Klubrádió 55:49

Ukrajna után Kelet-Európa felé fordul Putyin?

ukrán háborúgeopolitikakelet-közép-európanatobiztonságpolitikaközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Ukrajna után Kelet-Európa felé fordul Putyin?
tl;dr

Klubrádió külpolitikai műsora Tálas Péter (SVSD Consulting biztonságpolitikai elemzője) és Szilágyi Mátyás (Külügyi Intézet vezető kutatója) vendégségével az ukrajnai háború geopolitikai következményeiről és Kelet-Európa felértékelődéséről szól.

A beszélgetés központi megállapítása, hogy az ukrajnai háború Oroszország gyengeségét tárta fel: sokkal gyengébb, mint saját vezetése, a nyugat vagy maga az ország gondolta. Putyin és az orosz vezetés nem voltak tisztában saját képességeik valóságával, a logisztikai problémák, korrupció és az ukrán ellenállás képessége pedig váratlan kihívásokat jelentett.

Kelet-Közép-Európa stratégiai fontossága jelentősen megnőtt. Lengyelország és Románia – különösen az amerikai bázisfejlesztések és NATO-erősítés miatt – új szerepet játszanak a kontinens biztonságában. Lengyelország gazdaságilag és politikailag is felzárkózott, Románia pedig pénzügyi reformok után stabilizálódott és felértékelődött.

A NATO azonban átalakulóban van: bizalmi válság az Egyesült Államokkal, párhuzamos kétoldalú biztonsági megállapodások, és az Oroszország által kívánt új európai biztonsági architektúra felépítésének kísérlete. Az időablak lehetőséget ad Európának, hogy védelmi képességeit fejlessze, de ehhez radikális gazdasági és termelési átállásra van szükség.

Finnország és Svédország NATO-csatlakozása stratégiai győzelem Európa számára, míg Moldova és a Balkán továbbra is instabil zónák maradnak. Az orosz fenyegetés nem hagyományos katonai invázió formájában, hanem provokáció és az ötödik NATO-cikk tesztelésén keresztül valósulhat meg.

Részletes összefoglaló megjelenítése

A magyar társadalom rendszerváltása 2026-ban

Szilágyi Mátyás szerint 2026. április 12-e jelentős dátum: a magyar társadalom aktívan befolyásolta a rendszerváltást, nem pedig passzívan szenvedte el azt. Ez ellentétben áll az 1989–90-es helyzettel, amikor a Szovjetunió összeomlása „megajándékozta" Magyarországot a változással. Most egy szélesebb társadalmi réteg élt meg aktívan a váltást, és egy geopolitikai átállítás is történt.

„Az én fejemben a magyar társadalom most váltott rendszert. Nem történt vele a rendszerváltás, hanem aktívan befolyásolta ezt a rendszer." – Szilágyi Mátyás *

Kelet-Közép-Európa periférikus helyzete

A beszélgetés rámutat, hogy Kelet-Közép-Európa (Finnországtól Bulgáriáig) a Szovjetunió alatt a szocialista tömb perifériáján volt, de a leggazdagabb része. Ma az EU és NATO perifériáján helyezkedik el, de a legszegényebb része. Ez a pszichológiai helyzet nehéz a közép-európai társadalmaknak feldolgozni.

„Most pedig a leggazdagabbaknak a perifériáján vagyunk, és mondhatjuk, hogy mi vagyunk a leggazdagabb legszegényebbjei." – Szilágyi Mátyás *

Románia politikai és gazdasági válsága, valamint reformja

Szilágyi részletesen ismerteti Románia helyzetét. A Ceaușescu-diktatúra után egy irányított átmenet zajlott, amit a „forradalom elrablásának" neveznek – az alulról jövő szabadsárharcosok áldozatai mellett felülről koordinált változás történt. Ion Iliescu vezetésével egy szervezett átmenet ment végbe.

A 2024–2025-ös költségvetési és adósságválság Romániát fizetésképtelenség szélére sodorta. Az Ilje Bolozsán miniszterelnök által bevezetett reformok – három-négy felvonásban – fájdalmas voltak, de szükségesek. Tíz hónap alatt az államháztartási hiányt 9,4%-ról 7,9%-ra csökkentették, ami jelentős eredmény. Az EU-s alapok lehívása több milliárd eurós nagyságrendben történik, infrastruktúra- és védelmi ipar fejlesztésére.

„Hogyha ezeket a reformokat nem lépik meg... akkor Románia lehet, hogy fizetőképtelen fizetésképtelenné vált volna az év végére." – Szilágyi Mátyás *

Lengyelország gazdasági és stratégiai sikere

Tálas Péter hangsúlyozza, hogy Lengyelország az egyik követendő modell. A lengyelek hosszú ideig tudták, hogy gazdaságilag nem lesznek meghatározó szereplők, ezért a védelempolitikára fókuszáltak. Ezt a stratégiát sikeresen megvalósították.

Lengyelország gazdaságilag jól teljesít: a 2008-as válságot, a covidot viszonylag jól túlélte. Az ukrajnai háború paradox módon meglökte a lengyel gazdaságot – körülbelül 1 millió ukrán dolgozik Lengyelországban, és ez munkaerőt és fogyasztást hozott. A lengyel hadiipar szorosan együttműködik az ukrán hadiiparral, és a segélyek logisztikai központjaként működik.

Varsó pénzügyi központtá vált Kelet-Közép-Európában – olyan lehetőség, amely Magyarország előtt is nyitva állt, de nem használtuk ki.

„Lengyelország középhatalom, ha valamiben tudnak produkálni vagy mutatni valamit, az gyakorlatilag azt mondták, hogy a védelempolitika." – Tálas Péter *

Románia és Lengyelország felértékelődése

Mindkét ország stratégiai fontossága jelentősen nőtt az ukrajnai háború és a közelkeleti helyzet miatt. Románia fekete-tengeri pozíciója, Ukrajna közelsége és a Közelkelet beláthatósága miatt értékessé vált. Az amerikaiak Konstanca közelében légibázist építenek ki.

Románia és Lengyelország között egy új „15-ös csapat" alakult – olyan országok, amelyek úgy gondolják, hogy Oroszország tartós fenyegetést jelent. Ezek az országok azt szeretnék, hogy Ukrajna bekerüljön az új európai biztonsági architektúrába.

„A románok viszonylag egyértelműen letették a garast az atlantizmus mellett." – Tálas Péter *

Ukrajna új szerepe a drón- és védelmi technológiában

Az ukránok nem csak felvevő piacként, hanem szoftver és hardver terén is főszereplővé váltak a drón-iparban. Valós idejű fejlesztési asszisztenciát nyújtanak az amerikai drónfejlesztőknek, napi adatokkal a harctérről. Ez felbecsülhetetlen segítséget nyújt az amerikai drón-fejlesztésnek.

Románia és Lengyelország is felépítik az úgynevezett „keleti drónpajzsot". Románia és Ukrajna stratégiai megállapodása keretében ukrán dróngyártást honosítanak meg Románia területén, ezzel Románia hadiiparát is kiterjesztve.

A NATO átalakulása és az Egyesült Államok szerepe

Tálas Péter szerint az Egyesült Államok nem olyan egyszerűen engedi el Európát. Az amerikai globális hatalom nem csak katonai képességein, hanem szövetségesi rendszerén alapul. Azonban bizalmi válság van: az Egyesült Államok tudomásul vette, hogy nagyhatalmak és nagyhatalmi érdekszférák fogják uralni a világot.

A NATO-ban párhuzamos biztonsági rendszer alakul ki – kétoldalú megállapodások, amelyek újraírják a NATO-t. Oroszország nem csak Ukrajna legyőzésére törekszik, hanem egy teljesen új európai biztonsági rendszert akar létrehozni.

„Nem lehet tudni, hogy milyen rendszer fogja fölváltani." – Szilágyi Mátyás *

Oroszország gyengesége és az ukrajnai háború tanulságai

Tálas Péter hangsúlyozza, hogy az ukrajnai háború egyik legfontosabb üzenete Oroszország gyengesége. Sokkal gyengébb, mint saját vezetése, a nyugat vagy az Egyesült Államok gondolta. Putyin és az orosz vezetés nem voltak tisztában saját képességeik valóságával, és nem számítottak az ukrán ellenállásra.

„Nem voltak tisztában a képességeikkel. Tehát én azt gondolom, hogy Putyinnak elmondták azt, hogy mindenre föl vagyon készülve... de azért azt látni kell, hogy amikor kiderül az, hogy nem lehet a logisztikát biztosítani, mert mindenki korrupt." – Tálas Péter *

Szilágyi azonban óvatos ezzel az értékeléssel. Oroszország nem gyengül, csak összpontosít – ez egy 19. századi gorcsakovi mondás. Az orosz hadiipar felpörgött, és az atomütőerő továbbra is az első-második világhatalom szintjén van.

Finnország és Svédország NATO-csatlakozása

Az orosz agresszió paradox módon az Oroszország számára kedvezőtlen eredményt hozott. Közel 50 év semlegessége után Finnország és Svédország NATO-tagok lettek. Mindketten jól felkészültek, komoly hadiiparral, felderítő kapacitásokkal és flottával rendelkeznek. Ez stratégiai vereség az Oroszország számára, mivel megakadályozza a Balti-tenger kihasználását.

