Szellő István a híradózás titkairól, és Erős Antóniával való 29 éves barátságáról
- Szellő István a Magyar Televízióból igazolt az RTL-hez, ahol 30 évesen átlátható, magas fizetést kapott, és az új csatorna egyik első arca lett.
- A híradózást összetett csapatmunkának tartja: a műsorvezető hitelességét olvasottság, tapasztalat és kisugárzás adja, a szövegeket közösen csiszolják.
„Ez egy félkatonai szervezet, tehát itt borzasztó pontosnak kell lenni mindenben. Másodpercek is számítanak.” – Szellő István
- Erős Antóniával 29 éve dolgoznak együtt, kapcsolatukat spontán élcelődések és kölcsönös megértés jellemzi, a nézők kedvelik a természetes pillanatokat.
- Prágai egyetemistaként részt vett a bársonyos forradalomban, később interjút készített Václav Havellal és Bohumil Hraballal is.
- Sierra Leonéban a polgárháború után gyermekkatonákról és amputált végtagú áldozatokról forgatott, ami mély nyomot hagyott benne.
- Négy gyermeke van; a stúdióban soha nem gondol a magánéletére, a 44 perces adásidő alatt kizárólag a feladatára koncentrál.
- A bulvársajtó korábban nőcsábászként ábrázolta, de pert nyert egy hamis cikk miatt, és ma már a GDPR védi magánéletét.
- Továbbra is híradózni szeretne, emellett hiányzik neki a tudósítói munka, és tervezi, hogy hosszabb interjúkat, riportfilmeket készít.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Szellő István karrierjének kezdetei és az RTL-hez való csatlakozása
Szellő István a Magyar Televízióban kezdte pályafutását, ahol nyolc éven át dolgozott a külpolitikai főszerkesztőségen. Részt vett a Panoráma, Tájak, városok, emberek, Újvilág, Horizont és számos más műsor készítésében, emellett híradózott és riportokat is készített. Akkoriban a Magyar Televízió nem élte fénykorát, a műsorok fokozatosan veszítettek súlyukból – a Panoráma például egyórás műsorból félórás lett, majd egyre kedvezőtlenebb időpontokba került. Szellő szerint ez a vezetők cserélődésének és a prioritások változásának volt betudható.
Amikor 30 évesen külföldi próbafelvételre ment, azonnal ajánlottak neki egy számára addig elképzelhetetlenül magas összeget. Ez azért volt különösen meglepő, mert korábban a Magyar Televízióban (amit akkor még „királyi TV-nek" hívtak) az alapfizetés mellett minden egyes riportért és műsorvezetésért külön-külön, úgynevezett jogdíjas papírokkal kellett a pénztárba mennie. Az új ajánlat ezzel szemben egy összegben, átlátható módon biztosította a jövedelmét. Szellő úgy véli, a csatorna megtalálta benne azt, akit keresett: egy jó kiállású, fiatal, de már tapasztalt televíziós szakembert, aki friss arcot jelentett a képernyőn. A „nagy öregek" nem jelentkeztek a kereskedelmi televíziókhoz, mert nem volt kapcsolatuk ezekkel az új médiumokkal, és valószínűleg nem is gondoltak erre a lehetőségre. Szellőt viszont izgatta, hogy részese lehet valami új létrejöttének.
„Engem ez az egész izgatott, hogy milyen ott lenni valami újnak a létrejötténél, ami szerintem nagyon jó." – Szellő István *
Az RTL indulásakor hosszú ideig gyakorlatilag egyedül vezette a híradót, szombaton és vasárnap is ő ült a stúdióban. A folyamatos beszéd miatt egyszer teljesen elment a hangja, és orvosi kezelésre szorult. Helyette egy kolléganője, Andrea vezette a híradót néhány napig.
A híradózás mint szakma – kulisszatitkok és kihívások
Szellő István a híradózást az egyik legösszetettebb televíziós szakmának tartja. Amerikában a filmekben gyakran ábrázolják úgy, hogy egy fiatal lány bemegy egy televízióba, és az a vágya, hogy egyszer híradós műsorvezető legyen. Szerinte egy műsorvezető hitelességét az olvasottsága, tanultsága és tapasztalata adja, valamint egy sajátos kisugárzás, ami a képernyőn is érződik.
A híradó elkészítése szigorú csapatmunka. Szellő délután három óra körül érkezik a stúdióba, ahol először az esti adás promócióit veszik fel Erős Antóniával felváltva. Szerencsés esetben ekkorra már elkészülnek a riportok, de előfordul, hogy adás közben történik valami, és élőben kell kapcsolni a tudósítókat. A műsorvezetők a felelős szerkesztővel együtt alakítják a szövegeket, hogy azok közérthetőek legyenek – ez a híradózás legfontosabb alapelve. A szövegeket nem ők írják, hanem egy javaslat alapján dolgoznak, amit aztán a műsorvezető és a felelős szerkesztő közösen formál véglegessé. Az adásmenetben minden másodperc számít, ezért gyakran az utolsó pillanatban is húzni kell a szövegekből, vagy éppen új elemeket kell beilleszteni.
„Ez egy félkatonai szervezet, tehát itt borzasztó pontosnak kell lenni mindenben. Másodpercek is számítanak." – Szellő István *
A híradóban többféle műfaji elem létezik: a „demó", amikor a műsorvezető beszél, és közben képeket mutatnak; a sima hír, amikor csak a műsorvezető látszik; valamint a riport vagy tudósítás, amit a műsorvezető felkonferál, és utána a riporter hangján megy végig. A nézők már csak a végterméket látják, de rengeteg ember munkája van mögötte.
Szellő hangsúlyozta, hogy a híradó soha nem unalmas, még akkor sem, ha vannak eseménytelen napok. Mostanában azonban a bel- és külpolitikai történések miatt különösen izgalmas időszakot élnek meg. Sokszor történelmi eseményeket konferál fel, és csak később, dokumentumfilmekben visszanézve döbben rá, hogy ő is része volt ezeknek a pillanatoknak.
Hibák és emberi pillanatok a képernyőn
Bár a híradóban minden szöveg több emberen megy át, előfordulnak hibák. Szellő példaként említette, hogy egyszer a felkonferáló szövegben más szám szerepelt, mint a riportban, vagy egy nevet elírtak (például Dénest Lászlóztak). Ő maga soha nem mondott ki olyan mértékegységet, hogy „hektoliter", mégis egyszer azt találta mondani, hogy „1,7 helikopter". Ez azért történt, mert a szöveget akkor látta először, és a súgógépen olvasva félreértette.
„Én azt mondtam, hogy 1,7 helikopter van. [...] És akkor rámeredtem a... De ezt ilyenkor te először láttad azt a szöveget? Nem, nem, nem. Azt valamiért először láttam." – Szellő István *
Előfordult az is, hogy Erős Antóniával közös adásban elnevették magukat. Egy kisgépes balesetről szóló hírnél Szellő nem tudta végigmondani a szöveget, mert nevetésben tört ki. Az ilyen pillanatokat a nézők kifejezetten szeretik, mert ilyenkor látszik, hogy a műsorvezetők nem robotok. A rendező vagy a szerkesztő soha nem tett szemrehányást az ilyen esetek miatt, mert sosem léptek át egy bizonyos határt. Ha Antónia nevetett el magát, Szellő átvette a hír felolvasását, mert ő gyorsabban össze tudta szedni magát.
A hírsorrendet az adott nap eseményei határozzák meg. Általában a legfontosabb politikai eseményekkel kezdik a híradót, majd jönnek a balesetek, egészségügyi témák (például vízbefulladások, gyógyszerhiány), és ezek az adás első 18-19 percét teszik ki. Ezután egy belső ajánló következik, majd a bel- és külpolitikai riportok, tudósítások. A nézettség általában meredek ívben emelkedik a híradó során. Szellő szerint a híradónak az is a feladata, hogy beszámoljon a szörnyűségekről, még ha sok néző panaszkodik is emiatt.
Megrázó pillanatok
Szellőt leginkább a gyerekekkel kapcsolatos sanyargatások és halálesetek rendítik meg, különösen azóta, hogy apa lett. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások idején a stúdióban ülve senki sem tudta, mi történik pontosan, és amikor az emberek tehetetlenségükben kiugrottak a World Trade Center ablakaiból, azok a képsorok a mai napig mélyen érintik. Ilyen helyzetekben azonban a műsorvezetők profik maradnak: nem csuklik el a hangjuk, és nem mutatnak érzelmi reakciót. Ugyanakkor előfordul, hogy egy-egy riport után önkéntelenül is látszik az arcukon a megdöbbenés vagy a csodálkozás.
„Természetesen te is ember vagy, és neked is lehetnek olyan reakcióid, mintha nem lennél profi. Tehát én azt kell, hogy mondjam, hogy profik vagyunk. Ilyenkor azért nem csuklik el a hangunk." – Szellő István *
Erős Antóniával való barátsága és közös munkája
Szellő István és Erős Antónia immár 29 éve dolgoznak együtt. Kezdetben nem voltak rögtön páros műsorvezetők: először Szellő egyedül vezette a híradót, majd csatlakozott Antónia és Bárdos András. Amikor Bárdos távozott, Szellő és Antónia kerültek össze a stúdióban. Kapcsolatuk már az első próbafelvételnél is kiváló volt, és azóta is remekül megértik egymást.
„Amikor ő bejött az első próbafelvételre és elkezdtünk beszélgetni, akkor is remekül beszélgettünk. Tehát az ember érzi a munkakémiát a másikban, amit nem lehet tanulni, nem lehet tanítani." – Szellő István *
A két műsorvezető között gyakoriak a spontán élcelődések, amelyeket részben megbeszélnek, részben teljesen improvizálnak. Mindig vigyáznak azonban arra, hogy ne lépjenek át egy bizonyos határt, és a jó ízlés keretein belül maradjanak. A nézők ezeket a pillanatokat kifejezetten kedvelik. A magánéletben is csipkelődnek egymással, ami jól mutatja, mennyire összeszokott párost alkotnak. Gyakran előfordul, hogy egy kérdésre egyszerre, ugyanazt válaszolják.
