TISZTÍTÓTŰZ - Magyar Péter nekiment a NER utolsó tartóoszlopainak
- Martin József (Transparency International) szerint a NER intézményi vezetőinek leváltása indokolt, mert ők elsősorban a rezsimhez, nem a közérdekhez voltak hűek, és "a kormány meghosszabbított karjaként működtek".
- A Fidesz hirtelen hivatkozik a fékek és ellensúlyok rendszerére, miközben Orbán Viktor korábban "brüsszeli blablának", Kövér László "elvetendő hülyeségnek" nevezte azt.
- A NER-vezetők eltávolítása nem a jogállamiság megsértése, hanem annak helyreállítása, feltéve, hogy magas szakmai presztízsű, feddhetetlen személyek kerülnek a helyükre.
- A Kúria új elnökét a bírák által jelölt három személy közül kell kiválasztani, ami kizárja, hogy a jelenlegihez hasonlóan egy soha bíróként nem tevékenykedő személy töltse be a posztot.
- Az ügyészség Polt Péter vezetése alatt a korrupciós hálózat "védőhálója" volt, de az alkotmánymódosítás bevezeti a 70 éves korhatárt az alkotmánybíráknak, így az ő megbízatása is megszűnik.
- A vagyonvisszaszerzési hivatal polgárjogi eszközökkel követné le a közpénzek útját, célzottan az MCC-hez és a 2600 milliárd forintnyi állami tőkét kezelő magántőkealapokhoz került vagyon visszaszerzésére.
- A kormány a korrupcióellenes törvénycsomagban már döntött a közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről, ezek vagyona közvagyonná válik, ami önmagában is vagyonvisszaszerzésnek minősül.
- A hivatal azért kap speciális ügyészségi jogköröket, mert az ügyészség "nertelenítése" még várat magára, és a várható ügyszám meghaladhatja a meglévő kapacitásokat.
- A fideszes narratíva, mely Rákosi-korszakot és padlássöprést emleget, abszurd, mert itt egy demokratikus helyreállítás zajlik, amelynek lényege, hogy a bűn ne maradjon büntetlenül.
„Tetszettek volna demokratikusan működni, vagy tetszettek volna a jogállami keretek között működni." – Martin József
Részletes összefoglaló megjelenítése
A tisztítótűz akció és a rendszerváltás szükségessége
Martin József, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a KlikkTV műsorában beszélgetett a TISZA-kormány által benyújtott 17. alkotmánymódosításról, amelyet Magyar Péter "tisztítótűz" akciójának részeként értelmeznek. A műsorvezető felvetése szerint a miniszterelnök ezt a kifejezést elsősorban a vagyonvisszaszerzésre és a kapcsolódó büntetőjogi eljárásokra értette, de tágabb értelemben a közjogi méltóságok leváltása is beleérthető.
Martin József határozottan kiállt amellett, hogy a NER intézményi vezetőinek leváltása létjogosultsággal bír. Érvelése szerint ezek a vezetők – köztük az államfő, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Versenyhivatal elnöke és további 8-10 hasonló pozíció betöltője – a korábbi rendszerben elsődlegesen a NER-hez voltak hűek, nem pedig a magyar közérdekhez. Megfogalmazása szerint "a kormány meghosszabbított karjaként működtek", és bár voltak különbségek az elkötelezettség mértékében, még a részben lojális szereplők esetében is indokolt a menesztésük.
"Ők azért a korábbi rendszerben, mármint hogy a NER elsődlegesen mégis csak a NERhez voltak hülyek, és nem pedig a mondjuk így, hogy a magyar közérdekhez." – Martin József *
A beszélgetés során két élesen szembenálló narratívát azonosítottak. Az egyik szerint ezek a vezetők a "foglyul ejtett állam" kiszolgálói, "pribékek" voltak, akik a mindennapokba is levitték ezt a foglyul ejtettséget. A másik – érdekes módon éppen a NER leváltott tagjaitól származó – érvrendszer szerint ők a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítékai. Martin József rámutatott, hogy ezt az érvelést különösen megmosolyogtatóvá teszi, hogy Orbán Viktor személyesen "brüsszeli blablának" nevezte a fékek és ellensúlyok rendszerét, Kövér László "elvetendő hülyeségnek" titulálta, és Sulyok Tamás sem emelte fel a szavát ezek ellen a támadások ellen.
"Az mindenképpen megmosolyogtató, hogy a Fidesz most hirtelen felfedezi a fékek és ellensúlyok rendszerét és fölfedezi a jogállamiságot." – Martin József *
A jogállamiság helyreállítása és a személycserék viszonya
A műsorvezető felvetette azt a gyakran hallható érvet, hogy "felépíthető-e újra a jogállamiság nem jogállami eszközökkel". Martin József erre reagálva kifejtette: a jogállamiságot jogállami eszközökkel kell felépíteni, de a NER-vezetők leváltása nem a jogállamiság megsértése, hanem éppen annak helyreállítása felé mutató lépés. Érvelése szerint ezek a személyek alapjaiban ásták alá a jogállamiságot az elmúlt években – van, aki 10 éve, van, aki csak 2-4 éve –, így eltávolításuk nem sérti, hanem helyreállítja a jogállami kereteket.
Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a leváltás után valóban magas szakmai presztízzsel és teljesítménnyel rendelkező, kifejezetten feddhetetlen, magas integritású vezetők kerüljenek a megüresedett pozíciókba. Ha ez megtörténik, semmi nem utal arra, hogy a folyamat a jogállamiság megsértése lenne. Hangsúlyozta: a jogállamiság nem "írott malaszt", hanem bizonyos elvek érvényesülése, és ha egyes szereplők ezeket az elveket rutinszerűen és napi szinten megsértették, akkor leváltásuk és új vezetők kinevezése éppen a jogállamiság helyreállítását szolgálja.
A rendszerváltás szükségességét a 89-90-es analógiával támasztotta alá: akkor sem érvelt senki a népi ellenőrzési bizottság vagy annak elnöke megtartása mellett, mondván, hogy "már nagyon jól végzi a munkáját". Hasonlóképpen, még ha most meg is "világosodnának" ezek a vezetők – amire vannak utaló jelek –, akkor is több év szól a leváltásuk mellett, mint a megtartásuk mellett, mert "eljátszották a közbizalmat".
Polt Péter és az alkotmánybírósági korhatár
A műsorvezető konkrét példaként hozta fel Polt Pétert, aki karrierjét Fidesz képviselőjelöltként kezdte, és már a 98-as ciklus kezdetén is Orbán Viktor "örök legfőbb ügyésze" volt, jelenleg pedig az Alkotmánybíróság elnöke. Az új alkotmánymódosítás 70 éves korhatárt húz az alkotmánybírák esetében, és mivel Polt Péter elmúlt 70 éves, az ő és három másik tag megbízatása automatikusan megszűnik a módosítás életbe lépésével.
