Mészáros kivette a pénzt a Mátrai Erőműből
- Magyar Péter szerint a Fidesz 16 évnyi kudarcos kormányzása után a felelősséget a friss kormányra hárítja; Brückner Gergely viszont úgy látja, a mostani krízist elsősorban az egyidejűleg alacsony és meleg Duna-vízállás okozta, amire nehéz volt felkészülni
- Magyar Péter kifogásolta, hogy a biztonsági szivattyúrendszer szerződését csak 2024 végén írták alá, pedig 2018 óta tudható volt a rekordalacsony vízállás veszélye; a rendszer legkorábban 2030-ra készülhet el
- Brückner szerint a szivattyúrendszer csak a vízszintproblémát enyhítette volna, a Duna magas hőmérsékletéből fakadó hűtési gondokat nem oldotta volna meg; a mostani helyzetben egyszerre jelentkezett alacsony vízállás és rendkívül meleg víz
- A magyar energiamix túlzottan függ a nukleáris és a napelemes termeléstől: Paks adja a hazai termelés kb. 40%-át, a napelemek aránya világszinten is kiemelkedő, de estére teljesen kiesnek, miközben a szélenergia csak 1-2%-ot tesz ki
- Orbán Viktor 2023-ban azt állította, Magyarország „semmilyen vízhiányban nem szenved”, és a Duna több vizet hoz öt másodperc alatt, mint egy akkumulátorgyár éves szükséglete; ezzel szemben Lázár János elismerte, hogy a kormány hibázott, amikor nem épített nagy víztározókat
- Előkerült egy kormányzati feljegyzés, mely szerint a nagy ipari beruházások 2000 MW-tal növelték a rendszer terhelését, miközben sem hálózati, sem erőművi, sem garantált importkapacitás nem állt rendelkezésre; a rendszeregyensúly éves költsége 50-ről akár 400 milliárd forintra nőhet
- Orbán Viktor tusványosi beszédében a zöld átállást tragédiának nevezte; Brückner felidézte, hogy a Fidesz korábban nevetségessé tette a klímaváltozás témáját, és csak a fiatalok körében tapasztalt népszerűségvesztés után kezdett többet beszélni a zöld célokról
- Brückner szerint a napenergia-beruházásokban látványosan érvényesültek NER-közeli üzletemberek érdekeltségei: Tiborcz István és Adnan Polak nagy napelemparkokat építettek, amelyeket később eladhattak az államnak; a szélenergia fejlesztését viszont elhanyagolták
„A Mátrai erőműnél Mészáros Lőrinc szakított egy nagyot, nem fejlesztette, kivette a pénzt, kivette az osztalékelőleget, majd visszaadhatta drágábban az államnak, miközben az már nem volt egy olyan értékes erőmű.” – Brückner Gergely
Részletes összefoglaló megjelenítése
A KlikkTV „Börtön Ablakában” című műsorában a műsorvezető Brückner Gergellyel, a Telex újságírójával beszélgetett a paksi atomerőmű körül kialakult krízisről, a magyar energiapolitika elmúlt 16 évének elmaradásairól, a vízhiányról, a klímapolitikáról és az energetikai szektorban felbukkanó NER-közeli érdekeltségekről. A műsorvezető az adás elején hangsúlyozta: a sorozat nem állítja, hogy minden érintett ügyből büntetőeljárás lesz, de igyekszik felvetni azokat a kérdéseket, amelyek a gyanú árnyékát vethetik fel felelősségi és elszámoltathatósági szempontból.
A paksi krízis politikai értelmezése
A műsor első részében a paksi helyzet kapcsán Magyar Péter miniszterelnök sajtótájékoztatójából játszottak be részletet. Magyar Péter szerint a nehéz helyzetben a Fidesz ahelyett, hogy nemzeti összefogásra szólítana fel, dezinformálja az embereket, félelmet kelt, és a felelősséget a friss kormányra próbálja hárítani.
„16 év sikertelen, kudarcos, korrupt kormányzása után az alig két és fél hónapja hivatalban lévő kormányra akarják hárítani a felelősséget.” – Magyar Péter *
A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy a paksi atomerőmű a lehető legszigorúbb nemzetközi előírások szerint jár el, és hogy soha ilyen alacsony vízállás nem volt a Dunán. Kifogásolta, hogy az előző kormányzat részéről bizonyos intézkedések elmaradtak, miközben most dezinformációs kampány folyik.
A műsorvezető kérdésére Brückner Gergely árnyaltabban fogalmazott. Szerinte ilyen átmeneti időszakban, néhány hónappal a kormányváltás után, a politikában jól ismert jelenség, hogy mindkét oldal a másikat okolja: az egyik szerint a mostani kormány nem készült fel, a másik szerint a korábbi kormány hibái vezettek ide. Brückner Gergely „egy kicsit mind a kettőjüket felmentené”, mert szerinte most tényleg rendkívüli helyzet alakult ki: a Duna alacsony vízállása és magas hőmérséklete egyszerre jelentkezett.
„Nem mondanám azt, hogy van egy konkrét felelőse ennek a problémának, annyiban tennék egy zárójelet, hogy most tényleg egy egészen extra helyzet volt.” – Brückner Gergely *
Hozzátette: az elmúlt három évtizedben ez a konstelláció nagyon ritka volt. Júliusban általában a legmelegebb a víz, de a Duna vízszintje inkább szeptemberben vagy októberben szokott a legalacsonyabb lenni. Most viszont a két tényező egybeesett. Ugyanakkor úgy látja, hogy a globális felmelegedés az utóbbi években hirtelenebbül és intenzívebben érkezett meg Magyarországon, mint ahogy azt korábban várták. Példaként említette: egy nyáron korábban 10 nap lehetett extra hőség, most már akár 30 nap is lehet; a maximális hőmérsékletek pedig akár 7 fokkal is emelkedhetnek egy évtized átlagában, miközben az átlaghőmérséklet emelkedése másfél fok körül van. Szerinte az biztos, hogy „talán nem volt megfelelő a felkészültség”, de ez nem egy nagy valószínűséggel várható esemény volt, hanem egy kis eséllyel bekövetkező, rendkívüli helyzet.
Mit lehetett volna tenni rövid és hosszú távon?
A műsorvezető rákérdezett, hogy a felkészületlenség mit jelent: a közvetlen krízishelyzetre vagy az elmúlt 16 év energiapolitikájára vonatkozik. Brückner Gergely szerint rövid távon „kis túlzással semmit” nem lehetett volna tenni. Pontosabb felkészüléssel esetleg importszerződéseket lehetett volna kötni, tárolókkal optimalizálni, de nagy infrastrukturális beruházásokat nem lehet három hónap alatt befejezni. Hosszabb távon viszont az energiastruktúrával kapcsolatban vannak olyan problémák, amelyeket másképp is lehetett volna kezelni.
Szóba került, hogy Paksnál lehetett volna-e mélyebbről vizet nyerni, vagy mederkotrással, duzzasztással kiszámíthatóbbá tenni a vízhozamot. Brückner Gergely megjegyezte: Magyarországon Bős–Nagymaros ügye óta a nagy vízügyi beavatkozások megítélése elég negatív, ezért ilyen nem történt. Érdekes analógiaként említette Szlovákiát, ahol sokkal kisebb folyókon – a Garamon és a Vágon – mesterséges duzzasztókkal szabályozzák a vizet, és két atomerőművük is van, ráadásul az energiamixükben a vízerőművek is jelentősek.
A szivattyúrendszer-fejlesztés elmaradása
A beszélgetés egyik központi eleme az elmaradt biztonsági szivattyúrendszer-fejlesztés volt. A műsorban Magyar Péter sajtótájékoztatói részlete hangzott el:
„A biztonsági szivattyúrendszer szerződését 2024 decemberében írták alá az MVM Roszatom vegyes vállalattal, miközben 2018 óta lehetett tudni, hogy nagyon közel voltunk a rekord alacsony vízálláshoz.” – Magyar Péter *
Magyar Péter szerint a jelenlegi tervek alapján ez a rendszer csak 2030-ra készül el. A műsorvezető ismertette, hogy a beruházás sajtóhírek szerint 10 milliárd forintba került volna, Magyar Péter pedig egyszer 10 plusz 10 milliárdról beszélt, tehát összességében nagyságrendileg 20 milliárd forintos fejlesztésről van szó. A műsorvezető szerint pénzügyi okokat nehéz felfedezni, és összehasonlításként elmondta: a zuglói kormányzati irodakomplexumra 300 milliárd forintot költöttek, miközben Magyar Péter szerint oda nem költöznek be, és felbontják a szerződést. Így 20 milliárd egy nagyobb biztonságot jelentő paksi fejlesztésre, szemben 300 milliárd egy irodaházra.
Brückner Gergely őszintén elmondta: bár sokat foglalkozik Pakssal, ez a beruházás a mostani krízis előtt számára is ismeretlen volt, és nem volt hangsúlyos eleme a paksi közéleti vitáknak. Szerinte a vízproblémának a szivattyú csak az egyik elemét kezelte volna. A kérdés nem csak az, hogy alacsony vízállásnál a szivattyúcsonk víz alatt van-e, hanem az is, hogy a Duna vize nem túl meleg-e. Ha a beérkező víz már eleve meleg, akkor a távozó víz még melegebb lesz, és ezen a szivattyú nem segít. Ilyenkor vagy több vízzel kell hűteni, vagy más megoldás kell.
Brückner Gergely legalább három-négy problémát sorolt fel: milyen magas a vízszint, mennyire meleg a Duna vize, milyen a vízhozam, és milyen a távozó víz hőmérséklete. A mostani helyzetben egyszerre volt baj mind a hárommal. A szivattyúrendszer ezek közül leginkább azt kezelte volna, hogy mélyebbről jöjjön a víz. Paks 2-nél például két méterrel lejjebb lesz a vízbejárat. A szivattyúberuházás elsősorban a kritikus hűtés biztosítására lett volna jó, vagyis akkor, ha az erőművet már le kell állítani, de a hűtést továbbra is fenn kell tartani. Ehelyett most kívülről hozott, 50-60 éves, „12 pajtás” nevű gépek dolgoztak. Brückner Gergely ugyanakkor nem tartja ezt a beruházást kardinálisnak, szerinte sok kérdés van Pakssal kapcsolatban, de nem ezen múlt a fenntarthatóság.
Technikai háttérként elhangzott: egy működő paksi blokkhoz nagyjából 80–100 köbméter vízre van szükség másodpercenként, ami egy jól telített Duna aktuális vízfolyásának 10–15 százaléka is lehet. A bemenő Duna hőmérséklete most 26 fok körül volt, ami már nagyon meleg. Paks 2-nél olyan rendszert terveznek, amely 28,5 fokos víznél is teljes kapacitással tud működni, és ott a kimenő víz hőmérséklete általában nem haladhatja meg a 30 fokot, rövid időre lehet 32 fok is. A mérésnél az is számít, hogy a kijövő vizet hol mérik: akár 5 méterrel arrébb, ahol már keveredett a Duna vizével, ami egyfajta hűtést jelent.
„Paksnál a víz vagy alacsony, vagy meleg”
A műsorvezető felidézte a paksi mondást, miszerint Paksnál a víz vagy alacsony, vagy meleg, de szerencsére nem egyszerre. Most viszont éppen egyszerre következett be mindkettő. Arra a kérdésre, hogy mennyire lehet számítani az extrém helyzetek gyakoribbá válására, Brückner Gergely azt mondta: időjárási szakértőt kellene kérdezni, de az látszik, hogy egyre gyakoribb. Kiemelte, hogy a víz az élet alapja, nincs helyettesítője, ezért a vízhiány különösen súlyos. Az energiaiparban is alapvető a víz: a vízerőművekhez csapadék kell, a hőerőműveknél pedig hűtésre használják. Paksnál konkrétan háromszor annyi energia termelődik, mint amennyiből áram lesz, és a kétharmadnyi hőt le kell hűteni; csak egyharmadból lesz áram. Ugyanez igaz a szén- és gázalapú hőerőművekre is. A nap- és szélenergiánál nincs ilyen vízigény.
