meg nem vállalják, hogy hogy voltak ilyen figurák nálunk.

[00:15:13]Ugye ezt te rendezted?

[00:15:13]Ezért is mondom ilyen ilyen figurák, akik így vállalták, szerintem sok ilyen figura volt.

[00:15:20]Igen.

[00:15:20]Én a én azt gondolom, hogy még ha nem is voltak ezek a figurák hangosak.

[00:15:26]Tehát hagyjuk a filozófiai vagy a vallási hátteret.

[00:15:28]Beszéljünk arról, hogy milyen körülmények között dolgoztak tanárok, vagy milyen körülmények között dolgoztak orvosok, vagy milyen körülmények között dolgoztak, és akkor most minden szakmát föl lehetne sorolni.

[00:15:40]Tehát én megvagyok arra győződve, hogy az ilyen típusú figurák miatt tudott működni az elmúlt időszakban is ez az ország, hogy hogy méltatlan körülmények nem megbecsülés mellett is belső hitből, belső meggyőződésből itt nagyon nagyon nagyon sok ember csinálta a dolgát, amire fölesküdött, amit fontosnak tart, amiről úgy gondolta, hogy hogy tud másokon segíteni, amiről úgy gondolta, hogy hozzátesz a hazájához.

[00:16:11]Tehát szerintem nagyon sok ilyen figura volt, csak ezek nem voltak hangosak, mert nem az volt nekik a fontos.

[00:16:19]Az oldaladon ott van egy olyan, hogy ugye a Chiling Árpád összeszedte az elmúlt időszak hőseit, és valaki beírta neked kommentbe, hogy hát téged ugyan Silin kihagyott.

[00:16:30]Ám, de ő is ő téged is hősnek tart.

[00:16:35]Te érezted magad valaha is?

[00:16:40]Nem, nem, nem.

[00:16:46]Fura volt éppen.

[00:16:46]Ezért fura volt nekem most ez a meg kell köszönni a civileknek dolog, mert szerintem senki nem azért csinálta, tehát nem azért csinált.

[00:16:58]Én nem azért így éltem így, vagy nem azért csináltam így a dolgat, vagy nem azért álltam ügyek mellé.

[00:17:09]Mert annak ilyen-olyan jutalm, nem tudom.

[00:17:14]Tehát szerintem ezeket belső meggyőződésből csinálja az ember, illetve azért csinál így, mert nem tudja más csinálni, mert ebbe hisz, mert nem tudsz olyan mellé odaállni, miben nem hiszel.

[00:17:24]És hogyha olyasmi dolog történik, és csak olyasmi dolog történ történik, ami amiben nagyon mélyen nem hiszel, és amiről azt gondolod, hogy hamis, hazug, akkor szerintem automatikusan elindul az, hogy elkezded elkezded csinálni máshogy.

[00:17:43]Az, hogy ezt hát azért, bocsánat, itt sokan végighazudták az elmúlt évzak és nem csinálták máshogy, tehát végigcsinálták.

[00:17:51]A az elmúlt években nagyon fontos felismerésem az, hogy azt gondolom, hogy nem lehet számon kérni senként semmit.

[00:17:59]Tehát ebből az attitűdből, ahogy mi most beszélgetünk, hogy miért csináltad, szerintem valahogy nincs nincs jogom hozzá, azt gondolom számonkérni.

[00:18:07]Biztos mindenki meg tudja magyarázni, hogy miért csinálta így, miért miért működtette úgy a rendszert, hogy nem is tudja, hogy működtette a rendszert, vagy miért hitelesít?

[00:18:21]Ezért biztos voltak, akik persze miért hát ezeknek vannak fokozatai.

[00:18:24]Miért hitelesítette a rendszert?

[00:18:26]Szerintem nem lehet számon kérni senkitől semmi ilyen dolgot.

[00:18:32]Miért?

[00:18:37]Mert nem tudod a lelki alkatát, mert nem tudod a a belső motivációit, mert nem tudod a nem ismered a szorongásait, mert nem tud nem tudsz nem tudsz róla semmit, amiért ő kompromisszumot köt a önmagával.

[00:18:57]Tehát aki ott ült a híradóba.

[00:19:00]Nem erről beszél, mondom, nem erről beszél.

[00:19:01]Tehát én nem, tehát aki ott ült, hogy nem arról beszélek.

[00:19:04]Én arról beszélek, akik mondjuk nem ültek a híradóba, akik nem látványosan voltak szem előtt.

[00:19:12]Tehát én nem azokról beszélek, ahol nincs kérdés.

[00:19:14]Tehát ha ott ülsz a híradóba és azt mondják neked, hogy mondd el ezt a hazugságot.

[00:19:20]Azt számon lehet kérni valakitől, hogy erre miért nem mondja azt, hogy de én nem szeretnék hatóságot közvetíteni.

[00:19:27]Tehát én én én inkább ar azokról beszélek, akik akik nem voltak ennyire szem előtt, vagy akik csak a saját életükbe, vagy akár az én szakmámban nincsenek ennyire szem előtt, csak a saját életükbe hozták meg azokat a kompromisszumokat.

[00:19:45]Vagy még lehet, hogy nem is hozta meg hoztak meg kompromisszumokat.

[00:19:48]Mondjuk nem nyitották ki a szájukat, hallgattak.

[00:19:53]És hát voltak, akik hittek.

[00:19:56]És voltak, akik hitt persze, persze.

