Még a popkultúrába is beszivárgott a jogállam iránti igény | Halmai Gábor

[00:00:00]Ha szeretné, hogy továbbra is szóljon egy független hang, támogassa adója 1%-ával a Klub Rádiót.

[00:00:04]Köszönjük.

[00:00:19]Köszöntjük a nézőket és a hallgatókat is.

[00:00:22]Viszont azok, akik a YouTube-on néznek és hallgatnak minket, az ő figyelmüket szeretném felhívni arra, hogyha még nem tették volna meg, akkor mindenféleképpen iratkozzanak fel a Klub Rádiónak a YouTube csatornájára, lájkolják ezt a videót, de csak ha tetszett és kommenteljenek, mert pörgeti az algoritmust.

[00:00:36]Ez itt a Bőrünkre megy a stúdióba Rostás Árminnal, Jézivel, diákújságíróval és Halmai Gáborral.

[00:00:43]alkotmányjogásszal.

[00:00:45]És hát a mai témánk az nem más, mint úgy önmagába véve a rendszerváltás.

[00:00:48]Mik a szükségletei ahhoz, hogy hogy ez egy tényleges rendszerváltás legyen, és ne ne kövessük el ugyanazokat a hibákat, amiket mondjuk 89 után, vagy akár 2010-ben, amennyiben az rendszervát mondjuk rendszerváltásnak tekinthető.

[00:01:07]És a kiinduló kérdésem az az lenne, hogy a a napokban és hát a választási eredmények után az egyik legfelkapottabb téma az az lehet, hogy azok a személyek, akik különböző pozíciókban ülnek és hatalommal rendelkeznek, őket Magyar Péter hát szolidan megkérte a távozásukat, és hogy mondjanak le a pozícióikról.

[00:01:29]Ö és az lenne a kérdésem, hogy melyik az a pozíció, ami a legnagyobb kerékkötője tudna lenni a következő kormánynak, már amennyiben nem mondanak le, és hát azért ott lesz majd egy időbeli gap, ha ha akár mondjuk törvényt alkotnak rá.

[00:01:49]Hát ez egy nagy verseny, hogy melyik lesz a nagyobb kerékkötő vagy enklávé ebben a demokratikusnak induló újrendszerben.

[00:02:03]Pici dolgokban például a legfőbb ügyész nagyon nagyon komolyan keresztbe tud tenni.

[00:02:09]Tehát én azt gondolom, hogyha például arról beszélünk, hogy hogy elszámoltatás, hogy hogy elkövetett bűncselekmények nyomozása, amelyek ügyében nem nyomoztak az elmúlt években, akkor a legfőbb ügyész az egy fontos szereplő.

[00:02:26]Az alkotmánybíróság is egy nagyon fontos szereplő, mert hogyha az új parlament elkezd törvényeket alkotni, és az alkotmánybíróság következetesen ezeket visszadobja, alkotmányjellenesség címén ez történik ma Lengyelországban, akkor az Alkotmánybíróság gyakorlatilag blokkolni tudja a törvényhozási folyamatot.

[00:02:52]A legfelsőbb bíróság elnöke is egy nagyon fontos pozíció, mert nagyon nem mindegy, hogy a rendes bíróságok hogyan ítélkeznek.

[00:03:02]a jelenlegi legfelsőbb bírósági elnök szinte kézi vezérléssel irányította azt a bíróságot, amelynek egyébként minden tagja független kellene, hogy legyen.

[00:03:14]És végül nem szabad elfelejteni a köztársasági elnököt, hogy bár őróla azt mondják, hogy hogy inkább egy ilyen protokolláris szereplője az alkotmányos rendszernek, azért vannak komoly funkciói, például a az említett törvényhozás kapcsán visszaküldhet törvényeket a parlamentnek politikai megfontolásból.

[00:03:37]Ez kevésbé húsba vágó, mert ugyanazt a törvényt el lehet újrafogadni, de az alkotmányossági vétója, vagyis hogy az alkotmánybírósághoz küldt törvényeket, az már egy komolyabb dolog.

[00:03:49]Különösen ha azt vesszük figyelembe, hogy az az Alkotmánybíróság pillanatnyilag kizárólag az előző kormányhoz lojális tagokból áll, és az ő felmentésük is egy komoly probléma.

[00:04:01]Szóval mindegyik a maga területén keresztbe tud tenni egy demokratikus átalakulásnak.

[00:04:12]Bennem a most az első kérdésként az merült fel, hogyha visszadobja a köztársasági elnök a a törvényjavaslatot, akkor a parlament ezt csupán az ő véleményilvánításának tulajdoníthatja, és így is el tudják ezt fogadni.

[00:04:30]miután visszakerült hozzá ugyanú ugyanú ugyanúgy visszadobhatják és akkor viszont másodszorra már kötelező neki elfogadni vagy ugye elküldheti az alkot kicsit rövidít hossz hosszabbítja a törvényalkotás folyamatát de akár ugyanazt a szöveget el lehet fogadni csak újra kell tárgyalni tehát ez egy ilyen bürokkratikus macerát tud csak okozni gyakorlatilag azért egy egy normálisan működő jogállamban nem bürókratikus macera, mert a köztársasági elnök ezzel azt jelzi, hogy ő szerinte valamiféle politikai megfontolásra ö érdemes probléma van a törvénnyel.

[00:05:10]Tehát ott ott azért parlamenti pártok végiggondolhatják.

[00:05:13]Most nem ezt a az abszurd helyzetet gondolom, ahol aholig csak fehér és fekete van, csak ellenzék és és Ja, hát csak én ebben a keretrendszerben gondoltam, hogyha mondjuk nevén nevezzük Sullyog Tamást meg egy Tiszapárt által dominált parlamentát, akkor tulajdonképpen ezt ezt meg tudják úszni, hogy itt valódi beleszólással lehessen neki.

[00:05:38]az úgynevezett politikai vétóval, amikor nem alkotmányossági kifogás van, akkor igen.

[00:05:46]Értem.

[00:05:46]Hát ez mondjuk a az európai Uniós források kapcsán ez az időhúzás mondjuk azért tud súlyos következményeket felhozni.

[00:05:54]Ha ez nem lenne, akkor ez a fajta vétó nem feltétlenül, de nyilván egy jól működő társadalomban, ahol a köztársasági elnököt nem ennek az oldalnak vagy annak az oldalnak az emberének tartják, hanem ténylegesen egy, nem tudom nemzetegyesítő szimbóluma van, akkor komolyan vehető lenne a szava, amikor visszadob valamit politikai indokból.

[00:06:15]Ez most nincs, de alapvetően ennek is lenne jelentősége, de sajnos ez nem így működik.

[00:06:23]fék egy végrehajtó hatalom számára egy normálisan működő demokráciában.

[00:06:29]És nyilván egy normálisan működő köztársasági elnök nem minden nap dob vissza politikai megfontolásból törvényeket.

