Szabó Balázs Máté őszintén: Pánikrohamok, kudarcok, Showder Klub és a siker ára

[00:00:00]Üdvözlöm önöket, Szabó Balázs Máté standupos a Bótfé vendége, aki egyébként úgy körülbelül amikor elkezdte kölyökként nézni a sóder klubot, úgy elhatározta, hogy na hát ő ő valami ilyet akar csinálni.

[00:00:15]Azt tessék, közgázt végzett, azt mégis ezt ezt ezt műveli.

[00:00:22]Egyébként az rémlik neked, hogy mi tetszett meg neked annyira ezen a a műfajad.

[00:00:27]Igen.

[00:00:27]Igen.

[00:00:27]Tehát, hogy amikor nézted gyerekként, akkor mi?

[00:00:29]Mert az ember annyi mindent néz gyerekként.

[00:00:34]Azt Igen.

[00:00:34]Egyébként ezen nagyon sokan szoktam gondolkozni, kinek mi ragad meg, hogy ki hogy talál ilyen ilyen szenvedélyt, hogy mi az, ami ami gyerekként így megmozgatja.

[00:00:48]Szerintem nekem az ilyen alapélmény az volt, hogy nézni valakit, aki egyedül áll a színpadon, és nézik sokan és szeretik, és szerintem ez volt az ilyen alap élményem ezzel a műf, vagy az a megélésem ezzel a műfal.

[00:01:05]Ez miért tetszett, hogy egyedül?

[00:01:07]Mert ugye én a színházban vagyok szerelm nekem az tetszik, hogy sok meg jelmez is van, meg diszlet is van, meg minden van.

[00:01:14]A másik, ami még szerintem bekapcsolt, az az, hogy amiben én társaságokban voltam, általános iskoláb az osztályba, vagy mondjuk edzésen iskola utáni edzéseken, hogy azok az emberek voltak népszerűek, azok az emberek tudtak jól érvényesülni, akik viccesek voltak és meg tudtak szólalni a társaságban.

[00:01:36]És szerintem ez volt a másik ilyen ilyen mozgatórja.

[00:01:44]A harmadik meg, hogy apukám nagyon szerette, és akkor szerintem ez ez volt a harmadik ilyen, ami efelé efelé terelt, mert egyébként ezen én is gondolkoztam, mert én azt hiszem, hogy 10 éves voltam, amikor indult a sóderklub, és azért hallgatni mondjuk nálam 20 évvel idősebb embereket arról beszélni, hogy milyen a gyerekkel, milyen a feleséggel, milyen a munkába, milyen nem tudom, azokkal én nem tudtam azonosulni, és nagy vész, de töbre untad volna.

[00:02:12]tanulhattam volna, meg igazából nem is értettem, de ezért mondom, hogy szerintem nem ezt szerettem benne, hanem azt volt azt volt csodálatos nézni, hogy kínál valaki egyedül a színpadon, ki mer állni.

[00:02:21]Én én nem voltam ilyen hangos a a társaságban.

[00:02:29]Tehát azt néz, hogy valaki ki mer állni és ezt a helyzetet meg tudja oldani, és az emberek nézik és és szeretik.

[00:02:34]Te állítólag színpadon kívül azóta se vagy egy nagy szereplős.

[00:02:40]Én mindig ezt mondom, aztán utána a társaságom ezzel nem ért egyet, de én én így gondolom, hogy én a kis közegembe tudok jól szerepelni.

[00:02:49]Nem, nem nagy.

[00:02:49]Nem tudom, mondjuk van egy nagyobb baráti társaság, ahol már mindenkit, vagy nem mindenkit ismerek, ott már azért kevésbé vagyok.

[00:03:01]Tehát nem az a típus, ugye a nemrég itt volt Aranyosi Péter, aki azért azt mondja, hogy ő bemegy egy boltba, ott is kihasználja a szituációt.

[00:03:08]És a Peti, igen, ő ő bárkinek bármit hajlandó elmondani, és és bárkivel tud beszélni.

[00:03:17]Én én nem ilyen nem ilyen vagyok egyáltalán.

[00:03:25]Egyébként ezt meg lehet nézni standuposoknál, hogy ki az aki tehát vannak kifejezetten zárk a magánéletben, vagy a az kicsoda aki mondjuk zárkózottabb.

[00:03:33]Szerintem például a a Zoli a Kőhalmi Zoltán, ő ő nem nem annyira harcsány, mint mondjuk egy aranyosi vagy egy Eszter.

[00:03:44]Szerintem egy Ráskó Eszter.

[00:03:44]Aha, értem.

[00:03:49]Azt olvastam, hogy azért volt olyan, hogy a általános suliban volt az iskolának valami zárt udvara, és azért ott már megcsináltad, hogy ott körék gyűjtötted a társaidat, és akkor ott elkezdtél nekik mesélni.

[00:04:04]Azt egy ideig élvezték, és volt, hogy mondták, hogy hagyd már abba.

[00:04:10]inkább olyan Igen, igen, abszolút, hogy ez ez így így volt.

[00:04:12]Ott volt az az első olyan élmény, amikor amit utána nem tudom hívnak mondjuk flow élménynek, amikor így nagyon jól működik minden, amit mondasz.

[00:04:23]És akkor volt olyan, amikor leültek körém az udvaron, és akkor csak úgy valahogy spontán úgy alakult, hogy elkezdtem beszélni, és akkor nem tudom, egy 1020 nem tudom hány percig beszélhettem.

[00:04:37]minden ugye ö minden felkészülés nélkül, tehát teljesen improvizálva, és volt amikor ez így végig, tehát tudtam, hogy mit kell mondani, és éreztem, hogy mire fog jól reagálni az a mit tudom én, 15 gyerek, aki ott ült.

[00:04:51]És volt, amikor leültek, mondták, hogy hogy meséljek már, hogy milyen múltkor is milyen jó volt.

[00:04:57]Igen.

[00:04:57]És akkor meg nem ment, és hogy az egy az egy ilyen élmény volt.

[00:05:03]De emlékszel, hogy miket beszéltél ott?

[00:05:06]Azt tudom, hogy egy öreg néni hangján egy öreg nénit utánoztam, és arról a valamilyen karakterből beszéltem.

[00:05:14]Fogalmam sincs, hogy mit.

[00:05:15]Ez csak úgy jött belőled, hogy akkor egy öreg néz láttál valami ilyen nénit, aki nem ez ezt nem emlékszem erre.

[00:05:21]Ez nagyon tehát ez még még alsó tagozatban volt szer.

[00:05:27]Tehát ilyen nem tudom mi és amikor már elhatároztad, hogy egy életed, egy halálott standupos leszel az úgy ha jól tudom ilyen 14 éves korod tájékán.

[00:05:40]Igen.

[00:05:40]Igen.

[00:05:40]Akkor tettél érte.

[00:05:43]Hát igazából szerintem az a az a nehéz, vagy nekem az volt nehéz, hogy néztem ezt a műfajt a tévébe, de hogy azt az utat, hogy oda hogy lehet eljutni, azt én nem láttam, meg nem ismertem.

[00:05:56]Tehát az, hogy hogy kezd el valaki humorista lenni, meg standupolni, az szerintem mai napig egy kicsit ilyen rejtélyi, mert csak az van meg, amikor már valaki mondjuk tévében van, meg jár fellépni, és én se tudtam a tehát nem olyan, mint mondjuk elkezdeni gitározni, vagy elkezdeni színésznek tanulni, vagy elkezdeni, nem tudom, írni, amit el tudsz kezdeni otthon magadtól, vagy beiratkozol egy tanárhoz, és és így.

[00:06:23]És a standupnál pedig én ezt az utat így nem láttam.

