A jogállam vissza- illetve felállításának lehetőségei és kockázatai | Fleck Zoltán

[00:00:00]Ha szeretné, hogy továbbra is szóljon egy független hang, támogassa Adója 1%-ával a Klub Rádiót.

[00:00:04]Köszönjük.

[00:00:21]Jó napot kívánok.

[00:00:21]Az izgalom az nemcsak, hogy nagy, hanem napról napra, hiszen a ner lebontása, a ner összeomlása olyan látványossá vált, hogy szinte szinte erre senki nem számított, hogy ilyen gyorsasággal, mint egy kártyavá romlik össze a 16 év alatt összeharácsolt politikai, közjogi és egyéb rendszer.

[00:00:43]Nagyon sokszor foglalkoztunk azzal, hogy na de hogy kell elkezdeni újjáépíteni egy rendszerváltó állapotban a demokráciát, a mi társadalmunkat?

[00:00:51]Milyen közjogi, milyen lépések szükségesek?

[00:00:53]És arról is beszéltünk, hogy az az alaptörvény, aminek nevezte a saját alkotmányát a NER, az ugye nem egy alkalmas dolog egy demokratikus működésre, de annak a megváltoztatása meg egy nagyon bonyolult dolog.

[00:01:07]kicsit tudatásos állapot van, hogy van egy alaptörvény, ami alkalmatlan a demokratikus működésre, de azt meg kellene változtatni, de az még hatályos, és akkor hogyan lehet ezt csinálni?

[00:01:18]Ez az egyik kérdés.

[00:01:20]A másik kérdés az, hogy most már annyival bonyolultabb a dolog, hogy egyre több kérdés merül fel, hogy a jogalkotással egyáltalán hol lehet kezdeni, és kik és hogyan csinálják ezt végig.

[00:01:34]Nemrég azzal fejeztünk be egy beszélgetést ebben a stúdióban.

[00:01:35]Flex Zoltán sociológusal.

[00:01:37]Szia Zuli.

[00:01:40]Szia.

[00:01:41]Hogy azt mondtad, hogy oké, van egy felkészültnek látszó politikai csapat most, amelyik majd nekilát, de mit sem ér majd ez az egész, ha nem marad meg a társadalmi aktivitás, nem marad meg az a az a az a az egészen újszerű ö mozgás a társadalomban, ami ezt a nagy többségű győzelmet okozta.

[00:02:01]Na de mitől maradjon fent?

[00:02:03]Ugye ez az első kérdésem.

[00:02:03]Azt nem annyiban látom, hogy ezt Magyar Péterék is értik, hogy többszörösen kijelentették, hogy továbbra is a Tiszas szigetek jelentik számukra az egyik civil kontrollt és számítanak rá.

[00:02:16]Elegendő lesz?

[00:02:16]Biztos, hogy a Tiszaszigetek önmagában nem, de nagyon fontos bázisa lehet egy új típusú tás mozgásnak, politikai aktivitásnak és egy új típusú demokráciának kicsit hosszabbt távon, de hát azért olyan elemek is vannak ebben mint szakmai közösségek bevonása a döntéshozásba.

[00:02:43]Hadd mondjak egyet.

[00:02:43]Tehát nyilvánvalóan az Európai Unió szabályai miatt, hogy visszakapjuk augusztusban majd azokat a pénzeket, amik le van blokkolva, legalábbis egy nagy részüket remélhetőleg ugye a kekvás történetet meg kell oldani valahogy, de ettől ettől a gyors megoldástól valószínűleg nem lesz még egy kidolgozott konszenzuális egyetemi modell készen.

[00:03:03]Tehát amikor majd egyetemi modellt végig kell gondolni, tehát hogy ki finanszírozza, ki vissza az állam alá, vagy maradjon valami alapítványi forma, az hogyan történjen.

[00:03:15]Ennek úgy kéne megtörténnie, hogy hogy a az egyetemi polgárokat a lehető legszélesebb körben bevonják ebbe a ebbe a konszenzus gyártásba.

[00:03:23]Tehát amikor mi arról beszélünk, hogy fenntartani valamilyen valamilyen aktivitást, akkor a a azt kéne valahogy mérlegelni, vagy az útját kéne kitalálni, hogy hogyan lehet hogyan lehet ilyen konkrét esetekben szakmai csoportokat, érintetteket bevonni a döntéshozásba nem formálisan, tehát nem egy nem kipipálva az úgynevezett társadalmi vitát, hogy elküldjük a elküldjük a a rektori konferenciának, és akkor Igen.

[00:03:56]És mire a válasz visszaérkezik, már megszületik a döntés, mint az a Fideszné.

[00:04:00]Hát jó, de még hogyha még hogyha méltányos időt adnak is erre.

[00:04:02]Az elmúlt 16 évben és az azt megelőző 20 évben tulajdonképpen lejáratodott az a típusú mechanizmus, hogy egy szakmának a úgynevezett képviseleti vezetését kérik meg arra, hogy mondjon valami véleményt.

[00:04:20]Ö ennél most egy erőteljesebb demokratikus igény van a változtatásra.

[00:04:25]Tehát ha komolyan gondolják azt, hogy a jogállami stabilitást és a demokrácia stabilitását úgy lehet megőrizni, hogy fenntartjuk a az állampolgárok aktivitását a közügyekbe való beleszólásba, akkor nemcsak a úgynevezett nemzeti vagy országos közügyekbe való beleszólás kérdésre merül fel, ilyen az alkotmányozás, amiről biztos.

[00:04:48]tudunk majd beszélni egy pár szót, hanem azokban az ügyekbe is, amely amelyek egy bizonyos társalmi csoportot érintenek.

[00:04:55]Mondjuk pont a felsőoktatás nagyon nagy létszámú társalmi csoportot érint, de akik benne vannak és dolgoznak egyetemistáktól a professzorokig, azoknak a a konszenz konszenzusa számít.

[00:05:08]Most abban nincsen jó rutinunk, hogy hogyan lehet létrehozni egy ilyen konszenzust, hogyan kell tárgyalni, hogyan kell érdekeket képviselni.

[00:05:17]Tehát én most azt javasolnám egyébként, ha a hogy egy ilyen folyamatot maguk a az érintettek, tehát az egyetemi polgárok kezdjenek el.

[00:05:27]És ez tulajdonképpen igaz minden minden szakmára.

[00:05:30]Tehát hogyha és akkor össze is lehet kötni ezt egy szembenézésselő, hogy vajon az elmúlt 16 évben eleget tette-e az a néhány szakma annak, hogy hogy megőrizze a szakmai szabályokat és a szakmai szabályok nevében mondjon néha nemet arra, amit az autokratik.

[00:05:49]Hát a közoktatásban azért nagyon erős volt a civil közoktatási fórum tevékenység.

[00:05:53]Ez egy jó példa.

[00:05:53]Szerintem ilyesmire gondolsz.

[00:05:55]Igen, hogy ezt fel kell tartani, de más területeken is, mert egy pillanatra még idézek annál, hogy maga Navracsis Tiból nyilatkozta, hogy a hibák egyike szerinte, hogy a Fidesz majd minden jelentős társadalmi csoportot megsértett, megtámadott, bár adott is, de ugyanakkor egy csomó dologban lelépte a szakmákat, a szakmai köröket satöbbi, és hogy ez komoly sérelmeket okozott.

[00:06:22]Nyilván ez a jelenlegi aktivitásnak egyik oka lehet, de van itt egy ellentmondás.

[00:06:26]16 éve egy túlfokozott, túl heyszterizált politikai kampányban éltünk.

[00:06:32]Az emberek éppen inkább megnyugodni akarnak, nem pedig megint aktívan a politikával foglalkozni.

