KlikkTV 32:05

Orbán a magyarok gazdasági bajaira építi a visszatérését

gazdaságpolitikainflációklímaváltozásvízgazdálkodásközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Ellenzéki
Orbán a magyarok gazdasági bajaira építi a visszatérését
tl;dr
  • Orbán Viktor Tusványoson arról beszélt, hogy a Fidesz visszatéréséhez a gazdasági bajok hozzák majd a hiányzó szavazatokat – Veres János szerint épp a rossz gazdasági teljesítmény okozta a vereséget.
  • Veres János vitatta a Fidesz stabil két és fél milliós szavazóbázisát, a közvélemény-kutatások szerint ez a tábor már nem ilyen egységes.
  • Az EU-s RRF-források felhasználásánál a legnagyobb kihívás nemcsak a pénz hazahozatala, hanem a hatékony felhasználás – a vízgazdálkodásra tervezett 20 milliárd forint szerinte nevetségesen kevés a kötöttpályás közlekedésre szánt összegekhez képest.
  • A klímaváltozás és az aszály miatt a víz országhatáron belül tartása vált elsődlegessé; szakemberek már vízlépcső építését is szorgalmazzák a Dunán a hajózhatóság, Paks hűtése és a térség vízellátása érdekében.
  • Az élelmiszerár-infláció veszélye valós, amit a háborúk, a szélsőséges időjárás és az energiaárak emelkedése is erősít – személyes példaként említette, hogy egy családi almáskertben 5 millió forintba került a fagyvédelem, amiből 2 millió a háború miatti áremelkedés.
  • A Fidesz azért óckodott az euró bevezetésétől, mert a forint leértékelésével és az önálló monetáris politikával akarta vonzani a külföldi tőkét, illetve tudatosan kerülte a szorosabb uniós ellenőrzést, hogy a forrásokat saját vállalkozói köréhez irányíthassa.
  • „A mi dolgunk az, hogy kitartsunk a két és fél millió szavazónk mellett... A többséghez hiányzó szavazatokat a gazdasági bajok, a gazdasági nehézségek fogják majd elhozni." – Orbán Viktor

  • A TISZA-kormány legnagyobb kihívása a 8% feletti költségvetési hiány 3% alá szorítása lesz, miközben az új gazdaságpolitika céljai és eszközei egyelőre ismeretlenek, és a vagyonvisszaszerzésből sem várható szabad költségvetési forrás.
  • A beruházások korrupciógyanús leállítása helyi feszültségeket szül, minden ilyen ügynél mérlegelési kényszer van, és a sietős döntések helyett alapos előkészítésre van szükség.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Orbán Viktor tusványosi beszéde és a gazdasági bajokra építés stratégiája

A beszélgetés apropóját Orbán Viktor Tusványoson elhangzott beszéde adta, amelyben a volt miniszterelnök arról beszélt, hogy a Fidesz jelenlegi két és fél millió szavazója mellett a többséghez hiányzó szavazatokat "a valóság keltette politikai hullámok, a gazdasági bajok, a gazdasági nehézségek fogják majd elhozni". Azaz Orbán Viktor nyíltan a gazdasági problémákra alapozná a Fidesz visszatérését.

"A mi dolgunk az, hogy kitartsunk a két és fél millió szavazónk mellett, akik mindig mellettünk álltak. Ez kevés a többséghez. A többséghez hiányzó szavazatokat valójában a valóság keltette politikai hullámok, a gazdasági bajok, a gazdasági nehézségek fogják majd elhozni." – Orbán Viktor, idézi Balogh Judit *

Veres János, a vendég, ezt két szempontból is kritizálta. Egyrészt rámutatott, hogy Orbán Viktor nem értékelte kellőképpen, hogy a választási vereségben milyen szerepet játszott az, hogy rosszul ment a gazdaság az elmúlt években – tehát visszafelé is kellett volna következtetéseket levonnia. Szerinte a Fidesz vereségének egyik fontos oka éppen az volt, hogy "nem volt gazdasági növekedés Magyarországon, és az emberek nem érezhették azt, hogy jobban megy az országnak, jobban megy a gazdaságnak, személyesen neki jobban megy".

Másrészt Veres János furcsállta, hogy egy "az ország sorsa iránt aggódó egykori miniszterelnök" a gazdasági problémákra bazíroz a visszatérés érdekében. Ezt annak tulajdonította, hogy a beszédből hiányzott egy olyan vízió vagy program, amely alapján reálisnak tűnhetne a Fidesz újbóli többségszerzése, ezért "próbál egy olyan körülményt felhozni, ami korlátozott mértékben függ tőle". Hozzátette viszont, hogy a gondolatmenetben van annyi igazság, hogy ha a választók gazdasági nehézségeket érzékelnek, akkor értelemszerűen az aktuális kormánnyal szemben foglalnak állást – ez az elmúlt évtizedekben szinte mindig így volt.

A két és fél millió szavazó meglétét Veres János is vitatta, mondván, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások nem azt mutatják, hogy ennyi ember kitartott volna a Fidesz mellett.

Az EU-s források felhasználásának kérdései: közlekedés vs. vízgazdálkodás

A beszélgetés egyik központi témája az Európai Uniós források – különösen az RRF (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) – felhasználása volt. Veres János szerint itt van a legnagyobb kihívás, nem csak az, hogy mennyi pénzt sikerül hazahozni, hanem hogy ezt a pénzt sikerül-e hatékonyan felhasználni.

Az Orbán-kormány korábbi tevékenységéről lesújtó véleményt fogalmazott meg: "az nem az uniós pénzek hazahozatalában az egészen bizonyos, el sem indították a projekteket". Így szerinte nagyon nehéz lesz a több éves előkészítést igénylő projekteket két-három hónap alatt olyan állapotba hozni, hogy lehívhatóak legyenek a pénzek.

A TISZA-kormány terveivel kapcsolatban viszont egy konkrét kritikát is megfogalmazott. A jelenlegi nyilvános adatok szerint az RRF források döntő mértékben kötöttpályás közlekedési kiadásokra mennek el, miközben "összesen 20 milliárd forint van jelenlegi ismereteink szerint vízügyi projektekre felhasználásra tervezve, ami egy jelentéktelen kicsi összeg".

"Lehetséges, hogy 2-3 év múlva azt fogjuk majd hiányolni, hogy a magyar kormány most, amikor a felhasználásról döntést hozott, miért nem a 20 milliárd többszörösét akarta felhasználni erre a célra." – Veres János *

A vízgazdálkodás fontosságát saját szülőföldjéről, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből vett példával is alátámasztotta, ahol vannak előkészített projektek, amelyeket lehetne használni. Szerinte a célszerű felhasználása az uniós pénzeknek "még sokféle dimenzióban fog megjelenni a következő években".

Aszály, mezőgazdaság és a vízlépcső kérdése

A beszélgetés során visszatérő téma volt az aszály és a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatása. Veres János saját tapasztalatát is megosztotta: "tegnap végigjöttem a fél országon, nem láttam egyetlen egy jó állapotban lévő kukoricatáblánál többet. Tehát összesen egyet láttam." A többi tábla esetében a kukorica "kötésig sem ér, tehát magyarul a lábam hosszáig ér a kukorica, amiből nyilvánvalóan termés nem lesz. Legfeljebb silót lehet készíteni."