[00:06:28]Tehát az első amikor én ezt már nagyon szerettem volna, úgy teltek el évek, hogy hogy azon, hogy hogy gyárt hogy kezdjem el.

[00:06:35]És akkor írtam a láttam, hogy Fehérváron van Dumaszínház, írtam, hogy beléphetek-e, akkor még nem tudtam, hogy ez úgy működik, hogy az csak egy vidéki helyszíne a a Dumaszínháznak, ha mondjuk egy évben négyszer van előadás, és akkor írtam neki emailt.

[00:06:50]Ak, fehér tesszékes fehér.

[00:06:52]Én fehérvári vagyok.

[00:06:52]Igen, igen, igen.

[00:06:54]És akkor írtam Dombinak, hogy hogy lehet ezt elkezdeni, és akkor visszaírta, hogy ezt magadnak kell kitalálni.

[00:07:03]Éppen ez a lényeg.

[00:07:03]És akkor mondtam, hogy köszönöm szépen.

[00:07:05]Domba Domba várben.

[00:07:07]Igen, igen.

[00:07:08]Köszönted szépen.

[00:07:08]Nagyon nagy hasznos hozzászólás.

[00:07:13]Hangzatos, de tartalom nélküli.

[00:07:13]Igen, igen, igen, igen.

[00:07:17]Nem, de ott írtam Hajdú Balázsnak.

[00:07:17]Ő is egy humorista.

[00:07:21]Ő csak nem írt vissza, tehát hogy hogy így próbálkoztam.

[00:07:24]Ő az, aki még nálad is lassú, mert te is tudsz nagyon lassú lenni.

[00:07:27]Lassú lenni, főleg valaki parodizálja, és a bödöst bödös parodizálja, hogy ilyen, nagyon lassú.

[00:07:35]Igen.

[00:07:35]Igen, igen, igen.

[00:07:35]És akkor nekik így írtam, onnan se jött úgy visszajelz.

[00:07:40]És amikor már ezt így anyáéknak elkezdtem pedzegetni, hogy amúgy engem ez érdekel, vagy ezt így így fel ezt sokáig így titokba csináltam.

[00:07:48]Tehát írtam, volt egy régi irodalomfüzetem, és akkor annak a az első 10 lapját meghagytam a irodalom anyag, és akkor az utáni lapokat kitéptem, és ami üres lap maradt, odaírtam még a akkori ötleteimet, hogyha valaki bele is lapoz, akkor azt látja, hogy csak ez egy irodalomfüzet.

[00:08:09]És akkor amikor anyáiknak ezt elmondtam, anya látott egy ilyen hirdetést egy ilyen open mic rendezvényről.

[00:08:18]a betlentéri színházb ott a a keleti környék abszolút ismerem egy ilyen kis színház egyébként tök helyes régi színház igen és és akkor ott volt az első ilyen ilyen open mic azt jelent hogy oda bárki tehát kifejezetten standup műfajára és hogy bárki fellépés Igen.

[00:08:44]És olvastam, hogy ez volt az első fellépése néhány néző előtt.

[00:08:45]Ezt úgy hangsúlyoztad?

[00:08:50]Igen, mert amúgy meg ez a másik, hogy ez a műfaj nézők nélkül nem működik.

[00:08:59]De hát nagyon nehéz az elején nézőt szerezni, mert senki nem kíváncsi, tehát az elején mindenki rossz, senki nem kíváncsi a rossz standupra, de kell néző ahhoz, hogy te tudjak be fejlődni.

[00:09:11]És akkor az ilyen open mic rendezvényeken általában a vendégek azok azok az ismerősök, családtagok, a többi fellépő és mondjuk két-három őrült ember, aki ezt ezt úgy döntött, hogy ez egy jó kikapcsolódás, hogy most beül amatőrhumoristákat nézni, és ott a Betlen téren ott még ott volt még a Büfés néni ült be a közönségbe, és ő mindig nagyon hangosan nevetett, és az olyan jó jó érzés volt.

[00:09:45]Visszaemlékszel arra, hogy mi az, amit már tudtál akkor?

[00:09:47]Tehát, hogy hogy megcsillant, tehát mondjuk egy külső nem láthatta azt, hogy na ebből a Szabó Balázs Mátéból akár még lehet is valami, vagy mondjuk egy csőd volt az egész fellépés.

[00:10:01]Ö csőd nem volt.

[00:10:01]Az első fellépésre emlékszem, hogy egy egy jó poénom, vagy egy olyan poén volt, amin amin nevettek, és és az szerintem első fellép, így visszanézve az első fellépésként az az teljesen oké.

[00:10:18]A második az nagyon-nagyon jól sikerült, mert ott valahogy ebben a tehát ez a felbátorodtam ezen az első élményen, és azt úgy éreztem, hogy ez milyen jó volt, és a második fellépésre így felszabadultan tudtam írni egy majdnem 10 perc anyagot, amin végig nagyon nevettek, és utána pedig elkezdtem szorongani ettől a teljesít, hogy most már így teljesíteni kell, és utána meg mg nagyon rossz fellépések jöttek így a A de az miből áll a rossz?

[00:10:49]Hogy az előadásod rossz, vagy a szövegedés ros?

[00:10:53]Szöve a szöveg Igazából nekem az, hogy ugye ki kell találni azt, hogy mi fog nevetni a közönség.

[00:10:59]Szóval egy kicsit így a másik fejével kell gondolkozni.

[00:11:04]Ö ami vagy nekem ez volt a fejemben, hogy azt kell kitalálnom, hogy hogy kinek mi fog tetszeni.

[00:11:10]Ö de igazából nem így kell írni, hanem azt kell megírni, ami neked tetszik, meg amin szerinted vicces.

[00:11:18]És az meg, hogy a közönség azon nevete az majd ott elválik.

[00:11:21]De amikor úgy ülsz leírni, hogy te valami nagyon jót akarsz írni, amin biztosan nevetni fognak, akkor az egész az egész már meghalt, mert mert olyat nem lehet írni.

[00:11:33]Tehát amikor megírod, leülsz a a laptop elé vagy a füzet elé és elkezded írni a a az anyagodat, akkor ott a saját fejeddel gondolkozni, meg azzal, hogy szerinted hogy fog működni, nem pedig megtalálni, kitalálni, vagy próbálni kitalálni.

[00:11:49]Aztán csak föl kell mérni, hogy milyen típusú közönség van.

[00:11:50]Tehát a Hofi, ezt tudom, mert egyszer beszélgethettem is vele erről.

[00:11:55]Ő azért nagyjából úgy csinálta, hogy az elején elmesélt néhány viccet, könnyedebbet, de akár politikait is.

[00:12:04]És akkor ha kiderült, hogy a politikait nem veszi a kutya sem, akkor hát ugye akkor nem volt értelme a dolognak.

[00:12:09]Tehát kvázi pár viccel meg ilyen beköpéssel fölmérte a közönséget.

[00:12:15]Nem tudom, hogy te ezt csinálod-e.

[00:12:17]És azt nem.

[00:12:19]Nem, nem, de szerintem hát szerintem ezt nagyon kevés standupos csinál.

[00:12:23]Én én nekem van egy egy előadásom, van egy van egy anyagom.

[00:12:28]Ö tudom, hogy melyik az, ami nagyon jól működik, valamelyik nem műk, tehát hogy valamelyik kevésbé ilyen.

[00:12:36]És akkor én abból válogatom össze a dolgokat.

[00:12:39]De én úgy hogy most nem tudom, itt nagyon veszik a párkapcsolati poénokat.

[00:12:46]Hát nekem x párkapcsolati poénom van.

[00:12:48]Én azokat tudom elmondani.

[00:12:50]Hiába ezt szeretik, most jön valami más, mert nekem most más anyagom van.

