A Fidesz bukása nagyobb jó a gazdaságnak, mint amennyit ártott az energiaválság | Balásy Zsolt
Balásy Zsolt, a Hold alapkezelő elemzője szerint a Fidesz bukása és a TISZA Párt választási győzelme nagyobb pozitív hatást gyakorol a magyar gazdaságra, mint amennyit az energiaválság ártott. A forint és a kötvénypiac erősödése azt jelzi, hogy a piacok a rendszerváltást a NER-ből (Nemzeti Együttműködés Rendszere) nagyobb jónak ítélik, mint a geopolitikai kockázatokat.
Az elmúlt 16 év alatt a központosított, tervgazdaság-szerű politika (amit különféle nevekkel próbáltak meg nevezni: unortodox gazdaságpolitika, fejlesztő állam) a hatalom és pénzszerzés céljából működött, és súlyosan károsította a magyar gazdaságot. Az Orbán-kormány monopolhatalma minden fékét és ellensúlyt felszámolt, ami a gazdaság működésének alapvető feltétele.
A transzparencia és a szabadpiacgazdaság visszaállítása, valamint az EU-s integráció megerősítése lehetőséget ad arra, hogy Magyarország ismét a kelet-európai átlaggal tudjon haladni. Az euró bevezetése, az EU-s pénzek elérhetősége, és a kamatköltségek csökkenése olyan katalizátorok, amelyek a gazdasági növekedést segíthetik.
A TISZA-kormány teljesítménye még bizonytalan, de az előjelek kedvezőek: az elmúlt 16 év olyan mély gödröt ásott, hogy már átlagos teljesítmény is jelentős javulást hozna. A pszichológiai hatások is fontosak – a bizalom helyreállítása, a korrupció csökkenése, és az egyéni felelősségvállalás lehetősége új gazdasági dinamikát indíthat el.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A piacok üzenete: a Fidesz bukása nagyobb jó, mint az energiaválság rossz
Balásy Zsolt szerint a forint és a kötvénypiac viselkedése egyértelműen mutatja, hogy a piacok a politikai rendszerváltást a NER-ből nagyobb pozitív tényezőnek értékelik, mint az energiaválságot negatívnak.
„Ha megnézzük, hogy a forint azzem öt éves csúcson van, a kötvénypiac sok éves csúcson van, tehát azt kell, hogy mondjuk, hogy a Fidesz eltávozása a magyar gazdaságból, politikából az egy nagyobb jó, mint egy globális energiaválság rossz." *
A forint erősödésének két fő oka van: egyrészt a TISZA Párt választási győzelme és az elsöprő kétharmad, másrészt a Hormouz-szoros lezárása miatti energiaválság. Az előbbi pozitív, az utóbbi negatív hatás, mégis a forint erősödik – ez azt jelenti, hogy a piacok a politikai változást nagyobb jónak értékelik.
Az unortodox gazdaságpolitika: centralizáció és monopolhatalommal való visszaélés
Balásy szerint az elmúlt 16 év gazdaságpolitikájának lényege nem az volt, amit a különféle nevek (unortodox gazdaságpolitika, fejlesztő állam) sugalltak, hanem egyszerűen a hatalom és pénzszerzés.
„Én én nekem az volt a megfejtésem, hogy hogy ugye a monopóliumokat nem szeretjük a a piacon sem, mert egy monopólium az vissza tud élni a a monopol hatalmával. [...] És ez a unortodox gazdaságpolitika, ez a ez a végtelen monopolhatalomból származott. a Fidesznek egy óriási hatalmi monopóliuma lett." *
Az Orbán-kormány minden fékét és ellensúlyt felszámolt: az EU-t nem szerette (mert korlátozza a hatalmát), de a független iskolákat, önkormányzatokat és döntésképes minisztériumokat sem. Minden hatalmat Orbán Viktor kezébe kellett összpontosítani. Ez a centralizáció a szocializmus kádári korszakára emlékeztet, ahol szintén hozzánemértő politikusok döntöttek gazdasági kérdésekben, és az árakba is beleszóltak.
Az ársapka példája: állami beavatkozás és egyéni felelősségvállalás hiánya
Az energiaválság alatt bevezetett benzinársapka jó példa arra, hogy az Orbán-kormány hogyan használta fel a gazdasági problémákat politikai haszonszerzésre.
„Az, hogy én meg tudjam oldani, hogy heti ötször autózhatok a munkahelyemre, az két kétféleképpen oldhatom meg. vagy annyit keresek, hogy nem érdekel mennyibe kerül a benzin. Vagy hogyha fölmegy 30%-kal a benzin és ez nekem fáj, akkor autózok 30%-kal kevesebbet." *
Az ársapka mesterségesen alacsonyan tartotta az árakat, ezzel megnövelte a keresletet, és az állam azt játszotta el, hogy megoldja az állampolgár problémáját. Valójában azonban ez a szocializmusban szocializált magyar társadalmat erősítette meg abban a hitben, hogy az államnak kell megoldania az egyéni problémákat, nem az egyénnek magának. Ez a felelősségvállalás hiánya a gazdaság működésének alapvető problémája.
A transzparencia és a bizalom erősítése
Balásy személyes tapasztalata szerint a transzparencia és a nyitottság bizalmat erősít – ez igaz a politikára, a vállalatokra és az emberekre egyaránt.
„Valójában ez ez a bizalmat erősíti, a transzparencia bizalmat erősíti. Ez igaz politikára, ez igaz vállalatokra, ez igaz emberekre." *
Az elmúlt 16 évben az emberek féltek attól, hogy mit mondanak, mit posztolnak a közösségi médiára. Most, a rendszerváltás után, sokkal felszabadultabb légkör alakulhat ki. Ez a nyugalom és a félelem hiánya önmagában is gazdasági hatást gyakorol.
Az infláció: globális jelenség, nem magyar felelősség
Az Orbán-kormány azt állította, hogy az infláció nem az ő hibája (2022-ben 25%-ig emelkedett), de amikor csökkent, akkor azt játszotta el, hogy ők érték el ezt. Valójában azonban a világban mindenhol hasonló dinamika játszódott le.
„Ha viszont ugye fölment az infláció 2022-ben 25%-ig Magyarországon, az nem a mi hibánk, mondta az Orbánkormány, de amikor lehozzuk, akkor csinálunk rá árhatóságot, akkor csinálunk rá ársapkát, akkor csinálunk rá valamit, és akkor eljátszuk, hogy azt viszont le mi hozzuk le. De ha megnézzük, hogy mi történt a világban, akkor ugyanaz történt mindenhol." *
Kelet-Európában az infláció 20% körül emelkedett, Magyarországon 25%-ig, és mindenhol azonos globális tényezők okozták a fölmenetelt és a lemenetelt. Az infláció csökkenése is ugyanazzal a dinamikával ment végbe.
A NER eltávolítása: a rákos daganat műtéte
Balásy a NER-t egy rákos daganatnak nevezi, amely 16 évig zajlott. Az eltávolítása szükséges volt.
„Tehát ezt egyéni szinten kéne ezt megoldani, de Magyarországon azt várja a választó, hogy majd az állam oldja meg nekem, és rakjon rá egy benzinálsapkát, és ne menjen föl 30%-kal az ár, és akkor én autózhatok ugyanúgy. És ez ez a probléma gyökere." *
A NER-ből való kilábalás nem csak gazdasági kérdés, hanem társadalmi és politikai is. Az oligarchák által ellopott pénzek visszaszerzése fontos, de még fontosabb, hogy a jövőben ne lehessen ilyen módon visszaélni a hatalommal.
Az euró bevezetésének lehetősége
Az euró bevezetése már nem utópisztikus álom, hanem reális lehetőség. Az EU támogatása, valamint a kamatköltségek csökkenése ezt mutatja.
„Tehát amikor a választások előtt volt egy ilyen nagy gyenge pillanata a magyar kötvénypiacnak, akkor a hosszú hozam 7,7% volt. [...] Ez most már 6% környékén van. Tehát, hogy ez alatt a néhány hét alatt, hogy a piac elhitte, hogy jön valaki, aki eurót akar bevezetni, az 15%-ot javított a a úgymond a kamatterhünkön." *
Az euró bevezetéséhez nem szükséges az eladósodottság drasztikus csökkentése, csak az, hogy jó irányba menjenek a dolgok. Az EU rugalmasan kezeli a kritériumokat, ha látja, hogy egy ország jó irányba halad. Bulgária és Görögország példája mutatja, hogy még magas eladósodottság mellett is lehetséges az euró bevezetése.
A kamatköltségek csökkenése és az EU-s pénzek
Az elmúlt hetekben a magyar kötvényhozamok jelentősen csökkentek, ami azt jelenti, hogy a magyar állam alacsonyabb kamatozáson tud majd hitelt felvenni. Ez hosszú távon csökkenti a költségvetési terhet.
„Tehát amikor a választások előtt volt egy ilyen nagy gyenge pillanata a magyar kötvénypiacnak, akkor a hosszú hozam 7,7% volt. [...] Ez most már 6% környékén van." *
Az EU-s pénzek (amelyek nem hitelek, hanem támogatások) szintén csökkentik majd a magyar állam hitelfelvételi szükségletét. Ez egy hosszú folyamat, de minden évben javulni fog a helyzet.
Az akkumulátorgyárak és az új iparosítás
Az elmúlt években Magyarország az elektromos autó akkumulátorárak új központjává vált (BYD, Samsung). Ez azonban nem a magyar kormány terve volt, hanem piaci alapú döntés.
„Persze az, hogy kínai a cég, de nem nem csak nem csak kínai, mert ugye a Samsung az délkoreai, tehát egy dél-koreai mögött nem a kínai állam van. Tehát amikor idejön egy egy cég, és a mögött van piaci alapú döntés, nem csak politika, akkor akkor egy kicsit hátradőlhetünk, hogy ezt nem a magyar kormány találta ki." *
Az akkumulátorgyárak a magyar GDP-nek csak néhány százalékát teszik ki, de jelzik, hogy a piaci alapú beruházások működnek. A német autóipar azonban jelenleg bajban van, ami hosszú távon kockázatot jelent a magyar gazdaságra.
A német gazdaság lassulása és a kelet-európai kitettség
A német gazdaság növekedési várakozásait az EU központi bankja 1%-ról 0,5%-ra csökkentette az energiaválság miatt. Ez problémát jelent Magyarország és más kelet-európai országok számára, amelyek erősen függnek a német gazdaságtól.
