KlikkTV 31:42

Elveszik Mészáros Lőrinc vagyonát? – Mihályi Péter válaszol

választásfideszköltségvetésegészségügyoktatásközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Ellenzéki
Elveszik Mészáros Lőrinc vagyonát? – Mihályi Péter válaszol
tl;dr
  • A Fidesz vártnál súlyosabb választási veresége gyorsuló sokkot indított el: egy hét alatt alapvetően átalakult a közhangulat és a politikai dinamika.
  • Az új kormány fő célja Magyarország EU-fősodorba való visszavezetése és a befagyasztott uniós források megszerzése, ami hitelminősítői reakciókat is kiválthat.
  • A költségvetés összeomlott: fél év alatt ~4 százalékponttal nőtt az államadósság GDP-arányos szintje, amely lassan eléri a 2010-ben örökölt 80%-os szintet.
  • A forint váratlan, 360 alá is benéző erősödése a pénzpiacok kiszámíthatatlanságát példázza – ahogy a devizahitelek története is intő jel.
  • A társadalom három területen (egészségügy, oktatás, elszámoltatás) vár gyors javulást, ám Mihályi Péter szerint mindhármat behozhatatlan, évtizedes mulasztások terhelik.
  • Az oktatásban a szabad iskolaválasztás strukturális csapdát teremt: konzerválja a társadalmi egyenlőtlenséget, és eltörlése társadalmi robbanást okozna.
  • A NER-vagyonosodás nem klasszikus korrupcióval, hanem tudatos kormányzati politika révén zajlott – ez jogilag nehezen támadható, bár az MNB-alapítványok ügye súlyos bűncselekményekre utal.
  • Az egészségügy legsürgetőbb gondja a nővér- és ápolóhiány, amely a kórházi kapacitások 30%-át kihasználatlanná teszi; megoldást a vendégmunkások beengedése jelenthetné – amit az új kormány épp leállítani készül.
  • „Orbán Viktort kétszer váltották le, 2002-ben is leváltották, át is adta a hatalmat minden különösebb faxni nélkül, és most 2026-ban is ez történt. Tehát az derült ki, hogy ez a rendszer nem autokrácia.” – Mihályi Péter

  • A konszenzusos, több cikluson átívelő kormányzás Mihályi szerint illúzió: a politikusok mindig az adott pillanat legsürgetőbb problémáira reagálnak, nem hosszú távú tervek vezérlik őket.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A Fidesz-rendszer gyors összeomlása a 2026-os választások után

Bolgár György arra keresi a választ, miért omlott össze szinte pillanatok alatt az Orbán-rendszer a választási vereséget követően, hiszen sokan azt gondolták: a kiépített bástyák, szilárd pozíciók, hatalmas pénzügyi erőforrások és emberi hálózatok akár az új kormány megbuktatására is elegendőek lehetnének.

„Ha nagyon leegyszerűsítve akarom mondani, de a lehető legközelebb az igazsághoz, akkor azt kell mondani, hogy a szerencse forgandó.” – Mihályi Péter *

Mihályi Péter szerint a választási eredmény – a Fidesz vártnál jóval súlyosabb veresége – egy gyorsuló folyamatot indított be, amely egy hét alatt alapvetően megváltoztatta a helyzetet és a közhangulatot. Felidézte Harold Wilson brit miniszterelnök híres mondását, miszerint „egy hét nagyon sok idő a politikában”. A felgyorsult dinamika ritka jelenség, és amikor bekövetkezik, rendszerint meglepetést okoz. Mihályi Péter szerint a Fidesz vezetése sem számított ekkora vereségre, és ez a sokk gyorsította fel az eseményeket.

Magyarország nemzetközi megítélése és az EU-s források

Az új kormány egyik legfőbb célkitűzése, hogy Magyarország visszakerüljön az Európai Unió fősodrába, ne „kerékkötője”, hanem természetes résztvevője legyen az együttműködésnek, és megszerezze a befagyasztott eurómilliárdokat. Mihályi Péter szerint:

„Ha nem jön be a pénz, az nagy baj. Ha bejön a pénz, az olyan nagyon sokat nem segít.” *

A folyamatok gyorsulására figyelmeztetett: ha mégsem sikerül a forrásokhoz hozzájutni, annak súlyos gazdasági következményei lesznek, mert a piacok, a hitelminősítők és a befektetők is erre reagálnak. A hitelminősítők váratlanul előrehozták Magyarország értékelését; ha bármelyikük azonnali leminősítés mellett dönt – ami nem valószínű, de elképzelhető –, az újabb drámai fordulatot hozhat. Ha viszont Magyar Péter terve szerint május 25-e hetén sikerül aláírni egy megállapodást az Európai Bizottság vezetőivel a pénzek felszabadításáról, az akár a hitelminősítőket is pozitív irányba befolyásolhatja.

A magyar gazdaság állapota: költségvetési válság és adósság

Mihályi Péter súlyosnak ítélte a gazdasági helyzetet, de hangsúlyozta, hogy ez nem kizárólag a nemzetközi környezet (pl. iráni háború, energiaválság) következménye.

„Ez egy összeomlott költségvetés, nem vitás.” *

Kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint fél év alatt mintegy 4 százalékponttal emelkedett az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, és az ország lassan közelíti azt a 80 százalékos szintet, amelyet 2010-ben, egy nagy nemzetközi pénzügyi válság után örökölt az Orbán-kormány az előző kormánytól.

A forint erősödése és a piacok kiszámíthatatlansága

Bolgár György rámutatott, hogy fél évvel ezelőtt senki sem jósolta volna meg a forint 40–50 forintos erősödését az euróval szemben – a szakértők legfeljebb 390–400 forint körüli stabilizálódásra számítottak, ezzel szemben az árfolyam 360 forint alá is benézett. Mihályi Péter szerint ez jól mutatja a pénzpiacok kiszámíthatatlanságát: egyesek sokat nyernek, mások sokat veszítenek.

Példaként hozta a devizahitelek történetét: amikor Magyarországon elharapóztak a devizakölcsönök, a felügyeleti szervek megállapították, hogy 30 év alatt nem volt példa a svájci frank és az euró jelentős eltérésére egymáshoz képest – aztán mégis bekövetkezett, és utólag kiderült, hogy 50–100 éves távlatban már volt rá precedens. Hasonlóképpen, az euró bevezetésekor Nobel-díjas közgazdászok hosszasan érveltek amellett, hogy miért nem fog működni – működik.

Három terület, ahol a közvélemény gyors változást vár

Mihályi Péter három olyan területet azonosított, ahol a társadalom gyors és érdemi javulást szeretne: az egészségügy, az oktatás és az elszámoltatás. Ugyanakkor mindhárom területen olyan mulasztások és hibák történtek az elmúlt 20 évben, amelyek szerinte „behozhatatlanok, jóvátehetetlenek”.