A vendég elismerte, hogy a TISZA-kormány kommunikációja jelentősen megváltozott az aszály kérdésében – emlékeztetett az ópusztaszeri kormányülést megelőző terepbejárásra –, de hangsúlyozta: "erre az évre értelemszerűen egy megváltozott kommunikációval nem lehet megváltoztatni a vízviszonyokat egy országban. Ha most elkezdi valaki, akkor is sok év múlva érhet be az eredménye."

Érdekes történeti perspektívát is felvázolt: 30 évvel ezelőtt még az árvizek elleni védekezés volt a vízgazdálkodási gondolkodás középpontjában, az elmúlt években viszont egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy "inkább a víz országhatáron belül tartására kellene sokkal több forrást fordítani". Sőt, mára odáig jutott a helyzet, hogy "szakemberek le merik írni, hogy bizony vízlépcsőt kell építeni a Dunán" – ez a rendszerváltáskor politikai tabunak számított és jelenleg is annak számít, de Veres János szerint "biztos, hogy még megéljük, amikor ebben igenis döntést kell hozni". A vízlépcső szerinte három fontos ügyet oldana meg: a Duna folyamatos hajózhatóságát, Paks megfelelő hűtését és a Duna menti területek vízellátását.

Élelmiszerárak és inflációs veszélyek

A beszélgetés egy pontján Balogh Judit egy klímaszakértői posztra hivatkozott, amely szerint augusztusra Magyarország felett lesz az egyik legnagyobb hőmérsékleti anomália Európában – egy "hőkupola" –, és gyakorlatilag nem várható eső. A posztoló reményét fejezte ki, hogy elkerülhető lesz a 2022-23-as "iszonyatos élelmiszerár-infláció", de félt attól, hogy a mostani árak veszélyben vannak.

Veres János szerint ez a félelem valós, amit legalább három tényező erősít:
1. Az orosz-ukrán háború, amely Európa legjobb minőségű földjeinek búzatermését teszi kétségessé
2. Az általában is szélsőségesebbé váló időjárás, ami bizonytalanabbá teszi a termésmennyiségeket és drágábbá az előállítást
3. Az iráni háború által kiváltott bizonytalanság, az olajár extrém emelkedése, ami a gáz árára is hat

Ez utóbbi kapcsán egy személyes, nagyon konkrét példát hozott fel: a fia almatermesztéssel foglalkozik Szabolcsban, és áprilisban a fagy ellen gázolajjal működtetett ventilátorokat használ. Április 30 napjából 24 napon át kellett működtetni ezeket a gépeket, mert a hőmérséklet plusz 2 fok alá süllyedt. A gázolaj ára nem volt védett erre a célra, így volt, amikor 800 forintos áron kellett vásárolni. "Több mint 5 millió forintba került csak a gázolajköltség egy családi méretű ültetvénynél, hogy ezeket a ventilátorokat működtethessék. Ebből a háború miatti áremelkedés több mint 2 millió forint volt." Ez mutatja, hogy "amikor látszólag még semmi sem történt, hiszen termés még nincs, és máris olyan költségtöbblete merül fel a termelőnek, aminek valamikor valamiből majd meg kellene térülnie."

Ugyanakkor Veres János megjegyezte azt is, hogy a piacon jelentős verseny van, és ez a verseny fékezi az árakat: "van egy árvisszafogó hatása mindaddig, ameddig verseny van."

Az euró bevezetése: miért óckodott a Fidesz?

Balogh Judit a beszélgetés során visszatért Orbán Viktor tusványosi kijelentéséhez, miszerint "az euróbevezetési terv egy mese, a megszorítás kódja". A műsorvezető felidézte, hogy még Varga Mihály is "néha küzdött és bemondott dátumokat", de érzékelhető volt, hogy a Fidesz valójában nem akarta az eurót.

Veres János szerint ennek alapvetően két oka volt:
1. Gazdasági ok: Orbán Viktor 2010 után "elhitte Matolcsy György fantazmagóriáit", nevezetesen azt, hogy az eurózónán kívül maradva megmarad az önálló monetáris politika lehetősége. Így a forint folyamatos leértékelésével Magyarország versenyképességének érdemi javulása nélkül is érdemes volt a külföldi tőkének itt beruházni.
2. Politikai-ideológiai ok: Ez később kiegészült azzal a gondolkodással, hogy "a nemzeti függetlenség fontosabb, mint az unióhoz tartozás gondolata". Orbán Viktor és csapata egy olyan ideológiát épített fel, amely szerint "Magyarországnak nem szabad idomulnia az európai országokhoz, hanem igenis egy függetlenségi politikát kell folytatni".

De Veres János ennél tovább ment, és egy mélyebb, rendszerszintű magyarázatot is adott. Szerinte a "függetlenségi politika" gazdasági oldala azt jelentette, hogy "sokkal kevésbé látják kívülről, hogy mi folyik Magyarországon, hova, milyen pénzek, milyen céllal tűnnek el". Hangsúlyozta, hogy ez nem véletlen volt, hanem tudatos politika: "Orbán Viktorék úgy gondolkodtak, hogy őket nem zavarta az, ha még látják is, hogy a magyar vállalkozások felé, az ő általuk kiválasztott szűk vállalkozói kör felé mennek a források."

"Igen, én ezt tudatosan akarom így csinálni. [...] Ez nem korrupció, hanem ez a Fidesz politikának lényege." – Lánczi András, idézi Veres János *

Az euró bevezetése egy szorosabb kötődést jelentett volna az eurózóna tagországokhoz, és így kevésbé lehetett volna "látványosan én majd eldöntöm, hogy ki nyerje azt, amit nyerni kell" – utalt itt a vendég például a 35 éves autópálya-koncesszióra és hasonló ügyekre. A Fidesz számára az volt a cél, hogy "minél kevésbé lehessen bárki befolyásoló hatással a magyarországi pénzfelhasználásra".

A rendszer addig volt fenntartható, amíg a donor tagországok – például Németország – el nem kezdték kifogásolni, hogy az ő adófizetőik pénzéből Brüsszelen keresztül Magyarországra érkező forrásokból Mészáros Lőrinc kapjon rendszeresen nagy összegeket. Ez vezetett a szabályok kijátszásához, a versenyeztetési és közbeszerzési szabályok be nem tartásához, ami végső soron fenntarthatatlanná vált.

Gazdasági növekedés és az uniós források összefüggése

Veres János egy fontos összefüggésre mutatott rá: "ha valaki megnézi azt a táblázatot, hogy a magyar növekedés jó éveiben miért, honnan is volt a forrás, az egyértelműen mutatja a párhuzamot: akkor volt Magyarországon komoly gazdasági növekedés, amikor komoly arányban tudtunk felhasználni európai uniós forrásokat."

Ezért is volt különösen súlyos a következménye annak, hogy az Orbán-kormány alatt több mint három éven keresztül nem volt növekedés Magyarországon – ennek egyik fő oka az volt, hogy "nem jött annyi európai forrás, mint azt megelőzően majdnem 20 éven keresztül". A magyar gazdaság ereje korlátozott, egy több milliárd eurós, egy éven belül bejövő uniós forrás "megdobta annak az évnek a GDP-növekedését is".

Az első GDP-adatok a TISZA-kormány alatt és a költségvetési kihívások

Balogh Judit felidézte, hogy a kormányváltás után a piacok rendkívül bizakodóak voltak, a hitelminősítők türelmesek, és mindenki nagyon várta az első, már a TISZA-kormány alatt születő GDP-adatokat. A várakozás 0,7%-os növekedés volt, ehhez képest "nagy meglepetést okozott, hogy a 0,7 helyett csak 0,4% lett".

