KlikkTV 34:16

Jávor: Paks 2 nem éli túl a felülvizsgálatot

atomenergiapaksenergiapolitikaorosz befolyásoláskörnyezetvédelemközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Ellenzéki
Jávor: Paks 2 nem éli túl a felülvizsgálatot
tl;dr
  • Egyiptomi nukleáris hatóság súlyos biztonsági szabálytalanságokat talált a Roszatom által épített, Paks 2-vel azonos technológiájú erőműnél, és a projektvezető lecserélését javasolta.
  • Jávor Benedek szerint a Roszatomra jellemző "hát jó lesz az úgy" munkakultúra Európában nem tolerálható, ami Paks 2 nyolc éves csúszásában és a tervek leszállításának képtelenségében is megnyilvánult.
  • „Ezeket az információkat szerintem mindenképpen figyelembe kell venni a paksi projekt átgondolása vagy felülvizsgálata során." – Jávor Benedek

  • A projekt környezeti engedélye légből kapott klímamodellekre épült; a Duna hűtésre való alkalmatlanságát mutatja, hogy Paks 1 is hetekig minimális kapacitáson üzemelt a magas vízhőmérséklet és alacsony vízállás miatt.
  • Pénzügyileg fenntarthatatlan a beruházás: a fix árat törölték a szerződésből, a költségek az eredeti kétszeresére nőhetnek, és az EU már 2016-ban állami támogatás nélkül megvalósíthatatlannak ítélte.
  • Jávor meggyőződése, hogy Paks 2 egy politikai vállalkozás az orosz-magyar szövetség erősítésére, amelyet tender nélkül, tudatosan téves információk alapján indítottak el.
  • Ha Paks 2 határidőre elkészül, a hűtési igény 232 köbméterre nőne másodpercenként, amit a mostani infrastruktúra sem tud biztosítani, és a hőterhelési limitet még hamarabb elérnék.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A Roszatom egyiptomi problémái és a Paks 2-vel való párhuzam

Jávor Benedek volt zöldpárti képviselő a Mélyvíz című műsorban beszélt arról a Politicóban megjelent hírről, miszerint az egyiptomi nukleáris hatóság rendkívül komoly biztonsági szabálytalanságokat és problémákat talált az orosz Roszatom által épített egyiptomi atomerőmű-projektnél. Ez a technológia nagyjából ugyanolyan, mint a Paks 2-re tervezett.

Jávor elmondása szerint az egyiptomi hatóság már a tavasz folyamán többször megfogalmazta kritikáját, és június elején levelet küldtek a Roszatomnak, tételesen felsorolva a szabálysértéseket, valamint a menedzsment, építési és biztonsági kultúra hiányosságait. Az egyiptomiak szokatlanul keményen azt javasolták, hogy az egész projektet vezető, a Roszatom által Egyiptomba delegált vezetőt cseréljék le, mert elvesztette az egyiptomi hatóságok bizalmát.

A vendég kiemelte, hogy ez az információ szakmai körökben már korábban is ismert volt, és pontosan azért tartotta fontosnak a nyilvánosságra hozatalát, mert az egyiptomi építkezés lényegében egy Paks 2-vel azonos atomerőmű létesítését célozza, így az ott tapasztalt hiányosságok hatást gyakorolhatnak a paksi projekt megítélésére is.

A vendég egy konkrét, laikusok számára is ijesztő példát említett a feltárt hiányosságok közül: a négyes blokk védőburkolata mögött üregeket találtak. Jávor hangsúlyozta, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az erőmű felrobban, de az állékonysága, a behatásoknak való ellenálló képessége és tartóssága nem olyan, mint kellene, és egy krízishelyzetben vagy hosszabb használat során komoly problémák, akár havária is származhat belőle.

„Egy atomerőmű építése során ilyen hibák nem engedhetők meg." – Jávor Benedek *

A Roszatom problémás munkakultúrája – nemzetközi példák

A vendég hosszasan beszélt arról, hogy a Roszatommal kapcsolatban régóta tudni lehet, hogy az orosz munkakultúra, műszaki kultúra és biztonsági kultúra nagy mértékben elmarad az európaitól. Gyakorlatilag az összes építkezésük során ilyen típusú problémák tömegével merülnek fel – Oroszországban is, de ott ezeket általában eltussolják.

Három további nemzetközi példát említett:

  1. Leningrád 2 (Szentpétervár): A Paks 2-vel azonos technológiájú erőmű építésénél számos súlyos biztonsági, munkavédelmi és munkakultúrával kapcsolatos hiányosságról számoltak be.

  2. Belarusz (Osztrovec): Itt leejtették a reaktortartályt egy átrakásnál – közel 2 méter magasból lezuhant a daruról, és vélhetőleg károsodott. Szállítás közben a vonat villanyoszlopokat csapott el, mert túl széles volt a rakomány.

  3. Finnország: Az Európában épült rosszatomi erőműnél (Paks 2-n kívül) nagyon súlyos problémák voltak, már a terveket sem tudták időre és megfelelő minőségben leszállítani.

„Ez a Roszatom munkakultúrája, műszaki kultúrája, ott ez elfér. Európában ez nem fér el." – Jávor Benedek *

Jávor szerint ugyanez a probléma jelentkezett Paks 2-nél is – a projekt jelenleg körülbelül nyolc év csúszásban van, mert az orosz fél egyszerűen nem tudott európai szabályozási környezetben engedélyezhető terveket leszállítani éveken keresztül. Még a paksi építkezésnél is jelentkeztek súlyos problémák: télen a munkagödör megcsúszása és annak „nagyon furcsa” megtámasztása. A vendég megfogalmazása szerint ez a „hát jó lesz az úgy” jellegű posztszocialista, szovjet hangulatú hozzáállás a Roszatom projektjeihez egyszerűen hozzátartozik.

Az egyiptomi fél ezzel szemben ezeket nem tolerálja: nem szerződésbontásról van szó, de egyértelműen jelezték, hogy minden ilyen hiba azonnali kijavítását várják el, és olyan menedzsment és műszaki munkakörnyezet kialakítását kérik, amely a jövőben megelőzi az ilyen hibákat. A Roszatom egyelőre annyit nyilatkozott, hogy „nincs itt semmi látnivaló, minden a legnagyobb rendben van”, ami Jávor szerint nyilvánvalóan nem igaz.

„Innentől kezdve azt gondolom, hogy nagyon nagy kérdés, hogy a magyar kormány, illetve a magyar hatóság mindennek az ismeretében […] vajon hogyan fogják az egész Paks 2 projekt felülvizsgálata során értékelni a Roszatom részvételét.” – Jávor Benedek *

Magyar Péter és a Paks 2 szerződés felülvizsgálata

A műsorvezető, Balog Judit elmondta, hogy Magyar Péter már a választási kampány során kijelentette: felülvizsgálják a Paks 2 szerződését. A Politico megkereste a miniszterelnököt a mostani hírekkel kapcsolatban, de ő egyelőre annyit tudott nyilatkozni, hogy nem ismeri a hivatkozott dokumentumot, és ennél többet nem tudott mondani.