Egy szakemberre, Turai Józsefre hivatkozva Brückner Gergely elmondta: lehet bizakodni, hogy jön az El Niño, lesz sok csapadék, és enyhébb tél esetén kevesebb energia kell, de a kettő közül a csapadék a fontosabb. A vízhiány hiába nyáron jelentkezik, éves probléma, mert a talaj télen töltődik fel. A nagy hótakaró jó, mert lassan olvadva szivárog be; ha viszont hirtelen lezúdul egy vihar, az vízként kiszalad az országból a nagy folyókon Szerbia, Románia, Bulgária felé, és kevesebb marad itt. A szélsőség soha nem jó: a szép, elosztott csapadék és a fokozatos feltöltődés lenne az ideális.
Orbán Viktor 2023-as állításai a vízbőségről
A műsorban felidézték Orbán Viktor 2023-as parlamenti felszólalását, amelyben az akkumulátorgyárak betelepítése kapcsán arról beszélt, hogy Magyarországnak nincs vízhiánya. A bejátszott felvétel szerint:
„Magyarország ma semmilyen vízhiányban nem szenved. És hogyha az igény nő, akkor képesek vagyunk ezt az igényt kielégíteni.” – Orbán Viktor *
Orbán Viktor akkor azt is mondta, hogy Magyarországról több víz távozik, mint amennyi bejön, tehát van felesleg, és ha szükség van rá, a csatornarendszeren keresztül bárhova el tudják vinni a vizet. Szerinte ez „nagyon egyszerű matematikai kérdés”. A felvételben az is elhangzott:
„A Duna vízhozama öt másodperc alatt többet hoz, mint egy akkumulátorgyár egész éves szükséglete.” – Orbán Viktor *
A műsorvezető mindezt úgy értékelte, hogy Orbán Viktor félrevezette a képviselőket és a lakosságot, mert minden tény ellentmond annak, amit állított.
Ezzel szemben Lázár János egy bő évvel ezelőtti bizottsági meghallgatáson – amely most kapott nagyobb visszhangot – a műsor szerint becsülettel elismerte, hogy hiba volt nem építeni nagy víztározókat. A bejátszott részletben ez hangzott el:
„A kormány hibát követett el, amikor nem épített nagy víztározókat 10 évvel ezelőtt, csak árvízvédelmi tározók vannak, amik vízvisszatartásra teljesen alkalmatlanok. Ez való igaz.” – Lázár János *
Lázár János arról is beszélt, hogy „egy balatonnyi édes víz” megy ki az országból, miközben Afrikában az édes vízért emberek ölik egymást. Elismerte, hogy a kormánynak nincs konzekvens, a vidékfejlesztési és agrár-ipari szempontokat figyelembe vevő, végigvitt döntése, és hogy ezzel mindenki adós maradt.
A Fidesz viszonya a klímavédelemhez
A műsorvezető felvetette, hogy egy ország miniszterelnöke hogyan teheti meg, hogy ennyire nem foglalkozik egy problémával, sőt félrevezeti az embereket. Brückner Gergely szerint büntetőjogilag is lehet mulasztásos felelősség, például ha valaki mulasztás miatt veszélyeztet emberi életet vagy egészséget, illetve a hanyag kezelés kategóriája is felmerülhet, de nem gondolja, hogy ebben a kérdésben ez valaha konkrétan fel fog merülni.
A beszélgetésben felidézték, hogy Magyarországnak régóta az az imázsa, hogy édesvízben gazdag ország, amit a földrajzi helyzet, a nagy folyók és a Kárpát-medence adottságai támasztanak alá. Ez azonban sok szempontból már nem igaz: a szélsőséges időjárás, az aszály, a párolgás, a csökkenő talajvíz mind problémát jelent. Infrastrukturális elmaradások is vannak: a rezsicsökkentés miatt 12–13 éve befagyasztott víz-, csatorna- és hulladékdíjak a szolgáltatók bevételét csökkentették, így fejlesztésekre is kevesebb jutott. Vannak 150 éves víziközmű-elemek, és sok olyan anyag, amely már nem felel meg a mai igényeknek. Bár az ország lakossága csökken, vannak növekvő igényű térségek is – például Érd és a budapesti agglomeráció –, ahol a lakosság megháromszorozódott vagy megnégyszereződött, sok ipari üzem és raktár települt be. Az akkumulátorgyáraknál modern vízvezetékek épültek, de a városi infrastruktúrában sok elmaradás maradt. A kánikula ezer ponton támadja a vízrendszert: kiszáradnak vízgyűjtők, a száraz talaj rontja a csövek és a föld alatti infrastruktúra minőségét, csőtörések veszélyét okozva.
Brückner Gergely emlékeztetett Áder János korábbi köztársasági elnök szerepére is. Ádernek van egy Kék bolygó nevű alapítványa, és a köztársasági elnöksége után aktívan felkarolta a vízügyet. A műsorvezető közbevetette, hogy ez az aktivitás főleg az elnöksége után volt jellemző. Brückner szerint a korai Fidesz – beleértve a későbbi köztársasági elnököt is – sokáig nevetségessé próbálta tenni a klímaváltozás témáját, túlzó zöld félelemként állította be. Ezt az amerikai republikánusokhoz hasonlította: Donald Trump és miniszterei európai szemmel nézve megdöbbentően antiklíma hangokat ütöttek meg, Trump a „drill baby” jelszavával minél több fosszilis energia felszínre hozását szorgalmazta. Egy amerikai energiaminisztertől azt hallotta, hogy a fosszilis energia hány emberéletet mentett meg a fűtéssel, miközben a globális felmelegedés kevés életet követel.
Brückner Gergely elmondta: a Fidesz akkor váltott részben, amikor a Kossuth téren hatalmas fiatal tömeg tüntetett a klímavédelem mellett, és a Fidesz addigra nagyon elvesztette a fiatalok körében a népszerűségét. Ekkor a párt elkezdett többet beszélni a zöld célokról, büszke volt arra, hogy Magyarország teljesíti az EU megújulóenergiás és kibocsátáscsökkentési céljait, és szelektíven ugyan, de a napenergiát valóban támogatták. Nem kiegyensúlyozott megújuló portfóliót építettek, de a napenergia a zöldülés jelszavával állandóan szerepelt.
A műsorban bejátszották Donald Trump egy régebbi, a globális felmelegedést tagadó mondatát, majd Orbán Viktor két héttel korábbi tusványosi beszédének részletét:
„Ha európai, akkor a zöld átállás is jó. Pedig tudjuk, hogy a valóságban tragédia.” – Orbán Viktor *
A műsorvezető szerint ez azt mutatja, hogy Orbán Viktor gondolkodásának középpontjában egészen biztosan nem az energiapolitika, a zöld átállás vagy a klímavédelem áll, és az elmúlt 16 évben sem beszélt erről sokat. Ha az ország első embere így gondolkodik, kisebb az esélye, hogy a gyakorlatban sok jó történjen ezen a téren.
Az energiamix állapota és a napelemes túlsúly
A műsor második felében a magyar energiamix egészségességéről volt szó. Brückner Gergely szerint a mix nem egészséges. Jelenleg nagyon erősen támaszkodunk a nukleáris energiára: Paks egyedül a magyar áramtermelés körülbelül 40 százalékáért felel. Fontos különbség, hogy ez a magyar áramtermelésre vonatkozik, mert Magyarország annyit importál, hogy a fogyasztást ennél kisebb mértékben tudja csak kielégíteni a nukleáris erőmű. A napelemes termelés már körülbelül 29 százalékot jelent, de ennek fő baja, hogy amikor a naperőművek termelnek, szinte lefedik a fogyasztást, este viszont egyáltalán nem termelnek. Este 7–8 óra körül, amikor az emberek hazaérnek, légkondicionálót, tévét kapcsolnak, mosnak, főznek, autót töltenek, a napenergia már nem áll rendelkezésre. Ilyenkor nagyon hiányzik a napos termelés.
Sok gázerőmű van az országban, ami drága, de bármikor ki- és bekapcsolható, kiszámítható, és segít, ha ellátási probléma van. Van egy „utolsó mohikán” szénerőmű, a Mátrai erőmű, amelyet senki nem szeret, mert szennyező, de más országok nem dobták ki a szénerőműveiket, hanem kibocsátáscsökkentő beruházásokat hajtottak végre. Magyarországon a Mátrai erőmű már csak 3 százalékot jelent az energiatermelésben, és Brückner szerint ez lehet, hogy hiba volt: lett volna uniós forrás arra, hogy tovább bent tartsák a mixben.
A legnagyobb mulasztásnak a szélenergiát nevezte, amely csak 1–2 százalékot tesz ki a magyar energiamixben. Ez most változni fog, Kapitány István gazdasági miniszter szerint 2030-ig akár 4000 MW szélerőmű is beléphet a rendszerbe. Brückner ezt vitathatónak tartja, mert Magyarországon nincs tengerpart, ahol a legjobban fúj a szél, mint Dániában, Németországban vagy Romániában. Összességében kevés az áramtermelő kapacitás, az elmúlt 30 évben nem volt nagy beruházás: Paks 2 elindult valamennyire, de még messze van a termeléstől, néhány CCGT gázerőmű épült, és van még terv a csőben, de lassan haladtunk. Alapvető probléma az importfüggőség, ráadásul akkor kell importálni, amikor drága az áram.
A napelemek a mostani krízisben jól vizsgáztak, mert függetlenek az importtól, hazaiak és nem szennyezők, de nagy a volatilitásuk. Általában minél diverzifikáltabb egy ország áramtermelő portfóliója, annál jobb. Különösen jók azok az erőművek, amelyeket mi tudunk szabályozni, hogy mikor termeljenek: ilyen a vízerőmű, amelynél akkor engedik a vizet a turbinákra, amikor áramra van szükség. A gáz is ilyen szempontból jó, bár fosszilis; a szénerőművet sokkal nehezebb ki-be kapcsolni, az atomerőműnél pedig a leállítás és újraindítás különösen hosszú és kockázatos folyamat.
Az „éjszaka is kell áram” vita és a tárolók hiánya
A műsorban felidéztek egy régi parlamenti párbeszédet, amelyben Szél Bernadett akkori LMP-s képviselő a megújuló energiák fontosságára hívta fel a figyelmet, egy kormánypárti képviselő pedig nagy magabiztossággal válaszolt. A bejátszott idézet:
„Ennek ellenére áramra éjszaka is szükség van, illetve akkor is szükség van, amikor nem fúj a szél, nem süt a nap.” – a felvételen szereplő akkori kormánypárti képviselő *
Brückner Gergely szerint ez valóban kezelendő probléma, de nem úgy, ahogy a megszólaló gondolta. Az egyik megoldás a tárolók építése, hogy a nappali áramtermelést estére lehessen eltárolni. Szerinte „sajnos más sem nagyon későn ébredtünk a tárolóépítésbe”. A naperőmű-telepítésnek három szintje volt: lakossági tetőpanelek, ipari önellátó üzemek és rendszerre termelő naperőművek. A probléma mindegyikkel megvan, mert a napelemek akkor termelnek, amikor a hálózatnak épp elég árama van, este viszont a háztartások a hálózatról veszik le az áramot, amikor ott is szűkösség van. Újabban megkövetelik a lakosságnál is az akkumulátorokat, így a nappali termelést estére el lehet tenni. Az nincs megoldva, hogy a nyári termelést télre eltegyék, de napon belül lehet játszani.
A naperőmű kapacitása 8600 MW körül van, de csak 10–15 százalékban dolgozik; este és késő délután egyáltalán nem termel. Az úgynevezett „sötét szélcsendben”, amikor sem a nap nem süt, sem a szél nem fúj, a megújulók egyáltalán nem dolgoznak. Ennek ellenére minden egészséges energiamix tartalmaz napenergiát. Brückner Bulgária példáját hozta: Bulgária a térség egyik legnagyobb energiaexportőre, nappal Görögországból vesz olcsó napenergiát, estére pedig, amikor szűkösség van Délkelet-Európában, magas áron adja el a saját energiáját, mert rengeteg tárolója van. Magyarország a világon az egyik legnagyobb arányban támaszkodik napenergiára – olyan országokkal együtt, mint Görögország, Spanyolország vagy Ciprus –, miközben nem kirívóan napos ország. Ez túlzásnak tűnik abból a szempontból is, hogy a magyar nagyfeszültségű vezetékrendszer mennyire tudta ezt befogadni. Brückner hangsúlyozta: nem a régi leegyszerűsítő véleményt akarja alátámasztani, de a túl sok napelem végül valóban kezelendő problémává vált. Itt jön be, miért nem volt elég szélenergia- és akkumulátorfejlesztés; pont ezeket akarják most rendbe rakni.