Az oktatási rendszer strukturális csapdája

Mihályi Péter szerint a magyar oktatási rendszer „újratermeli a társadalmi egyenlőtlenséget, sőt fokozza”. A probléma gyökere a szabad iskolaválasztás, amely lehetővé teszi a szülők számára, hogy oda írassák be gyermekeiket, ahová akarják. Ez kettészakította az oktatást:

  • Egyik oldalon a magániskolák, egyházi iskolák, üzleti alapon vagy jótékonysági alapon működő intézmények, ahol lényegesen magasabb színvonalon oktatnak, és jobb anyagi hátterű gyerekek tanulnak.
  • A másik oldalon a többi iskola, amelyek hátrányos helyzetű gyerekekkel, rosszabb körülmények között kénytelenek dolgozni.

Meglepő felismerésként osztotta meg, hogy a szabad iskolaválasztást nem a rendszerváltás hozta, hanem már az 1985-ös oktatási törvényben megjelent, egészen más körülmények között, a szigorúan államosított rendszerből való nyitás jeleként. Szerinte „innen nincs visszaút” – a szabad iskolaválasztást nem lehet elvenni, mert az óriási társadalmi felháborodást váltana ki. Az alapvető probléma azonban így sem oldható meg érdemben; legfeljebb több pénzzel és szakmai segítséggel lehet támogatni a hátrányos helyzetű iskolákat. A helyzetet súlyosbítja az önkormányzatok eltérő anyagi lehetősége is – Budapesten és a gazdagabb önkormányzatoknál sokkal nagyobbak a mozgásterek, mint a szegény vidéki településeken.

Az egészségügy: a finanszírozási reform zsákutcája

Az egészségügyben 2006 és 2010 között lezajlott egy biztosítási reform, amely a finanszírozást tette rendbe. Az Országgyűlés elfogadta a törvényt, majd később visszavonta. Mihályi Péter szerint egy ugyanilyen típusú biztosítási reformot „nem lehet még egyszer megcsinálni”, enélkül pedig érdemi változás nem várható. Ezt politikai zsákutcának nevezte, amelyből nem lehet kijönni.

Az elszámoltatás lehetőségei és korlátai

Mihályi Péter óva intett attól, hogy a kormány a spontán privatizáció ügyeinek felülvizsgálatát ígérje. Emlékeztetett rá, hogy ilyen már volt: az úgynevezett Csiha-bizottság (Tiszta Kezek Bizottsága) a kilencvenes években 332 ügyet vizsgált meg rövid idő alatt, ügyvédi irodákat bízva meg a szabályosság ellenőrzésével. 50–60 esetben találtak szabálytalanságokat, ám ezekből alig lehetett rendőrségi feljelentést vagy bírósági ügyet kreálni.

„Ezek lerágott csontok, tehát óriási hibát követ el a kormányzat, ha azt ígéri, hogy ezeket az ügyeket most tisztába tesszük. Már 94–95-ben sem lehetett tisztázni.” *

A közelmúlt ügyeivel kapcsolatban azonban más a helyzet. Az elmúlt másfél évtizedben sokan a semmiből emelkedtek milliárdossá, százmilliárdossá, ezermilliárdossá, mert a kormány olyan terepet teremtett, ahol lényegében szabadon jutottak állami vagy európai uniós pénzekhez, és „nem nagyon ellenőrizték, hogy mit, hogyan, milyen hatásfokkal, vagy milyen tisztességes módon szerzik meg ezeket a pénzeket és hasznokat”. A letelepedési kötvények körüli visszaélések is vizsgálhatók, és lehetnek felelőseik.

Ugyanakkor Mihályi Péter egy alapvető problémára hívta fel a figyelmet: ezek az emberek a meggazdagodásukat nem lopás útján szerezték, hanem kapták.

„Ez le van papírozva, nem volt korrupció. Tehát senki sem gondolhatja azt, és azt hiszem nem is gondolja, hogy Mészáros Lőrinc Orbán Viktort megvesztegette volna, hogy odaadott neki pénzt, de a többiek sem vesztegettek, hanem ez egy tudatos kormányzati politika volt, magyar vállalkozók helyzetbe hozása.” *

A NER-vagyonosodás logikája szerinte az volt, hogy a kormány az ingatlanpiacon és az állami, önkormányzati területen mozgó embereket hozta kedvező helyzetbe. Magyarországon tudtak építési megbízásokat adni nekik – Ausztriában nem. A tőkealapok által nyújtott hitelek esetében előfordulhat, hogy azokat nem fizetik vissza, és csődbe jutnak a cégek – de a kormány azt nem tudta elintézni, hogy külföldi bankok adjanak hitelt ezeknek a vállalatoknak.

Bolgár György ugyanakkor felhívta a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügyére, ahol még az Állami Számvevőszék is – még az Orbán-kormány alatt, másfél évvel ezelőtt – „nagyon súlyos bűncselekményre utaló jeleket állapított meg”, feljelentést is tett, és több százmilliárd forint értékű nemzeti banki vagyon látszik elveszni. Mihályi Péter szerint is jogos az elvárás, hogy itt történjen valami, bár „nagyobb tételben nem fogadnék a saját pénzemből arra, hogy ez így fog történni”.

Az egészségügyi munkaerőhiány és a vendégmunkások kérdése

Mihályi Péter az egészségügy legsürgetőbb problémájának a nővér- és ápolóhiányt nevezte. Ennek következménye, hogy a kórházak üresek, hétvégén és este 6 óra után leállnak, és a kórházi kapacitások mintegy 30 százaléka kihasználatlan – nem az orvoshiány miatt. A megoldást a külföldi munkaerő beengedésében látja:

„Ezt a munkaerőt nem lehet máshonnan beszerezni, mint külföldről. Nincs esélye annak, hogy Magyarországon a szükséges mennyiségben és az elfogadható bérszint mellett embereket találjanak.” *

Szerinte ez az egyetlen terület, ahol érdemi előrelépés történhet, bár ez tabut sért, hiszen vendégmunkások beengedését jelentené – például a Fülöp-szigetekről, Vietnámból. Nyugat-Európában és Amerikában az egészségügyi dolgozók, takarítók, liftesek jó része külföldi bevándorló. Ha ez megvalósulna, az az átlagember számára is azonnal érezhető javulást hozna a kórházi ellátásban: több személyzet, jobb hangulat, emberségesebb bánásmód. Az új kormány ugyanakkor egyik első intézkedéseként le akarja állítani a vendégmunkások beengedését, amit Mihályi Péter nem tart jó ötletnek, bár megérti az idegenkedést. Ahogy fogalmazott: „ez több mint hangulatjavítás. Ez egyszerűen az élő munka és a tőke racionális összeillesztése.”

Bolgár György megjegyezte, hogy a várólisták mögött valójában nem a sebészek, hanem a szakdolgozók hiánya áll, így a megoldás viszonylag egyszerű lenne – a szükséges pénz pedig előteremthető. Mihályi Péter szerint itt „a szemléletbeli probléma a döntő”, és azt is végig kell gondolni, hogy ha a kórházakba jöhetnek külföldiek, akkor más ágazatokban (pl. vendéglátás) is engedélyezni kellene-e a foglalkoztatásukat.

