Csankó Zoltán Bobby Ewingról, Alföldiről, Kaszás Attiláról beszélt

[00:00:00]Üdvözlöm önöket.

[00:00:00]Csankó Zoltán a Bota Café vendége.

[00:00:03]Hát egyébként hangjáról mindenki, arcáról is szerintem rengeteget, de a hangját hát ugye Bobbi a Dallasba, Thomas a gőzmozdony.

[00:00:14]Nem tudom hány filmet szinkronizált, minimum 100 szerintem.

[00:00:21]De hát mondasz egy pár nevet, hogy például kiket?

[00:00:27]Hát valami hihetetlen sztárakat, akiket hát olyan, hogy kizárólagosság, ugye ez csak a Petrick Daffi esetében húzható meg, aki a Bobit játszotta a Dallasban.

[00:00:44]Alek Boldwint nagyon sűrűn én szinkronizálom.

[00:00:45]Kristóf Wcot majdnem kizárólagosan én szoktam szinkronizálni, ugye kétszeres oszkádíjas színész, de előfordult kétszer is az ő esetében, hogy találkozott valaki mással.

[00:00:58]a a váztónak itt szintén én szoktam szinkronizálni, és akkor döntenie kellett a megrendelőnek, hogy akkor most én most melyiket szinkronizáljam.

[00:01:06]Egyszer a a egyszer a a Boldwinnnal találkozott, ha jól emlékszem, egyszer meg a Rail Fineszal.

[00:01:14]Szóval a Rail Finest is szoktam szinkronizálni, de nem kizárólagosan.

[00:01:18]Tehát csinálják más Nicolas Cage ugye a Józsaimi halála után többnyire én szinkronizálom, előtte is szinkronizáltam a de egyszer csak a a Józsaimi került a a szinkron.

[00:01:27]Az áll volt egy ilyen film, hogy Álarc.

[00:01:31]Ez egy nagyon kultikus filmmé vált Travoltával voltak együtt ketten.

[00:01:36]Ez nagyon jó akció akciók.

[00:01:38]Hát a Thomas a közmozdonyba volt, ahogy mindegyik hangot az az, hogy ment egyébként, de egyébként aztán beszélünk Básról, mert ugye te eredendően nem szinkron színész vagy, csak hogy mert a nemzeti színházban ugyanúgy voltál, mint a Randontiban meg meg Győrbe meg mindenütt.

[00:02:00]De hát ez a tehát a hangodról szerintem mindenki megismer.

[00:02:03]Hát Travoltát is nagyon sokszor szinkronizáltam majdnem, hogy kizárólag Alek Boldwint.

[00:02:07]Nagyon sok embert fölsorolhatnék, de erre nincs idő.

[00:02:12]De hogy visszamegyek egy kicsit a múltba, még Fekete-fehér Victtoria Gasman filmeket is szinkronizáltam, mert ugye a technika miatt újra kellett őket szinkronizálni, és három Victoria Gasman filmet is szinkronizáltam, köztük az előzést, ami hát egy nagyon nagy film volt Masanéval.

[00:02:28]Masroinak pedig széles Tomi volt a hangja.

[00:02:31]Másné volt a másik főszereplő.

[00:02:34]És emlékszem a Sinkóval akkor együtt dolgoztam Sinkó Lacival.

[00:02:38]Igen.

[00:02:39]És azt mondta nekem fölhívott telefonon, de azt mondta, hogy Zolikám, nagyon megijedtem, mert én már megterítettem magamnak, és leültem, Duna TVén ment akkor a a film, hogy hogy ez neki a az egyik kedvenc filmje az előzés.

[00:02:51]És egyszer csak kiderült, hogy nem nem a Somogyvári Rudolf meg nem tudom ki, meg a Fülöpzsiga talán nem ők szinkronizálják.

[00:02:58]És hát ő azt mondta, hogy hát itt itt itt kész volt.

[00:03:01]Majd nézte nézte a filmet és ott ott ragadta és azt mond és fölhívott telefonon, hogy neki ez mennyire tetszett és gratulál.

[00:03:10]Szóval meg tudtuk a Sinkó Laacit győzni az új szinkronról hál istennek.

[00:03:13]Úgyhogy még a Vittoria Gasmant is szinkronizáltam.

[00:03:23]Ugye technikai okok miatt kellett újra szinkronizálni.

[00:03:25]Nem azért, mert a régi nem volt jó, ugye, érthető, hanem ezt egész egyszerűen a szaladra készült, és a mai digitális technika ezt már nem nem bírja kez.

[00:03:33]Na és a Thomasznál ez hogy volt?

[00:03:34]Ott egy ott hány hang voltál így egymás ott?

[00:03:38]Hát úgy filmenként hát legen valamennyi.

[00:03:42]Teórista és akkor nem volt tudatasadásod?

[00:03:44]Vagy most akkor akkor most ki vagyok én?

[00:03:46]Mi?

[00:03:46]Most melyik hangja?

[00:03:48]Melyik után?

[00:03:49]Pontosan így történt.

[00:03:50]Nem mutatsz ebből, hogy hogy ment volt nekem színes ceruzám.

[00:03:52]Igen.

[00:03:55]És már volt egy időszak, amikor el is kértem, és szín színekkel bejelöltem a a mozdonyok hangját.

[00:04:00]Egyszerre csak 10 részt mondtam föl, mert azt mondtam a a rendezőnek, aztán a producernek is, hogy mert ők több szerették volna, ha többet veszünk föl egyszerre, ugye gazdaságosabb nyugodt.

[00:04:14]Ez 10 perc volt.

[00:04:17]Kör hát hét per hét perc környékén.

[00:04:17]Igen.

[00:04:20]Perc.

[00:04:20]Igen, azért az is egyszerre ak hát nagyon nehéz volt, és két órán keresztül úgy koncert, mert körülbelül két órába telt, amíg ezt megcsináltam, ezt a 10 részt.

[00:04:29]Durván iszonyú koncentráció kellett hozzá a hangról nem is beszélve, ugye folyamatosan beszélni kell, hát nem volt benne szinte szünet, vagy alig.

[00:04:37]És mondtam a a producernek is, hogyha arra, hogy 10 részt tudok egyszerre megcsinálni, mert ha én ezt elunom, márpedig egy idő után elunja az ember, akkor ez nem lesz jó.

[00:04:48]Akkor a én ezt gyerekeknek csinálom, és nem szeretném elunni, hanem jókedvűen szeretnék csinálni.

[00:04:56]Hát azt mondtad, hogy úgy próbáltál mesélni, mintogyha a fiadnak kis fiat.

[00:05:00]Igen.

[00:05:00]Hogy hogy Igen.

[00:05:00]És hogy közben én is szórakozom.

[00:05:02]Az a jó, hogyha ha én is szórakoztatom saját valamit, hogy lett meg a gőzmozdony hangja?

[00:05:06]Mer mi milyen egy gőzmozdonynak hangja?

[00:05:08]Hát ezt ki kell találni.

[00:05:13]Az volt a legegyszerű.

[00:05:13]Az, hogy én legyek.

[00:05:16]Sziasztok mindenkit üdvözlök.

[00:05:18]Szodor szigetér, vagy Szor Szodor szigetéről.

[00:05:20]Tehát és akkor hogy lett a többi?

[00:05:25]A többi pedig ehhez képest jött a ugye a a a dízelek, ők voltak általában gonosz gonosz mozdonyok, akkor azokat egy kicsit mély mélyebbre hangszereltem.

[00:05:36]Gordon az mondjuk ilyen haragos volt, mint mozdony mindig.

[00:05:38]Ő nagy, nagy gonosz volt a Gordon.

[00:05:41]Volt Emily, hát nyilván a nevéből következik, hogy nő volt.

[00:05:43]Hát ő egy kicsit csicsergős volt.

[00:05:45]Ő mindig így beszélt.

[00:05:47]És akkor amikor jöttek ugye a színes ceruza pöttyök, hogy éppen ki szólal meg, nekem emlékeznem kellett arra is, hogy a rózsaszín az az Emili, a Gordon az a fekete, nem tudom, a világos kék az a Thomas satöbbi, satöbbi.

[00:06:04]Irtózatos nagy munka.

[00:06:05]És akkor egymással dumáltatok magammal dumát.

[00:06:07][nevetés] De nagyon élveztem, de ezt csak mondom, 10 részig lehet igazából élvezni, mert utána az embernek szóval besokal, az ember begolyósodik, elveszti a türelmét, vagy el lehet, szóval el lehet unni, és már saját magamat fárasztom vele, úgy úgy érzem.

[00:06:27]És a Bobit nem lehetett piszkosul eludni?

[00:06:31]Az hány rész volt?

[00:06:31]Az 360 valamennyi.

