Koltai Róbert: ezért nem kaptam Kossuth-díjat

[00:00:00]Üdvözlöm önöket Koltai Róbert és élettársa Gál Ildikó a Voltak a fé vendégei.

[00:00:08]Robit aztán mindenki ismeri.

[00:00:08]Hát nyilvánvalóan tudják, hogy színészt meg sose halunk meg.

[00:00:13]Tehát rendező is, meg illetékes elvtárs úr satöbbi, azt is mindenki tudja róla.

[00:00:20]Ildikó pedig rendező, műsorvezető, például a Klub Rádióban van műsora.

[00:00:30]És hát Robbival egy olyan jól tudom körülbelül 5-10 éve élnek együtt.

[00:00:33]Azt én olvastam, hogy az valahogy úgy kezdődött köztetek, hogy Szegeden volt valami fesztivál, és mentetek egy lépcsőn, egyikö föl, másikok le, és úgy megérezted, hogy a Robi utánad nézett.

[00:00:55]Ez ilyen jelentős volt?

[00:00:55]Hát jelentős volt, mert én is utána néztem, de az nem így kezdődött, mert És azt lehet tudni, hogy mit néztetek egymás?

[00:01:05]Hát utána néztem, hogy ki kinézes [nevetés] persze, persze.

[00:01:11]És mit láttál?

[00:01:11]Kinéz, hogy biztatóan nézett, de aztán folytatta az útját.

[00:01:16]Hát akkor ő még fédné volt és Na de neked már akkor tetszett illik az én mentem megnézni ez egy színházi fesztivál volt és én mentem megnézni a mit is a minisztert azt hiszem a versenyen kívül ment a miniszter félrelép ja hogy ja hogy igen.

[00:01:33]a színházi színházi fesztiválon.

[00:01:35]Igen.

[00:01:35]És és hát én csak azt láttam, hogy hát ott jön a Koltai Róbert, hiszen ő mindjárt játszik, hát hogy kerül ide, vagy valami hasonló.

[00:01:44]De egyébként és ez úgy kerül oda, én bevallom neked, hogy ő utolsó pillanatban is be tud menni a színházba.

[00:01:50][nevetés] ismerete engem egyszer vitt Veszprémbe úgy körülbelül 180 km sebességgel az autób és már kezdés előtt voltunk öt-h perccel és én már tök hideg voltam ő ott nyugodt és azt mondta hogy hát ő meg van egy kicsit fázva úgyhogy még bemegy a patikába ig simán mikrez ugye ugy na mi igazából 10 éve élünk együtt de 2016-ban ismerkedtünk meg még pedig úgy, hogy én rendeztem egy Krajcerszonára előadást, és nagyon kíváncsi voltam, hogy ki csinált ebből még valamit valamikor, és akkor itt azt vadásztam, hogy hogy hol lehet ilyet látni, és akkor egyszer csak szembe jött az, hogy a Táliában végállomás címenmel rendeztem.

[00:02:34]Mi amik akkor még volt mikroszkó színpad a Táliának, ami volt Tékert.

[00:02:40]Ühüm.

[00:02:40]Az a neve.

[00:02:40]És akkor és akkor ő már csak ezt a bulvár kedvén mondom, akkor ő már 10 éve egyedül élt, amikor mi megismerkedtünk, csak mert szeretnek erről néha mást írni vagy posztolni.

[00:02:51]Igen.

[00:02:51]Ezt úgy szereted tisztázni, hogy a pogány te cseszted szét.

[00:02:56]Csak azért, mert kapok időnként olyan üzeneteket, hogy fú.

[00:02:58]Na de nem.

[00:03:01]Milyen neked?

[00:03:01]Csúnyákat.

[00:03:01]De nem nem én voltam.

[00:03:03]Hát, hogy szét nem tudom, én romboltam egy házasságot, de hát messze nem mondom, ő akkor már 10 éve egyedül élt.

[00:03:11]Egyébként azt kérdezhetem, hogy hogy vagytok ti a Judittal?

[00:03:15]Jól, jó, jól abszolút korrekt.

[00:03:17]Így közösen is szoktatok találkozni.

[00:03:17]Hát kimondottan nagyobb találkozók kirándulni, de nincs semmilyen feszültség, nem?

[00:03:27]Hát vannak néha születésnapok meg mit tudom én, karácsonyádi események.

[00:03:31]voltunk együtt vacsorázni, nem is olyan régen, úgyhogy de korrekt és kiegyensúlyozott az övék is, meg azt gondolom, hogy a az enyém is vele, úgyhogy Ühüm.

[00:03:40]Mert ugye a Juditnak hát volt egyszer egy olyan nyilatkozata, hogy benne az volt, hogy leéli az életét valakivel, és és akkor ha már öregek, ha már csúnyák, ha már nem tudom mi, de akkor is valahogy úgy szeretik egymást.

[00:03:58]Tehát azért ő erre vágyott.

[00:03:58]Ez ez már így tud, de ezt nem az Ildi akadályozta meg egy csöppet sem.

[00:04:03]Tehát én már rég más utakon jártam, meg más utakra voltam terelve otthonról.

[00:04:16]Lehet tudni, hogy mi ho titeket össze?

[00:04:20]Hát mondom, én rendeztem ezt a Krajcerszonát, elmentem megnézni az ő végállomás című rendezését, ami ugye ugyanaz a tolstoy anyag volt.

[00:04:26]És úgy mentem el megnézni, hogy Facebookon szerintem ismerősök voltunk, és küldtem neked egy üzenetet, hogy jaj, hát én is csináltam, megnézhetem-e?

[00:04:35]És akkor visszahívodva, azt hiszem, vagy fölhívtál, vagy üzenetet küldtél, hogy persze, ott van két jegy.

[00:04:41]És elmentem a a kisfiammal, a kisebbik fiammal megnézni, és akkor előadás után gratuláltunk, és tulajdonképpen így találkoztunk személyesen.

[00:04:49]És onnantól kezdve én elhívtam az én rendezésemre, és onnantól kezdve hát egy évig szinte minden nap beszéltünk telefonon, de színházról többnyire meg mit tudom én, ilyesmiről.

[00:05:03]És aztán a akkor már 2017-ben költöztél oda hozzám.

[00:05:11]Most már és azóta dolgoztunk együtt nagyon sokat.

[00:05:15]Ez az a szép kertes ház, amit annyit lehet látni, meg lehet olvasni, hogy fú.

[00:05:21]És akkor Robi elmondja, hogy hát ő soha nem élt ilyen kertes házba, és akkor húha, hát igen.

[00:05:28]Amiben már nyári konyha is van.

[00:05:31]Mindegy.

[00:05:31]Az most jött.

[00:05:31]Az most igen, az az én ötletem volt.

[00:05:34]Annyira szerettem volna egy ilyen kis pici kemencét, és vettünk egy ilyen mobil ott egy ekkora valamit, és a két fiam meg épített hozzá egy ilyen nyári konyhasszerű téglafalat, polcokkal, ilyesmivel, tálalópúttal, és most azon nyáron sokat főzőcskéztünk rajta.

[00:05:52]És akkor lehet tudni, hogy Robi rávehető időnként almahámozásra, sajtreszelésre körülbelül.

[00:06:02]De közben meg azt állítja, hogy a legfimnabb kajákat te főzted neki egész életében.

[00:06:09]Hát nem panaszkodhattam.

[00:06:11]Az a külső is látszik.

[00:06:13][nevetés] Nem éhezem.

[00:06:16]Miket főző Ildi.

[00:06:19]Aha.

[00:06:19]Hát amihez nyúl.

[00:06:19]Lényegé.

[00:06:21]Na mi ez?

[00:06:21]Mihez nyúl?

[00:06:21]Hát mihez kell, hogy nyúljon?

[00:06:24]Hát mit mit szoktál kérni?

[00:06:28]Nem mindig rendelek.

[00:06:30]Nem nem nem szokott knén szoktam kérdezni, hogy ez jó lesz-e.

[00:06:32]Szerintem meg se hallja, hogy mit kérdezek, és mondja, hogy jó.