Veres János ezt árnyalta. Szerinte a választások óta eltelt időszakot "egy abszolút mértékben pozitív hurráoptimizmus lengi körül", ami jó dolog, és ennek köszönhetően csökkenhettek az állampapír kamatok. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy "ezt a periódust még nem az új kormány intézkedései határozzák meg". Az új kormány eddig három dologra tudott kiterjedni: felülvizsgálnak bizonyos korábbi döntéseket, ami miatt egyes kifizetések megálltak – ez pedig "nyilvánvalóan rontja a növekedést".

A pozitív hullámról úgy vélekedett, hogy az év végéig biztos kitart, mert "a hitelminősítők, sem más befektetők nem fognak hátat fordítani Magyarországnak, reménykednek". Az igazi "fordulópontot" a jövő évi költségvetés jelenti majd – nem az idei pótköltségvetés, amely az év hátralévő részében már nem tud érdemi változást hozni (párhuzamként említette Békesi László 1994-es pótköltségvetését).

A jövő évi költségvetés két szempontból lesz sorsdöntő:
1. Megmutatja a kormány politikai prioritásait – "ott már világossá válik, hogy akkor mi az, ami fontos számukra"
2. Egy teljes évről van szó, amelyet már ennek a kormánynak a gazdaságpolitikája fog meghatározni

Veres János megjegyezte, hogy egyelőre nagyon keveset lehet tudni a kormány gazdaságpolitikájáról: "sok kritikát hallunk a múltat illetően, nagyon keveset beszélt még a kormány bármelyik tagja, még a miniszterelnök sem [...] hogy mi is lesz az új gazdaságpolitikája Magyarországnak. Tehát sem a cél, sem az eszköz ma még nem ismert."

A költségvetési hiány: a legnagyobb kihívás

A beszélgetés végén Veres János egyértelműen kijelölte, hogy mi a TISZA-kormány legnagyobb gazdasági kihívása. Tekintve, hogy a kormány az eurozónához való csatlakozást tűzte ki célul, a legnehezebben teljesíthető feltétel Magyarország számára "az, hogy tartósan a strukturális hiányt 3% GDP alatt kell tartani."

"Ebben nem látszik ma még olyan intézkedés, ami ebbe az irányba reményt, tartós, stabil megoldást hozna a kormány részéről." – Veres János *

A dilemmát az adja, hogy a sok választási ígéret sok pénzbe fog kerülni, miközben "a 8% vagy afölötti hiányról vissza kell menni 3% alá". Veres János úgy látta, hogy jelen pillanatban nem világos, milyen módon, milyen gyorsasággal, hány év alatt, milyen módszerrel tud majd a kormány ezzel a kihívással megküzdeni. "Szerintem ez lesz a legnagyobb kihívás az egész politikai kormányzásban."

A vagyonvisszaszerzés korlátai

A beszélgetés során szóba került az a korábbi remény is, hogy a vagyonvisszaszerzésből befolyt összegek segíthetnek a költségvetési helyzeten. Veres János azonban lehűtötte a kedélyeket: a vagyonvisszaszerzés nem költségvetési szabadforrás. "Egyfajta vagyonelem egy másik vagyonelemmé válik az államnál. Ebből nincs szabadon felhasználható költségvetési kiadás automatikusan. Vagyonból vagyon lesz."

Még ha a költségvetési pénzek ellopását sikerül is bizonyítani és visszaszerezni, a visszaszerzett eszköz jellemzően nem készpénz, hanem valamilyen vagyontárgy – például "ha valaki jól meglopta a költségvetést, vett egy gyönyörű kacsalábon forgó házat belőle, akkor ott egy házunk van, nem forintunk". Ráadásul ezeknek a vagyontárgyaknak működtetési költségük is lehet, és "olyan forrást biztos nem tud szerezni, ami minden évben ismétlődő forrás lenne".

Más a helyzet a lopás megszüntetésével: "ha csökken a lopás, akkor a lopással bent maradó forrás az valóban költségvetési forrás lehet" – kivéve azokat az eseteket, amikor egyedi fejlesztésekről, például uniós projektekről van szó.

Feszültségek a beruházások leállítása körül

A vendég egy konkrét példát is említett arra, hogy milyen természetű feszültségekkel kell szembenéznie a kormánynak, amikor korrupciógyanús ügyeket vizsgál felül. Egy nyugat-dunántúli autópálya-szakasz építésére "rendkívül túlárazott ajánlatot adott két versengő üzletfél", ezért a miniszter azt mondta, hogy nem fogadják el az ajánlatot, és nem fog megépülni a szakasz. "És látja, hogy ebből azért helyben már nagyon komoly feszültség keletkezik" – jelezte Veres János, rámutatva, hogy minden ilyen ügynél "mérlegelési kényszer" van.

Összegzés: a remény időszaka és a közelgő döntések

A beszélgetés zárásaként Veres János úgy fogalmazott, hogy jelenleg "még örülni kell annak és támogatni kell azt, hogy van egy ilyen pozitív hozzáállás, van egy ilyen remény mindenkiben benne". Az uniós források beérkezésének esélyét látni lehet, de a felhasználásnál már "ellenérdekű felek fognak egymásnak feszülni", ami sokkal nehezebb konfliktus lesz. Biztosította a nézőket, hogy "nagyon bölcs, nagyon alapos mérlegelésre fogják megelőzni a döntéseket, mert ha ilyen rapid döntések születnek, azok rosszak lesznek".


⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • "Öge Forsác Dián" (5:46 környéke): A szövegkörnyezet alapján egy klímaszakértőről vagy meteorológusról van szó, aki a hőkupolával és az élelmiszerár-inflációval kapcsolatban posztolt. Pontos neve nem azonosítható egyértelműen a torz átiratból – lehetséges alakok: Forgács Diána, Forrás Diána vagy hasonló név.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Jó napot kívánok, köszöntöm önöket.

[00:00:00]Ez itt a mélyvíz.

[00:00:01]Én Balóg Judit vagyok.

[00:00:04]Gazdasági kérdésekkel fogunk foglalkozni és hát van bőven miről beszélni.

[00:00:06]Ugyanis most például a legfrissebb GDP adat nem olyan lett, mint ami erre számítottak az elemzők, de például nagyon komoly veszélyt jelent a közeljövőben az aszá is.

[00:00:17]Veres János volt pénzügyminiszter, agrármérnök közgazdász vendégem.

[00:00:22]Üdvözlöm.

[00:00:23]Köszöntöm önt és a nézőket is.

[00:00:26]Örülünk, hogy itt van.

[00:00:26]Csapjunk is a közepébe és kezdjünk egy Orbán Viktor idézettel.

[00:00:30]Tusványoson mit mondott a következőt mondta.

[00:00:33]A mi dolgunk az, hogy kitartsunk a kett és millió szavazónk mellett, akik mindig mellettünk álltak.

[00:00:40]Ez kevés a többséghez.

[00:00:40]A többséghez hiányzó százreket valójában a valóság keltette politikai hullámok, a gazdasági bajok, a gazdasági nehézségek fogják majd elhozni.

[00:00:51]Mit szól ehhez?

[00:00:53]Két dolgot szólnék hozzá.

[00:00:53]Az első, hogy szerintem Orbán Viktor nem értékelte kellőképpen azt, hogy a választási vereségben milyen szerepet játszott az, hogy rosszul ment a gazdaság az elmúlt években.

[00:01:06]Tehát ő előrefelé beszélt, de visszafelé is néznie kellett volna, és abból valamilyen következtetést levonni.