[00:20:01]Egyébként az véletlen, hogy a választások napján az isteni régjátékot játszottad az átriumban.

[00:20:10]Nem az átriumban játszottam, a Vörös neonomban játszottam.

[00:20:12]Ja, most már a vörös neonomban.

[00:20:12]Igen, erről nem engem kell megkérdezni.

[00:20:15]Szerintem ez egytetés kérdés szerintem semmi ilyes ilyen szándék nem volt, mert úgy úgy megfordult a fejedbe, amikor úgy lát igen, mert hogy elkezdtünk úgy élni, hogy egyszer csak mindig mindennek elkezdtünk valami jelentést tulajdonítani, valami valami háttérjelentést tulajdonítani.

[00:20:28]Szerintem semmi másról nem volt szó, mint egytetésileg akkor lehetett összehozni.

[00:20:37]Na de és amikor játszottál, akkor se jutott eszedbe, hogy ennek most lehet valami.

[00:20:43]Nem, nem, nem.

[00:20:44]Nem, a felfokozottságot lehetett érzékelni, de az biztos bennem is ugyanúgy bennem volt, mint a nézőkben.

[00:20:53]De hogy ennek most különös jelentősége van.

[00:20:56]Egyébként azzal estére engem is több helyre írtak, és mondtam, hogy most nem megyek színházba, sajnálom, sőt a műpába se megyek, pedig ott is volt valami nagyon, mert én ezt most látni akarom élőben.

[00:21:08]Persze, igen.

[00:21:08]Igen.

[00:21:08]Át akarod élni.

[00:21:10]Igen.

[00:21:11]Át akarod élni.

[00:21:11]És hát ugye még délután nem lehetett tudni, hogy mi van.

[00:21:15]Te kimentél bulizni?

[00:21:17]Nem mentem ki.

[00:21:17]Én éppen ezért nem mentem ki, amiről az előbb beszéltem.

[00:21:19]Tehát én én én megrendültem.

[00:21:23]Megrendültem attól, ami történt, és megrendultem magamtól is.

[00:21:30]És én nagyon elfáradtam lelkinek.

[00:21:32]Nagyon-nagyon elfáradtam lelkinek.

[00:21:34]Hosszan néztem, hosszan beszéltem a barátaimmal, hosszan telefonáltunk.

[00:21:41]Tehát nem az volt, hogy lefeküdtem 10 órak vagy 9:30-kor, amikor az előző miniszterelnök beismerte a vereségét, de hogy én kimerültem nagyon lelkileg.

[00:21:55]Szóval ilyen szempontból kvár vízválasztón, tehát azért mondtam ezt a megtisztulás dolgot, vagy nem tudom mit csinál.

[00:22:02]Úgyhogy én nem mentem ki, mert nem bírtam összeszedni magamat, hogy egyáltalán föltapaszkodjak a kanapémról.

[00:22:09]egyébként te hiszel Istenből?

[00:22:11]Hát ezt egyrészt mi közöd van hozzá?

[00:22:16]Nem muszáj válaszolni.

[00:22:16]Azért ilyenekről szoktak beszélni.

[00:22:20]Hát van aki beszél, van aki nem.

[00:22:20]Én nem beszélek róla.

[00:22:24]Oké.

[00:22:26]Na és másnap mi volt?

[00:22:29]Másnap?

[00:22:29]Én nem tartottam próbát délelőtt, mert még a Július Czárát próbáltuk, és én nem tartottam próbát.

[00:22:36]De előre elhatározva vagy annyira meg voltál rendővel, vagy azt, hogy na nem mondtam, mert ugye hát állandóan mindig minden erről beszéltünk, próbáltuk a Julic Cézárt, ugye ott az amiatt meg még inkább erről beszéltünk, mindenki ebben a lázban éget és mondtam, hogy akármi az eredmény, úgy is lehetetlen próbálni, tehát hogy inkább ne próbáljunk.

[00:22:55]De este játszottam, Ivánka bácsit játszottam, és az meg nagyon jó volt.

[00:23:02]De utána hosszú napokig nagyon jó volt bemenni a színházba, mert tegnap voltam valahol, ahol nem voltam nagyon régen, és akkor utánam rohant a tulajdonos boldogan, és ez azóta is így van.

[00:23:16]Tehát a olyan emberek, aki régóta találkoz, vagy nem találkoztál azóta, amióta a választások megtörténtek, ott az mindig eufó, tehát eufória, de ha olyan taxis hozz, amelyik régen nem hozott, az is eufórikus.

[00:23:30]A trafikus lány, trafikus lány, és még mind a mai napig akárhányszor megyek a trafikba, még még ő is mindig eufórikus.

[00:23:38]Szóval mindenki nagyon eufórikus, ugye nagyon csodálatosan rátöltött erre az eufóriára ez a szombati esemény.

[00:23:51]De ez nagyon jó érzés e szerintem és nem csak nek szóval, hogy amit mondtam az előbb, hogy közösségi élményként élhetjünk, élhetünk meg valamit úgy, amit szerintem már nagyon régen nem éltünk meg.

[00:24:06]Szerintem nagyon régen nem értünk meg, hogy így együtt voltunk.

[00:24:13]Nagyon régen nem éltük meg.

[00:24:13]És ez jó.

[00:24:13]Ez ez föltölt, ez ez érted?

[00:24:17]Ez mindenkit elindít, mindenkit tetre készségre sugal.

