Rendszerváltás: Magyar Péter megérezte a nép szavát
- A TISZA hatalomra kerülése és a gyors változások mögött a közösségi média által diktált, személyes kapcsolatra épülő kommunikációs forradalom áll, amelyet Magyar Péter és csapata hatékonyan használ, szemben a korábbi egységes, személytelen Fidesz-kommunikációval.
- Magyar Péter a „fékek és ellensúlyok” rendszerét hangoztatja, de Lakatos Júlia szerint a „liberális demokrácia” kifejezést nem használja, és érvelése gyakran a Fidesz-féle többségi demokrácia logikájára emlékeztet.
„Magyar Péternek is az volt a reakciója, hogy hát bűn lenne nem meghallani a nép szavát, ami egy teljes mértékben orbáni érvelés.” – Lakatos Júlia
- A valódi kérdés nem a kétharmados felhatalmazás használata, hanem annak módja: az önkorlátozás, az arányok és a gesztusok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a társadalom egyik fele se érezze magát elnyomottnak.
- A kormány eddig mutatott korrekciós készséget (pl. miniszterjelöltek visszalépése, módosított médiatörvény), de a gyors döntéshozatal növeli a hibák és a későbbi, akár erőszakos eszközökkel történő kiigazítás kockázatát.
- A 12 éves képviselői mandátumkorlát feszültséget szül: miközben hatalmi önkorlátozás, a választói szabadságot is korlátozza, hiszen nem a polgárok döntenek arról, kit láthatnak szívesen a politikában.
- A nemzetközi környezetben a liberális demokrácia válsága és az ukrajnai háború miatt megerősödő ideológiai pólus egyszerre ad teret Magyar Péter sajátos populizmusának, és nehezíti a Fidesz korábbi illiberális pozícióját.
- A TISZA győzelmének kulcsa, hogy politikai táborokon átívelő üzenettel tudta megszólítani a fideszes szavazókat is, míg a Fidesz bezárkózott és elveszítette a társadalom jelentős részét, ami a jövőre nézve a kölcsönös kapcsolódási pontok fontosságára figyelmeztet.
Részletes összefoglaló megjelenítése
- Beszélgetőpartnerek: Bolgár György (műsorvezető) és Lakatos Júlia (a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója)
- Téma: A 2026-os választások utáni gyors politikai változások okai, a TISZA-kormány hatalomgyakorlásának természete, a demokráciafelfogás kérdései és a nemzetközi környezet hatásai.
A változás sebességének okai és a kommunikációs forradalom
A beszélgetés alapfelvetése, hogy Magyarországon a 2026. április 12-i választások óta az események "frenetikus forradalmi gyorsasággal" alakulnak. Bolgár György szerint elsőre úgy tűnhetett, hogy "egy tolvonással minden megváltoztatható", de naponta egyre több "tolvonásra" van szükség, és a társadalomnak még ez sem elég.
Lakatos Júlia szerint a jelenség hátterében a felgyorsult világ és a megváltozott kommunikációs környezet áll. A TISZA hatalomra kerülése maga is következménye a megváltozott választói elvárásnak.
„Ma már nem az történik, hogy van egy sajtótájékoztató, arra meghívják a sajtó munkatársait, és utána este megjelenik a híradóban, esetleg még behívják a politikust egy beszélgetős műsorba, hanem a kis millió program mellett folyamatosan a közösségi médiába is közvetíteni kell azt, hogy mi történik. És ezt nagyon személyesen kell átadni. Nem annyira a szakpolitikára kíváncsiak az emberek, hanem arra, hogy egy személyes kapcsolatuk legyen a mindenkori vezetővel.” – Lakatos Júlia *
A Fidesz ezt a személyes kapcsolatot nem tudta produkálni; Orbán Viktor generációs okokból nem volt alkalmas erre a kommunikációs stílusra. Ezzel szemben Magyar Péter "nagyon érezte ezt, és nagyon érzi és használja, aktívan használja". Az új miniszterek és államtitkárok közül is sokan – akár korábban nem voltak aktív médiaszereplők – "ráálltak arra, hogy folyamatosan rövid videókat gyártsanak, és úgy magyarázzák el, hogy mit is csinálnak".
Bolgár György megjegyzi, hogy Orbán korábbi kormányaiban is próbálkoztak ezzel a technikával (példaként említi az agrárminiszter videóit), de azok "nevetségesen, szánalmasan magyarázkodók vagy dicsekvők voltak". Lakatos Júlia ezt azzal magyarázza, hogy a Fidesz-kormány tagjainak nem volt egyéni hangjuk, hanem "a központi üzenetet bontották le egyénekre", mindenki ugyanazt kommunikálta egységesen. Ez kampányidőszakban nem ördögtől való technika, de nem mindenkinek áll jól.
A TISZA esetében egyelőre nagyobb pluralizmus figyelhető meg a kormányon belüli kommunikációban, a párt arcai "sokszínűek". Ez annak is köszönhető, hogy a TISZA egy gyűjtőpárt, amely "mindenféle választói réteget tudott megszólítani", és ezt a közösséget egyben kell tartani.
A "milyen demokráciát szeretnénk" kérdés és a liberális-többségi feszültség
Lakatos Júlia szerint a rendszerváltás kommunikációja mögött meg kellene határozni, hogy pontosan milyen demokráciát szeretne a TISZA. Magyar Péter többször elismételte a "fékek és ellensúlyok rendszerét" mint alapelvet, de ez általánosságban marad. A köztársasági elnökkel kapcsolatban is azt kommunikálta, hogy olyan elnököt szeretne, "aki a legfontosabb kérdésekben igenis kinyilvánítja a magyar társadalom véleményét, vagy a sajátját, és megmondja, ha valami rossz irányba megy".
Az elemző szerint a Fidesz az "illiberális demokrácia" koncepcióját építette fel, amely a liberális demokrácia két alkotóeleme – a liberális és a demokratikus elem – közötti egyensúly felborulására hivatkozott. A Fidesz álláspontja szerint a 60-as évek után a liberális elem túlsúlyba került, és ők a "többségi demokráciát" akarták visszahozni, ahol a nép adja a felhatalmazást, és az elit végrehajtja azt, mások (EU, civilek, jogvédők) beleszólása nélkül.
Lakatos Júlia szerint Magyar Péter részéről a "liberális demokrácia" kifejezés "még nem igazán került elő". A jogállamiság helyreállítása igen, de az intézkedések "inkább hasonlítanak a Fidesznek erre a többségi demokráciára hajazó" megközelítésére.