[00:01:12]Ugyanis szerintem, hogy a választási vereséget a Fidesz elszenvedte sok minden más mellett.

[00:01:17]Szerintem az egyik fontos, az első ötben említeném, az egyik fontos oka volt az, hogy nem volt gazdasági növekedés Magyarországon, és az emberek nem érezhették azt, hogy jobban megy az országnak, jobban megy a gazdaságnak, személyesen neki jobban megy.

[00:01:31]Én azt gondolom, hogy ez egy fontos dolog.

[00:01:33]Na most, hogy előremenően egyrészt ugye vitatható a két és fél millió szavazó meglé azóta már eléggé Igen, igen, igen, igen, igen.

[00:01:40]Merthogy azért az utolsó közelkutatások nem azt mutatják, hogy ennyi ember kitartott volna.

[00:01:46]Ö azt hiszem, hogy annyi igazság persze van a mondásban, hogyha gazdasági nehézségeket fognak az emberek érzékelni, akkor értelemszerűen az aktuális kormánnyal szemben foglalnak állást.

[00:01:58]Így volt ez az elmúlt néhány évtizedben szinte mindig, hogyha nehezen nehéznek érezték az emberek a sorsukat, akkor az éppen a hatalmat gyakorló kormányt nem választották újra.

[00:02:10]Ebből az következik számomra, hogy az egy valós veszély a jelenlegi kormánynak, hogyha nem sikerül majd jó gazdasági eredményeket produkálni, akkor elszivároghatnak szavazók a jelenlegi kormánytól.

[00:02:24]Hogy ezek a szavazók vajon a Fideszt fogják-e választani, ebben nekem kétségem van.

[00:02:29]Hát meg ugye azért az ország sorsa iránt aggódó egykori miniszterelnök azért az meglehetősen furcsa, amikor a a gazdasági problémákra bazíroz, hogy na majd az segíthet neki visszaszerezni a szavazóit.

[00:02:41]Hát ugye miután nem tudott olyan programot mondani ebben a beszédben, amely amely reménykeltő lett volna az övéi számára, hogy hogyan fognak többségbe kerülni egy következő választáson.

[00:02:53]Ugye ennek a beszédnek a legnagyobb kritikájaként ezt szokták megfogalmazni, hogy nem hangzott benne olyan vízió el, nem hangzott benne olyan program el, ami alapján azt lehetne gondolni, hogy reális útja van annak, hogy a Fidesz hogyan szerezhet ismételten valamikor többséget.

[00:03:07]Na, ezért próbál ő egy olyan körülményt fölhozni, ami korlátozott mértékben függ tőle.

[00:03:13]Mondhatnám azt, hogy igazándiból nem függ tőle.

[00:03:15]Ugyanakkor ez egy valós kihívás, hogy vajon a az új magyar kormány sikerül-e olyan gazdaságpolitikával Magyarországot előrevinnie, amely érdemben azt fogja az ország gazdasági közérzetében, cégeknél, magánszemélyeknél hozni, hogy ez jobb, reménytelibb, jobban élünk, kedvezőbb körülményeink vannak, van felzárkózási esélye az országnak.

[00:03:41]Ugye az elmúlt évtizedekben mindig erről beszélünk, hogy mikor nyílik meg a felzárkózás esélye Magyarországnak.

[00:03:47]Részben ezért kapjuk az európaios forrásokat.

[00:03:49]Ugye az egyik nagy kérdőjel az az, hogy nem csak az, hogy vajon mennyi pénzt sikerül majd hazahozni Európai Unióból, hanem az a nagy kérdés, hogy ezt a pénzt vagyon sikerül-e hatékonyan fölhasználni.

[00:04:01]Erre még semmit nem látunk ezzel kapcsolatban.

[00:04:05]Igen.

[00:04:05]Tehát, hogy a határidőig egyáltalán le tudjuk-e hívni?

[00:04:09]Hiszen gyakorlatilag nagy, ha össz össz nagy képet nézzük, tulajdonképpen az az volt, hogy az Orbánkormány én nem tudom mivel foglal láttunk néhány dolgot, hogy mivel foglalkozott.

[00:04:19]Igen, igen.

[00:04:20]Tudnál mondani rá példákat.

[00:04:22]Igen, de hogy nem az uniós pénzek hazahozatalában az egészen bizonyos el se indították a projekteket.

[00:04:26]Tehát így nagyon nehéz lesz akár több éves előkészítést igénylő projekteket két-három hónap alatt olyan állapotba hozni.

[00:04:34]egyáltalán mondjuk a tervezés szintjén, hogy lehívhatóak legyenek azok a pénzek.

[00:04:42]Ez is igaz, de az is igaz, hogy hogy amire most a Tisza kormány a hangsúlyt helyezi, azért az egy elég jelentős kockázatot magában hordozó terület lévén, hogyha nagy közlekedési és nagy közlekedési eszközbeszerzési projektekkel akarja fölhasználni például az RRF forrásokat, akkor ezeknek az időigénye rendkívül hosszú.

[00:05:05]Ha más miatt nem, akkor a nemzetközi közbeszerzési eljárások miatt több év az előkészítési igény.

[00:05:10]Ebből következően amikor megvalósul, az nagyon késő van.

[00:05:16]Vajon van-e a társadalomnak ennyi türelme?

[00:05:19]Az egyik kérdés.

[00:05:19]A másik kérdés, hogy amikor megvalósul vajon akkor is úgy fog-e majd tűnni, hogy ez volt-e a leghelyesebb döntés?

[00:05:26]Most egyetlen egy konkrét példát mondok.

[00:05:30]A jelenlegi nyilvános adatottak alapján úgy tűnik, hogy az RRF forrásfelhasználási arányain belül döntőmértékben a kötöttpályás közlekedéssel kapcsolatos kiadások a meghatározóak, és mondjuk összesen 20 milliárd Ft van jelenlegi ismereteink szerint vízügyi projektekre felhasználásra tervezve, ami egy jelentéktelen kicsi összeg a 20 milliárd Ft.

[00:05:52]miközben láthatóan, nem csak a mostani hőkupola miatt, de Magyarországon sokkal több víz célszerű felhasználására lenne szükség a közeljövőben.

[00:06:04]Lehetséges, hogy 2-3 millió meg azt fogjuk majd hiányolni, hogy a magyar kormány most, amikor elefelhasználásról döntés hozott, miért nem a 20 milliárd többszörösét akarta fölhasználni erre a célra.

[00:06:16]felhasználható lenne ez a pénz.

[00:06:18]Erre a célra is tudom, nincsenek jól előkészített projektek, de van néhány, én tudok mondani ilyet konkrétan a szülőföldem Szabolyszatpár Bereg megyében is van ilyen projekt, ami előkészített projektként használható lenne.

[00:06:30]Azaz azt kell mondjam, hogy ez a célszerű felhasználása az Európai Unióból, Magyarországott pénzeknek, ez még sokféle dimenziumban fog megjelenni a következő években.

[00:06:42]Pedig itt azért az aszályra szemmel láthatóan nagyon figyelti szakormány.

[00:06:48]Ugye az Orbánkormányzat olyan látható dolgokat nem tett az osztályosítás megelőzése érdekében, de szerintem mindenki emlékszik a legesleelső kormányszóviai tájékoztató ugye Ópusztaszeren és ott előtte azzal kezdték, hogy a környéken bejárták azokat a gyakorlatilag már siv a sivattagosodás határán lévő területeket.

