Gyorsított eljárás jöhet Orbánék ellen?
- A kormányváltás sebessége és a politikai lendület valós, ám a konkrét, dokumentált intézkedések még váratnak magukra az első hónap után.
- Lengyel László szerint az alkotmányos intézmények vezetőinek nyilvános, ultimátumszerű felszólítása a lemondásra kontraproduktív volt, mivel ellehetetlenítette a méltóságteljes megegyezést.
- A pusztán erődemonstráción alapuló fellépés helyett a tárgyalásos út lehetett volna elegánsabb és eredményesebb, még a Fidesszel is egyeztetve a vezetők mögüli kihátrálásról.
A „Az a kérdés, hogy eredményt akarunk-e, vagy erőt mutatni? Én azt gondolom, hogy eredményt kell mutatni” – Lengyel László
- A köztársasági elnöki intézményt a jelenlegi párthű „bábból” valódi ellensúllyá kell tenni, például közvetlen választással és megnövelt hatáskörökkel.
- Az Alkotmánybíróság átalakításánál vita van a Kúriával való összevonásról, de az érdemi reformhoz mindenképp széles körű szakmai konszenzuson alapuló, tekintélyes és pártoktól független tagok kiválasztása szükséges.
- A Kúria és a médiahatóság hitelességének helyreállításához is a független, tekintélyes értelmiségiekre épülő modellekhez kell visszatérni, tanulva az 1990-es évek konstrukcióiból.
- Léteznek még független értelmiségiek, akikre lehetne alapozni; viszont a politikai rendszert régóta kiszolgáló művészek többsége elveszítette szakmai hitelességét.
- A korrupciós ügyek gyors lezárásának leghatékonyabb eszköze a vádalkuk rendszere, mivel a lebukott oligarchák és hivatalnokok így feladhatják feletteseiket a hosszú börtönbüntetések elkerülése érdekében.
- Az első, gyorsan meghozott elítélő ítélet után várhatóan önként jelentkezők sora indulna meg, ami az ügyekben feljebb mutatva akár Orbán Viktor személyes felelősségéig is elvezethet.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A kormányváltás sebessége és a politikai lendület
Bolgár György műsorvezető a beszélgetés elején rámutat arra az ellentmondásra, hogy miközben sokan a kormányváltás hihetetlen sebességéről beszélnek, mások szerint még semmi sincs kész – hiszen alig egy hónap telt el Magyar Péter kormányának hivatalba lépése óta. A politikai lendület valóban megvan, de a konkrét intézkedések, dokumentumok, törvények még váratnak magukra.
Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója megerősíti, hogy a sietségnek valós oka van: Magyar Pétert egy korábbi műsorban már „örökmozgónak” nevezték, aki folyamatosan hajtja előre a politikai cselekvéseit. A kormány gyorsított eljárásban akar döntéseket hozni, aminek politikailag vannak előnyei, szakmailag viszont hátrányai.
„Magyar Péter egy ilyen egy műsorban már meg is állapítottuk, hogy örökmozgó, tehát lényegében nem tudna fenekén ülni, és folyamatosan hajtja előre a politikai cselekedeteivel” – Lengyel László *
Az alkotmányos intézmények vezetőinek lemondatása – a módszer kritikája
A három legsürgősebb feladat
Lengyel László szerint három dolgot kellett nagyon gyorsan megoldania az új kormánynak. Az első – amit ő személy szerint nem így kezdett volna – az alkotmányos intézmények vezetőinek azonnali lemondásra szólítása. Ennek oka, hogy ezek a vezetők (az Alkotmánybíróság, a Kúria, a köztársasági elnök) útjában állnak az új kormány döntéseinek.
A nyílt fenyegetés problémája
Lengyel László részletesen kifejti, miért nem ért egyet a választott módszerrel. Amikor a miniszterelnök nyíltan felszólította ezeket a vezetőket a lemondásra, azzal nem adott nekik kiutat. Szerinte ha a miniszterelnök a nyitóbeszédében csak annyit mond, hogy „jó lenne, ha elgondolkoznának”, majd négyszemközt tárgyal velük egy méltóságteljes, békés megegyezésről – például betegségre hivatkozva –, akkor a kisebb nyomás mellett talán ők is könnyebben engedtek volna.
„Ha kisebb lett volna a látható nyomás rajtuk, akkor talán ők is könnyebben engedtek” – Lengyel László *
Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban maga is közölte: mivel a miniszterelnök „szabályosan felszólította, parancsba adta”, hogy mondjon le, ezután már nem mondhat le. Lengyel László szerint ebben van igazság – egy alkotmányos országban valóban nem a miniszterelnök dolga megmondani valakinek, hogy mondjon le. A köztársasági elnök éppen ellensúlyként létezik, és az ellensúlynak nem lehet parancsolni.
Alaptörvény kontra alkotmány
Bolgár György megjegyzi, hogy Magyarország alaptörvényes, nem alkotmányos ország. Lengyel László erre utalva elmondja: ő azok közé tartozik, akiket Sulyok Tamás „államelleni szervezkedéssel” vádolt meg Bárándy Péter, Fleck Zoltán és Vörös Imre társaságában – ők valóban kétségbe vonták az alaptörvény alkotmányosságát, azt, hogy túlhatalommal éltek, és hogy lehet másként is alkotmányozni. Ennek ellenére most is a tárgyalásos út mellett áll ki.
Erő vagy eredmény?
Lengyel László szerint a társadalom örömmel látja az erőt, de az erővel való végigvitel komoly problémákat okoz. A kormánynak kétharmados többsége van, tehát megengedheti magának, hogy leváltsa ezeket az embereket – le is kell őket váltani. De ha tárgyalásos úton kezdtek volna bele, az nemcsak elegánsabb, hanem valószínűleg eredményesebb is lett volna.
„Az a kérdés, hogy eredményt akarunk-e, vagy erőt mutatni? Én azt gondolom, hogy eredményt kell mutatni” – Lengyel László *
A Fidesszel való tárgyalás lehetősége
Lengyel László egy alternatív stratégiát is felvázol: ő még a Fidesszel is tárgyalt volna, azt kérve tőlük, hogy „álljatok ki mögülük”. Ha a Fidesz ragaszkodik ahhoz, hogy az utolsó golyóig lő, és ez az egyetlen módszere, akkor az új rendszerbe nem szólhat bele. Ha viszont részt akar venni az új rendszerben, akkor most ki kell állnia ezek mögül az emberek mögül. Hozzátette: a Fidesznek ez nem lett volna óriási engedmény, mert Sulyok Tamás például a Fidesz-választók szemében semmit sem jelent – nem indultak érdemi tüntetések, a próbálkozások „szánalmasak” voltak.
„Valójában nem ez a Fidesznek nem kell ez a csapat, akikről itt most beszélünk. Elmentek volna a fenébe.” – Lengyel László *
A nyílt fenyegetések következtében viszont most „mindenki vasba öltözik és várja” a fejleményeket. Lengyel László szerint erővel ki lehet és ki is kell majd őket rakni, de ezt meg lehetett volna másként is oldani.