[00:06:38]Magyar ma Magyar Péter azt mondta, hogy szeretné tágítani a jogkörét, vagy szeretnéz nagyobb szabadságot adni a köztársasági elnöknek a kezébe.

[00:06:46]Ezt hogyan lehet elképzelni, vagy ez miből állna?

[00:06:49]Miből állhat igazából?

[00:06:53]Azt gondolom, hogy hogy ez így nem értelmezhető cél.

[00:06:55]Azt kell végiggondolni, hogy ez ez a rendszer ez milyen típusú kormányzati rendszer legyen.

[00:07:03]Ha az a döntés, hogy ez egy olyan parlamentáris rendszer, amelyik 1989 után kialakult, akkor olyan nagyon sok variációja nincs a a köztársasági elnök jogkereinek.

[00:07:16]ha változtatni akarnak, vagy akárcsak be akarnák vezetni a közvetlen elnökválasztást, az már egy más felállás, nem egyszerűen csak a választás módja változna meg.

[00:07:26]És ez volt tulajdonképpen 30 éven keresztül a parlamentnek a az érvelése végig, amikor az merült fel különböző kezdeményezések és éppen népszavazások kapcsán is, hogy ne változtassunk-e közvetlen elnökválasztásra, hogy ehhez a parlamentáris rendszerhez nem illik a közvetlenül választott elnök, mert az egy nagyobb legitimitást, nagyobb felhatalmazást és ennek következtében nagyobb súlyt ad az elnöknek az alkotmányos berendezkedésben.

[00:08:00]Tehát a válaszom az a kérdésre, hogy attól függ, hogy milyen elképzelése van majd az új alkotmányozó hatalomnak, amire remélhetőleg nem egyszerűen a most kétharmaddal megválasztott parlament lesz, hanem annál egy szélesebb körű alkotmányozó csoport, tömeg.

[00:08:21]Mert ha megengedi, azt teszem hozzá, hogy én a legfontosabb tanulságának az eddigét hát tegyük idézőjelbe a rendszerváltásokat.

[00:08:34]Jó renderváltoztatás Igen.

[00:08:36]Vagy vagy akár csak alkotmányváltoztatásoknak az volt, hogy se 89-ben se 2010-ben senki nem kérdezte meg az embereket arról, hogy milyen alkotmányt szeretnének.

[00:08:49]ezen szerintem mindenképpen változtatni kell, mert ha nem, akkor ugyanoda ugyanoda fogunk visszajutni.

[00:08:57]Hogyha már ezek feljöttek, ezek a korábbi módosítások, ugye 89-ben a 49-es alkotmány lett gyakorlatilag teljesen, de mégis csak az lett átvariálva.

[00:09:10]És akkor ez volt egy hivatkozási alap később, hogy ez ez szálinista.

[00:09:13]És hogy az a kérdésem, hogy lehet-e most elindulni egy olyan úton, mint akkor, hogy a jelen először a jelenlegi alkotmányon hajtanak végre nagyon szükséges, gyors módosításokat, hogy aztán majd egy egy szakértői testület akár bevonva laikusokat, bevonva népszavazást összeállítson egy legitim új valódi alkotmányt, vagy hogyha elindulnánk azon az úton, hogy először csak kiiktatjuk a legfontosabb rendszerhibákat, vagy a leg markánsabbakat, akkor visszacsúszhatunk ebbe a mederbe, hogy igazából ennek az átvariálása fog történni, ami majd egy következő alkot alkotmány átvariálásra adhatok.

[00:10:07]Ott megint csak arra hivatkoza, hogy hát ez egy neres dolog, amit ti átvariáltatok csak kicsit.

[00:10:10]Tehát, hogy lehet ehhez csinálni, hogy kicsiben kezdjük, hogy egy nagy nem is nagyon lehet máshogy csinálni, mint kicsivel kezdeni.

[00:10:17]Tehát van egy csomó olyan feladat, amiről már elkezdtünk beszélgetni.

[00:10:21]Tehát ha valóban komoly elhatározás van arra, hogy mondjuk a köztársasági elnöknek nem hagyjuk, hogy lejárjon a mandátuma, azt a jelenlegi szabályok szerint nem nagyon lehet máshogy elérni, mint egy alkotmányi vagy alaptörvény módosítással.

[00:10:37]Tehát muszáj bizonyos dolgokat, vagy ha nagyon gyorsan el akarjuk indítani azt a folyamatot, amiről a amiről a Tiszapárt ígéreteket tett, hogy a hogy a vagyon visszaszerzési és vagyonmegőrzési dolgokat, azt nyilván nem lehet hagyni egy új alkotmányra.

[00:10:57]Viszont azt gondolom, hogy ennek az alkotmánynak, ennek a valóban szerintem sokkal szélesebb társadalmi tömegek bevonásával készülő alkotmánynak az előkészítését minél előbb el kellene kezdeni.

[00:11:11]Tehát ezt egyszerre meg lehet csinálni, hogy ezek az alkotmánymódosítások megtörténnek, és közben döntés születik arról, hogy mi legyen az alkotmányelőkészítésnek a módszere.

[00:11:23]Az elmúlt évtizedekben szerte a világban voltak olyan kísérletek, nem mind sikeresek, de voltak komoly siker kísérletek arra, hogy hogy lehet bevonni minél nagyobb társadalmi tömegeket.

[00:11:36]Nem feltétlenül minden állampolgárt kell bevonni, de de minden érdeket valahogy valahogy be kéne be kéne tudni csatornázni akár képviselőkön, akár akár részleges kis kis szavazásokon keresztül.

[00:11:53]Ebbe a folyamatba.

[00:11:58]Alapvetően Magyar Péternek volt az a szimbolikus kifejezése, hogy jogállamot jogállam ellenes cselekedetekkel helyreállítani nem lehet.

[00:12:07]Akkor felvetül azért a kérdés, hogy akár a vagyon visszaszerzésnél, akár amikor mondjuk azt is mondja, hogy nyolc évben maximalizálódjon ugye két ciklusba a miniszterelnöknek a a szerepe vagy a mandátuma, úgy mint Amerikában, akkor mégis csak és azt is mondja, hogy ez Orbán Viktorra érvényes lenne.

[00:12:30]Na most ez nem veti fel azokat a kérdéseket, hogy ebben az esetben mondjuk visszaható hatállyal történik.

[00:12:39]ennek a törvénynek a meghozása, amennyiben Orbán Viktorra is visszamenőleg érvényes, vagy akár a vagyon visszaszerzésnél, vannak olyanok, ahol konkrétan egy egy jogszabállyal vissza lehet hívni alapítványoknak kiszervezett vagyonokat és más egyebek, de hogy a ha nagy képet nézzük, akkor a Mészáros Lőrincnek vagy a Tiborsnak a a vagyon visszaszerzése nem vett fel, hogy ezek jogállami eszközökkel visszaszerezhetőek-e, vagy meghozhatóak.

[00:13:07]az, hogy nyolc évben maximalizálódjon.

