Kína bajban? Gazdasági lassulás és élesedő konfliktus Trumppal I Kilátó

[00:00:00]Ha szeretné, hogy továbbra is szóljon egy független hang, támogassa Adója 1%-ával a Klub Rádiót.

[00:00:04]Köszönjük.

[00:00:10]Itt nagyon fontos hangsúlyozni az az, hogy a kínai hivatalos GDP növekedési adatok azok valósak, csak nem abban az értelemben, ahogy a nyugaton ezt szoktuk számolni.

[00:00:19]Tehát egész egyszerűen az történik, hogy a párt kimondja, hogy nagyjából hány százalék legyen.

[00:00:22]De amikor azt látják, ugye ezt előre adják meg, amikor azt látják évközben, hogy az gazdaság organikusan, piacgazdasági alapon nem érné el ezt a növekedést, akkor a kínai állam elkezd pénzt pumpálni a rendszerbe.

[00:00:34]Ebből következik az, hogy már a Kína a világ egyik legeladósodottabb országa.

[00:00:52]Jó napot kívánok.

[00:00:52]Az amerikai elnök tegnap érkezett meg Pekingbe és holnap megy haza.

[00:00:56]Tehát egy két és fél napos tárgyalása lesz Szin Pingelnökkel.

[00:01:02]Sok várakozás nem övezi egyébként a csúcstalálkozót.

[00:01:04]Annyit tudunk egyelőre, hogy Sichin Ping megszólalt legalábbis a kínai médiában, és azt mondta, hogy a találkozó legfontosabb kérdése Tajvan.

[00:01:14]Amikor erről megkérdezték az amerikai elnököt, erre nem válaszolt.

[00:01:16]Aki itt van velünk, Salat Gergely, kínaszakértő, a Pázbány Péter Katolikus egyetem docense, tanszékvezetője, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

[00:01:25]Jó napot kívánok.

[00:01:27]Jó napot kívánok.

[00:01:27]és Matura Tamás Kínaszak a Corvinus Egyetem oktatója.

[00:01:29]Jó napot kívánok.

[00:01:33]Kezdjük a az elvárásokkal.

[00:01:33]Önökben volt-e valamiféle nagyobb szabászel a egyébként már elhalasztott találkozóval kapcsolatban?

[00:01:43]Alapvetően nem.

[00:01:43]Egyöntető volt nagyjából az a várakozás, hogy a legjobb lehetőség az a jelenlegi kapcsolatoknak a stabilizálása.

[00:01:50]Az elmúlt egy évben azt hiszem, hogy némileg meglepő volt az, hogy Donald Trump mennyire visszafogott volt Kína kapcsán.

[00:01:56]már azt megelőzően is, hogy elfoglalta volna magát Iránnal, vagyis Venezuelával.

[00:02:00]Ez különösen annak fényében volt meglepő, hogy az első elnöki ciklusa az egy kifejezetten Kínaellenes kereskedelmi háborúval terhelt időszak volt.

[00:02:08]Bár ott is született egyfajta megállapodás, de azt később, legalábbis amerikai értékelések szerint a kínékai nem tartották be.

[00:02:15]Ennek megfelelően eléggé vártuk azt, hogy itt a második elnök elnöki ciklusában egy korábbinál is vehemensebb Kína politikát folytat majd.

[00:02:23]Ez mégis csak az elmúlt egy évben viszonylag csöndesre sikerült.

[00:02:26]Nem egészen értjük, hogy ennek mi lehet a fő oka.

[00:02:29]Leszámítva még egyszer mondom azt, hogy elfoglalta magát egészen más ügyekkel.

[00:02:34]Hát most jelenleg egy ilyen szankciós tűzszünet van, ugye?

[00:02:38]Hát igen, a tűzszünet az jó szó.

[00:02:38]Tehát ilyen néhány havonta meghosszabbítják azokat a megegyezéseket, amelyek az ilyen 145%-os vámokat ilyen néhány tucatszázalékra szállítják le.

[00:02:50]Tehát ezek le fognak járni ezek a megjegyezések.

[00:02:54]És talán egy eredménye lehet ennek a mocsani csúcstalálkozónak, hogy megegyeznek abban, hogy most már nem ilyen nem tudom pár hónapról pár hónapra fogják meghosszabbítani a igazából már egy éve tulajdonképpen azonos szinten lévő vámokat, amik egy viszonylag alacsony szinten vannak, de azért azért nem nullák, hanem valamiféle tartósabb megállapodást kötnek.

[00:03:14]Ennél nagyobb áttörésre nem számítok.

[00:03:17]Esetleg ha nem tudom kinek be fogják jelenteni, hogy vesznek még több amerikai szójababot.

[00:03:23]Az amerikai be fogják jelenteni, hogy bizonyos nagyon fejlett mikrochippeket szállítani fognak Kínának.

[00:03:29]Mind a ketten elmondják, hogy ez egy történeti, történelmi jellegű jelentőségű találkozó volt.

[00:03:33]Trump el fogja mondani, hogy milyen fantasztikus találkozó volt, és hogy Szity még a legjobb barátja.

[00:03:39]De én azt gondolom, hogy hát ilyen nagy áttörés az nem fog történni.

[00:03:43]Igazából nem is történhet.

[00:03:46]tulajdonképpen akkor miért került sor erre a találkozóra, hogy nem mintha nem lenne miről beszélni a kereskedelmi kapcsolatokon, a szankciókon az iráni vagy taiváani üggyel kapcsolatban, vagy éppen ami állítólag mind a két felet nagyon aggasztja ez a mesterséges intelligencia jelenléte ugye a hadviselésben, a fegyvergyártásban, ami meglehetősen szabályozatlan és ellenőrizetlen terület.

[00:04:06]Mind a két fél úgy érzi, de hát ha mégis csak egeret szülnek a hegyek, akkor nem lett volna jobb még várni.

[00:04:15]2017-ben járt Trump utoljára Kínában, és azért az amerikai és a kínai elnöknek az állami szintű kölcsönös látogatása az tulajdonképpen egy elvárt dolog a mai sokak szerint G2-nek, tehát Kína és az Egyesült Államok világuralmi szerepét bemutató G2-nek az időszakában.

[00:04:30]Másfél év telt el, szinte másfél év telt el Donald Trump visszaköltözése óta a Fehérházba, úgyhogy időszerű volt a dolog.

[00:04:40]Ráadásul el is halasztották már egyszer, ugye talán, ha jól nem hiszem, márciusban vagy áprilisban várták ezt, de akkor megindította Trump a három napos Irán elleni háborút, ami azóta ugye valamivel több mint három napja, 63 napja tart körülbelül, és ezért elhalasztották a dolgot, de most már nem tudták tovább halasztani.

[00:04:56]Ez abból a szempontból egyébként szerintem kellemetlen az amerikai kormányzatnak, hogy láthatóan egy gyengébb pozícióból tárgyalhatnak most Pekingben.

[00:05:04]Különösen gyengébb pozícióból ahhoz képest, amikor még a Venezuela elleni támadáson ámult a világ.

[00:05:10]És egyébként úgy tudjuk, hogy a kínaiak is figyelembe véve azt, hogy az amerikai haderő órák alatt tudta a venezuelai védelmet felőrölni, sőt kikerülni, sőt vakon tartani, hogy így szóljak, miközben ott orosz és valószínűleg kínai fegyverek is voltak.

[00:05:27]Ehhez képest most ugye ez az iráni hát mondjuk ki fiaskó, legalábbis stratégiai hiba, ez a kínaiak malmára hajtja a vizet.

[00:05:35]Hát hogyha a hegyek egéret szülnek, azért egy egér is több, mint a semmi.

[00:05:37]És én azt gondolom, hogy a következő évtizedekben ilyen egrek számítani, mert hogy a kínai-amerikai hozzá vetélkedés az egy ilyen sok évtizedre elnyúló nagyhatalmi szembenállás lesz.

[00:05:48]Ott nem lehet más célja a csúcstalálkozóknak, vagy úgy általában a kommunikációnak, mintogyha ezt a mintogy ezt a szuperhatalmi szemben állást ezt ilyen a kezelhetőség határain belül tartsák.

[00:05:59]Tehát időről időre össze kell jönni, és akkor a nagyon-nagyon problémás kérdéseket így rendezni kell, vagy lejjebb kell kicsit csavarni a feszültségeket.

[00:06:08]És most tulajdonképpen egy ilyet látunk, hogy nyilvánvalóan a nagyhatalmi szemben állás az az fennmad.

