Hogyan kerülhet minél közelebb a néző a tánchoz? | Szabó Réka

[00:00:00]Ha szeretné, hogy továbbra is szóljon egy független hang, támogassa Adója 1%-ával a Klub Rádiót.

[00:00:04]Köszönjük.

[00:00:26]Jó estét kívánok!

[00:00:26]Ez a Dobszerda Váradi Júlia vagyok.

[00:00:28]És most itt van velem Szabó Réka.

[00:00:30]Mindenképpen érdemes nézni is és hallgatni is.

[00:00:33]Szabó Rékáról szerintem nagyon-nagyon sokan tudják, hogy ő táncos koreográfus és rendező.

[00:00:41]De hát a legfontosabb, ami az ő nevéhez kötődik az utóbbi időben, az a tüneteegyüttes, amelyet azonban 2023 tavaszán elbúcsúztatott fájdalmasan, szomorúan.

[00:00:56]Azt mondtad, azt írtad, hogy nem harcolok tovább, vége van, kihűlt a tünetegyüttes.

[00:01:03]És hogy ez fagy halál-e, vagy téli álom, az majd elválik, majd ha még talán lesz egyszer tavasz.

[00:01:09]Hát kedves Réka, úgy tűnik, hogy tavasz van a javából, nem is akármilyen tavasz.

[00:01:15]Ahogy ide bejöttél, olyan más tekintetet láttam a szemedből is, meg a mozgásod is egészen megváltozott ahhoz képest, ahogy legutoljára találkoztunk talán, merthogy elég régóta ismerjük egymást.

[00:01:30]És azt hiszem, hogy egyike vagy azoknak, akik el tudod mondani, vagy el tudják mondani, hogy ez az elmúlt 16 év mit tett velük, és hova vezette el az annak idején lelkes ényüket.

[00:01:46]Úgyhogy tulajdonképpen ezért is hívtalak, de azért persze sok minden egyébért.

[00:01:51]Akkor kezdjük talán ezzel a pillanattal, amikor a tünetegyüttesnek akkor éppen búcsút mondtál.

[00:01:59]átmenetileg legalábbis hadd ragadjam meg, ne haragudj egy pillanatra csak az alkalmat, hogy hogy kifejezzem a hatalmas köszönetet és hálát mindazoknak, akik tehát egy elsősorban most a civil aktivistákra gondolok, a fiatalokra gondolok, akik akik kiléptek a kibírtak lépni a közönnyből és aktivizálták magukat, és elmentek szavazni.

[00:02:25]Szóval mindazoknak, akik ezért a változásért aktívan tettek, bevallom én, és akkor most nyúlok is vissza oda, amit amit mondtál ehhez a pillanathoz, amikor mi úgy hívtuk, hogy a tünetegyüttest hibernáljuk, beraktuk az élet vizét a a fagyasztóba, a trafóba egy öt órás búcsúformansunk után.

[00:02:52]Temetésnek tűnt, szünetegyüttesre kereszteltük a társulatot.

[00:02:56]Ö nagyon sokat elemeztük.

[00:02:58]Tehát akkor mi már tiprót, tehát hogy mondják ezt?

[00:03:00]Így haldokoltunk akkor már azért egy évek óta.

[00:03:06]Tehát több előadásunkban is foglalkoztunk azzal, hogy hogy a bajok pontosan honnan erednek.

[00:03:11]És mi azért egy ilyen önmarcangoló társaság vagyunk, akik hát nem vért hívtak titeket, vagy hívnak tünet együttesnek.

[00:03:19]Hát állandóan azt próbáltátok vizsgálni, hogy hogy a rossz állapotoknak milyen tünetei vannak.

[00:03:28]Igen.

[00:03:28]Tehát, hogy mi szeretjük nem csak kívülre tolni a felelősséget, hanem vizsgáltuk ugye a saját elfáradásunkat, kiégésünket, nem tudom, mindenféle az én személyiségem, hogy hogyan reagál a kudarcokra, a frusztrációra, arra, hogy hogyan kéne egy ilyen helyzetben, amikor hosszúhosszú éveken keresztül lehetetlen, megalázú, méltatlan ellenszélben lenni.

[00:03:56]létezni, hogy erre én milyen válaszokat adtam, és annak milyen következményei voltak.

[00:04:03]Hát most azt érzem, hogy nagyon alulbecsültük a a külső, tehát nagyon sokat marcangoltuk mi magunkat, ilyen belső hibák, belső rossz válaszok, belső nem tudom, erről is szívesen beszélek, de de most, hogy ennek így vége van, az az hát most most legalábbis egy időre vége van, vagy hát majd majd beszélhetünk arról is, hogy pontosan minek van vé vége.

[00:04:34]Ö egy olyan vaspántok szakadtak föl szerintem az emberek nagyon nagy részében, ami ami tényleg ilyen egyik nagy nem az, hogy nekem nem az történt, hogy a választás esté örjöngtem nekem.

[00:04:55]Dehogy nem.

[00:04:55]Hát persze, hogy örültem, de azért ilyen hullámokban ér el a felszabadulás.

[00:05:04]És és egyben egyébként az a hihetetlen gyász is szívenüt az elmúlt 16 évnek a hihetetlen rombolása.

[00:05:16]És most nem csak egyéni szinten mondom ezt a rombolást, hanem társadalmi szinten.

[00:05:21]Az a furcsa dolog, szerintem nekem is sok-sok gondolatom támadt ezzel kapcsolatosan egy egészen más korosztályt képviselve, hogy nem gondolkodtunk azon, hogy mit okoznek bennünk az, ami körülöttünk történik, mert a folyamatos védekezés vagy ellenállás, vagy ellenttartás az annyira távoltartotta még az esélyét is annak, hogy kívülről magunkra lássuk.

[00:05:51]Szerintem, hogy valószínűleg ennek most el kell kezdődnie, hogy megvizsgáljuk, hogy mit tett velünk ez a 16 év.

[00:05:56]És úgy érzem, hogy te például erre hihetetlen alkalmas vagy.

[00:06:04]Az összes eddigi általam ismert tevékenységed erről szól, hogy feldolgozd azt, ami történik veled, benned, bennetek, a társulatoddal és egyáltalán a világgal.

[00:06:21]Ezt én jól látom, ugye?

[00:06:24]Hát remélem, hogy így van.

[00:06:24]Igazából ö onnan kezdeném, vagy ha nem bánod, beszélek egy kicsit arról, hogy hogy ebben a három évben, amikor már hibernáltam a tünetet, tehát elengedtem a társulatot, ami egy nagyon nehéz döntés volt, de de igazából így visszamenőleg is úgy érzem, hogy hogy nem volt ott akkor tovább.

[00:06:50]Ők is így érezték.

[00:06:50]Igen, ez egy közös döntés volt.

[00:06:55]Öm hogy nagyon érdekes volt tényleg így szembesülni azzal, hogy hogy tehát egész addig ugye az egész eddig életem egy 20 év tünetegyüttes.