[00:06:35]És aztán amikor elé kerül, akkor több meg aztán a klub rádióban, mikor jön haza, akkor útba esik esetleg valamilyen étkezde.

[00:06:44]Vagy jó, hát olyankor szoktam hozni, vagy rendelni.

[00:06:47]Igen, de egyébként főzünk, vagy hát főzök, meg kenyeret sütünk, meg ilyesmi.

[00:06:51]Azért most még bekaptam egy darabka palacsintát tegnapról indulás, és még ma is jó.

[00:07:02]De függét aszaltam például saját függét.

[00:07:06]Ühüm.

[00:07:06]Ilyen napfény aszaló.

[00:07:07]Na de azért dolgoztok is együtt.

[00:07:10]Igen.

[00:07:10]Hát erről te meséljél.

[00:07:10]Te rendeztedél egy kicsit.

[00:07:15]Hát te meg nettán játszod.

[00:07:15]Igen.

[00:07:15]Hát de igazából ez a mi volt a darabunk most?

[00:07:22]Melyik?

[00:07:22]Hát az a az a kérdés, hogy melyikre vagy kíváncsi?

[00:07:24]Van több is?

[00:07:26]Hát én talán már a Móricot láttam még nagyon nagyon ugye a Móric naplójából készült dolgot.

[00:07:32]Még jó, még jó szólista voltam.

[00:07:36]Azt még 10 éve volt az 10 éve volt éppen bemutatója.

[00:07:42]De az Ildivel is csináltunk közös darabokat.

[00:07:46]Sok mindent most de azt nem az idatzárta már.

[00:07:51]Nem.

[00:07:51]Ő eljött megnézni a szem azt azt még csak láttam.

[00:07:57]Nem, hát most csinál most egyébként csak hogy a legfrissebbet mondjam.

[00:07:58]Mondhatom?

[00:08:01]Persze.

[00:08:01]Ez a Nap vége című előadás.

[00:08:01]Ez még a munka címe csak.

[00:08:04]Ezt Sipos József filmrendező forgatókönyvéből születik.

[00:08:08]Ő az úgy volt, hogy tavaly ősszel vagy télen fölhívott minket Cos Józsi, hogy szánna egy szerepet a Robinak, és menjünk el hozzá és beszélgessünk róla.

[00:08:19]És elmentünk is egy nagyon-nagyon izgalmas forgatókönyv arról, hogy a családban lévő titkok azok hogy mérgeződnek tovább, ha nincsenek kibeszélve.

[00:08:32]Tehát, hogyha azok az elhallgatások, mondjuk viszonylag súlyos elhallgatások, mondjuk egy egy meg nem született gyerek, vagy egy egy nem tudom én le eltitkolt kapcsolat vagy ilyesmi, tehát mindenféle olyan titok, amiről nem beszélünk, és ott marad, mint mint belső fék, az hogy mérgeződik tovább generációról generációra.

[00:08:49]És ő erről írt egy nagyszerű forgatókönyvet.

[00:08:53]Beszélgettünk róla kicsit, és nyáron összefutottunk.

[00:08:55]Mi szoktunk csinálni nyáron Zamárdiban egy fesztivált, most már harmadik éve, és kiderült, hogy neki is van egy nyaralója.

[00:09:02]Jaj, de jó, beszélgessünk egy kicsit továb.

[00:09:06]Az a neve, hogy Szandorella művészudvar, és ez egy egy villának a kertjében van most már a harmadik éve.

[00:09:13]Befér oda 100 ember.

[00:09:16]És hát most például megcsináltuk ezt az előadást.

[00:09:19]Évről évre vittünk oda most már produkciókat, zenéset, nem zenéset.

[00:09:25]Ez egy magánkezdeményezés.

[00:09:25]Valaki kitalálta, hogy legyen ott színház, és akkor ez így most már harmadik éve így van.

[00:09:31]Na, szóval, hogy Sipos Józsefnek is ott van nyaralója, és beszélgettünk kicsit, és eszembe jutott, hogy mi lenne, ha ezt ott fölolvasnánk, hátha érdekli az embereket, és mondta, hogy á nem, túl sok színész hozzá.

[00:09:42]Úgyhogy kettő éjszaka alatt átírt a monodrámává Robinak, és ebből csináltunk ott egy bemutatót.

[00:09:47]Kértünk hozzá egy zenészt, egy nagyszerű Radnai Róbert nevű brácsaművész kíséri most ezt.

[00:09:52]És ott ültünk hajnalig a fűben, mert mindenkinek vannak ilyen történetei, és hát mindenkiből ott előbújtak ezek a ezek az eltitkolt mérgezések.

[00:10:02]Nagyon érdekes este volt hajnalig.

[00:10:05]És hát ezt szeretnénk folytatni, mármint ezt a darabot többféle verzióban is.

[00:10:15]Többféle.

[00:10:15]Az mi az a többféle?

[00:10:15]Azt láttam, hogy ez ilyen felolvasós.

[00:10:20]Meg is tanulod, vagy azt azért már nem nem azért, ami ami cselkedben nézve, hogy nem rá kiderült, hogy ez nagyon szépen működik, és nekem nagyon fontos kifejezési eszközöm az olvasás.

[00:10:41]Tehát nem az, hogy tudok olvasni, hanem hanem szenvedélyesen szeretem úgy átadni a nézőknek például ezt az anyagot, hogy nem hogy nincsen hiányérzetük, hanem majdnem úgy úgy gondolják, hogy igen, ez egy ez egy létező előadási mód és átadási mód, de hát már a Móricnál is ez volt.

[00:11:07]Igen.

[00:11:08]A Móric naplónál.

[00:11:08]Igen, de van egy olyan azt azt is fölolvastad.

[00:11:13]Ühüm.

[00:11:15]Olyan furcsán néztél, de az is úgy volt.

[00:11:17]Igen, de van egy olyan terv is, hogy tavasszal az egyik szegedi színház érdeklődött, hogy csináljuk meg esetleg egy olyan formában megőrizve a Robinak a monodráma szövegét, hogy bizonyos jelenetek ebből az emlékezésből, mert ez egy vacsorának a földidézése.

[00:11:33]Szóval ebből az emlékezésből így vagy úgy meg fognak szólalni, meg fognak ott születni, vagy úgy, ahogy ő emlékszik rá, vagy úgy, ahogy a gyerekek emlékeznek, vagy akár mind a két formában.

[00:11:42]Szóval még van egy ilyen egy ilyen nyomvonal is, ami majd tavaszra elkészül vélően.

[00:11:48]Milyen emlékek szoktatok belőletek előjönni úgy mostanában?

[00:11:56]Hát néha a hiánynak a az emlékei.

[00:12:02]A minek?

[00:12:02]Mi mi minek?

[00:12:02]Ká?

[00:12:02]Az amikor az amiben most reménykedünk, hogy majd csupa jó dolog történik velünk, de természetesen nem lehet az ember naiv, mert veled is beszélgettünk az adás előtt dolgokról, és kiderül, hogy azért még most se olyan egyértelmű a változás.

[00:12:24]Ez a szó a lényeg, a változás.

[00:12:29]Szóval most se egyértelmű, hogy úgy fog folytatódni a az életünk, ahogy az jó lenne és szeretnénk.

[00:12:38]Mi az, amit jónak tartasz?

[00:12:38]És mi az, amit nem?

[00:12:43]Hát amit nem, az ami volt az elmúlt, hát nem lehet máshogy mondani, mint az elmúlt 16 évben, ami történt.

[00:12:49]Az az nem, hogy nem volt jól, hanem az szörnyű volt.

[00:12:55]Mi volt benne neked a szörnyű?

[00:12:55]Hát hát volt például egy olyan, amikor nem engedtek be önálló estet tartani.

[00:13:06]Az hol is volt?

[00:13:10]Milyen város?

[00:13:12]Ó, ócsára.

[00:13:13]Ja, például ócsán.

[00:13:13]Csak mondom önálló estre mentem volna, amibe dédaloktól kezdve versek, imprók, és mindenütt imádják.

