Orbán Anita a leendő külügyminiszter: A Tisza külpolitikai programja I Kilátó
Csernyánzki Judit műsorvezető Bába Ivánt (volt külügyi államtitkár, volt varsói nagykövet) és Siklósi Péter (Magyar Külügyi Intézet vezetőkutatója) vendégeit fogadta, hogy megbeszéljék Orbán Anita leendő külügyminiszter programját és a TISZA-kormány külpolitikáját. Az új magyar kormány radikálisan más helyzetben lesz az EU-ban, mint az Orbán-kormány volt: a TISZA a Néppárt frakciójában dolgozik, nem pedig az Orbán-féle különutas politikát folytatja.
A beszélgetés középpontjában az EU-s pénzek (35 milliárd euró, ebből 16,2 milliárd a Helyreállítási Alap) feltételei állnak. Az új kormánynak teljesítenie kell a 27 mérföldkövet és valószínűleg további, nem hivatalos feltételeket is (multik adóztatása, migráció, rezsicsökkentés), amelyek politikailag népszerűtlenek lehetnek. A lengyelországi precedens azt mutatja, hogy az EU előbb teljesíttethet, majd ad pénzt.
Az Ukrajna-kérdés összetett: Magyar Péter nem támogatja a gyorsított EU-csatlakozást, de normális viszonyt szeretne. Az Oroszország-viszony pragmatikus marad az energiafüggőség miatt, de az amerikaiak új stratégiája (Trump, JD Vance) azt jelzi, hogy az orosz szankciók feloldódhatnak, miközben Európa továbbra is fenntarthatja őket. Az iráni-izraeli konfliktus és az energiaválság további kihívásokat hoz.
A beszélgetés hangsúlyozza, hogy a külpolitika és belpolitika szorosan összefonódik, és az új kormánynak „méretarányos külpolitikát" kell folytatnia – nem különutasságot, hanem a valós geopolitikai pozíciónak megfelelő érdekérvényesítést.
Orbán Anita személye és háttere
Orbán Anita Berettyúújfaluban született, az amerikai TAFT egyetemen tanult. Kutatási területe az 1990 utáni szovjet és orosz vállalatok európai terjeszkedése volt. A Fidesz 2010-es választási győzelme után a Külügyminisztériumban dolgozott, Magyarország energiabiztonságáért felelős utazó nagykövetként, valamint a Dunamenti Országok energetikai együttműködési bizottságának elnökeként (2010–2015). A Heti Válasznál rovatvezető volt, majd Londonba költözött, ahol egy amerikai LNG-vállalatnál tanácsadó volt. 2021-ben a Vodafonehoz igazolt, és amikor a The Forig kivásárolta azt, visszament Londonba a Vodafone Global területén. 2024-ben tért vissza Magyarországra, feltehetően a TISZA-párt hívására.
„Ügyes, tehetséges, ha mondhatom azt, egy hölgyre a legjobb korban van, rengeteg tapasztalatot összegyűjtött, három szép gyereke van" – Bába Iván *
Bába Iván 2010–2014 között dolgozott vele együtt államtitkárként, a miniszteri értekezleteken ült vele. Siklósi Péter kevésbé ismeri, de a NATO-ban egy főtitkárhelyettesi pozícióra pályázott, amit végül nem nyert el.
A TISZA külpolitikai helyzete az EU-ban
Az új magyar kormány helyzete fundamentálisan eltér az Orbán-kormányétól. A TISZA a Néppárt frakciójában dolgozik, nem pedig az Orbán-féle különutas politikát folytatja. Ez azt jelenti, hogy Magyar Péter és a TISZA-képviselők más kapcsolatokkal rendelkeznek az európai politikusokkal.
„Az Európai Unión belül ugye a Tisz párt helyzete egészen más, mint a Fidesz helyzete volt. Egy másik pártcsaládnak, egy másik frakciónak a tagja" – Siklósi Péter *
A Néppárt frakcióban való munka elismerést hozott, de az új kormánynak meg kell találnia helyét az EU-struktúrában. Magyarország pozícióját újra kell fogalmazni, és ez közvetlenül meghatározza a belpolitikát is.
Az EU-s pénzek és feltételek: a kritikus kérdés
Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy az EU bennragadt pénzei (körülbelül 35 milliárd euró, ebből a Helyreállítási Alap 16,2 milliárd) milyen feltételek mellett érkeznek meg. A lengyelországi precedens azt mutatja, hogy az EU előbb teljesíttethet, majd ad pénzt – ellentétben azzal, amit a TISZA-kormány remélt.
„Az alapállás nálunk is az, mint a lengyeleknél, hogy van egy új kormány, de van egy régi köztársasági elnökünk" – Siklósi Péter *
A 27 mérföldkő teljesítése szükséges, de Siklósi szerint már körülbelül 10 megvolt, és ezek közül sok csak papíron teljesült. Az igazi kihívás az, hogy az EU valószínűleg további, nem hivatalos feltételeket is támaszthat, amelyeket névtelen diplomaták említenek: a multik megadóztatásának visszavonása, a migrációs politika enyhítése, a rezsicsökkentéshez való hozzányúlás.
„Ezek a politikailag igazán kényes dolgok. Vagy a bevétel növekedés érdekében bevételkiesést is választani kell, vagy a magyar választók számára nem népszerű lépéseket is meg kell tenni" – Siklósi Péter *
Az időkorlát is probléma: egyes pénzek lejárnak, és ha az új kormány nem teljesít időben, lekéshet bizonyos forrásokat. Az első lépés az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, amely jogszabálymódosításokat igényel.
Migráció: a TISZA kemény álláspontja és az EU-s realitások
A TISZA programja a migrációban rendkívül határozott: „Működő, emberséges Magyarországon senkinek nem kell tartania az illegális bevándorlástól. A határítés továbbra is állni fog. Nem engedünk Nyugat-Európából illegális bevándorlókat áttelepíteni hazánkban. Elutasítjuk az Európai Unió migrációs kvótáit és a migrációs paktumot."
Ugyanakkor az EU-n belül is változik a közhangulat. Több ország kormányzati szinten szigorítja a migrációs politikát, a hazatoloncolást és a szociális ellátórendszert. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az EU nem fog nyomást gyakorolni.
„Az Európai Unión belül is a közhangulat változik. Vannak országok, ahol már a kormányzati szinten próbálják szigorítani az egész migrációs ügyet" – Bába Iván *
Az Oroszország-viszony: pragmatizmus és geopolitikai nyomás
Az új magyar kormány viszonya Oroszországhoz pragmatikus marad, de nagy nyomás alatt lesz. Az energiafüggőség miatt valamiféle racionális kapcsolat szükséges, de ezt figyelemmel kíséri majd Lengyelország, Brüsszel és mások is.
A beszélgetés során kiderül, hogy az Egyesült Államok új stratégiája (Trump, JD Vance) azt jelzi: az amerikaiak előbb-utóbb lezárják az orosz-ukrán háborút, és Oroszországot vissza fogják fogadni az amerikai kereskedelmi rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy számos szankciót feloldanak, bár a katonai szankciók maradhatnak.
„Az Egyesült Államok az nem azért, mert Trump egyik nap ilyen lábbal kelt föl, hanem azért, mert a nemzetbiztonsági nemzeti biztonsági érdeke geostratégiai érdekei azt követelik meg, hogy előbb-utóbb lezárja az orosz-ukrán háborút" – Siklósi Péter *
Az amerikai nemzeti biztonsági és nemzetvédelmi stratégia dokumentumaiban kifejezetten benne van, hogy Kínával kiegyensúlyozott viszonyt kell építeni, Oroszországgal pedig jó üzleti kapcsolatokat. Európa pedig csak mellékesen szerepel ezekben a dokumentumokban.
„Expressis Vervis benne van, hogy Kínával nem megütközni kell, hanem kiegyensúlyozott viszonyt teremteni és jó üzleti kapcsolatokat. Az Európai Uniót bizony eléggé elmarasztalja mind a két dokumentum" – Bába Iván *
Ez nem jelenti azt, hogy az új magyar kormány Oroszország mellett fog állni, hanem azt, hogy pragmatikus, racionális kapcsolatot kell fenntartani. Az Orbán-kormány által játszott közvetítő szerep (Moszkva–Trump között) valószínűleg véget ér.
Az Ukrajna-kérdés: összetett helyzet
Az új magyar kormány Ukrajnához való viszonya normalizálódik, de ez nem lesz egyszerű. Magyar Péter többször elmondta, hogy nem támogatja Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását, és nem tűri az ukrán zsarolást.
„Nem lehet gyorsított eljárásban Ukrajnát felvenni, de volt egy másik nagyon érdekes mondata is. Azt mondta, hogy nem tűri a zsarolást Ukrajna részéről" – Csernyánzki Judit *
Az ukrán-magyar viszony történelmileg terhelmes (például az olajvezeték ügye), de a legutóbbi csörtékhez képest javulás várható. Az Ukrajna EU-csatlakozása hosszú folyamat lesz – nem 10 perc, nem egy év. Ukrajna jogállamiságban még sok lépést kell megtegyen, és a háborúból való kikerülés után az újjáépítés is hosszú folyamat.
„Ukrajna nem egy 10 perces feladat, nem is egy egy éves. Bár Ursfa von der Lien szereti emlegetni a 27-es évet, de ennek a valószínűsége minimális" – Siklósi Péter *
Az Ukrajna EU-csatlakozása a nyugat-európai nagy cégek számára üzleti lehetőség is. Az újjáépítésben nagy profitok érhetők el.
Az iráni-izraeli konfliktus és az energiaválság
Az iráni-izraeli konfliktus az energiaválság új dimenzióját adja. Irán és az Egyesült Államok lezárták a Hormóz-szorost, ami a világ olaj- és gázkereskedelmének körülbelül 20%-át megállította. Ázsiára (Kína, India, Japán, Dél-Korea) nagyobb hatása van, de Európára is kihat.