„Pont most néhány napja, azt hiszem a a Német Központi Bank levitte a német növekedés várakozást 1%-ról fél%-ra idénre, pont emiatt az energiaválság miatt." *
A német autóipar már régóta nem éppen virágzik, és az elektromos autók piaca is lassabban nő, mint korábban várták. Ez azonban nem csak magyar, hanem kelet-európai probléma (Szlovákia, Csehország, Románia is hasonlóan kitett).
A piacgazdaság és a tervgazdaság közötti különbség
Balásy hangsúlyozza, hogy a piacgazdaság és a tervgazdaság közötti különbség kézzelfogható. Az NDK és a NSZK összehasonlítása mutatja, hogy a piacgazdaság sokkal jobban működik.
„Tehát hogy hogy az, hogy a piacgazdaság sokkal jobban működik, és hogyha egy kormány, egy tervgazdaság eltűnik fölülle, akkor az jobban fog működni gazdasági szinten. Az biztos." *
Az 1989-es rendszerváltás után Magyarország gazdasága jelentősen fejlődött, bár az elmúlt 16 évben ez a fejlődés lelassult. A piacgazdaságra való visszatérés újra felgyorsíthatja ezt a folyamatot.
Az EU-s integráció mint kulcstényező
A kelet-európai gazdaságok fejlődésének legfontosabb tényezője az EU-s csatlakozás és az ebből eredő nyugat-európai tőke, technológia és munkakultura beáramlása.
„Tehát könnyű bele abba hibába, hogy magyar gazdaságról magyar gazdaságban gondolkozunk, de valójában nem nagyon van magyar gazdaság. hanem keret-európai gazdaság van, ha az EUR-t csatlakoztál." *
Szerbia, Bulgária és Románia 2000-es évek elején azonos GDP per fővel rendelkeztek. Azóta Bulgária és Románia (amelyek az EU-hoz csatlakoztak) jelentősen megelőzték Szerbiát. Ez mutatja az EU-s csatlakozás fontosságát.
Az Orbán-kormány gazdasági károkozása
Az Orbán-kormány alatt sok vállalkozó azt tapasztalta, hogy ha egy bizonyos szint fölé nőtt a cége, akkor egy „neres ember" megjelent, és vagy átadta a céget, vagy az adóhatóság körülnézett. Ez a gyakorlat számos vállalkozót arra kényszerített, hogy tudatosan korlátozza cége növekedését.
„Nagyon sok embertől így vették el a cégét. Ezek az emberek, amikor újra kezdték, akkor azt mondták maguknak, hogy egy bizonyos szint fölé nem növök, mert akkor észrevesznek és megint elveszik." *
Ez a rendszer ellentétes azzal, amit egy piacgazdaságban szeretnénk látni: a tehetséges és sikeres emberek, mint Elon Musk vagy a magyar Lakatos Péter (videótechnológia), akik valódi teljesítményen alapuló vagyonhoz jutnak, és ezzel előre viszik a gazdaságot.
A kormányok szerepe: elrontani könnyű, javítani nehéz
Balásy szerint a kormányok hosszú távon nem tudnak nagy pozitív dolgokat csinálni (utakat, vasutakat, oktatást, egészségügyet építeni), de rövid távon könnyen elronthatnak dolgokat.
„Tehát hogy tehát hogy elrontani nagyon könnyű, de ilyen pozitívat nem tudsz mondani, vagy nem tudok mondani, mert mert hisz ha lenne, akkor már akkor már mindenki megcsinálta volna." *
Az Orbán-kormány ezt az elrontás-lehetőséget maximálisan kihasználta. A TISZA-kormány feladata az lesz, hogy ne rontson el, és hagyjuk, hogy a piacgazdaság működjön.
A pszichológia szerepe a gazdaságban
Balásy hangsúlyozza, hogy a gazdaság jelentős része pszichológia. A bizalom, az optimizmus és a reménység fontos gazdasági tényezők.
„Tehát hogy hogy ez a gazdaság pszichológia is, tehát ez a pszichológia ez mindenre kihad, erre is kihadhat." *
Az elmúlt 16 év alatt az emberek pesszimisták voltak, és sokan úgy gondoltak, hogy el kell menni az országból. Most, a rendszerváltás után, sokkal több fiatal maradhat Magyarországon, mert megnyílnak a pályák, és van remény a jövőre.
A kelet-európai átlaggal való haladás mint cél
Balásy szerint a TISZA-kormány számára az első cél az, hogy Magyarország a kelet-európai átlaggal tudjon haladni, és ne szakadjon le, mint Szerbia. Ez nem egy különösebben nagy kihívás, de fontos.
„Tehát most a most arra gondolnék, hogy az, hogy a kelet-európai átlaggal szépen megy Magyarország, az egy az egy nem különösebben nagy kihívás. És akkor már akkor már azért jobb jobb helyen vagyunk." *
Ha ezt sikerül elérni, az már nagy előrelépés az Orbán-kormány alatt tapasztalt stagnáláshoz képest.
A TISZA-kormány kilátásai
Balásy nem szeretne túlságosan optimista lenni a TISZA-kormány teljesítményéről, de az előjelek kedvezőek. Az elmúlt 16 év olyan mély gödröt ásott, hogy már átlagos teljesítmény is jelentős javulást hozna.
„Tehát hogyha csak átlag rosszra visszamegy a tiszapárt teljesítménye, akkor már annyival jobban teljesít, mint az Orbán kormány társadalmi és gazdasági károkozás szempontjából, hogy már sokkal beljebb vagyunk." *
Az EU-s támogatás, az euró bevezetésének lehetősége, és a korrupció csökkenése olyan katalizátorok, amelyek a gazdasági növekedést segíthetik.
Az emigráció csökkenésének lehetősége
Az egyik legfontosabb pszichológiai hatás az lehet, hogy kevesebben fognak elmenni az országból. Fiatal szakemberek, akik korábban külföldre mentek, most maradhatnak Magyarországon, mert megnyílnak a pályák.
„Tehát hogy hogy ez a ahogy mondtam, a gazdaság pszichológia is, tehát ez a pszichológia ez mindenre kihad, erre is kihadhat. [...] Sokkal kevésbé reménytelen hely Magyarország, mondjuk így." *
Ez a humántőke megtartása hosszú távon jelentős gazdasági előnyt jelent.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
-
„Hormouz-szoros": Az átiratban „hormoziszoros" szerepel, amely a Hormouz-szoros (Strait of Hormuz) ASR-torzulása. Ez a Perzsa-öbölnél található szoros, amely 2024 végén geopolitikai feszültség miatt került a hírekbe.
-
„Neres ember": Az átiratban többször előfordul, de kontextusából nem teljesen világos, hogy pontosan mit jelent. Valószínűleg „neres" vagy „néres" (befolyásos, hatalommal rendelkező személy), de az ASR nem tisztázta ezt egyértelműen.
-
„Videóton": Az átiratban „videótont" szerepel, amely valószínűleg a videótechnológia vagy videotech szektort jelenti, de az ASR torzította.
-
„Lengyel út" vs. „szerb út": A beszélgetésben ezek a kifejezések a gazdaságpolitikai irányokat szimbolizálják (Lengyelország sikeres EU-integrációja vs. Szerbia EU-s integrációjának hiánya), de az átiratban nem teljesen világos, hogy ezek pontos gazdasági jelentése mi.
-
„Bugdácsolás": Az átiratban többször előfordul, valószínűleg a „bugdácsolás" vagy „bugdálás" szó, amely valami zavaros, rendezetlen állapotot jelent, de az ASR nem tisztázta egyértelműen.
-
Lakatos Péter: Az átiratban említik, mint a videótechnológia területén sikeres magyar vállalkozót, de az ASR nem tisztázta egyértelműen a nevét és a szerepét.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ha szeretné, hogy továbbra is szóljon egy független hang, támogassa adója 1%-ával a Klub Rádiót.
[00:00:04]Köszönjük.
[00:00:18]Meghosszabbodik-e az utóbbi évek szomorú magyar gazdasági realitása az elkövetkező időszakban?
[00:00:23]Vagy számíthatunk egy kedvező fordulatát?
[00:00:27]Persze itt nagyon sok külső tényezői szerepet játszik, mondjuk egy háború iránnal szemben, de a talán az is jelent valamit, hogy a piac, a tőzsdék mintha már a tiszta győzelme előtt beárasztak volna egy újfajta megközelítés, egy új fajta politikát, és ennek láthatóan örültek.
[00:00:46]Balázs Zsolt a Hold alapkezelő elemzője van velünk.
[00:00:49]Jó napot kívánok.
[00:00:51]Üdvözlök mindenkit.
[00:00:52]Személy szerint mennyire érinti ez a dolog, mármint a változás?
[00:00:56]személy szerint engem hát hát sokkal felszabadultabb vagyok, tehát mindenhol akár ez a beszélgetésben is tetten érhető lesz, hogy senki nem fog dugódni a cégemben, hogy mi miket mond a Zsolta, nem tudom hol.
[00:01:08]Eddig félni kellett, hogy nem kellett félni, mer vagy felszabadultabbak leszünk, mondjuk így.
[00:01:15]Ezt nem tudjuk, hogy kellett-e félni, vagy nem kellett-e félni, de volt félelem.
[00:01:18]Mondok egy mondok egyszerű példát.
[00:01:20]Pont most mondtam, mentem be egy stúdióba, és ott volt kirakva egy zsák ilyen irat megsemmisített szemét, és akkor egyből eszembe jutott, hogy hát biztos ők is valamelyik minisztériumból hozták el.
[00:01:30]Na de nyilván nem a sajátjuk van, de hogyha de azért nem kell olyan világban élni, ahol az embernek ez az első gondolata, mert van olyan világ, ahol az a az a irat vagy szerződés, amit eset nem tudom, hogy megsemmisítenek-e egy sem egy miniszterum vagy semmi, én is csak a szóbeszédet alap után megyek.
[00:01:50]Szóval amit esetleg megsemmisítenek, az egy az egy az egy az egy élhetőbb világban az már elebeve fönn volt az az interneten.
[00:01:56]Tehát hogy tehát hogyha nincs takargatnivaló, mindent ki lehet rakni az internetre.
[00:02:00]És igazából ez így Magyarországon is egy ki tehát ez nem csak a magyar politikára igaz, hogy takargatunk, hogy hogy mert mert akár mondjuk egy egy pénzügyi szektorra is igaz, tehát mi itt a oldalapkezelőben egy kicsit radikálisak vagyunk azzal, hogy mindent kiteszünk a a mindenki elé.
