Klubrádió 54:10

Raskó György: Magyar Péter mögött erős szakértői csapat áll I Business Klub

interjúmagyar politikamezőgazdaságkormányváltásgazdaságpolitikaközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Raskó György: Magyar Péter mögött erős szakértői csapat áll I Business Klub
tl;dr

Raskó György, Magyarország ismert agrárszakértője és vállalkozója beszélget Nagy Iván Zsolttal a Business Klubban. Raskó Magyar Péter miniszterelnökkel való kapcsolatáról, a magyar mezőgazdaság helyzetéről és a rendszerváltások közötti különbségekről beszél.

Raskó szerint Magyar Péter rendszerkritikából indult, nem pedig személyes frusztrációból, és már az első találkozásukon (2024 április) olyan történelmi ismereteket mutatott, amelyek arra utaltak, hogy tudatosan készült politikai pályára. Magyar Péter szangvinikus, gyors döntéseket hozó ember, akiben Raskó szerint megvannak azok a kvalitások, amelyek államférfivá tehetik.

A 2026-os rendszerváltást Raskó sokkal jelentősebbnek tartja az 1989-esnél, mivel tudatosabban élik meg a magyarok. Antal Józsefet (az első szabadon választott miniszterelnök) a kultúrált, sztoikus politizálásáért csodálta, míg Magyar Péter dinamikus, gyors döntéseket hozó típus.

Az 1989-es rendszerváltás után a magyar mezőgazdaság nem az elképzelt irányba fejlődött. A földkárpótlás rosszul sikerült, a termelőszövetkezeti tagok többsége nem vállalta az egyéni gazdálkodás kockázatát. Az 1991-es KGST-összeomlás drámai hatással volt: a szovjet piacok bezárultak, a világbanki hitelek szárazra futottak, és a privatizáció során a multinacionális cégek vásárolták fel a csődbe ment magyar élelmiszeripari vállalatokat.

Ma a magyar mezőgazdaság az EU-s támogatások függvénye: a jövedelem 80%-a uniós támogatás, csak 20% a valós hozzáadott érték. Ez elkényelmesítette a gazdákat, és a föld árát is fölverte. A támogatások nagy része a földtulajdonosokhoz kerül, nem a gazdákhoz. Az állattenyésztés drasztikusan visszaesett: 20 évvel ezelőtt a mezőgazdasági háztartások 47%-ában volt állattartás, ma már csak 5%-ában.

Raskó szerint a jövő a kertészet és az állattenyésztés irányába kell fordulnia a magyar mezőgazdaságnak. Bona Szabolcs új agrárminiszter szakértelme alapján képes lehet erre a változásra. Raskó már befolyása alatt valósult meg a zöldség-gyümölcs áfa csökkentése 27%-ról 5%-ra, és a vízgazdálkodás javítása is terv alatt van.

Részletes összefoglaló megjelenítése

Raskó György személyisége és pályafutása

Raskó György Magyarország egyik legismertebb agrárszakértője és nagyválalkozója. Pályafutása az agrárközgazdaságtól indult, kutató, nemzetközi szakértő, államtitkár (a privatizáció egy részéért felelt), országgyűlési képviselő (két pártban is), majd sikeres nagyválalkozó lett. Nagy Iván Zsolt műsorvezetővel folytatott beszélgetésben Raskó kiemeli, hogy Facebook-aktivitása családi vonásból ered: édesanyja kultúrház igazgató volt, aki színdarabokat rendezett, és szülei kiváló írások szerzői voltak. Mielőtt a Facebook létezett, körülbelül 300-350 cikke jelent meg különböző sajtóban, magyar és angol nyelven is.

„Hát van benne egyértelműen családi vonás. Édesanyám kultúrház igazgató volt, színdarabokat rendezett és hát egyébként is a falu Dunakilitiről van szó, kulturális életét építette, vitte nagyon-nagyon színvonalasan." *

Raskó rendszeresen jár a gazdagéti termelői piacra, ahol társadalomismeretet szerez és a magyar mezőgazdaság fejlődési irányait tanulmányozza. Úgy véli, hogy a termelői piacok egyre több organikus és bio szinvonalú árut kínálnak, ami az egészség és a minőség szempontjából pozitív fejlődés.

Magyar Péter és a rendszerváltás

Raskó lányával járt egyetemre Magyar Péter, és 2024 áprilisában (a Partizán-interjú után) találkoztak először négyszemközt. Ez a találkozás nagy hatást gyakorolt Raskóra. Magyar Péter olyan történelmi ismereteket mutatott az 1989-es rendszerváltásról és az Antall-kormány működéséről, amelyeket olyan korú fiatalok között ritkán lát az ember.

„Olyan történelmi ismeretei voltak a rendszerváltás időszakáról, az Antalkormány működéséről, amit ilyen korú fiatalok között közül nagyon-nagyon kevesen tudnak." *

Raskó szerint Magyar Péter rendszerkritikából indult, nem pedig személyes frusztrációból vagy a felesége (Novák Katalin) sikerességéből fakadó versengésből. Már az első találkozástól kezdve érezte, hogy Magyar Péter tudatosan készült arra, hogy megbuktassa az Orbán-rendszert.

„Azt viszont igen, hogy kezdettől fogva tudatosan ö építette föl azt a belső biztonsággal, hogy nekem van esélyem arra, hogy Orbán Viktor rendszerét megbuktassam. Ez első találkozónktól kezdve éreztem, hogy egy ilyen elszántság van benne." *

Magyar Péter személyiségét Raskó szangvinikusnak, gyors döntéseket hozónak és gyorsan revideálónak írja le. Munkabírása rendkívüli, és Raskó szerint olyan kvalitásai vannak, amelyek államférfivá tehetik.

„Magyar Péter, ahogy megismertem, ő egy szangvinikus ember, aki rendkívül gyorsan tud dönteni, aztán utána rendkívül gyorsan tudja esetleg revideálni azzal kapcsolatos véleményét. De egy biztos, hogy ugye a munkabírása az egy olyan elképesztő, ahogy megismertem ez alatt a két év alatt, hogy azt tudom mondani, hogy indulásnak Magyar Péterben benne vannak ugyanazok a kvalitások, amelyek kihozhatják belőle azt a képességet, hogy majd államférfinek nevezze a magyar történelem." *

1989 vs. 2026 – Két rendszerváltás

Raskó számára egyértelmű, hogy a 2026-os rendszerváltás sokkal jelentősebb, mint az 1989-es. 1989-ben passzívan élte meg az eseményeket: Brazíliából költözött haza, mert felesége honvágyott, és akkor született harmadik fia. Az 1989-es rendszerváltás „kívülről az ölünkbe hullott", míg a 2026-os tudatosan, aktívan megtapasztalt.

„Tehát egyértelmű, hogy 2026, ami az igazi rendszerváltás, ami egészen biztosan minőségileg nagyobb, mert sokkal tudatosabban áttélt rendszerváltás ez a magyarok számára, mint ami 8990-ben úgy ma majdhogy nem kívülről az ölünkbe hullott." *

Antal József és Magyar Péter között Raskó egyértelműen Magyar Péter mellett dönt. Antal Józsefet (az első szabadon választott miniszterelnök) a kultúrált, sztoikus hozzáállásáért csodálta, aki a viharos magyar belpolitikában nyugodt erővel kormányzott. Antal Józsefnek pontos történelmi ismeretei voltak az első és második világháború közötti időszakról.

„Tehát nekem az akkor imponált az a fajta nyugodt sztoikus hozzáállás, ami abban az egyébként viharos időszakban magyar belpolitikában volt. Tehát kifejezetten ez a fajta kultúr ez a smart politikus, ami hát lassan eltűnik a világból, ez az Antal Józsefben egyértelműen megvolt." *

Orbán Viktor megítélése

Raskó Orbán Viktorról először és utoljára pozitívan vélekedett a Nagy Imre újratemetésének időszakában (1989), amelyet Brazíliából hallgatott meg. Később, amikor közigazgatási államtitkárként dolgozott, ellenszenves volt számára Orbán destruktív hozzáállása a koalíciós pártok agrárterületi törvényjavaslataival szemben.

Volt azonban egy rövid időszak, amikor pozitívan változott Raskó véleménye: 1994 körül, amikor Orbán Viktornak sikerült a liberális gondolkozásból nemzeti gondolkozásúvá fejlesztenie magát, és a Fidesz a vidéki szavazatokat célozta meg. Raskó ekkor tanácsadóként dolgozott vele a családi gazdaságok felépítésén.

„Én benne voltam abban a folyamatban, amikor 94-ben Orbán Viktor liberális hát világpolgár gondolkozóból egyfajta nemzeti gondolkozásúvá fejlesztette magát." *

A privatizáció és az élelmiszeripari válság

Raskó szerint a magyar élelmiszeripari privatizáció nem volt optimális, de a körülmények ezt diktálták. Az 1989-es rendszerváltás után a KGST összeomlott, a szovjet piacok bezárultak, a világbanki hitelek szárazra futottak, és a magyar élelmiszeripari cégek csőd szélén táncoltak.