[00:06:34]Na ne van.

[00:06:36]És azt nem hát tehát hát de azt azért nem lehetett.

[00:06:38]Tehát itt most csak arról beszélek a Thomas esetében, hogy hogy egyszerre két órát így végigcsinálni azt lehet egy idő után elunni.

[00:06:47]Tehát ezt nem lehet a végül végletekig.

[00:06:50]Ugyanúgy most a hókuszpókot csinálom egy animációs sorozatban.

[00:06:52]Hát az is ha csak egy órát csinálom a hókuspókot, vá utána kész.

[00:06:56]Vá már nem is akarok többet.

[00:06:59]Tehát jól van, mikor muszáj megcsinálni másfél két órányi anyagot, de az is olyan, hogy rettenetesen el lehet tudni ezt a [nevetés] ez ezeket ezt is folyamatosan törpök így, törpök úgy üvöltözni végig a sorozatba, leesni innen onnan.

[00:07:13]Szóval [nevetés] ó jójózik a szeme, mint a mint a rajzfilmben magának a az animált animált hókuszpóknak.

[00:07:24]Szóval a dal azt nem lehetett megunni, mert az olyan sok mindenen keresztül ment az a sorozat technikai résztől elkezdve a színész kollégák érkezéséig, mert jöttek újabb és újabb szereplők.

[00:07:41]Tehát én a a Sinkovics Imével épp úgy együtt dolgoztam, mint a Márdi Szabó Gáborral, vagy sorolhatnám Izsó Willyvel, és jött jött a a színészek krémje bele ebbe a sorozatba.

[00:07:53]apró rövid szerepekre.

[00:07:58]És hát ez marha élvezetes volt számomra.

[00:08:01]Hát én egy fiatal ember voltam, 30 év körül voltam akkor és hát így találkozhattam a a budapesti színészek egy jelentős részé.

[00:08:08]Azt tudom, hogy te tanultál.

[00:08:12]Én nem tudom, hogy ma napság tanítanak-e szinkront a szín művészeti meg régen se volt ez feltétlen divat.

[00:08:17]De neked volt ilyen órád, és úgy bevittek téged, akkor talán még ez a Pannónia Filmstúdió volt az egyetlen volt az egyetlen szinkrott öt öt stúdiója volt, négy nagy és volt egy pici, az volt a földszinten.

[00:08:35]Ha a ötös stúdióból fölsétált az ember tovább a lépcsőn fölfelé, akkor jutott be a büfébe, illetve abba az aulába, ahol a rajzfilmesek és a színészek ültek és vártak a sorukra.

[00:08:48]Aha.

[00:08:48]Aha.

[00:08:48]És hogy kaptak így rád?

[00:08:51]Igen.

[00:08:51]És akkor, hogy visszatérjek a Dallaszra, igen.

[00:08:55]Hogy ugye részben az volt, az tette színessé, hogy jöttek mindenféle hatalmas színészek mellém meg mellénk.

[00:08:58]Ö a másik meg attól lett színes, hogy ugye mi a hagyományos technikával kezdtük ezt el ö ö forgatni, és utána jött kapcsolódott bele a digitális technika, ami megint egy új színt hozott, hogy akkor már akkor már sokkal szabadabbak voltunk, már nem kellett, hogy állandóan együtt legyünk.

[00:09:21]Szóval mindig történt valami.

[00:09:24]Akkor valaki meghalt, például én.

[00:09:26]Aztán voltak kollégák, akik de én vissza is tértem.

[00:09:29]Akkor voltak kollégák, akik már a szerepük szerint meghaltak, akkor ők eltűntek, jött újabb és újabb újabb dolgok történtek a sorozatban.

[00:09:45]Na most a lényeg az, hogy ugye nagyon népszerű lettem ezzel a sorozattal, és így belekeveredtem a szinkron világába.

[00:09:52]Nagyon divatos lett engem hívni.

[00:09:55]Ugyanakkor nagyon sok munkától elestem, mert azt mondták, hogy nehogy a Bobinak a hangja legyen ez vagy az a szereplő.

[00:10:03]Tehát volt, hogy jöttek és leellenőrizték, hogy ez működik vagy nem.

[00:10:09]Volt ilyen a kardhal, amikor a Travoltát szinkronizáltam és kiderült, hogy hogy rámosztotta a szinkronrendező a travoltát, akkor megijedtek, hogy úristen, ő volt a Bobi hangja.

[00:10:19]Ez hogy lesz akkor?

[00:10:21]hogy lesz az, hogy ő meg most a Travoltának a hangja, de nagyon működött, úgyhogy megnyugodva táhoztak.

[00:10:28]Ugyanez volt a Rob Roynnál, amikor a Liam Neissont vagy igazság szerint Liamnek kell mondani, vagy már mindenféléket mondanak, hogy hogy kell mondani.

[00:10:37]Őt szinkronizáltam a Robloyban, akkor meg akkor is jöttek, hogy úristen, a a Bobinak a magyar hangja fogja szinkronizálni.

[00:10:45]Hát nézzünk már bele, hogy ez milyen.

[00:10:47]Ők is elmentek, hogy nagyon tetszett nekik a az eredmény, vagy legalábbis ahol tartottunk munkaközben.

[00:10:54]Szóval voltak ilyen buktatóim, de azért összességében inkább köszönhetek neki.

[00:11:00]Részben megtanultam szinkronizálni ezen keresztül.

[00:11:05]már a technikai részét nagyon sokat gyakorolhattam, ugye, mert állandóan a szinkronban voltam, és nagyon sok feladatot kaptam már közben is.

[00:11:12]Aztán amikor vége lett a Dallasnak, akkor meg aztán különösen sokat.

[00:11:18]Ühüm.

[00:11:18]Hát ugye azt mondta neked az egyik tanárod versenyő, hogy hát te majd 50 éves korodra fogsz úgy kiteljesedni, hogy tulajdonképpen azt játszol, amit akarsz.

[00:11:29]és azt mondod, hogy tulajdonképpen még igaza is volt.

[00:11:31]Akkor itt most egy kiteljesedett emberül velem szemben.

[00:11:36][nevetés] Hát igen.

[00:11:38]Akinek volt egy kiteljesedési korszaka, és most már szépen lassan hajtom le a a fejemet, mert már én én már a nyugdíjra gondolok.

[00:11:49]Hát egy év maga a nyugdíjba megyek.

[00:11:51]Te mondasz ilyeneket, de tényleg volt egy szép korszakom.

[00:11:54]Te mondasz ilyeneket, hogy át te el tudod képzelni.

[00:11:58]Nélkül te szeretsz főzni, un nem tudom van-e.

[00:12:03]Hát sajnos még nincs.

[00:12:03]De azt is várom.

[00:12:06]Rajta vannak a gyerekek.

[00:12:06]Rajta vannak.

[00:12:08]De hát még nincsen.

[00:12:09]Buszdítod őket, hogy noszanosaké ezzel nagyon csinnyán kell bánni a buzdítással.

[00:12:14]De visszájára sülhet.

[00:12:16]Igen, igen, igen.

[00:12:16]De azért úgy érzi a fiam, hogy igen, én már szeretném.

[00:12:19]Igen.

[00:12:22]Na de hogy hát te azért alapvetően mégis csak színházi színész.

[00:12:27]Hát igen.

[00:12:27]És nagykor.

[00:12:27]Tehát hog hogy mondjam?

[00:12:28]Nem akarok nagyképű lenni.

[00:12:28]Én soha nem is fogok könyvet írni.

[00:12:30]Most épp a szombati Gyuszi könyvét olvasom.

[00:12:32]Nagy élvezettel olvasom a színész könyveket.

[00:12:36]Meg volt már aki mondta, hogy receptekkel együtt csináljunk egy könyvet satöbbi, nem én ettől elhatárol.

[00:12:42]Ez nem én vagyok az én munkásságom vagy pályafutásom.

[00:12:46]Talán nem is érne meg egy könyvet, de szívesen beszélek róla, mert azért elég színes pályafutásom volt, és nagy korszakokra hoztom.

[00:12:53]Volt nekem egy bemelegítő korszakom a az Arany János Színházban.

[00:13:00]Gyerekeknek játszottam.

[00:13:00]Ugye akkor az egy az egy gyerekszínház volt, illetve ment állt ifjúsági színházban, és egy nagyon nívos színházzá vált.

[00:13:08]Először Keleti Pista Tabácsi volt az igazgató, Korcsmáros Gyuri volt a főrendező, aztán beteg lett a Kelettipovács.

[00:13:15]Korcsmáros Gyuri igazgatta elsősorban a színházat, majd átvette a Mecner János.

[00:13:20]Én nem mentem ebből a korszakomból, átmentem a másik korszakomból.