[00:13:10]Hát dehogy nem vett fel.

[00:13:10]Persze, hogy felvett.

[00:13:11]Ez az érdekes valahol, és tulajdonképpen ez egy elég régi dilemmája, nem csak a nemcsak a demokratikus jogállamoknak, hanem Magyarországnak is.

[00:13:21]Hát tulajdonképpen ez a probléma 1991-ben merült fel először az első demokratikusan választott Antalmány idején, amikor ők megpróbálták a visszamenőleges igazságszolgáltatás esetében alkalmazni ezt a jogállam ellenes elvet, hogy valamit visszamenőleges hatállyal döntenek el.

[00:13:48]Például azt, hogy felelősségre vonnak volt kommunista vezetőket.

[00:13:50]akkor az Alkotmánybíróság, és én akkor az első hat évben Sollyom László főmunkatársa voltam, tehát részese voltam ezeknek a döntéseknek.

[00:14:01]ö azt mondta, amit amit most Magyar Péter szájába adott.

[00:14:07]Ez ez egy alkotmánybírósági döntésnek egy mondata 92-ből, hogy hogy nem lehet jogállam ellenes eszközökkel helyreállítani a jogállamot, abból kiindulva, hogy itt valójában nem forradalom történt, hanem egy egy jogfolytonos átmenet az egyik rendszerből a másikba.

[00:14:32]Tehát magyarul ez egy ez egy reális dilemma.

[00:14:34]Nyilvánvalóan Orbán Viktor kizárása egy következő parlamenti választáson attól, hogy ő egy pártnak a miniszterelnök jelöltje lehessen és megkapja a miniszterelnökséget, ha nyer a pártja.

[00:14:49]Ez egy visszamenőleges jogalkotás lenne.

[00:14:52]Tehát akkor jogellenes lenne.

[00:14:54]Ö nem jogellenes, mert ha meghozzák a jogszabályt, akkor az jog jogszerű, alkotmányellenes.

[00:15:01]Így van.

[00:15:01]Így van.

[00:15:01]Na most azért erre is van válasz.

[00:15:04]És az én válaszom az hogy vannak helyzetek, amikor ez a ez a bizonyos elv, amit amit idézett, ez ez meg kell, hogy törjön.

[00:15:21]És és azt gondolom, persze ez egy ez egy nagyon nagyon alapos vizsgálatnak lehet az eredménye.

[00:15:30]És nyilván, hogyha egy ilyesmi megtörténik, utána efölött egy nagyon komoly alkotmányossági vizsgálatnak kell következnie.

[00:15:37]Nem a jelenlegi alkotmánybíróság által, mert az az nem egy független testület.

[00:15:41]minden tagja a az előző kormányhoz lojális ember, hanem egy valóban független alkotmánybíróság meg kell, hogy vizsgálja, nincs-e egy olyan különleges körülmény, ami azt indokolja, hogy mégis ezt az elvet kivételes esetekben, ö egyedi esetekben és arányos mértékben félretegyék.

[00:16:09]bocsáss, bocsássatok meg és javítsatok ki, kérlek, hogyha hytlan, amit mondok, de hát ez azt jelentené, hogy ez az elv azt mondja, hogy bármilyen elnyomó rezsimnek a a jogrendszere, mivel jogként állt fent, nem utólag nem elszámoltatható és variálható, és ez azért egy egy egészségtelen Igen.

[00:16:37]Tehát ez ez az, amikor lényegében a jogot használják arra, hogy jogszerűen lophassanak.

[00:16:44]Tehát a például a hát vagy ne adj isten rosszabb, vagy ne adj isten rosszabb.

[00:16:48]Igen.

[00:16:48]Tehát a szerintem a az egyik, ami fölött picit elsiklott itt a kampány tumultusban nagyon sok ember, az a Hajdú Péter interjúban, amikor Orbán Viktor Matolcsival kapcsolatban, amikor feljött ez az egész, akkor akkor így mosta kezeit, hogy hát nem nem alátartozik a a az MMB.

[00:17:07]Mondta ezt úgy, hogy egyrészt ő jelölte Matolcsit.

[00:17:10]Egyrészt más jobb ezeként hivatkozott rá egyébként évtizedekig.

[00:17:14]Másrészt nem csak, hogy ő jelölte az MNB-nek az élére, hanem ők hozták meg, terjesztették be és fogadták el azt a jogszabályt, ami lehetővé tette azt, hogy ez ez megtörténjen.

[00:17:26]Tehát, hogyha ők ezt a jogszabályt nem hozzák meg, akkor nem tudnak kilapátolni több 100 milliárd Ftot.

[00:17:31]És ez az, amikor a jogot arra használják, hogy lényegében legitimmá legitimmé teszik a lopást.

[00:17:38]Így van.

[00:17:38]Én azt gondolom, hogy nagyon nagyon jókat mondtok.

[00:17:40]ö az elv, amit amit a legelején idéztél, hogy jogállami ott nem lehet jogállamellenes eszközökkel lebontani vagy vagy újra felépíteni, az akkor igaz, és akkor akkor alkalmazható, ha az a rendszer, amiről beszélünk, az valóban egy jogállami rendszer volt.

[00:18:02]De ez az elmúlt 16 év nemhogy jogállami rendszer nem volt, ez demokratikus rendszer sem volt.

[00:18:10]Ez egy olyan rendszer volt, ami lényegében egy egy önkényes hatalomgyakorlásra alapult.

[00:18:20]Mindent.

[00:18:20]A rendszer saját maga mindenféle tárgyalás, mindenféle megegyezés, konszenzus nélkül alakított ki, beleértve magát a az alaptörvényt is.

[00:18:34]Egyetlen ellenzéki szavazat sem támogatta az alaptörvény elfogadását.

[00:18:41]Ebben a rendszerben azt gondolom, hogy nem lehet azt a szabályt alkalmazni, amit jogállamokban alkalmazni kell.

[00:18:53]Tehát magyarul ilyen volt a náci rendszer is.

[00:18:55]Én most nem akarom az Orbán rendszert a náciendszerhez hasonlítani, de abban az értelemben, maga a dilemma, miután abban a abban az értelemben, hogy a jog önkényes jog volt, mert hiszen mindenfajta mindenfajta ellenőrző mecchanizmust kiiktatva egy szűk hatalmi csoport saját érdekeit követve alkotta meg ebben az értelemben, ez ugyanolyan jó jog, amit bizony nem lehet jogállami rendszerként kezelni, és nem lehet úgy közelíteni hozzá, mintogyha ez egy makulátlan jog lenne, és be kellene tartani vele kapcsolatban a jogállami elveket.

[00:19:41]És amikor valaki a köztársasági elnök felmenthetetlenségéről érvel éppen éppen és indít petíciót éppen a éppen a mai Facebookon egy általam egyébként nagyra becsült jogász professzor hát az nem szabadna hogy elfelejtse hogy hogy ezt a köztársasági elnököt milyen szabályok alapján hogyan választották meg és ő hogy és ő hogyan hogyan hogyan működött azok alatt az évek alatt, amik alatt hivatalban volt.