„Irán és az Egyesült Államok is most már mind a mind a két fél lezárta a hormózi szorost, ugye ezzel a világ olajkereskedelmének körülbelül 20% olaj és gáz kereskedelmének körülbelül 20%-át megállították" – Siklósi Péter *
Az alapvető cél az, hogy Irán ne lehessen nukleáris hatalom. A 12 napos nyári háború után Trump légicsapásokat vezetett Irán ellen, és az irániak nem voltak hajlandók komolyan tárgyalni. Most is hasonló a helyzet – lehet, hogy a háttérben komoly tárgyalások folynak, de nyilvánosan nem látszik előrehaladás.
Az energiaválság mellett Európa még az orosz olaj és gázról való leválásnak az ügyével is küzd. Az EU ezt tabunak tekinti, és nem akarja enyhíteni vagy feloldani, helyette a fogyasztást szeretné csökkenteni. Ez azonban népszerűtlen intézkedésekhez vezet: kevesebb autózás, drágább repülőjegyek, energiahasználat korlátozása.
A közelkeleti geopolitika átrendeződése
Pozitív elmozdulás, hogy Izrael jó viszonyban van az öbölmenti arab államokkal. Az arab világ egy jó része pozitívan mozdult el Izrael irányába. Irán maradt az „ős ellenségként", és Törökország kezdi átvenni az ellenerő szerepét, ami további problémákhoz fog vezetni.
Az amerikai világrend újradefiniálása
A TISZA-program egy érdekes mondatot tartalmaz: „Ahogy 1990-ben a két pólusú hidegháborús világrendből kialakult az egypólusú globális világrend, amelynek az USA biztosította a stabilitását, úgy most kialakulóban van a versengő makrégiók világa, ahol geopolitikai értelemben birodalmi logikák válnak uralkodóvá."
Az amerikai nemzeti biztonsági dokumentumok azt mutatják, hogy az új világrend nem a nemzetközi szervezeteken alapul, hanem a három nagyhatalom (USA, Kína, Oroszország) közötti megállapodásokon. Ez nem a nemzetközi jogon alapuló rend, hanem a „birodalmi logika" – erőforrások, geopolitikai pozíciók, érdekek alapján.
„A nemzetközi szervezeteknek a jelentősége csekély, hanem ők majd egymással elrendezik lényegében a három nagyhatalom" – Bába Iván *
Az igazi kérdés az, hogy Európa vagy az Egyesült Európa be tud-e hatékonyan lépni negyedik pólusként ebbe a játszmába. Az amerikaiak történelmileg nem szeretik az erős Európát, de az új amerikai stratégia azt jelzi, hogy erős szövetségesekre van szükség, nem gyengékre.
Trump ideológiai szembenállása az európai vezetéssel
Egy fontos elem, hogy Trump ideológiai szembenállásban van a jelenlegi európai vezetéssel. Az európai vezetés (balközép, liberális demokrata, jobbközép) a Biden-adminisztrációval volt jóban. Trump úgy érzi, hogy az európai vezetés őt otthon is veszélyezteti, mert támogatja azokat a demokrata erőket, amelyek az ő politikai ellenfelei.
„Trump ideológiai lát a jelenlegi európai vezetésben és ez egy rendkívül fontos elem, hogy hogy ő úgy érzi, hogy a jelenlégi európai vezetés őt otthon is veszélyezteti" – Siklósi Péter *
Ez azt jelenti, hogy az amerikai-európai viszony nem csak külpolitikai, hanem belopolitikai kérdés is Trump számára.
Magyarország új külpolitikai stratégiája: méretarányos külpolitika
Az új magyar kormánynak „méretarányos külpolitikát" kell folytatnia – nem különutasságot, hanem a valós geopolitikai pozíciónak megfelelő érdekérvényesítést. Bába Iván ezt így fogalmazza meg:
„Méretarányos külpolitikát kell folytatnia. Az nem azt jelenti, hogy nem a nemzeti érdeket képviseljük, hanem azt jelenti, hogy pontosan tudjuk, hogy mekkora a súlyunk, milyen a geopolitikai pozíciónk, mik az érdekeink és mik az érdekérvényesítő eszközeink" – Bába Iván *
Ez azt jelenti, hogy Magyarország nem játszhat olyan szerepet, mint Orbán Viktor (aki közvetítő volt Moszkva és Trump között, és sok nyugat-európai politikus mögé tudott bújni). Az új kormánynak reálisan kell értékelnie a lehetőségeit.
„A különutas politika elszigeteli és kiszolgáltatottá gyengévé teszi az országot" – Magyar Péter (idézet a programból) *
Az Orbán-kormány szerepe az EU-ban
Érdekes megjegyzés, hogy Orbán Viktornak volt egy másik szerepe is az EU-ban: rendbontó volt, de sok nyugat-európai politikus mögé tudott bújni. Olyan dolgokat akasztott meg, amit másoknak nem kellett, pedig nekik is legalább akkora érdekük lett volna. Például az Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása olyan problémákat okozna (francia parasztok), amelyek forradalomhoz vezethetnek.
„Orbán Viktor egyes példáként említhető: Ukrajnának a gyorsított EU csatlakozása, amelyik ha valakit akkor rögtön a francia parasztokat fogja először kinyírni, ami Franciaországon belül forradalomhoz vezet" – Siklósi Péter *
Orbán „piszkosmunkát végzett", és mindenki tisztán tarthatta a kezét. Ez most elmúlt, és az új kormánynak nyíltan kell szembenéznie ezekkel a kérdésekkel.
A V4 felélesztésének lehetőségei és akadályai
Az új magyar külpolitika sarkalatos pontja lehet a V4 (Visegrád-4) felélesztése. Meg kellene találni azokat a közös témákat és érdekeket, amelyek mentén a V4 újraszervezhető. Azonban vannak megosztó kérdések:
- Oroszország-viszony: A magyar-lengyel kapcsolatok legnagyobb terhe az Oroszországhoz való eltérő viszony. A lengyelek aggódnak a magyar lépésekről.
- Benes-dekrétumok: Szlovákiával való viszony terhelmes.
- Szlovákia pozíciója: Szlovákia jelenleg kívül esik a V4-ből.
Magyar Péter alternatívaként az Ausztriával való viszonyt is megemlítette. Ausztriával már volt regionális szintű együttműködés (például katonai szinten), amely a V4-eket is bevonta.
Az új kormány előnyei az orosz-magyar viszonyban
Az új magyar kormány egy előnyt biztosan nyer: a külügyminisztériumot nem fogják lehallgatni. Az Orbán-kormány alatt az orosz külügyminiszter közvetítő szerepet játszott, és információkat osztott meg az EU-s kollégákkal. Ez a gyakorlat valószínűleg véget ér.
„Mindenképpen nyerünk azzal, hogy a külügyminisztériumot nem fogják lehallgatni. Mindenképpen nyerünk azzal feltehetően, hogy nem lesz egy olyan külügyminiszterünk, aki közvetítő lesz Moszkva és Trump között" – Csernyánzki Judit *
Az új kormánynak normális diplomáciai csatornákon kell kommunikálnia Oroszországgal, ami a nemzetközi diplomácia szabályainak megfelelő.
A NATO-költségvetés és a védelmi kiadások
A TISZA-program szerint 2035-ig a magyar védelmi kiadásokat a NATO által elvárt 5%-ra emelik. Ez nem újdonság – az Orbán-kormány már beleegyezett ebbe. Az új kormány ezt át fogja venni és folytatni fogja.
Az atlantista perspektíva
Siklósi Péter atlantista, és úgy gondolja, hogy sem az Egyesült Államoknak, sem Európának nem jó, ha egymástól eltávolodnak és konfliktusba kerülnek. Azonban az időnként kiabálás (mint egy házasságban) elkerülhetetlen. A lényeg az, hogy együtt tudjanak működni.
„Én egy atlantista vagyok egyébként. Az a helyzet, hogy én meg vagyok arról győződve, hogy semelyiknek nem jó az, hogy ez a két kontinens egymástól eltávolodjon, és egymással konfliktus viszonyt alakítson ki" – Siklósi Péter *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
-
„Séf program": Az átiratban „Séf programról" van szó, de a kontextusból nem egyértelmű, hogy ez mit jelent. Valószínűleg az EU helyreállítási vagy finanszírozási programjára utal, de a pontos megnevezés nem azonosítható az átiratból.
-
„Benes dekrétumok": Az átiratban szerepel, de a beszélgetésben nem részletezik, hogy konkrétan miről van szó. Valószínűleg a csehszlovák államelnök által 1945 után kiadott dekrétumokra utal, amelyek német és magyar lakosság kitelepítéséről szóltak, és a magyar-szlovák viszonyban továbbra is terhelő kérdés.
-
„The Forig": Az átiratban „The Forig" szerepel, de nem világos, hogy pontosan melyik cégről van szó. Valószínűleg egy brit vagy nemzetközi telekommunikációs vagy energiacég, amely a Vodafonét kivásárolta.
-
„Ursfa von der Lien": Az átiratban „Ursfa von der Lien" szerepel, de a helyes név valószínűleg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Ez ASR-hiba.
-
„27-es dátum" vs. „27-es mérföldkő": Az átiratban mindkettő szerepel, és a beszélgetésben néha keverednek. A 27-es mérföldkő az EU helyreállítási programjának feltétele, míg a 27-es dátum az Ukrajna EU-csatlakozásának hipotetikus céldátuma.
-
„Szártó Péter": Az átiratban „Szártó Péter" szerepel, de a kontextusból nem világos, hogy ki ő. Valószínűleg egy magyar diplomata vagy politikus, aki a Telexnek adott interjút.
-
Több helyen értelmezhetetlen vagy félreismert szavak: Az átiratban több olyan rész van, ahol az ASR nem értelmezhető szavakat vagy töredékeket hagyott (pl. „püpáva", „kérelhetetlenek kérelhetetlennek"), amelyeket a szövegkörnyezet alapján sem lehet egyértelműen rekonstruálni.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:12]Szép jó napot!