Martin József emlékeztetett arra, hogy a Fidesz 2010-ben nagyon hasonló eszközökkel nyugdíjazta Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, amikor új nyugdíjkorhatárt húzott – amit Baka András aztán meg is nyert az Európai Bíróságon. A Fidesz várhatóan "személyre szabott jogalkotásnak" fogja nevezni a mostani lépést, de Martin József szerint ha rendszerváltásról beszélünk, akkor nem kérdés, hogy a NER elitjének kulcsfigurái nem tölthetik tovább a hivatalukat, mert akkor vélelmezhetően ismét nem az alkotmányossághoz, hanem bizonyos részérdekekhez lennének hűek.
Az ügyészség szerepét illetően kifejtette: a magyar ügyészség Polt Péter irányítása alatt "tulajdonképpen ennek a korrupciós hálózatnak bizonyos értelemben a központjában volt", nem feltétlenül azért, mert ő szervezte volna az ügyeket, hanem mert "ő volt a védőháló". Rengeteg olyan rendszerszintű korrupciós ügyről tudunk, ahol az ügyészség egész egyszerűen tétlen maradt, és bár a pontos mechanizmus nem teljesen ismert – nem világos, hogy Polt Péter egyéni döntése volt-e, vagy ő is kapta a parancsot, esetleg Orbán Viktortól –, a végeredményt látjuk: számos ügy maradt vádemelés nélkül.
A Kúria elnökének új választási rendszere
Az alkotmánymódosítás új szabályozást vezet be a Kúria elnökének megválasztására, és egyben erősíti a bírói önigazgatás, önrendelkezés elvét. A javaslat szerint a bírák maguk közül választanak ki három, általuk alkalmasnak tartott jelöltet, akik közül a köztársasági elnök kötelezően választ egyet, akit az Országgyűlés kétharmados többséggel szavaz meg. Emellett az Országos Bírói Hivatalnak és a bírói karnak joga lesz visszahívni a Kúria elnökét.
Martin József ezt kifejezetten jó mechanizmusnak nevezte, mert kellő garanciát ad arra, hogy ne lehessen olyan a főbíró, mint a jelenlegi, aki "soha egy napig nem volt bíró". Jelenleg Varga Zs. András tölti be ezt a pozíciót, aki korábban soha nem volt bíró. Ha a bírói tanács jelöli a jelölteket, vélelmezhetően nem olyat fog jelölni, aki még életében nem volt bírói székben. A vendég szerint ez a javaslat arról szól, hogy minél erősebb legyen a szakma beleszólása abba, hogy ki legyen a Kúria elnöke, és előbb-utóbb valószínűleg odavezet majd, hogy Varga Zs. Andrásnak is távoznia kell.
"Én ezt jó mechanizmusnak gondolom, mert azt gondolom, hogy ez kellő garanciát ad arra, hogy ne lehessen olyan a főbíró, mint mondjuk a jelenlegi főbíró, aki például soha egy napig nem volt bíró." – Martin József *
A vagyonvisszaszerzési hivatal és a büntetőjogon túli eszközök
Az alkotmánymódosítás egyik legfontosabb, legtöbbek által várt eleme a vagyonvisszaszerzési és vagyonvédelmi hivatal alkotmányos megalapozása. A hivatal nem az alkotmánymódosítás elfogadásával jön létre – ehhez külön sarkalatos törvény kell –, de a keretek már látszanak: a hivatal nyomozásfelügyeleti jogkört kap, és vádhatósági, vádképviselői jogkört is gyakorol majd, tehát egyfajta speciális ügyészségként működik.
Martin József elmondta, hogy a Transparency International Magyarország éppen a beszélgetés napján publikált egy hosszú tanulmányt a vagyonvisszaszerzés módozatairól. Álláspontjuk szerint a vagyonvisszaszerzést nem csak büntetőjogi eszközökkel kell és érdemes előmozdítani – bár az is fontos –, hanem polgárjogi eszközökre is szükség van. A hivatalnak szakmai alapon a vagyon útját lesz érdemes lekövetni.
Az MCC és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok példája
A műsorvezető konkrét példaként hozta fel a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC), amely magánalapítványként indult 60-70 millió forintos magántőke-invesztícióval, majd elképesztő mennyiségű állami vagyon került bele – a Mol és a Richter 10%-os részvénycsomagja, számos ingatlan a Rákóczi úttól a debreceni Aranybikáig. A műsorvezető megjegyezte, hogy itt konkrét bűncselekményt nem lehet felvetni, hiszen ezek "teljesen tisztességgel lepapírozott" kormányzati döntések voltak.
Martin József erre reagálva rámutatott egy közkeletű félreértésre: önmagában az, hogy valami le van papírozva, nem jelenti azt, hogy jogszerű lenne. Rengeteg olyan ügylet volt a NER-ben, ami ugyan le van papírozva, de mégsem jogszerű. Hogy ez az MCC-re igaz-e, azt nyilván meg kell vizsgálni, de az biztos, hogy miután ezek nem közcélt szolgáltak, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (KEKVA) meg kell szüntetni. Ezt a kormány már felismerte és meg is lépte a korrupcióellenes törvénycsomagban.
Az MCC vagyona közvagyon lesz, mint ahogy az összes KEKVA vagyon is – ez tekinthető vagyonvisszaszerzésnek, független attól, hogy indul-e büntetőeljárás vagy sem. A felsőoktatási intézményeket üzemeltető KEKVA-k esetében egy éves átmeneti időszak lesz, ameddig az egyetemek kitalálhatják, milyen formában kívánnak tovább működni.
"Tehát ugye ez egy közkeletű félreértés, hogy önmagában az, hogy valami le van papírozva, az nem azt jelenti, hogy jogszerű lenne." – Martin József *
A magántőkealapok és a 2600 milliárd forintos tőkejuttatás
A beszélgetés során részletesen szóba kerültek a magántőkealapok, amelyekbe összesen mintegy 2600 milliárd forintnyi közpénz került állami tőkejuttatásként. Martin József hangsúlyozta: ez a mi pénzünk volt, amit az állam odaadott, miközben állampolgárként nem nagyon tudhatjuk, hogy ki áll ezek mögött az alapok mögött. Komoly újságírói munkával – az Átlátszó, a Telex, a Direkt36 és a Transparency International is sokat dolgozott ezen – tárták fel Tiborcz Istvánhoz és hasonló oligarchákhoz kötődő vagyonelemeket.
A pénz útja rendkívül bonyolult: a magántőkealapokhoz került közpénzek összekeveredtek a társbefektetők befektetéseivel, azokat befektették céltársaságokba, majd a céltársaságokkal közbeszerzéseket nyerettek meg. A vagyonvisszaszerzési hivatalnak a vagyon útját kell lekövetnie, és olyan megoldásokat kell javasolnia, amelyek arra kényszerítik a magántőkealapok végső tulajdonosait, hogy a közpénzeket visszaadják az államnak, vagy olyan hozamot garantáljanak, amivel az állam jól jár.
Konkrét előrelépésként említette a korrupcióellenes törvénycsomag azon rendelkezését, amely a tulajdonosi jogok érvényesítésének küszöbét 75%-ról 60%-ra csökkenti. Eddig az volt a szabály, hogy ha az állam 70%-os részesedést szerzett egy magántőkealapban, a tulajdonosi jogokat csak 75% felett lehetett érvényesíteni – ez a szabályozás most változik, ami "mindenképpen egy komoly erőrelépés".