[00:12:56]És nem lenne még kettő, hogyha érzed, hogy a hogy hát mi ez ez van kit most itt ez ennyi van kitalálva.

[00:13:02]A másik, hogy kicsit úgy vagyok ezzel, hogy hogyha valaki jegyet vesz az előadásra, akkor az arra kíváncsi, amit én szeretnék mondani.

[00:13:15]Úgyhogy ez egy ez egy kitalált, kidolgozott, legyakorolt vagy begyakorolt előadás.

[00:13:25]Ö e ez na de rögtön nem rád voltak kíváncsiak.

[00:13:30]Hát te is beszélsz arról, hogy ugye volt egy ilyen másodrendűségi érzésed, amikor kvázi mit tudom én, a Dombi előtt vagy nem tudom ki előtt voltál.

[00:13:41]Dombi előtt is.

[00:13:41]Igen, igen.

[00:13:42]Dombi előtt.

[00:13:42]De voltál még valakinek a az előzenekora.

[00:13:47]Ö, tehát a Kovács András Péternek, tehát hogy hogy akkor a akkor volt, hogy azt érezted, hogy na ö, hogy azt kívánják, hogy hagyd már abba, mert úgyse rád kíváncsiak, nem miattad jöttek, nem rád vettek jegyet.

[00:14:06]Igen.

[00:14:06]Ö igen, az az megint egy más helyzet.

[00:14:12]De ott se volt az, hogy épp tehát, hogy a az adott helyzetre szabni az előadást, azt ott se ott se csináltam.

[00:14:19]Tehát ott ott is megvolt, hogy én mit mondok a kap előtt.

[00:14:24]Nyilván abban változtattam akkor, amikor írtam újat, vagy amikor szerettem volna új dolgokat kipróbálni.

[00:14:28]De az, hogy most kimentem és mondtam két-három poént különböző témákban, és felmérni azt, hogy éppen kinek vagy ennek a közönségnek melyik tetszik.

[00:14:38]Ezt nem csináltam.

[00:14:43]Az előzenekarság igen, az abból a szempontból egy egy nagyon ö nem is nehéz, mert am meg sok szempontból könnyű, de nagyon más élmény, hogy hiába te vagy a fellépő, az egyik fellépő, nem rád kíváncsiak alapvetően, és akkor egyrészt meg kell győznöd őket, hogy a te műsorod is élvezhető, meg magadba kell legyőzni szerintem ezt a ezt a félelmet, hogy most az emberek fent vagy a színpadon, és most az emberek fejében az biztos az van, hogy rám, hogy menjek már le a színpadról, mert ez inkább szerintem a a fellépőnek a előzenekarként a fellépő fejében jelenik meg ez a félelem.

[00:15:28]Tehát egyébként sokszor emberek nagyon szívesen végighallgatták azt is, amit én mert hát kvázi azért akár, hogy vesszük bemelegítő emberként is működ, hogy meg kell teremtsni a jó hangulatot a Igen, ez egy fő műsor számhoz.

[00:15:43]Igen, de szerint vagy a a Dumaszínháznál meg például a Kapnak a fejében is az volt, hogy igen, ez a ez a feladatom, de közben ő lehetőséget akart nekem adni arra, hogy hogy fejlődjek.

[00:15:58]Tehát ez egy kicsit ilyen ö kvázi tehát, hogy hogy engem építsen a hát ezzel bejáratod saját magadat is, meg a nézők is megismernek közben nagy közönség előtt, mert ugye a nagy kutyáknak már nagy közöns.

[00:16:13]Igen.

[00:16:13]Tehát az András ezt nem úgy fogta fel, hogy hogy menjek ki, melegítsek be, jöjjek le, hanem nyugodtan próbálkozak, nyugodtan próbáljak ki új dolgot, találjam meg, hogy mi az én hangom, és és aztán majd majd majd jön ő.

[00:16:26]És ez megfogalmazható, hogy mi a te hangod?

[00:16:33]Szerintem most már egyre egyre ink.

[00:16:33]Hát szerintem onnantól kezd el ez tehát, hogy onnant úgy úgy tudod szerintem megtalálni a saját hangodat, hogyha nem nem próbálod meg kitalálni azt, hogy a nézők mit akarnak hallani tőled, hanem azt írod, azt mondod, ami ami ami tényleg belőled.

[00:16:55]jön.

[00:16:55]És akkor ha ezt csinálod, ak ja, a másik meg, hogy hogy ha személyesre veszed a a mondani valódat, és mersz valós, személyes élményeket megosztani, hát te főleg magadról beszélsz.

[00:17:19]Én csak magamról beszélek.

[00:17:21]Igen.

[00:17:21]Na de mitől lesz ez érdekes a közösségnek tulajdonképpen?

[00:17:23]attól lesz szerintem érdekes, hogy hogy látják meg ebben a nézők magukat, meg hogy tudnak ehhez kapcsolódni.

[00:17:30]Ugye az a a standupnál van egy nem is tudom, hogy poént típus, vagy egy egy nem tudom egy egy hát nevezzük poént típusnak, amikor nem is poént mondasz, hanem kimondasz egy annyira specifikus közös élményt, hogy azon nevetnek a a az emberek, és akkor mindenkinek van egy ilyen aha pillanata, hogy ezt tényleg ezt mindenki csinálja.

[00:17:54]Na de mitől lesz ez specifikus, hogyha az pont attól lesz specifikus, hogy hogy aprós, hogy ez egy apró apró jelenség, de de hogy nagyon sok ember ebbe meglátja a saját életét és a saját viselkedését.

[00:18:12]És én azt én mindig az elején féltem attól, hogy próbáltam minél általánosabb lenni, mert azt gondoltam, hogy majd ahhoz tudnak jól kapcsolódni az emberek.

[00:18:20]De igazából ha minél személyesebb vagy, és elkezded megosztani a minél privátabb élményeidet, az fog még jobban rezonálni, mert mert nagyon hasonlóak vagyunk, és az ilyen nem általános, hanem tényleg ilyen specifikus dolgok azok, amikkel jól tudnak kapcsolódni az emberek.

[00:18:45]Tehát mondjuk beszélsz szakításról például, tehát Igen, de például szakít nagyon általános mondok egy mondok Igen, de hogy hogy szerintem pont ez a ez a ez a lényeg ebben, hogy például most a a mostani estben például beszélek a pánik pánikrohamaimról, nekem szoktak lenni pánikrohamaim, és beszélek egy hosszú történetet arról, hogy egyszer azt hittem, hogy trombózisom van, és akkor ezt nagyon hosszan mesélem, és kihívt magamra mentőket meg meg minden.

[00:19:17]És akkor abban van egy tehát ez ez hosszan megy vég és a végén van egy olyan érzésnek a a megfogalmazás, hogy onnantól kezdve, hogy kihívtam a mentőket, már azon izgultam, hogy el ne múljon a zsibbadás a lábamba, mert akkor feleslegesen hívtam ki a mentőket, mit fognak szólni?

[00:19:37]És mit fognak szólni?

[00:19:37]És ez egy szerintem ez egy ez egy nagyon konkrét, nagyon picike dolog és érzés, amit sikerült megfogalmaznom, és az emberek ezzel tudnak azonosulni, hogy tényleg sokszor, amikor rosszul vagy valami baj van, még még akkor is ott van az a gondolat, de hogy nehogy feltartsak másokat, nehogy akadályozzak másikat.

[00:20:03]De közben azt érezted, hogy mindjárt meghalsz.

[00:20:04]Ö hát a pán igen, a pániknál ott ez nálam ez szokott ez szokott lenni.

[00:20:10]Azt olvastam, hogy először úgy jött ez ki, hogy barátnőddélel tévéztél tetejébe, valami sorozatot néztél Igen.