„Akkor volt az, hogy kiöntötték a tejet az utcára és emlékszünk ezekre a krízishelyzetekre. Tehát mi történt? Egyik pillanatra a másikra a hitelforrás elapadt. Kamatok fölmentek 3%-ról 33%-ra." *

A kamatláb 3%-ról 33%-ra emelkedett, a piacok eltűntek, és az olyan híres cégek, mint a pápai hús, a kaposvári, a szekszárdi és a győri húsipari vállalatok összeomoltak. Az egyetlen megoldás az volt, hogy olyan vevőket keressenek, akiknek volt készpénze vagy képesek voltak átvállalni a hiteleket. Ez vezetett ahhoz, hogy multinacionális cégek vásárolták fel a magyar élelmiszeripari vállalatokat.

„Emiatt történt az, hogy kinek volt pénze? Multinacionális cégeknek volt pénze." *

Raskó megemlíti, hogy a KGST-piac összeomlása mellett Nyugat-Európa túltermelt húst, tejet és más termékeket szállított az orosz és magyar piacra, ami szintén nyomást gyakorolt a magyar termelőkre.

A földkárpótlás és termelőszövetkezeti reform kudarca

A rendszerváltás után a földkárpótlás és a termelőszövetkezeti reform nem az elképzelt irányba fejlődött. Raskó azt javasolta, hogy a Fidesz váltsa fel a Kisgazda Pártot a koalícióban, mert a kisgazdák irracionálisan kezelték a kárpótlási törvényt és a föld aukció rendelkezéseit.

„Az MDF nagyon-nagyon akarta, hogy csak a a falun élő mezőgazdasági munkát végző teljes foglalkoztatásban ezt a tevékenységet folytató családok kapjanak lehetőséget arra, hogy földaukciókon részt vegyenek. Ezt sajnos az Alkotmány Bíróság élén Solom Lászlóval hát meghúsította." *

A termelőszövetkezeti tagok közül csak 6% döntött úgy, hogy kilép és egyénileg kezd gazdálkodni. A többiek bent maradtak, mert féltek az egyéni gazdálkodás kockázataitól, és a Kádár-rendszer alatt a termelőszövetkezeti munka biztonságos, garantált jövedelmet nyújtott.

„Aki szorgalmas volt, nagyon sokat tudott ezzel keresni. Ezek az emberek úgy gondolták, hogy ez egy jó élet forma. Miért változtassak ezen?" *

A magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzete

A magyar mezőgazdaság ma az EU-s támogatások függvénye. Raskó szerint a mezőgazdasági jövedelem körülbelül 80%-a uniós támogatás, és csak 20% a valós hozzáadott érték, amit a gazdák megtermelnek. Lengyelországban az uniós támogatások aránya csak 30%-os.

„Ma Magyarországon egy évben elért mezőgazdasági jövedelem körülbelül 80%-a uniós támogatás, 20%-t mindössze a valós hozzáadott érték, amit a gazdák megtermelnek. Lengyelországban az uniós támogatások aránya 30%-os." *

Az EU-s csatlakozáskor Magyarország magas kvótákat és támogatásokat szerzett meg, amelyek földalapú támogatásra konvertálódtak. Ez meghaladta a 300 eurót hektáronként, ami a lengyelek 178 eurójánál sokkal magasabb volt. Ez a „eszméletlen pénzbőség" azonban elkényelmesítette a gazdákat és fölverte a földárakat.

A támogatások nagy része azonban nem a gazdákhoz, hanem a földtulajdonosokhoz kerül. Mivel a nagyüzemek bérelt földön gazdálkodnak, a föld tulajdonosai megemelték a bérleti díjakat, amikor látták, hogy a gazdák uniós támogatást kapnak. Így a támogatás nagy része elkerül a termelőktől.

„Látszólag óriási támogatás beérkezik, és annak a fele elmegy olyanokhoz, akik mezőgazdasági tevénykességgel egyáltalán nem foglalkoznak a föld tulajtonosokhoz." *

Raskó szerint vannak falvak, ahol két-három ügyes ügyvéd uralja az egész falu határát. Aki 200 hektáros birtokkal rendelkezik, annak a föld értéke 600-700 millió forint. Ehhez hozzájönnek az uniós támogatásból vásárolt traktorok, kombájnok, tárolók, és így egy család vagyona könnyen eléri az 1 milliárd forintot. Raskó szerint Magyarországon legalább 3000 olyan család van, amelynek nettó vagyona meghaladja az 1 milliárd forintot.

Az állattenyésztés drasztikus visszaesése

Az állattenyésztés Magyarországon drasztikusan visszaesett. 20 évvel ezelőtt a mezőgazdasági háztartások 47%-ában volt valamiféle állattartás, ma már csak 5%-ában.

„A mondjuk 20 évvel ezelőtt 100 mezőgazdasági háztartásból 47-ben volt valamiféle állattartás, állattenyésztés. Ma ötben van, tehát 47-től 5%-ra esett." *

Ennek oka, hogy az EU-s támogatások gabona, olajos magvak és napraforgó termeléshez kapcsolódnak, amelyek kockázatmentesek és nem igényelnek napi munkát. Az állattenyésztés viszont kockázatos és munkaigényes. Az egyéni gazdák ezért abbahagyták az állattartást, és az állattenyésztés teljesen nagyüzemmé vált.

„Szántóföldön négy-öt növény váltogatásával gyakorlatilag nem több munka van egy évben, mint egy 30-40 nap. Az összes többi az gyakorlatilag nem malmozás, de nagyjából nagyon kényelmes. 20 nap marad egy évben." *

Ma a szántóterület 85%-án csak négy növény van: búza, kukorica, napraforgó és olajos magvak.

Bona Szabolcs és a jövő

Raskó személyesen nem ismeri Bona Szabolcsot, az új agrárminisztert, de ismeri a múltját és tevékenységét. Bona édesapja kiváló termelőszövetkezeti elnök volt, és Bona Szabolcs ugyanezt teszi saját birtokán. Másfél évvel ezelőtt a száj- és körömfájás járványa miatt elvesztette állományát, de ma már új állománya van.

„Édesapja is kiváló tszelnök volt egyébként és állattenyésztésben élenjáró volt Magyarországon. Most Bónusz Habolcs ugyanezt teszi azon a birtokon, tehát nagyon komoly termenészete van." *

Raskó szerint Bona Szabolcs gyakorlatból ismeri a mezőgazdaságot, és tudja, hogy az állattenyésztés rendkívül kockázatos tevékenység, amely szakértelmet feltételez. Bona is látja, hogy a magyar mezőgazdaság túl extenzívvé vált.

Raskó azt szeretné, hogy a magyar mezőgazdaság visszatérjen a kertészeti ágazatokhoz és az állattenyésztéshez. Ez a két terület az, amelybe Bona Szabolcs majd fejlesztheti a magyar mezőgazdaságot.

Raskó befolyása a TISZA-kormányzaton

Raskó szerint nem szükséges, hogy közvetlenül tanácsokat adjon Magyar Péternek, mivel az már miniszterelnök, és jó szakértői stábja van. Azonban közvetett hatása már érvényesült.

Az első találkozásukon (2024 április 9-én) Raskó azt javasolta, hogy csökkentsék a zöldség-gyümölcs áfáját 27%-ról 5%-ra. Ezt Bona Szabolcs már bejelentette.

„Akkor mondta neki, hogy elsőként a zöldség gyümölcs áfáját le kell vinni 27-ről 5%-ra. Hát ezt most már Bónos Habolcs is bejelentette, úgyhogy már egyen túl vagyunk." *

Nyáron (2024 július) Raskó mutatta meg Magyar Péternek az Alföld vízgazdálkodási problémáit: a nádal és sással fával benőtt csatornákat, az ellopott és leszerelt szivattyúkat. Raskó azt javasolta, hogy a régi, szocialista időszakban épített csatornahálózatot tisztítsák meg és töltsenek fel vízzel.

„Mutattam neki, hogy ilyen tékozló ország vagy nemzet kevés van a világon, ami nem tartja meg a vizet. Ott láttuk a ö a nádal, sással fával benőtt csatornákat, az ellopott, leszerelt szivattyúkat a kőrös partján." *

Ez azért fontos, mert az Alföldön a talajvízszint olyan mértékben süllyedhet, hogy 10 éves szisztematikus munkával lehet visszahozni. A csatornákat koratavasztól késő őszig feltöltve a kapilláris hatás segít abban, hogy a vízszint újra felemelkedjen.

„Mert olyan mértékben lesüllyhet az Alföldön a talajvízszint, 1 m60, 1 cm a süllyedés, hogy azt egy 10 éves szisztematikus munkával lehet visszahozni újra." *

Raskó szerint ez a vízgazdálkodási terv is meg fog valósulni.

Egyéb gazdaságpolitikai kérdések

A beszélgetésben szóba kerül a GMO-termékek kérdése is. Raskó szerint az intra-gén szerkesztés (amikor a szekvencián belül változtatunk, nem pedig külső gént ültetünk be) teljes mértékben elfogadható, és nem lát benne veszélyt.

A Mercosur-megállapodásról Raskó azt mondja, hogy igen, támogatja azt, de hosszabb időt venne igénybe a kifejtése. A Mercosur-koncessziók az európai mezőgazdaságnak csak kis szeletét érintik – az egyetlen termék, amelyre vámmentes behozatali lehetőséget kaptak, nem éri el az 1%-ot az európai forgalomban.