[00:13:25]és és le voltam kötve, hogy megyek oda, és egyszer csak fölhívtak szégyenkezve egy hölgy a önkormányz helyi önkormányzattól, hogy a polgármester úr nem engedélyezi, tehát mintogyha valami nem tudom milyen kegyetlen, mi lett volna.

[00:13:44]Hát de olyan is volt, hogy három szereplős előadással mentünk valahova vidékre, és telefonon érdeklődtek, hogy kérhetnek-e majd interjút, és mondtam, hogy persze, persze, hát itt ülünk az autó.

[00:13:53]Nem, Koltai Róberttel nem.

[00:13:53]És akkor a másik két szereplővel csináltak csak.

[00:13:58]Szóval, hogy igen, ez il t magyarul, amit olvashattál is mostanában, én is benne vagyok abba a 10-15 névben, akik akiket nem javasolnak se erre, se arra, és nem kedvesek.

[00:14:14]Neked erre szokott lenni egy indokod, de nyilván nem csak ez, és az se biztos, hogy hogy tényleg ez volt mögötte, de ugye azt azt több helyen elmondtad, hogy te egyszer tulajdonképpen fölléptél Orbán Viktorral, hogy volt egy illetékes elftár.

[00:14:31]Hát ahol hát ahogy ezt te szoktad csinálni illetékes eltársként, ugye a partneredet lehurod erőteljesen.

[00:14:41]Hát ott állt mellettem és nem kapott levegőt, mert az illetéknak az a lényege, hogy tehát hogy ki de de mi ő milyen funkcióban állt mellett?

[00:14:50]Tehát akkor ő már miniszterelnök volt, vagy ez korábban volt?

[00:14:54]Nem, a választás választás előtt a Farkash Farkasházak meghívták a rádi Ja, igen.

[00:15:01]a rádió kabaréból kitiltották a a kabarét magából a magyar rádióból.

[00:15:10]Tehát volt egy olyan korszak, amikor kitiltották, és akkor volt az, hogy ilyen fellépésekre jártunk, vidéki színházakba, színházi városokban jelent meg a kabaré.

[00:15:24]És akkor azt találta ki a farkasházi, hogy én legyek a gardedámja a fiatal Orbán Viktornak, mármint, hogy ő vele csináljak illetékes elvtársat.

[00:15:38]Hát az illetékesnek az a lényegy most mit n magam, mit végignézni fog.

[00:15:46]Tehát lerohantam, nem jutott szóhoz.

[00:15:48]A közönség telt ház volt a székesfárvörös Marti színházból, mert mondom a rádióból akkor ki volt tiltva a rádió kabaré és ezért ilyen országos turné volt és különböző színpadokon léptünk föl és ez volt az első hely az ő diákvárosa.

[00:16:11]És hát nem esett neki jól, hogy na mi van kispajtás mit néz végig így fogsz nézni?

[00:16:16]volt egy végszó is, amit megbeszéltetek még az öltözőben, legalábbis én úgy tudom.

[00:16:21]Nem, az volt, hogy azt mondta, hogy azt kérte, hogy persze bejön velem, mármint a akkor még ő nem volt senki amúgy.

[00:16:29]De mi volt akkor ő?

[00:16:31]Képviselő jelölt voltál?

[00:16:32]Képviselő?

[00:16:32]Igen.

[00:16:32]Választás előtt voltunk kicsivel.

[00:16:36]És együtt öltöztünk Fehérváron.

[00:16:41]Bevállalta, hogy bejön velem, csak azt kérte, hogy ne ne túl sokáig tartson.

[00:16:43]Én ezt nem értettem el ha jó valami, akkor ha rossz, akkor persze ne tartson sokáig.

[00:16:50]De és hát nem lehetett lelőni, tehát mármint engem.

[00:16:55]Aha.

[00:16:56]Én olyan kisp vádlóan tudsz nézni.

[00:16:56]Vá nagyon vádlóan nézel.

[00:16:59]Szedd össze magad és aztán se te leszel.

[00:17:02]Ez a terv.

[00:17:02]Tehát így beszéltem a közönség meg gurult a röhögéstől rajta és ezt csak észrevettem, hogy nem nem hajlandó reagálni.

[00:17:12]Így állt.

[00:17:15]Bármit mondtam, nem szóltam most némági fogadalomat tettél.

[00:17:18]Szedd össze magad egy kicsit.

[00:17:21]Amúgy is miért nézel ilyen vádlon?

[00:17:23]Nem szégyeled magad.

[00:17:23]Szóval én nem nem tudom már miket mondtam.

[00:17:25]Lényeg az, hogy a közönség az gurgulázva röhögött az ő róbására.

[00:17:35]Az, hogy ment ki, arra nem emlékszem.

[00:17:38]És azt tudom, hogy mire én kimentem, addigra már az öltözőbe se volt a híre hamva, tehát úgy megsértődött.

[00:17:48]Aztán mást hallottam bizonyos pillanatokban, hogy amikor helyzetbe került, hát én többször föl voltam terjesztve Kossutdíjra, vagy akartak, közelébe nem mehettem.

[00:18:02]És és konkrétan mondták, hogy emiatt hát én úgy hallom, hogy most is föllel.

[00:18:13]Igen.

[00:18:13]Neked már és és arra is van esély, hogy most a netám megkapott.

[00:18:18]Akkor lehet, hogy visszajön.

[00:18:19]Bocsánat, én ezt most le kell, hogy kopogjam.

[00:18:21]Kopogtam.

[00:18:23]Szóval játszunk egy illetékest.

[00:18:26]Tessék, aztán Ildivel is.

[00:18:27]Jó, de miért villog a szemed?

[00:18:28]Már látom előre, hogy készülsz valamire.

[00:18:33]Azt lehet tudni, hogy Trump fölterjesztette Orbán Viktort az ENS főtitkárának akarja.

[00:18:38]Mi a véleménye erről?

[00:18:42]Megvan a véleménye.

[00:18:44]És mi megvan?

[00:18:44]Ennél több kell neked.

[00:18:47]Aha.

[00:18:49]Mi a véleménye arról, hogy Vigyázzki Attila, a nemzeti igazgatója maradjon a helyén, vagy nem?

[00:18:56]Maradjon ott, ahova én gondolom.

[00:18:59][nevetés] Mi a véleménye a színházi életről?

[00:19:03]És azt nem kérdezi meg, hogy miért beszélek is, hogy szájbetegség.

[00:19:07]Amúgy miért beszél?

[00:19:08]Mert volt egy osztálytársam, akiről paródiát csináltam, aki a Tisza című verset nem tudta máshogy, de semmilyen verset.

[00:19:16]Petán Tissa sajnos már nem él, azért nem akarom hosszan.

[00:19:22]Pön Sá Tisna a rakodópartó kövérő.

[00:19:27]Te jóát ez a Duna.

[00:19:27]Nem mindegy.

[00:19:30]Folyó, folyó.

[00:19:30]Tehát ez már maga a paródiaus.

[00:19:34]Mi a véleményei Róbert színészről?

[00:19:37]Megvan, megvan a legsötétebb véleményem.

[00:19:42][horkantás] Átadom a szótinak.

[00:19:45]Én kérdezek, hogy mi?

[00:19:46]Igen.

[00:19:46]Mint illetékesebbes.

[00:19:48]Jó, hát hát maga szedje össze magát.

[00:19:49]Magán magad több oldalról figyelem magát.

[00:19:54]Mi a kérdés?

[00:19:54]Ö de ne fél óráig fogalmazgat.

[00:19:58]Mi mi a véleménye a műsorvezetőről?

[00:20:03]Szerelmi kérdésekről nem szeretek téged beatkozni.

[00:20:06]De de erről van azt tudod, hogy van rólad egy zseniális paródiája?

[00:20:09]Hát tudom.

[00:20:09]Hát többször hát egyszer egy könyvbemutatómon is megcsinált.

[00:20:14]Kétszer csinálták meg.

[00:20:14]Egyszer a Jordánt Tamással.

[00:20:17]Úgyhogy a Jordán volt a interjúalanya, ő meg ugye a izé.

[00:20:23]És egyszer meg velem is megcsinálta, hogy én voltam az itterül alanya, és ő ő játszott engem.