[00:07:06]arról szólt, hogy ezt a társulatot építettem, működtettem, és ezt a közösséget közösséggel igyekeztünk olyan előadásokat csinálni, ami mára reflektál, ami boncol, ami az lenne jó szerintem, és akkor a hallgatókhoz közelebb hoznánk azokhoz, akik esetleg nem tudják pontosan, hogy mi is volt a tünetegyüttes, hogy ez miért jött létre, milyen célból, és hogy ez az eltelt 20 év 2002 óta, mert kétszer kettő-ben alakultatok, tehát nem 20, hanem több év.

[00:07:41]Mit hozott?

[00:07:41]Mit mit mivé tette ezt a társulatot?

[00:07:49]Én alapvetően ugye még a kommunizmusban kezdtem el tehát szertornáztam, és amikor azt abbahagytam, akkor rátaláltam a kortázáncra.

[00:07:58]Am gimnázista korodban kezdtél el?

[00:08:00]Azista koromba kezdtem el kortástáncot tanulni, ami akkor illegalitásba volt.

[00:08:06]Tehát ez döbbenet, hogy mert a kommunizmusba tiltva volt, mint nyugati jármány ezek a modern tánctnikák, tehát klasszikus balett és és néptánc létezett, ami egyébként aztán bizonyos értelemben megismétlődött ebben a 16 évben.

[00:08:23]Nem?

[00:08:23]Na igen.

[00:08:23]És mármint a tiltás, hát ha nem is a tiltás, de az ellehetetlenítés.

[00:08:31]És igen, és én ezért aztán egy értelmiségi családból származom, tehát tovább tanultam egyetemen, matematikát, informatikát is tanultál matematik?

[00:08:42]Informatikát.

[00:08:42]Mai napig tanítok a budapesti műszaki egyetemen matekot negyede állásban tényleg azóta folyamatosan.

[00:08:51]És és amikor én én egyetemista voltam, amikor az akkori rendszerváltás megtörtént 89-ben és rátaláltam a kortás, mármint hogy akkor már korábban rátaláltam, és akkor beindult a kortázánc és innenér innen indulok én először táncosként, koreográfusként, és aztán volt egy előadásunknak a próbafolyamata.

[00:09:16]Az annyira döbbenetesen inspiráló volt a Karcímű előadásunké, hogy hogy akkor ráhatároztuk, hogy mi társadot alap mi volt ez a karc?

[00:09:27]Elmondod?

[00:09:28]Hát ez nagyon nagyon érdekes.

[00:09:28]Ez nagyon naívan hangzik.

[00:09:30]a körülöttünk levő világról akartunk előadást csinálni, és ez egy olyan absztrakt, nagyon humoros és személyes előadás lett, amiben színészek és táncosok vegyesen tulajdonképpen ilyen kis szkeetcseket, kis egész jeleket ad kis jelenetecske foslányokat adtak elő, és ezek a kis építőkockákból épült egy egész előadásszövet, aminek amire amit a néző aztán valahogy így már elkezdte beszélni.

[00:10:01]ezt a nyelvet, amiben mozdulat, szöveg, kép, mármint a képet úgy értem ilyenkor, hogy hogy lát hát az emberekből és a tárgyakból kialakuló videó, nem videó, nem úgy kell elképzelni, hanem egy ilyen képi szimbolikus gondolkodás, inkább így mondanám.

[00:10:24]És mondom, hogy valahogy ez a humor és a dráma és valahogy a a világ a körülöttünk levő esszenciáját próbáltuk megfogni.

[00:10:32]És akkor az egy nagyon nagy szakmai és közönségsikert araktott, és nekünk az a próbafyamat állati inspiráló volt, és ezért született végül is akkor a tünetegyüttes, ahonnan nagyon-nagyon hosszú út vezetett oda, hogy megtaláljuk a nevünket, hogy kialakul a stílusunk és a kialakul a közönségbázisunk, a támogatásunk, hogy eljutottunk oda, hogy évi 70 kötőel 90 előadást játszottunk nemzetközi vidéki Budapest helyekre bennetek elképesztő helyeken fesztivál még igen Amerikában is jártunk nem itthoni támogatásból hanem ottani meghívásból ez azért fontos mert na mindegy jó tehát igen, ez font azért ezt maj ne felejtsd el miért fontos igen, igen.

[00:11:23]Itteni és az ottani támogatásigen.

[00:11:23]Igen.

[00:11:27]És és ugye akkor közben én megcsináltam a sóvirág című előadást is, ami amit talán külön szeretnék egy kicsit beszélni, mert az is nagyon nagy része talán ismerhet a fahidi Éva és Suorka MSE duettjét, amiből készült a Létezés eufóriája című dokumentumfilm.

[00:11:47]Úgyhogy az azon szoktam röhögni, hogy igazából ugye én egy színházi vagy táncszínházi koreográfus rendezőnek tartom magam, de híresebb vagyok filmrendezőként.

[00:12:00]Ez nagyon sok díjat nyert ez a film, nagyon sok felé eljutott, rengeteg visszajelzés érkezett, és nagyon sokan látták.

[00:12:07]Igen, hát egy a kategórias fesztivál fődíját megnyertál, a lokáni film fesztiválét, ami ami azt hiszem, hogy egy nagyon különleges dolog ez valóban majd ezt külön megbeszéljük.

[00:12:19]Jó, a műsoron belül.

[00:12:22]Oké.

[00:12:22]És szóval nagyjából ez a tünetegyüttes.

[00:12:24]És akkor mindeközben 2010-től elkezdődik egy tehát mindaddig a terület maga is 2009, végre eljött a terület 2009-be oda, hogy a kortástánc és az alternatív színház az része lesz a finanszírozási struktúrának.

[00:12:46]Megszületik a színházi törvény, ami egységesíti.

[00:12:48]Tehát egész addig egy ilyen a miniszter adott, aktuális miniszter kénye kedvének volt kitéve mindenki Igen.

[00:12:57]hogy akkor vagy kiírja, vagy nem írja ki a pályázatot, mennyi pénzzel, ki dönt róla, hogy izé, nem tudom, de azért persze ez a szisztéma egyébként egyre egyre szakmaib, egyre átláthatóbb, egyre profibb lett.

[00:13:13]És aztán mondom, 2009 vagy 2008-ban talán megszületett ez a törvény.

[00:13:19]Na ez egész pontosan 2010-ig volt érvényben, amikor is a Fidesz hatalomra kerülvén ezt ugyanogy van megszüntette, és visszaállt ugyanaz a helyzet, nevezetesen, hogy ez az egész független terület, és ez odatartozik természetesen és így mi odatartozunk és a kor gyakorlatilag a teljes kortstáncerület odatartozik.

[00:13:41]az újra kikerült, tehát újra végül is száműzve lettünk abból a egységes struktúrából, ahogy mondjuk a színházat vagy az előadóművészet a magyar kormány kezeli.

[00:13:54]És és akkor innentől nyilván hát ez a pont most utána néztem, mert mindenféle dolgok megjelennek a sajtóban, meg mindenki dobálózik mindenféle számokkal, de azt elmondhatom, vagy ez kérhetek ilyenekre?

[00:14:09]Csak volt nem titok ma már semmi ilyesmik.