[00:20:20]És és akkor egyszerre csak előjött, és akkor a barátnőd mondta, és tartott vagy két óra hosszat, és a barátnőd mondta, hogy ez pánik betegség, te meg nem akartad elhinni.

[00:20:30]Igen, mert ilyenkor nagyon nehéz racionálisan gondolkozni, és hiába volt már nem tudom 203 40 pánik, vagy nálam legalábbis, hogy hiába volt tényleg sok pánikra.

[00:20:45]Ja, hogy addigra már ennyi volt.

[00:20:47]Nem, nem, nem, nem, nem.

[00:20:47]Ez nekem az volt az első.

[00:20:49]És utána volt egy mondjuk egy hónap, amikor minden nap volt, vagy majdnem minden nap.

[00:20:54]Az az így az így nehezebb volt.

[00:20:56]Most meg így néha-néha.

[00:20:58]Aha.

[00:20:58]De hiába volt már mondjuk tényleg nagy számú pánikraom, utána se tudod akkor ott elhinni, hogy te most nem vagy rosszul, vagy nem vagy fizikailag rosszul, és hogy nem fogsz meghalni, vagy nem esel össze, nem ájulsz el.

[00:21:14]Szóval, hogy nehéz abb a helyzetben racionálisan gondolkozni.

[00:21:21]Az kiderült, hogy mitől van.

[00:21:26]Akkor ott szerintem attól, vagy akkor a a az ugye covid alatt volt, és ott volt nekünk egy azt hiszem, hogy hat hónapos szünet, vagy három három-hónap valahogy így egy ugye amikor leállás volt, nem lehetett rendezvényt tartani, mi ugye nem tudtunk fellépni és azalatt ugye nem dolgoztam, vagy nem léptem fel, és abból visszajövetlett a pánikról, mert ott az idegrendszerem nem kapott úgy terhelést, aztán utána hirtelen meg egy nagy terhelés, hát lett egy csomó fellépés, tév felvétel, tév felvételt úgy megcsinálni, hogy előtte nem léptél, tehát hogy például a tév felvételt mi megcsináltuk úgy, a sóder club felvételt, hogy előtte nem volt x hónapig előadás.

[00:22:21]Na most ugye a standup anyag az úgy fejlődik, hogy megírod, elmondod, lehonod a tanulságodat, átírod, vagy kihúzod, elmondod még egyszer és mondjuk nem tudom 15-20 elmondás után mondhatni azt, hogy mondjuk így beállt a szövegbapasztalod, hogy mind röhögnek, mind nem azt kihagyod, ami röhögnek fölerősíted, nem tá igen, igen, igen, igen, igen, igen.

[00:22:45]pontosan.

[00:22:45]És akkor úgy elmenni egy tév felvételre, hogy ez a folyamat kimaradt, hanem nekem csak az van meg, hogy én amit otthon megírtam, és most én itt el fogom mondani először emberek előtt, de tévfelvétel van belőle, az egy elég stresszes stresszes helyzet.

[00:23:05]És akkor ott sok ilyen sok ilyen volt, és ott ezért le volt valószínűleg pánikral.

[00:23:14]De tudod azóta, hogy mitől féltél?

[00:23:16]Attól, hogy majdnem nevetnek, hogy megbuksz, vagy mi mi lehetett?

[00:23:21]Hát a tévfelvétel az mindig egyrészt mindig stressz a tévfelvételeken ugye ott kikerül a a az anyag, ott az az utána már nem tudsz rajta változtatni.

[00:23:33]Ö igen, a konkrét félelem az nyilván az igen, hogy nem nem jó, amit csinálok, nem fognak nevetni és megbukik a a az anyagom.

[00:23:40]Szóval az a az a konkrét félelem.

[00:23:47]És mostanában, mert mondtad, hogy azért most is előfordul most akkor én én hipohon, de tehát én általább ilyen egészségügyi dolog szoktam pánikolni.

[00:23:58]Tehát félsz attól, hogy ilyen beteg vagy, olyan beteg vagy?

[00:24:00]Aha.

[00:24:00]Igen.

[00:24:00]Rosszul leszek.

[00:24:00]Ö a milyen rosszul létet képzelsz magadnak?

[00:24:07]Mit nem?

[00:24:09]Én azt az a mostani eladásban az a mondat, hogy ha én hallok valami betegségről, az biztos, hogy egy héten belül nekem is, nekem is lesz.

[00:24:16]És ez a szerintem a lényege, hogy ha én hallok arról, hogy valaki nem tudom, maláriás valaki, bárki, akkor én egy héten belül valami tünetet fogok magamon érezni, ami ami oda köthető, és én már elkezdek gondolatba eljutni oda, hogy biztos én is az vagyok.

[00:24:34]És akkor ez így bármivel ez a nem tudom gyomorfekélytől a a bármilyen vírusos megbeteg, tehát ez ez bármire bármire kiterjeszthető, vagy kicsit fáj a hasam, biztos megcsavarodott a belem most én itt tehát, hogy hogy ez tényleg bárhova el tud el tud jutni és a pszichológus semmit nem sütött ki, hogy ez mitől lehet, vagy ne tá, hogy lehet ezt enyhíteni?

[00:25:04]De én én akkor kezdtem el, utána kezdtem el pszichológushoz járni.

[00:25:09]Nekem az nagyon sokat segít, és azóta van az, hogy ezt tudom tudom kezelni és és kontrollálni.

[00:25:17]És tényleg most már elég ritkán van ilyen ilyen sőt pánik konkrét pánik rohamom nem is tudom, hogy mikor volt inkább ezek a pánik helyzetek, amikor De nem csapát rohamba.

[00:25:33]De szorong aan, nő szorongasz úgy becsülettel.

[00:25:36]Hát ki nem ki nem szor?

[00:25:38]De az mi az mitől?

[00:25:44]Ezekre így nehéz válaszolni, mert annyira annyira összetett a kérdés.

[00:25:51]Én azt azt tudom, vagy nekem szerintem azt a a gimi után erősödött fel nagyon a a szorongásom, mert szerintem ott van egy a az én életemben, tehát szerintem mindenki életében nekem meg ilyen hatványozottan volt egy változás.

[00:26:05]Tehát a gimibe az volt a a úgy teltek a napjaim, hogy az iskola minden percét beosztotta a napomnak, ugye nyolcttól mondjuk kettőig.

[00:26:18]Előtte engem anyukámék elvittek az iskolába, megkaptam a 10 óraimat, utána elmentem nagymamámhoz tőle, megkaptam az ebédet, odajött értem anyukám és hazavittek.

[00:26:28]Tehát nekem semmilyen ez még negyedikes giniskolá.

[00:26:32]E ezt én ezt 18 éves koromig, tehát én én 18 éves koromig gyakorlatilag nem hoztam semmilyen döntést, tehát nem kellett döntést hoznom, annak a stresszét átélnem és utána vállalni érte a felelősséget.

[00:26:46]Tehát gyakorlatilag nulla.

[00:26:46]És utána feljöttem Budapestre, elkezdtem egyetemre járni, meg elkezdtem standupolni ezzel szinte egy időbe.

[00:26:55]És ugye az egyetem most már olyan, hogy hát vedd fel úgy a tárgyaidat, ahogy akarod, gyere be, ha akarsz, de nem muszáj.

[00:27:08]van órád reggel 8-kor meg este 7:00-kor is.

[00:27:11]Tehát, hogy egy teljes tehát egy nagyon szabályozott életből lett egy nagyon szabályozatlan.

[00:27:19]Én azt hittem, hogy csak a bölcsészkari, amit én végeztem, nem gondoltam, hogy a közgáz is közgá az az azért mondjuk egy orvostudományi még mindig nem ilyed.

