KlikkTV 34:59

Oroszország GÁZELZÁRÁSSAL fenyegette meg Magyarországot

energiapolitikaoroszországatomenergiamegújuló energiamolközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Ellenzéki
Oroszország GÁZELZÁRÁSSAL fenyegette meg Magyarországot
tl;dr
  • KlikkTV-beszélgetés Dávid műsorvezetővel és Holoda Attila energetikai szakértővel, a MOL korábbi INA-igazgatósági képviselőjével, az új kormány energiapolitikájáról.
  • Orosz duma-tagok gázleállítással fenyegetnek a magyar külpolitikai 180 fokos fordulata után; Holoda szerint ez blöff, nem hivatalos Kreml-álláspont.

„Az energiafüggés az nem pusztán egy gazdasági kérdés, hanem nemzetbiztonsági kockázat." – Holoda Attila

  • A vezetékes orosz gáz Európába 2022 óta kb. 90%-kal csökkent; LNG-re áttérni nem tudnak, mert a kapacitásuk ehhez túl kicsi.
  • Paks 2: a kritizáló kormány mégis 206,6 milliárdra emelte az idei keretet; a 12 éves állami ráfordítás már 600 milliárd forint felett van, vizsgálat folyik.
  • A kiszállás reálisan 2040-ig tartana; Holoda független műszaki és pénzügyi újraszámolást kér a döntés előtt.
  • Állami szélerőmű-pályázat indul; a nap és szél az évi kb. 2000 nap-szélmentes óra miatt nem pótolja a zsinórüzemű erőművet.
  • MOL–INA: a kapcsolat új alapokra helyezése jogos; teljes visszavásárlás kizárt, Hernádi sorsa viszont politikai alkupozíció lehet – ez win-win is lehetne Magyar Péternek.
  • NIS Szerbiában: az amerikai mentesség szeptember 30-ig szól; a MOL a Gazprom Nyefttel tárgyal, és Holoda gyanúja szerint az oroszok húzzák az időt a magasabb árért.
  • Független benzinkutak petíciója: átlátható árképzést és elfogadható kiskereskedelmi árrést kérnek (55–75 Ft/liter), mert a MOL teljes értéklánca mellett ma megélni nem tudnak.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A KlikkTV-beszélgetés a műsorvezető (Dávid) és Holoda Attila energetikai szakértő – a MOL korábbi INA-igazgatósági képviselője – között készült. A fő téma, hogy Magyar Péter kormánya betartotta választási ígéretét: mintegy 180 fokot fordított a NER külpolitikáján Oroszország tekintetében, és Oroszországot lokális és globális fenyegetésként azonosította – ahogyan azt korábban is tette az EU és a NATO, amelyeknek Magyarország szövetségese. Ennek a fordulatnak úgy tűnik, következménye is lesz, ami kapcsán a beszélgetés érinti a gázellátást, a Paks 2 beruházást, a megújuló energia szerepét, a MOL horvátországi és szerbiai ügyeit, valamint a független benzinkutak helyzetét.

Az orosz gázfenyegetés: blöff vagy valós kockázat?

  • Az elmúlt napokban több orosz állami dumai szenátor kritikus, fenyegető üzeneteket küldött Magyarországnak az irányváltásra reagálva. A műsorvezető felveti: szeptember közepén Oroszországban is lesznek választások, ezért fel kell tenni a kérdést, hogy kampányszöveg-e az „akár el is zárhatjuk a gázt, ha ilyen rosszak vagytok" típusú fenyegetés.
  • Holoda szerint a reakció valóban a magyar külpolitikai irányelv megváltozását követte – amely immár elítéli az orosz agressziót, támogatja Ukrajna területi integritását, és veszélyként azonosítja Oroszországot Európára és a Kárpát-medencei magyarokra nézve. Ugyanakkor nem hivatalos reakció: amikor az orosz állami duma védelmi bizottságának egyik tagja, Andrej Kolesznyik azt mondja, hogy „akár le is állíthatjuk", az még nem a hivatalos Kreml-álláspont.
  • A szakértő tapasztalata szerint az oroszok leginkább blöffölve fenyegetnek:

„Az oroszok két dolgot nagyon tudnak: fenyegetni és blöffölni. A leginkább blöffölve fenyegetni." – Holoda Attila *

  • Egy politikai fenyegetésből nem várható azonnali szállításleállítás, azért sem, mert az orosz félnek komoly bevételkiesést jelentene. A számok: 2021 közepén naponta kb. 450–500 millió köbméter földgáz érkezett vezetéken Európába, most ez 48–50 millió köbméter – vagyis 2022. február 24. óta kb. 90%-kal csökkent a vezetékes szállítás.
  • A „majd LNG-ként eladják" tévképzet nem áll meg: Oroszország vezetékes szállításra rendezkedett be, LNG-előállítási kapacitása a vezetékes kapacitásnak csak töredéke. A „stikában, átcímkézéssel" eladott LNG-ről szóló történetek (belga, francia vásárlók) ezen nem változtatnak – LNG-vel együtt is csak töredék a korábbi mennyiség.
  • Holoda szerint maga a fenyegető reakció igazolja vissza a külpolitikai irányváltás helyességét:

„Az energiafüggés az nem pusztán egy gazdasági kérdés, hanem nemzetbiztonsági kockázat." – Holoda Attila *

  • Ha egy politikai nézeteltérésre azonnal az energiaszállítás leállításával fenyegetnek, az azt mutatja, hogy az energia ma is geopolitikai nyomásgyakorló eszköz – ugyanúgy, mint a szocializmus idején volt.

„Nem az a kérdés, hogy holnap elzárják-e a csapot, hanem sokkal inkább az a kérdés, hogy elfogadható-e a továbbiakban is egy ilyen erős függésben maradni egy olyan féllel, olyan partnerrel, amely egy külpolitikai nézeteltérés esetén egyáltalán hitelesen megfenyegethet minket." – Holoda Attila *

Paks 2: kritika szavakban, kifizetések tettekben

  • A műsorvezető rámutat: Magyar Péter a kampányban és kormányon is kritizálta a Paks 2 beruházást, mégis a pótköltségvetésben jelentősen megemelte annak idei támogatását.
  • Holoda körvonalazta a számokat: van érvényes nemzetközi szerződés; az eredeti idei előirányzat 95 milliárd forint volt, amit 206,6 milliárdra emeltek – ez a pótköltségvetést eredményező 111,6 milliárdos tétel. Az elmúlt 12 év közvetlen magyar állami ráfordítása már meghaladja a 600 milliárd forintot.
  • A kormány májusban, szinte első intézkedései között jelentette be, hogy teljes körű, soron kívüli vizsgálatot folytat a Paks 2 társaságnál – ez a vizsgálat jelenleg is tart.
  • A szakértő szerint a kifizetés nem jelenti azt, hogy a kormány eldöntötte volna a beruházás változatlan feltételekkel való folytatását: egyszerűen az idei évben elvégzett munkák ellenértékét, a szerződéses kötelezettségeket és az esedékes számlákat kell kifizetni. Egy nemzetközi szerződést nem lehet csak úgy felbontani – alaposan meg kell nézni a következményeket.
  • Szijjártó Péter még előd külügyminiszterként tavaly decemberben vagy idén januárban bejelentette a beruházás felgyorsítását, hogy a sokszorosan eltolt határidőket próbálják tartani: 2032–2035-ös határidőkről beszélt – ami már eleve 10 évvel később van, mint az eredeti előterjesztés.
  • Az EU-szerep kapcsán Holoda egyértelmű: az Európai Unió nem akadályozta, hanem megkövetelte az olyan biztonsági követelmények betartását, amelyek a magyaroknak is fontosak – vagyis azt, hogy az erőmű ne hordozza magában sem egy Csernobil-, sem egy Fukusima-típusú katasztrófa későbbi lehetőségét.