Martin József elárult egy "kisebb kulisszatitkot" is: a Transparency International vizsgálja annak lehetőségét, hogy a büntetőjogi felelősség ezekben a kérdésekben hol tetten érhető, de amíg ez a vizsgálat folyik, addig is létre lehet hozni olyan konstrukciókat, amelyeken keresztül az állami kontroll visszaszerezhető a közpénzek felett.
A speciális ügyészség létjogosultsága
A hivatal ügyészségi funkcióival kapcsolatban Martin József két érvet hozott fel amellett, hogy legyen egy ilyen speciális ügyészség. Az egyik érv az, hogy az ügyészség "nertelenítése" még nem történt meg, és nem tudni, milyen időtávban fog megtörténni – a kormány így biztosra akar menni, és elő akarja mozdítani, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal közvádlói funkciókat is betöltsön akkor is, ha az ügyészségnél ez még akadozik. A másik érv tisztán kapacitáskérdés: rengeteg ügy van már most, és még több lesz, hiszen nagyon sok területen kell majd büntetőeljárást indítani, és lehet, hogy kapacitásproblémák miatt is van értelme annak, hogy a hivatal közvádlói funkciókat is betöltsön.
A műsorvezető felvetette, hogy a jelenlegi rendszerben is vannak speciális ügyészségek – például a katonai ügyészség –, és a kiemelt ügyek esetében az ügyészség most is ellát nyomozásfelügyelői funkciót, tehát a tervezett hivatal nem mondana ellent a ma működő jogelveknek.
A Fidesz narratívája: Rákosi-korszak, gulág és padlássöprés
A műsorvezető a beszélgetés végén rákérdezett arra, hogy a Fidesz leváltott tagjai és a hozzájuk kapcsolódó oligarchák miért hasonlítják a mostani folyamatokat padlássöpréshez, Rákosi-korszakhoz, gulághoz, miközben senkit nem vittek el, és semmilyen padlássöprés nem történt – eltekintve az önkormányzati korrupciós ügyektől, amelyeket nem most kezdtek el feltárni. A kérdés az volt, hogy vajon reálisan félnek-e attól, ami jön, vagy ez még mindig a kampányüzemmód része.
Martin József inkább az utóbbit valószínűsítette, bár elképzelhetőnek tartotta a kettő elegyét is. Az biztos, hogy ez a narratíva "teljes mértékben abszurd", hiszen itt tulajdonképpen nem másról van szó, mint annak az érvényesítéséről, hogy "a bűn ne maradjon büntetlenül" – ami egy jogállami alapelv. Ez nem csak a vagyonvisszaszerzésnek, hanem a jogállamnak is alapelve.
"Tehát itt, ha úgy tetszik, ez egy jogállami alapelv. Nem csak a vagyonvszaszerésnek egy alapelve, hanem a jogállamnak is a is is egy alapelve." – Martin József *
A folyamatot demokratikus helyreállításként és a jogállam érvényesüléseként írta le, és a fideszes narratívát "teljesen kifacsartnak" nevezte. Újra a rendszerváltásos analógiával élt: olyan ez, mintha a kommunista vezetők 1990 után arról szónokoltak volna, hogy a demokrácia megsértése, hogy már nincs népi ellenőrzési bizottság meg elnöki tanács, mert az milyen jó volt, és akkor mindenki tudta a dolgát.
"Tetszettek volna demokratikusan működni, vagy tetszettek volna a jogállami keretek között működni." – Martin József *
Zárásként hangsúlyozta: ha az előző rendszer demokratikus lett volna, akkor jogos lenne az az érv, hogy nem kellene mindent felforgatni, és akkor valóban a jogállamiság megsértése lenne egy ilyen átfogó változtatás. De erről nem volt szó – a jogállamiságot csak "elbábozták", lényegében nemhogy nem érvényesítették, hanem igyekezték lábbal tiporni. Egy ilyen rendszer után a jogállami helyreállításnak része kell, hogy legyen a személycsere és az eltulajdonított vagyonok visszaszerzése is, valamint bizonyos szektorokban az újrapiacosítás, hogy egyenlő feltételek alapján alakulhasson ki a piaci verseny.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A beszélgetés elején a műsorvezető mondata: "Kezdjük Súlyak Tamással. Ugye úgy tűnik, hogy vége ennek a politikai herceurcának..." – A név valószínűleg Sulyok Tamásra utal, de a kontextusban később "Solyog Tamás" és "Csolyog Tamás" alakok is megjelennek, ami ASR-hibára utal. A helyes név Sulyok Tamás, a jelenlegi köztársasági elnök.
- "10ító tüzet" – a kontextus alapján valószínűleg "tisztítótűz" a helyes kifejezés.
- "Vargaszsé András" – a kontextus alapján Varga Zs. András, a Kúria elnöke.
- "Bakand András" – a kontextus alapján Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke.
- "MCT alapítványa" – a kontextus alapján MCC (Mathias Corvinus Collegium) alapítvány.
- "kekvát" – a kontextus alapján KEKVA (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány).
- "Tiborch" – a kontextus alapján Tiborcz István.
- "transferencia internés" – a kontextus alapján Transparency International.
- "nergyaték" – a kontextus alapján valószínűleg "NER-jaték" vagy hasonló kifejezés, a NER maradványaira utalva.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Dante Pokla után itt van Magyar Péter purgatóriuma, a tisztító tűz akció, amiről Martin Józseffel, a Transparency International ügyvezető igazgatójával fog beszélgetni.
[00:00:10]Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásokat.
[00:00:13]Köszönöm a meghívást.
[00:00:15]Nagyon friss az a 17.
[00:00:15]Ha jól számolom, alkotmány módosítás, amit most benyújtott Magyar Péter és a Tisza a tisztát ház elé.
[00:00:24]Át tudtad-e nézni?
[00:00:24]El tudtál-e benne bármennyire isményedni?
[00:00:29]Hát az lehet, hogy túlzás, hogy elmélyedni, de mindenesetre átnéztem és a főpontokkal nyilván tisztában vagyok, úgyhogy várom is a kérdéseket.
[00:00:36]Akkor akkor menjünk végig a főpontokon.
[00:00:38]Kezdjük Súlyak Tamással.
[00:00:38]Ugye úgy tűnik, hogy vége ennek a politikai herceurcának, vagy és akkor át is adom a szót minősít az elmúlt két hónapot, vagy vagy akár a kampány részét, ide vágó részét, hiszen a 17.
[00:00:56]most benyújtott alkotmánymódosítás kimondja, hogy amint ez a módosítás életbe lép, megszűnik Solyog Tamás vagy a jelenlegi köztársasági elnök mandátuma.
[00:01:06]Igen.
[00:01:06]Szóval én azt gondolom, hogy itt először azt a kérdést kell tisztázni, hogy van-e létjukosultsága annak, hogy a közjuki méltóságok, egyesek szerint méltatlanságok ne töltsék be többet a hivatalukat, és hogy őket valamilyen hát indokkal minél hamarabb menessze az új közhatalom.
[00:01:32]Ez maga a tisztítótűz.
