Molnár Ferenc Caramel és Zwack Sándor | Világtalálkozó

[00:00:00]Én nem cseréltem volna a gyerekkoromat el a tieddel, mert én azt gondolom, hogy amin én keresztülmentem, az egy az egy szerencse.

[00:00:08]Még akkor is, hogyha nagyon rosszul hangzik, ami amin én átmentem gyerekkorom óta.

[00:00:13]Ez egy adottság, vagy valami.

[00:00:16]Szóval én hálás vagyok a sorsnak, hogy nehéz volt a gyerekkorom.

[00:00:33]Köszöntöm önöket.

[00:00:33]Kadarkai Endre vagyok.

[00:00:35]Ez itt a világtalálkozó.

[00:00:35]Mindig két látszólag egymástól távoleső embert látok vendégül, akik nélkülünk nem biztos, hogy valaha is találkoztak volna.

[00:00:42]Ma itt lesz velem Molnár Ferenc Karamell, Máté Péter díjas énekes.

[00:00:48]Mélyszegénységből indult.

[00:00:48]A megasztár második szériájának győzteseként ismerte meg az ország.

[00:00:53]Két gyermek édesapja.

[00:00:56]Párosú másik tagja Cvak Sándor, a Cvak Unikum NRT igazgatóságának elnöke, édesapja Cvak Péter, a dinasztia hatodik generációjának tagja, Három gyermek édesapja.

[00:01:08]Lássuk, mire megyünk így hárman, de mielőtt velük beszélgetek, kérem hallgassák meg fő támogatónk rövid üzenetét.

[00:01:19]Indul a nyári szezon az Ibusnál.

[00:01:19]A műsor támogatója az Ibus, a Mediterrán nyaralások szakértője.

[00:01:27]Nekem az lenne a legnagyobb terorom, hogy elfelejtem a szövege a szöveget.

[00:01:32]Ja, az lenne a legnagyobb félelem egy koncerten?

[00:01:34]Mondjuk nagyon sok félelem lenne, de de a ha zenész lennék, akkor az lenne, hogy állok, ott vannak 300-en, nekikezdek és nem és nem jön meg.

[00:01:45]És van, de van olyan, vagy figyelj, a 20 év alatt már párszor előfordult.

[00:01:50]Pont egy három hete volt egy koncertem, ahol olyan szinten ilyen blackoutom volt az egyik dallal kapcsolatban, hogy egy szó nem jutott eszembe soha többet a saját szerzeményemnél, és pár évvel ezelőtt emiatt még a koncert után nagyon rosszul éreztem volna magam, de pont ettől volt felejthetetlen a koncert, hogy a közönség elkezdte énekelni a dalt és úgy besegített vol.

[00:02:15]Tehát ugye ez olyan dal gondolom, ami 1erszer előadtad, és lehet, hogy pont ezért, hogy már 1erszer előadtam, és így nem tudom, ez így megmagyarázhatatlan a sors akarja így.

[00:02:28]Szóval ez egy ez egy folyamat, amíg az ember el tudja a lelkében, tudod, meg így mentálisan el tudja ezt olyan helyre rakni, hogyha elő is fordul, akkor már nem az van, hogy ostorozom magamat este, hogy mekkorát hibáztam, hanem hát most tudod, mindenki emberből van.

[00:02:46]Mindenki persze szerintem ak szimpati emberibb vagy, ha azt mondod, hogy bocsiska, elfelejtett.

[00:02:52]Nekem volt is egy ilyen a megastárban volt egy ilyen ominózus, tudod, megasztar óriás verseny.

[00:02:57]Ott ül velem szembe Presser Gábor és Presser Gábor egyik szerzeményét bakiztam el.

[00:03:04]Igen.

[00:03:05]De tudod, annyira jól jött ki, mert azt mondta a Gábor, hogy figyelj, ugyanennél a sornál szoktam elrontani.

[00:03:11]Szóval nem a rontás a lényeg, hanem az, hogy utána mi történik.

[00:03:13]Ja rk a Presser Gábor egy rendkívül nekünk csinált egy csináltunk vele egy reklámot.

[00:03:21]Nem tudom, hogy lát láttátok-e, amikor ott a az egyetemnél van egy utcai zenész, és pont egy Igen.

[00:03:30]Presser Gábor Igen.

[00:03:30]És akkor megjelenik a a Presser Gábor és akik ott vannak statiszták, azok zö kollégák voltak, akik nem tudtak azt, hogy jönni fog a Presser Gábor.

[00:03:43]És látszik, ha visszanézel a videót, látszik a tehát az emberek, tehát van egy egy kollégának, aki aki sír, mert hogy a mert annyira meg van rendülve, hogy a Presser Gábor ott van.

[00:03:58]Igen.

[00:03:58]Én az egyik legnagyobb élő magyar embernek tartom.

[00:03:59]Te mersz hibázni, Sándor?

[00:04:01]Hát hazel, akkor nem, de ha nem muszáj, nem, de ugyanakkor pontosan tudom, hogy mindenki hibázik.

[00:04:11]Főleg most érted?

[00:04:15]Persze, ha beszélünk a mert beszéltünk a műsor előtt a gyerekekről, hogy hát szülőnek lenni.

[00:04:19]Tehát ott például az ember úgy megy neki, hogy pontosan tudja, hogy hibázni fog.

[00:04:27]Igen.

[00:04:29]Tehát nincs az a nincs az a nincs nincs nincs az a dolog, hogy nem hibázik az ember.

[00:04:34]De hát ez van, ez az életrendje.

[00:04:36]Te miben szoktál hibázni szülőként?

[00:04:38]Tehát mi az, amivel kapcsolatban kritikus vagy a saját szülői tevékenységedet illetően?

[00:04:43]M tehát én én már párszor eljátszottam azt, hogy ígértem valamit a gyereknek, és nem tartottam be.

[00:04:53]És ez ez szerintem a az, ami nekünk egy fél mondat, hogy persze megyünk majd.

[00:04:58]Igen.

[00:04:58]Igen.

[00:04:59]És akkor vagy igen elviszlek és nem és akkor ez nála viszont egy akkora sebet tud hagyni szerintem és mi nem vesszünk észre.

[00:05:10]Nekünk ez ez nekünk egy félmondat.

[00:05:13]Ő neki viszont lehet, hogy hogy éveken keresztül nyomja a a lelkét.

[00:05:15]Tehát ez volt, de erre vigyázok.

[00:05:18]meg ugye van most egy öt éves kislányom, és és azt vettem észre saját magam, tehát hogy ahogy öregszem, nincs türelmem és nagyon tehát nem az, hogy kiabálom, de tudok így így így kicsit így nem jó válaszolni neki.

[00:05:39]Múltkor öt éves a kislány és ugrált a kanapén, és mindig ott van egy ott van egy kis asztal kanapé, mert én mindig attól tartok, hogy leesik és beverje a fejét.

[00:05:52]És mondtam neki olyan múltkor, hogy kérlek ami a ne ugrálj kérlek annak a a kanapén rámnéz és azt mondja, hogy hát ez mit?

[00:05:58]Hát azt hiszed, hogy csak a te házad ez öt éves.

[00:06:05]És ebből vajon mi lesz, amikor amikor 15 éves lesz?

[00:06:11]Én a hibákról azt gondolom, hogy az a nagy dolog, amikor amikor rádöbben az ember arra, hogy a másik hibái nélkül sem tudna már élni.

[00:06:20]Tudod, mert amikor fiatalok vagyunk, akkor kritizálunk és meg akarjuk változtatni a másiknak a hibáit, el akarjuk törülni meg a akár a sajátjainkat is.

[00:06:30]De én például eljutottam a feleségemmel arra a szintről, hogy nem tudnék már a hibái nélkül élni.

[00:06:36]Hát ha a családomra, szüleimre gondolok vissza, vagy így a gyerekkoromra, hát nekem szinte csak ilyen van, ami amit megfogadtam, hogy én hogy én máshogy.