A hírek felosztása dinamikusan történik: általában eldöntik, hogy ki kezd és ki folytatja, de vannak témák, amelyeket jobbnak tartanak, ha a hölgy vagy éppen a férfi műsorvezető konferál fel. Az adásmenet változásai miatt gyakran cserélődnek a szerepek, de arra figyelnek, hogy senki ne jöjjön háromszor egymás után.
A közös munka során természetesen pletykák is születtek kettejük kapcsolatáról, de ezekre sosem adtak.
Külföldi élmények, utazások és emlékezetes interjúk
Szellő István közel száz országban járt már, bár a pontos szám attól függ, hogyan számolják az egykori szovjet tagköztársaságokat vagy Jugoszlávia utódállamait. Már gyermekkorában is sokat utazott a szüleivel, édesanyja ugyanis a Magyar Televízió gyermekműsorainál dolgozott szerkesztőként (például a Zsebtévét szerkesztette, és az esti mesékért is ő felelt). Szellő így már kiskorában bejárhatta a stúdiókat, és ott szerette meg a televíziózás világát – elsősorban azt, hogy ez egy igazi csapatmunka.
„Nekem ott tetszett meg a tévé, az milyen klassz meg színes. Meg tetszett meg rajta az, hogy ez egy csapatmunka igazából." – Szellő István *
A csehszlovák bársonyos forradalom és Václav Havel
Szellő Prágában tanult újságírást, mivel Magyarországon akkor még nem volt ilyen egyetemi szak. Két szemesztert Poděbradyban töltött nyelvi előkészítőn, ahol cseh nyelvet, irodalmat és történelmet tanult, majd Prágában folytatta tanulmányait, ahol végül csehül államvizsgázott filozófiából. Egyetemistaként részt vett a csehszlovák bársonyos forradalom eseményeiben, és a Panoráma című műsornak forgatott riportokat.
Egy alkalommal a prágai Szlávia kávéházban ülve a Reform című magyar lapot olvasta, amikor a szomszédos asztaltól megszólították, hogy megnézhessék az újságot, mert az egyikükkel interjú volt benne. Később az egyetemen döbbent rá, hogy Václav Havellal és Saša Vondrával beszélgetett. Havel akkoriban ellenzéki figurának számított, ezért csoporttársai elsápadtak a hírtől, hiszen a korszakban mindenhol voltak besúgók. Később, amikor Havel már elnök volt, Szellő interjút készített vele, és amikor felelevenítette a kávéházi találkozást, Havel visszaemlékezett rá.
A forradalom idején a politikusok könnyebben elérhetőek voltak. Václav Klaus például, aki később szintén elnök lett, egy alkalommal otthagyta az amerikai stábokat, és azt mondta, hogy sokkal szívesebben nyilatkozik a szomszédos ország televíziójának – így Szellőéknek adott interjút.
Bohumil Hrabal és a véletlen találkozás
Szellő egyik legemlékezetesebb interjúja Bohumil Hrabal cseh íróval készült. Egy hétvégét a Prágához közeli Kersko falucskában töltött az akkori barátnőjével, így tudta, hol van az író nyaralója. Amikor később operatőrével, Várszé Károllyal keresték Hrabalt, a prágai Arany Tigris kocsmában azt mondták nekik, hogy az író Kerskóban tartózkodik. Szellő azonnal tudta, hol keressék.
Megérkezve látták, hogy Hrabal a házában ül és írógépen dolgozik. Bekopogtak az ablakon, mire az író – aki köztudottan goromba tudott lenni – kijött, de végül beengedte őket. Az interjú során teljesen megváltozott a stílusa, készségessé vált, és még mielőtt elküldte volna őket, megmutatta a Szigorúan ellenőrzött vonatok című filmből származó vasutassapkáját, és egy lámpával megkocogtatott egy Singer varrógéptáblát. Később is többször készített vele interjút, volt, hogy az Arany Tigrisből kirohanva, a járdán ülve nyilatkozott, mindössze három percet adva.
„Azt mondta, hogy mielőtt elküldöm magukat a büdös francba, azelőtt még mutatok egy-két dolgot." – Szellő István Bohumil Hrabal szavait idézve *
Sierra Leone – a véres polgárháború után
Szellő egyik legmegrázóbb forgatási élménye Sierra Leonéhez kötődik, ahová a 21. század című műsorral utaztak a véres polgárháború után. Ez volt az egyetlen olyan útja, ahol a repülőre felszállva megkönnyebbülést érzett. A Véres gyémánt című film később ugyanerről a tematikáról és ugyanazokon a helyszíneken készült. A stáb a gyermekkatonákról forgatott, akiket bedrogoztak, géppisztolyt adtak a kezükbe, és így küldték őket harcolni. A felkelők gyakran amputálták az emberek végtagjait, és a stáb meglátogatott egy olyan tábort, ahol csak ilyen sérültek éltek. A piacon szárított majomfejet árultak, ami szintén mély nyomot hagyott benne.
Magánélet, család és a nyilvánosság határai
Szellő Istvánnak négy gyermeke van. A legidősebb, András 30 éves ügyvéd, Ádám fia korábban teniszező volt, Amerikában tanult, és most egy nagy befektetési banknál dolgozik itthon, amerikai munkaidőben. A két legkisebb gyermeke 17 éves, jelenleg 11. osztályba (régi nevén harmadik gimnáziumba) járnak. Gyermekeivel napi szinten beszél telefonon, bár a nagyobbak munkaideje ezt néha megnehezíti.
A magánélet soha nem játszik bele a stúdióban végzett munkájába. Adás közben soha nem gondol a gyerekeire vagy más magánéleti problémákra – ez alól a 44 perces adásidő kivételt jelent, amikor teljes mértékben a feladatára koncentrál. Ezt az állapotot a színészek transzállapotához hasonlította, bár elismerte, hogy néha az ember gondolatai elkalandozhatnak.
„A stúdióban soha nem gondol az ember a magánéletére. [...] Tehát ott van az a kieső 44 perc, amikor az ember nem arra figyel, hogy mi történik a magánéletében, hanem egész mással, arra, ami ott a feladatod." – Szellő István *
A „nőcsábász" imázs és a bulvársajtó
Szellőt a múltban gyakran állították be nőcsábásznak, és bár ez az imázs részben a valóságon alapult („nem szerettem mindig a szép nőket, és most is szeretem"), sosem kellett rájátszania a népszerűség érdekében. Előfordult, hogy egy ártatlan vacsora után másnap az újságok megírták a történetet, ami ellen jogi úton is fellépett: pert nyert egy ilyen esetben. Azóta a GDPR-szabályozás miatt a lapok már nem használhatják fel a magánemberként készült fotókat, hiszen a magánéletében nem közszereplő.
A kereskedelmi televízióknál soha nem kérték tőle, hogy bulvárlapoknak nyilatkozzon, de időnként ad interjúkat, ügyelve arra, hogy azok ne sértsenek senkit és semmit. Az évek során megtanulta, hol vannak a határok, és miről érdemes, illetve miről nem szabad beszélnie.
A gyerekek és a híradó
Szellőt gyakran hasonlítják a tévémacihoz, mert a kisgyerekek is nézik a híradót. Sok szülő jelezte neki, hogy gyermekük mosolyog és odafigyel, amikor ő van a képernyőn – valószínűleg a hangszíne miatt. Egy nyári RTL-es tanfolyamon egy fiatal gyakornok hozott neki egy fényképet, amelyen egyéves korában a tévé felé nyúl, miközben Szellő látható a képernyőn. A tinédzserek körében is népszerű, ami részben a TikToknak és más internetes platformoknak köszönhető, ahol a híradós tartalmak – akár kifigurázva, akár eredeti formában – nagy nézettséget generálnak.
Szellő nem túl aktív a közösségi médiában, a híradó oldalain keresztül van jelen, és ritkán oszt meg magánéleti tartalmakat.
Jövőbeli tervek és a pálya további lehetőségei
Szellő István elégedett az életével, de a boldogság szót óvatosan használja – inkább úgy fogalmaz, hogy jól van. Legfontosabb tervei közé tartozik, hogy gyermekei egészségesek és sikeresek legyenek, valamint hogy a szakmáját, amit nagyon szeret, még sokáig, frissen és fiatalosan végezhesse.
Bár sosem vágyott vezetői pozícióra (korábban volt rovatvezető és helyettes is), műsorvezetőként nem a ranglétrán való előrelépés a célja, hanem az, hogy ugyanolyan minőségben dolgozhasson tovább. Hiányzik számára a tudósítói és riporteri munka, és bízik benne, hogy lesznek még olyan világesemények, amelyekről élőben tudósíthat. Szívesen készítene hosszabb interjúkat és riportfilmeket is, bár a napi híradós elfoglaltságok mellett erre kevesebb lehetőség nyílik.
Egy kínai mondásra utalva, miszerint a férfi akkor igazán férfi, ha fia születik, fát ültet és könyvet ír, Szellő elmondta, hogy a híradással és a négy (vagy öt) fa elültetésével ebből sokat teljesített, de a könyvírást egyelőre csak „cserjeültetésnek" nevezte. Ez azt jelzi, hogy vannak még tervei, amelyeket szeretne megvalósítani.
„Az embernek mindig vannak még tervei, és nagyon bízom abban, hogy ezeket az ember meg is tudja valósítani." – Szellő István *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Bót kafé" – a műsor címe, valószínűleg „Bóta Café" vagy hasonló, de pontos alakja nem rekonstruálható.
- „békó volt elméletileg" – a Mónika show kapcsán elhangzott kifejezés, feltehetően „béklyó" értelemben, de a pontos szó nem azonosítható egyértelműen.
- „Várszé Károly" – egy operatőr neve, lehetséges, hogy „Várszegi Károly", de az átiratban következetesen „Várszé" alakban szerepel.
- „Hóvirágünnep" – a hivatkozott film címe bizonytalan; a leírás alapján (vaddisznó lelövése az iskolában) valószínűleg Jiří Menzel „Az én kis falum" (Vesničko má středisková) című filmjéről van szó, nem a „Hóvirágünnep" (Sněženky a machři) címűről.