[00:20:18]Tehát ez az elv leegyszerűsítve egy valódi demokrácia esetében működik, de hogyha ott van már egy jelző mögötte, hogy illiberális demokrácia vagy népi demokrácia, akkor ez felülbírálható egy társadalmi konszenzus alapján bírálható felül, vagy a szakér?

[00:20:32]Akkor viszont, bocsánat, nem értem akkor teljesen, mert ugye az van a ebben az elhíresült mondatban, hogy a jogállam visszaépítését nem lehet jogállam ellenes eszközökkel, de akkor ebben a mondatban benne van, hogy nem jogállam az, ami van.

[00:20:48]Így van.

[00:20:48]Tehát akkor kérdője lesz számomra, hogy akkor ez a mondat hogy állja meg a helyét?

[00:20:52]Én azt gondolom, hogy hogy nem álljon meg már a helyét.

[00:20:55]Ö sőt azt gondolom, hogy hogy néhány évvel ezelőtt röviddel a halála előtt Sollyom László, aki ezt a mondatot leírta és bele fogalmazta abba a bizonyos bizonyos alkotmánybírósági határozatba nem gondolta alkalmazhatónak 2022-ben ö ezt egy magánlevelezésben, amit amit mi nyilván Ánosságra hoztunk egy fundamentum című foliratunkban.

[00:21:30]Elmondta, mert ugye akkor 2022-ben merült fel először az a probléma, hogy vajon mi lesz, hogyha nyer az ellenzék, és de de az alaptörvény ott lesz előtte, és nem fog tudni semmit sem csinálni.

[00:21:44]Most egy fokkal jobb a helyzet, de még mindig vannak gátjai, nem mindent lehet elérni a kétharmaddal.

[00:21:52]Na, szóval Sullyom László 2022-ben azt mondta, hogy erre a helyzetre, amit amit most leírtam, és amit többé kevés bekövetkezett, hogy nyert az ellenzék, de ott van a ott van a az alaptörvény.

[00:22:08]Azt mondta, hogy ez erre nem vonatkozik az ő kit.

[00:22:11]Akor valamilyen szinten ez pont, hogy fordítva van, hogy ami nem egy jogállam, pont ott használható a jogállam ellenes eszköztár.

[00:22:20]De azért azért azt még egyszer elmondom, hogy ebből nem lehet rendszert csinálni.

[00:22:28]Tehát én azt gondolom, hogy hogy nem lehet az egész magyar alkotmányos rendszert a amíg hatályban van a jelenlegi alaptörvény teljes figyelmen kívül hagyásával átalakítani, mert arra majd lesz egy alkotmányozási lehetőség.

[00:22:48]Tehát nagyon kivételes esetekben nagyon nagyon jól megindokolt, és a célnak célhoz képest arányos eszközök választásával lehet ezt megtenni.

[00:23:03]Igen, pont erre akartam rákérdezni, és ez mindkettőtöknek szól, mert én nekem magán beszélgetéseimbe is rendre felmerül ez a dilemma, hogy hol húzzuk meg ezt a határt.

[00:23:18]Mert hogyha én körülnézek akár az interneten, internetnek a bugyraiba, akkor szinte minden cikk alatt, és ez nem most történt meg, most fokoz most, hogy egy kormányváltás volt és ráadásul kétharmados, most fokozódott azért föl az, hogy itt mindenkinek börtönben a helye és és valahol az van a közvéleményben, nem fogunk vitatkozni azon, hogy Tiborc István vagy Mészáros Lőrinc jogszerűen gazdagodott-e meg, vagy nem fogunk azon vitatkozni.

[00:23:48]hogy Matolcsi Györgynek bíróságon van-e a helye, de valahol mégis csak ott van az emberben az, hogy amikor széles tömegek vért akarnak inni, vagy vért akarnak látni, akkor hogyan lehet ezt úgy ellensúlyozni, hogy részben, teljes mértékben értjük, vagy bocsánat, részben értjük azt, hogy hogy mire van ez a felháborodás, és ennek van egy alapja, de hogyan lehet ezt úgy egyensúlyban tartani, hogy az meg közben ne az legyen, hogy jó, akkor most itt van 3000 ember, És mind a 3000 embernek az ilyen ügyesbajos dolgainál lényegében alkotmányszegünk.

[00:24:25]Húzzuk meg a határ.

[00:24:27]Igen.

[00:24:27]Hogy hol van ez a ez a dilemmának valahol a határhúzása.

[00:24:31]Jó.

[00:24:31]Hadd mondjak egy példát, mert ugye úgy se lehet itt most határt szabni, tehát én nem fogok tudni egy olyan szabályt mondani, ami ami segít abban, hogy hol húzzuk meg a határt.

[00:24:40]De mondok egy példát Lengyelországból, ahol ugyanez a probléma 2023 óta lényegében ötéken a köztársasági elnök személye, ha jól tudom, például nem változott, vagy butaság változott, csak csak az újra választott köztársasági elnök szintén az előző kormánynak a a az embere, de azért ez egy nagy különbség, hogy a köztársasági elnököt ott a nép választja.

[00:25:06]Tehát magyarul nem lehet azt mondani mit Súlyok Tamásra, hogy a a Fidesz odatette a helyére, hanem arról van szó, hogy a parlamenti választás után a nép demokratikus választáson megválasztotta ezt az embert.

[00:25:26]Ugye korábban volt dudaelnök, az ő mandátuma 23 után lejárt.

[00:25:29]Majd a nép egy szabad választáson Navrcki elnököt megválasztotta, aki szintén a PISnek a a a támogatottja volt.

[00:25:38]Tehát az ő legitimitását nem nagyon lehet kétségbe vonni azon az alapon, ahogy az előbb megbeszéltük Súlyog Tamás legitimitását.

[00:25:48]De de fontos, hogy akkor is az elszámoltatni való táborából valaki vétójoggal rendelkezik és és kegyelmi joggal rendelkezik.

[00:26:04]Boc jó, de bocsánat, ez a fékek és ellensúlyok rendszere.

[00:26:07]Tehát ezért van a köztársasági elnök egy olyan parlamentáris rendszerben, mint a magyar, és még inkább egy olyanban, mint a lengyel, ami nagyobb hatalmat ad a köztársasági elnöknek.

[00:26:20]Ő egy fékje a kormánynak, vagyis a fő végrehajtó hatalmi ágnak.

[00:26:26]Tehát magyarul, ha nem lennének ezek a körülmények, amik amik 2023 előtt és h 2023 óta is vannak, hogy egy borzasztóan megosztott politikai rendszerben fehérek és feketék vannak, akkor is arról van szó, hogy amit a kormány csinál, azt a köztársasági elnök kell, hogy kontrollálja.