[00:24:23]Tehát hogy ez egy ez egy nagyon nagyon pozitív dolog.

[00:24:29]Szóval öröm és boldogság.

[00:24:31]Öröm és most ezt nem biztos, hogy minden néző tudja.

[00:24:35]Székencsaba szintelab, amit rendeztem, amit rendeztél és ott nem egy azért nem se ölm se nem boldogságot boldogságot, ugye hát a erdélyi melegek hányattatásairól van szó, amit egyszer már ugye kitűztek és nem mertek bemutatni.

[00:24:53]Szerinted jön egy olyan idő, amikor ez nem lesz kérdés, hogy minden ilyet simán be lehet mutatni?

[00:25:03]Képzeld el, én azt gondolom, hogy most is ilyen idő van.

[00:25:04]Szerintem már régen ilyen idő van.

[00:25:10]Tehát, hogy szerintem ez a társadalom, ez sokkal inkább századi, és most nem a választásról beszélek, mint amit próbáltak, amilyen képet próbáltak róla mutatni.

[00:25:29]Tehát érted, az, hogy egy melegekről szóló színdarabot be lehet mutatni, szerintem azt már ma is évek óta be lehet mutatni.

[00:25:37]Az, hogy jobban üvölt, vagy hangosabbak voltak a homofóbok, az nem azt jelenti, hogy többen lettek, csak hanem azt jelenti, hogy fel voltak hatalmazva arra, hogy minél hangosabban üvöltsenek.

[00:25:49]És ez egy nagyon más helyzet.

[00:25:49]Tehát ma szerintem fogyni is fognak.

[00:25:53]Szerintem szerintem már el vannak fogyva.

[00:25:54]Igen, szerintem már régen el vagynak fogyva.

[00:26:00]Szóval ez már ez már de a miniszteri meghallgatása még mindig elő lehet jönni azzal, hogy akkor a De ki jön elő?

[00:26:10]LMBTQ az óvodában, ami hát tényleg röhelyes.

[00:26:14]Jön.

[00:26:14]Én de ki jön elő?

[00:26:16]Jó, hát tudja.

[00:26:17]Aki kimenekült a gyerekzenekar elől a parlamentben, az az jön elő.

[00:26:25]Tehát a társadalom ennél sokkal felnőttebb, és nem csak a nagyvárosokban.

[00:26:35]Tehát, hogy én én ezt nem látom problémának.

[00:26:38]Tehát ezek ilyen mesterségesen gerjesztett helyzetek voltak, hogy mit le a cenzúra az mesterségesen gerjesztett helyzet, mert nem csak a melegeket nem lehetett bemutatni, nem lehetett bemutatni azokat, akik mondjuk nem úgy gondolták, hogy a jelenleg, tehát hogy mindenki, aki nem úgy gondolta, ahogy az előző hatalom gondolta, az ugyanilyen problematikába került.

[00:27:05]Amikor ezt a darabot vidéken nem mutatták be, azért annak már 10 éve.

[00:27:11]Az már 10 éve történt, és az elmúlt 10 évben a magyar társadalomban szerintem nagyon sok minden dolog történt.

[00:27:19]Na jó, de azért most a szombathelyen nem is oly rég ugye a vadászjelenetek alsó Bajrországból ott valami más címen ment, ami mégis csak arról szól.

[00:27:30]Vadás szerintek a határmentén.

[00:27:31]A határmentén.

[00:27:31]Igen.

[00:27:31]Ami mégis csak arról szól, hogy egy meleg srác semmi probléma nem volt.

[00:27:36]Sőt, igen, de hogy nyilván azért ha ezt bemutattad, akkor valamilyen módon csak problémának érezted.

[00:27:44]Ugye a nemódott én nem azt mondtam, hogy megoldódott.

[00:27:53]Én azt mondtam, hogy nagyon nagy változások voltak a magyar társadalomban ez ügyben.

[00:27:57]Van még hova fejlődni?

[00:27:57]Oda kell fejlődni, hogy ez ne legyen téma.

[00:28:02]De köztünk sem egy ilyen beszélgetésben, hogy ez ne legyen érdekes, hogy tehát hogy egy trid az a világ legtermészetesebb dolga.

[00:28:10]Igen.

[00:28:10]Hát mint ahogy az utolsó Pride az a világ legtermészetesebb dolga volt.

[00:28:13]Hát a naaktüntetés jellege is volt, tehát az az még nem volt szerintem a világ legtermészetesebb dolga.

[00:28:20]Tehát hogy ez ne legyen külön téma, ez ne legyen ilyen érdekesség.

[00:28:28]A szerintem egyébként a szombathelyi előadásban sokkal inkább hangsúlyt kapott a vagy hangsúlyosabbá vált a a közeg, ez a kisvárosi közeg, mint az, hogy éppen ez a fiú, aki nem csak őt közösik mást és kik kiközösít a közösség, az éppen meleg.

[00:28:52]Tehát sokkal, szerintem sokkal megdöbbentőbb volt az, hogy az a típusú bezárkózás, az a típusú tájékozatlanság, az a típusú agresszivitás, ami ami félelemből, propagandából van, vagy volt, amit mindannyian tapasztaltunk, amit láttunk, hogy az sokkal hangsúlyosabbá vált a szombati előadásban, mint mondjuk a nemzeti Ugye nemzetiben egy falusi környezetbe volt rakva, és akkor még nem volt ilyen nagyon erős propaganda dolog.