[00:06:46]Nekem is gyerekként ez volt a vágyam, hogy ne vigyem tovább a a szüleim hibáit, hanem mint valahogy teljesen más, hogy ha majd lesz családom, egy választott családom, feleségem, gyerekeim, akkor én teljesen más apuka legyek, más fér, másfajta fér legyek.

[00:07:03]Mondasz egy példát, egy érzékletes példát, ami ránk tartozik, ami úgy benned volt?

[00:07:06]Nem is biztos, hogy annyira traumatikus, de azt mondtad magadban, hogy na én ehhez képest más leszek.

[00:07:15]Ez figyelem hiányba.

[00:07:15]Nehéz, nehéz, mert én szinte csak traumatikusat tudnék mondani, vagy mesélni a gyerekkoromról.

[00:07:24]De ha ilyen szalonképesre vagy kíváncsi, akkor talán a a legegyszerűbb a szeretet, az, hogy én úgy tekintsek a gyerekeimre, mint mint mint kis felnőttekre, akik még akik még nyilván nem felnőttek, hogy úgy tekintsek a gyerekeimre, hogy az én felelősségem az, hogy belőlük milyen felnőtt válik, hogy rajtam múlik.

[00:07:45]Nem a szavaimon, hanem a tetteimen fog múlni az, hogy ők felnőtt korukra milyen értékrenddel fognak rendelkezni.

[00:07:53]Úgyhogy én ezt azt hiszem, hogy ez volt a legfontosabb.

[00:07:58]És az számodra nagyon egyértelmű volt, hogy te onnan, ahol cseperedtél egy cigánsaron, hogy te honnan kitörsz.

[00:08:05]Tehát, hogy ez nem az én útam, én innen elmegyek.

[00:08:09]Nem a cigánysorít a lényeg, mármint, hogy hogy mondjam, nem a terület, nem a földrajz, nem a városrész, nem a nem a mondjuk azt, hogy putri, amiben én nevelkedtem.

[00:08:20]Ebből tudjak kiszakadni a céltalan, a céltalanságból, az elveszettségből.

[00:08:29]Sokáig az is bennem volt, hogy el kell szakadnom hely is.

[00:08:31]Ez törvényszerű, hogy el kell szakadni egy időre helyeg is, hogy az ember máshol legyen, egyáltalán más impulzusok érjék, és máshogy tudjon fejlődni a a személyisége.

[00:08:42]De aztán hát aztán tudod, az ember tervez, meg álmodozik, aztán időközben felnő.

[00:08:46]Én is időközben felnőttem, és rádöbbentem, hogy nem szabad elszakadnom.

[00:08:54]Talán fizikálisan sem szabad-e szakadom.

[00:08:57]Haz kell járnom, vissza kell mennem.

[00:08:59]Gyakorlod is ezt?

[00:08:59]Gyakorlom is ezt, mert azt gondolom, hogy bármennyire is fájdalmas az embernek a a visszaemlékezés, meg az újraélése a dolgoknak, meg a körülményeket, bármennyire fájdalmas látni a putrikat meg a döngölt padlót, meg a földutat, mégis csak, mégis csak a személyiségemnek az egyik legfontosabb része ez, és nem szabad elszakadnom tőle, mert akkor elveszítem a gyökereimet, és nem akarom elveszíteni a gyökereimet.

[00:09:27]kislányot például elvitted már oda már nem feltétlen a csalához, hanem egyáltalán, hogy ezt a környezetet, ezt az atmoszférát meg isom őszintén, hogy még az a pont nem jött el, hogy úgy konkrétan elvigyem a törökszentmiklósi cigánytelepen a holdutca két szám alá a házhoz házhoz, ahol én nevelkedtem, de most már tervben van, meg azért jött már velem hasonló helyekre, de így konkrétan Törökszentmiklóson még a cigánytelepen még nem járt, még azt nem mutattam meg neki, mert most van olyan olyan fázisban, hogy most már felfogja szerintem, hogy és tudod, hogy most már nem csak arról szólna, hogy leviszem és akkor ő könnyebben tör ki, hogy szegény apukámnak milyen körülmények között kellett élm nehéz gyerekkora volt, hanem most már valószínűleg, ha levinném, vagy ha majd leviszem, és megmutatom neki, akkor akkor el tudok benne ültetni valamit, hogy ő hogy ő változtatni tudjon ezen, hogy változtatni tudjon a világon.

[00:10:26]Szóval nem céltalanul fogom elvinni, hanem azért, hogy kezdjen ezzel valamit, és remélem, hogy egyszer majd akár a szószólója lesz ennek az ügynek, és de ehhez kell az, hogy ő hogy ő tú tisztában legyen ezzel.

[00:10:39]De egyébként nem csak neki van rá szüksége.

[00:10:40]Nekem vannak ilyen ilyen terveim, hogy kit kiket szeretnék még levinni cigánytelepekre és megmutatni neki, hogy ez is a magyar valóság része.

[00:10:52]Kit vinnél?

[00:10:54]Hát most ezt most így lehet, hogy nem nagy embereket nagy embereket, hogy hogy tényleg lássák azt is, hogy nem lássák azt, hogy milyen egy cigánytelep, milyen ez a szegregátum, milyen egy putri.

[00:11:06]olyan akár olyan roma vezetőket nagyon szívesen meghívnék, akik majd most felelősek lesznek ezért a közös ügyért, hogy hogy lássák, hogy hogy milyen milyen is a valóságnak ez az arca, mert fontos szerintem, mert ez megérinti az embert.

[00:11:21]Kell a kell a személyes tapasztalat, nem lehet mindig tudod lexikonokból meg YouTube videókból tájékozni.

[00:11:28]Érezni kell az illatokat, mert ott van a levegőben a tudod a nélkülözés, a céltalanság, a szenvedés.

[00:11:37]Látni kell a néha látni kell a a szenvedést, ki kell jönni a saját saját elménknek a buborékából, és és bele kell menni, és látni kell ezeket.

[00:11:48]Bocsi, nekem lenne egy kérdésem, hogy hogy a volt már biztos olyan szituáció, hogy mentél az utcán mondjuk a kislányoddal, és megállítottak, hogy fotót vagy ilyesmi.

[00:11:59]Persze, persze.

[00:12:00]És mi mi a reakciója?

[00:12:00]Tehát emléks az első olyan, hogy mi mi mit mondott, hogy apa miér vagy őnek van fogalma, hogy híres az apja?

[00:12:10]Vagy vagy és hogy és hogy kezeli ezt?

[00:12:14]Persze, figyelj, hát egy 11 éves gyerekről van szó.

[00:12:17]egyébként általában röhög rajta egyébként.

[00:12:21]Általban kiröhög engem, tudod, hogy jaj, apa, de nagy sztár, vagy, tudod, így így cikiz engem utána.

[00:12:26]De persze látom rajta, hogy büszke, de én azért vagyok büszke a lányomra, mert nem ilyenkor látom rajta azt, hogy ő ezt így nagyon tök természetesen kezeli.

[00:12:36]Tudod, így türelmesen megvárja, amíg apuval fotóznak.

[00:12:40]Viszont amikor ugye december 14-én volt a legutóbbi sportarénás koncertem, ott viszont láttam rajta, hogy annyira büszke rám, tudod, hogy így nagy színpad és izé, hogy ő akkor akkor büszke rám, amikor kell.

[00:12:57]És akkor és tök jól kezeli.

[00:12:57]Tök jól kezeli.

[00:12:59]Nekem nagyon jól esik, hogy imádom ezt benne, hogy kiröhög.

[00:13:02]Tudod, hogy csak igen, ahogy a lányok szoktak át a kis Igen, igen.

[00:13:08]Ja, jó.

[00:13:08]Téged az édesapád, ha jól gondolom, nem titokt nem először beszélgettünk így nyilvánossan volt már egy színpadi beszélgetésünk is.

[00:13:14]Nagyon tudatosan szerintem próbált arra nevelni, hogy azért te ismert meg az életet minden rétegébe, hogy végig kell járni egy ranglétrát, hogy azért olyan iskolába járatott, hogy korán kellett kelni.

[00:13:28]Ezt szerinted ő tudatosan csinálta, vagy egész egyszerűen ebben volt valami ösztönös pedagógia?