A kormányzati feljegyzés: 2000 MW plusz terhelés, 400 milliárd forint
A műsorban friss hírként hangzott el, hogy Magyar Péter bejelentette: előkerültek olyan dokumentumok, amelyeket nem sikerült mind ledarálni. Egy kormányzati feljegyzés készült az energiahivatal megállapítása alapján, és ebből Magyar Péter idézett is. A bejátszott rész szerint az Orbán-kormány egy „teljes paksnyi áramigénnyel” terhelte meg a rendszert a nagyberuházók kedvéért. Az anyag szerint pontosan tudták, mert kiszámolták, hogy több áramot ígértek oda a nagy ipari, sokszor akkumulátoros beruházásoknak, mint amennyit a hazai energiarendszer biztonságosan elő tudott állítani. A már eldöntött nagy beruházások 2000 MW-tal növelték a magyar rendszer terhelését, miközben ehhez nem állt rendelkezésre sem megfelelően bővített hálózati kapacitás, sem bármikor elérhető hazai erőművi kapacitás, sem garantált, megfizethető import.
A kormányzati anyagból a következő idézet is elhangzott:
„A rendszer egyensúlyának fenntartása érdemi piaci beavatkozás nélkül a végnapjait éli. Költségei soha nem látott mértékben nőnek évi 50 milliárd forintról akár 400 milliárd forintra.” – kormányzati feljegyzés *
A műsorvezető megjegyezte, hogy ebből a problémából akár három további adást is meg lehetne tölteni, különösen azzal, hogy a nagy ipari beruházások – főként az akkumulátorgyárak – betelepítését hogyan gondolhatta az előző kormányzat, hiszen ennél víz- és energiaigényesebb iparág nem nagyon van.
NER-érdekeltségek az energetikában: Mátrai erőmű, Tiborcz, Polak
A műsor végén a műsorvezető azt kérte Brückner Gergelytől, foglalja össze, milyen konkrét felelősségre vonás lehet a megújuló energiaforrások elhanyagolása miatt. Brückner szerint vizsgálni mindenképpen érdemes lehet, de egy döntéshozó büntetőjogi felelősségét azért, hogy mit támogatott és mit nem, ő nem tudja megítélni. Ugyanakkor szerinte az energiapolitika szélsőséges volt, és „itt azért sok vélhető bűn is előkerül”.
A szélenergiát elvetették – akár azért, mert valaki a kormányban utálta a szélturbinák látványát, akár azért, mert nem volt benne kormányközeli vállalkozók érdekeltsége. A napenergiánál viszont bizonyosan volt érdekeltsége több oligarchának, akik a Fideszhez vagy Orbán Viktorhoz személyesen közel álltak. Brückner név szerint említette Adnan Polak török üzletembert és Tiborcz Istvánt, akik sokat üzleteltek, nagy napelemparkokat csináltak, és egy részüket később eladhatták az államnak. Az állam nem volt visszafogott: nem nézte meg időről időre, hogy nem lőtték-e túl, bírja-e a vezetékrendszer, nem kellene-e más erőművekre is engedélyt adni. A napenergiát minden szinten ösztönözték: voltak lakossági programok, állami támogatások ipari és erőműfejlesztésekre, majd hirtelen túl sok lett, és ez generált egy nagy problémát.
A szenes Mátrai erőművel kapcsolatban Brückner Gergely élesen fogalmazott:
„A Mátrai erőműnél Mészáros Lőrinc szakított egy nagyot, nem fejlesztette, kivette a pénzt, kivette az osztalékelőleget, majd visszaadhatta drágábban az államnak, miközben az már nem volt egy olyan értékes erőmű.” – Brückner Gergely *
Szerinte az ilyen energetikai döntéseknél – például a Mátrai erőműnél – felvethető akár a hűtlen kezelés is, hogy az állami tisztviselők mennyire jártak el az állam érdekének megfelelően. Azt ugyanakkor nem látja maga előtt, hogy egyszer lesz egy olyan per, amelyben azt kérik számon, hogy ki és hogyan mulasztotta el a megújuló energiamix értelmesebb optimalizálását. Büntetőjogi felelősséget ebből a szempontból nem nagyon tud elképzelni, de szerinte most már fontosabb, hogy jó irányba induljunk el és korrigálják a hiányokat.
A műsorvezető hosszabban összegezte a NER logikáját: más ügyekben, például egy kormányzati épület felújításánál és haveri körnek való olcsó eladásánál a költségvetés néhány százmillió forintot bukik, és az ország elveszít egy épületet. Az energiapolitikában azonban egészen másról van szó: a jövőről, a gyerekek és unokák jövőjéről, arról, hogy a Föld meddig bír el minket. Szerinte a NER-kormányzat gondolkodását nem az határozta meg, hogyan lehet megakadályozni a globális felmelegedést és a vízhiányt, hanem az, hogy melyik oligarcha hogyan gazdagodhat. Úgy fogalmazott: az, hogy melyik oligarcha hogyan gazdagszik, a klíma- és energiapolitika egyik befolyásoló tényezője volt.
Brückner Gergely erre megerősítette: „Egészen biztos, hogy volt ilyen.” A hirdetményekben természetesen nem jelenik meg, hogy az a cél, hogy valakit helyzetbe hozzanak, de a zsíros megbízások valahogy mégis mindig oda landoltak. Ez olyannyira így volt, hogy amikor végül uniós nyomásra elindult egyfajta szélenergiafejlesztés, és két csapat kapott is már szélerőmű-fejlesztési lehetőséget, még egyik sem valósult meg, és a legnagyobb fejlesztés is Tiborcz István környezetéhez került. Szerinte nem nagyon van olyan ágazat – útépítés, kommunikáció, biztosításközvetítés –, ahol az állam sok pénzről, nagy beruházásokról vagy támogatásokról dönthetett, és ne épült volna fel rá egy NER-es haszonhúzó réteg. Ezt azért nehéz visszafejteni, mert olyan irracionális döntések születtek, hogy csakis a barátok anyagi támogatásának célrendszerét lehetett azonosítani. Soha nem mondják ki, hogy azért fejlesztettek sok napenergiát, hogy megvegyék a hozzájuk közel álló fejlesztők projektjeit, de nagyon sok ilyet láttak.
Záró gondolatok a felelősségre vonásról
A beszélgetés végén a műsorvezető megjegyezte: az energiapolitikában, klímapolitikában és zöld átállásban nem elsősorban a korrupció jutott eddig eszébe, de mint kiderült, ezen a területen is jelen voltak az „elképesztő pénznyúlások”. A konkrét felelősségre vonás azonban bonyolultabb vagy nehezebben képzelhető el, mint egy egyszerű vesztegetési ügynél. A műsor ígérete szerint nyomon követik ezeket az ügyeket, és beszámolnak róla, ha lesz belőlük valami. A műsorvezető zárásként ismét hangsúlyozta: nem állítják, hogy bűncselekmény történt, de olyan ügyeket vesznek elő, amelyeket érdemes több szempontból is megvizsgálni, mert felvethetnek büntetőjogi vagy más felelősségi kérdéseket.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Brügner Gergely” – a műsorban így hangzott el, de valószínűleg Brückner Gergelyről, a Telex újságírójáról van szó.
- „Első László”, „Elsimon László”, „Elsémon Lásztó” – az átiratban egy kormánypárti képviselő nevének torzult változatai szerepelnek, a pontos név nem rekonstruálható teljes bizonyossággal.
- „LMPS képviselő” – feltehetően LMP-s képviselőről, Szél Bernadettről van szó; az átirat „Szélbernadet” alakot is tartalmaz.
- „Adnan Polak” – az elhangzás szerint török üzletember, a név pontos írásmódja bizonytalan.
- „MVM Rosszatom” – valószínűleg MVM Roszatom vegyes vállalat.
- „Baks” – valószínűleg Paks.
- „Márai erőmű” – valószínűleg Mátrai erőmű.
- „12 pajtás nevű 50-60 éves gép” – értelmezhetetlen szakasz, valószínűleg a kívülről hozott, régi szivattyúk típusát vagy becenevét próbálta visszaadni.
- „ressökkentés” – feltehetően rezsicsökkentés.
- „Kekvák” – valószínűleg Kék bolygó, Áder János alapítványa vagy a kapcsolódó szervezet.
- „völd közö” – feltehetően „zöld köztársasági elnök”.
- „1eghad” – feltehetően „egyharmad”.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Jó napot kívánok!
[00:00:00]Szeretettel köszöntöm önöket.
[00:00:01]Ez itt a Börtön Ablakában című műsorunk.
[00:00:04]Ebben a sorozatban már megszokhatták, hogy általában olyan ügyeket veszünk elő, amerről természetesen nem állítjuk azt, hogy büntető ügy lesz belőle mindenféleképpen, de legalábbis a gyanú árnyékát felveti.
[00:00:14]Hát a mai témánk nem egy tipikus klasszikus büntetői úgy, de bizonyos felelősségi körök, felelősségre vonások azért ennek kapcsán is felmerülhetnek Paksról és általában véve mind azokról az intézkedésekről fogunk beszélgetni, amelyeket nem végeztek rmúlt 16 évben.
[00:00:32]A vendégem pedig Brügner Gergely a Telex újságíróje.
[00:00:37]Szervusz!
[00:00:39]Szervusz!
[00:00:40]Még mielőtt bele csatnánk abba, te írtál egy nagy-nagy átfogott céket arról, hogy itt most nyilvánvalóan Paks az, ami miatt ennyire előtérbe került ez a kérdés, de hogy itt hát tulajdonképpen nem is 16, hanem igazából 30 éves felelőssége van a kormányoknak arra vonatkozóan, hogy hogy miket nem léptek meg, és nem csak paksfejlesztése, hanem energiapolitika, amin klímapolitika és sok minden együtt.
[00:01:04]De nézzük most meg először, hogy amikor a a paksi helyzet elkezdett nagyon veszélyessé válni, és akkor ugye úgy tűnt, hogy nem kerülhető el a paksi blokkoknak a teljes leállítása, hogy akkor mit mondott Magyar Péter?
[00:01:20]Ezt most mutatjuk és nézőinek.
[00:01:25]Nyilván amikor túl vagyunk ezen a krízishelyzeten, közösen együtt minden magyar, akkor le kell vonni a konzekvenciákat, meg kell találni a felelősöket.
[00:01:35]Ö egészen vérlázító és egyben elszomorító, hogy amikor ilyen nehéz helyzetben van a hazánk, akkor veszélynek van kitéve Magyarország energiaellátása, akkor azok, akik ennek a főokozói hatós hozzárulásukkal vitték ide az országot és mulasztásaikkal, azoknak a legnagyobb a szája.
[00:01:56]És ahelyett, hogy egy nemzeti összefogásra szólítanának fel, hogy akár a segítségüket felajánlanák, ahelyett inkább dezinformálják a honfitársaikat, megpróbálják félrevezetni, félelmet kelteni és 16 év sikertelen kudarcos, korrupt kormányzása után az alig két és fél hónapja hivatalban lévő kormányra akarják hárítani a felelősséget.
[00:02:18]És még egyszer mondom, olyanokat terjesztenek, hogy itt nem volt felkészülés, és hogy le se kellene kapcsolni az atomerőm, miközben pontosan tudják, hogy ezek a lehető legszigorúbb nemzetközi előírások, ami szerint a paksi atomerőmű eljár, ahogy azt is pontosan tudják, hogy soha ilyen vízállás nem volt a Dunán.
[00:02:40]És akkor nézzük is.
[00:02:40]Magyar Péter tehát több dolgot is kifogásol.
[00:02:42]ugye azt, hogy milyen kormányzati intézkedések nem történtek meg, plusz most még ebben a helyzetben dezinformációkat terjesztenek, és a Fidesz megpróbálja azt a hát szerintem nem nem könnyű feladatot elvégezni, hogy a mostani kormányra hárítsa rá, hogy na ők az okozói ennek a problémának.
[00:03:00]Te hogyan látod, mekkora felelőssége van az előző kormányzatnak abban, hogy amit lehetett volna tenni egyáltalán a klémaválság örögyén, az abból mennyit tettek meg, vagy mennyit nem?