[00:06:38]Vagy ez más természetű?

[00:06:40]Nem, hát amikor amikor kampány van, és egy autokratikus hatalom manipulálni akarja a közvéleményt és tulajdonképpen szabadság elnyomó eszközöket használ, akkor éppen hogy depolitizálja a társadalmat, sőt kifejezetten nyíltan háborút indított a civilek ellen, akik azt azzal a azzal a jelszóval, hogy a a politika a politikusoké, tehát csak azt politizáljanak hivatásos politikust, vagyis ebben a rendszerben ben csak a a állampárt politizálhat.

[00:07:11]Ez egy ismert összefüggés.

[00:07:14]És meg is fogalmazták annyiban, hogy a civil szervezeteket elkezdték diszkriminálni és fenyegetni és avval vádolni, hogy hazaárulok, mert külföldi támogatásból működnek, és az ország ellenevé Igen.

[00:07:24]Igen.

[00:07:26]Igen.

[00:07:26]De nem csak a szervezetekről van szó, hanem arról van szó, hogy olyan állapotok jöttek létre intézményekben.

[00:07:34]És nem sorolnám végig ezeket, de a kultúrában, oktatásban, egyetemen, bíróságon és máshol, hogy a benne dolgozók féltek politizálni, már egymássról se beszéltek politikáról, mert megosztó jellegűvé vált, és bizonyos helyeken tulajdonképpen kockázatossá is vált ellentmondani, hiszen elég jól bizonyított a a NeR uralom, hogy bosszúálló természetű, tehát képes pénzeket, státuszokat megvonni.

[00:08:04]képes nehéz helyzetbe hozni embereket.

[00:08:07]Emlékezzünk arra a történetre, amikor a Sádlügy egy pontján a a mandátumát éppen most elvesztő Tatár Kispéter törvényszéki elnök azt mondja, hogy hát én nehéz helyzetbe tudom hozni a bírókat.

[00:08:23]Igen.

[00:08:23]Igen.

[00:08:24]Most egyébként annyi önkritikája sincs, hogy újraindul a választáson.

[00:08:25]Az érdekes lesz, hogy a fővárosi bírák vajon bizalmat szavaznak-e ezután neki?

[00:08:30]De ez az egész rendszerre jellemző volt.

[00:08:33]Nehéz helyzetbe tudják hozni azokat, akikről akikről az derül ki, hogy lehetett.

[00:08:41]Igen.

[00:08:41]Azt idézem, amit a népszabba május 7-i csütörtök egyébként adásunk napján írtál.

[00:08:49]Buzóki Andrássral közösen egy nagy cikket a Mi bukott meg és Mi nem.

[00:08:54]Ami egy nagyon érdekes gondolatod.

[00:08:56]Két dolog.

[00:08:56]Az egyik azt mondod, hogy választási forradalom volt, ezt járjuk körül, hogy micsoda.

[00:09:00]A másik, ami ezt érinti, amit most kezdtél el, hogy hogy ez egy úgynevezett beágyazott autokrácia volt.

[00:09:09]És ez a beágyazás arra vonatkozott, amiről most beszélsz, ugye, hogy hogy az emberek fejébe beágyazódott valami, hogy ezt kell csinálni, a megfelelés.

[00:09:18]Igen.

[00:09:19]És ez már reflexé vált.

[00:09:19]Ezt kellene kiirtani.

[00:09:20]Kezdjük ezzel.

[00:09:20]Igen, hát a beágyazott autokrácia az a két évvel ezelőtt megjelent közös Amerikában megjelent közös könyvünknek a a címe volt, és és azt próbáltuk érzékeltetni a az olvasókkal, hogy hogy itt nem arról van szó, hogy hirtelen jön egy uralom, amelyik nem demokratikus, és leigázza az egyébként virágzó demokratikus ös működést.

[00:09:48]Ez soha nem így működik, de de a magyar esetben nagyon jellemző módon az orbáni hatalomgyakorlás kihasznált olyan elemeket, amelyek nagyon régóta benne vannak a magyar társadalomban és amelyekre jól épített és ezt jól ismerte, nagyon könnyen illeszkedett hozzá.

[00:10:07]Ebben az értelemben a rendszerváltás, tehát a 899-90-es rendszerváltás az egy csomó hibát elkövetett.

[00:10:14]Én nem vetek komolyan azt, hogy itt egy olyan társadalmi mentális változásra is szükség van ami ami nem érhető el tisztán azzal, hogy olyan intézményeket állítanak hadrendbe, amelyeket ismerünk a jogállam kapcsán.

[00:10:31]Tehát parlamentarizmus és alkotmánybíróság és bírói függetlenség önmagában nem teremti meg a demokratikus közéletet és a az emberek demokratikus reflexeit és elvárásait.

[00:10:42]Ezt jelenti.

[00:10:42]Ezt jelenti a beágyazottság.

[00:10:43]És azért írtuk most meg ezt a cikket magyarul, hogy arra figyelmeztessünk, hogy hogy sokkal többre van szükség, mint a jogállami restaurációra.

[00:10:52]Valami olyasmire van szükség, aminek most vannak jó jelei és vannak ígéretek.

[00:10:56]Hát mi is lenne más, mint ígéret, hiszen még nincsen parlament és nincsen kormány.

[00:11:01]Tehát mosolyogva olvasom néha a Facebookon a kedves barátaim türelmetlenségét, vagy kritikáter egy visszatérhetünk egyébként, hogy milyen milyen indulatok jelennek már meg most is ebben a átmeneti időszakban.

[00:11:17]Szóval most van ígéret arra, hogy hogy komolyan veszik, és én egy más helyen azt írtam, hogy ez egyfajta bepótló forradalom.

[00:11:24]Tudom, hogy ez egy másra használt kifejezés volt.

[00:11:29]Ugye Herbermass azt mondta, 8990 kör közép-európai államok most bepótolják azt a típusú igen forradalmi átalakulást, ami 45 után elmaradt a a kommunista megszállás miatt.

[00:11:40]De most ebben a mentális értelemben, a demok demokratikus kultúra értelmében kéne bepótolni valami jelentőset.

[00:11:49]És és úgy tűnik, hogy most erre van késztetés, van igény, van társadalmi igény és van politikai lehetőség, hiszen a kétharmad lehetővé tette azt, hogy ez ez megjelenjen.

[00:11:59]Akkor erre értetted, hogy ami most történt, az egy választási forradalom.

[00:12:03]Igen.

[00:12:03]És forradalom abban az értelemben, hogy hogy ami ami szerintem a forradalomnak egy egy jelentés magja, az az, hogy nem akarunk úgy élni, ahogy eddig éltünk.

[00:12:13]Máshogy fogjuk fel a dolgokat, más viszonyokat szeretnénk, máshogy akarunk az államra nézni, mást várunk el egymástól, más logikákat fogunk működtetni, mint eddig.

[00:12:26]Ez ez forradalmi jellegű változás lenne.

[00:12:29]Tehát ami azt jelenti, hogy nem vagyunk hajlandók többé passzív, elfogadói lenni bármilyen felülről jövő döntésnek.

[00:12:37]Tessék velünk megbeszélni, tessék konszenzust kialakítani.

[00:12:39]Mi is hajlandóak vagyunk egymással szóba.

[00:12:44]Szolidárisak leszünk egymással, segítjük egymást, mert sokat tanultunk a 16 évből.

[00:12:48]Na, akkor most megállunk egy pillanatra, és akkor belátom, hogy ez egy ez egy sok feltételtől függő folyamat és nem áll elő önmagától.

[00:12:58]Az, hogy mi mitől áll elő, tehát hogy mi a feltétele annak, hogy ez létrejöjjön, tehát hogy hogy beteljesedjen ez a forradalom.