[00:29:28]És nem csak a melegek szemben, a azokkal szemben is, akik nem úgy szavaznak, ahogy a kormány elvárta volna, az előfő kormány elvárta volna.

[00:29:41]Tehát ott nagyon sok kirekesztett csoportot láttak.

[00:29:44]Ugye volt ukrán menekült, van az előadásunkban, tehát hogy ott sokkal kevésbé volt ez fontos, hogy egy meleg fiú a főszereplő.

[00:29:54]Fontos volt, de ott volt mellette még sok-sok más csoport is, amit ugye meg lehetett tapasztalni az elmúlt években, hogy különböző időszakokban különböző embercsoportok voltak kipéczve a kormány propagandája által, akik tehetnek dolgokról.

[00:30:10]Ott a helyi tévéb, tehát szombathelyi tévénnek adtál egy interjút, és abban azon is dilemmáztatok, hogy félig meddig kiürült ez a szombathelyi város, mert mindenki átmegy Ausztriába dolgozni, ahol úgy dolgozik, úgy viselkedés nem vissza.

[00:30:31]Igen.

[00:30:31]Sőt, mert talán úgy is gondolkozik, ahol az osztrákok.

[00:30:32]És abból miért nem jön vissza ide Magyarországra, hogy amikor visszajön szombathelyre, akkor meg ugyanúgy működjön, mint mondjuk Bécsben.

[00:30:44]Igen, igen, igen.

[00:30:46]És szered miért nem?

[00:30:47]Nem tudom.

[00:30:47]Más volt elvárva.

[00:30:51]Más volt elvárva.

[00:30:53]Tehát beszéltünk már róla.

[00:30:53]Tehát az, hogy kiszámíthatatlan szabályok szerint működik az élet, hogy mondjuk kezdjük ott, hogy te azért mész ki Ausztriába, mert ugyanazért a munkáért, amit itt elvégzel, hogy sokkal több pénzt kapsz, és abban megesz belőle.

[00:31:11]Tehát már nem stimmel valami, hogy okokozat, hogy a következmény.

[00:31:17]Tehát más volt szerintem elvár az elvárás az talán rossz szó is.

[00:31:20]Más közeg volt, más működés volt.

[00:31:24]Ugye most azt lehet látni, hogy a szándékok, a célok, a vágyak, és remélem, hogy majd a tények is azt fogják mutatni, hogy mi nagyon fogunk közelíteni az ilyen típusú társadalomhoz, mint Ausztria.

[00:31:45]Nem, nem úgy, hogy holnap után ugyanolyan jól fogunk élni, de hogy mondjuk mi mik az elvárások, mik a szabályok, mik azok, amik amik pozitívumok, és mik azok, amik megkérdőjelezhetetlen negatívumok.

[00:32:02]Abban a pillanatban, hogy elkezdünk efelé átalakulni, szerintem ugyanúgy normálisan elkezdenek az állampolgárok ezek szerint működni.

[00:32:14]Tehát ha egy ügyeskedésre van kitalálva egy ország, arra van kitalálva egy ország, hogy kit ismersz, arra van kitalálva egy ország, és az elmúlt időszak arra van kitalálva, hogy te csak akkor vagy magyar, akkor dolgozol jól, akkor vagy egyenérték, egyenlőértékű, ha te egy bizonyos pártra szavazol.

[00:32:39]Ez a játékszabály állt föl.

[00:32:42]Hát ebben elég nehéz lenne azokat a társadalmi munkamorál és egyéb dolgokat képviselni, amit Ausztriában megtapasztalsz.

[00:32:55]Tehát teljesen normálisan alkalmazkodtak az emberek ahhoz a közeghez, amiben éltek, vagy amilyen közeg, amit amit a közeg elvárt.

[00:33:06]Nem is a közeg, amit amit a hatalom elvárt.

[00:33:11]Tehát érted, azt szól, tehát ugye mondtuk sokan, hosszan, hogy régebben, hogy ugye azért nagyon nehéz átvinni ezeket az információkat.

[00:33:25]hogy mennyi pénz folyt el ide-oda, amoda, mert hogy szinte felfoghatatlan sok ember számára.

[00:33:34]Én, aki azt gondoltam, hogy nagyjából képbe vagyok, hogy itt mi történhetett az elmúlt 15 évben így megdöppenek, amikor így naponta így kiborulnak a csontvázakat a szekrényből.

[00:33:46]Tehát én én hőkölök hátra, hogy itt hogy itt hogy itt mi?

[00:33:56]És hát ezt ezt ezt hogyha ez megváltozik, akkor szerintem az emberek is megváltoznak.

[00:34:05]Hát érted, az egész választás azt mutatta, hogy az emberek nem akarnak tovább így nyélni.

[00:34:11]Nem akarnak tovább így élni.

[00:34:14]A többség úgy gondolta, hogy nem akar tovább így élni, de nagyon erős állítással, hogy nagyon nem akar tovább így élni.

[00:34:25]Te így akarsz tovább dolgozni, hogy tulajdonképpen vándorszínész és vándorrendező vagy.

[00:34:33]Vagy Netán ugye azt lehet tudni, hogy eléggé megszenvedted, amikor nem igazgathattad tovább a nemzetét.

[00:34:38]Aztán utána már kezdted mondani, tulajdonképpen nem is biztos, hogy te akarsz igazgatni.

[00:34:43]Tulajdonképpen jó ez így neked izé.

[00:34:45]Szóval most hogy van ezzel?