[00:03:14]Ahogy a bevezetőben említetted, az, hogy a magyar energiapolitikának problémái vannak, hogy nagyon jelentős az importfüggőségünk, hogy kiszolgáltatottak vagyunk, ebben természetesen sokaknak van mulasztása, amikor egy ilyen átmeneti időszak van, hogy ugye pár hónappal vagyunk még csak a kormányváltás után, ilyenkor aztán ugye kulminálódik az a politikában nagyon ismert jelenség, hogy ha van valami baj, akkor mind a két oldal tudja a másikat okolni, vagy most nem volt megfelelően felkészült a kormányzat, vagy korábban maradtak-e hibák.
[00:03:47]Én egy kicsit mind a kettőjüket felmenteném.
[00:03:48]Ugye arról a Magyar Péter miniszterelnökként többször is beszélt, hogy egy egészen rendkívüli helyzet van, talán úgy lehet a legjobban leírni, hogy a Duna alacsony vízállása és a Duna magas hőmérséklete együtt járt.
[00:04:01]Ez ilyen konstellációban nagyon ritka volt az elmúlt három évtizedben.
[00:04:06]A július az mondjuk mindig egy nagyon meleg időszak volt, tehát a legmelegebb visző hőmérséket akkor jelentkezett, de általában inkább szeptemberben, nyill októberben volt a legalacsonyabb a Duna.
[00:04:18]Ugye itt többféle probléma van a atomerőműnél, de ez fontos, hogy mind a két faktorba hát működtethető legyen az atomerőmű.
[00:04:26]Tehát én valahogyan úgy fogalmaznék, ami ugye nem túl izgalmas, mert ilyen egyik is, másik is válasz, hogy nem mondanám azt, hogy van egy konkrét felelőse ennek a problémának, annyiban is tennék egy zárójelet, hogy most tényleg egy egészen extra helyzet volt.
[00:04:42]hozzá kell tennem, most már lassan a rendkívüli a rendes, vagyis az elmúlt 10 év tapasztalatából azt tudjuk, hogy talán hirtelen vagy intenzívebben jött be a globális felmelegedés Magyarországon vagy itt a Duna esetében, mint azt vártuk, mert ugye amikor arról hallunk, hogy nem, hát évtizedek alatt most az a gond, hogy másfél fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, az nem tűnik annyira intenzívnek ahhoz képest, hogy mondjuk a hőséggel leírható napok vagy ezek a szép kilengések, mondjuk hívjuk őket, hogy a maximális hőmérsékletek, ennél sokkal jobban nőnek.
[00:05:17]Tehát az, hogy mondjuk 10 nap helyett 30 nap tekinthető extra hőségnek egy nyáron, és ha mondjuk a legmagasabb hőmérsékletekben nem másfél fok, amit előbb említettem, hanem 7 fok a differencia, akár egy évtized átlagos értékei tekintetében.
[00:05:32]Ezek olyan problémák, amik gyorsan jelentkeztek, hogy ezt mennyire kellett volna az előrejelzéseknek jobban feltárni.
[00:05:39]Erről biztos sokáig lehet majd vizsgálódni, meg vitatkozni.
[00:05:43]Az biztos, hogy talán nem volt megfelelő a felkészültség, és az is biztos, hogy az, ami most Paks környékén történt, az tényleg rendkívüli.
[00:05:52]Tehát itt nem arról van szó, hogy egy nagyon nagy eséllyel bekövetkező dologra nem voltunk felkészülve, hanem egy kis eséllyel bekövetkező dologra nem voltunk kellően felkészülve.
[00:06:01]A amikor azt mondod, hogy nem volt megfelelő a felkészülés, akkor mit gond mire gondolsz itt a a vízhiány miatti akút helyzetre?
[00:06:09]Tehát, hogy mondjuk két-három, négy hetel lehetett volna nem tudom mit csinálni, vagy a hosszan tartó az mondjuk egyszerűsítsuk le elmúlt 16 évnek a fel nem készülése.
[00:06:25]Hát ugye nagyon rövid távon nagyon nehéz bármit csinálni.
[00:06:28]Hosszabb ezért kérdezem, hogy mit lehetne rövid támon.
[00:06:31]Igen, hát kis túlzással semmit.
[00:06:31]Nyilván, hogyha pontosabb a felkészülés, akkor jobban lehet esetleg, nem tudom, importszerződéseket kötni, tárolóval optimalizálni, ilyen dolgokat lehet, de nagy infrastruktúrális beruházásokat nem lehet három hónap alatt befejezni, és az is vitatható, hogy egyáltalán mire lett volna szükség.
[00:06:50]Biztos bele fogunk menni szerintem, de hát az energiastruktúránkkal vannak olyan hát problémák, amiket biztos, hogy máshogyan is lehetett volna csinálni.
[00:06:59]És az meg már inkább a szakemberek vitája, hogy konkrétan Paksnál lehetette-e volna olyat, hogy nem tudom, mélyebbről, tehát a alacsonyabb dunavizízálásnál is mélyebbről kapjon vizet az erőmű.
[00:07:12]lehetette-e volna úgy kiszámíthatóbbá vagy nagyobbá tenni a vízhozamot, hogy valamifajta mederkotrás, duzzasztás Magyarországon történelmileg és elég negatív a megítélése Bős Nagymaros ügye óta az ilyen nagy vízügyi beavatkozásoknak nem is történt nálunk ilyen.
[00:07:28]Érdekes analógia, hogy Szlovákiába ugye részben a energiamixükben nagyon jelentős a vízerőmű, mert ugye ők végül is megépítették ezt a vízlépcsős vízerőműrendszert, és nekik két atomerőművük van.
[00:07:40]sokkal kisebb folyó, mint a Duna.
[00:07:43]Ugye az egyik a garam, a másik a vág, de csináltak hozzá olyan mesterséges duzzasztót, amivel jobban tudják a vizet szabályozni.
[00:07:52]Most ha már itt bele is kezdtünk a a Paks kapcsán konkrét intézkedések, itt ugye most már szerintem félmagyarország kívülről fújja, hogy itt szükség lett volna egy szivattyúrendszerfejlesztésre.
[00:08:05]Na és erről is beszél természetesen Magyar Péter.
[00:08:06]Úgyhogy mutatjuk a nézőinknek most ezt a részét és a sajtótájékoztatónak.
[00:08:12]A biztonsági szivattyúrendszer szerződését 2024 decemberében írták alá az MVM Rosszatom vegyes vállalattal, miközben ugye 2018 óta lehetett tudni, hogy nagyon közel voltunk a rekordany vízálláshoz.
[00:08:29]Ahogy mondtam, jelenlegi tervek szerint 2030-ra készül ez el.
[00:08:33]És szeretnék itt három pontot elmondani.
[00:08:35]Három ponton is világosan látható a a Fidesz kormány felelőssége, és ezeket, ahogy mondtam, a probléma megoldása után, a krízishelyzet átvészelése után egyenként meg fogunk vizsgálni.
[00:08:47]Első az a klímaváltozás, az éghajlatváltozás hatásainak teljes negligálása, figyelmen kívül hagyása, félváró kezelése, ami ide vezetett.
[00:08:57]Orbán Viktor a parlamentben 2023-ban még azt mondta, hogy Magyarország semmilyen vízhiányban nem szenved, és ha az igény nő, akkor képesek vagyunk kielégíteni vízből a megnövekedett igényeket.
[00:09:12]A legnagyobb publicitást valóban ez a bizonyos szivattyórendszerfejlesztés jelentette az elmúlt hetekben, vagy erről volt a a legtöbbet szóval, ami tényleg érthetetlen.
[00:09:25]Azt hiszem, hogy ez hát legalábbis sajtóhírek szerint 10 milliárd Ftba került volna ez a szivattyúrendszerfejlesztés, de Magyar Péter egyszer mondott egy 10 plusz 10 milliárdot.
[00:09:34]Tehát mondjuk összesen nagysrendileg 20 milliárd Ft-os beruházásról beszélünk, hogy ez vajon miért nem történt meg.
[00:09:40]Mi a véleményed erről?
[00:09:42]Mi nem volt itt erre szándék.
[00:09:42]Az érdeklődések körén, esett kívül a a érdeklődési körén kívül esett a kormánynak.
[00:09:51]Pénzügyi okokat nehéz felfedezni, ugye 20 milliárd.
[00:09:53]Én most éppen szeretem összehasonlítani azzal, hogy például a zúglói kormányzati irodakomplexum, amelyet építettek és amelyre azt mondja Magyar Péter, hogy nem költöznek be, és felbontják a szerződést, az 300 milliárd, tehát 20 milliárd paks fejlesztése, ami azért egy nagyobb biztonságot jelent.
[00:10:11]és 300 milliárd egy irodaház.
[00:10:13]Szóval mit gondolsz erről?
[00:10:16]Ha nagyon őszinte szeretnék lenni, bár nagyon sokat foglalkozom Pakssal, amíg ez a mostani krízis nem volt, számomra abszolút ismeretlen volt ez a beruházás.
[00:10:24]Tehát nem gondolom azt, hogy ez nagyon benne lett volna a pakssal kapcsolatos közéleti vitákban, hogy miért nem készül el a szivattyú.
[00:10:30]Nyilván ez a probléma, amikor nagyon le kellett terhelni az atóerőműet, ez felszínre hozta.
[00:10:34]Az szerintem fontos, hogy amikor vízprémáról beszélünk, akkor az csak az egyik elem, hogy honnan lehet venni a vizet.
[00:10:43]Tehát, hogy alacsony vízállásnál ugye ez az úgynevezett szivattyú csonk, ez még víz alatt van, és tud vizet adni, vagy nem.
[00:10:50]Tehát az egyik gond az természetesen mindig az, hogy mekkora a duna vízállása, nem túl alacsony-e.
[00:10:53]De ugye korábban, aki követte a paksi eseményeket, sokszor hallott olyat, hogy túl meleg a Duna, tehát azon nem segít az, hogy hogy van víz.
[00:11:02]Hogyha ugye eleve ami hűti a pakset atomerőműet már az a víz is meleg, akkor a távozó víz még melegebb.
[00:11:10]Ennek is többféle megoldása van.
[00:11:12]Vagy több vízzel kell hűteni, mert az a kis hőmérséklet különbség az csak több vízzel érhető el, mintogyha amúgy hideg a a Dunavize.
[00:11:22]Ez azt is felvetti, hogy megfelelő-e a vízhozam.
[00:11:23]Tehát itt legalább három, de inkább négy probléma van.
[00:11:26]Milyen magas a vízszint, mennyire meleg a a Duna, vagy mennyire meleg a víz, és milyen a vízhozza?
[00:11:32]És itt ugye most egyszerre volt mind a hárommal probléma.
[00:11:36]Igen.
[00:11:36]És ugye a negyedik az meg a távozó távozó víz hőmérséklete.
[00:11:40]A ez a bizonyos szivattyú probléma ez ugye egyet vagy annak is a felét tudta volna kezelni.
[00:11:46]Tehát ugye ez azt tudja kezelni, hogy alulról vagy mélyebbről jöjjön a víz.
[00:11:49]Biztos, hogy egy lényeges dolog.
[00:11:52]Paks 2-nél 2 mre lejjebb lesz ez a bizonyos hát bejárat, tehát ahova a víz elindul az atomerőmű belső részei felé.
[00:11:58]Tehát lényeges lehetett volna ez a dolog.
[00:12:03]Amennyire tudom egyébként ennek a szivattyú beruházásnak elsősorban már a krízishelyzetnél lett volna jelentősége.
[00:12:10]Tehát ott, hogyha ne hagyj isten le kell állítani vagy már nincs megfelelő víz a hűtésre, akkor az úgynevezett kritikus hűtés biztosítsa ezt.
[00:12:18]Tehát hogyha már akkor is hűteni kell az atomerumát, hogyha nem működik.
[00:12:22]Eb ebben tudott volna segíteni, hogyha van egy biztonsági és most ugye ilyen kívülről hozott nagy szivattyúk dolgoztak ehelyett, tehát ilyen, nem tudom, 12 pajtás nevű 50-60 éves gép.
[00:12:36]Tehát ezen a problémán segített volna ez a dolog.
[00:12:38]Én megmondom őszintén, ezt nem tartom annyira kardinálisnak.
[00:12:40]Nyilván sokkal jobb lett volna, ha van, de hát szerintem ez nem volt nagyon sok kérdés van pakssal kapcsolatban, de nekem ez nem volt meg, hogy itt ezzen múlik ennek a ennek a fenntarthatósága.