[00:13:31]Nem, szerintem volt benne nehéz kérdés.

[00:13:37]Tehát tehát azt, hogy azt, hogy ugye mi Hűves völgyön laktunk, 88-ról beszélünk, és a akkor a nem volt sok olyan, és én nem beszéltem magyarul, tehát én 30 évesen kezdtem el tanulni, mert a édesapám ugye 48-ban diszidált és elment Amerikába és a 70-es években költözött vissza Európába, Olaszországba, Firenzébe, ahol én születtem És és ő akkor lemondott tulajdonképpen Magyarországra, senki nem gondolta volna, hogy rá egy 15 évre vagy 20 évre ilyen nagy változások lesznek.

[00:14:15]Úgyhogy nem foglalkozott nagyon a magyar nyelvvel.

[00:14:19]Én beszéltem olaszul, angolul meg németül.

[00:14:23]Úgy volt vele, hogy hogy és meg fájd fájt neki.

[00:14:26]Tehát neki egy nagyon nyílt volt, hogy el kellett mennie.

[00:14:28]Ez most miért?

[00:14:31]Igen.

[00:14:31]És akkor amikor végre visszajöttünk, akkor talált találtak a szüleim egy házat egy bérelték egy házat Hűvösön, Vörös hadsereg útján, ugye, ami Hüvös völgyi út.

[00:14:48]Ma már biztos nem ez a neve.

[00:14:49]Igen, Hüvös völgyi út maradták.

[00:14:52]És volt egy, tehát nem beszéltem, volt egy angol magyar suli, a karinti frigyes suli, az pestörincen volt és azért, mert mert te nem tudod mondta az a édesapám, hogy magyar gyerek az tömeg közlekedéssel megy suliba.

[00:15:08]Te is vagy.

[00:15:11]Na most szerintem ő a nem volt semmilyen pedagó pedagógiában ebben.

[00:15:13]Szerintem pusztán nem akart 5-kor kelni.

[00:15:15]És hogy is kellesett a hasznos.

[00:15:21]Jó, jó, jó.

[00:15:23]Amúgy mondhatnám, hogy igen, a nagy nagy életlecke volt benne, de de szerintem az volt, hogy hogy hát meg de jó birk tehát igen, tehát villamos és így tovább.

[00:15:35]Mit tanultál te ebből szerinted?

[00:15:40]Ez egy vissza ez egy visszatérő dolog, mert a szamár létrát a akkor akkor ez biztos csuklott reggel, amikor átba feküdt, és én pedig valahol a Pillangó utcába a kék metróban ültem már egy másfél órája Pestorinc felé.

[00:16:04]Nyilvánvalóan most látom, hogy miért csinálta, és valahol hálás is vagyok, mert szerintem szerintem én én ha mondhatom magamról, hogy hogy elég egy földhöz ragadt, ezt így mondják magyarok, ember vagyok, szerintem ez ennek nagy része, ennek köszönhető, hogy hogy végigmentem ezeken a dolgokon, és örülök is ennek.

[00:16:25]Ő aztán pont nem volt az a gyerek, aki aki villamossal ment volna suliba.

[00:16:32]Tehát öt öt sofőr vitte.

[00:16:37]Úgyhogy az, hogy pont velem akarta ezt csinálni, ezt nem tudom honnan jön megmondom őszintén, de örülök végül is, hogy csinálta.

[00:16:44]Válaszoltam a kérdésre?

[00:16:47]Alázatra is neveli az embert.

[00:16:47]Meg talán, hogy nem tartja magától értetődőnek, hogy az, ami neki van, az nem biztos, hogy jár.

[00:16:53]Tehát, hogy másoknak ez nem biztos, hogy jár.

[00:16:55]Földhöz tartja.

[00:16:55]Földet tartja.

[00:16:57]Meg azért ne felejtsd el, hogy ez neki nagyon bebizonyosodott az életébe, hogy mindent amie volt, vagy a családnak volt, azt azt '8-ban elvitték tőle.

[00:17:08]Igen.

[00:17:08]Tehát nem csak a gyárat, hanem ingatlanokat, földeket, mindent.

[00:17:13]Én azért nagyon respektáltam őt, mert ő kétszer is talpra állt, és újra elindította az életét.

[00:17:26]És megmondom őszintén, én szinte biztos vagyok, lehet, hogy len lenézem saját magamat, de én szinte biztos vagyok benne, hogy nem lennék erre képes szerintem azt csinálni, amit ő csinált.

[00:17:39]Tehát nem tudom, szerintem azok, akik ebből ebbe a generációba generációba jönnek háború, migrálás, diszidálás, újra kezdeni egy egy teljesen másik országba.

[00:17:54]Úgyhogy semmi nem semmije nem volt, és újra elkezdte.

[00:17:57]Aztán onnan eljött és újra elkezdte Olaszországba újra életet elkezdte, aztán onnan idejött és itt újra, tehát háromszor kezdett újra.

[00:18:07]Meg ha most számolom, ez szerintem annyi erő van.

[00:18:11]Ez egy abba a generációba több erő volt szerintem, mint a mint az én generációmban.

[00:18:17]De hát én saját magamról beszélek, nem akarok itt nagy általánosságokban beszélni.

[00:18:21]Hallottam, hogy neked nagyon traumatikus gyerekkorod volt.

[00:18:26]Én például nekem nekem egy kvázi nekem egy ideális gyerekkorom volt.

[00:18:32]Tehát ha nekem tehát ha én én én most ha őszinte vagyok, nekem én a az életemnek egy nagy részét egy egy nagy buborékban éltem.

[00:18:44]És amikor az ember egy nagy buborékban éli az életét, és nincs nincs meg neki az a az a az a kontra, hogy mi van a másik oldalon, persze el lehet menni Afrikába meg Indiába, meg meg ilyen helyekre, ahol ahol látszik, hogy más az élet, de dolog odamenni látogatóba, vagy vagy élni ott, ez teljesen más.

[00:19:07]egyébként mind bocsán közben vébként minden nézőpont kérdése, mert én most ne érts félre, én nem cseréltem volna a gyerekkoromat el a tieddel, mert én azt gondolom, hogy amin én keresztülem, az egy az egy szerencse.

[00:19:22]Még akkor is, hogyha nagyon rosszul hangzik, ami amin én átmentem gyerekkorom óta, ez egy adottság vagy valami.

[00:19:30]Szóval én hálás vagyok a sorsnak, hogy hogy nehéz volt a gyerekkorom.

[00:19:36]Én meg hát teljesen igazad van.

[00:19:36]És és az ami ezáltal, hogy az ember most egy nagyon ilyen pszichológiai dolgokba megyünk bele, nemaj az ezáltal, hogy az ember úgy éli az életed, hogy úgy nött föl, mintha egy én felnőttem az nem azt jelenti, hogy nincsenek problémai.

[00:19:52]Sőt, egy egy teljesen másfajta akár pszichológiai problémái is vannak, mintogy egy olyan ember, aki például máshogy nőtt föl és megy és és magabiztos, mert hogy ő mindent megold és tudja, hogy meg tudja oldani.

[00:20:07]Holott én, aki akinek nem kellett nagy dolgokat megoldani.

[00:20:15]Ö egy egy egy csomó olyan olyan olyan bizonytalanság van saját magaddal ami ami amúgy nem lenne, ha máshogy nöttem volna fel.

[00:20:25]Ez érthető tehát elismersz mondani mondjuk egy amost mondom mit tudom imposztor szindróma.

[00:20:35]Tehát én mit keresek itt?

[00:20:35]Én azért vagyok itt, mert tehetséges vagy, vagy azért vagyok itt, mertogy olyan apám volt például.

[00:20:44]Ezt milyen helyzetekben teszed föl magadnak ezt a kérdést?

[00:20:50]Na nem nincs külön speciál helyzet, hanem hanem hanem az élet néha így így hozza ezeket tárgyaláson, vagy amikor egy fontos döntést kell hoznom bent a cégbe, hogy én ezt ezt ez egy jó döntés, vagy ez ez egy most jó döntést hozok, vagy nem?