[00:26:49]Ha ez a köztársasági elnök akármelyik párthoz tartozik is, egy legitim módon a helyére került valaki, akkor ez nem ugyanaz, mint amit Sullyok Tamás követne el annak érdekében, hogy képviselje az őt a hatalomba ültető Fidesz érdekeit, hanem egy egy demokratikus választással a háta mögött valami mást gondol.

[00:27:13]Ez működik Franciaországban is.

[00:27:16]Tehát Franciaországban 2027-ben választás lesz.

[00:27:19]Ha lesz egy lesz egy egy szélső szélső jobboldali elnök, és lesz egy lesz egy nem szélső jobboldali kormányfő, akkor ezek egymással kell, hogy együtt működjenek.

[00:27:36]Ugyanez van Lengyelországban, de Magyarországon nem ez van.

[00:27:40]Ezért ezért nem tartom én alkotmányosan aggályosnak azokat a törekvéseket, hogy ezt a köztársasági elnököt egy kétharmados törvény, most megalkotott kétharmados törvénynek az elfogadásával igenis vált válthassák le, és aztán majd eldől egy új alkotmány alkotása keretében, hogy milyen szerepe lesz a majdani köztársasági elnöknek.

[00:28:07]Igen.

[00:28:09]Jól gondolom, hogy nem úgy lehetne leváltani ez esetben se a mostani köztársasági elnökünket, hogy hogy gondol egyet a a mostani kormány, és ugyanolyan keretek között egy újra szavazást tart a parlamentbe az ő szeméiről, hanem gondolom erre ezt úgy lehetne megtenni, hogy egy új rendszert alakítanak ki a elnök megválasztásának a módjára.

[00:28:37]És akkor az új rendszer illegitimálja a mostani elnököt.

[00:28:40]Hát vagy vagy ez most történik még egy új alkotmány előtt, és hát nyilván most kell, hogy történjen, akkor kell, hogy legyen egy egy vizsgálat önak annak kiderítésére, hogy ez az elnök valóban ö megfelelte-e tulajdonképpen a jogállam ellen dolgozott-e, vagy a jogállam ellenes ellenes szabályok alapján került a helyét.

[00:29:11]re csak így.

[00:29:11]És akkor most mondom a példát, mert ez ezzel is összefügg ezzel az egyedi vizsgálattal.

[00:29:18]Szóval az új Donald Tusk vezette kormány azt szerette volna elérni, hogy azok a bírók, akiket az előző PIS kormány hivatalba ültetett, azok egyszerűen legyenek legyenek elzavar.

[00:29:40]Na most ez egy bizonyosan nagyon elfogadhatatlan és sommás eljárás.

[00:29:47]Tehát azt mondani 2500 bíról volt szó, akiket a PIS kormány idején helyeztek helyeztek hivatalba.

[00:30:00]Azt mondani, hogy ez mind a 2500 bíró biztosan a jogállam ellen dolgozott.

[00:30:06]Ez így, ez így biztos nem elfogadható.

[00:30:09]És ha valaki erre törekedne Magyarországon, hogy minden olyan bírót, akik 2010 után neveztek ki, azt zavarjanak el, nincs is annyi bírónk a helyükre.

[00:30:21]Hát az egy más kérdés.

[00:30:21]azért itt is itt is megoldottak dolgokat, hogy lettek bírók olyanok, akik akik sose voltak bírók életükben, köztük a legfelsőbb bíróság elnöke.

[00:30:35]De akkor is azt gondolom, hogyha ilyenre sor kerül, hogy valak egy bíró kapcsán felmerül, hogy ő hogy ő jogellenes eszközökkel támogatta a kormányt és és megszegte a törvényeket, miközben bíráskodott, azt konkrét konkrét vizsgálat eredményeként lehet megállapítani, és utána lehet intézkedni, de nem ilyen törvényi ultimátumként.

[00:31:05]sommás eljárás keretében.

[00:31:08]Hogyan ellenőrizhető az, hogy független emberek kerülnek ezekbe a pozíciókba, mert a Fidesz alatt azért minimum a legutóbbi 10 évben azért egyértelművé vált, hogy ők a döntéseiket egészen önös érdekből hozzák meg.

[00:31:24]Ezért már a végén nem is nem is ellenőrizte le feltétlenül a magyar nép, hogy az az éppen kijelölt ember milyen szálon kötődik, magánéletből fakadóan, gazdasági kapcsolatból fakadóan kötődik a kormányhoz, hanem bárki, akit ez a kormány kinevezett, a végén már az volt mondva, hogy ennek biztos, hogy önös érdek érdekből fakad a kinevezés, és innentől kezdve a nép nem is tartotta feltétlen legitimnek a saját maga személyében.

[00:31:51]Erre Sülyak Tamás egy nagyon jó példa.

[00:31:53]Hogyan honnan lehet azt tudni egy új kormány esetében, hogy hogy ténylegesen független emberek kerülnek oda, mert tételezzük fel nyilván vannak olyan dolgok, amikor nem tudom, az unokaötöcse vagy más egyéb, akkor egészen egyértelmű és összeköthető a szál, de Súlyok Tamás nem feltétlen volt kötve köthető közvetlenül a kormányhoz, és mégiscsak azért ott kötött ki ahol hát de azért ő a Alkotmány bíróságnak volt.

[00:32:24]az elnöke nem.

[00:32:25]Hát a ott is úgy került oda, ahogy ahogy és ezt akarom válaszolni a kérdésre, hogy erre egyetlen garancia van.

[00:32:32]olyan olyan jelölési szabályokat kell alkotni, amik biztosítják a kormányon kívül más erőknek a beleszólását is.

[00:32:42]Tehát amikor a Fidesz 2010-ben megnyerte a választást még az alaptörvény elfogadása előtt, azonnal az egyik alkotmány módosítása az volt még a régi alkotmánynak a módosításával, hogy megváltoztatta az alkotmánybírók jelölésének a módját.

[00:33:02]Korábban a pártok, a parlamenti pártok kellett, hogy megegyezzenek a bíró személyében, és egy konszenzusra jussanak.

[00:33:10]Az ellenzéki pártoknak is volt beleszólása, kvázi vétójoga.

[00:33:17]Ezt a Fidesz azonnal megváltoztatta, és azt mondta, hogy ugye a kormánypártok kétharmaddal jelölnek.

[00:33:24]Ez egy ez egy egyszerű egyszerű helyzet, és mindenütt ezt ezt lehet garanciaként kitalálni.

[00:33:30]semmi mást.

[00:33:30]Tehát ha még akkor is lehet, hogy rossz döntés születik, meg rossz jelölt kerül szavazásra, de így egész biztosan.

[00:33:42]És mi lenne az a biztosíték, ami minden kétséget soha nem lehet kizárni, de mi az, ami a legnagyobb a jelölésnek az a formája lenne, ami a legnagyobb biztosítékot tudja adni a nép számára?