[00:12:54]Hát természetesen a az, hogy nagy legyen a vízhozam, egy picit technikai magyarázat.
[00:12:59]Tehát körülbelül egy működő paksi atomerőműnek 80 kötőel 100 kbm vízre van szüksége másodpercenként.
[00:13:08]Tehát ha az ember így elképzeli, hogy megy a Duna, akkor úgy hát mindenki megtippelhet, hogy amikor egy másodpercig nézi, akkor az alatt mennyi víz megy el.
[00:13:16]Hát ez nagyon sok.
[00:13:16]Tehát ez gyakorlatilag egy egy jól telített Dunának is ugye nem tudom 10-15%-a az aktuális vízfolyásnak.
[00:13:24]És akkor van még ez a hőmérsékleti probléma, hogy most olyan 26 fok körüli volt a bemenő Duna.
[00:13:31]Az már nagyon meleg.
[00:13:33]Megint Paks 2 szeretnék hivatkozni.
[00:13:33]Ott majd olyan rendszer lesz, hogy 28, fé foknál is még tudják teljes kapacitással működtetni az atomerőműveket.
[00:13:43]A lényeg az, hogy a kimenővíz ne legyen magasabb, mint 30°ok.
[00:13:45]Itt is vannak azért kivételek.
[00:13:47]Rövid időre lehet 32°ok.
[00:13:50]Lehet úgy mérni, hogy konkrétan a kijövő víz lehet úgy, hogy 5 mrel arrébb, amikor már keveredett a normál dunával, és akkor ugye óhatatlanul az egyfajta hűtést jelent.
[00:14:00]Tehát nagyon sok paraméter van.
[00:14:02]A szivattyú jó lett volna, de azért ezt az egész problematikát nem oldotta volna meg teljesen.
[00:14:07]Tehát itt mindennek klappolnia kell.
[00:14:14]Itt amit említettél is, hogy hogy több szempontból is probléma van a vízzel.
[00:14:17]Ön ha jól tudom, van egy paksimondás, sőt még az is lehet egyébként, hogy a hogy a te cikkedből emlékszem erre a paksi mondásra, hogy Paksnál a víz vagy alacsony, vagy meleg, de szerencsére ez nem egyszerre van.
[00:14:32]Most viszont egyszerre történt meg mindez, mert a korábbi években tényleg az fordult elő, hogy általában ugye júliusban volt a legmelegebb, viszont nem akkor volt a legalacsonyabb a a vízzállás.
[00:14:42]Mennyire lehet számítani arra, hogy ez az extrém helyzet, hogy hogy ezek a körülmények egyszerre vannak jelenni, és nyilván ez okozza ezt a krízést, hogy ez nem egy egyedi hú most éppen 2026-ban úgy álltak a csillagok, hanem egyre többször lesz ilyen együttás.
[00:15:01]Ehhez nyilván időjáráshoz jobban értő embert kellene megkérdezni, de azt tapasztaljuk, hogy egyre gyakoribb.
[00:15:05]Ugye ennek az egész kérdésnek, hát az életnek egyértelműen ugyan a víz az alapja.
[00:15:12]Tehát ha nincs olajunk, mint nem tudom folyékony, arany vagy nem is tudom, hogy hogy szokták hívni, akkor azért lehet valamit csinálni, mert ugye majd akkor elektromos autókkal közlekedünk, nem tudom, gázzal, mindenki váltható, a víz nem.
[00:15:27]Tehát a víz az életnek olyan szinten szükséges eleme, hogy arra nincs csere.
[00:15:31]És meglepő módon ez az energiaiparban is igaz.
[00:15:33]Ugye az energiaiparban vannak vízerőművek.
[00:15:35]Tehát ahhoz kell a sok eső, kell az, hogy a folyókon legyen olyan vízmennyiség, ami meghajtja a turbinákat, és minden hőerőművet, ugye a hőerőművek úgy fejlesztenek áramot, hogy gyakorlatilag először is nagy hőt fejlesztenek.
[00:15:51]Paksnál konkrétan ez úgy néz ki, hogy háromszor annyi energia termelődik, mint amennyiből áram lesz.
[00:15:55]azért kell ennyire hűteni, mert iszonyatosan meleg lenne ott minden.
[00:16:00]Ugye kétharmad energia elmegy erre a hőfejlesztésre, ezt kell lehűteni.
[00:16:05]1eghad energiából lesz áram, de ugyanúgy a szén alapú hőerőműveknél, a gáz alapú hőerőműveknél, tehát mindenkinél, ahol ugye így keletkezik áram, ott kell hűtés, ott kell víz.
[00:16:19]Természetesen van olyan, ahol nem kell napenergia, szélenergia, de az energiamixünknek a nagyon nagy részénél kell víz.
[00:16:26]Tehát ugye abban a kérdésedben, hogy mi várható az időjárással, a szélsőségek mennyire lesznek gyakoriak, nagyon-nagyon fontos a víz.
[00:16:34]Ugye nekem az egyik szakember, Turai József azt mondta ebben a cikkben, hogy bizakodhatunk, hogy jön az elninnyó, lesz sok csapadék, enyhébb lesz a tér, úgyakkor kevesebb energia kell, de a kettő közül az a fontos, hogy legyen sok csapadék.
[00:16:49]Tehát azzal nincs akkora baj, hogyha több energiára van szüksége, több gázra van szükség, importálni kell, drága tárolni kell, ezek se könnyű feladatok, de a legfontosabb az, hogy hát az ország területén legyen víz.
[00:17:03]És ez bizony hiába nyáron van a hiány, ez egy éves probléma, mert nagyon fontos, hogy hogy töltődik fel a talaj télen.
[00:17:09]Ugye egy nagy hótakaró az nagyon jó, mert akkor nem arról van szó, hogy nem tudom, leúszik egy jegesárra, hanem szép lassan szívódik be a talajba folyamatosan olvadó hó.
[00:17:21]Tehát ez egy ilyen nagyon összetett rendszer, aminek egyébként egyáltalán nem vagyok szakértője.
[00:17:24]Csak azt gondolom, hogy az időjárásban a legnagyobb változás az, hogy a magyar hát meleg napok száma, illetve a csapadékmennyiség az hogy alakul.
[00:17:33]És hát ugye itt megint a a klímaváltozásra gondolunk, a szélsőség soha nem jó.
[00:17:40]Tehát ha szépen sokat süt a nap, feltöltődnek megfelelő csapadékkal, a aminek fel kell töltődnie, ugye vizek, tározók, nem tudom, talaj, az az a legjobb.
[00:17:51]Ha hirtelen leszakad egy iszonyatos vihar és két havi csapadék egyszerre leesik, abból nagy károk lesznek, abból balhé lesz, de kevésbé marad meg.
[00:18:00]az ugye kiszalad az országból, mert a nagy folyóink azok nem Magyarországon végződnek, hanem azok szépen lemennek, nem tudom, Szerbiába, Romániába, Bulgáriába.
[00:18:10]Kevesebb marad itt ebből a vízből.
[00:18:13]Gergely, te is most ugye hangsúlyoz, semmi meglepőd nincsen ebben.
[00:18:15]Ha víz van, minden van.
[00:18:17]Lefordíthatjuk ennyire egyszerre.
[00:18:19]Nincs, nincs az a szakember, aki ne arról beszélne, hogy persze glumális felmelegedés, de ezen belül a víz fogja a leggyorsabban a legak akutabb problémákat okozni.
[00:18:32]Szerintem Magyarországon sokan vagyunk, akik nem értik, hogyha ezt mi látjuk, meg a szakértők látják, meg körülbelül mindenki látja, aki egy kicsit gondolkodik, akkor vajon mi lehetett Orbán Viktor fejében, és nem annyira régen, nem 20 évvel ezelőtt, amikor még mondhattuk azt, hogy ó, hát globális felmelegedés, azt se tudjuk, mi lesz, hanem egész pontosan 2023-ban beszélt a parlamentben a vízről, és nem a vízhiányról, hanem arról, hogy milyen jól is áll mi, hogy mennyi vízk van.
[00:19:02]Természetesen mutatjuk most ezt a felvételt is a parlamentből.
[00:19:08]Szeretném, ha tudnák, hogy Magyarországról több víz távozik, mint amennyi bejön.
[00:19:12]Ez azt jelenti, hogy nekünk van feleslegünk, azt föl tudjuk fogni, ha akarjuk, és szükség van rá, azt a vízmennyiséget a magyar csatornarendszeren keresztül bárhova el tudjuk vinni, ha szükség van rá.
[00:19:25]Ha szükség van rá, Magyarország ma nem szenved, Magyarország ma semmi semmilyen vízhiányban nem szenved.
[00:19:34]És hogyha az igénynő, ha az igény nő, akkor képesek vagyunk ezt az igényt kielégíteni.
[00:19:44]Ez egy nagyon egyszerű matematikai kérdés.
[00:19:46]A Duna vízhozama öt másodperc alatt többet hoz, mint egy akkumulátorgyár egészére szükséglete.
[00:19:52]Ne ne neveztessék ki magukat.
[00:19:57]Orbán Viktor, tehát amikor a parlamentben egyébként alapvetően a nagy gyárak, pontosabban nagy akkumulátorgyárak betelepítése volt a kérdés, és ugye ennek kapcsán volt egy vita, hogy hát azért ha valami vízigényes, meg egyébként energiaigényes iparág, azok az aksigyárak, hát Orbán Viktor így nyugtatta meg a parlamentet, hát illetve ezáltal én direkt teljes Magyarországot, csak hogy egyébként Lázár János egészen másképp látja ezt a történetet, és bő egy évvel ezelőtt egy bizottság meghallgatáson.
[00:20:26]Most kapott egyébként nagyobb nagyobb visszhangot ez az akkori bizottsági meghallgatás.
[00:20:30]Ő egész egyszerűen elismerte.
[00:20:33]Tényleg, tehát azt kell mondani, hogy becsülettel elismerte, hogy egy elképesztő őrültség volt az, hogy Magyarország egyáltalán nem foglalkozott például azzal, hogy nagy víztározókat építsen.
[00:20:43]Mutatjuk ezt is.
[00:20:48]Önnek abból teljesen igaza van, hogy az az őrültség, hogy kiengedjük az édes vizet sokkal többet, mint ami az országba bejön, ez egy tarthatatlan dolog.
[00:20:55]És a kormány hibát követett el, amikor nem épített nagy víztározókat 10 évvel ezelőtt, csak árvízvédelmi tározók vannak, amik víz vízvisszatartásra az önáltal képviselt fölfogásban teljesen alkalmatlanak.
[00:21:06]Ez való igaz.
[00:21:06]Egy balatonnyi édes víz mé megy ki megy ki úgy az országból, hogy Afrikában ölik az emberek egymást ezért az édes vízért.
[00:21:13]Ez mind korrekt az önállítása, és ebben nincs a kormánynak egy konzekvens vidékfejlesztési agráripari szempontokat figyelembe vevő végigvitt döntése.
[00:21:25]És ezzel adós mindenki, de attól, hogy erről valaki sokat tud beszélni, még semmi nem történik, látható az én példámból is.
[00:21:32]És akkor fordulok ismételten Brückner Gergelyhez, a Telex újságírójához.
[00:21:38]Hogyan teheti meg egy ország miniszterelnöke, hogy ennyire nem foglalkozik egy problémával?
[00:21:46]Sőt, nem, hogy nem foglalkozik vele, félrevezeti a képviselőket és Magyarország lakosságát.
[00:21:50]Szerintem kijelenthetjük ezt a megállapítást, mert hát minden minden tény egyébként annak ellentmond, amint amiről ő beszélt.
[00:21:56]Mi milyen felelőssége van ilyenkor egy miniszterelnöknek?
[00:22:04]Lehet-e ez akár büntetőjogés tudom nem ügyvéd vagy vagy egész egyszerűen ezt a verőtlen magatartást ezt így mérgesek vagyunk miatta meg morálisan mondhatjuk azt, hogy elfogadhatatlan.
[00:22:15]De úgy ennyi.
[00:22:18]Hát igen, a büntetőjogban is lehet, bár inkább a katolikus egyház szentgyónásában van ugye ez a vétkeztem mulasztással, de lehet ennek büntetőjogi felelőssége is.