Milyen intézményeket akarunk? – Az új rendszer alapkérdései
A köztársasági elnöki intézmény jövője
Lengyel László hangsúlyozza: a legfontosabb kérdés nemcsak az, hogy kit akarunk a régi vezetők helyére ültetni, hanem hogy milyen intézményeket akarunk. A jelenlegi köztársasági elnöki intézmény „bábi intézmény”, Orbán Viktor bábja. A kérdés az, hogy a következő is Magyar Péter bábja lesz-e – egy olyan elnök, akit kétharmados többséggel odaültetnek, és akire a miniszterelnök rátelefonálhat, hogy írja alá a törvényt –, vagy valódi ellensúlyt akarunk.
A valódi ellensúlyhoz több variáció is létezik, amelyeket a jogászok elkezdtek felvetni:
- az elnök közvetlen választása, ami nagyobb legitimációt adna;
- népszavazásos úton történő megerősítés;
- több hatáskör biztosítása.
Mindenképpen egy tekintélyes személyiségre van szükség, akiről a magyar társadalom elhiszi, hogy megérdemli a tisztséget – „a mi elnökünk”, nem pedig valamely párt vagy a miniszterelnök embere.
Az Alkotmánybíróság átalakítása
Ugyanezek a kérdések merülnek fel az Alkotmánybíróságnál is. Lengyel László szerint a Polt Péter vezette testület a magyar társadalom egyszerű polgárai számára is elfogadhatatlannak látszik – „még a Polt Péter neve is rosszul a fülükben”.
A kiválasztási folyamat kapcsán két fő javaslat van:
1. A „Vörös-javaslat”: A Kúria és az Alkotmánybíróság összevonása, egy amerikai típusú legfelsőbb bíróság létrehozása, ahol az alkotmánybíróság a Kúria egyik albírósága lenne. Ebben a modellben bírák lennének az alkotmánybírák, akiket független bíróság választana ki.
2. Baka András és mások álláspontja: Baka András volt főbíró, Lévay Miklós volt alkotmánybíró és Diós Erzsébet volt büntető bírónő szerint nem kellene összevonni a két testületet. Az önálló alkotmánybíróságra nagy szükség van, ez egy európai intézmény, amelyet bár tönkretettek az utolsó évtizedben, a rendszerváltás idején – Sólyom László vezetésével – nagy tekintélyt szerzett magának, és védelmezte az alkotmányos rendet.
Baka András a strasbourgi bíróság újraválasztási modelljét javasolja: néhány régi alkotmánybíró is benne maradhatna meghatározott évekre, a többieket pedig újraválasztanák. Ebben a felfogásban jobb lenne, ha egyetemi tanárok, alkotmányjoggal foglalkozó szakértők kerülnének a testületbe, mert a bírák praktikusabb, ítéletorientált emberek, míg az alkotmányjog egy egészen más, külön szakma.
Lengyel László szerint erről vitát kellene folytatni, és jó lenne, ha a kormány is átvenne valamit ebből a szempontból. Ha például az utóbbi álláspontot fogadnák el, akkor a szakmai közösségeket – egyetemeket, kamarákat, bírókat, ügyvédeket – kérnék meg, hogy javasoljanak embereket. Még ha a végső döntés a pártok kezébe kerül is, jobb lenne egy többpárti megoldás. Tekintélyes emberek kellenek – az első alkotmánybíróság tagjai kiváló emberek voltak, és önmagában ez adta a testület súlyát.
„Mivel új alkotmányozás felé tartunk, döntő jelentőségű lesz, hogy az új alkotmánybíróságban olyan szereplők ülnek, akiknek elhisszük, hogy tényleg az alkotmányos rend védelmezésére esküdtek föl, és nem arra, hogy valamelyik pártot segítsék” – Lengyel László *
A Kúria és az igazságszolgáltatás rendszere
A Kúria kapcsán Lengyel László szégyennek nevezi, hogy jelenleg Varga Zs. András ül az elnöki székben – „az semmiben nem felel meg”. Itt is új választásra van szükség, és valószínűleg vissza kell térni a legfelsőbb bíróság rendszeréhez. Az igazságszolgáltatás egész rendszerét újra kell gondolni, amit egyébként többé-kevésbé az Európai Unió is kér – ez benne van abban a 27 követelményben, amelyet Magyarországgal szemben támasztanak.
A médiahatóság átalakítása
A médiahatóság kapcsán Lengyel László felidézi, hogy a Fidesz eddig gyakorlatilag végrehajtó intézménnyé fokozta le – „a parancs, ezt kell végrehajtani”. A kérdés az, hogy ha leváltják a jelenlegi vezetést, honnan, kikből és milyen kiválasztási rendszerrel lehetne egy olyan testületet létrehozni, amely nem teljesen kiegyensúlyozatlan, de mégis képvisel más gondolkodást, más felfogást, más médiaszemléletet, akár más politikai szemléletet is.
Lengyel László visszautal az 1990-es évek elejére, amikor Antall József miniszterelnök két független értelmiségit kért fel a televízió és a rádió elnökének – Hankiss Elemért és Gombár Csabát. Az eredeti elképzelés szerint független, gondolkodó, tekintélyes értelmiségiek biztosították volna a média függetlenségét. A rendszer akkor romlott el, amikor a pártok elkezdték felosztani maguk között a médiát, arányokat alakítottak ki, és állandóan beleavatkoztak a működésbe.
„Tehát én továbbra is azon a véleményen vagyok, hogy az egy jó konstrukció volt” – Lengyel László az Antall-féle modellről *
Független értelmiségiek és a kuratóriumi modell
Lengyel László kifejti, hogy az 1990-es években az alapítványi modell is arról szólt, hogy tekintélyes emberek üljenek például a filmszakma alapítványában – olyanok, akikre a filmesek felnéztek, és akik hitelesen tudtak dönteni forgatókönyvek költségvetéséről. Nem a filmesek és nem a politikusok ültek benne.
Ma is léteznek független értelmiségiek – ez egy valóságos kategória. Lehetnek politikai preferenciáik, közelségeik és távolságaik, de annyira függetlenek, hogy van önálló véleményük. Lengyel László szerint nehéz lett volna olyan komoly értelmiségit találni, aki a Fidesz mellé állt – „aki egyáltalán írásképes volt, filmes képes volt, melyik művészeti ágat mondjam, vagy beható szakmákban az élen járt, azokat majdnem minden eszközzel igyekezett a Fidesz”.
Példaként említi Vidnyánszky Attilát, aki olyan mértékben állt át és politizálódott, hogy a saját művészete tönkrement. Ez általános jelenség: majdnem minden diktatúra művésze elveszíti a művészetét, az igazságát – és a tudósokkal is ugyanez a baj.
Ugyanakkor vannak olyanok is, akik elmentek, vagy külföldön töltöttek több időt. Lengyel László két példát hoz:
- Schiff András: a magyar zenéről valószínűleg lenne mondanivalója, még ha nem is akarna feltétlenül valamelyik alapítványban ülni.
- Krasznahorkai László: több időt töltött külföldön az elmúlt 16 évben, mint korábban bármikor, és van koncepciója arról, hogyan lehetne megmenteni a könyvkultúrát vagy a klasszikus zenei kultúrát.
Az itthon maradottak „kinódtak, vonták el a pénzeiket, próbáltak levegőhöz jutni”. Lengyel László nincs benne biztos, hogy mindannyian vágynak kuratóriumi tagságra, de ahogy az egyetemek kuratóriumaiba is olyan embereket ültettek be, akiket nem lett volna szabad, az egyetemeknek adott esetben mégis lehetnek kuratóriumaik, és lehet valaki, aki a finanszírozást másik oldalról intézi – ez egy helyes koncepció.