[00:01:32]Ez ma hát igen, a 10ító tüzet azt talán inkább a a Magyar Péter miniszterelnök ugye a a vagyon visszaszerzésre értette és a ezzel kapcsolatos büntetőjogi eljárásokra, de de kétségtelen, hogy talán ez is ez is tágabb értelembe beleérthető.
[00:01:50]Én azt gondolom, hogy van ennek létjogosultsága, mármint annak, hogy mások legyenek a az intézmények élén.
[00:02:00]Egész egyszerűen azért, mert ugye a ez az intézményi vezetőréteg vagy elit, amelyik most betölti ezeket a funkciókat, ugye hát mire gondolok, nyilván az államfő az egyik, és akkor hát ugye a főbb közjogi pozíciókat betöltő figurák, kúria elnöke, legfőbb ügyész, állami számvevőszék elnöke, versenyhivatal elnöke satöbbi, satöbbi.
[00:02:27]Tehát hosszan lehet sorolni, körülbelül 8-10 ilyen pozíciót lehet említeni.
[00:02:29]Nos, tehát ők azért a korábbi rendszerben, mármint hogy a NER elsődlegesen mégis csak a NERhez voltak hülyek, és nem pedig a mondjuk így, hogy a magyar közérdekhez.
[00:02:43]Ha úgy tetszik, nem a magyar emberek a magyar társadalom érdekét képviselték, hanem elsődlegesen a kormány meghosszabbított karjaként működtek.
[00:02:49]Nem szeretnék teljesen egyenlőségelé tenni közéjük, mert volt aki jobban, volt aki kevésbé, vagy volt, aki mondjuk félig volt, aki meg teljesen inkább így mondom, de még aki félig ezt, vagy három negyed részben azoknál is azt gondolom, hogy indokolt az ő menesztésük.
[00:03:11]Ugye itt két két élv rendszer ütközik.
[00:03:15]Az egyik, amelyik azt állítja, hogy a a NER, a Fidesz vagy személyesen Orbán Viktor által fogjulett államak a kiszolgálói voltak.
[00:03:24]Ezek maguk a csúnya szót fogok használni, azok a pribékek most a a fogság miatt használom ezt a szót, akik ezt a fogjújtettséget a mindennapokba levitték.
[00:03:34]A másik oldalon pedig érdekes módon épp a NER levitélett vagy leváltott tagjaitól hallani, hogy ezek az emberek, ezek a független intézményi vezetők a fékek és ellensúlyok rendszerének meg nyilvánulásai vagy vagy ők a biztosítékai.
[00:03:57]És itt azért egy lábjegyzettet engedjenek meg te is és a nézők is, a fékek és ellensúlyok rendszeréről, amit Orbán Viktor személyesen brüsszeli blablának nevezett, Kövér László egy elvetendő hülyeségnek, és mondjuk Slyog Tamás sem köztársasági elnökként, sem alkotmánybírósági elnöként nem emelte föl a szavát sem annyiszor, mint most, sem egyáltalán, amikor ezt a rendszert pocskorít.
[00:04:21]Szóval az mindenképpen megmosolyogtató, hogy a Fidesz most hirtelen felfedezi a fékek és ellensúlyok rendszerét és fölfedezi a jogállamiságot.
[00:04:31]Egyébként az előre lehetett sejteni, tehát lehetett azt sejteni, hogy a Fidesz most hirtelen nagy híve lesz a jogállamiságnak, már amennyiben a jogállamiság azt jelenti, hogy az ő hozzájuk lojális szereplők hatalomban maradjanak.
[00:04:43]Tehát a jogállamiság az ugye nem ezt jelenti, hál istennek, hanem a jogállamiság az pontosan azt jelenti, hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkozzanak, és és Magyarország betartsa azokat egyébként az Európai Unió által is előírt jogszabályokat, jogelveket, normákat, amelyek ahhoz kellenek, hogy Magyarországon egy működő demokrácia legyen.
[00:05:07]És hogyha innen nézzük, akkor azt gondolom, hogy a te általad vázolott két megközelítés közül az első a helyes.
[00:05:15]Tehát az a helyes, hogyha azt mondjuk, hogy itt most a demokrácia újr újraépítésére van szükség, mert hogy az előző rendszer az elmúlt 16 éve az nem demokratikus rendszer volt, hanem egy autokratikus rendszer volt.
[00:05:28]azért ahhoz, hogy a demokráciában hát hatékonyan tudjanak működni ezek az intézmények, ezért ezeknek az intézményeknek a vezetőit le kell cserélni.
[00:05:38]Természetesen nem egy másik párt lojális szereplőire, hanem olyan szereplőkre, akik valóban függetlenek és nagyon magas etikai normával, etikai és szakmai, az is az is nagyon fontos, sztenderdekkel rendelkeznek.
[00:05:54]Tehát ö azt gondolom, hogy a rendszerváltáshoz, és ugye sokszor elhangzott az a kormányváltás előtt is, után is, hogy nem csak kormányváltás kell, nem csak erre adott a magyar társadalamfelhatalmazást a kormánynak, hanem rendszerváltásra is szükség van.
[00:06:15]Mégpedig azért van szükség rendszerváltásra, mert az előző rendszer az nem egy jogállami rendszer volt, nem egy igazán demokratikus rendszer volt még akkor is, hogyha választásokon ugye többször is megerősítést nyert, de mégsem egy nyugat-európai értelemben vett demokratikus rendszer volt.
[00:06:31]Ezért ehhez az új rendszerhez, ami reményeink szerint demokratikus lesz, és abszolút jogállami alapokon nyugszik, új szereplők kellenek.
[00:06:39]Szerintem ezt nem annyira bonyolult belátni, mert mondjuk például 1989-90-ben sem érvelt senki amellett, hogy egyébként a népi ellenőrzési bizottságot meg az ő elnökét, azt milyen jó lenne megtartani, mert ő egyébként már nagyon jól végzi a munkáját.
[00:06:55]És még egy gondolatot tennék ehhez hozzá, hogy mégha most meg is világosodnak ezek ezek az intézményi vezetők, mert azért vannak erre vannak erre utaló jelek, vannak erre utaló jelek, hogy most hirtelen fölfedezik azt, hogy hogy nekik mit is kellene csinálni.
[00:07:11]Akkor is azt gondolom, hogy több év szól a leváltásuk mellett, mint a megtartásuk mellett.
[00:07:20]Egész egyszerűen azért, mert eljátszották a közbizalmat.
[00:07:22]Ö, és ha maradnak a helyükön, akkor nem biztos, hogy az emberek el fogják azt hinni, hogy valóban pártatlanul döntött döntenek, mert ugye eddig nem a pártatlanság vezette őket.
[00:07:34]Ugye az úgy tűnik, hogy ki lehet jelenteni.
[00:07:37]Valóban is Magyar Péter az országgyűlés ülését követő sajtótájékoztatóján ki is jelentette, hogy Csolyog Tamásnak vége, vagy legalábbis az ő köztársasági elnöki mandátumának.
[00:07:50]Szintén gyakran mostanában a gyakran hallható érv, hogy felépíthető-e újra, vagy újraépíthető-e a jogállamiság [horkantás] nem jogállami eszközökkel.