Autokrácia vagy demokrácia? Kornai János leválthatósági tesztje

Bolgár György felidézte Kornai János 2011-es tanulmányát, amelyben a neves közgazdász – alig egy évvel Orbán Viktor 2010-es győzelme után – megállapította, hogy Magyarországon már nem demokrácia, hanem autokrácia van. Kornai akkor nem tudta eldönteni, hogy a rendszer átmegy-e a „leválthatósági teszten”, vagyis hogy engedi-e magát leváltani. 15 évvel később a magyar társadalomnak sikerült leváltania a rendszert – de ha átment a teszten, akkor is autokrácia marad-e a leírás?

Mihályi Péter pontosított: Kornai híres írása valóban 2011-ben jelent meg, de a kézirat 2010. december 25-én lett lezárva. Kornainak akkor „nagyon rossz előérzetei voltak”, és leválthatatlannak látta a rendszert – kiderült, hogy nem az. Mihályi Péter szerint Kornai úgy fogalmazott, hogy kétszer kell leváltani egy kormányt ahhoz, hogy demokratikus rendszerről lehessen beszélni.

„Orbán Viktort kétszer váltották le, 2002-ben is leváltották, át is adta a hatalmat minden különösebb faxni nélkül, és most 2026-ban is ez történt. Tehát az derült ki, hogy ez a rendszer nem autokrácia.” *

Mihályi Péter szerint utólag visszanézve a kornai tesztet a rendszer átment. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a közvélemény gyakran 16 évről beszél, holott Orbán Viktor 20 éven át kormányzott – ilyen hosszú ideig miniszterelnök még nem volt a magyar történelemben („miniszterelnök biztos nem volt senki 20 éven keresztül”). Az első négy évben, alkotmányos korlátok között is, „amit meg lehetett csinálni, sőt amit nem is lehetett volna megcsinálni, még azt is megcsinálta” – példaként a kétéves költségvetést említette.

A beszélgetés végén Mihályi Péter kifejtette: Orbán Viktor maga definiálta rendszerét illiberális demokráciaként, ahol „semmi más szempont nem volt […], mint az, hogy akinek a többsége van a parlamentben, az korlátlan úr”. A fékek és egyensúlyok, a nyilvánosság és a transzparencia nem számítottak. Amikor azonban a szavazatokat darabra megszámolták, és veszített, lemondott. Bolgár György hozzátette, hogy sokan – ő maga is – reális veszélynek érezték, hogy Orbán nem fogja átadni a hatalmat, vagy hogy az általa kinevezett emberek keresztbe fekszenek – „egyelőre nem ez történt. Bízunk abban, hogy nem is fog ez történni.”

A konszenzusos politika illúziója

Mihályi Péter vitatta azt az erős magyar meggyőződést – amelyet ő „téveszmének” nevezett –, hogy a politikának az lenne a lényege, hogy az egymást követő kormányok több választási cikluson keresztül konszenzusban kormányozzanak.

„Ennél nagyobb kontinuitás, mint amit Orbán Viktor biztosított magának, akár 16 évben, akár 20, ilyen nem szokott lenni, és mégsem csinálta az egészségügyi ügyeit úgy, ahogy az egészségügy szakértői elvárják. Egyszerűen azért, mert a politika nem így működik.” *

Szerinte irreális elvárás, hogy a pártok megegyezzenek például a GDP meghatározott százalékának egészségügyre, oktatásra vagy kutatásra fordításáról. A politikusok mindig az adott pillanatban legsürgetőbbnek látszó döntéseket hozzák – „aztán vagy igazuk van, vagy nincs.”

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „csihab bizottság”: Az átiratban „az úgynevezett csihab bizottság, a tiszta kezek bizottsága” szerepel. Valószínűleg a Csiha Judit nevével fémjelzett, a spontán privatizációt vizsgáló bizottságról van szó, amelyet „Tiszta Kezek Bizottságaként” is emlegettek. A kontextus alapján egyértelmű, hogy a 90-es évek közepén működő, a privatizációs visszaéléseket vizsgáló testületről beszél a vendég. A pontos megnevezés bizonytalan, de a „Csiha-bizottság” a legvalószínűbb értelmezés.
  • „Harold Wilson Bit miniszterelnök”: Az átiratban így szerepel, feltehetően a brit munkáspárti miniszterelnök, Harold Wilson nevének félrehallása. A kontextus alapján javítható.
  • „Orti Miklós”: Nyilvánvaló elhallás, Horthy Miklós kormányzóra utal.
  • „hoama”: A szövegkörnyezet alapján valószínűleg „hatása” vagy „hozadéka” jelentésű kifejezés, de pontosan nem rekonstruálható.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Jó napot kívánok!

[00:00:00]Bolgár György vagyok.

[00:00:02]Ez itt a Miért, amelyben arról kérdezem vendégemet.

[00:00:05]Ezúttal MáiI Péter közgazdász egyetemi tanárt.

[00:00:08]Jó napot kívánok!

[00:00:11]Hogy miért úgy alakul a választás utáni néhány hét, ahogy miért látszik az, hogy hogy mintha összeomlana az Orbánrendszer?

[00:00:24]Mi van emögött?

[00:00:24]Milyen a hangulat a választási eredményen kívül?

[00:00:27]és mindez hogyan hat majd a gazdaságra, a gazdasági lehetőségekre, a gazdasági feltételek alakítására, mert mégis csak a gazdaság a fő területe.

[00:00:40]Talán még időnk lesz egy kicsit az egészségügyre is, amellyel ön különösképpen foglalkozik.

[00:00:45]De engem elsősorban az érdekel, hogy miért lehetünk annak tanúi, hogy szinte pillanatok alatt csuklott össze ez az előző rezsim, pedig mindenki azt hitte volna, hogy hát még ha kikapnak is, akkor is annyi bástyájuk van, annyi szilárd pozíciójuk, annyi pénzük, annyi emberük, hogy ezek akár bármikor meg is buktathatják az új kormányzatot.

[00:01:09]Mivel magyarázza ezt?

[00:01:12]Hát ha nagyon leegyszerűsítve akarom mondani, de a lehető legközelebb az igazsághoz, akkor azt kell mondani, hogy a szerencseforgandó.

[00:01:22]És bizonyára emlékszel, Harold Wilson Bit miniszterelnök mondta annak idején, hogy egy hét nagyon sok idő a politikában.

[00:01:32]Szóval a dolgok dinamikája föl tud gyorsulni, ritkán gyorsul föl, és amikor felgyorsul, akkor meglepődünk.

[00:01:39]De ez nem példátlan, hogy egy hét alatt minden megváltozik, hogy a választási eredmények, amelyek valóban meglepőek voltak abban az értelemben, legalábbis, hogy az emberek többsége nem gondolta, hogy ekkora vereséget fog szenvedni a Fidesz.