[00:34:47]Mert most elvileg meg lehetne a lehetőséget.

[00:34:53]Te kaphatsz, de itt már erről kell leszoknunk.

[00:34:57]Aha.

[00:34:58]Pont erről kell leszoknunk.

[00:34:58]Tehát a választások éjszakáján 10 órától nekem folyamatosan csörgött a telefonom, hogy olyan emberek hívtak föl, akik hat hét nyolc éve nem hívtak föl.

[00:35:11]És én hétfőn délelőtt azt mondtam valakinek ilyen egy órak felé, hogy figyelj, hagyjátok ezeket a telefonálásokat, mert én leszek minden magyar színház igazgatója és én fogok mindent rendezni, és minden magyar színházban.

[00:35:29]Egyáltalán nem biztos az, hogy egy ember, aki valamikor igazgatott egy színházat, az 16, 17,1 év múlva is akar igazgatni színházat.

[00:35:43]Na de akarsz vagy nem akarsz, te se tudod?

[00:35:46]Nem tudom, nem tudom, nem tudom.

[00:35:46]És az sem, az sem, az sem egy jó gondolat, hogy mert most az alföldinek az Alföldi biztos, nem?

[00:35:54]Miért?

[00:35:58]Mert eddig garantáltan nem volt esély.

[00:36:01]Igen, de ez nem a de ez nem szabad, ez nem szabad arról szólnia, hogy csinált valamit, történt vele valami, odakerült az egyik oldalra, most ez megváltozott, és akkor most jöjjön ő.

[00:36:13]Nem, ezt én se mondom, hogy kapásból most neked kell adni egy színházat.

[00:36:18]A szándékot kérdeztem.

[00:36:20]Képzeld el, hogy én nem gondolkozom ezen.

[00:36:22]Tényleg nem gondolkozom ezen.

[00:36:26]Azért nem gondolkozom ezen, mert valahogy abban bízom, hogy a szakmánknak ez az egészen elképesztő, lerohasztott állapota.

[00:36:41]Én, hogy engem nagyon érdekel, meg nagyon kíváncsi vagyok, hogy hogyan tudjuk újra fogalmazni mag, nem hogyan tudjuk összerakni magunkat, nem csak mi hogyan tudja a kultúrpolitika összerakni ezt a szakmát, hogy hogyan hogyan fog most ezen hogyan fog egyszer csak megint arról szólni, hogy színház és nem valami másról.

[00:37:04]És hogy nagyon remélem, hogy minél hamarabb el tudjuk felejteni, vagy ki tudjuk pucolni magunkból is, meg a szakmánkból is azt a típusú borzalmas megosztottságot, lealázást, lehetetlenné tevést, csomó mindent, ami megszűnt, nem fogunk tudni újra csinálni, mert ezeket, mert ez nem ez a szakma, amit hat év múlva ugyanott tudsz folytatni, de hogy ez engem jobban érdekel, és nagyon várom azt, hogy nagyon hamar fölálljon valami valami valami nagyon átlátható, nagyon kiszámítható, nagyon tervezhető alap alapszabályrendszer a finanszírozásra, hogy ne attól függjön, hogy ki kit ismer, hogy vagy éppen kiit szeret, hanem ennek a szakmának is legyenek meg azok az alapszabályai, amitől ebben el lehet kezdeni szabadon működni és dolgozni.

[00:38:06]És ezt mindenki tudja, hogy nem lesz habzsi dőzsi mert, hogy miből lenne, de én egyébként valahogy azt gondolom, hogy a most a szakmában lévő pénz az biztos nem nagyon kevés, mint ahogy ezt egyébként még a jelenleg, hát hogy mondjam ezt?

[00:38:23]Tehát a a az Attila ezt el is mondta többször, mármint a vidnyá.

[00:38:28]Igen, hogy ebbe nem, hogy ebbe soha egyetlen egy kormány nem rakott ennyi pénzt, mondjuk ebbe a színházi szakmába.

[00:38:36]Nagyon bízom benne, hogy sikerül egy olyan szabályrendszert kialakítani a kulturális kormányzatnak, hogy ez a pénz, az ne úgy legyen elosztva, hogy ez eddig el volt osztva.

[00:38:45]Tehoztad, és érted, tehát hogy hogy föl kell állnia egy egy tiszta lapnak.

[00:38:47]És szerintem egyébként egyébként minden mindannyiunknak ezzel kéne foglalkozni.

[00:38:55]És a következő lépés az majd az, hogy ki akar színházat csinálni, hogy hol jönnek a fiatalok, hogy milyen típusú milyen típusú helyek jönnek létre, hogy azok a helyek, amik vélhetően nem a legjobban működnek, azokkal mit lehet csinálni.

[00:39:12]Szerintem ezek mind ez mind következő lépés.

[00:39:15]A nulla, tehát a legfontosabb lépés az az, hogy azt mondjuk, hogy így működjetek, ilyen szabályok vannak.

[00:39:23]Ezért így lehet pénzt kapni.

[00:39:26]Ennyi pénzt tudsz kapni.

[00:39:26]Ebből tudsz tervezni, mert ez egy hosszútávú komoly dolog.

[00:39:33]Ö már beindult ugye a vita, hogy akkor Vynyanski kitöltse az idejét, ne töltse ki a az idejét.

[00:39:39]Neki ugye az volt az érve, hogy mert én is kitöltöttem, hogy mert te is kitöltötted ugye a hogy mondjam, az túl erős év az elmúlt 12 év után.