„Az Oroszországgal való szembenállásra. Nagyon sokat költöttek a hadsereg. Komoly hadiiparuk van, komoly felderítő kapacitásaik vannak, légierejük van, flottájuk van." – Tálas Péter *

A balti államok és Moldova veszélye

A balti államok (Litvánia, Lettország, Észtország) rendkívül kicsik, néhány ezer fős hadseregekkel. Az oroszok provokálhatják őket – az ötödik NATO-cikk tesztelésén keresztül. Moldova nem NATO-tag, de Románia számára stratégiai fontosságú. Az oroszok jelenleg nem tudnak hozzáférni Moldovához, mert Ukrajnán kellene átmenniük.

Európa technikai lemaradása és védelmi képessége

Tálas Péter rámutat, hogy Európa technikai szinten jelentősen lemarad az Egyesült Államoktól. Nincs európai közösségi média, nincs megfelelő űrképesség (mint a Starlink), és az információ-szerzésben hátrányban van. Az egyik legnagyobb meglepetés, hogy Európa sok mindent jól tud gyártani, de nem olyan mennyiségben, mint amennyi szükséges.

„Az egyik legnagyobb meglepetés ugye az volt, hogy miközben Európa egy csomó mindent nagyon jól tud gyártani, nem tudja olyan mennyiségben gyártani, mint aminért szüksége lenne." – Tálas Péter *

Európának át kell állnia egy olyan gazdaságra, ahol a hadiipar meghatározó lesz legalább ideig. Ez katasztrófa lenne egy európai háború esetén.

Az orosz provokáció és az ötödik cikk tesztelése

Tálas Péter nem hisz abban, hogy az oroszok hagyományos értelemben megtámadnák Európát. Azonban el tudja képzelni, hogy provokálják az ötödik cikket – például a balti államok ellen. Ez egy kulcskérdés: ki hajlandó meghalni egy balti ország védelméért?

Szerbia és a MOL privatizáció

A szerb félnek a hozzáállása az orosz beavatkozáshoz érthető módon nem volt örömtől való repesés esete. Egy nemzeti zászlós hajóról van szó (a MOL), amit az egyik szomszédnak kellene átadni. Ez hasonlít a horvát esetre. Az orosz-szerb kapcsolatok azonban gazdaságilag már nem olyan erősek, mint voltak.

Európa lehetősége az időablakban

Szilágyi Mátyás szerint az Oroszország gyengesége lehetőséget ad Európa számára. Európa elhiheti magának, hogy olyan elrettentő erővel bírhat, amely megfontolásra készteti az oroszokat. Azonban ehhez radikális gazdasági és termelési átállásra van szükség.

„Ez a gyengeség, ez lehetőséget ad szerintem Európa számára, hogy Európa elhigye magának, hogy tud akkora elrettentő erővel bírni." – Tálas Péter *

Putyin május 9-i beszéde

A műsor csütörtökön kerül adásba, szombaton pedig a május 9-i felvonulás lesz a Vöröstéren, ahol Putyin fontos bejelentést tesz. A következő Kilátó-műsorban ennek elemzésére kerül sor.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Ilje Bolozsán" – az átirat több helyen is így szerepel, de a valódi név valószínűleg Ion Iliescu vagy hasonló román politikus neve. Az ASR-hiba konzisztens, de a pontos azonosítás bizonytalan.
  • „Métek meg Romániát mozgalom" – valószínűleg egy román párt neve, de az ASR-torzulás miatt nem azonosítható egyértelműen.
  • „RMDS" – román magyar kisebbségi párt rövidítése, az átiratban így szerepel.
  • „Auris" – egy szélsőséges párt vagy politikus neve, az átiratban így szerepel, de pontos azonosítása bizonytalan.
  • „Micháel Konglacsánu" – a NATO F16-os kiképzőközpont bázisának neve Konstaca mellett, az ASR-torzulás miatt bizonytalan a pontos helyesírás.
  • „Gorcsakovi mondás" – valószínűleg Aleksandr Mihajlovics Gorcsakov 19. századi orosz diplomata mondása, az átiratban így szerepel.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Ha szeretné, hogy továbbra is szóljon egy független hang, támogassa Adója 1%-ával a Klub Rádiót.

[00:00:04]Köszönjük.

[00:00:10]De aztán azért látni kell, hogy az ukrajnai háború egyik legfontosabb üzenete szerintem az, hogy Oroszország gyenge.

[00:00:16]Sokkal gyengébb, mint ahogy ő maga gondolta, sokkal gyengébb, mint ahogy mi gondoltunk, sokkal gyengébb, mint ahogy egyébként az Egyesült Államok és a nyugatiak gondolták.

[00:00:24]Tehát, tehát azt akarom mondani, hogy a valósággal szerintem nem volt tisztában a saját képességeinek a valóságával, meg nem volt tisztában egyébként az ukrán képességekkel is.

[00:00:50]Jó napot kívánok.

[00:00:50]Üdvözlöm önöket.

[00:00:50]Önök a Klub Rádió külpolitika jellemző műsorát a kilátót látják és hallják, hiszen a YouTube csatornán is megnézhetik a műsorunkat.

[00:01:01]Az adás ismétlése egyébként szombaton 8 órakor lesz, és sok szeretettel üdvözlöm a stúdióban két szakértő vendégünket, Tálas Pétert, az SVSD Consulting biztonságpolitikai elemzőjét, Péter pályafutásának különböző állomásait hosszú lenne felsorolni, de mindenfajta stratégiai kérdésben abszolút szakértő.

[00:01:28]illetve Szilágyi Mátyást, a Külügyi Intézet vezető kutatóját, akinek pedig a diplomáciai múltját lenne hosszú felsorolni egy ilyen rövid műsorba.

[00:01:40]Nagyon köszönöm, hogy elfogadták a meghívásunkat.

[00:01:45]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:01:45]Köszönöm szépen.

[00:01:47]A mai adás pedig azért hívtuk így össze, vagy azért arra koncentrálunk, hogy vajon mennyire változott meg Európa keleti részének a stratégiai fontossága, egyáltalán milyen kihívások várnak Kelet-Európára?

[00:02:05]És akkor most Kelet-Európát Finnországtól Bulgáriáig értem.

[00:02:07]majd menjünk is ezen végig mindenképpen és kezdem egy nagyon szubjektív meglátással annak idején amikor mi tulajdonképpen mondhatom hogy mindannyian fiatalok voltunk akkor ugye Kelet-Európába lehetett csak utazni tehát azért megismertük Varsót, Prág, Bukarestet, Szófiát és így tovább.

[00:02:30]Még a gyerekeink, meg most már lassan az unokáink generációja előbb ismeri meg Párizst, Londont meg Rómát, mint Kelet-Európát.

[00:02:39]Holott?

[00:02:39]Azt gondolom, hogy magyarként meg Magyarországon élve azért nagyon hasznos lenne mégis csak ismerni a szomszédainkat.

[00:02:48]Mit gondolnak erről?

[00:02:52]Hát azt gondolom, hogy ez egy teljesen igaz állítás azzal, hogy ettől függetlenül kellett Európa stratégiai fontossága.

[00:03:00]stratégiai helyzete, mondjuk azt, hogy nem sokban változott 1990-hez képest.

[00:03:07]Az én fejemben az van, hogy Kelet-Közép-Európa, ahogy én fogalmazom, mert Kelet-Európában nekem benne van egyébként mondjuk Belorussia, Ukrajna és így még néhány Moldova is, de azt mondanám, hogy az a törésvonal, amit nagy geopolitikai törésvonalaknak szoktunk nevezni, az 1990-ben is itt húzódott mellettünk, és most is itt húzódik mellettünk.

[00:03:34]A különbség természetesen abban van, vagy megvan, hogy hova tartoztunk 90 előtt, és hova tartozunk most.

[00:03:44]És ebben azt gondolom, hogy egy lényeges különbség van.

[00:03:48]Azért utaztunk mi elsősorban Kelet-közép-Európában, mert varsy szerződésbe lehetett ezzel a talán a piros útlevéllel is utazni.

[00:04:00]Nyugat-Európában csak kétú kék útlevéllelett utazni.

[00:04:02]M azért sokaknak mkősokba került az ak így van, mert nem mindenki kapta meg, meg nem lehetett hogy mondjam annyi valutát váltani hivatalosan satöbbi.

[00:04:14]Most pedig gyakorlatilag az Európai Unió és a NATO tagjaként kelet-közép-Európa a nyugathoz tartozik döntően.

[00:04:21]Még akkor is, ha egyébként nagyon sok olyan politikai kurzus volt, amely ennek némileg ellentmondott.

[00:04:29]Nem kell messze mennünk egyébként itt a hazánkban is.

[00:04:35]Ami szerintem ennél szintén fontosabb, hogy mind a két helyen periférián voltunk.

[00:04:41]Tehát azt gondolom, hogy ott a periféria ott gyakorlatilag a a periféria, mondjuk inkább így a centrumában, tehát periféria leggazdagabbajai voltunk, és tőlünk keletre mind-mind szegényebbek lettünk.

[00:04:57]volt.

[00:04:58]Ez volt ugye azt, amit annak idején gulyáskommunizmusnak neveztünk, ahol a hangsúly azért inkább a gulyáson volt.

[00:05:05]Így van.

[00:05:05]És és most pedig a leggazdagabbaknak a perifériáján vagyunk, és mondhatjuk, hogy mi vagyunk a leggazdagabb legszegényebbjei.