[00:27:28]Hát nagyon remélem, tehát nagyobb a a hibáknak a következő.

[00:27:33]éítésnök igen, de ahova én jártam, az az nagyon ilyen ilyen volt.

[00:27:38]És emellett a standupbaan is nagyon sok a a bizonytalanság, pont amiket egyrészt az, hogy az is nagyon kötetlen, tehát hogy nincs próbafolyamat, nincs nyomonkövetés, be van írva a fellépés, magadtól kell rá felkészülnöd, be van írva a tévfelvétel, magadtól kell rá megírnod, kigyakorolnod, mint tehát, hogy nincs nincs feletted senkinek úgymond irányítás vagy kontrollam.

[00:28:09]És ez a kettő, ez így nagyon össze összeadódott az egyetemmel való bizonytalanságok, meg a standupból fakadó bizonytalanságok, és akkor ott ott alakult ki szerintem, vagy ott erősödött fel nagyon ez a ez a ez a szorongás, de soha senki kontroll nincs, tehát se haver, se szülő, se senki.

[00:28:32]Tehát megírod és utána mit csinálsz?

[00:28:36]utána elkezdett bemagolni, vagy elkezdett hangosan mondani, vagy odaállsz a tükör alé, vagy hogy van ez?

[00:28:45]Igen.

[00:28:45]És ezeknek a kombinációja, tehát hogy igazából vagy én én úgy szoktam dolgozni, hogy én nagyon kis szeletekben próbálom ki a az anyagokat.

[00:28:56]Tehát ha mondjuk én ilyen 5-10 perc anyagnál többet nem nagyon mondok egybe, ami új.

[00:29:06]Sőt, az is inkább sokszor inkább kett három négy-öt perc szokott lenni, amit berakok az éppen meglévő anyagaim közé, és akkor úgy kipróbálom.

[00:29:18]És annak a megírási folyamata meg olyan, hogy van egy ötleted, vagy nekem úgy szokott lenni, hogy van egy ötletem, felírom a a telefonomba, és akkor amikor leülök írni, akkor ezeket az ötleteket előveszem, és akkor elkezdek gondolkozni rajta, és akkor ebből valamikor kiadódik egy tök jó gondolatmenet, amikor így ötleteket tudsz egymás után pakolgatni, amikor pakolhatod, még eszedbe jut, hogy ez is lehetne, az is lehetne, satöbbi.

[00:29:47]többi.

[00:29:47]És amikor ez megvan, akkor én általában ezt valamelyik kollégámmal a Dumaszínházból ezt megszoktam beszélni általában a Fruzsival, az Árfuzsival, akivel van a közös előadásunk, és akkor vele ötletelünk egyet.

[00:30:04]Az azt jelenti, hogy én elmondom, hogy figyelj, ez az ötletem, ez a felvetésem, ez rá a poénom, mit gondolsz?

[00:30:12]És akkor ő vagy annyit mond, hogy jó, vagy annyit, de azt elő is adod neki, vagy csak nem mintogyha, ahogy mi most beszélgetünk.

[00:30:18]Tehát nincs olyan, hogy kipróbálod, hogy hogy figyelj, elmondod neki és akkor rög rajta.

[00:30:23]Nem, el se mosolyodik.

[00:30:26]Nem, mert nagyon más így elmondani, nagyon más színpadon elmondani, de maga az ötlet az az már érezhető így asztalnál is, hogy ez most jó vagy vagy nem jó.

[00:30:35]Vagy ha csak mondjuk a felvetésem van rá, akkor ő tud-e rá mondani egy poént, vagy tud-e rá, hogy hogy az hogy lehet lecsapni?

[00:30:43]És akkor amikor ezek megvannak, és azt érzem, hogy most megvan egy blokkom, vagy vagy egy ami úgy kipróbálható, akkor azt a következő előadáson elmondom, és akkor ha működik, akkor nyilván jó, ha nem, akkor rossz.

[00:30:59]Ha a közepes az a legnehezebb szerintem, mert olyankor ugye, hogy hogy lehetne ebből jót csinálni, és az nagyon nehéz közepesből jót csinálni, vagy meg a közepest elengedni, mert végülis az nem rossz, hanem közepes.

[00:31:14]Az anyukádnak tényleg jobb a humorra, mint neked, mert ezt ezt én nem tudom, hol mondtam ezt.

[00:31:18]Ezt nagyon sokszor ezt ő is fel szokta hozni.

[00:31:22]Nagyon sokszor visszaemlegetik, vagy felemlegetik.

[00:31:25]Nem tudom, hol mondtam.

[00:31:27]Nem az.

[00:31:30]Ezt most szeretném tisztázni.

[00:31:30]Ez legyen a szalagcím.

[00:31:34]Van egy ilyen kis jeleneted, és ott nem tudom, hogy azt tényleg a mamáddal csinálod-e.

[00:31:40]Üüm.

[00:31:42]Ami talán az a címe, hogy amikor megkérdezed anyukádat, vagy valami valami ilyesmi.

[00:31:50]És akkor megkérdezed valami kis al, hogy hova tettem, mit tudom én, a kocsikulcsot.

[00:31:56]És akkor akkor az anyukád mindent elmond, hogy de ne de ne engedd ki a macskát, de ne felejtsd el bezárni az ajtót, de ne.

[00:32:04]Tehát magyarul túlspilázódik a kontroll.

[00:32:07]Igen, igen, igen, igen.

[00:32:11]Azt a mamáddal csinálod egyébként?

[00:32:11]Nem, nem nem azt egyedül, de valós élmények alatt.

[00:32:18]De hát ott van egy női hang.

[00:32:20]De az én hangom csak egy effektel van torzítva az én hangom.

[00:32:23]Igen, most már bármit lehet.

[00:32:27]Aha.

[00:32:27]Bármi ilyet.

[00:32:27]De az például igen, az is ilyen, hogy anyukám, ő azt szokta mondani, hogy ő nem erőszakos, hanem csak kérdez.

[00:32:36]És az az, hogy viszel nem tudom gulyáslevest.

[00:32:38]Nem, de szereted a gulyáslevest?

[00:32:40]De nem szeret.

[00:32:40]De hát itt nem nem viszed el.

[00:32:42]Hát van benne.

[00:32:42]Én nem eszem meg.

[00:32:44]De nem, de vidd el már.

[00:32:44]És akkor a végén azt mondod, hogy jó, elviszel.

[00:32:48]Jó, de ki ne dobd?

[00:32:48]De azért, hogy kidobd, nem adom oda.

[00:32:51]És ő ilyen ilyen ő jogász.

[00:32:57]Igen.

[00:32:57]Nagyon nehéz vele veszekedni.

[00:32:59]Igen.

[00:32:59]Mert mit csinál?

[00:32:59]Vannak okos érvei.

[00:33:01]És hogy ö Igen.

[00:33:03]Meg igen.

[00:33:03]Sorolja, hogy miért nem ő a miért nem ő a felelős.

[00:33:07]A a pont most voltunk Balatonra mentünk és hogy fél órával de én csak mondtam, hogy hát fél órával később indultunk és akkor elkezdtem mondani igen mert te ekkor jöttél, én még ezt csináltam és hogy hogy de hogy én nem hibáztatni akartam őt, csak megjegyeztem, hogy fél órával később indultunk és akkor így levezette, hogy miért nem ő a a felelősebbe.

[00:33:31]Ez gondolom a jogásságból adódé és ilyenkor ilyen higgattan megy az okfejtés, vagy azért csak van kiabálás is?