„Én azt hiszem, hogy ezzel szembesülnie kéne Magyar Péter kormányának” – Lengyel László *
A média és a mesterséges intelligencia új kihívásai
Lengyel László rámutat, hogy a média világa gyökeresen átalakult. Donald Trump példáján keresztül illusztrálja, hogy még a világ legszabadabbnak hitt sajtója sem tudja megvédeni magát – és ez nem csak amerikai jelenség, Európában is állandó küzdelmek vannak.
Emellett megjelentek az óriás techcégek és a mesterséges intelligencia, amihez a médiaszakmának is értenie kellene. Európa éppen azzal küszködik, hogyan szabályozza ezeket. A médiával foglalkozóknak szembe kell nézniük azzal, hogy teljesen új formák jelentek meg.
Lengyel László egy személyes, félig humoros példát is hoz: mi lesz akkor, ha egy mesterséges intelligenciával előállított „Lengyel László” ül egy MI által előállított „Bolgárral” szemben, és talán még jobbakat is kérdez, mint az eredeti? A fő veszély azonban az, hogy a hallgató, a néző már a mesterséges intelligenciától kérdez meg bármit, és nem ellenőrzi a forrásokat vagy a valóságtartalmat – elfogadja, hogy „ez jön ki elsőnek, ez magától értetődőnek látszik”.
A korrupciós ügyek és a felelősségre vonás – gyorsított eljárás?
Az emberek elvárása: bilincsben Orbán Viktor és társai
Bolgár György visszatereli a beszélgetést a közjogi méltóságok kérdéséhez, de megjegyzi: miközben az emberek ezt fontosnak tartják, és van szimbolikus értéke, mindenekelőtt azt várják, hogy „vigyék el bilincsben Orbán Viktort és társait”.
A vádalku mint lehetséges megoldás
Lengyel László az előző műsorban elhangzottakra utalva kifejti: ő nagyon hisz abban, hogy gyorsított eljárásban lehetne a rendszer fő bűnöseit – Orbán Viktort, Rogán Antalt, Szijjártó Pétert és másokat – felelősségre vonni. Ezek az emberek olyan arcátlanul megsértették a törvényeket, ráadásul a saját törvényeiket is, hogy ha sikerül vádalkura kényszeríteni mindazokat, akik jól jártak ebben a rendszerben a hihetetlen korrupcióval, akkor azok fel fogják adni a feletteseiket.
Példaként említi a „reklámozásért felelős síró milliárdost” (Balásy Gyulát), aki adott esetben majdnem biztos, hogy szívesen kötne vádalkut, ahelyett hogy 10 évet akarna ülni. A vádalku része pedig az lenne, hogy „bizony Rogán Antal adta az összes megbízást”.
Az Integritás Hatóság elnökének esete
Lengyel László utal arra, hogy az Integritás Hatóság elnöke az elmúlt napokban megjelent a nyilvánosság előtt – közvetlenül azelőtt, hogy az ügyészség vádat emelt ellene bizonyos közpénzek jogtalan használata miatt (140 millió forintos tétel). A hatóság elnöke azt nyilatkozta, hogy becsléseik szerint a kommunikációra fordított pénzek fele korrupcióra ment el – itt Balásy Gyulára utalva. Ha ez valóban így van, és 1000 milliárdos nagyságrendről van szó, akkor biztos vannak olyan emberek, akik nem akarnak 10 évet ülni, és „fölfelé mutogatnak”, hogy parancsra tették.
„Olyan óriási tétek vannak és olyan óriási összegek, hogy nagyon könnyen lehet, hogy ez a megoldás” – Lengyel László *
Az ügyészség szerepe és a gyors ítéletek
Lengyel László szerint döntő kérdés, hogy ha leváltják a főügyészt, az ügyészség nagy valószínűséggel hajlandó lesz a korábbiakkal ellentétben bevonulni egy oligarcha otthonába, lefoglalni a jachtját vagy a helikopterét. De ami ennél is fontosabb: hajlandó lesz bevinni a vallatószobába és megkérdezni, hogy a számtalan ügyből kiválasztva egyet, ami bizony 10 évet jelenthet, lehet-e vádalkut kötni.
Az érintettek – akik nem hősök, és nem is érzik úgy, hogy tartoznának a megbukottaknak – nagyon szívesen fogják azt mondani, hogy „őtőle kaptam a megbízást”. És ha ezen továbbmennek, akkor az egyre feljebb fog mutatni: Rogán Antal fölött már ott van Orbán Viktor.
„Ki volt az, aki azt mondta, hogy az összes reklámot XY-nak kell adni? Hol történt ez? Nyílt kormányülésen. Mi van ilyenkor? Nem te döntöttél. Mennyit kellett ebből visszaadni? Ez egy valódi kérdés.” – Lengyel László *
A Völner-ügy és a primitív módszerek
Lengyel László felidézi a Völner-ügyet, ahol „egy nejlonzacskóba adtak át pénzeket az igazságügyi államtitkárnak” – és ez nem is akárki volt, ráadásul az igazságügyi minisztérium épülete előtt történt. Ha ezt így lehetett csinálni, akkor számtalan más ügy is van, ami „látszott, ott volt, előttünk volt”.
Ezekből az ügyekből ki kell választani azokat – nem is feltétlenül a legstratégiaibbat, hanem azt, ahol bizonyítottan és gyorsan lehet ítéletet hozni. Az első ítélet után „hét szentség, hogy jelentkezni fognak önként szereplők, hogy igen, én inkább lemondok a vagyonom egészéről vagy jelentős részéről, csak engedjenek futni, és igen, én föladom XY-t”.
A jelenlegi ügyészségi munka értékelése
Lengyel László szerint az ügyészség jelenlegi működése nem teljesen kielégítő. Bár „nagyon elkezdtek mozogni”, ami nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy érzik a veszélyt és a törődést, de ami most zajlik, azok „alapjában véve mellékügyek, és a legkevésbé a rendszer lényegét érintik”. A rendszer lényege nem itt van.
A Békés és Mezei ügyvédi iroda szerepe
Lengyel László megjegyzi, hogy a kormány a Békés és Mezei ügyvédi irodának adta ki az ügyeket, hogy azokból válogasson. Ezzel kapcsolatban óvatosságra int: a büntetőjog kemény területe, és nem biztos, hogy egy kereskedelmi joggal foglalkozó ügyvédi iroda ezt meg tudja csinálni. Szerinte büntető ügyészekből, ügyvédekből és büntető bírókból álló kis bizottságnak kellene gyorsított módon javaslatokat tennie.