- „Pogyábrádi" / „Pogyábrá György kastélya" – Poděbrady városáról van szó, a „Pogyábrá György" feltehetően György cseh királyra (Jiří z Poděbrad) utal, de az ASR torzította a nevet.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Üdvözlöm önöket!
[00:00:00]Szellő István a Bót kafé vendége.
[00:00:02]Szerintem tudják róla, hogy az első RTL-es híradót ő vezette, hogy számtalan országban járt, hogy négy gyereke van és azt is tudom én, mert olvastam, hogy a kiadósételeket szereti.
[00:00:20]Figyelj, azt is olvastam, hogy amikor te kimentél külföldre próbafelvételre, akkor ott rögtön a vezérlőben ajánlottak neked egy jó hatalmas összeget.
[00:00:34]Szerinted miért ajánlották?
[00:00:34]Tehát mit mit láttak meg benned, hogy te elhűltél, hogy ilyen összegről még nem is hallottál?
[00:00:42]Nyilván ö itt nem csak az összegított, hanem az olyan szempontból volt nekünk, az az nagyon-nagyon magas, hogy előtte ugye még a még királyi TV-nek hívtuk, amikor amikor ott dolgoztam, ott volt az embernek egy alapfizetés, és akkor minden riport külön-külön fizetett, minden műsorvezetés, úgynevezett jogdíjas papírokat írtál alá, és azért a pénztárba fölmentél, és fölvetted a pénzt.
[00:01:08]Ö, itt pedig az első alkalom volt az, hogy egyben mondanak neked valamit, és nincs ilyen pénztárba járkálás.
[00:01:12]Ö valószínűleg ők úgy érezték, hogy megtalálták azt, akit kerestek erre a feladatra, és és sikerült is megállap.
[00:01:23]Mit találtak benned?
[00:01:23]Volt egy jó kiállásuk pasas.
[00:01:25]Ezt úgy meg tudom ítélni.
[00:01:27]Aztán akinek volt tévéss múltja, hiszen én akkor már nyolc éve dolgoztam a a Magyar Televíziónál, ahol a külpolitikai főszerkesztőségen dolgoztam.
[00:01:35]Ugye a mi készítettük a panoráma című műsort, Tájakvárosok, emberek, újvilág, horizont soksok féle műsormal szerepeltem.
[00:01:46]Ezenkívül híradóztam is, küldszerkesztettem a híradóba, riportokat készítettem.
[00:01:51]De akkoriban nem úgy volt, hogy ezek a Kertévk éppen új arcokat kerestek?
[00:01:53]A Kerté olyan szempontból azért én egyrészt fiatal voltam, hiszen 30 éves voltam.
[00:02:03]Újarcnak számítottam, tehát friss volt.
[00:02:06]Ö és akkor azok a tegyük záróben, nagy öregek nem jelentkeztek ezekhez a kereskemi tévékhez.
[00:02:15]Igazából nem volt kapcsolatuk ezekkel a tévkel.
[00:02:18]Szerintem ők ők nem is nem is gondoltak bele ebbe.
[00:02:22]Engem ez az egész izgatott, hogy hogy milyen ott lenni valami újnak a létrejötténél, ami szerintem szerintem nagyon jó.
[00:02:29]Sajnos akkoriban a magyar televízió nem nem élte fénykorát, tehát az ember, hogy úgy mondom, tiszta szívvel döntött úgy, hogy most akkor megpróbálok valami mást.
[00:02:43]Azok milyen volt a magyar televízió?
[00:02:45]Hát én ugye a külpolon voltam, ahol azért mindig voltak lehetőségek.
[00:02:47]De akkor ugye nekünk egy órás műsorunk volt a panoráma, aztán abból lett egy félórás műsor, ugye az volt hétfőn esténként panoráma, majd átkerült péntek estére, azt lett azt azt hiszem nem emlékszem rosszul vasárnap délután.
[00:03:03]Tehát ott az ember dolgozgatott műsoroknak készített.
[00:03:08]Na várjál, miért volt ez a lejtmenet?
[00:03:08]Ö nem tudom.
[00:03:12]Tudod, emberek jöttek mentek, vezetők cserélődtek.
[00:03:14]Van, akinek ez tetszett, van aki meg másban gondolta a prioritást, úgyhogy inkább más műsorokat részesített előnyben.
[00:03:23]Inkább erre gondolok.
[00:03:26]Úgyhogy nekem az az jó volt.
[00:03:26]Abba nem gondoltam bele, megmondom őszintén, hogy amikor az ember híradózott még az MTV-be, akkor egyik nap volt egy műsorvezető, sőt ugye több kiadás volt, és minden kiadásnak más volt a műsorvezető.
[00:03:40]általában az esti kiadás műsorvezetője szerkesztette aztán a a késő esti híradót, és vezette is.
[00:03:49]Itt viszont ugye volt egy arc, aki minden nap bent ült a stúdióban.
[00:03:52]jött aztán később egy, illetve még akkor valamikor egy kolléganőm és később jött ugye az Antónia, akivel már így váltottuk egymást ö a híradóban, de de hosszú ideig, mikor elindult az RTL, akkor gyakorlatilag szombat vasnap is én ültem a stúdióba, és egyszer egyszer így totál elment a hangom valamelyik déli vagy első.
[00:04:16]Már anny annyit már annyit beszéltem, hogy hogy már így köszöntem be a nézőknek, és akkor mondtam felőszerek, hogy na most akkor egy kicsit pihenni kéne pár napot.
[00:04:24]elmentem egy ilyen hangszá ecsetelésre és és attól attól aztán aztán jobban lettem, úgyhogy az az egy nagyon De akkor kit tettek be hely?
[00:04:32]Tehát ha még csak a kolléganőm Andrea, aki akkor ott híradózott és már próbált mint műsorvezető, ő vezette akkor a híradót pár azon a pár napon, amikor én nem voltam bent.
[00:04:45]Na de végül is nem mondtad meg, hogy mit találtak benned.
[00:04:47]Szóval kell az nem tudom, azt ők tudják elönteni.
[00:04:49]De várjál, mi kell ehhez?
[00:04:51]Tehát látszólag ugye az van, hogy te ülsz, azt olvasod a súgógépet.
[00:04:57]Tehát ha szemét akarok lenni, akkor ez ennyi, de nyilván sokkal több.
[00:05:08]A híradózás a legszetettebb, egyik legösszetettebb televíziós szakma, hiszen hiszen Amerikában ugye, hogyha megnézel egy filmet, akkor mindenkinek az a vágya, arról szól a film, amikor bemegy a fiatal lány egy televízióba, és mit tudom én, időjárásjelentést mond, vagy készít kisebb riportokat, hogy ő majd egyszer híradó műsorvezető legyen.
[00:05:30]egy műsorvezető hitelességét az olvasottsága, kvázi a tanultsága és azért a tapasztalata adja.
[00:05:38]Tehát egy hírad ki, amik ezt szerintem nem tudom, hogy hogy érzed vagy hogy érzik, de ez szerintem azért azért Leri vagy van egy kisugárzásod a képernyő nyilván ami más mint azért akit ott belőnek a kis mer szemmel így olvassuk.
[00:05:55]szoktam szemmel, mert néha aztán olyanokat írnak oda, amit valóban van olyan, amikor tudod adóet adás közben változott egyszer volt nálam például a soha nem mondtam ki, tényleg soha nem mondtam híradóban azt, hogy hektolit, tehát hogy ilyen mértékegységet én adásban még nem mondtam ki semmilyen típusú műsorban és akkor én azt mondtam, hogy 1,7 helikopter van.
[00:06:19]Mi van?
[00:06:19]De ez tényleg.
[00:06:23]És akkor rámeredtem a De ezt ilyenkor te először láttad azt a szöveget?
[00:06:27]Nem, nem, nem.
[00:06:27]Azt, azt valamiért először láttam.
[00:06:29]Azért megmondom őszintén, hogy tehát ott mi alakítjuk a szövegeket természetesen délután az több emberrel átmegy, tehát az nem úgy működik, hogy hogy beülsz a stúdióba, aztán elmondod, tehát megismered az anyagokat, látod a riportok szövegét is, az anyag ez csúnya kifejezés.
[00:06:45]Látod a riportok szövegét is, az is megvan előtted a a számítógépen, az adásmenetben minden.
[00:06:52]És ezeket a szövegeket azért azért mi alakítgatjuk.
[00:06:57]Van, amikor a legvégén ugye mindig azt mondom, hogy írod, ez egy félkatonai szervezet, tehát itt borzasztó pontosnak kell lenni mindenben.
[00:07:03]Másodpercek is számítanak és valamikor a végén úgynevezett kell húzogatnunk a szövegeket, hogy hogy beleférjünk az adásidőbe.
[00:07:13]Aztán szólnak, hogy most ez kimarad, az bejön a helyére.
[00:07:17]Szóval de a szöveget nem te írod, azt megírják neked.
[00:07:21]Van egy felkomf javaslat.
[00:07:21]Ezt műtői felkomf.
[00:07:23]van egy javaslat és azt a felelősszerkesztővel együtt alakítjuk úgy, hogy közérthető legyen, hiszen ez a híradózásban a legfontosabb, mert nem lehet most már vissza lehet lapozni.
[00:07:36]Régen egy újságban is visszatudtál, most már nem mondhatom azt, hogy tévében nem lehet visszalapozni, mert mert visszanézhetsz bármit.
[00:07:42]Hán mész be ehhez?
[00:07:42]Ö délután olyan három körül szoktam bemenni.
[00:07:46]Aha.
[00:07:47]Akkor vannak úgynevezett előzetesek, magyarul mondom, promóciók.
[00:07:51]Ö kettő azt felváltva szoktuk fölvenni az Antóniával, amikor ugye ajánlunk egy-egy témát a az esti híradóból.
[00:08:05]Ugye akkor lesznek nagyjából kész ilyen délutánra a riportok szerencsés esetben, mert valamikor ugye adás közben történik valami és élőben kapcsoljuk a a kollégánkat vagy kolléganőnket.