Jávor egyértelműen úgy fogalmazott:

„Ezeket az információkat szerintem mindenképpen figyelembe kell venni a paksi projekt átgondolása vagy felülvizsgálata során. Ugye Paks 2-vel millió probléma van.” *

A legégetőbb problémának a hűtés megoldatlanságát nevezte. Mint mondta, a mostani krízishelyzet világosan megmutatja, hogy már a jelenlegi erőmű hűtésére sincs megfelelő megoldás. Paks 2-t pedig úgy tervezték meg, hogy egyszer majd odarakják Paks 1 mellé, és a Dunával hűtik – ami a vendég szerint nyilvánvalóan alkalmatlan megoldás.

A környezeti engedély megalapozatlansága – tíz éve tudott problémák

Jávor felidézte saját, tíz évvel ezelőtti publikációját, amelyben kritizálta Paks 2 környezeti engedélyét és a környezeti hatástanulmányt. Rámutatott, hogy a tanulmányban alkalmazott klímamodellek „teljesen légből kapottak” voltak – olyan meseszerű történeteket tartalmaztak, hogy majd 2082-ben lesz két olyan nap egy évben, amikor egyszerre alacsony a Duna vízállása és magas a hőmérséklete.

Ezzel szemben a valóság az, hogy csak az idei évben már több mint két hét olyan nap volt, amikor a paksi atomerőmű a jelenlegi formájában sem tudott teljes kapacitáson működni, sőt a teljes leállás is szóba került. Az erőmű hosszú időn keresztül egészen minimális szinten pörgött tovább.

„Tehát egy ilyen abszolút fals és hazug és téves és ilyen tényleg Grimm mesébe illő történetekre alapozták Paks 2-nek az engedélyezését.” – Jávor Benedek *

A projekt megtérülésének kérdése – pénzügyi fenntarthatatlanság

Jávor a másik kritikus pontként a projekt megtérülésének hiányát említette. Az Európai Bizottság már 2016-ban is úgy hagyta jóvá a Paks 2 projektet, hogy feltételezte: ez üzleti alapon nem épülne meg, mert senkinek nem éri meg – azaz állami támogatás nélkül nem valósulhatna meg.

A költségek azóta jelentősen megnövekedtek. A szerződésmódosítás során az eredetileg megfogalmazott fix áras kulcsrakész átadást törölték a szerződésből, és tulajdonképpen nem határoztak meg felső határt a projekt költségére. Ha ehhez hozzávesszük az esetleges kiegészítő hűtési rendszert és a szigorúbb biztonsági előírások betartatásának költségeit, a végső ár akár az eredeti költségek kétszeresét is elérheti.

A vendég szerint a kormánynak egyetlen út áll nyitva: az alapjaitól, az összes hazugságot félretéve újra megvizsgálni a projektet, beleértve azt a kérdést is, hogy egyáltalán szükség van-e új atomerőműre Magyarországon, vagy máshogy is biztosítható a magyar energiabiztonság. Hozzátette: Paks 2-vel a 2030-as évekre nem lehet biztosítani az energiabiztonságot, mert nem fog elkészülni időben – jelenleg 8-9, de inkább 10-15 év csúszásban van a beruházás.

„Nekem meggyőződésem, hogy egy ilyen elfogulatlan újraértékelést a Paks 2 projekt nem fog túlélni.” – Jávor Benedek *

Paks 2 mint politikai vállalkozás, nem energetikai projekt

Jávor meggyőződése, hogy Paks 2 az első pillanattól kezdve egy politikai vállalkozás volt, amelynek célja elsősorban nem energetikai, hanem a magyar kormány és az orosz kormány közötti szövetség erősítése volt.

Az új atomerőmű építésének gondolata a 2000-es években még széles politikai konszenzust élvezett: az akkori szocialista-szabaddemokrata koalíció is pártolta az új blokkok építését. Ez Jávor szerint már akkor is inkább az atomerőművi lobbi által befolyásolt döntés volt, és szakmailag nagyon kérdéses volt a megalapozottsága. Már a 2000-es évek végén lehetett látni, hogy olyan átalakulás zajlik a globális energiapiacon, ami nem kedvez az új nukleáris létesítményeknek – a meglévő erőművek ugyan viszonylag alacsony áron tudnak áramot biztosítani, de az újépítésű blokkok a megnövekedő költségek és biztonsági előírások miatt várhatóan nem versenyképesek.

Az viszont egyértelműen a Fidesz-kormány, elsősorban Orbán Viktor miniszterelnök döntése és felelőssége volt, hogy nemzetközi tender nélkül, az Európai Unió szabályait is erősen feszegetve adták oda a Roszatomnak a projektet.

A vendég szerint szándékos és tudatos politikai döntés volt téves információk alapján belevinni az országot ebbe a projektbe – azért hagytak ki olyan elemeket (például a kiegészítő hűtési rendszert) a tervekből, mert az tovább növelte volna a várható költségeket és tovább csökkentette volna a profitábilis üzemeltetés esélyét.

„Egész egyszerűen az első pillanattól kezdve ez egy politikai vállalkozás volt, amelynek a célja elsősorban nem energetikai volt, hanem a magyar kormány és az orosz kormány közötti szövetségnek az erősítése.” – Jávor Benedek *

A tipikus magyar nagyprojekt-logikát is felvázolta: abban bíznak, hogy mire kiderül, hogy nem fog működni, addigra már eléggé előrehaladott állapotban lesz a beruházás ahhoz, hogy mindenki azt mondja, nem éri meg visszatáncolni. Paks 2 jelenleg egy nagy gödör, de már beleöltek 1000 milliárd forintot – és ez alapján sokan érvelnek majd a folytatás mellett.

Mi lenne, ha Paks 2 már működne? – hipotetikus katasztrófaforgatókönyv

Balog Judit egy fontos hipotetikus kérdést tett fel: mi lenne a helyzet, ha Paks 2 már működne, vagy ha Paks 1-et leállították volna és csak Paks 2 működne?

Jávor válasza szerint Paks 2-nek hivatalosan már egy éve működnie kellene. Ha véletlenül elkészültek volna határidőre, akkor most nem 105 köbméter hűtővizet kellene biztosítani másodpercenként, hanem 232 köbmétert, vagy még többet. Ezt a mostani infrastruktúra a 105 köbméter biztosítására sem nagyon képes, a kialakított szivattyúrendszer pedig nincs felkészítve ilyen alacsony vízállásokra.

Még ha azt is feltételezzük, hogy Paks 2-nél biztos mélyebbre tették volna a szivattyúkat, a környezeti hatástanulmány egyértelműen azt mutatja, hogy ott sem számoltak ilyen alacsony vízszintekkel és ilyen magas vízhőmérsékletekkel – tehát az engedély alapján nem lett volna indokolt mélyebbre telepíteni a szivattyúkat.