[00:07:10]Én nem vitatom, hogy jelentős mértékben megváltozott a kommunikációja a magyar kormánynak ebben az ügyben.

[00:07:17]Ettől még, ha végigmegy az országot, én tegnap végigjöttem a félországon, nem láttam egyetlen egy jó állapotban lévő kukoricatáblánál többet.

[00:07:28]Ühüm.

[00:07:29]Tehát összesen egyet láttam.

[00:07:30]Nyilvánvalóan az öntözött volt, és azért volt ilyen.

[00:07:32]Viszont rengeteg olyat láttam, amely hát úgy szokták ezt mondani, hogy kötésig sem ér, tehát magyarul a lábbam hosszáig ér a kukorica, amiből nyilvánvalóan termés nem lesz.

[00:07:44]Legfeljebb sirót lehet készíteni.

[00:07:46]Ezért csak azt akarom mondani, hogy erre az évre értelemszerűen egy megváltozott kommunikációval nem lehet megváltoztatni a vízviszonyokat egy országban.

[00:07:54]Ha most elkezdi valaki, akkor is sok év múlva érhet be az eredménye.

[00:08:02]Nem kellett volna mondjuk 16 évet elvesztegetni ebből el kell kezdeni, hanem kezdjük el.

[00:08:06]Ugye ez nagyon érdekes dolog, mert 30 évvel ezelőtt még ez nem volt az érdeklődés homlok terében.

[00:08:10]Akkor még a az árvizek elleni védekezés volt, ha vízgazdálkodásról beszélünk, a fontos.

[00:08:17]Idősorban azért jöttek már olyan évek, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy inkább a víz országhatáron belül tartására kellene sokkal több forrást fordítani.

[00:08:26]Ugye most pedig csodák csodája, nekem nem csoda, de sokas számára csoda.

[00:08:32]Ma pedig már lemegik írni szakemberek azt, hogy bizony vízlépcsőt kell építeni a Dunán.

[00:08:36]Ez a rendszerváltáskor egy politikai tabunnak számított.

[00:08:39]Azóta is annak számít hozzá kell tennem, de biztos, hogy még megéljük, amikor ebben igenis döntést kell hozni.

[00:08:46]Ugyanis teljesen nyilvánvaló dolog, hogy enélkül nem lehet megoldani legalább három fontos ügyet.

[00:08:51]A dunafolyamatos haozhatóságát, Paks megfelelő hűtését és hát a harmadik dolog pedig úgy vízellátásban biztosítani egyébként onnan elérhető területeket, hogy ne legyen ilyen óriási aszály az egész országban.

[00:09:07]Na és akkor ha már assz nyilván héllyel közel megpróbálunk végigmenni a legfontosabb gazdasági nehézségeken, amik a Tiszakormány előtt állnak.

[00:09:16]Ezek nagy része egyébként tőlük független, tehát hogy jelenleg az eddigi tevékenységüktől asszt.

[00:09:19]Öge Forsác Dián a klímakiató pont éppen posztolt egyet, elmondja, hogy augusztusra gyakorlatilag Magyarország felett lesz az egyik ilyen legnagyobb hőmérsékleti anomália, tehát ugyanilyen hőkopola.

[00:09:36]Gyakorlatilag mindené nem lesz eső sem, nem várható.

[00:09:40]És erre ő azt mondja, hogy reméli, hogy el tudjuk kerülni a 2022-es23-as iszonyatos élelmiszerár inflációt.

[00:09:50]De fél tőle, hogy a mostani élelmiszerárak azok azok bizony veszélyben vannak.

[00:09:54]Hogy látja ezt a kérdést?

[00:10:01]Én úgy látom, hogy valós a félelme.

[00:10:04]Az mostani élmiszerárak valóban veszélyben vannak.

[00:10:06]Ezt legalább három dolog ezt a veszélyt erősíti.

[00:10:12]Erősíti a orosz-ukrán háború.

[00:10:12]Nem kell azzem indokolnom, hogy pontosan miért.

[00:10:17]Ugye Európa legjobb minőségű földületeinak a búzatermése kétségessé válik.

[00:10:22]Tehát hadd ne mondjam végig.

[00:10:24]Úgy gondolom, a másik körülmény, ami ezt érdemben befolyásolja, az az, hogy általában is szélsőségesebbé válik az időjárás, ami bizonytalanabbá teszi a termésnyiségeket első oldalról, másik oldalról pedig hát ahol van termés, az pedig drágábbá teszi annak az előállítását.

[00:10:46]Most hadd ne mondjam végig megint, hogy ennek milyen részai vannak, de ez meg egyértelmű folyamatok.

[00:10:51]Ezért ez mindenképpen olyan mezőgazdasági többletráfordításokat igényel, amelyet valamikor valahogyan a termék árában tudnak megkapni, megtéríteni a termelőknek.

[00:11:04]Ezért ez szerintem egy másik olyan körülmény, ami ami biztos, hogy hogy felfelé hajtja az árakat.

[00:11:10]Ö a harmadik dolog, hogy semmiképpen nem segíti a folyamatot az új háború, nevezetesen az iráni háború.

[00:11:21]Tehát azt kell mondjam, hogy az iráni háború által kiváltott bizonytalanság, olajár extrém emelkedése ebből következően a gáz árának is a emelkedése.

[00:11:34]Ez olyan input költségnövekedést eredményez, amelynek valamikor megint meg kéne térülnie.

[00:11:41]Elmondok erre egy konkrét példát.

[00:11:41]A fia almaervesztéssel foglalkozik Szabolcsban.

[00:11:45]Olyan gépeket használ áprilisban, amelyek forgatják a levegőt azt, hogy a hogy a fagy ne okozzon kárt a virágzás közben.

[00:11:56]Áprilisban, a áprilisi 30 napból 24 nap alatt kellett működtetnek ezeket a gépeket, mert annyira hideg volt reggelente.

[00:12:02]Ezek plusz 2 foknál automatosan bekapcsolnak.

[00:12:04]Ezek gázolaj által hajtott ventilátorok.

[00:12:11]akkor a gázolajára ugye az autóknak védett volt, de erre a célra nincs védett ár.

[00:12:17]Ezért volt, amikor 800 Ft-os áron kellett neki gázolajat venni a napi használathoz.

[00:12:24]Több mint 5 millió Ftba került csak a gázolajköltség egy családi méretű ültetvénynél, hogy ezeket a ventilátokat működtethessék.

[00:12:35]Ebből a háború miatti áremelkedés több mint 2 millió Ft volt.

[00:12:40]Ühüm.

[00:12:41]Azért mondok egy olyan példát, amikor látszólag még semmi nem történt, hiszen termés még nincs, és máris olyan költségtöbblete merül föl a termelőnek, amikor aminek valamikor valamiből majd meg kellene térülnie.

[00:12:51]Ugyanakkor bizonyosan igaz az is, hogy van egy jelentős verseny a piacon.

[00:12:55]Ez a verseny meg segíti azt, hogy ne szaladjanak el irreálisan az árak.

[00:12:59]Tehát ennek van egy árvisszafogó hatása minddig, ameddig verseny van.

[00:13:05]Mennyire van kercen helyzetben most aiszakormány.

[00:13:07]Tehát itt nyilvánvalóan ezek a problémák, amikről beszéltünk az elmúlt 10 1520, én nem tudom, hogy hány évben Isten igazából nem kezdtünk erre semmit.

[00:13:18]Rövid időn belül ezeket nem lehet megoldani.

[00:13:22]Rövid idő idő belül nem lehet megoldani.