[00:00:12]Itt a műsorvezetőt, Csernyánzki Judit, és a stúdióban köszöntöm két vendégemet, Bába Ivánt, külügyi közigazgatási államtitkárt, volt államtitkárt, volt varsói nagykövetet és a médiában jártas szerkesztőt és műfordítót, illetve Siklósi Pétert, a Magyar Külügyi Intézet kutatóját, vezetőkutatóját, a HM-nek volt helyettes államtitkárát.
[00:00:40]Nagyon köszönöm, hogy eljöttek hozzánk.
[00:00:43]nagy időket élünk, és úgy gondolom, hogy sokak számára új időszámítás is kezdődött.
[00:00:48]Ha jól számolom, most 23a van, akkor 11 napja azért sok minden megváltozott körülöttünk.
[00:00:57]És hát már van egy fél kormányunk, és benne elméletileg külügyminiszterünk is, akiről szeretnénk egy kicsit többet megtudni, meg a programjáról is.
[00:01:07]Ugye Orbán Anitáról van szó.
[00:01:13]Utána nézve azért egy pár adatot fölolvasnék róla, hogy Berettyú Újfaluban született, az amerikai TAFT egyetemen tanult főkutatási területe, amikor Amerikában kint kutatott a szovjet és az orosz vállalatok 1990 utáni európai terjeszkedése volt.
[00:01:31]Aztán a a Fidesz választási győzelme után a Külügyminisztériumban dolgozott Magyarország energiabiztonságáért felelős utazó nagykövetlett, és még dolgozott a Dunamenti Országok energetikai együttműködési bizottságának az elnökeként is 2010-205 között.
[00:01:58]És a nekem meglepetés volt, hogy a Heti Válasznál is volt rovatvezető.
[00:02:06]mielőtt Londonba kiutazott, és Londonban a a az LNG vál valamilyen LNG amerikai vállalatnak volt az egyik fő tanácsadója, 2021-ben átigazolt a Vodafonehoz, de amikor itt a The Forig kivásárolta, akkor ismét visszament Londonba, és akkor a Vodafone Global területén dolgozott, és gyakorlatilag most jött vissza 2024-ben.
[00:02:33]ben feltehetően a Tiszapárt hívására, és hát most már őt külügyminiszterként fogjuk nyilvántartani a jövőben.
[00:02:41]Én át is olvastam egyébként a programot, úgyhogy majd ebbe fejest ugrunk, de azért előtte megkérdezném, hogy önök mennyire ismerik Orbán Anitát.
[00:02:54]Hát mondhatom azt, hogy jól Orbán Anita kedves kolléganőnk volt 2010 és 14 között, amikor jön államtitk.
[00:03:02]Amikor én államtitár voltam, ott ültünk együtt a miniszteri értekezleteken.
[00:03:06]A miniszterel miniszter úrnak közeli munkatársa volt, és hát nagyon sok olyan közös dolgunk volt, amit együtt próbáltunk megoldani.
[00:03:18]Tehát jól jól ismerjük Anitát.
[00:03:18]Ügyes, tehetséges, ha mondhatom azt, egy hölgyre a legjobb korban van ugye rengeteg tapasztalatot összet három gyereke is van.
[00:03:28]Három három szép gyereke van.
[00:03:30]Öziérok tapasztalatot, összegyűjtött, úgyhogy csak sok sikert kívánhatunk neki.
[00:03:36]Péter, természetesen én is ismerem, bár nem olyan jól.
[00:03:39]Ugye én csak érintőlegesen dolgoztam vele együtt, ugye nem ugyanabban a minisztériumban dolgoztam.
[00:03:48]Ő a külügyminisztériumban, én a honvédelmi minisztériumban.
[00:03:49]De hát aki elég évet élt már, az Magyarországon mindenki ismer mindenkit, csak azok nem ismernek mindenkit, akik még nagyon fiatalok.
[00:04:01]Sor kerülik legutoljára akkor találkoztam vele, amikor a NATO-ban pályázott meg egyébként ugye a magyar kormány támogatásával egy állást.
[00:04:12]Ö, és én a éppen akkor diplomáciai szolgálatban a magyar NATO képviseleten dolgoztam, és háttéranyagokkal segítettük.
[00:04:24]De na ez ki is maradt az én ismertetőmből.
[00:04:26]Ezt nem tudtam, hogy nem ez annyira nem.
[00:04:29]És el is nyerte azt a pályázatot.
[00:04:31]Nem, végül is nem sikerült neki elnyerni azt a azt az állást.
[00:04:37]Ugye az egy főtitkárhelyettesi pozíció lett volna.
[00:04:40]Ö de lényeg az, hogy nyilván többször találkoztam vele, beszélgettünk.
[00:04:46]Ö úgyhogy ez mikor volt ez a főtitkárhelyettesi pozíció?
[00:04:52]Ú ezt valamikor a a 10-es évek végén biztosan 18 után vagy 19-be, vagy 20-ba, ha valahogy így nem 20-ban nem lehetett, mert akkor már covid volt, hanem akkor valószínűleg 19-ben.
[00:05:03]Ühüm.
[00:05:03]Ühüm.
[00:05:03]Hát ez akkor ez egy nagy ambíció volt a részéről ezek szerint.
[00:05:06]Ö no és akkor hát ő fogja diktálni nekünk a külpolitikát.
[00:05:13]De hát de azt hiszem nagyon sokat tudunk már eddig is.
[00:05:15]És azt gondolom, hogy egy egy átlag hétköznapi állampolgár is benne van a külpolitikában ma, mert azért az elmúlt 10 11 néhány év, ha talán nem is 16, de hát a külpolitikáról szólt, a a belpolitikával mindig összefonódott és és ezek a problémák, ha voltak problémák, mindig együtt jelentkeztek.
[00:05:42]És amikor olvastam ugye a Tisza programját és benne a külpolitikára figyeltem legfőképp, azt vettem észre, hogy ugyan a külpolitikának egy fejezete, egyébként nem egy komoly négyoldalas fejezetről van szó, de a programban végig gyakorlatilag minden második, harmadik mondat, vagy pedig egy-egy szó a külpolitikára utal.
[00:06:06]Tehát nagyon látszik, hogy pont azért, mert a jogállami problémák, az igazságszolgáltatás meg egyáltalán a külpolitikai tendenciák az új feltehetően 9-én életbe lépő új kormánnyal és politikájával összefüggésben, középpontban lesz.
[00:06:29]Ezért azt gondolom, hogy ez jogos, hogy a programban is így szerepel.
[00:06:34]És vajon kérdésem az, hogy mennyire fogja önök szerint meghatározni a következő négy évnek a külpolitikája a belpolitikát is?
[00:06:45]Mennyire lesznek ezek ugyanúgy szorosan összefonódva, mint ahogy volt ez?
[00:06:52]Hát Magyarország pozícióját újra meg kell fogalmazni.
[00:06:55]Ugye ez teljesen nyilvánvaló, hogy ennek a kormánynak ez ambíciója.
[00:07:00]Elsősorban az Európai Unión belül, ugye?
[00:07:03]Tehát és ilyen értelemben természetes, hogy ami kvázi külpolitikaként az Európai Unióban történik, az közvetlenül meghatározza azt, hogy mi történik itthon.
[00:07:11]Ugye hát ez már csak így van, hiszen a a szerkezet ilyen.
[00:07:17]Az Európai Unión belül ugye a Tisz párt helyzete egészen más, mint a Fidesz helyzete volt.
[00:07:23]Egy másik pártcsaládnak, egy másik frakciónak a tagja, ugye a Néppártnak, Magyar Péternek és a Tiszapárt parlamenti képviselőjének más a kapcsolatuk az európai politikusokkal, mint a Fidesz politikusoknak volt.
[00:07:38]Ez már ön szerint látszik is.
[00:07:43]Ez ez abszolút látszik.
[00:07:43]Persze.
[00:07:43]Hát egy az a tény, hogy a Néppárt frakcióban dolgozik a Tiszapárt ez alatt és nagy elismerést kaptak.
[00:07:50]Véber elismerést is kaptak.
[00:07:52]Biz igaz, hogy büntetést is kaptak.
[00:07:55]Előtte bíztatást kaptak, elismerést kaptak.
[00:07:58]Tehát egy más összefüggésrendszerben kell megpróbálni Magyarország helyzetét meghatározni.
[00:08:02]A Tizapárt ugye sok ígéretet tett, olyanokat, amelyek rendkívül fontosak, nevezetesen azt, hogy a jogállamiság terén Magyarországot valahogy jobban visszailleszti az európai államok kontextusába.
[00:08:19]Ez viszont sok feladattal fog járni, tehát ez ugye nem csak diadalmenet lesz, hanem rengeteg probléma lesz, amivel szemben kell nézni.
[00:08:25]És ilyen, és ezzel, ezzel pedig összefügg az, hogy a megígért úgymond támogatásokat vagy pénzeket, ahogy mondani szokták, ami az Európai Unió felől jönne számunkra, hogy ezt milyen feltételekkel lehet valójában hazahozni.
[00:08:41]Tehát ez egy hatalmas feladat lesz, és ilyen értelemben a külpolitika és a politika találkozik.
[00:08:49]Péter, pénteken ugye már itt volt egy delegáció, nagyon keveset tudtunk meg erről.
[00:08:57]Én épp tegnap olvastam, a Euron Newsak volt egy exkluzív, így hirdették információja arról, hogy ugye a Séf programról is feltehetően szó esett.
[00:09:10]Sőt, egy névtelenül nyilatkozó tiszapárti diplomata gondolom beszélt arról is, hogy a már benyújtott, tehát még az Orbán kormány által benyújtott programot revízió alá szeretnék venni.
[00:09:26]Vannak információi erről, hogy hát az a helyzet, hogy semmi a világon, hogyha az ember elolvassa azokat a közleményeket, ami az Európai Unió delegációjának a budapesti látogatása után születtek, ez a tipikus diplomáciai semmit mondás.
[00:09:41]Tehát egy egy információ van benne, hogy itt voltak.
[00:09:44]Igen.
[00:09:44]Igen.