[00:13:03]am egy pillanatban vagyunk, ugye egy forradalmi pillanatban, kegyelmi helyzetben, hogy ez hogy ez ellaposodik-e, eltűnik, elszivárog, visszatérünk a szürke hétköznapi rutinokban, mondják meg nekünk és csinálják meg akkor minden ebben van beágyazottság, tehát ebben van egy erős hagyományunk, hierarchikus tudatunk, alárendelődés, ki nem kényszerített konformitások, egy csomó olyan dolog, ami ami ami könnyűvé teszi az autokrácia kialakulását.

[00:13:37]Az autokrácia kialakulását nem csak rosszul megalkotott intézmények vagy rossz emberek az intézményekben teremtik meg.

[00:13:44]A a ner könnyű érvényesülését azt ezek a mentális maradványok vagy mentális sajátosságok is lehetővé tették.

[00:13:53]És én azt gondolom, hogy az egyik típusú feltétele annak, hogy ez most megváltozzon, tehát létrejöjjön egy olyan mentális forradalom, a ami amit szerencsénkre egy választással indult el, és az is szerencse, hogy ez egy egyértelmű, határozott és nagyon erős felhatalmazása a kormánynak, és egyben jelzés is, hogy nem nem veheti félvárról a társadalmi akaratot, tehát nem egyszerűen csak felhatalmazott kapott, hanem felelősséget arra, hogy hogy a demokratikus eljárást máshogy fogja fel, mint mint eddig.

[00:14:30]Szóval az egyik feltétele az, hogy valóban most először megtörténjen a szembenézés azzal, hogy mi történt.

[00:14:38]Ez két dolgot jelent.

[00:14:40]Egyrészt, hogy legyen felelőse a a bűncselekmények elkövetőinek, tehát a politikai bűnözőket jogilag kell felelősségre vonni.

[00:14:47]Ennek is most egyelőre ígéretei vannak.

[00:14:49]azért elindult a folyamat önként és énekelve érdekes módon el is el is indult erről is érdemes beszélni hogy a Fidesznek az gépezete önmaga kez Igen, de azért az ugye azt mindannyian tudjuk hogy egy autokratikus rendszerben, amit Orbán rezsimnek hívtunk és Orbán rendszernek hívtunk és minden a főnök döntésétől függőt és a és aligalig lehet olyan döntést vissza olyan döntést mondani ami jelentős és nem vissza visszavezethető az Orbánhoz.

[00:15:21]Szóval a azért még megpróbálják megmosni innen-onnan vagy el halványítani azokat a csatornákat, ami ami hozzávezet, vagy a legfelsőbb szintekhez vezet.

[00:15:33]De az igazi szembenézés az az lenne, hogy hogyha a az igazi politikai döntéshozóknak a felelőssége is felmerülne, ez részben csak büntetőjogi, másrészben pedig nyilván politikai felelősség is.

[00:15:47]Szembenézés egyszer kiállna valaki, és azt mondaná, hogy igen, nagyon sok rosszat tettem ebben a 16 évben.

[00:15:52]Na most e ez azért feltétele annak, hogy máshogyan gondoljunk magunkra, mert mert akkor megjelenik ebben egy erő, ami azt mondja, hogy igen, a tetteknek következményei vannak.

[00:16:04]Tehát hogyha valaki semmibe veszi a jog a saját jogszabályait is, semmibe veszi a jogállami elveket és az európai értékeket, és semmibe veszi a magyar társadalom elemi érdekeit, és eljátssza, hogy az a ti érdeketek, hogy gyűlöljetek egymást, akkor annak súlyos következményei vannak.

[00:16:23]Ö és ezt egyszer a magyar történelemben végig kell játszani.

[00:16:28]És ez egy ez tulajdonképpen nagyobb felszabadulás lesz majd, ha ez igazán megtörténik, mint maga a választás éjszakája, mert arról fog szólni, hogy szakítottunk valami olyasmivel, ami egy 500 éves mentalitás, egy generációkon átéívelő mentalitás, hogy itt soha nincsen semminek következménye.

[00:16:47]És ezen nem változtat az sem, hogy nyilván vannak túlhajtások és az ember olvasgat olyanokat, ami igen, egyértelmű és súlyos bosszú állásról szól és türelmetlen és De én nem ezt látom.

[00:16:58]Én azt látom, hogy az emberekben van egy igény arra, hogy hogy legyen következménye a dolgoknak.

[00:17:05]És ez azt is jelenti, hogy kisebb helyeken, a hétköznapi életünkben is le benne lesz az a gondolat a fejünkben, hogy van következménye.

[00:17:13]Egy egy oktató nem alázhatja meg a diákot következmények nélkül.

[00:17:17]egy főnök nem rúghatja ki a beosztott következmények nélkül, nem tusolhatja el a az abzusokat, nincs nincs tovább olyan nagy esélye a annak, hogy hogy egy következmények nélküli ország maradjunk.

[00:17:35]Igen, azért ehhez két dolog kell, hogyha tényleg a situa szintjén nézem.

[00:17:39]Egyrészt, hogy megszűnjön bennünk az, hogy hát félünk a retorziótól, félünk ettől, félünk attól, és inkább ne szor szám, nem fájfejem.

[00:17:46]Ebből lépjünk ki.

[00:17:46]És utá utána pedig, hogy ne felejtsük el, hogy ezzel a választással jogot nyertünk arra, hogy a jövőben beleszóljunk mindazokba a politikai döntésekbe, amelyek a mi életünket meghatározzák.

[00:18:00]és kegyelmi állapotot említettél, azt mondom, hogy igen, egy vértelen diktatúrát megdöntött egy vértelen forradalom, de a számonkérdés nem maradhat el.

[00:18:11]Ezt mindenki megfogalmazza.

[00:18:14]Kérdés, hogy hogy ez valóban mennyire lesz fenntartható.

[00:18:19]Ezért persze függ egy picit a kormánytól is, meg a parlamenti munkától, hogy a parlament mennyire zárkózik be, vagy tart igényt a társadalmi párbeszédre, hogy ilyen közhelyeket mondjak, de ennek valamilyen módon ezeknek a fórumoknak működniük kell.

[00:18:31]És ez hozzátartozik a sajtónak is a a szabadsága, hogy felszabaduljon, ami egy nagyon nehéz dolog.

[00:18:39]Alkotmány.

[00:18:39]Ühüm.

[00:18:39]Erről mindenképpen beszélnünk kell, mert egyre több olyan véleményt olvasok különböző újságokban, különböző szakemberektől, hogy hát azért az nem úgy megy, hogy most akkor letöröljük és csinálunk egy alkotmánytervezetet, megszavaztatjuk a néppel és akkor lesz egy új konszenzusos alkotmány.

[00:18:58]Egy egy dolgot idézek csak, amit legutóbb olvastam a válasz online-on, hogy György Csaba jogfilozófus azt mondja, hogy ez azért kockázatos egy ilyen megoldás, mert ha nem sikerül a szavazás, nem sikerül megszavaztatni egy alkotmánytervezetet, akkor vissza kell állítani, vagy el kell fogadni a jelenlegit, és ez egy csapda.

[00:19:18]Te hogy látod ennek a folyamatát?

[00:19:18]Mert újjal, ez az alkotmány nyilván nem maradhat.

[00:19:24]A Győri Csaba által írt egy csomó dologban egyetértek vele.

[00:19:26]Én azonban egészen máshogy fogom fel az alkotmányozás folyamatát.

[00:19:31]És ehhez képest is még van egy csomó más véleménye, ami ami azt mondja, hogy hát nem sem fontos az alkotmány.

[00:19:41]Ezzel együtt lehet élni.