[00:21:09]És és ki vagyok én, hogy olyan olyan döntést hozzak, tudod, ilyen ilyen ilyen nagy csavarok ezekető.

[00:21:17]Igen.

[00:21:17]Ki vagy mi tud téged ezekben a helyzetekben megnyugtatni?

[00:21:24]Hát a húgommal sok szoktunk beszélni.

[00:21:26]Meg a a Noémia feleségem, ő ő nagyon ő egy nagyon pragmatikus valaki, aki megint egy teljesen más másik háttérből jön, és ezáltal nagyon nagyon pragmatikus, nagyon logikus és nincsenek neki ilyen és mindig azt mondja, valahogy mindig megbeszéljük a dolgokat.

[00:21:49]nagyon sok remek ember van a gyárban, kollégák menedzsmentben is, akikkel meg megbeszéljük ezeket a helyzeteket.

[00:22:01]Szóval szerencsés vagyok, mert nem vagyok egyedül ezekben a dolgokban, de néha azért az ember felteszi magának a kérdést.

[00:22:07]Hát de mégis csak a te váladat nyomja, hiszen egy olyan örökség van az embernek a a válán ilyenkor, ami óriási felelősség, hiszen ez nem csak egy termék, ez egy ez sokkal több annál.

[00:22:22]Ez egy szimbólum, ez egy hungarikum.

[00:22:23]Szóval ez tökre érthető, hogy az ember bizonytalan jól akar jól akarja csinálni.

[00:22:28]A legjobban akarja csinálni az ember szerintem magyarul.

[00:22:31]És és nem biztos, hogy mindig úgy van a fejében, hogy ez most jól csinálja vagy sem.

[00:22:36]De hát nekem a a ilyen a édesanyám Velencében voltunk és négy éves voltam.

[00:22:45]Édesapa mindig a füzet füzetébe írt, és volt öt perc, nyugalom leült, és jegyzetelt, és akkor voltunk a Szent Márt téren Velencélbe és mondta az anyukám, mondta az édesapámnak, hogy ő elmegy most gyógyszertárba, vigyázzon a Sándorra öt percen keresztül.

[00:23:05]Persze, persze, persze.

[00:23:06]Elkezdett írni, én eltűntem.

[00:23:10]És 6 órán keresztül nem voltam meg, tehát nem találtak engem.

[00:23:13]Na gondol bele, most te szülő vagy.

[00:23:17]Na és mondd.

[00:23:18]A a a amikor a gyerek 30 másodpercre eltűnik, akkor már pánik.

[00:23:24]Gondolj bele 6 óra úgy, hogy Velencében voltunk, ahol ugye a csatornák, tehát és és ez is egy csomó minden egy órási, mint kiderült, ugye beszélt beszéltem erről pszichológussal, mer egy olyan traumat hagyott, ami például ha elmegy a feleségem például egy hosszabb útra, akkor bennem az van, hogy mi mi van, ha nem jön vissza.

[00:23:55]Tehát ilyen ilyen ilyen dolgok azért vannak, és ha valaki erősebb, akkor lehet, hogy ilyen dolgok nincsenek.

[00:24:00]Ha valaki olyan, mint egy ilyen aggódó típus, ilyen szorongásos típus, akkor akkor az ezek a dolgok ezek a dolgok rendszeresen visszajönnek.

[00:24:13]Ez alatt a 6 óra alatt mi játszódott le benned?

[00:24:16]Igen, fogalmam sincs.

[00:24:16]Totál blackout.

[00:24:19]Üüm.

[00:24:19]Nem emlékszem semmire.

[00:24:19]Azt igen.

[00:24:21]Tehát egyszer csak megjelentem a rendőrökkel és anyám és odaadtát, hogy megtaláltuk.

[00:24:29]De hát én nem emlékszem semmit.

[00:24:32]És biztos, hogy komoly trauma volt, ha ennyire kitörlődött.

[00:24:34]Igen, valószínűleg az első egy-két órát még élvezted, kalandoztál, aztán biztos durva pánik lehetett, mert azt mondta, hogy azt mondták a rendőrök az édesanyámnak, hogy valószínűleg ugye egy kisgyerek, négy éves gyerek, ha elkezd sírni Olaszországban, hát Magyarországon is, gondolom minden mindenhol a világon, akkor azonnal odamegy 10 ember és azt mondja, hogy mi van, kisfió, hol vannak a szüleid?

[00:25:04]Viszont én valószínűleg nem sírtam, csak sétáltam, és akkor nem senki nem figyelt rám.

[00:25:10]De hát nem tudom, hogy kevert ebbe bele, vagy keveredtünk ebbe bele.

[00:25:13]Nem baj, nagyon hog hogy ab egész abból el indult, hogy hogy valószínűleg ilyen védett bubborékban éltem csomó olyan problémám van, ami másnak nincs.

[00:25:27]Ugyanakkor én viszonylag gyorsan megtanultam, hogy hogy kell tudni segítséget kérni, sőt ajánlott.

[00:25:33]Ö és a legrosszabb dolog, amit csinálhatunk, azt, hogyha nem beszéljünk ezeket ezeket a dolgokat ki valakivel.

[00:25:47]Nem, nem feltlenül pszichológushoz halott, barátokkal, családdal, legjobb barátod, testvéret, bárkivel.

[00:25:54]Csak bent hagyni nagyon szerintem kártékony.

[00:25:56]Egy esetet találtunk, mikor megkérdezték tőled, hogy kaptál- a gyerekkorodban pofont, és azt mondta, hogy egyszer kaptál, amikor a testvéred lépett leár.

[00:26:03]Igen, igen.

[00:26:07]Igen.

[00:26:08]És neked adott pofont az édesapád.

[00:26:09]Igen.

[00:26:10]Miért?

[00:26:10]Soha nem fogom elfelejteni.

[00:26:10]Olaszország Firenzőben voltunk, a zebránál álltunk, piros ember, és a húom csak beszaladt a átszaladt az úton, és tudod, nagy fék ah pont jött egy autó, nagyot fékezett és apám rámnézett, és nekem adott, és néztem, hogy hogy nem tudom pánik.

[00:26:35]Valószínű mi rendszeresen kaptunk az iskolába is.

[00:26:39]Főleg a a roma gyerekek azért többet kaptak, mint a mint a nem roma gyerekek.

[00:26:44]Tanároktól.

[00:26:45]Aha.

[00:26:46]Tényleg volt.

[00:26:46]Tehát ez egy Persze, persze.

[00:26:47]De honnan tudtad, hogy azért kapod a romaságod miatt?

[00:26:50]Nem a romaságom miatt kaptam, hanem nagyobbat kaptam a romaságom miatt, mert a másik gyerek is kapott, aki nem volt roma.

[00:26:59]De én mondjuk egy körmös helyett kaptam két nagy pofont, tudod, hogy az, mert velem meg lehetett tenni, mert ha mondjuk másik gyerekkel csinálják meg, akkor a szülők bemennek, szóval bemennek, tisztában vannak a jogaikkal, tudod, kiverik a balhét, a az én anyukám pedig pedig nem mert megvédeni, mondjuk így a az osztályközösség előtt vagy a pedagógusok előtt, mert Mert mert volt bennünk egy ilyen kisebb rendűség, vagy bennük egy ilyen kisebb rendűség érzés, hogy hát azért tudjuk, hogy hol a helyünk, és akkor hát más világ volt, azt tudod.

[00:27:42]De benned például van ma kisebb rendőségi érzés.

[00:27:49]Erre nagyon nehéz válaszolni, mert mert ez már egy olyan kulturális meg ilyen szociológiai történet, hogy lehet, hogy van, nem tudom, szerintem nincs, de de hát tudod, az ember azért találkozik a valósággal még 2026-ban is vannak olyan szituációk, amik amik hát amik próbálják ezt a kisítőséget az emberbe úgy megtartani kommentek vagy így face to face.

[00:28:20]Hát nem ér bántás, remélem.

[00:28:24]Hát dehogy nem.

[00:28:29]Hát bocs, hogyha hogy de hol?

[00:28:30]Milyen helyzetben?