„Itt megint óvatos lennék, merthogy büntető ügyészeknek, ügyvédeknek és büntető bíróknak én ebben az ügyben igazán egy kis bizottsággal gyorsított módon javaslatokat tenni, mert ez itt a büntetőjog kemény területe” – Lengyel László *
Összegzés: egy hónap után
Lengyel László a beszélgetés végén elismeri: egy hónap után még nem is lehet eredményt várni a nagy ügyekben. De azt, amit most elmondtak, többé-kevésbé már tudják – a kérdés az, hogy a kormány milyen irányba indul el, és milyen biztosítékokat épít be az új intézményrendszerbe.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „tát ha kisebb lett volna” – valószínűleg „ha kisebb lett volna” (a látható nyomás kontextusában)
- „az a döntése Antal Józsefnek, hogy két független értelmiségét kér föl hang és elemért a televízió és Gombácsát a rádió elnökének” – a nevek torzultak: „hang és elemért” helyett valószínűleg Hankiss Elemér, „Gombácsát” helyett Gombár Csaba
- „Vargazsé András ülott” – Varga Zs. András
- „Balázsi Gyulára utalok” – Balásy Gyula
- „Békes Bkezzi ügyvédiirodának” – Békés és Mezei ügyvédi iroda
- „Dios Erzsia” – Diós Erzsébet
- „Lévaj Miklós” – Lévay Miklós
- „Siif András” – Schiff András
- „Krasznahorka” – Krasznahorkai László
- „Rogán Hantal” – Rogán Antal (többször is)
- „Szártó Pétert” – Szijjártó Péter
- „Flex Zoltán” – Fleck Zoltán
- „Barándi Péter” – Bárándy Péter
- „Súlyok Tamás” – Sulyok Tamás (többször is)
- „Wölner ügy” – Völner-ügy
- „Vörös javaslat” – a kontextus alapján Vörös Imre nevéhez köthető javaslat
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Jó napot kívánok!
[00:00:00]Bolgár György vagyok.
[00:00:02]Ez itt a Miért, amelyben arról kérdezem vendégemet, Lengyel Lászlót, a pénzügykutató Zrt.
[00:00:07]elnök vezérigazgatóját.
[00:00:09]Szervusz!
[00:00:11]Szervusz!
[00:00:11]Hogy miért mennek a dolgok olyan gyorsan Magyarországon, hihetetlen sebességgel?
[00:00:17]Ugyanakkor sokak szerint miért mennek olyan lassan?
[00:00:19]Hát még semmi sincs kész.
[00:00:21]Még nem fogadtak el törvényeket, benyújtottak ilyeneket, olyanokat, nagy lelkesedéssel nézik, hallgatják, figyelik akár külföldről is, itthonról is.
[00:00:31]De közben tulajdonképpen igaz, hogy csak egy hónap telt el körülbelül a kormányhi hivatalba lépése óta, még nem történtek olyan nagy kőbevés, vagy akár csak papírra írt dolgok.
[00:00:43]Szóval egyrészt a hallatlan lendület, sebesség, a politikai lendület megvan.
[00:00:50]Természeteseen, hogy a papír, a dokumentum, az intézkedés, az majd egy kicsit később jön.
[00:00:55]Hát ugye sietniük is kell.
[00:00:58]Tehát az egyik az, ami világos, hogy az attól függetlenül, hogy valószínűleg Magyar Péter egy ilyen egy műsorban már meg is állapítottuk, hogy örökmozgó, tehát lényegében nem tudna fenekén ülni, és folyamatosan hajtja előre a politikai cselekedéivel a a lényegében azt a műsort, amit előre azt hiszem, hogy kitalált, hogy gyorsított eljárásba fog kormány csinálni, és ezzel a kormánnyal szinte azonnal döntés eket hoz itt ennek politikailag vannak előnyei, szakmailag meg vannak hátrányai.
[00:01:35]Tehát ez az, amibe ez az, ami a gyorsaságot és a lassúságot illeti.
[00:01:40]Ugyanis ahhoz, hogy te politikailag nagy lépésekkel előrelépsz.
[00:01:46]Például itt három dolgot mindenképpen meg kellett nagyon gyorsan oldania.
[00:01:48]Az első dolog az, amit egyébként elkezdett, én nem így kezdtem volna nevezetesen, hogy az alkotmányos intézmények vezetői azonnal mondjanak le és menjenek innen.
[00:02:02]Ennek az az oka, hogy nyilván útjában állnak egy új kormány döntéseinek, legyen az az elnökről szó, vagy az alkotmánybíróságról, vagy a legfelsőbb bíróságról, tehát a kúriáról.
[00:02:14]Ezért azt, hogy menjenek innen.
[00:02:17]Na most te miért nem így kezdted volna te?
[00:02:18]azért megmondom, azért nem így kezdtem volna, mert abban a pillanatban mikor fenyegetéseket kaptak, mert az lássuk be, hogy ezek nyíltan fenyegető üzenetek voltak, akkor ezzel nem kaptak kiutat, mert ha most maradjunk abban, hogy az elején persze azt mondja a miniszterelnök mondjuk a nyitó beszédébe, hogy jó lenne, hogyha ezek a alkotmányos szereplők ezek elgondolkoznanak azon, hogy folytatják vagy nem folytatják, majd utána négyszem közt elbeszélget velük arról, hogy nem lenne jó ezért meg azért.
[00:02:59]Egyezzünk meg, békésen egyezzünk meg, méltósággal el lehet menni, hivatkozhat a betegségére, vagy hivatkozhat a tát ha kisebb lett volna a látható nyomás rajtuk, akkor talán ők is könnyebben engedek.
[00:03:12]Ezt egyébként lényegében most Súlyok Tamás közölte is a VWÉben adott nyilatkozatába.
[00:03:19]hogy azzal, hogy a miniszterelnök szabályosan felszólította, parancsba adta, hogy mondjon le, ezután nem mondhat le.
[00:03:26]És ebben valljuk be, van igazság.
[00:03:28]Tehát valóban nem a miniszterelnöknek a dolga, hogy valakinek megmondja, hogy mondjon le.
[00:03:33]Egy alkotmányos országban ilyen nincsen.
[00:03:36]Hát pontosan azért van egy köztársasági elnök, hogy ellensúly legyen.
[00:03:39]És az ellensúlynak nem mondhatom azt, de ez még egy alaptörvényes ország, nem alkotmányos ország.
[00:03:45]Értettem.
[00:03:45]Én én ezt szívesen azt kell mondanom, hogy én azok közé tartozom, akit éppen Súlyok Tamás államelleni szervezkedéssel vádolt meg Barándi Péter, Flex Zoltán és Vörös Imre társaságában, akik valóban kétségbe vontuk azt, hogy az alaptörvény az ányos volt, az, hogy túlhatalommal éltek, az, hogy igenis lehet másként is alkotmányozni.
[00:04:13]De ettől még én most a tárgyalásos út mellett vagyok.
[00:04:15]Nem csak ebben az ügyben, általában a tárgyalásos út mellett vagyok.
[00:04:20]Az erő, mindent erővel végigvinni az komoly problémákat okoz.
[00:04:28]Én szerintem társadalmilag ugyan biztosan kommunikációsan jól hangzik, és a társadalom örömmel lát vért, de a utána nem nem talán nem is vért, erőt, hogyha végül is mi azzal hatalmaztuk föl az új kormányt meg a miniszterelnököt, hogy ezeket az alkotmányosságot sértő vezető, tisztségviselőket váltsa le, távolítsa el, hiszen ezek feltétel nélküli kiszolgálói voltak annak a praktikus egypártrendszer nek amit Orbán Viktor kialakított.
[00:04:59]Hát akkor tegye meg, akkor mit finomkodunk, akkor szólítsa fel őket.
[00:05:04]Jó.
[00:05:04]Én tudomásul veszem, hogy ez történt, csak az erőnek itt jön a következő lépés, hogy az erőnek akkor nem egyszerűen csak azt jelenti, hogy mondom, mondom, mondom, és akkor ha lemondanak, akkor az erő sikeresen teljesített, de senki nem mondott le.