[00:20:30]Igen.

[00:20:30]Képzeld, hogy most játszák a Jordán Tamás.

[00:20:33]De várjál, nem most nincs félret.

[00:20:33]És most ezt eljátszuk.

[00:20:37]Azt kérdeztem, hogy mi a véleményed róla.

[00:20:38]Igen, hogy megvan.

[00:20:38]Ja, értem.

[00:20:40]Szerelmi oké.

[00:20:41]És kérdezzek még valamit?

[00:20:44]Szedj össze magát addig.

[00:20:45]Mikor fog eszni az első hó?

[00:20:48]Amikor akarom.

[00:20:48][nevetés] Fél körül.

[00:20:54]Na, nekem nincs több kérdés.

[00:20:55]Egyébként most már kijöhetsz ebből az illetékesből, de mi inspirált téged arra, hogy engem parodizálj?

[00:21:03]Egyébként az rémlik neked?

[00:21:06]Mert én ezt a Jordántól tudtam meg, amikor ugye hívtam, hogy az egyik könyvbemutatómon csinálja valamit.

[00:21:14]Ő ő mondta, hogy te engem paródizálsz a Kaposvári klubba és akkor elhív téged.

[00:21:18]Mondtam, hogy hogy remek.

[00:21:21]Igen, de én erről nem tudtam.

[00:21:22]De téged mi inspirált erre?

[00:21:25]Erre te emlékszel?

[00:21:25]Hát az, hogy találkoztam veled.

[00:21:27]Találkoztam és föltették kérdéseket és helyes gyerek voltál?

[00:21:34]fiatal, nem egy ilyen dörzsölt újságíró, mint ami lett belőled, hanem egy helyes fiatal srác, aki nagy kaposvárrajongó volt.

[00:21:45]És akkor gondoltam, hogy megengedhetem magamnak vele, hogy a meg annyira karakteres, nem?

[00:21:51]Ahogy ahogy beszél a Gábor, ahogy kérdez szerintem az teljesen egyébként.

[00:21:56]Igen.

[00:21:56]És van egy van egy na m csinál nyugodtan nyugodtan nekimé csinál.

[00:22:02]És azt tudom, hogy az volt a leg egyik legsikeresebb mozzanat, amikor azt mondtam, hogy mikor téged utántott, azt mondtam, hogy hogy ezzel kezdted a riportot, hogy szerinted te megítélésed szerint, de most illetékesbe vagy, de az mind, mert így esik jól rögtön.

[00:22:24]Jó, oké.

[00:22:24]A bótát nem szoktam a saját hang.

[00:22:26]De de de tudod tudod az ő hangján de csináltad azt az én hangomaton?

[00:22:31]Igen.

[00:22:33]Na igen.

[00:22:33]Tehát, hogy szerinted tényleg te, Robi, tedd a szívedre a kezed, mibe voltál eddig a legrosszabb?

[00:22:43]És szerinted mibe voltál?

[00:22:43][nevetés] Na mibe voltál?

[00:22:46]Most akkor válaszolj, megmondom.

[00:22:50]Na, a főiskolai vizsgaelőadás, amire csak a illetve hát igen, vizsgaelőadás volt.

[00:23:05]A szereplőket nem tudták kiosztani rendesen, mert én a szomszédosztályban voltam a pártostanárnál, és ez a Simon Zsza akit nagyon szerettél.

[00:23:15]Igen.

[00:23:15]És a Simon Zsuzsa osztályának volt a vizsgája, amibe a Esztergás cili meg ezek rábeszéltek, hogy legyek benne egy olyan szereppel, ami maga az égés volt.

[00:23:26]Tehát ott hát ott táncol jó anyánk a banda, ott fiatalok dobálták magukat, istenien játszottak és én meg egy 41 éves apát játszottam.

[00:23:38]Azt azt hogy hogy játszam-e t évesen a Mert ha öreget kell játszani f mit h évesen de igen.

[00:23:49]Vagy mit mondtam?

[00:23:50]Tizen Hát semmiképpen nem voltál tizen, de ja már 20 20 22 voltam.

[00:23:55]Na borzasztó volt.

[00:23:56]Borzasztó szenvedtem.

[00:23:59]Az Esztergáros Cili beszélt rá, hogy hát hogy segítsek a hogy a másik osztály le tudjon vizsgázni, mert nem nem volt nekik középkorú.

[00:24:06]És én lettem középkorú a 20 éves koromban, de nagyon-nagyon rossz voltam benne.

[00:24:16]De ez egy milyen karakter volt amúgy?

[00:24:18]Rettenetes.

[00:24:20]Rettenetes.

[00:24:20]Tehát mosolyogni se lehetett rajta.

[00:24:22]És ott köz de közben Harsányi Gáborék fantasztikusan nyomták meg a Cili, meg a várhegyi terikke.

[00:24:29]Most nem sorolom föl az egész osztály, de a másik osztály ból csak én voltam benne.

[00:24:39]Ühüm.

[00:24:39]Nekünk volt lett volna saját jóvizsgánk.

[00:24:44]Ezt mindenki látta.

[00:24:46]Úgyhogy, hogy nagyon nehezen keltem el, és hogy csak Kaposvára mehettem, ami ami akkor hát ez egy számüzetés az közrejátszott, hogy ahogy ezt a nevelőtanárt játszottam, tehát borzalmas voltam benne, tehát és minden minden jelenetemben ordít ordítottak, vagy énekeltek, kajabáltak a a működő fiatal színészek.

[00:25:13]Én meg végig azt mondtam, hogy rohadt csirkefogó, de nem tudtam.

[00:25:18]Akkor épp le voltam rekedve, tehát nem lehetett.

[00:25:21]Próbáltam játszani, de tehát sehova nem keltem el.

[00:25:25]Így kerültem Kaposvárra.

[00:25:29]Jó nagy Mászlinak biztos.

[00:25:29][nevetés] Hát de ki tudta akkor?

[00:25:30]Ki tudta akkor?

[00:25:34]Hát akkor akkor ez egy számüzetés volt.

[00:25:37]Kaposvár Békéscsaba ez volt a két számüzűz.

[00:25:39]Mikor jött szerződtetni a főiskolai erre a vizsgaelőadásra jött szerződtetni bárki, akkor a többiek úgy elbújtak a mert a Óri színpadnak a fűtőházb volt a pincé pincébe a öltözője és volt aki bebújt a kemencébe, hogy ne kelljen Kaposvárra kerülni, mert híre ment, hogy itt a Kaposvári igazgató szerződtetni.

[00:26:08]Én meg nem tudtam elég jól elbújni, és így [nevetés] kerültem kaposság.

[00:26:12]Na jó, hát ez csak kicsit poén.

[00:26:15]Jó, de hát végül is de van benne van igazság mogja.

[00:26:19]Elég nagy mázlé lett, mert hát ott vált igazán szesszé ott a fénykorban.

[00:26:22]Meg hát azért Pogány Judit is odakötődik akárhogy vesszük meg a fiat, nem?

[00:26:28]Igen.

[00:26:37]én időszakok is ugye az életetekben, mert hát amikor Robi nagyon beteg, nagyon beteg lett, és egy időig úgy nem lehetett tudni, hogy hogy mi van, ugye, hogy Parkinsonra gyanakodtak, és arra kaptál valami nyolc, valami nyolc hónapig egyre több gyógyszert, ugye ez a mindig a orvosok nagy dicsőségére, hogy totál parzony gyógyszerek totál félre lettél.

[00:27:02]félreett.

[00:27:05]De nem akarom ezt, mert nyilván tudja, aki akkor kezel.

[00:27:09]Nem akarok ebből túl nagy műsort.

[00:27:12]Jó, hát most tudja, aki egyébként engem azért csak érdekel, mi engem is kezeltek már félre, tehát hogy [horkantás] tehát volt olyan gimnazista koromban egy súlyoszületi kötő születi gyulladása, hogy hét- hétig feküdtem úgy 39 fokos látcal a Szabol utcai kórházba, ahol három naponta kipróbáltak egymás gyógyszert, hogy hátha az és a anti antibiotikumral játszottak, aminek ehhez az íg egyett a világon semmi köze nem volt.

