KlikkTV 1:00:59

Raskó: havi 100 ezerrel többet költünk kajára

aszályklímaváltozásvízgazdálkodásmezőgazdaságtisza pártközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Ellenzéki
Raskó: havi 100 ezerrel többet költünk kajára
tl;dr
  • A VAHAVA program 1992-ben pontosan előrejelezte a mostani aszályt, de a kormányok nem cselekedtek; a klímaváltozást a kormány „klímakamu”-ként kezelte.
  • A vízgazdálkodási társulatok kötelező díjfizetésének eltörlése után a gazdák 99%-a nem fizet, az öntözési infrastruktúra leromlott, szivattyúállomásokat loptak el.
  • Raskó szerint körülbelül 1 millió hektár – az Alföld termőterületének 40%-a – eshet ki a termelésből, ami közvetlenül 40-50 ezer család megélhetését veszélyezteti.
  • Az „Alföld újranedvesítése” négy eleme: talajvízszint helyreállítás csatornákban tartott állandó 1,6-1,8 méteres vízmélységgel, csepegtető-öntözésre átállás, min. 500 ezer hektár visszamocsarasítása, regeneratív talajművelés.
  • A földalapú uniós támogatások járadékvadászatra ösztönöznek; Raskó megszüntetné őket, és a kifizetéseket karbantartási, tényleges termelési kötelezettségekhez kötné.
  • „Ez buktatta meg az Orbán kormányt. (...) mert élelmiszerrel minden nap szembesül az ember, amikor kiflit vesz, tejet vesz...” – Raskó György az éves élelmiszerkiadások 1,4 millióról 2,6 millió forintra növekedéséről.

  • Raskó független szakértőként segíti a TISZA Pártot; tanácsait Magyar Péter beépítette a programba, de agrárminiszteri pozíciót életkorára és vállalkozására hivatkozva nem vállal.
  • A Velencei-tó mesterséges vízpótlásra szorul a Dunából; a becsült költség 150 milliárd forint, de környezeti hatásvizsgálat és 2-3 év szükséges a megvalósításhoz.
  • A turizmus a tónál összeomlott: strandokon 8-10 büféből jó, ha egy nyitva van, és az is legfeljebb nullszaldóra tudja kihozni az évet.
  • Ötvös Pál polgármester szerint a túlzott partfal-betonozás és az 50 milliárdos kajak-kenu pálya jelzi, hogy a vízpótlást kellett volna előbbre sorolni; további beépítések nem engedélyezhetők.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Bevezetés a meleg és a vízhiány kapcsán

A műsor a tartós hőség és az általa okozott vízhiány témájával indul. A műsorvezető (Batka Zoltán) megjegyzi, hogy a beszélgetés az időjárással kezdődik, utalva az angol sajátosságra, és felteszi a kérdést, hogy a nézők hogyan bírják a meleget. A beszélgetés során két szakértői vendég is megszólal: először Raskó György, egykori mezőgazdasági államtitkár és agrárszakértő, majd Ötvös Pál, Gárdony polgármestere, akit a műsorvezető a Velencei-tó kapcsán kérdez a súlyosbodó aszályhelyzetről.

Az aszály és a klímaváltozás előrejelzése – történelmi mulasztások

A tudományos előrejelzések pontossága és figyelmen kívül hagyása

Raskó György kifejti, hogy a jelenlegi aszályhelyzet nem értelmezhető váratlan eseményként, hiszen a tudomány pontosan előrejelezte. Láng István akadémikus 1992-ben tette közzé a VAHAVA program eredményeit, amely ijesztő pontossággal írta le, mi fog történni az Alföldön 20-30 év múlva. Az akadémikus munkája évtizedekkel korábban előrevetítette a mostani folyamatokat.

Raskó megjegyzi, hogy ő maga is megkapta az anyagot akkori államtitkárként, sőt kitüntetést is adott Láng Istvánnak, ám a kormányok ennek ellenére nem reagáltak érdemben. Hangsúlyozza saját gyakorlati tapasztalatát is: Dél-Amerikában, Mexikóban és Brazíliában is menedzselt öntözési projekteket – Brazíliában 1 millió hektár félsivatagot tettek termővé.

„Láng akadémikus, ezt azt lehet mondani, hogy még jósnak is elmehetne. Olyan pontosan leírta, de ennek az okait és okozati összefüggéseit úgyszintén.” *

A szakértő szerint az Orbán-kormány egészen odáig ment, hogy magát a klímaváltozást is tagadta. A műsorvezető erre reagálva „klímakamu” jelzőt használ, amit Raskó meg is erősít.

A vízgazdálkodási társulatok ellehetetlenítése

Raskó György részletesen beszámol a vízgazdálkodási társulatok ellehetetlenítéséről, amit a felelőtlenség iskolapéldájának nevez. 2012-ig minden termelőnek kötelező volt a vízhasználati és csatornafenntartási díj fizetése. A MAGOSZ lobbizására azonban a kormány eltörölte ezt a kötelezettséget az egyéni gazdák számára, és csupán ajánlottá tette a hozzájárulást.

„Ez a rezsicsökkentés. Ez az az esztelen filozófia.” *

A következmény drámai volt: a gazdák 99%-a azonnal beszüntette a befizetéseket. A nagygazdák egy ideig még fizettek, de mivel ők egyre kisebb területtel voltak jelen a rendszerben, a társulatok működése fenntarthatatlanná vált. Raskó több társulati elnöktől hallotta, hogy az utóbbi években még arra sem jutott pénz, hogy a csatornákat és árokpartokat közmunkásokkal lekaszálják, nemhogy az ellopott szivattyúállomásokat felújítsák. Beszámolója szerint jelenleg rendkívül leromlott állapotú az öntözési infrastruktúra.

Az Alföld helyzete és a szükséges beavatkozások

A termelésből kieső területek nagysága és hatása

Raskó György szerint, ha nem történik határozott és komoly lépés, úgy nagyjából 1 millió hektár válik gyakorlatilag lehetetlenné a mezőgazdasági termelés szempontjából. Ez az Alföld összes termőterületének jelentős része, nagyjából a 40%-a. Kiemeli a Jászságot, a Nagykunság egészét, a Homokhátságot, Észak-Békés térségét és Pest megye homokos részeit a legveszélyeztetettebb területként.

A szakértő becslése szerint ez közvetlenül 40-50 ezer család megélhetését érinti, de ennél sokkal nagyobb a probléma, hiszen ezek a területek megfelelő talajműveléssel és öntözéssel értéket teremthetnének. Példaként említi, hogy vannak termelők, akik öntözött csemegekukoricával 3 millió forintos hektáronkénti árbevételt érnek el, míg alig 30 méterrel arrébb, száraz művelésű területen nulla a termés. Ez jól mutatja, milyen óriási különbséget jelent az öntözés megléte vagy hiánya.

Lengyel precizitás magyar együttműködési problémákkal szemben

A műsorvezető a lengyelországi példát hozza fel: utóbb tanulmányozta a pomerániai víztársulatok működését, ahol elképesztő precizitással és együttműködéssel ugyanannyi kukoricát termelnek, mint évtizedekkel korábban. A termés mennyisége nem esett vissza, a vizet maguk szabályozzák, a karbantartás fantasztikus, és a termelők 100%-a részt vesz a rendszerben.

Raskó ezzel szemben a magyar mentalitást ostorozza: rendkívül önzőnek és bizalmatlannak nevezi a magyar termelőket, akik a szomszédjukkal, a kereskedővel, az inputbeszállítóval szemben egyaránt gyanakvással viseltetnek. Tapasztalatai szerint az Alföldön több helyen próbálkoztak egy-két gazdával, hogy rendbe tegyék a csatornát – a saját szakaszukat meg is csinálták –, de a gazdagyűlésen a többieket hiába győzködték, végül ők is feladták.

„Azt gondolom, hogy itt bizony szelíd erőszakra van szükség jogi oldalról, minisztériumi oldalról, hogy igenis akinek termőföldje van csatorna mellett, és ezt a csatornát mi rendbe tettük, mondjuk indulásként az állam segítségével, újra folyik a víz a csatornákba. Utána a karbantartást minden földhasználónak kötelezővé kellene tenni.” *

A műsorvezető e ponton egy általánosabb politikai párhuzamot is megemlít: a Sándor-palotában tartott megbeszélés után a résztvevők egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek, ami a párbeszéd teljes hiányát és a precizitás helyetti elbeszélés jelenségét mutatja.

Az Alföld újranedvesítésének négy pontos programja

Raskó György részletesen ismerteti a szükséges beavatkozás négy elemét, melyeket a „Alföld újranedvesítése” névvel illet. Ennek a koncepciónak az elsődleges célja a levegő páratartalmának növelése, ugyanis a jelenlegi, rendkívül száraz viszonyok között még az esőfelhők is átsuhannak az Alföld középső része fölött anélkül, hogy csapadékot hoznának. A konkrét lépések:

  1. Talajvízszint helyreállítása: A meglévő csatornák rekonstrukcióját követően egész évben, nem csak a növények aktív életszakaszában, minimum 1,60-1,80 méteres vízmélységet kell fenntartani bennük, mert ez indítja be azt a kapilláris korgónyomást, ami szép lassan emelni kezdi a környező földek talajvízszintjét. Ez egy 5-10 éves szisztematikus feladat.

  2. Okos öntözési rendszerek bevezetése: El kell felejteni a lineár öntözést, ami eszméletlen vízpazarló, és helyette csepegtető, illetve lebomló műanyagcsöves, perforált vezetékes rendszereket kell alkalmazni. Ez utóbbit például burgonyatermesztésnél a bakhátfeltöltéskor húzzák be, és a tápanyagot is ki lehet rajta juttatni. Az ilyen technológiával nem 20, hanem 120 tonna krumplit lehet hektáronként termelni. A vöröshagyma esetében 100 tonnás nagyságrendű termés érhető el, és a fűszerpaprikát, valamint a makói hagymát is vissza lehetne hozni Magyarországra.

  3. Részleges visszamocsarasítás: Minimum 500 ezer hektárnyi terület árasztásos visszaadása a természetnek. Erre azért van szükség, hogy a talajvízszint emelésében és a párologtatásban segítsen. A tulajdonosok számára kompenzációs keret létrehozását tartja szükségesnek, ahogyan azt a holland példa is mutatja, ahol 10 éven át jelentős összegeket fizettek a programban részt vevő gazdáknak. Azok a gazdák, akiknek a területét elárasztanák, jelenleg földalapú támogatást kapnak, ami utánuk valamilyen kompenzációt tenne indokolttá, legalább a jelenlegi, nulla termelési értékhez képest.

  4. Új talajművelési technológiák alkalmazása: A regeneratív, takarásos (mulcsozásos) módszer bevezetése, melynek lényege, hogy a betakarítás után a területet borítottan kell hagyni – például nem bálázzák be a szalmát, hanem leszecskázzák és otthagyják. Ugyanez vonatkozik a kukoricaszárakra is.

Az uniós támogatási rendszer és a járadékvadászat problémája

A műsorvezető felveti a kérdést, hogy a jelenlegi, tulajdonképpen járadékvadászatra épülő uniós támogatási rendszer mellett hogyan lehetne a gazdákat motiválni a részvételre. Hiszen sokan vannak, akik pár szürke marhával a silány területeiken fölveszik a támogatást, és semmilyen érdemi termelést nem folytatnak. Miért mennének bele egy ilyen bonyolult és bizonytalan programba?