[00:02:17]Tehát az ügyfeleink meg a potenciális ügyfeleink elé.
[00:02:18]És már ez is egy kicsit úgy megrázó embereknek, hogy hogy lehet olyan dolgokról beszélgetni, amiről nem illik beszélgetni, mert céges belső dolgok.
[00:02:26]De valójában ez ez a bizalmat erősíti, a transzparencia bizalmat erősíti.
[00:02:31]Ez igaz politikára, ez igaz vállalatokra, ez igaz emberekre, és például személy szerint egy ilyesmi egy ilyesmi tapasztalásom van nekem.
[00:02:40]Nyugalom.
[00:02:40]Sokkal nagyobb lesz a nyugalom.
[00:02:41]Senki nem fog izgulni, hogy mit posztol, ugye egy Facebook oldalra, hogy a hogy a lákját, hogy a láját lájkot hova rakta.
[00:02:49]Vagy mondok egy egyszerű példát, hogy a közgazdászokat azokat úgy kéne kezelni, mint a fogorvost, hogyha ha baj van, akkor elmegyünk hozzá és és megkérdezzük, hogy mi a baj, de de nem szeretjük őket.
[00:03:01]Ez a az az mellékes, hogy szeretjük vagy nem szeretjük, akár szerethetjük is a fogorvost, hisz megoldja a problémánkat.
[00:03:09]Ö de most az elmúlt sok évben és nünk van egy ugye podcastünk a Hold After Hours, ahol folyamatosan gazdaságról beszélünk és mindig azért aggód azon furcsálkodtam, hogy mit csinálnánk Csehországban.
[00:03:21]Tehát akkor miről beszélgetnénk?
[00:03:23]Mert ugye itt Magyarországon olyan olyan gazdaság van, 2020 óta van a podcastünk, ahol egyfolytában a szállítják nekünk a beszélgetnivalót, mert egyfolytában a legfurcsább dolgok történnek Magyarországon.
[00:03:34]Ez se kell, hogy legyen.
[00:03:36]Tehát tehát tehát lehet, hogy az, hogy én nagyon boldog leszek, hogy a hold After hourst azért hagyjuk abba, mert már senkit nem érdekel a gazdaság, mert a magyar gazdaság egy unalmas, szürke csega gazdaság szintjére süllyed vissza.
[00:03:48]Magyarán egyszerűen működik is.
[00:03:50]Így van.
[00:03:52]Tudta értelmezni valaha is, hogy milyen gazdaságpolitika folyt az elmúlt években?
[00:03:56]Úgy értem, hogy adtak neki nevet hivatalosan.
[00:03:57]Ugye ortodox gazdaságpolitikának nevezték, de én soha nem jöttem rá.
[00:04:02]Hát mondjuk nem töltöttem ezzel álmatlan éjszakákat, hogy ez mi a fenét jelent ön szerint?
[00:04:10]Én én nekem az volt a megfejtésem, hogy hogy ugye a monopóliumokat nem szeretjük a a piacon sem, mert egy monopólium az vissza tud élni a a monopol hatalmával.
[00:04:22]Ög néha szükség van rá, mert mondjuk egy autópályát érdemes Budapest és Balaton között építeni, mert többet nem tudunk kihasználni, de azt nem szeretnénk, hogy aki az az egyet építette, az akármennyi pénzt elkérhessen rá.
[00:04:32]És és a tehát a monopóliumbal baj van, felügyelni kell.
[00:04:40]És ez a unortodox gazdaságpolitika, ez a ez a végtelen monopolhatalomból származott.
[00:04:45]a Fidesznek egy óriási hatalmi monopóliuma lett.
[00:04:48]Ugye minden féket és egyensúlyt megszüntetett, maradt a forint, meg a kötvényárfolyam, meg egy kicsit az EU szerencsére.
[00:04:55]És de amúgy belülről mindent megszüntetett, még a médiát is próbálta, ahol ahol lehet megnyírbálni.
[00:05:05]Gratulálok minden médiának, amelyik kitartott.
[00:05:07]Itt éz szeretném megragadni ezt a lehetőséget, és hozzájárul ehhez a teljesen reménytelen küzdelemhez és és ugye tehát és ezt a monopol hatalmammal való visszaélést, aminek két célja volt, hatalom és pénzszerzés, a pénzszerzés is nyilván hatalomszerzés szempontjából és erre próbáltak mindig kitalálni valamit, az hogy unortodox, az, hogy fejlesztő állam, körbenéztek a világban, megnézték, hogy mi az, ami egy kicsit hasonlít ahhoz, hogy ugye volt egy óriási centralizáció, tehát hogy minden mindent mindent a Orbán Viktor kezében mond egyszerűsítsük le a dolgot és és de hát ezt így nem lehet kimondani, hanem mindig mindennek valami más nevet kell adni, de valójában tényleg arról szólt, hogyha minden hatalmat Orbán Viktor kezében összpontosítunk, akkor talán könnyebb lesz megtartani a hatalmát.
[00:05:56]És és ennek találtak folyton és folyton új nevet.
[00:06:02]Ehhez még akartam valami érdekeset mondani.
[00:06:08]Majd még eszembe jut.
[00:06:08]Jó.
[00:06:08]Azt akartam megkérdezni, hogy amikor az embernek, aki mondjuk élt a kádri korszakba is, nagyon furcsa hasonlatosságok merülnek föl a két rendszer között, mert ugye az is egy központosított rendszer volt, az is egy állampárt által működtetett rendszer, ahol a politikai bizottságban hozzánemértő emberek döntöttek a gazdaság ügyeiben, és nem feltétlenül a szakértők voltak szakértők, vagy meghallgatták őket, vagy sem.
[00:06:38]Minden, mer beleszóltak, az árakba is beleszóltak.
[00:06:42]Volt ugyan reformkorszak, de hát ez igazi eredményeket nem tudott hozni, mert a rendszer természetén nem tudott változtatni.
[00:06:51]És itt is ez történt, hogy eldöntötték, hogy ársapka lesz, aztán a később miatt nagyobb lesz az infláció, meg tönkremennek mindenféle cégek.
[00:06:57]Hát istenem, az a lényeg, hogy politikai haszna legyen a dolognak.
[00:07:04]Ez a ez a hasonlóság fölismerés, ez tévedés.
[00:07:08]Nem, nem, ez tehát és akkor visszatérve az elő előzőre, tehát az, hogy a ugye minden azt a célt szolgált, hogy Orbán Viktor kezében legyen a hatalom.
[00:07:17]És ugye ezt azt ott lehetett még észrevenni, hogy ez két két irányba ugye két irányba sérülhet fölfelé az EU, amelyik elvesz néhány törvényhozási hatalmat satöbbit.
[00:07:28]Ezért ezért Brüsszelt se szeretjük, vagy Orbán Viktor Brüsszelt se szerette.
[00:07:31]Mi szeretjük, hiszen tompítja a hatalmát, de lefelé sem.
[00:07:36]Tehát nem, ezért nem szerette a a független iskolákat, a független önkormányzatokat, a döntésképes minisztériumokat, tehát mindent mindent az ő hat kezébe kellett összpontosítani.
[00:07:45]És akkor visszatérve erre, hogy hogy azért, mert akkor el lehet játszani, hogy mi oldjuk meg a problémákat.
[00:07:52]Nyilván a bajokat azt rákenjük valami másra, mit tudom én, energiaválság, Brüsszel satöbbi.
[00:07:57]Ha viszont ugye fölment az infláció 2022-ben 25%-ig Magyarországon, az nem a mi hibánk, mondta az Orbánkormány, de amikor lehozzuk, akkor csinálunk rá árhatóságot, akkor csinálunk rá ársapkát, akkor csinálunk rá valamit, és akkor eljátszuk, hogy azt viszont le mi hozzuk le.
[00:08:15]De ha megnézzük, hogy mi történt a világban, akkor ugyanaz történt mindenhol.
[00:08:18]kevésbé ment föl az infláció, mert a 20%-ig ment föl Kelet-Európába, ami Magyarországon 25-ig és pont ugyanazzal a dinamikával jött le.
[00:08:26]Tehát az összes kelet-európai országban ugyanúgy ment föl az infláció és ugyanúgy lent globális dolgok okozták a fölmenetelt is, meg a lemenetelt is.
[00:08:34]És és egy és igen erről szólt és ugye ilyenkor azért mindig meg kell említeni, hogy lehet ezért Orbán Viktort színni, de azért szerintem inkább a választót kell.
[00:08:42]Tehát hogyha a választó a választó azt mondja, hogy hogy az állam csak ne szóljon bele, vagy hogy az a vagy hogy én f tart én nem attól tartok, hogy Brüsszel mit csinál, hanem hogy a magyar állam mit csinál, mert tényleg annak van fktelen hatalma, akkor ez máris nem így történik.
[00:08:57]A benzinársapka ilyen.
[00:08:58]Bárki, aki úgy gondolja, aki örülni vél, vagy örül a benzinálsapkának, az gondolja végig, hogy most itt van egy energiaválság.
[00:09:06]Mit mond az a benzinálsapka?
[00:09:08]mesterségesen, alacsonyan tartjuk a a benzinárakat, ezáltal megnöveljük a keresletet, eljátsszuk, hogy mi az állam, megoldjuk az állampolgárnak, hogy ő ki tudja fizetni a benzint, és annyit autózzon, amennyit akar.
[00:09:22]És az és a és ezt azért csinálja, mert a választó ennek örül, mert örül annak, hogy olcsó a benzin.
[00:09:26]De valójában mi ez, hogy kéne, hogy ez működjön?
[00:09:30]Az, hogy én meg tudjam oldani, hogy heti ötször beautózzak a munkahelyemre, az két kétféleképpen oldhatom meg.
[00:09:38]vagy annyit keresek, hogy nem érdekel mennyibe kerül a benzin.
[00:09:41]Vagy hogyha fölmegy 30%-kal a benzin és ez nekem fáj, akkor autózok 30%-kal kevesebbet.
[00:09:46]Tehát ezt egyéni szinten kéne ezt megoldani, de Magyarországon azt várja a választó, hogy majd az állam oldja meg nekem, és rakjon rá egy benzinálsapkát, és ne menjen föl 30%-kal az ár, és akkor én autózhatok ugyanúgy.
[00:09:58]És ez ez a probléma gyökere, mert ugye Orbán Viktor ezt a nép néplelket értette meg rettenetesen, és ezért tudta ezeket a játékokat játszani.
[00:10:07]Hát val ugye Kádár János is népszerű volt, tehát hogy hát erre szocializálták a magyar társadalmat abban a rendszerben is.