[00:09:45]Tehát azon túl a világon semmi információ nem hangzott el.
[00:09:47]De egy kicsit szélesebb perspektívába helyezve ezt teljesen egyetértve Ivánnal abban, hogy itt a a külpolitika és a belpolitika egymással kéz a kézben jár.
[00:09:59]Ez ez világos.
[00:10:02]De ugye, hogyha azt nézzük, hogy már egy jó ideje gyakorlatilag a az ukrajnai háború kitörése óta, minimum azóta egy ilyen európai dekonjunktúra válság közeli állapotban vagyunk.
[00:10:19]Ráadásul erre most még rájön a az iráni háború miatti energia válság.
[00:10:26]Ebből még nagyon nagy bajok lesznek, csak úgy jelezném előre.
[00:10:34]Akkor a ugye itt nyilván a a politikát pénzre kell építeni, csomó mindenre kell építeni, de a pénz alapvetően szükséges a a politikához.
[00:10:44]Ezért a a jövendő Tisza kormány, vagy vagy hívhatjuk magyar kormánynak is sikerességét alapvetően befolyásolni fogja, hogy mi lesz a bennragadt EU-s pénzekkel.
[00:10:58]Ugye ez egy hatalmas adagpénz.
[00:11:00]túl technikai ahhoz, hogy most pontosan belemenjünk, hogy éppen milyen különféle címek alatt vannak ezek a pénzek, de nagyjából 35 milliárd euróról beszélünk.
[00:11:12]Az az önáltal említett széf egyébként ennek közel a felét 16,2 így van.
[00:11:20]Tes teszi ki.
[00:11:20]Na de az a lényeg, hogy itt az itt az alapvető kérdés az, hogy ezt a pénzt a magyar kormány az hasonlóan a Tusk féle lengyel kormányhoz gyakorlatilag pusziral megkapja.
[00:11:40]Tehát nem kell érte teljesítenie, vagy pedig okulva a lengyelországi eseményeken, fejleményeken előbb teljesíttetik a magyar kormánnyal az összes, vagy legalább néhány feltételt, és csak utána kaphatják meg.
[00:12:02]Erről nincsenek információ, hogy mi ebben a pillanatban ez egyel egyelőre legalábbis számomra nem világos.
[00:12:07]És ugye az alapállás nálunk is az, mint a lengyeleknél, hogy van egy új kormány, de van egy régi köztársasági elnökünk.
[00:12:17]Hát az ami azért mindig akadály volt, nem?
[00:12:19]Hát ez ebben nem hiszem, hogy ebben a köztársasági elnök túl sokat fog lengyel az lengyel az más.
[00:12:24]És Lengyelországban a köztársasági elnöket volt politikai pozíciója, politikai szerepe lényegesen nagyobb, mint és erősebb, mint Magyarországon.
[00:12:32]Lengyelországban a köztársasági elnök a külpolitikába, a védelempolitikába komolyan beleszólhat Magyarországon.
[00:12:38]Ez nem így van.
[00:12:40]Meg meg tudja akadályozni.
[00:12:40]Tehát Lyországban tényleg meg tudja akadályozni.
[00:12:43]Magyarországon mit tud tenni a köztársaság v visszaküldi és akkor újra elfogadják, akkor már nem küldheti vissza többet.
[00:12:49]Tehát teljesen más a közjogi beállítás.
[00:12:53]És az, amit itt Péter mondott, ez egy rendkívül fontos mozzanat.
[00:12:55]ugyanis, hogyha mindent, amit megszabtak, ez a 27 mérföldkő vagy hát, azt mind végig kell csinálni, akkor abból abból azért jó néhány hiányzik, és akkor bizony könnyen fölnállhat az, hogy lekésünk bizonyos bizonyos pénzeket, mert van ami lejár.
[00:13:14]Ráadásul ez csak az egyik probléma, mert hogy a 27 szuper mérföldkő az még politikailag viszonylag egyszerűbben teljesíthető.
[00:13:22]Kétségtelenül az időkorlát az ott van, és a 27 az sok és és az nem kevés.
[00:13:29]Hát azért abból már vagy 10 megvolt.
[00:13:29]Ki volt püpáva?
[00:13:31]De igaz, hogy azt mondták, hogy az csak papíron, a gyakorlatban nem nagyon.
[00:13:35]Így van.
[00:13:35]De de vannak ugye, hogyha az ember figyeli a különféle nyugat-európai kommentárokat, amikor névtelen diplomaták, különféle ülések mentén nyilatkoznak EU-s színekben, itt azért a husz hon gyanús, hogy a 27 heten kívül is vannak még feltételek.
[00:13:55]Ugye itt ilyeneket szoktak mondani, mint a mondjuk a multik megadóztatásának visszavonását, extraadóztatásának visszavonását, vagy a migrációs témakört, vagy a rezsicsökkentéshez hozzányúlás.
[00:14:13]Tehát itt na ezek a politikailag igazán kényes dolgok.
[00:14:15]Ö itt már nem olyan könnyű teljesíteni, mert vagy ö a bevétel növekedés érdekében egyébként bevételkiesést is választani kell, vagy a a a magyar választók számára nem népszerű lépéseket is meg kell tenni.
[00:14:32]Az igazán nagy kérdés, hogy ezekhez a népszerűtlen lépésekhez fognak-e ragaszkodni Brüsszelben, vagy sem.
[00:14:40]Igen.
[00:14:42]Ez ez azt, amit Péter mondott, ez azt jelzi, hogy ugye az első eufóriás hullám után azért jön a mindennapi realitás.
[00:14:49]És hát az Európai Unióban rengeteg érdek mozog, rengeteg anyagi érdek mozog, lobbi érdek mozog.
[00:14:59]És hát ezekkel ott mindig szembe kell nézni, és az új magyar kormánynak is ezzel szembe kell majd néznie, hogy ugye megjelennek a lobbi érdekek politikai elvárásként.
[00:15:10]Igen.
[00:15:10]Igen.
[00:15:10]És egy családhoz tartozás elvárásaként.
[00:15:13]És és és akkor akkor bizony ezeket a kérdés ezekkel szembe kell nézni, és akkor már nem olyan, hogy mondom, olyan rózsaszín ez az egész helyzet, hanem bizony sok bonyodalommal jár.
[00:15:23]És hogy példát mondjak ebből a elvárásokból, az egyik legegyszerűbb az, hogy csatlakozzunk az európai ügyészséghez.
[00:15:29]Ugye hát ez egy igen.
[00:15:31]szinte az első.
[00:15:32]No de még abból is következik, hogy jogszabálymódosításokra lesz itthon szükség.
[00:15:36]Tehát még azután is következik egy komoly parlamenti munka, hogy abba beillesszük ugye a magyar jogalkalmazást.
[00:15:42]Tehát ez nem olyan könnyű.
[00:15:44]Ez egy hosszú nagy ez egy nagy csomag, nagy feladat.
[00:15:46]És ott valóban úgy van, ahogy említette, hogy kérdés az, hogy mi az, amit hajlandó az Európai Unió eleve megelőlegezni ígéretre, vagy pedig végigjátszatják ezt velünk, és ha ezt végigjátszatják, hát akkor bizony az egy nehéz feladat lesz.
[00:16:02]Ugyanakkor meg több mint kétharmada van ugye a a Tiszapártnak, tehát ez gondolom majd nagyon-nagyon előrelendíti, meg felgyorsítja a folyamatokat, nem?
[00:16:10]Hát itthon a parlamenti munkában fölgyorsíthatja, csak ahogy Péter említette, néhány népszerűtlen intézkedést, akár kéthad, akár egyszerű többség hozz, az attól még népszerűtlen lehet.
[00:16:25]Megütötte a fülem ugye a a migrációs törvény, amit említett, hogy azért ebben elég kérelhetetlenek kérelhetetlennek tűnik ugye a Tiszapárt.
[00:16:35]Most meg is kerestem, mert azért átolvassa a programot.
[00:16:38]azt mondja, hogy a működés emberséges Magyarországon senkinek nem kell tartania az illegális bevándorlástól stimmel.
[00:16:45]A határítés továbbra is állni fog.
[00:16:48]Ezt is hallottuk végig a kampányban.
[00:16:50]Sőt, további védelmi intézkedésekkel erésítjük az ország és az unió határainak védelmét, és nem engedünk Nyugat-Európából illegális bevándorlókat áttelepíteni hazánkban.
[00:17:03]elutasítjuk, és itt ugye ez a programban szerepel, az Európai Unió migrációs kvótáit és a migrációs paktumot.
[00:17:08]Ez akkor ez egy nagyon komoly ütközőpont lesz, nem?
[00:17:16]Hát ezek nagyon határozott és nagyon kemény mondatok, de ehhez annyit hadd tegyek hozzá, hogy az Európai Unión belül is a közhangulat változik.
[00:17:25]Ühüm.
[00:17:25]Tehát azért vannak országok, amely ahol már a kormányzati szinten próbálják szigorítani az egész migrációs ügyet.
[00:17:33]Próbálják például a a hazatoloncolás, kiutasítás rendszerét kicsit szigorítani, a szociális ellátórendszert egy kicsit szigorítani és így tovább.
[00:17:43]Tehát ott azért több országban rájöttek arra, hogy az a végtelen nagyvonalúság, amiben vittek, az belső politik ebben Orbánnak azért volt szerepe, és ebbe az belső politikai feszültségeket okoz bizonyos országokban, és segít ugye a a jobboldali pártoknak a megerősödését.
[00:18:01]ugye segíti Németországban is, Franciaországban is, Alice Rider vagy Löphennek a pártját, és hát azért az ottani jobb közép vagy baloldali politikusok sem szeretnék ezt.
[00:18:10]Tehát a téma ott is egy kicsit áttolódott abból a végtelen megengedő kategóriából egy kicsit komolyabban.
[00:18:17]Tehát itt találhat, hogy is mondjam, párbeszédhez szükséges csatornák újékenyebbek lesznek.