[00:13:24]Az ez egy nagyon nagyon fényes korszak volt.

[00:13:27]Az a Radnóti, az a 11 év 11 évig voltam a Radnótiban.

[00:13:32]Onnan átmentem a nemzetibe.

[00:13:34]Az ez az egy mini korszak volt, de azt is nagyon-nagyon szerettem.

[00:13:36]És aztán jött a szabadúszókorszakom, aminek azért a fő gyökere az az Győr volt, mert ott játszottam a legtöbbet 17 évig, és az utóbbi utolsó öt évben már tag is voltam, tehát papíron és rendesen ők fizették utána a TB-t, hogy érthető legyen.

[00:13:57]Amúgy jártad az országot?

[00:13:57]Tehát és meg jártam az országot, igen, mert egy időben.

[00:14:00]Tehát volt tart Bányától Miskolcig minden így van.

[00:14:03]Hát volt olyan, hogy Miskolcon játszottam, másod délőtt próbáltam Győrben.

[00:14:08]Szóval azért iszonyat És neked nincs autóm, azt tudni kell, mert te nem vezet, mert én nem tudok vezetni.

[00:14:13]És ezt mindesttal lebírtad bonyhalítani?

[00:14:16]Hát le, de nem volt könnyű.

[00:14:16]Borzalmas volt.

[00:14:18]Borzalmas volt olyan.

[00:14:18]És hát össze-vissza aludtam mindenféle szobákba, mert Győrben állandó színészlakásom volt, de Miskolcon ott csak a próbaidőszak alatt laktam a színészházban.

[00:14:33]Ami nagyon kényelmes volt, mert a próbaruhába így így léte tudom, ott van, ott van a színház a művészbejáró kibejárat az tulajdonképpen szinte ott van, ahol a művészbejáró, tehát pár lépés pár lépés.

[00:14:46]Tehát kijöttem a próbaruhába, a színészházból, beléptem a színházba és fordítva.

[00:14:50]Tehát de utána amikor vége lett a a bemutatónak, akkor ugye már csak ritkábban jártam, játszani jártam.

[00:14:58]És akkor mondta a színház vezetősége, hogy most már azt a szobát nem tudják nekem biztosítani, de vannak mindenféle lehetőségek és válasszak.

[00:15:04]És volt egy egy nyolc emeletes, talán nyolc emeletes ház, amit hát lakásoknak készítettek, de nem keltek el a lakások.

[00:15:16]Marha drága volt.

[00:15:19]És akkor kitalálták, hogy addig, amíg amíg úgy nem találják ki az értékesítését ennek az épületnek, addig motelként működött.

[00:15:25]És ebbe jó, azért az nekem több pénzem be került, mintha a színészházba ladtam volna, tehát lényegesen többet, de mindegy.

[00:15:32]Én ezt bevállaltam és előadás után ide mentem haza.

[00:15:38]De hol a harmadikon laktam, hol a hetediken, hol a negyediken, mindig különböző szobákban.

[00:15:42]És az volt mindegyiknek az volt a lényege, hogy vadiúj volt minden tévével, mindenféle elektronikával, komforttal.

[00:15:53]Tökéletes volt minden, de nem volt se szőnyeg, nem volt a falon semmi.

[00:15:59]Tehát ilyen teljes natur szobát kell elképzelni.

[00:16:03]És egyszer, mikor már nem tudom hanyadszor össze-vissza laktam, akkor közben Győrben laktam, Tatabányán ös vagy mindenhol, Veszmében, és akkor egyszer csak fölébredtem reggel, és mint a filmekben, hogy hogy nem tudtam, hogy hol vagyok.

[00:16:19]Ez egyszer fordult elő életemben.

[00:16:22]Kettő másodpercig tartott, de míg élek, nem felejtem el, hogy nem tudtam, hogy hol vagyok.

[00:16:26]És egyszer csak beugrott, hogy ja, Miskolcon vagyok.

[00:16:32]Aha, igen.

[00:16:32]Jó.

[00:16:32]És aztán ment, ment ment tovább.

[00:16:35]Mindegy, de hogy ettől megrémültél, hogy a jaj, hogy ebből te nem kérsz tová itt it filmekben szokott olyan jelenet lenni, hogy hogy nagyon berúgnak ketten, egy mondjuk egy férfi és egy nő, és reggel a férfi felébred, és nézi, hogy ki ez a nő mellette, és mellette nem volt senki, de tulajdonképpen ilyen állapotban voltam, és előtte nem rúgtam be, csak föl nem tudtam, hogy hol vagyok, nem tudtam, melyik városban vagyok, hogy mi ez.

[00:17:03]Nagyon érdekes volt.

[00:17:03]De csak mondom két másodpercig tart, de ez nagyon ez nagyon hosszú tud lenni ez a két másodperc.

[00:17:10]Iszonyú, de lehet, hogy három másodperc.

[00:17:12]Akkor elhatároztad, hogy na nem kérsz ebből a vándoréletmódból, vagy ezért nem túllendültem én ezen, csak az volt érdekes, hogy ez velem megtörtént.

[00:17:19]Én amik mindig a filmeken is csodálkoztam, hogy jó, hát ilyen nincsen, ez ez kamukéró, de nem van, van velem is megtörtént.

[00:17:28]Úgyhogy létezik, hogy az ember írta nem tudja, hogy hol van.

[00:17:33]mondtad, hogy nem [nevetés] volt nő melletted, de hát 15 évig azért csak volt nő nő melletted.

[00:17:39]Hát jó, de én méghozzá egy ismert ismert valaki ugye a barátok közből.

[00:17:46]Ja igen, a igen.

[00:17:46]Lá Kriszta.

[00:17:48]Igen, ő volt.

[00:17:48]Hát én 17-et mondok, ő 15-öt.

[00:17:52]Hogyhogy?

[00:17:53]Hát bonyolult.

[00:17:53]Én már azt is odaveszem, amikor még illegálisan voltunk együtt.

[00:17:59]Az mi lesz, hogy illegális?

[00:17:59]hogy nem voltatok házas.

[00:18:03]Hát úgy, hogy még nem volt fölvállalva igazából.

[00:18:06]Ja, ja, ja, ja.

[00:18:06]De miért csak nem titkoltátok, vagy mit csináltatok?

[00:18:09]Hát muszáj volt titkolni, persze.

[00:18:11]Miért?

[00:18:12]Ó, hát most nem menjünk már bele ilyen bulvárba ennyire.

[00:18:13][nevetés] Igen, muszáj volt.

[00:18:16]Hát én családos voltam.

[00:18:19]Jaj, értem.

[00:18:19]Bocsánat ennyit azért kanyaruljak elnyit.

[00:18:22]Igen, így már értem.

[00:18:24]És akkor igen, de nagy küzdelem volt a kapcsolat ellen már belül részemről, Kriszta részéről is, de nem lehetett.

[00:18:35]Tehát ez, hogy azt érezted, hogy ezt nem szabad Igen.

[00:18:38]Igen, igen, igen.

[00:18:38]De ő is ezt érezte.

[00:18:40]Na a lényeg az, hogy mert ő is házas volt, vagy ja csak hogy Igen.

[00:18:45]Na de a lényeg az, hogy hogy hát ezt mindannyian tudjuk.

[00:18:48]Hát nem lehet el.

[00:18:53]Tehát aki volt szerelmes, az tudja, hogy itt nincs mese egy idő után.

[00:18:58]Tehát itt az ember képes mindent fölborítani.

[00:19:02]Szóval ebbe nem, ahogy egy szülő nem szólhat bele, ha szerelmes a gyereke, nem irányíthatja, nem mondhatja meg neki, hogy ki legyen a párja, vagy hogy nekem tetszik a párod, vagy nem tetszik, legyen az fiú vagy lány, tök mindegy.

[00:19:17]Tehát én soha nem szóltam bele, a fiam sok barátnőjét bemutatta, és soha nem véleményeztem egyiket se.

[00:19:22]Ez az ő dolga.

[00:19:26]És én hiába szólok bele, ha szerelmes egy egy lányba, akkor én hiába mondom neki azt, hogy ne.

[00:19:30]Ez teljesen fölösleges.

[00:19:33]Ezekbe nem lehet beleszólni.

[00:19:35]És a szerelem az mindent visz.

[00:19:35]Róma és Júlia, ugye?

[00:19:38]Hát egy micsoda küzdelem volt ez az egész.

[00:19:42]És hát nem lehet beleszólni.

[00:19:46]És az a szakmádból jelentett valamit, hogy hát ő is szakma belé, ha őszínházban nem is igazán.

[00:19:50]De hát a egy országosan ismert Igen.

[00:19:56]Hát az nagyon jókat tudtunk beszélgetni baráttak köz.

[00:19:59]Hát jókat beszélgettünk a színészetről, a színházról.