[00:10:15]majd állampa, majd a Kádár bácsi az majd megoldja, megvéd bennünket.
[00:10:19]Csak ez a szocializálás szó, ez ugye olyan, mintogyha minthogyha fölmentenél.
[00:10:25]Így pontosan.
[00:10:25]Tehát mintogyha nekem nem lenne ebben felelősségem, hogy észrevegyem.
[00:10:29]Engem ezért utálni szoktam, amikor ezt elmondom, hogy itt itt bizony egyéni felelősségvállalás is van.
[00:10:33]Tehát itt itt a itt és akkor mondok egy volt ugye egy reménytelen küzdelmünk a NER a LER leváltása 16 éven keresztül folytattuk mind ide is mindenki bejött Korra hajnalban és elmondta hogy hogy rossz az Orbán kormány és és teljesen kilátástalan vol volt hogynek egyszer vége lesz és vége lett következő lehetetlen feladat elmagyarázni az embereknek hogy van egyenügy felelősségvállalás neki is van szerepe abban, hogy a hogy a hogy a a benzin az kifizethető legyen.
[00:11:01]Tehát nem az államtól kell várni a megoldást, hanem önmagától.
[00:11:04]És és ugye valahol szerintem a médiának ezek a tehát ezek a olyan népnevelő dolgok, ami ami talán segíthet meg előreviheti az országot.
[00:11:12]Még csak egy kérdést ezzel kapcsolatban, hogy amikor Orbán több kollégámnak és több évvel ezelőtt arról beszélt, hogy például a hitleri Németországban, a 30-as években, amikor a fűler hatalomra került, és ugye elkezdtek beruházni a hadigazdálkodásba, és akkor épültek az utak és volt egy fellendülés.
[00:11:35]Így nélküliség.
[00:11:36]Igen.
[00:11:36]Igen.
[00:11:36]Rövid időre ez nagyon látszik Oroszországban is, vagy a New Deal is bizonyította ezt Amerikában.
[00:11:40]Ott is nagyon rövid ideig tartott, mer meg megbuktatták.
[00:11:44]Szóval, hogy ez oké.
[00:11:44]Ez komolyan azt gondolta, hogy ilyen egykézben tartott felülről vezérelt gazdaság az jobb, mint a szabadpiacgazdaság.
[00:11:51]Ezt hitte, vagy pedig a saját hatalma érdekelte?
[00:11:54]Csak csak a hát a saját hatalma érdekében csinálta mind.
[00:11:57]Ezt ezt ezt nem gondolhatta, hiszen hiszen rengeteg történelmi példa van.
[00:12:01]Tehát a Nagy Mártont megkérdezzük négyszem közt, hogy mi a véleménye a benzinálsapkáról, akkor elhatárolódik.
[00:12:07]akkor azt mondja, hogy az politika volt, tehát hogy ő pontosan tudja, hogy ez mekkora kárt okoz az országnak.
[00:12:13]És és de azt mondják, hogy hát csak így választanak újra, és akkor megint a szavazóhoz beszélünk.
[00:12:22]Milyen állapotban van most a gazdaság?
[00:12:24]Igazából leírható ez röviden, de ennél sokkal fontosabb, mert tudom, hogy sok sok közgazdas meg szakértő megnyilatkozik a médiában és ilyenolyan tanulmányokban, de attól tartok, hogy ezeket az emberek vagy nem olvassák, vagy nem akarják a bonyolul a bonyolult nyelvezetet követni, megérteni.
[00:12:42]Tehát elmagyarázható ez lenne a kérdésem.
[00:12:44]Elmagyarázható-e érzékletesen az embereknek, hogy miben vagyunk most?
[00:12:51]Ugye sok sok sok távon lehet ezt nézni, de de mondok egy nagyon egyszerű példát.
[00:12:55]Tehát ugye jelenleg az elmúlt hetek, most már egy-két hónap két nagy hatás érte a magyar eszközök piacát.
[00:13:02]Tehát mondjuk legyen forint, szűkítsük le a forintot.
[00:13:03]Fortintot két dolog érte.
[00:13:05]Az egyik az, hogy a a Tiszapárt esélye folyamatosan erősödött, majd eljött a választásnapja és kiderült, hogy biztos, hogy elsöprő kétharmad.
[00:13:13]Ugye ez volt az egyik hatása, ami a forintra hatott.
[00:13:15]A másik pedig a hormoziszoros leváltása, lezárása, ami ami ugye egy globális energiaválság.
[00:13:23]És ez a kettő, az egyik az gyengíti a forintot, az energiaválság az nagyon gyengíti a forintot, úgy ahogy egy amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, és abból lett egy energiaválság Európában.
[00:13:33]Ez kicsit kisebb, de hasonló.
[00:13:36]Tehát az gyengíti a forintot.
[00:13:36]És van egy másik, hogy hogy a NER eltakarítása a magyar gazdaságból, társadalomból, az meg egy pozitív tényező.
[00:13:43]És ha most megnézzük, hogy a forint azzem öt éves csúcson van, a kötvénypiac sok éves csúcson van, tehát azt kell, hogy mondjuk, hogy a Fidesz eltávozása a magyar gazdaságból, politikából az egy nagyobb jó, mint egy globális energiaválság rossz.
[00:13:59]És nem teljesen megfeleltető a kettő egymásnak, de ez a forintpiac üzenete, hogyha nagyon egyszerűen akarjuk megoldani, meg megfogalmazni.
[00:14:08]Tehát tehát azt kell, hogy mondjam, hogy hogy ha a piacokra hallgatunk, és ugye most ez is egy ez is egy öröm, mondjuk ez egy örömteli fejlemény az elmúlt egy-két évben, hogy sokat beszéltem arról, hogy a ha a piac mond valamiről véleményt, az sokkal jobb, mintha egy elemző vagy egy politikus, mert abban annak nem ezekben a utóbbiakban benne lesz a személyes szimpátiája vagy valami.
[00:14:29]A piac az nem, az nem szimpátia tüntetés rendez piacon.
[00:14:33]Ott mindenki a vélemény meg odarakja a pénzét.
[00:14:35]Tehát ha hülyeséget gondol, akkor a az az pénzt fog neki égetni, és ezért nem csinálja.
[00:14:41]És amikor a forint erősödik ennek a kombinációnak a hatására, akkor a piac azt gondolja, hogy Magyarország most egy sokkal jobb helyzetbe került energiaválság ellenére, mint volt fél éve vagy egy éve.
[00:14:51]Ez az egyik üzenet.
[00:14:53]Tehát ez a legegyszerűbb üzenet.
[00:14:55]És és ugye az a baj, nekem se kutyám, se macskám a Tiszapárt.
[00:15:01]Fogalmam sincs, hogy fognak ö teljesíteni a azt a a az előjelek arra utalnak, hogy valami jobb jön.
[00:15:10]De ugye azért azt észre kell venni, hogy volt a rendszervos óta volt 36 év, az 94 az kilenc mondjuk az kilenc kormányunk volt, kilenc pocsék kormányunk volt.
[00:15:20]És ezek után ugye van egy ilyen Facebook definíciója a hülyeségnek, hogyha valaki azt gondolja, hogy mindig ugyanazt csinálja, de más eredménye lesz, az az fajta hülyeség.
[00:15:28]És most nekifutunk a 10.
[00:15:31]kormánynak.
[00:15:33]Kilencből kilenc pocsék, nekifutunk a 10ediknek.
[00:15:35]Most azért még ezért korai azt várni, hogy na most aztán nem lesz olyan pocsék, de egy kicsit azért velünk is van a statisztika, mert az elmúlt 16 év viszont meg extrém rossz volt.
[00:15:45]Ugye az a leginkább a monopol helyzetből fakadóan, hogy minden fékés jellensúly eltűnt.
[00:15:51]Szóval, hogy hogy tehát hogyha csak átlag rosszra visszamegy a tiszapárt teljesítménye, akkor már annyival jobban teljesít, mint az Orbán kormány társadalmi és gazdasági károkozás szempontjából, hogy már sokkal beljebb vagyunk.
[00:16:05]És egy kicsit ezt a forintpiac ezt áraza, ezt azt áraza, hogy esetleg eurót fogunk bevezetni, hogy lejönnek a kötvényhozamok, hogy a forint tartósan lehet erős.
[00:16:13]Tehát sok mindent áraz ez.
[00:16:16]De ugye és akkor itt van a a nemzetközi piac, amire el kell mondani, hogy hát pont most néhány napja, azt hiszem a a Német Központi Bank levitte a német növekedés várakozást 1%-ról fél%-ra idénre, pont emiatt az energiaválság miatt.
[00:16:31]És az nyilván a magyar gazdaságnak továbbra sem tehát egy hátszere az lenne, hogyha teljesít a német gazdaság, szembeszéle, hogyha nem teljesít.
[00:16:40]Szóval a nemzetkező piac az itt van, de itt most annyi mindent lehet javítani Magyarországon belül, hogy én a forintpiacával teljesen egyetértek.
[00:16:51]Tehát, hogy itt itt itt itt nagyon jó dolgok jöhetnek ahhoz képest, ami 16 éve zajlott, és én nem aggódom a közeljövő miatt.
[00:17:00]A hosszú táv pedig hát az nyilván az az nem egy kormány eredménye lesz.
[00:17:04]Volt egy ilyen kifejezés, egy most, hogy a Fidesz kivonul a politikából, pontosabban a hatalomból és a gazdaságból, de ki vonul-e a gazdaságból?
[00:17:14]Ugye folyik nem tudjuk milyen eredménnyel egy átmentési kísérlet az orbáni hatalom megtartása a párton belül, és hát a reménykedés, hogy egy év múlva, három év múlva visszajövünk.
[00:17:30]Ebben én őszintén szóval nem hiszek.
[00:17:32]Szerintem ez elmúlt.
[00:17:33]Ez elmúlt.
[00:17:33]Igen.
[00:17:33]Tehát ez ez a kávé lefőtte, ahogy mondta a Nagy Feró.
[00:17:35]Igen.
[00:17:38]Így van.
[00:17:38]De azért a gazdasági hatalom ott marad azoknak az embereknek a kezében, akik vagy Orbánnak a a az oligarchái, vagy pedig a, hogy mondjam, csak a strómanjai, akik a pénzt neki beszedték és félretették.
[00:17:53]És ezek neek nem érdeke a Tisza támogatása, és a Tisztának se érdeke persze, hogy ezek fönn maradjanak.
[00:18:00]Szóval mi lesz itt ebből az egészből?