„Beletettünk már 600 milliárd adóforintot ebbe a projektbe, amiből külső személyként azt tudom mondani, hogy gödrök és némi beton látszik." – Holoda Attila *

  • Érdemes-e befejezni? A kérdést úgy kell feltenni: kell-e nekünk az az energia, amit a Paks 2-től várunk? A nyári havária-helyzet jelezte, hogy nagyon hiányzik egy zsinórüzemű erőmű teljesítménye, amely drasztikusan csökkentené a magyar kiszolgáltatottságot az importált villamosenergiától – ez volt a Paks 2 eredeti célja is. (A szakértő kitért rá: a nyári helyzet erősen befolyásolta a lakosság gondolkodását az atomerőműről és a bővítésről.)
  • Az a érdekérvény, hogy „már belett 620 milliárd, tehát tovább kell menni, mert nem lehet kiszállni", nem önmagában áll: fel kell mérni, hogyan és mikorra lehetne helyettesíteni az energiát.
  • Felmondási szcenárió: a felmondás is időbe telik, utána új tender kell, EU-s jóváhagyásokkal – reálisan 2040-ig. Az amerikai és koreai gyártók sokkal rövidebb határidőkkel vállalnak: a csehek nemrég koreai előmegállapodást kötöttek már 4–5 éves építési idővel, ami drasztikusan más, mint a régi orosz típusú erőműveknél szokásos határidők.
  • Következmények nélkül nem lehet egyik napról a másikra felmondani; független műszaki és pénzügyi újraszámolásra van szükség a döntés előtt. De a beruházás egyelőre folyik: ha a független vizsgálatok azt állapítják meg, hogy meg kell építeni, akkor haladjon tovább – „akkor már ne akadályozzuk".

Szél és nap: jó irány, de nem váltja ki a zsinórüzemű erőművet

  • A beszélgetés rögzítésének napján, szeptember 4-én nyílik meg egy állami pályázat szélerőművek építésére – a szakértő szerint látszik, hogy a kormány megnyitja az utat a szélerőművek felé, miközben napenergiában „nagy hatalom vagyunk" az ország méretéhez képest.
  • Holoda óvatos: a nap és a szél időjárásfüggő megújuló energia, a nap ráadásul napszakfüggő is – este, éjjel viszont ugyanúgy elvárik a lakosság és az ipar az áramtól. Ez okozta a nyári kritikus helyzetet is. Ezek az források tehát nem alternatívái a zsinórüzemű erőműveknek, csak az energiamix diverzifikálásának eszközei.
  • Fontos adat: az évi 8700 órából kb. 2000 óra az, amikor nem süt a nap és nem fúj a szél – vagyis kb. egynegyedében az évnek akkor is biztosítani kell az ellátást.
  • A megtermelt és elfogyasztott mennyiség összevetése csalóka: 0–24 óráig várjuk az energiát, nem csak akkor használunk áramot, amikor süt a nap.
  • A tárolókapacitásokról: az akkumulátorok nem oldják meg az éjszakai ellátást, de kiválóan áthidalják azt a helyzetet, amikor naplemente után felszaladnak az árak a piacon. A csehek és a bolgárok ráálltak a tárolók kiépítésére, és az elmúlt hetekben sokat kerestek vele: napközben olcsó napelemes energiával töltötték az akkumulátoraikat, és este 5–8-szoros áron adták vissza az áramot.

MOL–INA: a horvát kapcsolat új alapokra helyezése

  • Magyar Péter nemrég tárgyalt a horvát miniszterelnökkel; a beszámolók szűkszavúak, de megerősítették, hogy szóba került a MOL–INA kapcsolat új alapokra helyezése. Holoda szerint ez „abszolút időben jövő, jogos reakció" – a másfél évtizedes konfliktus megmérgezte a két ország viszonyát, és „többet vesztettünk rajta, mint amennyit nyertünk".
  • Háttér: a horvátok a szankciók idején nagyon rigorózusan kezelték az uniós szabályokat, amikor az orosz kőolaj nem szállíthatott – ennek hátrányait akkor éreztük meg.
  • Az INA a horvát klasszikus nemzeti, integrált olajvállalat, amelyben senkinek nincs többsége: a MOL-nak 49,08%, a horvát államnak kb. 44% tulajdona van, miközben a MOL 2009 óta birtokolja a menedzsmentjogokat. Holoda az első két évben maga is az INA igazgatóságában képviselte a MOL-t.
  • A szakértő szemszögéből a MOL megmentette a vállalatot:

„Ha a MOL nem veszi át 2009-ben az INA irányítását, akkor ma nincs INA. A MOL hozta rendbe ezt a vállalatot." – Holoda Attila *

  • A MOL modernizálta például a rijekai finomítót; ezt követően erősödtek fel Horvátországban a hangok, hogy nagyobb beleszólást szeretnének a stratégiai döntésekbe. Holoda szerint ez teljesen jogos igény – ahogyan a MOL menedzsmentjogok iránti eredeti ragaszkodása is az volt, hiszen a horvát irányítás idején „a pénz kifolyt" a cégből.
  • Lehetséges megoldások: a horvát állam nagyobb beleszólása, vagy a MOL-rész visszavásárlása. Utóbbiról Holoda szerint a teljes visszavásárlás kizárt – nincs annyi pénze a horvát államnak, itt nem 2 forintról beszélünk. Részleges visszavásárlás elképzelhető, de komoly pénzügyi vállalás lenne.
  • Inkább befektetési alkú várható: a magyar kormány és a horvát kormány megállapodása révén újabb közös beruházások jöhetnek – például megújuló energiában, ahol a horvátok elsősorban a geotermiában produkálnak jól. A tárgyalófél mindenképpen a MOL; a magyar állam közvetve érdekelt, hiszen a MOL-nak kb. 25%-a állami tulajdon, így az INA-beli 49%-ból kb. 10% közvetett magyar állami tulajdonrész.
  • A Hernádi-kérdés mint alkupozíció: a horvátok „továbbra is szeretettel várják" Hernádi Zsoltot, hogy ott töltse le a két éves börtönbüntetését. Holoda viszont arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e a visszatérése: „nem biztos, hogy nem" – az alkunak ez is része lehet. A független bíróságok és arbitrációs fórumok többször is igazolták, hogy a horvátoknak ebben a kérdésben nincs igazuk, és a Hernádit azonnali letartóztatást elrendelő nemzetközi körözést is visszavonták. Ugyanakkor politikai alku tárgya lehet az is, hogy a tárgyalásokon ne Hernádi képviselje a MOL-t.
  • A műsorvezető felveti: ez politikai értelemben win-win lehetne Magyar Péternek – gesztus a horvátok felé, és egy NER-hez kötődő, befolyásos gazdasági szereplőtől való megszabadulás.

„Ez egy win-win helyzet lehetne politikai értelemben Magyar Péter számára: kibékülni a horvátokkal, tenni egy gesztust feléjük és megszabadulni egy olyan jelentős befolyásoló gazdasági szereplőtől, mint Hernádi Zsolt." – a műsorvezető *

  • Holoda ezt „tagadhatatlannak" nevezi: a MOL az elmúlt 16 évben szoros kormányzati kapcsolatokat ápolt, az előző kormány „kinyújtott kezének" lehetett értékelni, Hernádi pedig olyan magánbefektetésekhez jutott nagy állami támogatással, ami sokaknak csípik a szemét. Ugyanakkor a 25%-os állami tulajdon nem elég a menedzsment könnyed leváltásához – a tulajdonosi körben elég sokan támogatják őt. Kérdés, hogy a MOL tulajdonosi köre akar-e és tud-e-e ehhez a megoldáshoz jutni, miközben a magyar és a horvát kormány is érdekelt benne.