[00:05:15]Ez statisztikailag is így van.

[00:05:17]Így van.

[00:05:17]Ezt ezt egyébként szerintem pszichológiailag is nehezen dolgozza fel a társadalom.

[00:05:23]nem csak a magyar, de az kelet-közép-európai társadalmak.

[00:05:26]És akkor rögtön hadd tegyem hozzá, ráadásul én nem szoktam aktuál politikát hát gyakorolni, vagy aktuál politizálni, de hadd jegyezzem meg, hogy hogy 2026.

[00:05:40]április 12-e volt számomra abból a szempontból a legnagyobb meglepetés, hogy az én fejemben a magyar társadalom most váltott rendszert.

[00:05:50]a szónak abban az értelemben, hogy nem történt vele a rendszerváltás, hanem aktívan befolyásolta ezt a rendszer.

[00:05:59]Ezt biztos, hogy alá lehet írni, hiszen ugye a 1989-90-ben egy birodalom megtette nekünk azt a szívességet, hogy összeomlott és kivonult, és a magyar társadalomnak nem kellett.

[00:06:11]Nagyon kevés ember volt az, aki aktívan küzdött a Kádár rendszer ellen.

[00:06:16]Ezt ebben talán egyetérthetünk.

[00:06:16]És most jött el az a pillanat, amikor viszont egy nagyon nagy társadalmi többség mondta azt, hogy köszönjük szépen, ebből most elég volt.

[00:06:27]Próbálkozzunk valami mással, hogy mi lesz ez a más, azt a jó tudjuk, de az biztos, hogy most ez a váltás sokkal szélesebb társadalmi rétegeknek volt a a tényleges élménye.

[00:06:41]olyan értelemben is egyébként, hogy mondtunk bizonyos dolgokat, vagy pontosabban benne volt ebben a váltásban egy geopolitikai váltás, vagy inkább egy geopolitikai objektív átállítás, vagy vagy figyelemátállítás.

[00:07:00]Nagyon fontos a párhuzam, és nagyon örülök, hogy Szilágyi Mátyás itt van nálunk, aki a romániai ügyeknek az egyik nagy szakértője, hiszen Romániában egészen más volt a társadalmi helyzet.

[00:07:11]Ott a szószoros értelmében megharcoltak érte a változásért, és ott a szószoros értelmében vér folyt az utcákon.

[00:07:18]Ez később is meghatározta a román belpolitikát.

[00:07:25]Románia egy keményen diktatorikus rendszert vezetett be a 45 után, ami tulajdonképpen két ciklusban, együs alatt egy klasszikus sztálinista diktatúra volt, ami utána egy egyfajta nemzetközi geopolitikai irányváltást végzett.

[00:07:46]Az úgynevezett harmadik út minden irányba való tájékozódás, szabadhelyi értékekkel való rendelkezés.

[00:07:54]politikáját vezette be, ami megfelel egyfajta hagyományos román tájékozódási magatartásnak egyébként, és ezt rendkívül virtuóz és ügyes módon művelte Csausescu rendszere alatt egészen addig a pontig, amíg ugye a külföldi adósság minden áron való visszafizetésére irányuló politika tulajdonképpen elvezetett egy teljes körű eszközhiányig a lakossági éhezéséig és a az élelmiszerek az országból való kisöpréséig ugye mindent kivétel nélkül exportra dobtak, hogy le tudják a küladósságot és egy rendkívüli egyoldalú monokultúrás diktatúra, diktatorikus rendszer alakult ki, ami tulajdonképpen elviselhetetlenné vált a lakosság számára.

[00:08:47]Ezek párhuzamosan a nemzeti kisebbségeket így a magyarokat egyre durvább módon elnyomták.

[00:08:52]Ugye szó sem volt nemzeti kisebbségi jogokról, ami megvolt még ideje még előtte korábbi időszakból megmaradt vagy alkotmányosan garantált jog volt, azt általában visszavonták, lábal tiporták.

[00:09:07]Hát egy nagyon durva diktatúra alakult ki, és egy nagyon komoly elégedetlenség halmozódott föl ezzel a diktatúrával kapcsolatban.

[00:09:14]Tehát nem véletlen, hogy egyfajta alulról jövő robbanás is kialakult, és komoly véráldozatokkal jár tulajdonképpen ennek a rendszernek a megdöntése.

[00:09:25]Miközben tudjuk azt, hogy egy nagyon nagy mértékben előre eltervezett koreográfia alapján ment végbe a váltás.

[00:09:33]Tehát egy felülről a hatalom által, illetve bizonyos külső tényezők, így például a későb Szovjetunió és Gorbacsovék által is koordinált váltás zajlott, ugye amiben Ilieszku a későbbi elnök szerepe egy még a kommunizmusba háttérbe állított másodvonalbidé vált szereplő előrángatása különleges szerepet játszott és és az ő égisze alatt tulajdonképpen egy egy irányított átmenet ment végbe.

[00:10:07]Ezt hívják a forradalom elrablásának Romániában idézőjelben, ami nem negligálja azt a tényt, hogy ténylegesen forradalmár szabadságharcosok áldozták életüket tömegesen, és ez ez egy nagyon nagyfokú presztízst jelent ennek a ennek a mozgalomnak.

[00:10:28]De ugyanakkor erre ideje korán ráépült egy jól megkoreografált akció.

[00:10:35]Erre egyébként utalnak már korábbi szerzők is, hogy tulajdonképpen rendelkezésre állt egy olyan elgondolás, részben a Szovjetunióban formálódott ki, hogy hogyan kell ezt a rendszert úgymond felváltani egy másik rendszerrel, ami nem nyíltan, vagy nem folytatja ezt a úgynevezett harmadik utaspolitikát, ami igen szemet szúrt már a Szovjetunió akkori 80-as évekbeli vezetőinek hát nem kedvelték enyhén szólva ezt a román harmadik utasságot, ezt a ki kijátszást az egységes zenekarból, kimuzsikálást, és így jött létre tulajdonképpen egy ilyen érdekes módon félig hát megdöntött kommunizmus után egy egy szervezett átmenettel, egy átmentett utótpárti rendszer.

[00:11:33]Ez volt Jan Ilieskuak a rendszere, ami fönn is állt tulajdonképpen egy hat-hét éven keresztül.

[00:11:39]És hát ezt követte egy folyamatos így a demokratizálás, a demokratikus pártok általi vezetésirányába való váltás.

[00:11:50]Tehát ez egy ilyen hosszabb időszak volt, egy hosszabb folyamat volt Romániában, és 35 év alatt, amit látunk, ez a rendszer alakult ki.

[00:11:59]ö úgynevezett rendszerpártok.

[00:12:03]Egy volt utót párt, a szociáldemokrata párt, illetve a egyik volt úgynevezett történelmi párt, a nemzeti liberális párt dominanciájával és egyfajta váltógazdálkodásával.

[00:12:14]És ehhez jött aztán egy vulgárli liberális ultraliberális párt a Métek meg Romániát mozgalom, melyik a harmadik tagjává vált ennek a koalíciónak, amely a múlt évben alakult, illetve a a romániai magyar nemzeti köz kisebbségi közösséget képviselő párt, az RMDS, ami egyébként visszakanyarodva a 899-90-es helyzetre éseményekre, ugyancsak magyar szempontból igen komoly szerepet játszott, ahogy létrejött a az RMDS és megalapozta tulajdonképpen a szervezeti kiépülését a magyar nemzeti közösségnek, és végül is egy átfogó, teljes magyar nemzeti közösségre kiterjedő képviseletet gyakorol a mai napig azzal együtt, hogy megjelent két másik pártmozgalom, ugye az Erdélyi Magyar Néppárt, illetve a magyarpolgári párt is és ezek az RMDS-zel szövetségben politizáltak aztán ebben a ciklusban.

[00:13:18]Hát a mostani kormányválságnál ugye meg fogjuk látni, hogy milyen módon kanyarodik el ez a történet.

[00:13:22]Egyelőre nem lehet látni a történéseknek a kimenetelét.

[00:13:28]Ha ellépünk a napi politikától és a statisztikai gazdasági adatokat nézzük, ugye a rendszerváltozás idején Magyarország az élharcosa volt a változásoknak, vagy legalábbis a piacgazdaságra való átmenetnek meg a demokráciába való átmenetnek mindenképpen élharcosa volt.

[00:13:51]És most azt látjuk, hogy Románia elhúzott bizonyos adatokban mellettünk, vagy legalábbis fejfej mellett haladunk.

[00:13:59]Itt mi történt?

[00:13:59]Mi volt a románok titka?

[00:14:02]Vagy pedig az történt, hogy nem is a románok voltak ennyire rátermettek, hanem egyszerűen csak mi maradtunk le?

[00:14:10]Hogy látt ezt?

[00:14:10]Mi a azt azt hiszem, hogy a az utóbbi években egyrészt a covid és a covid járvány által keltett gazdasági pangás visszaesés, illetve azt követően az orosz-ukrán háború az döntőmértékben befolyásolta negatívan a gazdasági kilátásokat.

[00:14:28]Ehhez jött még az idei év elejétől a az iráni háború, amely globálisan rendkívül negatív módon hat a gazdaság fejlődésére.