[00:39:51]Na erről mi a véleményed?

[00:39:55]Nem elegáns nekem erről beszélni.

[00:40:01]Szerintem simán meg kell nézni azt, mint ahogy meg fogják most nézni más területeken is, hogy hogyan működött ez a hely.

[00:40:11]El kell menni, meg kell vizsgálni.

[00:40:13]Hányszor voltál ott egyébként?

[00:40:15]Voltam, láttalak ezek.

[00:40:15]Igen, voltam.

[00:40:17]Nem néztem eladásokat, de nem nem így.

[00:40:19]Tehát meg kell nézni, hogy teljesítette-e a feladatait, teljesítette-e a szerzőben foglalt kötelezettségeit, hogyan működött, hogyan gazdálkodott.

[00:40:29]Ellenőrizni kell.

[00:40:37]Attól ilyen nehéz kérdés ez, hogy ugye a Nemzeti Színház mostani igazgatója az nem csak a Nemzeti színházat vezette, azon az egész magyar szakmát, leuralta az egész magyar szakmát nagyon erősen, vállaltan, ideológiai alapon tette ebbe a halmazba, vagy abba a halmazba.

[00:41:04]Én szerintem ő nála lehetett, vagy leginkább a mi területünkön lehetett azt látni, hogy nem volt 3T, nem volt türt, tiltott volt és támogatott volt.

[00:41:17]Tehát, hogy nem, tehát nem az nem nem kitaláltam, tehát többször elmondta, hogy mi ne legyen, hogy túl sok független, hogy nem kell a taób, hogy nem kell ez az egyetem, nem kell az az egyetem.

[00:41:28]Tehát valakinek egy kézben volt minden pénzparipa, fegyverposztó.

[00:41:35]Ezt tudod annak idején a Major Tamásról volt egy ilyen mondás, egy ilyen találas kérdésdíj, hogy ki igazgatja a Nemzeti színházat?

[00:41:42]Kovács aiz titkárnő.

[00:41:42]És ki igazgatja az összes többit?

[00:41:45]Major Tamás a Nemzeti száz igazgatója.

[00:41:48]Most ha rosszmályú akarok lenni, akkor ez ugyanúgy igaz, csak a nemzetit is vigyázz ki igazgatja.

[00:41:56]Igen.

[00:41:56]Mindentől igazgató.

[00:41:56]Tehát ebből a szempontból én nem akarok állságos lenni.

[00:42:01]Tehát ebből a szempontból ő nem egy egyszerű színházigazgató.

[00:42:06]Ő az az ember, aki vállaltan, és ez nagyon fontos, vállaltan kimondva, nem is olyan régen láttam, azt mond egy hete láttam egy interjút, ahol szintén elmondta, hogy ez teljesen normális, hogy aki nem a keresztény kultúrkörben működik, azt nem kell támogatni a kult a kormánynak.

[00:42:25]Ez a választások után volt már.

[00:42:27]Neki azt hiszem, hogy küldetéstudata van.

[00:42:29]Küldetéstudata van.

[00:42:29]Nagy kérdés, hogy egy szakmát lehet-e küldetéstudatból vezetni?

[00:42:34]Egy szakmát lehet-e úgy vezetni, hogy a személyes fájdalmaim, frusztrációim, bosszúim, meggyőződésem, vallásom?

[00:42:45]hiszen aziszem az alattervimben is benne van, hogy mindenkinek szabad vál szabad szabadsága van az ügyben, hogy milyen vallást gyakorol és szabadsága van például az ügyben is, hogy milyen szexuális orientációjuk, ha már itt tartunk.

[00:42:57]És az még az még a Fidesz féle alaptörvénymel is benne van.

[00:42:59]Tehát ő ebből a szempontból egy egy mogul, és én egyáltalán abban biztos vagyok, hogy nem szabad az ő kezében hagyni ezt a szakmát.

[00:43:15]És mások esetében.

[00:43:15]Ugye hát itt van sok olyan igazgató, akit hát a szakma ellenében neveztek ki a szakmai bizottság ellenében, miközben a szakmai bizottságokat is lehet úgy összeállít.

[00:43:29]mai bizottságok úgy lettek összeállítva az elmúlt 10 valány évben, hogy több volt a minisztérium ember, de még úgy is volt, hogy ennek ellenére a szakmai bizottság és egy olyan helyzetben, szóval nagyon furcsa most jogállamiságot vagy jogszerűséget számon kérni, hiszen tudjuk minden az agri sztoryt, nem a mostanit, hiszen most is eszembőrzavar, aki nem tudná ugye ott Szőcs Artur Szőcs Artur megnyerte a pályázatot és közölte a minisztérium, hogy abban a pillanatban aki nevezik a Szőcs Artur és nem a Blaskó Balázs lesz továbbra is az igazgató, akiről lehetett tudni, hogy a Fideszhez hű kultúr hű pártkatona, akkor a minisztérium az idénre nem ad költségvetési pénzt a városnak a színházat.

[00:44:14]De nem csak, hogy nem ad, a tavalit is vissza kell fizetni.

[00:44:17]Mire azt mondta azt mondta a város, hogy bocs, ezt nem tudjuk, és ezért azt mondák az Arthurnak, hogy bocs, még tavézigazgató, hanem laskó Balázs igazgató.

[00:44:27]Tehát ilyen történetek után most jog jogszerűséget számon kérni nevetséges.