[00:20:03]Tehát az jó volt, hogy volt egy közös téma.

[00:20:05]Az előző fel, tehát a a Kriszta soha nem volt a feleségem, de az a a feleségem, akitől aztán később elváltam, vele nem volt közös témánk.

[00:20:13]Ő az egészségügyben dolgozott, és persze meghallgattuk illedelmesen egymást, de engem ahogy nem érdekelt, hogy mi van Rózsika nénivel a kórházban, őt egyáltalán nem érdekelte, hogy hogy próbálok mondjuk ebbe vagy abba a színdarabba.

[00:20:29]Tényleg?

[00:20:29]Hát igen, de azért megnézni csak megnézed.

[00:20:31]Hát azért igen, igen, igen.

[00:20:31]De úgy azt is úgy érezted, hogy illendőségből.

[00:20:37]Hát volt benne egy kicsit.

[00:20:37]Igen, olyan is.

[00:20:39]De szóval, hogy mondjam, azért tehát nagyon szerettük egymást, de de nem voltunk közös hullámhosszon, úgy a csak ez kiderült az évek során, hogy hát nem nem tudunk igazából miről beszélgetni már, úgyhogy ellentétben aztán később a Krisztával.

[00:20:59]Ühüm.

[00:21:01]Igen.

[00:21:01]Hát erről ennyit szerintem.

[00:21:04][nevetés] Oké.

[00:21:05]Na jó, akkor mondtad, hogy Radnotti színház a fénykor.

[00:21:09]De bocsánat, nagyon jóban vagyok a volt feleségemmel, azért az hozzátartozik.

[00:21:14]A Krisztával meg semmilyen kapcsolatban nem vagyok.

[00:21:16]Úgyhogy érdekes módon pedig a ugye volt a volt feleségemet, őt hagytam el tulajdonképpen.

[00:21:28]Hát hát kérdezhetted.

[00:21:29]Igen, csak nem válaszolok.

[00:21:31][nevetés] Na jó, akkor na.

[00:21:34]Akkor Radnti színház azt mondtad, hogy fénykorod.

[00:21:37]Miért tartod ezt fénykorodnak?

[00:21:40]Hát ez egy nagyon minőségi színház volt.

[00:21:42]Amikor oda átszerződtem, akkor élte szerintem az aranykorát a Radnóti.

[00:21:49]Vetekedett a katonával.

[00:21:53]Sőt olykor olykor azt gondolom, hogy talán lépéselőnyt is szerzett a katonával szemben.

[00:21:58]Hát ez a két igazi nagyművészínház volt akkor ebben az országban.

[00:22:05]Nem volt örkény, nem volt, nem volt tulajdonképpen nem volt Pintér Béla.

[00:22:11]Tehát alternatív színházak is inkább inkább hátrébb szorultak.

[00:22:20]És akkor egy ilyen nagyon jó csapatba kerültem.

[00:22:24]Tehát például Hauman Péter átszerződött a Rabnotiba, mert úgy érezte, hogy ott neki jobb lesz.

[00:22:29]Aztán visszament a katonába pár év múlva.

[00:22:33]És nagyon nagy színészekkel dolgoztam egy fordítva volt, hogy ő a katona előtt volt a Én ú nem szerintem úgy van, hogy akart menni és akkor még nem kértek belőle és addig nekem így rémlik, de lehet, hogy Igen, lehet, hogy neked van igazad.

[00:22:47]Én úgy emlékszem, hogy ő eljött a katonából a Radnotiba, és aztán visszament a Radnotiból a katonába pár évvel késő, de mindegy, lehet, hogy nem lehet, hogy neked van igazad.

[00:23:02]Nem tudom, majd utána nézzünk mind a ketten majd a beszélgetés után.

[00:23:07]Szóval az egy az egy, ahogy a Kulka Jani hívta Kulka János, a mi kis kockacukorszínházunk vagy kockacukors színpadunk, mind a kettőt használtuk.

[00:23:18]Nagyon kis picike volt.

[00:23:18]Hát hármat lépett az ember, már kint volt a másik oldalon a a színpadon.

[00:23:21]Ö és hát viszonylag kis nézőtérrel, kis erkéllyel, tényleg gyönyörű kis kis hely, és nagyon jó színészek voltunk, és a alapjáraton 12 társulati tag volt, nem volt több és ehhez hívta a Bálint Andris a vendégeket.

[00:23:41]Jy, így jött a Kernandris, a Végvári Tomi.

[00:23:44]Sorolhatnám a színészeket azt aztán nagyon sokan így jött oda a Kulkajan is, meg a Kovács Adél, és akkor ott ragadtak, leszerződtette őket a az Andris és aztán később egy kicsit földúsult egy pár év múlva, olyan 17-re, de változatlanul megőrizte a családiasságát.

[00:24:04]és az, hogy hogy mindenki nagyjából hasonlóan gondolkodott, hasonló színészek voltunk, tehát nem nem össze-visszajátszott mindenki, ami eszébe jut.

[00:24:14]És persze nagyon jó rendezőkkel is dolgoztunk.

[00:24:17]Hát akiknek a ugye a művészeti vezető Valló Péter volt, talán ma is az vagy már hallottam, hogy talán hogy hogy már gondolkozik rajta, hogy [horkantás] hogy már ezt a pozíciót már föladja, mert lehet, hogy már elfáradt.

[00:24:37]Úgyhogy nagyon hasonló ízlésű rendezők dolgoztak a színházban.

[00:24:42]nem egy vagy két kivételével, és akiket nem szeretnék megnevezni, igazából csak jó rendezőkkel dolgoztam, és ezért számítom aranykornak.

[00:24:51]Nagyon tehát most azt mondom hirtelen, hogy nem félünk a farkastól.

[00:24:56]Hát ez egy akkorát durrant, ugye Gotár Péter rendezte a Radnoti színházban.

[00:25:01]Te voltál George?

[00:25:04]Nem, itt a a Radnotival én Nick voltam.

[00:25:08]Én a fiatal volt.

[00:25:08]Ja.

[00:25:08]Igen, igen, de később akkor valahol voltál Ja, Győrben voltál George.

[00:25:14]Aha.

[00:25:14]Igen George Bálint Andris volt.

[00:25:16]Csomós Mari volt Márta és Hané pedig Nagy Mari.

[00:25:22]Ühüm.

[00:25:23]Úgyhogy hát egy hatalmas előadás született.

[00:25:26]Mindent megnyert, amit csak lehetett, ugye begyűjtött mindenféle díjakat.

[00:25:32]A másikat, mert azt mondtam, hogy ankai szerelmesek, hát 200-szor játszottunk.

[00:25:39]Az pont 200-szor ment, és akkor a 200-on, jól emlékszem, ott volt élő tév közvetítés, nem?

[00:25:44]És akkor hagytátok abba nem tudom, hogy volt lehet, hogy volt.

[00:25:50]Igen.

[00:25:50]Pont pont pont k már nem emlékszem.

[00:25:52]Lehet, hogy fölvették, de hogy élő volt szerintem.

[00:25:55]Igen, az is lehet.

[00:25:55]Jó sok hülyeséget belepakoltunk ugye azóta.

[00:26:00]De hát azt halálra élveztétek.

[00:26:00]Hát egyébként a nézők is hátatottan.

[00:26:02]Persze, persze.

[00:26:05]Most megvan már a folytatása.

[00:26:05]Ankona szerelmesek a Balaton.

[00:26:09]Igen, igen.

[00:26:10]József Attilába megy.

[00:26:10]Az is jó.

[00:26:12]Jó.

[00:26:13]Abszolút jó.

[00:26:13]Merki féltől egy második rész.

[00:26:15]Hát az már nem lehet.

[00:26:17]Megmondom őszintén, hogy volt róla szó, hogy a hogy Győrben eljátsszuk.

[00:26:21]Aha.

[00:26:23]És beszéltem valakivel, akik megcsinálták talán Miskolcon vagy Nyíregyházán, már nem is tudom.

[00:26:30]És én elolvastam a második részt.

[00:26:30]Hát nem volt elég erős, de az az igazság, hogy amikor az első részt olvastuk, az se tűnt nagyon erős.

[00:26:38]Hát a kulka ki is szállt belőle, hogy hát egy ilyen vacakba ő nem akar.

[00:26:40]Aztán szervétivől milyen jó lett benne.

[00:26:44]Igen, igen.

[00:26:44]Jó, de úgy szállt ki a Jani, hogy akkor ő már Javába tudta a nótákat, tehát a dalokat zseniálisan énekelte, és valahogy az utolsó két hétben akkor megijedt, és ő írt egy hosszú levelet a Való Péternek, hogy miért száll ki ezt.