Raskó azonban hangsúlyozza, hogy geopolitikai szempontból fontos lett volna jó megállapodást kötni Dél-Amerikával, mert az amerikaiak elhanyagolják a régiót, és Kína szinte bekebelezi azt. Az EU 20 évvel ezelőtt a Dél-Amerika legnagyobb gazdasági partnere volt (körülbelül 100 milliárd eurós exporttal), ma már csak 55 milliárd eurós.

Az ügynökaktákkal kapcsolatban Raskó azt mondja, hogy ez a számára „századrangú kérdés", amely nem tartozik a fókuszba, amikor a magyar gazdaság helyzetét nézzük.

Személyes értékek és életstílus

A beszélgetésben szóba kerül Raskó személyes fogyasztási szokása is. Új John Deere traktorot vásárolna, de új autót soha nem vett, csak használtat. A legmodernebb robotokra és gépekre nem sajnálja a pénzt, de luxuscikkekre igen. Egy 120 eurós órája van, amely funkcionális, és nem vásárol drágább órákat.

„Soha nem vettem új autót, mindig csak használtat. Ma is ezt eszem, de az biztos, hogy a a legmodernebb robotért, vagy éppen most vásároltunk egy automata gyümölcszedő gépsort, erre nem sajnálom a pénzt." *

Fiatalok hazatérése

Raskó egyértelműen azt tanácsolja a külföldön élő fiataloknak, hogy térjenek haza Magyarországra. Azt gondolja, hogy az országnak alkotó, kreatív emberekre van szüksége, akik a nemzeti jövedelmet gyarapítják, nem pedig fogyasztják. Meggyőződése szerint a 21. századi gazdaságban a mesterséges intelligencia, a hightech és az informatika fog Magyarországot kihozni a középszerűségből.

„Én egyértelműen az, hogy jöjjenek haza és nagyon nagy szüksége lenne az országnak arra, hogy 100zes nagyságrendbe visszajöjének Magyarországra." *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Dunakilitiről" – valószínűleg Dunakiliti vagy hasonló település neve, de az átirat nem egyértelmű
  • „Hosszú hullám, szülőföldünk" – az átirat nem tiszta, valószínűleg egy rádióműsor neve, de pontos megnevezése bizonytalan
  • „Abstart" – valószínűleg az Fidesz frakciót jelöli, de az ASR-hiba miatt nem egyértelmű
  • „Solom László" – az Alkotmánybíróság elnökének neve, de az átirat „Solom Lászlónak" írja, amely lehet ASR-hiba
  • „Egyeszaji László" – politikai államtitkár neve, de az átirat nem egyértelmű, lehet „Egyezaji" vagy más variáció
  • „Gladfelddel a Béla" – személynév, de az átirat nem tiszta, valószínűleg „Glattfelder Béla"
  • „Merkúr koncessziók" – valószínűleg Mercosur-koncessziókat jelent, de az átirat „Merkúr"-nak írja
  • „Szívott" – az átiratban „szívott" szerepel, de a kontextusban valószínűleg „szívódott" vagy más szó volt szándékolt
  • „Bimbo úton" – az átirat „bimbo úton"-nak írja, de valószínűleg egy konkrét utcanév, amely nem egyértelmű
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Ha szeretné, hogy továbbra is szóljon egy független hang, támogassa Adója 1%-ával a Klub Rádiót.

[00:00:04]Köszönjük.

[00:00:10]Magyar Péter, ahogy megismertem, ő egy szangvinikus ember, aki rendkívül gyorsan tud dönteni, aztán utána rendkívül gyorsan tudja esetleg revideálni azzal kapcsolatos véleményét.

[00:00:25]De egy biztos, hogy ugye a munkabírása az egy olyan elképesztő, ahogy megismertem ez alatt a két év alatt, hogy azt tudom mondani, hogy indulásnak Magyar Péterben benne vannak ugyanazok a kvalitások, amelyek kihozhatják belőle azt a képességet, hogy majd államférfinek nevezze a magyar történelem.

[00:01:13]Üdvözlöm önöket.

[00:01:13]Ez a Business Klub, a Klubrádió gazdasági portrébeszélgetése üzletemberekkel, gazdasági szakértőkkel, pénzről, de nem csak pénzről, hanem elsősorban az emberről, aki az üzlet mögött van.

[00:01:26]Én Nagy Iván Zsolt vagyok.

[00:01:29]Mai vendégem pedig Magyarország talán legismertebb agrárszakértője, nagráriipari vállalkozója, Raskó György.

[00:01:36]Üdvözlöm.

[00:01:37]Én is üdvözlöm a hallgatókat.

[00:01:39]pályafutása önt lényegében az agrárgazdaság és a politika metszéspontjába helyezi.

[00:01:43]Elképesztő életút agrárközgazdászként indult, kutató volt, nemzetközi szakértő államtitkár felelt a privatizációért, vagy legalábbis a privatizáció egy részéért.

[00:01:57]volt országgyűlési képviselő, két pártban is volt országgyűlési képviselő, majd sikeres nagyválkozó, nagyvállalkozó lett.

[00:02:04]És politikai támogató.

[00:02:07]Legutóbb úgy ismertük meg, mint Magyar Péter mond mondhatom mondhatom azt, hogy híve, vagy inkább az, hogy szurkolója?

[00:02:19]Inkább szurkolója, de valójában oda is véletlenül kerültem.

[00:02:22]Lányom együtt járt egyetemre, Magyar Péterrel.

[00:02:29]csoportársak voltak.

[00:02:29]És hát a lányom vetette föl egyébként Baliról telefonálta, hogy papa nem akarsz találkozni a Magyar Péterre csak úgy teljesen spontán.

[00:02:40]Ez mikor ez 2024 április tehát már a Partizán interjú után.

[00:02:48]már a Partizan interjú után április 9-én találkoztam egyébként először Magyar Péterrel a abban a lakásban, a bimbo úton, ahol a nagyszülei laktak valamikor.

[00:03:06]Á és akkor volt egy két órás négyszemköszi beszélgetés közöttünk.

[00:03:08]És nekem nagyon imponált egy dolog, hogy olyan történelmi ismeretei voltak a rendszerváltás időszakáról, az Antalkormány működéséről, amit ilyen korú fiatalok között közül nagyon-nagyon kevesen tudnak.

[00:03:30]abból arra következtettem, hogy valamilyen formában ő tudatosan készült arra, hogy esetleg politikus lesz belőle, de ha ha nem is készült rá, de érdekelte a téma, tehát a politika története, az első szabadon választott kormány működése és hibáiról is nagyon pontos információi voltak.

[00:03:51]akkor nagyon az elején látta őt ennek ennek a pályának, ami egy sikerpályának az elején látta őt is.

[00:03:58]Ugye akkor már nagyon sokszor elhangzott vádként Magyar Péteren szemben, hogy a frusztráció dolgozik benne, hogy a felesége sikeresebb lett és politikai, nagyobb ívű politikai pályát futott be, mint ő.

[00:04:08]Ezt zavarta.

[00:04:11]Volt benne egy bizonyítási vágy.

[00:04:11]Ez volt benne, vagy valóban az volt, vagy valóban egy rendszerkritika volt a az ő motivációja?

[00:04:20]Én szerintem egyértelműen rendszerkritika.

[00:04:23]És igazából az, amit ő jónak gondolt, és majd remélem, hogy próbálja most ilyen felhatalmazással megvalósítani, az az a fajta többpárti demokrácia, amelyben fékek, ellensúlyok működnek, amelyben nyugodt erő kormányoz, akár koalícióban, akár hát most úgy, hogy a sors, hogy egyedül, de mindenképp egy olyan nyugatos euroatlanti elkötelezettségű halál szilárdan európai unió gazdasági, társadalmi és erkölcsi közösségébe tartozó gondolkozásmód vezérlete őt, ami biztos, hogy a korábbi hát érdeklődése alapján fejlődött ki, vagy talán lehet, hogy családból hozott mondjuk volt honnan volt honnét.

[00:05:20]Igen.

[00:05:23]És hát azt gondolom, hogy emellett lehet, hogy volt feleségével kapcsolatban valamiféle hát ilyen csalódása, hogy ő kimaradt a Fidesz nagypitikából, de hogy én ezt soha nem éreztem rajta négyzemközti beszélgetésünk során egyetlen egy alkalommal se az egészen biztos.

[00:05:43]Azt viszont igen, hogy kezdettől fogva tudatosan ö építette föl azt a belső biztonsággal, hogy nekem van esélyem arra, hogy Orbán Viktor rendszerét megbuktassam.

[00:05:59]Ez első találkozónktól kezdve éreztem, hogy egy ilyen elszántság van benne.

[00:06:05]Aztán utána döbbentem meg én is több alkalommal, hogy ezt mennyire következetesen próbálja végigvinni.

[00:06:14]Van ennek a műsornak néhány fix eleme.

[00:06:17]Sokszor el szoktam mondani.

[00:06:17]Az egyik az 10 villámkérdés a vendégemhez.

[00:06:18]Előtte viszont kénten vagyok egy dolgot felhozni.

[00:06:22]Ez az ön Facebook aktivitása.

[00:06:27]Én követem ön Facebookon, ismerősök vagyunk, látom a posztjait.

[00:06:28]Elképesztően aktív.