[00:01:54]feltehetően maga a Fidesz vezetése sem gondolta ezt, és ez beindított egy olyan gyorsuló folyamatot, ami egy hét alatt megváltoztatta a helyzetet, megváltoztatta a hangulatot, és ezen keresztül természetesen a kérdés is erre irányult, megváltoztatja a Magyarország nemzetközi megítélését is, és tegyük hozzá nyilvánvalóan kedvező irányban.

[00:02:18]Ha már itt a nemzetközi megítélésre futott ki ez a válasz, akkor induljunk ki abból, hogy a magyar kormány egyik, ha nem a legfőbb célkitűzése az, hogy visszamenjünk Európába, az Európai Unióba.

[00:02:33]ne kerékketői legyünk ennek az együttműködésnek, hanem természetes résztvevői, és megszerezzük a befagyasztott euró milliárdokat, ami kell a magyar gazdaság föllendítéséhez.

[00:02:48]Úgy látszik, hogy erre vagy a pénzek visszaszerzésének nagy esélye van, hogy többség visszaszerzésére mennyire fontos ez valójában a magyarga értelmes normális működéséhez.

[00:03:00]Ö itt általában az az ilyen esetekben az szokott lenni a helyzet, és most is az szerintem, hogy ha nem jön be a pénz, az nagy baj.

[00:03:10]Ha bejön a pénz, az olyan nagyon sokat nem segít.

[00:03:12]Tehát megint a folyamatok gyorsulnak, nagyon gyorsan föl tudnak gyorsulni, és hogyha nem jönnek be, akkor nagy baj van.

[00:03:23]De én is azt tartom reálisnak, hogy az a ez egy politikai baj, vagy a politikai bajnak lesznek azonnal gazdasági következményei, mert a piacok, mert a hitelminősítők, mert a befekt it kell pontot tenni, mert a piacok, mert a hitelítősítők, hitelminősítők.

[00:03:39]A hitelminősítők, ha jól értem a helyzetet, akkor egy kicsit váratlanul előrehozták az értékelést.

[00:03:48]Következő hetek során ez meg fog történni.

[00:03:49]Ha nem történik semmi, azaz azt mondják, hogy oké, várunk, akkor annak nincs különösebb nagy hoama.

[00:03:55]Ha véletlenül bármelyik hitel minősít, azt mondja, hogy nincs türelmű idő, és azonnal leminősíti Magyarországot, ez nem valószínű egyébként, de elképzelhető, akkor megint egy új helyzet van.

[00:04:08]Akkor megint egy olyan hét történik, amely nagyon nagy változásokat okoz.

[00:04:12]De hogyha mégis sikerül az, amit Magyar Péter eltervezett, mondott is, hogy a május 25-ével kezdődő héten remélhetőleg alá tud írni egy megállapodást az Európai Bizottság vezetőivel a pénzek felszabadításáról, az már akár a hitelminősítőket is befolyásolhatja, meg az egész így van politikai, közági hangulat.

[00:04:37]Így van.

[00:04:37]Ez befolyásolhatja és remélhetőleg pozitív irányban fogja befolyásolni.

[00:04:41]Ez az ország érdeke nem kérdéses.

[00:04:44]De hát ettől még a gazdaság rengeteg békjóban van.

[00:04:47]És most nem is csak a nemzetközi helyzetre gondolok, az iráni háborúra és annak az energia következményére és egyéb következményeire, hanem azokra a békiókra, amelyeket az Orbán kormány rakott rá és a költségvetésre.

[00:05:01]Vagyis ez egy összeomlott költségvetés, nem vitás.

[00:05:07]Az is kiderült az elmúlt napokban a Magyar Nemzeti Banktól, hogy hogy talán fél év alatt 4% ponttal emelkedett az államadósság aránya a GDP-hez képest.

[00:05:21]Lassan már közelítjük azt a 80%-ot, amit 2010 10-ben örökölt az Orbán kormány az előző kormánytól egy nagy nemzetközi pénzügyi válság után.

[00:05:30]Hát szóval a helyzet nem mondom katasztrofális, de de hogy nagyon rossz az egész.

[00:05:37]Biztos mit lehet és mit kell tenni, hogy a veszélyeket igyekezzünk.

[00:05:43]Na most én azt hiszem, hogy ez amit most elmondtál, ezzel a közvélemény nagyjából tisztában van.

[00:05:47]Ez sokszor elhangzott.

[00:05:47]Én hát egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, amiről kevesebb szó esik, és talán a hallgatók és a nézők elgondolkoznak rajta, hogy igazam van-e.

[00:06:01]Én úgy érzékelem, hogy három nagy terület van, ahol a közvélemény gyors változást szeretne és vár.

[00:06:06]Ez az egyik az egészségügy, a másik az oktatás, a harmadik pedig az elszámoltatás.

[00:06:15]És én azt arra szeretném felhívni a közelmé figyelmét, hogy mind a három területen olyan mulasztások történtek, vagy olyan hibák történtek az elmúlt 20 évben, hogy behozhatatlan, jóvá tehetetlen.

[00:06:29]Nem, nem kormányzati ez rosszul hangzik.

[00:06:31]Jóvá tehetetlen.

[00:06:34]Igen.

[00:06:34]Igen.

[00:06:34]Kezdjük az oktatásnál.

[00:06:38]Mindenki tudja, akár szülőként, akár újságolvasóként, vagy nagyszülőként, hogy milyen problémái vannak a magyar oktatási rendszernek.

[00:06:45]És azt hiszem, a szakértők többsége abban ért egyet, hogy újratermeli a társadalmi egyenlőtlenséget, sőt fokozza.

[00:06:51]Na most ma már tudjuk, hogy ennek az alapvetően a oka az, hogy a Magyarországon bevezették a szabad iskolaválasztást, a szülők odairatják be a gyerekeket, ahol akarják.

[00:07:06]És ezzel ketté szakadt a magyar oktatás.

[00:07:08]É, van egy magán iskolarendszer, beleírtva az egyházak is, egyházi iskolákat is, de az üz vállalkadás üzleti alapon működő iskolákat is, a jótékonysági alapon működő iskolákat is, ahol lényegesen magasabb színvonalon oktatnak lényegesen jobb anyagi háttérből érkező gyerekeket.

[00:07:27]őszintén szólva én magam is csak most, hogy utána néztem erre a beszélgetésre készülve döbbentem rá, hogy ez a szabad iskolaválasztás ez nem a rendszerváltás eredménye.

[00:07:36]Ez 1985-ben az oktatási törvényben fogalmazódott meg egészen más körülmények között.

[00:07:43]És akkor a nyitásnak egyik jele volt egy szigorú államosított rendszerből valamiféle nyitást tektek.

[00:07:50]Így van.

[00:07:50]Na most innen nincs visszaút, tehát a a szabadiskola nem lehet elvenni, akkora társadalmi felháborodás lenne belőle.