[00:06:15]eddig is megvolt, ezután is meg lesz.

[00:06:19]Valamelyest mondjuk az elmúlt év, vagy az elmúlt inkább fél év nyugodtabb volt, mint az átlagnál, de leginkább azért, mert az amerikaiak mással voltak elfoglalva.

[00:06:27]De hát ez nem azt jenti, hogy a kínaiak így hátra dőltek és megnyugodtak, hogy tulajdonképpen akkor vége van a az új hidegháborúnak, vagy mindegy, hogy hogy nevezzük, tehát ennek a a a szembenállásnak.

[00:06:37]Úgyhogy aktuális, tehát a az amerikai meg kínai elnöknek igazából ebben a helyzetben időről időre találkozniuk kell.

[00:06:44]És az volt egy anomália, hogy találkoztak ugyan, de amerikai elnöki látogatásra, hát kilenc éve nem került sor, utoljára Trump 1 járt Kínában.

[00:06:53]Ez azért egy nagyon ritka anomália, és azért reméljük, hogy ez ez változni fog, mert muszáj, hogy beszéljenek.

[00:07:02]Kína tartósnak tartja egyébként az Egyesült Államok meggyengülését, és ez pusztán az iráni kalandhoz köthető.

[00:07:10]Vita van erről a kínai szakértői körökben, de ugyanazek a szakértői körök viszont azt látják, hogy a kínai állami és pártvezetés az úgy látja, hogy tartós az Egyesült Államoknak a hanyatlása.

[00:07:19]Ez azonban azt is jelenti, hogy veszélyesebbnek is látják az Egyesült Államokat, tehát mint egy sebzett vadat látják az a a wasingtoni vezetést.

[00:07:28]Ez óvatosságra és egyben kivárásra ösztökéli a kínaiakat, ami egyébként a kínai stratégiai kultúra az elmúlt 2500 évében bőven bele is illik.

[00:07:37]Ugye sokan emlegetik mostanában Trump iráni kalandja kapcsán, hogy ne zavard meg az ellenfeledet, amikor éppen hibát készül elkövetni, vagy hát most már 60 valahány napja csinálja is azt a hibát elég masszívan.

[00:07:51]Úgyhogy a kínaiak ebből indulnak ki.

[00:07:53]Ezért is mondtam azt, hogy talán most a kínai tárgyalási pozíció erősebb, mert sok szempontból ők jobban ráérnek, mint az Egyesült Államok, illetve mint a világgazdaság többi része.

[00:08:04]Gondolok itt elsősorban arra, hogy Európát, Japánt, Dél-Koreát illetve az amerikai félidős választások miatt az amerikai fogyasztót is egyelőre jobban érinti a kőolaj árának globális növekedése és 100 dollár fölött ragadása.

[00:08:17]Kínaiak is elképesztő méretű kőal importőrök, de egyelőre úgy tűnik, hogy ezt jobban tudják kezelni.

[00:08:22]Talán azért is, mert a konfliktus első heteiben, talán hónapjaiban az irániak a Kínába tartó kőolajszállítmányokat még átengedték.

[00:08:31]Ez azt jelenti, hogy picit mégis hátradőlhet Schinping nem nagyon.

[00:08:36]Valóban nem gondolja, hogy ennek a konfliktusnak az Egyesült Államokkal vége lenne, de szerintem ő most egy erősebb pozícióból tud tárgyalni.

[00:08:41]A kínai vezetés alapvetően marxista, nem abban az értelemben, hogy rögtön proletár diktatúrát akarnak, meg agyon akarják csapni a bzsoákat, hanem a dialektikus gondolkodásmód jellemzi őket, illetve az a gondolkodásmód, ami szerint a történelemben ilyen megállíthatatlan, visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak.

[00:09:03]Tehát a-tól b fele tart a történelem.

[00:09:06]És hát akik ügyesek, azok alkalmazkodnak a történelem folyásához.

[00:09:12]Akik meg a rossz oldalra állnak, azokat így elsőpri a dolog.

[00:09:14]És a alapvető meggyőződés Kína helyzetére vonatkozóan én úgy érzékelem azt, hogy hogy azt gondolják, hogy hogy Kína emelkedik fel, vannak buktatók, vannak döccenők, a nyugat hanyatlik, és alapvetően most ebbe az irányba megy a történelem.

[00:09:32]Aztán nyilván ezt se gondolják véglegesnek.

[00:09:33]Hát a a dialektikus gondolkodásnak a lényege az, hogy ugye van a tézis, antitézis, abból lesz egy szintézis, de utána rögtön megjelenik egy antitézis, és kezdődik előről az ellentmondásnak a a feloldása.

[00:09:46]De a de láthatólag most ők azt gondolják, hogy abban a szakaszban vannak, amikor hát a Kína felemelkedése az lényegében megállíthatatlan és a amerikai világrendnek, illetve magának az usának a hanyatlása is megállíthatatlan.

[00:10:02]És nekik ezt az átmenetet kell most menedzselnünk a következő évtizedekben.

[00:10:08]Ez érdekes egyébként, mármint a amerikai hanyatlás, mert van itt egy stratégiai őrületesen nagy hiba, az iráni háború.

[00:10:16]De amúgy Amerika nem vonult vissza a világ terreiről, sőt Trump visszatérése után pedig ezt lehetett várni, hanem nagyon is, mintha körberajzolna a világ egy részét, akkor ez az enyém, és azt mondaná, hogy a többin osztoszkodjatok.

[00:10:30]De ez nem jelenti azt, hogy eltűnik.

[00:10:31]Ugye korábban is azt mondták, hogy visszavonul a közelkeletről.

[00:10:33]Aztán teljes mértékben mondhatnám, egy ismert politikus kedvenc szavával szügyig áll benne a háborúban a közelkeleten.

[00:10:42]Szóval miben hanyatlik Amerika?

[00:10:48]A kínaiak olvasatában egyébként ez az amerikai, hát mondjuk körberajzolásnak ez valójában a végvonaglás, ugye a csapkodás, a birodalmi túlterjeszkedés, amire egyébként a nemzetközi kapcsolatok elmélete valóban lát történeti példákat, amikor már hanyatló nagyhatalmak még egy ilyen utolsó nagy erőfeszítéssel próbálják azt megmutatni, hogy még mindig ők a legények a gáton.

[00:11:11]és ezzel elrettenteni a felemelkedő hatalmakat attól, hogy kikezdjék az ő hegemóniájukat, hogy úgy mondjam.

[00:11:18]Ettől függetlenül én azért nagyon óvatos lennék bárkinek és főleg a kínaiaknak a helyében az Egyesült Államok leírásával.

[00:11:26]Ha megnézzük csak az elmúlt 80 év amerikai történelmét akkor és megnézzük még az elmúlt 80 év főleg kommunizmus idején a Magyarírást, de az elmúlt 16 évben is a Magyar Újságírást, akkor nagyon sokszor olvashattuk azt, hogy a nyugat a szakadék szélén áll.

[00:11:38]Aztán Hofitól megtudtuk, hogy igen, onnan tekint le ránk.

[00:11:42]Megtudtuk, hogy az Egyesült Államokban verik a a kisebbségeket.

[00:11:47]Tehát, hogy minden évtizedben volt egy ilyen nagy várakozás azzal, hogy az Egyesült Államok most már tényleg mindjárt összeomlik, és az Egyesült Államok mindig tudott arra arra példát mutatni, hogy tulajdonképpen főnixként az ő saját társadalma az képes a megújulásra és megrázza magát, és egy újabb dinamikus időszak indul el.

[00:12:08]idősebbek emlékezhetnek arra, hogy a 90-es években arról beszéltek, hogy hogy Detroitban olyan elképesztő bűnözési hullám volt, az akkori filmek erről szóltak, ilyen világvégét vizionáltak, és most meg azt látjuk, hogy az Egyesült Államokban egyébként közbiztonságilag a korábbi évtizedekhez képest óriási csökkenés volt a bűnelkövetésben, úgyhogy én nem írnám le.

[00:12:26]Ettől függetlenül én is azt látom, hogy van egy nagyon aggasztó és korábban még nem előfordult, pontosabban csak a első nagy globális válság.

[00:12:36]Tehát az 1929-es válság előtt előfordult, fordult elő utoljára.

[00:12:41]Ez pedig az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalható elképesztő vagy különbségek, ahol az alsó 50%-a, tehát 160 millió ember, a GDP 3%-át birtokolja, a fölső 1% pedig 30%-át.