[00:06:31]Ezelőtt egy órával egy Júdásfáról, gyönyörűen virágzó Júdásfáról posztolt.

[00:06:37]De láttam már, amint mesét olvas a gyerekek az unokáinak, láttam, amint Balá, Balin egy templomnál készítettek fotót egy családdal.

[00:06:47]Honnan jön ez a ez az aktivitás?

[00:06:47]Ez a ez a ez az önkifejeződés, ez a megmutatkozás?

[00:06:54]Hát van benne egyértelműen családi vonás.

[00:06:56]édesanyám kultúrház igazgató volt, színdarabokat rendezett és és hát egyébként is a falu Dunakilitiről van szó, kulturális életét építette, vitte nagyon-nagyon színvonalasan és gyakorlatilag a írásai édesapámnak, édesanyámnak is egészen kiválóak voltak, de még a rokonság más tagjainak is.

[00:07:24]És hát ebből adokdóan valószínűleg ez így bennem van.

[00:07:30]Mit csinált, mielőtt nem volt Facebook?

[00:07:32]Mielőtt nem volt Facebook, körülbelül egy olyan 300-350 cikkem jelent meg különböző sajtóban, és hát nem csak magyar nyelven, hanem angolul, idegen nyelven is, Egyesült Államokban, Nagy-Britanniába, tehát ez eléggé aktív voltam.

[00:07:51]azok mondjuk szakmai cikkek voltak egyértelműen agrárgazdasághoz kapcsolódók.

[00:07:56]Most viszont a másik dolog, amit észreveszek, az az, hogy nagyon gyakran találkozik emberekkel.

[00:08:01]Ha jól látom, akkor szombati, vagy valószínűleg szombati állandó program az a piac, az az gazdagéti őstermelői piac, ahova kimegy.

[00:08:11]És úgy érzem magam, mikor ezeket olvasom, mint mikor Moldovát olvastam, aki kiment valahova, és egy parkban leült, ugye gázlámpák alakt meg ilyesmik voltak.

[00:08:18]Hogy ez milyen inspirációt ad?

[00:08:21]Ez egyértelműen társadalom ismeretet segít.

[00:08:24]Tehát nekem nyilvánvaló, aki próbálok beleszólni politikai dolgokba, próbálok úgymond időnként jó értelembe vett módon nevelni arra embereket, hogy bátran politizáljanak, mondják el a véleményüket, vitatkozzanak, ne hülyézzék le a másikat, hátha olyat mond, amiből lehet tanulni.

[00:08:49]És akkor amikor így a piacot járom, amikor nem csak Budapesten, hanem vidéki városokban is azért megyek a termelői piacra, mert azt gondolom, hogy a termelői piacon egyre több olyan áru jelenik meg, ami majdhogy nem eléri a organikus, tehát a bi színvonalat.

[00:09:13]És hát ez a fejlődési irány, hogyha a magyar mezőgazdaságba, élmiszeriparba tovább megy esetleg még nagyobb ütembe, az egyértelműen a humán egészségügyi szempontból is jó.

[00:09:25]És hát emellett mindenképpen egy olyan minőségi szintet jelent, amit egyébként nagyon sok áruházba, diszkontlázba soha nem találkozik vele a vevő.

[00:09:39]Köszönöm.

[00:09:39]mezőgazdasággal nyilván visszatérünk még, de de erre nagyon kíváncsi voltam.

[00:09:43]Mondom, ez a piac ez ilyen nagyon kedves motívon.

[00:09:45]Mindig el elolvasom azt, hogy mit csinál, vagy mit vett a piacon.

[00:09:48]De akkor jöjjenek a kérdéseim.

[00:09:50]Az elmúlt két hétben a két vendégem ebben a műsorban Bár Gábor és Bot Péter Rákos volt.

[00:09:56]Mind a kettőnek feltettem ugyanazt a kérdést és j ott van bennem az ingerencia, hogy feltegyem önnek is azt a kérdést.

[00:10:02]Az úgy hangzott, hogy 1989 vagy 2026, melyik inkább, melyik el közelebb áll közelebb a szí szívéhez, de feltetlen úgy is, hogy Anta József vagy Magyar Péter?

[00:10:16]Is és majd más lesz a válaszom.

[00:10:16]Nekem egyértelmű, hogy a mostani rendszerváltás, ami a ami az óriási élmény, amibe rengeteg munkát fektettem bele, a 1989 és 1990ben passzív voltam.

[00:10:36]Igazából csak a úgy kerültünk vissza Magyarországra, Brazíliából, hogy feleségemnek, aki egy alföldi parasztlány volt, sajnos meghalt, de állandó honvágyja volt.

[00:10:50]Mexikóba is, Kolumbia, Brazília satöbbi.

[00:10:53]Nem, nem igazán érezte ott jól magát.

[00:10:57]És akkor azt mondta, hogy amikor már látszott, hogy itt összeomlik ez a keleti blokk és valami más történik, hogy hazaköltözünk Magyarországra, akkor jöhet a harmadik gyerek.

[00:11:15]Ez aki 90-ben született 90-ben született.

[00:11:18]Tehát mi hazaköltöztünk 89 őszén, és hát elég gyorsan össze is jött ez a nagy vágy, és ráadásul a harmadik fiú lett, úgyhogy ott még plusz öröm.

[00:11:29]A lényeg az, hogy magát a rendszerváltást abban az időben passzívan éltem meg.

[00:11:38]Kint dolgoztam Brazíliába, utána még visszamentem jó pár alkalommal, tehát inkább azzal a ottani öntözéses projekttel voltam elfoglalva, hanem pedig a magyarországi eseményekkel.

[00:11:51]Tehát egyértelmű, hogy 2026, ami az igazi rendszerváltás, ami egészen biztosan minőségileg nagyobb, mert sokkal tudatosabban áttélt rendszerváltás ez a magyarok számára, mint ami 8990-ben úgy ma majdhogy nem kívülről az ölünkbe hullott.

[00:12:13]És Antal vagy Magyar Péter?

[00:12:16]Hát ugye Antal Józsefet, mint miniszterelnököt azért ismertem meg, mert az volt a kérése, mikor kinevezett közigazgatási államtitkárnak, hogy vigyázzak a kisgazdákra, a politikai túlkapásaikat valamilyen formában próbáljam nyesegetni, és hát rajtam múlik az, hogy milyen előterjesztések születnek.

[00:12:43]És hát miután óriási politikai vita volt a kárpótlásról a a földár egyetlen a az, hogy reprivatizáció legyen, vagy privatizáció, és hát állandó keresztűzben voltam, ugye Kisgazda volt a miniszter és hát mennem kellett gyakran Antól Józsefhez tanácsot kérni, hogy most mennyire bánhatok durván a miniszteremmel, és mennyivel vel kell nekem is valamiféle politikusi formát fölmennem, hogy azért a koalíció ne boruljon.

[00:13:20]Emiatt találkoztam vele gyakran és hát a eszmefuttatásait, amit mint igazi történésszel a az első és második világháború közötti időszakról rendkívül pontos ismeretei voltak.

[00:13:38]jó példákat tudott hozni, hogy ezt miért nem, azt miért máshogy satöbbi.

[00:13:43]Tehát nekem az akkor imponált az a fajta nyugodt sztoikus hozzáállás, ami abban az egyébként viharos időszakban magyar belpolitikában volt.

[00:13:54]Tehát kifejezetten ez a fajta kultúr ez a smart politikus, ami hát lassan eltűnik a világból, ez az Antal Józsefben egyértelműen megvolt.

[00:14:07]Magyar Péter, ahogy megismertem, ő egy szangvinikus ember, aki a rendkívül gyorsan tud dönteni, aztán utána rendkívül gyorsan tudja esetleg revideálni azzal kapcsolatos véleményét.

[00:14:25]De egy biztos, hogy ugye a munkabírása az egy olyan elképesztő, ahogy megismertem ez alatt a két év alatt, hogy azt tudom mondani, hogy indulásnak Magyar Péterben benne vannak ugyanazok a kvalitások, amelyek kihozhatják belőle azt a képességet, hogy majd államférfinek nevezze a magyar történelem.

[00:14:53]volt olyan, amikor jó véleménye volt Orbán Viktorral?

[00:14:59]Orbán Viktorról igazából akkor volt először és utoljára jó véleményem, amikor feleségem a Hosszú hullám, szülőföldünk volt egy ilyen adás még a 80-as években, és kint Brazíliába hallgatta a konyhába lehetett fogni, és akkor ez a bizonyos Nagy Imre újratemetése, azt azt hallgattuk, feleségem jóvoltából és hát nagyon örültünk.

[00:15:26]Hát teljes hang.

[00:15:26]És akkor a brazil televízió az az első alkalom, amikor főadásban Budapestről tudósított.

[00:15:36]Tehát gyakorlatilag ez a az emberben egy nyilvánvalóan egy meghatározó élmény volt.

[00:15:43]És akkor úgy távolból egyértelműen pozitívnak véltem Orbán Viktort.

[00:15:46]Aztán ahogy megismertem a parlamenti munkahját, nekem mint közig államtitkárnak sokszor kellett bemennem a az alkotmányügyi bizottsághoz bevinni a kárpótlási törvényjavaslatot, aztán a reprivatizáció, privatizáció ügyét, tsz-ek átalakítás satöbbi.