[00:14:12]Nem, igen, de egyébként nem volt könnyű ennek utánazni 2009-ben akkor az a teljes független területre, amibe beletartoznak a független színházak, táncok, színházi nevelési társulatok, a báb független bábszínház cirkusz, előadóművészek közeles előadó, sőt a zen független zenei szervezetek, a teljes befogadó struktúra, tehát mószínház, kéné, jurányi Tehát még sorolhatnám az összes befogadó helynek a teljes működési támogatása.

[00:14:48]A vidék a nemzetiségi színházak.

[00:14:50]Igen.

[00:14:54]Na, erre volt akkor 1,2 milliárd, ami ma 2,s5 milliárdot ér.

[00:15:00]Ühüm.

[00:15:01]Ha az inflációt számítjuk.

[00:15:01]Hát ez akkor se volt egy nagy pénz.

[00:15:03]Nem, borzasztó pénz.

[00:15:06]Most ez mára mára a mai tehát a az a két, fél milliárdhoz képest, hát tavaly 800 milliót osztottak szint erre a területre, most idén a választások előtt visszaemelték 1,2 milliárdra, tehát kicsit kevesebb, mint feléből él, kénytelen próbálja élni ennyi ennyi terület és és hozzátéve, hogy az NKA a többlet a TAÓ helyett bevezetett többlettámogatásokból a független területakor Gakilag nem kap pénzt.

[00:15:38]Igen, tudjuk, hogy mire hak kapott a vagy adott a nemzeti kulturális alap, ahogy ezt most itt olvashatjuk a napokban csodálatos történeteiket a 17 milliárdról, de egy fillért nem kapott a független ez tegyük hozzá, hogy ez az egész minden, amit fölsoroltam próbál 2,s5 milliárd Ftból nem már 1,2 milliárd Ftból működni, miközben 17 milliárd Ft-ot Egészen fölfoghat.

[00:16:10]Igen.

[00:16:10]Ezt azt hiszem nagyon sokan nem tudják máig megemészteni, és nem is fogják jogosan egyébként.

[00:16:17]De mennyiben éreztétek ti ezt a kezdetektől fogva már 10 után.

[00:16:22]Tehát hogyan hatott ez a tünet együttes?

[00:16:25]És most aláhúzom a tünetet.

[00:16:32]Kifejeztétek hamarosan azokat a gondolatokat?

[00:16:37]érzéseket, tapasztalatokat, tüneteket, amelyeket ez a helyzet hozott a számotokra.

[00:16:43]Hát öze, tehát egyrészt ugye nyilván 2010 után azonnal mit tudom én, ezt úgy mondták akkor, hogy zárolták a működési támogatásunknak a harmadát, ami azt jelentette, hogy megtudtad, hogy mennyiből gazdálkodsz januártól kezdve májusban.

[00:17:05]Tehát visszamenőleg és utána augusztusban, vagy nem tudom, mikor mondták, hogy ja nem, hanem a harmadát azt mi zároljuk, elvesszük.

[00:17:15]Már nem tudom mire hivatkoztak, hogy hát hogy csontvázak esnek ki a szekrényből, amik nyilván egyébként biztos estek ki, de hát azért az gondolom, hogy az előző rendszercsonty csontváz az az elmúlt nyolc év az az elmúlt nyolc nyolc év és akkor ez pont a szerencsétlen független előadóművészeti terület 400 milliója vagy nem tudom hány milliója oldotta meg a problémát gondolom.

[00:17:41]Mindegy.

[00:17:43]Ez volt.

[00:17:43]Igazából nehéz ezt elmondani így röviden vagy tömören, hogy mi történik.

[00:17:49]Az történt a tünetegyüttes című előadásunkban.

[00:17:53]Itt most a a tünetegyüttest úgy kell érteni, hogy nagy a és kis t-vel egybe a szó.

[00:18:03]Öglen.

[00:18:04]Vol ilyen előadásotó?

[00:18:05]Volt egy ilyen előadásunk.

[00:18:05]Igen.

[00:18:05]Nem is tudom hányba csináltuk.

[00:18:08]Ö a Trafó klubba mutattuk be, és aztán az Örkézán stúdiójába is ment egy évadot.

[00:18:14]A függetlenek tündöklése is, a címet viselte.

[00:18:20]Erre emlékszem tény.

[00:18:22]És e ezt ebben az előadásban földolgoztuk a függetlenek történetét.

[00:18:28]Ezt lehet, hogy most elő kéne szedni és az összes bizon nagyon érdekes.

[00:18:32]összes kultúrpolitikust el kéne hívni erre, mert szerintem ez a független terület, ez még ma sem világos sok mindenkinek.

[00:18:38]hogy ez mi és hogyan kéne finanszírozni.

[00:18:43]Erre is nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a javaslat és mi lesz a döntés, mert ez is sürgős.

[00:18:47]Gondolom, hogy pillanatokon belül megszületik valami.

[00:18:52]Ezzel kapcsolatosan ti is várjátok, felteszem.

[00:18:54]De hát mi majd erről beszéljünk, mert mert erről evvel kapcsolatban is van mondanivalóm, de hogy a lényeg az, hogy ez a 2010-től induló 16 év, ez nehéz megfogalmazni, hogy mi volt a probléma, mert folyton a pénzről beszélünk, de nekem meggyőződésem, hogy nem a pénz elsősorban az, ami nyilván a pénz úgy, hogy te nem kapsz, és közben meg látod hogy ki és mennyit kap.

[00:19:26]Tehát ebben van egy tényleg egy olyan megalázó gesztus és a szakmai ságnak az elvesztése az borzasztó fájdalmas.

[00:19:37]Tehát, hogy nem szakmai döntések születnek, hogy azt a nem tudom hány milliárdot, amit a Tao helyett bevezettek, mint egy ilyen többlett támogatást, ugye megszüntették a kulturális taót, és akkor helyette jött egy látszólagos nem látszólagos, az kezdetben valami nem is tudom 40 hány tehát valóban annyi volt, mint a ta kulturális ta 40 nem akarok most hülyeséget mondani, hogy ez sok milliárd Ft, tehát szerintem ilyen 40 valahány milliárd.

[00:20:10]Képzeld el, hogy ezt az összeget úgy döntött, úgy osztották szét, hogy nem lehetett tudni, hogy ki a kuratórium, tehát hogy ki dönt, és nem lehetett tudni, hogy milyen szempontok alapján.

[00:20:22]És akkor te ott ültél, és akkor csak láttad, hogy emberek, projektek, soha nem volt, nem létező, most alakult cégek mindenféle dologra.

[00:20:36]milliárdokat kapnak, és te, aki meg 20 éve ott vagy a szakmában, és bizonyítasz, nem kapsz.

[00:20:42]Tehát a pénz az ilyen értelemben volt fájó.

[00:20:44]Ha egy ország nehéz helyzetben van, és kevés pénz jutblok kultúrára, és azt igazságosan szakmai szempontok alapján osztják szét, azt el lehet fogadni.

[00:20:56]Azt el lehet fogadni, de ez megöli a lelket.

[00:21:00]Tényleg.

[00:21:02]A a és nem csak ez, hanem az, ahogyan látod, hogy egy szakma megszűnik, darabjaira hullik, a kritikaírás.