[00:12:51]Ez ez szét tud verni olyan társadalmi szöveteket és a demokráciát, aminek tulajdonképpen a jelei jeleit a trumpizmusban láthatjuk.

[00:13:01]Tehát ez 1970 óta zajlik ez annak az ollónak a szétnyílása.

[00:13:06]Az irikusabb dologban az, hogy Kínában ugyanígy nyílik szét a társadalmi olló, ugyanígy bomlik fel a társadalmi szövet.

[00:13:13]Úgyhogy amikor a kínőak azt várják, az Egyesült Államok összeomlik, akkor simán benne van a pakliban az, hogy ugyanakkor történelmi léptékkel egyszerre Kínában is valamiféle olyan társadalmi változás indul el, ami ami Hegemón nélkül hagyja a világot.

[00:13:28]Az viszont elég kaotikus lesz várhatóan.

[00:13:30]egyébként állítólag a covid idején gyorsult föl az olló szétnyílás állítólag amikor és érdekes, hogy a válságokon mindig a legfelsőbb 10000 gazdagodik meg.

[00:13:40]Ez egyébként Magyarországon is így volt elmúlt években.

[00:13:44]Egy Igen.

[00:13:44]Ez egy cikcakvonal egyébként.

[00:13:46]Azt lehet látni, hogy a demokrata elnökök mindig próbálják csökkenteni ezt az allódnak a nyílását és akkor az egy picit stagnál.

[00:13:51]Tehát magyarul az állami újraelosztást megpróbálják a szegények és a leszakadók felé terelni.

[00:13:55]És aztán a republikánus neoliberális gazdaságpolitikát folytató elnököknél meg ez megint elszalad.

[00:14:03]Én ugye nem reál folyamatokról beszélek, hanem kínai percepciókról.

[00:14:05]Fogalmam sincs, hogy hagynatlik az Egyesült Államok.

[00:14:08]Csak azt látom, hogy a kínaiak így látják.

[00:14:09]Elsősorban nem abból indulnak ki, hogy most éppen nem tudom, bezsákolják-e a Venezőlé elnököt, vagy nem tudom, kilőnek-e néhány rakétát.

[00:14:18]Tehát a a kínai stratégiai gondolkodás az nem ezekből az ilyen felszínes aktuális intézkedésekből indul ki, hanem hát a számokat nézik meg.

[00:14:27]És ugye számok számukra azt mutatják, ugye az Egyesült Államoknak a globális GDP-ből való részesedése az évtizedek óta folyamatosan csökken.

[00:14:34]A ugye a társadalmi különbségek azok elég egyértelműen nőnek, és egy csomó diszfunkcionális jel objektíven is kimutatható a az amerikai társadalomban, és akkor ezekből vonják le ezeket a következtetéseket.

[00:14:50]Ö nyilvánvalóan a én is azt gondolom, hogy az amerikaiak azért megrázhatják magukat, főleg, hogyha ö nem egyedül próbálják meg a világ ügyeit, hanem mondjuk újjá szerveznék azt a szövetségi rendszerüket, ahelyett, hogy lerombolnák, amit azért 70 éven keresztül szépen karban tartottak és bővítettek, és amiben aminek még bőven van mozgásterre, és még mindig ez a világ legnagyobb és legerősebb és leggazdagabb szövetségi rendszere.

[00:15:16]Csak hát ez ez is egy ilyen diszfunkció, hogy azt látjuk, hogy ez a méamerika rétegen ez ez tulajdonképpen arról szól, hogy mi összevesszünk az európaiakkal, a japánokkal meg mindenkivel és és egyedül csináljuk meg a dolgokat.

[00:15:29]És azért elképzelhető, hogy az USA egyedül már nem elég ahhoz, hogy hogy megőrizze azt a Hegemon pozícióját, amit az elmúlt évtizedekben birtokott.

[00:15:36]Sőt, ha erre egy nagyon röviden rákat csatlakoztatunk, valójában az egyesültunk sose volt terhelék, hiszen a hidegháborúban jött létre ez a ez a szövetségi rendszer, és végtelenül egyetértek Gergellyel, hogy Trumpnak a történelmi hibája az nem Irán, hanem ennek a szövetségi rendszernek az aláása és szétverése, amit amit teljesen másképp kellett volna intéznie.

[00:15:57]Ez van.

[00:15:57]Hát nagyon nehéz is megmagyarázni, mert azért ugye bár igaz, hogy Európa függővé tette magát az Egyesült Államoktól és hát kényelmesen hátradőlve kevesebbet költött fegyverkezésre, ezek tények, de utána az amerikai fenyegetésekre elindult mégis csak a háborús vagy hadi GDP növekedés, nem?

[00:16:18]Tehát mi a nem lehet érteni, hogy mi a problémája azon túl, hogy utálják Európát az egész adminiszá.

[00:16:24]Hát ez elég nagy probléma, nem?

[00:16:24]Igen, jó, mindegy.

[00:16:27]Hát Irán biztosan szóba fog kerülni ezeken a megbeszéléseken.

[00:16:30]És ugye az Egyesült Államok és Kína bot két végén vannak.

[00:16:34]egybe hiszen Kína támogatja iránt, ezért is engedik át ugye a kínai olajszállító tankereket fegyverekkel, lőszerekkel és gondolom technológiával vagy mindenféle techudásokkal is.

[00:16:50]Szerintem ez nem olyan egyértelmű, hogy az egyik oldalon van az USA, másik oldalon van Kína, illetve az általa támogatott Irán.

[00:16:55]A a kínaiak sokkal óvatosabbak ezekben a kapcsolatrendszerekben, például nem kötnek katonai szövetségeket.

[00:16:59]Tehát Irán az egy fontos partnerük, hivatalosan stratégiai partnerük, de nem katonai szövetségesük.

[00:17:06]Nem tudhatjuk egyébként, hogy pontosan mit szállítanak az irániaknak.

[00:17:09]Ezek nyilván államtitkok mind a két oldalon.

[00:17:11]Ilyen sejtések vannak, hogy hát ilyen műholdas információkat átadnak nekik, meg bizonyos fegyvereket, vagy ilyen meg az ukrá szokták erre figyelmeztetni az amerikaiakat, hogy éppen egy kínai szállítmány, de hát nem tudjuk ezt.

[00:17:23]Hát igen, de itt ugye az ukránok is érdekeltek a a a ezekben a nagytatalmi játszágban.

[00:17:27]Tehát hogy amikor háborúról van szó, akkor azért nem az jellemzi a a feleket, hogy így nagyon őszintén kommunikálnának, és mindenről így mindent kitesznek az internet, hogy éppen kinek mit szállítottak.

[00:17:36]Itt a a dezinformációs szerepet játszott, de az biztos, hogy a a az irániak tehát egy fontos partnerei voltak a kínaiaknak.

[00:17:46]Viszont éppen hát az a miközben ugye hát Amerikának egyértel rossz ez a háború hosszútávon, azért Kínának se kellemes, hogy idén már a második szövetségesét lövik ki.

[00:17:57]Az amerikaiak ez ugye hát a presztízsét az országnak jelentősen rontja.

[00:18:02]Hát ki akar kinélk barátkozni, mikor világossá válto akinek nem védik meg a barátaikat.

[00:18:07]Tehát bizniszelni hajlandóak, ezt a szállítani esetleg hajlandóak.

[00:18:11]Meg azbe kiadnak mindenféle nyilatkozatokat, hogy elítélik az amerikaiak egyoldalú fellépését, de valójában tényleges védelmet nem nyújtanak.

[00:18:20]Ez ez nem jó Kínának.

[00:18:20]És éppen ezért azt gondolom, hogy Kínának vagy ezért is azt gondolom, hogy abból a szempontból még akár meg is egyezhetnek a kinek meg az amerikaiak, hogy valahogy közösen vagy a kinek bevonásával vetnek véget a konfliktusoknak.

[00:18:36]Ugye az amerikaik ezt szeretnék a kínáktól elérni, hogy gyakoroljon nyomást az iráni vezetésre, hogy azok az amerikai követeléseket teljesítsék és végre sikerüljön békét kötni.

[00:18:46]És ez tulajdonképpen az kínaiaknak is az érdekében állna.

[00:18:48]Tehát olyat nyilván nem fognak kínaiak megcsinálni, mert hát mégis csak egy nagyhatalmi mentalitás jellemzi őket, hogy vigyázba állnak és azt mondják, hogy igen, és akkor rögtön telefonálunk Teheránba, hogy ezt hagyjátok abba.