[00:05:19]És valószínűleg előbb vagy utóbb persze lényegében egy tényleg egy alkotmány módosítás kétharmada van a kormánynak, tehát megengedheti magának, hogy ezeket az embereket leváltsa.
[00:05:33]Le is kell őket váltani, de úgy vélem, hogyha a tárgyalásos úton kezdtek volna bele, akkor a leváltása most nem egyszerűen elegánsabb lett volna, hanem valószínűleg eredményesebb is.
[00:05:45]És itt az a kérdés, hogy eredményt akarunk-e, vagy erőt mutatni?
[00:05:49]Én azt gondolom, hogy eredményt kell mutatni.
[00:05:51]Minél előbb megszabadultunk volna tőlük, annál jobb lett volna.
[00:05:56]Nem, én egyébként ebben az ügyben tárgyaltam volna még a Fidesszel is, hogy álljatok ki mögülük.
[00:06:01]Ha te ha ti fenn akarjátok tartani, hogy az utolsó golyóig lőttök, és ez az egyetlen módszeretek, akkor az új dolgokba nem szólhattok bele.
[00:06:13]Akkor vegyétek tudomásul, hogy a következő elnökbe, a következő alkotmánybíróságba, a következő kúriába, csak akkor szólhattok bele, ha most ezek mögül kiálltok.
[00:06:23]És meg kell gondolniuk, akartok egy új rendszer részesei lenni?
[00:06:28]Ha akartok, akkor lesztek szívesek.
[00:06:31]Ezt csak három, négy öt embert ti magatok is úgy gondoljátok, hogy ez a ti rendszeretek része.
[00:06:38]Vigyétek, vigyétek.
[00:06:38]Hozzá kell tenni, hogy a Fidesznek ez nem lett volna óriási engedmény, mert Súlyok Tamás például a Fidesz választók szemében semmit se jelent, tehát nem indultak tüntetések, mint kiderült.
[00:06:52]Hát illetve indultak, csak azok szánalmasak volt.
[00:06:54]Hát így van.
[00:06:54]Tehát valójában nem ez a Fidesznek nem kell ez a csapat, akikről itt most beszélünk.
[00:06:59]Elmentek volna a fenébe.
[00:07:01]Így viszont fenyegetések következtőben mindenki vasba öltözik és várja.
[00:07:06]Előbb újra mondom, erővel ki lehet őket rakni és ki is kell majd rakni.
[00:07:11]Úgy gondolom, hogy ezt meg lehetett volna másként is oldani.
[00:07:13]És hát itt a legfontosabb kérdés valóban az, mit akarok helyükre?
[00:07:20]És most nem egy és hogy akarom?
[00:07:24]Úgy van.
[00:07:24]a helyükre ültetni.
[00:07:26]Tehát az egy nagyon fontos kérdés, hogy milyen intézményeket akarok.
[00:07:30]Első, tehát milyen intézményt szeretnék a köztársasági elnöki intézményből csinálni, merthogy ma az egy bábi intézmény, tehát nem ellensúly, az világos.
[00:07:44]Orbán Viktor bábja.
[00:07:44]Értjük.
[00:07:44]De milyen lesz akkor a következő intézmény?
[00:07:52]Magyar Péter bábja intézmény lesz.
[00:07:52]Tehát egy olyan köztársasági elnök fog jönni, akit kétharmados parlamenti többség odaültet, és akire adott esetben a miniszterelnök rátelefonál, hogy ezt a törvényt pedig elfogadod, és ő összecsapja a bokáját, és elfogadja.
[00:08:11]Ebbe az irányba megyünk, vagy valódi ellensúlyt akarunk-e?
[00:08:14]És a valódi ellens az bizony azt jelenti, hogy és akkor itt vannak variációk, amit egyébként a jogászok elkezdtek mondogatni.
[00:08:21]Ez lehet a közvetlen választása az elnöknek, ami nagyobb legitimációt ad, mintha Magyar Péter ebbe az irányban elkezdett mondani erre.
[00:08:30]Igen, elkezdett ebbe az irányba mozogni.
[00:08:33]Lehet az is, hogy népszavazásos úton erősítjük meg.
[00:08:39]Lehet az is, hogy több hatást kört kap.
[00:08:42]És hát mindenképpen, hogy egy tekintélyes személyiség lesz az.
[00:08:44]Tehát egy olyan személyiség, akiről elhiszi a magyar társadalom, hogy megérdemli, hogy ő legyen a mi elnökünk, vagyis a mi elnökünk jön, és nem valamely pártnak, vagy valamely adott esetben a miniszterelnök embere.
[00:09:01]Ugyanezt a dolgot végigkérdezhettem volna, vagy végigmondhattam volna az alkotmánybírákkal.
[00:09:08]egy párti alkotmánybíráskodás lesz, tehát a Tiszapárt fogja kinevezni az al például ezt hogy kellene elképzelni?
[00:09:14]Az, hogy a Polt Péter vezete alkotmánybíróság a magyar társadalom egyszerű polgárai számára is elfogadhatatlannak látszik, vagy legalábbis a többségük számára.
[00:09:26]Ez nyilvánvaló.
[00:09:27]Még a Polt Péter neve is rosszul a fülükben.
[00:09:30]Igen.
[00:09:32]Ros.
[00:09:33]De hogy hogyan válasszák ki az egyébként erre alkalmas megfelelő múlttal, tapasztalattal, tudással rendelkező új alkotmánybírákát?
[00:09:42]Hát nyilván a magyar társadalomnak fogalma sincs, nekem sincs, hogy ki lehet jó alkotmánybíró, ki nem.
[00:09:49]Ez az ember megérdemli.
[00:09:49]Ott van mögötte ez is, ez a múlt, az meg kevésbé.
[00:09:54]És egyáltalán valaki elő fogja terjeszteni, és majd a Tisza mindig két-hármaddal megszavazza.
[00:10:00]Szóval milyen biztosítékokat lehet beépíteni egy olyan kiválasztásba, hogy az alkotmánybíróság ne legyen teljesen egypárti.
[00:10:11]Reméljük, hogy maguk a bírák nem pártiak lesznek, hanem bírák, valóban alkotmánybírák, de ugyanígy a médiahatóság ne legyen egy párti, ugyanígy a kúrját ne egy pártkatona irányítsa.
[00:10:23]Milyen biztosíték el hozzá?
[00:10:26]Hiszen ebben a parlamentben a a Tiszapártnak még nagyobb kétharmada van, mint a Fidesznek?
[00:10:33]A az első probléma az az, hogy hogyan változtatom meg az alkotmánybíróság, tehát hogyan váltom le őket.
[00:10:39]Egyébként ugyanez a Kúriánál is fölmerül.
[00:10:41]Ugye van az egyik javaslat, amit a bár vörös javaslatnak hívhatunk, akik azt mondják, hogy legyen a megoldás.
[00:10:54]A kúria és az alkotmánybíróság összevonása ezáltal egy új rendszer alakul, olyasmi, mint az amerikai legfelsőbb bíróság.
[00:11:01]És akkor úgy van.
[00:11:01]És akkor a lényegében a Kúriának az egyik al bírósága lenne az alkotmánybíróság és ennek megfelelők azt is javasolják, hogy bírák legyenek.
[00:11:12]Tehát bírók legyenek az Alkotmánybíróságnak a bírái, akik felkészültek lehetnek arra, hogy és független bíróság választja őket ki.