[00:28:30]bármilyen helyzetben érhet egy olyan megjegyzés, bemész egy bevásárlóközpontba, szóval bárhol találkozhatsz ilyen ilyen megalázó, elejtett mondatokkal, egy orvosi rendelőben, egy plázában, egy moziban, nem tudom, a temetőben, amikor sétálsz, vagy vagy tényleg bárhol, de ezt úgy mondják, hogy szándékoltan, hogy te hald meg, hogy elcsípsz mondatokat.

[00:29:07]Van, hogy úgy mondják, hogy hogy direkt hallható legyen, másnak címzik, akivel éppen beszélgetnek, vagy éppen nekem az arcomban.

[00:29:16]Te mondasz egy példát, hogy milyen mondatokra kell gondolni, hogy mennyire ízléstelen és alávaló mondatok ezek?

[00:29:22]Hát figyelj, a legutóbbi nyilván rengeteg ilyen, amikor negatív kommentet kapok, akkor nyilván a negatív kommenteknek a 99%-a az csak ilyen büdös tudod.

[00:29:37]Ö de amikor meg így személyesen élek meg ilyet, hát akkor én ízléstelen megjegyzések, tudod, hogy hogy nem tudom, egyszer volt, hogy beszálltam a liftbe és akkor beszállt egy középkorú hölgy és kiszállt és mármint ő nem volt hajlandó beszállni a liftbe mellém tudod, vagy albérletet kerestem 20 évvel ezelőtt és kérdezte a hölgy, hogy is a tulajdonos, hogy már megállapodtunk, minden okés volt, és a végén megkérdezte, hogy de csak lenne egy ilyen zárókérdésem ugye nem roma, nem cigányszármazású.

[00:30:17]Mondom, miért az problémát jelentene?

[00:30:17]És akkor mondta, hát igen, az problémát jelentene.

[00:30:21]És mondtam, hogy igen, én az vagyok, akkor már nem aktuális.

[00:30:24]Vagy munkahely, keresés, tudod, ezt így megmondták, hogy akkor már nem aktuális.

[00:30:31]Igen.

[00:30:34]Figyelj, hál istennek azért nyilván egyre kevesebb, szóval ez már nem egy trendi dolog, vagy nem tudom, hogy mondjam, nem ez már nem egy elfogadott dolog, de azért tudod, azért a valóságban élek én is, élem az életemet, azért vannak vannak ilyen megnyilvánulások, de vannak teljesen más jellegű megnyilvánulások is.

[00:30:50]Például a nem gondoltam, hogy ilyenekről fogunk, de ha érdekel, akkor akkor szóval vannak például a popszakmában is van egy, ezt nagyon szomorúan mondom, de van a roma előadók között, vagy a roma előadók fölött van egy üvegkupola.

[00:31:12]Én ezt látom, hogy bármennyit teszel bele ebbe az egészbe, akárhány tetházas arénát csinálsz, akárhány milliós a a közönséged, akármilyen tehetséges vagy, dalszöveget íz, hangszerelsz, tényleg az egész életedet erre áldozod, egy szinten fölül nem tudsz egyszerűen nem tudsz jutni, nem tudsz jutni egy szintis szül az emberek fejében.

[00:31:38]Tehát ki képezi meg ezt a gátat, vagy ezt a korlátot?

[00:31:43]Nehéz kérdés.

[00:31:43]Valószínűleg a döntéshozók is a döntéshozókban is van még egy ilyen egy ilyen régi reflex szerintem nem haladtak a korral tudod a a a az igazán nagy döntéshozók így a nem csak a szakmában, a kulturális életben, és és valószínűleg ez nincs is kimondva, és lehet, hogy én vagyok a pofátlan, hogy én ezt most így kimerem mondani, de én kimerem jelenteni, hogy hogy egy roma egy roma előadónak, aki nem cigányzenét csinál, hanem mondjuk popzenét hozzám hasonlóan mondjuk mondjuk azt, hogy igényesebb popzenét.

[00:32:20]Egyszerűen van fölöttünk egy üveg, egy üvegkupola, amin nem tudunk áttörni ezek miatt.

[00:32:25]Szerintem sokan méltatlanul nem kapnak, vagy nem kaptak az utóbbi évtizedekben olyan elismeréseket díjak formájában, amit megérdemeltek volna.

[00:32:37]Nem nagyon hagyja a média, hogy kilépj ebből a tudod, a médiában is van egy ilyen jó cigányszerep, mint a amerikai filmekben, tudod, van a vicces fekete, akit elsőnek lelőnek, tudod, ő mindig, a feketék mindig humorosak a filmekben, mindig viccesek, mindig harsányak.

[00:32:52]És a például televíziózásban is ez van, hogy ha valaki nem tudja ezt a sztereotíp, vicces bugyuta roma szerepet hozni, akkor már nem is jó cigány a egy televíziós műsorba.

[00:33:10]Amúgy szerintem azért kutyakötelességünk azon lenni, hogy viszont a családon belül még a vagyis a gyerekeknek egy pozitív mintát mutatni.

[00:33:21]amennyiben lehet ezen javítani kicsi dolgokkal is, viszont kötelességük, és szerintem a mi a mi életünkben, vagyis az én családomban, az én gyermekeim, azok nevelve vannak szeret tehát ez egy ez egy alappillér az ő az az ő neveltetésükben, hogy igenis inkluzívak vagyunk, nem számít, hogy nem nyilván nem tehát el sem hiszem, hogy ilyet kell mondani, de hát persze, hogy nem számít, hogy kinek a a bőre milyen színe.

[00:33:54]Tehát ez ez annyira evidens számomra.

[00:33:56]És sajnálom, hogy hogy arról kell beszélni, hogy hogy nem az.

[00:33:59]Tehát te ebben élen jársz azért, amikor Balotellit Igen.

[00:34:07]Kifütyülték vagy megdobálták, ugye valaki nem tud egy jeles Igen.

[00:34:08]egy színes bőrű jeles olasz focista, akkor te fölemelted a szavad.

[00:34:14]Igen.

[00:34:14]Hogy neked ahhoz a szurkolótáborhoz Igen.

[00:34:18]Semmi közöd.

[00:34:19]Semmi közöm.

[00:34:19]Hát nehéz, ne haragudj, de aki aki horosz horog keresztet megjeleníti a tehát ha ez van a szurkoló táborban, akkor nekem, hogy mondjam, semmi közöm ezekhez az emberekhez.

[00:34:34]És tudod mit kaptam?

[00:34:34]Azért írtam egy levelet egy újságba, Firenz újságba, és ők ezt lehozták, hogy hogy álljon már meg a menet pillanatra.

[00:34:47]Te nem is mondom el, hogy mi mi hogy mi hogy mit kaptam.

[00:34:51]A szurkolóktól.

[00:34:52]Hát a firencei szurkolóktól is.

[00:34:56]Itt Magyarországon is.

[00:34:56]Tehát az, hogy huhogjunk 2026-ban, mert valakinek sz nem, tehát tehát annyira annyira gáz, annyira gáz.

[00:35:08]Igen.

[00:35:09]És és nem tudom.

[00:35:11]Szóval ez ez az, hogy erről egyáltalán beszélni kell, ez ez számomra de én azt látom, hogy hogy és megint megyek vissza gyerekekre, mert ugye a a megint egy ilyen nagyon ezoterikus én borzasztóan félek a haláltól, és attól egy kicsit kevésbé félek tőle, mert itt van három gyermekem, akik valahogy tovább viszik az én életemet, életemet is valahogy.

[00:35:42]És ha nekik tudom ezeket a morális, nagyon fontos morális dolgokat bevésni a fejükbe, hogy le, hogy ők jók legyenek, akkor én úgy vagyok, hogy valamilyen szinten abszolváltam ezt a ezt a dolgot, és náluk náluk ez ez mindennapi az a fejükben van, hogy hogy ilyen nincs.

[00:36:07]Azt elmondod nekünk, hogy miért félsz ennyire a haláltól?

[00:36:09]Hát ki az, aki nem fél a halált?

[00:36:12]Fiatal ember vagy?