[00:33:54]Tehát, mert most, hogyha azt nézzük, hogy tételezzük fel, hogy visszaállítják a jelölést a 2010 előttire, most azért mégis csak azt látjuk, hogy hogy van egy kétharmados Tisza, és van ül valaki az ellenzékbe, és most a legnegatívabb leszek, és én magam is belehelyezem magamat a pesszimizmusban, nem vagyok ennyire pesszimista, de tételezzük fel, ott van a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz, ami most jelen pillanatban hát vár az elszámoltatására.

[00:34:24]Na most ha én szeretnék egy illiberális és a saját embereimet odaültetni és ezt a jelölést hozom vissza, amihez szükségem van mondjuk az ellenzékre, legyen az a Tisza vagy a Mi Hazánk, hát nagyon könnyen meg lehet állapodni füstös szobákba arról, hogy mi annak az ára, hogy azt a fajta az a az az ember kerüljön oda, akit én szeretnék.

[00:34:50]És akkor mondom, most a legnegatívabb példát festem le.

[00:34:51]hogy ez elég lenne ahhoz, hogy mondjuk az emberek meg tudjanak nyugodni.

[00:35:00]Hadd kezdjem azzal, mielőtt válaszolok a a az igazi kérdésre, hogy én azt, hogy kétharmados többsége van egy kormánynak, mégha ez egy olyan kormány is, mint a Tiszakormány, azt egy nagyon egészségtelen alkotá.

[00:35:12]Ez lett volna a következő témánk.

[00:35:15]Jó, tehát ez most csak egy kiindulópont.

[00:35:17]Tehát az, amit most abszurdumnak gondolsz, az azért van, mert mert ez a kétpárti parlament van, plusz a náci párt, ugye?

[00:35:26]Tehát ez nem egy egészséges helyzet.

[00:35:30]Jelen pillanatban mindkettőjük bármivel lekenyerezhető.

[00:35:33]Így van.

[00:35:33]Ö de azért azért ne felejtsük el, hogy 2000-ig ez a jelölési rendszer, ami az ellenzéki pártoknak, és itt mondom azt, hogy hogy az nem egy egészséges rendszer, hogyha két ellenzéki párt van összesen.

[00:35:54]ö az első demokratikus országgyűlésben hat ellen hat parlamenti párt volt ugye és abból legalább négy mindig az elsőnél és a másodiknál ellenzékben volt.

[00:36:07]Tehát magyarul, amikor azt mondták az alkotmánybíró jelölésnél, hogy nem elég, hogy kétharmaddal meg fogják választani a jelöltet, hanem kell a parlamenti pártok többségének jelölési személyes megjegyzés.

[00:36:23]Én azért nem lettem alkotmánybíró, mert engem 95-ben a két akkori kormánypárt jelölt, pontosabban az egyik kormánypárt jelölt.

[00:36:36]Bírtam volna a kétharmadnak a támogatását a parlamenti választáson, csak nem volt még még két parlamenti párt, aki támogatta a jelölésemet.

[00:36:45]Tehát igen, de most egy plurá sose tudom kimondani ezt a szót, basszus.

[00:36:50]Valaki kimondja helyettem.

[00:36:52]Plurális igen, demokrácia.

[00:36:54]Múltkor a Google fordítóval mondattam ki, mert harmadszorra se tudtam kimondani.

[00:36:58]Egy ilyen demokráciában ugye ez megvan, viszont jelen pillanatban pont ezt a demokráciát akarjuk visszaépíteni, és ez mondjuk tételezzük fel, legjobb dolog lenne a világon, ha 2030-ban már egy ilyen parlamentnek lennénk szemtanúi, ahol az van, hogy senkinek nincsen kétharmada.

[00:37:20]Sőt, nem csak, hogy kétharmadin nincsen, hanem annyi párt van bent a parlamentben, hogy az ideológiai skála minden szegmense ott van, és mindegyik tudja a másikat megakasztani abban az esetben, hogyha nem a többség számá, többségi társadalom számára kívánatos dolog, vagy kívánatos ember kerül oda, vagy ha csak felmerülnek aggályok.

[00:37:39]De most az a helyzet, hogy ugye volt 16 évig az, hogy a kormánypárt visszaélt ezzel a kéthmaddal, és most pedig hiá, tehát most hiába nem akarna, tételezzük fel visszaélni ezzel a Tiszakormány, és mondjuk visszahozza a 2010 előtti ezt a fajta jelölést, akkor is az a helyzet, hogy jelen pillanatban ez sem lenne egy olyan ellensúly, vagy ez sem adná meg azt a biztonságérzetet az embereknek, amik kéne ebben a parlamentben, ahol ez a három párt szerepel, ahol a Fidesz egy per ki van szolgáltatva a Tiszának és az ő döntéseinek, mert lényegében az függ, hogy a vejed vagy a testvéred börtönbe megy-e konkrétan.

[00:38:25]Ott várhatunk-e az elmúlt négy évben olyan döntéseket, amik akár a ebbe a négy évbe, ami akár a hatalmi ágak által, akár a népnek a bevonásával tud egy biztonságérzetet adni, vagy most egy olyan négy év jön, amiből fakadóan ki vagyunk szolgáltatva a kormánynak, és abban bízhatunk, hogy nem fognak ezzel visszaélni.

[00:38:53]Hát azt kell mondjam, hogy van egy bizonyos fokú bizonytalanság, és hogyha azt mondod, hogy ki vagyunk szolgáltatva, ezzel egyet kell, hogy értsek.

[00:39:03]Tehát amíg nincs egy új alkotmány, márpedig ugye nagyon hamar nem lesz egy új alkotmány, addig garancia az van, hogy megválasztottak demokratikusan nagyon nagy demokratikus legitimitással egy kormányt.

[00:39:24]az rendelkezik egy kétal két harmados felhatalmazással, ami az alkotmányozástól az alkotmány nos törvények elfogadásáig kétados tisztségviselők megválasztásáig mindenre kiterjed.

[00:39:44]Ez bizony egy bizalom bizalom abban, hogy ez a kormány ezt a kormányt 3000 ember támogatta.

[00:39:55]Nyilván ez a nagy tömeg nem fogja hagyni, hogy hogy ez a kormány azt csináljon, amit akar.

[00:40:02]De ahogy te mondtad, ez sajnos még nem egy plurális parlament.

[00:40:10]Tehát innen nagyon komoly nem én nem pártokat hiányolok ebből a parlamentből, mert lehet amellett érvelni, hogy azok a pártok, amelyek még futottak a választásokon, elvesztették az emberek bizalmát.

[00:40:21]De az nem lennénk sokkal előrébb.

[00:40:26]Nem, az nem segít.

[00:40:26]Ö de az, hogy itt komoly politikai, ideológiai érdek nincsenek képviselve ebben a parlamentben, az kétségtelen.

[00:40:39]Én azt elfogadom, hogy nem lehetett volna máshogy legyőzni a Fideszt, de ezt ezt a parlamenti plizmust elég gyorsan vissza kéne állítani.