[00:11:24]Ennek következtében ez ez egy megoldás.
[00:11:27]Ez vá most lehetnek például jogtudósok, meg lehetnek volt ügyvédek, hát még ügyvéd politikusok, tehát sok minden van és volt ez elmutál itt ez az egyik megoldás.
[00:11:38]És a másik, amit Baka András mond, a volt fölbíró, de ebben van Lévaj Miklós volt alkotmánybírós, vagy Dios Erzsia volt büntető bírónő, akik azt mondják, hogy nem kéne összefonni, nem jó az az önálló alkotmánybíróságra nagy szükség van.
[00:11:57]Az egy európai intézmény az igaz, hogy tönkretették az utolsó évtizedben, de azért akkor is, ha sólyomfél alkotmánybíróság tekintélyt szerzett magának.
[00:12:08]A rendszerváltás alkotmánybíróságának nagy szerepe van azért a rendszerváltásban.
[00:12:11]Lássuk be, védelmezte a maga láthatatlan alkotmányával, már felfogásával az alkotmányos rendet.
[00:12:18]Nem szabadna.
[00:12:18]Így Baka András a straburgi bíróság újra választása kapcsán kialakított formát javasolja.
[00:12:28]Válasszuk őket újra, ami azt jelenti, hogy néhány régi alkotmánybíró is benne maradhat.
[00:12:33]Ezt bizonyos értelemben ki is elégítené a korább, tehát azt, hogy a Fidesz vázi, de ez meghatározott évekig lehet csak.
[00:12:42]És a többieket meg válasszunk.
[00:12:45]ők azt mondják, és ennek is van logikája, hogy jobb lenne, ha ide egyetemi tanárok, alkotmányokal foglalkozó szakértők kerülnének, mertogy a bírók az igazság bírá ítéletet akarnak hozni praktikusabb emberek.
[00:13:04]Ezek meg elméletiliek úgy van.
[00:13:06]És az és az alkotmány az egy egészen más dolog az alkotmánnyal foglalkozni és arról az egy külön szakma.
[00:13:13]Lássuk be.
[00:13:13]Ennek is meg van a nagyon fontos logikája.
[00:13:16]Én azt gondolom, hogy erről vitát kéne folytatni.
[00:13:19]Mi folytatunk is, de hát jó lenne, a kormány is valamit ebből a szempontból átvenne.
[00:13:25]Ez azt jelentené, hogy itt tulajdonképpen, ha mondjuk az utóbbi álláspontot foglaljuk el, akkor a szakmai közösségeket kérjük meg, tehát az egyetemeket, a kamarákat, legyen az a bíró, ügyvédek satöbbi.
[00:13:42]Arra kérjük, hogy hogy javasoljanak embereket, és lehet, hogy a végső soron mégis csak a pártok elé kerül ez.
[00:13:47]De ott is jobb lenne, hogyha ez egy több párti megoldás lenne.
[00:13:54]Ez persze majd talán beszélünk a Fideszről, hogy hogyan kéne ehhez a Fidesznek átalakulnia.
[00:13:59]Most nem beszélek a mi hazánkról, mert elég nagy baj lenne, ha a mi hazánkkal egyezkednének csak, mert az aztán tényleg a legrosszabb.
[00:14:08]De valamilyen mértékben meghatározó volna, hogy a szakmák mit mondanak ezekről az emberekről.
[00:14:15]Tekintélyes emberek kellenek.
[00:14:17]Megint csak alkot, ha most fölsorolnánk az első alkotmánybíróság tagjait, kiváló emberek voltak.
[00:14:22]Tehát önmagában ez adta a súlyát.
[00:14:25]Az döntéseik pedig tényleg meghatározóak.
[00:14:29]Most is azok lesznek.
[00:14:31]Meg kell mondanom, mivel új alkotmányozás felé tartunk, döntőjelentőségű lesz, hogy az új alkotmánybíróságban olyan szereplők ülnek, akiknek elhisszük, hogy tényleg az alkotmányos rend védelmezésére esküdtek föl, és nem arra, hogy valamelyik pártot segítsék.
[00:14:48]Na most ugyanezt a Kúriánál is el tudom mondani.
[00:14:54]Természetesen egy szégyen, hogy most Vargazsé András ülott, az egy az semmiben nem felel meg.
[00:15:03]Itt is új választás.
[00:15:03]Valószínűleg tényleg vissza kell térni a legfelsőbb bíróság szisztémához.
[00:15:07]Ezt is ki kell találni és újra kell gondolni valójában az igazságszolgáltatás rendszerét.
[00:15:13]Ezt egyébként többé-kevésbé kéri tőlünk az Európai Unió.
[00:15:18]Tehát ez abszolút benne van abban a 27 követelményben.
[00:15:24]És például a médiahatóság, ami ugye úgy van.
[00:15:28]Mi lehet egy médiahatósággal?
[00:15:28]Ugye hát persze vannak média, elméleti média szakemberek is.
[00:15:33]Igen, de hát a médiahatóságnak sokkal inkább, sokkal praktikusabb akár mindennapi döntései is vannak.
[00:15:41]Persze nagy kihatása van mindanak, amit döntenek vagy nem döntenek.
[00:15:46]Szóval az, hogy a Fidesz eddig gyakorlatilag egy ilyen végrehajtó intézménnyé fokozta le, ez a parancs, ezt kell végrehajtani, de ha ott leváltják ezt a társaságot, honnan kikből és milyen kiválasztási szisztémával lehetne egy többi, ha nem is teljesen kiegyensúlyozott, mert azt, mert valamikor dönteni kell, és nem is szabad nyilván ilyen fifyfiftyben gondolkozni mindig és mindenben.
[00:16:14]ben, de hogy mégis legyen képviselve más gondolkodás, más felfogás, más médiaszemlélet, más akár politikai szemlélet, akkor mi három taga a Tiszából, egy a Fideszből, egy a Mi hazánkból, hogy kell ennek működnie, hogy kellene, hogy kellene ezeket a biztosítékokat, a fékek ellensúlyok biztosítékait beépíteni akár egy-egy hatóság testület új tagjainak, vezetőinek?
[00:16:43]Az az igazság, hogy most már mindketten emlékszünk rá, hogy lényegében 1990-ben ez fölmerült szinte azonnal, és az a döntése Antal Józsefnek, hogy két független értelmiségét kér föl hang és elemért a televízió és Gombácsát a rádió elnökének, és lényegében, legalábbis az eredeti elképzelés szerint független értelmiségiek gondolkodó, tekintélyes szereplők azok, akik a médiában a függetlenséget biztosítják.
[00:17:21]Akkor romlott el minden, amikor elkezdték azt, amit éppen felhoztál, hogy a pártok elkezdték felosztani maguk között a médiát, és igen, arányokat kezdtek kialakítani, beleavatkoztak állandóan a média működésébe.
[00:17:36]Ez a tévíradó a tiéd, az a tévé azért szinte műsorokra lebontva elkezdték fölosztani az egyes média.
[00:17:41]Ez ez föl fog merülni szint azon egyébként a köztév, a közrádió kapcsán, az MTI kapcsán, hogy ezt hogy gondoljuk, hogy ezt így nem szabad csinálni.