[00:27:48]Végül a prof bevallotta anyámnak, amikor már átvettek az orfiba, hogy félrekett és eltette a borítékot.

[00:27:54]Szóval azért ilyen történeteket tudunk.

[00:28:01]Ti beszéltetek azóta egyébként azzal adok ki valakiről bebizonyosodott, hogy nyolc hónapig kezett félre.

[00:28:08]Több több cikkbe már ezt lehozták.

[00:28:08]Tehát félek, hogy már hát akkor nem, de hát én nem ezt valahogy elk, de nem kiszúrásból csinált és mindig tudod ebbe ebbe is, amit ahogy most beszélgetünk és mindenben van egy kis túlzás, mert az ember hatni akar és akkor még drámaiban ír le valamilyen dolgokat.

[00:28:29]De tényleg az volt, hogy nem vette észre, mert mindig csak annyit mondott, hogy sétáljon, fogja be az orrá, vagy hogy érintse meg az orrát, sétáljon csukott szemmel egyenesen.

[00:28:44]Mit kell megérinteni ez?

[00:28:45]Hát mert [nevetés] hát tudod, ezek azok a klasszus ideggyógyászatá.

[00:28:50]Igen.

[00:28:50]Menjen magának előre, [nevetés] most menjen még tovább.

[00:28:53]És akkor abból ő ő ezt vondta le, hogy nem, hát tehát akkor egy jó alapos vizsgálat volt.

[00:29:01]Jó, de nem akarom ő őt bántani, mert mert mondom, oké, hogy ugye már sok újságikó kezdett el, azt olvastam a sok újságban, hogy kezdett eloszogatni, hogy na akkor ugye volt egy ájulás, nem?

[00:29:16]De csak arra ő nem emlékszik, de volt.

[00:29:18]Igen, igen.

[00:29:18]Hát a földön voltam már, mire, de otthon.

[00:29:21]Igen.

[00:29:21]Hát ráadásul a covid közepén, tehát nem volt olyan egyszerű mentőt hívni se meg semmi.

[00:29:26]Igen.

[00:29:26]Hát elájult és akkor de hogy egyszerre minden előzmény köry nap napk közben?

[00:29:33]Hát mint kiderült és most a végét mondom, ez egy gyógyszertúladagolás volt.

[00:29:37]Aha.

[00:29:38]És akkor én fölhívtam egyrészt ezt a kezelőorvost, aki mondta, hogy most ő nyaral, nem ér rá.

[00:29:42]És aztán fölhívtuk azt az egyébként jó barát háziorvost, aki gyorsan megkérdezte, hogy mi mi mindent vett be aznap.

[00:29:48]És akkor én elmondtam, hogy meg napokkal e ezelőtt is meg egyáltalán mi mindent vett, és azt mond, hogy azonnal fektessem le, amikor magához tért, azonnal fektessem le, és föl fog ébredni, semmi baja, semmi baja nem lesz.

[00:29:59]Egyszerűen egy túladagolás volt.

[00:30:01]És hát így lett.

[00:30:01]Csak aztán ott muszáj elmondjam a poén kedvéért is, hogy akit én fölhívtam a kezelő orvos, ő nem csak ezt mondta, hogy nyaral, hanem azt is, hogy kérdeztem, hogy akkor én most mit csináljak?

[00:30:13]és azt mondta, hogy keressenek egy másik ideggyógyászt, és hát így lett.

[00:30:19]Ühüm.

[00:30:19]És ez rögtön tudta, hogy mi akkor már mindenki ott akcióba lépett, és pontosan annyi történt, hogy a kertben sétálva egyszer csak megszólalt a zsebemben a telefon.

[00:30:28]És mivel a legnagyobb gondom az volt, hogy a az eredeti kezelőorvostól nem nagyon lehetett kérdezni, nem igen ért rá, megszólalt a zsebemben a telefon, és bemutatkozott Vajda János professzor úr, és azt mondta, hogy kérdezzem.

[00:30:39]És akkor én onnantól kezdve egy három-4 órán keresztül föltettem az összes addig összegyűlt kérdésemet.

[00:30:45]Mondta, hogy vigyem be a leleteit, bevittem, és azt mondta, hogy szerinte ez nem az?

[00:30:51]Szerinte ez valami más.

[00:30:51]És akkor kiderült, hogy ez egy ilyen agyvízkeringési zavar, amit egy ilyen söönt beültetésével orvosolni lehet.

[00:30:57]És hát ez történt.

[00:31:01]Ühüm.

[00:31:02]Mert ugye volt minden tudom, hogy nehezen járt a Robi, nehezen beszélt és minden.

[00:31:09]Igen.

[00:31:09]Igen.

[00:31:10]És ez hány éve volt?

[00:31:10]négy szívem.

[00:31:10]És szerintem arra arra hát jó pár hónapra szerintem nem nagyon emlékszel.

[00:31:14]Nem hiszem.

[00:31:19][nevetés] Próbálom szeret.

[00:31:20]Nem, hát nem is csoda egyébként.

[00:31:22]Mire nem emlékszem, de ott például volt egy nagy történet, azt el csak elmesélhetem két mondatban még arra is csak így félig emlékszel, hogy a a honvédkórházban zajlott a műtét, ahol nagyon szigorúak a látogatási körülmények, meg nem akármikor lehet menni, és egyszerre csak egy valaki vehet egy beteghez.

[00:31:37]És ők négyen feküdtek a kortteremben, és a Robival szemben feküdt egy Salgótarjánból oda fölkerült cigány fiú, túl a második agyműtéten, egy tündéri fiú, akihez jött az egész család mindig sokan, de hát ugye egyesével lehetett csak följönni, és a fiú megunta, és azt mondta, hogy na jó, menjünk le cigizni.

[00:31:56]és lement az egész csapat cigizni, kivéve a nagymamát, aki hát rengeteg ételt készített, meg én nem tudom micsodát, aki így belesóhajtotta a délutánba, hogy ő éjjel három-kor kelt, hogy ezt a sok finomat elkészítse.

[00:32:09]És a Robi akkor volt túl a műtéten, így be volt kötve a félfej, úgy nézett ki, mint az operaház fantomja, tehát ennyi látszott belőle.

[00:32:18]És a nagymama leült a szemben lévő ágyra, és így nézte a Robit.

[00:32:19]Nézte, nézte, aztán egyszer csak így fényúlt a szemében, és fölsikolt ott, hogy maga huncut ember.

[00:32:26]Hát a maga volt ott a csámpás rozival a szalmakazalban.

[00:32:31][nevetés] És tudod, nem ez a sluszpén, hanem hanem hogy én egyből, hogy mi miről beszél?

[00:32:37]Hát a tudod a bakterház.

[00:32:42]A bakterházba semmiféle szalmakazalban nem voltál.

[00:32:49]Szalmakazalban nem voltam.

[00:32:49]Tudnilik.

[00:32:52]Én akkor már azt mondták, hogy elmehetsz hamarabb.

[00:33:01]Hova?

[00:33:01]A forgatásról.

[00:33:01]Hát mit akar?

[00:33:01]Nem tudom mit akarsz elmesélni, csak nagyjából sejtem.

[00:33:05]Tehát haz a forgatásról hazaküdtek reggel 3:5-kor, hogy én már ma nem szerepelek.

[00:33:12]Tehát tévedett az asszisztens és elengedett.

[00:33:17]Én meg nem tudtam, hogy másfél éven keresztül miért mondja nekem a színházunknak a pozanosa, a Bill, aki nem tudom, hogy csinálta, de három net-kor már be volt rúgva, 11:30-kor már hullarészeg volt.

[00:33:32]Ő közölte velem, hogy de ezt minden nap zengedt a klub, hogy gyönyörű szépen megmondalak a Juditkának Pécsi szalma.

[00:33:47]Én meg tudtam, hogy na Pécsildit ismerem.

[00:33:50]Tényleg játszottunk együtt a bakterházba, de Szalmakazalba én nem voltam vele, hát arra emlékeznék.