[00:27:02]A Péter nem olvasta föl nekünk, csak a leg legvégét.

[00:27:07]És a legvégében mi volt?

[00:27:07]Hát az, hogy hogy végül is mindenkitől elnézést kér és ügyő ezt, hogy kiszáll.

[00:27:14]Ezt egyébként meg lehetett csinálni minden következő.

[00:27:17]Hát ő akkor olyan pont olyan helyzetben volt, hogy ő ezt megtehette.

[00:27:19]Egyébként nem nem jellemző, hogy így az ember két héttel a bemutató előtt visszaadjon egy szerepet, de ő ezt akkor úgy érezte, és akkor nyilván kérte a a megértését ennek a helyzetnek.

[00:27:35]Nem tudom mikre hivatkozott, de azt hát ráboryította a Bálint Andrés is, mint igazgató és a Valló Péter mint rendező.

[00:27:43]És megtalálták a szervétet.

[00:27:43]Még tőlem kérdezte a Bálint Andris, hogy tud-e énekelni a szervét?

[00:27:47]Én mit tudok?

[00:27:49]Hát mondom, együtt játszottam vele.

[00:27:52]beugrott a Rihardba, a még az aranyáros színházban játszottuk a Kőszűvember fiait, és ő volt a Rihard, mert valaki megbetegedett, és akkor ő beugrott, és ott énekelnie kellett egy számot, és hallottam, hogy úgy ő tisztességesen énekel és akkor mondtam az Andistak, hogy én abba hallottam, és az teljesen normálisanelte a számot, és akkor így belekerült a lamkonaiba a Tibi, aki aki tényleg fantasztikusan helytállt.

[00:28:20]nagyon gyorsan ugye egy jó jógyú színész, nagyon gyorsan megtanulta az olasz dalszövegeket, a szöveget és óriási sikere lett.

[00:28:30]Én azt gondolom, hogy őt ez nagyon el is indította a pályán, ami már éppen kezdett neki egy kicsit zötyögni, és oda került a Radnótiba, le is szerződtette aztán a Bálintand is, és a Tibinek én azt gondolom, hogy az Ankóai adott egy akkora lökést, hogy hogy elindította rendesen a nem azt mondom, hogy a pályán, mert előtte is azért Sziránót játszott, meg Ványa bácsival játszott.

[00:28:54]Hát Miskolcon volt kiváló aztán a végbe.

[00:28:57]Ez már nem volt annyira jó előadás mint a Miskolci.

[00:29:00]Igen, de aztán játszott a a Ványa bácsiba, ami szintén nagyon nagy siker voltan igen, de mint vendég.

[00:29:09]És akkor az Ankóai hozta meg számára azt a dicsőséget.

[00:29:13]El is szerződtette az Andis is.

[00:29:15]El is indult szerintem.

[00:29:15]Ő úgy úgy nagyon megdobta nagyon a az ankai a Tibit.

[00:29:20]Na hát szóval, hogy ez a két előadás, mennyi mindent lehet beszélgetni erről a két előadásról, hogy az ankai csadnoti, akkor már ez a kettő rögtön rögtön beugrik.

[00:29:33]Így van.

[00:29:33]De hát ennél sokkal több érményem volt ott természetesen.

[00:29:38]Nemzeti, ugye te a Jordán Tamás időszakában Igen.

[00:29:41]Igen.

[00:29:43]Voltál ott.

[00:29:44]Igen.

[00:29:44]Hát ott ugye féltem tőle, hogy hogy aztán nehogy megbánjam, mert a Radnutiba azért nekem egy jó kis kitaposott helyem volt egy nagyon oda a Jordán hívott.

[00:29:56]Hát megbeszéltük.

[00:29:59]legyen í a Tamás senkit nem hívott, tehát nem hívta a Kulkát se, nem hívta a Shelt se.

[00:30:05]Ott az ember szólt, hogy mi lenne, ha és a Tamás azt mondtad, hogy ter azt mondta, hogy persze, természetesen.

[00:30:14]De miért szóltál, ha Radnak jól éreztem magad?

[00:30:19]Mert nekem már előző évben is ez a lehetősége meglett volna, hogy szóljak a Tamásnak, hogy amikor ő lett az igazgató, hogy mennék mennék oda szívesen, de de én jól éreztem magam Radnótiba.

[00:30:31]De volt egy év, és annyira nem játszottam semmit a Luluban.

[00:30:37]Három é 10-kor mentem be a színpadra, hogy hogy úgy éreztem, akkor mit toporg én itt ebbe a színházba, akkor akkor én is elmegyek.

[00:30:46]És akkor tulajdonképpen így van meg az nincs úgy, hogy az ember egy ilyen nagyon kicsi színházból előbb-utóbb vágyik egy nagy színpadra.

[00:30:55]Mondjuk.

[00:30:56]Érdekes, hogy ez úgy nem volt bennem.

[00:30:56]Ez a ez a vágy nem volt bennem.

[00:31:00]De hozzátartozik, hogy vendégként játszottam a nemzetiben előtte a holdbeli csónakosban egy kis szerepet és nagyon jól éreztem magam és nagyon szóval amikor bementem a színpadra és mondták, hogy én fogom játszani ezt vagy azt, akkor nagyon megtapsolt az egész társulat és nagyon megszerettük ott egymást.

[00:31:20]Hát sokakat ismertem természetesen, de volt akivel először találkoztam, vagy először dolgoztam, és nagyon jól éreztem ott magam.

[00:31:29]És akkor mondom, mi én ne próbáljam ki?

[00:31:32]És akkor így átszerződtem a a nemzetiben nemzetibe, amit soha nem bántam meg, mert nagyon-nagyon jó barátságok, komoly barátságok köttettek ott.

[00:31:46]Ugye Kaszás Attilával akkor dolgoztam először.

[00:31:51]Nagyon jó barátságba kerültünk.

[00:31:54]A Trokán Petivel, Gazsó Gyurival ott találkoztam.

[00:31:59]A Stóllal is ott dolgoztam igazán.

[00:32:01]Először, bár vele sokszor találkoztam, de először ott dolgoztunk együtt.

[00:32:03]Teli vol udvaros Dorotjával volt itt komoly nagy jelenletem egy színdarabban.

[00:32:08]Szóval nagyon nagyon nagyon sokat kaptam attól a színháztól.

[00:32:15]Sőt, hát neked ha jól gondolom, ott kellett lenni, amikor Kasszás Attila végzetesen rosszul lett, mert te játszottál 12 dőes emberben.

[00:32:24]Igen, igen, igen.

[00:32:27]Ami ugye aznap este ment volna, amikor ő a színházkondében tulajdonképpen.

[00:32:36]Igen, hát ők a a stó stóllandissal buivval mentek oda.

[00:32:39]De én kértem Attilának, mondtam, hogy hogy nem, mert volt egy felújítópróbánk, és utána volt előadásunk este, és hogy a kettő között mondtam, hogy nem pimpongozunk egyet, mert volt egy pingpongasztala a színháznak, még azt is én szorgalmaztam, még a Gergely Gáborról is beszéltem, de aztán nem volt megbízható.

[00:33:00]Most hételen nem tudom, Gergely Gábor, hát világbajnok pimpongos.

[00:33:05]És én jóban voltam a Gergelyel.

[00:33:05]Aha, most is jóban vagyok vele, csak nem találkoztunk már 100 éve.

[00:33:11]És akkor őt kérdeztem, hogy tudná-e asztalt szerezni esetleg.

[00:33:12]És rögtön telefonált, hogy el lesz intézve Zolikám már csak egy nagyon profi asztalotok volt, de és akkor végül is nem lett ebből az asztalból semmi.

[00:33:23]De nem mondta nekem, hogy ebből az asztalból aztán nem lesz semmi.

[00:33:24]És akkor vártunk, vártunk, vártunk.

[00:33:26]Aztán a Jordán megunta, és akkor még ő vett a színház egy asztalt.

[00:33:31]Na mindegy.

[00:33:31]Én szereztem be hozzá az ütőket, a labdákat satöbbi.

[00:33:37]Tehát én nagyon nagy pingpong felelős is voltam abban a színházban, és az Attila is nagyon jól tudott pingpongozni, buci is.

[00:33:45]Na és akkor kérdeztem tőle, hogy legyünk-e pimpongozni, és azt mondta, hogy nem, mert most kondizik a bucival.

[00:33:50]Jó.

[00:33:50]És akkor mi elvonultunk az öltözőkbe, és egyszer csak jött az asszisztens, hogy hogy nagy baj van, mert az Attilához mentőt kellett hívni, és hogy na és akkor ugye mindenki, mint a mékas ból a a méhek ki kiszaladtunk, hát ugye abba a teremben már nem mehetett be senki, már pont akkor már jöttek a a mentők, nagyon gyorsan ott voltak és akkor hát vártuk, hogy mi van.