„Magyar Péternek is az volt a reakciója, hogy hát bűn lenne nem meghallani a nép szavát, ami egy teljes mértékben orbáni érvelés.” – Lakatos Júlia *
Az elemző szerint nem önmagában az a kérdés, hogy él-e a kormány a kétharmados felhatalmazással, hanem hogy hogyan él vele. A jogállamiság fontos része az "önkorlátozás" és az arányok helyes belövése. A kérdés az, hogyan lehet megakadályozni, hogy ugyanaz a minta ismétlődjön, mint a Fidesznél: "az országnak az egyik fele ne érezze azt, hogy ő egy elnyomott vagy egy másodrendű állampolgár".
Lakatos Júlia egy transzgenerációs trauma-hasonlattal él: a politikai elitnek el kellene döntenie, hogy "velük megáll ez a trauma, és hogy ők már ne örökítsék át a gyerekeikre". Ehhez az önkorlátozás, az arányok és a gesztusok másként való használatára van szükség.
Példák az önkorlátozásra és a rendszerváltás "választási lehetőségei"
Bolgár György több példát hoz az önkorlátozás gyakorlati megjelenésére a választási győzelem óta:
- Oktatási miniszter személye: A ciszterci iskolák hatósági vezetőjét jelölték, de a kritikák hatására (túl konzervatív, csak szűk területtel foglalkozik) végül egy liberális felfogású korábbi oktatáskutató került a pozícióba.
- Igazságügyi miniszter: Magyar Péter saját sógorát nevezte ki, de a rossz csengés ("mégis a családból hozz be valakit") miatt visszalépett, annak ellenére, hogy korábbi szakmai kapcsolatuk volt a döntő.
- Médiatörvény módosítása: A benyújtott javaslatban is megjelent a kiegyensúlyozásra való törekvés, hogy "ne lehessen a kétharmados győztes pártnak mindent leuralni".
- Alkotmánybíróság: A 70 éves korhatár újbóli bevezetésével Polt Pétert és három alkotmánybírót váltanának le, de 11-en ott maradnának – nem törlik el az egész testületet, ami "valamiféle ellensúly".
- Kúria elnöke: Nem váltotta le azonnal, hanem a bírói karra bízta a döntést, hogy elégedetlenek-e és kit jelöljenek.
Lakatos Júlia üdvözli a korrekciós képességet, de felhívja a figyelmet a gyorsaság kockázatára: "minél gyorsabban hozzák vagy hajtják végre ezeket a döntéseket, annál nagyobb a hibázás és a későbbi korrekciónak a lehetősége". Az elemző szerint a kormány "keresi az eszközöket", és ha a szép szó nem működik, akkor "majd használjuk a rendelkezésünkre álló lehetőségeket", amelyek "az elegánstól a kevésbé elegáns, egészen erőszakos dolgokig tud terjedni". A társadalomnak szerinte tudatában kell lennie, hogy a kormány mikor mit használ.
Bolgár György felveti, hogy a régi rendszer kulcsfiguráinak gyors eltávolítása talán szükséges feltétele annak, hogy utána "normálisabb feltételek" között kezdődhessen a kormányzás. Lakatos Júlia elismeri, hogy ez a rendszerváltások természete, az "átmeneti igazságszolgáltatás" része, de hangsúlyozza: "akkor is vannak választási lehetőségek a politikai elit részéről".
A képviselői mandátumkorlát és a választói szabadság feszültsége
Lakatos Júlia egy konkrét példán keresztül mutatja be a liberális demokrácia belső feszültségét: a parlamenti képviselők 12 éves mandátumkorlátjának bevezetése "pont a demokratikus elemet sírja", mert nem adja meg a választónak a lehetőséget, hogy ő döntsön arról, kit szeretne megválasztani.
„Kunhalmi Ágnesnek szerintem a kifakadása ilyen szempontból egy teljesen jogos kifakadás, mert tekintsük már felnőttnek a választókat, hogy ők el tudják dönteni, hogy ki az, akit szeretnének látni a politikában, vagy sem.” – Lakatos Júlia *
Bolgár György szerint ez egy hatalmi önkorlátozás, amely inkább a Fidesz ellen irányul, de általánosságban is hasznos lehet, hogy a hivatásos politikusok ne szerezzenek olyan informális hatalmat, amely "az egész rendszert eltorzítja". Lakatos Júlia szerint ez "jó kérdésre rossz válasz": ahelyett, hogy korlátoznák a választók lehetőségeit, inkább a korrupciót kellene megakadályozni. Magyarországon a politikai kultúrából adódóan nincs meg az a fajta átjárás a politika és a civil élet között, mint az Egyesült Államokban, ezért "nem véletlen bizonyos típusú emberek mennek politikusnak".
A nemzetközi környezet és a liberális demokrácia válsága
Bolgár György utolsó kérdése arra vonatkozik, hogy miközben Magyarországon a jogállam visszaállítását remélik, a nemzetközi környezetben (EU, USA) "a liberális demokrácia nem csak hogy több sebből vérezne, de már közel áll az elvérzéshez".
Lakatos Júlia válasza:
-
Nem tudjuk, milyen demokráciát szeretne Magyar Péter. Nem valószínű, hogy hagyományos liberális demokráciát, pontosan azért, mert az világszerte válságban van.
-
A liberális demokrácia válsága és az arra adott válaszok. A világban az illiberális demokrácia "ahol hely van, oda benyomul". A politikának reagálnia kell a jogos kritikákra, nem a szőnyeg alá söpörni azokat. Magyar Péter "a maga módján" szintén populista politikus, de a kérdés az, hogy a népszerűséget és a "nép szavának" meghallását mire használja.
-
A Szovjetunió bukása utáni erózió. A liberális demokrácia a hidegháború idején fitten tartotta magát a Szovjetunió elleni küzdelemben, de a külső ellenség eltűnésével erodálódott és elveszítette a "manzereit", ami teret adott az illiberális momentumnak.
-
Az ukrán háború hatása. Az orosz fenyegetés újbóli erősödése "összerántotta a liberális demokrácia képviselőit", megerősítve azt az ideológiai pólust, amellyel a Fidesz már nem tudott versenyezni. A Fidesz éppen azért tudta az illiberális demokráciát nemzetközileg is képviselni, mert nem volt ellenpólus – most viszont "sokkal erősebb ez a pólus".