[00:18:23]Igen, ebben az vonatkozásban említette a az ukrán, illetve az oroszok háborúják Ukrajnában, és ennek az iráni hatását, illetve ennek a kettőnek a következményét, mint egy ki nem számítható váratlan fordulat is lehet ebből.
[00:18:43]Péter ezt hogy gondolja, vagy mire utalt itt?
[00:18:46]Az az a helyzet, hogy a azzal, hogy a hogy Irán, először Irán, aztán az Egyesült Államok is most már mind a mind a két fél lezárta a hormózi szorost, ugye ezzel a világ olajkereskedelmének körülbelül 20% olaj és gáz kereskedelmének körülbelül 20%-át megállították, ami egyébként első ránézésre Európában nem szabadne, hogy olyan nagy bajt okozzon, mert nem vagyunk annyira rászó, mert nem vagyunk annyira euró Sokkal nagyobb kitettsége van Ázsiának, Kínának, Indiának, Japánnak, Dél-Koreának, ezeknek az ázsiai országoknak.
[00:19:29]Csak, hogy Európa esetében erre rárakódik még az orosz olaj és gázról való leválásnak a az ügye ami úgy tűnik, hogy tabu.
[00:19:44]Tehát igazán a még a mostani egyre inkább energiaválságos helyzetben sem akarja az Európai Unió ezt enyhíteni vagy feloldani.
[00:19:57]Talán annyi történt egyébként, hogy egy kicsit hátrébb tolják a határidőket, amire majd teljesen le kell válnia az orosz fosszilis energia forrásokról, de alapvetően erről a célról nem mondanak le, helyette a fogyasztást kívánják csökkenteni, ami egyébként papíron nagyon logikus meg nagyon szép dolog, de szép lassan azért haladunk a megvalósítás felé.
[00:20:27]Oké, értem.
[00:20:27]Csak amikor a papíról átkerül a mindennapi embereknek a területére ez az ügy, akkor az már nem papíron marad, hanem úgy marad, hogy nem használhatom annyit az autómat, nem utazhatok el nyaralni, mert az egekben vannak a repülő jegyárak.
[00:20:49]ö esetleg korlátozzák a az egyéb területen az energiahasználatot.
[00:20:58]Tehát itt nagyon kemény és nagyon népszerűtlen intézkedések jöhetnek, hogyha ez a komplex válság viszonylag záró határidőn belül nem oldódik meg.
[00:21:12]Igen.
[00:21:12]És ez a Trump által okozott komplex válság, akárhogy nézzük.
[00:21:18]Hát ez egy bonyolultabb, azt hiszem ennél egy kicsit, mert Iránnak a szerepe a Közelkeleten az enyhén szólva nem túl barátságos.
[00:21:26]Tehát ami Irán és Izrael között ugye zajlik, az a feszültség és Iránnak az a koncepciója lényegében évtizedek óta, hogy Izraelt le kellene törölni a térképről.
[00:21:36]Ez azért nem túl biztató.
[00:21:38]és a ugye ez a Hamasszal kitört háború, ez ugye jelentős mértékben hozzájárult ehhez az egészhez.
[00:21:45]Tehát azért Irán és a Hezbollak Libanonban és ez az egész háború, ami kitört tavaly, az az jelentős mértékben befolyásolta az amerikai döntéshozatartást.
[00:21:59]Igen, de én arra gondoltam, hogy amikor nyáron volt az ez a 12 napos háború, ugye az Irán megtámadása, akkor utána azt hallottuk, hogy most 10 évre el van intézve az atomenergia program le van állítva, vagy legalábbis mire mire fölzárkózik újra ahhoz 10 év kell.
[00:22:18]Ugye először is a most folyóháború, amiben éppen most tűzszünet van, de ez nem egy De azt se nagyon tudják lerendezni.
[00:22:25]Igen, ez nem egy új háború.
[00:22:26]Az én értelmezésemben ez a 12 napos háborúnak a második felvonása.
[00:22:31]Ez ugyanaz a háború, ugyanazokkal a célokkal zajlik.
[00:22:36]Az alapvető cél az Irán ne lehessen nukleáris hatalom.
[00:22:41]És az mindenki számára világos egyébként.
[00:22:43]Bármit mondan mondott annak idején a a az iráni rezsim nukleáris hatalommal akartak válni.
[00:22:49]Ez teljesen megváltoztatta volna a helyzetet.
[00:22:52]És minden egyes egyébként minden egyes ilyen politikai döntés neek az elemzésekor nem elég azt megnézni, hogy vajon milyen hatása lett egy adott döntésnek.
[00:23:04]Tehát mondjuk Trumpnak az a döntése, hogy légicsapásokat fog Irán ellen vezetni.
[00:23:10]hanem az alternatívát is meg kell nézni.
[00:23:12]Mi lett volna, hogyha nem csinálja.
[00:23:15]Ugye ezeket kell összehasonlítani egymással, és akkor minden bizonnyal előbb-utóbb egy nukleáris Irán lett volna, aminek tovább gyűrűző hatása lett volna, mert abban a pillanatban Szaudarábia, Törökország is nukleáris hatalom akart volna lenni, mert senki nem bízik meg Iránban.
[00:23:33]Ennek rendkívül negatív hatásai lettek volna.
[00:23:36]Ö ezért ö indították meg ezt a ezt a háborút.
[00:23:40]Egyébként ö a 12 napos háború legesleg végén volt egy amerikai bombázás, és úgy ért véget az a háború, hogy na akkor most leülünk Iránnal tárgyalni.
[00:23:51]Az irániak is benne voltak ebbe.
[00:23:53]Le is ültek tárgyalni, de néhány hónap alatt kiderült, hogy az irániak nem hajlandók igazán tárgyalni.
[00:24:00]erről húzták az időt, nem történt semmi.
[00:24:03]És egy idő után Trump azt mondta, hogy jó, ennek előbb-utóbb vége van.
[00:24:08]És teljesen világos jeleket adott arra vonatkozóan, hogy ez az idő közeledik.
[00:24:14]Hónapok óta mondta már ezt, aztán elkezdte a flottát összevonni a az indiai óceánon.
[00:24:23]az is eltartott egy hónapig, tehát senki nem senkit nem érhetett meglepetésként, hogy itt lesz valami.
[00:24:28]És mégse haladtak előadák, és most is ugyanez folyik egyébként.
[00:24:32]Tehát Irán még most se igazán, legalábbis a nyilvánosság előtt azt nem zárhatjuk ki, hogy a háttérben tényleg komoly tárgyalások folynak egymással.
[00:24:44]Tehát könnyen lehet, hogy ez így van.
[00:24:46]Hadd lenek akkor fogadott prokátor, meg azért az Obamai iráni ö atomeegyezményt, amiben ugye a nagy hatalmak, a számot tevő vagy jelentős nagy hatalmak is belementek és elfogadták, és azért most is halljuk Amerikában az ellenérveket, hogy az egy jó kiindulópont volt ahhoz, hogy lefékezzék ezt a programot.
[00:25:10]Tehát én én azt gondolom, hogy akkor, amikor Donald Trump úgy döntött, hogy kilép ebből az egyezményből, akkor megpecsételte a a világ sorsát is azzal, hogy hogy ő nem akar Békés úton Iránnal egyezkedni.
[00:25:28]De az igazság, hogy nem tudom, Iván még akar-e ehhez hozzászólni.
[00:25:34]Annyit szeretnék hozzászólni, hogy az a térség az, mint tudjuk, hogy ez egy puskaporos puskaporos hordó.
[00:25:40]Így van.
[00:25:40]békét teremteni, meg egyensúlyt teremteni évtizedek óta nem sikerül, hanem időnként fölángol egy-egy ilyen háború, kirobban, aztán ugye ahogy mondani szoktuk, hát ott nincs győztes fél, hanem csak úgy abbahagyják, és aztán egy idő után újr kezdik.
[00:25:56]Na most Irán tipikusan az az ellenfél vagy ellenség, amit meg lehet gyengíteni, és aztán utána újraépítkezik.
[00:26:05]Hát egy hatalmas ország, hatalmas népességgel és és hát igen jelentős tudáspotenciállal.
[00:26:14]Tehát az, hogy csak úgy legyőzzék Iránt, az az nem nagyon megy.
[00:26:16]Viszont az elképzelhető, hogy akkor mostan egy időre megint sikerül olyan egyes évtized évetre évtizedekre most elhalasztják, és akkor majd 15 év múlva újra kezdődik a azért lássuk a pozitív elmozdulásokat is.
[00:26:31]De azért kanyarodjunk majd vissza.
[00:26:31]Jó azért vanímozdulás a közelkeleten.
[00:26:37]Tehát nem olyan régen az még teljesen elképzelhetetlen lett volna, hogy Izrael kifejezetten jó viszonyban van öbölmenti arab államokkal.
[00:26:49]Tehát itt a az arab világnak egy jó része elmozdult vagy elmozdulóban van Izrael irányá, pozitív módon Izrael irányába.
[00:27:00]És tulajdonképpen tényleg csak idézőjelbe Irán maradt, aki kvázi ilyen ilyen ős ellenségként működik, illetve ugye a a az ellenerő szerepét kezdi átvenni Törökország, ami persze más problémákhoz is fog vezetni, de hát ez a az, ahogy te is mondtad Iván, az örök közelkeleti harcnak egy állomása lesz Oroszország, ha már háborúban csöppentünk a ugyan iránéiba, de hát ugye Ugye feltehetően Magyarországnak az Ukrajnához és Zelenszki elnökhöz való viszonya is radikálisan megváltozik, amit jelzett a épp ezekben a pillanatokban újraindított gázszállítás és feltehető és a 90 milliárd eurós támogatási csomag jóváhagyása.
[00:27:51]Ugyanaz még az Orbán kormány akaratán és döntésén múlott, de de feltehetően úgy tűnik, hogy ők már nem akarnak küllőt tenni a a kerekek közé.
[00:28:03]Tehát mire számítanak a a az orosz-ukrán viszonyban, illetve hát a a Magyarországnak a két országhoz való viszonyában.