[00:17:52]Tehát én továbbra is azon a véleményen vagyok, hogy az egy jó konstrukció volt, mint ahogy szerintem amikor az alap most az alapítványok nagyon rossz fényt kapnak, de az eredetiben, a 90-es időszakban az alapítványok kifejezetten arról szóltak, hogy tekintélyes emberek, olyan szereplők ülnek mondjuk a filmszakma alapítványába, akikre a filmesek fölnéztek, és akikről úgy gondolták, hogy meg tudnak ítélni egy forgatókönyvben.
[00:18:21]vetés igenis hitelesen mondhatnak valamit annak a költségvetéséről, és nem egyrészt nem a filmesek ültek benne, másrészt nem a politikusok ültek benne.
[00:18:32]Ma is léteznek független értelmiségiek.
[00:18:35]Tehát ez ma is létezik.
[00:18:38]Ez egy valóságos kategória, akik legalább annyira függetlenek, bár lehetnek politikai preferenciáik és közelségeik és távolságaik, de annyira függetlenek, hogy van önálló véleményük.
[00:18:51]Igen.
[00:19:01]Azt hát itt nehéz is lett volna.
[00:19:01]Most képzeljük el, komoly értelmiségi, aki a Fidesz mellé állt.
[00:19:05]Hát most azt kell mondanom, hogy a nincs.
[00:19:07]Tehát itt automatikusan, nyugodtan mondhatjuk, hogy aki egyáltalán írásképes volt, filmes képes volt, melyik melyik művészeti ágat mondjam, vagy vagy beható szakmákban az élen járt, azokat majdnem minden eszközzel igyekezett a Fidesz.
[00:19:29]Hát, hogy az illető, mint Vidnyánki olyan mértékben állt át és politizálódott [torokköszörülés] át saját személyében, aminek következtében a művészeti művészete tönkrement ezek az emberek, ezek tönkretették a saját művészeti ambícióikat is.
[00:19:43]És lényegében ez többé-kevésbé átél, hogy majdnem minden diktatúra művésze, hogy ez bizony általában a művészet elvesztéséhez vezet, az igazság elvesztéséhez, a tudósokkal ugyanez a baj.
[00:19:57]Tehát itt de itt most lehet találni.
[00:19:59]Vannak igenis Magyarországon olyanok, akik vannak olyan, akik elmentek.
[00:20:04]Én csak most nem gondolom, hogy Siif András itt valamelyik alapítványba akarna ülni, de értem, hogy Siif Andrásnak a magyar zenéről valószínűleg volna mondanivalója.
[00:20:15]A Krasznahorka is több időt töltött külföldön az elmúlt 16 évben, mint bár mikor korábban.
[00:20:23]Krasznohorkainak is van egy koncepciója arra, hogy mit lehet csinálni ebben a művészvilág, hogy menj mentsük meg a könyvkultúrát például, vagy a klasszikus zenei kultúrát.
[00:20:33]Én azt gondolom, hogy és ugyan ugyanez természetes most két olyan emberről beszélt, amit mindannyian ismerünk, de hát az itthon lévők hát természetesen itt kinódtak, itt vonták el a pénzeiket, itt próbáltak levegőhöz jutni.
[00:20:49]Igenis ezek az emberek, nem vagyok persze benne biztos, hogy mindannyian nagyon vágynak, hogy egy adott kuratóriumba üljenek, de ahogy az egyetemek kuratóriumba is az a lejárató, hogy olyan embereket ültettek be, akiket nem szabadott volna, de hogy az egyetemeknek adott esetben legyenek kuratóriumai és legyen, aki a finanszírozást másik oldalról intézi, az egy helyes koncepció.
[00:21:12]Tehát én azt hiszem, hogy ezzel szembesülnie kéne Magyar Péter kormányának.
[00:21:18]Ez volt közönben az, amivel Antal József szembesült.
[00:21:23]Később erre megsértődött, tehát kétségtelen tény már nem bírta elviselni, de kezdetben nagyon nagyra tartotta.
[00:21:30]És most lehet, hogy ebből következik, hogy ez idealista elképzelés volt, hiszen ő nagyra tartotta, ilyen koncepcióval állt neki, és aztán a valóság szépen ledarálta, hogy nagyon szép ez elméletileg, de gyakorlatilag hát jó, hát most ha belenézünk, persze most nézzük meg, hogy mi zajlik a világban.
[00:21:49]Tehát éppen most darálja le a sajtót és általában médiát egy Donald Trump nevű ember Amerikában pedig ha van a világ legszabadabsbá még csak úgy tűnt igen, hogy ez a ez ez az a sajtó ami meg tudja magát védeni és kiderült hogy dehogy tudja megvédeni magát egyáltalán nem tudja megvédeni magát ez azért egy nagyon és most őt hoztam föl példaként de Európában is állandó küzdelmek vannak és ez egyébként még Még nem is beszéltünk arról, hogy szakmailag meg hát ahhoz is érteni kell, hogy itt vannak az óriás testcégek, és megjelent egy olyan óriási internetes világ, mesterséges intelligenciavilág, amihez érteni kéne, mármint médiaszemszögből, hogy akkor ezzel mit csinálok?
[00:22:37]Hát Európa ezzel küzködik, hogy hogy szabályozzon ezt vagy azt.
[00:22:41]Na most ehhez kívülbelül kéne ezt ismernie egy szakmának.
[00:22:47]Tehát akik a médiával foglalkoznak, azoknak szembe kell nézni azzal, hogy teljesen új formák jelentek meg.
[00:22:54]Mi lesz akkor, hogyha egy mesterséges intelligenciával előállított Lengyel László ül egy emvel előállított bolgárral szemben, úgy van, és még talán jobbakat is kérdez, mint én.
[00:23:05]Ugye valószínűlen, de azért dolgoz igen válaszolni biztos jobbat válaszol.
[00:23:08]De hát igen, de hát itt igazán az a fő veszély, hogy hát a hallgató, a néző az, aki már a mesterséges intelligenciától kérdez meg bármit, tehát nem nézi meg azt, hogy két valóságos ember miről beszél, mert minek amikor meg tudom nézni egyetlen kattintása és nem biztos, hogy megnézem, vagy meg tudom nézni, hogy ez most valóságos, ez igazi, vagy valamilyen torzítás, vagy félrevisz engem, mert elfogadom, hogy hát Hát ez látszik, ez jön ki elsőnek, ez magától értetődőnek látszik, de nem fogom ellenőrizni a forrásait meg a valóságát.
[00:23:49]Visszatérnék azonban oda, hogy azt mondod, hogy hát ezekkel a közjogi méltóságokkal kell kezdeni valamit.
[00:23:53]Nem mindegy, hogy hogyan, nem mindegy, hogy milyen formában, nem mindegy, hogy milyen biztosítékokat beépítve.
[00:24:04]Miközben azonban az emberek ezt fontosnak tartják, ugyan és nyilván van ennek szimbolikus értéke, azt várják, hogy de mindenek előtt vigyék el bilincsben Orbán Viktort és társait.
[00:24:14]Na most itt ez éppen az előző műsorban beszéltünk erről, hogy ez egy lehetséges változat.