[00:36:12]Hát még nem kellene, hogy nem félek, nem fél, nem fél, nem félsz.

[00:36:14]De én én attól én azt, hogy én azt hogy nem, de nem is várom, de nem félek.

[00:36:19]Nem, nem, nem, nem maga.

[00:36:19]Tehát azt, hogy egyszer csak valaki nyomja a gombot és és akkor sötét, és nem tudom, ez egy én azt olvastam egyébként, hogy én én én nem tudtam milyen évjárat.

[00:36:33]82-es.

[00:36:34]82-est akkor igen.

[00:36:34]Hát majdnem egy generációban mondjuk én én 74-es vagyok.

[00:36:40]Tehát azt olvastam, hogy hogy 50 és 60 között foglalkozik a férfi halállal, aztán elenged 60, aztán azt mondja, hogy hát ez van.

[00:36:50]Nem, nem tudom, ez ez vissza tudom vezetni erre az ilyen szorongásaimhoz, hogy néha vannak olyanok, hipochondria meg ilyesmi.

[00:36:57]Mi mindenem van?

[00:37:04]De de nem tudom, ez egy reális félelem.

[00:37:07]Ö tehát akarom akarom látni legalább mondjuk azt így, hogy azt a három gyereket addig akarok itt lenni, amíg amíg jól látom, hogy jó helyen vannak, családjuk van.

[00:37:22]Az az azt nagyon szeretném megélni.

[00:37:26]És a és a gondolat, hogy én ezt nem élem meg, az az a az rettenetes, és a feleségemtől fogom kapni emiatt otthon, mert ő ezt ezt ezt nem érti, és mondja, hogy ha erre gondolsz, akkor vondzod is.

[00:37:49]Igyekszem elengedni.

[00:37:51]Persze egészséges vagy semmi bajom nincs.

[00:37:53]De de ez mindig ott van valahogy.

[00:37:57]Apám is volt.

[00:37:57]Igen.

[00:37:57]Apám is állandó félt.

[00:38:00]Nagyon.

[00:38:00]Igen.

[00:38:02]Igen.

[00:38:02]És szerintem ezt tőle örökölhettem egy kicsit.

[00:38:06]Feri, te miért nem félsz?

[00:38:09]Nehéz kérdés amúgy, mert ez az életrendje, tudod, hogy születi ez a körforgás.

[00:38:14]megszületünk, tanulunk, fejlődünk, elbukunk, újrakezdjük, hibázunk, aztán meghalunk.

[00:38:22]És nem tudom, valahogy nyilván ebben van egy hit is, egy tudod én hiszek Istenben, de nem ezért nem félek a haláltól.

[00:38:37]Szerintem az a lényeg, hogy az ember amíg él, szóval egy nem vagyok hajlandó olyanon katogna, amin nem tudok változtatni, tudod, fölöslegesnek érezném a azt, hogy egyáltalán ezen agyaljak.

[00:38:51]azon agyalok, hogy megpróbálok egy megpróbálok egy olyan életet élni, amiben aminek úgy van értelme, tudod, hogy így amennyire lehet a egy életnek értelme, mert ha ha a halál szempontjából közelítjük meg, szerintem azért méreg egyébként a haláltól félni, azért csepegtet mérget az embernek a lelkébe, meg a ment meg a a tudatába, mert ez az élet életet nem szabad a halál felől megközelíteni.

[00:39:23]Az életet az élet felől kell megközelíteni.

[00:39:30]Az ember azon dolgozzon, hogy éljen le egy tartalmas életet.

[00:39:32]És én engem például, hogy mondjam?

[00:39:34]Lehet, hogy hamarabb meghalok, mintogy megszülessen az unokám, de mégis nyugtat a tudat, hogy hogy lesz unokám.

[00:39:42]Lehet, hogy már nem leszek itt, de azon dolgozom, hogy a gyerekem, a lányom és a kisfiam, mire én már nem leszek, addigra ők ők készen legyenek nélkülem tovább élni az életüket.

[00:39:57]És engem az meg fog nyugtatni, ha van túlvilág, ha nincs túlvilág, hogy hogy ő éli az életét.

[00:40:03]És sajnos én már nem lehetek a a része, de mégis a része leszek, mert minden egyes rezdülésre belőlem is jön.

[00:40:11]És szóval én én innen innen közelítem meg, hogy így én így próbálom kell a halál, tudod, kell a halál, emberek vagyunk, nem istenek, nem élhetünk örökké, tudod, mi értelme lenne akkor ott nem, de igazad van teljesen, hogy lehet, hogy ez ezzel rosszul.

[00:40:28]Tehát persze tudom tudom én is, hogy ez része az életnek, csak az ember annyi mindent akar csinálni az életével, és én én attól tart, hogy nem lesz ennyi ideje.

[00:40:40]És azt, amit mondtál, az egy nagyon-nagyon fontos dolog.

[00:40:41]És azért de tudod, azon nyugtatnálak, hogy ne tarts tőlem, mert nem lesz elég időd.

[00:40:47]Igen.

[00:40:47]Hát tudod ez törvényszer, hogy ez egy célomhac.

[00:40:49]Persze, hogy nem lesz elég időd.

[00:40:51]Az ember soha nem fogja azt érezni, még egy 110 éves ember a halálos ágyán sem mondja azt, hogy hát én eleget éltem és elégedett vagyok.

[00:41:00]Hanem mindenki élni szeretne.

[00:41:00]Ez az életreflex, ez velünk születik.

[00:41:04]Ez természetes dolog.

[00:41:06]El kell fogadni, ha van az ember, nem akarok okoskodni, de el kell fogadni még ezt a félelmet is, hogy ez természetes, hogy félek tőle.

[00:41:12]És lehet, hogy nem is kell azon dolgozni, hogy hogy megold ezt, hogy ne féljek a haláltól, mert ez is természetes dolog, hogy fél az ember a haláltól.

[00:41:23]Ha azt önmagában el tudja fogadni, hogy oké, én egy olyan alkató ember vagyok, aki fél a haláltól, már az is szerintem egy a az is egy az is egy picit segít.

[00:41:32]Van, aki él és tud élni félelem félelemmel.

[00:41:36]Én ezt ezt nagyon irigyelem félelem nélkül.

[00:41:43]Hát nem, tehát úgy él, hogy kezeli a fé kéz a fél mint ahogy a Feri.

[00:41:48]Tehát ugy ugyanakkor viszont nagyon fontos, hogy hogy én azt tanultam mostanában, hogy a kicsi dolgokat is ünnepelni kell.

[00:41:58]Tehát ami viszont jó az életben, az nagyon ünnepölni kell, mert ez egy fantasztikus dolog amúgy.

[00:42:03]És én én én én én nagyon nagyon szerencsés embernek tartom magam, hogy ilyen életem van, mert azért lett szép.

[00:42:16]Minden azért mindenkinek vannak és mindenkinél történtek szörnyű dolgok.

[00:42:25]De de mindennel együtt azért az élet nagyon szép.

[00:42:29]Van aki túl korán megy el, gyerekkorába megy el betegségben, balesetben, bármivel.

[00:42:33]Ezért kell, ezért kell tudod így kapaszkodnunk az életben, mert akkora ajándék amúgy az, hogy te vallásos vagy, megkeresztelkedtél.

[00:42:44]Igen.

[00:42:45]Annak köze volt, de lehet, hogy csak én kötöm össze a kettőt.

[00:42:46]Alányod betegségéhez.

[00:42:49]Nem, nem, én már előtte.

[00:42:49]De egyébként a keresztelkedés nekem ilyen szempontból nem számít, mert az egy olyan formalitás volt, ami hú most ez durva lesz.

[00:42:58]Lehet, hogy kiütti a biztosítékot.

[00:43:01]Lehet, hogy ma már nem keresztelkednék meg egyébként.

[00:43:06]Miért?

[00:43:09]És a következő mondatom is ki fogja ütni a biztosítékot.

[00:43:13]Nem szeretem ezt az egyházasdit, a formalizáltságát, a hierarchizáltságát, nem a hiteltelenségét.

