Orbán oligarchái és a politikai tulajdon - itt a jogi recept a vagyonvisszaszerzésre

[00:00:08]Reggeli személy.

[00:00:11]Lendvai András ügyvéd.

[00:00:11]Jó reggelt kívánok.

[00:00:14]Jó reggelt kívánok.

[00:00:15]Az egyik legfontosabb dolog, ami a új kormány előtt áll, és aminek a teljesítése, az azt hiszem, hogy egy ilyen prioritás a szavazók számára, mármint a tiszta szavazók számára a vagyon visszaszerzés, ami hát rettentő nehéz dolog.

[00:00:30]egyébként erről már évek óta beszélnek, hogy lehet, nem lehet, eldugták, nagyon eldugták, nehéz előásni, csak az ürgék tudják, hogy melyik jóban van az arany satöbbi, satöbbi.

[00:00:40]Ön Tót Gábor Attil alkotmányogásszal együtt kidolgozott egy hát egy lehetőséget arra, hogy hogy ezt pozitív módon lehessen végiggondolni, mert úgy értem annak a reményével, hogy lehet valamit csinálni.

[00:00:53]És közben előkerült egy nagyon furcsa fogalom a politikai vagyon fogalma.

[00:00:57]Ha ezt tisztázhatnánk, gondolom, hogy akkor érthetőbbé válna az egész beszögés mellete hallgatók számára.

[00:01:05]Szóval mi az a politikai vagyon?

[00:01:08]Igen, pontosítanék.

[00:01:08]Ez a politikai tulajdon jogier fogalma, de a fogalom maga az nem a mi agyszülényünk.

[00:01:16]Voskava közgazdász professzornak az akadémiai székfoglalója tartalmazta ezt a fogalmat, és ő írta le közgazdasági oldalról a 2010 és 2026 közötti általa tékozló privatizációnak hívott folyamatot és ennek a közgazdasági jellemzőit.

[00:01:33]Mi ezt a fogalmat vettük át és az ő elemzését vettük alapul.

[00:01:41]És tulajdonképpen ennek azt próbáltuk meg jogi eszközökkel értelmezni, hogy az általa közgazdasági oldalról leírt politikai tulajdon mit jelent a jogban.

[00:01:52]politikai tulajdona az, ami az állam tulajdona volt.

[00:01:54]Átkerült egy szervezethez vagy egy emberhez, de nem normál piaci körülmények között, tehát nem nem azon záron, mint amit ér, hanem ajándékképpen.

[00:02:07]Igen.

[00:02:07]A politikai tulajdon lényegében közvagyonnak a magán kézbe kerülését írja le.

[00:02:14]Van időnként ezt megelőzi egy államosítási folyamat, majd egy újabb privatizációs folyamat.

[00:02:21]és a politikai tulajdon keresztül valóban kockázatvállalás nélkül ingyenesen vagy kedvezményesen politikai döntés alapján, tehát egy központi akaratnak megfelelően kijelölt személyi körhöz kerül magán vagyon.

[00:02:35]És ahogy jeleztem, ez mind kockázat vállalás nélkül, illetve olyan olyan módon, hogy a kockázat igazából az államnál maradt nagyon sok esetben.

[00:02:46]Ezt látjuk most már egy sok gazdasági témájú írásban.

[00:02:53]És ami még nagyon jellemző, hogy ez egy tömeges és rendszerszintű átadása ennek a szűk személyi körnek a közvagyonból.

[00:03:06]A a ennek a mértéke, amit például Voskava megbecsült, az nagyjából a teljes statikus állami vagyonnak, ha én jól értem az ő számításait, de ugye nem vagyok közgazdász, nagyjából a 30%-a, vagy közel 30%-a az állami vagyonnak 6000 milliárd Ft.

[00:03:21]A válasz online ugye nem csak a statikus, hanem a dinamikus vagyonmozgást figyelve, hogy az ő bukazinjuk 15000 milliárd Ftról beszél valaki 20000 milliárdról.

[00:03:33]Ezek elképesztő tömeges vagyon átadást jelentenek ilyen módon és elképesztő méretű politikai tulajdon kialakulását.

[00:03:41]Tehát mondjuk a a Matias Corvinus kapott különféle vagyontárgyakat, de a kapott vagyontárgyakat az a több kuratórium is, amelyik ugye a a negyedetemek fölé van rendelve.

[00:03:57]Ezeket az állam mindenféle szolgáltat anyagi ellenszolgáltatás nélkül átadta.

[00:04:02]Igen, ez lényegében jogi szempontból a a ennek a tulajdonnak nem csak az átadás és ingyenessége az, ami még ami feltűnő, hanem az, hogy de hogy mondjam, empirikus tapasztalatunk van arról, hogy ez a tulajdon ez másként működik, mint a piacgazdasági tulajdon, vagy az a magántulajdon, amiről mondjuk a PTK vagy a piacgazdaságot feltételező magyar jogszabályok beszélnek.

[00:04:31]És tulajdonképpen az ingyenes átadás mellett a fontos szempont az is, hogy ezeket a a polgáriokban a tulajdonnak három fő része van.

[00:04:41]tulajdonomat hasznosíthatom, használhatom, birtokolhatom és rendelkezhetek vele.

[00:04:50]Ez a rendelkezés az, ami hiányzik nagyon gyakran haláleset esetén, ugye az Andy Vajna halála esetén, válás esetén és hasonló esetekben.

[00:05:01]A kekvák esetében a politikai tulajdon egy másik ugyanilyen politikai tulajdon jelenik meg.

[00:05:09]lényegében az nem a vállalkozási vagyon, vagy hát átfolyik általában a vállalkozási vagyonban is, de az valamilyen módon egy ennél még tágabb jogot is sért, vagy adott esetben hát kifogást vethető fel vele vele szemben, ez pedig az, hogy az autonómiáját egyébként az alkotmányban tételezett oktatási kulturális semlegességet és ezen intézmények autonómiáját sérti ez a vagyonátadás.

[00:05:35]ettől ugyanúgy politikai tulajdonként működik, tehát láthatóan nem a tulajdonos rendelkezik bizonyos kritikus helyzetekben ezzel a tulajdonával és nem felel meg ilyen módon annak a magántulajdoni kritériumnak, amelyik amelyik a PTK-ban van.

[00:05:53]Ö a másik néha most már gyakrabban említett sajátossága ennek a politikai tulajdonnak, hogy közvagyon hasznosítása az az a jelenleg hatályos alaptörvény értelmében is közérdekhez kötött.

[00:06:09]És tulajdonképpen a ami látszik még a politikai tulajdon keletkezésénél és hasznosításánál, hogy itt a közérdek lényegében eltűnik a a közvagyon mögül.