[00:22:30]Ugye hát hogyha valaki egy mulasztás miatt mondjuk emberi életet vagy egészséget veszélyeztető helyzetben lavíroz, vagy a hanyagkezelés, ugye ez is egy kategória, amikor valaki a nem megfelelő odafigyelés miatt veszíti el a rábízott vagyont.
[00:22:43]Nem gondolom, hogy a ebben a kérdésben ez így valaha fel fog merülni.
[00:22:50]Nem nem tudom biztosan.
[00:22:50]Tehát ugye az egészen biztos, hogy Magyarországnak nagyon-nagyon régóta volt egy olyan image, hogy mi egy édes vízben gazdag ország vagyunk.
[00:22:58]Földrajzi elhelyezkedés, szép nagy folyók, kárpátmedence, mint egyfajta víz megtartó völgy.
[00:23:03]Ugye nagyon sok szempontból ez már nem igaz.
[00:23:06]Tehát itt megint a szélsőségessé vált időjárás, a több aszály, a több meleg, ami hát ugye több párolgás, több kevesebb talajvíz, tehát ezek ezeknek nagyon sok ilyen problémája volt.
[00:23:18]Van egy infrastruktúrális probléma is, hogy nagyon sok mindent meg lehetett volna csinálni, ami vagy forráshiány miatt elmaradt.
[00:23:26]Itt például be lehet hozni a ressökkentést.
[00:23:28]Tehát az, hogy 12-13 éve van egy teljesen limitált vízhasználati, csatornashasználati, hulladékkezelési és sok minden díjunk, az ugye hát a cégek bevételének elmaradása miatt a fejlesztésekből is hiányzott.
[00:23:45]A víznél egészen régi 150 éves infrastrukturális elemek is vannak, különböző olyan anyagok, amik már messze nem felelnek meg a korszű igényeknek.
[00:23:53]És miközben azt látjuk, hogy Magyarország lakossága csökken, valójában vannak olyan fejlesztési igények egy konkrét példával, mondjuk a budapesti agglomeráció, legyen mondjuk Érd, ahol háromszor négyszeresére nőtt a lakosság, nagyon sok ipari üzem, olcsóföldre közel a fővároshoz, logisztika, raktár, tehát nagyon megváltozott a víz igényel, sok fejlesztésre lett volna szükség.
[00:24:18]pont az általad említett akkumulátor gyáraknál ugye ott meg tudták oldani, hogy készüljenek nagyon modern víz vezetékek, de hát a a városi infrastruktúrában nagyon sok elmaradás volt és a kánikula 1000 ponton támadja itt is a vízet.
[00:24:35]Tehát nem csak az, hogy mondjuk kiszáradnak olyan vízgyűjtők, vagy kevesebb csapadék keletkezik, mint utánpótlás, de a szárazabb talaj az a csőtörések veszélyét vagy a be a föld alatti infrastruktúra minőségét is tudja rontani.
[00:24:52]Hát itt sok közlekedési változás, nagyobb nyomás.
[00:24:54]Tehát a lényeg az, hogy ez egy olyan rendszer, amit nem lehet magára hagyni, tehát nem dőlhetünk hátra, hogy nekünk szokott lenni vizünk.
[00:25:01]És akkor vannak a természet erejébe beavatkozó megoldások.
[00:25:04]Ugye említettünk már ilyeneket, hogy duzzasztás, a víz természetes megfogása.
[00:25:12]Környező országokban sokkal több vízerőmű van Ausztriában kifejezetten sok kisebb, ugye Szlovákiában van egy nagy, más országokban is vannak nagy létesítmények, ipari létesítmények a Duna mellett.
[00:25:23]Tehát ezzel ahogy nekünk úgy úgy másoknak is is van dolga.
[00:25:26]És akkor van az az egész mikroszint, hogy amikor egy gazda olyan, nem tudom, rendszert épít ki, hogy jobban megfogja mondjuk a az a csapadékot, a talajvizet, úgy vezesse, hogy az valahova menjen, vagy a földjein jobban szétterüljön.
[00:25:43]Tehát a vízmegfogás az egy nagyon akut probléma lett, és hát erről is nyilván a szakemberek tudnak pontosabbakat mondani, de az biztos, hogy nem lehet nem foglalkozni vele.
[00:25:52]Érdekes módon egyébként a Fidesz politikai családjában volt egy nagyon hangos víz szakértő, ugye Áder János, aki köztársasági elnökként ambicionálta, van is ugye ez a Kék bolygó nevű alapítványa, vagy lehet, hogy lassan azt mondjuk, hogy volt ugye itt a Kekvák átalakításánál.
[00:26:11]Ő ő rajta az látszott, hogy olyan konferenciákat szervezett, vagy olyan tanulmányokat írt, hogy hát ő neki kifejezetten mintha lett volna egyfajta ilyen nemzetközi vízügyi, nem tudom, tótumfaktum erős politikai háttérrel, mert ugye egy völd közö volt köztársaság tényleg fel tud karolni egy ilyen témát.
[00:26:27]Mondjuk tehát bocs, bocsánat, csak annyi közbevett és elnézedett kérem, hogy amikor nagyon aktívan elkezdett vízpolitikával foglalkozni, az ugye a köztársasági elnöksége után volt.
[00:26:39]Amikor köztársasági elnök volt, arra emlékszel, hogy akkor is ennyire hangsúlyosan képviselte volna ezt az ügyet?
[00:26:46]Mert én annyira nem valamennyire igen, nem a semmiből jött az, hogy utána ő ilyen irányba ment el.
[00:26:53]Nekem az egész Fidesz politikában volt egy olyan nagyon érdekes törés, hogy ha emlékezünk az Egyesült Államok ugye legújabb elnökválasztására, ott európai szemmel egészen megdöbbentő volt az, hogy mennyire hogy is mondjam, antiklímaváltozásos hangokat hallhattunk Donald Trumptól és a minisztereitől.
[00:27:13]Nekem volt szerencsém egyszer az energiaminisztert hallgatni, aki ott hát arról beszélt, hogy hány emberi életet mentett meg a fosszilis energia, mert hogy fűtöttünk.
[00:27:23]Ahhoz képest a globális felmelegedés meg milyen kevés ember életet vesz el.
[00:27:26]Tehát ilyen nagyon nem modernek tűnő gondolatokat fogalmaztak meg.
[00:27:30]Donald Trumptól híres volt ez a drill baby, tehát hogy minél több fosszilis energiát hozzunk felszínre, azzal jó a amerikai lakosságnak, olcsóbb lesz a benzin, és kifejezetten szkeptikus volt a megújuló energiafejlesztésekkel.
[00:27:46]A korai Fidesz, beleértve akár a későbbi köztársasági elnököt, egy ideig nagyon ezt csinálta.
[00:27:53]megpróbálta ezt az egész keretrendszert kicsit nevetségessé tenni, túlzó, zöld ilyen [torokköszörülés] túlzott félelemnek láttatni.
[00:28:00]Én nagyon emlékszem egy teljesen magán történetre valóval a Kossuttér környékére mentem és ahogy áthaladtam a Kossuttéren, azt láttam, hogy milyen bődületes mennyiségű fiatal van a téren, és egy ilyen valamilyen klímaellen, tehát hogy mondjam, tehát a klímavédelem melletti vagy a klímaváltozás tagadók elleni tüntetés volt.
[00:28:23]Iskolaidő volt, rengeteg fiatal.
[00:28:23]Engem is megdöbbentett, hogy ez Magyarországon is ügy, vagy a fiatalok szempontjából ez egy fontos dolog.
[00:28:30]Ugye a Fidesz nagyon elvesztette eddigre már a a fiataloknál a népszerűségét.
[00:28:35]És én utána láttam egy olyan fordulatot a Fidesznél, hogy elkezdtek erről többet beszélni.
[00:28:40]Büszkék voltak arra, hogy az EU különböző megújulóergiás kibocsátás csökkentő céljait jól teljesíti Magyarország.
[00:28:47]És talán ekkor volt az, hogy nagyon szelektíven, de a napenergia valóban támogatott lett.
[00:28:53]Tehát sajnos nem egy kiegyensúlyozott megújulóportfóliót építettek, de a napenergia az energiamix zöldülésének jelszavával állandóan szerepelt már.
[00:29:04]Most akkor egy pillanatre megint álljunk meg, már csak azért is, mert bár nem beszéltünk össze, de készültünk.
[00:29:08]Ö úgyhogy meg is tudjuk mutatni ö a Trumpnak az egyik olyan mondatát, amely ugye a globális felmelegedést kérdőjelezte meg, sőt kifejezetten tagadta.
[00:29:20]És akkor ehhez kapcsolódóan megmutatjuk azt is, hogy kettő hete, tehát nem 15 éve, kettő hete Tusványoson Orbán Viktor mit mondott a zöld politikával kapcsolatban?
[00:29:31]Nézzük.
[00:29:58]Tisztelt hölgyeim, uraim!
[00:29:58]A fiatalokat is itt csatták be.
[00:30:03]A fiatalokkal elhitették, hogy minden, amit európainak hívnak, és ami brüsszeli, az jó.
[00:30:13]Ha európai, akkor a zöld átállás is jó.
[00:30:16]Pedig tudjuk, hogy a valóságban tragédia.
[00:30:21]Láthattuk tehát itt is, hogy Orbán Viktor gondolkodásának a a közepében egészen bizonyos, hogy nem az energiapolitika, vagy nem a zöldátállásnak a gondolata, a zöld gondolatok, a klímavdelem ált.
[00:30:34]Nem nagyon beszélt róla egyébként az elmúlt 16 évben túl sokat.
[00:30:41]És hát látjuk, hogy még most is itt tart gondolatilag.
[00:30:43]És ebből azért nagyon sok minden következik, hiszen hogy a ha az ország első embere így gondolkodik egy témakörről, akkor viszonylag kisebb az esélye annak, hogy egyébként a gyakorlati megvalósításban olyan nagyon sok jó dolog történne ezen a téren.
[00:30:58]Hát most ezzel folytatjuk.
[00:31:01]Beszéltünk már kifejezetten paksról, kifejezetten vízhiányról, de itt ugye egy energia miix van, amit jól kéne összeállítani.
[00:31:09]Már említetted, hogy a hogy a a napelemekkel azzal azzal mondjuk elkezdett foglalkozni a kormány, de például az a szél korrektorok, vagy hogy hívják, bocsánat, szélerő szélerőmű.
[00:31:22]Igen, igen.
[00:31:24]Tehát, hogy azokkal példáulem, hogy néz ki a mi energiamixünk most, mennyire egészséges.
[00:31:37]Nem egészséges.
[00:31:39]Nagyjából úgy nézett ki a struktúra, hogy nagyon erősen tettünk a nukleáris energiára.
[00:31:43]Ugye jelenleg csak Paks egy is körülbelül a magyar áramtermelés 40%-áért felel.
[00:31:47]Itt fontos, hogy a magyar áramtermelést mondom, mert ugye mi olyan sokat importálunk, hogy a fogyasztást ennél csak kisebb mértékben tudja kielégíteni a nukleáris erőművünk, akkor van egy most már körülbelül 29%-ot jelentő naptermelésünk, aminek az a fő baja, és erre hát utaltál már az Energiamixnek a problémái között, hogy hogy ugye ez a 29% ez úgy jön ki, hogy amikor termelnek a naperőműek, akkor szinte lefedik a magyar fogyasztást.
[00:32:18]este meg nem termelnek egyáltalán, akkor akkor meg nincsen semmi szerepük a magyar fogyasztók kiszolgálásában, miközben pont 7 óra 8 óra körül, ami már nyáron is olyan időszak, hogy a napenergia akkor már nem annyira lép be, mert még ugyan világos van, de már nem süt annyira a nap, akkor ér mindenki haza, akkor még légkondit kapcsol, tévét néz, moss, főz, sokan akkor töltik az autójukat.
[00:32:41]Tehát ebben az időszakban nagyon hiányzik már a napos termelés.
[00:32:45]Ugye nagyon sok gázerőművünk van, ami egy drága termelés.
[00:32:50]Arra viszont nagyon jó, hogy bármikor ki, mert hogy a nap az időjárásfüggő, nem rajtunk múlik, hogy tudunk-e termelni, hanem azon, hogy süt-e a nap.
[00:32:57]A gáznál az a jó, hogy viszonylag könnyen kibekapcsolható.
