Sulyok Tamásnak már az emlékiratait kellene írnia?
- Hack Péter a Fidesz-korszakot populista demokráciának nevezi, ahol a többségi felhatalmazást korlátlan kormányzási eszköznek tekintették, de a jogállam nem szűnt meg teljesen.
- A kétharmados szabályt 2010 előtt konszenzuskényszerként, utána alkotmányozó felhatalmazásként értelmezték; Hack szerint a TISZA az utóbbi, veszélyes értelmezést vette át.
- A TISZA jogalkotási gyakorlata kritizálható, mert fontos törvényeket és alaptörvény-módosításokat képviselői indítványként nyújt be, megkerülve a társadalmi egyeztetést.
- A köztársasági elnök zárórendelkezéssel történő azonnali elmozdítása veszélyes precedenst teremt, amely bármely független tisztségviselő ellen alkalmazható lenne.
- Magyar Péter taktikai hibát követett el azzal, hogy nyilvánosan gyávának nevezte és ultimátum elé állította Sulyok Tamást, ezzel merev ellenállásba kényszerítve az elnököt.
- A jogállam helyreállítására tett kampányígéret ellentmondásba kerül a nem jogállami eszközökkel végrehajtott alkotmánymódosításokkal.
- A 12 éves mandátumkorlátozás európai viszonylatban példátlan, aránytalanul korlátozza a passzív választójogot, és kontraszelektív hatású lehet.
- A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal függetlensége kérdéses, mert vezetőjét a TISZA kétharmada jelöli, és hatásköri összeütközést okozhat a meglévő szervekkel.
- Az alkotmány válságállóságát ássa alá, ha az új elnök feje fölött ott lebeg a precedens, hogy egy egyszerű módosítással bármikor leváltható.
-
„...a politika rosszabb, mint a tetoválás, mert a tetoválást el lehet távolítani. A politikai múltat nem." – Hack Péter
Részletes összefoglaló megjelenítése
A beszélgetés középpontjában a 2026-os választások után kialakult új politikai helyzet, valamint a TISZA-kormány által kezdeményezett alkotmánymódosítások és azok jogállami következményei állnak. Hack Péter professzor, egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselő és alkotmányjogász fejti ki véleményét a kialakult helyzetről, a kétharmados többség értelmezéséről, a köztársasági elnök eltávolításának módjáról, valamint a politikai elit leváltásának dilemmáiról.
A rendszerek jellemzése
Hack Péter az előző, Fidesz által vezetett 16 éves időszakot populista demokráciának nevezi, amely hasonló a Trump-féle irányvonalhoz. Ennek sajátossága, hogy a többségi felhatalmazást a kormányzás szinte korlátlan eszközének tekinti.
„...a többségi felhatalmazást azt úgy tekinti, hogy elegendő demokratikus felhatalmazása van ahhoz, hogy sok mindent megtegyen." *
Szerinte a jogállam 2011-től számos ponton gyengült, de nem szűnt meg teljesen. Ezt bizonyítja, hogy a civil szervezetek még 2025-ben is a jogállam további gyengülését jelezték az Európai Unió felé – ha megszűnt volna a jogállam, nem lett volna mit tovább gyengíteni. A jelenlegi rendszert a Fidesz alkotmányos puccsnak nevezi, Hack Péter azonban még keresi a megfelelő terminológiát.
A kétharmad kétféle értelmezése
A professzor felidézte, hogy a kétharmados szabályt történelmileg kétféleképpen lehet értelmezni. 1990 és 2010 között konszenzuskényszert jelentett a kormánypárt és az ellenzék között. Saját SZDSZ-es képviselői tapasztalatát példaként hozva elmondta, hogy 1994 és 1998 között, mikor a koalíciónak 72%-os többsége volt, mégsem éltek vissza ezzel az alkotmánybíró-jelöléseknél vagy az alkotmányozásnál.
„Mi nem akarunk kétpárti alapon alkotmányozni, mert a kétharmados szabály azt jelenti, hogy olyasmiket fogadunk el kétharmaddal, amihez szélesebb konszenzus kell, mint a kormány mögött álló többség." *
2010-től a Fidesz ezzel szemben úgy értelmezte a kétharmadot, mint alkotmányozó felhatalmazást, amely szabad kezet ad. Hack Péter szerint a TISZA Párt az utóbbi értelmezést vette át, és a kétharmadot elegendő legitimitásnak tekinti bármilyen lépéshez. Ezt a hozzáállást egy megroggyant ház felújításához hasonlította: ha a még meglévő tartóelemeket is kiveszik, az épület összeomolhat.
A TISZA-Párt jogalkotási gyakorlatának kritikája
Hack Péter komoly kritikát fogalmazott meg a TISZA kormányzati stílusával kapcsolatban. A Fidesz gyakorlatát korábban azért bírálta, mert képviselői indítványként nyújtottak be fontos törvényeket, megkerülve ezzel a társadalmi egyeztetést és a hatástanulmányok készítését – amit a jogalkotási törvénnyel ellentétesnek tartott. Szerinte ebben az Alkotmánybíróság is bűnrészes volt, mert elfogadta ezt a gyakorlatot.
„De a Tiszapárt ugyanezt a gyakorlatot folytatta, ugye lényeges törvényeket és a 16. alaptörvény módosítást is képviselőindítványként nyújtotta be." *
A 17. alaptörvény-módosítás már kormány-előterjesztésben érkezett, de Hack Péter szerint ez a módosítás súlyosabb problémákat okoz, mint amiket megoldani hivatott.
A köztársasági elnök eltávolításának problémája (Lex Sulyok)
A beszélgetés egyik központi eleme a köztársasági elnöki tisztség körüli alkotmányos vita volt. Hack Péter szerint jogi értelemben nem Sulyok Tamás a legproblematikusabb személy az eltávolítandó tisztségviselők közül, hiszen sokkal nagyobb problémák vannak például a Kúria elnökével, akinek kinevezése személyre szabott jogalkotással történt, és aki korábban nem is volt bíró.
A köztársasági elnök megválasztásának szabályai 1990 óta gyakorlatilag változatlanok. Az első demokratikusan választott elnök kivételével minden államfőt ugyanazon szabályok alapján választottak meg és mozdíthattak volna el. Hack Péter egy határozott idejű munkaszerződéshez hasonlította a helyzetet: ha a munkaszerződésben rögzített felmondási okok nem állnak fenn, a munkavállaló joggal támadhatja meg a felmondást. Az alkotmány esetében azonban nincs olyan bíróság, amihez fordulni lehetne – a védelmet kizárólag a képviselői önmérséklet jelenti.
Különösen veszélyesnek tartja a zárórendelkezésekbe foglalt azonnali elmozdítást:
„...ha elfogadjuk azt, hogy rendben van, hogy csak beteszünk a zárórendelkezésekbe egy mondatot, hogy XY pozíció betöltője a törvény hatályba lépését követő napon elveszti a mandátumát, vagy megszűnik a megbizatása, akkor a köztársasági elnök szó helyére be lehet tenni a Nemzeti Bank elnökét, be lehet tenni a Kúria elnökét, be lehet tenni bármelyik kormánytól független [tisztségviselőt]." *
Magyar Péter taktikai hibája
Hack Péter szerint Magyar Péter taktikailag rosszul kezelte a helyzetet. A választás éjszakáján bejelentette, hogy mennie kell Sulyok Tamásnak, de láthatóan nem volt világos elképzelés arról, hogy ez hogyan fog megtörténni.
„Én azt tettem volna, hogy nem említem meg a választás estélyén a köztársasági elnököt..." *
Ahelyett, hogy egy új korszak kezdetére hivatkozva diszkrét helycserét javasolt volna, a miniszterelnök nyilvánosan gyávának és hazugnak nevezte az elnököt, és ultimátumot adott neki. Ezzel Hack szerint Magyar Péter belelavigálta Sulyok Tamást abba, hogy mereven ellenálljon.
„...egy 70 éves ember, aki mögött van egy jó életpálya, hát ügyvédként sikeres volt, egyetemi karrierje volt, 10 évig alkotmánybíró volt... nyugodtan mondhatta volna, hogy 70 éves elmúltam, elmegyek nyugdíjba, megírom az emlékirataimat és elvagyok az unokáimmal." *
A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a lemondás esetén is járt volna Sulyoknak az elnöki járandóság, tehát nem helytálló az az érv, hogy a fizetéséhez ragaszkodik.
A Fidesz tiltakozása és annak időzítése
A csütörtökre (a beszélgetés idejéhez képest) a Sándor-palota elé szervezett fideszes tüntetés kapcsán Hack Péter megjegyezte: nehéz eldönteni, hogy jókor jön-e. Nyilván létrejött egy helyzet, amire reagálni kell, de az ellenzék korábban sem tudott tömegeket mozgósítani ilyen elvont alkotmányjogi kérdésekkel.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a TISZA Párt egyik kampányígérete a jogállam helyreállítása volt, és ebből a szempontból különösen kritikus a jelenlegi helyzet, mert a kormány nem jogállami eszközökkel próbálja helyreállítani a jogállamot.
„...jogállamot csak jogállami eszközökkel lehet helyreállítani..." *
Az európai uniós dimenzió
Hack Péter felvázolta a lehetséges uniós következményeket is. Ha az Európai Bíróság tartja magát korábbi ítélkezési gyakorlatához, Sulyok Tamás nagy valószínűséggel nyerne egy esetleges jogvitában. Felmerül a kérdés, hogy az Európai Bizottság jogállamisági vizsgálatait értékalapon, komolyan gondolja-e, vagy csak politikai eszközként használta a mainstreammel egyet nem értő kormányok ellen.