[00:06:23]magán megjelenik egy pártérdek mondjuk vagy egy magánérdek magánérdek inkább én azt mondanám politikai döntés alapján jelenik meg valószínűleg ugye a voskaiva kategóriái szerint két a politikai tulajdon politika függő vállalkozásokban jelenik meg ezek a klasszikus értelemben vett vállalkozások és a másik ezek a bizonyos közérdekű célt szolgáló alapítványek tehát a kekvák amikről ugye ön amiben a kérdésében utalt Ö, és ö ezekben a tulajdonképpen ezek a személyek azok, ugye ezek jogi személyek, akik hasznosítják ezt a a közvagyont, de valóban az egyik esetben, politikai vállalkozás esetében teljes mértékben magánérdekké válik, a kekvák esetében pedig egy olyanfajta torzulása következik be a közérdeknek, hogy eltűnik az a fajta oktatási autonómia állam kulturális és tanszabadsága és semlegesség vonatkozó kötelezettsége.

[00:07:26]És egyébként mondjuk, ahogy a ugye az MMB botrány ezt feltárta, nagyon sok esetben átfolyik egyébként akár maga magánvagyonná is, hiszen abban az esetben a Kecskeméti Egyetem a nekijuttatott vagyonjuttatásból egy magánvagyont támogatott vagy képzett meg, hiszen olyan kötvényeket jegyzette, amelyeket azóta se tudott annak az ellenértékét visszaszerezni, illetve ez a kötvény csomag ugye annak ahhoz a körhöz került, aki egyébként politikai vállalkoz zásként működteti ezt a közvagyont.

[00:08:00]A KES, bocsánat, a Kesmát említette, de itt van egy furcsa vándorút, mert ugye létrejöttek magántulajdonok ugye a média területén, de ezekbe a magántulajdonokba befolyt állami pénzt támogatás.

[00:08:15]Majd amikor a kesmát létrehozta a rendszer, akkor a magántulajdonba levő korábban közpénzzel támogatott lapok, televíziók, rádiók, bármi, azokat beadták egy olyan vagyoni formába, ami már nem magán vagyon, hanem az ördögja micsoda.

[00:08:34]Ugye ez valamilyen lebegő rendszer.

[00:08:37]Mindenesetre elveszítette magántulajdon jellegét, mintogy korábban a közpényz veszítette el közpénz jellegét.

[00:08:44]És most ha a kormány ezt visszaveszi, akkor a akkor a magánvagyon az visszaalakul állami tulajdonnál.

[00:08:56]Alapvetően lehet egy ilyen kimenete, sőt valahomi hasonló kimenetekkel legyen ezeknek a vizsgálatoknak.

[00:09:00]Ugye a Kesma esetében is azt láttuk, hogy én nagyon régóta foglalkozom tranzakciós, tehát üzleti tranzakciókkal.

[00:09:09]Nagyon nem nagyon ritkán soha nem láttam olyan vállalkozót, aki befektet egy cégben, majd utána ingyen átadja.

[00:09:16]Tehát ez is egy olyan fajta rendelkezés, visszatérve még a beszélgetésünk elejére, ami nem jellemző és láthatóan nem is van a gyanú, hogy a magán vállalkozó nem tekintett a saját tulajdonállat.

[00:09:31]Igen.

[00:09:33]Illetve a jogt mondja, hogy észszerűtlenül járt el az objektív és követelme.

[00:09:38]Ez egy nagyon általános kritérium, de az objektív ésszerűség azt diktálne egy vállalkozó oldaláról, hogy a befektetését azt nem ingyen adja tovább.

[00:09:44]Ö itt megint keveredik, tehát elkezdődött egy politikai vállalkozás valószín hozz kerül, mondjuk így, aki aztán ezt egy ezért a furcsa hát ilyen kekvaszerű alapítványi vagyonná teszi.

[00:09:59]Itt a vállalkozási a magán vagyon növelése helyett valószínűleg olyasmi cél lebeghetett a, hogy mondjam, az ezt a valóban rendelkező, azzal a vagyonakkal valóban rendelkező központi, politikai akaratot hordozó személyek előtt, hogy megteremtsék azt a médiateret, ami ugye megint csak sérti a ugye a a média függetlenségére vonatkozó, a plurális média kialakítására és az állam nak a, hogy mondjam, fokozott távolságtartására vonatkozó kötelezettséget, ami a médiaviszonyokat illeti.

[00:10:33]Tehát itt megint megjelenik egy más egy plusz cél, mint ahogy a kekváknál az oktatási vagy kulturális autonómia megsértése.

[00:10:38]Itt van itt a médiaszabadság és a médiapiac átalakítása és nyilván egy hangúvá tételé tétele volt az a cél, ami feltehetően emögött a valódi szándékot képezte emögött az egyébként üzletileg megmagyarázhatatlan akció mögött.

[00:10:59]Ugye hasonló módon jelentkezett ez a Balázsi Gyula esetében, aki szintén az objektív és kritéri majit nehezen vagy azon annak nehezen megfelelő módon ajánlotta föl magán cégeit, magánvállalkozásait, tehát a befektetéseit a a az államnak.

[00:11:20]Ez megint csak nem tipikus.

[00:11:23]Ugyan ugyancsak ez a furcsa rendelkezési jogot hiány egy rendelkezési jog nélküli politikai tulajdont mutatja.

[00:11:36]Azt mondjuk előfordul az, hogy valaki a vagyonát halála után az államra hagyja.

[00:11:43]Nem, mondjuk Balási nem halt meg.

[00:11:43]Igen, de ő mégis rágyja a Na jó, hát te két üres céget hagyott az államra, tehát abban nincs semmi.

[00:11:52]Igen.

[00:11:52]Tehát, hogy valóban lehetnek ilyen kivételes esetek.

[00:11:59]Itt az lát azt látjuk, hogy nem kivételes, hanem rendszerszinten és tömegesen történtek ilyen esetek.

[00:12:06]Ö néztük egy picit tehát a voszka éva a tanulmánya visszautal egyébként a szociológiai irodalomra is, amelyik egy úgy nevezi ezt a fajta tulajdont, hogy prebendális tulajdon, ami egy olyan tulajdon, ami tulajdonképpen egy központi akarat, mondjuk egy, nem tudom én, a török birodalomban a szultán által kiemelt személyeknek juttatott vagyon, amely bármikor visszavehető és jellemzően nem is örökíthető.

[00:12:33]Ez nyilván ez a ez ez a jellemzés egy szociológiai leírása ennek a a dolognak, de a magánjog, még egyszer mondom, az így tudja ezt kezelni.