[00:19:41]Én ezek ezzel sem ezzel nem értek egyet, mert mert a a Ner alaptörvénye olyan dolgokkal van tele, amely amely hát szégyenre ráadok.

[00:19:51]Tehát ezt ez ezt csak úgy úgy ott hagyni azt azt kép Igen.

[00:19:55]Hát azon kívül szétszedték darabokraat, 15-ször módosították.

[00:19:57]Nem a számok annyira érdekesek, hogy az is jelent valamit, mert nem stabil.

[00:20:02]Tehát nem mindig, de azért nem stabil, mert ideológikus és politikai természetű.

[00:20:08]És olyan elemek vannak benne, ami aminek technikailag nincs helye az alkotmányban.

[00:20:13]Egy alkotmányban, másrészt pedig olyan értékeket sugalmaz, amelyek egyszerűen szembennek.

[00:20:19]nem csak a nem csak az Európai Uniós tagságunk alapjaival, hanem a magyar társadalom természetével is.

[00:20:28]Tehát a magyar társam ennél sokkal toleránsabb.

[00:20:30]Tehát nem nem hiszem, hogy hogy mondjuk a hajléktalanokat büntetni akarná.

[00:20:35]Igen.

[00:20:36]Na jó.

[00:20:36]És akkor nagyon sok példát mondhatnánk még.

[00:20:38]Szóval nyilvánvalóan meg kell változtatni, de én soha nem azt tartottam fontosnak az alkotmányozás kérdésében, hogy hogy minél gyorsabban felváltsuk egy jó új új alap jogszabállyal, egy új alkotmánnyal, mert ez technikai kérdés lenne.

[00:20:57]És most, hogy kétharmados többség van, tényleg technikai kérdés, akár akár meg is csinálható.

[00:21:03]Mindannyian tudjuk, hogy hogy egy egy a egy alkotmányt megcsinálni technikai értelemben egy jó szöveget megcsinálni néhány néhány nap alatt lehet.

[00:21:12]Tehát ez nem ez nem kérdés.

[00:21:14]A kérdése a legitimáció, a társaliai elfogadottság, és hogy lépjünk vissza ehhez a kegyelmi helyzethez és a az emberek aktivitásához, hogy miért nem lehet azt megtenni, hogy ezt az ezt az alkotmányozási folyamatot ugye két lépcsőben érdemes elképzelni.

[00:21:34]Az egyik lépcső az, amit most meg kell tenni, merthogy szükséges a demokratikus kormányzáshoz, és valószínűleg a közjogi ö hát bábok lecserélés ügyében is a hozzá kell nyúlni, hozzá kell nyúlni a aörvényhez, és megfelelő indoklással kell ezt megtenni, jogállami elveket mozgósítva kell megtenni ezt a módosítást, de ettől még nem lesz új ez a ez az alkotmány.

[00:22:00]Ö de közben ugyanebben a ugyan napon akár azt kell mondani a parlamentnek, hogy mi elköteleződünk egy új alkotmány megalkotása iránt és ezt úgy tesszük, hogy a legszélesebb társalmi csoportokat vonjuk bele, egy társalmi legitimációt adunk neki, és nem a népszavazásról van szó, nem arról van szó, hogy a végén elfogadja a nép ezt a ezt az szöveget.

[00:22:31]Mert mert hogyha ha nem érdekli az embereket ez a dolog, akkor lehet, hogy tényleg nem is mennek el szavazni, nem lesz érvényes.

[00:22:39]Igen.

[00:22:39]De én ezt a veszélyt akkor látom eliminálhatónak, hogyha a folyamatban is be vannak vonva, és ehhez kell a szabadsajtó, kell a plurális média, amelyik folyamatosan mondja, kérdezi, vitatkozik, részt veszeb ebben tájékoztatja az embereket, és kell hozzá az a közösségi részvétel, amit meg lehet szervezni, a bevonódás.

[00:22:59]és és akár a Tiszaszigeteket is lehet erre használni, és más fórumokat is lehet használni, nem csak szakembereket és szakintézményeket, és ezeket azokat kell megkérdezni, akik érintettek, hanem ugye az alkotmány kérdésében minden magyar állampolgár érintett, és megvannak azok a módszerek, hogy hogyan lehet viszonylag rövid idő alatt, ez persze nem hónapokat jelent, hanem esetleg másfél évet vagy két évet, hogyan lehet bevonni embereket abba a folyamatban, amit alkotmányozásnak nevezünk?

[00:23:27]És én még egyszer megkérdezem ezt, már megkérdeztem egyszer nyilvánosan, hogy vajon bármilyen jót gondolunk a mostani parlamenti összetételről és a kétharmados többség jó szándékáról, de vajon az a az a az a néhány tucatember ott a parlamentben, akiket persze mi választottunk, vagy 6 7 8000 jól kiválasztott, reprezentatív módon kiválasztott polgártársunk.

[00:23:56]aki részt vesz ebben a folyamatban, elmondhatja a véleményét, konszenzusát adja hozzá az előkészítésben, és utána szavazzuk meg, melyikben melyiknek van nagyobb legitimá.

[00:24:07]Hát nyilván az utóbbinak van nagyobb legitimá miért nem lehet ezt miért nem lehet ezt elképzelni?

[00:24:11]Ugye ez a mindig ez a kérdésem.

[00:24:13]Ez nem egy úgynevezett népi alkotmányozás.

[00:24:15]Ez nem egy olyan helyzet, amiben amiben a amiben az emberek ne lennének érdekeltek.

[00:24:23]Ezt meg lehet teremteni.

[00:24:23]Ugye én tényleg emlékszem arra az időszakra, mert elég idős vagyok már, amikor a amikor bevezették a személyi jövedelmemadót, ugye, és senki nem ismerte a személyi jövedelmemadó.

[00:24:33]És akkor a minden este azzal szembesült a magyar állampolgár, hogy hogy egy szakértő elmeséli neki 5-10 percben a híradó előtt, vagy után, már nem emlékszem, hogy mit jelent ez a dolog, hogy kell ezt értelmezni, mi a mi a lényege.

[00:24:45]És ez bizonyos értelemben még egy még egy ilyen furcsa időszakban is, egy átmeneti időszakban is egy legitimáció teremtet ennek a dolog.

[00:24:56]Ismerik ismerik ugye a a konszenzusnak az a feltétele, hogy érdeklődjenek és tájékozottak legyenek az emberek.

[00:25:02]Ezt meg lehet csinálni.

[00:25:05]Ezt meg lehet csinálni.

[00:25:05]És én is emlékszem rá, elég idős vagyok rá, hogy bevezetésekor például, akkor a Magyar Rádióban dolgoztam, kollégáim csináltam egy olyan műsort, hogy kimentünk a Kígyó utcába, az utcára és eljött az akkori apek, az első Apek első elnöke, és ott ült és az utcára az emberek álltak, és érvényes kérdéseket fogalmaztak meg.

[00:25:24]Ebből viszont az jut eszembe, hogy ez a ez a részvétel nem azt jelenti, hogy a a a nagyon nehezen értelmezhető összes szöveget jóvá kell hagyni, hanem talán ugye arra gondolsz, hogy azokat a téziseket, azokat az alapvetéseket, amelyeket tartalmaznia kell egy új alkotman, azzal legyünk mi megbékélve, és abba vegyünk részt ezeknek az elfogadásáb.

[00:25:46]Alapvetően alapvetően ugye két dolog szokott lenni egy alkotmányban.

[00:25:50]Egyrészt vannak a jogosultságaink és a garanciák, és van egy intézményrendszer.

[00:25:55]Igen.

[00:25:55]Ühüm.