NIS-felvásárlás Szerbiában: csend, és a labda orosz oldalon

  • Háttér: az előző „éra" idején az amerikai szankciók miatt a Gazprom-többségű szerb NIS-t (finomító és olajkapacitás) át kell strukturálni, el kell adni. Akkor Orbán Viktor volt a MOL „kijárója", aki az amerikaiakkal, oroszokkal és szerbekkel tárgyalt – most nagy a csend.
  • Az amerikai hatóság szeptember 30-ig meghosszabbította a szankció alóli mentességet (licencet), így a pancsovai finomító tovább működhet. Enélkül Szerbia üzemanyag nélkül maradt volna – nem azért, mert a horvát vezetéken nem szállítható az olaj, hanem mert a vevő, a NIS tulajdonosa a tiltólistán lévő Gazprom Nyeft (Gazprom-leányvállalat).
  • A tárgyalások első szakasza a szerb kormánnyal zajlott (a szerbeknek erős beleszólása, gyakorlatilag vétója van abban, ki lehet az új tulajdonos) – ezen már túljutottak. Jelenleg a MOL főleg a Gazprom Nyeft-tel tárgyal, az árról is: a Gazprom sokat költött a finomító korszerűsítésére és vezetékcserékre, és meg akarja kérni ennek árát.
  • Miért engedi ezt Washington? Elsősorban azért, mert ki akarja vezetni az orosz többségi tulajdont a vállalatból, de nem akar üzemanyaghiányt és regionális válságot okozni Szerbiában. A MOL-t az amerikaiak nyugati, szankciós környezetben működő, ellenőrizhető vállalatként elfogadható vevőnek tartják.
  • Holoda a kicsit erőltetett időhúzásból arra gyanakszik:

„Valószínű, hogy az oroszoknál van a labda, és ők húzzák az időt, gyanítom, hogy több pénzt akarnak szerezni." – Holoda Attila *

Független benzinkutak vs. MOL: petíció az átlátható árképzésért

  • A Független Benzinkutak Szövetsége petícióval fordult a kormányhoz: nem kártérítést vagy pluszfinanszírozást kérnek korábbi kormányzati intézkedésekért, hanem egyeztetést, a MOL árképzésének felülvizsgálatát és egy tisztább, átláthatóbb piaci környezetet – hogy egyáltalán életben maradhassanak.
  • Az üzemanyagár felépítése: termékár (nyersanyag-beszerzés, finomítás, Magyarországra szállítás), majd a nagykereskedelmi árrés, a kiskereskedelmi árrés (ez megy a benzinkutaknak, ebből tartják fenn és működtetik a kutat), végül az adótételek – kb. 50% adó.
  • Az alapprobléma: a Hormuzi-szoros okozta válság idején nemzetközileg az egekbe szökött a finomítói haszonkulcs (spread). A MOL – a előző és a jelen kormány kérésére egyaránt – visszafogta a kereskedelmi árrését, mondván, a finomítónál úgyis megszerzi ennek sokszorosát.
  • A kis kutaknak viszont nincs finomítójuk: a MOL a teljes értékláncot birtokolja (kutatás-termelés, vásárlás, nagykereskedelem, finomítás, kiskereskedelem, sőt petrolkémia), míg a független kutak ennek csak egy szegmensét birtokolják. A MOL szerint 30 forint kiskereskedelmi árrés elegendő, miközben a kutaknak a megélhetéshez 55–75 forint kellene – a finomítói nyereség viszont literenként 200–300 forint fölé megy.
  • A kutak sérelmezik, hogy az állam a kiskereskedelmi árrésről kizárólag a MOL-ral egyeztet, velük sosem; a nagykereskedelmi árak „tánciklása" miatt kiszámíthatatlan az ellátásuk, és a versenyfeltételek nem egyenlőek. A jelenlegi miniszter ugyan ezen a területen dolgozott korábban, de nagy, teljes értékláncú vállalatnál – a kutak úgy érzik, magukra maradtak.
  • A piac arányai: Magyarországon kb. 2000 benzinkút van, ebből 500 a MOLé (az egynegyede – ezzel a legnagyobb szereplő, gyakorlatilag ő diktál), kb. 1000 pedig független, jellemzően egy-két kútot működtető családi vagy kisebb vállalkozásoké.
  • A kormány mozgástere Holoda szerint:
  • átlátható árképzés előírása, amelyben rögzítik a kiskereskedelmi árrés költségeit – amelyek a MOL-nál is felmerülnek, csak ő máshonnan téríti meg őket;
  • a kiskereskedelmi árrés alsó határának rögzítése, mert a kutak bezárása vidéken ellátásbiztonsági és vidékgazdasági probléma lenne;
  • az állam ne adóztassa meg az adóbeszedést: a kutak az állam helyett beszedett adót (amely az ár kb. felét adja) kifizetik, majd még tranzakciós adót is fizetnek rá;
  • az ár maradhat ott, ahol van, csak a belső megosztás rendeződjön át: ha a MOL a kormány kérésére tartja regionális szint alatti áron az üzemanyagot, akkor azt a finomítói eredményéből áldozza be – és ne onnan, ahol mások is érintettek, vagyis a kis benzinkutak rovására.
  • A műsorvezető záró megjegyzése: legalább az adóbeszedést ne adóztassák meg, és legyen fix kiskereskedelmi árrés, amiből meg lehet tartani egy benzinkutat.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Holold Attila" / „Holod Attila" – az átiratban és a leírásban is torzult név; a kontextus (INA-igazgatósági múlt, energetikai szakértő) alapján Holoda Attilaként azonosítva.
  • „Szatló Péter" – ASR-torzítás, a korábbi külügyminiszter neve Szijjártó Péter.
  • „ellencsi előállítási kapacitása" – valószínűleg „LNG-előállítási kapacitása" az orosz gázeladás kontextusában.
  • „elzárják-e a csapat" – valószínűleg „elzárják-e a csapot" (gáztól csapot).
  • „Kápát magyarokra" – valószínűleg „Kárpát-medencei magyarokra" (bizonytalan).
  • „az import fö villamosenergiának" – valószínűleg „az import villamosenergiának" (esetleg földgáznak és villamosenergiának) a kiszolgáltatottság csökkentéséről szóló mondatban.
  • „hormozi szoros okozta válság" – Hormuzi-szoros okozta válság.
  • „a beszámolók nagyon szújzavúak" – „szűkszavúak".
  • Horvátországi olajszállítási részlet („amikor nem jött kőolaj… az orosz mondták azt, hogy nem") – a mondat erősen töredezett; a kontextus alapján a szankciók miatti orosz kőolaj-szállítások elmaradására és a horvát szigorra utal, de szó szerint nem rekonstruálható.
  • „pénzügyileg ez feladná leckét" – értelmezhetetlen szórvány; a kontextus alapján arra utal, hogy a MOL-rész horvát visszavásárlása komoly pénzügyi terhet jelentene.
  • „Gázpromnyvt" / „Gaspromnyeft" – a Gazprom Nyeft (Gazprom Neft) pontos megnevezésének torzult alakjai.
  • „2032-235-ös határidőkről" – valószínűleg 2032–2035-ös határidők.
  • „Andrej Kolesnyik" – orosz dumai képviselő nevének torzult átírása; a pontos magyar átírást (Kolesznyik) a kontextus alapján alkalmaztuk.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Magyar Péter betartotta az egyik választási ígéretét, miszerint drasztikusan, mint majdnem 180 fokkal változtat a korábbi a NER külpolitikáján Oroszországgal kapcsolatban.

[00:00:11]Ennek viszont úgy tűnik, hogy van vagy lehet, vagy lesz következménye.

[00:00:16]Többek között erről is beszélgetek Holold Attila energetikai szakértővel.