[00:12:42]Nincsen rendel, nem valódi rendelkezési jog áll ezek mögött a vagyonok mögött.

[00:12:47]említette Enni Vajnát is.

[00:12:49]Ugye ő halála után a TV2 meg a kaszinokoncesszió az nem az ő örökössére szállt, hanem eljutott valami nagyon furcsa módon, és hát az özvegy panaszkodott is, hogy hát erőszaktételek történtek itt.

[00:13:04]Eljutott Mészáros Lőrinchez, aki végre bevallott, hogy a TV2 az ő tulajdonában van.

[00:13:09]Na most Andy Vajna is tévedésben volt, amikor az egyébként állami milliárdokkal megtámogatott kaszinót, vagy állami állami joggal, állami törvényekkel vagy rendeletekkel megtámogatott kaszinó üzlete, vagy a TV2, amiben volt állami pénz, arról azt hitte, hogy az övé.

[00:13:35]És akkor mondták neki, hát ezeket a pletykákat ugye újságírók alják.

[00:13:37]Mondták neki, hogy te Endi, ez nem a te tulajdonod, te félreérted ezt a dolgot, névleg a te neveden van, de hát ez nem a tied.

[00:13:46]Na de hát akkor kié?

[00:13:46]És akkor jöttek a magánrepülőgépek meg a magánjaktók, amiken a ner lovagok, vagy mondjuk inkább a Ner elit fölső része folyamatosan föltünedezett és használta.

[00:14:01]Tehát előállt a tulajdonnak valami furcsa.

[00:14:05]furcsa jellege, mintha ez az uralkodó párt felső rétegének a krémjének a közös tulajdona lenne.

[00:14:13]Értelmezhető ez ön szerint?

[00:14:17]Akár értelmezhető így is, de nem tudom, hiszen nem ismerem a konkrét tulajdoni viszonyait, mondjuk ezeknek a jaktoknak vagy a magánrepülőgépeknek.

[00:14:27]Az látszik, hogy ezek olyan vagyonnál alakultak, amely lehet, hogy egy közös tulajdon, egy pártelit vagy egy egy politikailag meghatározott gazdasági elit tulajdonában lévő vagy, de maguk ezek a vagyontárgyak semmiképpen nem közérdekű célt szolgálnak.

[00:14:49]Tehát a miután a forrásuk a közvagyon adott esetben a az államnak a vállalkozói vagyona, ami szintén közvagyon, így nem azonosítható nyilván egy ebben a felállásban sem az a fajta közérdekű cél, ami egyébként megkívántatik normális esetben egy ilyen vagyon felhasználásakor.

[00:15:11]Ö talán még egy dolog jellemző, és ez egy dologot fontos elmondani.

[00:15:14]nagyon hasonlít egyébként az az Oroszországban kialakult gazdasági rendszerre, mégpedig abban, hogy ugye sokszor beszélnek oligarchiáról, fogjulett államról.

[00:15:28]Ugye jellemzően a nemzetközi példák azt mutatják, hogy a korábbi példák azt mutatták, hogy ha van egy vagyonos vállalkozói réteg, az beleszólást kér a a közügyekbe, és egy idő után az ő ér tulajdonképpen az ő embereik kerülnek politikai döntési helyzetbe.

[00:15:46]Itt fordított irány látszik, tehát a politikai döntési helyzetbe került állampárt, vagy hát akár hogy is nézzük, a a azok a személyek, leginkább a miniszterelnök és a köre voltak azok, akik ugye a nemzeti tők és osztály egyébként hamisnak bizonyult szlogenjével, de tulajdonképpen kijelölték azokat a személyeket, akik jaktot használtak, repülőgépet használtak és elképesztő gyorsasággal magánvagyon vagyonok hatalmas magánvagyonokat halmoztak fel, de úgy ért, hogy ezek a magánvagyonok, vagy ezek egy része hasonlatosan a törökszult féle hasonlathoz igazából a rendszergazda kezében voltak, tehát elvehető, visszavehető, elcserélhető vagyonok voltak ezek.

[00:16:34]Ö úgy, úgy tűnik, tehát hogy nyilván a a minden tapasztalat azt mutatja az Andy Vajna esete, de akár a Simicska Lajos vagy Spéder Zoltán esete is.

[00:16:45]Tehát hogyha valaki, hogy mondjam, politikai törés állt be egy egy korábbi kapcsolatban, akkor a vagyon az valamilyen módon visszaszállt erre a körre, vagy egy másik személyre ebből a körből.

[00:17:00]nem nagyon látszik itt más e tekintetben, mintogy valóban itt a rendelkezési jog az azért erősen kötődik, vagy vagy teljes mértékben kötődik a ehhez a hát ez látszat mondjuk Mészárosnak a válásakor is, ugye, tehát nem egyszerű vagyonmegosztás történt.

[00:17:20]A korábbi feleség kapott különféle vagyontárgyakat, de azok messze nem feleltek meg a Mészarosféle vagyon felének.

[00:17:27]Tehát látszott, hogy egy külső döntés történt, egyébként pedig nem volt per, nem volt veszekedés, csöndben történt a egész dolog.

[00:17:34]Tehát kívülről a rendszergazda eldöntötte, hogy akkor ez hogy lesz.

[00:17:40]Tehát gyakorlatilag a vagyon udarakényt rendelkezett.

[00:17:46]Igen, ezt ez látszik valóban.

[00:17:46]Itt ugye a mi jellemzésünknek ez az első része, tehát ennek a bizonyos politikai tulajdonnak a leírása.

[00:17:56]Ami még fontos szerintem az az, hogy ezek a ugye ez ez a vagyon átkerül és ott elkezd vagyonként működni.

[00:18:04]Tehát vállalkozások indulnak, befektetéseket végeznek vele a különböző politika függő vállalkozások.

[00:18:15]Ennek során ugyanezt a közvagyont használják, és folyamatosan jönnek egyéb forrásból közdolgok, közvagyonok.

[00:18:23]Egy vállalkozás életében egy hosszútávú biztos szerződés, egy koncessziós jog, az ugyanúgy vagyon értékű jog.

[00:18:30]egy támogatás a vállalkozás által beindítandó nem tudom én szállodának ugyanúgy közvagyon felhasználása.

[00:18:39]Tehát az látszik, hogy ezeket a ez nem egy egyszeri politikai vagyon keletkeztetés, hanem folyamatos állami forrásokra szoruló egyébként, mert hiszen maguktól valószínűleg ezek a cégek nem állnának meg a saját lábukon.