[00:25:57]Na most még az intézmény, az unalmasnak tűnő intézményrendszeri kérdésekben is van egy csomó olyan dilemma, amit meg lehet beszélni.

[00:26:05]Persze ezek ilyen szakértői moderálásokkal történő megbeszélések, vannak pro és kontraérvek.

[00:26:13]Már folyik a beszélgetés a sajtóban arról, hogy ugye a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák-e, vagy a parlament válassza.

[00:26:18]Pontosan tudjuk, hogy mi a pro és mi a kontraérve ebben szakmailag, politikailag, morálisan, a magyar társadalom hagyományait tekintve satöbbi, satöbbi.

[00:26:27]El lehet magyarázni embereknek.

[00:26:30]Egyre többen mondják azt, hogy ugye szabad a vita, hogy hát miért nem lehetne a királyságról, hogy és akkor akkor el kell mondani, hogy a magyar történelemben mit jelent a királyság hagyománya, hogy ez nem Hollandia és nem Skandinávia, tehát ez egy más típusú monarchia volt.

[00:26:43]És hogy ez hogyan illeszkedik bele a magyar köztársasági hagyományba?

[00:26:48]Sehogy.

[00:26:48]Tehát a demokráciával nagyon nehezen lehetne összeegyeztetni.

[00:26:53]Tehát vannak ilyen érvek, de és az emberek nem hülyék, tehát képesek megérteni, hogyha eléggé informáltak.

[00:26:59]De hogyha visszatérünk az eredeti kérdéshez, hogyha azt akarjuk, hogy egy népszavazás válassza meg a köztársasági elnököt, akkor akkor akkor arra kell számítanunk, hogy ez egy erősebb prezidenciális rendszer lesz, hiszen akkor mennek el az emberek választani, annak értelm, ha ha ereje van annak a funkcionak, de akarunk-e egy prezidenciális rendszert egy olyan egy olyan tapasztalat után, ami azt jelenti, hogy az egy személyi hatalom az nem arról van-e szó inkább, hogy kollektív testületek és garanciák és vis erősebb garanciák, hiszen könnyen jött létre az autokrácia, de ezeket megértenék az emberek egy egy egy néhány délutánnyi konszen vita után, és képesek lennének konszenzust létrehozni, és akkor lehetne ezt tovább folytatni.

[00:27:48]Tehát én én a az elmúlt időszak egyik legnagyobb bűnének tartom azt, hogy nem egyszerűen ugye intézményes és egyéb módokon létrehoztak egy legalista autokráciát, hanem egyszerűen hülyének nézték az embereket folyamatosan, és ezt ki is használták.

[00:28:07]Ö, és ebben a dologban tulajdonképpen bűnös az elmúlt a NER előtti 20 év is, mert nem igazán figyeltek arra, hogy szükség van a demokráciához a választók folyamatos tájékoztatására és aktivitására.

[00:28:23]Tehát nem csak arról van szó, hogy a szabad sajtot fenntartjuk, hanem arról van szó, hogy tessék az embereknek megmagyarázni, hogy az, ami történik, az miért jó, hogy egy alkotmánybírósági döntés az miért fontos nekünk, hogy hogyan hogyan magyarázzuk meg a 92-es nagyon sokszor említett Zétényi Takács törvényjavaslatnak az alkotmánybírósági elkaszálását?

[00:28:48]Ugye ez arról szólt, hogy vajon a visszamenőleges büntetés egy olyan esetben, amikor súlyos súlyos emberiség bűncselekmény történt, az az akkor most a az igazsággal szembegy-e a jogállami, vagy nem?

[00:29:05]És máig benne van ez a tüske az emberekben.

[00:29:08]És mit csinált ezzel a ner előtti 20 év?

[00:29:10]azt csinálta, hogy hogy lényegében lenyomta az emberek torkán azt, hogy ha a jogállamot akartatok, itt van, tessék, a jogállam azzal az azzal együtt jár, hogy nincs igazságossági igényetek, tehát hogy nem érvényesem nem érvényes az igazsági igénye.

[00:29:27]Igazság iránti igényetek.

[00:29:29]Na most ez lehet, hogy lehet, hogy igaza volt annak az alkotmánybírósági döntésnek, de meg kellett volna magyarázni hosszan, érthetően.

[00:29:38]És akkor nem lenne az, hogy ma is azt mondják sokan, hogy de hát jogállam csak jogállami úton lehet csinálni, de nincsen meghatározva, hogy mit jelent a jogállami út, és mi az, ami ezzel szemben áll, vagy mi az, ami ami megmagyarázható és és elvárható.

[00:29:55]Tehát ha megint az történik, hogy a jogállamot tessük elfogadni, mert ez a szabály, akkor soha senki nem fogja a védelem aláhelyezni, és tehát ez egy nagyon nagy tét most és mi miközben nem igaz, tehát az igazságosság és ha van központi értéke a magyar társadalomnak, ami iránt vágyik és soha nem volt kiteljesedve soha, az az igazságos igazságosság, az igazságigény.

[00:30:24]És ebben az értelemben az egy óriási hiba lenne, hogyha megint hagynánk szembeállítani a jogállami érveket a az igazságossára.

[00:30:32]Most piciben, de gesztus értékében a ügynökakták nyilvánosságra hozatala valóban egy mentális felszabadulást jelenthetne, hogy nincs tovább az, hogy valamit nagyon cirkalmas jogi magyarázattal titkolunk, amit nem kéne már titkolni, mert nem kéne tovább cipelni.

[00:30:49]És ez mondjuk abból a szempontból is kegyelmi állapot, ez a mostani, ez a választási forradalom, hogy most minden ilyen tabut el lehetne végrehagyni, ha nem lenne többi titkolódzás, nem lennének zárolt intézkedések, mert a korrupció vele egyik lehetőségét éppen az adta meg, hogy mindent lehetett titkosítani.

[00:31:09]20-30 évre lehetett titkosítani gazdaságpolitikai, pénzügyi és egyéb döntéseket.

[00:31:14]Ezt fel kell számolni.

[00:31:14]Hát például egy új alkotmányban garanciákat kell arra megfogalmazni, hogy a az államműködés átláthatósága az az ne legyen az ne az ne sérülhessen ilyen nagyon durván, mert nyilván mindig vannak államtitkok és egyéb okok arra, hogy valami de hogy azt azt azt ezt egy magas szintű törvényben kell megatározni.

[00:31:37]Igen.

[00:31:37]Egy picit közelebb a várható lépésekhez.

[00:31:41]Ugye ez a nagyon kemény és durvának tűnő feltétel, hogy mondjanak le a közjogi méltóságok, a gazdasági versenyhivataltól a köztársasági elnökön át legfőbb ügyész satöbbi alkotmány bíróság maga az egész.

[00:31:52]majd kiegészíteném egyel, de igen, igen, bocsánat, mert sehol nem szó szól szólunk az ombucsmanról pedig az egy nagyon fontos intézmény.

[00:32:00]Tehát ugye Józ Imre, aki azért elég disztelen szerepet játszott az ő karrierjében, alkotmánybíróként is, a NER igazi alakja és a az ombucsman nemtevése például a gyerekvédelmi ügyekben és együtt ügyekben az katasztrófa volt.

[00:32:17]Igen.

[00:32:17]Szerintem ha most megképzelünk 100 embert, hogy tud-e arról, hogy van ombucman.

[00:32:21]99 azt mondja, hogy fogalmam pik az egyetlen ereje a nyilvánosság lett volna.

[00:32:25]Lett volna.

[00:32:25]Igen.

[00:32:28]Reális ez.

[00:32:28]Mondjanak le, váltsuk le őket, takarítsuk ki és nyissunk új lapot.