[00:18:58]De az elképzelhető, hogy a színfalak mögött azért elindul, vagy már zajlik is valamiféle kínai nyomásgyakorlás, hogy hát azért jó lenne ezt a konfliktust rendezni, és mondjuk azt a nem tudom x kg dúsított uránt, ami nektek van, azt így átadni vagy átláthatóá tenni.

[00:19:15]400 kg-ról beszélünk.

[00:19:15]Igen.

[00:19:19]Volt egyébként valami, ami az iráni kínai viszonyt illeti, valami egészen nagyszabású blöff.

[00:19:24]Legalábbis én annak éreztem, mikor kötöttek egy szerződést, és a Kína hát több 1zer milliárd dolláros befektetéseket ígért Iránnak, amiről gondolom mindenki tudta, hogy hát ebből nem lesz semmi, vagy csak kevés.

[00:19:37]De kétségtív ez régóta tart ez a kapcsolat.

[00:19:40]Gergőbb említette a dezinformációnak a szerepét.

[00:19:43]Ez a gazdasági kapcsolatokra is jellemző természetesen.

[00:19:45]Ugyanakkor abba is érdemes belegondolni, hogy vajon az amerikaiaknak nem áll-e érdekében azt a látszatot kelteni, hogy Kína bár megtehetné, nem sik nem segít lezárni a konfliktust, mert és nyilván most csak spekulálok, hiszen rég kávéztam együtt ajathalakkal meg hasonló vezetőkkel, de amikor azt látjuk, hogy az iráni faradalmi gárda ugye egyre nagyobb hatalmat gyakorol Iránon belül, és azt látjuk, hogy meglehetősen fanatikusnak tűnni, azt látjuk, hogy az iráni vezetésben vannak olyanok, akik már a megold megoldásra törekednének és a megjegyezésre törekednének, de Irán azt mondja, vagy hát a a keményvonalosok azt mondják, hogy akármeddig elbírjuk a bombázást, tehát amikor a fizikai megsemmisítés fenyegetése sem állítja meg őket, akkor számomra kérdéses, hogy a kínaiak, akiknek egyébként, ahogy az előbb is hangzott, fizikai eszközei vagy nincsenek, vagy nem akarják bevetni, akkor valójában milyen nyomást tudnának helyezni Iránra, ami ami meggyőzőbb lehetne, mint az amerikai bunkerromboló bombák.

[00:20:46]Az szerintem mindenki számára tanulságos, hogy ez egy kínai kommunikációs taktika, hogy jönnek és akkor ilyen nagy bejelentéseket tesznek, hogy ők majd xilliót vagy dollárt be fognak fektetni ide, meg nem tudom hány százalékkal növeli a kereskedelmet meg az importot.

[00:21:03]Általában ezeket nem szokták teljesíteni.

[00:21:04]Valamit teljesítenek, tehát nem nullal szokott lenni a végeredmény, de azt, amit így bejelentenek, de egyébként nem írnak alá kötelező érvényű szerződésben, hanem csak így lebegtetnek, azt nem szokták teljesíteni, hanem annak csak egy töredékét.

[00:21:21]Ez tulajdonképpen egy kínai tárgyalási technika.

[00:21:23]Ez a nagy politikában is így zajlik, de a nem tudom kisebb üzletkötéseknél, tehát két üzletember között is így zajlik, hogy elindulnak 100-ról, aztán öból mondjuk nyolc tehát valami lesz belőle, de én én azt gondolom, hogy ez tehát hogyha tehát már elég régóta van Kína a nemzetközi rendszerben ahhoz, hogy ezt ezt már így ki kellett volna, hogy ismerjük, tehát amikor a 2000-es években először megjelentek a nemzet szintén, hogy nagyon késő jöttek és akkor bejelentették, hogy xiló meg ez meg az meg amaz, akkor mindenki komolyan vette.

[00:22:01]Ugye erről szólt például a a 16 plusz együttműködés itt kelet-közép-Európában, hogy így a mint az ilyen dollárjelek a Dagóbert bácsinak a a szemébe így megvillant a kelet középerópakai vezetőknek a a a szemében a a kínai befektetéseknek meg importnak meg egyebeknek a a lehetősége.

[00:22:16]Aztán abból nagyon kevés valósult meg, de most már szerintem mi kiismerhettük a kínaiakat ahhoz, hogy tudjuk, hogy nem abból kell kiindulni, ami ami ilyenak már tudják meg.

[00:22:29]Azt hiszem, hogy a Sri Lankaaiak is tud, de ez egyébként nem azt jelenti, hogy nem lehet velük bizniszelni, csak tudni kell, hogy nem tudom, gyököt kell vonni abból, ami azokból a számokból, amit mondanak.

[00:22:41]Mondta Grúiak egyébként saját elmondásuk szerint ők nem jártak annyira rosszul.

[00:22:45]Ott megépült az autópálya.

[00:22:45]Hát, hogy ennek az ára mennyire volt reális, ezt nehéz megállapítani, hogy olyan olyan terepviszonyok közepette.

[00:22:51]Sri Lanka meg tudjuk, hogy egyes nyugati országok szeretik itt a kínaiakra mutogatni, hogy milyen gonoszak voltak, hogy a Sri Lankaikat adósságcsapdábő lökték.

[00:23:00]De azért ne felejtsük el, különösen itt Magyarországon ne felejtsük el, hogy ezekben az ügyekben azért a a helyi kormánynak általában legalább akkora, ha nem nagyobb felelőssége van, hogy különböző, hogy is mondjuk, alkotmányos költségért cserébe milyen hiteleket vesz az adófizetők nyakába.

[00:23:19]Igen.

[00:23:19]Egyébként a Kínával kapcsolatos, miért mondjuk iráni csalódáshoz még hozzá lehet tenni Oroszországot is.

[00:23:26]Oroszországban is csalódtak ugye az örmények után gondolom az irániak is, mert szép szavakon kívül nem kaptak mást.

[00:23:33]Úgyhogy hát nem biztos, hogy Oroszország abban a helyzetben van, hogy szép szavakon kívül mást is nyújtson az irány szavakat.

[00:23:38]Azt még szokásza.

[00:23:41]Igen.

[00:23:45]Tajvan.

[00:23:45]Tajvan, amiről Simpin Ping azt mondta, hogy a legfontosabb probléma.

[00:23:49]Nem hiszem, hogy az amerikaiak ezzel egyetértenek, de hát kikerülni nem érdemes a dolgot.

[00:23:52]Ugye van egy amerikai formula, aminek a megváltoztatását a kínaiak szeretnék.

[00:24:00]A jelenlegi formula szerint kikeresem a szó szerint nem támogatják Tajvan függetlenségét.

[00:24:06]Kínaiak azt akarják, hogy mondják ki, hogy ellenzi a tehát hogy hagyjuk ezeket a diplomáciai finomságokat, ellenzi Tajvan függetlenségét.

[00:24:17]Mi lehet itt az amerikai tárgyalási stratégia?

[00:24:21]Te tudsz nyilatkozni Trump tárgyalási stratégiájá.

[00:24:23]Idefelé pont az gondolkod.

[00:24:25]Hát nem csak Trumpról beszélünk, azért van egy külügyminisztérium is ott, tehát azért gondolom, hogy vannak anyagok erről.

[00:24:30]Idefele jövött pont azon gondolkodtam, hogy a mai bármiről beszélő szakértőknek az a keresztje, hogy Trump vagy abszolút megcáfol, vagy pedig teljesen igazat ad.

[00:24:39]Úgyhogy ha a nézők azt hallják, hogy Trump megcáfol minket, akkor várjanak egy napot, és utána elmondja Trump az ellenkezőjét is majd.

[00:24:45]Úgyhogy végül mindig igazunk lesz.

[00:24:47]Talán az amerikai tárgyalási stratégia az, hogy ha mondjuk a külügyminisztériumnak még ott lévő jó szakértőit kérdeznénk meg, hogy Tajwant nem lehet feladni, tehát nem lehet eladni a kínaiaknak.

[00:25:01]Régi időkre visszamenő szólásmondás az, hogy Tajvan az Egyesült Államok legnagyobb lehorgonyzott repülőgéphordozója.

[00:25:06]Bár jelenleg nincsenek amerikai csapatok Taiwanon, legalábbis hivatalosan, de ez még változhat a közeljövőben.

[00:25:13]Taiwan ugye az egyik legfontosabb eleme a globális ellátási láncoknak, különösen az elektronika területén.

[00:25:20]Ugye a mikrochipeknék a 60%-át, a legfejettebbeknek 90%-át adja a termelése a világban.