Raskó György szerint ez a rendszer valójában csak pénzosztogatás volt, és ezt Magyarország esetében különösen igaznak tartja a földalapú támogatásra vonatkozóan. Bár Nagy István ex-miniszter és a MAGOSZ védeni próbálják, a nagygazdák és az agrárgazdasági társaságok vezetőitől sem hallott soha olyat, hogy sírnának a földalapú támogatás után. Ő a termeléstől elválasztott direkt kifizetéseket teljesen megszüntetné, és karbantartási, termelési kötelezettségekhez kötné a támogatásokat: ha valakinek rétje és húsmarhája van, a rétet kötelező lenne rendben tartania és lekaszálatnia.

Ennek alátámasztására egy személyes anekdotát is megoszt: Poroszlón egy második kerületi ügyvéd birtokán járt, aki maga sem tudta, hol van a területe. Egy falubéli segítségével találták meg, és büszkélkedett a húsmarhákkal. Az illető kizárólag az 1600 hektár legelő utáni támogatás felvételére koncentrált, és abból élt. A példa jól illusztrálja a jelenlegi rendszer visszásságait.

Raskó György és a TISZA Párt agrárprogramja

Szakértői függetlenség a kormányzati szerep helyett

A műsorvezető felveti, hogy szinte várta, Raskó a szaktudásával kormányzati szerepet fog kapni a TISZA-kormányban, hiszen a most elhangzottak is mutatják, milyen nagy szükség lenne rá. Raskó azonban elutasítja ezt: 75 évesen már nem szeretne reggel 6-tól este 10-ig a minisztériumban dolgozni. Jelenleg is aktív termelő (2004 óta folytat vállalkozói tevékenységet), és ezt a szerepet nem is tudná összeegyeztetni egy miniszteri pozícióval.

„Az az igazság, hogy nekem teljesen megfelel ez a független agrárszakértői szerep. Tehát 75 évesen én már nem szeretnék reggel 6:00-kor bemenni este 10-ig dolgozni a minisztériumba.” *

Elmondása szerint a tanácsait meghallgatták: 2024 júliusában levitte Magyar Pétert Gyomaendrődre, hogy megmutassa neki a teljesen elvadult, lerobbant öntözési rendszert. Erről YouTube-videó is készült. Raskó szerint Magyar Péter megértette a problémát, elfogadta a tanácsait, és ezek beépültek a TISZA Párt programjába. A szakértő elégedett ezzel a felállással, és úgy gondolja, hogy független szakértőként nagyobb nyilvánosságot és hatást tud elérni, mintha egy minisztériumban ülne.

Az agrárminisztérium korlátai és az ársapka kérdése

Raskó felhívja a figyelmet arra, hogy a vízgazdálkodás nem is tartozik az agrártárcához, és a kereskedelem-politika sem, így az agrárminiszter nem tud beleszólni abba, hogy az élelmiszer-feldolgozókkal és a zöldség-gyümölcstermesztőkkel mennyire kitol az ársapka-rendszer. Saját várakozásaival ellentétben ezen a téren nem történt azonnali lépés: az ársapka kivezetését már július 1-gyel meg kellett volna tenni, mivel deflációs időszak van, tehát jelenleg nulla az élelmiszer-infláció veszélye, ugyanakkor ősszel már újra izgulni kell az élelmiszer-infláció miatt.

Az élelmiszerárak drágulása és politikai következményei

Raskó György rendkívül beszédes adatokkal illusztrálja az élelmiszer-drágulás mértékét: 2020-ban egy átlagos négyfős magyar család 1,4 millió forintot költött évente élelmiszerre a KSH adatai szerint. Ez az összeg mára 2,6 millió forintra nőtt, tehát 1,2 millió forinttal, havi 100 ezer forinttal nőttek az élelmiszer-kiadások. Ez az, ami Raskó véleménye szerint megbuktatta az Orbán-kormányt. Mint mondja:

„Ez buktatta meg az Orbán kormányt. Ez az én véleményem. És mert élelmiszerrel minden nap szembesül az ember, amikor kiflit vesz, tejet vesz, vagy egyéb más terméket.” *

Éppen ezért javasolta, hogy a TISZA-kormány azonnal vigye le az alapvető, egészséges élelmiszerek áfaszintjét 5%-ra (a cukor maradhatna 27%-on, de a zöldség-gyümölcs esetében mindenképpen csökkenteni kellene). A szakértő számításai szerint ezt az áfacsökkentést már idén meg kellett volna lépni – jelenleg az a hír járja, hogy 2027. április 1-jével valósul meg. Raskó ezt nagyon későinek tartja, és úgy véli, hogy amikor az államháztartási hiány 5000 milliárd forint, akkor a 150-200 milliárd forintos kiesés nem számított volna olyan nagyot.

Az aszály okozta eddigi károk és a jövő

A szakértő számszerűsíti az eddigi károkat is: ha csak 2022-től nézzük, az aszály okozta károk összértéke meghaladja a 2000 milliárd forintot, és ebben a rendkívül nagy összegben már a 2026-os év kárai is benne vannak. Szerinte, ha ezt a pénzt Magyarország szisztematikusan a csatornák rekonstrukciójára, okosöntözésre, részbeni visszamocsarasításra, tározók építésére és a vízmegtartásra fordította volna – akár kisebb helyi tározók formájában –, akkor már láthatnánk az alagút végét. Ehhez az új kormány még semmit nem kezdett hozzá, mert elsősorban politikai jellegű döntésekkel volt elfoglalva. De most, hogy ezek a prompt politikai feladatok kezdenek megoldódni, Raskó szerint ez az a terület, amihez már ősszel hozzá kellene kezdeni, mert ez ugyanolyan bukást okozhat, mint az élelmiszerár-emelkedés.

A Velencei-tó helyzete – Beszélgetés Ötvös Pállal, Gárdony polgármesterével

A vízpótlás lehetőségei és akadályai

Ötvös Pál, Gárdony polgármestere megerősíti, hogy nem csak a Velencei-tó, hanem az egész ország vízháztartása bajban van, és ennek az ottani települések, vállalkozások, önkormányzatok a legnagyobb elszenvedői, mivel az elmúlt 50-70 évben leginkább a turizmusra építettek. A Velencei-tónak természetes vízutánpótlása nincs, mivel nem folyik bele patak vagy folyó, ezért mesterséges vízpótlásra van szükség. Az előző kormány számításai szerint 40 milliárd forintból meg lehetett volna oldani a vízpótlást a Dunából, ám ezt a tervet nem találták meg az új kormánynál. A mostani becslések szerint 150 milliárd forintba kerülne – a polgármester szerint ez egy hatalmas összeg, és a töredékéből is meg lehetne oldani.

A vízügyi szakemberek jelenleg is dolgoznak a leghatékonyabb megoldáson. Mielőtt azonban a Dunából vizet nyernének, környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, hogy megállapítsák, milyen arányban keveredhet a Duna vize a Velencei-tó vizével anélkül, hogy felborítaná az élővilágot. A vízpótlásra ráadásul csak akkor lesz lehetőség, ha a Dunában is lesz megfelelő mennyiségű víz – márpedig jelenleg Paksnál az áramtermelés is leállt a vízhiány miatt. A lehetséges vízkivételi pontok között felmerült az Ercsi térsége, valamint a Dunai Vasmű dunaújvárosi vízkiemelő bázisa is, amely elvileg az egész Mezőföldet el tudná látni vízzel – öntözésre és a Velencei-tó vízpótlására egyaránt. A polgármester szerint azonban ez egy 2-3 éves projekt, a tervezéstől a kivitelezésig.

A polgármesterek összefogása és a vízhasználati prioritások

Ötvös Pál beszámol az érintett polgármesterek legutóbbi összefogásáról: egy ügyvéd segítségével levelet írtak, amelyet kivétel nélkül minden érintett polgármester aláírt. A levél azt kéri, hogy a Velencei-tó minden tekintetben élvezzen elsőbbséget a vízgyűjtő területén lévő más vízhasználókkal – kisebb horgásztavakkal, a csíkvári réten lévő vízibivaly-tenyésztéssel, minden egyéb vízhasználóval – szemben. A polgármester hangsúlyozza, hogy a törvény szerint is elsőbbséget kell élveznie a Velencei-tónak, ám ez a gyakorlatban eddig egyáltalán nem érvényesült: a mai napig vannak horgásztavak a vízgyűjtőterületen, ahol a tóhoz képest arányaiban több vizet használnak.

A turizmus összeomlása és a társadalmi-gazdasági hatások

A műsorvezető rákérdez, van-e becslés arra, hogy hány család élt a fürdőturizmusból, illetve mekkora értékvesztés érheti a Velencei-tónál lévő ingatlanokat, ha a vízpótlás nem valósul meg. Ötvös Pál elmondja, hogy konkrét számokkal nem tud szolgálni, de a térség a COVID óta rendkívül népszerű lakóhely lett, és Gárdonyban folyamatos a népességnövekedés. A tó hiánya azonban elsősorban a turizmusra épülő vállalkozásokat sújtja. Ahol korábban 8-10 büfé üzemelt egy strandon, ott most jó, ha egy nyitva van – és az is legfeljebb nullára tudja kihozni az évet, ami már eredménynek számít.

A polgármester óvatosan fogalmaz a jövőt illetően: az előrejelzés komoly mennyiségű csapadékot nem ígér, forró augusztus és meleg szeptember előtt állnak, így a vízszint tovább fog csökkenni. Ugyanakkor nem számít drámai ingatlanár-zuhanásra sem, mert a térség elhelyezkedése – autópálya, Balaton, Budapest, Székesfehérvár közelsége – alapvető vonzerőt jelent. A vállalkozói szférának azonban több szűk esztendőre kell felkészülnie.

„Ahol eddig üzemelt 8-10 büfé, ott jó, hogyha egy nyitva van, és az az egy is csak hát tulajdonképpen a nullára ki tudja hozni az idei évet, akkor az már eredménynek számít.” *

A betonpartok és a természetvédelem konfliktusa

A műsorvezető felhozza, hogy paradox módon az aszály a természetnek akár jót is tehet, mivel a víz visszahúzódásával a tó ki tudja rakni a hordalékot és a szerves törmeléket a partra, és újra kialakul a füvenyes partszakasz – igaz, jóval távolabb a korábban kibetonozott partfalaktól. Ez utóbbiakkal kapcsolatban éles kritikát fogalmaz meg: a 14,5 milliárd forintos uniós beruházással épült partrekonstrukciót „atomerőmű hűtőtavához” hasonlítja és „rettenetes betonborzalomnak” nevezi. Hozzáteszi, hogy a tervezést jóval magasabb vízszintre kalibrálták, így a csónakosoknak jelenleg 180-200 centis partfalat kellene megmászniuk kikötés után – ezt hajmeresztő tervezésnek nevezi.

Ötvös Pál szerint a partfal-rekonstrukció során néhány helyen, a déli oldalon, ahol uralkodó széljárás van, megnyitották a betonpartot, hogy a tó le tudja tenni a hordalékát, de ez korántsem elegendő. A tó állami terület, és vannak vízügyi szakemberek, akik foglalkoznak vele. A polgármester szerint egyfajta irányváltás mutatkozik a természetvédelemben, és további partfalakat kellene megnyitni. Hozzáteszi azonban, hogy ez sokkal több fenntartási munkát igényel, mint a betonozott, kővel leszórt megoldás, és ennek nagyon komoly költségei vannak.