[00:33:41]Nem kiabálásnéem amúgy anyukámmal jóban vagyunk, meg közeli kapcsolatban vagyunk és ezek azok a dolgok, amiket így tök jó megfigyelni, meg analizálni, megnézni azt, hogy a szüleid hogyan működnek és ezeket így fejtegetni.

[00:34:03]Ez szerintem nagyon hasznos a saját önismereted miatt is, meg hogy megértsd, mert ugye sokszor nem csak szülőkkel, de minden társas kapcsolatban valaki mond valamit, és akkor csak azt érzed, hogy most van benne egy rossz érzés, vagy valami feszültség keletkezett benned, és sokszor aki vagy ha nincs önismeretünk, vagy nincs meg ez az analitikus gondolkodásunk, akkor soks sokszor csak visszük magunkat azt a feszültséget, vagy felcsattanunk és ezeket így tök jó szerintem így figyelgetni, elemezgetni, megfejteni meg megfigyelni a szüleidet, meg azt, hogy te mit tanultál tőlük így viselkedésbe.

[00:34:49]Az szerintem nagyon nagyon érdekes.

[00:34:53]Te mindig ilyen igat maradsz, vagy azért tudsz ordítani is?

[00:35:00]Én megszoktak.

[00:35:00]Tehát egyrészt szerintem ez egy hamis kép, amit én prezentálok magamról.

[00:35:08]Ez a lassúság, ez a amit most mondtál, ez a higgadtság, de hogy én nem belül nem ez nem ez van.

[00:35:18]Sok szorongás, sok feszültség.

[00:35:21]Na, sok szorongás, feszültség még ezzel a lassúsággal megfelel.

[00:35:27]Nem, mert azért tudok tudok feszült lenni, meg tud eljönni egy pont, nem is kell hozzá sok, amikor amikor ez De még kell hozzá?

[00:35:40]Hát ami nagyon szerintem az, hogy amikor azt érzem, hogy elvesztem a kontrollt, vagy a valami nem úgy történik, mint ahogy én De magad fölött vagy más föl?

[00:35:55]már szerintem a környezetem fölött, tehát valami nem úgy történik, mint mint tehát hogyha ha el kell mennem a postára és fel kell adnom egy levelet és odamegyek és zárva van, és nem úgy alakult a dolog, mint ahogy én tehát, hogy én ezt le akartam tudni, ki akartam pipálni a feladatot és haladni tovább, akkor ott ott nagyon ideges ilyenekben nagyon ideges tudok lenni.

[00:36:17]Szó áteszi valaki a fejedet.

[00:36:20]Igen, igen.

[00:36:20]Ilyenekből.

[00:36:22]Szóval, hogyha valami valamit én kitalálok, hogy ezt szeretném, hogy így legyen, aztán nem úgy van, az az szokott szerintem igazán bosszantani.

[00:36:31]A barátnő az sokszor szóba kelül nálad, tulajdonképpen, mint kalambonál a felesége, és ugyanúgy láthatatlan.

[00:36:40]Igen, az is érdekes szokott lenni, mert amikor hát tehát a a barátnős anyagok meg poénok ugye tehát, hogy azok nem egy emberről szólnak, hanem az egy ilyen Frusi azt mondta, hogy ez olyan mint ilyen Frankenstein szörny, hogy hogy így össze lett rakva különböző emberekből.

[00:37:00]Ö de hogy igen, az van, hogy ezt még erről a barátnőmről meséltem, ez meg már a következőről van.

[00:37:10]Hogy volt sok?

[00:37:13]Nem, nem azt mondom, hogy sok, de hogy mondjuk azért volt benne, tehát mióta én standupolok 10 éve most már, sőt pont idén van 10 éve, azért ott voltak kapcsolati váltások, vagy váltások a a partner ö partnerben, és viszont a barátnő az barátnő, tehát mindenki amikor szokott lenni az, hogy barátnőmmel megyek, és akkor megkérdezi ő az, akiről szoktál mesélni?

[00:37:40]És akkor nagyon kellemetlen.

[00:37:42]Hát még nem, de majd róla is fog.

[00:37:45]De a standuppal lehet úgy csajozni, mint egy rockstárnak mond.

[00:37:50]Úgy nem, az az de azért besegít, gondolom.

[00:37:51]Nem, szerintem szerintem igen, de ez olyan, hogy m az azon szerintem azonosítanak vele emberek dolgokat, tulajdonságokat azonosítanak ezzel a ezzel a szereppel.

[00:38:07]És akkor és akkor amiatt tehát például, hogy ugye nagyon vonzó az, hogyha valaki mondjuk orvos, mert akkor azonosítjuk vele azt, hogy okos, segítőszándékú, nem tudom, empatikus, ilyenek.

[00:38:19]És szerintem itt is, itt is ez a helyzet.

[00:38:21]A másik, hogy de veled mit azonosítanakod?

[00:38:26]Hát, hogy vicces vagyok.

[00:38:26]Ez ez a nagy ez a nagy és az a könában van szexepilje.

[00:38:32]Hát ezt szokták mondani, a lányok két dolgot mondanak, de most nagyon általánosítok, de általában ugye az szokott lenni, legyen magas és a másik, hogy legyen jó humorra.

[00:38:40]Ezek amiket szempontok, ami alapján nagy többségben szerintem a lányok szelektálnak.

[00:38:49]És emiatt igen, az fontos, hogy valaki valaki vicces.

[00:38:52]A másik, hogy mivel ez egy személyes műsor, vagy személyes műfaj, ezért a műsorom alapján, vagy műsoromból engem már valamennyire megismernek az ember, tehát nem csak látnak és egy, hanem én ugye magamról beszélek, a gondolataimat osztom meg saját magam vagyok a a színpadon, szóval, hogy az lehet egy, hogy engem már így megismernek, és akkor így több emberhez jutok.

[00:39:22]kell, és akkor az valakinek vonzó, valakinek meg nem vonz.

[00:39:27]De valamelyik interjúban, nem tudom, hogy panaszolod-e, vagy mondod, vagy nem tudom mi, hogy ugye te nem vagy az a macsó típus, és hogy inkább ilyen Woodi ellenesnek könyveltek el, aki ilyen őrirónikus, olykor akár ön önngunyoros.

[00:39:47]És hogy volt is olyan kommented, nem tudom ilyet mennyire veszel a szívedre, mert ugye hát a kommentekben tudnak egészen cisra dolgokat és írni, hogy na hát ez az új férfi ideál.

[00:40:00]Aha.

[00:40:02]Ezek szerintem nagyon régi interjúk egyébként.

[00:40:04]Egyrészt nem nem nagyon visszaástam a sötét múltadba.

[00:40:06]Ezek szerintem akkor akkori interjúk, amikor kezdtük a standupot, és akkor ugye megjelentünk és akkor nagyon sokat hívtak meg kerestek, mert ugye újak újak voltunk.

[00:40:18]Öntasztaltam, erről most az újben fogok is valamennyit mesélni, hogy az, hogy megint általánosítok nagyon, de hogy mondjuk egy férfiaknak mi a férfias, meg a nőknek mi a férfias, az nagyon más.

[00:40:34]És szerintem a férfiak általánosságban azt gondolják férfiasnak, mondjuk egy akciófilmben történik, hogy nem tudom puszta kézzel megölt hét embert, de ugye ezt nőként nem úgy nézett, hogy ú hát biztos nagyon szeretnék anyám még.

[00:40:54]És szerintem ebből van egy nagyon k nagy differencia.

[00:40:59]És én férfi szemmel nem vagyok férfias, de amúgy ez a nőknél nem szokott probléma lenni.

[00:41:06]Sőt igazából örülnek annak, hogy van egy csomó közös érdek szeretek kerámiázni, szoktam otthon kerámiákat csinálni, megformázom, lefestem, tök jó.