Az ellenzék felelőssége és a társadalmi megbékélés
Lakatos Júlia hangsúlyozza, hogy a felelősség nem egyoldalú. Magyar Péter azért tudott hatalomra kerülni, mert "meg tudta szólítani a Fidesznek a szavazóit is", tehát "politikai táborokon átívelő mondanivalója volt". A Fidesz ezzel szemben "bezárult teljesen, és a saját körén kívül nem tudta már megszólítani a magyar társadalom többségét, főleg a fiatalokat". A jövőre nézve tanulság, hogy "mindkét iránynak kell tudni kapcsolódási pontokat találni a másik oldal szavazójával is".
„A Fidesz pedig egy darabig így működött, majd bezárult teljesen, és a saját körén kívül nem tudta már megszólítani a magyar társadalom többségét, főleg a fiatalokat, de nem csak őket.” – Lakatos Júlia *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
-
"Talai Bobrovnicki": Az átiratban szereplő kifejezés, valószínűleg a Fidesz valamelyik miniszterének neveként, de az ASR erősen torzította. A kontextusból (az agrárminiszterrel együtt említve) nem határozható meg egyértelműen, hogy melyik személyről van szó. A referencialistában szereplő nevek egyikére sem hasonlít egyértelműen.
-
"Súly Tamás": A köztársasági elnök leváltásával kapcsolatban említett név. A kontextusból egyértelműen Sulyok Tamásra, a korábbi köztársasági elnökre utal (a "kötelező leváltásáról" van szó). Az átiratban "Súly" alakban szerepel, ami ASR-hiba.
-
"Bárándi Péter": A beszélgetésben Lakatos Júlia találgatja, hogy ki mondta televízióban a "forradalom nem elegáns dolog" kifejezést. Bizonytalan, hogy valóban Bárándi Péterről van-e szó – a vendég maga is bizonytalanul említi a nevet. A referencialistában nem szerepel ilyen név.
-
"5.3.1.5.2": Az átiratban szereplő karaktersorozat, amely valószínűleg egy ASR által félreismert szó vagy számsor. A kontextusból nem rekonstruálható.
-
"a kormány szerint rendszerváltás következményeként most még a kezdeti fázisban vannak, ami után fog egy más minőségű kormányzás kezdődni, és kicsit úgy van a kormány, hogy ezt toljuk le minél hamarabb, és utána majd elkezdődhet a szeretetország megvalósítása, tehát az a társadalmi egyesítés, amiről korábban beszéltem, hogy szükség volna-e, tehát hogy ez a hát nem tudom a forgács vagy ami egy egy szükséges rossz": Ez a mondat több ponton is töredezett, a "forgács" szó valószínűleg ASR-hiba, a pontos jelentése nem rekonstruálható a kontextusból.
-
"hogy rész a politika tudom most már kezd erre reagálni": A mondat eleje hiányos vagy torz, a "rész" szó jelentése bizonytalan. Valószínűleg "részben" vagy "a politika része" lehetett, de a szövegkörnyezetből nem dönthető el egyértelműen.
-
"เฮ": A szöveg végén szereplő karakter, amely nem magyar szöveg, valószínűleg a zenei átvezető automatikus felismerésének hibája.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Jó napot kívánok!
[00:00:00]Bolgár György vagyok.
[00:00:02]Ez itt a miért?"
[00:00:02]Amelyben arról kérdezem vendégemet.
[00:00:05]Lakatos Júliát, a méltányosság politika elemző központ stratégiai igazgatóját.
[00:00:13]Jó napot kívánok.
[00:00:13]Hogy miért alakulnak olyan frenetikus forradalmi gyorsasággal az események ma Magyarországon április 12-e óta?
[00:00:25]Az ember elsőre azt gondolta volna, hogy jó, hatalmas győzelem, tulajdonképpen egy tolvonással minden megváltoztatható, de látjuk, hogy eggyel naponta több tolvonás kell, és még talán ez se elég a magyar társadalomnak.
[00:00:41]Nagyon nagy igény van a változtatásra.
[00:00:46]néha egyesekben aggálja, hogy miért kell ennyi, de valami olyan lendület és olyan felszabadultság fogta el a magyar társadalom nagy részét, amire korábban nem volt példa.
[00:00:58]Ha visszaemlékszem a 89-90-es rendszerváltás idejére, akkor sem.
[00:01:05]Szóval miért zajlik ez ilyen hihetetlen ütemben, és ahhoz képest, hogy mekkora a felhatalmazás is, mekkora a lelkesedés mekkora az elszántság és a képesség, lehetőség a változtatásra mégis.
[00:01:18]És akkor itt jön a politikaelemző, hát miért tart minden olyan sokáig?
[00:01:22]Miért nem vitték el a bűnösöket azonnal?
[00:01:24]Miért nincs minden mostantól rendben?
[00:01:26][torokköszörülés] Jó napot kívánok először is, és köszönöm a meghívást.
[00:01:31]Hát az az egy sok kérdés egyszerre, de de próbáltam össze összefoglalni az elején, igen, hogy ezekről legyen szó, vagy ezekről részben azt azt kell erre mondani, hogy egyszerűen felgyorsult a világ, és az, hogy egyáltalán Tisza hatalomra kerülhetett, az már következménye a megváltozott kommunikációnak, a megváltozott választói elvárásnak.
[00:01:50]Tehát az, hogy ma már nem az történik, hogy van egy sajtótájékoztató, arra meghívják a sajtó munkatársait, és utána este megjelenik a híradóban, esetleg még behívják a politikust egy beszélgetős műsorba, hanem a kis millió program mellett folyamatosan a közösségi médiába is közvetíteni kell azt, hogy mi történik.
[00:02:16]És ezt nagyon személyesen kell átadni.
[00:02:19]Nem annyira a szakpolitikára kíváncsiak az emberek, hanem arra, hogy egy személyes kapcsolatuk legyen a mindenkori vezetővel.
[00:02:25]Ezt a Fidesz kevésbé tudta produkálni.
[00:02:28]Ez erre hiába próbált a kampány alatt átállni, nem volt igazán alkalmas Orbán Viktor, egyszerűen generációs [torokköszörülés] okokból.
[00:02:38]És Magyar Péter meg nagyon érezte ezt, és nagyon érzi és használja, aktívan használja.
[00:02:42]Sőt, ha megnézzük az új minisztereket, államtitkárokat, akkor még az is, aki korábban nem volt ilyen hát nem tudom, nem akarom az influencer szót használni, de de aktív médiaszereplő vagy vagy aktívan a közbeszédben jelenlevő ember, az is rállt arra, hogy folyamatosan rövid videókat gyártson, és úgy magyarázza el, hogy mit is csinálnak.