A kajak-kenu pálya és a további beépítések problémája

A műsorvezető a 50 milliárd forintból épült kajak-kenu pályával kapcsolatban kérdezi a polgármester véleményét. Ötvös Pál megerősíti, hogy a pálya medre a Velencei-tó legmélyebb részei közé tartozik, ott 2 méter körüli, vagy valamivel alacsonyabb a vízmélység. Edzeni tudnak rajta, csak versenyeknél a kísérőhajók nem tudnak közlekedni a külső vizeken.

A polgármester ugyanakkor határozottan elítéli a beruházás körülményeit: minden józan gondolkodású ember először a vízpótlást oldotta volna meg, és csak utána építkezett volna ekkora mértékben. Azt is kétségesnek tartja, hogy a Velencei-tó egyáltalán elbír-e ekkora komplexumokat, és a létesítményt egyáltalán nem nevezi természetközelinek. Álláspontja szerint „beton, további beton, térkő és tégla már nem való a tópartjára”, és az ilyen beépítéseket a jövőben nem szabadna engedélyezni. Bár az eredeti állapotot már nem lehet visszaállítani, a további beépítések megakadályozására mindenképpen szükség van annak érdekében, hogy a tó természetes jellege megmaradjon.

A vízminőség, a horgászat és a szemléletváltás igénye

A műsorvezető felveti, hogy azonnali etetőanyag-tilalmat kellene bevezetni a teljes velencei-tavon, mivel az ezekből és a halak ürülékéből származó szerves anyagok rendkívül magas telítettséget okoznak a vízben, ami algavirágzáshoz vezethet. A pátkai tározóból érkező víz is hasonló okokból problémás. Ötvös Pál szerint ez nem az ő szakterülete, de ha a MOHOSZ szakemberei úgy ítélik meg, hogy az etetés káros, akkor valószínűleg javasolni vagy tiltani fogják. A műsorvezető azonban szkeptikus, felidézve, hogy 2022-ben, az első nagy halpusztulás idején a MOHOSZ szakemberei a hallgatást választották, noha pontosan ismerték a folyamatokat.

Ötvös Pál Gárdony népességmegtartó erejéről is beszél: a város lakossága 20 év alatt megduplázódott, a bejelentett lakosok száma 14 ezer fő körül van, de ennél is többen élnek ott állandó jelleggel. Az infrastruktúra azonban alig tudja követni ezt a növekedést: ugyanannyi orvosi praxis van, mint 20 éve (négy felnőttorvos és két gyermekorvos), miközben a lakosság a duplájára nőtt. A polgármester éppen ezért nem szeretne újabb lakosokat csalogatni, amíg a meglévők kiszolgálása nem megoldott.

„Most én nem szeretnék csalogatni a városba újabb lakókat. Ki kell a meglévőket elégíteni.” *

Egy esetleges nemzetipark-kezelésbe vételről, mint a további beépítések elleni védelemről is szó esik: bár ez a lehetőség még nem merült fel, Ötvös Pál egy rendszerváltással párhuzamos szemléletváltásban bízik, ami a vízkészletek védelmét is új alapokra helyezi. A műsorvezető megjegyzi, hogy a Balatonnak van saját limnológiai intézete Tihanyban, a Velencei-tónak viszont nincs egyetlen tóbiológusa sem, aki kifejezetten a tóval foglalkozna, ami súlyos szakmai hiányosság.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • “korgónyomás”: A kapilláris hatásra utalhat a beszélő, de a pontos tudományos terminus nem rekonstruálható egyértelműen. (Raskó György a talajvízszint emelkedésének mechanizmusát magyarázza.)
  • “Force Hoff Force Hoffer Ágnes”: Valószínűleg elírás, a Sándor-palotában megjelenő köztársasági elnökre utalhat (Sulyok Tamás?), de a név nagyon torz, az azonosítás így bizonytalan.
  • “Vahava”: Valószínűleg a VAHAVA (VAltozas-HAtas-VAlaszadas) programra utal Láng István akadémikus kapcsán.
  • “pósíkság”: Feltehetően egy lengyelországi régió (Pomeránia) torzult alakja, amit a beszélő a lengyel vízgazdálkodási társulatok példájaként említ.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Jó napot!

[00:00:00]Ez itt a napol batkazolival és mostanság olyan vagyunk, mint az angolok, hogy az időjárással kezdjük, nem is a tulajdonképpen jegésünkkel.

[00:00:12]Valahogy úgy, hogy bírod még ezt a meleget?

[00:00:14]Hát nem tudom, hogy önök hogy bírják ezt a meleget.

[00:00:16]De hát még bírni kell legalább péntekig, úgy tudom.

[00:00:19]Mai műsorunkban egyébként a meleg körül és a meleg okozta vízhiány körül fogunk táncolni.

[00:00:30]Első vendégünk Raskó György.

[00:00:30]Jó napot kívánok.

[00:00:33]Volt mezőgazdasági államtitkár.

[00:00:36]Úgyhogy jó ne egy rosszul mondom valamikor.

[00:00:40]Hát ma azt mondom közigazgatási államtitkár.

[00:00:42]Akkor még volt külön.

[00:00:44]De de azért nem kell tagadni, hogy szakértője ennek a területnek.

[00:00:48]Utána pedig Zoomon fogunk beszélni Ötvös Pállal, aki Gárdony polgármestere a valaha volt velencei tó mellett.

[00:00:58]Úgyhogy nem tudom, hogy majd hogyan reagál erre, de mindenes a BKA Zoli volt az, aki most már több mint fél éve vagy egy éve veri félre a a harangot, hogy iszonyú asz van, és nem veszik komolyan az emberek.

[00:01:14]Ezt az én fejemet is üti, vágja folyamatosan.

[00:01:17]És lehet, mint ilyen városi legénye nem vettem őt kellően komolyan, de most hát itt van Aszáj, és nem tudom, hogy te hogy látod, hogy hogy ezzel a paksi atomörömű leállítással, a vízhiány az mennyire következett mindabból, amit ez a kormány hibázott, vagy az előző kormány az előző kormányok ennyit bevezetőnek.

[00:01:42]Hát maradjunk annyiban, hogy az előző kormányok, hiszen a tudományos élet nagyon pontosan és jól előrejelezte, hogy ez fog bekövetkezni.

[00:01:55]Mi idősebbek emlékszünk Láng István akadémikusra, aki 1992-ben hat évi komoly tudományos kutatás után tette közzé a Vahava elnevezési programjának az eredményeit, amiben most utólag elolvasva csak az összefoglalóját ijesztően pontosan benne van, hogy 20-30 év múlva mitől történik az Alföldön.

[00:02:26]Tehát láng akadémikus, ezt azt lehet mondani, hogy még Jósnak is elmehetne.

[00:02:32]Olyan pontosan leírta, de ennek az okait és okozati összefüggéseit úgyszintén, tehát elvileg a magyar kormányok, illetékes minisztériumok, akik ezt az anyagot megkapták, én is akkor mint államtitkár megkaptam, sőt még kitüntetést is adtam Láng István akadémikusnak.

[00:02:53]egy kiváló munka volt, de hát láthatóan, hogy az a kormány se és a következő kormány se, de azért, hogy te se vetted komolyan, vagy én én komolyan vettem, mert én nagyjából vízügyes vagyok abból a szempontból, hogy ugye Dél-Amerikában, [torokköszörülés] Mexikóban és Brazíliában is kifejezetten öntözési projektet menedzseltem és hát Brazíliában 1 millió hektár félsivatagot tettünk.

[00:03:24]termővé, úgy, hogy ma úgy néz ki, mintha Délkaliforniába járnál.

[00:03:29]Ühüm.

[00:03:29]Gyorsan hadd pontosítjam.

[00:03:29]Csan csak én, tehát nálam sokkal komolyabb emberek és sokkal rég óta verték a kolombot.

[00:03:37]Én nem beszéltem azokkal a komoly emberekkel, csak veled.

[00:03:42]Szóval lényeg az, hogy ez egy tényleg egy nagyon régi.

[00:03:43]Én életemben először, amikor 1991-ben találkoztam még gyerek szinte gyerekként ezzel a dologgal, és már ott nagyon pontosan le volt írva, hogy mi lesz mostanra.

[00:03:51]Úgyhogy a kérdés az az tulajdonképpen most már, hogy tulajdonképpen megvalósul az, amit a tudomány prognosztizált.

[00:03:57]Eddig döntéshozók miért nem vették ezt komolyan?

[00:04:01]Tehát lehetett tudni, hogy ez lesz és évtizedek óta.

[00:04:05]Hát, hogy a döntéshozék miért nem vették komolyan azt nem tudom.

[00:04:08]Sőt nem hogy magát a klímaváltozást is Orbán kormány egyszerűen tagadta.

[00:04:15]klímakamu.

[00:04:17]Igen.

[00:04:17]És ennek a talán a a felelőtlenség felelőtlenségnek a iskola példája, ami történt a vízgazdálkodási társulatokkal.

[00:04:29]Ugye kezdjük azzal, hogy a [torokköszörülés] kötelező vízhasználati díjat és csatornafenntartási díjat kellett fizetni minden termelőnek egészen 1000 2012.

[00:04:45]Ühüm.

[00:04:45]És akkor a Magosznak a lobbizására a kormány úgy döntött, hogy ezen túl a egyéni gazdáknak nem kötelező ez a hozzájárulás, hanem csak ajánlott.

[00:04:58]Ez a rezsicsökkentés.

[00:04:58]Igen.

[00:04:58]Ez az a eszetlen filozófia.

[00:05:04]Mi történt a következő évben?

[00:05:04]A gazdák 99%-a befejezte a a vízgazdálkodási járulék fizetését.

[00:05:15]Utána még a nagyságok egy darabig fizettek, de miután ők voltak egyre kisebb területtel bent ebben a rendszerben, ezért gyakorlatilag fenntarthatatlanná vált a viccártkodási társulatnak a a [torokköszörülés] működése, dologi költség.

[00:05:37]Nem volt pénz szinte semmire.

[00:05:40]Beszéltem több olyan elnökkel, aki ilyen társ társolásnak volt a vezetője, és a utóbbi években már arra se volt pénz, hogy gyakorlatilag közmunkásokkal lekaszálják a a csatornákat, árokpartokat.

[00:05:58]Az, hogy az ellopott szivattyú állomás, meg a hozzátartozó vas és egyéb fém hogyan renoválják?

[00:06:10]helyette építsenek újat.

[00:06:10]Hát erre aztán semmiféle pénzük nem volt.

[00:06:14]Jelenállás szerint, hogyha nem történik semmi határozott és komoly lépés, az Alföld mekkora része válik?

[00:06:20]Gyakorlatilag nem élhetetlenné, de a mezőgazdasági termelés szempontjából gyakorlatilag lehetetlenné.

[00:06:30]Hát nagyjából olyan 1 millió hektár, ami az mekkora az Alföldnek?

[00:06:33]Az az egy jelentős, mert Alföldön körülbelül 2ét ésséss fél millió hektárat, ami ott majdnem a fel igen, majdnem a jó 40%-0 gyakorlatilag.