[00:07:58]Nincs épesztő tanácsadó, aki ilyesmit tanácsolna a kormánynak, de az alapvető probléma nem is lesz megoldva.

[00:08:05]Ezt tudni kell.

[00:08:07]De nem lehet ezen úgy segíteni, ismerve nyilván a problémát, és ezt ismeri az oktatási szakma nyilván az új oktatási miniszteroktatás kutatóként még inkább, hogy jó, ezen nem tudunk, nem is lehet változtatni és el van rontva, de éppen ezért megpróbáljuk több pénzzel, több szakmai egyéb segítséggel azokat az iskolákat segíteni, amelyek ebben az eleve hátrányos helyzetben kénytelenek dolgozni olyan körülmények között, olyan gyerekekkel, olyan környezetben, ami hát számukra hátrányos, de mi megpróbáljuk alájuk tolni azt, amit lehet.

[00:08:47]Valamit valami minimálisat lehet változtatni, de érdemben a problémát nem lehet megszüntetni.

[00:08:53]Ez például az is összefügg, hogy az önkormányzatok anyagi helyzetei, anyagi lehetőségei nagyon különbözőek.

[00:08:57]egy gazdag önkormányzat, ahol egyébként is a dolgok viszonylag jól mennek.

[00:09:02]Budapestet is ideértve, ott sokkal nagyobbak a lehetőségek, mint egy olyan vidéki önkormányzatnál, ahol ahol azt szegénység az Úr.

[00:09:11]Ühüm.

[00:09:13]Ez az egyik dolog.

[00:09:13]A másik, ami nagyon lényeges, ugye mondtam, egészségügy oktatás, egészségügy számonkérés.

[00:09:21]Az egészségügyben volt 2006 és 2010 között egy egészségügyi reform, egy biztosítási reform, ami a finanszírozást tette rendbe.

[00:09:33]Elfogadta az Országgyűlés a törvényt, mint ismeretes, aztán később visszavonta.

[00:09:37]Ezt követően egy ilyen ugyanilyen típusú biztosítási reformot nem lehet még egyszer megcsinálni.

[00:09:42]Enélkül pedig a dolog nem fog érdemben megváltozni, mert a tehát vannak olyan politikai zsákutcák, amelyekből nem lehet kijönni.

[00:09:51]Így van.

[00:09:51]Most a harmadik terület, amit mondtam, a számonkérés óriási társadalmi igény van.

[00:09:55]A média ezzel foglalkozik, a rádiók, az újságok, a podcastok.

[00:10:01]Most erre arra szeretném felhívni a figyelmet, ezt a témát én évtizedek óta nyomon követem, hogy ezek már mind megtörténtek.

[00:10:08]Tehát például a mostani kormánynak az a javaslata, hogy a spontán privatizáció ügyeit felül kell vizsgálni.

[00:10:15]Bocs, ilyen már volt.

[00:10:15]Az úgynevezett csihab bizottság, a tiszta kezek bizottsága.

[00:10:22]Jó ked jó emlékezetű riporterek bizonyára emlékeznek rá.

[00:10:25]Te is emlékszel?

[00:10:26]Vol cá egy persze igen.

[00:10:27]Igen.

[00:10:30]Utánaanéztem 332 ügyet néz vizsgáltak meg nagyon rövid idő alatt.

[00:10:36]Hogyan?

[00:10:36]Hát úgy, hogy ügyvédi irodákat megbíztak.

[00:10:38]nézzék meg, hogy minden szabályos-e.

[00:10:40]Megállapították, hogy 50 vagy 60 esetben szabálytalanságok történtek.

[00:10:44]Na most ezek mekkorák kicsik, nagyok, közepesek.

[00:10:48]Ezeket már senki nem vizsgálta, pláne nem a 332-re.

[00:10:53]Ezekből minimálisan lehetett rendőrségi meg feljelentés, meg bírósági ügyet kreálni.

[00:10:57]Ezek lerágott csontok, tehát óriási hibát követ el a kormányzat, ha ha azt ígéri, hogy hogy ezekkel az ügyeket most tisztába tesszük.

[00:11:06]már 94-95-ben sem lehetett tiszták.

[00:11:11]Hát ez lehet, hogy ez spontán privatizációt nem, de olyan disznóságokat, gyalázatokat, amelyeket az elmúlt másfél évtizedben követtek el, ott lehet számon kérni, ott lehet elszámoltatni, még akár papírokban is lehet súlyos hibákat találni.

[00:11:26]Ez igaz, de a kormány nem ezt mondta, nem ezt ígérte kifejetten konkrétan a spontán privatizációra.

[00:11:31]Igen, ez a legutóbbi, ez kétségtelen.

[00:11:33]Hát nyilván úgy gondolják, hogy politikailag el kell kezdeni valahol, aztán el lehet jutni odáig.

[00:11:39]Majd meglátjuk persze, hogy mit gondoltok és mit tudnak csinálni.

[00:11:41]De ha és akkor a társadalom nyilván nem elsősorban a spontán privatizáció miatt van felzúdulva, hanem annak láttán, hogy az elmúlt 16 évben egyszer csak kiemelkedtek sehonnan, vagy a kisvállalkozói létből milliárdossá, 100 milliárdossá, 1000er milliárdossá.

[00:12:04]Mindezt azért, mert a kormány olyan terepet teremtette a számukra, hogy lényegében szabadon jutottak állami vagy európai uniós pénzekhez, és nem nagyon ellenőrizték, hogy mit, hogyan, milyen hatásfokkal, vagy milyen tisztességes módon szerzik meg ezeket a pénzeket és hasznokat.

[00:12:24]De ezeket meg lehet nézni, meg lehet nézni, hogy a a kötvény a amikor a letelepedési kötvények voltak, azt milyen gyalázatok árán szervezték ki, hova, kinek.

[00:12:35]Ennek biztos, hogy van egy követő útja és lehetnek felelősei is.

[00:12:40]Hogy mennyire egyszerűen ezt nem tudjuk persze, de vannak előttünk lévő dolgok.

[00:12:45]Így van.

[00:12:45]A közelmúltbári ügyeket jobban lehet vizsgálni.

[00:12:47]Emlékeznek a a résztvevők, egyszerűen emlékeznek.

[00:12:50]Hiszen ha most valakit felelősségre vonnak azért, ami 1992-ben történt, hát ember nem emlékszik rá a, hogy ez hogy is volt, de valóban a közelmúltügyeketre emlékeznek, ott azonban az egyik alapvető probléma, hogy ezek az emberek a meggazdagodásukat nem lopásútjá szerezték, hanem kapták.

[00:13:11]Ez le van papírozva, nem volt korrupció.

[00:13:14]Tehát senki sem gondolhatja azt, és azt hiszem nem is gondolja, hogy Mészáros Lőrinc Orbán Viktort megvesztegette volna, hogy odaadott neki pénzt, de a többiek sem vesztegettek, hanem egy ez egy tudatos kormányzati politika volt, magyar vállalkozók helybe helyzetbehozása.