[00:18:02]Hát mi lett a az előző pártok?
[00:18:05]Na, na ugye azoknak is volt egy kész Kft.
[00:18:11]Tehát ilyen kiépült rendszerük vol ekkora nem volt persze, de hogy de hogy ezek is szépen eltűntek.
[00:18:13]Tehát itt itt itt itt itt ugye túl sok szerintem ez Magyarországon különösen igaz, hogy túl sok jelentőséget tulajdotünk a pénznek.
[00:18:26]Tehát, hogy hogy az, hogyha valakinek sok pénze van, attól még nem lesz hatalma, attól még nem lesz befolyása.
[00:18:32]Akkor lesz, hogyha mit tudom én, óriás plakátokat tud belőle kitenni, mert akkor lesz politikai hatalma, hiszen az ő üzenete fog rengeteg emberhez csak eljutni.
[00:18:39]De enélkül tehát olyan, tehát sokkal jobban lehet aggódni, hogy mi lesz egy köztársasági elnökkel vagy egy alkotmánybírósággal, de én nekem, tehát most akkor most megint visszatérve, tehát nem fogalmam sincs, hogy hogy fogjunk működni a Tiszakormányt, se kutyám, se macskám.
[00:18:52]Ö nekem úgy tűnik, hogy hogy ezek ezek nagyon nagyon könnyen vehető problémák lesznek a a úgy, hogy azokból a problémából jövünk ki, amit az első elmúlt 16 év gerjesztett, tehát hogy hogy azokhoz képest ezek már nagyon könnyű.
[00:19:10]Tehát hogy és akkor visszatérve az első kérdésre, hogy miben változik a mi életünk?
[00:19:14]Hát most már nem arról kell beszélni, hogy vagy remélem nem arról kell majd beszélni, hogy egy ársapka jó-e vagy sem, hogy tényleg Brüsszel-e a gonosz vagy nem, hanem ilyen dolgokról beszélgethetünk, hogy mitől lesz jobb Magyarországnak, hogy tudunk a lengyel úton járni a szerbó út helyett, tehát hogy hogy mi az, ami ami van értelme egy ilyen beszélgetésnek, mert hogy az elmúlt 16 évben nem, tehát én is néha beszélgettünk ilyesmikről, de teljesen reménytelen miről beszélgetünk.
[00:19:39]Hát hiszen arról beszélünk, hogy hogy hova menjen az egy gyerek egyetemre, amikor még az alsó tagozat osztályaiban bugdácsolunk.
[00:19:48]Tehát, hogy annak nem volt értelme.
[00:19:49]És most hirtelen most úgy tűnik, hogy kinyílhat egy olyan világ, ahol van értelme arról beszélni, hogy mitől tudja Magyarország a lengyel utat járni.
[00:19:58]És ez már egy ez nem csak nem csak kézzel fogható intézkedésekben, de de a néplélekben is meg fog jelenni.
[00:20:05]Tehát a megnéztem 2019-ben volt egy ilyen nagy konjunktúra a 10-es években Magyarországon is, és ez 19-ben csúcsosodott ki, és ott annyira a várakozásokhoz képest annyival nagyobb volt a növekedés és így az adóbevétel, hogy 1000 milliárd Ftlet bevétele volt a költségvetésnek.
[00:20:25]Az rengeteg pénz az, hogyha a mai nominális GDP-re növeljük, akkor az 1800 milliárd Ft az 2%.
[00:20:30]Tehát, hogy hogy ekkora és nehéz azt mondani, hogy ez akkor most jönni fog, de ezekben olyan potenciális katalizátorok vannak.
[00:20:42]Tehát tehát csak az öröm, csak az eufória az tud olyan dolgokat csinálni, hogy rendbe teszi a költségvetést.
[00:20:51]De van egy másik veszélye az oligarcha létnek, pontosabban az olig oligarha termelésnek és fönntartásnak, hogy tudik ezek jó része nem piaci versenyben szedte meg magát, és ha és ha nem tudott gazdálkodni és bevételiesései voltak, akkor a mi pénzünkből az állam kisegítette és megtámogatta.
[00:21:12]Tehát a probléma lehet az is, hogyha tönkremennek, mert tehát nagyon sok ember dolgozik nekik.
[00:21:19]De tehát, hogy ne ezt nem ezt úgy úgy kell nézni, hogy hogy Magyarország épít utakat, vannak beruházások, amire kellenek emberek, akik elvégezzék.
[00:21:28]És a jelenleg mit tudom én, ez úgy történt, hogy Mészáros Lőrinc megnyerte a a beruházást, majd leosztotta alvállalkozóknak és közben lenyúlt róla egy óriási sápot, de az alválkozók megmaradnak.
[00:21:41]kiesik mészáros lőrinc, tehát hogy hogy és az túl kifizetik őket, mert ugye tehát hogy tehát hogy tehát hogy az tehát hogy lehet aggódni mindenféle dolog miatt, de hogyha az ember hátranéz és ránéz, akkor azt látja, hogy hát itt egy rákos daganat el lett távolítva.
[00:21:56]Tehát és ráadásul mivel elsöprő a kétharmada, azért úgy tűnik, hogy hogy hogy jól el lesz távolítva.
[00:22:01]Tehát nem az lesz, hogy még jönnek az áttétek meg a nem tudom mi.
[00:22:05]Én a Fidesznél se azt látom, hogy ők most még a tehát már amikor, hogyha egy ugye ez a arra készülünk, hogy egy meg három év múlva visszatérünk, ez úgy még úgy hihető lett volna, hogyha egy minimális Tiszapár többség lett volna, és akkor tényleg egy ilyen bugdácsolás megy hatalompolitika terén.
[00:22:22]De most nem ez van.
[00:22:22]Tehát most és Orbán Krisztián beszélt erről egy egy azt hiszem a Partizánon, hogy hogy lehet egy olyan társadalmat és politikát fölépíteni, ahol nem az a lényeg, hogy mit csinálunk, hanem hogy próbáljunk mindenkit bevonni, hogy minél szélesebb réteg legyen.
[00:22:41]És egy kicsit ezt látom a elnézést, ezt látom a Tiszapártnál, hogy hogy ahogy itt gyűjti be a különböző kormányembereket, próbál széles társadalmi rétegekre lőni, tehát hogy megint tehát nem tudhatjuk, hogy itt fogalmam sincs, hogy hogy fog szerepelni a Tiszapál, tehát nem szeretnék itt valami hulláoptimista lenni.
[00:22:57]Bármi jobb, mintogyha mint az elmúlt 16 év.
[00:23:00]Mindenki nézze rá a forintat, ez körülbelül ötödször mondja, de látom, hogy ez ez még az újdonság varázsa.
[00:23:09]Pontosan, merug meg, hogy ezt el lehet mondani, tehát hogy ezt mindenféle szorongás nélkül el lehet mondani, tehát hogy hogy mi mindenki erre gondoljon.
[00:23:18]Tehát lehet aggódni mindenfelé, hogy mi történik, hogyha nem tudom éészáros nem tudom milyen gárdje megszűnik, és akkor nem lesz baj.
[00:23:24]Tehát itt itt itt gazdasági növekedés lesz magyarul.
[00:23:27]Több dolgot kell csinálnunk, mint egy évvel ezelőtt.
[00:23:31]Ahhoz ugyanannyi vagy több ember kell.
[00:23:34]Tehát hogy ezek a dolgok meg fognak oldódni.
[00:23:35]De ez egy nagyon kicsi logisztika, hogy most akkor Mészáras Lőrinc nyeri-e a sokat vagy sem.
[00:23:38]Ugye a visszatérő kérdés az, hogy és abból a sok ezer milliárd Ftból, amit elraboltak, amit összegyűjtöttek, és aminek a kimenekítése már egy ideje ez érezhető folyik, tehát hogy elviszik Magyarországról ezt a pénzt, miközben itt hagynak egy óriási adósságállományt, amely már annyira nyomja a büdzsét, ugye, hogy egy elég jelentős része a kamattörlesztésre megy el a pénznek, ami befolyik a kormányhoz.
[00:24:06]Szóval ez ügyben is ilyen optimista, hogy ezeket a pénzeket vissza lehet szerezni?
[00:24:14]Ezt nem tudom.
[00:24:14]Csak azt tudom, hogy az már egy óriási segítség, hogy már nem szivárognak tovább el ezek a pénzek.
[00:24:20]Tehát hogy tehát hogy vegyük észre, hogy hogy lehet, hogy hogy hajrá hajrá a visszaszerzéshez.
[00:24:25]Fogalmam sincs, hogy sikerülni fog-e vagy sem.
[00:24:27]Majd kellenek az lesz egy olyan hatóság, amelyik ezzel foglalkozik mindenesetre.
[00:24:30]Tehát erről beszélnünk kell.
[00:24:32]Pont tehát ugye már ez is, ahogy az előbb mondtam, tehát már is egy előrelépés, hogy már arról már nem csak, hogy beszélünk rólog, de jó lenne visszaszerezni, hanem van egy hatóság rá.
[00:24:41]Hát eddig eddig is lett volna, mert ugye a főügyészség az az egy olyan hatóság, ami visszaszerni a korrupciós dolgokat, de nem ment, nem működött.
[00:24:47]Hát most már lesz egy olyan hatóság, ami erre működik.
[00:24:50]Tehát ez is egy óriási előrelépés és fogalmam sincs, hogy mi lesz az eredménye, de minden kitartást azoknak, akik ott fognak küzdeni.
[00:24:56]Ö ha és és ezt tudom mondani, hogy hogy biztos, hogy beljebb leszünk.
[00:25:04]És egyébként a kamatkiadás, tehát pont ez a a kamatkiadás az valóban magas Magyarországon, de az, hogyha és egyelőre úgy tűnik, hogy ez az euróbelépés, euróvezetbe belépés, euró bevezetése, ez megtörténik, attól már most elkezdtek lejönni ezek a kamatok.
[00:25:24]Tehát amikor a választások előtt volt egy ilyen nagy gyenge pillanata a magyar kötvénypiacnak, akkor a hosszú hozam 7,7% volt.
[00:25:30]Az azt jelenti, hogy a magyar ha a magyar állam hitelt akar fölvenni, kötvényt akar kibocsátani, akkor 7,7% kamatot kell évente fizetni.
[00:25:42]Ez most már 6% környékén van.
[00:25:45]Tehát, hogy ez alatt a néhány hét alatt, hogy a piac elhitte, hogy jön valaki, aki eurót akar bevezetni, az 15%-ot javított a a úgymond a kamatterhünkön.