A professzor szerint ebből akár uniós források elvesztése is következhet, ha a jogállamisági mechanizmusokat egyenlő mércével alkalmazzák, függetlenül attól, hogy éppen milyen politikai irányultságú kormány van hatalmon.
A képviselői mandátum korlátozásának problémái
A 12 éves (három ciklusos) mandátumkorlátozást Hack Péter több szempontból is problematikusnak tartja:
-
Európában sehol nincs ilyen szabály, mert a passzív választójogot indokolatlanul és aránytalanul korlátozza.
-
A választók jogait is korlátozza: ha egy körzetben a választók elégedettek egy képviselővel, miért ne választhassák meg újra?
-
Politikailag veszélyes: ha valaki három cikluson át helyben erős emberré válik, a háttérből továbbra is befolyásolhatja a döntéseket, míg a felszínen strómanok működnek.
-
Kontraszelektív: a politikai pálya eleve nagyon nehéz, és nincs jó kivezető út a politikából. Egy mérnök, orvos vagy más szakember számára 12 év kihagyás után szinte lehetetlen visszatérni az eredeti hivatásához.
Tordai Csaba véleményére hivatkozva Hack Péter megjegyezte, hogy ez a szabály meg sem éri a következő választást, mert bárki, akit érint, Strasbourgban megtámadhatja a passzív választójog aránytalan korlátozása miatt.
„...a választók dönthetnek, hogy hazaárulókat vagy a tolvajokat juttatják-e hatalomhoz." *
A professzor szerint a korlátozás értelmetlen, hiszen a 2026-os választás is bebizonyította: ha van választói akarat, a képviselők 80%-át kicserélik a választók anélkül, hogy mandátumkorlátozásra lenne szükség.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal
A Fidesz által "új ÁVH"-ként emlegetett szervezettel kapcsolatban Hack Péter két fő problémát látott:
-
A függetlenség kérdése: a szervezet vezetőjét a TISZA-Párt kétharmada jelöli és választja, civilekkel való konzultáció mellett, de a civileknek nincs vétójoguk. Így ugyanaz a probléma, amit a Fidesz esetében kifogásoltak: nincs valódi konszenzus.
-
Hatásköri összeütközés: a korrupciós ügyekben jelenleg is számos szerv rendelkezik hatáskörrel (ügyészség, rendőrség, NAV, Integritás Hatóság, Európai Ügyészség, Alkotmányvédelmi Hivatal). Egy hetedik szervezet létrehozása vagy pozitív (versengés az ügyekért), vagy negatív (az ügyek dobálása) hatásköri összeütközéshez vezethet.
„...ha a szervezet függetlenségével kapcsolatban kételyek merülnek fel, mert akkor könnyű lesz rámondani, hogy ez csak egy párost..." (párt ökle – a beszélgetőtárs egészíti ki) *
Az alkotmány válságállósága
A professzor kifejtette, hogy az alkotmánynak elsősorban válsághelyzetekben van jelentősége. Normál működésnél szinte észrevehetetlen – Angliában például írott alkotmány sincs. De egy válsághelyzetben olyan személyre és intézményrendszerre lenne szükség, amelynek tekintélye és elfogadottsága van.
Hack Péter szerint a mostani lépések, köztük a "Lex Sulyok", ezt a válságállóságot ássák alá. Ha az új elnök feje fölött Damoklész kardjaként lebeg a precedens, hogy bármikor leváltható egy egyszerű módosítással, akkor nem lesz olyan személy, akiben a társadalom válság idején megbízhat.
A politika mint stigma
Hack Péter személyes tapasztalatait is megosztotta arról, hogy a politikai múlt milyen nehezen levetkőzhető:
„...a politika rosszabb, mint a tetoválás, mert a tetoválást el lehet távolítani. A politikai múltat nem." *
Bár 24 éve nem tagja az SZDSZ-nek, még mindig rendszeresen megkapja, hogy "volt SZDSZ-es képviselő". Szerinte hasonló sors vár a Fideszre is: ugyanabba a skatulyába próbálják majd benyomni, hogy mindenért ők tehetnek, ahogyan korábban az SZDSZ-szel tették.
Hack Péter politikai pályája
A professzor elmondta, hogy 12 év után azért hagyta ott a parlamentet, mert pártja, az SZDSZ az ízléséhez képest túlságosan balra tolódott, és szerette volna a saját karrierjét építeni. Jó időszaknak tartja 1990 és 1998 közötti képviselői működését, és úgy véli, jó időben lépett be és jó időben lépett ki a politikából. A politika a gondolkodásmódot is torzítja – elmondása szerint egy-két évbe telt, míg a gondolkodása "visszafordult a civilre".
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
-
A beszélgetés egy pontján Hack Péter egy YouTube-videóra utalt 1996-os parlamenti felszólalásával kapcsolatban. A pontos hivatkozás az átiratból nem rekonstruálható, bár a tartalma (az alkotmányozás és a konszenzus szükségessége) érthető.
-
"Magyar Péter is, hogy bizonyos személyeknek menni kell, akik a Fidesz akaratából kerültek oda, és hogy szerinte ugye a legfőbb ügyésszel az a probléma, vagy a Kúria elnökével, hogy a fideszes köztársasági elnök jelölte és a Fideszes többség megválasztotta." – Ezen a ponton az átiratban a "legfőbb ügyész" és más tisztségek összefüggése nem teljesen egyértelmű, de a kontextusból kikövetkeztethető a mondanivaló.
-
Az aranykonvoj-ügy kapcsán elhangzott részben több név és esemény utalás szinten jelenik meg, de a tények ismertetése nélkül, így a jogi értékelés konkrét alapja nem rekonstruálható teljes mértékben.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Anélkül, hogy belemennénk különböző terminológiai vitákba, mégis a mai vendégünkkel azzal akarom kezdeni a beszélgetést Batka Zolival együtt itt a napolban, hogy próbáljuk meghatározni, hogy milyen volt az a a mi illik rá az előző rendszerre, és hogy mi illik rá a mostani rendszerre.
[00:00:18]Hak Péter professzor a vendégünk.
[00:00:21]Köszöntjük és köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat.
[00:00:25]És akkor egy ilyen egyetemi előadást rögtön lehet tartani.
[00:00:29]Szóval, hogy milyen volt a minek nevezzük az előző rendszert?
[00:00:31]A a a Fidesz által vezetett 16 éves időszakot.
[00:00:37]Én populista demokráciának nevezem, tehát ugyanaz a vonal, amit a Trumpék képviseltek, aminek a sajátossága az, hogy hogy a többségi felhatalmazást azt úgy tekinti, hogy a elegendő demokratikus felhatalmazása van ahhoz, hogy sok mindent megtegyen.
[00:01:02]Ennek keretében biztos, hogy 2011-től kezdődően számos ponton gyengét tette a jogállamot, de szerintem nem szűnt meg a jogállam.
[00:01:10]És nem csak szerintem ugye azok a civil szervezetek, amelyek 2025-ben is véleményezt véleményt készítettek az Európai Unió jogállamisági jelentéséhez, még azt írták, hogy idén is gyengült a jogállam, ami ha megszűnt volna, akkor nem tudott volna gyengülni.
[00:01:27]Tehát egy jogállamot gyengítő populista demokráciának hívom.
[00:01:33]A mostanit nem tudom leírni, mert segítek, hogy most a Fidesz azt mondja, egy alkotmányos pucs, ami most történik Magyarországon.
[00:01:40]Ugye én pár a választások után írtam egy Facebook posztot, amiben hát ilyen ismeretterjesztően leírtam, hogy hogy jött létre a kétharmados gondolat ugye Magyarországon 18 98990-ben, hogy és leírtam azt, hogy a kétharmados szabályt ugye kétféleképpen lehet értelmezni.
[00:02:00]Ugye 90-től 2010-ig úgy értelmeztük, hogy a kétharmados szabály az azokat a döntéseket foglalja magában, ahol konszenzuskényszer van a kormánypárt és az ellenzék között.
[00:02:18]És ehhez tartottuk magunkat 94 és 98 között is, mint SZDS, ugye SZDS képviselő voltam 12 évig, és 94 és 98 között ugye én az alkotmányügyi bizottságnak az elnöke voltam és ehhez tartottuk magunkat, hogy hiába volt kétharmadnál több 72%-os többsége volt az SZDS és az MSZPOR fordítva az MSZP és az SDS koalíciójának, de nem léptünk olyan ügyekben, amihez Ez konszenzus kellett.
[00:02:48]Tehát például négy éven keresztül az alkotmánybíró jelöléseknél és választásoknál minden jelöltnél konszenzusra törekedtünk.
[00:02:56]94-ben a Vastagpálva által vezetett igazságügyminisztériumnak volt egy komplett alkotmánytervezete, amire azt mondtuk, hogy ez így nem jó.
[00:03:08]Mi nem akarunk két párti alapon alkotmányozni, mert a kétharmados szabály az a azt jelenti, hogy olyasmiket fogadunk el kéthmaddal, amihez szélesebb konszenzus kell, mint a kormány mögött álló többség.
[00:03:25]2010-től a Fidesz máshogy értelmezte a kétharmadot.
[00:03:27]Ők azt mondták, hogy a kétharmad az alkotmányozó felhatalmazást jelent, és így szabad kezet kaptunk.
[00:03:32]Az elmúlt két hónapban azt látom, hogy a a Tiszapárt ezt az utóbbi értelmezést a mai napig ezt az utóbbi értelmezést fogadta el, hogy a két az kellő legitimitást ad ahhoz, hogy bármit megtehessenek.