[00:44:35]Nevetséges.

[00:44:35]Én nagyon bírom ezt a bocsán csáb én nagyon bírom, hogy nem szarozik ez az új kormány.

[00:44:43]Nézem ezeket a miniszteri meghallgatásokat és én nagyon bírom, hogy nincs pávatánc.

[00:44:53]Pacek van.

[00:44:55]pacakák van.

[00:44:55]És ez nagyon fontos.

[00:44:55]És ez nagyon fontos.

[00:45:01]Ugye bármilyen ilyen nagyon pacek döntés az felelősséget kíván a döntéshozatal döntéshozótól.

[00:45:10]Ez sem volt nagyon jellemző egyébként, hogy vállalják személy szent vállalják a felelősséget a döntéseikért.

[00:45:20]De mind de nem kell de nem kell nem kell nem kell úgy csinálni, mintogyha rendben lenne.

[00:45:29]Szerintem egy egyik színházság.

[00:45:33]De mondom olyan egyszerű megnézni egy színházműködés belülről, úgy hívják, hogy vizsgálóbizottság.

[00:45:39]És olyan egyszerű azt mondani, hogy ez lett volna a feladat, ez nem teljesült.

[00:45:46]Köszönjük szépen.

[00:45:51]Világos?

[00:45:53]Vannak szerinted potenciális igazgatók?

[00:45:55]Nem sok.

[00:45:59]Nem sok.

[00:45:59]Nem sok.

[00:46:03]Lehet, hogy lehet, hogy egy ilyen nagyot nagyot.

[00:46:05]És hát lehet, hogy bátorlan kell lenni ez ügyben is, tehát hogy lehet, hogy meg kéne nézni egy fiatalabb generációt, hogy mit kezd vele.

[00:46:19]Hát a katonában igazán fiatal kapott lehetőséget Székely Kriszta személyében.

[00:46:25]Igen, igen, igen.

[00:46:26]Nem tudom, hogy hogy ugye hogyha egy normális pályztatás van, akkor azért ki fog derülni, hogy hogy kinek van valós víziója az ügyben, hogy színházat igazgasson.

[00:46:40]Nem tudom, hogy mennyi fiatal kollégámnak van, vagy fiatalabb kollégámnak van való belső víziója késztetése a színházigazgatás.

[00:46:47]Lehet, hogy sokkal több meg, mint amit gondolunk.

[00:46:54]Örök példám Jevgenyi Sohac darabja, a sárkány, ami arról szól, hogy legyőzik a sárkányt, de attól még a sárkány tarén sokáig rajtunk marad.

[00:47:07]Igen.

[00:47:08]Erről mit gondolsz?

[00:47:08]Tehát mekkora károkat okozott, amit ha akarunk, akkor is a lelkünkben ott van.

[00:47:14]Valaki azt mondta talán az új új miniszter, hogy hát egy országot gazdaságilag rendbe tenni, az még nem is akkora dolog.

[00:47:23]Na de a lehető nem gondolkodás Hankis Elemér is mondta ezt, nem tudom mikor mondta ezt, hogy a bankokat ők énekcióval rendbe lehet hozni.

[00:47:36]A kulturális rombolást azt nem lehet hétfől kedve rendben hozni.

[00:47:43]Sok időbe fog telni.

[00:47:47]Az reménykelt, hogy nagyon sok fiatal vett részt most ebben az egészben, és hát azért ő rajtuk nincs ott a Talé.

[00:47:55]Ők azért nagyon ők azért azért világpolgárként élnek.

[00:48:01]Máshogy él.

[00:48:01]Jönnek majd haza sokan.

[00:48:01]Szerintem szerintem jönnek majd.

[00:48:03]Szerintem jönnek.

[00:48:06]Nekem van két barátom, aki azt a hazajött és azt mondta, hogy körülnél.

[00:48:11]Hogy körülnél, körülnél.

[00:48:16]Figyelj, abszolút lehetőség van tényleg valami ilyesmire, ami ami olyan szukor volt, és valahogy mindig az ellenkező irányba indultunk.

[00:48:29]De valahogy attól, hogy ezt most megtapasztaltuk, hogy mi volt itt a 16 évben, vagy azt lehet érezni az embereken, hogy hogy tényleg szeretnének már egy normális helyen élni, ahol ahol fontos dolgokkal lehet foglalkozni, és nem azzal, hogy ki fideszes és ki nem.

[00:48:48]A te lelkedben mi van, amit nehéz lesz kiheverni, és mi az, ami ezzel a változással nálad is változás?

[00:49:04]Én valahogy azt gondolom, hogy hogy én rendben vagyok.

[00:49:05]Tehát én próbáltam őrizni az ilyen típusú lelkemet az elmúlt 16 évben is nagyon erősen.

[00:49:13]Olyanokat mondtál például, hogy te nem vagy hajlandó félni.

[00:49:15]Tényleg?

[00:49:15]Nem nem is féltél.

[00:49:18]Nem, nem.

[00:49:22]Nem, nem, nem azt mondtam, hogy nem féltem, de nem vagyok hajlandó félni.

[00:49:27]Na de ha mégis félszak, hát ez vegetatív.

[00:49:29]Ez vegetatív, de de azt gondolom, hogy ezeket el lehet engedni, vagy vagy ki lehet belőle lépni.

[00:49:36]Nem tudom.

[00:49:37]Hát te hogy csináltad?