[00:08:17][torokköszörülés] Tehát egy egy nyugis napon akkor már végig tudjuk nézni a szövegeket, be tudjuk tenni a megfelelő helyekre ezeket a a felkonfokat, be tudjuk tenni a híreket.
[00:08:28]Vannak az úgynevezett demók, de hát ezt ezt a nézők [torokköszörülés] nem értik, hogy mi az a demó.
[00:08:33]Az az, amikor a műsorvezető beszél és rád engednek képeket, tehát te mondod végig a hírt.
[00:08:42]Ez a demo, a sima hír, amikor csak te látszol, és van amikor jön a riport vagy a tudósítás, akkor pedig felkonferálod az adott riportert, adott riportot, és akkor az ő hangján megy le ez végig.
[00:08:56]Azt látják már a nézők a végterméket.
[00:09:00]Úgyhogy ez ez nagyon klassz, mert sokan kérdezik, tudod, hogy azért ilyen régóta csinálod meg meg bennül ülsz a stúdióba, vagy nem?
[00:09:07]Tehát unalmas nem, mert mert a híradó az minden nap.
[00:09:10]Nem mondom azt, hogy vannak unalmas napok, amikor amikor nem történik semmi.
[00:09:20]Sem a külpolitikában, sem a belpolitikában.
[00:09:23]Mostanában ez nem így van.
[00:09:23]Úgyhogy, úgyhogy elég izgalmas napokat lehet megélni a Hírstúdióban, és abba igazából soha nem gondolsz bele, hogy hogy sokszor történelmi eseményeket tudsz felkonferálni, és hogyha majd te tényleg nem gondolsz ebbe bele, csak később mondod, amikor látsz különféle filmeket, dokumentumfilmeket, és akkor hoppá, te vagy ott, mert te mondtad, te voltál [nevetés] ott a hely Ez olyan érdekes.
[00:09:56]Na ugye mondtad, hogy Amerikában arra vágynak, hogy valaki adós legyen, de emlékszem, hogy ez máshogy volt.
[00:10:02]Tehát emlékszem, hogy annak idején a Vitrai azért nyilatkozta, és kicsit meg is lepődött, hogy hát ha híradósok lettek a sztárok.
[00:10:12]Tehát régebben azért nálunk mégiscsak az volt, hogy az volt az eszmény, ami a Vitrai, hogy akkor ő sportot közvetít, játékot közvetít, de akár komoly zenét is csinál, ha úgy adódik.
[00:10:30]Tehát, hogy hogy egy ilyen minden.
[00:10:33]A kerttévők meg arra álltak rá, hogy tulajdonképpen megveszik egy tulajdonságodat, nem?
[00:10:42]Hát igazából ez sem igaz, mert több fajta műsorban szerepeltem én a kereskedelmi tévében is, tehát nem csak a híradóban.
[00:10:51]Amerikában mindig a híradósok voltak a sztárok aében.
[00:10:55]Tehát gondoljunk, volt-e Concera gondol tehát, hogy hogy aki ugye a Kennedy gyilkosságnál volt élőadásban, és a mai napig amire utaltam, hogy ezeket a felvételeket láthatod, amikor ránéz az óráira és bejelenti, hogy meghalt Kennediának.
[00:11:12]a a régi híradóból is.
[00:11:12]Hát én én még mindig emlékszem az arcokra.
[00:11:17]Természetesen nem akarok megsérteni senkit, meg nem akarok kihagyni senkit.
[00:11:21]De azért pontosan tudom azt, amikor még nem is egy műsorvezető volt a híradóban, hanem ült egy belpolitikus, egy külpolitikus, egy bemondó, egy sportriporter, tehát hogy mindenki mindent külön csinált.
[00:11:34]Akkor is sztárok voltak.
[00:11:34]Természetesen Vitrai Tamás egy más tészta, mert ő volt ő volt az egyike azoknak, akire azt lehetett mondani, hogy maga a televízió.
[00:11:44]Tehát ő volt a magyar televízió és és imádták a műsorait.
[00:11:49]Mindenki ráfigyelt a híradós olyan már, aki gyakorlatilag beépült az emberek mindennapjaiba.
[00:11:57]Azt mondtad, hogy te olyan vagy a gyerekeknek is, mint a tév maci.
[00:11:59]Igen.
[00:12:02]És érdekes, mert gyerekek néznek híradót.
[00:12:06]Mi?
[00:12:06]Nagyon vicces, mert sokan írtak nekem, sőt fényképet is küldtek, sőt a múltkor volt egy nagyon helyes gyakornok, kislány.
[00:12:15]Ilyen tanfolyam volt nálunk, nyári tanfolyam az RTL-ben, és ott körülnéztek, hát megismerkedtek gyakorlatilag a televíziózás alapjaival.
[00:12:26]És az egyik tanonc odajött hozzám, és azt mondta, hogy hát jó, hozhat el nekem egy fényképet, aláírom el, amin ő van lefotózva, egy éves, és én vagyok a tévében, és nyúl így a tév felé, és tényleg lehozta azt a képet.
[00:12:39]Nagyon nagyon aranyos volt, nagyon megható volt.
[00:12:44]Ö sokan azt mondták meg így megállítottak parkolóba pici gyerekkel, hogy hogy a gyerek amikor én vagyok a tévébe, akkor mindig mosolyog és odafigyel a hangomra.
[00:12:56]Úgyhogy lehet, hogy van valami olyan hangszínem, amire ezek a kisgyerekek valahogy odafigyelnek.
[00:13:04]Meg a fiataloknál, tíédzsereknél is hát rengetegen jönnek oda közös fotót készíteni, kezet fogni.
[00:13:09]Ö azért mi fönn vagyunk, tehát van ez a TikTok jelenség az egyebek az interneten, amit ők folyamatosan figyelnek, és ezeket a híreket vagy kifigurázva, [torokköszörülés] vagy a maguk valójában, de nagyon sokan látják ezeken a platformokon, ami által az ember ugyanúgy jelen van a fiatalok életében, és ezek az RTL-es platformok is, hiszen a híradónknak is van Facebook oldala, most már YouTube csatornája, instája, minden.
[00:13:35]Tehát, hogy szerintem nagyon fontos a te azért nem vagy egy ilyen nagyon buzgó facebookozó, fölmentem az oldalra, és nem olyan, tehát hogy például néztem, tehát hogy Róna Jeggo mondjuk azért eléggé naponta adagolja Facebookra.
[00:13:53]É, te nem vagy ez a ez a Nem vagyok buzgó, de engem meg a hírad oldagól.
[00:13:59]Tehát sokszor tudod úgy vagyok fönt különféle tartalmakban, általában az ember ugye nagyon ritkán osztja meg a a magánéleti dolgait satöbbi, amire ugye rengetegen kíváncsiak a a Facebookon.
[00:14:16]De erre egyébként, hogy mondjam nincs egy kerténnél kötelezettség kvázi.
[00:14:20]Tehát hogy nem az van, hogy te ugye azért a kereskedelmi a bulvárral össze vannak nőve sok tekintetben.
[00:14:31]Tehát hogy úgy gondolom, hogy bartel üzleteket kötnek.
[00:14:37]Tőlünk soha nem kértek olyat, bocsánat, hogy közben állok, hogy hogy most csak azért a bulvárlapnak nyilatkoz, mert van valami.
[00:14:43]Természetesen szoktunk mi is, vagy szoktam én is interjút adni.
[00:14:50]hiszen azt meg lehet csinálni, szerintem meg lehet írni olyan formában is, hogy az senkit és semmit ne sértsem.
[00:14:54]És azt is tudom, hogy nyilván a bárki kíváncsi az ember magánéletére, hogy na vajon ő mit csinálhat a hétköznapok azon óráiban, amikor éppen nem ül a stúdióban, vagy nem dolgozik a szí mi az, amiről még beszélsz, és mi az, ami nem?
[00:15:15]Szerintem az ember az évek alatt megtanulja azt, hogy hogy mi az a határ, ameddig el lehet menni.
[00:15:21]Tehát, hogy miről érdemes beszélni, miről nem szabad beszélni, mert aztán azon rágódnak, és az szerintem kultig azért az ilyen nőcsábász image voltál, nem?
[00:15:37]Igen, igen.
[00:15:37]Valóban így volt.
[00:15:37]Úgy gondolták.
[00:15:41]Persze, természetesen, de nem szerettem mindig a szép nőket, úgyhogy ez ez ez gyakorlatilag így hagyhat hatott így és most is szeretem.
[00:15:58]volt egy ilyen Igen, hogyha erről beszélek, tudod, hogyha az embert így beállítják ennek, akkor akkor pár évig nem lehet rájátszani is akár a népszerűség érdekében erre.
[00:16:11]Erre nekem nem kellett rájátszani.
[00:16:13][nevetés] Mert olvastam, hogy mondtál ilyeneket, hogy elment egy nővel vacsorázni, de nem levot kezdtetek semmi különs.
[00:16:23]És akkor rögtön másnap megírták az újságon, hogy na hát a szellő.
[00:16:28]Igen, akkor még volt ilyen.
[00:16:28]Most már azért az úgynevezett GDPR-nál az emberek ezekre sokkal inkább vigyáznak és odafigyelnek, mert van mindenféle szabályozás.
[00:16:37]Akkor volt még tudod az a az a korsz milyen szabály.
[00:16:42]Hát most már van szá.
[00:16:42]Tehát téged, te a magánéletedben nem vagy közszereplő.
[00:16:46]Tehát hogyha rólad készítenek a magánéletedben egy fotót, azt nem használhatják föl, hiszen te azon a vacsorán nem úgy vettél részt, mint a híradó műsorvezetője, vagy mint újságíró, hanem mint magánember.
[00:16:57]Tehát ezt nem használhatják föl a a a lapok.
[00:17:03]Semmi nevezzük lapnak.
[00:17:03]Most már lapok nincsenek jó formán.
[00:17:06]Úgyhogy akkor ezek szerint volt ilyen, amikor nálad felhasználták.