[00:43:22]Az, hogy én sajnos ilyen nagyon kritikus vagyok, főleg ilyen szellemi témákkal kapcsolatban, mint hit.

[00:43:29]Hogyan beszélek a hitről?

[00:43:32]Hogyan, hol jelenhet meg a hit?

[00:43:35]Megjelenhet-e a politikában a kereszténység, mint slogan?

[00:43:38]Szóval én ezeken nagyon kritikus vagyok.

[00:43:41]Dörgölőzhet-e a politika az egyházhoz?

[00:43:45]Az egyház, tehát inkább az egyházi vezetéssel az egyházzal van bajod, és úgy gondoltod, hogy sokkal közvetlenebb kapcsolatot is ki lehet alakítani a jó Istennen, mintogy legyen egy inz intézményesített közvetítő erő.

[00:43:57]Igen.

[00:43:57]Igen.

[00:43:57]Ez egy személyes kapcsolat kell, hogy legyen a És neked van eleven ez a kapcsolat?

[00:44:01]A jó Istennel?

[00:44:04]Mindenkinek van, aki keresi.

[00:44:06]Mindenkinek.

[00:44:06]Ez múlik, hogy keressük.

[00:44:08]Persze.

[00:44:08]Egy az a van, hogy akkor keressünk, amikor van.

[00:44:10]Nem, hát tudod ez a ez az ez a legnagyobb ajándék ebbe, hogy az Istennek a kapuja mindenkinek nyitva van.

[00:44:18]Tudod, közvetlen vonal van hozzá, és nem jelez foglaltat, nem kapcsol be a hangposta, nincs az, hogy visszahívlak, mert nincs térerő, tudod, hanem ő mindig ott van mindenkinek, legyen az egy szent, vagy legyen a legbűnösebb ember a világon.

[00:44:39]kereselek egy érzékeny dolgot, aztán legfeljebb azt mondod, hogy erről beszél, bármit kérdezhetsz.

[00:44:43]Köszönöm.

[00:44:43]Nagyon köszönöm.

[00:44:43]Amikor ilyen szépen beszélsz a jó Istenről és a vallásról, és én arra emlékszem, hogy egyszer mikor felléptünk közösen, ez egy zárójeles megjegyzés az egyik blokk végén, mert a dolog közt beszélgettem, az a megtiszteltetésért, hogy felkért Feri, és beszélgethettünk a számok köz, és én megkérdeztem azt, hogy ez az út, amit te bejártál a döngölt padlótól, és hogy itt vagyunk egy nagy koncerten, akkor is a jó Istennek köszönted meg.

[00:45:03]Ez nagyon megmaradt bennem.

[00:45:05]És amikor az embert éri egy olyan baj, hogy a gyereke beteg lesz, akkor azt hogy rendezi el?

[00:45:14]Istennel.

[00:45:14]Istennel.

[00:45:18]Hát figyelj, vannak nehéz ez, nehéz röviden és egyszerűen válaszolni erre.

[00:45:25]Nem hibáztathatod az Istent egy betegség miatt.

[00:45:31]De van ennyi tudatosság az emberben, amikor ez nem tudatosság, ez hit.

[00:45:34]Te fáj a lányának, beteg kiszolgáltatott.

[00:45:36]Tudsz erre gondolni, hogy ez ez most valahol rendjén való?

[00:45:42]Hogy hogy vagy sér?

[00:45:45]Nem, nem, nem, nem arra gondoltam közben, hogy ez rendó, de ez nem az Istentől van.

[00:45:48]Az Istentől a gyógyulás van, nem a betegség.

[00:45:51]És én megkaptam az Istentől, vagy mi megkaptuk a gyógyulást az Istentől, mint egy csodát.

[00:45:58]Az van tőle, ha betegség nem tőle van.

[00:46:01]És pont ez a lényege a betegségeknek, hogy nem válogat.

[00:46:04]Amikor viszont ilyen történik az ember életében, hogy a gyermekedre azt mondják, hogy leukémiás, és akkor bent vagytok másfél évig a kórházban, és nem tudjátok, hogy mi lesz.

[00:46:13]Nekem csak az Isten volt a kapaszkodóm ebbe a dologba.

[00:46:15]Csak ő csak ő hozzá tudtam fordulni.

[00:46:21]Persze bízik az ember ilyenkor az orvostudományban meg az orvosokban.

[00:46:24]Tényleg le a kalappel előttük.

[00:46:26]Fantasztikus emberek.

[00:46:29]Meg én az orvostudományt is nagyon tisztelem, meg nagy dolognak tartom, de hát mégis csak tudod a félelem, a tehetetlenség érzés az mégis csak egy lelki spirituális dolog.

[00:46:38]Én csak az Istenhez tudtam menekülni, és egy pillanatig se fordult meg a fejemben, hogy hogy egyáltalán azt a kérdést feltegyem az Istennek, hogy miért velem történt ez?

[00:46:51]Mert ki vagyok én, hogy velem ne történhessen meg ez?

[00:46:53]Tudod, hogy ez bárkivel megtörténhet.

[00:47:00]Még ebben is szerencsésnek érzem magam, hogy én tudtam a az Istenbe kapaszkodni, és megkaptam tőle azt a tudod, legyen meg a te akaratod.

[00:47:13]Bárhogy is alakul, legyen meg a te akaratod.

[00:47:15]El tud jutni egy szülő ilyesfajta kijelentésig, hogy legyen meg a te akaratod?

[00:47:25]Igen, azt hozzáteszem.

[00:47:27]Na jó, nem gondoltam, hogy ilyen mélyen belemegyek, de most egy nagyon nagyon őszinte leszek hozzád.

[00:47:37]Ha nem így alakult volna, hogy a lányom meggyógyul, akkor én sem ülnék ma már itt.

[00:47:50]Ha érted, mire gondolok.

[00:47:50]Nem éltem volna túl.

[00:47:53]Nem akartam volna tovább élni.

[00:47:55]Ebben biztos vagyok, hogy akkor elköszöntem volna én is ettől a földi élettől.

[00:48:04]De még ekkor akkor is azt mondtam, hogy legyen meg a te akaratod, Uram.

[00:48:09]Még akkor is, hogyha tudom, hogyha ő nem lesz nekem, akkor akkor én is elhagyom ezt a világot.

[00:48:16]Nem éltem volna tovább.

[00:48:19]De akkor is azt mondtam, hogy legyen meg a te akaratod.

[00:48:23]És meglett az akarat, és meggyógyította a lányomat, és én is itt vagyok, mert azt tudod, én nem éltem.

[00:48:29]Szóval érted, nem tudtam volna a lányom nélkül élni tovább, nem is akartam volna.

[00:48:39]velem egy csoda történt, tudod, hogy van ennél nagyobb dolog, hogy az egyik vé az egyik nap még rettegsz, hogy hogy mi fog mi fog vajon történni, és mi mi lesz holnap, és a másik nap meg csoda történik vele.

[00:48:51]Tehát kellennél nagyobb dolog, vagy kellennél nagyobb csoda a földön, egy mennyei csoda a földön, tudod, hogy hogy a sztori, hogy milyen milyen drámai drámai, ahogy indult, és hogy milyen felemelő a vége, mekkora fordulat.

[00:49:14]Tudod, hogy hát ebbe lehet kapaszkodni.

[00:49:17]Ebbe lehet kapaszkodni.

[00:49:17]Ebbe megéri kapaszkodni.

[00:49:19]aki ezen tudod egyik végletből a másikba mész, az egy az egy akkora megerősítés, tudod, az embernek h hogy az imának ereje van.

[00:49:35]Ezek után nagyon nehéz bármit is mondani.

[00:49:40]Tehát én is én is katolikus neveltetést kaptam és Olaszországban, és nekem az egyetlen bajom, hogy ezt viszont ezt a ezt a kereszténységet nem nem használhatjuk pajzsként.

[00:50:00]De miért mondom ezt?

[00:50:00]Ö és tudom, hogy viccesnek viccesnek hangzik, de vannak ezek a ö maffia főnökök, akik bunkerekben élnek Olaszországba, föld alatt, Nápolyba meg tudod, hogy ne kapják el őket.