[00:13:34]És a dolog logikusan úgy történt, hogy az ingatlanpiacon a kormányzat és az állam és az önkormányzatok területén se sertepert élő emberek kedvező helyzet hozzásából történt, mert azt a magyar kormány nem tudja elintézni, hogy egy magyar építési vállalkozó mondjuk Ausztriában autópályaépítési megbízást kapjon, de hogy Magyarországon kapjon, azt el tudja intézni, és el is intézte.

[00:13:58]Tehát itt ezek a dolgok, a az, hogy mondjuk Magyarországon olyan cégeknek adnak hitelt ezek a bizonyos tőkealapok, amiről sok szó esett az elmúlt években, akik esetleg ezt nem fogják visszafizetni, ez nagyon könnyen előfordulhatott, és el is fog fordulni, hogy nem fogják tudni visszafizetni és csődbennek.

[00:14:24]De azt nem tudta volna magyar kormány elintézni, hogy külföldi bankok adjanak külföldről hitelt ezeknek a magyar vállalatoknak.

[00:14:29]De azt azért talán nem alaptalanul várja a közvélemény, hogy olyan ügyekben, mint például a Magyar Nemzeti Bank Alapítványainak ügye, lehessen valamit csinálni, hiszen még az állami számvevőszék is, még az Orbán kormányzat alatt is egy és negyed évvel ezelőtt kihozott egy olyan jelentést, amiben nagyon súlyos bűncselekményre utaló jeleket állapított meg, feljelentést is tett, hogy miért, hogyan, milyen céllal és hogy kezelték És mi lett ennek a következménye?

[00:14:59]És hogy veszett el, vagy egy látszik elveszni több 100 milliárd Ft értékű nemzeti banki vagyon.

[00:15:07]Ezekben, ha elindulnak az eljárások, ha a bíróság elé kerülnek emberek, ráadásul ismert emberek, akkor ez már részben kielégíti az elszámoltatás iránti vágyat, vagy annak egy részét.

[00:15:20]Másrészt nyilvánvalónak látszik, hogy lehet találni.

[00:15:24]Persze, hogy hogyan alakul egy bírósági tárgyás, egyikünk se tudja, de még ha egy ilyen állami hivatal is előre látja, hogy kérem, itt itt itt itt itt és itt ezek ezek nagyon gyanús dolgok, akkor azért nem alaptalan annak az elvárása, hogy történjen valami.

[00:15:41]Igaz, én is ezt gondolom.

[00:15:41]Ezzel együtt másfél éve nem történt semmi.

[00:15:45]Na de ehhez azt kellett, hogy az Orbán kormány legyen hatalman, mert nekik nem volt érdekük, ért értelme a dolognak, azt se tudom őszintén.

[00:15:52]Szóval visszatekintve egyáltalán, hogy engedhették meg, hogy az állami számvevőszék csináljon egy ilyen vizsgálatot és ilyen eredményre jusson, de azt megengedhették maguknak, hogy hát úgy teszünk, mint a vizsgál.

[00:16:05]Jó, bízzunk benne, hogy ezek az ügyek sikeresek lesznek, eredményesek lesznek és olyan eredmény jön létre, amit a közvélemény számára megnyugtató.

[00:16:12]Én őszintén szóval nagyobb tételben nem fogadnék a saját pénzemből arra, hogy ez így fog történni.

[00:16:20]Ezt majd meglátjuk, hogy mire lehet fogadni egyébként, mert még a fogadásokat is egy külföldi irodánál megtiltották Orbáné, de lehet, hogy már arra is lehet, de visszatérve egy pillanatra még a magyar gazdaság kilátásaihoz, nem is abban a abból a szempontból, hogy az Európai Uniós pénzeket meg lehet-e kapni, mennyit lehet megkapni belőle, mennyire segíti ez a gazdaságot, hanem hanem hogy ugye még a közgazdaságtal legkiválóbb tudósai, vagy a piacok legjobb figyelői se tudják, hogy milyen a jövő.

[00:16:54]Ugye mindig a jövőt a legnehezebb megjósolni.

[00:16:58]Természetesen nem volt ember.

[00:16:58]Én figyelem nagyjából a nem a gazdasági irodalmat, de a gazdasági sajtót és a különböző tekintélyes emberek megszólalását.

[00:17:08]Nem volt ember, aki fél évvel ezelőtt megjósolta volna, hogy a forint az euróhoz képest 40-50 Ft-ot fog erősödni.

[00:17:18]mondták, hogy stabilizálódni lehet, hogy majd úgy 400, lehet, hogy 390 és 400 között fog ingadozni, de azt senki nem merte volna megjósolni, hogy 360 Ft alá fog menni az euró.

[00:17:28]És csak néztek, néztek ki a szemükből pénzpiaci szakértők is, bankárok is, közgazdászok is.

[00:17:38]Mi a fene történik?

[00:17:38]Na most, hogy ez jó-e vagy rossz, maradjunk csak ennél a példánál meg a jóslatnál, hogy sok mindent előre lehet látni, hogy persze a magyar gazdaság helyzetét, kilátásait tudjuk, hogy meghatározza Európa, a világ meg a mi lehetőségeink, de nagyon sok minden egész váratlanul történik.

[00:17:59]Például ez miket okoz?

[00:18:01]Ez nagyon nagy különbségeket okoz, és egyszerűség ked meg csak azt mondom, egyesek ezen sokat nyernek, mások sokat vesztenek.

[00:18:06]A pénzpiacok már csak így működnek.

[00:18:10]Nem kell különösebben meglepődni, hogy meglepetések történnek, hogy egy a magyar gazdaság szempontjából releváns nyugati példára hivatkozzak.

[00:18:19]Amikor arról volt szó, hogy Magyarországon elharapóztak a devizakölcsönök, mindenki emlékszik rá, akkor az egyik kérdés az volt, fontos kérdés, hogy az svájci fran és az euró együtt mozog-e?

[00:18:32]Számít-e, hogy valaki svájci franban vagy euróban veszi fel a nem forinthitelt?

[00:18:36]És természetesen az állami szervezetek, az állami ellenőrző aparátus, felügyelő aparátus ilyenek utánanézett, és megállapították, hogy 30 év alatt nem volt olyan időszak, amikor a svájci francis az euró vagy pontosan az euró elődje, a német márka lényegesen ingadozott volna egymáshoz képest.

[00:18:56]Aztán mégis csak egyszer csak ingadozott, és kiderült, ja, hogy 50 meg 100 éven belül erre már volt precedens.

[00:19:03]Szóval igen, a piacok kiszámíthatatlanok, és ez szerves része a dolognak, nem csak Magyarországon, másút is.

[00:19:11]Az, hogy az euró egyáltalán fönn marad nagyon sokan, amikor az euró bevezetése történt, komoly Nobeldíjas közgazdászok hosszú érveket soroltak fel arra vonatkozóan, hogy miért nem fog működni az euró.