[00:00:21]Szervusz, köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:00:24]Szervusz, Dávid, köszönöm a meghívást.

[00:00:28]Az elmúlt napokban több az orosz állami duma szenátora hát kritikus, talán kijelenthető, hogy fenyegető üzeneteket küldött Magyarországnak, miután ugye Magyar Péter vezett a kormány megváltoztatta az ország külpolitikai irányelvét és lokális és globális fenyegetésként azonosította Oroszországot, mint azt egyébként eddig is tette az EU és a NATO, aminek szövetségi szövetségesei vagyunk.

[00:01:01]Komolyan kell ezt venni, hiszen tudjuk, hogy szeptember közepén Oroszországban is lesznek választások.

[00:01:10]Van-e ott kampány?

[00:01:10]Hova tegyük ezt a akár el is zárhatjuk a gázt, ha ilyen rosszak vagytok?

[00:01:16]Típusú fenyegetést.

[00:01:16]Ugye kampány az mindenütt van, ezt már megszokhattuk mi is.

[00:01:22]Ugye az, hogy a magyar külpolitikai irányelv alapvetően már el is ítéli az orosz agressziót, vagy az támogatja Ukrajna területi integritását és Magyarország magatartását, ahogy te is mondtad, Európára is, a Kápát magyarokra is leselkedő veszélyként vagy fenyegetésként értékelte, és erre volt ez a reakció.

[00:01:42]De azért azt ne felejtsük el, hogy ez nem egy hivatalos reakció.

[00:01:47]Tehát amikor a az orosz állami duma védelmi bizottságának egyik tagja az Andrej Kolesnyik azt mondja, hogy hát akár le is állíthatjuk, az azért még nem a hivatalos Kremel álláspont.

[00:01:56]Én azt gondolom, hogy hogy a ahogy lehet, hogy már veled is beszéltünk erről, az oroszok két dolgot nagyon tudnak fenyegetni és blöffölni.

[00:02:07]A leginkább meg blöffölve fenyegetni.

[00:02:10]Ön azt hiszem, hogy egy politikai fenyegetésből még nem fog következni egy azonnali szállításreállítás.

[00:02:21]Különösen azért, mert azért a az orosz félnek ez egy nagyon komoly bevételkiesést jelentene.

[00:02:24]Ugye ne felejtsük el, hogy 2022 február 24-ét követően az oroszok Európába szállított főgáz mennyisége jelentősen, drasztikusan lecsökkent.

[00:02:35]Ha azt mondom, hogy 2021 közepén még nagyjából 450- 500 millió köbm érkezett naponta Európába, most pedig ez körülbelül olyan 48-50 millió köbm.

[00:02:48]azt jelenti, hogy 90%-kal csökkent a vezetéken érkező földgát mennyisége.

[00:02:54]Persze az oroszok stikában meg mindenféle átcímkézéssel adnak el LNG-t, és elég sokan vásárolnak például a belgák, franciák és másoknak szokták ezt mondogatni, de ez még mindig töredéken még az LNG-vel együtt is.

[00:03:10]Ugye van egy ilyen tévképzet a az emberek fejébe, hogy hát ha nem adják el vezeték, majd eladják LNGként.

[00:03:16]nem tudnak annyit eladni ellenként.

[00:03:20]Oroszország alapvetően vezetékes földgászállításra rendezkedett be még korábban.

[00:03:24]az ő ellencsi előállítási kapacitása az töredéke annak, mint amit ő vezetéken tud továbbítani.

[00:03:29]Tehát visszatérve erre a dologra, ugyanakkor egy egy, hogy mondjam, a kpötikai irányelv megváltoztatását abszolút igazolta azt az orosz reakció, mert már önmagában egy ilyen fenyegetési reakció azt igazolja vissza számunkra, hogy az energiafüggés az nem pusztán egy gazdasági kérdés, hanem nemzetbiztonsági kockázat.

[00:03:56]Ö, hogyha egy politikai nézetelérésre azonnal az energiaszállítás leállításával való fenyegetéssel válaszolnak, akkor azt látjuk, hogy az energia ugyanúgy geopolitikai nyomás gyakorló eszköz maradt, mint ahogy volt még a szocializmus idején is.

[00:04:10]És azt mindenképpen megjegyeznézé, hogy nem az a kérdés, hogy holnap elzárják-e a csapat, hanem sokkal inkább az a kérdés, hogy elfogadható-e a továbbiakban is egy olyan erős függésben maradni egy olyan féllel, olyan partnerrel, mondjuk így, amelyben egy külfolitikus egyáltalán hitelesen megfenyegethet minket, vagy éppen azt, aki tőlük vásárol.

[00:04:39]És ez sokkal kritikusabb ez a kérdés ebből a szempontból.

[00:04:49]A függés ugye nem csak Magyarország energetikai szempontjából nem csak a földgázt jelenti, hanem a nukleáris előműveket is.

[00:04:59]És most Paks 2-re térnék át.

[00:04:59]Itt te látod-e azt, hogy mi történik idehoza?

[00:05:06]Azért kérdez kérdezem ezt így, és most nem a nyári havária helyzetre gondolok, bár azt gondolom, ez erősen megváltoztatta vagy befolyásolja a lakosság gondolkodását az atomerőművel és az atomerőmű bővítéssel kapcsolatban.

[00:05:19]De mintha korábban Magyar Péter akár a kampányban, akár már kormányonny is kritizálta volna a Paks 2 beruházást, de közben néhány nappal ezelőtt derült ki, hogy a pótköltségvetésben megduplázta 100 nagyságrend 100 milliárd Ftra emelte a kormány a Paks 2 beruházás idei évi támogatását.

[00:05:46]Tehát úgy tűnik, hogy miközben szavakban, mintogyha kritizálná, tettekben azért folytatódik ez a nagyon furcsa beruházás.

[00:05:58]Ugye azt látni kell, hogy jelenleg van egy érvényes szerződés ennek a az erőműnek a megépítésére, és nyilván volt egy eredeti előirányzott 95 milliárd Ft, amit felemeltek 206,6 milliárdra.

[00:06:07]Ez az a pótköltségvetést eredményező 111,6 milliárd, amiről amire te is utaltál.

[00:06:13]Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 12 év közvetlen magyar állami ráfordítása az már meghaladja a 600 milliárd Ftot.

[00:06:25]És ugye a kormány májusban szinte első intézkedéseként jelezte, hogy teljes körű és soron kívüli vizsgálatot fog lefolytatni a Paks 2 társaságnál.

[00:06:36]Ö és ez a vizsgálat, ez továbbra is folyamatban van.

[00:06:41]Tehát azt azért látni kell, hogy egy nemzetközi szerződést, azt nem lehet csak úgy fog felbontani.

[00:06:45]Ott alaposan meg kell nézni, hogy az milyen következményekkel jár.

[00:06:50]Ö most az, hogy kifizettek egy ilyen pótlólagos pénzt, az nem azt jelenti, hogy már eldöntötte volna a Magyar Péter kormány azt, hogy akkor a beruházást változatlan feltételekkel folytatják, hanem egész egyszerűen az eddig elvégzett munkákat ki kell fizetni a szerződéses kötelezettségeknek meg kell felelni, és az esedékes számlákat ki kell fizetni.

[00:07:10]Ö ez nem azt jelenti, hogy ők most felemelték, hogy akkor oké, csináljuk tovább, ahogy eddig volt, hanem azt jelenti, hogy az idei évben elvégzett munkáknak az ellenértékét fizették ki, és ez több, mint amit eredetileg az idei előirányzat tervezett.

[00:07:29]Ebben még az is benne van, hogy bizonyára emlékszel rá te is, hogy talán tavaly decemberben vagy idén januárban Szatló Péter még akkor regnáló külügyminiszterként bejelentette, hogy felgyorsítják ennek a beruházását.