[00:07:59]Hát ez tulen ugye ugyanez a vita, amit amire utaltam már az imént.
[00:08:04]Én azt gondolom, hogy a jogállamiságot egyébként jogállami eszközökkel kell fölépíteni, csak én azt gondolom, hogy ez nem a jogállamiság megsértése, hogyha megszabadulunk ezektől a vezetőktől, hiszen ők alapjaiban ásták alá a jogállamiságot az elmúlt jó néhány évben.
[00:08:24]Van, aki, mit tudom én, az elmúlt 10 évben, van, aki csak az elmúlt két, három, négy évben, de mindenképpen közös bennük, hogy alásták a jogállamiságot.
[00:08:33]Tehát az ő leváltásuk az pont, hogy nem a jogállamiság megsértése, hanem az a jogállamiság helyreállításának irányába mutató lépés.
[00:08:40]De azt gondolom, hogy a helyreállít, tehát a leváltásuk az csak az egyik fontos dolog.
[00:08:45]A másik, ami utána kell, hogy következzen, az az, hogy az ő helyükre, ahogy említettem, valóban nagyon magas szakmai presztízsel és szakmai teljesítménnyel rendelkező és kifejezetten fedthetetlen magas integritású vezetőket kell kinevezni.
[00:09:04]Ha ez megtörténik, akkor semmi nem utal arra, hogy ez a jogállamiság megsértése lenne bármilyen módon is.
[00:09:11]Ugyanis az nagyon az nagyon fontos itt is, és egyébként majd a vagyonvisszaszerzésnél is, amiről biztos, hogy beszélni fogunk mindjárt.
[00:09:19]Nagyon fontos az, hogy a jogállamiság az nem valamiféle hogy mondjam, írott malaszt és betű csak, hanem hanem hanem az bizonyos elveknek az érvényesülése.
[00:09:30]És és hogyha egyes szereplők megsértették ezeket az elveket, ráadásul rutinszerűen és napi szinten, akkor azt gondolom, hogy az ő leváltásuk és a a az, hogy helyükre új vezetők kerülnek, ez semmiképpen sem a jogállamiság megsértése éppen ellenkezőleg a jogállamiság helyreállítása.
[00:09:52]Mondok egy nevet a akiről azt gondolom én, hogy a mindanok szimbólum, amit most elmondtál, és nem 16 évben, hanem legalább 20, de inkább 22.
[00:10:02]Pont Péter.
[00:10:06]PT Péter, aki karrierjét ó sokan nem felejtették már, Fidesz képviselőjelöltként kezdte, és ugye az örök legfőbb ügyésze volt Orbán Viktornak már a 98-as ciklus kezdetén is, és jelen pillanatban az Alkotmánybíróság elnöke.
[00:10:23]A szintén a a mostani alkotmány módosítás szerint 70 éves korhatárt húznak az alkotmánybírák esetében.
[00:10:33]PT Péter elmúlt 70 éves, tehát ha amikor ez az alkotmánybonosítás életben lép, Pót Péter megbizatása, alkotmány bírói megbizatása és még három másik tagnak megszűnik automatikusan.
[00:10:47]Igen.
[00:10:47]Ugye ezt megint kétféle módon lehet ugye megközelíteni, mert nyilván a Fidesz azt fogja mondani, hogy hát ez ilyen személyre szabott jogalkotás vagy valami hasonló.
[00:10:58]Szabadra te felejtsd.
[00:10:59]Rosszul emlékszem, hogy nagyon hasonló módon nyugdíjazta a a Fidesz vagy hasonló eszközöket használva nyugdíjaszt a legfőbb bírósági elnökét 2010-ben, mármint Baka Andrást.
[00:11:17]Baka Andrást, amikor egy új nyugdíjkorhatárt húzott.
[00:11:20]Rossz emlékszem?
[00:11:21]Ö hát igen, ugye Bakand András aztán megnyerte ezt a ezt a ezt a pert az Európai bíróságon.
[00:11:32]Ugye itt meg megint azt kell, tehát megint azt látom fontosnak leszögezni, hogy alapvetően itt ugye kormányváltásról vagy rendszerváltásról beszélünk.
[00:11:40]Ha a rendszerváltásról beszélünk, és megint a 89-90-es analógiát említeném, ha rendszerváltásról beszélünk, akkor nem nagyon kérdés az, hogy azok a kulcsfigurák, akik az előző rendszer, tehát a NER elitjében voltak, őnekik nem nagyon szabad tovább ezt a hivatalt betölteniük, mert akkor hát vélelmezhetően megint csak hát ugye nem az alkotmányossághoz lesznek hülyek, hanem nem bizonyos részérdekhez, akár a ma már ellenzéki Fidesz érdekeihez.
[00:12:14]És azt lehet mondani ugye, hogy a a magyar ügyészség ugye Polt Péter [torokköszörülés] irányítása alatt a tulajdonképpen ennek a korrupciós hálózatnak bizonyos értelemben a központjában volt.
[00:12:27]Nem abban az értelemben, hogy feltétlenül ő szervezte volna az ügyeket.
[00:12:36]Lehet, hogy ilyen is volt, de erről nem tudunk, hanem az, hogy ő volt a védőháló pontosan.
[00:12:41]Tehát, hogy igazából tulajdonképpen rengeteg olyan ma már szinte közhelyszámba menő, bár vádemeléssel még nem megerősített nagy korrupciós, rendszerszintű korrupciós ügyről tudunk, aminél az ügyészség egész egyszerűen tétlen maradt.
[00:13:00]és ne ennek a pontos mechanizmusát, hogy miért hogy miért maradt tétlen.
[00:13:04]Ennek még ennek nem teljesen ismerjük, csak ugye vélelmezzük, tehát nem nem teljesen világos, hogy most Péter egyéni döntése volt, vagy ő is kapta ezt a ezt a parancsot valakitől, esetleg Orbán Viktortól, vagy tehát, hogy egész pontosan mi történt, ezt ezt nem ezt ne ezt nem tudjuk, de a végeredményt azt látjuk, az az, hogy ugye az ügyészség rengeteg ügyben, amiben kellett volna, abban nem indított eljárást és emiatt ugye számos ügy ö vádemelés nélkül maradt, és most majd a kormány, illetve rendszerváltás utáni ügyészségre vár az, hogy ezekben az ügyekben vádat emeljen.
[00:13:46]Mindjárt rátérünk erre a vádemelési gondolatkörre, de még egy pillanatra vissza oda, amikor arról beszéltél, hogy hogy nem csak a leváltás fontos, hanem a az az utód vagy a vagy a ezt a purgálást végző új vezetőnek a kijelölése is.
[00:14:04]szintén az új alaptörvény módosításban, vagy ebben az alaptörvénymódosításban szerepel a kúria elnökének a megválasztásáról szóló új szabályozás, illetve egy kicsit az egész bírói testület és az igazságszolgáltatás különállóságának megerősítése, a bírói önrendelkedés, önigazgatás megerősítése.
[00:14:23]Itt megint csak emlékeztető mondok egy nevet a nézőknek, nem neked.
[00:14:25]Handó Tünde, Száer József felesége, aki nagyon-nagyon sokáig volt.