[00:32:32]Ez az igény megvan, hiszen ez a rendszer ezekkel a fórumokkal és ezekkel a szervezetekkel hozzájárult ahhoz, hogy fedezze azt a mérhetetlen lopást, csalást és azt a mérhetetlen mentális mérgezést, amit a kormány véghez vitt a politikai propagandában.

[00:32:51]Hát én most hadd kezdjem azzal, ami egy ilyen személyes oldala ennek a dolognak, hogy képzeljünk el két helyzetet.

[00:32:57]Az egyik helyzet az, hogy ezek a közügi méltatlanságok lemondanak, és többnyire akkor visszamennek a szakmájukba.

[00:33:07]Igen.

[00:33:10]És mivel lemondtak, akkor valamit megőriztek a szakmai méltóságukból és hitelükből, ha azonban el kell őket távolítani egy kétharmados szabállyal, mert megtehető technikailag, mert mert mert a felhatalmazás megvan rá, és tulajdonképpen a közhangulat is ezt kíván támogatja most ezt.

[00:33:29]Igen.

[00:33:30]Akkor mennyire morálisan mennyire rosszabb helyzetben helyzetbe kerülnek.

[00:33:34]Tehát a saját érdekük lenne, hogy ezt megtegyék, mert valamit megőrizhetnének abból a abbó a szakmai presztízsből.

[00:33:40]Most tehát azzal nem őriznek meg semmit, hogy most elkezdenek úgy tenni, mintha fölismernék a szeret, de a lemondásra akkor meg azt ismernék be, hogy ők valóban elkövettek egy csomó bűnt, és azt mondják, hogy ők a rendszerben a legjobbat akarták.

[00:33:56]Én ezt értem.

[00:33:56]Csak hogyha most elindulnak nyomozások öt évvel ezelőtti ügyekben és mindannyian tudjuk, hogy ezeket már tudta az ügyészség akkor is, és most indul el, akkor nem ugyanezt bizonyítják.

[00:34:08]Igen, csak szofisztikáltabb.

[00:34:10]Hát mintogyha ke eddig parancsol, hogy az alkotmánybíróság hirtelen fölismerte, hogy a hogy mit kell tennie.

[00:34:17]Ez ez azért nagyon kevés.

[00:34:20]Én alkotmány bíróságra ezt nem merném mondani, de mondjuk talán a legfőbb ügyészség, hogy melyik ügyet indította el nyomozati szakaszra vagy nem, és zárolta.

[00:34:29]Ott van előttem most például Révis Máriusnak az a nyilatkozata a Balázsi Gyura kapcsán, hogy most árulja el, hogy őket is zavarta, hogy a Rogánminisztérium milyen egyoldalon és milyen összegenekkel csinálja ezt, és megpróbálták kikerülni, elmentek panaszkodni, beszéltek róla, és nem történt semmi.

[00:34:51]És én ezt elhiszem, hogy azért belülről se mindenki értett tegyett azzal a hatalomgyakorlási technikával, ami ott lehetett volna hagyni.

[00:35:01]Szóval azért ezt nem kellett vég volna végigcsinálni, tehát hogy a rendszer a rendszer váltások egyik tipikus mechanizmusát hoztang szóba azt, hogy mindenki a saját hát védi, aki nem a legmagasabb pozícióban van.

[00:35:16]A másik mechanizmus az az, hogy akkor meg főnököt is megpróbálják megvédeni egy darabig, de ez ez csak az elmosása a a felelősségnek.

[00:35:23]Mindenki, aki benne volt és döntéshozó volt, és közvetlen politikai és gazdasági haszna volt ebből.

[00:35:30]Most ezt úgy értem, nem aki aki a közalkalm köztisztviselő volt, hanem aki a politikai mechanizmust működtette és döntéshozó volt, és megtehette volna, hogy azt mondja, hogy hohó, hát innen innen én elmegyek, mert ezt nem ezt nem vállalom, és visszamegyek a szakmámba.

[00:35:49]A és ezt nem tette meg.

[00:35:49]Az a súlyos bukás után hiteltelen az ő összes mondata arról, hogy de hát mi megpróbáltuk csak, merthogy nem eléggé próbálták meg.

[00:36:00]Hát most egy picit hadd beszéljek a klub rádióról, mert ugye amikor elkaszálták a klub rádiót és gyakorlatilag a frekvenci használati lehetőségtől el tiltotta a bíróság avval a borzasztó döntésével, amit később az Európai Bíróság ugye hát hatályon kívül helyeztett, és ezt meg kéne csinálni.

[00:36:21]Az ember azt mondja, hogy olyan galád módon és olyan hazugságokkal gáncsolták el ennek a rádiónak a működését, hogy annak a bírónak, aki ezt meghozta ezt a döntést, szembe kéne ezzel nézni, és azt kéne mondani, hogy hát nagyon súlyos sebet ejtettem a magyar nyilvánosságon.

[00:36:37]Igen.

[00:36:37]Én is ezért ezért hoztam szóba az előbb a fővárosi törvő székelnökét, mert mert minden szakmában van ilyen.

[00:36:41]És ez ez nem azt jelenti, hogy hogy egy egy ilyen boszorkány üldzés indul be, hanem arról van szó, hogy ezeknek a szakmáknak voltak voltak hát nagyon súlyos kárvalottjai, akik akik akik rosszul érezték magukat, hogy el is hagyták a pályát azért, mert ezt nem tűrték tovább.

[00:37:03]Ugye a bíróság esetében ismerünk is egy két ilyen történetet.

[00:37:08]Ugye Lacó Adrián, aki elég aktív most, ő nyíltan azt mondta, hogy hát ezt ezt már nem ez elviselhetet bíróként.

[00:37:16]És akkor vannak azok, akik akik megpróbálták, mint a az előző ö az előző bírói tanácsnak a tagjai fölvenni a küzdelmet.

[00:37:24]Ők is belefáradtak, és egy csomó egy csomó ügyben ezt hát, hogy is mondjam, eredményeket értek el.

[00:37:32]ugyan, de hát de hát kilátástalan volt a helyzet, mert a bírói kar nem állt mögéjük, hogy miért nem ezzel is szembe kell majd nézni.

[00:37:41]Tehát, hogy a szakmának hogyan van ezzel dolga, hogyan van mondjuk az ügyvédi kamarának dolga azzal, hogy hogy hagyta szakmai kritika nélkül azokat a törvényeket, amelyek a saját munkafeltételeiket rombolták, és akkor folytathatnánk ezt a a rektori konferenciával, ami az egyetemi, de még mennyire, mert annak a létéről se tudunk, meg se szólaltak a kekvásítás időszakában pedig hát Izénak.

[00:38:03]Jó, van egy csomó súlyos történet, és nem azt mondom, hogy itt mindenki mondjon le azonnal, de azt hiszem, hogy hogy azzal szembe kéne nézni, hogy milyen szakmai árulások következtek be.

[00:38:15]A 16 év hosszú volt ugyanis.

[00:38:17]És a 16 év abból a szempontból is hosszú, hogy egy csomó egzisztenci következménye van.

[00:38:21]Egy csomó ember nem juthatott oda el a szakmai a szakmai kvalitás, hogy valahova eljuthatott volna, mert politikai kiválasztás és politikai lojalitás volt a kiválasztás szempontja.

[00:38:33]És egy csomó benne az intézményekben dolgozó ember sérült azáltal, hogy hogy hiába dolgoztak valamin, mert a a NAVnyomozóként vagy ügyészként hiába tártak fel valamit, az le volt állítva.

[00:38:49]Ez súlyos sérelem.

[00:38:49]Ez ez egzisztenciális sérelem.

[00:38:52]Vagy egy újságíró, aki nem tudja leírni azt, amit akar, vagy nem jut el annyi emberhez a a ahányhoz eljuthatna.