[00:07:47]Éppen azért, hogy megpróbálják tartani a sokszorosan eltologatott határidőket.

[00:07:53]Ugye ő még akkor ilyen 2032-235-ös határidőkről beszélt.

[00:07:53]Gyorsan hozzáteszem, az már eleve 10 évvel később van, mint ahogy az eredeti előterjesztésben.

[00:08:03]De és ilyenkor szokták megjegyezni a az én kritikusaim, hogy de arról nem beszél a holoda, hogy hogy pont az Európai Unió akadályozta ezt.

[00:08:13]Az Európai Unió nem akadályozta, hanem egész egyszerűen megkövetelte azokat, az egyébként valamennyi a magyarok számára is fontos biztonsági követelményeknek a betartását.

[00:08:27]Tehát nem arról szólt a dolog, hogy az Európai Unió elkezdett kekeckedni és azért tartotta vissza ezt a szerződést.

[00:08:31]egész egyszerűen ráként magyar felet és az oroszokat is, hogy olyan erőművet építsetek már, ami azért nem hordozza magában sem egy egy Csernobi, sem egy Fukusima későbbi lehetőségét.

[00:08:52]Beletettünk már 600 milliárd adóforintot ebbe a projektbe, amiből külső szeméként azt tudom mondani, hogy gödrök és némi beton látszik.

[00:08:58]Érdemes végigmenni, érdemes befejezni ezt a beruházást, érdemes a Paks 2-t megépíteni?

[00:09:09]Itt a kérdés mindig az, és úgy érdemes föltenni, hogy kell-e nekünk az az energia, amit ettől a Paks 2-től várunk.

[00:09:17]És hogyha így tesszük fel a kérdést, éppen a nyári események jelezték, hogy bizony nagyon hiányzik Magyarországról egy olyan zsinór üzemű erőműnek a teljesítménye, ami a magyar kiszolgáltatottságot az import fö villamosenergiának csökkentené drasztikusan.

[00:09:31]És ugye ez volt az eredeti célja is a Paks 2-nek.

[00:09:37]Nyilván amikor vizsgálják azt, hogy akkor már elköltöttünk 620 valahány milliárd Ftot, hogy akkor ez már azt jelenti, hogy akkor költsünk tovább.

[00:09:48]Ez nem ez nem azt jelenti, hogy ez egy ez egy fix érv amellett, hogy akkor már tovább kell menni, mert nem lehet kiszállni belőle.

[00:09:56]De mindenképpen megszámolandó, hogy hogyan tudjuk helyetesíteni, mikorra.

[00:10:00]Például mondok neked egy példát.

[00:10:00]Mondjuk úgy döntenne a magyar kormány, hogy akkor felmondja ezt a szerződést.

[00:10:05]Nyilmán a felmondás is időbe telik, de abban a pillanatban el kell indítania mondjuk egy új tender kiírást, hiszen az előbb beszéltünk róla, vagy említettem, hogy erre az energiára viszont szükség van.

[00:10:17]És akkor hogyha kiírják ezt, akkor az Európai Uniós jóváhagyásokkal, egyebekkel elindul.

[00:10:23]Reálisan mikorra kaphatunk ebből egy erőművet.

[00:10:28]mondjuk 2040, ugye most már azt látjuk, hogy akár az amerikaiak, akár a mondjuk a koreai gyártók, azok sokkal rövidebb építési határidővel vállalkoznak.

[00:10:38]A csehek nemrégen kötöttek egy egy előmegállapodást a koreaiakkal, ahol már ilyen négy-öt éves építési időről beszélnek, ami azért drasztikusan más, mint amiről mi a klasszikus régi orosz típusú erőműveknője beszéltünk.

[00:10:51]Ö, és meg kell nézni, hogy hát mikorra tudunk akkor ebből kikeveredni, és milyen gazdasági következményekkel jár.

[00:11:01]Tehát nyilvánvaló, hogy következmények nélkül nem lehet fölmondani egyik napról a másikra valamilyen szerződést, és valamilyen függetlennek minősíthető műszaki és pénzügyi újraszámolásra van szükség, mielőtt a döntés megszületik.

[00:11:15]De ettől még ez a beruházás folyik, mert ugye nem nem adhatjuk föl annak lehetőségét, és hogy mi van akkor, hogyha mégis az lesz a végkifejlés, azt hozzák ki ezek a független vizsgálatok, hogy ezt meg kell építeni, akkor haladjon tovább a dolog, akkor már ne akadályozzuk.

[00:11:32]bármiben, nem tudom, kiegészítő lépés lehet-e, hogy ugye pont amikor ezt a beszélgetést rögzítjük, szeptember 4-én nyílik meg egy állami pályázat szélerőmű építésére.

[00:11:48]Tehát látszik, hogy miközben ugye Napenergiában már nagy hatalom vagyunk a magunk méretén méretének megfelelően, és most megnyitja a kormány az utat a szélerőművek felé.

[00:11:59]Lehet-e ez egy alternatívája az energetikai függőségünk feloldásának, vagy egyáltalán a az energiamix diverzifikálásának, vagy pedig ez egy értem a kérdést, egy egészségesebb, az eddiginél sokkal egészségesebb energiaix kialakításának a lehetőségét adja meg, de nem alternatívája az úgynevezett zsinó üzemű erőműveknek.

[00:12:24]Ugye pontosan tudja mindenki, hogy mind a nap, mind a szél az időjárás függő megújuló energia.

[00:12:36]Ráadásul a nap még napszakfüggő is.

[00:12:36]Tehát nem csak az időjárás, hanem attól is változik, hogy éppen lement a nap, és akkor már nem tudjuk használni.

[00:12:40]Miközben az éjszakai, esti órákban pontosan ugyanúgy elvárja az ország lakossága, ugyanúgy elvárják az ipari fogyasztók, hogy folyamatosan férjenek hozzá a villamosenergiához.

[00:12:55]Ugye ez okozta a nyári időszakban is ezt a kritikus helyzetet.

[00:13:00]Tehát én azt gondolom, hogy nagyon jó irányú lépés ahhoz, hogy egy sokkal fenntarthatóbb mondjuk úgy, hogy tisztább, kisebb kibocsátással járó energiamixet hozzunk létre Magyarországon.

[00:13:10]De azt azért ne felejtsük el, hogy a az évi 8700 órából körülbelül 2000 óra az, amikor nem süt a nap és nem fúj a szél.

[00:13:22]Ö az azért az egy negyed ennek és ez nekünk valami így van.

[00:13:27]Nekünk akkor is biztosítani kell.

[00:13:27]Ráadásul önmagában csak a a megtermelt mennyiségeknek az összevetése az elfogyasztott mennyiséggel azért csalóka, mert arról nem beszélünk, ugye amit az előbb utaltam, hogy 0ától 24-ig várjuk a villamosenergiát, és nem azt mondjuk, hogy hát amikor süt a nap, akkor használunk áramot.

[00:13:45]este meg mindenki kikapcsol mindent és nem használja, mert ugye nem így működik a az energiafelhasználásunk, nem csak a miénk, mindenütt a világon ez teljesen elfogadott, hogy napi 24 órába várjuk az energiát.

[00:13:58]Hogyha van egy ilyen dolog, akkor meg kell nézni, hogy hogyan tudjuk ezeket kiküszöbölni.

[00:14:04]Ugye sokat beszélünk a tárolói kapacitások bővítéséről, a hálózatoknak a fejlesztéséről, mind-mind más erősséget jelent.

[00:14:11]Nehogy azt gondolja bárki, hogy például az akkumulátoros tárolókapacitások meg fogják oldani például az éjszakai energiaellátást, de azt meg fogják oldani, hogy amikor lemegy a nap és éppen felszaladnának a az árak a nemzetközi piacon és drága lenne az import, azt a a kiküszöbölő lehetőséget, azt igenis jól el tudják látni ezek a tárolókapacitások.