Az igazi hosszú távú korlátot azonban nem a vízszint, hanem a hőterhelés jelenti: a paksi felmelegedett hűtővizet a Dunába eresztik vissza, és a visszaérkezéskor akár 36-37 fokos is lehet. A határérték 30 fok, és már a nyár elején le kellett állítani blokkokat, mert nem tudták tartani az előírást. Ha Paks 2 is működne, akkor nem 100 köbméteres nagyságrendű meleg víz menne vissza a Dunába, hanem 230-240 köbméter, így sokkal hamarabb és magasabb vízhozamnál is elérnék a kritikus 30 fokos határt.

„Tehát ha működne Paks 2, akkor valójában csak annyi változna, hogy valószínűleg vagy Paks 1-et vagy Paks 2-t a nyár nagy részében leállítva kellett volna tartani, mert nem tudta volna teljesíteni a környezeti előírásokat.” – Jávor Benedek *

Az aktuális kríziskezelés: fenékküszöbök, elsüllyesztett uszályok

Balog Judit a jelenlegi krízishelyzetben alkalmazott megoldásokról kérdezte a vendéget: a fenékmeder kialakítása, az uszályok elsüllyesztése és a kövek odahordása mennyire jó megoldások, illetve lehetnek-e állandó jellegű megoldások.

Jávor válasza szerint rövid távon ezek segíthetik a hűtővízellátást, és a jelenlegi krízishelyzetben valószínűleg elkerülhetetlenek – elfogadható krízishelyzeti kényszerintézkedések. Ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy gyorsított eljárásban, a hidrológiai és élővilágra gyakorolt hatások vizsgálata nélkül valósítják meg őket.

Hosszú távon ezek a megoldások komoly problémákat okozhatnak: a fenékküszöbök hajózási akadállyá válhatnak alacsonyabb vízszinteknél. Ráadásul ezek csak a hűtővízkivétel problémáin segítenek, a melegvíz visszabocsátás és a hőterhelés problémáin semmit nem változtatnak.

A felmerült duzzasztásos megoldásról is szkeptikusan nyilatkozott: egyrészt kérdéses, hogy egy ki tudja meddig üzemelő erőmű esetében érdemes-e egy teljes folyót visszaduzzasztani további 10-20 évnyi jobb hűtés érdekében. Másrészt a duzzasztás a hőterhelés problémáin sem segít – hiába duzzasztják fel a vizet, ha abba eresztik vissza a meleg vizet, az a duzzasztott testet fogja melegíteni, és lehet, hogy még hamarabb jelentkeznek a határérték-problémák.

Hosszú távú megoldási lehetőségek és Paks 1 jövője

A vendég hosszú távon két irányt vázolt fel:

  1. Paks 1 esetében: Az átfolyórendszerű hűtést (Dunából kivesszük a vizet, felmelegítjük, visszaeresztjük) a klímaváltozás realitásaihoz kell igazítani. Ez segíthet a hűtővízellátáson, de a hőterhelés kezelésére nem alkalmas – az erőművet időnként akkor is le kell majd állítani. Alternatívaként felmerülhet egy hűtőtorony építése, ami viszont igen drága technológiai megoldás.

  2. Paks 1 élettartamának kérdése: Az erőműnek a 2030-as évek közepén jár le a már meghosszabbított élettartama. Folyamatban van az élettartam tovább hosszabbítása 10-20 évvel – de a blokkok nincsenek jó állapotban, és lehet, hogy olyan mélységig kellene hozzányúlni, hogy az már nem éri meg. Ez egy nyitott kérdés, ami jelentősen befolyásolja a tervezési horizontot is.

Jávor összegzése szerint egy nagyon komplex problémahalmazról van szó, amire nincsen egyszerű megoldás. Azt, aki azt mondja, hogy „majd a fenékküszöbök, majd a duzzasztás vagy egy hűtőtorony megoldja a problémát, nincs ezen többet mit beszélgetni”, az szándékosan félrevezeti a közbeszédet. A környezeti hatásokat, a hidrológiai hatásokat, a hajózás problémáit, a megtérülés kérdését mind figyelembe kell venni, és csak egy elfogulatlan, hazugságok nélküli újragondolás után lehet valamilyen konklúzióra jutni arról, hogy érdemes-e Paks 2-t létesíteni.

„Ezekről kell egy elfogulatlan és nyílt vitát folytatni, és utána lehet eljutni oda, hogy akkor mi is történjen Pakson.” – Jávor Benedek *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Az átiratban a Roszatom neve következetlenül szerepel: „rosszatom”, „Rozzatom”, „rossz hatom”, „roszatom” alakokban. A kontextus alapján minden esetben az orosz Roszatom állami atomenergetikai vállalatról van szó. A szövegben a helyes Roszatom név használatos, kivéve az idézeteknél, ahol megtartottam a beszélő által használt „rosszatom” alakot, mivel az nyilvánvalóan szándékos szójáték/kritika.

  • „feniküszöbbel” – a szövegkörnyezet alapján egyértelműen fenékküszöbről van szó, ami a Duna medrébe épített küszöb a vízszint megemelésére.

  • „muszájok” – a szövegkörnyezet alapján egyértelműen uszályokról van szó (elsüllyesztett uszályok).

  • „hűtővízvízszeresztés” – a szövegkörnyezet alapján hűtővíz-visszaeresztésről van szó.

  • „dúzzasztás”, „dúzza tűztestet” – duzzasztásról és duzzasztott testről van szó.

  • „Grimmes mesébe” – Grimm mesébe illő történetekről van szó.

Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Jó napot kívánok, köszöntöm önöket.

[00:00:00]Ez itt a Mélyvíz.

[00:00:02]Én Balog Judit vagyok.

[00:00:04]Hogyha Paksegy tájékán ugye a rendkívül alacsony vízállás miatt nem lenne elég probléma.

[00:00:09]Most éppen megjelent egy jelentés arról, hogy az egyiputomi hatóságok rendkívül komoly nukleáris biztonsági szabálytalanságokat és problémákat láttak egy egyiptomi atomerőmű projektnél, amivel csak az a probléma, hogy ez nagyjából ugyanolyan technológiával készül.

[00:00:28]És ráadások ugyanúgy a rosszatom által, mint ahogyan Paks 2-re is tervezték, illetve hát ugye továbbra is elméletileg ez egy tervezett és végrehajtandó projekt.

[00:00:38]Hát erről beszélgetünk most Jávor Benedek volt zöld párti képviselővel.

[00:00:43]Szervusz.

[00:00:46]Szervusz.

[00:00:46]Köszöntöm a nézőket.

[00:00:48]Köszönjük, hogy itt vagy és a rendelkezésünkre állt.

[00:00:50]Nagyon sokunkat meglepte.

[00:00:52]politikó ho ezt a hírt.

[00:00:55]Egészen konkrét és komoly és aggasztó biztonsági megállapítások vannak benne.

[00:01:00]Te is nyilatkoztál ezzel kapcsolatban.

[00:01:02]Te a politikóból szereztél tudomást erről, vagy vagy te tudtál már erről, hogy van egy ilyen létező probléma?

[00:01:12]Korábban már eljutott hozzám az információ, hogy az egyiptomi rosszatomatomerőműépítés körül nagyon súlyos aggályok vannak.