[00:25:28]geopolitikai jelentősége elképesztő a taiwani szorosnak és az onnan nyíló dél-kínai tengernek, illetve egyébként, bár Trumpot valószínűleg ez izgatja legkevésbé, egy igen fejlett demokrácia már magasabban jegyzik, mint Japánt adott esetben.

[00:25:42]Tehát egy szövetségese 80, sőt igazából több mint 110 éve az Egyesült Államoknak sok szempontból ezt nem lehet feladni, illetve nem hiszem, hogy a kínaiak olyat tudnának adni cserébe.

[00:25:53]És ez ez a lényeg, hogy akár Kína és az Európai Unió, akár Kína és az Egyesült Államok között én azt a strukturális gazdasági ellentmondást, ami jelenleg látható, az feloldat feloldhatatlannak gondolom.

[00:26:05]A kínaiak exportálni akarnak, nem változtatták meg az elmúlt másfél évtizedben a növekedési modelljüket, mert vagy nem képesek rá, vagy nem akarják.

[00:26:14]Az export egyébként az elmúlt négy évben még a korábbi évtizedekhez képest is nagyobb jelentőséget kap a kínai növekedés fenntartásában.

[00:26:22]Az Egyesült Államok viszont nem képes finanszírozni hosszú távon azt, hogy ő abszorbeja, szívja fel Kínának, meg néhány más kisebb nettó exportőrors országnak a túltermelését.

[00:26:34]Ennek ennek egyetlen egy megoldása lenne, ha a kínaiak megváltoztatnák a növekedési modellt, de azt ha ma elkezdenék rendesen, akkor is 10-15 év lenne, és és még csak még csak nem is látjuk az erre irányuló valódi törekvéseket.

[00:26:49]dacára annak, hogy nagyon sok bejelentést tett az elmúlt években, 10 évben, 15 évben a kínai kormány, hogy ők hogy fogják megnövelni a fogyasztást, vagy nem értik, hogy hogy kellene, vagy valójában ezt nem is akarják elérni.

[00:27:01]Hát vagy nem tudják?

[00:27:02]Igen.

[00:27:04]Tajmára visszatérve, hát itt az a az a baj, hogy teljesen elképzelhetetlen, hogy a kínai bátékus lemondjanak Tajvanról.

[00:27:10]Ez számunkra egy identitás kérdés, hogy az az övék, akkor lesz kerek a világ, hogyha azt visszakapják.

[00:27:15]De az is teljesen elképzelhetetlen, vagy mondjuk így majdnem teljesen elképzelhetetlen, hogy az Egyesült Államok elengedje Tajvannak a kezét, hiszen annyira fontos stratégiailag, gazdaságilag számukra, hát hogyha elengednék Tajvant, akkor az egész kelet-ázsiai szövetségrendszerk összeomlanak.

[00:27:29]Hát onnantól fogok ki bízni az Egyesült Államokban.

[00:27:33]Amíg éppesző vezetője van az Egyesült Államoknak, addig nem fogják a sorsára hagyni Tajvant.

[00:27:38]Ne mosolyogj.

[00:27:43]Tehát ez egy per pillanat ez egy belátható időn belül ez egy assiszem egy feloldhatatlan ellentmondás.

[00:27:47]Az egyetlen, amibe reménykedhetünk, hogy van annyi bölcsesség a két vezetésben, hogy valahogy a státuszkót addig megőrizzék, amíg majd későbbi nemzedékekben lesz annyi bölcsesség, vagy annyira átalakulnak az erőviszonyok, hogy a a kérdést véglegesen rendezzék.

[00:28:07]Akkor tulajdonképpen ezt a cityimpingi mondatot, hogy a legfontosabb táj van ebben a tárgyalássorozatban, azt tekintsük egy ilyen szokásos körnek, és elsősorban belpolitikai jelentősége van, hogy ez van üzenve haza.

[00:28:21]Kínák 49 óta ezt mondják, tehát ebben semmi új nincs.

[00:28:23]Tehát a kínai számára amióta szóba állnak a amerikaiakkal, ez 70 azóta mindig elmondják, hogy hát a to van a legfontosabb kérdés számunkra.

[00:28:32]Ez nem csak az amerikaiak felé, tehát ugye minden más országgal a kapcsolatoknak azt teszik előfeltételül, hogy az adott ország az ne ismerje el Tajvant, Pekingel vegye fel a diplomáció kapcsolatot satöbbi, satöbbi sat.

[00:28:45]Én azt gondolom, hogy egy a nyugati sajtó egy picit túlhangsúlyozza a kínaiaknak a keménykedését Tajvannal kapcsolatban.

[00:28:52]Ők mindig ezt mondták, de a kínai álláspontat azt így baltával faragták ki, és nem is túlságosan éles baltával.

[00:29:01]Taj van a miénk, az a mi belügyünk.

[00:29:01]ti ne szóljatok bele.

[00:29:03]Ez nem változott, ez 49 óta ugyanaz.

[00:29:04]A egy picit inkább a figyelem változik, amit ezekre a megnyilvánulásokra fordítunk, mert azért Hongkong példája is mutatja, hogy hogy a kínai ígéretekben, hogy tudnék mondjuk a a egy ország kétrendszer ígéret az nem nagyon volt betartva.

[00:29:22]Tehát úgy tarolták le Hongkongot egy másodperc alatt, mint annak a rendje.

[00:29:26]És gondolom Tajvannal is ez lenne egyébként.

[00:29:28]Nem Tajvan helyzete kapcsán teljesen egyetértve azzal, ami az előbb elhangzott, hogy az Egyesült Államok nem adhatja fel Kína, pedig nem engedheti el.

[00:29:39]És hogy gyakorlatilag Tengsoping óta pedig azt is tartják, hogy majd eljön az a generáció, amelyik ezt megoldja és ráérünk erre.

[00:29:49]némi aggodalomra adok ott, hogy felmerül a kérdés, hogy Schicimping nem érzi-e úgy, hogy ő ez a generáció.

[00:29:56]Sokan aggódnak amiatt, hogy az elmúlt most már lassan 8-10 évben, nagyjából a második ciklusa óta Sicimping körül picit a putytinizálódás jelei örvonalazódnak.

[00:30:07]Ezt akár itt Magyarországon kína szakértőnként is érezhettük, hogy kikkel állnak szóba a kínaiak, kikkel már nem állnak szóba a kínaiak.

[00:30:14]Ö, elsősorban ugye a kritikált megfogalmazókkal nem állnak szóba a kínaiok jó idejét, tehát kialakul egy buborék a kínai döntéshozatal körül több szinten is.

[00:30:26]Felmerül az a kérdés, hogy Schicinping, aki most már hát azt hiszem, hogy viszonylag bátran kimondhatjuk, hogy élethossziglan szeretne hatalmon maradni, legalábbis amit látunk, 73 éves, ugyanannyi, mint Putyin, ha jól emlékszem, mind a ketten 53-asak.

[00:30:38]Tehát, hogy van-e benne egy olyan ambíció, hogy ő mint a a nagy vörös császár befejezi az országegyesítést.

[00:30:47]Ugye ez nagyon fontos, hogy hivatalosan Tá van az utolsó elem ebből a puzzleból, ami hiányzik.

[00:30:52]Hongkong, Makao megvolt.

[00:30:55]Tibet, Sincang, belső Mongólia már ugye az 50-es években megvolt.

[00:30:57]Ha nagyon nagyon kieződik a helyzet, akkor itt a dél-zibéria miatt még oroszok aggódhatnának, de az hivatalosan nincs a porondon.

[00:31:05]Tehát ez egy picit aggasztó.

[00:31:08]És az, hogy ez egybeesik azzal, hogy az Egyesült Államoknak rövid és középtávon a hatalma az mindenképpen megnyengült.

[00:31:14]Tehát most nem mondok ellent az előző magamnak, hogy felívelhet még az Egyesült Államok sorsa, de az ugye egy évtized vagy két évtized.

[00:31:21]Jelenleg azt látjuk, hogy Trump alatt Gergely előbb épesző vezetőket említett, azért mosolyogtam.

[00:31:30]Itt most nem nyílik-e egy olyan ablak Kínának, egy ilyen lehetőség Kínának, amit megpróbálhat megragadni.

[00:31:39]De ennek én is nagyon-nagyon kevés esélyt adok.

[00:31:41]Egyelőre azt látjuk, hogy a kínaiak inkább a kivárásra játszanak.