[00:14:39]illetve európáira különösen, mivel az üzemanyag árakat nagyon nagy mértékben befolyásolja, nagy áremelkedések vannak.

[00:14:47]Ez érvényes Romániára, érvényes Magyarországra is, csak ugye azzal a különbséggel, hogy nálunk az ársapka az egyelőre ezt elfedít, ezt a hatást, bár a piaci árok azok elmentek elég durván fölfele.

[00:15:02]Románia nem ezt az utat követte, ők lényegében ilyen szekcionált, bizonyos időre szóló, egy-két hétre bevezetett jövedéki adócsökkentés, kereskedelmi áréscsökkentés és egyéb ilyen kifinomult eszközöket.

[00:15:19]alkalmaztak.

[00:15:19]Nagyobb mértékben emelkedett is egyébként az üzemanyagok ára.

[00:15:23]Ez is fokozta a lakosság elégedetlenségét.

[00:15:26]Tehát én nem mondanám azt, hogy egyfajta ilyen minta vagy követendő modellé vált Románia.

[00:15:32]Ö, az a Románia, amelyik 2024 végén, 25 elején egy lényegben egy ikerdeficites költségvetési válságba, illetve adósságválságba került.

[00:15:42]Tehát egy olyan válság alakult ki Romániában, amit egy politikai válság súlyosbított, a úgynevezett régi pártok, a rendszerpártok leépülése és újfajta társadalmi mozgalma kialakulása, részben szuverenisták, szélső jobboldaliak, részben szélső liberális irányból, tehát rend úgynevezett rendszerellenes pártok irányából, amelyek átvették a terepet és elszívták a támogatottságot a régi rendszerpártoktól.

[00:16:14]Tehát egy ilyen szinkron válság alakult ki, és Romániát ez egyfajta hát pénzügyi ellhetetlen ülés elfenyegette.

[00:16:22]Hogyha ezeket a reformokat nem lépik meg, ami ugye tavaly ugye az Ilje Bolozsán miniszterelnök, akit most buktatott meg a szociáldemokraták bizalmatlansági indítványa, amelyet a szélsőséges Auris támogatott, hogyha Irie Bolozsán reformjaira nem kerül sor, akkor Románia lehet, hogy fizetőképtelen fizetésképtelenné vált volna az év végére.

[00:16:43]illetve a nagy nemzetközi pénzügyi hitelminősítő intézetek már nagy valószínűséggel a szemét a junk kategóriába sorolták sorolhatták volna Romániát, illetve nem jutott volna hozzá Románia azokhoz az EU-s európai uniós hitelekhez, illetve alapokhoz, amelyek nélkül tulajdonképpen nehéz rendbe rakni a gazdas illetve bármiféle perspektívát nyújtani a gazdasági növekedésre.

[00:17:12]Ugyanakkor ez a reform, ez igen fájdalmas volt.

[00:17:13]Ez egy megszorítási intézkedéscsomag három, illetve lassan négy felvonásba.

[00:17:17]A lakosságnak a jövedelm jövedelmeit, a helyzetét nagyon nagyon fájdalmasan, kínosan érintette.

[00:17:26]Tehát nagy áldozatok kat ródta mind a lakosságra, mind részben a vállalkozói szektorra.

[00:17:32]Úgyhogy komoly problémákat is okozott.

[00:17:34]Ugye amit most látunk, az tulajdonképpen a pénzügyi rendbetételnek az ára, ami egy kormányválságban csúcsosodott ki.

[00:17:47]viszont sikerült 10 hónap alatt az államháztartás hiányát 9,4%-os GDP arányos szintről levinni 7,9%-ra, ami azért egy nagy ez egy nagyon komoly eredmény.

[00:18:00]Tehát ezt elkönyvelhetik, illetve az Európai Uniós alapoknak a elég nagy mértékű lehívására kerül sor, tehát több milliárd eurós nagyságrendben, és ez most is küszöbön áll a következő transséknak a a lehívása.

[00:18:15]Hát tulajdonképpen Románia ilyen módon hozzájutott egy elég komoly és kedvező finanszírozáshoz infrastruktúrafejlesztésbe, a védelmi ipar fejlesztésébe, védelmi infrastruktúra fejlesztésébe.

[00:18:27]Ezt akartam kérdezni, hogy Románia nagyon felértékelődött részben az ukrajnai háború miatt, részben a közelkeleti háború miatt.

[00:18:38]Tehát olyan mértékű amerikai bázisfejlesztés történt ugye Konstanca közelében, légibist építettek ki az amerikaiak, hogy Donald Trumpnak ez a fenyegetése, hogy most kivon 5000 katonát Németországból, hát ez ilyen szempontból egy kicsit olyan vicces prizmán keresztül látszik, merthogy azért ennyi ember ennél többet is talán odatelepítettek Romániába közelebb a konfliktus góc, és akkor ugye még Érdemes megemlíteni azt is, hogy Moldova egy potenciális konfliktusforrás, mertogy az oroszok mindent el fognak követni azért, hogy itt ezzel az úgynevezett moldovai szovjetocialista köztársasággal kezdjenek valamit.

[00:19:21]Ez pedig egy potenciális háborús góc.

[00:19:23]Tehát Románia ilyen szempontból akkor ezt jól látom, hogy felértékelődött.

[00:19:29]nézek Tálas Péterre, hogy azt gondolom, hogy igen.

[00:19:33]És ez a felérkezés nem csak most következett be, én azt gondolom, hogy korábban is.

[00:19:38]Tehát a románok viszonylag egyértelműen letették a garazst az atlantizmus mellett.

[00:19:47]Abban természetesen lehet vita, hogy ez az atlantizmus mikor szoft, mikor hard.

[00:19:53]De azt gondolom, hogy ráadásul a románok fogalmazzunk úgy, hogy régi tradíciókal rendelkeznek a külpolitika és a stratégiai gondolkodás terén.

[00:20:02]Tehát azt kell, hogy mondjam, hogy a románia és a románok politikai elit talán az egyik olyan elit, amelyik legkövetkezetesebben képes közös stratégiát megvalósítani.

[00:20:16]Egész egyszerűen azért, mert Románia hosszabb ideig volt, mondjuk úgy, hogy független ország ahhoz, hogy elég ideje legyen kialakítani stratégiai kultúrát.

[00:20:24]ami a biztonságit illeti, valóban Románia jól használja ki azt, hogy a fekete tengertsége szempontjából izgalmas, hogy Ukrajna szempontjából izgalmas, hogy gyakorlatilag fogalmazzunk úgy, hogy Európában vagy Dél-Kelet-Európában egy olyan pont, ahonnan egyébként a Közelkelet is belátható, ha tetszik, és bejátszható, ha tetszik.

[00:20:55]És valóban arra készül valószínűleg Románia, hogy valamit átvegyen abból a szerepből, amit eddig Németország játszott.

[00:21:03]Nem fogja teljes egészében ezt bejátszani.

[00:21:07]Nem csak méretén részben méreténél fogva, de azért azt látnunk kell, hogy amikor Donald Trump azt mondja, hogy kivonok ennyit meg annyit, meg hogy megszüntetem az európai állomást, azt az nem olyan egyszerűen végigbíhető.

[00:21:19]Én általában azt szoktam mondani, hogy van egy infrastruktúrális valóság, ami azt jelenti, hogy Ramstein az egy évtizedek óta kiépített olyan központ, az európai, tehát a NATO európai parancsnoksága, a közelkeleti parancsnoksága, a gyakorlatilag a kimenekítés szempontjából az infrastruktúra, a lőszerraktárak, a kórházak és kórházak.

[00:21:45]Pontosan.

[00:21:45]És ne felejtsük el, van egy nagyon modern feladata ott drónközpont, egy olyan drónközpont, ahonnan irányíthatók a a NATO drónjai.

[00:21:54]Tehát ezeket a funkciókat nem ezekre a pici drónokra kell gondolni, amit esetleg az ukránok használnak a fasorok támadásánál, hanem ezek a stratégiai stratégia fontos.

[00:22:06]És azt gondolom, hogy erre jelenleg egyetlen kelet-közép-európai ország sem alkalmas.

[00:22:11]Nem alkalmas Románia, és akkor tegyük hozzá, hogy nem alkalmas hát Lengyelország sem, mert amikor Románia gazdaságáról hallottunk itt csomó dolgot, nekem rögtön azt jutott eszembe, hogy én is azok közé tartozom, akik ugyan látják, hogy bizonyos mutatókban Románia olykor-olykkor jobbat produkál esetleg statisztikailag, de nem gondolnám, hogy a román út a követő életminőségben ez nem fordít sem pedig sem pedig gazdaságpolitikába Én úgy gondolom, gazdaságpolitikát, akiket én magam csodálok inkább, nem csak azért, mert hát részben azért, mert félig lengyel vagyok, azok a lengyelek.

[00:22:54]És ha nem gondoltam volna 1990-ben, hogy Lengyelország ilyen jól veszi a az akadályokat, kezdve egyébként a 2008-12-es gazdasági válságnak, a covidot viszonylag jól túlélték, és nem csak, hogy túllélték, de nagyon jól menedzselik.

[00:23:10]Természetesen négy év után nem kis társadalmi vita közepette.

[00:23:14]az, hogy Ukrajna ellátása szempontjából, az ukrán menekültek szempontjából egy egy kulcsfontosságú ország.

[00:23:24]Ezt nem csak, hogy jól menedzselik, de jól használják ki.