[00:14:34]Nem véletlen, hogy például a a csehek vagy a bolgárok azok nagyon rá álltak erre az energiatárolói kapacitás kiépítésére.

[00:14:44]És ezekben a az elmúlt hetekben ők bizony nagyon sokat kerestek azzal, hogy napközben, amikor olcsó volt a napból származó energia, akkor ők feltöltötték a rengeteg akkumulátúrokat, és az esti időszakban pedig gyakorlatilag öt hat, nyolcszoros pénzért árusították, adták el vissza.

[00:15:04]Akkor maradjunk az üzletnél, és persze maradva az oroszoknál, a diverzifikálásnál, Horvátország.

[00:15:13]Magyar Péter nemrég beszélt, vagy megbeszélst folytatott a Horvát miniszterelnökkel, ahol szóba került, bár a beszámolók nagyon szújzavúak, de megerősítették, szóba került a Mol in kapcsolat új alapokra helyezéséről, vagy az is szóba került.

[00:15:33]Lehet-e erről bármi közelebbit tudni, sejteni?

[00:15:33]Van-e bármilyen irány?

[00:15:39]Ugye azért ez egy bő 15 éve erősen megromlott kapcsolat, aminek ugye a a hátrányait azért éreztük akkor, amikor Horvátország hát nem is betartott, de azért nagyon rigorózusan vette a az uniós szankciókat, amikor nem jött ugye kőolaj vagy illetve tehát energi orosz kőolaj, mert egyébként másfajtát hoztak, tehát az orosz mondták azt, hogy nem itt Érdemes mindenkinek tudni, hogy ebben a a az inában ugye az Ina az a horvát klasszikusan nemzeti olajvállalat, integrált olajvállalat, abban senkinek nincsen többségi tulajdona.

[00:16:19]A MOLnak 49,0,8% tulajdona van.

[00:16:29]A horvát államnak meg 44% körül.

[00:16:29]Viszont a Mold akkorolja a menedzsmentjogokat 2009-től kezdődően.

[00:16:35]Azt azért tudom ilyen pontosan, mert én az első két évben az INA igazgatóságában képviseltem a Molt.

[00:16:39]És pontosan lehet azt is tudni, és szerintem már másen is jeleztem, ha a Mol nem veszi át 2009-ben az Ina irányítását, akkor ma nincs Ina.

[00:16:53]A M hozta rendbe ezt a vállalatot.

[00:16:53]Tehát a MOL nélkül nem állna ott az ina, ahol most áll.

[00:16:59]Egy a másik, onnantól kezdve viszont, amikor sikerült már rendbehozni, kiegyenesíteni, egy csomó olyan fejlesztést valósított meg a Mall, ami szükség volt ahhoz, hogy korszerűen működjön például a finomítójuk, a riakai finomító.

[00:17:17]Ezt követően már egyre inkább felerősödtek azok a hangok Horvátországban, különösen azért, mert ott is ez ilyen politikai kérdés sokkal inkább, mint gazdasági kérdés, hogy akkor ki a ki a akkor ők is szeretnének nagyobb beleszólást a stratégiai döntésekbe.

[00:17:34]Ez egy teljesen jogos dolog egyébként, gyorsan hozzáteszem, mint ahogy az is jogos volt, hogy a Mol azért ragaszkodott annak idején a menedzsmentjogoknak a megőrzéséhez, mert pontosan látta, hogy a horvátokra való rábízás idején bizony a pénz az folyt ki.

[00:17:45]Ezt megakadályozta a Mol.

[00:17:45]Egy sokkal korszerűbb működést hozott létre.

[00:17:51]És a horvátok meg mostan rájutottak odáig, hogy akkor ezt helyezzük valamilyen új alapra.

[00:17:56]Te is említetted, hogy hát azért ez egy másfél évtizedes konfliktus.

[00:18:00]azért eléggé megmérgezte a két ország közötti kapcsolatot, és talán mondhatjuk azt, hogy többet vesztettünk már rajta, mint amennyit nyertünk.

[00:18:08]Ezért teljesen jogosnak és hogy mondjam, abszolút időben jövő reakciónak tartom Magyar Péter részéről, aki jelezte, hogy meg fogják vizsgálni és újra akarják, új alapokra akarják helyezni, hogy aztán ezek az alapok milyenek lesznek.

[00:18:26]Mondjuk engednek-e több beleszólást a horvát államnak a stratégiai döntésekbe, vagy esetleg ugye ezt szokták rebesgetni, hogy majd ők fölvásár visszavásárolják a MOLtól ezt a részesedést.

[00:18:36]Nincs annyi pénzük, tehát nincs ennyi pénze Horvát államnak, hogy csak úgy visszaváltároljon.

[00:18:44]Itt nem 2 Ftról beszélünk, itt hatalmas beruházási összegek zajlott, itt lettek befektetve.

[00:18:49]Nyilván azt a Molmin mint befektető látni akarná, kizártnak tartom.

[00:18:53]Azt el tudom képzelni, hogy mondjuk a Mall részesedésének egy részét horvátok elkezdik visszavásárolni, de azért pénzügyileg ez feladná leckét.

[00:19:04]A másik nyilván befektetési alkú, tehát onnantól kezdve megállapodhatnak a felek, mondjuk és akkor már bejön a magyar kormánynak a megállapodása horvát kormánnyal, hogy akkor további befektetések, további beruházások lehetnek, mit tudom én, jöhetnek újabb megújuló energia, horvátok nagyon jól produkálnak az utóbbi időszakban, elsősorban geotermiában.

[00:19:27]Könnyen elképzelhető, hogy itt egy sokkal szorosabb együttműködés jöhet létre a két ország között, de azt kell látni, hogy jelenleg a tárgyalófél, a MOL, a másik oldalon pedig a Horvát állam, horvát kormány nyilván a Horvát állam részéről a magyar államnak közvetve van tulajdon része az Inában, hiszen a Mallban van körülbelül 25% állami tulajdon.

[00:19:49]De ez azt jelenti, hogy az Inában lévő 49%-nak a 25%-a, tehát mondjuk 10%-nyi tulajdon része van benne.

[00:20:01]Tehát a tárgyalófél az mindenképpen a MOL lesz.

[00:20:01]kérdés, hogy mondjuk az alku során a horvátok által sokszor vagy kimondott, vagy nem kimondott személyi kérdés is valamilyen rendezésre kell, hogy kerüljön, mert ugye hát mindenki pontosan tudja, hogy a horvátok továbbra is mondjuk úgy szeretettel várják Ernádi Zsoltot az ottani börtönökből, hogy megkezdje a két éves elítélségének a letöltését, amit elképzelhetőnek tartott, hogy még mondd még egyszer El elképzelhetőnek tartod Hernádi Zsoltól?

[00:20:34]Nem, nem az nem biztos, hogy nem.

[00:20:34]Tehát én azt gondolom, hogy hogy az alkunak nyilván ez is a része.

[00:20:40]A töbkszörösen bizonyította a független bíróságoknál is, arbitrásbíróknál is, hogy nincs igaz a a horvátoknak ebben a kérdésben.

[00:20:50]És ugye ebből következően vissza is lett vonva az a az korábban az inter körözésbe berakott dolog, hogy a Hernádi Zsoltot azt azonnal tartóztassák le, ahol látják.

[00:21:02]De az lehet a politikai alku része, hogy mondjuk a tárgyalás során ne Hernádi Zsolt képviselje a Molnak a a tárgyaló felét, mert mert ők szerintem a horvátok már egy kicsit ők is beleakaszkodtak ebbe a dologba, mint ahogy a Mol is szemmel láthatóan a saját vezérigazgató, elnök vezérigazgatójának a védelmébe szintén berak befeszítette magát.