[00:13:24]Nagyon fontos és stratégia jó dönt jó döntések szülessenek azokban a esetekben, amikor perspektívikus ügyről van szó.

[00:13:33]Ezért mondtam el példaként a közösségi közlekedés fejlesztése az RRF-ből nagy arányban és viszonylag kevés a vízgazdálkodásra.

[00:13:41]Szerintem az például történikilag egy helytelen döntés, hogy a vízgazdálkásra ilyen kevés forrás jut ebből a pénzből.

[00:13:46]Ha másból fogják pótolni, akkor rendben van.

[00:13:50]De ha nem ezt lehet már látni, vagy ja hát nem persze, mert hiszen pótköltségvetés lesz.

[00:13:54]Még most nem láttunk mindent, de amit közzé tett a kormány, sajnos nem teljes részeséget tették közzé, abból ez derül, hogy 20 milliárd Ft a vízgazálkodásra célú fel forrásfelhasználás.

[00:14:06]Na most a legnagyobb kihívás ugyanakkor az, hogy ha egyszer kitűzte a kormány helyesen az eurozónához csatlakozást, mint célt Magyarország számára, akkor a feltételek közül a legnehezebben teljesíthető feltétel Magyarország számára mindenképpen az, hogy tartósan a strukturális hiányt 3% GDP alatt kell tartani.

[00:14:29]Ebben nem látszik ma még olyan intézkedés, ami ebbe az irányba reményt, tartós, stabil megoldást hozna a kormány részéről.

[00:14:40]És nagyon nagy kihívás lesz ilyen szabályt majd beállítani a kormánynak, mert láthatóan küzd azzal ez a kormány is, hogy a sok választási ígéret majd sok pénzbe kerül, meg kell valósítani, de ugyanakkor meg ugye a 8% vagy afölötti hiányról vissza kell menni 3% alá.

[00:15:00]Nem látom jelen pillanatban azt, hogy ezzel a kihívással milyen módon, milyen gyorsasággal, hány év alatt, milyen módszerrel fog tudni megküzdeni a kormány.

[00:15:11]Szerintem ez lesz a legnagyobb kihívás az egész politikai kormányzásában a kor, hiszen politikai kormányzás folyik a Tiszának.

[00:15:18]Én ma ezt látom a legnagyobb nehézségnek.

[00:15:20]Az összes többi az valamilyen módon kezelhető.

[00:15:24]Ezt látom a legproblémásabbnak.

[00:15:27]Ráadásul, ahonnan ugye forrást reméltek eredetileg, hogy majd vagyonvisszaszerzés lesz, az nem költségvetési szabadforrás, amit visszaszerez a vagyonból, hiszen egyfajta vagyonelem, egy másik vagyonelemmű válik az államnál.

[00:15:40]Ebből nincs szabadon felhasználható költségvetési kiadás automatikusan.

[00:15:48]Vagyonból vagyon lesz.

[00:15:48]Ha költségvetési pénzek ellopását sikerült bebizonyítani, ráadásnak azt mond sikerül is, tehát nem tüntetik el ügyesen, sikerül is visszaszerezni.

[00:15:58]Ha az eredendően költségvetési pénz volt, akkor utána miért nem a költségvetésbe megy be?

[00:16:05]Azért, mert amit vissza tudnak szerezni, az vagyon lesz.

[00:16:06]Vagyon tud visszaszerezni.

[00:16:10]Ja, értem.

[00:16:10]Tehát hogyha valaki jól meglopta a költségvetést, vett egy fú gyönyörű kacsában forgó házat belőle, akkor ott egy házunk van, nem forintunk.

[00:16:18]Így van.

[00:16:18]aminek ráadásul még fenntartási költsége van most, ha már a háznál, tehát magyarul még az is izgalmas lesz, hogy milyen magyarelveket sikerül visszaszerezni, azoknak van-e működtetési költsége, azaz mikor történhet ebből egyáltalán valamennyi részéből, minimális részéből lehet olyan forrás, amelyet aztán szabadon lehet fölhasználni, hiszen olyan forrást biztos nem tud szerezni, ami minden évben ismétlődő forrás lenne.

[00:16:45]költségvetésben csak olyan szabad csak olyan szabad gondolkodni, ami évente kiadást ha jelent, akkor legyen minden évben meg a forrásom.

[00:16:53]Mondjuk ami évente viszont a kölcsetés számára fontos lehet, vagy legalábbis ugye mindig is ezt hangoztatták, hogy már önmagában véve a költségvetés helyzetén igenis fog segíteni az, hogyha a korrupciót és a lopásokat sikerül megszüntetni, mert olyan mértékű volt, ami már nemzetgazdasági szempontból is értelmezhető.

[00:17:09]Ebben közöttünk véleményeltérés nincs.

[00:17:14]Úgy gondolom, hogy ugyanakkor rendkívül nehezen lesz majd kezelhető több probléma ebből adódóan.

[00:17:20]Egyetlen egy-egy pontok.

[00:17:22]Ugye miután rendkívül túráraott ajánlatot adott két versengő üzletfél egy nyugatdunán túli autópálya szakasz építésére, ezért azt mondta a miniszter, akkor nem fogadják el az ajánlatot és nem fog megépülni és látja, hogy ebből azért helyben már nagyon komoly feszültség keletkezik.

[00:17:40]Tehát magyarul, amikor ilyen jellegű döntéseket majd meg fog hozni a kormány, mert meg kell hozni az jellegű döntéseket.

[00:17:47]Ugye ráadásul ez ez egyedi egyszeri, mert beruházással kapcsolatos dolog.

[00:17:52]Azt gondolom, hogy rendkívül fontos az, hogy minden ilyen ügynél mindig van mérlegedési kényszer.

[00:17:58]Nem tudok másként fogalmazni.

[00:18:02]Nagyon az nagyon fontos dolog, hogyha csökken a lopás, akkor a a lopással bent maradó forrás az valóban költségvetési forrás lehet, kivéve kivéve azokat az eseteket, amikor kifejezetten egyedi fejlesztésekről van szó, mert az nem mindig költségvetési tétel, hanem az lehet, hogy egy európai uniós projektnek a része.

[00:18:25]Térjünk vissza egy picit még a az euróig.

[00:18:27]ö feldobta a magas labdát, úgyhogy ismételten Orbán Viktor szavaihoz nyúlnék viszet.

[00:18:32]Azért az ősforrás, az ős Igen, az ősforrás így van pontosan.

[00:18:37]Meg azért elég hosszú ideig voltak kormányon ahhoz, hogy még azért egy jó ideig szerintem még jogosan kérdezgettjük a gazdasági kérdésekkel kapcsolatban és azt, hogy ők vajon mit, miért vagy éppen miért nem?

[00:18:49]Orbán Viktor ugyancsak Tósványos azt mondta, hogy az euróbevezetési terv egy mese, a megszorítás kódja.

[00:18:57]Tulajdonképpen a Fidesz kormányzat miért óckodott mindig annyira a az euró bevezetésétől, mint Ördög a töménienfőstől?

[00:19:04]Szegény Marga Mihály néha küzdött és bebemondott dátumokat, hogy mikor ezt szeretnék, de valahogy lehetett érzékelni, hogy hát ezt igazából egyáltalán nem szeretnék.

[00:19:13]Én szeretem ennek alapvetően két oka volt.

[00:19:15]Az egyik, hogy Orbán Viktor a 2010-es kormányváltást követően elhitte Matolcsi Gyöly fantazmogóriáit.