[00:06:47]Tehát itt elsősorban a járság, Nagykunság egésze, a homokhátság, aztán északbékés, ezek a területek a és hát Pest megyének a homokos részei, a amelyek valószínűleg kiesnek, kiesnének.

[00:07:08]Ez hány embernek a megjelenthetését veszélyezteti, vagy teszi tönkre?

[00:07:10]Hát az egyik dolog az, hogy hány ember ért, de nagyjából egy olyan 40-500 családról van szó, akit ez konkrétan érint, de azért ennél sokkal nagyobb a probléma, hiszen ezeken a területeken megfelelő talajműveléssel és öntözéssel a értéket lehet teremteni, mert erre bizonyítékok vannak.

[00:07:35]Alföldön, ezeken a területeken ma is vannak termelők.

[00:07:42]akik például csemege kukoricát termelnek, és bizony nagyjából 3 millió Ft árbevételt meg lehet csinálni öntözött csemeg a kukoricával, és 30 mrel arrébb pedig a mondjuk a kukorica pedig nulla termést fog hozni.

[00:08:01]Tehát ilyen kis távolságban is érezhető a hatalmas különbség, hogy ez egy öntözött terület, ez pedig egy magára hagyott száraz művelési terület.

[00:08:14]Vagy pedig visszavezették oda a vizet.

[00:08:16]Ugye én magam is láttam a homokhát.

[00:08:16]Na most ugye vannak azért jó kezdeményezések, de hát [torokköszörülés] nagyon tékozló a magyar eszmen területen, miközben büszke a mezőgazga ismereteire, adottságaira azt a szisztematikus fejlesztést, amit a klímaváltozás miatt időben, ha elkezdjük, meg lehetett volna tenni, azt totál elmulasztottuk, és más országokban érdekes módon volt erre affinitás.

[00:08:50]A legutóbb tanulmányoztam a pósíkság víztársatait.

[00:08:56]Elképesztő precizitással és együttműködéssel ma is ugyanannyi kukoricát termelnek, mint 10 20-30 évvel ezelőtt.

[00:09:03]Tehát nem esett vissza termés mennyisége.

[00:09:07]A vizet maguk szabályozzák, a karbantartás fantasztikus, tehát ott minden működik, vízelosztás, pontosan tudják, ki hány köbméter vizet használt föl, és érdekes módon ebben az ott lévő termelők 100%-a részt veszte.

[00:09:30]Precíásról beszélsz most a lengyelek kapcsán.

[00:09:33]De nem tudom, hogy Magyarországon illúzió ebben gondolkodni, csak a mai ugye hétfő este vesszük fel ezt a beszélgetést, ami valószínűleg kedden reggel megy ki.

[00:09:45]Ög azt láttuk, hogy a Sándor Palottába a köztársasági elnök aki most Force Hoff Force Hoffer Ágnes odahívta a miniszterelnököt, odahívta a frakcióvezetőket és ha kijö ahogy kijöttek a a különböző politikai nézeteket valló emberek, mind mást mondtak a a benti beszélgetésről.

[00:10:09]Nem precizitásról beszéltek, hanem totálisan elbeszéltek egymás mellett, hogy miért nem tudunk mi, és ez egy általános tanulságért, korábbi tapasztalataid vannak arra, hogy képtelenek vagyunk összefogni, precízitásban gondolkodni.

[00:10:25]Igen, rendkívül önző a magyar, és azon belül a magyar gazda is önző.

[00:10:29]bizalmatlan a szomszédjával szemben és a kereskedővel, a inputbeszállítóval, mindenkivel szemben.

[00:10:35]Tehát ez a ez a megrögzött negatív hozzáállás gyanakvását sajnos jellemző a magyar termelőkre.

[00:10:45]Másoldalról pedig a Orbán kormány egyik nagyon nagy bűne, hogy mint a dedós gyerekeket úgy simogatta a buksiját azoknak a kisgazdáknak, akik a magoszhoz tartoztak.

[00:10:57]És hogyha a Magosznak valamelyik vezetője fölszólalta, hogy márpedig mi ezt meg ezt követeljük, például a a a öntöző és a belvízlevezető csatornák karbantartását, akkor a kormány politikai okokból lépett és azt mondta, hogy jól van, akkor nektek ezt nem kell tovább fizetni.

[00:11:16]De ez csak az egyik probléma.

[00:11:18]Másik az, amit én tapasztalatból tudok, hogy az Alföldön is nagyon sok helyen egy-két gazda próbálkozott volna a csatornát rendbe tenni.

[00:11:31]a saját részét megcsinálta.

[00:11:31]Utána kisgazda gyűlése vagy gazdagyűlésen próbálta győzködni a többieket, hogy mindenki csinálja meg a saját földje mellett, és egy az Istennek nem ment, a végén föladta ő is.

[00:11:45]Tehát azt gondolom, hogy itt bizony szelíd erőszakra van szükség jogi oldalról, minisztériumi oldalról, hogy igenis akinek termőföldje van csatorna mellett, és ezt a csatornát mi rendbe tettük, mondjuk indulásként az állam segítségével, újra folyik a víz a csatornákba.

[00:12:09]Utána a karbantartást a a ott lévő földeken minden földhasználónak kötelezővé kellene tenni.

[00:12:17]Most a lehetséges ugye lehetséges ilyen döntés variáció között szerepel az, amit a napokban írtak meg, hogy hát az Alföld 1hadát vissza kellene adni a természetnek, tehát újra ilyen áradásos ugye területé tenni, mint ami ugye évszázadokkal ezelőtt volt, amikor még ugye a Tisza tavasszal ugye Ceglét meg mit tudom én, Jászkarai nőpartját mosta.

[00:12:42]Tehát, hogy egészen az Alföld közepéig nyomult.

[00:12:44]Mennyire lehetséges ez?

[00:12:44]Ez a Alföld újranedvesítése.

[00:12:46]Ugye a kedves nézőknek mondom, hogy erre azért lenne szükség, hogy párásáb legyen a levegő, mert jelenleg annyira száraz az Alföld a levegő, hogy jász nagykunszolnok megye.

[00:12:56]Tehát ez az Alföld középső része egész egyszerűen nem esik az eső.

[00:12:58]Akkor is, hogyha esőfelhők vannak, azok átsuhannak fölötte, és az emberek már boszorkányégetésre készülnek.

[00:13:04]Ennek a programnak négy eleme van nagyon konkrétan.

[00:13:07]Első helyen talajvízszint visszahozása megfelelő magasságra.

[00:13:11]Ezért kell feltölteni a csatornákat, a meglévő csatornákat, miután a rekonstrukció megtörtént.

[00:13:20]Ha legalább 1,60 1 cm víz van bent ezekbe a csatornákba, akkor elindul egy olyan kapilláris kurgornyomás, ami gyakorlatilag szép lassan elkezdi a két oldalon lévő földeknél a talajvízszintet emelni.

[00:13:37]Ez egy 5-10 éves feladat, hogy ez szisztematikusan most már nem csak a fenofátus időszakában kell oda a vízszínt, hanem egész évben.

[00:13:50]Mikor ami aázis a a növénynek a növénynek a termelő úgymond a a az aktív életében, hanem egész évben, csak azért, hogy a vízszint szép lassan visszajöjjön megfelelő szintre.

[00:14:06]Ez az egyik nagyon fontos lépés.

[00:14:09]A másik, hogy a melléje olyan okos öntözés kell, el kellene felejteni a lineár öntözést, ami eszméletlen vízpazarló.

[00:14:20]Látjuk ezeket a hosszú ilyen 100 m, 200 m hosszaságú, vagy még annál is hosszabb olyan lineár rendszereket, ami felülről öntöz, hatalmas a a párolgás és a hatékonyság.

[00:14:36]Nagyon alacsony.

[00:14:36]Olyan öntözési rendszerek kellenek, amelyek a vízzel valóban érdemben takarékoskodnak.

[00:14:45]Az a csepegtetős rendszerek.

[00:14:45]Csepegtetős rendszerek.

[00:14:48]Részben csepegtető, részben pedig olyan perforált vezetékek kihúzása.

[00:14:54]Zöldségtermesztésben mindenütt csinálják Belgiumtól kezdve.

[00:14:59]Most már, ahogy látom Ausztriában is a Köpcsény környékén, tehát Alsó Ausztriában, aminek az a lényege, hogy amikor például a burgonja feltöltése történik, behúzzák a ezt a műanyagcsövet, ami lebomló, tehát környezetbarát, egy ciklust bír ki, azalatt működik, a tápanyagot ki lehet rajta juttatni és a vizet egyaránt.

[00:15:23]Így aztán nem 20 tonna krumplit termelnek hektáronként, hanem 120-at.

[00:15:29]És ez tény.

[00:15:29]És ugyanez a tehát, hogy behozza beruházást.

[00:15:34]Hát abszolút behozza a beruházást.

[00:15:36]Vöröshagymát ugyanúgy 100 tonnás nagy ilyen nagyságrendű termés van.

[00:15:43]Fülszerpaprikát vissza lehetne hozni Magyarországon, tehát egy csomó dolgot meg a makói hagymát is.

[00:15:47]És mi meg csak tátjuk magunkat, nem csinálunk semmit.

[00:15:53]Jelenlegi birtokviszonyok mellett hogyan lehet elérni azt ennek a kormánynak, hogy adott esetben óriási területeken a tulajdonosok azt mondják, hogy ez amúgy is rossz, szikes, ilyenolyan amolyan.

[00:16:05]Jó, adjuk át a természetnek, tehát elárasztani tavasszal vagy éppen télen, ugye a fenofázis előtt.

[00:16:09]Igen.

[00:16:13]Vízzel, tehát újra áttéri területté tenni, amit az biztos, hogy van legalább 500000 hektár, ahol ezt szükséges megtenni.

[00:16:26]Ehhez kell az, hogy az állam részéről legyen úgymond kompenzációs kerf.

[00:16:32]Tehát nyilvánvaló az a gazda, akinek a teljes területét elárasztják, azért eddig kapta a földalapú támogatást.

[00:16:40]Hát igen, azért sokat nem kellett csinálni.

[00:16:41]Hát valamilyen kompenzáció számára szükséges, érdekelték el tenni ab.

[00:16:49]Erre van bármilyen ter, mert most már a 26.

[00:16:50]órában vagyunk.

[00:16:50]Miután ezt előttünk 30-40 éves példák vannak, Hollandiában például, ezért 10 éven át jelentős összeget fizettek azoknak a gazdáknak, akik a visszamocsarasításban hajlandók voltak részt venni.

[00:17:07]Utána nekik kellett vagy lehetett vállalhatták, hogy a most viccben mondom, bibiceket meg lehet simogatni, azoknak a na a fészkeit, tojásait lehet védeni.

[00:17:19]Most oké, ezt Magyarországon is lehetne ezért valami térítést adni.

[00:17:25]a mostanhoz képest, amikor nulla termelés van, termelési érték, és akkor ez a visszamocsarasítás biztos, hogy a talajvíszint emelésében és a párításban sokat segítene, de mondom, ez még mindig csak a harmadik lépés, amit meg kellene tenni.

[00:17:44]Negyedik pedig az, hogy teljesen más talajművelési technológia használata szükséges.