[00:28:15]Alapvetően persze Oroszországra gondolok, mert az az ukránt azért már látjuk.
[00:28:21]Mind a kettő bonyolult.
[00:28:21]a magyar ukrán viszony is, meg a magyar oroszviszony is.
[00:28:25]Nyilvánvalóan meg fog változni a mostani magyar kormány viszonya a Putyinnal és az orosz kormánnyal, de nem érdekünk az, hogy ez egy rossz viszony legyen.
[00:28:36]A jelenlegi energiafüggőség és a jelenlegi kapcsolataink azt feltételezik, hogy valamiféle pragmatikus, racionális kapcsolat azért megmaradjon az orosz kormány és a vagy az orosz politikai vezetés és a magyar politikai vezetés között, de ez nem könnyű, mert ugye viszonylag nagy nyomás nehezedik a a az új magyar kormányra, és árgus szemekkel fogják figyelni, hogy hogy viszonyul Oroszországhoz.
[00:29:05]Ezt nyilván a lengyelek is ezt fogják tenni, Brüsszelben is ezt fogják tenni.
[00:29:10]Nagyon sokan fogják azt figyelni, hogy na ezt a kérdést hogyan próbálja rendezni a magyar kormány, mert hát valahogy ugye rendezni kell, és nem lehet olyan, mint volt, de hát itt nagyon sok olyan kérdés merül föl, amivel foglalkozni kell a az információlástól, ugye a gazdasági kapcsolatokig és sok mindenig.
[00:29:27]Az Ukrajnához való viszony az megint egy viszonylag bonyolult kérdéssé válik.
[00:29:32]Ugye Ukrajnal a szomszédunk, Ukrajnával nyilvánvaló normális hangvételt és normális kapcsolatot kell fölépíteni, de azt nem hihetjük, hogy a Ukrajna olyan könnyen lesz az Európai Unió tagja, hogy ilyen demonstratív mondatokban időnként elejtik, hanem hát sokan mondják, hogy az Ukrajnának az európai perspektívájához sok lépést kell megtennie, mondjuk a jogállamiság irányába.
[00:29:58]Hát azért Ukrajnában nem nagyon nevezhető a jogállamiságnak a zászlóvivője.
[00:30:02]Ugye rengeteg probléma van Ukrajnában, és egy háborús helyzetből, ha ki is kerül az ország, akkor jön az át át átalakítása, újjáépítése és a belső kormányzatnak a valamiféle olyan stabilitása, amely kompatibilis az európai értékekkel.
[00:30:21]Úgyhogy ez egy nagyon, ez egy hosszabb folyamat lesz.
[00:30:22]Ez se lesz ilyen egyszerű diadalmenet.
[00:30:24]És még van egy mozzanat, ugye, hogy hát tudjuk azt, hogy a nyugat-európai nagy cégek árgusszemekkel figyelik az Ukrajna jójelépítés lehetőségét.
[00:30:34]Hát minden háborús helyzet után jön a béke.
[00:30:37]A béke az az újjáépítéssel kezdődik.
[00:30:39]Ott pedig jó pénzeket lehet szép szép nagy profitra lehet szertenni azoknak a cégeknek, országoknak, amelyek ebben aktívan részt vesznek.
[00:30:48]Úgyhogy itt egy elég bonyolult folyamat.
[00:30:50]egy javuló pozíció Magyarország számára Magyarország számára egyértelműen javuló pozíció, de hát a helyzet ugye az nem egyszerű lesz, hanem hát ez is egy olyan és és ugye Magyar Péter nem egyszer elmondta, hogy ő nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós tagfelvételét, ami teljesen belefér a a normál politikai közgondolkodásban.
[00:31:09]Több több több európai politikus is elmondta.
[00:31:14]Tehát mindenki, aki rojálista gondolkodik, az tudja, hogy ez nem és ez ez csak jelképes politizálás volt, ami ami hát ugye azért az egy jó kérdés, hogy akkor az Európai Bizottság elnöke hogyan meri magának a bátorságot venni 27-es dátumoknak a a kitűzésére.
[00:31:31]Ö, tehát akkor aki akinek az európaiakat kéne képviselnie, miközben látja, hogy emögött nincsen konszenzus, akkor miért nyomja a a 27-es dátumot?
[00:31:43]De ez egy másik az energiára mondja nem Ukrajna EU csatlakozása.
[00:31:48]Tehát nem ne nem Fonder lejen nem egyszer említette a 27-es dátumot gyorsított ukrán EU-s csatlakozás céldátumaként.
[00:32:00]No de a magyar-ukrán helyzetről egyébként ugye ez a legutolsó csörtech, ami a barátságkőolaj vezeték ügyében zajlott.
[00:32:10]Ez végül is a párbai kódek szabályainak megfelelően lezajlott.
[00:32:14]Amíg nincs olaj, nincs pénz.
[00:32:18]És így is tetté, ahogy van olaj, van pénz.
[00:32:19]Tehát ez meg megoldódott.
[00:32:22]Ezzel már nem kell törődnie a a magyar kormánynak.
[00:32:24]Magyar Péternek volt ugye te is említettél, vagy ön is említette is te is említettél mondatokat Magyar Pétertől.
[00:32:34]Ugye nem lehet gyorsított eljárásban Ukrajnát felvenni, de volt egy másik nagyon érdekes mondata is.
[00:32:41]Azt mondta, hogy nem tűri a zsarolást Ukrajna részéről.
[00:32:45]Ez egy nagyon ugye az az ukrán diplomáciának, hogy is mondjam csak finoman meglehetősen érdes a modora.
[00:32:56]Tehát nem egy nem egy finom modorú diplomácia.
[00:33:00]Úgyhogy meglátjuk, hogy hogy sikerül a a kettőnek együtt működnie.
[00:33:02]hadd helyezzem egy kicsit nagyobb képbe ezt az egészet.
[00:33:08]Úgy a az ukránmyar, mint a mint az mint az oroszmagyar dolgot.
[00:33:10]Ugye a háború miatt Európa minden módon leválik, levált, illetve folyamatban van a levállás Oroszországról már az energiát, például az energia, de mindenféle egyébként igen, én a programban megnéztem, itt is le van fektetve, amit hallottunk, hogy 2035-ig szüntetik meg az orosz energiafüggőség.
[00:33:35]Az nagyon Igen.
[00:33:35]Ahhoz képest, hogy az úg igen.
[00:33:38]Majd visszatérünk erre.
[00:33:38]Ugye ami ami itt fontos dolog, hogy az Egyesült Államok az nem azért, mert Trump egyik nap ilyen lábbal kelt föl, hanem azért, mert a nemzetbiztonsági nemzeti biztonsági érdeke geostratégiai érdekei azt követelik meg, hogy előbb-utóbb lezárja az orosz-ukrán háborút, ami azt fogja jelenteni, és ezt nem kell tippelni, mert ezt JD WS elmondta, Ez azt fogja jelenteni, hogy Oroszországot vissza fogják fogadni az amerikai kereskedelmi rendszerbe.
[00:34:15]Igen, erről már volt szó.
[00:34:15]A 20-as csoportban talán vagy a csom.
[00:34:17]Hát most az a kivitelezésnek a módja, de ugye egy csomó szankciót föl fognak ellene oldani.
[00:34:25]Nyilván megmarad egy-két szankció, tehát például a hadsereg, tehát katonai eszközökkel nem fognak kereskedni.
[00:34:31]Ö de a a a nyugati kereskedelmi rendszert legalábbis amerikai felébe vissza fogják fogadni.
[00:34:37]A cél az, hogy amennyire lehet elvontassák a nagy kihívótól, Kínáról Oroszországot és megadják Oroszországnak a lehetőséget, hogy újra két lábra álljon, és ezzel egyébként nehezítse Pekingnek a a helyzetét.
[00:34:56]De mi következik ebből?
[00:34:59]Képzeljünk el egy olyan világot, hogy valamikor ezen a nyáron, vagy a jövő nyáron, de valamikor nem olyan nagyon távoli jövőben, az amerikaiak ilyen módon kiegyeznek az oroszokkal.
[00:35:08]Mit fog Európa csinálni?
[00:35:12]Tehát Európa miután az amerikaiak kiegyeztek, utána továbbra is embargó alatt fogja tartani Oroszországot.
[00:35:21]Ez kizárt dolog.
[00:35:24]Nagyon nagyon érdekes az, amit Péter mond.
[00:35:26]Én erről írtam egy kis cikket, amely megjelent az egyik magyarországi lapan, mondhatom a címét is a lapnak talán az az országútban jelent meg, amely arról szólt, hogy az egy új világrend a józanész jegyével.
[00:35:37]És pontosan ezt ezt fejtegetem nevezetesen az amerikai nemzeti biztonsági stratégiai és a nemzetvédelmi stratégia alapján.
[00:35:48]És az, amit Siklósi Péter itt elmondott, ez lényegében kiolvasható ebből a két amerikai dokumentumból.
[00:35:55]Ez nem biztató.
[00:35:56]Ebben Expressis Vervis benne van, hogy Kínával nem megütközni kell, hanem kiegyensúlyozott viszonyt teremteni és jó üzleti kapcsolatokat.
[00:36:03]Az Európai Uniót bizony eléggé elmarasztalja mind a két dokumentum.
[00:36:08]Oroszországgal a probléma megoldását azt odatolja az európaiaknak.
[00:36:13]És lényegében indirekte és Oroszországról egy egyetlen kritikus szó sem hangzik el.
[00:36:19]És az egész azt tükrözi, hogy Kínával kapcsolatokat kell építeni az egyensúly alapján.
[00:36:26]Oroszországgal pedig jó üzleti kapcsolatokat kell építeni.
[00:36:30]Az amerikai tőke és az orosz végtelen ásványi kincsek és az a hatalmas terület.
[00:36:36]Tehát ez az amerikai stratégia jelenleg.
[00:36:40]Ez nem csak Trumpám.
[00:36:40]Ez nem csak Trump.
[00:36:41]Nem csak Trump.