[00:19:27]nevezetesen ebből azt a legfontosabb egyiket, hogy azért nem kell belépni az eurozónába, mert akkor megmarad az önálló nemzeti banki politizálás lehetősége.

[00:19:40]Tehát a monetáris politika magyar kézben marad.

[00:19:43]Azaz az árfolyam befolyásolásával, mert ez lényegében ezt jelenti, folyamatosan folyamatossá tudták azt tenni, hogy Magyarország versenyképességének érdemi javulása nélkül is érdemes volt a külföldi tőkének Magyarországon beruházni, itt működtetni cégeket, és hát egy folyamatos leértékelődési láncba került ezzel Magyarország pénzze a forint.

[00:20:11]Amennyiben mi beléptünk volna mondjuk 2013-ba az eurozónába, akkor ezt a lehetőséget elvesztette volna.

[00:20:17]Később ez kiegészült, akkor még nem, de később kiegészült azzal a fajta, én máárom politikailag jelentős mértékben ideológiailag átszőt gondolkodással, hogy akkor hát a nemzeti függetlenség az fontosabb, mint az unióhoz tartozás gondolata.

[00:20:38]azaz a hát később formálisan is megnyilvánuló politikai pártcsoport szerveződésbe torkoló gondolkodása Orbán Viktornak vagy Orbán Viktorés csapatának, ami arra vonatkozott, hogy hogy hát Magyarországnak nem szabad idomulnia az európai országokhoz, hanem igenis egy függetlenségi politikát kell folytatni, és ezt egy egy olyan ideológiával öntötték le, ami alapján hát semmiképpen nem szabad nekünk elfogadni azt, amit például az unió mond, amit követel maga az eurozóna.

[00:21:19]Ez a két ok, ez a két ok van mögötte.

[00:21:20]Szerintem nagyon leegyszerűsítem, hogyha ezt a függetlenségi politikát, ezt kétféleképpen fordítom le.

[00:21:26]Az egyik a politikai haszonszerzés, amit ugye el lehetett mondani az embereknek, hogy nem leszünk Brüsszel csatlósai, meg megtámadjuk Brüsszelt meg minden de ami most ebben a beszélgetésben fontos fontosabb a gazdasági része, hogy ott a függetlenségünk azt jelentette, hogy akkor sokkal kevésbé látják kívülről, hogy mi folyik Magyarországon, hova, milyen pénzek, milyen céllal tűnnek el.

[00:21:55]Ha még látják is, én ezt tudatosan csinálom.

[00:22:00]Tehát Orbán Viktorék úgy gondolkodtak, hogy őket nem zavarta az, hogyha még látják is, hogy a magyar vállalkozások felé az ő általuk kiválasztott szűk vállalkozói kör felé mennek a források.

[00:22:13]Igen, én ezt tudatosan akarom így csinálni.

[00:22:15]Volt valaki, aki a csapatukból talán meg is mondta, talán a valamikori Corvinus rektor volt az, aki kimondta, hogy hogy ez nem a csalás, hanem ez maga a politika lényege.

[00:22:26]Ez a Fidesz a tehát, hogy a ez nem korrupció, hanem ez a Fidesz politikának lényege.

[00:22:30]Lánci volt.

[00:22:30]Igen.

[00:22:31]Lánci.

[00:22:31]Így van.

[00:22:31]Pontosan.

[00:22:31]Na most ez nem jelent mást, mint azt, hogy hogy igen, én ezt csinálom.

[00:22:35]És nyilvánvalóan, ha van euró, és ez egyfajta szorosabb kötődést jelent gazdaságilag pénzgyűleg az eurozónatag országokhoz, akkor ezt a fajta látványos én majd eldöntöm, hogy ki nyerje azt, amit nyerni kell.

[00:22:51]Hát ugye erre van néhány jó példat, ez a 35 éves autópályakonzió példikusan ilyen ügy, de van számtalan más is.

[00:22:58]Ezért én azt gondolom, hogy hogy bennük ez volt, hogy minél kevésbé akarja, minél kevésbé lehessen bárki befolyásoló hatással a magyarországi pénzfelhasználásra.

[00:23:12]Az, hogy ez magyar költségvetési forrás vagy Európai Uniós, az ugye az Orbán kormány nem érdekelte, hát ő akar minden fölött disponálni.

[00:23:19]És ugye az igazi probléma ott kezdődött, amikor amikor ezt nem fogadta el mindenki.

[00:23:25]Nem fogadták el a tagországok egy része sem, tehát a donor tagországok, akik ugye a költségvetés befizetők nettó módon, azok nem fogadták el, hogy a például német adófizető befizetett adójából Brüsszelen keresztül Magyarországra jövő forrásból majd Mészáros Lőrinc kapjon rendszeresen nagy összegeket.

[00:23:46]És akkor így már nem fogadhatta el természetesen maga a brüsszeli adminisztráció sem mindezt, hiszen ezt csak úgy lehetett megvalósítani, hogy valamilyen módon és valahol a szabályokat el kellett téríteni, ki kellett játszani, nem kellett betartani sem a versenyeztetési, sem a közbeszerzési, sem egyéb szabályokat.

[00:24:05]Szóval ez egy egyébként egy végiggondolt rendszer, tehát nehogy félértés legyen.

[00:24:09]Tehát végiggondolt, csak a végtelenségig nem volt tartható számá persze egyetért nem volt tartható.

[00:24:12]Hát ugye a nép az is a magyar választópolgárok is nyilván azért az uniós pénzek nagyon-nagyon hiányoztak a gazdaság.

[00:24:22]Nézz az, hogy nem volt növekedés Magyarországon több mint három éven keresztül, annak egyik fő oka az, hogy nem jött annyi európai forrás, mint azt megelőzően majdnem 20 éven keresztül, 15 éven keresztül jöttek a források.

[00:24:31]Ha valaki megnézi azt a táblázatot, hogy a magyar növekedés jó éveiben miért, honnan is volt a forrás, az egyértelműen mot a párhuzam az, hogy akkor volt Magyarországon komoly gazdasági növekedés, amikor komoly arányban tudtunk felhasználni európai unió forrásokat.

[00:24:52]Ezek összefüggő ügyek.

[00:24:52]Hát nem véletlenszerű a dolog.

[00:24:54]Hát a magyar gazdaságnak az ereje azért mégis csak ilyen értelemben korlátozott.

[00:24:57]egy jelentős, egy több milliárd eurós egy éven belül bejövő európai forrás, az megdobta annak az évnek a csídpő növekedését is.

[00:25:05]Most nem akarok konkrét éveket mondani, mert fejből persze nem tudom, de ha megnézzük ezt a ezeket az évszágokat, ezt pontosan látszik, hogy hogy mikor is volt jelentős mértékű növekedés, akkor az azért volt, mert akkor jelentős mértékű uniós forrást használ föl Magyarország.

[00:25:20]És akkor beszélgetésünk zárásaként, ha már ha már GDP, ugye amikor körvényaltás volt, azt teljesen egyértelműen lehetett látni, hogy a piacok nagyon bizakodók, hogy egyrészt a hitelminősítők most ilyen nagyon türelmesek velünk, tehát azt mondják, hogy most amit a magyar gazdaság tud, az még nem az új kormánytól függ, az az egy megverőköltő helyzet.

[00:25:39]Ennek ellenére azért mindenki nagyon várta az első GDP adatokat, ami a Tiszakormány alatt születék.

[00:25:43]És a várakozás az egy 0,7%-os gazdasági növekedés volt.