[00:25:54]Ez nem megy át egyből, mert ez ez hosszú idő még átmegy, de azt látjuk, hogyha ezek a hozamok jönnek le, és úgy jönnek le, hogy a világban emelkednek.
[00:26:02]Tehát ez ez tehát merthogy a világban pont emiatt a hormoziszoros válság miatt a kötvényhozamok emelkednek, mert az mert a mert a kötvénypiacok amiatt aggódnak, hogy most megint jön egy ilyen energiaválság, amit amit majd a covidhoz hasonlóan a kormányok úgy kezelnek, hogy végtelen pénzt döntenek ide-oda, amoda, és ehhez végtelen pénzre van szükségük, és akkor ettől megjednek a kötvépiacok, és már csak drágábban hajlandóak nekik hitelezni.
[00:26:29]És de Magyarországon ebben a időszakban ilyen drasztikusan jönnek lefelé a hozamok.
[00:26:35]Tehát itt ami azt jelenti, hogy hogy most magas a kamatköltség a költségvetésben, de minden évben jobb lesz.
[00:26:43]Hiszen ha jönnek le a hoamok, akkor már az alacsonyabb hozamokon tudunk újabb hiteleket kibocsátani, az lecseréli a drága hiteleket és így megy tovább.
[00:26:50]Az EU pénzek, ugye, hát az EU pénzek erről szólnak, ugye azok nem is hitelek, hanem megkapjuk azt a pénzt.
[00:26:56]Hát ez is egy óriási tétel lesz abban, hogy kevesebb hitelt kell fölvennie majd a kormánynak idővel, nem idén még.
[00:27:02]De szóval minden abban az irányba mutat, hogy ez is egy olyan probléma, ami akkor, hogyha ha kifelé lábalunk a bajból és és évről évre érezzük, hogy kifelé lábalunk a bajból, az óriási lökés mindenkinek, a gazdaságnak is, meg az egyes embereknek is.
[00:27:21]Ez euró bevezetését említette, de ilyen eladósodottság mellett, ami ugye csak hosszú évek alatt dolgozható le valamennyire, ezt nem fogjuk elérni.
[00:27:33]A ez tehát nem kell ahhoz alacsonyra levinni a a az eladósodottságot, hogy be lehessen vezetni az eurót.
[00:27:42]Elég az, ha jó irányba mennek a dolgok.
[00:27:46]Ha azt mondja az EU, hogy igen, Magyarországon jó irányba mennek a dolgok, akkor anélkül, hogy elérnénk ezeket a célszámokat is azt le azt tudják mondani, hogy rendben, lehet náluk euró.
[00:27:59]És és na hát reméljük, hogy a tiszapár négy év alatt jó irányba mennek majd a dolgok.
[00:28:05]Ez elég.
[00:28:05]Tehát nem kell nekünk ezt most mint a villám nem tudom 10% ponttal csökkenteni az eladósotságot, mert az valóban baj lenne.
[00:28:11]A teljesíthető, tehát hogyha ezt figyelembe vesszük, tehát nem az, hogy itt hard kritériumok vannak, vagy kemény kritériumok vannak, hanem van egy kemény kritérium, ami azzal van puhítva, hogy de ha jó irányba mennek a dolgok, akkor akkor is akkor meg tudjuk engedni anélkül, hogy a kemény kritériumokat teljesítetted volna.
[00:28:31]Ezzel együtt már elérhető ez a öt-h év alatti euróbavezet.
[00:28:36]Hát igen, az ember azt gondolja, hogyha Bulgária be tudta vezetni az eurót, akkor talán Magyarország.
[00:28:39]És nem hiszem, hogy a bolgárgazdaság mindig jobb lett volna, mint a magyar, vagy azt se hiszem, hogy az eladósodottságuk nem lett volna magas.
[00:28:48]A görög ugye erre jobb jó kér.
[00:28:50]Hát a görögöt azt kicsit megbánta az EU.
[00:28:52]Igen, igen, de de tehát még nekik is odaadták az eurót.
[00:28:56]Szóval és itt itt most azért a a és ezt már a az EU-s nyilatkozatokból is tudtuk, tehát érzik, az EU is érzi, hogy itt most a mag ennek a magyar kormánynak minden támogatást meg kell adnia, akár szóban az euró bevezetés.
[00:29:09]És ugye az is elég a szó, tehát a piacok elhiszik azt, hogy igen, itt évről évre valószínűbb az euróbevezetés, mert mondjuk csak az EU szóban támogatja.
[00:29:17]Az is már egy olyan dolog, ami segíti, hogy a piacon lefelé jönnek majd azok a kamat, azok a azok a hozzámok, amiken a magyar kormány ki tud bocsátani, hogy erősödik a forint.
[00:29:27]És és ez mind olyan vissza olyan visszacsatolás.
[00:29:35]Csak képzeljünk el valakit, aki az elmúlt 16 évben egy német céget azon gondolkozott, hogy valahol Kelet-Európában kiszervezi a a valamit, bármit, és akkor ott van, mit tudom, Lengyelország, Magyarország meg Bulgária, hova vigyem?
[00:29:47]És ott volt a fejében az, hogy na jó, de Magyarországon nem tudjuk, hogy öt év múlva meg 10 év múlva is EU tag-e.
[00:29:55]Hát akkor jobb, hagyjuk azt az országot, nézzük meg Bulgáriát és Lengyelországot.
[00:30:01]Tehát tehát emberek döntenek, akiket akikre visszahatnak ezek a hírek.
[00:30:04]Az, hogy mit mond az EU Magyarországról.
[00:30:08]Tehát hogy és erre mondom azt, hogy itt minden olyan a gazdaság nag jó jelentős rész pszichológia és és nem csak Magyarországon, hanem az egész Európában vagy az egész világon.
[00:30:19]Tehát tehát ezek itt olyan folyamatok indulhattak most el, egy kicsit megköszönhetjük az Orbán kormánynak, hiszen olyan mélyre ás olyan mély gödörbe ásta Magyarországot, hogy itt, hogy nagyon könnyű elindulni fölfelé.
[00:30:28]És minél mélyebb a gödör, annál nehezebb abból kijönni.
[00:30:34]Igen, az az igaz, de m jó.
[00:30:34]Igen, most a most ne beszéljünk a gödörből kimászás fizikájáról, de hogy annyira, tehát akkor úgy mondom, hogy annyira mégy alacsonyra tette a lécet, hogy hogy még nagyon könnyű egyre magasabb és magasabb léceket átugrani, akkor inkább így mondom, hogy a fizikai is stimmeljen.
[00:30:49]És és na és ezt ezt látjuk és szerintem ezt láthatjuk a következő években, de mondom tehát meglátjuk, hogy hogy teljesít a Tizabát.
[00:30:59]A legutóbbi években, amikor ugye megint volt egy ilyen szlogán, amivel amivel megpróbáltak nevet adni a gyereknek, ez a Magyarország újraiparosítása, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy kínai meg dél-koreai ilyen villanyautóhoz, hogy hívják ezeket a amikből az áramot nyerik majd amikor akkumátor akkumulátor, tehát akyártó cégek bejöttek akkumátor és ettől egy óriási monokultúra telepedett rá a magyar gazdaságra.
[00:31:28]ra, aminek a sorsa hát meglehetősen bizonytalan, mert elmúlt egy-két év, és kiderült, hogy annyira vilányautópiaca nem jó, hogy ezeknek a feltételeknek meg tudjanak felelni.
[00:31:41]És hát viszont rengeteg pénz, tehát több 1000 milliárd Ftot vitt el a támogatások.
[00:31:48]Akkor itt is van egy menyújtató hírem, tehát lehet, hogy Magyarországnak ez magát a jó hírmondónak kéne alkalmazni valamelyik médiumnak.
[00:31:55]Én nekem van egy ilyen van egy ilyen tulajdonságom, mindenben meglátom a jót.
[00:31:58]Szóval, hogy hogy a ez a tegyük föl, hogy több 1000 milliárdos támogatást kaptak, de hogyha mit tudom én, ha kaptak 1000 milliárd támogatást, mondjuk egy BYD, akkor a BYD 5000 milliárd Ftot vagy 10000 milliárd Ftot rakott abba a beruházásba.
[00:32:12]Tehát, hogy tehát tehát az a támogatás az az egy kis részét fedezte az egész költségnek.
[00:32:18]Itt a BYD azért épített akkumulátorgyárat, és a világ egyik legnagyobb akkumulátorygyárat, mert úgy gondolja vagy gondolta, hogy rengeteg akkumulátort fog gyártani és eladni.
[00:32:28]Tehát itt ebben volt egy kicsit piaci döntés.
[00:32:30]Persze az, hogy kínai a cég, de nem nem csak nem csak kínai, mert ugye a Samsung az délkoreai, tehát egy dél-koreai mögött nem a kínai állam van.
[00:32:37]Tehát amikor idejön egy egy cég, és a mögött van piaci alapú döntés, nem csak politika, akkor akkor egy kicsit hátradőlhetünk, hogy ezt nem a magyar kormány találta ki, hogy itt akkumulátort akar gyártani, hanem a BYD meg a Samsung meg a nem tudom micsoda, és akkor jobb kezekben van a döntés.
[00:32:56]É tehát, hogy tehát hogy ez az akkumulátor gyárak mellett meg azért várom, tehát szalagcímek szintjén valóban úgy tűnik, mint hogyha itt egy lábon áll a magyar gazdaság, de hát ez nagyon táv tehát, hogy valójában ezek az akkumulált járok, ezek a GDP talán ha 1%, tehát ilyen pár százalék-ában mérhető dolgok, hogyha majd egyszer teljes kapacitáson elképzeljük, hogy tudnak működni, akkor is tehát, hogy nem azért ez nem szerintem kér számítsa hozzá az autógyártó üzemeket, főleg a németeket és hát a német Gazdaság épp most mondta, hogy fél%-ra van beárazva.
[00:33:28]A német autóipar pedig már régóta hát nem éppen dögrováson van, de de bajban.
[00:33:35]Tehát azt gondolom, hogy ez az autóügy ez nagyon nyomja azért Magyarországot.
[00:33:39]Mondjuk Szlovákiában is ez a helyzet persze.
[00:33:42]Szóval ezt azért hosszú távon jó nézni, tehát hogy a az elmúlt tizenpár év az meg ezek a autógyártók voltak a azket európai felemelkedés egyik zálogat.