[00:41:21]Ez nem olyan hagyományosan nem annyira férfias, de sokkal jobban örülnek neki a lányok, hogy ezt csinálom és nem focizni járok meg ps-ezni.

[00:41:32]Hát mint ahogy a Woodi, aki még a alacsony is, meg soha nem nem volt egy szép fiú típus.

[00:41:36]És milyen jó női voltak, nem?

[00:41:40]Hát ő vette el a lányát, nem?

[00:41:43]Nevert lányát.

[00:41:43]Az nevelt lányát, de akkor is ez azért egy határátlépés.

[00:41:47]De igen, igen, igen, igen, igen.

[00:41:50]Lehet-e ebbe a műfajba fejlődni?

[00:41:53]Tehát lehet-e olyat, hogy hát mintogy mit tudom én, valaki fiatalkorában eljátssza a Rómót, aztán maj lesz Lír király, és ahhoz azért már kell egy más élettapasztalat, sok minden egyéb.

[00:42:06]Szóval nálatok van-e ilyen?

[00:42:09]Ö, abszolút, szerintem.

[00:42:09]Szerintem igen.

[00:42:13]Nálam ez amúgy valamennyire meg is figyelhető.

[00:42:18]Tehát aki eljön egy mostani előadásra, megnézett egy öt évvel ezelőtti előadás, nagyon máshogy máshogy beszélek, tehát ott sokkal lassabban beszélek.

[00:42:28]Régen valamiért a színpadon eggyel mélyebb hangon beszéltem.

[00:42:34]Az egész teljesen teljesen más.

[00:42:34]Most hát sokkal önmagab önmagam sokkal jobban önmagam tudok lenni színpadon, mint mint korábban.

[00:42:44]Az nagyon veszélyes, amikor valaki beleragad egy szerepbe.

[00:42:50]Ez főleg ilyen amerikai humoristáknál figyel, vagy ott ott nyilván nagyobb a a piac, de ott nagyon jól megfigyelhető, hogy mondjuk valaki elkezdett standupolni 20 évesen, vagy még fiatalabban, és ő volt a a parti standupos, aki arról beszélt, hogy bulizni jár, iszik, drogozik, ez volt az imagee, ez volt tényleg a a az élete is.

[00:43:13]Na most 50 évesen ez már nem annyira tehát, hogy furcsa, vagy nem esik egybe ez a ez a karakter az életkorával.

[00:43:24]És akkor erre amúgy szerintem érdemes figyelni, ha önmag vagy ha tényleg nagyon autentikus tudsz lenni, akkor erre amúgy annyira nem is kell figyelni, de hogy nyilván a a színpadi karaktered az lekövesse azt a fejlődést, ami a az életednek a vagy az életedben is zajlik.

[00:43:43]És nálad megfogalmazható, vagy mi ez?

[00:43:48]A fejlődés.

[00:43:49]Ühüm.

[00:43:49]Szerintem nekem a a nagy előrelépés az, amit már korábban említ, tehát hogy amikor felmegyek a színpadra, nem próbálom meg kitalálni azt, hogy emberek most mit gondolnak rólam, mit várnak el tőlem.

[00:44:11]Ö amikor felmegyek, nem az első gondolatom, hogy most biztos mindenki utál engem, vagy biztos valaki mindenki valami rosszat, hiszen rád vették meg a jegyet.

[00:44:20]Aki nagyon uttál, az nem ad ki érted pénzt.

[00:44:25]Így van.

[00:44:25]Ö, szóval ezeket így így ö igyekszem elnyomni ezeket a hangokat, meg háttérbe ö szorítani.

[00:44:34]A másik, hogy tehát ez az önmagadnak a felvállalása.

[00:44:38]A másik, hogy hogy tényleg magadról beszélni személyesen és megosztani tényleg személyes dolgokat, ami sokszor amúgy valamilyen nehé, vagy így nehéz nehéz is tud akár lenni, de hogy az emberek ez ezzel jól ehhez jól tudnak kapcsolódni.

[00:45:06]Az egyik esetben mondjuk amikor csajozásról volt szó, akkor azt mondod, hogy hát személy szerint te vagy ott.

[00:45:13]Igen.

[00:45:14]Tehát láthatják, hogy milyenhez az ifsehoz.

[00:45:15]Eldöntik, hogy belét szeretnek vagy sem.

[00:45:18]A másik részt viszont mégis csak szerepről beszélsz, amikor fönn van, színpadod.

[00:45:23]Tehát akkor hogy van ez?

[00:45:26]Mennyire vagy te civilként a színpadon, és mennyire szerep, amit produkálsz?

[00:45:31]Én azt gondolom, hogy hogy nál tehát, hogy szerintem a a humoristák esetében, vagy a standuposok esetében a színpadi karaktered az a valós énednek az ilyen 20%-kal felnagyítása, vagy tehát, hogy hogy mondjuk, hogy 20%-kal vagy több, mert nyilván ott karakárabbnak kell lenni.

[00:46:02]magabiztosabbnak, ha úgy van.

[00:46:07]Nem tudom, tehát hogy hogy egy kicsit így fel kell nagyítanod a a saját saját énedet, mondjuk egy 20%-kal, és akkor így azért elég közel vagy ahhoz, ami ami a valós éned.

[00:46:22]Az, hogy te azért még tulajdonképpen mindig lassú vagy.

[00:46:24]Ez mennyire él meg?

[00:46:27]Úgy tűnik, hogy nagyon, de közben az ember nem egészen érti, hogy ebben a felpörgetett világban és ahogy az előbb beszéltünk Aranyosiról, de mondhatom Fábri Sándort a régi generációból, hát ők olyan Igen, szóval, hogy hogy miért él miért él meg szerinted ez a kicsit dilemmázós, kicsit ilyen ilyen morfondíró zós.

[00:46:53]Nem tudom, hogy biztosan kijön-e belőle a következő mondat.

[00:47:03]Tehát, hogy miközben nyilván ott van a következő mondat, de de mégis ez érződik, hogy hogy ez most mitől hat szerinted?

[00:47:15]M erre erre egyébként ezt ezt nem tudom megválni.

[00:47:19]Most egy egy dolog jutott eszembe, hogy hogy a tehát a színpadi énem, bár te inkább a színpadit, sőt csak a színpadit láttad, mielőtt elkezdtünk beszélgetni, azért amit mondtam, arra rá van téve ez a 20% és például amikor barátnőm először jött el megnézni a a az előadást, akkor de akkor ő már a barátnőd volt, tehát ő nem volt nem nem, hanem mint barátnőm.

[00:47:47]Eljött, mondtam, hogy ha van kedvem, akkor köjjön el.

[00:47:49]Mind barátnőm eljött megnézni az eredést.

[00:47:51]A nő ezt mondta, hogy hogy tök jó, hogy színpadon pörgősebb vagyok, vagy vagy eggyel nem tudom, energikusabb vagyok.

[00:48:03]És tehát, hogy neki az volt a vö ő nem nem ismerte előtte engem, tehát ő azt gondolta, hogy úristen, ez a lassú gyerek, ez a nulla pulzusú izé fel fog menni a színpadra.

[00:48:12]Mi lesz?

[00:48:14]10 perc mint neki a gondol.

[00:48:14]Igen, igen, igen.

[00:48:17]És és akkor ezt í De miért nem alszunk?

[00:48:19]És tényleg érdekes vagy, de közben mégis m nem tudom.

[00:48:23]Erre erre úgy nem ezen még nem gondoltam kisebb próbáltad, hogy pörg nem tud fizikailag képtelen vagyok ennél gyorsabb lenni.

[00:48:35]Nem, nem, nem kényelmes.