[00:17:11]Ö volt erre példa, és meg is nyertem a pert.
[00:17:15]Ja, hogy be is pereltem.
[00:17:16]Így van.
[00:17:17]Aha.
[00:17:17]Így van.
[00:17:17]Így van.
[00:17:17]Így van.
[00:17:18]Mert ez téged annyira bántott, vagy ö nézd, ők ebből élnek szerintem.
[00:17:26]Hogyha megvannak a megfelelő jogi lehetőségek ilyenkor, azt ki kell használni nyilván.
[00:17:31]Ühüm.
[00:17:32]De félig meddig egy kereskedelmi tév és nem él hasonlókból?
[00:17:38]Nem pont aíradó.
[00:17:40]Egy kereskemi tévé szerintem azért nagyon ugye természetesen vannak bulvárműsoréi, de ez ezek most már nagyon nagyon nagyon szabályozott dolgok.
[00:17:49]Tehát emlékezz vissza, amikor ment nálunk még a Mónika show, amit előszeretettel néznek a gyerekek még most is sokszor, mert mindig föladja nekik a Facebook vagy bármelyik csatorna.
[00:18:01]É össze összasztósónak hívtam.
[00:18:03]Volott hát békó volt elméletileg, de hát azért evitens arra épült, hogy ugorjanak egymásnak.
[00:18:13]Igen.
[00:18:13]Akor mennyi büntetés volt?
[00:18:13]Tudod elsétítették, megbüntettek, nem tudom, nem volt sugárzás 2-től 6-ig.
[00:18:18]Most nem tudok pontos példákat mondani.
[00:18:21]Na most ilyen ilyen már nincs a televíziózásban, szóval sokkal jobban oda kell figyelni mindenre, mindenre, mert mert mert mindenki figyeli.
[00:18:34]Aha.
[00:18:34]Na jó, a hogy szabályosan jársz el, tudod, azért nekünk meg ez nem egy, hogy olyan nagy kihívás, mert mi a híradóban mindig nagyon figyelünk mindenre.
[00:18:43]Tehát ott egy szöveg, egy riport, az nem egy kézen megy át, hanem hanem több ember nézi meg, olvassa el a szöveget, és sajnos ilyenkor is előfordul, hogy becsúsznak hibák.
[00:18:55]Hát szerintem nem számít, nem gépek dolgoznak, emberek dolgoznak.
[00:18:59]Tehát példáuly a felkonferáló szövegben más szám szerepel, mint mondjuk a riportba.
[00:19:04]Ilyen volt.
[00:19:08]Aha.
[00:19:08]vagy egy nevet elírnak, mondjuk a Dénest lelászlózzák, és akkor tehát, hogy ez sajnos előfordulhat.
[00:19:17]Természetesen ez is hiba, és nyilván akit ez érint, annak meg nem esik jól.
[00:19:23]Szóval a kereskedelmi tévék mennyire változtatták meg azt az úgynevezett hírsort, amit mi még tanultunk az oskolában, hogy hát ugye van egy abszolút fontossági sorrend.
[00:19:40]és legfeljebb a legvégére kerül az öt lábú borjú.
[00:19:43]De ez a kertékkel változott, nem?
[00:19:47]És és előre került vér, bűn, gyilog satöbbi akár.
[00:19:52]Ö sokszor változtattunk ezen a sorrenden.
[00:19:56]Mi is, ugyanúgy, ahogy a a [torokköszörülés] kereskedelmi tévék indulásán, nem tudom, emlékszel-e, hogy össze-evissza ugráltak a híradó kezdési időpontok, mert az egyik csat az mindig egy picit az egyik tév korábbra ment, mint a másik, és akkor a másik követ.
[00:20:10]Az egyiket Igen.
[00:20:12]De most már inkább azonos.
[00:20:15]Azonos.
[00:20:15]Most már nagyon régóta azonos.
[00:20:17]Így van.
[00:20:17]Mert ugye azt szoktad mondani, hogy te azért nem nézed a konkurenciát, amit egyébként nem hiszek, mert vissza tudod utólag nézni, ha akarod.
[00:20:27]Merthogy ugyanabban az időpontban volt, és nem is nézem.
[00:20:30]Tényleg nem nézem, de nem is érdekel.
[00:20:30]Ö nem úgy is mondják a fülesre, hogyha valami történik, de egyébként ez nem a mi feladatunk.
[00:20:39]Úgyhogy a hírsorrendet azt egyébként az adott nap is természetesen, mint minden napi műsornál úgy befolyásolja, hogy amikor érdekes dolgok történnek a a közéletben, a politikában, akkor azért azzal kezdjük a híradót.
[00:20:56]És most régóta azzal kezdjük, hogy elmondjuk azt, hogy mik a nap legfontosabb politikai eseményei, amelyekre aztán visszatérünk később az adásban, és jönnek az elején, ahogy te te fogalmaztál a akár hogyha történt most sajnos elég sok vízbefullás történt a az utóbbi napokban vagy például gyógyszerhiány, tehát egészségügyi témák, ezek általában az adás első részében, első harmadában 18-19 percében vannak.
[00:21:35]Utána van egy ajánló, ugye egy ilyen úgynevezett belső ajánlónk, amivel elmondjuk, hogy mi lesz majd a a híradom másik felében, és akkor jönnek a bel és külpolitikai riportok, tudósítások.
[00:21:45]Hál istennek általában egy ilyen meredek ívben szokott felmenni a a híradók nézettsége.
[00:21:58]Egyébként meg ezt ezt a az okos emberek, akik ezzel foglalkoznak, nyilván kiszámítják, hogy hogy melyik perc sávban, melyik műsor sávban mire kíváncsiak inkább a az emberek, mert sokan riadóznak, hogy jaj annyira sok szörnyűség, és az történt, az történt.
[00:22:16]A híradónak ez is a feladata, hogy ezekről a dolgokról beszámoljon.
[00:22:20]Ühüm.
[00:22:20]Volt már olyan, ami megrendített?
[00:22:23]volt.
[00:22:23]Igen, volt, volt.
[00:22:23]Általában a a a gyerekekkel kapcsolatos sanyargatások, halálesetek, ez ezek ezek ezek mindig megrendítőek különösen úgy, hogy hogy az ember apa, és érzi azt, hogy hogy hogy ennek milyen súlya van, hogy a hogy a szülőket ez ez hogy érintheti.
[00:22:45]Tehát ezek a hírek, ezek általában megrendítőek.
[00:22:48]Sokan kérdezik, hogy akkor amikor mit tudom én, csúnya ezt mondani, hogyha Indiában van egy nagyobb vonatbaleset, ahol 130-an meghalnak, akkor mondhatom azt, igen, nagyon sajnálatos, ez egy borzasztó dolog, de abban az országban sajnos nagyon sok hasonló jellegű baleset történik, ami ami már természetesen egy egy gyakorolt műsorvezető számára nem megrázó, ami még megrázó volt.
[00:23:18]szeptember 11-e 2001-ben.
[00:23:18]Tehát az az, amikor senki nem tudta, hogy mi történik, mindenki csak nézte a az élőképeket, amelyek jöttek a az amerikai televíziós csatornákon, és fogalmad nem volt, hogy most ez kis gép volt, nagy gép volt, belement, és amikor láttad azt, hogy a az emberek tehetetlenségüben elkezdenek kiugrani a World Trade Center tornyaiból és és zuhannak aláb, az az például az azok a képsődok a mai napig nagyon.
[00:23:47]De ilyenkor mi volt?
[00:23:47]Megbicsaklodta a hangod, vagy az arcodal?
[00:23:49]Látszott egy döbbenet.
[00:23:52]Egyáltalán mennyi látszódhat az arcodon?
[00:23:56]Nincs olyan nincs, hogy mennyi látszódhat.
[00:24:00]Természetesen te is ember vagy, és és neked is lehetnek olyan reakcióid, mintha mintha nem lennél profi.
[00:24:07]Tehát én azt kell, hogy mondjam, hogy profik vagyunk.
[00:24:11]Ilyenkor azért nem csuklik el a hangunk, ha tehát elő nem fordult.
[00:24:19]Nem, nem, nem.
[00:24:21]Ühüm.
[00:24:21]Arcon mi látszódott, aminek esetleg nem lett volna szabad?
[00:24:27][horkantás] Van amikor rácsodálkozol a általában szólni általában az esetek 90%-ában ugye a rendező szól, hogy még 10 másodperc vagy öt másodperc és te jössz.
[00:24:40]De van, amikor úgy nem tudod letenni a ami ami ott ami ott történt a a sugárzott riportban, hogy hoppá, hát ez olyan fú, ez furcsa volt, vagy ilyenek azért látszódni szoktak az emberen.
[00:24:55]Aha.
[00:24:57]Az erős Antoniával való élvődések, ugye ezek egy úgymond közszagáté tévébe nem férnének bele, viszont egy kertvébe direkt jól jönnek.
[00:25:08]Ezekből mennyi lehet?
[00:25:11]Ezt mi nem szoktuk kiszámolni, hogy lehet vagy nem lehet.
[00:25:17]Valamelyiket megbeszéljük, valamelyik teljesen spontán jön.
[00:25:19]Szóval mi mindig nagyon vigyáztunk arra, hogy ne lépjünk át egy határt.
[00:25:23]És ez szerintem szerintem sikerült is.
[00:25:26]Tehát Igen.
[00:25:29]A jó ízlés.
[00:25:29]Tehát van egy határa, hogy szerintem azon belül kell.
[00:25:33]Civil is csipkelődtök?
[00:25:35]Öze.
[00:25:35]Hogyne, hogyne, hogyne.
[00:25:39]Hát nagyon összeszokott páros vagytok.
[00:25:41]Hát mióta?
[00:25:42]Hát huszon.
[00:25:42]Hát szerintem most már 29 évvel jövő szól 29 éve dolgozunk egyhen.
[00:25:49]Nem voltunk rögtön ugye párban a stúdióban, de hát fú nagyon azt hogy kísérletezték ti hogy ti passzoltok először tehát nem kísérletezték.