[00:14:31]Úgy tűnt, hogy nagy nem is tejhatalmú, de nagyon erős ura a bírói testületeknek.
[00:14:35]Ma alkotmánybíró, tehát van egy ilyen káderkeringő ebben a ránk maradt nerben.
[00:14:44]Igen.
[00:14:46]Vagy a nergyatékban.
[00:14:49]Az új alaptörvény módosítás azt mondja, hogy például a kúria elnökét azt a maguk a bírák maguk közül válasszák ki, jelöljenek három nevet, három a általuk arra alkalmasnak tartott nevet, akiből a köztársasági elnök választ egyet kötelezően ebből a bírák áttajánlott három névből, akit kötelezően az országgyűlés szavaz, aztán meg két többséggel.
[00:15:17][torokköszörülés] Én ezt jó mechanizmusnak gondolom, mert azt gondolom, hogy ez, hogy mondjam, kellő garanciát ad arra, hogy ne lehessen olyan a főbíró, mint mondjuk a jelenlegi főbíró, aki például soha egy egy napig nem volt bíró.
[00:15:33]Ugye jelenleg Vargaszsé András, aki betölti ezt a pozíciót, ő a Kuria elnöke, és ő soha egy napig nem volt bíró korábban.
[00:15:43]Most, hogyha a bírói tanács jelöli ezeket a ö jelölteket az elnöki pozícióra, akkor vélelmezhetően nem olyat fog jelölni, aki még életében nem volt bíróságon, mármint, hogy a bírói székben.
[00:16:01]A és a az alkotmány módosítás előrejelzi azt, hogy az Országos bírói hivatalnak és azon keresztül a bírói karnak joga lesz visszahívni a kúri elnökét.
[00:16:17]Szerintem ez nagyon jó.
[00:16:17]Szóval ez én nekem tetszik ez a javaslat, ugyanis arról szól, hogy minél erősebb legyen a beleszólása a szakmának abba, hogy ki legyen a kurria elnöke.
[00:16:28]Úgyhogy azt gondolom, hogy ez egy ez egy ez egy ez egy nagyon jó javaslat.
[00:16:33]És előbbutóbb valószínűleg odavezet majd, hogy ez pontosan milyen időtávon következik, be ezt nehéz megosósolni, de valószínűleg előbb-utóbb odavezet majd, hogy hogy a Varga Zsi Andrásnak a kuri elnökének is távoznia kell.
[00:16:48]Az egyik legfontosabb, vagy valószínűleg a legtöbbek által várt alkotmányos megalapozása a javaslatban megtörtént a vagyon visszaszerzés és vagyonvédelmi hivatalnak.
[00:17:00]Ugye ez ettől az alkotmány módosítás elfogadásától nem fog létrejönni, hiszen ehhez külön sarkalcos törvény kell majd.
[00:17:08]De azt már most látjuk, hogy a egyfajta ügyészségként, valamiféle különleges ügyészségként képzeli el ennek a működését Magyar Péter is a kormánya, hiszen az már az alkatmány módosításban is szerepel az, hogy nyomozásfelügyeleti jogkört kap, illetve vádhatóság, tehát vádképviselői jogkört.
[00:17:33]Igen.
[00:17:33]Hát valóban itt tulajdonképpen az alkotmány módosítás az csak a kereteit teremti meg a hivatal létrejöttőnek és ahogy mondtad is alapvetően a a sarkalcos törvény fogja a hivatal pontos mandátumát szabályozni igazából nehéz nehéz ezt pontosan látni hogy itt most tulajdonképpen miről is van szó ugye a mi álláspontunk tehát a transparency international Magyarország álláspontja és éppen ma publikáltunk egy elég hosszú tanulmányt a vagyonvisszaszerzés egyes mos módozatairól.
[00:18:06]Tehát a mi álláspontunk az az, hogy a vagyonvisszaszerzést azt nem csak büntetőjogi eszközökkel kell és érdemes előmozdítani, az is fontos egyébként, de hogy kellenek mellé polgárjogi eszközök is.
[00:18:22]másik oldalról nézve ugye egy ilyen vagyonvisszaszerzési hivatalnak szakmai alapon al a vagyon útját lesz érdemes lekövetni és hogyha ez megv azért szakítalak félbe hogy legyen egy konkrét példa és akkor mentén kérlek hogy magyarázz el hogy mire gondolsz máti Corvinus kollégium volt egy magánalapítván assiszem 60-70 millió Ftos magán tőke invesztícióval.
[00:18:55]Majd ebbe történt egy elképesztő mennyiségű állami az MCT alapítványában elképesztő mennyiségű állami vagyonát.
[00:19:06]A M és a Richter 10%-os részvénycsomagja elképesztő mennyiségű ingatlan, de ja kikötőtől a debreceni aranybikaszáló.
[00:19:20]Itt konkrét bűncselekményt nem lehet felvetni, hiszen ezek teljesen tisztességgel lepapírozott állami kormány vagy kormányzati döntések, amivel állami vagyont átadtak az MCC-nek.
[00:19:36]Igen.
[00:19:36]Tehát ugye ez egy közkeletű félreértés, hogy önmagában az, hogy valami le van papírozva, az nem azt jelenti, hogy jogszerű lenne.
[00:19:42]Tehát tehát alapvetően rengeteg olyan ügylet volt a Nervbe, ami ugyan le van papírozva, de mégsem mégsem jogszerű.
[00:19:52]hogy ez az MCC, ez a konkrét példára igaz-e.
[00:19:55]Ezt nyilván meg kell jobban vizsgálni, de az de az de az biztos az biztos, hogy kijelenthető, hogy miután ezek nem közcélt szolgáltak, ezért ezeket ezt a úgynevezett kekvát vagy közfeladott ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt, aminek amilyen formában ugye az MTC működött, ezt meg kell szüntetni, de ezt tulajdonképpen a kormány már fölismerte és meg is lépte, amit meg kellett lépni.
[00:20:20]Ez a korrupció körvény törvénycsomagban benne van.
[00:20:23]Ez egyfajta vagyon visszaszerzésnek tekinthető.
[00:20:26]Ez egyfajta vagyonvisszaszerzésnek tekinthető.
[00:20:27]Már amennyiben ugye előremenőlegesen többet az MCC nem fogja a közpénzt herrálni, hanem az a a az a vagyon az most már, illetve az a közpénz az most már marad az államkasszában egyfelől.
[00:20:41]Másfelől pedig az MCC vagyona, a erről is rendelkezik ugye a az a az alkotmánymódosítás, ami része egyébként a június 19-én betterjesztett korrupcióelleni törvénycsomagnak.
[00:20:53]Tehát másről pedig az MCC vagyona az közvagyon lesz, mint ahogy az összes KEva vagyon közvagyon közvagyon lesz.
[00:21:01]Tehát ez ez tekinthető egyébként vagyon visszaszerzésnek, mert igen, visszakerül oda, és független attól, hogy indul-e majd büntető eljárás vagy semmi.
[00:21:08]És ebből a szempontból jó példa egyébként ez is.
[00:21:13]Vannak bonyolultabb példák is, de ez is nagyon jó példa, független attól, hogy büntetőeljárás indul-e vagy sem.