[00:31:45]azért ne felejtsük el, hogy igen, nagyon sokat beszélnek most Twanról, a média valójában, de 30 évvel ezelőtt a kínaiak még ballisztikus rakétákat lőttek a Kína vagy a Táan körüli vizekbe.

[00:31:53]Tehát volt ennél sokkal nagyobb a feszültség is.

[00:31:57]Ahhoz képest ez a most évi két-három körbehajózzuk Tajwant nem megnyugtató, de azért még messze van attól, hogy itt már ne vegyünk tartós tejet itt.

[00:32:08]Tehát például amikor kitört az iráni háború, vagy ez az idei szakasza, akkor tő nagyon sokan kérdezték, hogy az, hogy most az Egyesült Államok odacsoportosítják közelkeletre a haderejét, meg ellődösi a rakétáit, ez ezt nem fogja-e Kína arra kihasználni, hogy akkor most gyakoroljon nyomás Taljanra, vagy esetleg most induljon meg Talvan felé.

[00:32:26]És a kínaiaknak úgy tűk, hogy eszébe se jutott.

[00:32:28]Éppen ezekben a hetekben, a háború kitörése utáni hetekben hatalmas pompával, csinadratával fogadták a lendő vagy a jelenlegi ellenzéki a tajvani ellenzéki vezetőt.

[00:32:42]Maga siimping is tárgyat fel, ami azért ritka, hogy egy ellenzéki politikust ugye magas szinten fogadjon.

[00:32:47]Nyilván abban a a hiszemben, hogy esetleg a következő elnöke az ez a hölgy lesz Tajvannak bejelent az ellenzé kövezetű inkább Kínarát.

[00:32:56]Igen, igen, igen.

[00:32:58]Természetesen jelenlegi azt nem fogadták volna, de ugye a Tajvani társadalom is megoszt, tehát ott is van egy ilyen kínabaráta vonal, meg egy Kínaellenesebb vonal.

[00:33:06]Jelenleg az utóbbiak vannak hatalmon, de de hát senkinek a hatalma nem tart örökké.

[00:33:09]Ott is volt már néhány kormányváltás, és most van esély, hogy a legközelebbi választáson ez lesz.

[00:33:15]Tehát látható és be is jelentettek mindenféle ezután a látogatás után kéne ilyenek mindenféle intézkedéseket, hogy akkor nem tudom felfüggesztik a tajvani ananász importra kivetett vámjaikat, amik nagyon fontosak a tajvani ananász termelő parasztoknak meg meg egyéb intézkedéseket diákcsere felújítására meg egyebekről.

[00:33:32]Tehát pont abban a pillanatban, amikor az ember azt gondolta volna, hogy na akkor ilyen nyugati logikával, hogy na akkor a kínaiak most Tajvan ellen fordulnak, éppen átváltottak ebbe a a mosoly diplomáciába, meg az a tajvaniaknak az odaédesgetésébe.

[00:33:48]És én azt gondolom, hogy ez a alapvetően ez az áterv a kínaiak részéről, hogy hát próbáljuk magunkat, vagy próbáljuk a tajvaniakat gazdaságilag, kulturálisan, diákcserékkel, kulturális együttműködésekkel, tudományos együttműködésekkel annyira bevonni a gravitációs mezőnkbe, hogy eljöjjön egy olyan pillanat, hogy az aktuálisan domináns tajvani generációja azt mondja, na jó, egy fene, nem tudom, valamilyen ilyen hár egy ország, három rendszer vagy valami hasonló megoldás keretébe térjünk vissza az anyjaországán.

[00:34:19]Szerintem ez az a kíná az a terve, és persze van egy B tervük, az lehet egy blokkád, vagy lehet egy katonainázió ami hát akkor léphet érvénybe, hogyha vagy Kínán belül van valami olyan belpolitikai konfliktus, amiből esetleg egy háborúból háborúval látják a k kiutalt, vagy pedig valamelyik külső szereplő, akár Tajvan az, akár USA átlép egy olyan vörös vonalat, amit nem viselhet el a kínai kormányzat.

[00:34:43]De hát a kínai Tajban igazdasági kapcsolatok már eddig is nagyon erősek voltak, ugye?

[00:34:49]Abszolút.

[00:34:50]Tehát abszolút működtek.

[00:34:50]Igen.

[00:34:53]Megkérdezném ezt a mesterség és intelligencia dolgot, mert szakértők szerint ez föl fog vetődni a tárgyalásokon.

[00:35:00]Nem mintha ez a két 73 éves ember nem egyik 739 79 és 73 éves ember nagyon értene hozzá.

[00:35:11]De hát probléma.

[00:35:11]Mit?

[00:35:11]Mi a gond ezzel tulajdonképpen?

[00:35:14]Mik mik azok a félelmek, amiket a szakértők emlegetnek mind a két oldalon, hogy a mesterséges intelligencia használata az bizonytalanságot teremt, kiszámíthatatlanságot teremt?

[00:35:23]szoktunk arról beszélni, hogy a történelem nem ismétli önmagát, de azért van egy ritmusa, és előbb is utaltunk arra, hogy néha második hidegháborúról beszélünk, de ezek is bizonytalan a definíciója, de itt is van egy ritmus, nagyon hasonlít ez a jelenlegi helyzet a hidegháborús atomfegyverkezési versenyhez.

[00:35:41]Alapvetően az a probléma, hogy a katonai felhasználása az AI-nak vagy mesterséges intelligenciának egyrészt teljesen szabályozatlan, másrészt olyan felfoghatatlan sebességgel fejlődik, hogy nem, hogy 80 éves Trump nem tudja ezt valószínűleg követni, hanem én sem, meg nálam fiatalabbak sem.

[00:35:59]És elsősorban az a fő kérdés, hogy rábízzuk-e mesterséges intelligenciára a fegyverrendszerek kezelését, célzási feladatokat, célpont priorizálást és hasonló dolgokat.

[00:36:14]Egyelőre mindenki arra esküszik, mert hát ezt azért nem csak az amerikaiakikakik és a kínaiak fejlesztik, hanem az oroszok, franciák, briták.

[00:36:20]Mindenki arra esküszik, hogy mi mindenképpen benne tartjuk a humán elemet a döntési láncolatban.

[00:36:25]Tehát a végén egy ember dönt.

[00:36:27]Csak ugy itt van egy ellentmondás.

[00:36:30]Ugye ennek az egész fejlesztésnek az a lényege, hogy felfoghatatlan sebességgel lehessen célzást indítani, támadásokat indítani, döntéseket hozni, ami ugye helyzeti előnyt jelentene annak a annak a félnek a számára, akinek ez a fejlesztése jobb, erősebb, gyorsabb.

[00:36:46]És amikor benne hagyjuk a humán elemet, tehát az emberi döntést, akkor máris lassítjuk a dolgot.

[00:36:54]Tehát van az egész logikának egy belső öngerjesztő folyamata, ami abb az irányba mutat, hogy vegyük ki belőle az emberi döntést.

[00:37:00]De ha benne is hagyjuk, akkor viszont nagyon gyorsan oda fogunk eljutni, hogy ezt gyakorlatilag egyetemi hallgatókon látom, hogy egyre kell minél többet használják mondjuk ezeket a mesterséges intelligenciákat, annál jobban megbízik benne, annál inkább kevésbé kérdőjelezi meg.

[00:37:14]Tehát hogyha hagyunk is egy embert itt, aki a végén megnyomja a piros gombot, az a végén azt fogja csinálni, hogy jó persze elhiszem, és nyomogatja a piros gombot, ami neki, amit neki a mesterséges intelligencia mond.

[00:37:25]Ennek már ugye volt egy tragikus kimenetele.

[00:37:27]Legalábbis a legtöbb híradás arról szólt, hogy az iráni háborúban annak a gyermek iskolának a lebombázása az már így történt meg, mertogy hibás adatok alapján dolgozott a mesterséges intelligencia.

[00:37:39]És alapvetően az a nagy kérdés most az amerikaiak és a kínaiak között, hogy tudnak-e valami olyan megállapodást kötni, mint ami a hidegháború különböző szalt és start egyes egyezményei jelentette, ugye a nukleáris nukleáris proliferáció megállítására, célba juttatóeszközök limitálására és aztán fegyverzett csökkentésre.

[00:37:58]Én nem hiszem, hogy ott tartunk.

[00:38:01]Egész egyszerűen azért, mert most még a fejlődés annyira gyors, és ezáltal olyan előnyt lehet szerezni annak a félnek, aki nem hagyja abba a fejlesztést, nem korlátozza saját magát, hogy nem hiszem, hogy ott tartanak a felek.