[00:18:52]folyamatos állami források jutnak ezekhez a ezekhez a vagyontömegekhez, és ez a vagyontömeg ugye nem áll meg, ez egy üzleti vagyon, tehát folyamatosan hozamot termel, a tulajdonosaik kivesznek osztalékot, új vállalkozásokat indítanak, satöbbi, satöbbi, satöbbi.

[00:19:11]Ezt is meg kell valahogy fogni a, hogy mondjam, a polgári jogga eszközeivel.

[00:19:14]És mi azt láttuk, hogy ebben még nem indult el egy, tehát mi megpróbáltuk ezt a legabsztraktabb szinten vizsgálni, és végül is arra jutottunk, hogy vannak bizonyos alapvető jellemzően erkölcsi, közerkölcsi hogy mondjam, megítélést tükröző magánjogi normák.

[00:19:39]Ezek a polgári jognak az alapelvei, amelyek neek a tükrében kell minősíteni mindezek mindezt a a ezeket a tranzakciókat és jogügyleteket, amik a amik a politikai vagyonnal bekövetkeznek.

[00:19:56]Ez nagyon szégyelem, de elfelejtettem annak az egyébként nagyon befolyásos és kitűnő jogásznak a nevét, aki egyébként az uniós poszton is dolgozott, de ő arról posztolt egy cikket, vagy nyilatkozott, hogy van egy van egy ilyen nagyon, hogy mondjam, jogkiszolgáló magatartás, ami túlságosan precíz és túlságosan sokat téved ahhoz, hogy csak a jogot nézi és annak a szabályait, miközben ahogy Ön is beszélt ennek a közérdek megjelenéséről, a jó erkölcs megjelenéséről vagy éppen a hiányáról.

[00:20:31]Tehát, hogy a a bíróknak tulajdonképpen tágabban kellene alkalmazniuk ezeket a jogszabályokat, és olyan dolgokat kell tekintetbe venni, amiket korábban nem vettek tekintetbe.

[00:20:41]Tehát mintha a jogértelmezés elcsúszna a nem igazságot szolgáltatok, hanem jogot oldalról az igazság felé inkább.

[00:20:51]Igen.

[00:20:51]Talán a Sajó András professzornak a tanulára.

[00:20:54]Ő ugye az európai emberi jogi bíróságnak volt bírája.

[00:21:00]Az egyik legtekintélyesebb, ha nem a legtekintélyesebb magyar nemzetközi hírű, alkotmányogászok egyike.

[00:21:07]És ő valóban írt egy nagyon hasonló elveken alapuló gondolatmenet a Válasz online-on, ha ott ott láttam én is ezt a tanulmányt, nagy örömmel olvastam.

[00:21:16]Ő arról írt, hogy a van egy tévesen jogpozitivistának hívott megközelítés nem csak Magyarországon, hanem valószínűleg egész kelet Közép-Európában.

[00:21:30]Ez egy olyan megközelítés, ami azt mondja, hogy ha jogszerűen született egy jogszabály, az alapján megszületett egy tranzakció, és az megfelel ennek a jogszabálynak, akkor ez meg le van papírozva, ez nem kifogásolható.

[00:21:43]És ő azt kárhoztatja, és kárhoztatta ebben, hogy a már igazából a jogpozitivizmus sem, de a nemzetközi, hogy mondjam, jogfilozófia, amennyire én ezt ismerem, és már meghaladta ezt a dolgot elég régen.

[00:21:58]A a ugyanis a jog önmagában létezik, hanem egy társadalmi környezetben.

[00:22:04]Ö, és vannak bizonyos morális etikai cél célok meg jogpolitikai célok, amelyeket teljesíteni kell, és benne vannak a magyar jogrendszerben azok az alapelvek, amelyek ezt a fajta kritériumrendszert érvényesítik.

[00:22:20]És hogy a a jogban ugye rendszer, tehát olyan logikusan kell erről gondolkoznunk, a mondjuk a magányjognak az alapelvei az három funkcióval bírnak.

[00:22:28]Egyrészt magyarázzák a speciális jogszabályokat, tehát a lepapírozás alapját képező jogszabályokat.

[00:22:35]kiegészítik, ha azok nem rendelkeznek valamiről, akkor az alapelvek segítenek valamilyen módon kitölteni ezt a joghézagot, amiről nem rendelkeznek, és korrigálják adott esetben.

[00:22:47]A legegyszerűbb példa talán a joggal való visszaélés, ahol a joggal él valaki, de a jog azt mondja, hogy vissza is lehet élni vele.

[00:22:52]És az egy alapelvi szinten megfogalmazott szabály, hogy látszólagos, jogszerű magatartás tartalmát tekintve és célját tekintve nem jogszerű.

[00:23:04]És a Sajó professzor erre hívja fel a figyelmet, vagy erre is felhívja a figyelmet, hogy ezek az elvek alkalmazhatók és alkalmazandók különösen akkor, ha a nemzetközi irodalom úgy háak, hogyha nehéz esetek merülnek föl.

[00:23:17]A nehéz eset az mondjuk egy olyanfajta rendszernek a vége, aminél most tart Magyarország.

[00:23:26]És ilyenkor bizony az alapelvek azok, amelyek segítenek valamilyen módon helyreállítani azt a kívánatos állapotot, amitől a jog eltért.

[00:23:35]Ezeket az alapelveket egyébként eddig is tartalmazta a magyar jog.

[00:23:37]Ö például a tocsik ügyben, tehát hogy nem kell messzire menni ugyanúgy a jóhiszeműség és tisztesség elvét volt minden papíros az bizony.

[00:23:47]És a nyilvánvaló jó errkölcsbeütközést vizsgálta a legfelsőbb bíróság, és azt mondta, hogy egy átalakuló gazdasági környezet ki kihasznál nem használható úgy ki, hogy az hogy valaki olyan módon gazdagodik hogy az a társadalmi észszerűséggel nincs összhangban, mert kihasználva ezt a helyzetet kockázatvállalás nélkül kiemelkedően nagy vagyonhoz jut.

[00:24:09]Az ugye 800 millió Ft volt.

[00:24:11]Itt ugye a az 1000 milliárdos nagyságrendről beszélünk.

[00:24:18]Nem, nem akarunk új jogszabályt, tehát nem nem kell hozzájuk új jogszabályt alkalmazni, csak komolyan kell venni a PTK elején meg a a kötelmi fejezet elején lévő nyilvánvaló nyilvánvalóan jó erkölcsbeütközés fogalmát, meg a jó hiszeműség és tisztesség fogalmát.

[00:24:31]És valóban ezen az alapon korrigálni lehet az egyébként lepapírozott tranzakciókat a egyszerűen a célnak meg nem felelés miatt.

[00:24:40]Erre mi adunk egy, hogy mondjam, egy egy sémát, hogy milyen jellemzők azok, amik egyébként a tocsik ügyből is kiindulva ezt a korrekciót lehetővé teszik.