[00:23:28]Azt gondolom, hogy az egyik példa lehet arra, hogy például az ukrajnai háború, hogy meglökte a lengyelgazdaságot, meglökte a a miközben az ember az ellenkezőjét várta volna.

[00:23:43]Így van.

[00:23:43]Meglökte azért, mert nagyon sok ukrán ment oda, aki ott dolgozik.

[00:23:46]Eleve volt már 1 millió Ukraán, aki dolgozott, és meglökte abban az értelemben.

[00:23:52]Bocsánat, rögzí csak 6 millió ukrán menekült van Európában szétszórva.

[00:23:54]Így van.

[00:23:57]Így van.

[00:23:57]Nagyon fontos.

[00:23:57]K körülbel millióan vannak Lengyelországban, méghozzá úgy, hogy nincs nagyon súlyos nyelvi problémájuk, hiszen nincs az ukrán és a lengyel nyelv azért a ráon bizonyos értelemben, vagy közel áll egymáshoz, tehát ilyen kommunikációs problémájuk nincsen.

[00:24:14]És hát hadd tegyem hozzá, hogy a hogy a lengyel hadipar nagyon sokat fejlődött, nagyon sokat nyert ebből a háborúból, ha tetszik, mert mert nagyon szorosan együttműködik az ukrán hadiiparral, és egyébként kihasználja azt a lehetőséget is, hogy ő az egyik hát a segélyeknek az egyik átjátszó vagy pontosabban elosztó logisztikai központja.

[00:24:41]A lengyelek gesztusokat is gyakoroltak az ukránok felé, hiszen például olyan stratégiai fontosságú fegyvereket, mint a felújított, tehát NATO kompatibilis MIG29-eseket adtak át Ukrajnának.

[00:24:56]Egyébként pedig a NATO F16-os vadászgépeket kiképzőközpontja Romániában van, az a Micháel Konglacsánu nevű bázis Konstanca mellett.

[00:25:07]Tehát ez a két nagyszág, Románia és Lengyelország ilyen szempontból meglehetősen jól rajtolt rá arra a hadászati és politikai lehetőségre, amit az ukrajnai háború jelent, miközben ez azért veszteséget is jelenthetne szám.

[00:25:27]Veszteséget is jelenthet, de lengyeleknél két dolgot érdemes látni.

[00:25:29]A lengyelek a kezdettől úgy gondolták, amikor az Európai Unióba felé, vagy Európa felé indultak el, hogy ők gazdaságilag nagyon hosszú ideig nem lesznek meghatározó szereplői az európai, hogy mondjam, nagy hatalmaknak.

[00:25:45]Lengyelország középhatalom, ha valamiben tudnak produkálni vagy mutatni valamit, az gyakorlatilag azt mondták, hogy a védelempolitika.

[00:25:52]Részben azért, mert mindig is viszonylag erős hadseregük volt, mert a lengyelek biztonságérzékenyek Oroszország közelsége miatt.

[00:26:01]Ezt egyébként világosan lehet látni az ukrajnai hát mondjuk háború és konfliktus időszaka alatt, tehát egyértelműen 14-től a lengyelek.

[00:26:12]Hát sőt inkább azt mondanám, hogy a lengyelek tulajdonképpen a gru orosz háborútól kezdve azt szoktam mondani, hogy kongatták a vészharangot a a először a balti országokkal együtt, majd aztán 2014-től már többekkel együtt és mi és tulajdonképpen 22-ben ezért ocsulthattak, ha tetszik a leggyorsabban.

[00:26:34]Hozzá kell tenni azt is, hogy ők sem készültek ekkora háborúra.

[00:26:39]Tehát ebben nem volt nem jelentettek kivételt az európai, kelet-közép-európai országok között.

[00:26:45]És tény, hogy kihasználták arra ezeket a fordulókat, hogy biztonságpolitikai szempontból Európa egyik legfontosabb, kelet-közép-Európának pedig a legfontosabb hát fogalmazzunk úgy, hogy országává váljanak, akik ma már azt kell mondom, hogy kelet Közép-Európa mellett egy fontos összekötőt jelentnek a skandináv országokkal.

[00:27:13]A skandináv országokban nagyon komolyan veszik a lengyeleket.

[00:27:17]Különösen Svédországgal vannak.

[00:27:17]Nagyon jó viszont így van.

[00:27:19]És ne felejtsük el, hogy hát azért a skandináv országok és Lengyelország tulajdonképpen le tudja fedni a a a balti tengert, ami egy kulcsfontosságú.

[00:27:30]A most ugye a Finnország belépésével gyakorlatilag egy NATO belvíz vagy beltenger lett.

[00:27:34]És ebben a ebben a ebben ezen a területen is azt gondolom, hogy hogy nagyon jól használják ki a lengyelek.

[00:27:43]Gazdaságilag nem tudom, nem vagyok közgazdász, nem tudom, hogy milyen csodájuk van.

[00:27:47]Azt érzékelem, hogy két dolgot nem nagyon akarnak.

[00:27:54]nem akarják rátelepíteni az államot a gazdaságra, ami nem jelent liberális gazdaságpolitikát, csak nem jelenti azt, hogy mindent mindenhogy tehát ez az ársapka állandóan ők is játszanak biztos, tehát hasonlóan, ahogy egyébként egy csomóan már abban az értelemben, hogy akkor megpróbálunk valahogy érzékeny, tehát hogy mondjam, hogy ne ne sújtsa annyira a a társadalmat az áremelés és egy csomó, tehát a a az energia hogy a a az energiának a az árváltozása, de alapvetően próbálnak tartózkodni attól, hogy a kormányzatok rángassák a gazdaságot, és hogy hogy ilyen közvetlen politikai célokat szolgáljanak a gazdasági gazdaságpolitikával.

[00:28:42]Én magam valószínűleg azért, mert mert életem egy részét a szocializmusba töltöttem, kimondottan nagy ellensége vagyok az árvatal jellegű történeteknek.

[00:28:55]Tehát amikor egy kormány meg akarja határozni azt, hogy milyen az ára, minek, ezt mindenféleképpen ezt borzasztóan.

[00:29:01]És nagyon fontos, amit talán ö lengyelek még jobban jól csinálnak, hogy találtak olyan területeket, amiben Lengyelország szerintem kelet-közép-Európában talán a legügyesebb pénzügyi vonalon.

[00:29:14]Tehát kelet-közép-Európa egyik központja pénzügyileg ma már var só.

[00:29:19]És ezek lehettünk volna mi is Budapesten.

[00:29:24]Ennek megvoltak a feltételei a 90-es évek elején.

[00:29:28]Így van.

[00:29:28]Így van.

[00:29:28]És hát ha megnézzük, akkor valószínűleg jobban használták ki mondjuk azt a lehetőséget is, hogy Lengyelországban ugye a mezőgazdaság kulcsfontosságú volt.

[00:29:41]Ezt bárki, aki bemelje a magyar boltokba, és megnézi azt, hogy milyen sajtokat meg egyéb úgy hibákokat lehet, tehát hogy mondjam, egész egyszerűen ilyen értelemben mintha felkészültebbek lettek volna az uniós csatlakozásra.

[00:29:55]És hát azért ha az ember mondjuk végigmegy a Vars Marsaukovskán, akkor bizony ott egy csillogó villogó pezsgőgazdaságot lát.

[00:30:03]Így van.

[00:30:06]Annak a lenyomatát, a felhőkarcolók, az új szállodák satöbbi.

[00:30:08]Illetve két dolog, ami még esetleg a a lengyel kérdéshez fontos lehet, ezt most kérdésként vetem föl.

[00:30:17]Mennyire meghatározó az Egyesült Államokban, az Egyesült Államokhoz fűződő viszony, hiszen ott egy nagy lengyel diaszpóra is van.

[00:30:24]Tehát Chicago környékén anélkül, hogy valaki lengyel katolikus lenne, politikailag nehéz elérni bármit is.

[00:30:31]Illetve az, hogy történelmi okokból is egy nagyon erős orosz ellenesség stabilan benne van mind szinte mindenfajta lengyel rendszerben.

[00:30:44]Az orosz ellenenség az egyértelmű.

[00:30:44]Ott szerintem legfeljebb árnyalatnyi különbségek vannak azzal természetesen, hogy mindenki veszélyesnek tartja az oroszokat és mindenki ellenzi azt, hogy az oroszok bármilyen formában a határhoz kerüljenek.

[00:31:00]Ők amúgy is szenvednek már attól is, hogy hogy mondjuk Belorussia és Oroszország között államszövetség van.

[00:31:06]Ez ugye azt jelenti egyébként, hogy Belorusziában bármikor orosz fegyvereket bárhol oda lehet telepíteni.

[00:31:12]De hát Lengyelország határos egy a Kőnixbergi vagy a Kaliningrádi Kaliningrádi körzet is.

[00:31:16]Így van.

[00:31:16]A azt is a az is kulcsfontosságú.

[00:31:19]Az amerikaiakhoz való viszony az szerintem változik.

[00:31:30]Egyértelműen nagy szolgálatot tett ebben a változásban Donald Trump, aki ugyan a távolodás, a távolodásban való Így van.

[00:31:37]Hát képzeljük el azt a helyzetet, amikor a lengyelek, akik egyébként hosszúhosszú ideje a a védelmi ipari beszerzéseiket, pontosabban a hadsereg szükséges eszközeit politikai alapon általában ha Amerikából vásárolták, vagy vásárolják.