[00:16:07]Akkor viszont ellenszen volt nekem, ahogy Abstart mindent elutasított.

[00:16:16]Tehát ők ott ült emlékszem Áder és Kövér László.

[00:16:24]Kifejezetten mindegyik destruktív módon állt bármelyik olyan törvényjavaslathoz, amit a koalíciós pártok agrárterületen sarkalatos törvényként próbáltak ugye elfogadtatni.

[00:16:40]Aztán utána találkoztam vele több alkalommal személyesen.

[00:16:44]volt időszak, amikor nagyon pozitív rövid időszakra változott a véleményem akkor, amikor és most jön a lényeg, én benne voltam abban a folyamatban, amikor 94-ben Orbán Viktor liberális hát világpolgár gondolkodóból egyfajta nemzeti gondolkozásúvá fejlesztette magát, méghozzá azzal a határoz zott szándékkal, hogy azt a elárvult három pártot, ami az MDF, a kisgazdák és a keresztény dememokrata párt volt, ugye nyomasztó ellenzéki pozícióba, hiszen abszolút biztos többsége volt az MSZP SZDS koalíciónak, és az Orbán Viktor rájött arra, hogy neki ott abban a társaságban semmi keresnivalója nincsen, és arra is rájött, hogy hogy a faluton keresztül lehet újra visszakerülni a vagy bekerülni a hatalomba.

[00:17:50]És miután mezőgazdasággal annak idején több mint 1 millió fő foglalkozkozott és a és háztáival együtt 1,2 millió mezőgazdasági háztartás volt, óriási szavazótábor.

[00:18:08]És akkor ő úgy gondolta, hogy ezt kell nekünk megfogni.

[00:18:10]Akkor még úgy gondolta, hogy velem együtt, tehát még benne voltam ugye MDF, de ez még MDF volt, nem?

[00:18:20]Igen.

[00:18:20]De még az NDMP-s időszakban is azért ez volt a a koncepció, hogy ez a társaság egybe tartozik, mégha mi a lezsák miatt ott hagytuk az MDF-et.

[00:18:31]És hát akkor bejött hozzám rendszeresen úgymond tanulni, tehát az, hogy a milyen a hogy lehetne családigazdaságokat fölépíteni, van-e abba egyáltalán üzleti fantázia, meg sikeres modell lehet-e?

[00:18:50]És akkor mondtam neki, hogy mondom a nyilvánvaló, hogy töredékét lehet csak mindányan mezőgazdasából dolgoznak, de egy egészen biztos, hogyha a falun minden faluban lesz 5-10 jobb módos gazda, az majd a falu életét irányítani fogja, meghatározza, amibe beletartozik a gazdasági és a kulturális egyaránt.

[00:19:18]És az, aki ezt a réteget megnyeri, az a falut meg tudja magának szerezni, hiszen úgymond opinion leaderek lesznek azok gazdák, akikről a többiek látják, hogy tényleg sikeresek és szépen fejlődnek.

[00:19:33]Azoknak az embereknek újra szavuk lesz a falvakban, mint korábban volt a tsz elnöknek, meg esetleg a valamennyire a pártitkárnak.

[00:19:44]És ez nagyon tetszett neki ez a koncepció.

[00:19:45]És én ezt tudtam úgymond hitelesen bizonyítani is, hogy én is így gondolom, hiszen én indítottam el, 4 millió Ftot adtam a Magosnak a Jakab Jakab István féle szervez.

[00:19:58]Hát azzal a pénzzel alakultak meg.

[00:20:01]Pont ez volt a célunk, hogy az MDF mögé a falvakban odategyük azt a informális hatalmat is birtokló jó módú paraszti réteget, amely aztán a falut megszerzi támogatóként nekünk.

[00:20:19]Ilyenkor van az az érzésem, hogy tudnánk órákat beszélni, annyi kérdésem volna ezzel kapcsolatban.

[00:20:22]De egyet kérdezek, legenda vagy valóság az, hogy ön 91-ben azt tanácsolta volna Anta Józsefnek, hogy a kisgazdapárt cserélje le a Fideszre a koalícióban?

[00:20:30]Ezt javasoltam, méghozzá nem egyedül, hanem Egyeszaji Lászlóval, aki ugyanebben a minisztériumban politikai államtitkár volt.

[00:20:40]És ez akkor történt, amikor a a kisgazdák teljesen irracionális módon félrevitték a kárpotlási törvényt, illetve a föld aukció rendelkezéseket.

[00:20:54]az teljesen irracionális volt gazdasági, agrárgazdasági szempontból, amit én nagyon nehezen éltem meg, mert ugye akkor a kisgazdák nyomására történt az a módosítás hogy ne csak mezőgazdaság, valamikor mezőgazdasági vagyonnal, földdel rendelkezők vehessenek részt a földkárpótlásban, hanem mindenki, akitől valamilyen jogon elvették a vagyont, de még beleértve a reci kárpótoltakat is.

[00:21:28]És hát tudtam azt, hogy a Földnek akkor nulla körül volt a piaci értéke, nem legalábbis olyan névértéke, de tudtuk azt, hogy amin elkezdődik, komolyabban a piacgazdaság Magyarországon a földára egekig fog szökni.

[00:21:44]Ebből adódóan akik dörzsöltek voltak, meg okosabbak a többieknél, azok föl fogják vásárolni a kárpotlási jegyeket, és olyanok kezébe kerül a föld Magyarországon, akik egyébként már ez gazgazdasági tevékenységgel nem akarnak foglalkozni.

[00:21:59]Az MDF nagyon-nagyon akarta, hogy csak a a falun élő mezőgazdasági munkát végző teljes foglalkoztatásban ezt a tevékenységet folytató családok kapjanak lehetőséget arra, hogy földaukciókon részt vegyenek.

[00:22:20]Ezt sajnos az Alkotmány Bíróság élén Solom Lászlóval hát meghúsította.

[00:22:26]És akkor mondtam azt, hogy nem szab ezt nem szabad elfogadni, hanem próbáljon a miniszterelnök úr egyezkedni a Fidesszel, hogy inkább jöjjön a Fidesz és a kisiggazdákat tegyük ki a koalícióból, mert ez hosszú távra a magyar mezőság jövőjét negatív irányba fogja elvinni.

[00:22:47]volt a Gladfelddel a Béla ugye a Fidesz nagyon jó barát egyén én úgzem, hogy ő egy jó szakember is volt, ugye?

[00:22:55]Igen.

[00:22:58]Igen.

[00:22:58]Gyorsan kérdezek, mert mert tényleg nagyon sok van.

[00:23:00]Gmo termékek.

[00:23:00]Igen vagy nem?

[00:23:04]Is tehát az a mostani ö génmódosítás, génszerkesztés, ami úgymond intra, tehát nem külső bevitt gén ültetünkbe, hanem a szekvencián belül változtatunk, az szerintem a teljes mértékben elfogadható.

[00:23:24]Abban semmiféle olyan veszélyt nem látok, amiről egyébként zöldek meg hozzánem értők gyakran beszé tudja err a nagy vita.

[00:23:32]E merkosz úr megállapodás.

[00:23:32]Igen vagy nem?

[00:23:35]Én szerintem igen, a de ez hosszabb időt tartanom, mint kifejtem, de egyet mondok.

[00:23:40]A Merkúr koncessziók, amit kaptak az Európai Uniótól, az az Európai mezőgazdaságnak olyan kis szeletét érinti piaci oldalról, ha nézem, egyetlen egy termék, amelyre kaptak vámmentes behozatali lehetőséget, az nem éri el az 1%-ot az európai forgalom abból a termékből.

[00:24:07]Tehát ebbe és ugyanakkor én Délamerikát nagyon szeretem, ismerem ezeket az országokat és most legutóbb is kint voltam három hétig a Dél-Amerikába, és ők csalódottak, nagyon szerették volna, hogy ez mielőbb élő egyezmény legyen.

[00:24:26]elsősorban geopolitikai szempontból lett volna lényeges velük jó megállapodást kötni, mert az az a félelme, már nem is félelme, hanem valóság, hogy az amerikaiak hanyagolják őket.

[00:24:38]Európai Unió valamikor odafigyelt erre a Dél-Amerikára, ma pedig az van, hogy Kína szinte bekebelezi, tehát gazdaságilag olyan szoros kapcsolatot épít ki Brazíliával, Argentínával és a többi országgal, ami után nehéz lesz már európainak igazán odamenni.

[00:25:02]Ez lett volna most egy olyan lehetőség, hogy az ezzel a Merkoszur egyezménnyel a Európai Unió óriási tételbe tudott volna iparcikkeket, szolgáltatást a Dél-Amerikából.

[00:25:16]megveti a lábát.

[00:25:18]Jó, megveti a lábát, és beruházási oldalon is lett volna komoly lehetősége ezen a területen.

[00:25:24]A 20 évvel ezelőtt Európai Unió volt ennek a régiónak a legnagyobb gazdasági partnere.

[00:25:31]Ilyen nagyjából 100 milliárdos eurós exporttal.

[00:25:36]Most ott tartunk, hogy 55 milliárd.

[00:25:41]Ühüm.