[00:25:59]Először ugye voltam én, utána jött a Netti, Antónia, aztán jött a Bárdos András, aztán először ők voltak párban, én voltam egyedül.
[00:26:09]Aztán amikor az András elment, akkor mi összehát, hogy már az Antoniával a mi kapcsolatunk mindig olyan volt, amikor ő bejött az első próbafelvételre és elkezdtünk beszélgetni, akkor is remekül beszélgettünk.
[00:26:22]Tehát tehát az ember érzi a a munkakémiát a másikban, tudod, amit amit nem lehet tanulni, nem lehet tanítani.
[00:26:30]Lehet, hogy hosszú évek telnek el, aki mellette dűl a kollégád, és nem vagytok egy hullámhosszon, de ez nálunk az a teljesen mindennapi, hogy hogy feltesznek nekünk egy kérdést, és egyszerre válaszoljuk ugyanazt.
[00:26:48]Aha.
[00:26:50]Hát vele is összeboronálltak már.
[00:26:53]Ez nyilvánvaló volt.
[00:26:53]Persze.
[00:26:53]Hát sok újságban jelentünk, jelenünk meg együtt.
[00:26:57]Naponta együtt vagyunk a képernyőn.
[00:26:59]Ilyenkor mindig vannak pletykák, de ezekre nem kell adni.
[00:27:03]Aha.
[00:27:04]No hát gyerekek, van négy gyereked.
[00:27:04]Azt mondod, hogy ebből kettőig kell.
[00:27:08]Azt mondod, hogy hát az ritkaság, hogy hogy velük, hogy azt egyeztetni lehet, de hogy napi szinten ti dumáltok telefonon.
[00:27:20]Így van.
[00:27:20]Ez hát ugye a legnagyobb fiam, ő 30 éves, András ügyvéd.
[00:27:28]Neki is van egy munkaidén, nem tudja mindig fölvenni a telefont, de tényleg napi szinten beszélünk.
[00:27:32]Ádám fiam, aki sokáig teniszező volt, és és Amerikában végezte a tanulmány, ő ő neki is most már egy komoly munkahelye van, ráadásul amerikai munkaidőben dolgozik itthon egy nem mondom ki a nevét, egy nagy befektetési banknál.
[00:27:56]A legkisebbek is már 17 évesek lesznek most, úgyhogy ők pig már harmadik gimnáziumba mennek, amit most már úgy hívnak, hogy 11.
[00:28:03]osztály.
[00:28:03]Nekünk még harmadik im volt, most már 11.
[00:28:10]Mennyire játszik bele a magánélet a szakmába és fordítva?
[00:28:15]Ö a stúdióban soha nem gondol az ember a magánéletére.
[00:28:23]Eztben nem jutott, hogy jaj, most beteg a gyerek, mi van vele, miközben olvastad a híreket?
[00:28:28]Ö akkor te tulajdonképpen egy más állapotban vagy, tehát ilyeneken nem gondolkozol soha.
[00:28:32]Tehát ez ez ugyanolyan, mint a Nyilván a színész sem gondolkozik rajta a színpadon, amikor mondja a jó, de a színész gyakran tényleg egyatikus állapotban vagy.
[00:28:42]Ez is, amikor te olvasod a ez egy, mert erről én mást gondolnék, de lehet, hogy nem így van.
[00:28:49]Nem mondom azt, hogy az embernek nem tud elkalandozni a a gondolata.
[00:28:53]Egyébként előfordult az, hogy mondasz valamit és egy kicsit úgy másra gondolsz.
[00:28:58]De de ezeket a dolgokat én adás előtt meg adás után szoktam megoldani.
[00:29:04]Tehát ott van az a kieső 44 perc amikor amikor az ember nem arra figyel, hogy hogy mi történik a magánéletében, hanem egész mássalab arra, ami ott a feladatod.
[00:29:17]Meg azért ott neked borzasztóan kell koncentrálni.
[00:29:18]Tehát a híradóban, mert hogy előfordul az, hogy az ember elneveti magát, és és hogyha egy laza beszélgetős műsorba te elneveted magad, vagy itt elnevetjük, az egyáltalán nem feltűnő, de hogyha hogyha egy híradóban, amikor tudják, hogy az egy ilyen kötött műfaj, és ott azért van olyan, hogy az ember dob egyet, na vagy egy példát, egészen nem is is tudom, hogy a netti min tehát az a baj, hogy hogy én látom már így, hogy mellettem ül és mondjuk így fekszik az asztalom és én vagyok kiadva.
[00:29:58]Persze.
[00:29:58]Igen.
[00:29:58]Mondjuk azt mondtam talán, hogy vált a lángok Mártalékává, a Martalékává helyett, de ami ami te észre, tehát sokszor tudod mondasz valamit és nem veszed észre, hogy te ezt így mondtad ki, hanem felhívják rá a figyelmedet, hogy na azt mondom, nem lehet és visszajelzek és tényleg úgy általángok már kést.
[00:30:17]Ilyenkor van az, hogy nem is tudom mit kellett neki konferenálni.
[00:30:22]Talán valami kisgép baleset volt szerencsére halottak nélkül, de amikor úgy próbálod elkezdeni, gondolod, végig tudod mondani, de nem tudod végigmondani, mert mert elnevetted magad és és lefordul.
[00:30:35]Egyébként ezt a nézők meg szeretik, mert ilyenkor látszik az, hogy te nem egy robot vagy.
[00:30:39]Színházban is szeretik, ha a színész elneveti magát, és látják, hogy nem a szerepben van, még hátra is próbál fordulni, hogy ne lássák.
[00:30:49]És ez gyakran nyírszni tapsos.
[00:30:53]Tapsos jelenet.
[00:30:53]Ilyenkor nincs dádá.
[00:30:56]Nincs.
[00:30:57]Tehát nincs olyan, hogy rendező szerkesztő azt mondja, hogy hát azért ezt nem kellett volna.
[00:31:02]Nem, nem volt semmi ilyen nem volt nem, mert nem volt durva, tudod, tehát még nem nem volt olyan szituáció, amikor tényleg tehát mi mindig megpróbáltuk rendezni, de ő is volt, hogy az Antonia nevetett, és akkor inkább én folytattam helyette a hírt, mert én úgy össze tudtam szedni magam.
[00:31:17]Ez egyébként mitől függ, hogy hogy van felosztva, hogy te mit mondasz?
[00:31:20]Ő mit mond?
[00:31:22]Hát van egy egy megszokás, hogy eldöntjük ugye, hogy én kezdem, ő folytatja, kezdem, folytatja, tehát hogy elosztjuk egymás között a szövegeket, aztán természetesen vannak legfelbb olyan témák, amit amit jobb, hogyha a hölgy konferál, vagy a a férfi műsorvezető, de igazából így dinamikusan elosztjuk egymás között.
[00:31:44]Aztán persze állandóan vannak cserék, mert ez kimarad, az előrébb jön, az hátrébb megy, tehát valamikor ő kétszer jön egymás után.
[00:31:52]Arra szoktunk azért figyelni, hogy valaki ne jöjj háromszor egymás után a hírsorrendben.
[00:31:57]Úgyhogy úgyhogy ez ez így alakult ki.
[00:32:01]Tehát ennek semmi olyan oka nincs, hogy most ezt neki kell mondani, ezt meg nekem.
[00:32:07]Na, bozduljunk ki a stúdióból.
[00:32:10]High life.
[00:32:13]Tehát amikor ugye azért a világba is mozogtál.
[00:32:15]Te voltál 30, nem tudom hány országban.
[00:32:17]Hát sok szerint több már szerintem ilyen ilyen hát 100oz közel van.
[00:32:25]100oz közel van.
[00:32:25]Igen.
[00:32:25]Igen.
[00:32:25]Ebből mennyi volt?
[00:32:27]Mondjuk attól függ, hogy hogy számoljuk, mert hogyha az összes szovjett köztársaságot külön most már külön országnak vagy bármelyik más, mit csináltett az összes?
[00:32:35]Hát nem ott nem ezt csak most vízből mondtam, vagy mit tudom én.
[00:32:39]Az mondhatod azt, hogy Jugoszlávia, de mondhatod azt, hogy Szerbia, Horvátország, Montenegrohoz, tehát hogy hogy Szlovénia.
[00:32:46]Ebből mennyi volt meló és mennyi ilyen turistáskodás?
[00:32:50]Ö még az MTV alatt sok sok sok munka volt.
[00:32:56]Ugye én vívtam és a a vívással is utaztam, a szüleimmel is kiskoromtól kezdve elég sokat utazgattunk.
[00:33:02]Ugye ma ma tévs volt ilyen gyerek gyerekműsor gyerekműsoroknál volt szerkesztő.
[00:33:07]Igen.
[00:33:09]A Zsebévét szerkesztette például az utaz velünk Magyarországon meg hát a ő felelt az esti mesékért.
[00:33:16]Tehát akkor te bejártál már a stúdiókba.
[00:33:18]Persze nagyon sok.
[00:33:18]Nekem ott tetszett meg a tév az milyen klassz meg színes.
[00:33:22]Meg tetszett meg rajta az, hogy ez egy csapatmunka igazából.
[00:33:27]Tehát hogy hogy milyen sok ember munkájuk gyerekkorodban ezen nem gondolkozol.
[00:33:30]Akkor csak azon gondolkozni, hogy milyen klassz a móka, amiki a stúdiób meg jó a díszlet, meg a rendező ott igazgatja az embereket.
[00:33:36]A kettes kamera, négyes kamera egy kicsit [torokköszörülés] kiabál, mint ez szokott lenni.
[00:33:44]Az operatőrök ott mozognak, néha vissza-visszaszólogatnak, szóval olyan olyan jó volt az egésznek a hangulata, és megfogott.
[00:33:52]És aztán amikor ugye stáblistát te nézed, akkor nem is realizálod azt, hogy hogy hány ember munkája által kerül ki egy ilyen hír műsor, vagy akár bármilyen műsor a a televízió képernyőnek, egy dokumentumfilm, hogy milyen sokan dolgoztak azon.