[00:31:58]elkezdenek nyíltan arról vitatkozni, hogy mennyire biztonságos az, hogy mi az amerikaiaktoktól függünk ilyen nagyobb mértékben technológiában, mert mi van akkor, ha egyszer csak azt mondják, hogy nem adjuk hozzá a a az engedélyünket bármihez.

[00:32:14]Tehát azt gondolom, hogy megkezdődött részben egy ilyen, fogalmazzunk úgy, eltávolodás.

[00:32:23]Másrészt azt kell látni, ami valószínűleg Budapestről nem tűnik olyan fontosnak, de már szerintem Varsóból tulajdonképpen a a Balti államokból meg még inkább szerintem Németországból is jobban látszódik, hogy kialakult egy 15-ös csapat.

[00:32:39]Én úgy szoktam mondani, nem is én, hanem Csiki Varga Tamás kollégám, úgy szoktam mondani, hogy az új Honza Szövetség, akik egyértelműen úgy gondolják, hogy Oroszország tartós fenyegetést jelent, ennért tartósan ki kell állni nem csak Ukrajna mellett, hanem el kell érni azt, hogy Ukrajna valamilyen módon be legyen vonva az új biztonsági, európai biztonsági architektúrába, tekintettel arra, hogy Ukrajnának hatalmas hadserege van, valószínűleg nek hatalmas hadserege lesz.

[00:33:11]Ez szerintem nem sikerül, hogy mondj tehát nagyon nehezen tudom elképzelni azt, hogy az ukránok belemenjenek abba, hogy ne legyen erős hadseregük.

[00:33:23]tekintettel arra, hogy nem nagyon látják egyelőre az ukránok, hogy mi az a biztosíték, tehát mi az a biztonságpolitikai garancia, amit akár Európa, akár Amerika úgy tudna nyújtani, hogy bármikor megbízzanak az ukránok ebben.

[00:33:37]Tehát az egyik, hogy nagyon erős hadseregő klassz, és hát a másik pedig, hogy hát fogalmazzunk úgy, hogy az a hadsereg lesz, akinek a legnagyobb tapasztalata van gyakorlatilag a háborúban.

[00:33:49]és egy ilyen és egy új típusú háborúban.

[00:33:53]Egy új típusú háborúban, amiben egyébként hát hihetetlen módon innovatívan viselkedik Ukrajna a a különösen például a drón technik technológiát tekintve.

[00:34:07]Ma már azt lehet mondani, hogy drón ipar szempontjából az egyik főszereplője, nem csak felvevő piacként, hanem egyébként szoftver és hard tekintetében.

[00:34:22]Tehát ő ad tanácsokat, ő megy például a közelkeletre, 200 ember ment mondjuk a közelkeletre, hogy elmagyarázza.

[00:34:29]Dubaj, Katarségetesse őket, hogy hogyan kell egyáltalán a drónokat használni, mit lehet használni a drónokat, tehát azokat az iráni drónok elleni védelemben, amit egyébként Oroszország is licencbe megkapott és használ Ukraján.

[00:34:46]Tegyük hozzá, hogy ők külföldről kapott nyugati fejlesztések alapján dolgoznak.

[00:34:51]Tehát ezek nem ukrán találmányok, az ukránok.

[00:34:56]A jelentőségük abban van, hogy ők valósidejű fejlesztési asszisztenciát nyújtanak a nyugati, főleg az amerikai drónfejlesztőknek.

[00:35:06]Ezzel el is büszkélkedett éppen a tavalyi nagy amerikai hadipari kiállításon egy startupos fiatal képviselő, hogy nekik gyakorlatilag napi rendszerességgel jönnek a felhasználási adatok, illetve valós időbe Ukrajnából.

[00:35:23]hogy éppen a harctéren ugye hogyan kell tökéletesíteni egy bizonyos drónfajtát bizonyos helyzetekhez, ami egy felmérhetetlen hát segítséget nyújt az amerikai drónfejlesztésnek, ami ezerrel megy előre jelen pillanatban.

[00:35:42]Tehát 2025-ben egy csomó prototípust teszteltek.

[00:35:47]Ezek 2026-ban valószínűleg meg is fognak jelenni.

[00:35:49]Ezek mind drón, hát újfajta drón típusok, illetve drónelhárító rendszere.

[00:35:56]Ezt akartam mondani, hogy ahogy ez lenni szokott, amikor kifejlesztenek egy A típusú fegyvert, rögtön van egy B típusú ellenfegyver.

[00:36:02]A pajzát a kard és a pajzs.

[00:36:04]Í van.

[00:36:05]És ugye a lengyeleknek is ez teszi lehetővé, hogy ezt az úgynevezett keleti drónpajzst ezt felépítsék.

[00:36:09]illetve a románok is most a legutóbb megállapodtak egy román-ukrán stratégiai megállapodás keretében hogy egy ilyen falat fognak felállítani, felhúzni, illetve Románia területén is ukrán drógyártást honosítanak meg, amibe tulajdonképpen Románia kiterjeszti egyúttal a a hadiiparát.

[00:36:32]De egy kicsit a stratégiai körképnek a tágítása érdekében azért én visszamennék arra a kérdésre, hogy mennyire fontos, vagy mennyire értékes ez a térség, mert a mi térségünknek a és az abban lévő országoknak a legnagyobb veszélye, ami leselkedik rájuk, az pontosan az, hogy leértékelődik a térség.

[00:36:52]Tehát bizonyos nagyhatalmak szempontjából, főleg az Egyesült Államok szempontjából nem tűnik annyira értékesnek és megvédendőnek.

[00:37:03]És ez egy ez egy halálos veszély, amit nagyon érzékelnek a románok.

[00:37:07]Gyakorlatilag a második világháború után kialakult stratégiai egyensúly felrúgását jelenteni, vagy vagy azt, hogy Amerika ennek hátat fordul és nagyon félnek a a lengyelek is ettől.

[00:37:17]Tehát a lengyel kollégákon keresztül különböző ilyen think tankek vonalán bejött információ alapján gyakor a lengyel katonai vezérkar már az utóbbi években olyan koreográfiákat dolgoz ki, aminek értelmében nem számíthat Lengyelország külső segítségre.

[00:37:35]Tehát az önmagára támaszkodás stratégiája érvényesül.

[00:37:37]nem bíznak abban, hogy érvényesül majd valamikor ne ne adj isten a washingtoni szerződés öödik paragrafusa.

[00:37:47]Tehát nem bíznak az Egyesült Államok segítségébe.

[00:37:51]Románia esetében nagyon kom vita folyik erről.

[00:37:54]Nagyon komoly vita egy a három balti államnak ugye Litvániának, Lettországnak és Észtországnak azért rossz hír, mert ezek rendkívül kisméretű országok nagyon kis néhány ezer fős hadseregkel.

[00:38:05]modellezik ezt a lehetőséget, hörnhet egy orosz támadáskor, mondjuk narv és nagy létszámú orosz kisebbséggel, amit a jelenlegi Kremla vezetés ötödik hadoszlopként vagy provokátorként bármikor fel tud használni.

[00:38:21]Ebben teljesen igazatok van.

[00:38:21]Én egy dologra hadd hívjam fel a figyelmet, hogy való igaz.

[00:38:25]Tehát egy olyan világrendben kezdünk élni, ahol ha én jól érzékelem Donald Trump 2025-ös megjelenése vagy új újbali felbukkanása nyomán.

[00:38:36]Az Egyesült Államok tudomásul vette, hogy gyakorlatilag egy olyan világban élünk, ahol nagyhatalmak és nagyhatalmi érdekszférák fogják uralni ezt a ezt a világot.

[00:38:48]Azt akartnám csak ebből kihozni, hogy azért nem olyan egyszerű elengedni Európát.

[00:38:55]Ha az Egyesült Államok elengedi Európát, akkor elengedi azt a szövetségesi rendszert, ami az Egyesült Államokat hosszú ideig ilyen globális hatalommá tette.

[00:39:08]Nemcsak az Egyesült Államok képességei miatt globális hatalom az Egyesült Államok.

[00:39:13]Az Egyesült Államok gyakorlatilag szövetségesi rendszere miatt globális hatalom.

[00:39:19]azért, mert van egy NATO, azért, mert mert van mondjuk bilaterális alapon egy japánia, egy Dél-Koreája, egy Taivárija, egy Fülöp-szigete, ahogy ami ami gyakorlatilag tényleg ilyen szorosan fog egy zár össze, és akkor nem akarom Ausztráliát meg egy csomag egy Kínát tartja ellenőrzés alatt, bár amennyire ellenőrizni lehet a K.

[00:39:44]Tehát én azt gondolom, hogy miközben kétségtelenül Donald Trumpnak a megnyilatkozásai olyanok, mint ami azt üzeni, hogy ne számítsatok ránk, mert nem segítek.

[00:39:57]Ráadásul ezt még ilyen fogalmazzunk úgy, hogy néha ilyen hisztérikusan is bejelenti.

[00:40:02]Azért azt látni kell, hogy nem olyan egyszerű az Egyesült Államoknak elengednie.