[00:03:48]Na most ugye ezzel az a probléma, hogy hagy egy megrogygyant házat ha fel akarunk újítani, akkor nem biztos, hogy a legjobb megoldás, hogy a még valamennyire az épületet fenntartó elemeket is kivesszük, mert akkor össze fog jomlani az egész.
[00:04:06]És ebből a szempontból én a mostani alaptörvénymódosítást már a megelőző 16.
[00:04:14]alaptörvénymódosításnál.
[00:04:16]És szerintem az jogos kritika volt, hogy a Fidesz kormányzását mi magunk is kritizáltuk, én több helyen is azzal, hogy miért képviselőindítvány formájába nyújtanak be törvényjavaslatukat, mondván, hogy ahhoz nem kell társadalmi egyeztetés, meg nem kell hatástanulmány, ami szerintem egyébként a jogalkotási törvénnyel végig ellentétes volt, és ebben az alkotmánybíróság is bűnrészes volt, hogy elfogadta, mert a jogalkotási törvény nem tesz különbséget a jogszabályok között aszerint, hogy ki nyújtotta be.
[00:04:50]Ez csak egy parlamenti gyakorlat volt szerintem végig a törvény ellenében.
[00:04:55]De a Tiszapárt ugyanezt a gyakorlatot folytatta, ugye lényeges törvényeket és a 16.
[00:04:59]alaptörvény módosítást is képviselőindítványként nyújtotta be.
[00:05:05]Most már kormány előterjesztésben van előttünk a 17.
[00:05:11]alaptörvénymódosítás, de ez bizonyos kérdéseket, amiknek a megoldása szerintem egyes esetekben indokolt és jogos, úgy oldja meg, hogy szerintem súlyosabb problémákat okoz, mint aminek a megoldására törekszik.
[00:05:30]Hol bosszulja ez meg magát?
[00:05:30]Tehát mikor lesz az a pont a Fidesznél?
[00:05:33]Kimondhatjuk, hogy visszacsapott a bumeráng.
[00:05:35]És nyilván ebben benne volt ez a izomból történő alkotmánymódosítás, ami tükrözött egy egész társam szemlé.
[00:05:41]Tehát Tisza ugyanezt folytatja jelenleg.
[00:05:43]Én én a éppen a népszabában mondtam el azt, hogy hogy én számomra aggályos, hogy valaki ugyanazt csinálja, mint az elődje, és arra számít, hogy más lesz az eredménye.
[00:05:51]Tehát én is azt gondolom, egyetértek a kérdésre, hogy ez előbb vagy utóbb megbosszulja magát.
[00:05:55]De én igen, de hogy ez pontosan mikor fog időben bekövetkezni, hogy ez már esetleg két éven belül, vagy majd négy év múlva, vagy majd csak 16 év múlva, hogy a Fidesz esetében ez megtörtént, ezt ma még nem tudjuk.
[00:06:09]Én azt gondolom, hogy az országnak az az érdeke, hogy hogy hogy ne rövid távon legyen ebből probléma, mert a ugye 1990 óta a magyar demokratikus átalakulásnak az egyik nagy előnye a stabilitás volt, tehát hogy gyakorlatilag minden egyes parlamenti ciklus kitöltötte a négy évet.
[00:06:29]Ha körülnézünk Európába, ez nagyon-nagyon ritka, ugye akár Olaszországba, akár Csehországba, Szlovákiába.
[00:06:37]Ö, szóval tehát ez a stabilitás, ez egy előnye volt a a mi demokráciánknak.
[00:06:42]A megbosszulás például ugye a a legsúlyokkal tartom a legproblematikusabb elemnek a 17.
[00:06:51]alaptörvénymódosításba, mert ha egy precedens az alaptörvény kapcsán létrejön, akkor akkor arra a precedens, vagy azt az eszközt, amit most bevetnek, azt az eszközt bármikor újra be lehet vetni.
[00:07:05]Török Gábor találóan mondta, hogy ha fegyver ott van az asztalon, akkor az az bármikor használható bárkivel szemben.
[00:07:13]Most ha elfogadjuk azt, hogy az úgy rendben van, hogy csak beteszünk a zárórendelkezésekbe egy mondatot, hogy XY pozíció betöltője a törvény hatályba lépését követő napon elveszti a mandátumát, vagy megszűnik a megbizatása, akkor a köztársasági elnök szó helyére be lehet tenni a Nemzeti Bank elnökét, be lehet tenni a Kúria elnökét, be lehet tenni bármelyik kormánytól független.
[00:07:42]És és újra be lehet tenni a köztársasági elnököt is, hogyha a Sullyog Tamás menesztése után a parlament választ egy új köztársas pedig maga Sullyog Tamás volt legalő az én megítélésem szerint nem vagyok jogáz a Zoli jogvégzett itt a társalgás itt magasabb szinten tud folytatódni de hogy ebben az egész csomagban talán ő számíthat volna a leggyengébb láncszemnek tehát hogy a legnagy legerősebb konszenzus alakult ki a körül hogy ő nincs a helyén, mint köztársaság elnök.
[00:08:21]Én azt gondolom, hogy ebben van egy társadalmi konszenzus, nem népszerű, tehát minden felmérés még a választások előtt is azt mutatta, hogy a hogy az elnök személyében nem népszerű.
[00:08:29]Ebbe most nem akarok belemenni.
[00:08:31]Jogi értelemben szerintem nem igaz.
[00:08:33]jogi értelemben más szereplők, például Kúria elnöke sokkal problematikusabb, mert az ő pozícióba kerüléséhez személyre szabott jogalkotásra volt szükség.
[00:08:44]Nem volt bíró korában.
[00:08:47]Nem volt bíró korábban.
[00:08:50]Ugye úgy változtatták meg a szabályokat, hogy kijelentették, hogy aki alkotmánybíró volt, az holnaptól bíró lehet, miközben az alkotmánybíróság egész másfajta kvalitásokat igényel, mint egy tárgyalóbírói munka, ugye úgy helyezték, úgy változtatták a jogszabályokat, hogy hogy megválaszthassák.
[00:09:12]Plusz ugye a köztársasági elnök, a fideszes köztársasági elnök jelölte és a fideszes többség választotta meg.
[00:09:18]Ugye az Európai Bizottság utólag azt mondta, ugye a kondicionalitási eljárásban megkövetelte, hogy ez így nem jó.
[00:09:24]Sem a Kúria elnökének, sem a Országos Bírósági Hivatal elnökének nem jó a megválasztása így, mert nem biztosítható, hogy széles szakmai konszenzus legyen.
[00:09:34]Nem biztosítható így a függetlenség.
[00:09:35]Tehát az OBH elnöke és a kuri elnöke jogilag sokkal problémásabb.
[00:09:40]Tehát az ő elmozdításukkal szemben nekem sokkal kevesebb ér jogi érvem lenne.
[00:09:44]Ugye a köztársasági elnöknél az a jogi érvem, hogy az ő megválasztásának szabályai 90 óta változatlanok gyakorlatilag.
[00:09:57]Köncárpád első megválasztását leszámítva az összes köztársasági elnököt, tehát Göncárpádot másodszorra, Már Ferencet, Sólyom Lászlót, Smid Pált, Áder Jánost, Novák Katalint és Ujok Tamást.
[00:10:15]Mind a hetüket ugyanúgy választott, ugyanazon szabályok alapján választották meg.
[00:10:19]és az elmozdításoknak is ugyanazok a szabályai, hogy a hogy a kedves nézők megértsék, hogy miért probléma ez.
[00:10:25]Ez egy kicsit olyan, mintha valakinek van egy határozott ideig tartó munkaszerződése.
[00:10:30]Talán a nézők közül többen jártak így, amiben le van írva, hogy milyen feltételekkel mondhatja fel a munkáltató a a munkavisonyt.
[00:10:42]Én, mint munkavállaló mindent megteszek, tehát a ott szereplő feltételeket nem merítem ki, és egyszer csak jön egy döntés, munkaadói döntés, hogy 24 órán belül ki vagyok rúgva.
[00:10:54]Most ha munkavállaló vagyok, el tudok menni a bíróságra, és nagyon nagy eséllyel megnyerem, mert a szerződésben nem szerepelnek azok a felmondási okok, amire hivatkozva felmondtak a felmondott a munkát.
[00:11:07]Az alkotmányokban az a probléma, hogy nincs bíróság, hogy ezzel lehessen menni.
[00:11:12]Tehát az alkotmány védelmét az tulajdonképpen jelen pillanatban a magyar hatályos alkotmány védelmét csak az önmérséklet, a képviselői önmérséklet jelenti.
[00:11:25]Parlament megoldás egyébként.
[00:11:27]Hát nyilván ha például ugye 2023-ban a Kúria elnökének és az OBH elnökének a választási szabályait megválas megváltoztatták és a jelenleg hatályos törvény azt írja elő, hogy csak olyan személyt választ jelölhet a köztársasági elnök, aki az általa kiírt pályázatra pályázik, és akit az Országos Bírói Tanács, tehát a bírók által választott önkormányzati testület is alkalmasnak tart erre.
[00:11:54]Tehát itt van egy követelmény, hogy legyen egy a bírói szakmában egy széles elfogadottsága.
[00:12:00]Ugye Varga Zsé Andrásnál azért ez továbbra is hiányzik.
[00:12:03]Ez tehát láthatóan a bírói karral folyamatos konfliktusban van.
[00:12:08]Tehát ilyen megoldások lehetnek.