[00:34:18]És amikor egyszer kiszaladt egy mentős ember, mondta, hogy visszajött a ö pulzus, akkor az nagyon jó hír volt, akkor nagyon megkönnyebbültünk, és aztán elvitték és a buci hordágyon és akkor egy maszk volt a az arcán és a buci kísérte el őt a mentőhöz, és aztán buci a stollandás a stolland is.

[00:34:44]Igen, igen.

[00:34:46]Most Holland is kísérte őt el be a kórházba is, és mi azt hittük, hogy minden rendben van.

[00:34:53]Ugye az előadás az értelemszerűen elmaradt, és akkor fölmentünk a büfébe.

[00:34:58]Jó kedvünk is volt még ugye a nagyjség után.

[00:35:01]Ögy föl föl is oldott föl is oldódtunk, nevetgéltünk, arról beszéltünk, hogy majd ő elmondja, hogy milyen volt oda szóval nem gondoltuk, hogy ilyen nagy a baj, és akkor másnap derült ki, hogy itt bizony agyvérzés van.

[00:35:16]Tehát nem egy szívleállás volt, vagy vagy ilyesmi, hanem egy agyvérzés, amiből már soha többet ő nem is jött vissza abból a kómából.

[00:35:29]Hát az igen, az nagyon megrázott mindenkit.

[00:35:31]Borzalmas vol.

[00:35:32]Az milyen amikor, mert ugye hát az előadásban előbb-utóbb valaki beállt.

[00:35:34]Az milyen, amikor ott vagy egy olyan előadásb, amiből hát egyszer meghalt valaki, és akkor hirtelen ránézel, és nem ő van, vagy odanézel, ahol ő lett volna.

[00:35:51]Borzalmas.

[00:35:51]Velem szemben a Sinkó Laci ült úgy mint te.

[00:35:53]Ugye egy hatalmas asztal körül ültünk.

[00:35:55]Hát biztos láttad az előadást?

[00:35:57]Persze.

[00:35:59]És eggyel melletted, mintha eggyel melletted ült volna a Kass Attila, ott ült egy egy zakóba, egy ilyen kockár zakóba.

[00:36:10]Úgyhogy a periférikus látásommal őt mindig láttam.

[00:36:12]Hát nem egyfolytában a Sinkó Laacit néztem, tehát őt őt is persze sokat néztük, de ha nem néztem rá, akkor is mindig ott volt a a periférikus látásom, beleesett.

[00:36:21]És amikor a Martha Robi átvette tőle a szerepet, mert hát mennie kellett ennek az előadásnak, nem volt mese.

[00:36:27]Persze a Jordán tartott egy pici születet benne, de hát sokat nem, mert ugye el voltak adva a jegyek satöbbi.

[00:36:38]És Martó Robi átvette, és akkor hát nem csak nekem volt rettenetesen nehéz, hanem a többi kollégának is.

[00:36:47]Hát az Attilát láttuk a mert ugyanabba a ruhába öltözött be, ami az Attilán volt.

[00:36:54]Egy egy méretük volt, és ugyanabba volt.

[00:36:58]Hát könnyeztem végig az előadásom, tehát nem nem győztem nem győztem itt csinálni.

[00:37:03]Ö vagy vagy fújtam az orram, tüsszögtem, minthogyha valami allergiám lenne, vagy nem tudom.

[00:37:11]Tehát, hogy állandóan könyvelábadt a szemem, mert nem hittem el, hogy nem az Attila van ott.

[00:37:16]És milyen érdekes, hogy később, amikor a Jordán Tamás beugrott a József Attilába meghalt végvári Tomi, akkor én nagyon sűrűn beszéltem a Jordánnal, és akkor mondja, hogy ő fogja átvenni a a Tominak a szerepét a macskajátékba.

[00:37:33]És akkor mondtam, hogy Tomi, csak arra figyelj, ez a Örkényszínban volt.

[00:37:41]Jó.

[00:37:41]Igen.

[00:37:41]És a macskajátékba.

[00:37:42]De József Attillát mondta.

[00:37:44]Ja, bocsánat.

[00:37:44]Ja, igen.

[00:37:44]Jó, hogy figyelsz.

[00:37:46]Igen.

[00:37:48]Ja, igen, mert már a történetben vagyok benne.

[00:37:50]Igen.

[00:37:50]És Igen.

[00:37:50]Az Örkényszínházban macska játék és a végvári Tomi helyére, hogy őt kérte kör kérték föl, hogy ugorjon be.

[00:37:58]És azt mondtam, hogy Tomi, csak arra figyelj, hogy ne ugyanabba a ruhába menj be.

[00:38:06]amiben a végvári Tomi volt, kérjél valami másikat.

[00:38:11]És telefonon beszéltem a csomós Marival egy este, nem sokkal a Tamás beugrása után, és azt mondja, hogy ennek a Jordánnak mennyi esze van, babám?

[00:38:20]mondta nekem a csomós.

[00:38:23]Hát nem abba a ruhába jött be, mint ami a végvári Tom volt.

[00:38:25]És úgy megköszöntük neki.

[00:38:29]És akkor nem akartam elvenni a Tamástól a dicsőséget.

[00:38:35]Úgyhogy nem mondtam el a Marinak, hogy ezt én én javasoltam a Tamásnak, hogy véletlenül se abba menjen be, mert én emlékszem, milyen volt, amikor az Attila helyére a Robi ugyanabba a ruhába ült be.

[00:38:48]Ühüm.

[00:38:48]Úgyhogy igen, a nemzetiből, ha jól tudom, hát akkor az Alföldi Róbert rúgott ki.

[00:38:57]Igen.

[00:38:57]És ami ott fájdalmas volt, azon kívül, hogy azt mondta, hogy nem akar velem, vagy hát nem így mondta, hanem hogy nem hosszabbítja meg.

[00:39:02]Hát nem hosszabbítja meg a szerződés.

[00:39:04]Hát bementél a szerződési tárgyalásra, azt hitted, minden rendben lesz?

[00:39:08]Nem, nem, mert én már előző nap vagy két nappal előtte mondtam a Stolnak amikor kiderült, hogy az Alföldi Robi lesz az igazgató, hogy engem ő ki fog rúgni.

[00:39:20]De hát te honnan tudsz?

[00:39:22]Hát hogy soha nem dolgoztunk együtt.

[00:39:22]Azt mondta a Stól, hogy téged dehogy rúg ki az Alföd.

[00:39:26]Gyere szél már hülyeségeket.

[00:39:30]Na hát bejött.

[00:39:30]Hát én tudtam, de ez hogy szájlott?

[00:39:32]bementél és azt mondta, hogy nem kívánja meghosszabbítani a szerződésemet a következő szezonra, de játszhatom a a darabokat, amiben benne vagyok, és amik átvernek a a következő évre, ami ami ez is persze hát ez borzalmas volt.

[00:39:47]Rögtön összedőlt a világ, de hogy De mondott valamit, hogy miért nem?

[00:39:53]Nem, nem.

[00:39:53]Én meg nem kérdeztem.

[00:39:53]Hát bolond nem vagyok.

[00:39:54]Hát még megmondja.

[00:39:57][nevetés] És az akkor végképp nagyon rosszul esett volna.

[00:40:01]Hát akkor akkor végképp.

[00:40:01]Így így [nevetés] így így gondoljon mindenki azt, amit akar.

[00:40:07]Én is, ő is.

[00:40:07]Ezt ne nem kell nem kell tudni, hogy miért döntött így.

[00:40:13]Nem akarom tudni.

[00:40:15]Hragudtál rá nagyon.

[00:40:16]Nagyon haragudtam rá.

[00:40:16]Igen, igen, igen.

[00:40:18]És pláne, hogy az ötödik pecsét annyira nem tetszett neki, hogy hogy szinte hát nem azt mondom, hogy kikérte magának, de visszahallottam, hogy az nagyon nem tetszik neki.

[00:40:28]És az első, amit levett az ötödik pecsét, amit mi nagyon szerettünk játszani, a nézők imádták, ugye hát Hollósi, Frici, Benedek, Micu, Újvári Zoli, Merc Tibi, Rátóti Zoli.

[00:40:42]Hát nagyon jó szereposztása volt.

[00:40:49]Lekettőzve ugye a Cserhalmi szerepében László Zsolt és Stól Andris Jordán rendezte ráadásul.

[00:40:57]És imádtuk, imádtuk.

[00:41:00]A nézők is imádták, sírtak mindig a végén.

[00:41:03]igazi katartikus előadás volt.

[00:41:07]Le ő azt mondta, hogy ez nem az ő ízlése.