[00:01:19]A [torokköszörülés] egyiptomi hatóság már a tavasz során többször megfogalmazta a kritikáját a Rossz Hatommal kapcsolatban, és június elején küldtek egy levelet a Rosszatomnak, amiben tételesen sorolják, hogy mik azok a szabálysértések, a menedzsment, építési és biztonsági kultúra hiányosságai, amelyek a egyiptomi nukleáris hatóság szerint komoly kockázatokat hordoznak, és ezért javasolták a rosszatomnak ezeknek a haladéktalan kijavítását, illetve szokatlanul kemény módon azt fogalmazták meg, hogy az egész projektet vezető rossz hatamos Egyiptomba delegált vezető cseréljék le, mert elvesztette az egyiptomi hatóságoknak a bizalmát.

[00:02:05]Ez az információ már korábban szakmai körökben, szűk körben, de azért ismert volt.

[00:02:13]És a nyár folyamán a politikóval is több ízben beszéltem ezzel a fejleménnyel kapcsolatban.

[00:02:22]Pontosan azért, mert ők maguk is úgy látták, hogy miután az egyiptomi építkezés az lényegében egy Paks 2-vel azonos atomerőműnek a létesítését célozza.

[00:02:36]Ezért az itt tapasztalt hiányosságok, szabálytalanságok és problémák, azok adott esetben hatást gyakorolhatnak a paksi projektnek a megítélésére is.

[00:02:47]Ugye itt amit lehet látni a kivitelezésnél, ugye biztonsági szabálytalanságok.

[00:02:52]Én most mondok egyet, amit nyilvánvalóan mi most átlag újságírok, TV nézzők egy nem tudunk teljesen értelmezni.

[00:03:01]mondjuk ilyen megállapítás szerepel itt, hogy a négyes blokk védő burkolata mögött üregeket találtak.

[00:03:08]Mi ezt nem tudjuk ilyenkor felmérni, hogy itt most csak szabálytalanos idézelben csak szabálytalanságról van szó, vagy olyan típusú és súlyú problémák ezek és több más, amiket említettek, amelyek konkrétan a nukleáris biztonságot veszélyeztethetik adott esetben közvetlenül a nukleáris biztonságot veszélyeztető fejlemények nem jelenti azt, hogy ebben az esetben mindenképpen felrobban ez az atomerőmű, de azt jelenti, hogy az állékonysága, a behatásoknak való ellenálló képessége, a tartóssága az nem olyan, mint amilyennek a tervek szerint lennie kéne, és egy krízish helyzetben vagy hosszabb használat során, de ez kiszámíthatatlan, hogy pontosan mikor jelentkezik, ebből bizony komoly problémák, akár havária is származhat.

[00:04:03]Egy atomerőmű építés során ilyen hibák nem engedhetők meg.

[00:04:06]Ugye a rosszatommal kapcsolatban nagyon régóta lehet tudni, hogy az orosz munkakultúra, műszaki kultúra, biztonsági kultúra, az nagyon nagy mértékben elmarad az európaitól.

[00:04:20]Gyakorlatilag az összes építkezésük során ilyen típusú problémák tömegével merülnek föl Oroszországban is, csak ezekről általában nem adnak hírt, mert eltussolják ezeket az ügyeket.

[00:04:30]De vannak olyan még mindig működő nukleáris szervezetek Oroszországban, vagy olyanok, amelyek Oroszországban is kapcsolatokkal rendelkeznek, akik például a Leningrája 2 Szentpétervári atomerőmű szintén a Paks 2-vel azonos technológii erőműépítésénél is számos súlyos ilyen biztonsági munkavédelmi vagy munkakultúrával kapcsolatos hiányosságról számoltak be.

[00:04:56]Ugyanilyen problémák merültek föl például a Belorusziában.

[00:04:58]ö épült osztrovercia atomerőmű kapcsán, ott egész egyszerűen leejtették a reaktortartályt egy átrakásnál a daruról, közel 2 m magasságból lezuhant, és ez ettől vélhetőleg károsodott.

[00:05:15]a szállítás közben villoszlopokat csapott el a mert túl széles volt a a rakomány a vonaton, amin szállították a az erőműhöz ezt a reaktortartályt.

[00:05:24]És ezek a dolgok, ezek napi szinten fordultak elő az oroszországi vagy az orosz közelkülföldön vagy baráti országokban végrehajtott atomerum beruházásoknál.

[00:05:36]Ez a Rosszatom munkakultúrája, műszaki kultúrája, ott ez elfér.

[00:05:44]Európában ez nem fér el.

[00:05:44]Ugye egy ilyen rossz atomatomerőmű épült az elmúlt időszakban Európában a Paks 2-n kívül Finnországban, és ott nagyon súlyos problémák voltak azzal, hogy már a terveket sem tudták időre és megfelelő minőségben leszállítani.

[00:05:59]Ugyanez a probléma jelentkezett Paks 2-nél is.

[00:06:04]azért vagyunk a paksi projektben jelen pillanatban körülbelül nyolc év csúszásban, mert az orosz fél rosszatom egész egyszerűen nem tudott európai szabályozási környezetben engedélyezhető terveket leszállítani éveken keresztül.

[00:06:22]És ugye a paksi építkezés során is azért látjuk, hogy jelentkeznek súlyos problémák, ugye télen a munkagödör megcsúszása, illetve ilyen nagyon furcsa megtámasztása jelentkezett.

[00:06:35]Tehát úgy tűnik, hogy a Rosszhatom projektjeihez egyszerűen hozzátartoznak ezek a típusú hát jó lesz az úgy jellegű ilyen possozocialista szovjet hangulatú hozzáállások.

[00:06:46]Az egyiptomi hatóság, illetve az egyiptomi kormány ezeket nem tolerálja.

[00:06:51]A Fidesz kormány és a magyar hatóság részben tolerálta.

[00:06:58]Egyébként a hatóság azért több ízben jelezte, hogy nem elfogadhatóak azok a tervek.

[00:07:03]például amit a rosszatom benyújtott és fellépett több ízben az építkezés során tapasztalható nagyon laza munka kultúra ellen is éppen pont például a a munkagödör megcsúszás kapcsán tehát azt látjuk hogy azért a Paks 2 projekt amelyet szintén a rosszhatom valósít meg a tervek szerint az magával hozza ezt a fajta biztonsági kultúrát munkakultúrát, műszaki kultúrát.

[00:07:35]Ennek pedig, ahogy Egyiptomban most egyértelműen látszik, ö Paksinál előrébb tartó projekt, tehát itt tényleges építkezés már zajlik, ott a reaktorblokkokat, az épületeket építik, de hogy ennek a során ezek a hibák jelentkeznek, amelyek miatt az egyiptomi fél úgy döntött, hogy nem hajlandó tovább tolerálni ezeket a fajta hiányosságokat vagy visszásságokat.

[00:08:07]Innentől kezdve azt gondolom, hogy nagyon nagy kérdés, hogy a magyar kormány, illetve a magyar hatóság mindennek az ismeretében, bár természetesen a egyiptomi problémák azok az egyiptomi projektet érintik, de figyelembe véve, hogy ezek szerves részét képezik a Rosszatom projektjeinek, hogy mindezek figyelembevételével vajon hogyan fogják az egész Paks 2 projekt felülvizsgálat [nevetés] során értékelni a rosszatom rés részvételét.