[00:40:06]A kérdés szerintem sokkal inkább az, hogy meddig lehet itt tartani, és milyen formában lehet itt tartani az Egyesült Államokat Európának, amíg Európában nem alakul ki egy olyan mag, ami bizony kellőképpen komolyan veszi a védelempolitikát, és azt mondja, hogy ha az Egyesült Államokra nem számíthatunk, akkor majd számítunk egymásra.

[00:40:31]Ezt én nem gondolom 29-es körben.

[00:40:33]Soha nem gondoltam azt, hogy egy portugálnak ugyanolyan fontos lehet egy ukraai háború, mint egy mint egy Litvánnak, mert ez geopolitikaileg meg azt sem gondolom egyébként, hogy mondjuk akár Spanyolországnak, akár Görögországnak, akár Olaszországnak olyan fontos, mint egy Németországnak, mint egy Svédországnak.

[00:40:52]De mint említettem, van egy jó körp, és ebben szerintem mi is benne vagyunk már abban az értelemben, hogy kelet-közép-Európa.

[00:41:01]A románok feltétlenül látványosan, a lengyelek feltétlenül látványosan, a baltiak egészen biztos.

[00:41:09]Billegő egyébként Szlovákia, a csehek hol benne vannak, hol nem, de inkább azt gondolom, hogy ott is benne lehet lenni.

[00:41:17]A kérdés az, hogy mi például benne leszünk-e abba a társaságba, aki azt mondja, hogy akkor pótolni kell, tehát meg kell annyira erősíteni a NATO európai képességeit, vagy akár csak néhány európit, mondjuk annak a 15-20 európai országnak a képességeit, amik elrettentő hatásúak lehettek Oroszországgal szemben.

[00:41:40]Itt olyan dolgokra kell gondolni, hogy én például mindig szoktam csodálkozni, miért nincs, hogy kezdjem ugye nagyon népszerűben, miért nincs igazán jó közösségi média európai nekünk miért a metát kell használnunk meg ezt meg a meg a nem tudom melyiket.

[00:41:57]Sorolhatnék kínait is, sorolhatnék oroszt is meg miért nincs tehát miért ez egyébként a pszichológiai hadviselésre, a hibrid hadviselésre vett fényt.

[00:42:09]Azt az is lehet egy miért?

[00:42:11]Amit az oroszok nagyszerűen művelnek.

[00:42:13]Hapus.

[00:42:13]Abszolút.

[00:42:13]Hát ne felejtsük el, hogy egy csomó mindenki a az orosz közösségi médiát használja.

[00:42:20]Tehát miért ninc miért Elon Musk csinálta meg a Starlinket?

[00:42:23]És Európában miért nincs miért olyan marha nehéz pótolni azt a azt a azt a gyakorlatilag űrképességet közösen, ami egyébként biztosítja azt, amit az amerikaiaknak biztosít, hogy iszonyos sok információjuk van.

[00:42:39]És ahogy itt ezzel kommunikálnak az ukrán Hogyne?

[00:42:43]Hát persze, hát erről szólt a történet, hogy ami történik Ukrajnában, azt pontosan látják az egyesül csak Európa technikai színvonalának végzetes lemaradása miatt, ugyanis ma már Európának nincsenek régekes, hogy közbevágok, de ugye ez az, amit az amerikaiak úgy szoktak címkézni, hogy a NATO-ban Európa potyautas, hiszen kevesebbet költött a védelemre, és most kezdünk fölébredni.

[00:43:09]megszokta, hogy ugye az Egyesült Államok kiváltja lényegében az Európai védelmet 'án, illetve a NATO megalakulása 49 után.

[00:43:16]Tehát nem kell, meg lehet spórolni ugye ezt a fáradtságot, és gyakorlatilag elkényelmesedett, és főleg 90 után a rendszerváltás a Szovjetunió széthullása után elkényelmesedett Európa a NATO európai része.

[00:43:30]Jelen pillanatban nem szabad azt se elfejteni, és ezen is nagyon sokat vitatkoznak a geopolitikusok, hogy megkérdőjeleződött a NATO további léte.

[00:43:37]Tehát nem lehet tudni, hogy a NATO fönn marad-e esetleg, vagy milyen formában fog fönn maradni.

[00:43:44]Elindult egy rekonfigurálódás, egy átrendeződés.

[00:43:47]Egyrészt bizalmi válságban a NATO legerősebb hatalma az Egyesült Államok, amely erősebb, mint az összes többi részre együtt véve és az európai NATO tagok között.

[00:43:56]Ugye olyan problémák vannak jelen pillanatban, hogy a kérdés a biztonsági garancia, tehát ki fogja nyújtani a biztonsági garanciát, érdemes-e megvédeni Kelet-Európát?

[00:44:06]a NATO legerősebb országai jelen pillanatban, illetve az utóbbi másfél évben kétoldalú biztonsági megállapodásokat, illetve védelmi megállapodásokat kötnek.

[00:44:17]Tehát létrejön egy új párhuzamos biztonsági rendszer, ami valamilyen módon újra újraírja, újra rajzolja a NATO-t, ami lehet Amerikával együtt, de adab abszurdum szélsőséges esetben még akár Amerika nélkül, amit nehéz elképzelni persze, tehát nagyon nagyon nagy változás van ahhoz képest, ahhoz a rendszerhez képest, ami ami létrejött 45, illetve 49 után Európában.

[00:44:44]nem lehet tudni, hogy milyen rendszer fogja fölváltani.

[00:44:45]Tehát Oroszország törekvései egyébként ezt tükrözik, tehát orosz részről nem pusztán a a az Ukrajna elleni háborút akarják megnyerni, egy teljesen új biztonságpolitikai rendszert, státuszkót akarnak Európában létrehozni.

[00:45:00]Tehát ott az orosz elképzelések egyértelműen tehát egy egyfajta érdekszéra, befolyási szféra kiterjesztésével számolnak.

[00:45:08]Ugye a Balkán félszigeten, főleg a keleti térfélen látszanak is ennek jelei.

[00:45:13]Tehát ezért nem bővül a NATOkel az országokkal ki tudja, északmacedónia, Szerbia mindenképpen és ugye ott a különböző országok közötti határproblémák, konfliktusok, villongások is előrevetíthetnek egy olyan negatív trendet, hogy meglazul a biztonsági státuszkó délkelet-Európában, akár a Balkánfélészigeten.

[00:45:37]Egy szempontot viszont mindenképpen figyelembe kell venni.

[00:45:39]Ez a NATO északi szárnyát jelenti, hogy az Ukrajna elleni agresszióval Oroszország a szószoros értelmében lábon lőtte magát, mert közel 50 év semlegesség, deált semlegesség után két olyan tagállam kérte a felvételét a NATO-ba, Svédország és Finnország, amelyek rendkívül jól felkészültek még semleges országként is.

[00:46:04]Az Oroszországgal való szembenállásra.

[00:46:07]Nagyon sokat költöttek a hadsereg.

[00:46:09]Komoly hadiiparuk van, komoly felderítő kapacitásaik vannak, légierejük van, flottájuk van, tehát mindenféleképpen hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy a Oroszországnak a kijutását a balti tengerről megakadályozzák stratégiai szempontból.

[00:46:25]Tehát ilyen szempontból a Krámle egy óriási öngólt lőtt saját magá.

[00:46:31]Szerintem részben ebből a szempontból, de aztán azért látni kell, hogy az ukrajnai háború egyik legfontosabb üzenete szerintem az, hogy Oroszország gyenge.

[00:46:39]Sokkal gyengébb, mint ahogy ő maga gondolta, sokkal gyengébb, mint ahogy mi gondoltunk.

[00:46:45]Sokkal gyengébb, mint ahogy egyébként az Egyesült Államok és a nyugatiak gondolták.

[00:46:49]Ha nyug maguk gondolták még annál is gyeng persze, hogy ne, hogyne.

[00:46:52]Tehát azt kezdem ugye, hogy hogy ahogy maga Oroszország vagy az orosz vezetés gondolta.

[00:46:58]Bocsánat, Péter, ennek nem az az oka, hogy egy elavult harckocsikra és és nagy szárazföldi erőkre bazírozó stratégiája volt Oroszországnak, ami itt napok alatt megbukott?

[00:47:14]Nem, azt gondolom, hogy ennek a fő oka az, hogy nem volt, hogy mondjam, nem voltak tisztában a képességeikkel.

[00:47:22]Tehát én azt gondolom, hogy Putyinnak elmondták azt, hogy mindenre föl vagyon készülve és minden tehát papíron minden működhet, de azért azt látni kell, hogy amikor amikor kiderül az, hogy hogy mondjuk azért nem lehet a logisztikát biztosítani, mert kiderül, hogy mindenki korrupt és mindenki eladja a eladják bármit.

[00:47:44]Tehát tehát tehát azt akarom mondani, hogy a valósággal szerintem nem volt tisztában a saját képességeinek a valóságával, meg nem volt tisztában egyébként az ukrán képességekkel is.

[00:47:56]Ezzel nem azt akarom állítani, hogy Ukrajna magától tud ellenállni.

[00:47:59]Nem.

[00:47:59]Egyértelmű, hogy Ukrajnának szüksége van, és a nyugati segítség nélkül nem mozdulna.

[00:48:04]De én továbbra is azt gondolom, hogy miközben valóban van egy átalakulása a NATO-nak, van egy idő ablak, ami lehetőséget ad Európa számára, hogy még azokon a területeken is, ahol egyébként valóban lemaradásban van technológiailag, fölzárkózzon valamennyit, és elkezdjen működni, tehát elkezdjen kutatni.