[00:34:07]Szóval ez így tetszett, és az a híradózást, most azért csak visszakanyarodok olyan szempontból, hogy ugye ez is egy ez is egy nagy csapatmunka, aminek a a végeredményét ugye a képernyőn láthatják a mi arcunkkal összekötve, de hát ott nagyon sok ember dolgozik azon, hogy az minden esténre olyan legyen, amilyen.
[00:34:25]Na, a sok országnál tartottuk.
[00:34:28]Szóval miket láttál?
[00:34:31]És mi az, ami igazán megragadott?
[00:34:31]Ön tudósítónként nagyon szeretek beszélni a az akkor még Császlovák bársányos forradalomról, hiszen akkor még egyetemistaként vehettem részt azokban az eseményekben.
[00:34:45]És tud neki kint tanultál egyetem egyébként miért ott?
[00:34:48]Mert akkor itt itt nem volt ilyen szak.
[00:34:51]Tehát ez a zsurnalisztika, ez itt akkor nem volt.
[00:34:56]Az korábban volt azt hiszem újságíró iskola volt egy éves talán újá volt egy új volt egyetem, de oda egyetem után mentek az emberek egy évre.
[00:35:05]Így van.
[00:35:07]És hát akkor volt Moszkvában az imó, ahova lehetett menni, ami volt az a Prágai.
[00:35:12]Hát akkor még ugye más időket éltünk, és hát én nem akartam Moszkváraba menni, [nevetés] úgyhogy az az számomra egy nem tud.
[00:35:22]És te tudtál Cehül vagy hogy volt?
[00:35:22]Ott úgy volt, hogy hogy két szemeszter az nyelvelőkészítő volt, ami ami nem is Prágá volt, hanem Pogyábrádiban, a Pogyábrá György kastélyában az Elba partján.
[00:35:34]Az közel van Prágához egyébként.
[00:35:38]Ott volt két szemeszter nyelvvelőkészítő, amikor tanultunk cse nyelvet, cseirodalmat, történelmet, tehát az alap cse tárgyakat.
[00:35:47]Aha.
[00:35:47]És utána kerültünk Prágába, és ott már az egyetemen akkor ugye most már több nyelven megy az oktatás, akkor Csehül ment az oktat.
[00:35:54]Tehát én Csehül állam vizsgáztam.
[00:35:57]Aha.
[00:35:57][torokköszörülés] Filozófiából.
[00:35:58]És most magyarázd el Csehül a pirói szent [nevetés] tanácst.
[00:36:03]Úgyhogy az nem volt egy Na és Václav Havellal csináltál interjút ugye forradalom űrügyén.
[00:36:12]Vavell többször vele volt egy megismerkedésünk a mi egyetemisták nagyon sokat jártunk le a szlávia kávéházba, ami ott van a az egyetem mellett a nemzeti színházzal szemben olyan sok csá színész ját ott egy jól lehetett ücsörögni lát az egy teljesen nemzetközi egyetemista társaság volt ott akik az újság inkább azért főként főként csehek voltak főként csehek voltak álltunk le és akkor volt nálunk egyébként ki is keresték azt a példányat Ak a lapnak.
[00:36:43]Képzeld, de volt egy reform című újság.
[00:36:44]Biztos emlékszel rá a kezemben.
[00:36:48]Azt hagyjál, de még dolgoztam is bele.
[00:36:50]Dolgoztál is bele.
[00:36:51]Képzeld el.
[00:36:51]Volt a reform című lap, akkor ismerted, és a mellettünk levő asztalnál ült egy ilyen nem volt idős, egy bajuszos férfi meg egy szemüveges fiatalabb.
[00:37:04]És hogy nézegettem az újságot, majd megszólítottak, hogy az egyikükkel van benne interjú, hogy megnézhetik-e.
[00:37:08]És ebben a pillanatban hát akkor ugye még kint javában tombolt a a szocializmus.
[00:37:12]A ez volt a reform, volt tulajdonképpen a első magyar ilyen a hábor vörös csillagos címer volt a cím.
[00:37:24]Igen.
[00:37:26]Igen.
[00:37:26]Tehát a bulvár.
[00:37:26]Ez ez volt az első bulvár a szocializmus vége felé.
[00:37:33]És leültek egy picit beszélgettünk, majd fölmegyek az egyetemre és látom, hogy halál sápattan ott állnak a csoportársaim.
[00:37:38]Mi van?
[00:37:38]Az te miről beszélgettél a Sasa Vondrával és a Václav Haellel?
[00:37:42]Ja mondom ő volt és megnézted [nevetés] tényleg ő volt a Václav Havel.
[00:37:46]És aztán ezt ezt a aki hát aztán elnök lett, aki aztán ugye elnök lett és és ez erő hát hát egy nagyon ellenzéki figurának számított, tehát ezért sápadtak le, hogy te hogy e igen, mert azért ott mindig volt egy-egy spion bent, aki aki megfigyelte az embereket, tehát ott ott ez nagyon működött az akkori csász lákjában és gyakorlatilag ael innen származik a az ismeretségünk és amikor nem szíves emlékezett Akkor emlékezett, mer emlékezett rá, mert elmondtam neki.
[00:38:20][nevetés] És úgy már emlékezett rá.
[00:38:24]És aztán hogy kerültél, amikor elnök, akkor hogy kerültél a közelébe?
[00:38:29]Kint forgattunk ugye a forradalom alatt, amikor ott javában zajlottak az események és akkor úgy mindenki ezt forgattunk.
[00:38:36]Az ki volt akkor te már a közszakati tévének egyetemistaként?
[00:38:43]Akkor én a Panorámának forgattam riportot.
[00:38:45]Ah és akkor úgy el lehetett érni a politikusokat.
[00:38:50]Például én akkor ismertem meg a Václav Klaus is, aki később szintén elnök lett, és először még pénzügyminiszter volt, miniszterelnök, nem volt se elnök is.
[00:38:59]Tehát, hogy ő például úgy jött oda hozzánk, hogy csoman álltak, ott volt fél Amerika és akkor a Klaus elfordult, és azt mondta, hogy akkor még ugye a szomszédos ország volt, hogy sokkal szívesebben nyilatkozom a szomszédos ország televíziójának, mint egy amerikai stá mondta, és nekünk adott interjút.
[00:39:17]Tehát ezek a dolgok így így így zajlottak akkoriban így lehetett odaférkőzni.
[00:39:24]Aztán később pedig ugye a sajtótitkárán keresztül lehetett interjú lehetőséget kérni, vagy kapni.
[00:39:29]De arabal ugyanígy volt.
[00:39:31]Tehát a a hogyha nem pihenek egy egy hétvégét Kersco nevű falucskában Prágához közel az akkori barátnőmmel, akkor akkor nem lett volna meg az első krabal interjúm, ugyanis ő mindig az aranyigrisbe járt Prágába sörözni és Várszé Károly operatőrralrel voltam kint és keressük meg a krabát.
[00:39:53]És bementünk a az aránytgrésbe és mondja a Csapos, hogy nincs itt.
[00:39:57]Most hol van?
[00:39:59]Hát Kerskóban a a Weekend házában a nyaralójában.
[00:40:02]Mondom, Karcsikám, én tudom, hogy hol van az a Kerszkó.
[00:40:04]Én ott voltam egy hétvégét egy lány [nevetés] láttad, ezért volt jó ez a ez a azt mondják, hogy nőcsobás, nőcsábász, hogy mondom, tudom hol van Kerszkjünk be a kocsiba, menjünk le.
[00:40:14]Elementünk és a nem tudom emlékszel-e a Hóvirágünnep című mencel filmre, amikor a vaddisznót lelövik az iskolában, és a két vadásztársaság összeveszik, tudod, hogy melyikek terület.
[00:40:27]Na.
[00:40:27]Az ott játszódik.
[00:40:31]Megérkeztünk eskoba, és bementünk abba a fa bódéba, abba a kis kocsmába, ami a filmben is szerepel.
[00:40:38]És kérdez, hogy hol lakik a hrabál?
[00:40:40]Ott mondta csak utcavé balra elmentek jobbra és ott meglesz.
[00:40:45]Valóban meg is volt a ház.
[00:40:45]És annyit láttunk, hogy bent ül a kis házban, ami azóta múzeum, és így két ujjal így püföli az írógépet.
[00:40:54]Ezt ugye az ablakon ker ez az ablakon keresztül.
[00:40:55]Ez egy kis ház neked.
[00:40:58]És akkor bekopogtunk az ablakon, kijött, kinyitotta az ablakot.
[00:41:01]Baromi mér egyébként ő nagyon goromba tudott lenni.
[00:41:04]Nagyon mérges volt és elindult az ajtó fele és mondja a Várszé karcsi, hogy na most kulcsra zárja, azt aztán [nevetés] aztán mehetünk.
[00:41:17]De nem kinyitotta az ajtót, azt mondta, na jöjjenek.
[00:41:20]És csomó macskája volt, azok ott járkáltak körülöttünk.
[00:41:23]Lejültem, meg tudtuk vele csinálni az interjút.
[00:41:26]Amikor odadugtad a mikrofont az óra alá, akkor teljesen megváltozott a stílusa, a beszéde, minden.
[00:41:33]Majd mert akkor ilyen készséges lett, vagy az nagyon készséges lett, és nagyon szimpatikus, hogy majd azt mondta, hogy mielőtt elküldöm magukat a büdös francba azelőtt még mutatok egy-két dolgot.
[00:41:45]És akkor kivitt minket valami féserbe, ahol megmutatta a szigorúan ellenőrzött című vonatokból a vasutaspkát, mert ott volt nála, akkor valami lámpával megkocogtatott egy zingervarógéptáblát, úgyhogy úgyhogy aztán jó volt, és és vele is megmaradt ez a kapcsolatom, és nagyon sokszor sikerült vele interjút készítenem.
[00:42:07]Volt olyan alkalom, ez aranyigrisből kirohant, és akkor mondta, hogy akkor üljünk le.
[00:42:12]Itt valahogy leültünk a járda szélére, mögöttünk két kuka, nem tudom, valami üzletbe kibejárkáltak az emberek, ott nyilatkozott valamikor bent, de mondta, hogy akkor három percem van most csak.