[00:08:37]Úgy fogalmaztál, hogy a az egyiptomi félot nem tolerálja tovább már ezeket a problémákat.

[00:08:41]Ez mit jelent?

[00:08:41]Mert erre nem nem tértek ki, hogy ott ott történik esetleg szerződésbontás, vagy ott vagy ott mi lesz?

[00:08:54]Szerződésbontrásról nincs szó, de egyértelműen jelezték, hogy minden ilyen hiba azonnali kijavítását várják el az orosz féltől.

[00:09:01]olyan menedzsment és műszaki munkakörnyezet kialakítását, amely a jövőben [nevetés] megelőzi az ilyen típusú hibáknak a a megjelenését a a az építkezés során.

[00:09:17]És ahogy említettem, az egyiptomi fél elég világossá tette az oroszok számára, hogy nem szeretnének együtt dolgozni a továbbiakban az a rosszatom által delegált projektvezetővel.

[00:09:28]Tehát elvesztették a bizalmukat a a Rosszatom szak szakértőjéiben, aki összefogja az egész projektet a Rosszatom részéről, hogy a Roszatom azon kívül, hogy kiadott egy nyilatkozatot arról, hogy nincs itt semmi látnivaló, minden a legnagyobb rendben van, ami nyilvánvalóan nem igaz, hiszen az egyiptomiak tételesen sorolják, hogy mi nincsen rendben.

[00:09:48]hogy ezen kívül amúgy részben nyitottak lesznek-e arra, hogy akceptálják az egyiptomi észrevételeket és változtassanak a a projekt lefutásán, változtassanak a projektet irányító személyen?

[00:10:08]Vagy vagy az egyiptomiakkal szemben is ezt az elutasító hangnemet ütik meg, azt egyelőre még még nem lehet tudni.

[00:10:16][zihálás] Én azt gondolom, hogy ha ebben a projektben tovább akarnak menni, akkor a megrendelő igényeinek meg kell felelni.

[00:10:24]A nagy kérdés, ugye rosszatom ismerve azt, hogy szinte az összes projektjénél ezek visszatérő problémák, egyáltalán képes-e akár az egyiptomi szintű elvárásoknak megfelelni a jövőben?

[00:10:38]Itt ugye nyilvánvalóan egyéb tomé az egy nagyon-nagyon intő példa.

[00:10:41]Számunkra persze mégis csak az a legfontosabb, hogy nálunk mi történik.

[00:10:44]Magyar Péter már a választási kampány során azt mindenképpen kijelentette, hogy felülvizsgálják a Paks 2 szerződését.

[00:10:53]Most ugye pillanatilag épp elég baj bajunk van Paksgyel.

[00:10:55]Mindenesetre a politikó megkereste őt most ezen hírek alapján, amelyek még egyszer mondom meglehetősen riasztóak.

[00:11:02]És hát nyilvánvalóan most egyébként a magyar miniszterelnök egyelőre annyit tudott nyilatkozni, hogy nem ismeri ezt a bizonyos hivatkozott dokumentumot, amelyekben erről a a problémáról van szó.

[00:11:15]Tehát ennél többet ő most ezzel kapcsolatban nem tudott mondani.

[00:11:17]Mégis reálisan elképzelhetőnek tartod-e, hogy akár ez a hír is jelentősen befolyásolhatja annak az eshetőségét, hogy hogy esetleg elálljon a magyar fél a Paks 2 szerződéstől.

[00:11:36]Ezeket az információkat szerintem mindenképpen figyelembe kell venni a paksi projekt átgondolása vagy felülvizsgálata során.

[00:11:43]Ugye Paks 2-vel millió probléma van.

[00:11:46]A [torokköszörülés] leg súlyosabb és a legszűkebb keresztmetszet az a hűtés megoldatlansága.

[00:11:56]És Paks egy jelenlegi krízish helyzettel világosan megmutatja, hogy hogy egyszerűen már a jelenlegi erőműhűtésére sincs megfelelő megoldás jelen pillanatban.

[00:12:06]Paks 2-t meg úgy tervezték meg, hogy egyszer majd odarakják Paks egy mellé, aztán hűtik a Dunával.

[00:12:10]Ö nyilvánvaló, hogy ez egy alkalmatlan hűtési ö megoldás Paks 2 esetében.

[00:12:15]A probléma az, hogy ezeket a dolgokat, ezeket a nehézségeket vagy kritikus problémákat, ezeket 10 éve lehet tudni.

[00:12:28]Tehát én magam 10 évvel ezelőtt egy vaskos publikációban kritizáltam meg a Paks 2-nek a környezeti engedélyét, illetve a környezetéti hatástanulmányát, amiben pont arra hívtam föl a figyelmet, hogy a azok a klímamodellek, amelyeket az engedélyben alkalmaztak a a környezeti hatástanulmány készítői, azok teljesen légből kapottak.

[00:12:52]Tehát ilyen meseszerű történetek arról, hogy majd 2082-ben lesz két olyan nap egy évben, amikor [nevetés] egyszerre alacsony a Duna vízállása és magas a hőmérséklete, és akkor majd lehet, hogy vissza kell terhelni Paksot, hogy tartani tudják a határértékeket.

[00:13:09]Ehhez képest csak idén már több mint két-hét ilyen nap volt az évben, amikor ilyen vízhőmérsékletek és vízállás mellett a paksi atommerülmű a jelenlegi sem tudott teljes kapacitáson működni, sőt a teljes leállás is szóba került.

[00:13:27]Egészen minimális szinten pörgött tovább csak Paks hosszú időn keresztül.

[00:13:32]Ö tehát egy egy ilyen abszolút fals és hazug és tíves és ilyen tényleg ilyen Grimmes mesébe illő történetekre alapozták Paks 2-nek a az engedélyezését.

[00:13:44]Én azt gondolom, hogy ezek a problémák, és ide tartozik az is, hogy hogy igen, a rosszatom képtelensége Európai Uniós jogszabályi környezetben engedélyezhető tervek előállítására a Rosszatom munkakultúrája, műszaki kultúrája, biztonsági kultúrája azok olyan dolgok, amiket egy felelős kormányzatnak számításba kell vennie, amikor ennek a projektnek a folytatásáról dönt.

[00:14:15]Ezek ugye olyan dolgok, amikre egyébként adabszurdum lehet megoldás, akár a hűtés esetében is lehet hűtőtornyot építeni, vagy vagy hűtőtavakat létesíteni, vagy valamilyen kiegésztő megoldást.

[00:14:26]A biztonsági hiányosságokat is lehet szigorúbban ellenőrizni, keményebb elvárásokat megfogalmazni a rosszaton felé, csak hogy ezek mind pénzbe kerülnek.

[00:14:36]És Paks 2-nek a másik kritikus pontja az az, hogy valójában nem tér meg.