[00:25:42]Ön szerint ügynökaktákat teljes mértékben meg kell nyitni, vagy van valamilyen köztes megoldás, ahol mondjuk a tartótiszteket fedik fel, de de de nem a beszervezett embereket.

[00:25:57]Hát nagyon távol van tőlem ez a terület, soha nem nem is igazán érdekelt.

[00:26:00]Nem foglalkoztam v 36 vagy évet cipeljük magunk ezt a teret.

[00:26:06]Igen.

[00:26:06]Én azt gondolom, hogy ez körülbelül századrangú kérdés.

[00:26:12]abban, ahogy a magyar gazdaság társadalmi, gazdasági helyzetét ha nézem, akkor az biztos, hogy néhány tucattörténészt meg esetleg magánszemét ez a dolog nagyon-nagyon érdekel, de hogy nem ezt helyezném a fókuszba, az egészen biztos.

[00:26:32]Oké, akkor egy kérdés.

[00:26:32]Új John Deere traktor, vagy két éves Audi A8-as?

[00:26:34]Hát egyértelmű, hogy John Deere traktor, ugye ön azt mondta valahol, hogy új traktort igen, új autót nem.

[00:26:43]Soha nem vettem új autót, mindig csak használtat.

[00:26:45]Ma is ezt eszem, de az biztos, hogy a a legmodernebb robotért, vagy éppen most vásároltunk egy automata gyümölcszedő gépsort, erre nem sajnálom a pénzt, autóra egész meg minden egyéb luxus cikkre.

[00:27:06]mindig szoktam mondani a annak idején a feleségemnek, hogy nekem egy 10000 Ft-os óra tottál megfelel.

[00:27:11]Soha nem veszek olyan órát, ami nem a valós funkciót szolgálja, hanem mer azt, hogy esetleg lehet ezt mutogatni.

[00:27:21]Ott a kezemen ami van, ez körülbelül o ilyen 120€-s óra.

[00:27:26]Nem fogok többet órára kiadni, az egészen biztos.

[00:27:31]Igen.

[00:27:31]Mi mondtam, ezek a kérdés, a vélemkérdések direkt nagyon szertágazóak.

[00:27:34]Úgyhogy még egy, én már tudom a választ, mert beszélgettünk róla, de akkor is felteszem.

[00:27:38]Kül külföldön élő gyereknek azt tanácsolni 2026 áprilisában, hogy térjen haza, vagy hadni hagyni maradjanak, boldoguljanak máshol?

[00:27:48]Én egyértelműen az, hogy jöjjenek haza és nagyon nagy szüksége lenne az országnak arra, hogy 100zes nagyságrendbe visszajöjének Magyarországra.

[00:27:58]Miért?

[00:27:58]Mert meggyőződésem, saját életem példája is, de józanésszel is belátható, hogy Magyarországnak alkotó emberekre van szüksége, olyan kreatív emberekre, akik a nemzeti jövedelmet gyarapítani tudják, és nem pedig fogyasztják.

[00:28:15]És még és egyértelmű, hogy az a 21.

[00:28:18]századi gazdasági világ amiben a mesterséges intelligenciától kezdve egyáltalán a hightech az informatika benne van és az a koncentrálás ami magas hozzátott értékű tevékenységek végzésével kapcsolatos ezt fogja Magyarországot kihozni abból a közép középszerűségből amiben unió segítséggel egyáltalán idáig eljutott Ott vissza fogunk térni a közeletti kérdésekre, ha van időnk.

[00:28:55]Viszont viszont úgy gondolom, hogy nem át néhány dolgot és kintől máshól kérdezzem ezt meg, mint öntől a magyar mezőgazdaságról beszélni.

[00:29:07]Ugye ön 90 óta benne van.

[00:29:07]nagyon sokat kritizálták a privatizáció környékén, főleg az élelmiszeripari privatizációnál, ha jól emlékszem, elsősorban, hogy miért engedték be az országba olyan nagy multikat, mint a Nesle vagy a Stolverk, vagy ilyenek.

[00:29:25]Önnek volt egy nagyon határozott elképzelése arról, hogy hogy milyen szerkezete kéne, hogy legyen a magyar agrárnak agráriumnak családi modellek vagy családi gazdaságok és nagybirtok integrációjával és és együttműködésével ennek kihasználva minden előnyeit.

[00:29:44]Olyan lett a magyar gaz agrárium 36 ével később, mint ahogy önt elképzelte?

[00:29:50]Hát egyáltalán nem, de rögtön kezben, ahogy mondtam, a földkárpótlás nagyon rossz irányba vitte el a magyar mezőigazságot hosszú évtizedekre.

[00:29:59]Másik pedig ami engem is meglepett, hogy a termelőszövetkezetek átalakítása, konkrétan vagyonnevesítés, üzletrész képzés és hogy én azt gondoltam, hogy jóval nagyobb arányban fogják kivinni a közös vagyont és kezdenek el újra gazdálkodni egyénileg Magyarországon.

[00:30:26]De mindössze a TS tagoknak a 6%-a 6%-a döntött.

[00:30:31]Így a többi bent hagyta az üzletrészt az átalakult gazdasági társaságban, és hát vagy maradt dolgozó, vagy már nyugdíjas volt, és akkor passzívan figyelte azt, hogy mi volt az oka ennek?

[00:30:48]Tehát az a félelem, vagy az a két dolog is, egyrészt a félelem, hogy én a TSZ meg az államigazság mit jelentett ott dolgozónak lenni, hogy szakmunkás vagyok, értek a fejéshez, értek a tudok traktort vezetni, tudok esetleg etetni, vagy bármiféle más tevékenységet végzed, ami speciális dolog.

[00:31:12]Ugye egy farmergazdaságban érteni kell mindenhez, méghozzá elég magaszinten, de nem csak a magához a termeléshez, hanem a üzleti részéhez is el kell tudnom adni azt az árut.

[00:31:27]Költségekre oda kell figyelnem, nem sorolom tovább, kockáztatnom kell.

[00:31:34]Na most ez a kockázatvállalási készség minimális volt.

[00:31:36]Másrészt pedig azt ne feledjük el, hogy a Kádárrendszer idején a termelőszövetkezeti dolgozók ezáltal, hogy szinte lehetőségük volt maszekolni, volt ugye a háztái, a háztályi olyan plusz jövedelmet hozott számukra, ami magasabb jövedelem volt, mint ami Magyarországon a gyárakban vagy más munkahelyeken elérhető volt.

[00:32:02]Tehát legyünk őszinték, 1980-as években termelőszerketi tagok ezzel a kettős hozzáállással, hogy háztájukban termelek, sokszor a háztály nagyobb jövedelmet hozott, mint ami bér fizetés volt a TS-től, de miután a TS full garanciát vállalt arra, hogy odaszállítja a az alapanyagot az input oldalon, és elszállítja a készterméket, nulla kockázat volt a dologban.

[00:32:34]Aki szorgalmas volt, nagyon sokat tudott ezzel keresni.

[00:32:39]Ezek az emberek úgy gondolták, hogy ez egy jó élet forma.

[00:32:45]Miért változtassak ezen?

[00:32:45]Ez volt a az egyik dolog.

[00:32:48]A másik pedig az, hogy a a Magyarországon termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok bármilyen meglepő a világszínvonalú technológiával rendelkeztek.

[00:33:04]Tehát a Kádán rendszer arra adott pénzt, devizát is, hogy John Tier traktor legyen már a 80-as 70-es években is, hogy a legjobb a amerikai technológia biotechnológia idejöjjön Magyarországra, hogy a legjobb fajták holsteinfe, kaliforniai kanadai holsteinfeze.

[00:33:25]Tehát erre volt pénz, mert Magyarország akkor egyfajta ilyen élelmiszerkosara volt ennek a KGST-nek korlátlanul lehetett termelni KGST-n belül mindent eladni.

[00:33:38]És ebből jött igazából a nagy trauma, mert egy olyan mezőigazdaságunk volt a Kádánrendszer utolsó másfél évtizedében, amely a hazai szükségletnek többszörösét megtermelte bizonyos termékekből.

[00:33:58]Gyakorlatilag az egyetlen jól működő ágazata volt a kiválóan működőnak.

[00:33:59]Igen.

[00:34:03]Igen.

[00:34:03]Igen.

[00:34:03]Na most miután azért a termékek nagyon nagy hánya a KG est piacra ment, a KGST piac meg 1991-ben összeomlott.

[00:34:12]Hát én emlékszem, hogy ez egy drámai összeomlás volt.

[00:34:15]Hát akkor, amikor millió tonnazámra adtunk el marhaús, sertéshúst, baromfiust a a Szovjetuniónak meg az utódállamoknak.

[00:34:31]És ez egyik napról másikra megszűnt ennek a devizás része.

[00:34:34]Azt mondták az oroszok, hogy oké, továbbra is lehet ide szállítani disznóhúst meg mindenféle terméket, de már nem fizetünk dollárral érte, hanem rubel.

[00:34:48]Na most a clearing rubel fogalmat mindketten ismerjük.

[00:34:51]Hát na az volt az a valuta, amire semmi szüksége nem volt Magyarországnak.

[00:34:57]Tehát teljesen értelmetlen volt rubeléért odaszállítani.

[00:35:01]Ezt hajlamosak elfeledni a szocialista pártnak vezető politikusai, hogy egyszerűen értelmetlen volt a dolog.