[00:36:41]Ez már egy ezá Így van.
[00:36:42]Ez annál sokkal nagyobb.
[00:36:45]Tehát nem nem szabad abban hinni, hogy Trumppal majd elmúlik ez a és írva van a nemzet stratégiai dokumentumokban van írva az Egyesült Államokat.
[00:36:53]Tehát ez nem csak Trump, ezt egy ezt egy think tank írta.
[00:36:58]Tehát ez ez komolyan kell venni, hogy ők így képzelik el az új világrendet.
[00:37:02]És emögött még ott van az, hogy a nemzetközi szervezeteknek a jelentősége csekély, hanem ők majd egymással elrendezik lényegében a három nagyhatalom.
[00:37:12]És ez van az amerikai gondolkodásban jelenleg.
[00:37:14]És itt valóban az van, mint Péter mondott, hogy hogy Európának itt bizony meg kellene fogalma, hogy mit szeretne.
[00:37:21]Igen, de akkor védjük már meg Európát, mert azért az az álláspont, hogy egy agresszív egy háborút indító ország mellé nem állhat oda Európa.
[00:37:32]Hát itt nem arról van szó, hogy odaáll az ár mellé, hanem arról van szó, hogy hogy mil, hogy a módusz Vivendit hogyan tudja megteremteni.
[00:37:42]Arról van szó, ugye Oroszországot hát mostan talán kimondhatjuk, én ki merem mondani ebben a háborúban legyőzni nem lehet.
[00:37:48]Itten csak az a kérdés, hogy mikor tudnak eljutni egy olyan konszenzusig, ami elfogadható Ukrajnának, az Európának és az oroszoknak is.
[00:37:58]És ha idáig eljutnak és valamiféle tűzszünetig meg békéig, akkor attól kedve azok között a körülmények között kell Oroszországgal is együtt élni.
[00:38:08]Ez a tűzszünet, ez a béke, ez kint múlik.
[00:38:12]Hát én azt hiszem, hogy a a mindkét fél múlik, tehát az európaiakon is múlik, meg az oroszokon is múlik.
[00:38:20]A fehér házban Zelenski már többször elmondta, hogy ő kész a tárgyalásra, és mintha nem kapott volna Moszkváb egyszerű játék, hogy mind a két fél a másikat állítja bele a a békebontónak a szerepébe.
[00:38:33]Ezt a zajt szerintem le kell erről hántani.
[00:38:35]Mind a kettő félnek vannak determinációi, és ezért fontos az amerikai közvetítés, mert az amerikaiak mind a két fél számára tudnak felmutatni korbácsot is, meg mézesmadzagot is.
[00:38:51]Tudnak nekik olyan ajánlatot tenni, hogy kétszer meggondolják, hogy ne fogadják el, mert rossz világ jön.
[00:38:56]Illetve a másik oldalon pedig ott ott vannak a kecsegtető lehetőségek mind a két fél számára.
[00:39:04]Nyilván a két fél nem egyforma fontosságú és nem egyforma erejű.
[00:39:08]Ukrajnának a világban betöltött szerepe, hát csak méreténél fogva is kisebb, mint Oroszországnak a szerepe.
[00:39:16]Aki ezzel nem néz szembe, az nem tudom, illúziókat kerget.
[00:39:21]Az európaiak pedig, hát őszintén szólva, én nehezen tudom most az európaiakat védeni, mert egy ilyen hogy is mondjam, csak naiv hollywoodi modellt követnek.
[00:39:34]amiben a világ a jók és rosszakra van osztva, és erkölcsi kötelesség minden pillanatban a jókat támogatni nem számít, hogy mi lesz a jövőben.
[00:39:46]Az a helyzet, hogy a a biztonságpolitikának a az a dolga, hogy a saját entitását most legyen az egy nemzet vagy egy Európai Unió annak a jövőjét biztosítsa.
[00:40:03]És néha itt kompromisszumokat kell kötni.
[00:40:05]És kompromisszumot az ember soha nem a barátjával köt, hanem mindig az ellenségével.
[00:40:10]Hát ez ilyen egyszerű.
[00:40:13]Iván ön is ugy hát én azt hiszem, hogy a determinációk azok a geopolitikai determinációk azok adva vannak.
[00:40:21]Hát azt nagyon-nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy az oroszok visszahúzódnak azokról a területekről, amelyeket elfoglaltak.
[00:40:27]Azt is nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy Ukrajna olyan támadást tudjon indítani, hogy visszafoglalja ennek jelentős részét.
[00:40:35]Akkor viszont többé-kevésbé adva van az a vonal, amely mentén el lehetne kezdeni rendesen alkudozni.
[00:40:39]A másik pedig ugye hát de már arról volt szó, igen, hogy befagyasztják, de végagják és el lehet kezdeni erről beszélgetni.
[00:40:45]A másik pedig ugye Ukrajna státuszáról van szó.
[00:40:48]Ugye az oroszok hallani nem akarnak arról, hogy Ukrajna NATO tagállam legyen, de azt hiszem, hogy ezt az amerikaiak se forszírozzák.
[00:40:56]Tehát az, hogy Ukrajna ne legyen NATO tagállam, az az körülbelül elfogadott, hogy az Európai Unióba bekerüljön.
[00:41:03]Erről pedig beszélgettünk most, hogy hát az pedig nem egy 10 perces feladat, nem is egy egy éves.
[00:41:06]Bár Ursfa von der Lien szereti emlegetni a 27-es évet, de ennek a valószínűsége minimális.
[00:41:13]Tehát lényegében az alap pontokat ki lehetne jelölni.
[00:41:17]Valószínűleg egy-két tárgyaláson ki is jelölték, csak aztán valamilyen okból ez fölborult, illetve továb tehát akkor most azzal, hogy Magyar Péter egy új külpolitikát hirdet meg, azért megbomlik ez a tengely, amit Orbán képviselt, ugye Putyin, Orbán és és Trump között.
[00:41:34]Épp most hallgattam Timothy Sneidert, a aki most ugyan Torontóban van, de ugye az egyik legismertebb amerikai történész, hogy ő tulajdonképpen Orbán Európában képviselte őket a a két szélsőséget, mármint hogy geopolitikailag és most az új külpolitikával vajon hogy fog megváltozni ez a triangulum?
[00:42:00]Hát Magyarországnak meg be kell illeszkednie az Európai Unió struktúrába nyilvánvalóan.
[00:42:04]Tehát az a szerep, amit Orbán Viktor játszott, azt nyilvánvalóval Magyar Péter nem fogja eljátszani.
[00:42:09]Másrés viszont elementáris érdekünk, hogy végetérjen a háború.
[00:42:14]Tehát nyilvánvalóan ezt a politikát érdemes folytatni, mert nekünk nem érdekünk, nem csak a kárpátai magyarság miatt, de egyáltalán nem érdekünk, hogy háború legyen.
[00:42:22]És hogyha a racionalitás felé el lehet tolni az egész kérdést, hogy az értelmes elemzés és az értelmes kompromisszum kötés felé, akkor ez a magyar politikának egy vállalható vonat.
[00:42:35]Ez még csak egy mondatot.
[00:42:36]Ugyanakkor Orbán Viktornak volt egy másik szerepe is Európában, akár beismerik ezt, akár nem.
[00:42:44]Nagyon tehát sokan utálták, mert rendbontó volt, ugyanakkor sokan elbújtak a háta mögé.
[00:42:51]És olyan dolgokat akasztott meg, amit így másoknak nem kellett megakasztani, pedig leg nekik is legalább akkora érdekük lett volna megakasztani.
[00:43:00]Rendkívül kényelmes volt ezeknek a politikai erőknek.
[00:43:02]Orbán Viktor egys péld például egyébként Ukrajnának a gyorsított EU csatlakozása, amelyik ha valakit akkor rögtön a francia parasztokat fogja először kinyírni, ami Franciaországon belül forradalomhoz vezet.
[00:43:19]Úgyhogy és é és e számtalan más területen is ki lehet mutatni, hogy kinek mi milyen okból nem érdeke ez, de számtalan egyéb terület is van.
[00:43:31]elvégezte a a piszkosmunkát, és mindenki tisztán tarthatta a kezét, és hátradőlhetett.
[00:43:35]Na ez most elmúlt.
[00:43:38]Innentől kezdve, de az is lehet, hogy az agrárium is átrendeződik, hogyha belép az Európai Unióba Ukrajna.
[00:43:42]Tehát azért minden képlékeny és minden változik.
[00:43:48]Tehát lehet olyan egyessé köztük is, de mindegy.
[00:43:50]Most a én találtam megint egy nagyon érdekes mondatot ebből a programból, és idézem, ahogy 1990-ben a két pólusú hidegháborús világrendből kialakult az egypólusú globális világrend, amelynek az USA biztosította, mármint az Egyesült Államok biztosította a stabilitását.
[00:44:09]Úgy most kialakulóban van a versengő makrégiók világa, ahol geopolitikai értelemben birodalmi logikák válnak uralkodóvá.
[00:44:17]Ez nem egy támogató politika.
[00:44:21]Nekem úgy tűnik a birodalmi logikti birodalmi logikát nem támogatjuk.
[00:44:27]Hát erről erről beszéltünk az előbb, hogy a birodalmi logika mit jelentél.
[00:44:29]Az az van benne ezekben az amerikai dokumentumokban, hogy nem a nemzetközi szervezetek rendje, és nem az a az a szabályozott világrend a meghatározó.
[00:44:40]Sőt, kifejezetten az van benne a nemzetvédelmi stratégiában, hogy az egy légvár, szó szerint ez van benne angolul, hanem a a rendet azt másképp kell elrendezni.
[00:44:50]Tehát így, ahogy beszéltünk róla, Egyesült Államok, Kína, Oroszország és az igazi kérdés az, hogy makrégióként az Egyesült Államok, vagy az Egyesült Európa ebbe a ebbe a játszmába negyedik elemként vagy negyedik pólusként be tud-e hatékonyan lépni?