[00:33:51]Tehát nem nem kell Magyarország tagni, mert Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Románia, ezeknél mind hasonlóan nagy kitettsége van a feldolgozóiparnak és az exportnak a az az autóexportra.
[00:34:03]Csak mit tudom én, Romániában a Renault ment be, Lengyelországba a nem tudom ki a fiát, vagy nem tudom ki.
[00:34:10]Szóval, hogy szóval, hogy egyrészt, másrészt meg tehát, hogy azért ezek mögött megint tehát sokkal jobb időszak az, ahol azzal aggódunk, hogy a német autógyártás mennyire tud versenyképes maradni a világgal, mintogy azon aggódtunk, amivel az elmúlt 16 évben aggódtunk.
[00:34:35]Tehát, hogy hogy egy kicsit, tehát és mondom, tehát például az akkumulátorárok, ezek a fejek úgy tűnik, mintogyha tehát így elburjántak volna a magyar gazdaságon, de nem.
[00:34:46]Tehát a nem tudom meg, tehát tényleg ilyen egy néhány százalék-áról beszélünk a magyar gazdaságnak.
[00:34:53]Milyen új fejlesztési irányok alakulhatnak ki?
[00:34:56]Mert ez a munkavilága, amit az Orbán megfogalmazott még 2010 előtt, amiről nekem még ninc szintén nincs fogalmam, hogy mit jelent pontosan, ez ilyen összeszerelő üzemként képzelt el Magyarországot, miközben mindenki azt mondta, hogy magas hozzáadott értékkel bíró iparágok kellenek nekünk.
[00:35:15]Ezt be tudja-e indítani egy új kormány?
[00:35:19]Vagy amennyiben a ez a központi nyomás megszűnik a gazdaságon, akkor a gazdaság magától a mai magyar gazdaság a mai állapotában ki tud-e termelni új irányokat?
[00:35:33]Kormányok feladata kitalálja egy gazdasági irányat.
[00:35:35]Tehát a Orbán kormány mondom, tehát nekik ők mindig el akarták játszani, hogy ők megoldják a dolgokat, és hogy ő ők ők mindent kontrollálnak.
[00:35:43]Sokkal jobb az a kormány, amelyik hagyja, hogy a gazdaság magától működjön.
[00:35:46]például hagyja, hogy az árak odamenjenek, ahova kell nekik, és ezzel a láthatatlan kézirányít.
[00:35:51]Bocsánat, hogy közbevágó, de azért ez nem teljesen van így, mert itt most olvastam, hogy a hollandkormány az olajárak emelkedése miatt több 100 milliárd eurót fog költeni, hogy olcsóbbá tegye mondjuk a benzint vagy a gázt a fogyasztóknak és a termelőknek is.
[00:36:09]Tehát mintha ilyen alkalmakkora nagyon-nagyon szabadpiacgazdaságú államok is beavatkoznának.
[00:36:16]Ez a ez még egy kicsit a covid hatása.
[00:36:18]Tehát ez a covidban elszabadult a pokol.
[00:36:20]Azóta a kormányok azt hiszik, hogy mindent megtehetnek, és ezt addig csinálják, amíg a kötvénypiacok az orrokra nem koppintanak.
[00:36:27]És és de tehát megint tehát a hollandkormánynak is ugyanazt tudom ütni.
[00:36:33]Tehát mindenhol gyűjtenek a szavazatok a politikusok szavazatokat, tehát mindenhol el meg meg akar el akarják játszani, hogy ők megoldják a problémákat.
[00:36:40]Meg ugye azért itt arról van szó, hogy hogy jelenleg a piac is úgy gondolja, hogy ez a hormózi válság, ez egy átmeneti hetek, hónapok, mert hiszen akkora baromság, tehát ér tehát mindenki szívele, Irán, az Egyesült Államok, Kína, Európa, az összes arabország, tehát minden résztvevő talán egyedül az oroszoknak jön.
[00:37:01]Egyedül az oroszok azok, akik ennek örülhetnek, de ők meg nem világpolitikai tényezők.
[00:37:04]Tehát hogy hogy ez hogy ez megoldódik.
[00:37:07]És a piacok is egyébként így így gondolkoznak.
[00:37:09]Tehát, hogyha ilyen egy év múlvai olaj meg energiaárakat nézünk, meg gázárakat nézünk, akkor nincs olyan emelkedés, mint az azonnali a mostani a rövid lejáratú olaj és gázpiacon.
[00:37:18]Ö, tehát, hogy és ezért és akkor ezért olyan, mint a covid.
[00:37:23]Tehát ugye a covidnál is tudtuk, hogy most akkor jó, most egy évre bezárunk, de azt nem akarjuk, hogy emiért az egy év anomália miatt tönkremenjenek cégek, mer megszűnjenek dolgok, mert hanem azt akartuk, hogy jó, akkor egy évig segíts.
[00:37:38]Hát ugye sokáig ment a vita arról, hogy hogy alapjövedelem az lehet-e, nem szétveri a társadalmat, nem szétveri a gázaságot, nem, mert 2020-ban hetek alatt be lett vezetve az alapjövedelem még az Egyesült Államokban is.
[00:37:48]Tehát, hogy és ennek a hatását látjuk azt, hogy itt még meg annak, hogy nagyon átmenetinek gondolják.
[00:37:54]Úgyhogy az, hogy most baj, szerintem is baj, mert mert amit az elején mondtam, tehát a benzinálásokkal mit üz, hogy használd csak annyi benzint, amennyit akarsz, miközben fogy ki a benzin a világból.
[00:38:06]Tehát hogy van egy ilyen baj ezzel az egésszel, de egy kicsit annak a hatása, hogy 2020-ban óta a kormányok jobban úgy érzik, hogy nekik meg kell oldani átmeneti problémákat.
[00:38:16]ö fog múlni és na és akkor visszatérve Magyarország, tehát tehát igen, tehát az, hogyha itt eltűnik a tervgazdaság, hát hát láttuk 89-ben eltűnt a 40 év tervgazdasága és a gazdaságunk az kilőtt, tehát hogy hogy onnantól kezdve, hogy az EU-hoz csatlako nem a bal nem a 90-es években, hanem hogyha megnézünk egy 36 éves időtávot, akkor a mostani Magyarország sokkal-sokkal gazdagabb, mint a szocialista gazdaság.
[00:38:41]Tehát most ezt nem kell ezt magyarázni, mert NDK, NSZK összehasonlítás, NDK-ban a tervgazdaság ment, NSZK-ban pedig a a piacgazdaság ment, és meg látjuk, hogy a szocializmus 40 év alatt mekkora különbség alakult ki a két ország közt, tehát hogy hogy az, hogy a piacgazdaság sokkal jobban működik, és hogyha egy kormány, egy tervgazdaság eltűnik fölülle, akkor az jobban fog működni gazdasági szinten.
[00:39:02]Az biztos.
[00:39:04]Azt kell megoldani, hogy a a legszegényebb rétege, akik valóban nem tudnak fűteni akkor, hogyha piaci áron kapnák a rezsit.
[00:39:11]akkor velük mi legyen.
[00:39:13]De azt nem azt nem úgy kell megoldani, hogy hogy Balási Zsolt is olcsón kapja a fűtést.
[00:39:17]Ez szép magától.
[00:39:21]am jelenthete pluszá-okat egy eljövendő növekedési rátában az a tény, hogy amikor Orbánék kivonulnak a gazdaságból, a hatalomból, az azt is jelenti, hogy azt a korábbi gyakorlatot, hogyha egy cég elkezdett fölfelé nőni, emelkedni, akkor előbb-utóbb a tulajdonosnál megjelent egy ilyen neres ember, és azt mondta, hogy hát vagy átadod nekem a bótot, Vagy pedig a adóhatóság egy kicsit körül fog nézni, és ugye tudod, hogy mindig lehet találni valamit.
[00:39:55]Nagyon sok embertől így vették el a cégét.
[00:39:57]Ezek az emberek, amikor újra kezdték, akkor azt mondták maguknak, hogy egy bizonyos szint fölé nem növök, mert akkor észrevesznek és megint elveszik.
[00:40:09]Igen, én is én is találkoztam ezzel a jelenséggel.
[00:40:11]Mind tehát ezt erre mondtam, hogy ez egy rákos daganat, ami 16 évig zajlott.
[00:40:14]és és a a a az, hogy a társadalom minden rétegéből eltűnik, hát ez is egy olyan hatás, amitől a piacgazdaság kevésbé fog működni, hiszen hiszen ha ugye szokás után a gazdagokat, mondjuk egy Elon Muskaskot, csak azért észre kell venni, hogyha Elon Musk az a az a saját tehetségéből gazdagodott meg, tehát ő tényleg megreformálta az autóipart, ma már az összes, nem az összes, de a műholdak jelentős részét, azt az ő rakétáival küldik föl, mert annyival jobb, mint korábban bármi volt.
[00:40:51]Tehát, hogy hogy ha a piac termeli ki ezeket az embereket, akkor amögött van teljesítmény.
[00:40:55]Ők viszik előre a a világot, és nem csak Ilon Másra kell gondolni, hanem egy egy magyar milliárdosra is.
[00:41:01]Egy Lakatos Péter is viszi előre a videótont, tehát hogy különben már a videóton rég csődbe ment volna.
[00:41:08]De nem is Mészárosnak hívják még véletlenül se.
[00:41:10]Nem, nemészáros, de Mészárosra mit tört Mészáros Orbán Viktor rámutatott a szomszédjára, hogy te leszel a multimilliárdos.
[00:41:14]Hát az úgy persze, hogy nem működik.
[00:41:16]Olyan, mint egy focicsapat összerakás, hogyha a focicsatot úgy rakjuk össze, hogy Orbán Viktor rámutat a haverjaira, az egy pocsék fociapat lesz.
[00:41:25]Hogy lesz jó a magyar válogatott, hogyha nézzük, hogy az NB1-be kifocizik jól, meg a angol bajnokságban ki focizik jól, és akik a legjobban fociznak, azokból rakjuk össze a válogatottat.
[00:41:34]És pont ez történt, hogy Orbán Viktor rámutatott a haverjaira, és így rakta össze a válogatottat.
[00:41:39]És persze, hogyha ha egy mészáros céget kiviszíténk külföldre, nem visszük, ők se vitték ki, mert mert esélyes se volt, hogy exportáljon, akkor egy CEK KKV laposra pofozza.
[00:41:50]De de a videont ott nem.
[00:41:53]Tehát hogy tehát hogy észre kell venni, hogy hogy hogy ez a különbség tervgazdaság és piacgazdaság, vagy ez egy kézzel fogható különbség.