[00:33:55]És másfél évig mindig ugyan mert annyira be volt rúgva, ezt hajtogatta, hogy pécildi szalmakazzal.

[00:34:05]Na de miért?

[00:34:05]Miért mondta?

[00:34:09]Hát azért, mert a Pécsildi volt szalmakazalban, de én el lettem engedve már reggel 3 9-kor forgatásról.

[00:34:18]Tehát én soha nem voltam vele.

[00:34:21]Tudtam, hogy ez a delírium lehet.

[00:34:25]És azt találta ki a rendező, úgy oldotta meg, hogy odatették a Robinak a a bakterruhákat.

[00:34:31]Persze megoldotta.

[00:34:31]odatették a bakterruhámat a szalmakazal elé, és kijött mindenféle szalmákkal meg szénákkal a fejébő a hát meg bomlott ruhában a pén bomlott ruhában.

[00:34:42]És akkor el tudták képzelni, hogy mi lehet, mi lehetett, de az, hogy én nem is voltam ott, én én nem tudtam egyedül.

[00:34:50]Hát a közönség is tudta, hogy hogy miért te nem nézted meg a filmet?

[00:34:56]Ja, hát ez a lényeg, hogy nem voltam ott a bemutatón, és régebben nem úgy volt, mint most.

[00:34:59]És ez ez lényeges.

[00:35:01]Régebben nem úgy volt, mint most, hogy hányszor vetítik.

[00:35:04]Hát már nem is tudom elmondani, hogy hányszor vetítették például azt, ha valamit nem láttál a bemutatón, vagy a bemutatóig filmedet, amiben főszereplő voltál adott esetben, akkor azt évekig nem láttad.

[00:35:19]Egyáltalán nem láttad.

[00:35:19]Én nem tudtam, hogy mi van a filmben.

[00:35:22]Én csak azt tudtam, hogy nekem nem tudom, miért mondja azt, mikor én benn a szalmakazalban nem voltam a pécs most már ért.

[00:35:32]Jó, világos.

[00:35:33]Hát ugye van neked egy közös ested a Pincessínházban, a Jordán Tamással.

[00:35:39]Igen.

[00:35:39]Aki ugye nagybarátod, sőtán a legjobb ugye mondhatjuk egyik.

[00:35:43]Jó.

[00:35:46]Ö ahol hát pontosan a régi emlékeiteket idézitek fel.Igen.

[00:35:50]Igen.

[00:35:50]És szeretés a közönség meg mi is.

[00:35:55]Miót az a az egyik olyan emléked, ami olyan nagyon fontos, mármint a színházban, vagy a Igen.

[00:36:01]Amit amit hát amit az előadásban elmesélsz.

[00:36:06]Hát például a vállalkozó című darab az az különleges Írkót, nem tudom szerzőnek a darabja.

[00:36:15]És a babarci egy nagyon nagy előadás.

[00:36:19]Te láttad annak idején?

[00:36:22]Nem látom.

[00:36:22]Én nem és bevallom, hogy emléká.

[00:36:24]Na hát megszoktam, hogy majdnem mindent láttam.

[00:36:28]Hát majdnem minden, de ez még csak úgy nem is dereng.

[00:36:32]Ez őrületesen nagy ötlet is az, hogy a vállalkozó sátorépítő vállalkozóról szól.

[00:36:40]A az a az egyik főszereplője, akinek vannak melósai.

[00:36:43]És én voltam az egyik melós a kispistával.

[00:36:50]Rajon kista [torokköszörülés] is nagyon jó barátod volt.

[00:36:52]Nagyon hamar hamar meghalt.

[00:36:56]Rajon a helyei.

[00:36:58]Helyei.

[00:36:58]Öten voltunk.

[00:37:00]László.

[00:37:01]Helyei László.

[00:37:01]Igen, öten voltunk, de már csak én élek belőle.

[00:37:07]És hát ez Ja, és a Dávisi, a Dávis az nagyon nagyon nagyon jó színész volt, de nem a memóriájáról volt kérés, és ő fejezte be a darabot, ő volt a címszereplő, és ez is érdekessége volt a darabnak, hogy alig volt neki szerepe, de a végén nagyon nagy szerepe volt, hogy bejött és A helyeit a ö ki küldte a mi a nem emlékszel a nevére?

[00:37:40]Ficatrik ficatrik bejött és ezt úgy szoktam ábrázolni a színpadon mert a kabarban benne van bejött és ketten jöttek be ő meg a teljes szöveg összeomlás a darab legvégén.

[00:37:54]De már csak annyit kellett volna neki.

[00:37:56]Bejött és elkiáltja magát, hogy ficatrik hozza be a nagy létrát.

[00:38:04]bejött a premieren, aminek már mindjárt vége lett volna, mert mi végigmeloztuk, neki meg csak a végén be kellett jönni, mint gazdának vá a vállalkozó bejött és kö elkiáltotta magát kis gondolkodás után, hogy ficatrik helyett de nem nem bocsánat, beleszóltam a poénba, de pont ez volt a lényeg, hogy elfelejtette ezt a mondatot és akkor a helyei magától kiment és behozta Jó, ez már ez igazad van, de ez ez csak a történet hűség kedvéér, nem?

[00:38:38]A a mondás így is él.

[00:38:41]Jó, hogy azt mondta, bejött, igen, elfelejtett mindent bejött egy darabig a helyei nevét se tudta és ficatrik helyett elkiáltotta magát.

[00:38:52]Kris már azon majdnem meghaltuk a röhögéestől.

[00:38:59]Krisz Krisz hozam a nagy létrát.

[00:39:06]De a helyei tudta, hogy be kell neki hozni egy nagy létrát, és a jó pillanatba kiment még enélkül a figyelmeztetés nélkül is lette tűzoltó létra.

[00:39:16]Pécsről kértük kölcsön, mert a kaposvári tűzoltóknak nem volt ekkora létrájuk.

[00:39:21]Tehát föl, merthogy dolog volt vele.

[00:39:25]Kiment a létráért, letette középen, mármint a helyei, és a Dfi nagy nehezen nézte, hogy mi ez, mi ez, mi ez.

[00:39:38]Aztán lassan fölmászott a létra közepéig.

[00:39:42]Sajnos ott eszébe jutott a szövege, és a létra közepén elkiáltotta magát, hogy Chris Crrix, hozzam a nagy létrát, és ott állt a város fölött kiemelkedő 25 m magasan.

[00:39:54]Hát csak mondom, hogy ilyen poénitka.

[00:40:00]Neked volt hasonló bakid?

[00:40:00]Ilyen ehhez hasonló ez ez a ez a színháztörténet legnagyobb aki, hogy áll valaki egy létra a tetején és kikiabál a kint álló szerencsétlen azért a lovagiásban volt.

[00:40:14]Hát mindig volt lovagiás ügyben csinált olyat, hogy bejött egy olyan jelenetbe, amiben nem volt semmi dolga.

[00:40:19]Igen.

[00:40:19]Igen.

[00:40:19]De ha már bejött ugye akkor hát ugye nem mondhatta, hogy bocs, tévedtem és kimegy, hanem amikor ott elkezdett beszélni, akkor a kollégák ott válaszoltak neki, és akkor abból azért volt egy kis kavar.

[00:40:28]Az melyik fotó lovagjaüt?

[00:40:28]Hát amiben te aos Gyula szerepe tudod.

[00:40:32]Jó, jó.

[00:40:33]És a a ezt a ezt hol játszottad?

[00:40:34]Mert az a karinti színházba ment ott a bajorinre játszott.

[00:40:38]Salgotarjánban.

[00:40:40]Salgotarán salgotarjánban.

[00:40:40]És ez az előadás ez a ez a szarvasi vízi színpadon volt és arra emlékszem, mesé, hogy a a forgó hátuljánál ott ugye ott állt a kétségbeesett súgó, hogy akkor most ő ugye ő most mit csináljon?

[00:40:52]És arra emlékszem, hogy én leszaladtam hátulról, és az ott lévő a díszletasztalon díszletasztalon ott volt kinyitva a példány, és a suga így vadul lapozgatta, hogy keressen egy mondatot, amit ha besúg Robinak, akkor ki tud jönni.