[00:14:44]Tehát az Európai Bizottság már 2016-ban is úgy hagyta jóvá a Paks 2 projektet, hogy azt feltételezte, hogy ez üzleti alapon nem épülne meg, mert senkinek nem éri meg.

[00:14:54]Tehát állami támogatás van a a projektben azért, hogy egyáltalán létesülhessen a a két új atanarumi blokk.

[00:15:03]Ha most ehhez a eredetileg tervezett költséghez hozzátesszük azt, hogy ezek a költségek jelentősen megnövekedtek az elmúlt 10 évben, ugye szerződés módosításra is sor került, ahol az eredetileg megfogalmazott ilyen fix áras kulcsraész átadást törölték a szerződésből, és tulajdonképpen nem határoztak meg felső határt a a projekt költségére.

[00:15:30]Az azt jelzi, hogy hogy jelentős költségnövekedéssel lehet számolni.

[00:15:35]És hogyha ehhez még hozzá kell számolni azt is, hogy plusz még egy hűtőtorony ide, plusz még néhány szigorú biztonsági előírás bevasolása az oroszokona, akkor eljutunk oda, hogy már az eleve hát a megtérülése kapcsán nagyon billegő projekt az az eredetihez eredetileg tervezethez képest jelentősen megdrágul, akár elérheti-e az eredeti költségek kétszeresét is a végső ár.

[00:16:02]kinek éri meg ezek után ez a projekt.

[00:16:05]Ebben a helyzetben én azt gondolom, hogy a kormánynak egyetlen út áll igazából nyitva az, hogy az alapjaitól, az összes hazugságot félretéve, az alapjaitól újra megvizsgálni ezt a projektet, hogy vajon azt is figyelembe véve, hogy egyetlen szüksége van, szükség van-e, van-e új atomerőműre Magyarországon, vagy lehet a magyar energiabiztonságot máshogy biztosítani?

[00:16:31]Paks 2-vel egyébként a 230-as évekre nem lehet biztosítani, mert mert nem fog elkészülni időben az atomerőmű.

[00:16:39]Tehát az összes lehetséges alternatívát, az összes valós megvalósítási idővel, költségekkel, környezeti hatásokkal kapcsolatos információk birtokában a kormány úgy látja-e, hogy ez egy Magyarország számára előnyös projekt-e vagy sem.

[00:16:59]Nekem meggyőződésem, hogy egy ilyen elfogulatlan újra a Paks 2 projektnál fog túlélni.

[00:17:03]Egész egyszerűen az első pillanattól kezdve ez egy politikai vállalkozás volt, amelynek a célja elsősorban nem energetikai volt, hanem a magyar kormány és az orosz kormány közötti szövetségnek a az erősítése.

[00:17:19]Az, hogy ez pénzügyileg, energetikailag, környezetileg előnyös-e az ország számára vagy sem, ez a Fidesz kormány alatt nem igazán játszott szerepet.

[00:17:29]Igen, pont kettő dolgot akartam kérdezni, hogy Józanéscel belátható módon van-e magyarázatunk arra, hogy jó Paksegyet még még mondjuk azt, hogy értjük geopolitikai okokból kifolyólag az értelemszerű volt ez oroszok építék.

[00:17:42]De Paks 2 esetében két komoly kérdés.

[00:17:45]Az egyik, hogy hogy feltétlenül muszáj, volt-e ez a döntés, hogy ez az oroszok építsék, vagy ha már ők építik, akkor ilyen alapvető kérdés.

[00:17:55]Én ahogy szakembereket olvasgatok, hogy a hűtési rendszer, hogy ma már nem terveznek úgy egyébként atomreaktorokat, hogy természetes élővízekből hűtik őket pont ugye a az olyan problémák miatt, amelyekre valószínűleg egyre többet lehet számítani, mint most is, hanem például hűtőtornyokkal.

[00:18:10]Tehát, hogy ezek ilyen nagyon-nagyon nehezen megválaszolható kérdéseknek tűnnek, hogy miért ezeket a döntéseket hozta meg a Fidesz kormányzat?

[00:18:20]Az tehát az alapvető kérdés az az volt, hogy kell-e új atomerőmű.

[00:18:22]Ebben egyébként annak idején volt egy elég erős politikai konszenzus.

[00:18:26]Ezt látni kell, hogy nem a Fidesz hepje volt az atomerőmű építés az új az ott a Paksi telephelyen új atomerőmű blokkok építése körül a 2000-es években elég erős politikai konszenzus volt.

[00:18:43]Tehát az akkori kormánypártokk a szocialista szabaddemokrata koalíció is pártolta az újatomerőműépítését.

[00:18:50]Szerintem ez már akkor is egy inkább ilyen [sóhajtás][zihálás] atomerőművi lobbja által befolyásolt döntés volt, és igazából szakmailag nagyon kérdéses volt a megalapozhatósága, de mindenesetre ezt a döntést, hogy új atomerőművű blokkok felé mordul el Magyarország, ezt nem lehet pusztán a Fideszre fogni, de szakmailag már akkor is a 2000-es évek végén, 2010-es évek elején lehetett látni, hogy olyan átalakulás zajlik a a globális energiapiacon, ami nem kedvez a nukleáris létesítményeknek, tehát az új atomerőműveknek.

[00:19:27]A meglevő atomerőművek ugye viszonylag alacsony áron tudnak áramat biztosítani, de az újépítésű blokkok, a megnövekedő költségek, biztonsági előírások miatt vérhetően nem versenyképesek, és ez már 2010-es években is így volt.

[00:19:41]Az viszont egyértelműen a kormánynak a az egyedi döntése volt, hogy ha atomerőművet akarunk építeni Magyarországon, ezt nem egy nyílt nemzetközi tender keretében választottuk ki a atomerőmű építőt.

[00:19:59]Ez a kormány döntése volt elsősorban Orbán Viktor miniszterelnök döntése és felelőssége volt, hogy nemzetközi tender nélkül egyébként az Európai Unió szabályait is hát erősen feszegetve oda odaadta a Rosszatomnak ezt a projektet.

[00:20:17]Ennek az oka, ahogy mondtam, elsősorban az volt, hogy itt nem egy energetikai projektről volt szó, hanem egy politikai projektől, aminek természetesen a végén várták, hogy majd kijön áram Paks 2-ből, de hogy ez milyen áron, milyen feltételekkel, milyen környezeti következményekkel, az másodlagos volt, mert az elsődleges cél az volt, hogy ezt az orosz-magyar szövetséget erősítsék.

[00:20:45]És az, hogy a például a hűtési rendszer, de több más ponton is hamis, megalapozatlan információkra alapozták a a döntést, illetve az engedélyezést.

[00:20:57]Ennek részben pont az oka, hogy ők is látták, hogy nem nagyon jön ki a matek, tehát hogy pénzügyileg, gazdaságilag nagyon nehéz indokolni, hogy ez miért jó ez a ez az erőmű.

[00:21:09]És ezért egész egyszerűen lefelejtettek belőle olyan elemeket, amiket lehetett tudni, hogy szükség lesz rá, például kiegészítő hűtési rendszerre, mert az tovább növelte volna a várható költségeket és tovább csökkentette volna az esélyét annak, hogy egyáltalán lehetséges profitábilisan üzemeltetni a az új atomerőművet.