[00:35:10]A másik, hogy ugye a KGST egy zárt piac volt.

[00:35:17]Megszínűnte a KGST.

[00:35:17]Mit csinált?

[00:35:19]Nyugat-Európa tele volt abban az időszakban túltermelt hússal, tejjel, tejtermékekkel.

[00:35:28]almával meg amit akarok.

[00:35:28]És azt a fölösleget rásózták Oroszországra, fillérekők mentek beak ők mentek be a mi piacunkra.

[00:35:37]Soha nem felejtem el.

[00:35:40]együtt voltam tárgyalni kint Moszkvába teljesen véletlenül, hogy mégis csak fizessenek dollárért, vagy legyen legalábbis egyenértékes, és akkor veszünk helyette kőolajat, vagy nem tudom én, földgázt.

[00:36:00]Sertés húsról volt szó, nagy tételről.

[00:36:03]És akkor Moszkvában volt az aukció, ahol nekem azt mondták, hogy a leg hát alacsonyabb ár, amivel még versenyben maradtatok, az 49 dollár cent volt per kiló, tehát fél dollár gyakorlatilag.

[00:36:23]És a németek megelőztek bennünket.

[00:36:26]Walter Kittel, még hát államtitkár nevére is emlékszem, 19 centért ránk vert, és a oroszok azt mondták, hogy hát uram ez van, szeretjük a magyarokat, rúsba és minden, de hát ez ennyivel olcsóbb, úgyhogy azt fogjuk venni.

[00:36:41]Tehát ezekről bizony elfelejtkeznek azok, akik annak idején csodálták ezt a kisüzem, nagyüzemi integrációt, és hát azt a nagy komoly exportteljesítményt.

[00:36:56]Na most itt jön össze össze az élelmiszerprivatizációval ez a kérdés, mert a a Világbank a 80-as években Magyarországnak rengeteg pénzt adott dollár alapon hitelt, hitelt, ami magyar húipar, baromfipar, hűtőipar megújítására lehetett fordítani.

[00:37:20]És addig, amíg ez a világbanki hitel keret ugye kitartott, addig nem volt semmi probléma.

[00:37:29]De mikor jött a a rendszerváltás, összeomlott a KGST, a Világbank azt mondta, hogy egy fillét se többet ide, hiszen azért, hogy felesleget termeljen, el se tudjuk adni most seát.

[00:37:45]Akkor volt az, hogy kiöntötték a tejet az utcára és emlékszünk ezekre a krízishelyzetekre.

[00:37:52]Tehát mi történt?

[00:37:52]Egyik pillanatra a másikra a hitelforrás elapadt.

[00:37:55]Kamatok fölmentek 3%-ról 33%-ra.

[00:38:03]Nem volt piac.

[00:38:05]És egymás után ezek a híres cégek, mint a a ugye a pápai hús, a Kaposvári, a Szekszárdi, a győri sorolat kapuvári, csak a húsiparról soroltam itt most néhányat, de mondhatnék konzervgyárakat is.

[00:38:23]Ezek úgy omlottak össze, mint a kártyavár.

[00:38:25]És akkor a privatizáció persze, hogy nem optimálisra sikeredett, mert mi történt?

[00:38:35]Az volt az egyetlen lehetőségünk, hogy ezek a kvázi csőd szélén táncoló, vagy éppen már csődbe ment cégekhez olyan vevőt keresünk, akik készpénzzel beszártak a vállalkozásba, vagy átvállalták a hitelt, és azt mondták, hogy mellette majd még nyilvánvaló fejlesztenek is, de abban a pillanatban ezeknek a cégeknek a megmentése volt a lényeges szempont.

[00:39:01]Emiatt történt az, hogy kinek volt pénze?

[00:39:03]Multinacionális cégeknek volt pénze.

[00:39:06]Mi a gond ma?

[00:39:06]Én idő olvastam önök öntől nyilatkozatokat vagy idézek.

[00:39:10]Azt mondta, hogy a legtöbb milliárdos Magyarországon ma a mezőgazdaságban van.

[00:39:19]azt mondta, hogy azt hiszem, hogy próbálom találni, hogy izé igen, hogy a ma Magyarországon egy évben elért mezőgazdasági jövedelem körülbelül 80%-a uniós támogatás, 20%-t mindössze a valós hozzáadott érték, amit a gazdák megtermelnek.

[00:39:35]Lengyelországban az uniós támogatások aránya 30%-os.

[00:39:41]És hozzáteszem azt, hogy rettenetesen laikus mondatot fogok mondani, és hogy egy budapesti flaszterendes bászkáló embernek az a benyomása, hogyha a híreket nézi, hogy ma Magyarországon, és nem akarok megbántani senkit, de a gazdák mindig valamilyen támogatásért vagy kárpotlásért fordulnak a kormányhoz, ha esik az eső, ha sok eső esik, akkor azért, ha nincs eső, akkor azért.

[00:40:05]Ha hideg van, akkor azért, ha mel ha nincs hideg, akkor a férgek nem pusztulnak el és tönkreteszik a termést.

[00:40:12]Ez ilyen benyomás keletkezik egy jó néhány emberben, ahogy hallgatja híreket.

[00:40:16]Tulajdonképpen mit lehet itt tenni?

[00:40:20]Hát kezdjük azzal, hogy Magyarország amikor belépett az Európai Unióba, a látszólag nagyon okosan tárgyalt különböző fejezetek között.

[00:40:31]Kótát, magas kvótákat megszereztünk.

[00:40:38]A kvótához tartozó támogatásokat úgyzint.

[00:40:40]És hát az a helyzet, hogy ennek a nagy része aztán földalapú támogatásra konvertálódott át, és Magyarország a 10 akkor ugye a csatlakozó unióz csatlakozó országból az egyetlen volt, ahol igazán komoly majdhogynem nyugat-európai színvonalú földalapú támogatást sikerült kiharcolni.

[00:41:07]Ö ez meghaladta a 300€-t hektáronként.

[00:41:09]Óriási pénzről volt szó.

[00:41:12]A lengyelek a 178 EUR ilyen támogatást harcoltak ki annak idején maguknak.

[00:41:21]Tehát országonként óriási eltérések voltak.

[00:41:24]De Magyarországot ez a eszméletlen pénzbőség, a földalapú támogatás, amin olajos magvak és gabona termeléséhez kapcsolódott, egyben leszoktatta arról, hogy elkényelmesítette.

[00:41:45]Totálisan elkényelmesítette, hiszen a föld megszerezhető földalapú támogatás adómentesen tuti biztos jövedelem.

[00:41:56]Igazából mellette, hogyha termelek valamit, akkor az már habortán.

[00:41:58]Tehát, hogyha így nézzük, akkor ez a támogatás, ami Magyarországnak járt, hihetetlen módon elkényelmesítette az embereket egyrészt, másrészt pedig fölverte a földárakat is.

[00:42:14]És miután ez látszólag úgy tűnik, hogy nagyon komoly támogatást kap a magyar mezőgazdaság.

[00:42:20]Igen ám, de a gazdák nagy hányada és a nagyüzemek, tehát a volt tsz mondjuk utód cégeként létrejött gazdasági társaság mind bérelt földön gazdálkodik.

[00:42:36]Mi történt?

[00:42:36]Hát látták az emberek, a földtulajdonosok, hogy hoppá, itt ez a cég kap hektáronként mit tudom én 900 100000 Ft uniós támogatást, akkor emeljük a földbérleti díjat.

[00:42:50]Vagyis mi történik Magyarországon?

[00:42:56]Látszólag óriási támogatás beérkezik, és annak a fele elmegy olyanokhoz, akik mezőgazdasági tevénykességgel egyáltalán nem foglalkoznak a föld tulajtonosokhoz.

[00:43:08]Vannak falvak, ahol két-három ügyes ügyvéd uralja az egész falu határát.

[00:43:14]meg tudnék nevezni néhányat, de most hagyjuk ezt és gondoljuk végig, hogy aki odaad k-300 hektárt vagy csak egyszerűség kedvé 100 hattár, ugye mindjárt ott van 10 millió Ft olyan bevétel, ami jól hangzik, hogy a gazda megkapta ezt a 10 milliót, de hogyha az mind bérelt terület, akkor azt ugyan ma a földbleti díj már átlagban magasabb, mint az uniós támogatás.

[00:43:46]Tehát egy ez egybe elkerül ez a pénz.

[00:43:49]Na most tehát természetesen aki ügyes volt és földet vásárolt és ezek az a réteg társadalmi réteg, ami eszmehetlenül vagyonosodott ebben az elmúlt 21 néhány évben, gondoljuk végig, hogy a akinek van egy 200áros birtoka, és nagyon sok gazdának van annyi, az ma csak a földon 6-700 millió Ft.

[00:44:18]annyit ér.

[00:44:18]Na most ehhez hozzájön, hogy uniós támogatásból épített tárolót, épített instálót, vett traktort, kombá, nem sorolom tovább, 40 milliárd felett és már ott vagyunk 1 milliárd Ft vagyonértéknél.

[00:44:36]Erre mondtam én azt, hogy Magyarországon gyakorlatilag ma van legalább 3000 olyan család amelynek a nettó családi vagy üzleti vagyona vagy vállalkozói vagyona meghaladja az 1 milliárd Ftot.