[00:32:59]A gáz drága, a gázos áramtermelés drága, de legalább segít, hogyha ellátási probléma van.
[00:33:07]És kiszámítható.
[00:33:08]És kiszámítható.
[00:33:08]Igen, abszolút.
[00:33:08]Akkor van egy utolsó mohikán szénerőművünk.
[00:33:11]Ez a Mátrai erőmű.
[00:33:14]senki nem szereti, mert a szén az szennyező.
[00:33:16]Ettől függetlenül más nálunk szerencsésebb országok nem dobták ki a szénerőműveiket, hanem inkább próbáltak ilyen kibocsátás csökkentő beruházásokat végrehajtani.
[00:33:26]Ebben mi nagyon előrehaladtunk, már csak 3%-ot jelent az energiatermelésben a márai erőmű, de azért ez lehet, hogy hiba volt.
[00:33:35]Tehát lett volna arra uniós forrás, hogy ezt jobban benttartsuk a energiatermelő mixünkbe.
[00:33:39]Nekünk összességében kevés az áramtermelő kapacitásunk.
[00:33:44]Tehát nem nagyon volt az elmúlt 30 évben nagy beruházás.
[00:33:45]Hát Paks 2 persze valamilyen szinten elindult, de hát ugye az még nagyon messze van, hogy hogy termeljen.
[00:33:53]Egy pár gázos erőmű elindult.
[00:33:56]Van is ezeket úgy híják, hogy CCGT gázerőmű.
[00:33:58]Van még a csőbe pár ilyen terv, de hát tehát lassan haladtunk.
[00:34:02]A legnagyobb mulasztás az, hogy szél energia az csak 1-2%-ot jelent a magyar energiaixbe.
[00:34:10]Mindenesetre ugye a szélerőből az egy nagyon nagy mulasztás, nagyon kevés van a mixünkben.
[00:34:14]Ez most változni fog.
[00:34:16]Tehát most egy kicsit átessünk a ló túloldalára, mert azt mondta a Kapitány István, hogy 2030-ig 4000 MW szél is beléphet a rendszerbe.
[00:34:27]Hát azért ez vitatható, hogy valóban elfér ennyi szélturbina Magyarországon.
[00:34:32]Ugye nálunk nincs tengerpart, ahol a legjobban fúj a szél, mint Dániában, Németországban, Romániában, ott emiatt nagyon sikeres a széltermelésük.
[00:34:39]Tehát biztos, hogy ezen a struktúrán változtatni kell.
[00:34:42]És egy alapvető probléma az, hogy nagyon sokat kell importálnunk.
[00:34:46]Ráadásul akkor kell importálnunk, amikor drága az áram.
[00:34:50]Úgyhogy a megújuló, ugye az Orbán Viktor és mások által is lassan fejlesztett megújuló, az most jól vizsgázott, mert ugye az egy független importtól független az egy hazai, ráadásul nem szennyező áramtermelés, de vannak problémái.
[00:35:03]Például ez a nagyon nagy volatilitás, hogy ugye nappal sokat termelünk, este nem tud segíteni.
[00:35:10]Tehát az biztos, hogy nagyon sokat lehet azon agyalni, hogy milyen lenne egy egészségesebb mix.
[00:35:14]Általában minél diverzifikáltabb, minél többféle áramtermelő kapacitásunk van, annál jobb.
[00:35:20]És nagyon jók azok, amiket mi tudjuk eldönteni, hogy mikor termeljen.
[00:35:25]Ugye egy vízerőmű ez tökéletes.
[00:35:25]Akkor engedjük le a zsilipet, akkor eresztjük rá a turbinákra a vizet, amikor kell az áram.
[00:35:31]Amúgy meg duzzasztjuk a vizet.
[00:35:31]A gáz ilyen szempontból jó.
[00:35:34]Hát amúgy fosszilis, tehát szennyező, de kibe tudjuk kapcsolni?
[00:35:38]Egy szénerőművet már sokkal nehezebb kibekapcsolni.
[00:35:40]Ez egy nagyobb művelet.
[00:35:42]Az atomerőműnél meg mostanáig ugye arról hallghattunk, hogy mekkora küzdés volt, hogy ne kelljen lehetőség szerint mindent lekapcsolni, mert ott egy sokkal hosszabb folyamat újraindítani, akár egy hét is lehet, és mindig ott van sőt mondtak egy-két hónapot is egyébként.
[00:35:58]Igen, hát ugye ott most itt tehát két dolog van.
[00:36:00]Az egyik az, hogy mikor lesz olyan a környezet, hogy egyáltalán újra lehet indítani.
[00:36:03]A másik az, hogy maga a technológia mennyire időigény és az újraindítás folyamata.
[00:36:07]Tehát azt én is hallottam, hogy októberig jó eséllyel nem fog teljes kapacitással működni a baks, még akkor se, hogyha közben olykor megemelkedik megnyugtatóan a vízszint.
[00:36:18]De maga az a technológiai folyamat, hogy a bekapcsolás minél későbbi reaktorról van szó, már annál rövidebb.
[00:36:23]De az első az egy elég kockázatos dolog.
[00:36:25]És ami nagyon szomorú, hogy a petrolkémia, vegyipar, energiaiparban mindig a bekapcsolás a legnagyobb kockázat.
[00:36:32]Idén sajnos volt egy baleset Tiszaújvárosson, egy petrolkémiai üzemben.
[00:36:37]Az is egy karbantartás utáni újraindításnál van.
[00:36:42]Az mindig egy nagyobb kockázat, hogy ott hogy indulnak be újra a gépek.
[00:36:44]A leállítani könnyebb, mint újraindítani.
[00:36:49]Itt beszéltünk a megújuló energiaforrásokról, és hát volt egy nagyon-nagyon emlékezetes párbeszéd a parlamentben.
[00:36:55]Ez mondjuk jó rég volt, de de érdemes visszaidézni.
[00:36:59]Szerintem sokan még azért úgy nagyjából emlékeznek is rá.
[00:37:03]Első László és az akkori LMPS képviselő Szélbernadet között zajlott le.
[00:37:07]Ugye Szélbernadet szerette volna felhívni rá a figyelmet, hogy ne adj isten esetleg jó lenne a megújuló energiákkal is foglalkozni.
[00:37:14]És akkor nagy magabiztossággal válaszolt neki Elsémon Lásztó.
[00:37:19]Aki emlékszik rá, annak visszaidézünk.
[00:37:22]Aki esetleg meg meg nem.
[00:37:24]Na hát akkor mutatjuk.
[00:37:27]Ennek ellenére ugye áramra éjszaka is szükség van, illetve akkor is szükség van, amikor nem fúj a szél, nem süt a nap.
[00:37:35]Ez valóban egy elég emblematikus mondat.
[00:37:37]Hát mit mutat a a Fidesz akkori gondolkodására nézve?
[00:37:42]Kezdjük ott, hogy ez valóban egy kezelendő probléma.
[00:37:43]Tehát ugye az egyik megoldás az, hogyha nagyon sok tárolót építünk, tehát a nappali áramtermelést el tudjuk tárolni arra az időszakra, amikor kell, tehát este.
[00:37:54]Igen, de ez ezt úgy tűnik, mintha első László, akkor ezzel nem lett volna tisztább.
[00:37:58]Sajnos szerintem más se nagyon későn ébredtünk a tárolóépítésbe.
[00:38:00]Tehát lett egy óriási naperőmű telepítési hullám.
[00:38:05]amelynek három szintje volt.
[00:38:05]Lakosság, ugye tető, nappanel, ipar, különböző önellátó üzemek, illetve hát naperőművek, amik a rendszerre termelnek.
[00:38:14]És ez a probléma, ez mindegyikkel megvan, mert mondjuk, ha egy ipar önmag egy ipari üzem önmagát ellátja, az a legjobb, akkor nincs a hálózatal dolga.
[00:38:21]Tiszta, biztonságos, nagyon jó.
[00:38:25]Ugye a háztartásnál ott az a gond, hogy akkor termel a hálózatra, nincs otthon senki, de a nappanelek dolgoznak, amikor pont a hálózatnak elég árama van, és akkor fordított helyzetbe akkor szív le a hálózatról naenergiát az, akinek amúgy van naperőműve otthon, amikor a hálózatnak is hiányosságai meg szűkössége van.
[00:38:45]Tehát annyit mindenképp érdemes megjegyezni, hogy a naperőműnek ez az iszonyatos kiszolgáltatottsága az időjárás felé, ez tényleg egy probléma, csak valamilyen szinten kezelhető.
[00:38:54]Ha ugye a lakosságnál is megkövetelik, újabban megkövetelik, hogy legyen akkumulátor, akkor a nappali termelést el tudja tenni az estű fogyasztására az ember.
[00:39:05]Az nincs megoldva, hogy mondjuk a nyári termelést elegyük télre, de napon belül azért lehet ezzel játszani.
[00:39:11]Ugye ami még egy problematikája a napnak, hogy mondtam egy ilyen nagy számot, hogy 8600 meg a kapacitás.
[00:39:18]A naperőmű az csak 10-15%-ban dolgozik.
[00:39:22]Tehát ennél többet van világos, ennél többet süt a nap.
[00:39:25]De azt lehet mondani, hogy este egyáltalán nem dolgozik, ami késő délután már nem dolgozik.
[00:39:32]ezekben az úgynevezett sötét szélcsendben, amikor se nem süt a nap, se nem fúj a szél, egyáltalán nem dolgoznak a megújuló energiaforrások.
[00:39:42]Tehát az időjárásnak való kiszolgáltatottság probléma.
[00:39:43]Ettől függetlenül minden egészséges energia mix tartalmaz naergiát.
[00:39:48]Van, aki elképesztő profint csinálja, hogy egy nemzetközi példát mondjak.
[00:39:52]Bulgária az egyik legnagyobb energiaexportőr a térségünkben.
[00:39:57]Nappal Görögországból vesz naenergiát.
[00:40:01]Csak azért, mert az akkor olcsó, nincs ára.
[00:40:04]Mindenkinek akkor van naenergiája, és a görögöknek nagyon sok nap energiájuk van, és ő meg vár, és amikor este nagyobb szűkösség van délkelet-Európában, akkor ad el.
[00:40:16]Tehát a bolgárok például rem és nagyon sok tárolójuk is van emiatt.
[00:40:18]Tehát rengeteg energiájuk van, nagyon sokat tudnak eladni, és még abban is ügyesek, hogy akkor adják el, amikor jó árat kapnak érte.
[00:40:26]Tehát a napenergiának helye van a mixben, tárolás kell hozzá, megvannak a korlátai.
[00:40:31]Magyarország a világon az egyik legnagyobb, pont az említett ilyen görög spanyol, nem tudom, ciprus ilyenekkel, akik a legnagyobb arányban támaszkodnak a napenergiára.
[00:40:42]Egy nem kirívóan napos országban, nem rosszak a viszonyaink, de nem kirívóan jók.
[00:40:46]Ez túlzásnak tűnik, és túlzásnak tűnik olyan szempontból is, hogy a magyar hát nagyfeszültségű vezetékrendszer mennyire tudta ezt befogadni.
[00:40:54]Tehát nem a Elsimon László leegyszerűsített véleményét akarom alátámasztani, de az, hogy a túl sok nappal végül is probléma lett Magyarországon és egy kezelendő helyzet, ezzel egyetértek.
[00:41:07]Itt jön be az, hogy miért nem volt elég szélenergiafejlesztés, miért nem volt elég akkumulátorfejlesztés.
[00:41:15]Pont ezeket akarják most rendbe rakni.
[00:41:18]És akkor ha már itt összeszedtünk ennyi problémát, akkor nézzünk egy egészen friss hírt.
[00:41:24]Magyar Péter jelentette be, hogy előkerült, ugye hátsorra kerülnek elő azok a bizonyos dokumentumok, mert azért mindent nem lehetett ledarálni.
[00:41:31]És volt egy kormányzati feljegyzés, amely a energiahivatal megállapítása alapján készült, és ebből idézett is Magyar Péter.
[00:41:42]Mutatjuk.
[00:41:45]Az előterjesztés szerint a kiváltók az volt, hogy az Orbán kormány egy teljes paksnyi áramigénnyel terhelte meg a rendszert a nagyberuházókedvéért.