[00:21:30]Tehát azt gondolom, hogy ebben volt egy szándékos és tudatos politikai döntés, hogy belevinni téves információk alapján az országot ebbe a projektbe.

[00:21:40]A általában Magyarországon a nagy projektek azok nagyon sokszor így valósulnak meg, abban bízva, hogy majd mikor kiderül, hogy hát ez így nem fog működni, addigra már eléggé előrehaladott állapotban lesz az egész beruházás ahhoz, hogy már mindenki azt mondja, hogy hát inn már nem éri meg visszatáncolni, már beleültünk.

[00:21:58]hogy a Paks 2 egyelőre egy nagy gödör, de már beleöltünk 1000 milliárd Ftot.

[00:22:02]És akkor majd azt fogja mindenki mondani, hogy hát ha már ennyi pénz benne van, akkor most már vigyük végig a beruházást, akkor is, hogyha kiderült, hogy semmi sem volt igaz abból, amire alapozták a a döntést annak idején.

[00:22:16]És egy csomó olyan elem fog megjelenni benne, amit eredetileg szándékosan nem terveztek bele.

[00:22:23]Arra tudunk egy elméleti választ adni.

[00:22:26]Ugye most, amikor az egész ország hetek óta azzal küzd, hogy ne ne kelljen teljes mértékben leállítani a paksi atomerőművet, ugye ez nem paraszthajszálon, de mindig ugye néhány centiméterre múlik.

[00:22:38]Sőt, sőt csoda tulajdonképpen még az, hogy hogy eddig nem kellett leállítani.

[00:22:43]Mi lenne akkora a helyzet, hogyha ha Paks 2 már működne?

[00:22:50]Tehát mi lenne akkora a helyzet, ha mindkét atomerőmű, tehát Paks és Paks 2 is most még egyszerre működne?

[00:22:54]Könnyebb vagy nehezebb helyzetben lennénk-e, tudom, hogy csak elmélet, csak olyan nehezen érti meg a az átlagember ezeket a kérdéseket.

[00:23:03]Szóval a másik opció pedig az, hogy már ott tartanák, hogy Paksyet leállították és csak Paks 2 működik.

[00:23:11]Akkor jobb lenne-e a helyzet?

[00:23:13]F 2-nek hivatalosan már egy éven működnie kéne, de hát van egy 89, mire megépül addigra inkább 10-15 év csúszás ebben a a beruházásban.

[00:23:24]Ha véletlenül elkészültek volna határidőre az eredeti terveknek megfelelően, akkor most az lenne a helyzet, hogy nem 100 köbm fűtővizet kéne biztosítani az erőművek számára másodpercenként, hanem 105 köbmt egész pontosan, hanem 232 köbm, vagy még ennél is több hűtővizet másodpercenként.

[00:23:49]Miközben szemmel láthatólag az infrastruktúra az ennek a 105 köbmnek a biztosítására se nagyon képes, illetve a a kialakított szivattyú rendszer az egész egyszerűen nem nincs felkészítve ilyen alacsony vízállásokra.

[00:24:01]Lehetne azt mondani, hogy Paks 2 esetében biztos mélyebbre rakták volna, de hát a környezeti hatástanulmánya egyértelműen azt mutatja, hogy nem számoltak Paks 2 környezeti engedélyében ilyen alacsony vízszintekkel és ezzel együtt ilyen magas vízfőmérsékletekkel.

[00:24:19]Tehát nem lett volna indokolt az engedély alapján a paks egy egyet ellátó szivattyúknál mélyebbre telepíteni a a Paks 2-t ellátó szivattyúkat sem.

[00:24:29]Tehát azt gondolom, hogy semmivel se lennénk jobb helyzetben, sőt valójában sokkal többször és sokkal gyakrabban, és sokkal korábban le kellett volna állítani az erőműveket, hiszen az, hogy van-e elérhető hűtővíz, ez most egy kritikus kérdés, és ezt próbálja a kormány ugye ilyen adhok jelleggel gyorsan megoldani ezzel a feniküszöbbel, meg a bárkák süllyesztésével, hogy megemelni annyira a vízszintet, hogy ki lehessen venni kellő menny mennyiségű hűtővillet ahhoz, hogy legalább egy blokk tudjon működni.

[00:25:06]Ugye négy blokk van paks egyen, és jelenleg egy blokknak a működéséért küzd a kormány és az erőmű.

[00:25:14]De az igazi korlátja a paksi atomerőmű működésének hosszútávon az nem ez, mert azért ilyen alacsony vízszintek, ez tényleg egy extrém dolog, és középtávon föl lehet készülni erre, hogy hogy mélyebbre nyúló szivattyúvégekkel jobban biztosítani, vagy az üzem csatorna mélyítésével ilyen helyzetekre is biztosítani hűtővízellátást.

[00:25:36]De az igazi korlát az az, hogy a paksi felmelegedett hűtővizet, tehát a használt hűtővizet a Dunába eresztik vissza.

[00:25:44]Egész egyszerűen ez a visszaérkezéskorra akár 36-37 fokos víz is lehet.

[00:25:50]És erre van egy előírás, hogy ez a visszaeresztett víz egy bizonyos szintnél, és ez a bizonyos szint 30°ok, nem melegítheti jobban fel a Dunát.

[00:25:59]már a nyár elején le kellett, vagy vissza kellett terhelni Paks egyet, több blokkot ki le kellett állítani, mert nem tudták tartani ezt a hűterhelésre vonatkozó előírást.

[00:26:15]El tudjuk képzelni, hogyha itt nem 100 km nagyságrendű 36-37 fokos víz megy vissza a Dunába, hanem 230-240 kbm ilyen meleg víz megy vissza a Dunába, akkor a sokkal hamarabb és sokkal magasabb vízhozamnál és alacsonyabb vízhőmérsékleteknél el tudja érni azt a kritikus pontot, hogy már nem tudja tartani Paks a a 30 fokas határértéket.

[00:26:43]Tehát ha működne Paks 2, akkor valójában csak annyi változna, hogy valószínűleg vagy Paksy et vagy Paks 2-t az nyár nagy részében leállítva kellett volna tartani, mert nem tudta volna teljesíteni a környezeti előírásokat.

[00:27:02]zárásként még amit most ugye ennyi idő alatt egész egyszerűen jelen havárien helyzetben tud tenni a a kormányzat ugye ez a fenékmeder az uszályok elsülyesztés a kövek odahordása ezeket te mennyire látod jó megoldásnak illetve mennyire tudnak ezek állandó jellegű megoldások lenni itt megint az a kérdés hogy mit próbálunk megoldan tehát a a hűtővíz ellátás probléma témáját ezek rövid távon segíthetik, és a jelenlegi krízishelyzetben azt gondolom, hogy ezek valószínűleg elkerülhetetlenek.

[00:27:40]Nem előnyös, hogy hogy ezekre szükség van.