[00:41:09]Állítólag ezt mondta, nem nekem mondta, de az lehet, de attól még az lehet egy érvényes előadás, tehát attól az még lehet szerethető, hogy ne nem az ő ízlése.

[00:41:20]Hát biztos valaki az Ankonairól is kiment, de attól játszottuk még 200-szor.

[00:41:25]Tehát na ez külön se rosszul esett, mert nagyon szerettük az ötödik pecsét.

[00:41:32]Hát ez jó volt játszani.

[00:41:35]Na de és akkor mi volt?

[00:41:35]Mi lett?

[00:41:39]Hát akkor fölhívtam a Bálintzist, hogy vissza tudok-e menni a Radnótiba, mert ő azt mondta annak idején, hogy egy társulati ülésen mindenki előtt, tehát tehát nem csak a társulat volt ott, hanem pénztárosok, pénztárosok, gazdasági satöbbi.

[00:41:57]És ő azt mondta, hogy ő még ilyet senkinek nem mondott.

[00:41:58]Csankó Zoltán elszerződik tőlünk a nemzeti színházba, de ilyet még senkinek nem mondott.

[00:42:06]Bármikor visszajöhet ebbe a színházba, amíg én vagyok az igazgató.

[00:42:08]Mondta az Andris.

[00:42:12]Hát ettől nagyon megnyugodtam, és nagyon-nagyon jól esett.

[00:42:13]Na hát nyilván ahogy kirúgott a Robi, én kértem azzem egy pohárbort kértem a büfénnél, büfébe.

[00:42:22]Kimentem a teraszra és már hívtam is az Andrist, hogy elküldött a a az Alföldi, és hogy azt ígérted Andis, hogy bármikor visszamehetek.

[00:42:34]És én már éreztem akkor a zavart és azt mondta, beszéljek vele?

[00:42:38][nevetés] Azt mondta a telefonba.

[00:42:41]Hát mondom, most mit beszélsz vele?

[00:42:44]Hát a a Jordán nyilván fog vele beszélni.

[00:42:49]Jordán egyébként nagyon sokat tett azért, hogy hogy ezt megmásítsa, ezt a döntését.

[00:42:54]Sőt, a társulatból is sokan odamentek hozzá később, hogy hogy ez nem jó.

[00:43:01]Tehát Magas Tollantzis is, akivel ugye nagyon jó barátságban vannak, Evér Gabi Szarvas Jóska.

[00:43:10]Lát és ezt tudod, hogy nekik mit mondott?

[00:43:13]Nem, de én azt gondolom most már, hogy eltelt ennyi idő, meg már hamarabb is ezt gondoltam, hogy ő nem tehette meg azt akkor, hogy igazgatóként rögtön visszakozzon egy döntésből.

[00:43:28]Én azt gondolom, hogy ez volt az oka.

[00:43:31]De mit gondolsz, hogy miért csinálta?

[00:43:34]Nyilván kellett a hely, tehát ugye a színházban már nem volt annyi pénz, mint amikor elindult a nemzeti színház.

[00:43:38]Tehát ez folyamatosan apt, csökkent, és a a Jordán idejében is már egyre kevesebb lett a pénz.

[00:43:47]Aztán hát a Robinál aztán meg aztán pláne és és nem volt nem volt és kellett a kellett a hely.

[00:43:56]Hát odak odaszerződtetett egy jó pár embert és muszáj volt, hogy elküldjön.

[00:44:01]Hát most kit küld el?

[00:44:03]Hát nem a Bodrogit fogja elküldeni, vagy a izét, a Molnár Piroskát.

[00:44:08]Nyilván hát engem életében nem dolgozott velem, semmit nem tudott rólam.

[00:44:15]És szóval nagyon nagyon nem volt egy kellemes állapot.

[00:44:21]Kiborultál eléggé, igen, de nem úgy, hogy az utcán összetörtem volna az autók szélvédőjét, merem [nevetés] erről erről nem volt szó.

[00:44:31]De hát eléggé magamba fordultam, és nyilván a színházban is lehetett rajtam látni, pedig nem akartam, hogy lássák, mikor bementem játszani, de hát nyilván látták.

[00:44:44]És akkor de hogy ne így zárjam le ezt a gondolatot.

[00:44:50]Már pár helyen azért nyilatkoztam, hogy aztán Szombathelyen dolgoztunk együtt.

[00:44:55]A Jordán fölhívott a ittál mellettem az Alföldi Robi és a Volponét fogja rendezni.

[00:45:00]és szeretne benne, szeretné, ha benne lennél, és egy egy jó szerepet játszanál benne.

[00:45:09]És akkor mondtam, hogy jó, próbáljuk meg.

[00:45:11]És óriási siker lett.

[00:45:11]Nekem külön nagy sikerem volt bennem még a városmagyori fesztiválon.

[00:45:17]Még megkaptam a zsűri különdíját is az alakításra, erre meg a váttanuljára, így párhuzamosan.

[00:45:28]Úgyhogy és nagyon jól dolgoztam a Robival, úgyhogy azóta ha találkozó.

[00:45:32]Tehát ez a sebem ez begyógyult.

[00:45:34]Tehát azt érezted, hogy ő direkt akar veled dolgozni, hogy ilyen kiengeszteljen egy kicsit, vagy valamit.

[00:45:42]Tehát együtt szerintem együtt a Jordánnal, mert mert a Jordánt is megviselte nagyon.

[00:45:47]Ő ő nagyon sokáig küzdött, ugye, hát őt váltotta a Robi, mint igazgató, és a Tamás győzködte, hogy ez nem jó döntés.

[00:45:54]Ugye sokan mondták a Robinak, és a Tamásnak is ez kudarcos lett, hogy engem nem tudott megmenteni.

[00:46:01]Hát mi nagyon jó barátságban voltunk, meg vagyunk jövő héten is majd találkozunk.

[00:46:06]B Zuglóban volt én ott találkoztam veletek, volt ott valami étterem és ti oda voltatok szokva biliárdozni ott valami a a pincében volt valami biliárdoztad és ott az az teljesen Igen.

[00:46:20]Igen, igen, igen.

[00:46:20]Ő ott őt ott laktak a Columbus utcában.

[00:46:22]Én sokáig az amerikai úton, most már Róna utcában lakom, de az volt a találkozóhelyünk.

[00:46:26]Mi nagyon sokat találkoztunk ott.

[00:46:28]Meg náluk nagyon szeretett sütögetni.

[00:46:31]Hát nagyon sokat nagyon jó barátság lett.

[00:46:33]Tehát most már a Fényutcai piac környékén lakik, most már alig találkozunk, néha beszélünk telefonon.

[00:46:41]Jövő héten fogunk találkozni egyébként.

[00:46:45]Ühüm.

[00:46:46]Éppen valamelyik nap beszéltük meg.

[00:46:49]Úgyhogy és akkor én szerintem ez a közös közös döntésük volt, hogy a Tamás akitálta szerintem a a az Alföldi Robit, hogy mikor kerestek egy színészt, és akkor a Tamásnak szerintem én eszébe jutottam, hogy hogy próbálják meg, és akkor hogy hátha ez rendeződik, és akkor az ő lelke is megnyugszik, meg a meg az enyém is.

[00:47:14]Hát aztán Robit nem tudom mennyire érdekelte ez a dolog, de hogy hogy talán talán az övé is, és így is lett.

[00:47:21]És azóta, hogyha találkozunk, akkor megölel megöleljük egymást.

[00:47:27]Tehát nincs nyoma.

[00:47:27]Hát fi pici van, tehát a a sebhely az látszik, de igazából már nincs bennem se sérelem, se semmi.

[00:47:36]Sőt, tulajdonképpen egy egy nagyon szép új nagy korszakot köszönhettem annak, hogy ő elküldött a nemzetiből.

[00:47:43]Hát a Győrt.

[00:47:45]És jött a Győr.

[00:47:45]Igen.

[00:47:45]A szabadúszás és Győr.

[00:47:48]Győrben mindent megnyertem, amit ott vagy meg vagy megkaptam, amit meg lehet kapni.

[00:47:54]Díjat, mindenféle díjat még olyan olyan díjam is van, hogy Győrs Sopron megye legjobb színésze.

[00:48:01]Ilyen is van.

[00:48:04][nevetés] Szent István díj, Kardx díj, az az orvosoknak a díja, tapsdíj, ez a nézőknek a díja, Kisfaludi díj, ez a társulatdíja, Győrművészetéért ez a városnak a díja.

[00:48:20]Hát mindenfélét még biztos, hogy kihagytam még egy-kettőt.

[00:48:22]Szóval ott ott mindent megkaptam és nagyon szerettek a az emberek és én nagyon szerettem Győrbe játszani.

[00:48:32]Én legutóbb ott a Rivéi a gadozói, jól mondom című Tőbán láttam.