[00:41:05]Aztán valahogy kijöttél, nem tudom.

[00:41:07]Nem, még mindig ott vagyok.

[00:41:09]Na de hogy kerültél be?

[00:41:12]Azt nem tudod.

[00:41:13]Mondom, ott hív valamit eltévesztettem.

[00:41:16]Azt hittem hallott valamit, amire azt hittem, egy végszó és bement.

[00:41:20]És ilyenkor a rendező megdorgálja?

[00:41:20]Hát én én nagyon kétségben voltam esem meg nagyon megijedtem, hogy ilyenkor mi van aztán nagy röhögés lenne első ietségedben jól letoltál?

[00:41:27]Igen.

[00:41:27]Biztos.

[00:41:30]Igen, valamit biztos mondtam.

[00:41:31]Szoktatok egymással kiabálni?

[00:41:35]Kiabálni.

[00:41:35]Hát [torokköszörülés] én én én én hát, hogy mondják ezt finoman?

[00:41:38]Én temperometosabb vagyok.

[00:41:40]Igen.

[00:41:42]Szemedés.

[00:41:42]Én igen.

[00:41:42]Robi szerintem halálnyugott szinte mindig, de tányért nem szoktunk törni meg ilyesmi, meg nem veszekedni szoktunk, inkább azt gondolom vitatkozni talán.

[00:41:52]vagy veszekedni, meggyőz meggyőzési kísérleteket tesz evőteljes meggyőzési kísérleteket tesztek.

[00:42:01]Ha már kimondtad ezt a halálszót, ugye azt is olvasom, hogy azért ez Robi téged foglalkoztat.

[00:42:09]Az, hogy el kell menni egyszer.

[00:42:11]Hát igen.

[00:42:14]Hát kit nem foglalkoztat?

[00:42:17]Két nap múlva 83 leszek.

[00:42:22]Miért ne foglalkoztatni?

[00:42:22]De nem, de nem szomorúan, hanem nem is örömmel, de egés pedig van egy mondásod, hogy minden szomorúságban meg kell találni az örömet.

[00:42:36]Nekem ez az én mondásom.

[00:42:37]Ezt én tőled olvastam.

[00:42:40]És te írtad le?

[00:42:41]Nem, nem, nem, nem.

[00:42:41]És én kineveztem mondásnak, mert amúgy nagyon tetszett.

[00:42:47]Még azon is gondolkoztam, hogy ezzel kezdem a műsort.

[00:42:48]Igen.

[00:42:48]Most, hogy mondod, most hogy mondod, az az futott át rajtam, hogy biztos, hogy hogy van van ennek egy szép része is, hogy megkeresni a a legkitekertebb és legfájdalmasabb dolgokból is a azt az örömöt, amit amit tudunk nyújtani azzal, ha belemegyünk dolgokba.

[00:43:17]Volt neked ilyen?

[00:43:19]Hát majdnem minden minden komoly szerep ilyen, hogy tele van ilyen pillanatokkal, hogy mámorító az, hogyha az ember rátalál egy-egy pillanatra, és hogyha ez adott, ez az adott pillanat, ez fájdalmas egyébként minden szempontból, akkor az boldogító is.

[00:43:42]Ja, most ezt ugye az életben is gondoltam.

[00:43:45]Igen, én is arra mondtam.

[00:43:48]2020-ban csináltunk egy kis filmet a demenciáról.

[00:43:53]Az volt a címe, hogy demencia spotok, megtalálható a YouTube-on ma is.

[00:43:54]És abban öt ilyen kis etapban, másfél két perces történetben elmeséljük a demenciának a különböző fázisait az első elfelejtéstől majdnem az utolsó állapotig.

[00:44:07]És Robi játssza benne a a demens idős urat.

[00:44:11]És te rendezt?

[00:44:11]Igen, de az a nagyon érdekes benne, hogy ez nem egy nem egy vicces téma, nem egy bájos téma, nem egy örömteli téma, hanem adott esetben nagyon-nagyon tragikus, és valahogy akkor is átlengi a Robi személyiségéből fakadó derű.

[00:44:29]Akkor is, hogyha tulajdonképpen akármiről beszélünk, és azok, akik akik ezt látták, vagy akik ezt megrendelték, vagy nem tudom, azt mondták, hogy ez a legnagyobb ereje ennek a kisfilmnek, hogy akkor is, akkor is ott van.

[00:44:43]Hát én anyámmal átéltem ugye, hogy hogy a enyhe demenciából a egészen súlyosig.

[00:44:51]És akra emlékszem, hogy és a és ott már volt comb nagyés meg amit el lehet képzelni minden.

[00:44:57]És közben azért sokat röhögtünk.

[00:45:02]Aha.

[00:45:03]Tehát hogy hogy már az is lehet, hogy nem ismert meg.

[00:45:08]Aha.

[00:45:08]És mégis voltak olyan humoros pillanatok, amiken együtt tudtunk nevetni.

[00:45:14]Igen.

[00:45:16]Szóval, hogy ilyen van.

[00:45:18]Igen.

[00:45:20]Csak próbálja az ember egy kicsit messzebb tolni, hogy még ne még [nevetés] ne még inkább csak sírjuk.

[00:45:24]De lehet.

[00:45:27]egyébként ott csak egy pillanat, amikor ott a helyszínt kerestük, ez a biatorbágyi idős otthonban forgattuk az egyik részét, és a helyszínt kerestük a Halász Gáborral, aki egyébként a sosem halunk meg, neki is az operatőre volt.

[00:45:38]Ő forgatta ezt is, és ott minden ilyen kis lakásba, ilyen kis szobácskába bekopogtunk a nővérke segítségével, a megtetszik engedni, bocsánat, izé.

[00:45:47]És bementünk egy olyan helyre, ahol egy ilyen nagyon keskeny hosszú szoba volt, és a végén az ablak.

[00:45:52]És az ablaknak fordítva ott volt egy kerekes szék, és benne egy meghatározhatatlan korú és nemű valaki ült, és mellette ült egy férfi, aki egy kis tányérról egy ilyen piskótát, de mint egy madárkát így így etette a kerekes székben ülő embert.

[00:46:07]És nekem annyira sokkoló volt a látvány, hogy én gyorsan ki is jöttem, és kérdeztem a nővérkétől, hogy ők kik, és kiderült, hogy ők egy házaspár, ahol a feleség a demens, aki már beszélni is alig tud, és a férje beköltözött hozzá ide az otthonba, mert nem tudott magával mit kezdeni odakint, meg különben is.

[00:46:26]Ő látja el a feleségét, és a a feleség, aki már nem beszél, amikor nagyon jó napja van, akkor azt tudja mondani, hogy papa.

[00:46:36]Ühüm.

[00:46:37]Szóval de te attól rémültél meg, mert azt meg nálad olvastam valami interjúban, hogy volt olyan egy, amikor Rabi ott bent feküdt a kórházban, akkor és még járni sem tudott, akkor azt mondta neked, hogy hogy hát ő tegnap föllépett a zalaerszegi színházba, és ott voltak a nővérek meg a betegtársai is.

[00:47:00]Akkor te megijedtél, hogy ez már demencia.

[00:47:04]Nem, nem attól ijedtem meg, hanem attól, hogy nem jön vissza.

[00:47:05]Azt mondta a doktor úr, aki műtötte, hogy hát kis idő kell, amíg a korábbi zavartságból majd majd visszatér a hétköznapokba.

[00:47:13]És egyébként úgy tűnt, hogy amikor én ott voltam nála, akkor már mintha visszajött volna.

[00:47:20]És volt egy-egy ilyen furcsa furcsa mondás egyébként.

[00:47:22]Ebből aztán született egy ma már bekerült a a fellépő repertoárba egy olyan novellácska, vagy én nem tudom micsoda, hogy kiderült, hogy miért mondta ezt az egészet.

[00:47:32]Tudod miért mondta?

[00:47:34]azért mondtam, mert ki ott ugye voltak akkor már az már nem a honvédkórházban volt, hanem a másikban, ahol már hatan voltak a korteremben.