[00:03:04]Tehát ez ennek is a következménye és annak is, hogy egy óriási felhatalmazás és elvárás is van a kormánnyal szemben.
[00:03:12]Hogy itt közbe szólok, mert emlékszem Orbánnak abszolút nem sikerült, nem áll jó, nem állt jól neki, de a miniszterekre kiródták ezt a feladatot korábban is.
[00:03:21]Talai Bobrovnicki, aztán az agrárminiszter készítették szorgalmasan ezeket a videóikat, csak valahogy olyan nevetségesen, szánalmasan magyarázkodók vagy vagy dicsekvők voltak.
[00:03:33]Valahogy nem találták meg a az igazi hangot sem a közönséghez, sem valahogy ők is, sem magukhoz.
[00:03:43]Nem volt ugye nem volt, nem volt egyéni hang, hanem a központi üzenetet bontották le egyénekre, és és az volt tehát, hogy hogy megvolt, hogy mit kell kommunikálni, és mindenkinek ezt kellett kommunikálni egységesen.
[00:03:53]Ez egyébként egy kampány időszakban egyáltalán nem ördögtől való, tehát hogy nem nem szeretném ezt leszólni, hiszen ez egy létező technika, van ennek létjogosultsága.
[00:04:04]Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek jól áll, mindenki alkalmas erre.
[00:04:09]És ez majd a Tiszánál is ki fog derülni, hogy ki az, aki erre alkalmas.
[00:04:13]Amit látunk, hogy egyébként a személyiség kérdése, ami a Magyar Péter, nem szeretjük elemzőként, ez Magyar Péter jelenség kifejezést, de hogy hogy ami őt bevitte a parlamentbe, az egyéni szinten kinél jelenik meg?
[00:04:26]a tisztelánál lesznek, akinél erősebben, lesznek akinél kevésbé, de hogy egyelőre még egy nagyobb pluralizmus fedezhető fel a párt, nem akarom mondani, hogy párton belüli, a kormányon belüli kommunikáció [torokköszörülés] kapcsán, hiszen egy viszonylag mini párt, de hogy a Tisza arcai azok még sokszínűek.
[00:04:45]azért sokszínűek, mert sokszínű maga a párt is, egy gyűjtőpárt.
[00:04:53]Ha nem is a párt, de a követői mindenféle választói réteget tudtak megszólítani és hozzájuk kell szólni, és egyben kell tartani ezt a közösséget és és az az óriási nagy elvárásnak meg kell felelni.
[00:05:07]Ez egy nagyon nagy társadalmi nyomás.
[00:05:09]Valóban az, hogy miért nem vitték még el X-et, Y-t és Z-t, miközben törvények azok vannak.
[00:05:15]És egyébként pont azt látom, hogy inkább hát kevéssé hallják meg azoknak a szakembereknek a véleményét, akik nem rossz indulatból, nem politikai kritikából pont a törvényeket és a jogállamiságot kérik számon.
[00:05:30]Tehát egy kicsit óvatosabb, lassabb haladásra vagy nagyobb körültekintésre biztatják vagy figyelmeztetik a kormányt körülbelül, vagy akár arra, hogy nem biztos, hogy ugyanazok a módszerek a célravezetőek.
[00:05:46]Tehát hogy ha valóban itt egy rendszerváltás van, ahogyan a Tisza ezt kommunikálja, hogy ők egy rendszerváltásra kaptak felhatalmazást, akkor én úgy gondolom, hogy először is a mínusz egyedik lépés az az, hogy végiggondoljuk, hogy milyen demokráciát szeretnénk.
[00:06:02]Na gondoljuk végig és és erről nagyon keveset tudunk.
[00:06:03]Tehát hogy szerintem ez az amit a Tisza kapcsolkevésbé tudunk.
[00:06:10]Alokat az alapokat Magyar Péter többször elismételte.
[00:06:11]Jó általánosságok ezek, de azért mégis konkrétak.
[00:06:16]Akkor visszakérdezek, hogy milyen demokráciát szeretne magáni a fékek és ellensúlyok rendszerét.
[00:06:20]Körülbelül ez az, amit ismétel.
[00:06:22]És amikor Súly Tamás kötelező leváltásáról beszélt és beszél, akkor is azt mondja, hogy én olyan új köztársasági elnököt szeretnék, aki a legfontosabb kérdésekben igenis kinyilvánítja a magyar társadalom véleményét, vagy a sajátját, és megmondja, ha valami rossz irányba megy.
[00:06:42]Tehát mintha megelőlegezné azt is, hogy jó, ez az ember, nekünk nem kell, de nem azért, mert állandóan ellenezni a Tiszapártot, és nem is azért, mert állandóan, vag inkább azért nem kell, mert állandóan pólintott korábban is.
[00:06:57]Tehát nekünk olyan kell, és ez egy állandóan visszatérő eleme volt Magyar Péter ígéreteinek, aki figyelmeztet arra, hogy a hatalom nem lehet korlátlan.
[00:07:06]Én politológusként másként gondolkodok arról, hogy mi a válasz a milyen demokráciára, vagy tehát, hogy milyen demokráciát szeretnénk kérdésre.
[00:07:16]És gondolok itt arra, hogy a Fidesz ugye ezt az egész illiberális demokrácia kérdést építette fel, szemben állva a mainstream vagy fősodratú liberális demokrácia értelmezéssel.
[00:07:28]És az egész konfliktus az Európai Unióval, nemzetközi politikával az az innen eredt.
[00:07:36]És ugye mi volt ennek az alapja?
[00:07:38]az volt az alapja, hogy a liberális demokrácia két alkotóeleme közül, a liberális és a demokratikus elemek között, tehát hogy például mennyire számít a nép szava, vagy mennyire számítanak az akár nem megválasztott intézménynek a szava, hogy hogy mennyire támogatjuk a kisebbségeket satöbbi.
[00:07:54]Ugye ez a liberális dönem elem, hogy ebből a Fidesz azt mondta, hogy valamikor a 60-as évek után elbillent vagy kibillent az egyensúly liberális irányba, és ők vissza akarják a demokratikus irányt hozni.
[00:08:09]És a többségi demokrácia például egy fontos dolog, hogy hogy a nép adja a felhatalmazást, és a politikus, az elit, az meg végrehajtja a felhatalmazást.