[00:45:07]Jó, hát Amerikának mindig az volt az érdeke, hogy ne legyen erős.
[00:45:09]Trumpnak legalábbis, bocsánat, rosszul kifejezett egés.
[00:45:14]Ez ez messze nem ilyen egyszerű.
[00:45:16]Ön de hát erről tanulmányok születtek, hogy Orbánnak ebben szerepe volt, hogy hogy ezt a politikát vigye a Amerika is ugalta Európa Amerikának persze időről időre Európa versenytársa, de egyébként ha megnézzük a gazdasági adatokat, akkor ez egyre kevésbé van így.
[00:45:37]Másrészt nagyon fontos szövetségese, ami ugyancsak benne van az amerikai nemzeti védelmi stratégiában, az az, hogy nincsen szükségük gyenge szövetségesekre.
[00:45:46]Nekik csak erős szövetségesek felelnek meg, mert nem tudnak mit kezdeni a gyenge szövetségesekkel.
[00:45:52]Az nem, az nekik nem segítség.
[00:45:54]A programban benne van egyébként az is, hogy 35-ig, mármint a magyarék programjában védelmi kiadás kiadásaink a NATO által elvált 5%-ra emeljük.
[00:46:01]Ebben semmi újdonság nincsen.
[00:46:04]Ugye ezt Orbán Viktor kormánya beleegyezett ebbe és a magyar magyar magyar kormány ezt át fogja venni és fogja tovább vinni.
[00:46:11]De visszatérve ugye a világ átrendeződésébe, persze lehet ezt úgy hívni, hogy birodalmi elven épül majd föl, meg úgy is lehet hívni, hogy multipoláris világban élünk.
[00:46:22]És mindjárt kevésbé fenyegető.
[00:46:24]Ö de a a lényeg alapvetően az, hogy Európa és Amerika ez külön pólus egymással versenyző vagy adott esetben konfliktusban levő régió lesz-e, vagy pólus lesz-e, vagy egymás barátai lesznek?
[00:46:43]Én Én Én egy atlantista vagyok egyébként.
[00:46:47]Többek között ezért rúgtak ki a hm-ből, mert túlságosan atlantistának minősítettek.
[00:46:54]Az a helyzet, hogy én meg vagyok arról győződve, hogy semelyiknek nem jó az, hogy ez a két kontinens egymástól eltávolodjon, és egymással konfliktus viszonyt alakítson ki.
[00:47:05]Azt nem lehet elkerülni, hogy időnként, mint egy házasságban a felek ne kiabáljanak egymással, vagy adott esetben még tányért tányokat is vágjanak egymáshoz.
[00:47:16]De de az a lényeg, hogy együtt tudjanak működni.
[00:47:19]Akkor akkor ehhez ehhez hadd tegyek hozzá egy valamit.
[00:47:24]Jelenleg a problémának van egy olyan mélyrétege, amiről keveset beszélünk.
[00:47:28]Trump egy bizonyos politikai vonalat visz az Egyesült Államokban.
[00:47:31]A jelenlégi európai vezetés pedig az a körülbelül ez a ez a bal közép liberális demokrat jobb centrum is lehet.
[00:47:44]Hát mindegy, jobb centrum, nevezhetjük így is.
[00:47:47]Tehát ez a politikai irányzat, amit ma az már az Európai Unióban meghatározó, ez a Biden adminisztráció jó volt jóban.
[00:47:57]Tramp ideológiai lát a jelenlegi európai vezetésbán és és ez egy ren fontos elem, hogy hogy ő úgy érzi, hogy a jelenlégi európai vezetés őt otthon is veszélyezteti, hiszen támogatja azokat a demokrata erőket, amelyek neki a politikája van ellenfelei.
[00:48:15]Tehát amikor ő meg megjelent megjegyzéseket tesz, lépéseket tesz, akkor ugye ez számára nem csak külpolitikai lépés, hanem belopolitikai lépés.
[00:48:24]És amikor az amerikai, európai viszonyt nézegetjük, akkor bizony ezeket a szempontokat nem állt figyelembe lenni.
[00:48:30]Igen, teljes egyetértés.
[00:48:30]És találtam egy nagyon meghatározó mondatot a programról.
[00:48:34]A különutas politika elszigeteli és kiszolgáltatottá gyengévé teszi az országot.
[00:48:40]Mondja ezt a magyar pé.
[00:48:43]Hát én egy másik kis cikket is megjelentettem az országúban körülbelül két évvel ezelőtt, aminek az volt a címe, hogy véretarányos külpolitika.
[00:48:52]Ühüm.
[00:48:52]És ma is az aényemorság méretarányos külpolitikát kell folytatnia.
[00:48:57]Az nem azt jelenti, hogy nem a nemzeti érdeket képviseljük, hanem azt jelenti, hogy pontosan tudjuk, hogy mekkora a súlyunk, milyen a geopolitikai pozíciónk, mik az érdekeink és mik az érdekérvényesítő eszközeink.
[00:49:08]Ugye aki biztonságpolitikával foglalkozik, az tudja, hogy egy országnak milyen érdekérvényesítő eszközei vannak.
[00:49:14]Na, ezeket számba kell venni, és akkor mondhatjuk azt, hogy nem a külön utas, hanem a helyünket kell megtalálni ebben a kontextusban.
[00:49:22]Amen, mert egyébként hiába van adott esetben igazad, de hogyha nincs a nincs meg a megfelelő érdekérvényesítő képességed hozzá, akkor hiába derül ki adott esetben évek múlva, hogy igazad volt, mégis el tudsz bukni.
[00:49:39]Igen.
[00:49:39]A külön utasság, illetve hát az orosz politika kapcsán azért mindenképpen nyerünk azzal, hogy a külügyminisztériumot nem fogják lehallgatni.
[00:49:51]Mindenképpen nyerünk azzal feltetően, hogy nem lesz egy olyan külügyminiszterünk, aki közvetítő lesz Moszkva és Trump között, vagy éppen ugye a a hát tegnap például a a Szártó Péter ugye majdnem egy három órás interjút adott a Telexnek egy videóinterjút, és nem tagadta a külügyminiszter, hogy Ő elmondta az orosz információkat is az uniós kollégáknak, de mondjuk a másik oldalt nem erősítette meg, amiről felvételek is vannak.
[00:50:27]Mindenesetre ettől feltehetően megszabadulunk, ami valószínűleg jót tesz a magyar szuverenitásnak.
[00:50:37]Hát ez egy eleve furcsa dolog, persze szokatlan, amikor a magyar külügyminiszter fölhívja az orosz külügyminisztert, hogy elmondjon neki bármit is.
[00:50:44]De a másik furcsa, hogyha ezt lehallgatják, ugye hát ez a következő nagy kérdőjel, hogy ki hallgatta le és hogyan.
[00:50:53]Tehát feltehetően ez így nem zajlik.
[00:50:56]És ha informálódni akarnak az oroszok arról, hogy mi zajlik az Európai Unióban, hát van nekik eszközük ahhoz elég, tehát ahhoz nem hiszem, hogy a magyar külügyminiszterre lenne szükség.
[00:51:05]Tehát az egész egy ilyen furcsa PR játék is volt, amire semmi szükség nem lesz.
[00:51:10]Viszont amint mondtam, Oroszországgal fenn kell tartani normális viszonyt, és akkor a az egész a megfelelő diplomáciai csatornákon és a megfelelő olyan szinten zajlik, ahogy ez a diplomáciában elfogadott és bevett.
[00:51:23]Nagyon kevés időnk van, két percünk mindössze, de hát valószínű, hogy ennek a külpolitikának sarkalatos pontja lesz a V4-ek felélesztése.
[00:51:30]Tehát valamit azért erről is mondjunk.
[00:51:33]Mi mi mit milyen elképzeléseik vannak?
[00:51:35]Mi mi lát olvasható ki?
[00:51:38]Hát röviden, mert kevés az idők annyit, hogy ugye meg kellene találni azokat a közös témákat és közös érdekeket, amelyek mentén a V4 újraszervezhető.
[00:51:45]És kirk lenne küszöbölni azokat a kérdéseket, amelyek pedig megosztóak.
[00:51:53]Hát az egyik ugye nyilván az Oroszországhoz való viszony, hiszen a magyar lengyel kapcsolatoknak ez a legnagyobb tehertétele.
[00:51:57]De hát le van itt még egy másik szép csomag, ugye ez a Benes dekrétumok ügye ugye Szlovákiával, ami bizony nem könnyíti meg a az új magyar miniszterelnök, de tulajdonképpen csak Szlovákia lóg ki most a V4-ekből, hogyha egy az új felállást.
[00:52:11]Egészen van ez így még, mert a magyar lengyel viszont az még az még ugye ilyen szól szólamokban úgy hangzik, de hát azért a valóságban azért a lengyelek azért Águs megkel fogják figyelni, hogy a lépéseink hogy vannak.
[00:52:25]Egyetértek és ugye alternatívaként dobta be ugye Magyar Péter az Ausztriával való viszonyt.
[00:52:30]A nyugati sajtó úgy ráugrott erre, hogy hogy még pedig egyébként Ausztriával is regionális szinten egy csomó együttműködés volt, például még a helyettes államtitkárságom alatt katonai szinten volt olyan együttműködés, amelyikben Ausztria is benne volt és a V4-ek is.
[00:52:51]Sajnos letelt az időnk.
[00:52:51]Szerintem több felvonást kellene itt színházfüggöny föl és újra kezdeni, mert mert sok gondolat reked bennünk.
[00:53:00]Köszönöm szépen a részvételt Bába Ivánnak, volt külügyi államtitkárnak és Siklósi Péternek a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójának.
[00:53:12]A műsor készítésében segített Lantai Miklós, Túri Lui, Véber András és Bacsa Botont.
[00:53:18]Búcsúzik a műsorvezető Csernyánzki Judit.
[00:53:21]Köszönjük a figyelmet és köszönöm a vendégeinknek a társalgást.
[00:53:26]És köszönjük, köszönjük a meghérást.
[00:53:26]Yeah.