[00:41:53]Pontosan tudták, hiszen kiszámolták, hogy több áramot ígértek oda a nagy ipari, sokszor akkumulátor beruházásoknak, mint amennyit a hazai energiarendszer biztonságosan elő tudott állítani.
[00:42:04]Az akkor már eldöntött nagy beruházások 2000 MWal növelték a magyar rendszer terhelését, miközben ehhez nem állt rendelkezésre sem szükséges módon bővített.
[00:42:13]hálózati kapacitás, sem a bármikor elérhető hazai erőművi kapacitás, vagy éppen garantált megfizethető import.
[00:42:20]Hadd idézzek még a kormányzati anyagból.
[00:42:22]A rendszer egyensúlyának fenntartása érdemi piaci beavatkozás nélkül a végnapja ítéli.
[00:42:29]Költségei soha nem látott mértékben nőnek évi 50 milliárd Ftról akár 400 milliárd Ftra.
[00:42:36]akár még három adást meg tudnánk tölteni önmagában szerintem egyébként például azzal a problémával, hogy a nagy ipari beruházások és hát ugye legfőképpen az akkumulátorárak betelepítését azt vajon hogyan is gondolhatta az előző kormányzat, hiszen ennél víz és energia igényesebb iparág nem nagyon van.
[00:42:54]Láthattuk is ebből a megnyilatkozásból, hogy 50 milliárdról 400 milliárdra nő a költsége miatt, és hogy az energiarendszer mekkora bajban van.
[00:43:03]Ha kéne egy ilyen összefoglaló képet adnod, tudom, hogy egy picit nehéz, de de hátha mégis csak kérhetlek egy ilyenre.
[00:43:14]megújuló energiaforrásokat mennyire vette komolyan az elmúlt 16 évben a kormányzat a a különböző intézkedéseknek és a fejlesztéseknek az elmaradása felvethet-e bármilyen konkrét akár jogkövetkezményt vagy bármilyen fajta fajta felelősségre vonást?
[00:43:33]Azt gondolom, hogy vizsgálni mindenképpen érdemes lehet.
[00:43:37]Természetesen egy döntéshozónak hát sok döntést kell hoznia.
[00:43:41]Van amikor jól, van, amikor rosszul dönt.
[00:43:44]Az energetikai, infrastruktúrális beruházások hatalmasak.
[00:43:47]Tehát például volt olyan ötlet, hogy legyen Magyarországon is úgynevezett szivattyús, tározós vízerőmű.
[00:43:52]Ez azt jelenti, hogy van egy magasabban fekvő tó, meg egy alacsonyabban fekvő tó.
[00:43:59]Nappal, amikor termel a napenergia, akkor ezzel az árammal a szivattyúk felpumpálják a vizet a magasba.
[00:44:03]Este, amikor kell az áram, akkor lejön és turbinákat hajt meg.
[00:44:08]Tehát ez egy ilyen nagyon nagy méretű napon belüli optimalizációra jó, csak hát vizsgálták kis, csak ugye akkora beruházás meg azért tájsebet is ejthet, tehát sok probléma van vele.
[00:44:18]Ezeket például elvették.
[00:44:21]Ugye azt, hogy bármilyen büntetőjogi felelősség van egy döntéshozónál azért, hogy mit támogat, mit nem támogat, ezt én biztos, hogy nem tudom megítélni.
[00:44:30]Az, hogy szélsőséges volt az energiapolitikánk, és itt azért sok vélhető bűn is előkerül, tehát hogy a szélenergiát, vagy azért, mert valaki utálta kormányban a látványát a szélturbináknak, vagy azért, mert nem volt benne a kormányzathoz közeli gazdasági vállalkozóknak érdekeltsége.
[00:44:51]Ezt elvetették.
[00:44:51]A napenergiánál biztosan lehet tudni, hogy volt érdekeltsége egy csomó olyan oligarchának, aki a aki a hát a Fideszhez vagy Orbán Viktorhoz személyesen közel volt.
[00:45:02]Ugye a Adnan Polak nevű török üzletember, Tiborc István, ők sokat üzleteltek, csinálták ezeket a nagy napparkokat, később egy részüket eladhatták az államnak.
[00:45:11]Itt meg nem volt visszafogott, nem mérsékelt az állam, nem csinálta azt, hogy időről időre megnézte, hogy nem lőttük-e túl, bírja-e a csatlakozásokat a vezetékrendszer, nem kéne-e másfajta erőművekre engedélyt adni, nem azt kéne-e már ösztönözni.
[00:45:27]A napot minden szinten ösztönözték, voltak lakossági programok, állami támogatások ipari programra, erőműfejlesztésekre, mármint a naperőműfejlesztésekre, és aztán generáltak egy nagy problémát azzal, hogy hirtelen lett túl sok.
[00:45:43]Egyértelműen felvethető az, hogy valamit másképpen kellett volna csinálni, mert a bűnöket tudjuk sorolni.
[00:45:49]Volt ez a Mátrai erőmű nevű szenes erőmű.
[00:45:52]Ott a Mészáros Lőrinc szakított egy nagyot, nem fejlesztette, kivette a pénzt, kivette az osztáékelőleget, majd visszaadhatta drágábban az államnak, miközben az már nem volt egy olyan értékes erőmű.
[00:46:04]Tehát ilyen ilyen energetikai bűnöket lehet sorolni.
[00:46:09]És ezeknél mondjuk ennél az utolsó Mátrai erőműves döntésnél biztos, hogy felvethető akár a hűtlen kezelés, hogy az állam adott tisztviselői mennyire jártak el az államérdeknek megfelelően.
[00:46:21]Az nincs előttem, hogy egyszer lesz egy olyan per, hogy hogy ki és hogy mulasztotta el azt, hogy a megújuló energiamixet értelmesebben optimalizálja a magyar infrastruktúrába.
[00:46:33]mondjuk büntetőt ilyen szempontból én nem annyira vélek elképzelni, és talán most már fontosabb az, bár nyilván az elszámoltatás mindig fontos, hogy mi most már jó irányba induljunk és korrigáljuk a hiányokat és hát megint meg kell említeni a vélhetően nem túl népszerű mondatot, hogy nagyon jó az, hogyha a lakosság olcsón kapja az áramot, csökkenti az inflációt, szegénységet, az úgynevezett energiaszegénységet csökkenti, csak ha elmaradnak a fejlesztések, ha nem bővül a nagyfesz feszültségű [torokköszörülés] hálózat.
[00:47:03]Ha nem épülnek olyan megújulóenergia források, amik csatlakozni tudnak a rendszerre, akkor annak később megisszuk a levét.
[00:47:12]És akkor még egyszer most már tényleg végső végső összegzésként csak annyira eszembe juttott egy gondolat annak kapcsán, amit mondtál, hogy amikor elszámoltatásról meg esetleges büntető ügyekről beszélünk, akkor általában mondjuk valami olyasmi jót eszünkbe, most csak így exhas mondok egy valamit, van mondjuk egy kormányzati épület, azt éppen persze a mi pénzünkből, költségvetési pénzből mondjuk több 100 millió Ftból még szépen fel is újítják majd aztán a havernak, a Neres oligarra körnek jó.
[00:47:42]olcsón eladják.
[00:47:42]A haverom jól járt, a költségvetés meg károsult néhány 100z millió Fttal, vagy akár még még sokkal több pénzzel is.
[00:47:50]Nyilvánvalóan ez is hatalmas nagy probléma.
[00:47:53]Csak ott hát egy épületet elveszített a az ország és van van némi költségvetési vonzata, de itt egész másról beszélünk.
[00:48:03]Tehát amikor a jövőnkről, a gyerekeink, unokáink jövőjéről van szó, hogy ez a ez a szegény föld még meddig bír el minket.
[00:48:12]akkor előfordulhat az, illetve hát amit mondtál, abból ez következik, hogy a gondolkodását a ner kormányzatnak, az Orbán kormányoknak nem azt határozta meg, hogy hogyan lehet minél inkább megakadályozni a globális felmelegedést, hogyan lehet tenni az ellen, hogy hatalmas és veszélyes vízhijány lép lépjen fel az országban.
[00:48:38]Hanem ott volt egy olyan szempont, hogy most akkor inkább naenergiát fejlesztek, nem a szélturbinákat, mert mert szélturbinás haverom nincsen, vagy ő nem járna annyira jól.
[00:48:48]Tehát, hogy magyarul az, hogy melyik oligarha hogyan gazdagszik, az volt mondjuk a a klíma és energiapolitikánknak a az egyik befolyásoró tényezője.
[00:48:59]Egészen biztos, hogy volt ilyen.
[00:48:59]Hát nyilván a különböző hirdetvényekben nem jelenik meg, hogy ennek most az a célja, hogy őt hozzuk helyzetbe, csak ugye aztán valahogy mégis mindig ott landulnak a zsíros megbízások.
[00:49:09]Ez olyannyira így volt, hogy amikor végül az Unió nyomására elindult egyfajta szélenergiafejlesztés, és két csapat kapott is már szélerőmű fejlesztési lehetőséget, még egyik se valósult meg, azt is a neresek kapták.
[00:49:26]Tehát a legnagyobb ilyen fejlesztés az Tiborc István környezetéhez került.
[00:49:30]Tehát ugye ez a azt hiszem, hogy hát nem nagyon tudunk olyan ágazatot, de most biztos, hogy lehetne sorolni az útépítést, a kommunikációt, a biztosítás közvetítést.
[00:49:41]Tehát ahol az állam bármilyen szempontból sok pénzről vagy nagy beruházásokról vagy támogatásokról dönthetett, ott ebben a rendszerben már mindig fölépült rá egy ilyen egy ilyen neres haszonhúzóréteg.
[00:49:55]Ö ezt ugye azért nehéz visszafejteni, mert olyan irracionális döntések születtek, hogy csakis ezt a anyagi vagy a barátok támogatása című célrendszert tudtuk azonosítani.
[00:50:06]De hát természetesen ez most sose lesz kimondva, hogy mi azért fejlesztettünk sok napenergiát, hogy meg tudjuk venni a hozzánk közelálló fejlesztőktől az ő projektjeiket, de hát nagyon sok ilyet láttunk.
[00:50:19]Tehát sajnos azt gondolom, hogy ebben nincs túl sok meglepő.
[00:50:22]Ugye két dolog tud történni, amikor az államot feji valaki, vagy el tud valamit adni nagyon drágán az államnak, vagy nagyon olcsón tud venni valamit az államtól.
[00:50:34]A magyar energia politikának az elmúlt 10 éve tele van ilyenekkel.
[00:50:36]Sajnos egészen elképesztő és megdöbbentő, amikor tényleg így visszanézünk az elmúlt 16 évre, és ilyen vetületek jutnak eszünkbe, mert a energiapolitika kapcsán klímapolitika, zöldállalás valahogy ott azért nem elsősorban ezek a dolgok jutöttek eszünkbe, hogy hogy azok a bizonyos elképesztő pénznyúlások azok ezen a területen is voltak.
[00:51:02]Nem csak a nem csak a szánodabiznisz meg a közvilágítás meg a nem tudom még meg az MMB vagy onnannak a széthordása nem ezen a ezen a területen is.
[00:51:11]Meglátjuk majd, hogy ezekben az ügyekben, mert azért ezt te is mondtad, hogy ezekben olyan konkrét felősségre vonások azok azok sokkal bonyolultabbak vagy nehezebben képzelhetőek el.
[00:51:22]Mi mindenről be fogunk számolni, az biztos.
[00:51:25]Úgyhogy nyomon követjük majd őket, meglátjuk, lesz-e ezekből valami.
[00:51:28]Köszönöm szépen, anya vendégunk voltál.
[00:51:30]Köszönöm szépen önöknek is nagyon köszönöm a figyelmet és ahogy már megszokhatták, remélem, hogy már megszokhatták, hogy minden héten előveszünk egy-egy témát, amelyek valamilyen szempontból gyanúsak, mindig elmondom, mi természetesen nem állítjuk azt, hogy bűncselekmény történt, csak azt mondjuk, hogy olyan ügyek, amelyeket érdemes megnézni több szempontból is, hogy esetlegesen milyen angályokat, milyen büntetőjogi felelősségeket vethet fel.
[00:51:59]Köszönöm, hogy figyelnek ránk és néznek bennünket.
[00:52:02]Minden jót viszlát.
[00:52:13]เฮ [zene] [zene]