[00:12:09]Nyilván lehet ilyen megoldás a az, ha az alkotmánybíróságnak a jogköreit valahogy tisztázzák, de ez egy jog, ez egy ez egy komoly elméleti vita, hogy az alkotmánybíróság az alkotmánymódosításokat felülbírálhatja-e.
[00:12:27]Ugye szólnak érvek amellett, hogy hát mi van akkor, hogyha például egy rendelkezés egy másikkal ellentétbe kerül?
[00:12:34]Ugye a jelenlegi kritikusok azt mondják, hogy a legsúlyok az ellentétben van a jogállamisági, ugye a bécikben szereplő jogállamisági deklarációval.
[00:12:47]Tehát, hogy az alkotmánybíróság ennek alapján elbírálhatná érdemben, ha jó lenne, ha elbírálhatná érdemben.
[00:12:53]Másuk viszont arra hivatkoznak, és ez is egy erős érv, hogyha az alkotmánybíróság az alkotmányt felülbírálhatja, akkor végsősoron ő lesz az alkotmányozó, és ez a demokratikus princípiumot sérti, tehát a demokratikus követelményeknek nem felel meg, mert egy 15 tagú jogászokból álló testület nem írhatja felül a 3,sés fél millió vagy 4 millió választó, hogyha nagyobb többség van az alkotmány mögött, mint a kormánypárti többség, nem írhatná felül az ő döntéseiket.
[00:13:27]De ugye azzal, hogy Magyarország tagja az Európai Uniónak, ezzel azért megjelenik egy plusz kontroll.
[00:13:34]Ugye az Európai Unió jogállamisági vizsgálataiban ezeket az elemeket is vizsgálják.
[00:13:40]Ugye a bíró választás, illetve a legfőbb bíró választását is az Európai Unió kényszerítette ki, hogy változtassák meg.
[00:13:48]És elképzelhető, hogy ebben az ügyben is az Európai Unió bele szól majd egy későbbi fáz.
[00:13:58]Elképzelhető, mert eddig ugye nem nyilván ez egy folyamatban lévő jogszabály, tehát eddig nem nagyon nyilvánultak meg, tehát lehetséges, hogy később ők lesznek azok, akik azt mondják, hogy noüm nem szerencsés.
[00:14:08]És a másik kérdésem lenne, és itt elnézést kérek előre is, mert itt politológusi ingoványba próbálom csávítani az alkotmányogázt.
[00:14:15]Mit lehetne tenni ebben a helyzetben most gyakorlatilag nézve?
[00:14:16]Mert a helyzet az, hogy ugye Sulyok Tamás, hát most én nem tudom, mert nem vagyok légy a falán, de mindenesetre minthogyha ugye politikai programot teljesítene, ott marad, trollkodik, elnézést, hogy azzal a nemtelen fogalommal élek, tehát ott torpedózza meg a magyar féle hatalomgyakorlást, ahol tudja.
[00:14:34]Nyilvánvalóan valamiféle politikai program mentén.
[00:14:35]Tehát erre még mondhatja azt talán ugye a laikusnak a Magyar Péter, hogy bocsánat, ez egy rendkívüli helyzet volt ez a 16 év.
[00:14:40]Hát sajnos nem tudunk mást mit csinálni, tehát mi is ezt tesszük.
[00:14:45]Tehát mit lehetne tenni úgy, hogy ebből azért politikailag magyar Péterék is úgymond jól jöjjenek ki?
[00:14:51]Hát ugye az egyik megoldás, hogy meg kellett volna szerint a kezdem inkább, ha ha már a politológiába átmegyünk, hadd menjek át inkább a, hogy mondjam, a személyes ö politika csinálás technikájában.
[00:15:03]Tehát ha én lettem volna Magyar Péter, nem teremtek olyan helyzetet, amiben az elnök tulajdonképpen nem mondhat le.
[00:15:11]Nem csak a személyes ö, hogy mondjam, személyes büszkeség okán.
[00:15:18]Ez mit jelent, hogy nem teremt a t?
[00:15:19]Tehát ugye most emlékezzünk vissza, hogy mi történt.
[00:15:22]Ugye a miniszterelnök a választás éjszakáján bejelentette, hogy mennie kell, de láthatóan nem volt világos elképzés, hogy ez hogy fog megtörténni.
[00:15:34]Na most ezért én már önmagában óvatosabb lettem volna, hogy azokat a lépéseket, amiket nem tudom, hogy hogy fogom végigvinni, azt nem ígérem be előre.
[00:15:43]A második, hogy valószínűleg én azt tettem volna, hogy nem említem meg a választás estélyén a a köztársasági elnököt, mert például ugye az Alkotmánybíróság elnökét a 70 éves szabállyal el lehet küldeni, mert az Európai Bíróság a nyugdíjkorhatár változtatását bizonyos kritériumokkal el tudja fogadni.
[00:16:08]Tehát ha ez lemenne 50 évre, akkor az problémás lenne, de az, hogy visszaállítják a 70 éves korhatárt, az szerintem védhető.
[00:16:16]És igazuk van, amikor azt mondják, hogy a 70 évet akkor szüntették meg, amikor a kormány, az előző kormány által kinevezett bírók elérték ezt az életkort, és őt is, őket is meg akarták tartani.
[00:16:29]És utána tehát a választás után a köztársasági elnökkel való találkozásban én azt mondtam volna, hogy hát egy új korszakot akarunk kezdeni, és ehhez szerintem helyes lenne a helycsere, hogyha átengedné valakinek a pozícióját.
[00:16:43]Tehát szerintem most magunk között, tehát van-e különbsége a között?
[00:16:48]Mikor menne valaki a jelenlevők közül szívesebben el, ha ha azt mondom, hogy én nagyon értékelem a munkájukat, de jó lenne, hogyha cserélnénk, vagy azt mondom, hogy amit a amit a miniszterelnök mondott a parlament nyitó ülésén, hogy gyáva és hazudik, és akkor azt várom, hogy ő azt mondja, hogy ja most, hogy mondják, hogy gyáva és hazudok, akkor most fogom a kalapy és igen és határidőt.
[00:17:13]Tehát ezzel tulajdonképpen szerintem a miniszterelnök taktikailag rosszul bánt.
[00:17:19]Lehet, hogy ez lájkokat hoz rövid távon, de belelavérozta magát egy olyan helyzetbe, amiből amiből egyre nehezebb kijönni, mert én én nagyon-nagyon meglepődnék azon, hogyha akár a velencei bizottság, akár utána a az Európai Bíróság azt mondaná, hogy ez így rendben van.
[00:17:41]magzágot érőmarti aás adatvédelmi biztosi hivatal megszüntetése vagy a a annak idején a bírói nyugdíjkorhatárnak a 70 évről 62 évre lecsökkentése kapc tényleg egy sajátos lesz hogyha majd a Fidesznek a vagy hát a Fidesz elmondhatja hogy Sollyog Tamást hogy a Brüsszel mentette meg most leegyszerűsítem fideszes nyelv lefordítom ezt a a dolgot Jó, csak egy mondat elég, hogy hogy említette ezt a kifejezést, használta, hogy belelavírozta magát a Magyar Péter.
[00:18:14]Szerintem ő beleravírozta Syok Tamást abba, hogy mereven ellenálljon.
[00:18:20]Igen.
[00:18:20]Hát ezt ugyanezt értettem alatta, tehát hogy olyan helyzetet teremtett.
[00:18:26]Én nem ismerem közelről Sulyog Tamás, de de hogy egy 70 éves ember, aki mögött van egy jó életpálya, hát ügyvédként sikeres volt, ugye egyetemi karrierje volt, 10 évig alkotmánybíró volt.
[00:18:36]Nem biz nem biztos, hogy az alkotmánybírósággal kapcsolatos összes kritika őneki volt köszönhető, tehát hogy elnökként nem tudom, hogy mennyire alakította a bíróságnak a gyakorlatát, de ő nyugodtan mondhatta volna, hogy 70 éves elmúltam, elmegyek nyugdíjba, megírom az emlékirataimat és és elvagyok az unokáimmal.
[00:19:00]Tehát ő és élete végéig kapta volna a járandóságokat.
[00:19:05]Tehát még az sem igaz, amit a miniszterelnök mondott, hogy ragaszkodik a fizetéséhez, mert ha lemondott volna, akkor is a törvény szerint járt volna a fizetés.
[00:19:14]Tehát én azt gondolom, hogy egy k egy k, hogy mondjam, egy egy kicsit nyilván ez életkortól is függ, hogy egy kicsit máshogy megközelítve a problémát több eredményt tudott volna elérni.
[00:19:27]A többieknél ott azért szerintem lehet alkotmányos.
[00:19:32]Még egy pillanatra szüloknál, illetve az a bevezető kérdésnünk maradva, hogy jókor, jó időben, vagy egy kicsit korán tartja a Fidesz a tiltakozását?
[00:19:41]Ugye csütörtökről a Sándor Palota elé tüntet és szervez.
[00:19:47]És hát ugye azért ön is megfogalmazott bizonyos kritikákat az elmúlt 16 évre, és túlélénken él azér tehát ugye ez ütemszerűen jó-e, vagy ilyenkor nem ütem van, hanem egy tényleg egy jogállami védelem.
[00:20:02]Igen, ezt ezt nehéz eldönteni.
[00:20:02]Ugye nyilván létrejött egy helyzet, amire reagálni kell, és úgy ítélték meg, hogy a parlamenti reakció erre nem elég.
[00:20:12]Tehát kell valami megmozdulás, hogy ez nekik siker lesz-e, vagy lábon lövik magukat.