[00:17:54]Egyrészt a takarásos, tehát a reg re generatív a ez most a hivatalos szavas szórá mulcsozás igazából.

[00:18:03]Tehát ott kell felett [torokköszörülés] borítottat kell hagyni a betakarítás után a területet.

[00:18:10]Például nem bálázom be a szalmát, hanem leszecskázom és ott hagyom.

[00:18:13]Ugyanúgy a kukoricsaszárat is folytathatnám tovább.

[00:18:19]Tehát ezek ilyen összetett feladatok, amiben a gazdáknak, az államnak, mindenkinek szerepe van.

[00:18:27]Jut eszembe, ugye ez a kompenzáció egyébként ilyen Magyarországon például túzókfészkeknél túzókfészek van, akkor a gazda örül, mert kapja pénzt.

[00:18:32]Viszont a gazda eddig is örült, mert volt valami pocsék területe, kihajtott három darab szürke marhát, tessék, lássék, és akkor kapta rá ugye az uniós pénzeket.

[00:18:41]Szóval mennyire lehet ezt a visszamocsoratörössítást beilleszteni ebbe az uniós támogatási rendszerbe, ahol hát tulajdonképpen egy pénzszerzési járadékvadászati forma Magyarországon az, hogy hátradunk nem csinálunk semmit, ott legelget az az egy-két szürke marha, és akkor felvesszük a földalapú támogatást, akkor mi a fenének mennék bele egy ilyen programb?

[00:19:02]Igen, hát a az igazság, hogy ma már megtehetjük azt, hogy nyíltan, szabadon bírálhatjuk azt a támogatási rendszert, ami igazából csak pénzosztogatás volt.

[00:19:14]Magyarország esetében különösen is igaz ez a földalapú támogatásra.

[00:19:19]Noha Nagy István ex-miniszter megvédeni akarja ezt a támogatásokat, meg a magos úgy szintén, de a nagydák és a agrárgazdasági társaságok egyetlen vezetőtől se hallottam, hogy sírnának a földalapú támogatás után.

[00:19:37]Én úgy változtatnék ezen a rendszeren, hogy igenis a termeléstől elválasztott direkt kifizetéseket befejezném.

[00:19:47]Igenis teljesíteni kell.

[00:19:47]Ha neked van rét, van húsmarhád, ott legelteted, kötelezővé tenném azt, hogy ezt a rétet karbantartsd, hogy lekaszáld azt a rétet.

[00:20:01]Micsoda caiány van most Magyarországon mellesleg.

[00:20:03]És az is, hogy ott termelj, tehát azért, hogy te ott tartod azt a húsmarát, és nulla a rajta lévő megtermelt érték, ezért pénzt kifizetni.

[00:20:16]Ez a járadékvadászat nagyon sokan csinálják.

[00:20:19]voltam én is lent poroszlón egy [torokköszörülés] második körületi híres ügyvéd neek volt ott birtoka, és hát tök nem értett a mezőgazdasághoz, és megkért engem, hogy menjek már le, nézzem meg, hogy mit lehetne csinálni, mert azért ő is szégyeli azt, hogy fölvesz sok millió Ft támogatást és hát nulla.

[00:20:43]Nincs, nincs ott semmi.

[00:20:45]Néhil van.

[00:20:45]Kezdődött azzal a találkozóm, hogy [torokköszörülés] poroszlón találkoztunk, és akkor mondtam neki, hogy oké, akkor nézzük meg a területet.

[00:20:55]Nem tudta, hogy hol van a saját területe.

[00:20:57][nevetés] Aztán hosszas telefonálás után hívott egy falubélit, aki megmutatta neki, hogy te, itt vannak a húsmarháid.

[00:21:05]És akkor fú, milyen szép állatok még, és hogy büszke volt rá.

[00:21:11]Most csak ez nem vicc, ez megtörtént dolog.

[00:21:14]Az illető arra koncentrált, hogy a 1600 1600 hektár legelő után fölvegye a támogatást.

[00:21:22]Úgy élt belőle, mint egy zárójeles részt hadd nyissak meg, hogy ugyan te mindig tiltakoztál el, de mégis én azt vártam, hogy a te szakértelmeddel és tulajdonképpen a Tisza támogatás valamilyen kormányzati szerephez fogsz jutni.

[00:21:40]Te azt mondtad, hogy te már öreg vagy ahhoz.

[00:21:44]De mégis azt gondolnám, hogy ezzel a tudással neked hát ott szükség lenne rá.

[00:21:50]Tehát most amiket most elmondtál, csak azokra utalva.

[00:21:52]Hát nyilvánvaló, hogy elég idős vagyok ahhoz, és mindig is a mezőgazdasággal foglalkoztam kutatási szinten, szaktanácsadóként, és hát 2004 óta pedig hát aktív termelő vagyok, és elég jól mennek a vállalkozások, amelyeket menedzselek.

[00:22:12]Tehát úgy értek a gyakorlati részős dolognak.

[00:22:15]Az az igazság, hogy nekem teljesen megfelel ez a független agrárszakértői szerep.

[00:22:20]Tehát 75 évesen én már nem szeretnék reggel 6:00-kor bemenni este 10-ig dolgozni a minisztériumba.

[00:22:30]a tanácsaimat meg a javaslataimat olyan szempontból megfogadták, hogy amit én Magyar Péternek átadtam agrárprogramot, hogy mi az a és konkrétan mi az, ami szükséges, hát ugye én vittem le 2024 júliusába ide a gyomaendrődhöz megmutatni neki ezt a teljesen elvadult öntözési rendszer, lerobbant öntözési rendszert, arről készült is egy YouTube videó.

[00:23:02]Tehát Magyar Péter megértette a problémát, elfogadta az én tanácsaimat, aztán ezek beépültek a Tisza pártá elégedett vagy?

[00:23:13]És nekem ez teljesen elegendő.

[00:23:13]És a független szakértőnként úgy tűnik, hogy azért sokan hallgatnak rám.

[00:23:19]Lehet, hogy ha ott ülné bent, mint valamilyen minisztéri vezető, akkor nem biztos, hogy olyan sajtó ö nyilvánosságot tudnál szerezni, mind így, amikor vagy itt vagyok, vagy ott vagyok, blogot írok.

[00:23:38]Tehát nekem ez a szerep teljesen megfelel, és ráadásul összefélhetetlen is lenne azokkal a vállalkozásaimat, amelyeket menedzselek.

[00:23:48]Én inkább a vállalkozások mellett vagyok.

[00:23:52]Érdekes volt, amit mondott arra, hogy nem tudta az ügyvéd, hogy egyáltalán hol vannak az ő valószínűleg szürke marhái, mert azt szokták így kihajtani, vagy vízibő jóik tudom szürke marha általában.

[00:24:02]A lényegesebb, hogy azt a homokháltságon is mesélték, hogy ugye az újra nedvesítés, a csatornák ugye használatba vétele, újbói használatba vételének a problémáik, azt se tudják, hogy kinek a földjei.

[00:24:11]Tehát vannak egyszerűen ilyen névtelen földek.

[00:24:13]Tehát ez egy iszonyatosan nagy adminisztratív munka lesz, hogy egyáltalán fölmérjék, hogy melyikké megállapodjanak velük, akkor te téged újra kell mocsarotani.

[00:24:21]Itt a csatornát kell kikotorni, nem sorolom végig.

[00:24:25]A Tiszába lesz elég erő, hogy ezt végigcsinálja, ezt az irtózatos adminisztratív munkát, és mennyi időre lesz erre szükség?

[00:24:32]Lefordítom, mennyi idő leszű lehet az, amikor a jászságba mondjuk újra esik az eső nyáron vagy Szolnok térségében?

[00:24:41]Hát ugye ezek naz kérdeztem.

[00:24:43]kérdések, de azt gondolom, hogy a akiket ismerek a Tisza agráros vezetői közül, azok beleértve Bónasz Haboloss miniszter urat is abszolút tisztában vannak, hogy ez a feladat halmazár előttünk.

[00:25:00]Az egy más kérdés, és ebben van, persze én szkeptikus vagyok, hogy azért a vízgazdálkodás nem tartozik az agrártárcához.

[00:25:14]kereskedelemppolitika, agrár ügyekbe az se tartozik hozzá, nem tud beleszólni abba, hogy ugye a gazdák, a élelmiszer feldolgozókkal és közvet a zöldség gyümölcstermesztőkkel is mennyire kitol ez a árésoprendszer.

[00:25:32]Például nem megyek bele a részletekbe, de én összintén szóva azt vártam, hogy például ezen a területen azonnali lépés lesz.

[00:25:42]Az agrár, bocsánat, az árés stop kivezetését már július 1-gel meg kellett volna tenni.

[00:25:49]Ühüm.

[00:25:50]azért, mert deflációs időszak van, tehát nem nincs nulla a veszélye az élelmiszerinflációnak, de majd lesz ősszel már újra az élelmiszerinfláció miatt izgulható.

[00:26:02]Pont ezt akartam kérdezni, hogy ugye az idei termést azt elvitte a kutya nagyon sok helyt, sajnos az aszály, nem is a kutya.

[00:26:08]Mekkora inflációs nyomást fog ez majd eredményezni, mert azért ne feledjük el, hogy az Orbán kormányt azért az infláció ette meg nagyon.

[00:26:14]Igen, hát a ez ügyben hadd vágjak ide egyetlen egy mondat, két mondatot.

[00:26:23]A 2020-ban egy átlagmagyar család négy tagú élelmiszerre 1 400000 Ft-ot költött egy évben.

[00:26:35]Kerekített számot mondok.

[00:26:35]KSH adatról van szó.

[00:26:39]Ez most 2 600000 Ft, tehát egy évben, tehát 1,2 millió Fttal, ha így vesszük, havi 100000 Fttal nőtt az élmiszerre fordított kiadás.

[00:26:53]Na, ez buktatta meg az Orbán kormányt.

[00:26:56]Ez az én véleményem.

[00:26:56]És ha mert mert élelmiszerrel minden nap szembesül az ember, amikor kiflit vesz, tejet vesz, vagy egyéb más terméket.

[00:27:08]Tehát ez gond, ezért javasoltam azt, hogy itt a Tiszakormánynak, ha valamit az alapvető élmerek áfaszintjét le kell vinni 5%-ra, mondják, hogy az egészséges alapvető élmiszerekét, oké, a cukrot maradhat 27% nem azt nem szoroz, de a zöldséggyümölcset mindenképp le kellene vinni.

[00:27:32]De nincs meg a bátország egyelőre a most állítólag április 1jével ez megtörténik.

[00:27:37]jövő év ápolis egel.

[00:27:37]Ez az én azt mondtad, hogy nagyon sok az nagyon késő azt mondod?

[00:27:42]Én előbbre hoztam volna a én azt gondolom, hogy amikor 5000 milliárd a államásztatási hiány, akkor az, hogy most emiatt még 150 millió milliárdal több lesz, az olyan nagyot már megszámított volna.

[00:27:56]A rövid időnk van, hogy méltatlanul kevés idő arra, hogy tényleg mekkora a baj most egyáltalán a vízihiány miatt.

[00:28:08]Ugye próbáltam az előbb politikai oldalra terelni, de a tényleges baj mekkora?

[00:28:14]Hát a tényleges bajt azzal érzékeltetném, hogyha csak 2022-től nézik a dolgokat, akkor az aszályt okozta károk összértékel meghaladja a 2000 milliárd Ftot.