[00:19:26]Működik, ilyen a világ.

[00:19:28]Igen.

[00:19:28]Jó, akkor egészségügy, hiszen azt is fölsoroltad, hogy hát az egyik olyan terület, ahol mindenki érzi a lepusztulást, a leromlást, és hogy alapvető dolgokon nem lehet segíteni, nem lehet megpróbálkozni ugyanazzal a azzal a kísérlettel, ami egyszer már elbukott.

[00:19:48]De hát mit lehet csinálni?

[00:19:51]Mert valamit kell is, és nyilván valamit lehet is.

[00:19:54]Mi az, amiben van lehetőség elmozdulásra, még akár anélkül is, hogy kétszer annyi pénzt zúdítanának rá, ami nyilvánvalóan nem lesz?

[00:20:04]Én azt gondolom, hogy a magyar egészségügynek az egyik legnyilvánvalóbb problémája, amit mindenki, aki benne él a rendszerben tud, aki a rendszerben betegként forog, az is tudja, hogy tudnék, nincs elegendő nővér és ápolás, ápolása kisegítő műtős fiú és egyebek.

[00:20:26]És ennek az a következménye, ha valaki rendszeresen jár kórházba látogatni, vagy betegeket, hozzátartozókat látogatni, vagy maga is van rászorulva az egészségüre, azt látja, hogy a kórházak üresek, nincs elég élet, hétvégén leállnak a kórházak, este 6:00-kor leállnak a kórházak, és ennek elsősorban az az oka, hogy nincs munkaerő.

[00:20:52]Ezt a munkaerőt nem lehet máshonnan beszerezni, mint külföldről.

[00:20:57]Nincs lehet esélye arra, hogy Magyarországon nagyon a szükséges mennyiségben és az elfogadható bérszint mellett embereket találjanak.

[00:21:05]Ez az ez az egyetlen terület, ahol előre lehet lépni.

[00:21:10]De persze ez egy tabut sért, mert ez azt jelenti, hogy engedélyezni kell, hogy külföldi vendégmunkások jöjjenek Fülöp-szigetről, Vietnámból innen-onnan, amonnan.

[00:21:20]nyilván minél kevésbé nyelvigényes, tehát a nyelvi határokat a lehető legkönnyebben kezelve.

[00:21:29]És egyszerűen arra kell gondolni, hogy Nyugat-Európában, Amerikában és a világ minden fejlett országában az egészségügyien dolgozó szakdolgozók és a nem képzett szakdolgozók, a takarítók és a liftesek jó része külföldi bevándorló.

[00:21:44]Másképp ez nem fog menni.

[00:21:49]És ha nem megy, akkor az van, ami van most, hogy a makros számok azt mutatják, hogy a kórházi kapacitások körülbelül 30%-a kihasználatlan, és nem az orvoshiány miatt.

[00:22:00]De ha ez mégis megtörténne, nyilván ennek vannak különböző politikai meg pszichés akadályai, és és az ez a kormány az egyik első intézkedéseként például le akarja állítani a vendégmunkások beengedését.

[00:22:13]Nem tűnik nagyon jó ötletnek, de érthető, mert sokakban van idegenkedés.

[00:22:19]Orbánék elintézték az elmúlt 15 évben, hogy legyen, miközben szépen fű alatt mégis csak beengedtek sok 10000 külföldi vendégmunkást, de hát ez megint csak a politika nyarlósága vagy disznósága, mindegy.

[00:22:33]A lényeg, hogyha ebben változás lenne, ha tehát ezeket a feltételeket sikerülne kedvezően megváltoztatni, akkor az rögtön érezhető lenne az átlagember számára is, aki mondjuk kórházi ápolásra kényszerül, mert megváltoznak a körülmények, többen foglalkoznak vele, normálisabb a hangulat, nem lökik félre, nem kiabálnak rá.

[00:22:57]Szóval lehet akár ilyen értelemben hangulatjavító intézkedéseket tenni, és ez nagyon fontos, például egy olyan esetben, amikor az ember a saját egészsége miatt nagyon rossz hangulatban van.

[00:23:12]Ez több mint hangulatjavítás.

[00:23:12]Ez egyszerűen az élő munka és a tőke racionális összeillesztése.

[00:23:20]Ha ennyi ágyunk van, ahhoz ennyi nővér kell.

[00:23:23]És hogyha kevesebb nővér van, akkor az az ágyak nem fognak működni.

[00:23:26]Igen.

[00:23:26]És akkor nem tudjuk elvégezni a munkát végül is.

[00:23:28]Erről van szó.

[00:23:29]Igen.

[00:23:29]És amikor a közvélemény abban azzal találkozik, hogy hogy várólisták vannak, akkor a várólisták mögött valójában nem a sebészekből van kevés.

[00:23:41]Értem.

[00:23:41]Hogyha ez a fő kérdés, akkor viszonylag egyszerű a megoldás, nem?

[00:23:47]Mert ehhez még csak olyan kell pénz nyilvánvalóan, mert új munkaerő felvételéhez és megtartásához kell pénz, de ez nem olyan pénz, amit ne lehetne előteremteni az egészségügyben.

[00:23:59]Hát itt a szemléletbeli probléma a döntő.

[00:24:02]És persze azt is végig kell gondolni, hogy jogi, erkölcsi meg praktikus szempontokból nehéz azt mondani, hogy ja, a kórházakba jöhetnek, de mondjuk a McDonald'sba nem jöhetnek takarítani Fülöp-szigetről.

[00:24:17]hogy a kocsmákban mosogatni nem jöhet külföldről, csak magyar ember mosogathat.

[00:24:21]Mosogathat, csak nem hajlandó elmenni.

[00:24:25]Jó, hát akkor zárjuk le ezt az egészségügyi területet, és visszatérnék a nagy kérdéshez, hogy milyen váltás történt itt most, rendszere vagy kormány, nem is ez a kérdés.

[00:24:37]Tehát nem fogalmi vitát szeretnék nyitni, hanem egy közgazdásra szeretnék visszautalni.

[00:24:43]talán a legnagyobbnak tartott magyar közgazdászra, Kornai Jánosra, aki többször is majdnem Nobeldíjas lett, aztán végül mégsem, de a lényeg az, hogy nagyon sok mindent nagyon jól látott, elsőként látott meg akár a magyar, akár például az úgynevezett szocialista gazdaságban is, de utána is.

[00:25:02]És az egyik, amit nagyon hamar észrevett, nem kifejezetten gazdasági szempontból, az 20111-ben volt, tehát alig egy évvel Orbánék választási győzelme után, amikor megállapította egy nagy cikkben, számvetés című vesszélyében, tanulmányában, hogy ez már nem demokrácia, ez autokrácia állapította meg Kornai János akkor, és [horkantás] azt nem tudta eldönteni magában, hogy ez egy olyan rendszere-e, ami átmegy-e a leválthatósági teszten?