[00:20:17]ezzel, mert nagyon kevesen lesznek, vagy nagyon erőtlen lesz, akkor hát akkor az ez, hogy hogy mondjam, egy újabb szög a a vereség koporsóján, de de ezt majd pénteken tudjuk megítélni.
[00:20:32]Jegyzem meg, hogy az ellenzék ilyen közjugias jogállamiság, helyrejtás ilyesmi azért nem tudott sohase már ellenzék természetesen régi ellenzéget bezett, tehát annyira ez nem mozgatott meg sohase ilyen elvont alkotmányjogi kérdések, óriási tömegeket.
[00:20:44]Ugyanakkor viszont, ahogy a tanárom is elmondta, hosszútávon ennek nagyon komoly kihatásai vannak, amit nem feltétlenül látunk most pillanat rögtön.
[00:20:53]És hosszú távon azért megmozgatja a tömegeket, hiszen a visszapártnak az egyik kampányígérete volt a jogállam helyreállítása.
[00:20:59]És ebből a szempontból tartom kritikusnak a problémát.
[00:21:02]Ugye sokan sokszor elmondtuk a ugye a sóyomi alkotmánybíróságtól idézve, hogy jogállamot csak jogállami eszközökkel lehet helyreállítani és és ez hiányzik.
[00:21:14]Tehát most jelen pillanatban, ha egy amerikai joghallgatónak, vagy bármelyik európai, inkább vegyek egy német vagy holland joghallgatónak, leírom, hogy hogyan hozott döntést a Fidesz, és hogyan hozott döntést a Tiszapárt az elmúlt a parlament megalakulása óta, akkor ő nem és milyen döntéseket hozott, akkor nem hiszem, úgy különbséget tud tenni, hogy melyik volt a a jó, és melyik a rossz, melyik volt a választás előtt.
[00:21:44]És melyik a választási utáni?
[00:21:46]Ugye itt, hogy mondjam, egy fontos elv, amit a Fidesz se tartott be, de ha a Tiszapárt nem tartja be, akkor ő is belefut ebbe, hogy azt tegyük az ellenfelünkkel, amit szeretnénk, ha ő is tenne velünk.
[00:21:57]Tehát ha most a ugye azok, akik most lelkes hívei ennek a módosításnak, őket én szívesen megkérdezem, hogyha ugyanezt a a Fidesz tette volna meg ugyanezeket a javaslatokat, Sollyom Lászlót a választás után pár héttel kirúgják egy ilyen alaptörvénymódosítással, vagy ha mondjuk 2026 januárjában még kétharmados többséggel beleírják az alaptörvény hogy a választáson nem indulhat csak olyan párt, amelynek 2025 decemberében legalább 2000 tagja volt ezzel kizárva a Tiszát.
[00:22:37]Vagy beleírják, hogy nem lehet miniszterelnök az, aki az elmúlt 15 évben állami szervezetője volt.
[00:22:42]Hát abból világbotrány lett volna.
[00:22:44]Tehát ugye itt azért én megértem, látom az indulatokat, amikor én ezt elmondom az érveimet, ugye velem szemben is a Facebookon indulatosak, de azért indulatosak sokan, mert ők is érzik azt, hogy ha ezt a Fidesz csinálta volna, akkor ők lettek volna az elsők, ők lettek volna ott, akik ott lent kimennek a Sándorpalotához és tiltakoznak.
[00:23:06]Ugye Kis Jánosnak van egy olyan javaslata, hogy volt egy olyan megoldása, nem javaslata, leírta a véleményét, amiben azt mondja, hogy egybe kellett volna az egészet.
[00:23:16]Tehát az összes ilyen azt ha jól emlékszem úgy fogalmazja mindazokat, akik nem igazán konszenzusan, ahogy annak idején az SDS ragaszkodott ahhoz, hogy ki a kétharmados törvényeket ne használja ki itt, hogy ne használja azt a Fidesz, hogy ő saját egypárti KDMP-t most ide ugyana a pártnak sorolom, döntések alapján nevezett ki embereket.
[00:23:43]Tehát ez egy jó érv lett volna arra, hogy az összes ilyen típusú embert fölmenteni.
[00:23:47]A a probléma itt pontosan Súlyok Tamásnál van.
[00:23:52]Én állandóan ide térek vissza, illetve nem is Súlyok Tamás a lényeg, hanem a köztársasági elnöki pozíció, amit az előbb elkezdtem, hogy tehát őál őt ugyanúgy választották meg, ahogy Gönc Árpádot újra választottak 1995-ben a parlament.
[00:24:06]Ugye akkor még emlékszik rá, hogy volt ellenfele.
[00:24:10]Ugye Már Ferenc már 95-ben az ellenzék jelöltje volt Gönc Árpáddal szemben.
[00:24:15]Tehát gyakorlatilag Gönc Árpád újraválasztásánál csak az MSZP és az SZDS támogatta az ő újraválasztását.
[00:24:25]Tehát nem volt konszenzus.
[00:24:25]Sólyom Lászlónál nyilvánvaló nem volt konszenzus.
[00:24:29]Ugye őt az ellenzék választotta meg néhány diszidens kormánypárti szavazatával.
[00:24:33]Tehát ő végig ellenzéki miniszter vagy ellenzéki köztársasági elnök volt, nem volt mögötte, még a kormánytöbbség se volt mögötte.
[00:24:41]Tehát az ő esetében ez még speciálisabb volt.
[00:24:44]És utána Smidt Pál Áder János és Novák Katalin és és Újok Tamás mind ugye úgy választották meg kétharmaddal, hogy 50% is elég lett volna és SőKok Tamás volt az egyetlen, akinek nem volt ellenjelöltje, mert akkor az ellenzék már nem is tudott megállapodni ellenjel.
[00:25:01]Boldog idők, emlékszem, amikor még M Feri bácsi istenugasztalja boldogan gratulált Göncárpádnak, és láthatóan örült a Göncárpád sikerének teszem hozzá, de nem is erre vonatkozott, vagy nem is ugye erre vonatkoznak a kérdés, hanem mint rosszakozó, de azért próbálok mindig négy lépéssel előre gondolkozni.
[00:25:18]Tehát hogyha ha és amennyiben valószínűleg ugye meg fogják szavazni ezt az alkotmány módosítást ugye az európolitika jegyében és az Európai Unió azt mondja, hogy Nono, Brüsszel, velencei bizottság, mi történhet akkor?
[00:25:32]Tehát milyen lehetőségei vannak arra úgymond Brüsszelnek?
[00:25:34]És elnézést kell kedves nézőkől, hogy ilyen fideszes terminológiát használ, csak ez a legegyszerűbbidővel.
[00:25:41]Igen.
[00:25:41]Ugye akkor ki fog derülni, hogy az Európai Bizottság a jogállamisági vizsgálatokat azt elvi alapon, értékalapon komolyan gondolja, vagy vagy ez csak egy eszköz volt arra, hogy a a ugye brüsszeli mainstreammel egyet nem értő kormányokat a lengyelt és a magyart sarokba szorítsák és elérjenek itt axum lehetőség van, hogy Sullyok Tamás miatt elbukunk most elnézést uniós forrásokat.
[00:26:08]Tehát, hogy egy kis hát ha ha Brüsszel, tehát ha az eur a jogállamisági vizsgálatok rendszere meg a hetes cikkelyi az egyenlő mércével miért, független attól, hogy hogy mondjuk a a föderális Európát támogató vagy a szuveren szuverén államok szövetségére alapuló Európát támogató kormányok vannak, akkor ez is előfordulhat.
[00:26:31]Én azt gondolom, hogy ha a az Európai Bíróság tartja magát a korábbi ítélkezési gyakorlatához, akkor nagy valószínűséggel ugye Súlyok Tamás ott ott tud nyerni.
[00:26:46]Ugye egy másik ügy a képviselői mandátum lerövidítése.
[00:26:49]Ugye ezzel kapcsolatban én teljesen egyetértek Tordai Csabával, ugye korábbi Gyurcsány kormány idején igazságügy miniszérium államtitkár most a főpolgármester mellett dolgozik, aki azt mondja, hogy ez nem is nem is éri meg a következő választást ez a szabály, mert bárki, aki érintve van, az az a Straburgba, az eur emberi jogok Európai Bíróságánál megtámadhatja azt, hogy hogy az ő passzív választójogát aránytalanul is indokolatlanul korlátozzák.
[00:27:24]Tehát csak a nézőknek mondom, hogy ez a 12 évben tervezi korlátoz három ciklus, mert ugye az nem mindig fedi le.
[00:27:30]A maga az én nekem az első nagy kérdésem, és ami ami miatt problémám van ezzel az erdőterjesztéssel, hogyha ha a kormány bejelenti, hogy most módosítjuk az alaptörvényt, megválasztunk az új egy új köztársasági elnököt és néhány helyen módosítjuk az alaptörvényt, de utána fogunk egy új alkotmányt csinálni, akkor miért nem érünk rá az új alkotmány keretébe ezt az egész kérdéskölt rendezni, hiszen már magában az előterjes terjesztésben is az van, hogy ez majd csak a a következő országgyűlési választásokon.
[00:28:05]Másik nagy kérdés, és megint csak a politikus énét hívom, hívnám elő, hogy ugye pont a napokban ugye a Hadházi Jákos mondta, hogy hát ezt ránk szabták, hogy a régi baloldalak becézett, de hát nyilván, hogy a Hadházi Ákos sose volt baloldali, vagy Szélbernadetre szabták ezt a törvényt, és még van pár név, mire oda kommentelte le a magyar Péter, hogy nem mi a teljes politikai elitet akarjuk leváltani.