[00:50:16]Éveken keresztül, mint a patkányok ilyen ilyen bunkerekben élnek, titok, és sokszor ugye elkapják őket.

[00:50:31]És tudod mi?

[00:50:31]Tudod mi a mindegyiknél?

[00:50:31]De mindegy.

[00:50:35]Szó tehát tehát kivétel nélkül a közös pont, hogy ezekben a bunkerekben, amikor bemennek a kamerával, ott hátul van a 20 Szűz Mária, nem tudom hány kereszt a falon, gyertya, tehát azok azok azok az emberek, akik 1000 embert vagy szóval személyesen öltek meg, de adtak rá a a az utasítást, hogy Igen.

[00:51:02]Igen.

[00:51:02]Több 1zer ember vér vére a kezükön van.

[00:51:07]Valahogy azt megmagyarázzák, hogy hogy ők ugye keresztények meg katolikusok, és imádkoznak minden este a az Istennek.

[00:51:21]Kettő nem ér nem nem fér össze.

[00:51:25]Tehát ez teljesen nonszens.

[00:51:25]Ja, nem erről szól a kereszténység.

[00:51:31]Tehát ha én úgy vagyok vele, hogy akkor ez ha keresztények vagyunk, akkor ne legyen ne legyünk álszentek és éljük meg az életünket mint keresztények.

[00:51:41]Az azt jelenti, hogy ne legyünk rasszisták.

[00:51:43]Az azt jelenti, hogy hogy szeressük próbáljuk legalább megérteni a másikat.

[00:51:52]Vendégszeretők vagyunk.

[00:51:52]Nem, nem úszítunk, nem érted mit akarok mondani?

[00:51:58]Abszolút.

[00:51:59]Tehát ez ez az, hogy én legyilkoltam 100 embert, de minden oké, mert ott van a falon a Szűzmária, az nálam végképp nem nem stimmel.

[00:52:12]Hát én én csak annyit mondanék errő, hogy azok nem hívő emberek.

[00:52:14]Igen.

[00:52:14]De ők azt hiszik magukról, hogy hogy hogy hív hív hív.

[00:52:20]Hát ez inkább csak egy színház, tudod, ez egy ilyen ez egy ilyen vagy mellél.

[00:52:26]Végezül, hogy kéne beszél már?

[00:52:26]Igen, már mint öt perc nem.

[00:52:29]Tehát még egyszer ennyit tudnánk beszélgetni.

[00:52:32]Biztos voltak benne.

[00:52:34]Az egyik legjobban várt páros, csak úgy elmondom részemről feltétlen, de szerintem a nézők részeéről is, mert két általam nagyon nem titkoltam, szeretett embert hoztunk ma itt össze.

[00:52:41]Én úgy tudom, hogy édesapádnak volt egy 20 pontból álló üm kvázi ilyen életelve, parancsolata.

[00:52:51]Ühüm.

[00:52:52]Megosztas párat, hogy egy ilyen bölcs sokra jutott ember mit tartott?

[00:52:56]Várjál, hát nincs itt a telefonom.

[00:52:56]Van itt a nagyon könnyű.

[00:52:58]Van itt a telefonod?

[00:53:01]Igen.

[00:53:02]A Cvak Péter 20 parancsolata.

[00:53:04]És ezt meg lehet itt találni?

[00:53:04]Fól.

[00:53:06]Persze.

[00:53:06]Szerint kép kép van róla.

[00:53:08]És ezt ő írta.

[00:53:09]Igen.

[00:53:11]Na megkérdez.

[00:53:11]Valami van ami De bocsánat, hogy közben vag ez kinek szól ez a parancsolat?

[00:53:16]Mindenkitának vagy magának?

[00:53:18]Magának de saját magának.

[00:53:18]De ez nekünk azért mindig ott a fejünkben van.

[00:53:21]És és szerintem valahol valahol van egy pár, ami ami a mindennapi életben lehet használni.

[00:53:32]Recept az élet a jó élethez.

[00:53:32]Ez a plusz parancsolat.

[00:53:35]Hát hát ő ő ez eszerint próbálta élni élni az életét.

[00:53:42]Aha.

[00:53:42]Akkor ez egy ilyen hitvallás.

[00:53:42]Aha.

[00:53:44]Oké.

[00:53:44]Igen.

[00:53:44]Megvan.

[00:53:44]Mondjam.

[00:53:46]Igen.

[00:53:46]Megköszönöm.

[00:53:46]Az első minden elsősorban rajtad múlik nem másokon.

[00:53:54]Ez lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem.

[00:53:58]Nincs kudarc, nincs lehetetlen.

[00:53:58]Na, az ő élete azt bebizonyosodta.

[00:54:04]Minden másképp alakul, mint várnád.

[00:54:07]Hihetsz a váratlan fordulatokban.

[00:54:07]Az is mennyire igaz.

[00:54:11]Nagyon.

[00:54:12]Tegd meg minden reggel azonnal azt, amitől leginkább félsz, és boldog napod lesz.

[00:54:16]Na, én ezerprób, ha van egy kellemetlen telefonbeszélgetés, ami ami azt azt csináld reggel rögtön, mert annál dolg annál annál rosszabb dolgod nincs, hogy ez mindig ott van a lelkeden, és nem akarod és és igen.

[00:54:33]Hidd el, hogy téged nem lehet legyőzni.

[00:54:35]Először mindig a más fejével gondolkozz.

[00:54:38]Szerintem ez az üzleti világban egy szent egy egy arany szabály.

[00:54:41]Az irigységtől nem leszünk gazdagabbak.

[00:54:47]A gyűlölet beteggé tesz.

[00:54:51]Ha félsz valamitől, ne maradj egyedül, menj emberek közé.

[00:54:53]Én ebbe hiszek.

[00:54:56]Én ebbe hiszek, hogyha ha valamitől félek, fölhívok valakit, vagy megyek marátokhoz, vagy beszélek a feleségemmel.

[00:55:06]Nem, abszolút.

[00:55:09]Nem a terület, hanem a tettek nagysága tesz egy országot nagá.

[00:55:14]Le egy hazafi, de ne nacionalista.

[00:55:19]Patriótanak jó lenni, de nacionalistának nem.

[00:55:23]Szerintem ragaszkodj a pozitív kisugáróhoz, kisugáráshoz.

[00:55:28]Te irányítsd a sorsodat, és ne a sorsod téged.

[00:55:31]Ne féljel a hangodat hallatni.

[00:55:35]Érted van a kormány, és nem te vagy a kormányért.

[00:55:41]De van itt, amit nem találok.

[00:55:41]És vagy lehet, hogy nem volt ennek része, de mindig azt mondta, hogy mindig embernek kell maradni.

[00:55:47]Tehát bármit, bármennyire bármi történik az életedben, nagyon nagy mondat.

[00:55:53]be kell be kell be kell tudni nézni ebbe a rohadt tükörbe reggelente.

[00:56:01]És a másik, amit mondott, ami ami szinte nincs ott, ami szerintem a legfontosabb, hogy hogy neked a leg a legfontosabb dolog, ami ami a tied, az érték, ami a tied, az a neved.

[00:56:17]Az a neved, mert és ha le ha eljátszod azt, akkor semmid nincs.

[00:56:19]Ez te a leggazdagabb ember a világon.

[00:56:21]De ha te nevedhez fűződik az is nagy igazságon akkor akkor nincs semmid.

[00:56:27]Nincs semmid.

[00:56:29]Tehát Igen, én ezeket mondanám, és ezeket nekem mondta, hogy mind fiam, mindig embernek kell maradni, és soha nem soha nem ne kerülj egy olyan helyzetbe, ahol a te neved a semmibe viszed.

[00:56:46]Hát legyen ez a végszó.

[00:56:46]Hú, de tudnék még veletek beszélgetni, hátha egyszer majd folytatjuk.

[00:56:49]Nagyon szépen köszönöm.

[00:56:51]És veled.

[00:56:52]Köszönöm szépen.

[00:56:52]Köszönöm szépen.

[00:56:52]Köszönjük.

[00:56:54]Köszi.

[00:57:01]Dar