[00:28:27]Abban [horkantás] már benne van 2026.

[00:28:29]Brutálisan nagy összegről van szó.

[00:28:33]Ha most ezt a pénzt, vagy ennyi pénzt Magyarország szisztematikusan a csatornák rekonstrukciójára, az okosöntözésre, a részben visszamocsarosításra, tározók építésére és a vízmegtartásra koncentrálva használta volna föl, akár kisebb helyi tározók létesítés formájában, akkor valószínűleg mondhatnánk az, hogy az alagút végét látjuk.

[00:29:07]Egyelőre ezen a területen semmihez nem kezdett hozzá az új kormány se.

[00:29:13]Nem ez volt a legfontosabb nyilvánvaló számára, hanem egy csomó politikai jellegű döntés.

[00:29:18]De most, hogy kezdenek a ezek a prompt politikai feladatok megoldódni, azt gondolom, hogy ez az a terület, amihez már most ősszel hozzá kellene kezdeni, mert ez ugyanolyan bukást okozhat.

[00:29:38]Igen.

[00:29:38]Igen.

[00:29:40]Győri, köszönjük szépen, hogy itt voltál.

[00:29:42]Fogunk még beszélgetni erről.

[00:29:44]Igen.

[00:29:44]És nagyon várunk máskor is most már ide ebbe az új stúdióba.

[00:29:46]Jó, köszönöm szépen.

[00:29:49]Folytatjuk tehát abban a mederben, hogy stílszerűen mondjam, ahogy elkezdtük az előbb Raskó Györgyel most Ötvös Pállal Velence polgármesterével, ahol mondjuk a Velencei tó polgármestereként is mondhatnám őt, de nem tudom, hogy meddig beszélhetünk Velencei tóról.

[00:30:05]Szervusz Pali.

[00:30:08]Szervusztok.

[00:30:08]Jó estét kívánok.

[00:30:08]Hadd kérjek egy kis javítás helyesbítést.

[00:30:10]Nem Velence polgármester.

[00:30:13]Gárdony.

[00:30:13]Az előbb jól mondtam, most rosszul de Gárdony polgármester.

[00:30:18]Azt akartam mondani, hogy a Velencei tó polgármestere, ami így nyilván némi túlzás, mert több település van és több polgármester, de azért az a poénk kedvért mondtam, hogy meddig mondhatjuk azt, hogy Velencei tó polgármestere.

[00:30:32]Létezik-e meddig és meddig létezik a Velencei tó.

[00:30:39]Hát a Velencétól létezik egy olyan hát sajnálatos eseménynek eseménysorozatnak vagyunk a tanúi, ami az egész országos csújtja, tehát nem csak a Velence túl van bajban, hanem az egész ország vízkészlete, vízháztartása, és ennek mi az elszenvedői vagyunk.

[00:30:59]különös tekintettem azért, mert a velencei tó környéki települések és a vállalkozások, az önkormányzatok hát leginkábbis turizmusra építettek, épültek az utóbbi 50-60 70 évben.

[00:31:13]Hát ez most egy kicsit megrekedni látszik, de bízva a hirtelen időjárás változásban, vagy pedig a kormány és vagy a a kormány hatós intézkedéseire a mesterséges vízpótlásra.

[00:31:31]Na, erre szeretnénk rákérdezni, amikor utára beszélgettünk polgármester úrral, nagyjából az volt a helyzet, hogy ugye mivel a Velencítónak természetes vízbotlása gyakorlatilag, tehát beömlő, folyó, patak ilyesmi nincsen, ezért a Dunából kellene ugye vizet pumpálni, annak viszont a költsége legalábbis még úgy nyár elején olyan 150 milliárd Ftra tette a vízügy, legalábbis így emlékezett erre a polgármester úr.

[00:31:55]a kormánynak bármiféle, hogy is mondjam, hajlama látszik-e arra, hogy ugye az idei nyarat azt valószínűleg azt tudjuk, hogy azt már elvitte a hát a kutya ugye a Velencei tónál, de akár a jövő évben ezt a vízbepótlást ez megvalósuljon ezekkel a feltételekkel, tehát 150 milliárd Ftba kerülne akkor ez a dolog.

[00:32:20]Nem szeretnék itt milliárdokkal vagdalozni, de volt a az előző kormánynak olyan feltételezése vagy számítása, amit ugye a jelenlegi kormány nem talált meg, hogy 40 milliárd Ftból lehetne megoldani a Velencei tó vízpótlást vízpótlását ugyancsak a Dunából.

[00:32:40]A de azt a tervet ugye nem sikerült megtalálni, nem találták meg.

[00:32:44]A mostani 100 elhangzott 150 milliárd Ft az szerintem egy hatalmas összeg is ennek a töredékéből meg lehetne oldani.

[00:32:51]Bár nem [torokköszörülés] vagyok vízügyi szakember.

[00:32:56]A vízügyi szakemberek, amár itt tartunk, dolgoznak azon, hogy a lehető leghatékonyabban megoldják a Velencei tó vízpótlását.

[00:33:05]Nyilván azt látjuk, hogy ez az év ez eluszott.

[00:33:08]Nem is lehet, nem is ez nem is néhány hónapos projekt, hogy így mondjam a a Velencé tób vízpodlását megoldani.

[00:33:19]És előtte még együtthatás vizsgálatot is kell végezni a szakemberek szerint, hogy a Dunavízzel, ha milyen arányba tud keveredni a Velenceó vize, hogy ne borítsa fel az itteni élővilágot.

[00:33:30]A és a a Duna Dunából való vízpótlás nyilván az majd akkor lesz lehetséges, amikor a Dunában is lesz megfelelő mennyiségű víz.

[00:33:41]Hát látjuk, halljuk a híreket, hogy most már a a az áramtermelés is pakson leállt, vagy leállt teljesen a a kevés víz miatt.

[00:33:51]Tehát hogyha lesz víz majd a Dunában, akkor két irányból is lehet hozni a a szakemberek szerint a vizet a Dunából.

[00:34:00]az egyik az ersi fut környékéről az közelebb van.

[00:34:03]A másik lehetőség pedig a az elmúlt héten vetődött fel, legalábbis akkor szereztünk róla tudomást, hogy a Dunai Vasműnek van egy olyan vízkiemelő bázisa Dunaújváros mellett, ami gyakorlatilag az egész Mezőföldet el tudná látni vízzel.

[00:34:27]Tehát itt nem csak a Velencei tó vízpotlásáról esett szó, hanem hanem a [torokköszörülés] Mezőföld öntözéses műveléséről, és emellett a Velencétól vízpotlásra, de ez nyilván ez egy-két év, bocsánat két-három év, mire ez ugye a megtervezésre kerül, meg kivitelezésre, hogyha a kormány rávolint, és hogyha a kormány azt ezt tartja a meg megy megoldásnak, de hát addig is csak az időjárásra tudunk Pali, te az egyik élharcosa voltál annak, hogy a velencei tó polgármesterei legalábbis hovatartozásuk, tehát a politikai hitvallásoktól függetlenül fogjanak össze.

[00:35:10]Most mi látszik, hogy erősödhet ez a lobbi, vagy továbbra is nagyon gyenge?

[00:35:19]A legutoljára a vízpótlással kapcsolatban írtunk levelet egy helyi ügyvéd segítségével.

[00:35:26]A az érintett polgármesterek ezt most kivétel nélkül aláírták, ami egyébként arról szól, hogy a velencei tó minden tekintetben élvezzen elsöbbséget a vízgyűjtő területen vagy területén lévő vízfelhasználókkal szemben.

[00:35:49]Tehát a kisebb horgásztavak a a csikvarsai réten a a vízibőlénytenésztés, bocsánat, vízi bivaj tenyésztés szelem, tehát minden vízhasználóval szemben elsőbbséget élvezen a Velenceitó.

[00:36:09]Hát ez eddig nem így volt ezek szerint.

[00:36:13]Nem, nem, nem.

[00:36:13]Egyáltalán, Egyáltalán nem így volt.

[00:36:16]Illetve nem így van.

[00:36:16]Tehát a a mai napig is vannak horgásztavak a Velencei tó vízgyűjtő területén, ahol nyilván ott is van élővilág, de de elsősorban a törvény szerint is elsőbbséget kell, hogy élvezzen a Velencei tó, másodsorban a Velencei tó élő világa is rendkívül fontos számunkra, illetve hát nekünk ez az első.

[00:36:41]Sőt, hát a legfontosabb, gyakorlatilag az volt a Magyarország legfontosabb madárbölcsője évtizedeken keresztül, onnan szaporódott el a kócsak.

[00:36:48]Na de visszatérve, van-e arra most már felmérés, hogy körülbelül hány család, vagy hány ember az, aki a térségben ugye ebből a fürdőturizmusból élt?

[00:36:58]Tehát kifejezetten abból a fajta turizmusból, ami arról szólt, hogy emberek odamennek nyaralni a velencei tóhoz.

[00:37:04]És van-e arra felmérés, hogy az a sok 10000 olyan körülbelül huson valalahány ezer embernek van ingatlana a velencei tónál, az mekkora értékcsökkenésen mehet keresztül, hogy ha és amennyiben a kormány nem lépi meg ezt a vízpótlást.

[00:37:16]Tehát, hogy szárasztónak, ugye a száraz partján találják a házukat.

[00:37:20]Nyilvánvalóan nem fog annyit érni az ingatlanok, hogy belekezdet, hogy döglött béka kurutyol.

[00:37:27]Hát a döglött béka is van, hogyha nem lesz ott víz.

[00:37:29]Hát kuruttyolni nem fog.

[00:37:30]Igen.

[00:37:30]Igen.

[00:37:30]Én még teknőst is láttam nemrégiben acei tóban, hál istennek.

[00:37:36]Tehát, hogy ez meg tehát, hogy amikor arról beszélnek, hogy egyik oldalon mennyibe kerül ugye a vízpótlás, akkor a másik oldalon van-e szám arra, hogy hát mekkora társadalmi kárt okozhat az, hogyha nem pótolják be a vizet a Velencei tóba?

[00:37:54]Hát ez, hogy mondjam, ez nagyon öthetett kérdés, amit amit feltettél.

[00:37:57]először is az, hogy hogy mekkora érték vesztésem, vagy mekkora értékcsökkenésem esik, esne át az ingatlanpiac a Velencei tó környékén, nem lehet nem lehet hogy mondjam konkrét számokkal vagdalózni e tekintetben, hiszen a velencei tó és környéke nagyon közkedvelt mondjuk azt, hogy hogy lakóhely letten az országban.

[00:38:32]Hát egyébként a covid covid óta nem?

[00:38:34][nevetés] Igen.

[00:38:36]Igen, igen.

[00:38:36]Ez ez is ez is többszörösen összetett már a covid óta is elkezdődött, illetve van egy folyamatos lakosság népességnövekedésünk a covidig is és a covid után is.

[00:38:45]A covid alatt egy kicsit megugrott.

[00:38:48]Nyilván akiknek nyörolója volt, az az állandó lakásként kezdt el használni.

[00:38:57]majd aztán meglátta, hogy vagy megérezte, hogy a Velencei tó és Gárdonyban milyen jó élni, lakni, és egyszerűen egyszerűen itt maradtak.