[00:21:13]Az, hogy olyan emberek, akik a nem olyan sokan értenek ugye ehhez Igen.

[00:21:19]A kortázánc beágyazásához, történetéhez, a progresszív színház satöbbi.

[00:21:26]hogyan megszűnnek a lapok, ahogyan ellhetetlenülnek a kritikaírók, ahogyan megszűnnek a fesztiválok, ahogy már nem lehet működtetni a díj a a terület díjait, ahogyan a befogadóhelyek küzködnek, ahogyan már az van mondva a progresszív előadásokat befogadó helyek részéről is, hogy akkor tudsz jönni, hogyha megtöltöd a színházat, és nem tehát ugye én még a az előző rendszerváltás után egy olyanba szocializálódtam, hogy színházigazgatók művészeti szempontok alapján választottak általuk tehetségesnek ítélt alkotókat, és azt mondták, hogy lehet, hogy most három ember néz téged, de én hiszek benned, gyere, csináld, mert ebert én látom, mert látom, hogy ebből mi leszüm és és fel tudtak épülni alkotói karrierek karrierek.

[00:22:24]És és hát ez teljesen megszűnt.

[00:22:27]Ez teljesen megszűnt.

[00:22:30]Tehát egy teljes kiüresedést hozott valójában az anyagilag ilyen módon megalázó döntéssorozat.

[00:22:40]Az azt jelezte, hogy a hogy a művészekre valójában nincsen szükség.

[00:22:44]És akkor azt gondolom, hogy az nagyon érdekes lenne, hogyha egy kicsit végigvennénk a tünetegyüttes történetének azt a részét, amiről most elkezdtél beszélni, amikor megpróbáltátok kifejezni azokat a nem jó szó találni, hogy sérelmeket, hanem bántásokat, fájdalmakat, gyötrelmeket, amelyeket az a helyzet okozott, amiről az imént beszéltünk, ami ennek a 16 évvel ezelőtt létrejött, és most talán végre eltűnő rendszernek voltak a következményei.

[00:23:20]Az előadásaitokról beszéljünk egy kicsit, ha szabad.

[00:23:25]Hát rögtön egyébként a Katona József színházzal volt egy krodukciós előadásunk, aminek az volt a címe, 2010-ben vagyunk, hogy gyász.

[00:23:39]Ühüm, emlékszem.

[00:23:40]És és ott akkor arról próbáltunk már beszélni, hogy az a fajta művészet, amit mi képviselünk, az eltűnőben van.

[00:23:51]A nézők megérkeztek a Katona József színház kamrájában, és akkor a gőz Pista, mint egy ingatlanügynök fogadta a nézőket, és minthogyha arra jöttek volna, hogy ők most megnézik ezt az ingatlant, hogy mire is lehetne hasznosítani, eladják a Hát igen, vége van itt.

[00:24:12]Igen, a kamrának és Igen, szóval már ott ott volt valaminek az ötlete volt egyébként?

[00:24:19]Hát azt igazából nekem jött ez.

[00:24:23]Igen.

[00:24:23]Ez ez az ötlet.

[00:24:23]És de hamar beleláttál abba, ami következik.

[00:24:31]Igen, de a Per Krisztián volt a dramaturg társam, és hát én én azért mindig úgy dolgozom, hogy hogy az a szereplők azok alkotótársak is.

[00:24:40]Igen.

[00:24:41]Tehát nem tehát ez egy közös ötletelésnek az eredménye minden előadás.

[00:24:47]Aztán amit tudok mondani, az a Vox című előadásunk talán 2012.

[00:24:54]Hát választások előtt volt.

[00:24:54]Nem, nem, nem, szerintem az két.

[00:24:57]Szóval hát figyelj, most nem tudjuk már.

[00:25:01]Most nem is érdekesek annyira ezek a dátumok.

[00:25:04]Csak, hogy a Vox az összefüggött azzal, hogy mire adjuk a szavazatunkat.

[00:25:10]A Vox az egy teljesen én soha nem csináltam konceptualista nagyon konceptualista előadást.

[00:25:14]Az az ott, na ott volt egy elejétől fogva egy tiszta koncepcióm, mégpedig, hogy hogy egy olyan előadást csinálok, amibe ami a nézők, minden nézőnek a kezében van egy gomb, egy ilyen választás, A vagy B-re állítja a kis kapcsolóját, néz egy táncelőadást és vagy tehát, hogy választja azt, hogy nézi a táncelőadást.

[00:25:41]P sötét lesz.

[00:25:41]A táncelőadás a sötétbe egyébként megy tovább.

[00:25:48]És és egy a második világháborúba sodródás időszakából, újságcikkekből összeállítottunk egy hírfolyamot, ami nem arra koncentrált, hogy hogy mik történnek a politika szintjén, meg a meg a külpolitika, meg a nemz, szóval a világban, hanem a kis emberi dolgokra.

[00:26:12]Tehát hogyan jelenik meg az a folyamat a gyűlöletkeltésnek, a manipulációnak, a megváltozott közhangulatnak a jelei a kis emberi történetekben, vagy szó olyanokban, ami ami a tehát ebből egy hírfolyamot.

[00:26:31]És akkor a az történik, hogy megy az előadás.

[00:26:34]A igazából a tánc előadás is egy olyan folyamatot mutat be, amikor amiben egy családnak a a az autoriter apukája hogyan hogyan szóval az a folyamat érdekelt nap, ami aminek a aminek a végén tragédiába torkollunk, akár társadalmi, akár egy ilyen egyéni egyéni szinten.

[00:27:12]követik egymást, hogy hogy onnan egyszerűen nincs visszaút, nem lehet visszafordulni.

[00:27:18]Én nagyon én akkor azt gondoltam, hogy hogy nagyon közelítünk egy ilyen ponthoz, úgyhogy így visszanézve egyébként össze tudod kötni nagyjából olyan konkrét eseményekkel, amelyek ezt előhívták belőled.

[00:27:30]Hát én úgy éreztem, hogy az a demokrácia, amit én gondoltam, hogy demokrá ugye lettünk, lett egy demokrácia, igen.

[00:27:41]Amiről nem magyarázta el senki, hogy mi az.

[00:27:44]Tehát az ember beleérkezett, én én ugye 20 éves voltam, és örültünk neki, és gondoltunk róla valamit, hogy mi az, hogy demokrácia, és mit jelent demokráciában élni.

[00:27:56]És amikor 2010-ben hatalomra került a Fidesz, akkor kábé minden napra jutott valami olyan dolog, amiről én azt gondoltam, hogy de hát ezt egy demokráciában nem lehet meg nem lehet megcsinálni.

[00:28:10]Hogy tud egy demokratikus keret olyan lehetőségeket adni, amiben egy ilyen dolgot meg lehet csinálni?

[00:28:19]Lehele nekem a legelső az volt, amikor amikor volt a a Nemzeti együttműködés rendszere.

[00:28:25]Ez még a legeleje.

[00:28:27]Ühüm.