[00:38:58]Szóval egy csomó ilyen dolog van, és és nem nem azt mondom, hogy mindenki mindenki próbáljon meg valahogyan a főnökével vagy a felelősökkel elszámolni, hanem arra gondolok, hogy a szakmáknak kéne valahogyan a szolid szolidaritást erősíteni, tehát azt mondani, hogy ilyen azért nem fordulhat elő, mert megvédjük a szakmai szabályainkat.

[00:39:21]Na most ennek a dolognak az előállítása egy komoly demokratikus mozgást jelentene belül.

[00:39:29]Nem lent, nincs meg az a veszély, amit már felvetek.

[00:39:31]Tehát jó ezeken a nagyon magas fórumokon ülő közjogi úgynevezett méltóságok, mondjuk le kell, hogy mondjanak, vagy el fogja őket távolítani a kétharmados parlamenti többséggel a a kormányzat, akiket a helyébe ültet, akkor az ugyanaz a tükörképe lesz a nernek.

[00:39:48]Mi mitől nem lehet az?

[00:39:51]Igen.

[00:39:52]Mit kell milyen fékeket kell beépíteni?

[00:39:54]Ha hadd mondjak egy egyszerű példát.

[00:39:54]A mondjuk az Alkotmánybíróság eléggé eléggé ismeri mindenki, hogy milyen intézményről van szó, és hogy mennyire fontos ez a jogállami működésben, és hogy mennyire világosan az első csapást a a NERttől az Alkotmánybíróság szenvedte el, hiszen ha van egy erős alkotmánybíróság, akkor ez nem jöhetett volna létre.

[00:40:15]Így tegyük hozzá, csak azért, hogy a hallgatónnak nem jut eszébe, hogy nem elég, hogy beleülteti csak és kizárólag a saját híveit, hanem még korlátozza is a tevékenységét, és például bizonyos gazdaságpolitikai, nemzetgazdasági és pénzügyi kérdésekben megfosztotta az állásfoglás job.

[00:40:32]Igen, de hát ugye kiába volt kéada a parlamentben, a parlamentarizmust is csökkentette és ugye bevezette azokat a forrásokat, am vagy azokat a formákat, amiben a kormány a parlamenti jóvágyás nélkül tud dönteni lényeges kérdésekben.

[00:40:46]Szóval maradjunk az alkotmány.

[00:40:48]Ugye azt felvethető az a kérdés, hogy most lemondatják ezeket vagy vagy megváltoztatják a az intézmény szabályozását és ezért elzavarják őket.

[00:41:00]Ö, és a két parlament most választ olyan embereket, akiket ő választott ki.

[00:41:05]És akkor ugye a veszély fenn áll, hogy de hát ez formálisan ugyanazt jelenti.

[00:41:09]Mi a garancia arra, hogy ez nem történik meg?

[00:41:12]Igen.

[00:41:14]Nyilván totális, teljes és szigorú garancia alig van, de demokratikus jellegű garancia lehet erre.

[00:41:19]Ez két irányban van, és ezek összefüggnek.

[00:41:21]Az egyik az, hogy hogy olyan embereket választ, akik akik hitelesek.

[00:41:26]És ezt hogyan lehet csinálni?

[00:41:33]Egy egyrésztre van valamilyen valamilyen esély abból következően, hogy a nemcsak a szóval, hogy a Tisza párt, mint olyan, ami alig létezik, hiszen hát egy új képződmény, nincs beágyazódva a a abba a politikai szcénába, ami itt az elmúlt 36 évben működött.

[00:41:50]Tehát nincsenek bejáratott káder kiválasztási útjai, és nincsenek sugói, akik elmondják, hogy ugye mi már régötten dédelgetjük ezt nála még nincs igazá még nincs.

[00:42:02]Így van.

[00:42:06]Ez az egy ez nehézséget is okoz a szakemberek kiválasztásában, de ugyanakkor bizonyos értelemben egy tiszta lapot is jelent.

[00:42:14]De ez még kevés lenne.

[00:42:14]Azt hiszem, hogy a a hiteles emberek hitelességét azt meg kell mérni.

[00:42:21]Na most ez nem lehetetlen vállalkozás.

[00:42:24]Tehát én másen ezt le is írtam, hogy ezeket a jogállami intézményeket demokratikus védelem alá úgy lehet helyezni, hogy demokratikus legitimációt adunk például az alkotmány bírák jelölésének és kiválasztásának.

[00:42:38]Ugye a jelölés esetében van egy alkotmányos jellegű egy alkotmányos jellegű jel garanciatípus.

[00:42:46]Ez létezett 2010 előtt az, hogy a jelölés az parításos alapon megy.

[00:42:51]Tehát a három konszenzuális jelölt közül választ a kéthad egyet.

[00:42:54]Ez kevés ugye, mert most a mostani helyzetben helyzetben ez nagyon nagyon kevés lenne.

[00:43:03]Úgy is az megy át, akit meglévő többség akar.

[00:43:05]De mi akadályozza meg a mostani helyzetet, a mostani döntéshozókat abban, hogy amikor jelölnek egy alkotmánybírót, vagy esetleg egyszerre többet, hiszen ha az egész testületet el kell távolítani, akkor többet?

[00:43:18]Igen.

[00:43:19]Akkor ezt a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt teszik.

[00:43:21]Bemutatják a jelölteket, az újságírók folyamatosan kérdezhetnek az ő előéletéről és mindenféléről, szakmai előéletéről.

[00:43:33]Mit csinált eddig?

[00:43:33]Mi Mi az, ami mi az, ami ami a rovására írható, vagy az előnyére szól?

[00:43:42]Mi mi lenne a mi lenne a döntése egy olyan kérdésben, ami ami érdekli az embereket?

[00:43:48]Hogyan döntene nehéz ügyekben?

[00:43:50]Mi a véleménye a a az abortuszról?

[00:43:54]Mi a véleménye az eutanáziáról?

[00:43:56]Van egy olyan csomó egy csomó olyan dolog van, ami nincs eldöntve a magyar alkotmányos rendszerben.

[00:44:02]És ezt meg lehetne mérni, hogy mondjak egy példát.

[00:44:03]Ugye az amerikai legfelsőbb bírókat ilyen keresztűzelé állítják a a választás előtt, hogy a közvélemény győződjön meg, hogy ezek tényleg erős, gerinces, szakmailag felkészült, megfelelő emberek.

[00:44:16]Na most ez azért kell egy független sajtó is, mert ugye párták kötelezett sajtó egymás jelöltjeit karaktert gyilkolni kezdi, és hát nagy kaszat lesz belőle.

[00:44:26]Igen, jó.

[00:44:28]Tehát Igen, de hogy de hogy azt gondolom, hogy ezt akár hosszútávon is, ez nem egy pillanatnyi dolog, hanem egy olyan alkotmányos egy olyan alkotmányos kultúrának a a jelenlétét mutatná, ami aminek az a a az egyértelmű és közvetlen hatása, hogy a jogállami intézmények nem valami elefántscsontoronyban levő ö szakemberekből álló testületek, hogy azt se tudjuk, hogy mit beszélnek, mert nem értjük a nyelvüket, azt se tudjuk, hogy K kik ezek és hogyan választottuk ki őket?

[00:45:01]Feltételezzük, hogy valamihez értenek, de mondjuk a mostani alkotmánybírók esetében ez azért egy kétséges, hanem amikor őket jelöli a politika, akkor legyen valamilyen típusú ránézés arra, hogy ez valóban valóban alkalmas.

[00:45:12]És ne nem hiszem, hogy politikailag megérné ilyen eljárásban olyat jelölni, aki támadható szakmailag vagy emberileg támadható.