[00:48:38]Vadorzói vadorzói.

[00:48:39]Vadorzó.

[00:48:39]Véravadorzói véradorzói zenés, táncos, gengzteres őrület, ahol hát Jára imátével halálra hülyültétek magatokat.

[00:48:54]Igen, igen, igen.

[00:48:55]És gondolom eszelősen élveztétek.

[00:48:55]Hát imádtuk, csak alig volt rá idő.

[00:48:58]És én én nagyon meg a próbákra.

[00:49:03]Igen, igen.

[00:49:03]Én nagyon megszenvedtem.

[00:49:05]Nagyon nagyon jó volt próbálni.

[00:49:05]Nagyon szerettük próbálni, de tudtam, hogy befordulunk majd az utolsó hétre.

[00:49:10]Három és fél hetk volt rá.

[00:49:12]Nekem nyolc számom volt benne.

[00:49:15]Ebből négy szóló.

[00:49:15]Hát te láttad, tudod, hogy irtózatos strapa volt.

[00:49:21]Máté az ugye három és fél hétből egy hétig, hol Kecskeméten játszott, hol délelőtt próbált Győrben.

[00:49:27]Tehát minden este játszott Kecskeméten és minden délelőtt Győrben próbált.

[00:49:32]Hát iszonyú volt.

[00:49:35]És és hát az eredeti terv az volt, hogy a kaposvári előadást tulajdonképpen átemeli Mészáros Tib Tibi.

[00:49:46]Mészáros Tibi átemeli Győrbe csak más szereplőkkel.

[00:49:50]Na de egyszer csak rájött, hogy négyszer akkora a színpad, mint Kaposváron, és hogy az, ami ott működik, itt nem fog működni.

[00:50:00]Tehát a díszlet is más lett.

[00:50:00]Egyszer csak kitalálta, hogy minden tárgy legyen nagyobb, mert már a 20.

[00:50:05]sorból nem látszik ez a kis pénz, akkor az legyen.

[00:50:10]A pénz akkor legyen 1 mteres, legyen a a kifli, ne egy normális kifli legyen, hanem legyen tízszer akkora, mint egy normális kifli és satöbbi, satöbbi.

[00:50:17]De ez rengeteg problémával járt, rengeteg megoldandó helyzettel, és kicsúsztunk az időből, az amúgy is rettenetesen kevés időből, és kértük is az igazgatót, hogy hogy csúsztassuk el legalább egy héttel.

[00:50:34]Hát volt olyan volt olyan szám, ami két amit kétszer próbáltunk.

[00:50:42]Kétszer és és két nap múlva közönség volt.

[00:50:45]Szóval nagyon nagy fráz volt, mire te láttad, addigra már addigra már úgy lenyugodott az egész, de az első pár előadás az iszonyatos fráz volt.

[00:50:56][nevetés] Warzus életem egyik legcsodálatosabb és legszörnyűbb élménye volt.

[00:51:01]Tényleg.

[00:51:01]Hát a a nyilvános főpróbán én még leállítottam a zenekart.

[00:51:05]Egy rossz sort kezdtem el énekelni, ugye, mert egyszer csak ott nem úgy van, hogy végig egy zenekarral próbálunk és akkor az ember megszokja, hanem van három próbád a zenekarral, és már beül a közönség.

[00:51:17]Tehát az az iszonyú.

[00:51:17]Addig meg csak zongorára.

[00:51:20]Pedig ott aztán vérprofi a Silló István profi színházi karpest talán.

[00:51:25]Az talán talán még baj is, mert [nevetés] mert mert ha csak egy zongorával kísérnek, azzal nincs baj, mert akkor jön utánam, hogyha belesietek, vagy be vagy belelassítok.

[00:51:36]De itt van egyszer mondtam a sílónak, aztán mindjárt visszatérk, hogy mi történik itt a főpróbán, hogy van a a legvégén van egy számom, ami egy egy ilyen nagyon ilyen nagyon tanítaná tira dira diám tira dirám.

[00:51:55]És most én így csettegek, de ott semmi nem volt alatta alatta, csak egy-egy egy-egy akord itt ott megszólalt.

[00:52:03]És mondom a Silónak, hogy de hát az hiányzik nekem, hogy nincs nincs dob.

[00:52:08]Azt mondja Zolikám, azért nincs dob, mert nincs dob.

[00:52:10]Tehát hogy nincs beleírva a dob.

[00:52:12]De hát mondom, nekem hiányoznak ezek az egyek, mert nekem vannak egyim, de az én egyim nem olyanok, mint a ti egyitek, és akkor nem fogunk találkozni.

[00:52:21]Hát a zenészek nagyon röhögtek.

[00:52:24]Hát én ugye nem vagyok zenész, laikus vagyok.

[00:52:26]Nekem a fejemben megvannak az egyek.

[00:52:29]Na de hát ha én nem hallom az egyeket, akkor hogy?

[00:52:33]Na és akkor jó párszor szét is csúsztunk.

[00:52:37]Hol lassú voltam, hol gyors voltam.

[00:52:37]Na na csak hogy egyébként nagyon profi persze a az István, de azt meg nem lehet, hogy folyamatosan lefelé nézek a a zenekari árókba, miközben énekelek, hogy ő mutogatja nekem a izéket, egyeket.

[00:52:52]Na és itt a főpróbám meg az történt, hogy nem az első sort kezdtem el énekelni, hanem a másodikat.

[00:53:01]De abban a pillanatban, hogy elkezdtem azt a sort, tudtam, hogy rosszat kezdtem el, de nem tudtam, hogy ezt most már hogy lehet korrigálni.

[00:53:07]és leállítottam az egész zenekart.

[00:53:09]Akkor nem a sillopista volt a a karmester, hanem a Medvecki Szabolcs, és nem értette, hogy mi van, mit csinálok.

[00:53:17]Alig akarták abbahagyni a zenét.

[00:53:20]És ott ugye talán emlékszel rá, hogy volt egy ilyen német akcentusom egy, amikor a professzort játszom, akkor időnként még egy-egy német szót is becsempéztem.

[00:53:34]De darab sz szerint is benne van.

[00:53:34]Tehát kiadja magát németnek ez az ember.

[00:53:36]És elkezdtem németül halandzsálni meg nem tudom micsodát, hogy hagyják abba.

[00:53:40]És mi az első sor?

[00:53:44]Kérdeztem a Szabolcsot és nem értette, hogy mit mit akarok mi az első során fancin.

[00:53:51]Elkezdtem németül összevissza hülyeség.

[00:53:53]A Járaék, a Járai meg a meg a a Mózes Anita döbbenten néz, nem tudtak akkor még nevetni, döbbenten nézték, hogy ebből mi lesz.

[00:54:06]Ugye ez raken a második felvonás eleje, az első szám.

[00:54:08]És végül a Szabi megértette, hogy be kell neki sugni az első sort.

[00:54:14]Akkor az besukta be, vagy föl hangosan mondta, hogy első sor, mi?

[00:54:19]És akkor mondtam, oké, kezd kezdjük újra.

[00:54:24]És akkor mind az összes összes zenész így visszalapozta a kottáját.

[00:54:27]Elkezdtük újra.

[00:54:29]A rendezőnk ugye a Mészáros Tibi nézte, hát másnap bemutató volt, nézte, hogy bejött aztán a a az öltözőbe és azt mondta, hogy ő azt hitte, hogy itt vége a a világnak, hogy innentől nem fogom tudni elénekelni.

[00:54:41]De onnantól újr kezdtük, és hibátlan elénekeltem az egészet.

[00:54:45]És a nézők nem tudták eldönteni, hogy ez benne van-e, vagy nincs benne.

[00:54:49]Még a még a még egy régi tanítványom is bejött aztán az öltözőbe, hogy tanár úr, ez így volt, mert hogy úgy elbizonytalanodott, nem tudta eldönteni.

[00:55:00]Hát mondom, nem, ez nem így volt, de így lett.

[00:55:01]Na, szóval ilyen ilyen állapotban volt az előadás a premier előtt.

[00:55:08]Sajnos kevés volt az idő.

[00:55:12]És sajnos nekünk meg elfogyott az idő.

[00:55:14]el ú úgyhogy [nevetés] ma magyar színházi korszakodról, ahová végül is szerzettél Győr után, majd majd legközelebb én köszönöm.

[00:55:24]Sajnálom.

[00:55:24]Igen.

[00:55:26]Köszönöm, hogy köszönöm jöttél.

[00:55:28]Köszönöm a meghívást.

[00:55:31]Önöknek pedig köszönöm, ha néztek minket.

[00:55:33]Csankó Zoltán volt a Bóta kafé vendége.

[00:55:37]Viszontlátásra.

[00:55:41]เฮ [zene] [zene]