[00:25:40]Vagyis, hogy annyira autokratikus lesz ez a rendszer, hogy már nem is engedi magát leváltani.

[00:25:48]A szándék megvolt rá persze, de végül is átment a leválthatósági tesztel, mert 15 évvel később sikerült a magyar társadalomnak leváltania.

[00:25:56]De mégis, hogyha ezen a leválthatósági teszten átment, akkor ennek ellenére ez az autokrácia leírás vagy definíció megáll le vele szemben, hiszen az autokraták nyilván nem akarják, hogy őket leváltsák.

[00:26:16]Én Kornai Jánosnak egész életem során tisztelője voltam, tanítványa voltam, és természetesen ezt a művet is ismerem.

[00:26:23]Csak egy apróság, hogy az a bizonyos írás valóban 2011-ben jelent meg, de ha az ember megnézi a kötetet, akkor Korn János gondosan odaírta, hogy kézirat lezárva 2010.

[00:26:32]december 25.

[00:26:36]Igen.

[00:26:36]Tehát ez még abban az évben íródott.

[00:26:36]És nagyon lényeges valóban, hogy a leválthatósági teszt, Kornai ezt így nevezte, ez működött.

[00:26:44]Kornainak akkor 2010-ben nagyon rossz előérzetei voltak.

[00:26:50]Ő úgy látta, hogy ez egy autokrata rezsim, ami leválthatatlan.

[00:26:55]Kiderült, hogy nem.

[00:26:55]És két é később később évekkel mindenkinek vagy nagyon sok embernek még rosszabb előérzetei voltak.

[00:27:02]Igen, de egyiküknek sem volt igaza, mert ne felejtsük el, hogy Kornai úgy fogalmazott, hogy kétszer kell leváltani egy kormányt ahhoz, hogy azt lehessen mondani, hogy ez egy demokratikus rendszer.

[00:27:13]Orbán Viktort kétszer váltották le, 2002-ben is leváltották.

[00:27:19]át is adta a hatalmat minden különösebb faxni nélkül, és most 2026-ban is ez történt.

[00:27:26]Tehát az derült ki, hogy ez a rendszer nem autokrácia.

[00:27:29]Utólag visszanézve, most az utólagot pár héttel a 2026-os választások után mondom, az látszik, hogy Orbán Viktort kétszer is leváltotta a magyar társadalom, akkor ez egy demokratikus rendszer, amiben ez megtörténik, hiszen a kornai féle tesztet átment.

[00:27:49]Az egy másik kérdés, hogy közbe iktatódott még nyolc év, amikor nem Orbán Viktor volt a hatalmon.

[00:27:53]Ennek egy nagyon sok oka van.

[00:27:56]Ebben most nyilván nem fogunk tudni belemenni, de tény az, hogy Orbán Viktor két az elmúlt 20 évben kétszer adta át tartalmat.

[00:28:03]Mint ahogy az is tény, hogy k 20 éven át kormányozott.

[00:28:09]És nagyon számomra nagyon furcsa, hogy a közvélemény az utóbbi hetekben fölvette ezt a 16-os szám bélyeget magára, és mindenki a 16 évről beszél, hol ott 20 évről van szó, és már az első négy évben is ugyanazt csinálta, csak nem volt hozzá kéthados többsége, de amit meg lehetett csinálni, sőt amit nem is lehetett volna megcsinálni, még azt is megcsinálni.

[00:28:29]két éves költségvetés, ugye egy példát mondjuk, de a többi kormány az országi másközpont és egyebek ezek mind Orbán Viktor 20 évig kormányzott a magyar történelben szerintem nem volt olyan kormányzó vagy tehát nem király volt.

[00:28:47]Hát kormányzó volt, mondjuk Orti Miklós is volt, de de kormánya azért nem volt.

[00:28:52]Igen, Igen.

[00:28:52]Igen.

[00:28:52]Szóval miniszterelnök biztos nem volt senki 20 éven keresztül.

[00:28:54]És ez egyébként még egy másik kérdés szempontjából is érdekes.

[00:28:58]Nagyon erős Magyarországon az a meggyőződés, de én nem meggyőződésnek nevezem, hanem téveszmének, hogy a politikának az lenne a lényege, hogy az egymást követő kormányok több választású cikluson keresztül konszenzusban csinálják a dolgukat.

[00:29:19]Hát kérem szépen, ennél nagyobb kontinuitás, mint amit Orbán Viktor biztosított magának, akár 16 évben, akár 20, ilyen nem szokott lenni, és mégsem csinálta az egészségügyi ügyeit úgy, ahogy az egészségügy szakértői elvárják.

[00:29:34]Egyszerűen azért, mert a politika nem így működik.

[00:29:35]Ez az elgondolás, hogy legyen konszenzus, hogy egyezzenek meg a tár a társadalom résztvevői vagy a pártok abba, hogy a GDP x%-át fogjuk költeni egészségügyre, vagy nyugdíjra, vagy oktatásra, vagy egyetemre, vagy kutatásra.

[00:29:51]Ezek teljesen irreális elvárások.

[00:29:54]Nem így működik a politika.

[00:29:58]Igen, a politikusok mindig olyan döntéseket hoznak, ami az adott pillanatban a legsürgetőbbnek látszik.

[00:30:06]Aztán vagy igazuk van, vagy nincs.

[00:30:08]Szóval nem autokrácia, hanem valamilyen fajta demokrácia.

[00:30:13]Orbán Viktor megmondta, hogy ő milyen demokrácia.

[00:30:15]Ő illiberális államról.

[00:30:15]Bár a demokráciát is hangsúlyozta többször.

[00:30:21]elhíjen.

[00:30:22]Én azt gondolom, hogy általában is érdemes komolyan venni azt, amit a rendszerek önmagukról mondanak, de ez valóban egy illiberális demokrácia volt, ahol semmi más szempont nem volt Orbán Viktor fejében sem, meg a jogi rendszerben sem, mint az, hogy akinek a többsége van a parlamentben, az korlátlan úr.

[00:30:38]Tehát fékek és egyensúlyok, nyilvánosság, transzparencia meg ezek mind nem számítanak Orbán Viktor szemében.

[00:30:44]De az kétségtelen, hogy amikor a szavazatok szám megszámolták darabra, és ő vesztett, akkor lemondott, és nagyon sokan hajlamosak voltak azt gondolni, még én is reális veszélynek éreztem, hogy Orbán Viktor a választási eredmények ismeretében nem fogja átadni hatalmat, hogy az által kinevezett emberek keresztbe fekszenek.

[00:31:07]Egyelőre nem ez történt.

[00:31:11]Bízunk abban, hogy nem is fog ez történni.

[00:31:13]Bízunk benne.

[00:31:14]Köszönöm szépen Mihá Péternek.

[00:31:17]Nagyon szívesen örömmel beszélgetek mindig.

[00:31:23][zene] เฮ [zene]