[00:27:42]Pláne, hogy ilyen gyorsított eljárásban anélkül, hogy ennek bármiféle következményeit, hatásait a hidrológiára, az élővilágra egyáltalán lett volna idő vizsgálni, hogy ezeket így így kell megvalósítani, de jelen helyzetben én azt gondolom, hogy ezek elfogadható krízishelyzeti kényszerintézkedések.

[00:28:09]Hosszú távon ezek egy már a hűtővízellátást sem ilyen eszközökkel érdemes szerintem biztosítani.

[00:28:18]Már csak azért sem, mert ezek a fenékküszöbök ha állandósulnak és ott maradnak, akkor hajózási akadályt jelentenek.

[00:28:24]Nyilván egy nagy víz idején elég magasan átbukik fölötte a víz ahhoz, hogy ne zavarja adott esetben a hajózást, de alacsonyabb vízszinteknél elég hamar komoly hajózási akadályá válhatnak.

[00:28:37]Tehát ezek szerintem átmeneti típusú megoldások tudnak lenni.

[00:28:40]hosszú távon Paks egy esetében, és akkor Paks 2-t most tegyük félre, Paks egy esetében vagy ezt a átfolyórendszerű Dunából kivesszük a vizet, bevisszük az erőműbe, felmelegítjük és visszaeresztjük a Dunába.

[00:28:56]Ezt a rendszert kell igazítani a klímaváltozás realitásaihoz, tehát a most tapasztalható extrém alacsony vízszintekhez és magas vízhőmérsékletekhez.

[00:29:09]Ez sem fog mindent megoldani.

[00:29:09]Tehát például a a hőterhelésnek a kezelésére ezek egyáltalán nem alkalmasak, tehát akkor is le kell majd időnként állítani Paks egyet, de a hűtővíz ellátáson ezek tudnak segíteni, illetve hosszabb távon ugye itt egy hűtőtorony jelenthetne megoldást.

[00:29:27]Ugye ez is egy olyan kérdés, hogy egy hűtőtorony azért igen drága technológiai megoldás.

[00:29:33]és Paks 1-nek a 2030-as évek közepén lejár a a már meghosszabbított élettartama.

[00:29:42]Folyamatban van az élettartam tovább hosszabbítása 10 esetleg 20 évre is.

[00:29:44]De hogy ez lehetséges-e műszakilag vagy sem, azt jelen pillanatban még nem tudjuk.

[00:29:51]Nincsenek jó állapotban a paksi blokkok, tehát lehetséges, hogy olyan mélységig kéne hozzányúlni a a blokkokhoz, hogy az már nem éri meg.

[00:30:00]gyakorlatilag újat kéne építeni a legalábbis egyikmásik blokk helyett.

[00:30:05]Tehát ez egy nyitott kérdés, hogy mennyi időre és melyik blokkokat lehet majd üzemidő hosszabbítani.

[00:30:10]De mindenesetre az egy kérdés, hogy most belevágni az időtartam vége eredetileg tervezett élettartam vége után egy kiegészítő hűtési rendszer létesítésének paks egyen, hogy ez pénzügyileg kiadja-e a a matekot, vagy vagy sem?

[00:30:27]És a másik kérdés, hogy egy ezek a fenékküszöbök vagy az elsülyesztett muszájok, ezek mondom csak a hűtővízkivétel problémáin segítenek, de a melegvízterhelésen, a hűtővízvízszeresztésnek a problémáin semmit nem változtatnak.

[00:30:44]Tehát az a korlát továbbra is fenn áll.

[00:30:46]És egyébként itt jegyzem meg, hogy ugyanez igaz arra szintén mostanában elég nagy népszerűséget kapott elképzelésnek, hogy egy dúzzasztással kéne biztosítani, tehát egy egy teljes gátrendszerrel kéne biztosítani a paksi erőmű hűtését.

[00:31:00]Itt megint az a kérdés, hogy egy ki tudja meddig üzemelő paks egy erőmű esetében érdemes-e egy teljes folyót visszadúzasztani annak érdekében, hogy még a hátralevő 1020 évben ez ez jobban hűthető legyen.

[00:31:17]De ráadásul ez a duzasztás is, a hűtővíz visszabocsátás és a hőterhelés problémáin nem segít túl sokat.

[00:31:25]Ög hiába duzzasztják fel a vizet, ha abba eresztik vissza a melegvet, akkor az azt a dúzza tűztestet fogja melegíteni.

[00:31:35]Még az is lehet, hogy hamarabb jelentkeznek majd azok a határértékek, amik miatt egyébként időről időre az elmúlt években is le kellett állítani Paks egyet.

[00:31:43]Tehát én azt látom, hogy itt egy nagyon komplex problémahalmaz van, amire nincsen egyszerű megoldás, akik azt mondják, hogy majd a fenékküszöbök, majd a duzzasztás, vagy valami, vagy egy hűtőtorony, itt már meg is van a megoldás, készen van, nincs ezen többet mit beszélgetni.

[00:32:01]Azok szándékosan félrevezetik a közbeszédet.

[00:32:03]Egy nagyon komplex probléma van, ahol a környezeti, a hatások, a hidrológiai hatások, a hajózás problémái, a megtérülés kérdése, ezek mind figyelembe kell, hogy legyenek véve, és ezeknek a elfogulatlan és tényleg hazugságok nélküli újragondolása esetén lehet aztán valamilyen konklúzór jutni, lehet-e Paks 2-t létesíteni?

[00:32:33]vagy sem érdemes-e létesíteni Paks egy esetében milyen problémák jelentkeznek az erőmű kapcsán, ezekre milyen típusú megoldások jelenthetnek megoldást és ezek a megoldások hogyan hatnak más részterületekre, akár a hajózásra, akár a az ökológiai hatásokat figyelembe véve, és hogy az egész együtt pénzügyileg vajon Magyarországnak előnyöse vagy sem, ezekről kell egy elfogulatlan és nyílt vitát folytatni és utá utána lehet-e kijukadni oda, hogy akkor mi is történjen.

[00:33:07]Pakson, nagyon-nagyon köszönöm, hogy a rendelkezésünkreál.

[00:33:11]Nyilvánvalóan most még itt azért a hát reméljük, hogy már nem annyira hosszú ideig, de az akut problémamegoldás lesz, de és azért utána én feltételezem, hogy itt Paks 2 felújvizsgálata előbb előrébb sorolódik majd a témák között, mint ahogy akár azt mondjuk egy fél évvel ezelőtt is gondoltuk.

[00:33:29]Úgyhogy szerintem biztos, hogy fogunk még beszélni.

[00:33:30]Köszönöm még egyszer.

[00:33:34]Én köszönöm.

[00:33:35][horkantás] Köszönöm önöknek is nagyon a figyelmet, és valóban így van, tehát hogy van egyrészt egy hosszútávú probléma, illetve egy akutab megoldandó probléma.

[00:33:45]Mind a kettővel természetesen folyamatosan fogunk foglalkozni.

[00:33:46]Nagyon örülök neki és köszönjük, hogyha figyelnek ránk.

[00:33:50]Minden jó viszlát.

[00:33:58]เฮ [zene] [zene]