[00:28:29]Pont, ami hát így egy ezotérikusan hangzik.
[00:28:32]Mi értelme van ennek így ebbe a formájában?
[00:28:34]Gondolok itt arra, hogy van egy ordenárié nagy kétharmados többségük, azt csinálnak, amit akarnak.
[00:28:39]Éppenséggel most maradhatnának ezek a képviselők.
[00:28:41]Tehát, hogy nem látom azt a mögöttes politikai logikát, ami szükségszerűvé teszi egy ilyen mértékű alkotmánysértést, vagy hát alkotmányért, hogy mondjam, a jó hisszemű magyarázatot nehéz találni, mert valóban az történik, hogy ez a ez az új ellenzéket és az óellenzéket sújtja aránytalanul, hiszen a Tisza pártban nem is tudom, hogy van-e olyan képviselő, aki ne az első mandátumát töltené.
[00:29:06]Jóátő még maradnak, de aéma, a tartalmiéma ezel nem csak az, hogy a képviselőknek a a passzív választójogát indokolatlanul és aránytalanul korlátozza.
[00:29:21]Nem véletlen, hogy Európában sehol nincs ilyen szabály, hanem a választóknak a jogát is korlátozza.
[00:29:27]Tehát azért vannak olyan környezetek, ugye voltak olyan fideszes országgyűlési kép, vagy vannak olyan fideszes országgyűlési képviselők, akiket a negyedik ciklusra választottak meg.
[00:29:38]Nem azért, mert akkora nyom, akkora hátterük volt, ugye ez most abszolút szél ellenébe is nyertek, de a választókörzetben a polgárok elégedettek velük.
[00:29:49]politikailag én ezt egy veszélyes tendenciának is tartom, mert ha valaki három cikluson keresztül helyben erős ember lesz, akkor ő erős ember marad akkor is, hogyha már nem ő a képviselő.
[00:30:01]És akkor egy olyan politikai helyzet jön létre, hogy az érdemi döntéshozók a háttérben vannak, és a politikában csak a strómanok vesznek részt.
[00:30:08]Én 12 évig voltam országgyűlési képviselő, ami bőven elég.
[00:30:13]Tehát az ugye szabadságvesztésben is egy hosszú büntetésnek.
[00:30:18]De hát ez egyság így benne, de de tehát én én önmagában nem tartom ezt jónak.
[00:30:24]Én én ugye saját akaratomból szálltam ki, de azt is látom, hogy azért, hogy mondjam, azért kell egy bizonyos idő, amíg az ember megtanulja a politizálást.
[00:30:33]Tehát amíg kiépíti a kapcsolatrendszerét a helyi közösségekkel egyéni körzetben, vagy akár a a parlamenti működést megtanulja, azért most is látható, hogy hogy hát csetlenek, botlanak.
[00:30:45]Ugye az első alaptörvény módosítást a miniszterelnöknek kellett kijavítani.
[00:30:53]Igen, csak ez politikailag tényleg úgy hangzik, mintogyha egy borzasztóan bizonytalan, borzasztóan erőtlen, borzasztóan önbizalomhiányos kormányzat lenne.
[00:31:01]Mire gondolok arra, hogy ügyészség úgy se fog találni semmit Orbán Viktorra, és akkor most nem sorolom végig a bilincslistát, hogy kit szeretnének a tisztelt nézők is időnként shiten látni.
[00:31:11]Ö, tehát magyarán, szóval akkor én valahol leverem a bánatomat máson, és akkor úgymond ö kiiltok a parlamentből olyan képviselőket, akik hát tulajdonképpen a Ferencset ugye egyáltalán bármival részt vettek volna.
[00:31:23]Tehát magyarán szóva mintogyha annyi boxolást látnánk kicsit.
[00:31:26]Hát ezzel egyetértek.
[00:31:26]Én is azt gondolom, hogy ez inkább kirak tevékenység, különösen annak fényében, hogy nagyon nagy az esélye, hogy ebből nem is lesz semmi.
[00:31:35]Tehát ahogy Tordai Csaba helyesen leírja, hogy ez meg se éri a következő választást.
[00:31:38]nyilván választói igényeket kielégít.
[00:31:41]Egyébként éppen a 2026-os választás mutatta nagyon jól, hogyha van választói akarat, akkor a képviselők 80%-át kicserélik a választókutás.
[00:31:54]Így van.
[00:31:54]A dolog abszolút és a dolog abszolút működik.
[00:31:56]Tehát nem kell nem kell 141 képviselőnek azt mondani, hogy én nem bízok a népbe, hogy jól fog dönteni, ezért én húzok egy plafont, hogy azért bizonyos személyeket nehogy véletlenül megválasszanak újra.
[00:32:08]Tehát én azt gondolom, hogy ez most rövid távon, hogy mondjam, lájkokat gyűjt, de a ugye különösen egy olyan országban, ahol nagyon erős az elit ellenesség, ezzel lehet lájkokat gyűjteni, de hosszú távon ennek nem lesz.
[00:32:26]De ennek mi a valódi célja?
[00:32:26]Én még nem, én változatlan nem látom azt, hogy ez ez majd kitisztítana a parlamentet úgy, hogy hogy akkor csak valami olyan hát én társaság jön, akik Igen.
[00:32:38]Én azt gondolom, hogy a ugyanúgy, ahogy a Lex Orbánnak is az a célja, hogy nehogy véletlenül Orbán valamikor újra feltűnjön, aminek csak az az értelme, ha attól tartanak, hogy erős ellenfélként még fel tud jönni.
[00:32:50]Ezt egyikünk se tudja most megmondani, hogy erre van-e esély vagy nem.
[00:32:54]elemzők többsége azt mondja, hogy szerintük nincs esély erre.
[00:32:56]Ugye a önnek is volt egy ilyen mondata az itt a beszélgetésünkben, hogy egy újabb szög a a a két régen vetni, tehát akkor ön sem hisz abban, hogy ez föltámasztható.
[00:33:09]Én ezt nem tudom megítélni.
[00:33:09]Ugye azért ha körülnézünk, mondjuk ezekben a napokban látjuk Angliában ugye a a Munkáspárt két évvel ezelőtt 62%-ot szerz földcsucamlásszerű győzelem történelmi léptékű.
[00:33:25]Most meg romokban van két év után.
[00:33:28]Tehát a politikában különösen ezekben az időkben az egész világ rendkívül gyorsan változik.
[00:33:33]Tehát egy közelkeleti háború az egész Európát a feje tetejéről vagy hát a feje tetejére tudja állítani.
[00:33:43]Egy olajválság, energiaválság.
[00:33:43]Szóval nagyon-nagyon kiszámíthatatlan.
[00:33:45]Én ezért gondolom azt, hogy a a ugye a a két pártrendszernek, amit a választási rendszerünk kényszerít ki, ugye az a kockázata, hogy hogy mind a két fél a különbségek élezésében érdekel, tehát hogy hogy alternatívek, miért miért miért jelent halálos veszélyt a másik fél?
[00:34:10]A választások előtt tavaly nyáron egy beszélgetésben mondtam, hogy hát ha kívülről megnézzük a kampányt, akkor azt látjuk, hogy az egyik fél a másikat hazaárulónak nevezi, a másik az egyiket tolvajnak.
[00:34:21]Tehát, hogy a választók dönthetnek, hogy hazaárulókat vagy a tolvajokat juttatják-e hatalomhoz.
[00:34:27]Na most ez egy ez a válság idején nagyon-nagyon súlyos kockázatokkal jár.
[00:34:33]Én szerintem ami irányba most lépünk, az nem teszi válságállóvá a rendszerünket.
[00:34:42]És valóban az alkotmány miatt nem fognak százezrek kivonulni soha.
[00:34:48]Soha nem nem is vonultak ki, de egy válságba ki tudnak vonulni 100, és az alkotmánynak pontosan olyannak kellene lennie, amely a válsághelyzeteket tudja kezelni.
[00:34:58]Tehát, hogy aánynakéen normál működésnél az nem is kellni, hogy létezik.
[00:35:03]Angliában nincs is írott alkotmány, és az egész ország évszázadok óta nagyon jól létezik.
[00:35:08]De a de a kérdés az, hogy ha válság van, akkor ki tudja ezt kezelni?
[00:35:13]És én a Fidesszel szemben is az egy mindig egy erős kritikám volt, ugye fél évvel a választások előtt is felvetettem, hogy hogy ha például egy akár polgárháborús helyzet jönne létre, vagy egy éles konfliktus, ami hál istennek nem történt meg, akkor lenne itt Magyarországon mondjuk egy Iod János Károly, aki a Teheró Puccs idején megállítja a folyamatokat?
[00:35:40]Van-e valakinek olyan tekintély, akit a társadalom elfogad, mint És szerintem nincs.
[00:35:47]És ugye ez 16 évnek az eredménye volt.
[00:35:50]Tehát ezért ezért gondolom azt egyébként, hogy a a ugye a Tiszapárt is, hogyha leváltja Sullyog Tamást és választ egy olyan embert, aki csak a Tiszapárt bizalmából kerül oda, és ráadásul a feje fölött Damoklész kardjaként ott lebeg a legsúlyok, hogy őt is bármikor leválthatják, mert mond egy rosszat, és utána elindul egy Facebook szavazás, hogy szerintem nem alkalmas, és utána egy héttel benyújtja egy képviselő a módosító indítványt, hogy a ennek az elfogadása másnapján szűnjön meg az elnök.