[00:24:55]Innen folytatjuk a beszélgetést Rendvaj Andrással.

[00:25:01]Reggeli személy.

[00:25:04]Folytatjuk a beszélgetésünket.

[00:25:06]Tulajdonképpen ha az ember feltételezi, mondom feltételezi, hogy Orbánnak van egy strómanja, lehet, hogy több is van, de mondjuk Mészáros az, akkor a mondjuk az az 1000 milliárd Ft, amit legutóbb kimutattak nála magánvagyonként, és ami úgy keletkezett, hogy rengeteg állami megrendelést kapott, és ezeket túlárazhatta.

[00:25:31]Ugye itt volt a Mátrai erőmű ügye, amit megkapott olcsón, aztán visszaadta az államnak drágán.

[00:25:36]Ez volt az egyik legpofátlanabb mutyi, amit Orbánék meg a Mészáros csináltak, de volt sok ilyen talán kevésbé feltűnő.

[00:25:49]Mi van akkor, ha a stróman azt mondja, hogy hát jó, oké, túlárazott volt, meg rám volt írva tulajdonképpen az a projekt, amit amit sikerült elnyernem, de én ezt működtettem, vettem belőle szállodákat, hajókat, ezen nyereség volt.

[00:26:10]Hát az a nyereség nem az enyém.

[00:26:14]Mi erre a válasz?

[00:26:14]Igen.

[00:26:14]A válasz az, hogy a forrása megint csak mindennek a nyereségnek egy közvagyonak a juttatása.

[00:26:26]Ezért aztán tulajdonképpen az összes ilyen hát angolul asset recovery rendszernek hívott tehát vagyon visszaszerzésű szabályozás az nem a konkrét vagyontárgyra fókuszál, hanem arra, hogy abból mi keletkezett.

[00:26:44]és azt az értéket keresi, ami ebből a jogtalanul, jogellenesen szerzett vagyon értékének felel meg.

[00:26:54]Miután ez a vagyon folyamatosan változik, és valóban működtetik, így úgy amúgy valószínűleg nagyon rossz hatékonysággal, hiszen folyamatos újabb állami juttatásokhoz kötött működnek, és ez egy rend egyébként egy nemzetgazdasági szinten is egy kockázatot jelent.

[00:27:10]Ugye csak zárójelben, hogy ez a ez a fajta működés, ez a Kornai János által a 70-es években leírt puha költségvetési korlát ott teremti meg magánvagyonok esetén.

[00:27:22]Tehát nem az állami vagyon működik puha költségvetési korláttal és rossz hatékonysággal, hanem magánvagyonok.

[00:27:28]Nagyon jelentős magánvagyonok.

[00:27:29]De itt is az állam fizet.

[00:27:29]Tehát itt is az állam fizet.

[00:27:30]Ha baj van, ha nem jön be egy kalkuláció, akkor akkor vagy megveszi, hogyha rosszul építenek meg egy irodaházat, akkor gyorsan megveszi túlárazva.

[00:27:39]Igen, ez ugye azt eredményezi makro szinten, hogy a vállalkozások nem innoválnak.

[00:27:46]Ezek a vállalkozások különösen nem nem működnek hatékonyan és nem termelnek olyan méretű profitot, amilyen méretű profitot egy hatékonyan működő és a piacról élő vállalkozás működtet.

[00:27:58]Ugye a kormány esetében az volt a kérdés, hogy miért működik jobban a nem tervgazdasági rendszerben működő nyugat-európai kapitalista gazdaság, és miért működik rosszul a tervgazdaság?

[00:28:08]Nálunk kapitalista gazdaság van, csak egy rendkívül eltortult változata, ami ugyanezt a jelenséget produkálja.

[00:28:13]Ö hát visszatérve a a vagyon hasznosítása és az abból származó nyereség tulajdonképpen cégek értékében csapódik le.

[00:28:24]Amikor egy tőkebefektetés történik piaci alapon egy cégben, akkor ugye a felek abban állapodnak meg, hogy a tőkebefektető mekkora részt kap ebből a cégből.

[00:28:37]Megnézik a cég értékét a befektetés előtt és megnézik a befektetés után.

[00:28:45]Ez a ezt angolul úgy hívjuk, hogy premoney meg postmoney értékelést csinálnak.

[00:28:48]Ezek a tőkebefektet, tehát az állami vagyonjuttatások tekinthetők ilyen rendkívül tor tőkebefektetéseknek, és ilyen módon nem a személyeknél, hanem a cégeikben kalkulálható az a cégérték, ami ebből a tőkebfektetésből keletkezik, meg az is, amit osztalékként egyébként a tulajdonos kivisz.

[00:29:09]És tulajdonképpen a cégek értékénél is meg lehetne fogni ez a folyamatosan újratermelődő vagyonrészből, hogy mekkora részben származik egy cég értéke, milyen hányadban vezethető vissza ezekre az állami vagyont érintő tőge befektetésekre.

[00:29:24]A mi javaslatunk azt mondja, hogy ami nem ilyen forrásból származik, azt nem lehet, arra nem lehet igénye az államnak.

[00:29:31]Tehát itt egy nagyon fontos eleme az egész rendezésnek, hogy közgazdasági modell és értékelés készüljön, és információt tárjanak föl ezek a vállalkozások arról, hogy milyen forrásból és milyen tranzakciókon keresztül jutottak el az éppen aktuális helyzetükig.

[00:29:50]Így lehet tud tehát tulajdonképpen a cégekben kimutatható állami hányad az, amit amit kalkulálni lehetne, vagy kellene egy ilyen rendezés keretében.

[00:30:01]Mondjuk Miszáros rebrel vághat nyugodtan jövedelmeket ebből.

[00:30:05]Nem, tehát hogy azt ugyanúgy végig lehet és lehet is követni a az ilyen fajta rendszerek egyik eleme az a kövesd a pénzt erreve a büntető jogban, amikor vagyon visszaszerzésről beszélnek.

[00:30:18]Tehát végig kell követni, hogy ez a pénz, ez egy ingatlanba került, amit aztán kiadtak, hasznosítottak, vagy éppen a cégben képződött annyi nyereség, amit hazavitt a tulajdonos.

[00:30:28]Ez ugyanúgy egy része ennek a a vagyonszerzésnek.

[00:30:31]És ez a fajta, tehát az nem mentség, hogy ő dolgozott ezzel a pénzzal.

[00:30:37]Én azt gondolom, hogy hogy a a mi megközelítésünkben nem, és ez nem is feltétlenül a még tehát, hogy fontos, hogy nem csak magánszemély, hanem a jogi személyekre tehát a cégekre terjedő vizsgálat.