[00:44:52]Mit lehet csinálni?

[00:44:52]Mi a jövő?

[00:44:52]Mit mi fog történni?

[00:44:54]Mit mit fog mondani Bona Szabolcs?

[00:44:56]Vagy mit mond?

[00:44:56]Mit tanácsolna?

[00:44:59]Lehet, hogy tanácsol Bona Szabolcs leendő aggárminiszternek, hogy most akkor milyen irányba?

[00:45:03]Hát bon, lehet itt még valamit borítani?

[00:45:07]Igen.

[00:45:07]Először is Bona Szabolcs csotta személyesen nem ismerem, tehát nem találkoztam még soha vele, de azért ismerem a múltját, a tevékenységét.

[00:45:17]Édesapja is kiváló tszelnök volt egyébként és állattenyésztésben élenjáró volt Magyarországon.

[00:45:25]Most Bónusz Habolcs ugyanezt teszi azon a birtokon, tehát nagyon komoly termenészete van.

[00:45:34]sajnos áldozatul esett másfél évvel ezelőtt a a száj és körönfájás járványnak, de ma már megvan az új állomány.

[00:45:44]Lényeg az, hogy Bornos Szabolcsa gyakorlatból ismeri a mezőgazdaságot, tudja, hogy mikor kell szántani, mikor kell vetni, milyen növényt szabad vetni egyáltalán, és tudja azt, hogy egy ilyen rendkívül kockázatos tevékenység, mint az állattennyesztés, az milyen szakértelmet feltételez.

[00:46:05]Tehát ért hozzá.

[00:46:08]Igen ám, de ő is látja azt, hogy a magyar mezőgazdaság nagyon extenzív irányba elment.

[00:46:14]A mondjuk 20 évvel ezelőtt 100 mezőgazdasági háztartásból 47-ben volt valamiféle állattartás, állattenyésztés.

[00:46:29]ma ötben van, tehát 47-től 5%-ra esett, ami annyit jelent, hogy gyakorlatilag a mezőgazdaságban az állattenyész tevékenység az teljesen nagy üzemévé vált.

[00:46:42]Tehát egyéni gazdák nem foglalkoznak ezzel, mert ak addig, amíg kockázat nélkül jön az uniós támogatás, a buzakukorica napraforgó iránt, nem kell fölkelni reggel 5 órakor fejni, nem kell etetni reggel délbe este, szombat és vasárnap.

[00:47:03]ezeket a tevékenységeket szépen abbahagyták, és a lehető legegyszerűbb struktúrában Szántóföldön négy-öt növény váltogatásával gyakorlatilag nem több munka van egy évben, mint egy 30-40 nap.

[00:47:22]Az összes többi az gyakorlatilag nem malmozás, de nagyjából nagyon kényelmes.

[00:47:31]20 nap marad egy évben.

[00:47:33]Igen, marad bőven.

[00:47:33]Tehát azért ez és aztán megnézzük a vetésszerkezetet, tehát nem levegőbe beszélek.

[00:47:39]Ma a szántó terület 85%-án ez a négy növény van.

[00:47:47]Kész.

[00:47:48]De hogy lehet ezt megváltoztatni?

[00:47:50]tulajdonosi rendszert, hálót nem lehet majd az, hogy az amit lehet kezdeni, azt azt nyilvánvaló az egy lassú folyamat lesz majd akkor, ha ehhez közgazdasági érdekeltségi rendszer is kapcsolódik.

[00:48:04]Az egyik például az, hogy a Európai Unió ezt a nagyvonalú támogatási rendszert át fogja alakítani.

[00:48:15]Sok egyéb mások hatalmas tüntetések lesznek.

[00:48:18]Nem lesznek akkora tüntetések, mert a nyugat-európai tagországokban a mezőgazdasági vállalkozók, egyáltalán munkavállalók részaránya teljes foglalkoztatásból fog körülbelül 2% körül van, de hát Egyesült Királyságban már 1% sincsen.

[00:48:41]Tehát a társadalmi csoport, amely agrárlobbihoz kötődik, hihetetlen módon lecsökkent a szám még olyan országokban, mint mint Lengyelország, ami egy hát milliókat foglalkoztatott 30 évvel ezelőtt a mezőgazdaságban, most már csak 1,2 milliót.

[00:49:02]Ha ezt összevetjük a nagyjából 30 millió munkavállalóhoz, akkor látjuk azt, hogy Lengyelországban is a mezőga az a fajta politikai súlya, érdekérvényesítő szerepe, ami agrárpártjuk révén évtizedeken át megvolt, az mára gyakorlatilag eltűnt.

[00:49:26]Most Magyarországon ugyanez van.

[00:49:26]Tehát itt a a mezőgazdaság, tehát az alapanyag termelő mezőgazdaság, a magyar nemzeti jövedelem kevesebb mint 3%-kal járul hozzá.

[00:49:40]Valamikor 17-20% körül volt.

[00:49:45]Egyetlen egy területen van ma is fontos szerepe.

[00:49:48]Ez a aktívum, az export aktívum az 3-4 milliárd euró.

[00:49:53]Az nagyon jelentős és szüksége is van rá az országnak.

[00:49:57]De ami ennél lényegesebb, hogy a nem ezen az oldalon indul el majd a kényszerítés, hanem az unió részéről.

[00:50:07]az unió át fogja alakítani a támogatási politikáját, az majd majd a gazdákat is változásra fogja kényszeríteni.

[00:50:17]Én azt szeretném, hogyha mi szépen visszalépnénk a ettől a egyszerű, kényelmes gabona olajos magíciótól újra elmozdulnánk kertészeti ágazatok irányába.

[00:50:35]állattenynyésztés és kertészet.

[00:50:37]Ez a két terület, amibe reményeim szerint Bona Szabolcs majd fejleszteni fogja magyar mezőgazdaságot.

[00:50:47]Nagyon röviden el tudja nekem mondani azt, hogy önnek milyen szerepe lesz a közeljövőben Magyar Péter közelében, vagy barátjaként, vagy tanácsadójaként?

[00:50:59]Hát nem hiszen most már olyan magasra emelkedett miniszterelnök.

[00:51:01]Lesz rövidesen jó stábja van, aminek én nagyon örülök.

[00:51:07]Tehát a olyan szakpolitikusok, vagy inkább szakemberek, akik lehet, hogy bot csinált a politikusok, de saját szakterületekhez nagyon értenek, miniszterként fogják tudni irányítani az ágatukat.

[00:51:21]Nincs arra szükség, hogy Raskó György direktbe ilyen tanácsokat adjon.

[00:51:28]nyilvánvaló közvetett hatása meglesz, mert azt a agrárpolitikát, azt az ázatpolitikát, ami a egészséges élelmiszerek, kvázi organikus bioélelmiszerek irányába magasabb hozzáadott értékű termékek előadására teri a hangsúlyt.

[00:51:51]Ez biztos, hogy meg fog valósulni.

[00:51:53]Meg néhány dolog már most az elején láthatóan a azért a befolyásom ennyire érvényesült, hiszen azon a ominózis első találkozó április 9-én április 9-én azt mondtam, mikor kérdezte, hogy agrár ügyekben mit lehetne tenni, akkor mondta neki, hogy elsőként a zöldség gyümölcs áfáját le kell vinni 27-ről 5%-ra.

[00:52:20]Hát ezt most már Bónos Habolcs is bejelentette, úgyhogy már egyen túl vagyunk.

[00:52:24]A másik, hogy Magyar Péterrel voltam együttvidéken még akkor nyáron, valamikor júliusban nagy aszály volt akkor is Magyarországon és mutattam neki, hogy ilyen tékozló ország vagy nemzet kevés van a világon, ami nem tartja meg a vizet.

[00:52:43]Ott láttuk a ö a nádal, sással fával benőtt csatornákat, az ellopott, leszerelt szivattyúkat a kőrös partján, és azt mondtam, hogy ha én egyszer agrárminiszter lennék, vagy befolyásom lenne erre, azonnal hozzákezdenék a régi rendszerekben, beleírtve a szocialista időszakot is épített csatornahálózat kitisztításában és vízzel való feltöltésében.

[00:53:16]Miért?

[00:53:19]Mert olyan mértékben lesüllyhet az Alföldön a talajvízszint, 1 m60, 1 cm a süllyedés, hogy azt egy 10 éves szisztematikus munkával lehet visszahozni újra, mégpedig úgy, hogy ezeket a csatornákat koratavasztól késő őszig maga szintre föltöltjük, és a kapilláris határ segít abban, hogy a vízszint újra szép lassan föl.

[00:53:45]Ez is megvalósul.

[00:53:47]Ez meg fog valósulni.

[00:53:47]Raskoriat nagyon szépen köszönöm, hogy a vendégem volt.

[00:53:51]Sajnos lejárt az idő, hiszen jókat tudtam volna még kérdezni szerintem, de majd legközelebb.

[00:53:54]Hallgatóinknak köszönöm a figyelmet.

[00:53:56]Ez volt a Business Klub.

[00:53:58]Jövő héten újabb vendéggel érkezünk, továbbra is beszélgetünk magyarországi gazdaságról, üzletemberekről, pénzről, érzésekről, benyomásokról.

[00:54:07]Viszonthllásra!

[00:54:07]Yeah.