[00:28:27]A a 10-es választások után született egy szöveg, nem tudom ki mennyire emlékszik rá, hogy hogy megtörtént a fülkeforradalom, a né magyar nép az leette a és tulajdonképpen már ott elkezdődt egy történelem hamisításnak érzett dolog, hiszen én is a magyar nép része vagyok, és mi milyen mindegy.

[00:28:50]Szóval nem értettem, hogy ezt hogy lehet így megfogalmazni.

[00:28:56]és ezt kötelezővé tették, hogy minden közintézménybe ki kell tenni ezt azt a szöveget, ami nagyon elferdítette azt, hogy mi történt.

[00:29:04]És én azt gondoltam, hogy egy demokráciában nem lehet kötelező, tehát ezt nem lehet.

[00:29:12]Igen, de hát ez még csak a nagyon pici elje volt.

[00:29:15]Ez a törvénynek a lefektetésekor volt.

[00:29:18]Simán lehetett nem?

[00:29:19]Azt hiszem ez amiről te beszélsz most, és az tényleg 2011-re volt végleges, tehát amikor a asztalokra ki kellett tenni és mindenkinek kötelező volt ezt látnia.

[00:29:29]Igen, ez lehetett, azt gondolom.

[00:29:33]És és akkor az az a innentől tényleg minden, hogy hogyan szorult ki a hát most menjünk végig a neren, mert mindenki unalomig ismeri, hogy hogy mi történt, de hogy nem szabad elfelejteni.

[00:29:46]Egyébk, nem szabad elfelejteni, csak hogy a demokráciának tényleg a a az alap pillérei lebontódtak, és én ezt ebből azt gondoltam, hogy tragédia lesz mindenképp óhatatlanul.

[00:29:59]Tehát bizonyos értelemen az lett, de egy csoda, hogy ezt vér nélkül le lehetett váltani egy szavazó fülkében.

[00:30:10]Tehát ez volt a vált ez volt a választás a a Vox című előadásotok, mert ebből érkeztünk el ide.

[00:30:15]Aztán mi volt még, ami ilyen határozottan és pontosan követte a történéseket és reagált rájuk?

[00:30:22]Hát hiszen a tünetegyüttes maga Igen.

[00:30:27]Maga a függetlenek tündöklése.

[00:30:27]És hát az effektíve nagyon részletesen és politikusan, dokumentarista módon összeszűte a függetlenek történetét a társulat történetével.

[00:30:40]Tehát ez erről szólt ez az előadás.

[00:30:45]És hát az utolsó előadásunk a Nothing Nothing Personal, ez volt a címem.

[00:30:49]Ott pedig ezt a belső, a saját, tehát igazából az én kiégésem vagy elfáradásom az én Igen.

[00:31:05]Nek a története történetéről csináltunk egy elég súlyos előadást.

[00:31:13]Ott ott hogy jelenítettétek meg mozgásban azokat a dolgokat, amelyeket el akartatok mondani vagy közvetíteni?

[00:31:22]akartatok, hogy az érthetővé váljon?

[00:31:24]Hát ott ott tényleg én tényleg nagyon szar állapotban voltam már, és persze akkor folyton föltettük a kérdést, hogy lehet-e ö szar állapotban a szar állapotomról előadást csinálni.

[00:31:35]Ühüm.

[00:31:39]De megcsináltuk és igazából nagyon jó, hogy megcsináltuk a hát lehet, hogy csak ebben az állapotban lehet erről az állapotról jó előadást csinálni módon.

[00:31:49]A per Krisztiánnal és a 100 Dániellel, akik a hát a Krisztián nem egészen a tünet alapítása óta, de majdnem velünk volt, és a Száz Dani ő teljesen a tünetalapító tagja kezdettől fogva.

[00:32:03]Így hárman voltunk és a Márkos Berci a zené zene igen barátommal voltunk a színpadon és hát igazából ugye nálunk azért nem csak mozgás vanem sokszor verbalitás is.

[00:32:19]Igen.

[00:32:20]És akkor sokat foglalkoztunk a meseterápiával, hogy ez hogyan működik, és mi egy kicsit megfordítottuk, és azt csináltuk, hogy megírt, tehát egy mesét írtunk.

[00:32:30]megírtuk a társulatnak a meséjét, és ez a ez ebbe a mesébe sződtünk bele megint csak olyan szimbolikus képi mozgásos jeleneteket.

[00:32:44]volt egy csodálatos díszletünk, amivel amivel hát ezt a ezt a érzelmi állapot megpróbáltuk valahogy megosztani.

[00:32:54]azt mondd meg nekem most, ez csak egy közbevető ilyen kíváncsi kérdés, az én személyes izgalmamat próbálom ezzel levezetni, hogy hogy meghatározható-e, szavakba önthető-e az, hogy bizonyos érzésekhez milyen mozgásformák kapcsolódnak?

[00:33:15]Tehát hogyan tudsz kifejezni szavak nélkül?

[00:33:21]Jó, nyilván arcmimikával ez egyértelmű, de hogy mozgásokkal hogy fejezitek ki, hogyha valamit nagyon pontosan meg akartok mutatni, de nem szóltok?

[00:33:34]Hát full nehezet kérdezel így, hogy vannak hallgatók is, akik nem látnak, nem tudjuk megmutatni szavakkal, hogy hogy lehet ezt elmondani, de hogyha belegondoltok, akkor már egy testhelyzet vagy egy egy Igen, most látod, ki is húztad magad egy kicsit.

[00:33:51]Igen.

[00:33:51]Szóval, hogy maga az, hogy az ember hogy tartja magát, milyen az izomtónusa, milyen egyáltalán csak az, hogy mi hogyan van a teste, azzal közölsz folyamatosan.

[00:34:05]Tehát a másik is érzékeli ezt, hogyha olyan Én nekem mindig az a kérdés, hogy hogyan tud egy néző közell lépni egy táncelőadáshoz, vagy hogyan tudja a táncot nézni ért érted?

[00:34:16]Ezért kérdezem.

[00:34:16]Igen.

[00:34:18]És én a én úgy szoktam most ezek ilyen tényleg olyan kulcsok, amiket én sokszor használok, mert tanítasz is táncot, tehát nem csak koreografálsz, hanem el is magyarázod sokaknak, hogy hogyan kell mozogni.

[00:34:33]Igen, de most am alkotásról beszélek, az egy nekem nálam egy más kérdés, amikor a mozgással ki is akarok fejezni valamit, hogy hogy az ember kap egy szűrőt.

[00:34:40]A néző kap egy szűrőt.

[00:34:43]Igazából például a táncelőadás címe az már egy szűrő.

[00:34:46]Tehát hogyha ugyanazt a tánceladást megnézed, és azt a az a címe, hogy a nem tudom az időjárás, akkor egész másképp fogod értelmezni, mintha az a címe, hogy a nem tudom, a ner mást fogsz látni.

[00:35:00]És hogyha most megnéz, ha én most elkezdenék itt mozogni, és azt mondanám, hogy ner és te ezt a mozgást így nézed, biztos, hogy fogsz fog benned keltődni egy csomó dolog.

[00:35:13]Én kicsit olyan leszek neked, mint egy rorságteszt, vagy nem tudom.