[00:40:51]És ez egy bizonyos fokig, mindaddig, amíg erre garanciák nincsenek egy új alkotmányban, mindaddig, amíg ennek az alkotmánynak az alapján egy új választás meg nem meg nem születik, addig az van, hogy hogy ezzel az erős legitimitással bíznunk kell ebben a kormányban, és az a kormány pedig pedig kötve van ehhez a bizonyos bizalomhoz.

[00:41:19]eddig játszotja el eddig azt a tanulságot vonom le ebből az egész beszélgetésből, hogy hogy nagyon gyakran írja felül a a jogi kereteket, a vagy az alkotmányjogi kereteket akár a társadalmi támogatottság meg a társadalmi konszenzus.

[00:41:36]És talán akkor az ilyen pontosabban szerintem nem a társadalmi konszenzus egy adott, mert lényegében a 2011-es alkotmányban nem volt konszenzus a nép részéről, hanem sokkal inkább a nép megszavaz valakit és utána azt mondja, hogy tiéd a hatalom, azt csinálsz, amit akarsz, és utána ha valami olyasmit csinálnak, ami nem lenne számukra tetsző, akkor sem állnak föl.

[00:42:02]És igazából a bele nem szólás adja meg a legitimáció.

[00:42:04]Mi az egyetlen biztosítékunk?

[00:42:05]arra, hogy hogy egy normálisan működő, vagy akár csak a 90-es évek parlamentális demokráciáját idéző ami ami szintén elvileg nem volt tökéletes helyzet előálljon, az egyedül az, hogy nem fogják az emberek csendben tűrni mindezek után azt, hogyha visszaépítik az utóbbi 16 évet, csak átfestik kékre.

[00:42:33]Ez az egyetlen egy biztosíték, ahogy abban abból a szempontból, tehát hogy beszéltünk arról is, hogy hogy a a köztársasági elnök személyében is, hogyha esetleg egy közvetlen módon lenne egy más viszonyrendszerben nyilván megválasztva, akkor egy valódi fékként tudna vagy ellensúlyként tudna működni ellenben a mostanival.

[00:42:55]És ugyanígy beszéltünk még a mit az elején tárgyaltunk ezt az elvet, hogy hogy alkotmány, vagy hogy jogállamot visszaállítani csak jogállami eszközökkel lehet.

[00:43:08]Itt is megint az, hogy ezt egy egy egy társadalmi szempontból meg az emberek kiállásából és egyetértéséből lehet felülbírálni, de ebből felül lehet és kell.

[00:43:21]Hát erre jutottunk végül.

[00:43:23]Tehát, hogy tulajdonképpen akkor a jogot a a konszenzus felül tudja írni néha.

[00:43:26]Ö én azt mondanám, hogy egy picit ennél jobb jobb helyzetben vagyunk.

[00:43:38]azért, mert ez a mostani választás, ez nem egyszerűen arról szólt, hogy hogy ez a rendszer úgy, ahogy van alkotmányos elvek nélkül, vagy alkotmányellenes elvek alapján működött, hanem arról is szó van, ö és hogy és hogy az emberek egyszerűen csak azért váltották le ezt a rendszert, mert rosszabbul kezdtek élni.

[00:44:07]Ez biztos, hogy nagyon komoly eleme ennek a nagyválasztási győzelemnek, de azt gondolom, hogy ennél egy kicsit több is benne van.

[00:44:17]Főleg abban, hogy ilyen nagy mértékű lett a győzelem, és abban, hogy hogy amire számítani lehetett, hogy a Fidesz hozza majd a a saját egyéni egyéni jelöltjeit.

[00:44:28]Hát ebből ö 10-et hozott, ugye?

[00:44:31]Tehát magyarul itt volt valami valami plusz.

[00:44:35]Az emberek azt is észrevették szerintem, és ezt tükrözi a szavazás, hogy nem egyszerűen egy egy sikertelen és a gazdaságot tönkretevő rendszerről van szó, hanem hanem egy olyan rendszerről, ami korrupciót eredményez, és ami ami tökéletesen önkényes hatalomgyakorlást eredményez.

[00:45:03]Ez szerintem egy új eleme ennek a választási eredménynek.

[00:45:06]És ebben szerintem lehet egy kicsit bízni, hogy az emberek rájöttek arra, hogy hogy nem minden a gazdasági siker.

[00:45:23]Ha nincs gazdasági siker, az nagyon rossz, de még a gazdasági siker esetében sem tűrnek el mindent.

[00:45:33]Hogy látjátok ti a saját magatok környezetében, vagy amit mondjuk a a választások óta, vagy akár a kampányban érzékeltetek az emberek részéről, mert most ugye pont azt soroltátok fel, hogy szerintetek mik voltak azok a legnagyobb indokok, amiért ekkora lett a felhatalmazása a Tiszának?

[00:45:52]hogyha nyilván ennek a gazdasági részét levesszük és levesszük a a korrupciót, levesszük az elszámoltatás iránt való vágyat levesszük azt, hogy mondjuk megszűnik a propaganda, és ezeket az ilyen top ötben lévő kívánságait az embereknek végrehajtják, akkor utána marad-e ott egy olyan mennyiségű ember, aki nyomást tud gyakorolni az új kormányra abban az esetben?

[00:46:21]be, ha nem tetszik neki valami, akár a kijelölések kapcsán, akár az alkotmányos dolgokkal kapcsolatban, merthogy hogy valahol 90 után is ez volt elrontva, és 2010 után is, hogy hiába volt egy felhatalmazás, egyszerűen az embereknek szerintem nincsen, vagy kev viszonylag kevés ember van ahhoz képest, hogy hányan mennek el szavazni.

[00:46:47]igénye arra, hogy hogy hogy átlássa és belelásson ezekbe és bele is szóljon, hogy na most ez meg ez meg, mert hogyha az történne, hogy nem tudom Magyar Péternek a veje Tiborc István 2.0 és indul a közbeszerzésen és nyer és nem tudom pár hónap alatt ki van tömve állami milliárdokkal.

[00:47:10]Na most ez egy olyan dolog, amit könnyen észrevesz az ember, könnyen felismeri és könnyen lázad ellene.

[00:47:16]De amennyiben az alkotmányba van elrejtve valami, egy alkotmánybíróságnál van valami elrejtve, ami nem egy mondatban elmondható, mint a korrupció, a közszolgáltatásoknak a leromlása és minden olyan egyéb, amivel támadható volt a Fidesz.

[00:47:33]Akkor van-e, vagy érzékelitek-e ezt a fajta tudastosságot, ami 90 és 2010 után hiányzott?

[00:47:37]Én örülök, hogy ezt felhozod, mert lehet, hogy mint például a tanártüntetéseknél, hogy egy szubkultúrának lesz a sajátja innentől megint csak a tiltakozás.

[00:47:48]De én bízom egy olyan.

[00:47:51]És a ezzel visszacsatolva itt a arra, amit te mondtál az előbb a a gazdasági növekedésről, és hogy ez nem csak erről szólt, hogy volt egy deal szerintem az emberek és az Orbán kormány között 2010-től 2020-ig, hogy hogy jönnek a pénzek.