[00:38:13]Amikor a hidegháború idején a nukleáris fegyverezet korlátozás elindult, akkor tulajdonképpen már minden érdekelt fél, főleg a Szovjetunió és az Egyesült Államok azon a szinten volt, hogy 22-szer tudta volna egymást meg semmisíteni.

[00:38:24]Most onnan lecsökkenteni arra, hogy csak tízszer tudjuk egymást megsemmisíteni, már belefért a játékba.

[00:38:29]Én azt hiszem, hogy a mesterséges intelligencia még nincs itt.

[00:38:33]Hát és hogyha születne is megállapodás, az egy nagy kérdés, hogy betartanák-e.

[00:38:38]Ugye azért egyetlen ország se szokta azt mondani, hogy lehetne lehetőségem egy nem tudom nagyon hatékony fegyvert kifejleszteni, de nem teszem meg, mert nem tudom, mindenféle etikai agáljaim vannak.

[00:38:48]Ögyhogy én még azt is el tudom képzelni, hogy nem tudom ki fognak állni és bejelentik, hogy alapítanak valami nagy munkacsoportot, amiben át beszélik majd az amerikaiak, meg a kínaiak, meg esetleg más nemzetközi szereplők is a mesterséges intelligenciának a hadi alkalmazását.

[00:39:05]És akkor a munkacsoport ki fog dolgozni valami nagy nyilatkozatot, azt mindenki aláírja, aztán mindenki hazamegy és szépen fejlesztgeti a saját rendszereit.

[00:39:15]Elhangzott ebben a beszélgetésben az emelkedő Kína és a lassú Egyesült Államok.

[00:39:19]De hát őszintén szólva az olyan hétköznapi média olvasó figyelőm, mint amilyen én vagyok, sokszor találkozik olyan anyagokkal, hogy hát Kína is lassú, mintha kezdené beütni a fejét egyfajta plafonba, és hát hogy mondjam, gazdasági bajok is vannak.

[00:39:38]Gondolom ennek részben a Sichypingi hatalombirtoklás is oka, mert ugye a korábbi nagy piaci szabadságokat ő azért sorra próbálta szűkíteni, leállítani.

[00:39:49]Igaz, hogy ez egy ilyen korrupcióellenes harcként volt eladva, és hát azt sem titok, hogy a hadseregben óriási volt a korrupció, vagy még most is talán.

[00:39:59]Szóval nem lehet, hogy Kína is megy vissza egy picit, vagy közeledik ahhoz a határhoz, amit már nem tud átlépni?

[00:40:10]Pár évvel ezelőtt nagyon sok amerikai cikk jelent meg azzal a címmel, hogy a csúcsra ért, vagy a csúcsra elért Kína, ami igazából azt jelenti, hogy innen már lefele tart.

[00:40:18]Ez azóta annyiban finomodott, hogy gazdasági szempontból valóban láthatóan egy üvegplafonhoz közelít, vagy már bele is ütközött Kína.

[00:40:27]Ez azonban nem jelentené azt, tehát hogy a gazdasági stagnációnak egyfajta bekövetkezte, nem jelenti azt, hogy geopolitikai értelemben eleválhatna egyre erősebbé.

[00:40:37]Ez nyilván nagyon hosszú távon nem fenntartható, ahogy mondjuk a szovjetek esetén sem volt fenntartható, hiszen egy gazdasági lassulás és egy geopolitikai gyorsulás az azt jelenti, hogy egyre nagyobb részét kell a GDP-nek fegyverkezésre költeni.

[00:40:49]De Kínának ebben még óriási tere van.

[00:40:51]Ugye hivatalosan egyébként a NATO sztenderdet hozza, tehát k 1,9 és 2,1% között költ Kína a haderejére a GDP arányában.

[00:41:00]Valódi szám ennél azért valószínűleg magasabb, de ne felejtsük el, hogy az Egyesült Államoknál ez 4% körül jár, egyes NATO országoknál 5% körül jár, és ilyen mértéket szeretnének elérni több más országban is.

[00:41:13]Kinálnak ebben még óriási óriás óriási mozgástere van?

[00:41:15]Ö a gazdasági lassulás vagy egyesek szerint stagnáció az az elmúlt négy évben, öt évben nagyjából covid óta ténnyé vált.

[00:41:27]Nyilván a covid idején volt egy nagy zuhanás, utána az visszapattant, de azóta nagyon-nagyon lassul a gazdaság.

[00:41:32]Amit itt nagyon fontos hangsúlyozni, az az, hogy a kínai hivatalos GDP növekedési adatok azok valósak, csak nem abban az értelemben, ahogy a nyugaton ezt szoktuk számolni.

[00:41:40]Tehát egész egyszerűen az történik, hogy a párt kimondja, hogy nagyjából hány százalék legyen.

[00:41:45]Ezt ugye most az elmúlt 10 évben már puhították, csökkentették, sávot alapítottak, tehát látszik, hogy már nem ez a fő célkitűzés.

[00:41:52]De amikor azt látják, ugye ezt előre adják meg, amikor azt látják évközben, hogy az gazdaság organikusan, piacgazdasági alapon nem érné el ezt a növekedést, akkor a kínai állam elkezd pénzt pumpálni a rendszerbe.

[00:42:06]Ebből következik az, hogy már a Kína a világ egyik legeladósodottabb országa.

[00:42:09]hogyha 320%-án jár a GDP-nek a teljes adósságá hasonlítani az usára.

[00:42:18]Sőt ebben a ebben a ebben az adatban egyébként Kína előrébb járt, tehát Japán az, amelyik még eladósodottabb Kínánál.

[00:42:25]Ez a 320% ez ugye az állami, az önkormányzati, a lakossági és a vállalati szektornak a teljes adósságállománya.

[00:42:32]Ez gigantikus, és mindeközben Kínának az egyfől jutó GDP-je még mindig körülbelül a ötöd, hatoda az amerikainak.

[00:42:38]Tehát úgy adósodtak el, az elmúlt 15 évben, úgy lőtték el a puskaport, hogy meg se közelítették a nyugati életszínvonalat.

[00:42:46]Hogy ennek milyen jelei vannak.

[00:42:46]Mondok nagyon személyes élményeket.

[00:42:50]Decemberben, Pekingben beszélgettem kínai oktatókollégákkal, és mesélték, hogy bizony egy csomó egyetemen az elmúlt években 30-40%-os büdzévágások voltak.

[00:43:00]Ezt 30-40%-os oktatói fizetési csökkenések kísérték.

[00:43:07]Hát ott elég magasak voltak.

[00:43:08]Ezt ak mondani egyébként, hogy a mást azt is megbeszéltük, hogy egy pekingi egyetemi tanárnak és nem is a legmagasabb beosztásban 3 millió Ft a nettója át számítva.

[00:43:14]Tehát onnan van mit vágni.

[00:43:17]Ö de azért az is eszembe jutott, hogy bár gazdasági szempontból Kína sok nehézséggel áll szemben, de hogy mi a nyugatiaknak egy olyan országgal kéne gazdaságilag versenyezni, ahol 30-40%-os fizetésvágásokat meg lehet csinálni, és egy pisszenés nincsen.

[00:43:32]Hát képzeljünk el egy 3%-os fizetéscsökkentést a franciáknál.

[00:43:37]Hát barikádok lángokban állnának Párizsban.

[00:43:40]Jó volt a tüntetés kultúra az egy nemzeti hagyomány de ez ez egy fontos különbség.

[00:43:46]Az adóságot én nem tartom olyan tragikusnak, mert itt ugye állami vállalatok meg államhelyi kormányzatok tartoznak állami bankoknak meg egyéb pénzügyi intézményeknek.

[00:43:55]Tehát itt tulajdonképpen körbetartozások vannak.

[00:43:59]Ez nem külső adósság, ez belső adósság, amit valamilyen adminisztratív módon egyébként szerintem lehetne csökkenteni.

[00:44:06]Hát ezért is fenntartható, tehát ezért nem omlott még össze az egész.

[00:44:08]Ö, és a gazdaság lassulásának a főokának én nem a pingi politikát tartom, ez ez egy picit ilyen nyugati mít, ugye általában az, hogy ugye a mi közgazdaságtudományi társadalomtudományi fogalomkészletünk, a törvények, amiket megalkottunk, az ugye leginkább ilyen 19.

[00:44:30]századi nyugat-európai vagy észak-amerikai viszonyokra lett kialakítva.