[00:35:18]Tehát amit végül is te töltesz egy mint egy projekciós felület.

[00:35:22]A te gondolataid ki fognak segíteni az én mozgásom által.

[00:35:25]Én a mozgótestet mindig egy projekciós felületként értem.

[00:35:31]És persze ezek a szűrők, ezek nagyon rafináltan lehet ezeket a szűrőket adni, mert ha én elmesélem neked a szüléstörténetemet, mert csináltatok ilyet is, csináltunk ilyet is, ami például nem egy politikus bizonyos ért más értelemben is volt politika valamelyest, anyaság, megalázottsága a szülés közben, a terhesség közben és így tovább.

[00:35:53]Nagyon fontos üzenetek voltak ebben.

[00:35:57]Abszolút.

[00:35:57]Szóval, hogyha így nézed, akkor szóval elmesél neked a szüléstörténetemet, és utána ezt csinálom, akkor ez a légzés és ez a mozdulat, ez neked belőled rögtön egy csomó olyan asszociációt fog előhívni, ami amin a te saját szülés élményed, a talán tudat alatt eltemetett születésélményed, a nem?

[00:36:22]Tehát egy csomó olyan gondolatot hív elő.

[00:36:24]Szóval én kevésbé dolgozom absztrakt tánccal.

[00:36:30]azért mosolygok ennyire, mert most a benne voltam egy folyamatban, aminek pont múlt héten volt a bemutatója, és ott sokat foglalmak foglalkoztunk a kortástánccal, mint absztrakció, hanem én inkább inkább ezt a ezt a vonalat vittem a tünetegyüttessel, ami szűrőt ad egy mozgáshoz, és ilyen módon mankót az értelmezéshez, és hiszek abban, hogy sokkal tágabb és mélyebb, zsigeribb élményt tud adni egy ilyen fajta fizikál fizikalitással is kifejezett ühüm okosan kitalált dolog, mintha csak a szavakat használod, mert a mozgásélmény, ha abba bele tud a nézőhelyezkedni, márpedig mi megpróbálunk egy olyan szűrőt, olyan felütést, olyan hangulatot, olyan közelséget teremteni minden előadásunkba, hogy az is a kinák Ez távolabb van.

[00:37:30]Ez a művészeti ág tudjon kapcsolódni ahhoz, amiről beszélünk.

[00:37:37]Ne felejtsük el.

[00:37:37]Ígértem, hogy beszélünk egy kicsit még a Faid Déva tánc gyönyörűségéről, hogy az egyet hogy került a a közeledbe, hogy jutott eszedbe, hogy akkor 90 éves talán, vagy nem tudom már is múlt évát rá vett, hogy egy fiatal hozzá nagyon hasonlító táncosnővel össze boronáld, és ebből valami egészen különleges csodát hoz létre, amiből aztán film is lett.

[00:38:08]Hát igen.

[00:38:08]Ugye az Éváról, aki nem tudná, azért el szeretné mondani, hogy ő egy holokauszt túlélő.

[00:38:14]Hát a tánc maga is szólt a holokausztról természetesen.

[00:38:18]Igen.

[00:38:18]Hát én az Évát ismertem régről és nem is tudom, egyszer én hallottam őt beszélni egy könyvbemutatóján olyan módon, hogy azt érezt, szóval akkor azt éreztem, hogy ezt a nőt mindenkinek szeretném megmutatni.

[00:38:34]Nagyon különleges volt, ahogyan ő nem egy bemerevedett áldozatszerebből beszél a saját traumáiról, hanem egy élő folyamatosan a traumáival párbaszétben lévő, szellemes, bölcs, meleg, reményt keltő, egészen különleges nő.

[00:38:56]Ö és akkor megelevenedett.

[00:38:59]Én azért tudtam, az ő történetről olvastam a könyvét, hogy ő fiatalkorában is táncolt, hogy ő egész életében valamilyen értemen táncolt, bárcsak hobbi szinten, és hogy két hát az egész családját elveszítetteban, az anyukáját, a kisugát meg az édesapját is.

[00:39:22]De hogy ott van ez a két nő, a kis huga, az meg az édesanyja, és hogy egy én azt éreztem, hogy duettet szeretnék csinálni, amiben a párbeszéd a lényeg, és nem egy monodrámát.

[00:39:35]És és hát innen indult a sóvirág cuhdámesá nagyon nagy bátorság kellett azért ahhoz, hogy egy idős testet ilyen nehézségeknek kited, és ennyire rá tud őt beszélni.

[00:39:50]és meg tud magyarázni neki, hogy ez az ő számára is mennyire nagy élményt fog jelenteni, mint ahogy ez történt is.

[00:39:58]Én szerintem ő éveket kapott az élettől ezáltal.

[00:40:00]Ugye ezt jól láttad?

[00:40:03]Én szerintem is, de azt is gondol, de nem kellett egyáltalán rábeszélni.

[00:40:07]Nem kellett rázélni.

[00:40:08]Nem, tehát ő ezt akarta az első pillanattól az utolsóig, és ezt különben nem is lehetett volna végigcsinálni.

[00:40:14]Tehát én nem tudtam volna azt a felelősséget magamra vállalni, hogy én győzködjem, vagy meg rábeszéljem, vagy elmagyarázzam, hogy ez neki jó lesz.

[00:40:22]Adtad, mikor hát nem felkértem, és ő igent mondott.

[00:40:26]Fantasztikus.

[00:40:26]Ez tényleg ez egy külön lenyűgöző történet a te életedben.

[00:40:29]És akkor most jön az, hogy ugye azt mondtad, hogy ha lesz egyszer tavasz, és akkor most van a tavasz, most mit született meg a lelkedben, a szívedben, a testedben, a fejedben, attól, hogy kinyílt talán megint a kapu?

[00:40:50]Hát nem ilyen egyszerű, mert ennek mondom, ennek a három évnek, mióta hibernáltuk a tünetet, azért volt egy története és és nem ilyen egyszerű 16 év után kapukat kinyitni.

[00:41:01]Nem is biztos, hogy nekem fog fognak ezek a kapuk kinyílni már.

[00:41:05]Ö tehát tényleg egyszer csak ott találni magam, hogy jó, nem megy tovább a tünet, de akkor én ki?

[00:41:15]Tehát hogy mutatkozom be?

[00:41:18]Én ki vagyok?

[00:41:18]Tehát egész addig én voltam a tünetegyüttes művészeti vezetője.

[00:41:22]Hát mondhattam, hogy én vagyok a szünetegyüttes művészeti vezetője.

[00:41:26]De valahogy az egész kifogyott, mintha kifogyna alulad, mellőled a világ.

[00:41:32]El is tűntek az embereid?

[00:41:32]Hát a az embereim is azért nem úgy történt egyik pillanatra másikra, tudod, hanem ez 2010-től, amikor mi volt t1- két állandó tagunk, akik valamilyen picike kis állandó fizetést kaptak a tünetből.

[00:41:50]Ez a végére nem is tudom, három lett, vagy kettő.

[00:41:53]Szóval tehát ez nem egyik pillanatra a másikra történt, ez egy folyamat volt, és ebbe nyilván bele egy sok minden belejátszik.