[00:36:23]Tehát ebben a pillanatban megint csak hát nem lesz senki, akiben a a válság idején a a választók megtalálják azt, aki tudja moderálni a helyzetet, és aki esetleg a társadalmi békét és a stabilitást, ha megenged, akkor átmennék most egy kicsit a büntetőjogász, hogy mert úgy megkarcoltuk már a témát, ezt az aranykonvo ügyet.
[00:36:50]hogy már olyan értelemben megkarcoltuk, hogy Orbánnak a felelősségét próbálják valahogy előállítani, bemutatni.
[00:36:59]Az én személyes véleményem szerint nem történhetett meg a a dolog úgy, hogy Orbán nem tud róla.
[00:37:03]Ebből még nem következik büntetőjogi felelősség.
[00:37:08]megáll-e az a fajta büntetőjogi felelősség, amit egyébként a horvát flóránték próbálnak ügyvédként legalábbis egy az ügyben nagyon érdekelt ügyfél ügyvédjeiként.
[00:37:20]Igen.
[00:37:20]Tehát az általuk de én én még a én így van.
[00:37:24]Az ukránok képviselő én még a régi iskola nőttem fel, tehát én még a tényalapú világban nőttem fel, hogy először ismerjük meg a tényeket és utána következtessük.
[00:37:34]Ma más világ van.
[00:37:36]Én ezt jól értem.
[00:37:36]Nem kárhoz, ezt leírom, hogy az embereknek előbb van véleménye, mint hogy a téghoztassa nyugodtan a jó.
[00:37:43]Igen.
[00:37:43]Tehát ma egy ilyen világba élünk, tehát ez olyan, mint a klímaváltozás.
[00:37:47]Megváltozott a k az se jó.
[00:37:50]Tehát megváltozott a kulturális környezet.
[00:37:52]Ugye az emberek ugye még el se olvassák a címet, már kommentik a a posztokat, tehát és ugye azt kérik számon, ami részletesen benne van.
[00:38:01]Tehát én én ebben nem szívesen foglalok állást, mert nem ismerem azokat a tényeket.
[00:38:08]Tehát jelen pillanatban jogászként, eljárás jogászként azt látom, hogy két büntetőeljárás folyik.
[00:38:14]Az egyik a pénzmosás janujával, a másik pedig a a hivatali hatalommal visszaélés, vagy jogellenes fogvatartás miatt.
[00:38:23]Na most a jogellenes fogvatartásban szerintem a miniszterelnököt vagy minisztert nem lehet felelősségre vonni, mert ő nem adhat közvetlen utasítást.
[00:38:32]Ha mégis ad ilyet, akkor a a végrehajtónak nem kell ezt végrehajtani.
[00:38:38]Ugye a rendőrségi törvény 94 óta rögzíti, hogy ha jogellenes parancsot kap egy rendőr, akkor erre felhívhatja a figyelmet és ugye meg követelheti, hogy írásban ismételjék meg.
[00:38:51]És ha bűncselekményre adnak parancsot, akkor megtagadhatja a parancsot.
[00:38:56]Tehát ez nem ment.
[00:38:56]Tehát ha ha a miniszterelnök mondott valami ilyesmit, hogy szerinte jó lenne, akkor se menti a a végrehajtók felelősségét.
[00:39:05]És azt jelenleg senki nem állítja, hogy a miniszterelnök térdepelt rájuk az elfogottakra, vagy ő intézkedett volna ott a helyszínen.
[00:39:14]Tehát ezért a jogellenes fogvatartásra nem biztos, hogy megáll, de nem ismerem a tényeket.
[00:39:19]Tehát inkább én ettől inkább óvatos.
[00:39:22]Viszont a pénzmosási ügyben nem látszik a Hajdó Jánost miért akarták volna bevonni.
[00:39:27]Hát ő egy végrehajtó volt, aki ment.
[00:39:30]A pénzmosási ügy az az ukránokat érinti, tehát hogy hogy honnan származik ez a pénz, ki honnan kova küldik.
[00:39:34]megondom azt a részt, hogy ugye az alk ma, hogy ugye ez egy egy fikció lett volna, amit valaki valahol kitalált, hogy itt ez egy szörnyű pénzmosás, holott csak a ukrán takarékban szállította a lóhét A-ból B-be.
[00:39:47]Na most ugye és akkor lett volna itt egy összeesküvés, az alkotmányvédelem, a NAV, a nem sorolom végig sokaknak a részvételi.
[00:39:54]Jó Hajdó János, tehát ő egy végrehajtó, aki ment, szerint a pizzafutás.
[00:39:59]Igen.
[00:39:59]Őnek nem kell meggyőződnie arról, hogy van-e alapja annak, amire amire a NAV felkéri.
[00:40:04]Tehát őnek nem kell ö ő nem felelős azért, hogyha ez egy vakvágány.
[00:40:11]Így van.
[00:40:12]Akkor ellépünk ettől.
[00:40:12]És még egy neuralgikus pontot hozok elő, mert ugye ez a mai parlamentben is elég erősen jelentkezett.
[00:40:21]Olyannyira, hogy az ellenzék és a Fidesz az új AVH-t kiáltott.
[00:40:26]Ez a nemzeti vagyon visszaszerzési hivatalnak a felá rákosi korszak.
[00:40:33]Rá.
[00:40:33]Igen, de folyamatosan avhként emlegette.
[00:40:38]Nem mondom egy orá, hogy orákulum lenne német Balázs, de mondjuk ő őt jelölték ki.
[00:40:43]Egés azért ez nagyon durván kegyeletsértő olyan családnak sarjaként is, akik valamennyire érintettek voltak az 50-es években, azért kikérném már magamnak.
[00:40:51]Tehát, hogy jó, nyilván nem szereti a Magyar Pétert.
[00:40:53]Szíve joga rá, de azért ilyenhez hasonl Na jó, bocsánat, elnézést.
[00:40:59]Jó, ebbe ebben nem akarok döntőbérő lenni.
[00:41:01]Azt azt gondolom a Nemzeti Vagyonvisszaszerzés és védelmi hivatal tekintetében nekem egy kritikám van.
[00:41:09]Ugye a Kis János is és mások is azt mondják, hogy Magyar Péter is, hogy bizonyos személyeknek menni kell, akik a Fidesz akaratából kerültek oda, és hogy szerinte ugye a legfőbb ügyésszel az a probléma, vagy a Kúria elnökével, hogy a fideszes köztársasági elnök jelölte és a Fideszes többség megválasztotta.
[00:41:28]Tehát nincs mögötte semmilyen konszenzus.
[00:41:30]Most az alaptörvény szövegében, az alaptörvény módosítás szövegében az van, hogy a fideszes parlamenti bizottság jelöli civilekkel konzultálva, vagy már nem is tudom, hogy a végleges szövegbe ez belekerült, de az eredetiben benne volt, de nincs civileknek vétójoga, és a kétharmad választja.
[00:41:49]Tehát ez mitől lesz független?
[00:41:50]Igen.
[00:41:52]Egy egyfelől.
[00:41:52]Tehát már a választás módja is az lesz, hogy csak a Tiszapárt dönti el, hogy akkor nem a Fidesz kéthem a Tisza ké bocsánat.
[00:41:58]A Tisza kéth3-adat, tehát hogy a a Tisza kéth3-at dönti el, hogy kit jelöl, és a Tisza kéth3-at fogja őt megválasztani.
[00:42:04]Plusz ott lövök fölötte is a a Lex súlyok, mert őt is bármikor le lehet váltani, hogyha két év múlva azt mondják, hogy hát az volt a feladat, hogy XY tartóztassa le, és XY még mindig szabad.
[00:42:18]Ebből látszik, hogy alkalmatlan.
[00:42:20]tegyük be egy alaptörvénykiegészítésbe a tartalmi, tehát eljárás jogászként meg ugye korrupcióellenes jogi eszközökkel foglalkozó kutatóként is.
[00:42:28]Ugye azért én bízom benne, hogy ez jól fog működni ez a szervezet, merre szükség lenne, hogy egy jól működő szervezet legyen.
[00:42:36]De ha eljárásogászként megnézem, hogy a korrupciós bűncselekményekkelkel kapcsolatban jelenleg a magyar törvények szerint kinek van felelőssége?
[00:42:46]Akkor felelőssége van első helyen az ügyészségnek, mert a korrupciós ügyeknél kiemelt hatásköre van az ügyészségnek, tehát csak az ügyészség nyomozhat korrupciós ügyeknél.
[00:42:58]De van felelőssége a rendőrségnek, van felelőssége a NAVnak, van felelőssége az integritás hatóságnak, van fel uniós pénzt érint.
[00:43:10]Ha uniós pénzt érint, igen, van felelőssége az európai ügyészségnek, ha uniós pénzt érint.
[00:43:14]és ugye hatodik szervezet és van felelőssége tulajdonképpen az alkotmányvédelmi hivatalnak is.
[00:43:19]Tehát tulajdonképpen egy hetedik szervezetként létrejön.
[00:43:21]Most a nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogyha túl sok szervezetnek van azonos hatásköre, akkor kétféle probléma jöhet létre.
[00:43:31]Ugye jogászok úgy fogalmazunk, hogy pozitív vagy negatív hatásköri összeütközés.
[00:43:35]Ugye vagy az történik, hogy hogy összevesznek azon, hogy ki járjon el, vagy az történik, hogy mindenki dobálja, mint a forró krumplit az ügyet.
[00:43:44]Ugye ez a negatív hatásköz, nem, ez nem az én dolgom, csinálják a többiek, és akkor a, hogy mondjam, a labda ott marad és a a toporognak körülötte a az eljáróhatóság.