[00:44:34]Aztán azt ugye azóta még hozzáalatkígattuk a a nyugati világnak a működésé, ezért nem vagyok benne biztos, hogy ezek a törvényszerűségek Kínában is működnek.

[00:44:43]Tehát nyilván a alma az Kínában is lefele esik, de nem biztos, hogy a Philips Görbe vagy a mindenféle közgazdasági törvényszerűségek azok a kínai gazdaságban is működnek.

[00:44:54]Legalábbis hát, hogyha a működnének, akkor ennek az egésznek már rég nem kéne ott lennie, ami amit Kínában látunk, de láthatólag elvannak.

[00:45:00]A ugye ez is egy ilyen tehát egy egyfajta ilyen nyugati elképzelés, hogy hát a a SIM Pingnek a piacellenes intézkedései vetették vissza a kínai növekedést, és sokkal inkább strukturális okokról van szó.

[00:45:12]A kínai gazdasági modell, amit a Tamás már említett, hogy nem sikerült erről ezt ezt leváltani, az a a a főóka annak, hogy lassul a gazdaság.

[00:45:24]Egész egyszerűen eddig ugye az exportra meg a beruházásokra épült a belső fogyasztás helyett a kínai növekedés és erről nem tudtak még átállni a a fogyasztásra.

[00:45:32]És most már a beruházásoknál eljutottak egy olyan szintig, hogyha nem tudom építenek egy csomó autópályát, akkor az ugye beleszámít a GDP-be, és további GDP generálást gerjetsz.

[00:45:45]De hogyha olyan helyre építenek autópályát, ahhoz semmi értelme, meg két nem tudom kisvárost kötnek össze, az már nem fog GDP generálást GDP növekedést generálni abba a két kisvárosba.

[00:46:00]Ezért soha nem hozza vissza az árát az az autópálya.

[00:46:03]És a kínai beruházásoknak a többsége az elmúlt vagy egy jelentős része az elmúlt években már ilyen volt.

[00:46:09]Tehát olyan olyan dolgokat öntöttek betonba, amire már nem volt szükség.

[00:46:14]Tehát ez ez egy problémája a rendszernek.

[00:46:16]Illetve hát azért van egy nagyon jelentős túltermelési válság Kínában.

[00:46:20]A világ ipari termelésének 31-32%-át adják.

[00:46:22]Ezt nyilvánvalóan nem tudják Kínába eladni.

[00:46:24]próbálják a világpiacra rázdítani, aztán ez hol kisebb, hol nagyobb sikerrel teszik.

[00:46:32]De nyilván azért az export lehetőségek is korlátozottak, tehát a világnak se kell annyi kínai elektromos autó meg számítógép meg mobiltelefon meg egyéb, mint amennyit gyártanak.

[00:46:42]Úgyhogy a a így így mondjuk ilyen ilyen mikrogazdasági szinten, ami persze összeáll egy makrogazdasági problémává, a kínaiak által involúciónak nevezett jelenség a a legmeghatározóbb.

[00:46:56]Tehát hogyha most kínaiakkal beszél az ember, akkor folyton erről beszélnek, nekak a lényege az, hogy egyre többet dolgoznak, egyre többet befektetnek a cégek is, meg az egyének is, egyre kevesebb haszonnal.

[00:47:08]Tehát egyszerűen eltűnt a profit a a kínai cégeknek a a rendszeréből, mert hatalmas árversenyben vannak.

[00:47:15]Tehát van Kínában nem tudom 100 elektromos autógyártó cég.

[00:47:19]Annyi elektromos autógyártónik nincsen szükség Kínában.

[00:47:23]Próbálnak talpon maradni, hát úgy, hogy árat csökkentenek, vagy pedig a minőséget javítják, hogy árérték arányba őket válasszák a kínai fogyasztók.

[00:47:29]Ez azt jelenti, hogy hogy hogy nincsen profitjuk, mert az árverseny az leviszés.

[00:47:35]egyre többet fektetnek kutatásfejlesztésbe, egyre többet dolgoznak az alkalmazottak, és nem jutnak egyről egyről a kettőre.

[00:47:43]Tehát a magánszférában is volt jövedelemcsökkenés, ami hát azért ugye ellentmond annak a történetnek, amit az elmúlt 40 évben a kínai kormányzat közvetített a lakosság felé, és ami igaz is volt, hogyha sokat dolgoztok és vállalkoztok és szerencsések vagytok, akkor gyarapodni fogtok.

[00:47:59]És ez ez a történet, ez igaz volt a a vezérigazgatókra, igaz volt a a biciklisfutárokra, igaz volt a a nem tudom tanárokra meg mindenkinre.

[00:48:07]Hogyha valaki többet dolgozott és többet befektett, akkor tényleg évről évre jobban élhetett, vagy legalábbis az illúziója megta, hogy akkor legalább majd a gyereke jobban fog élni.

[00:48:16]És most mintogyha ez megállt volna.

[00:48:18]És ennek a a politikai társadalmi következményét még nem látjuk, mert most hát kifejezetten depressziósak a a kínaiak, legalábbis azok, akik hát így a magán szférában dolgoznak, mert többet dolgoznak, egyre többet dolgoznak és egyre kevesebb pluszt kapnak érte vissza.

[00:48:32]Én azért a Korvinusról kezdve muszáj, hogy kiálljak a közgazdaságtan törvényei mellett és tulajdonképpen a aztán aztán el katolikusok szerencsére ezzel kevés vagyunk megosan felsoroltad azokat a törvényeket, amik láthatóan ugye működnek Kínában is ugyanúgy, hiszen ez alapvetően matematika de talán még azt idehoznám, hogy van olyan nyugati közgazdasági leírás és elmélet, ami nagyon jól bemutatja ezt Kornai Jánosnak ugye a szocialista piacgazdaságról szóló könyve és elmélete, ami egyébként nem tudom, hogy mi ez városi legenda.

[00:49:03]De vagy igaz-e?

[00:49:04]De állítólag ez az egyik legnagyobb példányszámban valaha kinyomtatott magyar könyv, mert hogy a kínaiak elkezdték őrült számban olvasni, millió számra nyomtatni a 80-as vagy inkább 90-es években.

[00:49:14]Ő dolgozott egyébként Kínában.

[00:49:14]Igen.

[00:49:14]És ugye Corbinuson volt professzorunk.

[00:49:17]Ö, és neki van egy nagyon fontos, vagy volt egy nagyon fontos felismerése, ez az úgynevezett puha költségvetési korlát, amit amit gyönyörűen láthatunk Kínában az elmúlt 10-16 évben.

[00:49:29]Gergely nagyon szépen elmondta, lehet egy autópályát építeni, az abban az évben hozzáad a GDP-hez, de a következő évben már ugye multiplik multiplikátor hatása nem lesz, és így folyamatosan nő az eladósodottság, merthogy ezek a beruházások nem termelik ki a saját költségvetésüket, vagy költségüket.

[00:49:46]Na most, hogy meddig lehet ezt eddig elmenni?

[00:49:50]Ebből a szempontból valóban más Kína, mint a legtöbb nyugati ország, hiszen valójában, mondjuk ki, nem egy piacgazdaság.

[00:49:56]Tehát ez egy hibrid rendszer, ahol az állam, valóban, ahogy Gergő mondta, képes nagyon, nagyon, nagyon sokáig finanszírozni, körbefinanszóírozni saját magát, de azért a matematika az itt is végül közbe fog szólni, ahogy a Szovjetunió esetén közbe szólt, és egyébként lehet olyan, hogy elmegy-ig mondjuk a GDP arányos államadóság, csak ahhoz olyan növekedés is dukál, mint a másik ilyen országban Japánban volt az elmúlt 30 évben.

[00:50:21]Meglátjuk.

[00:50:23]Köszönöm szépen, hogy itt voltak.

[00:50:23]Hát közben a tárgyalások mellett kitértünk belpolitikai helyzetekre is, de gondolom, hogy ez rendben van.

[00:50:29]Köszönöm szépen Sarád Gergely Kína szakértőnek, a Pázben Péter Katolikus Egyértem docensének, tanszékvezetőjének, külügyiintézet vezetők kutatójának, hogy itt volt és Matura Tamás Kína szakértőnek a Korbinus Egyetem oktatójának.

[00:50:43]Köszönöm.

[00:50:45]Köszönöm.

[00:50:46]A műsort Bacsaboton szerkesztette a műsorvezető Színén Sisándorot.

[00:50:49]Köszönjük a figyelmüket.