[00:42:00]az én öregedésem, a frusztrációm, az önbizalomvesztésem, a kiégésem, a nem tudom.

[00:42:08]Tehát egyszer csak így ott találod magad, 50, nem is tudom hány éves voltam, négy.

[00:42:14]És és nem vagy senki ebben az országban.

[00:42:19]Nem, és most nem sajnáltatni akarom magam, hanem csak, hogy mit mit tudsz ebben a helyzet, tehát hogy mi mit csinálsz.

[00:42:27]És én akkor ezt úgy képzeltem, hogy egyrészt éreztem, hogy ez bizonyos értelemben jó, mert mert valahogy megadja nekem azt az esélyt, hogy végiggondoljam, hogy sikerektől, tapasztalatoktól függetlenül én most ki vagyok, hol tartok, nem bújhatok egy társulat mögé, azzal sok mindent lehet magyarázni is, vagy nem tudom, vagy olyan egyértő, az veszélyes út lenne, hogyha oda hát nem csak tudod, az annak van egy automatizmusa, ami ami nem kérdőjelezi meg a Értem.

[00:43:02]azt, hogy most egy új darabot csinálj.

[00:43:04]Ühüm.

[00:43:05]És és akkor akkor itt a teljes szabadságban megkérdőjeleződik, jó, hogy nincs pénz, de ha lenne pénz, akkor én akarok, tudok, képes vagyok.

[00:43:18]Igazából volt két állati érdekes nemzetközi projektem ebben a három évben, amire nem én szereztem a pénzt, ami amire behívtak partnerként egy kreatív Európa projekt csodá mind a kettő csodálatos élmény volt, és olyan területekre vitt, ahova magamtól valószínűleg nem mentem volna.

[00:43:36]Ezért is hálás vagyok említ.

[00:43:38]Az egyikben civil 12 olyan civil emberrel dolgoztam, akik elveszítették valamilyen okból a hivatásukat.

[00:43:49]Nyilván nyilván volt személyes öképesztő.

[00:43:56]Azt még szoktuk néha levetíteni a kárt című előadásunkat.

[00:43:59]repertoárról nem tudjuk tartani.

[00:44:02]Igen, de azt ha val tehát nem azért, mert mit csináltuk, de azt ha mer tudjátok, nézzétek, mert mert elképesztő, hogy ez a 12 civil emberrel erről hallottam és valahol talán egy külföldi sajtóban írtak róla.

[00:44:18]Lehetséges még az is lehet.

[00:44:21]Ühüm.

[00:44:21]És és azt gondolom, hogy egy olyan látlelet lett Magyarországról, miközben miközben 12 olyan civilt látsz a színpadon nem hiszed el, hogy ezek mibe beleálltak ott.

[00:44:34]Ö most vetítettük nemrég, és volt egy fickó, aki a végén azt mondta, hogy mert volt egy darab színésznő az előadásban, és akkor m aki mondta fickó, hogy ja, hát én ismertem a a az Andit, és hogy hívott, és akkor gondoltam, hogy itt mindenki színésznő, de akkor elmondtátok a darab elején, hogy nem azok vagytok.

[00:44:59]De aztán rájöttem a darabba, hogy de hát mindannyian színészek vagytok, és jól becsaptatok engem.

[00:45:03]Ez az egész egy izé, de hát most megint rájöttem, hogy nem, ti tényleg nem színészek vagytok, hanem óvó óvónő meg tanár, meg gazdasági versenyhivataltól meg a gyógy korai fejlesztő, meg nem tudom.

[00:45:18]Ezt hol lehetett látni ezt a hát ezt a Jurányba mutattuk be és mondom, hogy csináltunk belőle most egy eléggé jó minőségű filmet és és azt majd jövőre biztosan fogjuk még vetíteni.

[00:45:31]Ez az egyik.

[00:45:34]A másik, a másik pedig, hogy egy másik ilyen nemzetközi projekt kapcsán létrehoztunk egy fiatalokból álló inkluzív tánccsapatot, amibe fiatal kortárstáncosok és enyhén neurodiverz táncosok, mondjuk ki.

[00:45:51]táncosok vannak együttmurodiversz, vagyis valamilyen lélektani problémával küzdő valamilyen Igen.

[00:46:01]Tehát ők ők mind van olyan, aki downos valamilyen fejlődési rendellenesség, ami akár fizikális, szellemi, tehát valamilyen sérülés sérülés fogyatékkal élőben elképesztő munka volt, és tényleg azt szeretnénk repertoárra tűzni jövő évadban a Múszínházban lesz látható, és az egy olyan Ön azt gondolom, hogy mi ott egy társadalmi utópiát csinálunk a színpadon, ahogy ezek a fiatalok együtt táncolnak.

[00:46:39]Ez az, ami április 30-án volt látható.

[00:46:42]Most nem az a kár volt.

[00:46:44]Az a kár volt.

[00:46:45]Az a kár.

[00:46:45]Ja, nem, nem, bocsánat.

[00:46:47]Az az az árnyak nélkül.

[00:46:49]Nem, az más.

[00:46:49]Ez ennek ennek az a címe, hogy találtér.

[00:46:54]És és ez egy inkluzív táncelőadás.

[00:46:54]Igen.

[00:47:00]És Igen, merthogy azt képzeltem, hogy én majd belenéek a semmibe ebbe a három évbe, de akkor közben ezeket csináltam, tehát annyira nem néztem bele a semmibe, de néztem a semmit azért, de mégsem történt az, hogy na akkor én most kitaláltam, hogy ki vagyok, meg hol vagyok, de ére azt éreztem két év után, hogy elkezd visszatérni az alkotásvágy, csak nem tudok csak ennek valahogy nem tudok terepet találni.

[00:47:29]És azt is éreztem, hogy egy kicsit olyan zűrzavaros az egész.

[00:47:31]Itt vagyok még mindig, ez tavaly nyár.

[00:47:37]És és jött egy ilyen, hogy én valahogy úgy rendet szeretnék rakni.

[00:47:39]Szeretném úgy letenni a tünetet, artikulálni azt, hogy hol vagyok, miben vagyok, merre tartok.

[00:47:52]És azt találtam ki, hogy van egy 100 Zsófia nevű fiatal táncos alkotó.

[00:47:58]Nagyon tehetséges, 30 évvel fiatalabb, mint én.

[00:48:01]Generációk párbeszéde, úgy látszik nálam fontos téma.

[00:48:09]Fontos téma.

[00:48:09]és a Zsófival dolgoztunk ebben a Találtér című előadásban, és nagyon megszerettem.

[00:48:14]egy egész különleges, nem csak olyan szempontból, hogy nagyszerű táncos és és előadó, hanem fantasztikus beszélgető és gondolkodó társ.

[00:48:30]Úgyhogy én azt mondtam a Zsófinak, hogy én nem tudom, mi ez, csak szeretném őt behívni, hogy jöjjön be velem a próaterembe, és ő reflektáltasson engem mozgásban erre az állapotra, amiben vagyok.

[00:48:45]Tehát hozzon nekem feladatokat.

[00:48:45]Táncolni akarok.