[00:21:31]Ö valaki meg akar állapodni, és ebben mondjuk a magyar kormány mondjuk úgy, hogy ilyenkor nem is tulajdonosként, hanem inkább egy kicsit közvetítőként közreműködik, az biztos, hogy előre mozdíthatja ezt a megmoldást.

[00:21:45]Hernádi Zsoltot azért mindenki Orbán Viktorhoz és a Nerhez köti.

[00:21:50]Ez egy winwin helyzet lehetne politikai értelemben Magyar Péter számára kibékülni a horvátokkal, tenni egy gesztust feléjük és megszabadulni.

[00:21:59]egy olyan jelentős befolyásoló gazdasági szereplőtől, mint Hernádi Zsolt.

[00:22:06]Ezért vetettem föl a tagadhatatlan.

[00:22:10]Tehát ebből a szempontból igazad van.

[00:22:10]Én is úgy gondolom, hogy a MOL az egészséges kormányzati kapcsolaton túli sokkal erősebb kapcsolatokat ápolt az előző kormányon.

[00:22:20]Ugye az elmúlt 16 évben jelentős kinyújtott kezeként lehetett értékelni a múlt a magyar kormány részéről.

[00:22:25]És hát az, hogy a a Hernádi Zsoltnak személyesen is vannak olyan befektetései, amikhez elég nagy mértékű állami támogatáshoz jutott hozzá, az nyilvánvaló sokaknak csípi a szemét.

[00:22:42]Tehát hogyha Magyar Péter ebből a szempontból vagy ebből az oldalról is közelíti ezt meg, valóban, ahogy te is mondod, lehet egy winwin helyzet.

[00:22:51]Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a 25%-nyi móban lévő állami tulajdon az nem elegendő arra, hogy könnyedén eltávolítsák a vezetésből a jelenlegi menedzsmentet, hiszen ott azért még elég sok olyan szereplő van, aki meg esetleg támogatja őt.

[00:23:09]Kérdés, hogy a MOL tulajdonosi köre az akar-e szeretne-e bármiféle valamifajta ilyen megoldási helyzetet teremteni?

[00:23:19]Az jól látod te is, hogy hogy mind a magyar kormány, mind a horvát kormány abban érdekelt jelenleg.

[00:23:25]Ez nagyon erős mondat lehet, hogy a Hernádi Zsoltnál egyen többet a Molnak az elnök vezérigazgatója.

[00:23:33]Kérdés, hogy el tudnak-e ehhez jutni.

[00:23:41]És akkor menjünk tovább ezen a vonalon egy országgal arrébb Szerbia, ahol szintén a Mol ugye jelen pillanatban és akkor meg is kérdezém, hol tart most a NIS felvásárlása?

[00:23:53]Ugye annyit tudunk, hogy ez még ugye a az előző érában történt az amerikai szankciók miatt a szerb állami finomító és és olajkapacitást, mintogy abban többségi tulajdona volt a gázpomnak, ezért azt valahogy át kell strukturálni, el kell adni.

[00:24:18]És azért itt is azt láttuk, hogy mintogyha Orbán Viktor lett volna a Mol kijárója, akit tárgyalt az amerikaiakkal, az oroszokkal, a szerbekkel, mindenkivel.

[00:24:27]Most pedig azért elég nagy a csend.

[00:24:27]Azt tudjuk, hogy az amerikaiak folyamatosan meghosszabbítják a a szankció alói mentességet hónapokkal, mondván, hogy legyen ideje a Molnak és a Gaspromnak létrehozni ezt az üzletet.

[00:24:42]létre fog-e, létrejön-e ez az üzlet, a szerbek mit szólnak hozzá, hogy áll most a Mol nich felvásárlás?

[00:24:54]Ugye itt azt kell látni, hogy a a nich működését azt meghosszabbította, az engedélyezte az amerikai licens meghosszabbítását az amerikai hatóság szeptember 30-ig, azaz tovább működhet a pancsovai finomító.

[00:25:02]Ugye itt a kritikus helyzetet azt jelentette, hogyha ezt nem hosszabbítják meg, akkor Szerbia üzemanyag nélkül marad, mert akkor nem nem kaphat, tehát ők nem azért nem kaphattak a horvát vezetéken keresztül olajat, merthogy orosz olaj, hanem azért nem, mert a a vásárló, a Niss olyan tulajdonos van, ugye a Gázpromnyvt, amelyik a Gázpromnak az egyik leányvállalata, amelyik tiltólistán van.

[00:25:32]Azaz elindultak ezek a tárgyalások.

[00:25:37]A tárgyalásoknak az első szakasza az volt, amikor a MOL leginkább a szerb kormánnyal tárgyalt, hiszen ott a szerbeknek is nagyon erős beleszólása, és mondjuk úgy, hogy vétóga van ezzel kapcsolatosan, hogy ki lehet új tulajdonos, ki nem.

[00:25:51]Ezen túljutottak jelenleg az én információ parancsolj, ne haragudj.

[00:25:56]Igen.

[00:25:56]A a jelenlegi információk szerint, ahogy te is utaltál rá, a MOL és a Gázprom nyelvtárgyal leginkább.

[00:26:05]És nyilvánvaló, hogy itt a ról is tárgyalnak.

[00:26:05]Gyorsan hozzáteszem, hogy hogy nagyon sok pénzt áldozott a Gasprom, illetve a Gasprom, mert az a pontos megnevezése a tulajdonosnak.

[00:26:15]Ahhoz, hogy finomítói korszerűsítéseket, vezetékcseréket, egyebeket hajtson létre.

[00:26:22]Nyilvánvaló, hogy meg akarja kérni ennek az árát.

[00:26:26]Ön azt hiszem, hogy a jelenlegi tárgyalási szakaszban már inkább az A-ról meg a belső tartalomról vitatkoznak.

[00:26:31]Hogy miért engedi ezt Washington?

[00:26:36]Az egy jó kérdés.

[00:26:36]Elsősorban azért, mert ő ki akarja vezetni az orosz többségi tulajdont ebből a vállalatból.

[00:26:42]Ugyanakkor azt nem akarja okozni, hogy Szerbiában üzemanyaghiány legyen, és ott valamilyen regionális válság alakuljon ki emiatt.

[00:26:54]Ö, és azt gondolja a MOL, hogy a MOL, a MOLról a a amerikaiak, hogy a MOL az egy nyugati szankciós környezetben működő, ellenőrizhető vállalat, tehát számára elfogadható vevőként.

[00:27:04]Meglátjuk, hogy meddig húzzák el.

[00:27:09]Én azt gondolom, hogy hogy ismerve ezt vagy látva ezt a kicsit erőteljes időhúzást, valószínű, hogy az oroszok nál van a labda, és ők húzzák az időt, gyanítom, hogy több pénzt akarnak szerezni.

[00:27:20]És akkor most az utolsó témaként jöjjünk haza, de még mindig a ML.

[00:27:25]Nem tudunk szabadulni, hiszen a legmeghatározóbb energetikai cég Magyarországon.

[00:27:34]A napokban a független Benzinkutak Szövetsége egy petícióval fordult a kormányhoz, amiben segítséget kérnek.

[00:27:40]És most nem arról van szó, hogy a különböző kormányzati módban meghozott kormányzati intézkedések miatt bármiféle kártérítést vagy finanszírozást, pluszfinanszírozást kérnének a kormánytól, hanem egyeztetést ahogy írják a a MOL árképzésének felülvizsgálatát, egy tisztább, átláthatóbb, rendezettb piaci viszonyt szeretnének kialakítani, vagy a kormányt el arra kérik, hogy ebben legyen partnerük.

[00:28:10]hogy egyáltalán életben maradjanak.