[00:47:41]És a nővérke, hogy rávegye a Robit arra, hogy elmenjenek fürdeni, elkezdte vetkőztetni, ő meg tilutakozott, de még és a növérke nem akart erőszakot alkalmazni, ezért mondta, hogy akkor énekeljünk egy kicsit és az egész korterem, a Robi, a nővérke meg a másik öt beteg kórusban énekeltek mindaddig, amíg a nővérke a Robit le nem vetkőztette és be nem vitte fürdeni.

[00:48:03]És ebből fakadt, mint kit később kiderült, ebből az emlékből az, hogy ő fellépett, vagy hát ezt így rakta össze, ezt beletetted.

[00:48:12]Ezt beletettük.

[00:48:12]Igen, az ennyit Zalegeszeg meg volt talán azt sose hallunk meg.

[00:48:16]Nem, tehát hogy te valóban ráadás azt ott együtt rendeszé.

[00:48:19]Igen.

[00:48:21]Aha.

[00:48:21]A musik.

[00:48:23]Ühüm.

[00:48:23]Igen.

[00:48:25]Azt adtad a legjobb filmednek?

[00:48:28]Hát szerintem holdtverseny.

[00:48:32]Ilyen hármas, négyes holdtversenybe.

[00:48:35]Na mik?

[00:48:35]Mik?

[00:48:39]Sose hallunk meg.

[00:48:39]Szamba csocsó.

[00:48:44]Világsz.

[00:48:45]Világszám.

[00:48:49]Ezek a legjobbak szerintem.

[00:48:54]És hát ugye sose megből, aztán lett minden.

[00:48:58]Musical.

[00:48:58]Itt előadás, ott előadás.

[00:49:01]József Attilában.

[00:49:04]Igen.

[00:49:04]De stadionban.

[00:49:06]Melyik stadion?

[00:49:07]Hát az sos hallunk meg.

[00:49:07]Nem, nem volt valamelyik.

[00:49:12]Valamelyik arénában volt?

[00:49:13]Valamelyik arénában volt az szerintem is volt.

[00:49:16]Mindegy.

[00:49:16]Csak részletek l annyira nem annyira nem lényeges.

[00:49:24]Mik a tervek?

[00:49:25]Ja és csak hogy a sosálunk meg mondtad.

[00:49:27]Igen.

[00:49:29]Azért életem egyik legfontosabb szereplője lett a DS László.

[00:49:34]Tehát ő és most már ott tartunk, hogy nekem is írt dalokat.

[00:49:38]Ez ezzel nem tudok betelni, és olyan büszke vagyok és bortok.

[00:49:47]Igen.

[00:49:47]Hát ő el szokta mondani, hogy hát nem neked van egészen az abszolút hallásod.

[00:49:54]Ezt régen mondta, de most most már most már abszolút van.

[00:49:57]Most már abszolút ott volt a amikor kaptam ezt a milyen díjat, amit a amit a dés adott át.

[00:50:06]Ja.

[00:50:06]a kosut.

[00:50:07]Ja igen.

[00:50:07]A a kossutdíja sok kossutdíját kaptam.

[00:50:09]Tehát ahol amit a aláírtak az összes kollégám, barátom, hogy akkor ők kvázi ők megítélik neked, ha már amúgy nem.

[00:50:19]Igen.

[00:50:22]Hát ugye azt szokták mondani, hogy a Kaposvári Nagydából már egyedül te nem vagy Kossutdíjas.

[00:50:28]Hát ez így is van.

[00:50:33]Na de majd most.

[00:50:33]Szóval mik a tervek?

[00:50:41]Melyikre mondod?

[00:50:42]Úgy általános.

[00:50:42]Nem úgy által nagy büdös általánosságban kérdezem.

[00:50:45]Hát nem nem a díjakra gondolok egyáltalán.

[00:50:48]Nem, hanem hát arra az örömre, amit a közönséggel össze tudunk hozni egymásnak ketten.

[00:50:55]Na de van-e valami, amit még meg akarsz csinálni, vagy együtt meg akartok csinálni?

[00:51:02]Hát most is készülünk.

[00:51:03]Hát most megcsináljuk ezt a napvégét.

[00:51:05]Így meg talán tavasszal ilyen nagyobb színházi feldolgozásban, azt mindenképpen hát meg van még egy van még egy terv, ami amibe igazából csak behívtak minket, ami még azért talán talán nem is publikus.

[00:51:19]Egy egy koncertturné, egy sorozat, egy nyolc állomásos sorozat, de az majd csak januárban indul.

[00:51:25]Azt még nem nem vagyunk felhatalmazva, úgyhogy bocsánat, azt hadd ne mondjam el.

[00:51:29]Nem, ez van még.

[00:51:33]De abba akkor te énekelsz.

[00:51:33]Igen, megmesél.

[00:51:37]Most is szívesen énekel.

[00:51:38]Na, itt a végén.

[00:51:39]Lehet a kapella is.

[00:51:41]Abszolút.

[00:51:41]Hát szerintem itt most csak úgy lehet, vagy dudal hozzá meg koprodukció.

[00:51:43]Aha.

[00:51:48]Na, például egy olyan, ami nem olyan nem annyira közismert, mint a nagy utazás, de ugyanolyan szép szerintem, ami a barátokról szól, a barátságról, a régi kollégákról, akik közül már csak én vagyok.

[00:52:08]Egy régi poén, Désló zenéje, Nemes István verse.

[00:52:18]Megyek haza, kihalt az út, és akkor hirtelen eszembe jut régi vicc, egy régi poén.

[00:52:30]Nem ismeri már senki, csak én.

[00:52:35]Elmondanám, de nem lehet.

[00:52:39]Sehol se vagytok.

[00:52:39]Sehol se vagytok.

[00:52:39]Nem elmondanám.

[00:52:42]Nincs kinek.

[00:52:44]De nincs kinek.

[00:52:46]Tehát elmondanám, de nincs kinek.

[00:52:48]De nincs kinek.

[00:52:48]Sehol se vagytok, másnak meg úgy se lehet.

[00:52:56]Ilyen vacak kis vicceken.

[00:53:00]Mennyit röhögtünk akkor?

[00:53:00]Istenem.

[00:53:04]Az ugratás, a tréfa, a het később, amit már el se ihetsz, ez volt igen, az ifjúság.

[00:53:16]Nem tudtuk akkor, mi az, hogy nincs tovább.

[00:53:22]Minden csak játék, nincs félni okunk.

[00:53:26]A rejteg helyre csak bújjatok el.

[00:53:34]Megtalálak majd.

[00:53:37]Olyan nagyon sütött a nap, mikor még együtt volt a nagy csapat.

[00:53:45]S mégis úgy esett, hogy esett.

[00:53:49]Na mondd meg áztunk.

[00:53:49]Nem nagy eset.

[00:53:53]Mi lenne más?

[00:53:53]Nagyobb bajunk, amíg mi páran, mi páron itt vagyunk.

[00:54:04]Most minden más milyen?

[00:54:08]Hogy jutottunk ide?

[00:54:08]Most nem tudom, merre bújtatok el.

[00:54:17]Nem talállak már.

[00:54:21]Megyek haza, kihalt az út.

[00:54:21]Hol vagytok, drága régi jó fiúk?

[00:54:29]Azt mondtad, állj, nem ér a nevem.

[00:54:33]S ő is kiszállt.

[00:54:36]De oly hirtelen, ez így nem ér, ezt nem lehet.

[00:54:43]Ugye csak ugratsz, a csend olyan süket.

[00:54:51]Na jó, ha itt már semmiképp valahol egyszer játszunk mi újra még.

[00:55:04]Hát így legyen.

[00:55:04]Köszönöm, hogy jöttetek.

[00:55:08]Mi is köszönjük.

[00:55:08]Köszönöm.

[00:55:08]Ktai Róbert Gál Ildikó.

[00:55:13]Ez pedig a Bóta Café volt.

[00:55:13]Köszönöm, ha néztek minket.

[00:55:16]Viszontlátásra.

[00:55:16]o