[00:48:47]Ez ez még nagyon fontos, hogy ez a táncolás az öregedés ellenére mennyire fontossá vált.

[00:48:55]És ez a decemberben elindult ez a folyamat köztünk, és iszonyú intenzív lett, és elkezdtünk egy olyan párbeszédet folytatni fizikálisan, verbálisan.

[00:49:10]kutattuk ezt, hogy hogy tudunk fizikálisan párbeszél, hogy tudunk beszélgetni egy új beszélgetési forma, egy új beszélgetési forma, hogy mi az, ahogyan reflektál, reflektálok rád, reflektálok magamra, reflektálunk a reflexióinkra és tényleg nagyon mélyre ment, nagyon intenzív volt, és az utolsó elhatároztuk, hogy valahogy megpróbáljuk ezt összegezni.

[00:49:39]És ez december a legsötétebb, kilátássalanabb, reményvesztettebb pillanat.

[00:49:47]Pillanat.

[00:49:49]És pár barát ismerős eljött a tünetstúdióba, és nekik egy improvizatív összegzést csináltunk, és arra olyan erős visszajelzéseket kaptunk, és mi is éreztük, hogy egyrészt valami újfajta előadói forma is születik.

[00:50:09]És és akkor elhatároztuk, hogy tovább dolgozunk.

[00:50:14]Nagyon szeretném megköszönni azoknak, akik akik tényleg kifejezetten ott bátorítottak, ott voltak, írtak a Szalai Szabó István, a Gáleszter, a Dr.

[00:50:25]Cru Katalin és létrejött egy előadás.

[00:50:31]És létrejött egy előadás az a címe, hogy a szár nélküli angyalokról.

[00:50:39]utalva a krasnahorkainak a Nobeldíj fűződő lecture jére.

[00:50:46]És és ennek volt most a bemutatója, vagy mi munkabemutatónak hívtuk a Múszínházba április 30-án.

[00:50:56]azért is neveztük munkabemutatónak, mert nem akartunk, azt szerettük volna, hogy ez a folyamat olyan következetes tudjon maradni, ne a produkcióról szóljon, hanem annak a beszélgetésnek, annak a folyamatnak a mélységéről és intenzitásáról, amit mi decemberben elkezdtünk.

[00:51:14]Tehát ez nem is egy lezárt folyamat.

[00:51:14]Hát olyan értelemben maga a forma, amit csinálunk, az nem egy olyan előadás, amilyen el, hogy úgy na megvannak a jelenetek.

[00:51:24]Tehát nem az a munka benne, hogy a jelenetet kicsiszolom, hanem az a munka benne, ahogyan mi beszélgetünk egymással és hogy ennek a beszélgetésnek az intenzitása és a az aktualitása, a mélysége, akár a verbális, akár a fizikális szintet nézem.

[00:51:46]Úgyhogy egy különleges formájú előadás született.

[00:51:49]Még nem tudom egyáltalán, hogy hogy tudjuk repertoáron tartani, de szeptember 19-én újra játszuk majd a Múszínházban.

[00:51:59]Tünetegyüttes az nem szünetegyüttes, hanem megszűnt együttes.

[00:52:06]Újra pályáztam most három év kihagyás után a működési támogatásra, és kaptunk is egy kis induló támogatást, úgyhogy egy újraépítkezés kezdődik.

[00:52:17]Az, hogy milyen irányba pontosan, azt még most kezdjük el tervezni.

[00:52:22]Ez most derült ki.

[00:52:26]még azt ígérted, és akkor egész röviden mondd el, hogy neked lennének ötleteid arra, hogy hogyan kéne a független színházakat kezelni, támogatni, rájuk nézni.

[00:52:39]Másfél éve a Szabó György, aki a Trafónak az alapítója és exművészeti vezetője, létrehívott egy belső kis munkacsoportot, akiben ott van velem a Én Én is tagja vagyok, tehát másfél éve dolgozunk egy anyagon, dologidő.

[00:52:59]E így hívtuk el, így neveztük el ezt a projektet.

[00:53:05]Még tavaly elkezdtünk fórumokat szervezni a szakmának, és egy merthogy az volt a cél, hogy mostanra, ha a változás történik, legyen egy olyan koncepció koncepció a terület rendezésére, amit le lehet tenni a politikusok asztalára, vagy el lehet kezdeni róla beszélgetni, és ezzel nagyjából meg is vagyunk, és egy nagyon széles egyeztetésre hívtuk a a független területet.

[00:53:34]Nagyon nagy munka van benne, és nagyon remélem, hogy ez a folyamat nagyon szeretnénk párbeszédbe kerülni az intézményi struktúrával, tehát a kő a kőszínházakkal, a tánc területén, a nemzeti táncszínházzal, a táncszövetséggel, szóval mindazokkal, akik a régi struktúrát, vagy hogy mondjam, vagy akik a államilag finanszírozott struktúrát képezik.

[00:54:04]velük párbeszédre törekszünk és konszenzusra törekszünk, de szeretnénk a szakma részévé válni és és szeretnénk egy egy olyan előadóművészeti közeget létrehozni, ami aminek a független terület természetes módon frissítő, oda-vissza inspiráló részévé tud válni.

[00:54:29]látszét arra, hogy ez most majd valósággá válhat.

[00:54:38]Hát az világos, hogy a terület az kap egy egy soha, tehát tényleg soha vissza nem térő esélyt.

[00:54:45]És most hadd beszéljek egy kicsit egy mondatodban.

[00:54:48]Míg k egy mondatnyid van, á kortázánc területe nem ott igazából 89-ben nem történt rendszerváltás.

[00:54:59]Tehát ugyanazok a begyöpösödött struktúrák döntik el, hogy kik kapják az állami díjakat, hogy kik kapják a lehetőségeket, kik vannak dotálva, kik részei az álmi struktúrának, miközben hát fantasztikus alkotók fölnőttek ebben az elmúlt évtizedek alatt, és és méltó lenne, ha ők szóval, hogyha ez ez megváltozna.

[00:55:30]reménykedünk abban, hogy lesz tárgyalókészség majd a minisztérium részéről most már végre, és a valódi szakmai szervezetek, az összes, vagy szóval ennek a területnek is a szakmai szervezetei szót kapnak, és szakmai alapú döntések születnek.

[00:55:49]Nagyon örülök, hogy itt voltál nálam.

[00:55:51]Szabó Rékával beszélgettem, koreográfussal, táncművésszel, a tünetegyüttes alapítójával, vezetőjével.

[00:55:59]rendezővel és még sok minden egyéb ide tartozik a neved mellé, de ezeket most nem fogom felsorolni.

[00:56:04]Viszont azt gondolom, hogy olyan fontos dolgokról is szó esett, amire talán nem is számított az, aki bennünket hallgat.

[00:56:14]Lehet, hogy így ahogy van, ezt el kéne küldeni majd egy döntésthozónak és vagy többnek is, és meghallgattatni a javaslataidat.

[00:56:21]Köszönöm szépen még egyszer.

[00:56:24]A szerkesztőműsorvezető Áradi Júlia volt.

[00:56:26]Viszonthallásra.