[00:30:50]A másik fontos dolog, hogy semmilyen módon nem gondolnánk azt, hogy ez a fajta magánjogi megközelítés, vagy ez felülírná a már meglévő büntetőjogi, adójogi eszközöket, ezekkel párhuzamosan kellene, hogy működjön.

[00:31:07]Ö a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a büntetőjogi személyre szabott szankció, amit ugye egyébként nagyon erősen elvár most a közvélemény, ez egy nagyon nehez nehéz út, rossz hatékonyságú, nagyon magas bizonyítást követel meg, mert a büntetőjog ugye az a legsúlyosabb fenyegetést tartalmazza.

[00:31:28]Tehát ott minden kétséget kizáróan bizonyítani kell azt, hogy ez a hogy adott esetben ez a vagyon ez milyen forrásból származik, hogy ez valamiféle bűncselekmény tényállását megvalósítja.

[00:31:40]Ö az utóbbi 10 évben a nemzetközi gyakorlatban is az látszik, hogy nagyon elmozdul a büntetőjog felől a nem elítélés alapú és nem büntetőjogi alapú visszaszerzési rendszerek felé a világ.

[00:31:59]Mert a ezt a bizon ez a magas bizonyítási szintenhez képest a magánjogi bizonyítás az ennél alacsonyabb szintű.

[00:32:05]Ott a bíró mérleggel a kétféle verzió között és az észerűség alapján a valós, amit való színűbbnek lát amellett fog dönteni.

[00:32:17]Ezért aztán ezek az eljárások magánjogi alapon sokkal hatékonyabbak tudnak működni.

[00:32:22]És még egy nagyon fontos szempont van, hogy ugye ezeket a vagyonokat, ezeket folyamatosan, ha ilyen fenyegetettség felmerül, akkor elkezd elszivárogni ezekből a cégekből.

[00:32:33]Ezt látjuk a utóbbi hónapokban igazából már szerintem inkább fél év van.

[00:32:40]Ezért aztán az ilyen vagyoni rendezés nagyon gyakran azzal jár, hogy a azt a vagyonelemet, vagy azt a céget, azt tulajdonképpen az eljárás megindulásának a pillanatában olyan módon zárolják, hogy azt tovább működtetik, de nem teszik lehetővé azt, hogy hogy ez a hogy kivonjanak vagyont ezekből a cégekből.

[00:33:02]Ez nagyon egyszerűsítve azt jelenti, hogy az állam mondjuk mondhatja azt, hogy egy ilyen esetben egy cégbe egy vagyonfelügyelőt rendel, aki nélkül osztalékról nem lehet dönteni, minden kifizetést ö ellenőriznie kell, és elkezdi ez a vagyonfelügyelő egyben megvizsgálni a cég vagyon gyarapodását, és ennek a vagyonnak az akkumulációját, és az eredeti forrásra visszavezetni.

[00:33:30]Úgy ezt az értékelés szempontjából fontos.

[00:33:35]Ugyanis nagyon fontos, hogy ezek ezek a vállalkozások túl nagyok ahhoz hogy így lezárják őket, vagy azt mondjá bizon teljes bizonytalanságban tartsák őket.

[00:33:47]olyan méretű vállalkozások és olyan szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások vannak ebben a körben, amelyeket működtetni kell, mert sokkal nagyobb problémát okoz egy ilyen vállalkozásnak a bedőlése, mint mintogyha a mondjuk a tehát sokkal nagyobb kockázatot jelent az, hogyha mondjuk a lezárják ezt a elviszik a tulajdonost és nem tudom én a cég cég bedől mondjuk le leegyszerűsítve.

[00:34:13]Ezt mindenképpen el kell kerülni.

[00:34:16]Igen, bocsánat, nem akarok hagyom kérdést, mert nem nem csak arra gondoltam, hogy hogy mondjuk a visszaz szerzendő állami tulajdonban tartozik egy mondjuk 100 millió Ft-os női táska, mert ezt a 100 millió Ft-os női táskát ezt gyakorlatilag abból a pénzből vették meg, ami közpénzből származik abból fi akkor az állam lefoglal egy 100 millió Ft-os női táskát.

[00:34:50]Igen.

[00:34:52]Gúzokat, cipőket, aranycsattal díszítve.

[00:34:56]Ö adott esetben ezek is, tehát mindaz, ami ebből a vagyonból keletkezik, ugye a büntetőjokban mondjuk a pénzmosásra gondolunk, a pénzmosásból vesz valaki egy ingatlant, vesz egy hatalmas villát nem tudom én a Riviérán, akkor ezek ugyanúgy a lefoglalás tárgyát képezik, és egyébként ilyen kiemelt értékű ingóságok, festmények, nem tudom én, luxus termékek szintén van más is.

[00:35:22]Mi van akkor, hogyha a Strómannak van egy nagyon tehetséges fia?

[00:35:27]Őt beiratja egy nagyon drága angol egyetemre, de a pénz, amiből fizeti a tandíjat, meg a tartozkodást, a lakás Londonban, a megélhetést, az szintén abból a lopott pénzből hozzá.

[00:35:41]Hát honnan máshonnan.

[00:35:44]Amikor az állam közbelép és mondjuk elveszi ettől az embertől a tulajdonát, vagy visszaveszi, akkor egy ebben ha pervben megbünteti a gyereket, és abbahagyatja vele az egyetemet azzal, hogy nem finanszírozza tovább a tanulmányait.

[00:36:01]Azt gondolom, hogy ez nem ennyire gyors és nagyon fontos, tehát hogy nem nem tudok, hogy mondjam, exakt választ adni egy ilyen erre a kérdésre.

[00:36:08]Ö egy ilyen eljárás az azt feltételezi, egy jog, ha jogállami helyreállításban gondolkozunk, hogy itt egy hosszú információkon alapuló bizonyítás következik.

[00:36:24]Tehát nem azonnali hatállyal szüntettem meg a tanulói jogviszonyát, nem tudom én, a hír a a fiúnak.

[00:36:34]Ez nem ez nem része ennek az eljárásnak.

[00:36:38]Nagyon nagyon fontos, hogy ezek az eljárások a jogállamiság elveinek és az alkotmányos elveknek megfelelően és tisztességes módon folyak le.

[00:36:45]Tehát én azt gondolom, hogy ilyen típusú kiadások megállítására azért nem nem kerül sor, mert nem is ez a fő fókusza mondjuk ezeknek az eljárásoknak.

[00:36:58]Minden ilyen helyreállító jogszabály az azt a kockázatot hordozza.