[00:08:18]Mások ebben ne szóljanak bele, az unió ne szóljon bele.
[00:08:20]A jogvédők, a civilek ne szóljanak ebbe bele, hiszen erre adtak felhatalmazást.
[00:08:25]Na most nagyon érdekes, hogy egyébként Magyar Péter részéről a liberális demokrácia még nem igazán került elő.
[00:08:32]A jogállamiság helyreállítása, igen, ami értelmezhető ilyen módon, de ha megnézem, hogy milyen in milyen intézkedések kerülnek ki, azok inkább hasonlítanak a Fidesznek erre a többségi demokráciára hajazó Miért nem kéne ezzel a példátlan nagyságú többséggel élnie?
[00:08:52]Például a jogállam visszaállítása érdekében.
[00:08:59]Az élni és hogyan élünk ezzel, az két külön kérdés.
[00:09:02]Tehát szerintem a jogállamiságnak egy nagyon fontos része az, hogy tudjuk az önkormány önkorlátozást művelni, hogy jól lőjük be az arányokat.
[00:09:13]És itt szerintem arányokról vitatkozunk.
[00:09:15]Tehát valaki mondta nemrég televízióban, nem fog eszem bejutni a neve, hogy a forradalom nem elegáns dolog.
[00:09:24]És lehet emellett érvelni, és egyébként Magyar Péter is Török Gábornak ugyanezen kritikájára lehet, hogy Bárándi Péter volt.
[00:09:32]Elképzelhető.
[00:09:32]Igen, de de nem akarok tényleg rosszat mondani, de de elképzel, hogy ő volt.
[00:09:38]De hogy az volt a lényege, hogy hogy Magyar Péternek is az volt a reakciója, hogy hát hát bűn lenne nem meghallani a nép szavát, ami egy teljes mértékben orbáni érvelés.
[00:09:49]Öellne az önkorlátozás emellett is lehet érvelni.
[00:09:53]És nem mondom azt, hogy ez önmagában rossz, hiszen kétharmados felhatalmazás van mögötte, van törvényi alapja.
[00:10:00]Csak a kérdés az, hogyha rendszerváltást szeretnénk Magyarországon, és itt vissza kell nyúlni a történelmi mintákhoz, akkor fel kell azt tenni, hogy hogyan lehet megakadályozni azt, hogy ugyanaz a minta lét vagy vagy létrejöjjön, ami korábban a Fidesznél vagy az előző rendszerváltásnál, vagy hogyha végigmegyünk a történelem során, mindig jelen volt Magyarországon.
[00:10:24]Tehát azt, hogy az országnak az egyik fele ne érezze azt, hogy ő egy elnyomott vagy egy másodrendű állampolgár, hogy ne érezze azt, hogy őt valami olyan sérelem érte, amit aztán meg kell torolni, és ezért le kell váltani ezt a rendszert.
[00:10:40]Tehát, hogy ez egy ilyen hólabda.
[00:10:40]És kicsit úgy tudnám ezt ezt a mostani teendőjét a mai politikai elitnek leírni, hogy ugye egyre többet tudunk a különböző transzgenerációs traumákról, és amikor ma valaki felnőttként gyermeket vállal, akkor egyre többen vannak úgy, hogy hogy az önismeret birtokában ők azt mondják, hogy azt szeretnék, hogy velük megálljon ez a trauma, és hogy ők már ne örökítsék át a gyerekeikre.
[00:11:07]Ez egy döntés, egy aktív változtatást igényel, és szerintem valahol, és ehhez kell a politikai jellemzők segítsége, ehhez kell az elit segítsége, hogy hogy ebben egy olyan konszenzust lehessen elérni, hogy annak ellenére, hogy ilyen nagy mértékű felhatalmazása van magyar Péter kormányának, hogy hogy mégis az önkorlátozást, az arányokat, azt, hogy gesztusokat gyakoroljunk, azt azt valahogy meg kell tanulni másként, ha felhas használni, mint korábban.
[00:11:40]Nem intézményes önkorlátozás, de a választási győzelem óta eltelt időszakban volt néhány látványos példa arra, hogy igenis érzi a az önkorlátozás szükségességét.
[00:11:53]És amikor például kormányának tagjait nevezte, vagy nevezte volna ki, akkor két olyan eset is volt.
[00:12:00]egyik az oktatási miniszter személye vagy várható személye, hogy a jelöltnek látszó ellen fölvetődtek különböző kifogások médiában, nyilván politikában is, hozzáértők oktatási szakemberek részéről is, hogy nem azt az embert kéne, aki a ciszterci iskoláknak hatósági vezetője, mert túl konzervatív, meg mégis csak egy szűk részével foglalkozik az oktatásnak, és jött helyette egy liberális felfogású korábbi oktatáskutató, vagy amikor a saját sógorát nevezte, ki már ki is nevezte ott megtörtént igazságügyi miniszternek, azt mondták, hogy ennek rossz a csengés se rossza, valamiféle stichje van, hogy mégis a családból hozz be valakit, mégha az illetővel sokkal korábbi kapcsolata volt is, és nem a családi kapcsolat miatt emelte őt be a szűk mondjuk tanácsadói vagy politikai köré.
[00:12:58]be, de itt is visszaud lépni, és láthatóan vannak ilyen, vagy most benyújtották nemrégiben a médiatörvény módosításáról szóló javaslatot, és itt is megjelentek kritikák, hogy hát mi többet kéne meghallgatni a kritikákból, az aggodalmakból, nem kéne feltétlenül visszatérni ehhez vagy ahhoz a rossz módszerhez, de még ezek ellenére is az az önkorlátozás van benne, hogy ne lehessen a kétharmados győztes pártnak mindent leuralni, minden hatalmi posztot a médiairányításban, hanem próbáljuk kiegyensúlyozni.
[00:13:36]Lehet, hogy ez nem jó, vagy nem volt jó, vagy nem lesz jó, de a kiegyensúlyozásra való törekvés itt is megvan.
[00:13:44]Szóval nem látja-e, mondom, ez még nem intézményes, csak nem látja-e ezekből a konkrét példákból, hogy igenis, ha tetszik, a liberális ördög a részletekben bújik meg, és itt vannak a részletek.
[00:13:59]Abszolút.
[00:13:59]Tehát ez egy döntés kérdése, hogy mikor mit választunk és és ez egy tanulási folyamat is.