[00:21:17]Ö ez már tehát önmagában az, hogy a kekvák vagyona visszatér a ezekből az alapítványokból, ami hát egy ilyen obskurus a magán és a és a köztulajdon határán lévő ugye mostanában forog ez a kifejezési politikai tulajdon volt, tehát egy ilyen obskurus tulajdoni forma.
[00:21:39]Nos, onnan visszatért az egyértelmű közvagyon kategóriába.
[00:21:44]Ez ugye mindegyikvára igaz.
[00:21:47]az MCC-re és kilenc másik alapítványra azonnal visszatér.
[00:21:49]A felsoroktatási, tehát a konkrét működő egyetemeket üzemeltető kekváknál pedig lesz egy egy éves ö átmehet időszak, ameddig az egyetemek kitalálhatják azt, hogy hogy milyen formában kívánnak tovább működni.
[00:22:05]Milyen más jogi módszer vagy lehetőség áll a kormány rendelkezésére?
[00:22:10]A hivatal felállításá?
[00:22:12]Hát ugye egyrészt ugye ez a hivatal ez a korábbi nyilatkozatok alapján és hát valószínűleg ennek nem mond ellent illetve biztos, hogy nem mond ellent ez a ma beterjesztett alkotmányosítás.
[00:22:23]Ez ugye a kormánytól független lesz, tehát a parlamentnek tartozik majd beszámolással, tehát nem egy nem egy kormányhivatal lesz.
[00:22:32]És ahogy ahogy említettem, tehát nagyon fontos az, hogy büntetőjogi funkciókat is kapjon.
[00:22:39]azon el lehet vitatkozni szerintem, hogy az jó-e, hogyha a közvádlóként is föllép, vagy sem.
[00:22:49]Ö álljunk meg akkor itt egy pillanatra, mert ugye kiemelt ügyek esetében az ügyészség most is ellát egy ilyen nyomozásfelügyelői funkciót.
[00:23:03]Tehát az ügyészség utasított nyomozati cselekmények végrehajtására nyomoz, tehát a rendőrséget egy-egy konkrét ügyben.
[00:23:10]Tehát nem tudjuk a részleteket még, hiszen csak a ahogy mondtad is, a kereteket határozák meg.
[00:23:20]ennek a ma működő jogelvnek nem mondana ellent, hogyha egy most egy ilyen szép nevű vagy ijesztő nevű vagy mindegy, nem kell ezt minősíteni, egy ilyen hivatal feláll, és ami egy speciális ügyészségként működik, hiszen most sem darab nagy ügyészségünk van, hanem annak is vannak egyébként része, meg van ott nagyon speciális ügyészségünk, a katonai ügyészség, tehát hogy most is vannak speciális ügyességeink.
[00:23:47]Igen, de azt gondolom, hogy ez valószínűleg több lesz, és több is kell, hogy legyen, mint egy, mint az ügyészségnek egy részlege.
[00:23:56]És csak azt kezdtem elmondani, hogy igazából azon lehet vitatkozni, hogy jó-e az, hogyha van még egy ügyészségünk.
[00:24:04]még akkor is, hogyha ez egy specializált ügyészség, de két érv szerintem szólhat mellett, hogy legyen egy ilyen.
[00:24:10]Az egyik az az, hogy ugye az ügyészségnek a, hogy mondjam, nertelenítése, [köhögés] bocsánat, hogy ezt a csúnya szót használjam, ez nem történt még meg.
[00:24:23]Tehát és nem tudjuk, hogy milyen időtávban fog megtörténni.
[00:24:28]Tehát lehet, hogy ilyen értelemben a kormány biztosra akar menni, és azt akarja hát előmozdítani, hogy ez a vagyonvisszaszerzési hivatal, ami ügyészségi funkciókat vagy közvádi funkciókat is betölt majd, hogy tehát ez egészen biztosan betöltse ezeket a funkciókat akkor is, hogyha az ügyészségnél esetleg ez még akadozik.
[00:24:56]Tehát ez lehet a ez lehet az egyik.
[00:24:56]A másik pedig egy tisztán kapacitás kérdés, hogy egyáltalán tehát ha ugye rengeteg ügy van már most és még több lesz az vagy hát azt reméljük, hogy ugye még több lesz, mert én azt gondolom, hogy nagyon sok területen kell majd büntetőeljárást indítani és lehet, hogy kapacitás problémák miatt is egyébként van értelme annak, hogy ez a hivatal, ez közvárlói funkciókat is betöltsön, de a lényeg az szerintem, hogy a büntetőjogja aspektuson kívül ugye kell olyan hát megközelítést is alkalmazza ennek a hivatalnak, ami nem feltétlenül büntetőjogi, vagy nem elsősorban az, hanem ahogy említettem, leköveti a a a vagyon útját, és olyan módozatokat alkalmaz, amelyeken keresztül a vagyon akár polgárjogi eszközökkel is visszaszerezhető.
[00:25:48]Mondok egy konkrét példát, mondjuk a magántőkealapok, ugye az egy nagyon bonyolult konstrukció.
[00:25:51]Ö összesen ugye ö 2600 milliárd Ftnyi közpénz ment ilyen ö ilyen és ehhez hasonló konstrukciókba.
[00:26:03]Ebből már ez ugye tehát fel se fogjuk, hogy ez mennyi, de a azt kell megérteni, hogy ez a 2600 milliárd Ftnyi tőkejuttatás, ez állami tőkejuttatás.
[00:26:15]Tehát állam azért mondom a közpénzt.
[00:26:18]Így van.
[00:26:18]Tehát az állam mondta azt, hogy neked, igen, neked meg neked én adok pénzt, miközben én állampolgárként nem nagyon tudhatom, hogy ezek mögött a tőkealapok mögött kiáll elképesztő, kemény és komoly újságírai munkával, akár az átlátszó, akár a telex még néhányat, direkt 30-at, hát mi is azért végeztük, és ti is nagyon sokat dolgoztatok ezen, tártatok föl Tiborch és hasonló oligarhákhoz kötődőd ezeknek kvázi vagyonelemeket pénzt adott az állam a mi pénzünket.
[00:26:56]Így van pontosan.
[00:26:56]A mi pénzünket adta oda és ugye tehát de ugye ez nem úgy működik, hogy 2600 milliárdot odaadott, majd most vegyük vissza, mert az ott ott van nem tudom Tiborc Istvánnál és mér.
[00:27:09]Tehát ennél sokkal bonyolultabb a az egész.
[00:27:12]egy jelentős részét ennek nagy valószínűséggel egyébként tényleg ellopták, tehát elveszítette ugye a közpén közpénz jellegét.
[00:27:19]De ezeket nagy ezt és és ugye itt nagyon furfangos megoldásokra van szükség.
[00:27:25]Tehát ugye ezek ezek ezek ilyen nagyon bonyolult konstrukciók voltak.
[00:27:30]Tehát mondjuk például ugye magántőke alapokhoz sok 10 milliárd Ftnyi közpénz került, azok összekeveredtek ott a társbefektetők befektetéseivel, azokat befektették még céltársaságokba, majd a céltársaságokkal közbeszerzést nyerettek meg.