[00:37:03]És nyilván ez egy fontos szempont valamikor ellenérv ezekbe ezekkel az eljárásokkal szemben, hogy a jogbiztonság az csak annyira sérülhet is olyan arányban és mértékben, ami szükséges egy tisztességes eljárásban történő rendezéshez.

[00:37:22]Nem lehet statáris módon vagyont elkobozni és visszavenni.

[00:37:24]Ennek komoly feltételei kellenek, hogy legyenek.

[00:37:31]És ez nagyon ezt nagyon fontos hangsúlyozni.

[00:37:36]Itt semmilyen módon ugye nem arról van szó, hogy az állam abban az értelemben államosít, ahogy Magyarországon ezt megszoktuk.

[00:37:44]Tehát nem a saját á magán vagyonnal rendelkező állampolgáraival szemben lép fel, mint mondjuk a kommunista hatalom átvételnél, vagy vagy diszkriminatív alapon, mint mondjuk a holokauszt előtt a zsidó törvényekben, hanem megpróbálja helyreállítani azt a fajta sérelmet, ami itt a közvagyonon keletkezik.

[00:38:06]Ez ez két szigorúan elkülönítendő mondjam olyan módszere vagy szabályozása a magánjognak.

[00:38:17]Miközben a a kétféle módszer nagyon sokszor hasonlónak tűnik.

[00:38:19]És azért tűnik hasonlónak, mert a kockázat egyébként benne van, hogy a helyreállítása a tisztességes versenyviszonyoknak azzal visszaél az a éppen aktuális hatalom.

[00:38:30]Ezt bíz ezt mindenképpen meg el kell kerülni.

[00:38:34]És erre a nemzetközi példák rendelkezésre állnak.

[00:38:37]vannak nem tudom én a világbank nak van egy külön stolen asset recovery initiative elnevezésű programja ahol mondjuk az Angliában 2017-ben bevezetett úgynevezett Uvó rendszer tehát unexplained wealth orders ez azt jelenti, hogy megmagyarázhatatlan vagyon vagyonokkal kapcsolatos rendelkezést ezek ezeknek a szabályozását hasonlítja össze és vizsgálja.

[00:39:04]Ezek mind olyan szabályozások, amik hasonlóak a magyar országon kívánatos helyreállító szabályozásnak, és mindegyiknél nagyon fontos a bírói út, a bírói felülvizsgálat lehetősége és a bizonyítás.

[00:39:18]Ennek van még egy leágazása, hogy a bizonyítást hogyan lehet megkönnyíteni, hiszen a ahogy a büntető ügyekben is nagyon nehéz bizonyítani, az államnak kevés információja van azzal kapcsolatban, hogy mi is történt ezekkel a vagyonokkal.

[00:39:31]Bár nagyon sokat feltártak remek tényfeltáró újságírók vagy a civil szervezetek a Transparency International, tehát hogy nagyon sok információ van egyébként nyilvánosságban is, de azért minden nincs.

[00:39:44]Amit a jog ilyenkor alkalmaz, az az, hogy megfordítja a bizonyítási terhet.

[00:39:50]Tehát nem az államnak kell bizonyítani, hanem annak a személynek, aki ilyen gazdagodás gyanújába került.

[00:39:56]Ö mi azt mondjuk, hogy ez ezt hívják megdönthető vélelemnek a jogban.

[00:40:04]nem ismeretlen Magyarországon, mert például a devizahiteles rendezésnél az állam pontosan ugyanígy fel megdönthető vérmet alkalmazott arra, hogy mondjuk az egyoldalú kamatemelések az a 4-500000 szerződésben az azok tisztességtelenek és a bankoknak kellett az állammal szemben eljárást indítania azért, hogy bizonyítsák, hogy nem ilyenek ezek tisztességesek voltak ezek a szerződéses klazulák.

[00:40:29]Csak azt akarom ezzel mondani, hogy Magyarországon sem ismeretlen az, hogy tömeges vagyoneltódások történnek.

[00:40:39]És erre az állam egy ilyen fordított bizonyítási rendszert vezet be.

[00:40:42]És a nemzetközi tapasztalatok is ugyanezt az ennek az alkalmazását írják le.

[00:40:47]Ez lefordítva azt jelenti, hogy a Mészáros Lőrincnek vagy a cégének és vagy a cégének kell eljárást indítani és igazolni azt egy nyilvános eljárásban, hogy az ő cégének az értéke és vagyona az nem vagy nem teljes egészében közvagyonból származik.

[00:41:06]Amennyiben ezt tudja igazolni, akkor akkor nyilván a az a része a vagyonának az nem érinthető.

[00:41:12]A az a része pedig aminél közvagyon magán vagyonná alakítása ilyen tisztességtelen módon történt, az pedig valamiféle szankcióval sújtható.

[00:41:27]Egy olyan emberről beszélünk, akinek gázszerelői múltja van, és nem hinném, hogy egy-két milliónál több lett volna a számláján.

[00:41:35]Tehát gyakorlatilag a teljes vagyonáról beszélünk.

[00:41:37]Jó, van itt még valami, amit önök megemlítenek, az, hogy lehetne és kellene hozni egy olyan törvényt, ami körbeíri, hogy milyen vagyonokat nem illet a magányjogi védelem, és azt milyen folyamat eljárás részeként kell megvizsgálni, és kell visszaszolgáltatni.

[00:41:54]Tehát itt van valami törvényi feltételése ennek a dolognak.

[00:41:59]Hogy néz neki ez a törvény?

[00:42:01]Hát én ezt egy ez az uvó törvénynek hívnám.

[00:42:04]egy vagy én azt gondolom, hogy van erre igen erős gondolkozás, mert a hétvégi miniszterelnöki székfoglalóbeszédben utalás történt arra, hogy felállítják a vagyon visszaszerzési hivatalt.

[00:42:15]ez a törvénynek az egyik része lenne.

[00:42:17]másik része pedig annak az eljárásnak a szabályozása, ami beilleszkedik a a különböző egyéb büntető és adójogi eljárások közé, és megmondja, hogy ez a hivatal milyen esetekben járhat el, kikkel szemben járhat el, mi milyen eljárásrendben járhat el, és hogyan oszlik oszlanak meg a különböző egyéb eljárásokban, hasonló célokból induló eljárásokban született hogy mondjam, cselekmények, döntések, az ott beszerzett információk, milyen mó módon ö játsz használhatók adott esetben ebben az eljárásban vagy fordítva.

[00:42:53]Tehát, hogy egy olyan átfogó törvény kellene, ami egy ilyen uvó én azt gondolom, egy ilyen uvórendszert vezet be, tehát a megmagyarázhatatlan vagyonnövekedésekkel szembeni fellépést teszi lehetővé magánjogi alapon.