[00:14:05]Szerintem az első két példa nagyon jó volt arra, hogy egyébként van hajlandóság és képesség Magyar Péterben, hogy észrevegye azt, hogyha hibázott és azt korrigálja.
[00:14:16]Itt egy kicsit mégis másról van szó.
[00:14:19]Tehát itt nem mindegy, hogy egy ilyen esetben is egyébként a gyorsaság az ellene hat ezeknek a kérdéseknek.
[00:14:27]minél gyorsabban hozzák vagy hajtják végre ezeket a döntéseket, annál nagyobb a hibázás és a későbbi korrekciónak a lehetősége.
[00:14:37]Tehát, hogy én azért lassítanám le ezeket a folyamatokat, még akkor is, hogyha tudom, hogy hogy működik a politikus, tudom, hogy hogy működik a társadalmi elvárás, tudom, hogy nem lesz uborkaszon.
[00:14:46]És és a a strandon is mindenki azt fogja nézni a telefonján, hogy aznap milyen intézkedést hozott a kormány, hiszen erre van egy igény, és a politikus mindig ki fogja elégíteni ezt az igényt.
[00:14:57]Tehát, hogy hogy nem szeretnék egy idealizált képet lefesteni, hogy de jó volna, ha így lehetne, de mégis csak fel kell hívni bizonyos mechanizmusokra elemzőként a figyelmét a társadalomnak, mert részben a társadalom teremti meg a politikus felé az igényt.
[00:15:12]És és ez szerintem egy egy fontos dolog.
[00:15:15]Illetve még egy dolgot mondanék arról, hogy hogyan is működhetne az, hogy ne ismételjük meg a korábbi mintázatokat.
[00:15:22]Ez azt jelenti, hogy egyébként a felelősség nem egyoldalú, még akkor is, hogyha a kétharmad birtokában a kormánynak mindig nagyobb lehetősége van, de az ellenzéknek is kell gesztusokat gyakorolnia.
[00:15:37]Nyilván nagyon furcsa azt látni, hogy a Fidesz mennyire másként kommunikál ellenzékből, mint kormányról.
[00:15:42]Ögyanakkor ha azt mondjuk, hogy társadalmi szinten kell eljutni oda, hogy velünk áll meg ez a történet, és nem fogjuk megismételni a negatív történelmi példákat, amik velünk élnek, akkor azt hiszem, hogy az ellenzéknek is van ebben szerepe, hogy gesztus gyakoroljon a a kormányzat felé, vagy a kormányzat szavazói felé.
[00:16:03]És és azért mondom ezt, hogy ez egyébként egy kettős feladat, mert Magyar Péter azért is tudott hatalomra kerülni, mert meg tudta szólítani a Fidesznek a szavazóit.
[00:16:13]Tehát, hogy hogy politikai táborokon átívelő mondanivalója volt a magyar társadalomnak.
[00:16:18]A Fidesz pedig egy darabig így működött, majd bezárult teljesen, és a saját körén kívül nem tudta már megszólítani a magyar társadalom többségét, főleg a fiatalokat, de nem csak őket.
[00:16:30]És és ez egy nagyon fontos tanulsága a jövőre nézve, hogy a mindkét iránynak kell tudni kapcsolódási pontokat találni a másik oldal szavazójával is.
[00:16:43]Még eszembe jutott egy-két példa az önkorlátozázásra való törekvésre, hogy itt az alaptörvénymódosításokból az egyik a Polt Péter leváltásáról és még három alkotmánybíró leváltásáról szól.
[00:17:00]a 70 éves korhatár újbói bevezetéseivel, de ez azt jelenti, hogy 11-en ott maradnak, tehát nem törli el az egész alkotmánybíróságot, pedig tudjuk, hogy készségesen kiszolgálták az Orbánzsimet, de mégis ha ott maradna 11-en, akkor az valamiféle ellensúly, vagy annak a tudomásul vétele, vagy nem váltotta le azonnal a Kúria elnökét, pedig rengeteg oka lehetett volna, és talán jogi lehetősége is arra, hogy leváltsa őt a hivataláról, hanem a bírói karra bízta azt, hogy mondják meg, elégedetlenek-e, akarnak-e újat választani.
[00:17:42]Ha igen, akkor kit, hogyan jelöljék meg azt a három embert, aki közül majd választ a parlamenti többség.
[00:17:50]Tehát úgy érzem, hogy mintha intézményesen is be akarná építeni ezeket a liberális önkorlátozó elemeket a következő hatalomgyakorlásban.
[00:18:02]Én ezt még nem látom.
[00:18:02]Azt látom, hogy bizonyos esetekben ez sikerül, más esetekben nem.
[00:18:06]Tehát, hogy amikor az Amnesty International hívja fel arra a figyelmét a kormánynak, aki aztán nem gondolom, hogy alapból kritikus lenne a korjánnyal, hogy lennének hatékonyabb és etikusabb, vagy vagy a jogállamiságnak megfelelő a kétharmatos felhatalmazást kevésbé nem tudom felhasználó vagy kimerítő megoldások, akkor én azt mondom, hogy itt mindig egy döntés kérdése és És én azt látom, hogy az a kormánynak vannak céljai, és keresi az eszközöket, hogy hogyan tudja megoldani.
[00:18:41]Ha megy szép szóval, akkor szuper, ha nem megy, akkor majd használjuk a rendelkezésünkre álló lehetőségeket.
[00:18:48]A rendelkezésre álló lehetőségek végesek szinte, és az és az elegánstól a kevésbé elegáns, egészen erőszakos dolgakig tud terjedni.
[00:18:56]azt, hogy a skálán hol találja meg azt, amit éppen alkalmazni fog a kormány, az az mindig döntés kérdése.
[00:19:06]És én inkább arra szeretném felhívni a figyelmünket, hogy hogy legyünk tudatában annak, hogy mikor mit használ a kormány.
[00:19:13]És egyébként társadalmilag, illetve politikailag szerintem arra kell törekedni, hogy a legkisebb károkozással maximalizálják a azon céloknak az elérését, amit szeretnének.
[00:19:25]Tehát, hogy ha meg lehet csinálni egy a jogállamiságnak inkább megfelelő a kétados túlerőt kevésbé használó módon, akkor inkább erre kell törekedni szerintem politikailag, mert máskülönben azt fogja megélni a társadalom, hogy a rendkívüli felhatalmazás bármire feljogosítja a mindenkori hatalmat.