[00:24:24]Tehát én nagyon hiszek abban, hogy tulajdonképpen gyorsított eljárásban a rendszer fő bűnöseit, Orbán Viktort vagy Rogán Antot, vagy Szártó Pétert, vagy sorolhatnám ezeket az embereket mivel olyan arcátlanul megsértették a törvényeket, annyira nyilvánvalóan törvényeket sért, saját törvényeiket is szeretném hangsúlyozni, tehát az ő büntető törvénykönyvüket sértették meg, hogy úgy gondolom, hogyha lényegében sikerül, és nem egy nagy dolog vádalkúra kényszeríteni, vagy késztetni, ez a finom kifejezés, vákra késztetni mindazokat, akik jól jártak ebben a rendszerben, azzal a hihetetlen korrupcióval, ami volt.
[00:25:12]Ez alatt a múltkor éppen a reklámozásért felelős síró milliárdost említettem, aki adott esetben majdnem biztos vagyok, hogy szívesen vádalkút költ, ahelyett, hogy 10 évet akarna ülni.
[00:25:29]És a vádalkúak az a része, hogy bizony Rogán Antalatta az összes megbízást.
[00:25:35]Csak közbevetőleg mondom, hogy az Integritás Hathatóság elnöke, aki most az elmúlt napokban megjelent a nyilvánosság előtt, közvetlenül azelőtt egyébként, hogy az ügyészség hát nyilván tudatában volt ennek a vádat emelt ellene bizonyos közpénzek jogtalan használata miatt.
[00:25:54]Ez 140 millióra teszik.
[00:25:58]legfontosabbnak, mintha az látszana, hogy jogosulatlanul használta a felesége az ő szolgálati autóját, de mások is vannak itt felsorolva.
[00:26:06]Tehát a hat a hatóság, a korrupcióellenes hatóság elnöke azt mondta, hogy kommunikációban az ő becsléseik szerint, és akkor Balázsi Gyulára utalok itt, a kommunikációban a az arra fordított pénzek fele korrupcióra ment el.
[00:26:23]Na most ha ez mégis csak ennek a hatóságnak nyilván nem a teljesen légből kapott becslése.
[00:26:32]Ez valóban így van, és itt 1000 milliárdos nagyságrendről van szó, akkor azért biztos vannak olyan emberek, akik adott esetben úgy élhetik, hogy nem akarok én 10 évet ülni, fölfelé mutogatok, hogy parancsra tettem, mi volt az, hogy csinálták, mik voltak a módszerek, hogy történt ez.
[00:26:54]Tehát itt olyan óriási tétek vannak és és olyan óriási összegek, hogy nagyon könnyen lehet, hogy ez a megoldás.
[00:26:59]Nem, én azt hiszem, hogy és most itt egy döntőkérdés.
[00:27:04]Nyilván az ügyészség most, hogy az élen kelle változtatást, azon lehet vitatkozni.
[00:27:10]Ha leváltják a főügyészt, az ügyészség, nagy valószínűség szerint hajlandó lesz a korábbiakkal ellentétben bevonulni egy meghat mondjuk egy oligarchának a az otthonába, illetve a jaktyát a jaktyába a lefoglalni adott esetben a helikopterét.
[00:27:29]De nem is ez az érdekes, hanem hajlandó valószínűleg bevinni a vallató szobába és megkérdezni, hogy hogy abból a számtalan ügyből, amit nem egy nagyon bonyolult föltelni, ebből a számtalan ügyből itt ez az ügy és kiválasztjuk, ez bizony 10 év, de lehet erről alkotni.
[00:27:55]Beszélgessünk el arról, kitől nyerte el ezt a hatalmas tulajdonképpen akkora vállalkozást, amelyet és valljuk be, hogy ezek az emberek nem csak azért, mert nem hősök, hanem nem is érzik úgy, hogy tartoznának azoknak, akik megbuktak.
[00:28:13]Nem tartoznak.
[00:28:16]Na most ha nem tartoznak, akkor nagyon szívesen fogják azt mondani, hogy őtőle.
[00:28:23]És ha ezen tovább megyünk, akkor az is egyre följebb fog mutatni.
[00:28:26]Itt már egyébként az előbb említett Rogán Hantalnak már az eggyel följebb az bizony Orbán Viktor.
[00:28:32]Ki volt az, aki azt mondta, hogy az összes reklámot XY-nak kell adni?
[00:28:42]Hol történt ez?
[00:28:42]Nyílt kormányülésen.
[00:28:47]Mi van ilyenkor?
[00:28:50]Nem te döntöttél.
[00:28:50]Mennyit kellett ebből visszaadni?
[00:28:52]Ez egy valódi kérdés.
[00:28:54]Hogyan?
[00:28:55]És hogyan?
[00:28:55]Milyen technikával?
[00:28:57]Tehát azok a azok a szereplők, akik itt most néha egészen primitíven jártak el, tehát látjuk, hogy a Wölner ügyben egy nejlonzacskóba adtak át pénzeket az igazságügyi államtitkárának.
[00:29:15]azért az se egy akárki volt.
[00:29:15]És mindesz az igazság, hogy minisztérium épülete előtt.
[00:29:20]Hát azért ha ezt így lehetett csinálni, akkor és mi magunk tudunk számtalan ügyet, ami látszott, ott volt, előttünk volt.
[00:29:30]Most ezekből az ügyekből ki kéne választani aztok a sorsdöntő nem is feltétlenül a legstratégiaib ügyet, hanem azt, ahol bizon pontosan.
[00:29:42]és gyorsan, bizonyítottan és azt mondani, rögtön az első ítélet után, amely megszületik, hét szentség, hogy jelentkez önként fognak jelentkezni szereplők, hogy igen, én inkább lemondok a vagyonom egészéről vagy jelentős részéről, csak engedjenek futni és igen, én föladom XY-t, ezt a minisztert, ezt a pártvezetőt.
[00:30:09]Én ő volt az, akivel megbeszéltük azt, hogy akkor 20%-ot le kell tennem az ő számlájára.
[00:30:16]Ezek azok a dolgok, amelyek itt vannak előttünk.
[00:30:20]Ezt és én őszintén szólva a jelenlegi ügyködését az ügyészségnek nem teljesen tehát nagyon elkezdtek mozogni, ami nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy hát érez érzik a hogy baj van velük is, érzik a törődést.
[00:30:39]Hát persze, de de az biztos, hogy ami most zajlik, azok mellé alapjában véve mellékügyek, és a legkevésbé a rendszer lényegét érintik, mert azt tudjuk, hogy a rendszer lényege nem itt van.
[00:30:54]És ebből a szempontból na itt nincs eredmény.
[00:30:58]Tehát ha azt kell mondanom, hogy de hát egy hónap után még nem is lehet.
[00:31:03]Igen, ezt de azt hiszem, hogy hogy ezt, amit itt most elmondtam, többé-kevésbé azt most már tudjuk, hogy a kiadni az ügyeket a béker és mezinek adták, hogy azokból az ügyekből válogasson, amit az előbb elmondtam, azt a Békes Bkezzi ügyvédiirodának kell összeválogatni.
[00:31:22]Itt megint óvatos lennék, merthogy büntető büntető ügyü ügyészeknek, ügyvédeknek és büntető bíróknak én ebben az ügyben igazán egy kis bizottsággal gyorsított módon javaslatokat tenni, mert ez itt a büntetőjog kemény területe, és ezt nem vagyok benne biztos, hogy egy kereskedelmi joggal foglalkozunk ügyvédíről, meg tudja ezt csinálni.
[00:31:50]Lengyel Lászlónak köszönöm szépen.
[00:31:50]Ja.
[00:32:00][zene] เฮ [zene]