[00:48:28]A az egyik legnagyobb meglepetés ugye az volt, hogy miközben Európa egy csomó mindent nagyon jól tud gyártani, nem tudja olyan mennyiségben gyártani, mint aminért szüksége lenne akár az ukránoknak képzeljük el, akkor egy európai háború esetén mi lenne, ha ha így zajlana mondjuk egy háború.

[00:48:48]Ez katasztrófa lenne.

[00:48:50]Tehát azt gondolom, hogy egész egyszerűen át kell állni egy olyan, hogy mondjam, egy olyan termelési kultúrára, egy olyan egy olyan gyakorlatilag gazdaságra, ahol a hadipar az egy meghatározó, legalábbis idei, egy jó idejig.

[00:49:09]Jól értem Péter, hogy azt mondod, hogy az oroszok tanultak a saját hibájukból, és most felfuttattak egy olyan hadi ami négy évvel ezelőtt még Ukrajnára sem jelentett komoly veszélyt, most pedig akár Európára is veszélyt jelenthet.

[00:49:25]Hiszen én nem hiszek abban, én nem hiszek abban, hogy az oroszok meg fogják támadni Európát.

[00:49:28]Nem abban az ért nem olyan értelemben, hogy valami olyasmit akarnak elérni velük, mint Ukrajnában.

[00:49:34]Nem.

[00:49:34]Azt el tudom képzelni, hogy provókálják, ahogy itt elhangzott egyébként, hogy kérem szépen le fogják tesztelni, hogy az ötös cikkely az működik-e.

[00:49:43]Odamegyünk, pofán verjük a a litvánokat, oddajöttök-e, ki hajlandó meghalni Ukra Litvániáért vagy a litvánokért?

[00:49:51]Ez egy kulcskérdés.

[00:49:54]Ugyan ez a déli szárnyom Moldova lehet egy ilyen konfliktusforrás.

[00:49:58]Moldova nem tagja a NATO én tudom, de román máshogy látom.

[00:50:02]Egy más kérdés.

[00:50:02]Máshogy látom, ott egész egyszerűen geopolitikailag nagyon nehezen tudom elképzelni.

[00:50:07]Jelenleg nem tud Oroszország hozzáférni a Moldovához.

[00:50:12]Ahhoz át kéne menni Ukrajnán és én nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy Ukrajná tudok nem biztos, hogy nem.

[00:50:15]Az már nem kérdés, hogy Ukrajna fenn marad, és hogy ez az Ukrajna erős lesz.

[00:50:21]A kérdés az, hogy milyen keretek között marad fel, milyen területi konstellációban marad fel fenn.

[00:50:28]Ö, és az sem kérdés szerintem, hogy hogy hát fogalmazzunk úgy, hogy előbb-utóbb azért ezeknek az országoknak is valamilyen formában dönteniük kell.

[00:50:45]Mondjuk Moldova esetében nem olyan kérdés, mert jelenleg, ha jól érzékelem, elég határozottan Európa felé megy.

[00:50:53]De a délszlávoknak is, ha tetszik, dönteniük kell, hogy merrefelé akarnak elmenni.

[00:51:00]Én nem látom olyan nagynak a délszláv beavatkozást sem.

[00:51:03]hangosnak és látványosnak azt látom, de ne de nem érzem akkora súlyúnak az orosz beavatkozást.

[00:51:12]Gazdaságilag már nem akkor csak gondoljunk arra, hogy most fogja, hát nem tudom, hogy megveszi-e a MOL, de most tudja megvenni a MOL, ha kell, akkor a Így van.

[00:51:23]Hát csak ennek nem ismerjük a feltételeit.

[00:51:24]Tehát ott nagyon komoly kérdések merülnek föl, hogy ez milyen jellegű adásvétel, esetleg egy ideiglenes, egy átmeneti bizonyos megszabásokkal.

[00:51:35]Tehát ott ott sok minden van.

[00:51:38]Egyébként a szerb félnek a hozzáállása ugye az hát érthető módon azért nem volt az örömtől való repesés esete.

[00:51:45]Tehát egy kicsit hasonlít bizonyos szempontból a a horvát esetre.

[00:51:51]Hát gyakorlatilag egy nemzeti zászlós hajóról van szó, de amit most akkor oda kéne adni az egyik szomszédnak.

[00:51:57]Gondoljuk el, hogyha amikor a Romániának kéne kiárusítani például a az MVM-et vagy az OCP-t.

[00:52:02]Ez olyannyira nem ez olyannyira így van, hogy hogy április 12- előtt még inkább megkérdőjeleződik ez az egész.

[00:52:10]Egyáltalán nem biztos, hogy az oroszok most el akarják adni, hogy a a szerbek el akarják adni.

[00:52:14]Tehát szerintem még várni kell ezzel a történettel.

[00:52:19]De azt akarom ezzel mindössze mondani, hogy Oroszország sokkal gyengébb, mint volt.

[00:52:24]És ez a gyengeség, ez lehetőséget ad szerintem Európa számára, hogy Európa elhigye magának, hogy tud akkora elrettentő erővel bírni, vagy elrettentő képességet felépíteni, ami megfontolásra készteti a az oroszokat.

[00:52:39]Arról nem is beszélve természetesen, hogy nem tudjuk, mert nem látjuk, hogy ez a háború mennyire Putyin háborúja, mennyire a politikai elit háborúja, és mennyire az oroszok háborúja, akik közül nagyon sokan támogatják egyébként, mert már jó ideje, hogy mondjam meg vannak dolgozva a az orosz médiá komunikációs szempontból.

[00:53:03]Ez külön megérne egy misét.

[00:53:05]Azonban sajnos a mi adásunk mindössze 52 perces.

[00:53:10]Egy rövid rövid megjegyzés azért Oroszországgal kapcsolatban.

[00:53:11]Nagyon óvatos lennék ezzel ebbe a vonatkozásba, hogy Oroszország ez egy ismerős nyugati tóposz.

[00:53:18]Ezt általában mondják az amerikai geopolitikusok, hogy Oroszország meggyengült.

[00:53:24]Óvatos lennék ezzel.

[00:53:24]Tehát ugye a régi 19.

[00:53:27]századi gorcsakovi mondás szerint ugye Oroszország nem gyengül, csak összpontosít.

[00:53:31]Tehát itt látunk azért egy pulzáló mozgást.

[00:53:34]Nem tudjuk azt, hogy milyen reakciók várhatóak.

[00:53:37]Ugye a stratégiai terv az dinamikus, ami ott van persze régóta különböző variánsokba, a fiókokba nem lehet tudni, hogy melyiket húzzák elő.

[00:53:46]Tehát én én ebben nagyon óvatos lennék.

[00:53:49]Tehát Oroszországnak van egy nagyon fölpörgetett hadíara, nagyon komoly képessége.

[00:53:55]Ott van a ugye az atomütőerő, ami gyakorlatilag a világon ugye a első második az Egyesült Államokkal egyrangsorban.

[00:54:02]Ez a legjelentősebb elrettentő erő egyébként orosz részről.

[00:54:07]Ög ugyanaz, ami Ukrajna esetében a gyakorlott harcedzett hadsereg, ugye Európában egyetlen ilyen harcedzett hadsereg nincs, tehát az amelyik pillanatok alatt hadra fogható lenne.

[00:54:17]Hát kitör a pánik, hogyha bármelyik nyugat-európai országba, vagy akár itt bejelentik, hogy most visszaállítják a sorozást és az általános hadkötelezettséget.

[00:54:25]Ugye a fiatalok egy része az emigrál.

[00:54:28]Ö, tehát nagyon komoly problém.

[00:54:30]Meglátjuk majd, hogy most ilyen szempontból nagyon hátrányos helyzetben vagyunk, mert ugye ez az ad ez az műsorunk, ez csütörtökön kerül adásba.

[00:54:38]Ühüm.

[00:54:39]Szombaton lesz a május 9-i felvonulás a Vöröstéren, ahol Vladyimir Putyin egy már előreharangozott, fontos bejelentést tesz.

[00:54:48]Meglehet a következő kilátóműsorban.

[00:54:50]Majd annak a résztvevői fogják elemezni, hogy mi mondanivalója volt ebben az ügyben az orosz elnöknek.

[00:54:58]Én mindenesetre nagyon szépen köszönöm Tálas Péternek, az SVSD Consulting képviselőjének, illetve Szilágyi Mátyásnak, a Külügyiintézet vezető kutatójának, hogy ebben a mostani adásban részt vett.

[00:55:10]A hallgatóinknak megismétlem, hogy a Klubrádió az önök támogatásából tartja fenn magát.

[00:55:18]Ezt a műsort is az önök támogatásából tudtuk elkészíteni, de még tart az adók, a személyjövedelem adó 1%-ának felajánlása.

[00:55:26]Tehát gondoljanak a klub rádióra és a szabadsávért Alapítványra.

[00:55:31]Nagyon szépen köszönöm önöknek a figyelmet.

[00:55:33]A kilátó elkészítésében közreműködött Csorba László, Véber András kollégám, a szerkesztő Bacsapoton nevében is elköszön a műsorvezető.

[00:55:43]Önök Hardi Mihályt hallották.

[00:55:45]Legyen szép napjuk.