[00:45:25]Ez ez egy ez egy nagyon jó garancia.

[00:45:27]meghosszabbítja a jelölés és a kiválasztás folyamatát.

[00:45:29]Nyilvánvaló, de garancia lenne arra, hogy hát már ha egyáltalán is látjuk, hogy kik, tehát ha már az arca előttem van, hogy ki kit jelöltek legfőbb ügyésznek, és tudok róla valamit, tényleg ő is másképp érzi magát.

[00:45:44]Szóval megint csak azért nem lehet hülyének nézni az embereket, hogy nem tudják eldönteni, hogy vajon egy olyan legfőbb ügyész jelölt, az alkalmasabb, aki aki ért a szakmához, és és nem róható a terhére semmi politikai jellegű kompromisszum és magas szinten képzett, és tud válaszolni érthető nyelven is a szakmai kérdésekre, ami nagyon fontos, tehát hogy a intézmények legitimitása szempontjából Akkor ez nagyon fontos.

[00:46:14]Tehát ne játsszuk el, hogy ezt ti nem érthetitek ott lent, mert minden bonyolult döntést el lehet magyarázni egyszerűen.

[00:46:20]És ugyanez az elv igaz az igazságszolgáltatásra, az alkotmánybírókra és minden olyan testületre, ami eddig elefántcsontoronyban működött, és ez az első 20 évnek volt a hibája.

[00:46:34]A különösen az alkotmánybírás nagyon elkülönült az államigazgatási, hatalmi intézményrendszer a az emberektől.

[00:46:42]Tehát tényleg nem is foglalkoztunk igazából.

[00:46:43]Azt mondtuk, hát mit tudom én, melyik hivatal mit csinál.

[00:46:47]Igen.

[00:46:47]Szóval a az gyökeresítettem meg a rendszerváltás utáni közgondolkodásban, hogy azért kellenek ilyen erős jogállami intézmények, mert a demokrácia veszélyes.

[00:46:56]Én az ellenkezét gondolom, azt gondolom, hogy demokratikus védelem alá kell helyezni a jogállami intézményeket.

[00:47:01]A demokrácia többségi uralom lehet veszélyes.

[00:47:03]Ezt tudjuk az elmúlt 16 évből is tudjuk, de ezt csak úgy lehet megoldani, hogy ezek egymást segítő intézményrendszerek és mechanizmusok.

[00:47:11]A jogállamot tessék demokratikus védelem alá helyezni.

[00:47:16]Mi a véleményed arról, és ez egy picit eltávolodik a konkrét jogértelmezéstől, hogy evvel a változással, hogy itt a Tiszapártak, amelyik gyakorlatilag néhány emberből áll ám a követői és a rásszavazók meghatározó tömeg, ő gyakorlatilag azt a pártjellegű hatalomgyakorlást negálja, ami eddig volt.

[00:47:36]Ühüm.

[00:47:36]Mert az arról az eretmondásról még nagyon sokat beszéltünk, hogy már régen az a képviseleti demokrácia nem működik, hogy van annyi párt és mindolyan, hogy megtalálom én a megfelelőt, amelyik engem képvisel.

[00:47:49]Tudjuk, hogy csupa kompromisszom a választás pártok szerint.

[00:47:52]Ez ez a pártturalom lehet, hogy hogy most eltűnik, és ettől lesz egy új típusú demokrácia.

[00:47:57]Igen.

[00:47:57]Tehát én nagyon nagy híve vagyok annak a annak az érvelésnek, ami azt mondja, hogy a demokratikus parlamentarizmus, ahogy most ismerjük, ugye pártalapú demokratikus parlamenti rendszerek, ezek súlyos válságban vannak a világon.

[00:48:14]Mindenhol ez működik.

[00:48:16]És néha, ezt már többször említettem, néha a periférián előfordulhat a nagyobb válságok és a a látványosabb összeomlás miatt egy innovatív erő, amelyik azt mondja, hogy lehet, hogy máshogy kéne fölfogni ezt a bal jobbot, máshogy kéne felfogni a pártok szerepét.

[00:48:31]Nem biztos, hogy erre szükség van, vagy máshogy van szükség.

[00:48:36]Tehát akkor nyilván akkor a akkor azt kell megoldani, hogy hogyan lehet a társalom érdeket becsatornázni máshon.

[00:48:42]És erre azért nem tudnánk jobb megoldást mondani, mint a demokratikus részvételnek a különböző formáit.

[00:48:47]És erre megvannak a technikai eszközök is, és megvan a társadalmi akarat vagy szándék is most, legalábbis a a kezdeti pontban megvan.

[00:48:56]Ebben a kegyelmi pillanatban megvan a szándék.

[00:48:58]És ez azt jelenthetné, hogy beállhatna egy olyan közjogi, politikai intézményrendszer, amelyik amelyik nem totálisan más, mint a liberális demokráciák, hiszen hiszen ugyananazok az intézményekkel működik.

[00:49:12]Van alkotmánybíróság, van parlament, van kormánynak a van parlamentnek felelős kormány satöbbi, satöbbi, de az alapja, politikai alapja az nem egy nem egy pártalapú képviseleti rendszer, hanem valami olyasmi, amely a társam mozgásokat máshogyan csatornázza be.

[00:49:30]ebbe az ez alá az intézmény alá az lenne az igazi rendszerváltás, ha ez a modell most itt kikristályosodna a gyakorlatban működőképessé válna, és mi megérezhetnénk a tényleges képviseleti rendszert, ami nem pártok szerint felosztott érdekcsoportokkal működik, hanem ügyenként a megtalált képviselőkkel, akikkel párbeszédben meg is beszélhetnénk, hogy te most neked az lenne a Igen.

[00:49:56]Nem lehet figyelmen kívül hagyni a az érintettek véleményét, és ha kell, akkor és vita van, akkor konszenzust kell kötni, és ezt vitákkal lehet, és ez ezt ki lehet alakítani.

[00:50:05]Most van egy figyelem Magyarország iránt, nem csak Európa, az egész világon, még az Egyesült Államokat is eléri ez a dolog.

[00:50:12]És ez azt jelenti, hogy hogy ugye történelmileg unikális volt az, hogy egy ilyen típusú legalista autokráciát egy ilyen elsöprő győzelem öelszámol felszámolta.

[00:50:26]Ehhez kellett a NER szűklátókerűsége és teljes elbizakodottsága és vaksága és a valóságtól való a teljes elrugaszkodás.

[00:50:36]Ú, mert a de nem, mert nem csak minket csaptak be, hanem egymást is be, meg magukat is becsapták.

[00:50:39]Ez ez a ez a következménye, de hogyha ez így van, tehát nagy a t nagy a nemzetközi figyelem és nagy a támogatottsága ennek, akkor ezt fel lehetne használni arra, hogy figyeljetek, ti is bajban vagytoké figyeljetek meg, hogy hogyan lehet ezt máshogy csinálni, és segítsétek ezt a folyamatot.

[00:50:55]Az Európai Unióban egy csomó olyan forrás, szándék akarat van, ami arról szólna, hogy hogyan lehetne az Európai demokráciát élhetőbbé tenni, az európai demokráciát működőképesség.

[00:51:05]Minden európai tagállamnak van problémája ezzel.

[00:51:09]Lehetnénk egy új modell, hát az nagy történelmi lépés lenne.

[00:51:11]Nagyon szépen köszönöm.

[00:51:12]Flex Zoltánok jogzociológussal beszélgettem a lehetőségekről, ami a jogi részét illeti az új demokráciának.

[00:51:20]A szerkesztőfai Péter volt.

[00:51:20]Köszönöm a figyelmüket.

[00:51:22]Viszontlátásra, viszont halásra.