[00:19:46]És ebben tehát, hogy hogy arra szoktatjuk a választókat, hogy elég csak elég nagy felhatalmazást adni egy kormánynak, és akkor bármi megtörténhet, amit szeretnénk, ami ráadásul még nincs is így, mert még a kétmados többségnek is vannak korlátai, és a kétmados többséget is el lehet veszíteni ezt és és ennek az egyik jó útja az, hogy ha túlságosan is kihasználja egy párt, ez a Fidesznek sok időbe tellett, de nem tudjuk, hogy egyébként egy olyan társadalom, ami ehhez van szoktatva, vagy erre ehhez van hozzászokva 16 éven keresztül, és most másként, de mégis csak egy hasonló történet kezdődik.
[00:20:29]Én úgy gondolom, hogy ebben van kockázat is adott esetben, még akkor is, hogyha értem azt, hogy a rendszerváltás vagy a kormány szerint rendszerváltás következményeként most még a kezdeti fázisban vannak, ami után fog egy más minőségű kormányzás kezdődni, és kicsit úgy van a kormány, hogy ezt toljuk le minél hamarabb, és utána majd elkezdődhet a szeretetország megvalósítása, tehát az a társadalmi egyesítés, amiről korábban beszéltem, hogy szükség volna-e, tehát hogy ez a hát nem tudom a forgács vagy ami egy egy szükséges rossz, de én úgy gondolom, hogy ezt itt is mérlegelni kell, hogy mennyire használjuk ki ezeket a ezek az eltávolítandó közjogi szereplők, akik valóban fontos szerepet játszottak abban, hogy Orbán rendszere kiépülhetett és 16 éven keresztül itt tehette, amit tett.
[00:21:22]Ezeknek a ezeknek a léte vagy nem léte nem fontos kiindulópont-e ahhoz, hogy Magyar Péter csináljon egy olyan demokratikus, liberális demokratikus európai normáknak megfelelő rendszert, amilyet mi remélünk, remélem, hogy az ő fejében is hasonló van, mert ha ezek a helyükön maradnak, és itt is keresztbe tudnak tenni, vagy ott se végzik el a dolgukat, vagy ott akadályozzák, és egyszer csak húzódik, és egyre inkább, mint nem csak mint a rétestészta, hanem hanem megváltozik és gellert kap, és másfelé megy a a politikai iránya ennek a kormányzatnak, akkor akkor lehet, hogy nem sikerül megcsinálni azt, amire a kétharmados felhatalmazást megkapta.
[00:22:09]Szóval tetszik, nem tetszik, finom vagy nem finom, elegáns vagy nem elegáns, nem lehet, hogy ezzel gyorsan végezni kell, és utána lássunk neki.
[00:22:18]Nem mondom, hogy nincs benne kockázat, van, de lássunk neki már normálisabb feltételek és normálisabb, nagyobb integritású, tekintélyesebb embereknek az elhelyezésével annak, aminek neki kell látni.
[00:22:35]Azért mondtam, hogy nem szeretnék sem szörszel hasogató lenni, sem naiv lenni.
[00:22:40]Ez ez végig fog menni, tehát, hogy ez a rendszerváltások természete, ez az átmeneti igazságszolgáltatásnak nevezett dolog.
[00:22:46]Ez ez ilyen, akár tetszik, akár nem, de akkor is vannak választási lehetőségek a politikai elit részéről, és és szerintem ezt fontos, hogy erről beszéljük, de egyébként kicsit túl is dimenzionáljuk.
[00:22:57]Tehát mondok egy másik példát, am ahol szerintem pont ez a liberális demokrácia belső feszültsége jelenik meg.
[00:23:06]És és nem vagyok benne biztos, hogy ez a legjobb megoldás.
[00:23:08]Ugye például az, hogy a parlamenti képviselőknek a 12 éves korlátozása, hogy utána már ne lehessenek országgyűlési képviselők, ez pont a demokratikus elemet sír a demokratikus elem sérül, hiszen nem adjuk meg a választónak a lehetőséget, hogy ő szeret hogy ő döntsönen arról, hogy ő szeretné ezt a választót megválasztani vagy sem.
[00:23:31]Tehát, hogy Kunhalmi Ágnesnek szerintem a kifakadása ilyen szempontból egy teljesen jogos kifakadás, mert tekintsük már felnőttnek a választókat, hogy ők el tudják dönteni, hogy ki az, akit szeretnének látni a politikában, vagy sem.
[00:23:46]Tehát, hogy ezt szerintem nem lehet kétharmados döntéssel megváltoztatni.
[00:23:51]És és ezekben nem lehetne meg lehet.
[00:23:55]Igen, csak nem gondolom okosnak, nem gondolom elő pedig ez egy hatalmi önkorlátozás.
[00:24:02]általánosságban véve jó, inkább a Fidesz ellen irányul, mert a tisztásoknak ezek ezen k ezek szerint még van 12 évig, ők még soha nem voltak képviselők, de mégiscsak beépülne egy olyanfajta hatalmi önkorlátozás, hogy azok, akik hivatásszerűen foglalkoznak politikával, ne lehessenek ott örökre, mert akkor egy idő után olyan hatalmat szereznek meg formális és informális eszközökkel, amelyektől az egész rendszer eltorzul.
[00:24:30]Megint vissza kell térnem a milyen demokráciát szeretnénk kérdéshez.
[00:24:32]A milyen demokráciát szeretnénk kérdés, és az számomra azt jelenti, hogy olyan társadalmat hozunk létre, ahol nem lekorlátozzuk a választóknak a lehetőségeit azért, hogy ne lehessenek korruptak akármilyenek az országgyűlési képviselők, hanem megakadályozzuk azt, hogy egy politikus korrupt legyen, és ezeket a dolgokat szeretnénk kiszűrni ennek az intézkedésnek a meghozatalával.
[00:25:02]Tehát, hogy hogy szerintem ez egy jó kérdésre egy rossz válaszm, és fontos az az önkorlátozás, amit szeretnének elérni, de vannak más eszközök is, amivel szerintem jobban meg lehetne ezt valósítani.
[00:25:12]hogyha mondaki egy alapvető kérdést, nagyon erősen összefügg a korrupció kérdése, a politikai korrupció kérdése Magyarországon azzal, hogy nincs meg például egy olyanfajta átjárás, ami az Egyesült Államokban van, hogy a politikán túl is van élet, és valaki vissza tud menni a piacgazdaságba, vagy vissza tud menni egyetemi oktatónak, vagy vagy el tud menni egy agytröszbe dolgozni, tanácsadónak, akármi.