[00:28:14]Tudom, hogy nagyon-nagyon szertágadó dolog, mégis arra kérlek, hogyha lehet, akkor röviden elmondanád, hogy mi a problémájuk a független kutaknak a mollal, és hogy mi milyen mozgástele van az államnak.

[00:28:30]Nagyon egyszerűen el tudom mondani.

[00:28:30]Ugye amikor szoktam arról beszélni, hogy hogy áll össze az üzemanyag ár, akkor mindig azzal kezdjük, hogy van a termékár, a termékárban benne van maga a nyersanyagnak a beszerzési költsége, a finomítási költség.

[00:28:40]meg amit a például az, hogy ide szállítják Magyarországra, utána jön a következő rész, ugye ez az termék, következő a nagy kereskedelmi árés, majd van a kiskereskedelmi árés, ez megy a benzinkutasoknak, benzinkutaknak.

[00:28:52]Ebből kell nekik fenntartani és működtetni a benzinkutat, és utána jönnek a különböző adótételek.

[00:28:57]Ugye azt szoktuk mondani, hogy nagyjából 50% környéki az adótétel, és a maradékról beszélünk.

[00:29:01]Az alapproblémát az jelentette, hogy az a hormozi szoros okozta válság idején nemzetközileg is nagyon fölment az úgynevezett finomítói haszon, a finomítói haszonkulcs vagy a finomítói spread mars, amit a finomítók be tudnak szedni rajta.

[00:29:23]És ugye a magyar állam kérésére, de már az előző kormány kérésére is a MOL visszafogta a kereskedelmi áréseknek a gyakorlatát, mert azt mondta, hogy hát ő tulajdonképpen a finomítón is meg tudja szerezni azt azt az összeget, sőt sokszorosát annak.

[00:29:37]És ugye azért van bajuk a kiskutaknak, mert nekik nincsen finomítójuk a MOLnak.

[00:29:42]A mó ugye az egész értékláncot tartalmazza és birtokolja egészen a kutatás termeléstől, a kitermeléstől a vásárlás, nagykereskedelem, finomítás, nagykereskedelem, kiskereskedelem és még a petrolkémia is.

[00:29:55]A kis benzinkutak meg ennek egy szegmensét.

[00:30:01]És a kis benzinkutak számára biztosított kiskereskedelmi árés, amivel a jelenlegi kormány is, meg az előző is mindig csak a mollal egyeztet, és nem a kutakkal úgy általában.

[00:30:10]Ö, azért zavarja őket, mert a Mol azt mondja, hogy jó, hát akkor én azt lecsökkentem, nekem elég 30 Ft erre.

[00:30:20]Ugyanakkor a benzinkutaknak ahhoz, hogy megéljenek belőle, nagyjából 55 és 75 Ft közötti összegnek kellene, hogy legyen ennek a kiskereskedelmi árésnek.

[00:30:26]És a Mall meg nagy kegyesen elengedi ezt, azt mondja, hogy neki elég a 30 is, hiszen a MOL a finomítói területe meg sokszorosára növelte az ő nyereségét, csak a a finomítói nyereség az meghaladja már, mit tudom én, 2-300 Ft-ot literenként, miközben a benzinkutaknál azt mondja, hogy neki elég a 30 is.

[00:30:52]És ugye ezt sérelmezik a független benzinkutak, hogy nekik nincs egy teljes értékláncuk, nekik csak egy része van meg ennek az értékláncnak, ezért egy sokkal kiszámíthatóbb nagykereskedelmi ellátást szeretnének, hogy ne táncikáljon a mó a nagyker árakkal.

[00:31:11]Sokkal átláthatóbb legyen maga az árképzés is.

[00:31:11]És ugye egyenlő versenyfeltételek, mert ez ebből látszik, hogy nem egyenlőek a versenyfeltételek.

[00:31:19]Az a legszomorúbb ebbe a dologba az, hogy a jelenlegi miniszter ugye ő pont ezen a területen dolgozott, csak hát ő is egy nagy vállalatnál, amikor teljes értékláncot birtokolta, és a kiskutak úgy érzik, hogy ők most magukra maradtak, ugyanidőnként meghallgatják őket, de semmi nem történik, továbbra is a móllal egyezkedik az állam.

[00:31:36]Miközben, és ezt érdemes tudni, Magyarországon van körülbelül 2000 benzinkút, abból 500 a Molé, tehát az egy negyedét birtokolja.

[00:31:46]Tehát ő a legnagyobb szereplő, nyilván ő diktál.

[00:31:51]És van 1000 kút, ami meg ezekhez a kiszutakhoz tartozik.

[00:31:51]Az az utolsó kérdés hadd tegyem föl.

[00:31:56]Ugye innen nézve abból, amit elmondtál, azért az egyértelmű, hogy a kiskutak nem lehetnek, tehát nem nem ugyanakkora halak ebben a tengerben, mint a MOL, hiszen a kiskutak arról beszélünk, hogy egy-két három kút van egy vállalkozás vagy egy család üzemeltetésében.

[00:32:15]Tehát ö milyen, arra kérlek, hogy viszonylag röviden mennyire csak lehet, milyen mozgástere van a kormánynak, milyen beavatkozási pontok vagy lehetőségek állnak a rendelkezéséről?

[00:32:29]hogyha előírja a kormány az átlátható árképzés és abban rögzíti például azokat a kiskereskedelmi áréshez tartozó költségeket, amelyek mindegyik benzinkútnál egyébként a Mollnál is fölmerülnek, csak ő ugye máshonnan szedi be az árát, akkor már tisztább árképzésre lehet tartalmazni.

[00:32:42]A másik, ami ilyen mozgászél szintén apróságnak tűnik ugyan, de például a független benzinkutak ugye akik beszedik az adót, mert ugye benne van a sok adótétel, ugye az előbb mondtuk, 50%-kal körülbelül adó.

[00:33:00]meg még kiskereskedelmi adót is kell fizetniük, meg sok egyéb más, amikor befizetik ezt, utána ki kell fizetni például a tranzakciós adót, mert befizetik azt, amit az állam helyett szednek be adóként.

[00:33:07]Tehát legalább ilyen dolgoknál egy picit odafigyelne az állam, és azt mondaná, hogy oké, emberek, pontosan látjuk azt, hogy a a benzinkútak fenntartásához már amennyiben akar a magyar állam ennyi független benzinkútat látni, én szerintem akar, mert ugye vidéken különösen ez már ellátásbiztonsági és vidékgazdasági problémát jelent.

[00:33:31]En ha nem lenne elegendő benzinkút zárójá bezárva.

[00:33:35]Ha akar ilyeneket látni, akkor igenis meg kell őket azzal támogatni, hogy rögzíteni kell, hogy mi alá nem mehet például a kiskereskedelmi járés.

[00:33:45]Éppen amiatt mert a a mól máshonnan is be tudja szedni ezt a dolgot.

[00:33:51]És ez azt eredményezni, hogy ugyanúgy maradhatna az ár, ahol most van, csak éppen az belső osztozkodás egy picit át lenne csoportosítva.

[00:33:55]És mondjuk a MOL a saját finomítói eredményéből, ha már mindenképpen alul akarja tartani az árat, ugye a kormány kérésére, ahol hogy alacsonyabb legyen, mint a régióban lévővel, akkor onnan áldozzon be, és ne onnan, ahol mások is érintak.

[00:34:11]Az az a kis bencin kutá.

[00:34:16]Akkor legyen ez a végszó, hogy hátha meghallja a kormány, hogy talán a az adófizetést ne adóztassák meg.

[00:34:25]Így van.

[00:34:25]Legalább azt ne.

[00:34:25]És akkor legyen meg az a fix kis kereskedelmi ár, és amiből fen lehet tartani egy benzékkutat.

[00:34:33]Holod Attila, nagyon szépen köszönöm.

[00:34:33]Köszönöm én