[00:49:38]Úgyhogy nem volt más választásom.

[00:49:49]Azon gondolkozom, hogy nekem mit kell elengednem.

[00:49:50]Biztos, hogy el kell engednem ezt a ezt a résen levést például.

[00:49:59]Résen levést.

[00:50:00]Résen mindannyer résen voltunk.

[00:50:03]Ha belegondolsz, hogy az mi az, hogy az vajon az ha, akkor az, akkor az igen az történt.

[00:50:12]Akkor arra hogyan?

[00:50:12]Arra hogyan?

[00:50:16]Tehát, hogy valahogy ez a ez az egyenes egyenes út, egyenes kommunikáció, egyenesen egymás szemébe nézni.

[00:50:26]Szóval ezt ezt kell valahogyan szépen megtanulni újra.

[00:50:31]Most a réselle levés alatt azt is érted, hogy te mondasz nekem valamit, és akkor én én ugye izé, hogy na most ezt miért mondja, vagy mi van mögötte, vagy mi?

[00:50:41]Az el hát nem így éltünk.

[00:50:41]Tök így éltünk.

[00:50:42]Tök így éltünk.

[00:50:42]Tök ígyért, sokat kell figyelni a fiatalok.

[00:50:50]Az biztos nagyon fontos, hogy sokat kell figyelni a fiatalok.

[00:50:58]Én most figyelek.

[00:50:58]Én most élvezem és figyelek.

[00:51:02]De de nem azért figyelek, mert nem akarok benne részt venni, mert megvárom, hogy mi a vége, hanem hogy most annyira jól esik, hogy picit hagyd legyek nagyképű, hogy most mindenki mondja.

[00:51:16]Tehát most picit hátra lehet ölni, és ez jó.

[00:51:19]Ugye azt mondtad, hogy nem vagy hajlandó félni, de közben azt is mondtad, hogy ez a július cézár előadás leginkább a szorongásról szól.

[00:51:27]Na most a kettő eléggé rokol.

[00:51:31]ól gondolok, de én nem tehát én attól az a az állampolgári szorongásomról szól arról, hogy vagy vagy felkiáltójről, hogy ugye minél nagyobb a remény, annál tehát minél inkább szerelmes vagy valakibe, annál inkább amikor eszedbe jut, hogy ez elmúlik, az annál jobban fáj.

[00:51:53]Minél inkább remény, most remény van, az a kisördög, amikor néha ad fölmerül, annál inkább szorongsz, vagy annál inkább azt szeretnéd, hogy ne csesződjön el, hogy éljünk azzal, ami ami amit létrehoztunk.

[00:52:11]Tehát, hogy ami amit amit megcsináltunk mindannyian együtt most, hogy jól éljünk vele.

[00:52:17]Hogy jól éljünk vele.

[00:52:24]Szóval itt a remény.

[00:52:25]Itt a remény.

[00:52:28]Zavarba is vagyunk tőled.

[00:52:32]Zavarba is, hogy na most mit csináljunk ezz?

[00:52:34]Na most mit csináljunk ezzel?

[00:52:37]Neked ettől lesz bármi változás az életedben?

[00:52:42]Nem hiszem.

[00:52:44]Nem hiszem.

[00:52:47]Nem úgy konkrétan nem hiszem.

[00:52:53]Lehet, hogy egy-két hellyel több helyen dolgozom majd.

[00:52:56]Ez, de nem gondolom, hogy olyan olyan alapvető nagy változás lenne.

[00:53:05]Valakitől már megkérdeztem, de most nem bírom ki, hogy tőled is ne kérdezzem meg.

[00:53:10]Ugye van ez a idézet, hogy a magyar név megint szép lesz, méltó híresére.

[00:53:20]Ö itt rákentek a századok, mert most visszatelbe.

[00:53:26]Abszolút.

[00:53:26]Hát már ezt élheted.

[00:53:30]Hát ezt élheted.

[00:53:30]Hát érted, bárova mész.

[00:53:33]Eddig sunnyogtál, mert mondtad, hogy Budapestről jött és akkor úbán meg nem tudom mit csoda.

[00:53:38]Most hát mindenki sikítva borul a nyakadba.

[00:53:41]Hát már most ez van.

[00:53:44]Hát már most ez van.

[00:53:48]Épp tegnap láttam valamit.

[00:53:49]Hegedűstánc ilyen értelemben jelképes, ami világkérű lett.

[00:53:52]Tehát Igen.

[00:53:54]Igen, tényleg világkérül.

[00:53:54]Margytam tegnap láttam a Duda Éváik valahol fölléptek és ott ott a közönség egyszer csak, mert hogy Magyarország újra az Európai Unió felé tart és akkor érted fölrobbant a nézőtérés.

[00:54:11]Mindenki nagyon büszke ránk, mindenki.

[00:54:15]az egész világ, hogy megléptük ezt, meg tudtuk lépni, tudtunk váltani, összefogva tudtunk váltani.

[00:54:24]Szóval akkor ez most számodra nem a Székely Csabai értelmében tényleg öröm és boldogság, de a Székely Csaba értelmében is öröm és boldogság, de a Csabának is szerintem öröm és boldogság.

[00:54:40]Köszönöm, hogy én is köszönöm.

[00:54:42]Önöknek is köszönöm, ha néztek minket.

[00:54:42]A földi Róbert volt a Bakafé vendége.

[00:54:49]Viszontlátásra!

[00:55:00]เฮ