[00:27:52]mondjuk mondok egy ilyen összefüggést, ami egy eléggé tipikus ezeknél a ezeknél a magántőkalapoknál.
[00:28:02]Tehát tulajdonképpen elég sokszor a pénz útja az az viszonylag nehezen, de azért nem lehetetlen módon lekövethető.
[00:28:14]És például egy ilyen vagyonvisszaszerzési hivatalnak azt gondolom, hogy ezt kell megtenni, és utána olyan megoldásokat kell javasolni, amely megoldások arra kényszerítik a magántőkealapok végső tulajdonosait, amelyek reményeink szerint megint csak ugye záró határidőn belül most már nyilvánosak lesznek, és nem csak a tényfeltáró cikkekből és vizsgálatokból tudjuk ezeket.
[00:28:39]Tehát arra kell kényszeríteni a magyar a magántőkalapok végső tulajdonosait, hogy ezek ezeket a közpénzeket visszaadják az államnak, vagy olyan befektetést, vagy olyan hozamot garantáljanak az államnak, amivel az állam jól jár.
[00:28:56]Magyarul olyan mechanizmusokat kell kialakítani, amelyen keresztül az állam visszaszerzi az irányítást ezen íratlan összeg felett.
[00:29:07]Mondok egy konkrét példát, ugye, és erről is rendelkezik egyébként a korrupció elleni törvénycsomag, tehát jó irányba indult el egyébként e tekintetben is a a kormány.
[00:29:19]Ugye eddig az volt a szabály, hogyha egy állami vállalat vagy ugye az állam bármelyik képviselője ezeknek a magántőkealapoknak juttatott közpénzt, akkor volt egy ilyen 70%-os limit általában 70%-baan juttatta ezt a ezt a közpénzt az a tehát 70%-os részesedést szerzett az adott magántőkealapbal.
[00:29:46]viszont a tulajdonosi jogokat csak 75% felett lehetett érvényesíteni.
[00:29:49]És ezt ugye az új törvényjavaslat ez leviczi 75-ről 60%-ra.
[00:29:55]Tehát magyarul magyarul lehet érvényesíteni most már majd a tulajdonosi jogokat, ami ami mindenképpen egy komoly komoly erőrelépés.
[00:30:06]Ugye ez még most nem büntetőjogi kategória.
[00:30:07]Annak a lehetőségét, és most elárulok egy kisebb küliszatitkot, szóval annak a lehetőségét mi is vizsgáljuk, hogy a büntetőjogi felelősség ezekben a kérdésekben hol tetten érhető.
[00:30:19]De amíg ezt vizsgáljuk, addig is ilyen konstrukciókat létre lehet hozni, amelyen keresztül tehát a az állami kontroll visszaszerezhető a közpénzek felett.
[00:30:32]A beszélgetésünk végén csak egy egy apróságot kérdezék még meg, ami mellett el is lehetne venni, de én nem szeretnék.
[00:30:42]A Fidesz leváltott tagjai, a Fideszhez kapcsolódó nem tudom kvázi oligarchák, oligarchák padlássöpréshez, Rákosi korszakhoz, gulákhoz és még ki tudja milyen hasonlatok élnek.
[00:30:57]korszakhoz hasonlítja azt, ami most történt.
[00:31:02]Miközben én nem látnám, hogy bárkit a elvittek volna, vagy bármilyen padlánsöprés történt volna, eltekintve az önkormányzati korrupciós ütől, amit még nem most kezdtek el feltárni.
[00:31:14][torokköszörülés] Ők tehát tudom, hogy ez spekuláció, de mégis hadd kérdezzem meg.
[00:31:19]Tehát szerinted ők reálisan félnek a attól, hogy mi jön, vagy ez még mindig a kampány üzemmód, amiről ahogy beszélnek?
[00:31:31]Én inkább a az utóbbit gondolom, de de lehet a lehet az előbb is a kettőnek valamilyen valamilyen elegye.
[00:31:41]A az biztos, hogy ez teljes mértékben abszurd, tehát hogy tehát ugye itt tulajdonképpen nem másról van szó, mintogy annak az érvényesítése, hogy a bűn az nem aradjon büntetlenül.
[00:31:48]Tehát itt, ha úgy tetszik, ez egy jogállami alapelv.
[00:31:53]Nem csak a vagyonvszaszerésnek egy alapelve, hanem a jogállamnak is a is is egy alapelve.
[00:31:57]Tehát itt tulajdonképpen nem történik más, mint a demokratikus helyreállítás és a jogállamnak az a a az érvényesülése.
[00:32:03]És ez a fideszes narratíva, ez egy teljesen kifacsart narratíva.
[00:32:09]Szóval ez tényleg olyan, mintogyha nem tudom a kommunista vezetők 1990 után arról kezdtek volna el hát szónokolni, hogy az a demokrácia megsértése, hogy már nincs népi ellenőrzési bizottság meg elnöki tanács, mert hát az milyen jó volt, mert hát akkor mindenki tudta a dolgát és és a az volt az igazi jogállam.
[00:32:35]Szóval ez egy ez egy ez egy teljesen teljesen kifacsart gondolkodás.
[00:32:41]Ugye egy kicsit azt is mondhatnám, hogy hogy mondjam, tetszettek volna demokratikusan működni, vagy tetszettek volna a jogállami keretek között működni.
[00:32:47]Hogyha úgy működtek volna, akkor persze, hogyha az előző rendszer demokratikus lett volna, akkor persze jogos lenne az, hogy akkor nem kellene mindent felforgatni, és hogyha akkor valaki mindent fel akart volna fel akarna forgatni, akkor az az valóban a jogállamiság megsértése lett volna.
[00:33:03]De ugye erről nem volt szó.
[00:33:04]Tehát itt a jogállamiságot csak elbábozták.
[00:33:10]lényegében, de valójában a dolog lényegi értelmében nemhogy nem érvényesítették, hanem igyekezték igyekeztek azt lábbal tipolni.
[00:33:18]Tehát egy ilyen rendszer után a jogállami helyreállításnak tetszik, nem tetszik, része kell, hogy legyen a személycsere is, és része kell, hogy legyen a az is, hogy azokat a vagyonokat, amiket a közárára eltulajdonítottak, azok egész egyszerűen visszakerüljenek az a a a az államhoz, és aztán ugye bizonyos szektorokban ugye meg lehessen lépni a újrapiac osítás, tehát azt, amikor ugye hát gyakorlatilag egyenlő feltételek alapján kialakul a a piaci verseny.
[00:33:55]Szóval tehát én ezt ezt egy teljesen kifacsarc gondolkodás módnak gondolom, hogy most a jogállamiság sérelmét meg nem tudom Rákosi rendszert meg nem tudom mit vizionálnak azok akik egyébként vagy tevékenyen részt vettek vagy pedig legalábbis asszisztáltak szemet hunytak a közvagyon eltulajdonítása felett Martin József magyar a transferencia internés a magyarországi ügyzető igazgatójának köszön Köszönöm szépen, hogy itt voltál velünk.
[00:34:30]Köszönöm szépen én is a beszélgetést.
[00:34:35][zene] เฮ