[00:39:03]És azóta azóta is van népességnövekedés.

[00:39:08]Az utóbbi évben ez a növekedés azért lassult egy kicsit, de az infrastruktúrával most is rohanunk a az itt élők a lakosság számnövekedése után.

[00:39:22]Igyekszünk nyilván eleget tenni a kötelezettségeinknek, mint önkormányzat, de de elkezdhetnénk az bölcsödétől az óvodától a az iskoláig, a középiskoláig, amiben hiányt szenvedünk, illetve az orvosi rendelők, a gyermekorvosi rendelők kapcsán is van lemaradásunk, de de a vele, vagyis a Velencei tó, illetve Gárdon És a Velencéi tó körüli települések, ha megnézzük az országos térképet, rendkívül jó helyen fekszik.

[00:39:57]A az autópálya közelsége, a Balaton közelsége, Budapest közelsége, Székesfehérvár szomszédsága, tulajdonképpen minden elérhető.

[00:40:09]Ö van egy főút, ami áthalad a városon, van egy autópálya, ami elhalad a Velencei tó mellett, van egy gyönyörű tavunk, most is nagyon szép a Velencei tó, hogyha egy kicsit tovább nézünk, mint a mint a az a mederrész, ami ami most valóban száraz.

[00:40:30]Nem akarok Réatin meg előrevetíteni, de a csapadékot komoly mennyiségű csapadékot nem ír az előrejelzés.

[00:40:40]Aha.

[00:40:40][horkantás] És előttünk van még egy forró augusztus és egy meleg szeptember, amikor még tovább tehát ingatlanárak valószínűleg nem fognak lezuhanni akkor olyan mérték, mint ahogy itt Brémüldöztem.

[00:40:50]Ellenben ott vannak azok a vállalkozások, akik ugye fürdőturmusból éltek.

[00:40:55]Ők viszont legjobb esetben is több szűk esztendőre kell, hogy felkészüljenek, ha jól értem.

[00:41:04]Ez ez valóban nagyon sajnálatos.

[00:41:04]A a turizmus az ugye volt egy 2022-es 53 cm-es minimális vagy minimum vízgálás, és azóta igazából nem mozdult el a tó vízszintje, csak folyamatos folyamatosan csökkent.

[00:41:25]Na most a Velencé tóban lévő vízmagassággal egyenesen arányos az itt lévő vállalkozások száma, akik a turizmusra építettek.

[00:41:39]Hát így lehet a a vendéglátásról beszélhetünk, éttermekről, büfékről.

[00:41:48]Hát ez ez nagyon sajnálatos, de de ez tény.

[00:41:55]Ugye szó ezek szóra zárnak be, nem?

[00:41:55]azon igen, azon a strandon, ahol eddig üzemelt 8-10 büfé, ott jó, hogyha egy nyitva van, és és az az egy is csak hát tulajdonképpen a nullára ki tudja hozni az idei évet, akkor akkor az már eredménynek az már eredménynek számít.

[00:42:18]Szóval igen, tehát ahogy az előbb említettem, so 10 éve a Velencec tó és környéke a turizmusra épült.

[00:42:25]Az önkormányzatoknak ebből iparűzési adóbevétele keletkezik, egyéb más adók.

[00:42:32]Polgármester úr, paradox mód ez a rettenetes aszály és ez a rettenetes helyzet, ami sújtja a Velencei tavat.

[00:42:39]Ugyanakkor egy kicsit, hogy mondjam, olyan értelemben jó a tónak, hogy ugye távolabb került a partja.

[00:42:46]az egészen förtelmesen undorító ugye beton kibetonozott partvonaltól, amit az előző városvezetés, illetve városvezetések odaálmodtak a Velencei tó partjára.

[00:42:59]Azért mondom ezt, mert ugye így a tó az ki tudja rakni ugye a hordalék, illetve hát az ilyen ilyen belehulló szerves törmeléket ugye a partra.

[00:43:04]Tehát kialakult újra a füveny, az máskés, hogy jóval távolabb, mint ettől a mint ezek a betonfalak.

[00:43:11]Tehát tud megtisztulni.

[00:43:13]Tehát ilyen értelemben azért ökológusok mondják azt, hogy még akár a természetnek jó is ez a szörnyű aszály.

[00:43:19]Van-e arra elképzelés és terv, hogy valahogy helyrehozni ezt a szörnyűséget, amit a Velencitóval csináltak, tehát ezt a ilyen atomemrőmű hűtőtavává érzetet keltő rettenetes betonborzályokat valahogy lebontani a parkról, és igen, újra a régi aranyfővenye legyen a Velencei tónak.

[00:43:38]Még azzal együtt is, hogy igen, erre irgalmatlan mennyiségű, több mint 10 milliárd Ftot el ugye kolompolt az előző városvezetés uniós pénzből.

[00:43:45]Mindenki látja, hogy mennyire ronda.

[00:43:51]Hát ez egy 14, fél milliárdos beruházás volt a Arfal rekonstrukció.

[00:43:54]H néhány helyen, megszámolható, de néhány helyen megnyitották a a betonpartot, ahova gyakorlatilag az uralkodó széljárás miatt a déli oldalra le tudja tenni a hordalékát a Velencéltó, de hát nyilván ez még kevés.

[00:44:12]Azt azt is azért jól tudjuk, hogy a Velenceó az állami terület.

[00:44:18]A a vannak vízügyi szakembereink, akik arra hivatottak, hogy ezzel foglalkozzanak, és hát reményeink szerint reményeink szerint azért egyfajta irányváltás mutatkozik a természetvédelemben, és igen, ez is hozzátartozna, hogy további partfalakat nyissunk.

[00:44:39]azért azt tudni kell, hogy egy megnyitott partfal az sokkal több foglalkozást igényel, mint a a betonozott és kővel leszórt másik vagy mellette lévő partal.

[00:44:51]Tehát azzal foglalkozni kell folyamatosan.

[00:44:56]annak van egy nagyon komoly fenntartási költsége, de hozadéka is nyilván, hogy a a tó ki tudja tenni a hordalékát meg a szemetet a ezen ezen a területen sehol máshol, mert a mert a a betonodott partonja kirakni a szemetet a víz csónakosoknak az érdekében hadd szóljak.

[00:45:15]Ugye mivel azt a betonozott partot annak idején ezek a nagyon-nagyon okos és rendkívül intelligens emberek jóval magasabb vízszinthez tervezték.

[00:45:21]Ugye ma nagyon-nagyon alacsonyan van.

[00:45:24]Tehát ma tulajdonképpen amikor egy csónakos kiköt, azt hiszem, hogy talán pont Agárnál van ilyen kikötő, akkor egy ilyen hatalmas óriás párgával tudna csak kimászni a csónakjából.

[00:45:34]A szerencsétlen.

[00:45:36]Ilyen 180 majdnem 200 ugye centire kéne feltornásznia magát valakinek.

[00:45:39]Tehát ez valami egészen hajmeresztő tervezés volt.

[00:45:44]Olyan mintogyha figyelembe se vették volna ott is a velencei tónál azt, hogy mit hozhat a jövő.

[00:45:49]Miért nem vették ennyire figyelembe ezt a dolgot?

[00:45:53]hogy lesz egy globális felmelegedés és a velencető egy szikes tó, ami rendkívül erősen kitett lesz ennek.

[00:46:02]A valóban van olyan része a van olyan kikötőnk még, ami aminek fix a a partala, de létezik már például a a a talán a vízügyi kikötőben is már úszó stégek vannak.

[00:46:19]Ja, ami azt jelenti, ugye hát benne van nevében, hogy a a vízszintjével mozog.

[00:46:26]Folyamatosan vagy folyamatban vannak a a kikötőknek a az eng engedélyeztetések.

[00:46:33]Az engedélyeztetési eljárások azok vagy a használatbevételi eljárások azok folyamatban vannak, bár nagyon lassan haladnak.

[00:46:41]De szerencsétlenség a a négyzeten az, hogy hogy most víz sincs tulajdonképpen úgy, hogy szónak sincs, vagy nagyon kevesen vannak azok, akik még kitartanak most így gondolok elsősorban a horgászokra, akik kitartanak a a velencei tó mellett, de még egyszer mondom, tehát csapadék szerintem nem várható az előrejelzések alapján.

[00:47:09]ö száraz őszt és hasonló száraz csapadék hiányos telet jósolnak, és csak kizárólag a vízpótlás az az a a mesterséges vízpótlás az az, ami azt azt lehet olvasni, hogy tulajdonképpen ilyen apró tavacskákra szakadt a velencei tó, bár te azt mondtad, hogy nagyon gyönyörű most is, de hát ugye azért az látványilag nyilván egészen más, hogyha tényleg így így lesz, hogy ilyen apró tavacskákra szakad szét az egész nagy vízfelület.

[00:47:42]Igen.

[00:47:42]A a többek között a Mhos is meg a vízügy is foglalkozott azzal, hogyha ilyen izolált területek lesznek a Velencei tóban, akkor ezeket össze fogják kötni.

[00:47:55]Egyrészt azért, hogy a a ezeken az izolált kis tavacskákba, tóban ne legyen túl meleg és forró pangóvíz, ahol az élővilág, itt most gondolok elsősorban a halakra ezt már nem tudnák elviselni.

[00:48:11]Bár a legtöbb hal most a Velencai tóban az ponty, és a pontja azért egy elég szívós kitartó hal, de hát a nyilván neki is vannak határai meg korlátai.

[00:48:23]Úgyhogy ha kialakulnak ilyen izolált medrek a Velencei tó, a nagy velencei tó medrében, akkor ezeket össze fogják kötni és a vízáromlást azt segítik.

[00:48:35]egyébként már most is, ha jól tudom, akkor négy helyen folyik a a Velencei tó lélegeztetése.

[00:48:43]Palot te környezet környezetedben van ugye ez a bizonyos pálya, ez a kajakyanú pálya, amit 50 milliárdér építettek meg.

[00:48:55]Ti hogyan reagáltatok erre, hogy ebbe 50 milliárdot fektetnek, hogy egy ilyen kajakó edzőpálya legyen, amit most nem is tudnak használni?

[00:49:04][torokköszörülés] tudnak a tessék bocsás meg tudnak használni edzésre csak versenyre nem tudják használni tehát a az ki van kotorva ott ők nagyon szépen edzenek most is annyi hogy a versenyeknél a felkísérő kisegítő hajók már nem tudnak közlekedni a külső vizeken de maga a kaja kenu pályán 2éssés fél mteres a víz mélység bocsánat csak azért hogy ne meglegyen igen ez pontosan így van a a velence tó legmélyebb területei közé tartozik a kajakenu pálya ott hát nem akarok megint csak számokkal bocsánat vagy számokkal vagdalozni de szerintem 2 m és alatta lehet egy kicsivel ott a vízmérsék most [horkantás] már van van gárdon most már igen, most már igen nincsen csökkent van gárdonyban a gárdonyi kikötő kocskamoró nevéű kikötő nek készült egység mellett van még egy ilyen mélyterület ahol most ilyen 130-10-es lehet a víz, és a dinnyési kikötő előtti egyes kettes kotrás környéke, az is ilyen 130-140-es vízzel bír.

[00:50:12]Ezek a legmélyebb pontok.