[00:42:22]És akkor hát valóban mindig ültek körülötte olyanok, akik ott ült a nagy író, beszélt, és akkor megvan neked, nem?
[00:42:30]Akkor ott ülnek között és ilyen csodálják és közbesöröznek.
[00:42:35]És ezt imádom egyébként ez Prágávában tényleg ez a sör meg a ez a kocsmakultúra ez tényleg ennyire ennyire mint hogy ennyire ez hát ugye ez a kép is meg az ember izé.
[00:42:48]Igen.
[00:42:48]És ez a tigris ez pont egy olyan kocsma tudod ahova a mai napig is bemész.
[00:42:51]Most már vannak ott külföldiek, de igazából tehát már volt ugye a svejk meg a Kehely, tehát volt egy csomólek is meg ilyen híres.
[00:43:00]Ott nagyon jó bartnasör is van.
[00:43:02]A barna az saját barna sér van.
[00:43:04]Így van.
[00:43:06]És ez ez egy tehát itt csehek vannak és hogyha belépsz, mint külföld, akkor húff tudod, így meg mint a cowboy filmekben, és akkor még füst is volt, mert lehetett benne, akkor így így abban a pillanatban megáll az élet.
[00:43:18]És akkor tényleg ez olyan, mint nálunk annó volt a kávéház, hogy ezek félig meddig ott laknak.
[00:43:26]Igen.
[00:43:26]Igen.
[00:43:27]Tehát a törzshelye ő minden nap ő akkor minden nap ott van.
[00:43:30]Minden nap ott.
[00:43:31]Na mi volt még külföldön ilyen?
[00:43:31]Hú, de élmény.
[00:43:34]Tehát ezek nekem nagy, mert ez ugye a pályám kezdetét jelentette, és szerencsés voltam, merthogy részese lehettem ezeknek a a dolgoknak.
[00:43:44]Hát volt még hú de nagy élmény voltunk kint.
[00:43:49]még Sierra Leonében forgatni a 21.
[00:43:52]század című műsornak a véres polgárháború után.
[00:43:55]Az volt az egyetlen olyan, szerintem az egyetlen olyan forgatásom volt, ahol amikor hazafele így fölültünk a repülőre, már amikor így a repülőgépben voltunk, akkor így így letettem az egészet és és megkönnyebbült az ember.
[00:44:10]Tehát ott a véres gyémánt című film, ami ugye később jelent meg a mozikban, ugyanról a tematikáról szól, és ugyanazokon a helyszíneken születhetett.
[00:44:22]Tehát akkor az borzalmas volt, nyers volt.
[00:44:24]Ugye ott a gyerekkatonákról forgattunk, akiket bedrogoztattak és úgy mentek, meg kaptak egy géppisztolyt, beszívatták őket, és azok meg ott lőttek az emberekre.
[00:44:36]Ott ilyen nagy divat volt az, hogy hogy a a felkelők amputálták a az embereknek a a végtagjait.
[00:44:48]Akkor ott forgattunk egy ilyen cenben, ahol csak olyan emberek éltek, akik ezt ezt megszenvedték.
[00:44:54]Szóval az az meg amikor a szárított majon fejeet tette a gyerek a piacon, vagy nem tudom szárított volt vagy füstöltve, de de valamilyen rettenetesen nézett ki, úgyhogy az az még egy ilyen nagyon maradandó emlék, de természetesen minden egyes forgatásról van az embernek valami kellemes vagy kellemetlen vagy valami izgalmas emlékel.
[00:45:22]Mondasz valam interjúba egy olyat, hogy van egy kínai mondás, ami szerint a férfi akkor férfi igazán, ha van egy fiú gyereke, hogy miért pont fiú, azt nem tudom, de ez ez van a mondásban.
[00:45:38]egy könyve ezt te teljesítetted a hírvadásszal és ültett fát négy vagy négy vagy négy vagy öt fát és erre hozzátetted hogy hát te eddig csak egy cserjét ültettél ez azt jelenti, hogy vannak még terveid, mert ezt a faültetést ezt vehetem ugye ilyen átvitértelemben is van.
[00:46:04]Maradjunk ennél a cserjénél.
[00:46:04]Igen, az embernek mindig mindig vannak még tervei, és nagyon bízom abban, hogy hogy ezeket az ember meg is tudja valósítani.
[00:46:14]Természetesen a magánér az ember tervei azok, hogy a gyerek [torokköszörülés] azok sinen legyenek és és minden rendben legyen velük és egészségesek legyenek.
[00:46:24]Magammal azt, hogy ezt ezt a szakmát, amit én nagyon szeretek, ezt még még még még úgy sokáig tudjam végezni.
[00:46:31]De mit lehet ebbe neked még fejlődni?
[00:46:34][horkantás] Biztos, hogy lesznek olyan szituációk, mint ahogy vannak olyan napi szituációk így az életben, hogy én soha nem vágytam arra, hogy valahol főnök legyek, vagy főnök.
[00:46:47]voltam én rohadtvezető, külpolitikai meg helyettes, meg nem tudom még annak idején, de hogy hogy egy műsorvezetőnek nem az a nem az a a ranglétra, hogy most fő fő fő fő fő műsorvezető legyen, hanem szerintem az, hogy ezt ezeket a dolgokat ugyanolyan minőségben tud hát azért te az RTL vezető adzavadni ne szépítsük, ha nem is hívjuk főnek, ugye újságnál van fő munkatárs, az nem is tudom, hogy régen volt a tévén hogy van Igen, igen, igen.
[00:47:19]De mindegy, ott vagy naponaképpen jön, annál több nincs tulajdonképpen nem.
[00:47:25]Szóval jó, jó lenne jó lenne, hogy mondjam mindezt frissen és fiatalosan csinálni tovább.
[00:47:32]Jó, de még egy könyv, egy riportfilm, ilyenek is az belefér persze bőven.
[00:47:36]Tehát, hogy hogy report filmet szerintem miután van elég felületünk, oda lehet forgatni, csak azért nálunk ez nyilván nehezebb, mert hát ugye mi sok időt töltünk a stúdióba, tehát ez m régen volt, hogy az ember műsort is vezetett, meg forgatott is, meg most már itt azért a azoknál az arcoknál, tehát az Antoniánál meg nálam meg a Balázsnál, Rábainál, ez ez nem nagyon fordul elő.
[00:48:03]Ö de szeretem a tudósi, de de hiányzik.
[00:48:07]De azt nem hazudnék, hogyha azt mondanám, hogy nem hiányzik, mert hiányzik, meg hiányzik a a tudósítói munka is.
[00:48:12]Tehát biztos lesznek még olyan események, ahonnan tudósíthatom a nézőket.
[00:48:20]Te hova mennél?
[00:48:22]Tehát mennél olyan helyre, mint amit elmeséltél, hogy hogy amputálnak.
[00:48:24]Tehát mennél szívesen így van, aki ezt szereti.
[00:48:32]Tehát ugye a tudod tűzoltokra mondják, hogy oda sietnek, ahonnan más menekül.
[00:48:36]Tehát van ez a tudod sítő típus.
[00:48:39]De azért te nem ez vagy.
[00:48:39]Nem.
[00:48:41]Igen.
[00:48:41]Nem.
[00:48:42]Vagy van benned?
[00:48:42]Ebből van, mert az embert mindig elkapja a HÉV, amikor egy ilyen szituációban vagy.
[00:48:49]Tehát akkor akkor egyébként érdekes, hogy magánemberként is, tehát hogy ahogy kimegyünk valahova külföldre, akkor sok sok helyzetet ilyen tévésszemmel nézel.
[00:49:00]Tudod, hogyha látsz valami jó helyzetet az utcán, ahogy az emberek mennek, ahogy a biciklista letámasztja a kocsmá vagy bármi, akkor azt rögtön tévésszemmel nézed, hogy na ezt milyen jó lenne felvenni, és hogy erre milyen szöveget lehet.
[00:49:14]Nem mész kapriba mondjuk nyaralni, ahova szoktál menni ugye minden évben.
[00:49:18]Most is nem, mert délfanciaországban szoktunk minden évben.
[00:49:22]Kaprén is voltunk többször.
[00:49:24]Igen, igen.
[00:49:25]De akkor közben is az egy nagyon klassz mozi egyébként.
[00:49:28]Persze bárhol ott a kodaziról leülsz egy kávézó teraszára, nézed az embereket, az ott mindig történik valami.
[00:49:36]Aha.
[00:49:36]Na, szóval mit csinálnál?
[00:49:41]Szóval én nagyon szeretem az, mert olyan jó, olyan kár.
[00:49:43]Azt azt viszont kár, azt azt azt sajnálom, hogy hogy viszonylag ritka az olyan lehetőség ami régen volt, hogy hogy hosszú interjúkat készítsen az ember, mint amelyeket te is készítesz például leülni valakivel beszélgetni, de ugyanakkor bármilyen világesemény történik és és élőben kell onnan tudósítani, azt nagyon szívesen megcsinálnám.
[00:50:12]Most nem tudom pontosan megmondani, hogy mi az, de úgyis lesz olyan.
[00:50:17]Te most teljesen parival van magaddal.
[00:50:19]Ná még az is kimondható, hogy boldog vagy.
[00:50:21]Ö hát a boldogság az nagyon sok mindennek a a [torokköszörülés] az összetettje.
[00:50:29]Azt mondom, hogy igen, jó jól vagyok.
[00:50:33]Azt hogy boldog vagyok, azt azt nem tudom, hogy így ki merném-e mondani, de jól vagyok, köszönöm.
[00:50:37]Hát akkor maradjon így.
[00:50:37]És köszönöm.
[00:50:40]Köszönöm szépen.
[00:50:40]Köszönöm Gábor a beszélgetést.
[00:50:43]És önöknek is köszönöm, hogy néztek minket.
[00:50:45]Szellő István volt a Bótakafé vendége.
[00:50:48]Viszontlátásra!
[00:50:54][zene] เฮ [zene]