[00:42:00]Ez az, amitől az egyik működik, a másik nem működik.
[00:42:04]Ö voltak olyan illúziók egyébként, hogy mondjuk a magyar tőkepiac, ez a rendszerváltás, az előző rendszerváltás környékén, tehát a 80-as évek végén, az Közép-Európában vagy Kelet-közép-Európában az egy meghatározó jelentőségű lesz.
[00:42:22]Ezek a ezek az elgondolások vagy illúziók azok voltak szerintem kapcsolatosak, hogy Magyarország egy ideig egy a legjobb tanuló volt ebben a ezen a környéken.
[00:42:31]Tehát a rendszerváltás itt ment talán a legsimábban.
[00:42:36]Itt volt az a helyzet, amikor a állampártból kivált egy másik párt, és az épp úgy a változás élharcosa volt, mint a korábbi ellenzék.
[00:42:49]Magyarország szerepe ezen a vidéken, ezen a tájon gazdaságilag.
[00:42:54]Ez megváltozhat-e?
[00:42:55]azért kérdezem, mert Lengyelország olyan hihetetlen módon volt mögöttünk lemaradva, és olyan hihetetlen módon hagyott le bennünket az elmúlt 15 évben, hogy azt lehet gondolni, hogyha ez a görénykurzus megszűnik fölöttünk, akkor a magyar gazdasági valóság realitások is lehet, hogy közelíthetnek olyan olyan határokhoz, amik most még illúziónak tűnnek.
[00:43:21]De én tehát erre mondtam azt, hogy az elmúlt 16 év annyira rossz volt, hogy ebből bármi lesz, az jobb lesz.
[00:43:25]És ma tehát hogyha megnézzük 1990 óta a kelet-európai gazdaságokat, akkor két dolog látszik.
[00:43:37]Egyrészt, hogy azok, amik csatlakoztak az EU-hoz, azok nagyjából hasonló dinamikával.
[00:43:43]Tehát van ez, hogy a a lengyelek kicsivel mögöttünk voltak, mit tudom, 1990-ben GDP per főz tekintetében, most már így kicsit előttünk van.
[00:43:52]Fájó az a dinamika, pláne, amit az elmúlt 16 évben láttunk, ahogy elhúztak mellettünk, vagy a románok, amik a legalján voltak a mezőnynek, és most arra elérték a a magyar szintet.
[00:44:03]Tehát, hogy hogy vannak ilyenek, de akkor is, ha az összes görbét egyre, akkor mindenhol ezt látjuk, hogy hogy hasonlóan ívelnek együtt.
[00:44:09]azért, mert a a legfontosabb gazdasági tényező Kelet-Európa életében az az EU, az EU csatlakozás.
[00:44:16]Az, hogy idejött a nyugat-európai tőke, a nohá, a munkakultúra, a a gyárok a gyárak, az a a a az autógyárak és így tovább.
[00:44:24]Tehát hogy ez az, ami a kelet-európai gazdaságot viszi előre.
[00:44:30]Tehát könnyű bele abba hibába, hogy magyar gazdaságról magyar gazdaságban gondolkozunk, de valójában nem nagyon van magyar gazdaság.
[00:44:41]hanem keret-európai gazdaság van, ha az EUR-t csatlakoztál.
[00:44:43]De aztán ha megnézed, hogy ki az, aki nem csatlakozott, mondjuk Szerbiai szer ugye ezt sokszor el szoktam mondani, 2000-es évek elején a szerb, a bulgár és a román GDP perfő ugyanannyi volt 2000-es évek elején és a Bulgária és Románia csatlakozott az EU-hoz.
[00:44:58]Mostanra a román GDP perfő a duplája a szerbnek, a bulgár a másfélszerese a szerbnek, pedig ugyanonnan indultak.
[00:45:05]Csak az, hogy az EU-hoz csatlakoztak, ez egy ekkora hátszél volt.
[00:45:07]És és erre azt szoktam mondani, hogy klasszikus szavakkal élve kormányok ebben elkúrni tudnak dolgokat.
[00:45:14]Tehát az, hogy az, hogy az, hogy a rövid távon egy kormány leginkább rossz irányba tud beavatkozni, mert hosszú távon mit tud csinálni egy kormány?
[00:45:25]Építsen utakat, építsen vasutat, építsen oktatást, építsen egészségügyet, és ez szépen lassan tesz hozzá a a gazdasághoz.
[00:45:32]De de elrontani nagyon könnyű.
[00:45:36]Tehát el hát mondok egy egyszerű intézkedést, betiltjuk az exportot és importot Magyarországon, és akkor itt két év alatt megsemmisül a gazdaság.
[00:45:44]Tehát hogy tehát hogy elrontani nagyon könnyű, de ilyen pozitívat nem tudsz mondani, vagy nem tudok mondani, mert mert hisz ha lenne, akkor már akkor már mindenki megcsinálta volna.
[00:45:52]És ö és hát tehát e ez a ez a titka az egésznek, hogy hogy hogy ha Kelet-Európával tudunk együtt mozogni az EU-os csatlakozott részével, az az bőven elég.
[00:46:07]És persze jó lesz, hogyha a lengyelek már nem távoznak, vagy nem hagynak le minket olyan ütemben, vagy a románok nem olyan dinamikával köz jönnek föl ránk, mint eddig.
[00:46:17]Ö de egyelőre elégedjünk meg azzal, hogy én, hogyha két éve megkérdezték tőlem, akkor azt mondtam, hogy én nagyon aggódok amiatt, hogy arról se fogunk tudni beszélgetni már, hogy Magyarország a kelet-európai átlaggal tudott menni, hanem le fogunk róla szakadni, mint ahogy Szerbia leszakadt a a román bolgár görbéről.
[00:46:36]És és ez elmúlik most.
[00:46:40]Tehát most a most arra gondolnék, hogy az, hogy a kelet-európai átlaggal szépen megy Magyarország, az egy az egy nem különösebben nagy kihívás.
[00:46:49]És akkor már akkor már azért jobb jobb helyen vagyunk.
[00:46:54]Ö igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy amennyiben horbán maradt volna, akkor ez a gazdasági növekedés lassulás, ez a mindig a szakadék szélén táncolás megmaradt volna, nem ment volna tönkre a magyar gazdaság, nem szakadt volna be, de nem tudott volna nőni.
[00:47:10]És ahogy hallgatom önt, ez derül ki a szavaiból, hogy amennyiben ez a centralizált mindenbe beleszólni akaró kegyenpolitika uralkodik, és hát azért Szerbiában is erről van szó, ott a növekedésnek mindig van egy kemény plafonja.
[00:47:25]egy ponton túl nem tudnak nőni már a egy egy kén már tehát már Huxitról is beszélhettünk, hiszen ha megnézzük, hogy Európa hány országa nem kapja az EU pénzeket, egy darab van Magyarország.
[00:47:42]Tehát egy kicsit már elértük azt, hogy Magyarország egy polccal alacsonyabban van az EU tagországok közt, mert nem volt képes már teljesíteni azt a feltételt, amitől az EU odaadja az EU pénzeket.
[00:47:53]És ez a kifelé sodródás az EU-ból jelentette volna ezt.
[00:47:56]Tehát nem az, hogy most a megáll a GDP növekedés vagy nem, ez ez sok mindentől függ.
[00:48:02]Tehát sok minden hat a GDP-re.
[00:48:02]De az, hogy hosszútávon, ahogy mondtam, tehát hogy az, hogy megyünk-e a kelet-európai dinamikával vagy sem, az attól függ, hogy az európai integráció az megvan, vagy nincs meg, vagy szétesik.
[00:48:11]És az Orbán kormány nagyon azon dolgozat, hogy egyre inkább szétessen ez a ez a ez az európai integráció.
[00:48:19]És az, hogy ezt visszaszereztük, reméljük visszaszerezzük, mert most megint nem vagyok hajlandó arról a arról beszélni, hogy mit csinál majd a következő névben a Tiszakormány.
[00:48:27]Reméljük, hogy jó dolgokat csinál.
[00:48:29]Tehát hogyha ezt visszaszerezzük, az óriási HC lesz ahhoz képest, ami az Orbán kormány volt.
[00:48:32]Igen.
[00:48:36]Lehet, hogy kevesebben fognak elmenni ebből az országból, mert van megnyílnak a pályák.
[00:48:42]Sokkal kevésbé van ok.
[00:48:42]Az pont most volt egy a közgázon voltam, tartottam egy előadást másodhmad éveseknek, és ők megkérdezték ezt, hogy hogy most akkor el kell menni az országból, vagy nem?
[00:48:52]És és végre nyugodtan mondhattam azt, hogy hát sokkal kevésbé, mint két hónappal ezelőtt, vagy mint egy évvel ezelőtt.
[00:48:59]Tehát hogy hogy ez a ahogy mondtam, a gazdaság pszichológia is, tehát ez a pszichológia ez mindenre kihad, erre is kihadhat.
[00:49:04]Ö igen, nem sokkal kevésbé kell, sokkal kevésbé reménytelen hely Magyarország, mondjuk így, mert hát ugye most egy végzős diák ugye min gondolkozhatott, mondjuk, ha médiába akar dolgozni, vagy elmegy valami Neer médiába, mert ott kétszer háromszor annyit fizetnek, de hát de hát az a pusztulat.
[00:49:21]Vagy pedig elmegy valami olyan médiába, ahol folyton miatt kell aggódni, hogy mikor büntetik meg, mikor száll rá a a nem tudom mi, a a revolvermédia, mikor szűnik meg a céges tehát hogy tehát hogy csak egy egy ilyen egyszerű dolog rá, vagy valaki, aki egy egy gazdasági kutató és és akkor gondolkozik, hogy elmenjen mert hogy hova mehet egy ilyen gazdasági minisztériumba, vagy MNB-hez.
[00:49:46]Na de na de mind a kettő túlságosan ner meg tud van-e kedve tehát hogy tehát annyi minden hirtelen visszaszerzi a a becsületét annyi pálya hogy az is egy újabb ok arra hogy kevésbé kelljen külföldre menni egy fiatalnak köszönöm szépen hogy itt volt.
[00:50:02]Köszönöm szépen a derülátását megkülönös Balázsi Zsolt a Hold alapkezelő elemzője volt a vendégünk az elmúlt 52 percben.
[00:50:11]A műsort Cselmeci János szerkesztette műsorvezető Szénási Sándor volt.
[00:50:18]Köszönjük a figyelmüket.
[00:50:18]Minden jót!