[00:43:06]A miniszterelnök beszédében egyértelműen jelezte, hogy lesz büntetőjogi vagyon visszaszerzés.

[00:43:14]És ami nagyon érdekes volt számomra, hogy már ebben a beszédben jelezte, hogy magánjogi vagy talán polgári jogot mondott, de ez ugye az szinonima, tehát polgári jogi eszközökkel is jogalapnékli gazdagodás, kártalan kártérítés mind a két irányba elindulnak.

[00:43:31]És ez azt nekem ez azt mondja, hogy ehhez ezeket az alapelveket, amikre mi hivatkoztunk, vagy ehhez hasonló alapelveket, nyilván nem nincsenak a bölcseket, nem biztos, hogy ez a tökéletes megoldás, de hogy valamilyen módon alkalmazni kívánják ezekben az ügyekben, tudják azt, hogy a magánjogi alapú jogérvényesítés hatékonyabb, gyorsabb és rugalmasabb.

[00:43:55]Úgyhogy én azt gondolom, hogy valami hasonló törvényre számíthatunk.

[00:43:56]Ebben mondom, fel kell állítani ezt a hivatalt, be kell vezetni ezt az ideglenes intézkedés vagyonfelügyelő kirendelését, be érdemes lenne ezt a megfordított vélelmet bevezetni, hogy a másik félnek kell bizonyítani, és rendezni kell ennek a hivatalnak és ennek az eljárásnak a helyét a magyar jogrendszerben.

[00:44:17]Jól értem, hogy ez az egy hosszú folyamat több év.

[00:44:19]Igen, ez az a jogállami helyreállításnak ez a ez az ára valamilyen módon én azt gondolom, hogy úgy tűnik, hogy lesznek lesznek hang, hogy mondjam, blikfangos, hangzatos témák is.

[00:44:34]Tehát úgy tűnik, hogy lesznek büntetőeljárások is.

[00:44:40]Hát legalábbis elég erősen gyanítható, de azok is több évig fognak tartani.

[00:44:45]Tehát, hogy az a fontos, hogy hogy ezt valamilyen módon tisztázzuk a, hogy mondjam, a közvélemény felé, hogy hogy nem azonnal kell és lehet börtönbe vonuló oligarchákat látnunk, vagy látni, nem zárom ki.

[00:44:59]Tehát lehetnek olyan büntető ügyek, amik már folyamatban vannak, vagy amik kipattannak, és ilyen dolog, ilyen képekkelben végződnek, de a magánjogi jogérvényesítés az hosszú.

[00:45:11]A ugyanakkor vannak ugye ezzel a bizonyos vagyonfelügyelő kirendelésével az információk nyilvánosságra hozásával.

[00:45:20]Ezt a két szerintem ez olyan két-három éves folyamat nagyon szigorú határidőket szoktak adni egy adójogi vagyonosodási vizsgálatnál is.

[00:45:26]Tehát hogy azért nem arra kell gondolni, hogy 10 év múlva lesz ennek eredménye.

[00:45:29]Ö de hogy ezek adnak épp elég tápot annak, hogy láthassa azt a közvélemény, hogy jó irányba mennek a dolgok és változnak a dolgok.

[00:45:39]Mert hogy mi azt gondoljuk, hogy a a ezeknek az alapelveknek a komolyan vétele, ez úgy jogilag, mint gazdaságilag szükséges ahhoz, hogy egy egészségesebb gazdaság, piacgazdaság épülhessen, egy tisztességesebb verseny történjen Magyarországon, aminek az eredménye az, hogy magasabb a általános jólét is.

[00:46:05]Hát köszönöm szépen.

[00:46:05]Itt a vége lassan, de egy kérdést engedjem meg.

[00:46:13]nem döbbentette meg annak a mértéke, hogy egy magánszemély vagy magánszemélyek egy csoportja, én nyugodtan merem őket bűnözői csoportnak nevezni, ilyen mértékben rabolta ki az államot, mert említette a kommunista hatalomátvitelt, ott fordítva történt.

[00:46:29]Igen.

[00:46:31]De ez nagyon erős motiváció volt.

[00:46:34]Szerintem Magyarországon nincs olyan család, aki így vagy úgy, de ezek a 20.

[00:46:40]századi, rettenetes 20.

[00:46:40]század ne érintett volna vagyoni értelemben is, nyilván, hogy mondjam, életekben is érintette és és lelki és fizikai sérülésekben is, de ez is része volt ennek.

[00:46:54]A egyébként egy nagyon rossz jelzése volt a magánnyugdíjpénztár államosítása, ami egyébként a kommunizmus óta a legnagyobb államosítás volt.

[00:46:59]Egy kényszerít egy lezáratlan ügy azóta is, az emberek nem kapták vissza a pénzüket, hiszen azzal Igen.

[00:47:06]És azzal az ígérettel kényszerítették bele a nem kijelentkező embereket ugye abbszerbe, hogy hogy majd egyéni számlák lesznek, amiket azóta se látunk, tehát senki nem tudja követni a befizetéseit.

[00:47:20]ö akik meg kin maradtak, azokat azzal fenyegették, hogy elveszítik az állami nyugdíjat.

[00:47:24]Ön akkor dolgoztam is nyugdíjpénztárnak ilyen ilyen ügyén.

[00:47:28]Ez egy rendkívül erős jelzés volt arra, hogy hogy bizony itt egy egészen másfajta logika kezd érvényesülni a gazdaságban.

[00:47:37]És utána ez a fajta tömeges vagyonátrendezés aminek nyilvánvaló volt szerintem már az elejétől, de nagyon koreai fázisából, hogy ebből nem lesz egészséges gazdaság.

[00:47:50]Tehát nemzeti tőkésosztály abból nem épül, hogy kijelölünk gazdag embereket.

[00:47:54]Abból épül.

[00:47:54]És én találkoztam a munkám során sok nemzeti tőkéssel, akik mondjuk 1990-ben megvették az eszterga gépüket, és egy eszterga üzemük volt, vagy nem tudom én, csináltak egy üdítőitalárat.

[00:48:07]Van, vannak és voltak ilyen vállalkozók Magyarországon.

[00:48:09]Belőlük lehet nemzeti tőkésos osztály teremteni.

[00:48:11]Rámutatással abból nem nagyon.

[00:48:13]És ezt látjuk szerintem most.

[00:48:16]Köszönöm szépen, hogy itt volt.

[00:48:18]Én is köszönöm.

[00:48:19]Lendbaj András ügyvéd volt a vendégünk az elmúlt majdnem egy órában.

[00:48:25]Reggeli gyors nem marad le semmiről.