[00:50:15]Visszatérve a kajakelú pályára, minden jónak gondolkodású ember először először vizet teremtett volna, vagy a a vízpótlást oldotta volna meg, majd aztán egy ekkora beruházást a a tópartjára.

[00:50:30]azon is lehet vitatkozni, hogy a velencei tó elbírja egyáltalán vagy elbírna még ekkora épületeket, ekkora komplexumokat.

[00:50:37]Nem odavó.

[00:50:37]Egyáltalán nem nevezném természetközelinek.

[00:50:43]Beton, további beton, térkő és tégla már nem való a tópartjára.

[00:50:47]Vissza vissza, vissza nem ezeket a ugye ezt már visszaállítani helyreállítani az eredeti állapotot nem lehet, de több ilyen valumelő építkezést nem szabad megengedni a Velencétól körül.

[00:51:03]A másik kérdés, bár nagyon ilyen részletkérdésnek tűnik, de azért fontos, ha már horgászokról szó esett, etetőanyagtilalmat nem kellene azonnal bevezetni a teljes velencei tóra.

[00:51:12]Tehát ugye azok, akik még ott ugye a pontyra pecáznak, azért szeretnek bezítani fejenként pármázsányi kukoricát.

[00:51:17]Ezt azt, hogy ugye oda csalogassák a halakat.

[00:51:22]Na most ugye pont ez a baj egyébként, hogy a pátkai tározóval is, vagy a a másik tározóval is, amit említett, hogy ott az a sokféle etetőanyagtól a halak ürülékétől satöbbi, ugye borzalmasan magas a szervesanyag telítettsége a víznek és pontosan emiatt nem is nagyon lehet beengedni a tóba ezt a vizet, vagy ha beengedik, hogy algavirágzást eredményez tehát magyarán szóval egy amúgy is szervesanyagokkal borzalmasan túlterített eutrofizáló autóba nem kéne azonnal betiltani az etetőanyaghasználatot.

[00:51:54]Hát ez megint nem az én szakterületem, de nyilván a mohos folyamatosan ellenőrzi a víz minőségét.

[00:52:00]És én azt gondolom, hogyha ha Így van, valóban így van.

[00:52:05]Az oldott ásvány anyagtartóan minél kevesebb a víz, annál magasabb a a tóban, semmilyen oda nem illő anyagot nem kellene már a tóba beleszórni.

[00:52:15]De hát mondom, ez ez nem az én szakterületem.

[00:52:20]Nyilván, hogyha a Mohó szakemberei, a helyi Mohó szakemberei úgy látják, hogy ez a ez a folyamat vagy az etetés az káros hatással van a Velencétóra, akkor valószínűleg ők is javasolni vagy tiltani fogják ezt.

[00:52:36]Nem nyugtatott meg teljesen a polgármester úr, hogy őszinte legyek.

[00:52:39]Ugye annak idején a Mohoszt kérdezgettük arról, hogy a nem annak idején az 2022 az első nagy ilyen halpusztulás környékén, hogy akkor mi a véleményük ezekről a dolgokról?

[00:52:48]Tehát, hogy ugye lehetett látni, hogy milyen irányba megy a velencei tónak a sorsa.

[00:52:52]És hát ugye ők voltak ezek az érdemes szakemberek, akik ugye a hallgatás mellett döntöttek, ott pontosan tudták, hogy milyen ugye folyamatok játszódnak le, úgyhogy annyira nem viszont viszont amiatt a területed az, hogy hogyan lehet a lakosság kényelmét, komfortját kiszolgálni, miközben ugye említettük, hogy egyre másra szűnnek meg nem csak a strandokon, hanem egyébként is az éttermek, a szolgáltatások fogynak el, vonulnak ki.

[00:53:19]bármennyire is azt mondt, hogy tulajdonképpen a lakosság megtartó ereje még megvan a Velencei tónak.

[00:53:29]Tudsz-e bármit mondani, olyat, amitől azt mondod, hogy menjenek oda az emberek, és ha még találnak fázat, akkor vegyenek ott azon a környéken?

[00:53:42]tudnék olyat mondani, de az előbb már említettem, hogy a vagy legalábbis céloztam rá, hogy a a lakosság számunk az utóbbi 20 évben szinte megduplázódott.

[00:53:53]A a bejelentett lakók száma az most ilyen a Gárdonyvárosról beszélek, az közel ten, nagyon közel 14000 fő, de itt nemcsak azok élnek vagy laknak a városban, akik állandólag címmel rendelkeznek, hanem olyanok is, akik akiknek [torokköszörülés] az ingatlan ugyan a tulajdonukban van, de nem ide vannak állandóra bejelentve.

[00:54:17]gyakorlatilag ők a statisztikát e tekintetben nem nyomják abba az irányba a ami a valóság.

[00:54:23]Na most éppen az előbb, jó előbb említettem, hogy infrastruktúrával csak rohanunk a lakosság szám után, úgyhogy egyelőre úgy érezzük helyben, hogy lassan ki lehet írni a írni tenni a megtelt táblát, és az önkormányzatnak az előbb mit számos feladat feladata van azzal, hogy a a meglévő lakosság vagy a meglévő lakosságunkat kiszolgáljuk megfelelő szinten.

[00:55:00]Tehát még egyszer, még egyszer megemlítem, a bölcsödétől az óvodáig, az iskoláig, a a középiskoláig, a gimnázium gimnáziumon keresztül az orvosi rendelők négy ugyanannyi ugyanannyi orvosi praxis van, mint a városban, mint mint 20 évvel ezelőtt.

[00:55:19]Tehát négy felnőttorvosunk van és két gyermekorvosunk van, és a a lakosság számmá közel kétszer annyi.

[00:55:26]Úgyhogy most én nem szeretnék csalogatni Üüm a a városba újabb lakókat.

[00:55:32]Ö ki kell a meglévőket ki kell elégíteni, és hogyha ha már mindennel kész vagyunk, most sok milliárd Ftot költöttem el, ha már mindennel megvagyunk, ak csak azok után.

[00:55:47]Na most egy utolsó egy kicsit vadnak tűnik a kérdés, de egy utolsó kérdésem lenne, hogy tehát akkor is, hogyha sikerül a vízpótlás, nyilván ez egy hosszabb idő lesz, és a fene se tudja így előre, hogy mennyi vizet tudunk majd belepumpálni a Velencuttóba.

[00:56:02]Ugye nagyon valószínű, hogy az a fajta tömegturizmus, az a fajta fürdőturmus helyét egyre inkább átveszi majd inkább egyfajta ökoturizmust.

[00:56:09]Tehát tulajdonképpen a kis Balatonból, tehát a Balaton kis testvéréből lesz inkább egy előrehozott fertőtó a Velencei tónál.

[00:56:18]Nem lenne egyébként talán egészségesebb, vagy felmerültte ez ötletét, hogy hát nemzeti parkikezelés alá vonni a teljes tavat.

[00:56:24]Értelmez alatt azt, hogy például amit a polgármester úr is mond, hogy itt az ilyen olyan amolyan építő ingatlanos lobbit, akkor azért úgy hatékonyan lehet elpofozni a tó partjára.

[00:56:33]Ugye sajnos látunk több olyan óriási lakókomplexumot, amit az utóbbi években sikerült a nádasba meg ide-oda felhúzni.

[00:56:43]Tehát, hogy a a Velencei tó az abba a formájába, ami volt, az már nem fog működni, és oda inkább az ingatlanokat valahogy úgy úgy kiszorítani kell a területről is utat adni a természetnek.

[00:56:58]Fölmerült-e ez ötletként, hogy nemzeti parki kezelés alá vonni a Velencei tót.

[00:57:02]Egyébként Közép-Európa legnagyobb madár bölcsője?

[00:57:06]nem merült még fel, de de ezben a kérdés nem merült fel teljesen természetes módon, de azért azt tudni kell, hogy hogy volt egy rendszerváltás a kis hazánkban, és hogyha ez a rendszerváltás ez valódi volt, akkor akkor ezzel párhuzamosan lesz egy reményeink szerint lesz egy szemléletváltás is, ami a velencei tavat meg a magyarországi vízkészletet érinti.

[00:57:38]Igen.

[00:57:40]Legalábbis erről szólnak a hírek.

[00:57:40]Hát aztán majd egy jó év múlva, hogyha ugyanerről beszélgetünk, akkor akkor akkor már annak már az eredményét is láthatjuk.

[00:57:48]De most a szemlélet szerintem jó irányba halad, hogyha a szemlélet mögött vagy mellett cselekvés is lesz kormányszinten, mert ez mert ez sajnos egyrészt a velenceitó az állami tulajdon, másrészt meg ugye ott van öt-h önkormányzat közen a tóparton, illetve a tópart közelében.

[00:58:13]Ö a marad az nem, hogyha változás lesz a e tekintetben, akkor akkor akkor jó irányba haladunk, és akkor és akkor állami segítségünk is lesz ahhoz, hogy hogy a és nem beszélve arról, hogy 202-ig minden önkormányzatnak meg kell a a az új saját hészét alkotnia, még mi is ezelőtt állunk, úgyhogy ez rengeteg munka.

[00:58:43]munka és és hatalmas irányváltást fog jelenteni.

[00:58:47]Tudok javasolni egy ösztöndíj programot, bocsáss meg, merthogy pár évvel ezelőtt, amikor egyszer kutakodtam, kiderőtt, hogy még Balatonnak van ugye saját szakértő gárdája, ugye a Tihanyi Limnológiai Intézet.

[00:58:56]A Velencei Tórón, ha jól tudom, nincs egyetlen egy olyan himnológus, aki kifejezetten szakterületként tóbiológus, bocsánat, aki a Velenc tóval foglalkozna, ami egy kicsit meglepett, hogy őszinte legyek, nem tudom, azóta ez változott-e a helyzet, de nem láttam változást.

[00:59:14]Nem, nem, erről, erről még nekem sincs, vagy a, vagy a kollégákkal sem, polgármester társaimmal sem sikerült még ezzel kapcsolatban előrelépnünk, de valóban és és tehát még egyszer állami tulajdon és hogy mondjam, sokkal nagyobb szerepvállalásra lenne szükség, vagy nem lenne, van szükség a Velencei tónak, hogy egy kicsikét hogy mondjam, középpontba kerüljön, még még még centralizáltabb helyzetbe kerüljön.

[00:59:47]Igen.

[00:59:47]A kormányn ötös Pál, köszönjük szépen, hogy rendelkezésünkre állt.

[00:59:51]Ennyi fért a mai műsorunkban.

[00:59:54]Tessék.

[00:59:56]Szebb napokat.

[00:59:57]Igen, igen, igen.

[00:59:57]Esőt, esőt és tavat ezt tudunk kívánni.

[01:00:04]Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget, és ma már volt részünk egy kis esőben, de de nagyon nagyon várjuk, nagyon várjuk az esőt, de az, hogy mondjam, ez az olyan, amire nincs ráhatásunk, viszont viszont lenne ráhatása a Velencétó mesterséges vízpótlására és és azt is hasonlóképpen nagyon várjuk.

[01:00:28]Köszönöm szépen a lehetőség.

[01:00:29]Köszönjük szépen önöknek, köszönjük a figyelmet.

[01:00:32]Ennyi volt a mai napól.

[01:00:34]Viszontlátásra.

[01:00:35]Sziasztok.

[01:00:45][zene] เฮ [zene]