[00:25:39]Magyarországon politikai kultúrákból adódóan nincsen meg.
[00:25:41]Tehát, hogy teljesen más a politikai életmód Magyarországon, mint külföldön alakul.
[00:25:50]Nem mondom, hogy nem változott előnyére, de nem véletlen bizonyos típusú emberek mennek politikusnak.
[00:25:56]Olyan emberek, akik adott esetben már valamit letettek az asztalra.
[00:26:00]Most pont Magyar Péter bizonyos szempontból más, tehát hogy Gyurcsány Ferencre gondolok, vagy vagy mondhatnék mást is.
[00:26:07]vagy Orbán Viktor, aki benne maradt ebben a rendszerben, és egy korábbi vezetői stílust követett, én egész egyszerűen azt gondolom, hogy olyan társadalmat, olyan szabályokat kell meghozni, amik lehetetlenné teszik, hogy ezek megtör vagy csökkentik annak az esélyét, hogy ez megtörténjen.
[00:26:29]És utána bízzuk rá a választókra, hogy ők egyébként szeretnék-e ezt a immáron a a törvények szellemében is betartásának eredményeként nem korrupt politikust megválasztani vagy sem.
[00:26:43]Akkor a végén egy olyan kérdést tennék föl, aminek tudom, hogy kutatója, jó ismerője, a nemzetközi környezetet, hogy tudnilik, miközben itt azt reméljük Magyar Pétertől és kormányától, hogy visszaállítja a jogállamot, és legalábbis a mi felfogásunk szerint egyfajta liberális demokráciát fog létrehozni, még ha liberális jelzőt esetleg ő kerül is politikai okokból, de aközben a környezetben, aminket boldogan visszafogadó Európai Unióban ban is, meg az Egyesült Államokban is, legnagyobb szövetségesünknél, mintha ez a liberális demokrácia nem csak, hogy több sebből vérezne, de már közel áll az elvérzéshez.
[00:27:24]Vagyis a környezet mintha nem segítené a látszat ellenére ezt, hanem megnehezítené.
[00:27:33]két dolog, egy, nem tudjuk még, tényleg nem tudjuk, hogy hogy Magyar Ten milyen demokráciát szeretne.
[00:27:37]Nem gondolom, hogy egy hagyományos, klasszikus értelemben vett liberális demokráciát, és pontosan azért, amit mond, hogy a liberális demokrácia továbbra is válságban van a világon.
[00:27:48]Tehát attól még, hogy Magyarországra most példaként tekintenek, hogy hogyan lehet lebontani egy ilyen a liberális demokráciát kikezdő rendszert, attól még a liberális demokrácia, vagy az illiberális demokrácia természete az olyan, hogy ahol hely van, oda benyomul.
[00:28:02]És ezt látjuk a világon és azt nem látjuk még külföldről, hogy rész a politika tudom most már kezd erre reagálni.
[00:28:13]Tehát van egy olyan megközelítés, hogy jobban kell reagálni azokra a jogos kritikákra, amik érik a liberális demokráciát.
[00:28:21]Nem a szőnyeg alá söpörni, nem azt mondani, hogy ez populizmus, mert a maga módján Magyar Péter is egy populista politikus.
[00:28:31]De ugye szoktuk mondani, hogy van jó populizmus, meg rossz populizmus.
[00:28:32]És itt itt nem humorizálok, hanem ténylegesen nem mindegy.
[00:28:37]A népszavát érteni kell és képviselni.
[00:28:40]Igen, hogy a populáris politizálást azt mire használjuk.
[00:28:42]és ezt a népszerűséget, ezt a közvetlen hozzáférést a néphez, és azt a visszacsatolást, amit például Magyar Péter alkalmaz, hogy úgymond meghallja a nép szavát, és őt teljesíti, ezt mire használjuk?
[00:28:54]Tehát valóban van egy nehezített pálya, mert továbbra is a világon ez egy probléma, egy kihívás.
[00:29:03]Erre elsősorban a politikaudománynak kell reagálnia, olyan módszereket kell megtalálni, amit aztán a politikusok tudnak alkalmazni, hogy hogy ezt a megvillent ellensúlyt a liberális elem között és a demokratikus elem között kicsit jobban összhangba hozzák, mert akkor kevésbé lesznek ezek a kilengések, hogy hogy amikor nem tud úgy teljesíteni a liberális demokrácia, mint ahogy azt elvárnek tőle a társadalomban, akkor ne jöjjenek ezek a szélsőséges kilengések.
[00:29:32]és hogy ne tudjon olyan sokáig egy ilyen kilengést tartani.
[00:29:35]Hiszen azt láttuk, hogy Magyarországon tényleg 16 éven keresztül nem találták az ellenszert, folyamatosan egy kísérleteztek, és végül volt egy olyan kombináció, ami aztán működött.
[00:29:46]De hogy ez nem azért történt meg, mert most a liberális demokrácia egyébként annyira magára talált volna, annyiban igaz ez, hogy a liberális demokrácia nagyon erősen meggyengült hát végülis a Szovjetunió bukásával és azzal, hogy egyedül maradt a terepen, korábban volt egy nagyon erős szellemi ideológiai kihívója.
[00:30:09]és azzal, hogy küzdeni kellett a Szovjetunió ellen, és a szabadságot azt képviselni kellett, és folyamatosan meg kellett erősíteni, ezzel kvázi fitten tartotta magát, és azzal, hogy ez ez elfogyott és és különböző módon erodálódott és elveszítette a manzereit, ezzel tudott léjön létrejönni ez az illiberális momentum a világban.
[00:30:33]viszont az ukrán háborúval azzal, hogy most megint úgy tűnik, hogy az oros, hogy Oroszország erősödik, és ez ellen védekeznie kell a világnak, ez összerántotta a liberális demokrácia képviselőit, olyan módon megerősítette azt az ideológiai pólust, amivel egyébként nem tudott már versenyezni a Fidesz.
[00:30:54]Fidesz azért tudott az illiberális demokráciát ilyen mértékben nemzetközi, és ilyen mértékben kapcsolatokat kiépíteni, mert nem volt ellen pólus, ami ellen tartott volna, és most meg sokkal erősebb ez a pólus.
[00:31:07]Tehát, hogy én én látok itt mozgásteret, de vannak továbbra is kockázatok.
[00:31:14]Lakatos Júliának.
[00:31:14]Köszönöm szépen.
[00:31:16]Köszönöm szépen.
[00:31:16]เฮ [zene] [zene]