[00:25:48]Hát ehhez képest nem tudom, hogy a szakmának is meglepetés volt-e, de általában nagy meglepetést okozott azért, hogy a 0,7 helyett csak 0,4% lett.

[00:26:00]Mi milyenek az oka?

[00:26:00]Mennyire látható ez?

[00:26:08]A választások óta eltelt időszak magyarországi gazdaságpolitikáját egy abszolút mértékben pozitív hurrá optimizmus lengi körül minden szereplő részéről, ami azt gondolom, hogy szerencsés jó.

[00:26:25]Örülünk, hogy van ilyen.

[00:26:25]Ennek következtében csökkenhettek már az állampapír kamatok az elmúlt időszakban három alkalommal.

[00:26:35]Ennek ugye semmilyen hatása nincs még erre az évre, nehogy félreértés legyen, merthogy ezek a papírok majd amikor lejárnak, akkor fogja hadd ne adjam végig.

[00:26:43]De ez egy nagyon jó folyamat, nagyon kedvező az ország középtávó és hosszútávú jövője szempontjából.

[00:26:50]Ugyanakkor azt is világossá kell tenni, hogy ezt a periódust, hogy fogalmazzak óvatosan, még nem az új kormány intézkedései határozzák meg.

[00:27:04]Hiszen az újkormány intézkedései három dologra tudtak eddig kiterjedni.

[00:27:10]Felülvizsgálnak bizonyos korábbi döntéseket.

[00:27:13]Ebből adódóan bizonyos kifizetések megálltak, mivel felvőbírálat alatt van.

[00:27:19]Valamelyiket már visszakövetelik, valamelyiket még nem.

[00:27:20]Ez nyilvánvalóan rontja a növekedést.

[00:27:23]Tehát, hogyha egyszer felülvizsgálat miatt nem fizeti ki a költségvetés adott célra, amit ki kellene fizetnie, az és oké, jogos, hogy nem, ha azt látjá, hogy nullározás a GDP az vissza.

[00:27:33]Persze, persze, persze.

[00:27:37]Na most én a következőt gondolom.

[00:27:41]Ez a pozitív hullám ez év végéig biztos, hogy kitart, mert Magyarország megítélése.

[00:27:44]Ah, az már egy jó hír, mert akkor az elég nagy türelmény.

[00:27:47]Ez ez így van.

[00:27:47]Pontosan így van.

[00:27:49]Az, hogy ebben az évben a költségés irány mennyi lesz, annyi lesz, amennyi lesz, majdnem mindegy, mert ettől ettől, hogy mondjam, sem a hitelminősítők, sem mások befektetők nem fognak hátat fordítani Magyarországnak, reménykednek.

[00:28:03]A nagyon izgalmas kérdés az a jövő évi költségvetés tartalma lesz.

[00:28:06]Az idei évi pótköltségvetés ebből a szempontból nem meghatározó.

[00:28:10]Ühüm.

[00:28:10]Ha valaki még emlékszik rá, annak idején Magyarországon Békesi László csinált pótköltségvetést a 94-es kormányváltást követően, és utólag azt mondta a szakma, hogy túl rövid idő már egy adott évből hátralévő időszakban ahhoz, hogy érdemen megváltozzanak folyamatok egy ilyen pótköltségvetés elkészítését és elfogadását követően.

[00:28:36]Ezért érdemben nem tud már befolyásolni sok mindent arra az évre.

[00:28:39]Ezért mondom, hogy nem az idei pótköltség, de egy jövő évi.

[00:28:44]Ugye az két szempontból izgalmas.

[00:28:46]Egyrészt egy költségvetés mutatja meg egy adott kormány politikai prioritásait.

[00:28:49]Tehát ott már ott világossá válik, hogy akkor na akkor akkor mi az, ami fontos számukra?

[00:28:57]Másrészt az egy teljes év.

[00:28:57]Tehát az már egy olyan év, amelyet ennek a kormánynak a gazdaságpolitikája fog meghatározni.

[00:29:04]Hogy milyen lesz, még nem tudom, mert erről keveset hallunk.

[00:29:05]Ugye sok kritikát hallunk a múltat illetően.

[00:29:07]Nagyon keveset beszélt még a kormány bármelyik tagja, még a miniszterelnök sem, már ő sokat beszél, de erről nem szól semmit, hogy mi is lesz az új gazdaságpolitikája Magyarországnak.

[00:29:19]Tehát erről még nem lehet hallani érdemben dolgokat, hogy akkor mi az, ami megváltozik, és hogyan tudja ezt a változást elérni, eredményezni, befolyásolni a kormányt.

[00:29:29]Tehát sem a cél, sem az eszköz ma még ma még nem ismert.

[00:29:31]De a költségvetéskor, amikor tárgyalni fogja a parlament, akkor ennek ismertnek kell már lennie.

[00:29:37]Tehát igazándiból a fordulópontot én odateszem, hogy ha akkor egy olyan költségvetést kap a szakma, amely azt mondja, hogy igen, van reális, megalapozott három éven belüli esélye annak, hogy az eurozóna feltételeit teljesítse Magyarország, és ennek a legfontosabb, mert nem a nem az infláció, nem a kamata problémás, abszolút mértékben a költségési hiány problémás Magyarország esetében, akkor azt gondolom, hogy ez ez a pozitív hozzáállás, ez hosszú időn keresztül fönn maradhat.

[00:30:12]Ha ez nem elég meggyőző, nem eléggé megfelelő eszközökben és célokban, akkor ott viszont egy nagyon nehéz helyzet következik.

[00:30:21]Ott egy nagyon nehéz helyzet következett, de ez még messze van.

[00:30:22]Tehát eddig még most még most még örülni kell annak és támogatni kell azt, hogy hogy van egy ilyen pozitív hozzáállás, van egy ilyen a remény mindenkiben benne van.

[00:30:33]Most még az esélyét látjuk annak, hogy az elfogadott programok, intézkedések alapján annyi forrás be fog érkezni és jól fogja az ország felhasználni.

[00:30:41]Ez a legnehezebb.

[00:30:43]Tehát szerintem messze az a legnehezebb.

[00:30:46]Ugyanis az, hogy beérkezzen, ott két azonos érdekű fél volt.

[00:30:50]Az Európai Uniónak is érdeke volt ez, hiszen példát kellett mutatni bizonyos okokból, politika és és más okokból is.

[00:30:58]Meg a magyar kormánynak is érdeke volt.

[00:31:00]Na most ott már amikor ennek a felhasználásáról van szó, ott már ellenérdekű felek fognak egymásnak feszülni.

[00:31:08]Az egy az egy sokkal nehezebb konfliktus, amit majd akkor meg kell oldani.

[00:31:10]De meg kell oldani.

[00:31:10]Én azért biztos vagyok abban, hogy nagyon bölcs, nagyon alapos mérlegelésre fogják megelőzni a döntéseket, mert ha ilyen rapid döntések születnek, azok rosszak lesznek.

[00:31:23]Nagyon köszönöm, hogy itt volt és elemezhettük az aktuális helyzetet.

[00:31:24]Meg kicsit előre tekinthetünk.

[00:31:26]Köszönöm.

[00:31:28]Én is köszönöm a lehetőséget.

[00:31:30]Önöknek is nagyon köszönöm a figyelmet és örülünk neki, hogyha ebben az elképesztő kánikulában is minket választanak és néznek bennünket és keresik a click TV-nek a műsorait.

[00:31:40]Köszönjük, hogy figyelnek ránk.

[00:31:40]Viszlát!

[00:31:50]เฮ