[00:43:53]Tehát, hogy ez mennyire tud majd hatékonyan működni, és mennyire valóban az a cél, hogy hogy jogi felelősségeket állapítsunk meg, vagy csak megint csak valamifajta látványpékségként fel tudjuk mutatni néhány skalpot, mert az nem fogja megoldani a korrupció helyzetét, és pláne nem, hogyha a szervezet függetlenségével kapcsolatban kételyek merülnek fel, mert akkor könnyű lesz rámondani, hogy ez csak egy, hogy mondjam, egy párest Ja, a párt ökle, tehát a tiszapárt ökle kicsit mondjad, mondjad.
[00:44:28]Bocsánat, itt a végén egy picit visszakanyarodhatok alkotmányokra.
[00:44:32]engedélyt adsz rá Péter csak azért, mert és ez most ilyen vágyaimat közlöm, vagy nem is tudom, wishful thinking, tehát az nem lett volna járható út, hogy ugye az a országgyűlési képviselők mandátum korlátozását, ami egy korlátozás nem szép dolog, csúnya dolog, tételezzük fel, hogy ennek van valamiféle politikai szükségszerűsége még úgy is, hogy mondjuk például olyan embereket listáznak ki, mint a Hadházi Ákos, amiatt azért úgy nehéz lesz elmagyarázni, mondjuk úgy csomagolják be, hogy oké, viszont akkor másik oldalon, ha már pozitív, negatív, egy mondjuk egy arányos választási rendszerrel együtt hozzák be, mert azt mondják, hogy mi tényleg ki akarjuk sörni ezt a régi elitet, de viszont lehetőséget kínálunk arra, hogy lesz egy intézményesített elitser egy alk egy arányos választási rendszere, mert jelen esetben az történik, hogy hát kisöplik az elitet, aztán marad egy másik domináns elit.
[00:45:21]Ugye én én LV ellenfele vagyok a a a passzív választójog korlátozásának, de lehetett volna olyan megoldást választani, hogy ez az egész szabály a következő választástól érvényesül.
[00:45:35]Tehát a 12 év ott kezdődik számot például ugye ha megnézik akkor a ugye az alaptörvény módosításban benne van például az alkotmánybírósági hivatali időnek a kilenc évre való lecsökkentése a kuri elnökének hivatali időre 9-ről hat-ra a országos bírósági hivatal elnökénél szintén kilencről hatra csökkedik de mind a így van mind a következőknél van tehát itt is itt is ez lett volna És megjegyzem egyébként a miniszterelnöknél is a nyolc éves korlátot, ha már minden áron ragaszkod.
[00:46:11]Na, az lett volna a korrekt, hogy ha a 2030-as választáson hivatalba, vagy pontosabban a hatályba lépés után hivatalba lépő Ühüm.
[00:46:22]miniszterelnökre vonatkozna, tehát Magyar Péterre sem helyes, hogy vonatkozik a mostantól kezdve a nyolc éves korlát.
[00:46:28]Ő is, ő rá is majd csak a következő esetleges választása után vonatkozhatna.
[00:46:34]Tehát ha a 12 évet így vezetik be, hogy akkor kezdődik és igazából, hogy mondjam, megmagyarázzák, mert én én én örülnék annak, és ez volt az ígéret a választási kampányban, hogy átlátható, tiszta, világos beszéd, tehát ha nem kellene itt testébe ülnünk és megpróbálni kitalálni, hogy mi lehet emögött, mert nyilvánvaló, hogy ami nyilvános indokolás, az nem elég erős érvzá biztos, hogy van valami hátsó szándék.
[00:47:03]Jobb lenne, hogyha ezek transzparensek lennének.
[00:47:06]Tehát ha kiállna valaki és elmondaná, hogy ezt azért tartjuk jónak, és akkor döntsék el a választók, hogy ez számukra meggyőző érve vagy sem.
[00:47:14]Befejezésül említette, miért fordított hát 12 év után a parlamentnek?
[00:47:20]Én azért, mert azt gondolom, hogy hogy 12 év elég volt.
[00:47:22]Ugye részben a a pártom az SD-hez, az akkori pártom az én ízlésemhez képest nagyon balra tolódott, és és én hát, hogy mondjam, szerettem volna a saját karrieremet, a saját pályámat csinálni.
[00:47:40]Úgy gondolom, hogy egy jó időszakban voltam képviselő.
[00:47:42]Ugye én szerintem amit 90 és 98 között tettünk, az vállalható.
[00:47:52]Mi nap valaki elküldte nekem a 96-os parlamenti beszédet, ami az akkori alkotmányozásnál hangzott el, az YouTube videó megvan.
[00:48:02]a záróvitánál, akkor azt mondtam, hogy ha most 96-ban nem tudunk konszenzust teremteni, akkor évtizedekig nem lesz konszenzusos alkotmány.
[00:48:09]És azt jelenti, hogy ez vállalható egyébként az egész beszéd vállalható.
[00:48:13]A közvetlen köztársasági elnökről is beszéltem ott.
[00:48:17]Tehát én örültem, hogy amit megtettem, jó időben léptem be a politikába, de azt gondolom, hogy jó időben léptem ki.
[00:48:21]Azt azzal azért mondom, hogy a 12 évet elégnek tartom, mert azért valamennyire az ember gondolkodásmódját meg reakcióit azért torzítja a politika.
[00:48:33]Tehát amikor én mondtam a kilépés után, hogy nekem azért egy-két évbe telt, míg a gondolkodásmódon visszafordult a civilre, tehát hogy nem nem abba a logikába néztem egy hírt, hogy a hogy hogy a hogy a pártom mit mondana erre, vagy a párt nevében mit kéne erre mondani.
[00:48:51]És hogy mondjam öntől jól tudok kérdezni, hogy mennyire sikerült vissza illeszkedni a idézel civil életbe, de ténylegesen ugye a mandátum korlátozásnál ez egy komoly probléma, hogy mondjuk három cikluson keresztül ugye valaki képviselő, hát mondjuk a ügyvéd, na ott úgy leépült az ügyfélkörre, hogy gyakorlatilag nullás kilométer körről kezdheti.
[00:49:07]Ugye ön tanárot még az úten így van.
[00:49:14]De hogyha megnézzük, tehát én azért is vagyok problémá, vagy azért tartom ezt problémásnak, mert igazából ha megnézzük 90 óta a képviselői életpályákat, ami egy érdekes PhD dolgozatnak a témája lenne, hogy hogyan alakultak a képviselői pályák miatt, Magyarországon igazán nincsen jó kivezető út a politikából.
[00:49:35]Tehát ugye nagyon sok képviselő, ugye azok jártak jól, akik nyugdíjba mentek utána, tehát már nem volt utána karrierük.
[00:49:44]Az ügyvédek még hagyjál, mert ők azért joggal foglalkoznak, de egy orvos, egy mérnök nagyon sok szakterületen, a most nem nem egyetemi ember, nagyon sok szakterületen, ha 12 évre kiesik, szinte lehetetlen visszakerülni.
[00:49:59]De még egy ügyvédnek is nagyon ne de az ügyvédnek is nagyonnagyon nehéz, ha ha szünetelteti a De ott azért mégis a, hogy mondjam, a az, hogy a neve ismert, azért az az hoz valamilyen meg a kapcsolatok.
[00:50:11]Tehát még az jogászoknak még viszonylag könnyebb, de másoknak nem.
[00:50:16]És ez is, ezért is veszélyesnek tartom, mert nagyon kontraszelektívvá teszi a parlamenti pályát.
[00:50:20]Tehát most amí történnek, ezek inkább elveszik az embereknek a kedvét.
[00:50:25]Ugye én fiatalokkal körbe vagyok véve, és kérdezik tőlem, hogy mi a javaslatom, hogy hogy érdemes-e belemenni a politikába.
[00:50:33]Én valakinek azt mondtam, hogy a hogy a politika az rosszabb, mint a tetoválás, mert a tetoválást el lehet távolítani.
[00:50:40]A politikai múltat nem.
[00:50:43]Ugye én 12 évig voltam az SZDSZ képviselője, 24 éve nem vagyok ott, de azért a a rendszeresen megkapom, hogy volt SDS-es képviselő, tehát ezt nem nem tudom.
[00:50:52]Stigma, ez egy stigma.
[00:50:55]És hát ugye az előző 16 évben kifejezetten inkább negatív stigma, tehát hallottam vissza, hogy bizonyos projektekbe azért nem vettek be, mert volt SDS-Ses-eket nem vesznek be kutatásokba.
[00:51:07]Tehát tehát ez stigma.
[00:51:07]Mondom, nem bántam meg, de aki vállalja, annak számolnia kell arra, hogy az egész életében hordoznia kell ezt a stát.
[00:51:16]De mi viszont kíváncsiak vagyunk erre.
[00:51:18]Úgyhogy meg ez egy érdekes következő beszélgetés, am nem tudok ró, hogy az SDS háborús bűnöket követett volna-e, vagy ilyesmi Magyarország történetébe.
[00:51:26]Tehát, hogy miért alakult ki ez, hogy hát most én úgy látom, hogy jelen pillanatban a Fidesz fog meg fogja kapni ugyanazt, vagy megkapja ugyanazt, amit ő az SZDSel csinált.
[00:51:33]Igen.
[00:51:33]Tehát ugyanabba a skatulyába próbálják benyomni, hogy mindenért ő tehet, mindenről ő tehet, ami az elmúlt 20 évben vagy 16 évben tört Fidesznél még azért van is ennek, de azért tehát, hogy Ak Péter nagyon szépen köszönjük, hogy eljött elvesztük a hun viszontlátásra.
[00:51:53]Sziasztok!