[00:48:38]Az elején azt nagyon szerettem azt az érzést, amikor felmentem a színpadra, és már ilyen tehát, hogy már ment az nem nem én kezdtem az előadást, hanem mondjuk közepén volt, tehát a közönség má be volt melegedve.

[00:48:54]És akkor én elkezdtem ilyen lassan, és akkor érződött ez a feszültség, hogy mi már így itt vagyunk, már már be vagyunk lelkesedve, nevetnénk.

[00:49:03]És akkor elkezdtem ilyen lassan, és az elején még lassabb voltam, mert tudtam, hogy jön a jó poén, már ugye kigyakoroltam, tudtam, hogy az működik, és azt nagyon szerettem az első 20-30 másodpercet, amíg így gyűlt az a feszülts akkor megjött az első poén, és akkor az az így feloldotta ezt a ezt a helyzetet.

[00:49:24]Az, hogy maga a lassúság miért működik, nem tudom.

[00:49:29]Szerintem egyébként nagyon tehát, hogy jó hallgatni bárkit, aki természetesen szépen beszél szimpon most nem feltétlenül magamról beszélek, de hogy alapvetően jól hallgatni ö embereket, akik önmaguk és úgy beszélnek autentikusan önmaguk és abban mindegy, hogy valaki gyors vagy valaki lassú.

[00:49:55]Érezzük ezt a ezt az önazonosságot, és ez tök jól tök jól lehet.

[00:49:58]Tehát amikor így érzed, hogy valami igazi, valami valami önazonos, azzal így jól lehet rezonálni, és szerintem azt az emberek szeretik hallgatni, és ott mindegy, hogy valaki milyen gyorsan beszél.

[00:50:12]Miért nem politizálsz egyáltalán?

[00:50:12]Egy dolgon rajta kaptalak, ami márm oldaladon április 11-én azért kitetted, hogy menjetek el szavazni.

[00:50:25]Így van.

[00:50:25]ami tulajdonképpen rögtön elárulja, hogy igen, az egy az egy különleges eset volt.

[00:50:36]De tehát a kérdésre válaszom, én azért nem politizálok, mert nem érzem azt, hogy nekem egy átfogó van ebben a ebben a vagy ebben a területen, de nem is nagyon érdekel.

[00:50:46]érdekel.

[00:50:48]Követem el, nem, nem semmi ilyen.

[00:50:51]Elolvasom a híreket, meghallgatom a podcasteket, megnézem a az interjúkat, de nem érzem azt, hogy én értenék a politikához.

[00:50:59]És emiatt én félek erről beszélni, mert ha valaki számon kér, akkor én nem vagyok egy hiteles forrás egyébként, mert én nem értek ehhez.

[00:51:12]Akkor szoktam politizálni, amikor valami olyan történik a politikában, közéletben, ami nagyon erős érzelmeket vált ki belőlem, és emiatt hosszabb időre leköti a gondolataimat, és olyankor, amikor én pörgök, valamin nekem az automatikus, hogy vagy nekem az, hogy ebből valahogy viccet csinálok, tehát amikor hosszú ideig így pörög az agyam valamit, akkor Akkor akkor abból mindig valami poén.

[00:51:44]És ezt elárulod, hogy a választások mit váltottak?

[00:51:46]és a választásoknál ott az volt, nekem az volt az ilyen élményem, és ezt mondom is ott, amit felraktam, hogy annyira sok volt a választás előtti egy hónap ilyen, tehát mindig ugye, ahogy gondolom te is ugyanígy követed a a közéletet, mindig amikor megjelenik egy olyan tehát mindig van egy interjú, egy egy podcast, egy egy videó, amit amit ezt meg kell nézni.

[00:52:11]mindig van egy általában szokott lenni egy ilyen.

[00:52:14]Na, ott nem egy volt, hanem hanem 20 vagy vagy még több.

[00:52:18]És ott ugye mondom is abba a videóba, hogy mondom, ha még egy százados vagy nem tudom, rendőrkapitány vagy izé nyilatkozik, én már nem tudom azt meghallgatni.

[00:52:30]Tehát ott arról beszéltem, hogy annyi minden történt az elmúlt három hétben, hogy hogy ez már így így feldolgozhatatlan, és ott ez váltotta ki.

[00:52:43]belőlem a az, hogy erről beszéljek.

[00:52:47]előtte talán a PR Ja, igen, a Pride miatt is ott ott pont klub felvétel volt.

[00:52:55]Egy kicsit a Pride-ról beszéltem, amikor ugye be akarták tiltani.

[00:53:03]Szóval néha így előjönnek ezek a a politikai témák, de én amiatt, hogy nem érzem magam kompetensnek, emiatt én nem nem rakom be ezt a műsoromba.

[00:53:14]Hát ezt néha előveszem.

[00:53:16]Nag tehát ha mondjuk egy évben kétszer valami hírről beszélek, vagy valami ilyen témáról, de egyébként nem nem szoktam.

[00:53:25]Azt mondod, hogy van egy olyan félelmeted, hogyha 50 éves leszel, akkor mit tudom én, majd Kisk Majsán félház előtt, és hogy már nem tartanak téged érdekesnek, és hát ezt nagyon nem akarod megélni.

[00:53:41]Inkább szeretnél egy olyeni, mondasz valakit nem tudom a nevét.

[00:53:46]valami híres amerikai standupost, aki még 84 évesen viszont vidáman föllép, és mindenki imádja.

[00:53:54]Szóval mit képzelsz nálad, hogy lesz?

[00:53:58]Én azt nyilván ugye ez egy még egy jövő fekete folt nekem.

[00:54:06]más standuposoknak a karrierje, illetve más standuposoknak a mondatai vannak, amik ebbe val vagy erről valami elképzelést adnak.

[00:54:19]Az egyik szintén amerikai humorista mondta, hogy amíg nem hagyod abba a standupot, addig fejlődsz, és igazából úgy is abbahagyhatod, hogy még jársz fellépni, de igazából te már abbahagytad, tehát nem írsz újat.

[00:54:35]nem annyira foglalkoztat már a közönségnek a a véleménye, és igazából elmész fellépni, de te már a standupot magát abbahagytad.

[00:54:43]A másik, hogyha megnézzük azt, hogy akár Magyarországon is ö milyen standuposok vannak.

[00:54:49]Például ott van ugye Hadházi László, ő 60 felett van már, és jobb, mint jobb, mint valaha volt.

[00:55:01]Hát vagy Badár Sándor se rossz.

[00:55:03]Vagy Badár Sándor például.

[00:55:03]Badár Sándor ugyanez.

[00:55:06]Tehát például a Hadház Hadházinak most jelenleg azt hiszem, hogy három önálló estje fut egy huzamba, tehát azért az egy olyan, nem tudom, olyan kiemelkedő teljesítmény, ami és hat tehát, hogy már nem a karrierja elején.

[00:55:24]És ugyanígy egyébként, ha megnézzük az embereket, akár mondjuk, ha eggyel visszájünk, ott van Kovács András Péter, ő most lesz 50 éves, ugyanez elmondható róla, évről évre több jegyet ad el, évről évre jobbak az estjei satöbbi.

[00:55:43]Ott van Litkai Gergely.

[00:55:46]Neki is azem most múlt ősszel volt három új önálló estjének a bemutató, tehát hogy írt három estet, mert annyi ötlete volt, hogy az három estbe fért bele.

[00:56:00]Szóval, hogy vannak azért vagy jók a kilátások.

[00:56:07]Hát akkor kívánom neked az ilyen jó kilátásokat és köszönöm, hogy ettek.

[00:56:12]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:56:12]És önöknek is köszönöm, ha néztek minket.

[00:56:15]Szabó Balázs Máté volt a Bakafé vendége.

[00:56:22]Viszontlátásra!

[00:56:33]เฮ