[00:48:15]Amíg jól élünk, addig jobban ti jobban fogtok élni.

[00:48:16]Mi még sokkal jobban fogunk élni, de hogy hogy ez ez ez legyen így vállalható.

[00:48:23]És rájöttek az emberek, hogy nem.

[00:48:25]Tehát, hogy a jogállamiság az megkérdőjelezhetetlen kérdés abba is, hogy ők jól élnek-e, mert hiába éltek jobban sokan, és aztán egy idő után már elkezdtek nem jobban élni, és csak azt észrevenni, hogy viszont ők még továbbra is milyen jól jól élnek, meg még továbbra is tart a luxizás, de ott szerintem jött egy ráeszmélés, hogy nem.

[00:48:51]Tehát hogyha a pénz 95%-át, ami Magyarországra érkezik, egy egy önkényes maffiacsoport, aki a parlamentben ül, ellopja, de mivel olyan sok pénz érkezik, még mindig kijövök kijövök a hóvégén, az nem elegendő.

[00:49:08]És szerintem 2020, de inkább 2022 és 26 közötti időszak, az arról a felismerésről szólt, hogy a jogállam az nem csak duma, és nem csak nem csak tévműsorok és parlamenti vitáknak a tárgya, hanem a boltba való bevásárláshoz is fontos.

[00:49:33]És itt az szerintem, ahogy összekapcsolódik az, hogy hogy a gazdasági jólét és a az elvi jóvilág és és szerintem ezeket nem lehet külön választani egymástól.

[00:49:46]És ezért hiszek abban, hogy igen, innentől az emberek kicsit jobban résen lesznek.

[00:49:51]Nem beszélve arról, hogy a popkultúrába olyan szinten beszivárgott ez a fajta diskurzus, hogy az újabb generációk már mindenképpen jelentősen érzékenyebbek, mints sem a korábban a unalmas politika.

[00:50:11]Hát meg azt remélem, hogy hogy lesz egy nagy változás.

[00:50:14]Tehát hogyha azért sajtószabadság van, akkor azok az emberek is, akik akik ebben a bizonyos szubkultúrában elegendő információ birtokában kimennek az utcára, egy szabadsajtó, szabad média esetében ez ez megsokszorozódik.

[00:50:38]Tehát az emberek egyszerűen információval rendelkeznek.

[00:50:43]ma információhoz jutni a akár az elektronikus, akár a nyomtatott sajtóból lényegében nem lehet arról, hogy hogy mi folyik az országban, ami ellentétes lenne a kormány érdekeivel olyan információ.

[00:51:01]Tehát ez nagyon sokat segíthet azon, hogy az emberek folyamatosan tudják tudják ellenőrizni azokat az ígéreteket, amit ez amiket ez az új kormány kormány mond.

[00:51:15]És nem csak egy-egy személynek a a nagyon nagyon áldozatos nyomozó munkája során derülnek ki dolgok, amik amik már 15 évvel ezelőtt történtek.

[00:51:32]Szóval ez ez egy ez egy fontos elem, de az, amit te mondasz, szerintem az a legfontosabb, hogy hogy ezután a választás után az emberek már nem ugyanúgy fognak nézni a a kormányukra.

[00:51:51]Ahogy ahogy eddig néztek.

[00:51:54]Reméljük ebbe a legjobbakat.

[00:51:54]És akkor a sajtószabadság lassan végzünk.

[00:51:56]Szóval az nem.

[00:51:59]Szóval ez még bocsánat.

[00:52:00]Egy utolsó kérdésem lenne, hogy ezalatt pontosan mi mit ért?

[00:52:04]Mit, hogy nem nem ugyanúgy fognak nézni a kormányukra, mint eddig?

[00:52:08]Hát, hogy az a fajta részben alulinformáltságból eredő közönbösség, ami ami azzal kapcsolatban merül fel, hogy ha én jól élek, akkor nem érdekel, hogy a hogy a a kormányfő az az szétlopja az országot.

[00:52:36]Tehát itt már nem csak arról van szó, mert azért azt azt lehet gondolni, hogy a a gazdaság helyi állítása nem fog egyik percről a másikra történni még, hogyha visszajön ez a ez a hatalmas mennyiségű EU-s pénz, ami mondjuk a a GDP-nek egy olyan 3-4%-a, de a többit is helyre kell állítani.

[00:52:58]Tehát magyarul ez a bizalom, amiről beszéltünk, ez ez szükséges lesz még egy ideig ahhoz, hogy mert ugye könnyű könnyű támogatni a kormányt, ha jól megy a jól megy a szekér.

[00:53:13]Akkor is támogatni kell a kormányt, és akkor is emlékezni kell arra, hogy miért váltottuk le az előzőt, amikor egy ideig még nem fog jól menni a szekér.

[00:53:30]maradjon vagy kerüljön le a szemellenző.

[00:53:35]Ez alatt mit értesz?

[00:53:36]Hát, hogy tájékozódjunk meg állunk.

[00:53:38]Ja, hogy úgy.

[00:53:38]Aha, értem.

[00:53:38]Hát miért?

[00:53:38]Én mindig azt mondtam, vagy hát még mielőtt kormányt váltottak, azt a azt próbáltam hirdetni, hogy arra azért erre készüljünk fel.

[00:53:47]Tehát, hogy méltányosnak lenni 16 év ilyen széke után, vagy ilyen ilyen székbe beülni, beülni 16 év gazdasági értelembe, mert most az, hogyha nem tudom, lopnak, akkor az fölött nem kell szemet húni, hogy na jól van, hát milyen székbe ültek be, mert az az nyilván nem ide tartozik, de hogy a gazdasági növekedés az ha Európát nézzük, akkor azért nem hagy némi kívánnivaló valót maga után.

[00:54:10]Úgyhogy akkor az utolsó mondatoddal szerintem zárjuk le, hogy mindenki vegye le a szemellenzőt és tájékozódjon.

[00:54:16]megjegyzem ezt a mondatodat.

[00:54:19]Viszont nagyon-nagyon szépen köszönjük, hogy eljöttetek mind a ketten, és a nézőknek is, hogy eddig végigallgatták az adásunkat.

[00:54:29]Azok, akik a YouTube-on keresztül néznek és hallgatnak minket, az ő figyelmüket szeretném felhívni, hogy mindenféleképpen iratkozzanak fel a Klub Rádiónak a YouTube csatornájára, lájkolják ezt a videót, de csak a tetszett és kommenteljenek, mert pörgeti az algoritmust.

[00:54:42]Ez itt a Bőrünkre megy volt a stúdióban Rostás Árminnal, diákújságíróval, Halmai Gáborral, Alkotmányogásszal.

[00:54:50]Munkatársaink voltak Csorba László, Loboda Pisti és Józsa Márta és jó magam Pankoté Lili.

[00:54:54]Sziasztok!