Az elmúlt években megszűnt a szakpolitikai vita a biztonság- és védelmi politika területén
- A 4iG-vel kötött, összesen mintegy 4 milliárd eurós titkosított védelmi szerződések legnagyobb problémája a verseny és az átláthatóság teljes hiánya, nem pedig önmagában a „nemzeti bajnok" koncepció.
- Tálas Péter szerint a titkosság és a szakpolitikai vita megszűnése oda vezetett, hogy a lojalitást felváltotta a szervilizmus, ami hibás döntésekhez és visszaélésekhez vezethet.
- A haderőreform folytatásához elengedhetetlen egy átfogó stratégiai vizsgálat, a stratégiák újragondolása és a NATO-n belüli szerep tisztázása, különös tekintettel a drónok és a humán erőforrás fejlesztésére.
- Az ukrajnai háború tanulsága, hogy a tartalékos és területvédelmi rendszer kiépítése kulcsfontosságú, mert egy elhúzódó konfliktusban a hivatásos haderő szerepét a kiképzett tartalékosok veszik át.
- A magyar-ukrán kapcsolatok normalizálásához szét kell választani a valódi biztonsági kérdéseket a normál politikától, be kell szüntetni az ellenséges retorikát, és gesztusokat kell tenni, például egy miniszterelnöki találkozóval Kárpátalján.
- Tálas szerint a korábbi kormányzat „aljas propagandája" ellenséggé tette Ukrajnát a magyar közvélemény szemében, ami abnormális helyzetet teremtett, és amit sürgősen korrigálni kell.
- A Hormuzi-szoros körüli feszültség kapcsán Tálas kétségesnek tartja, hogy Trump sikeresen rá tudja venni Kínát Irán megfékezésére, miközben az iráni vezetés radikalizálódott és az eszkalációban érdekelt.
- A magyar biztonságpolitikai diskurzusban számos fogalom, mint a szuverenitás vagy a migráció, kiüresedett és érzelmi viszonnyá vált, ezért a szakértőknek és a kormányzatnak újra kell rajzolnia a reális képet ezekről a kérdésekről.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A 4iG és a titkosított védelmi beszerzések problémája
A 4iG mint „nemzeti bajnok" koncepciója
A beszélgetés egyik központi témája a 4iG-vel kötött, 1311 milliárd forintos szerződés volt, amely mellett további kettő is létezik, így összesen mintegy 4 milliárd euró értékben kötött titokban szerződéseket a Honvédelmi Minisztérium. A tartalom a média számára sem ismert.
Tálas Péter kifejtette, hogy a 4iG egy „állami pénzen felhizlalt monstrum", „nemzeti bajnok", és ez a koncepció önmagában nem ördögtől való. Sok országban alkalmazzák azt a modellt, hogy az állam megtámogat egy céget, amely nemzetközi súlyúvá válik, és nemcsak a hazai hadseregnek termel, hanem a nemzetközi piacon is képes működni.
„Azt gondoljuk, hogy a 4iG az egy állami pénzen felhizlalt monstrum, nemzeti bajnok, ha tetszik, úgy szoktuk mondani." – Tálas Péter *
Ugyanakkor felmerül a dilemma, hogy a magánszektor vagy az állami cégek a jobb gazdái-e a védelmi gazdaságnak. Tálas szerint tőkeszegény kis országokban nem biztos, hogy az amerikai modellt kell követni, ahol a magánszektor dominál, mert ezek az országok nem engedhetik meg maguknak a piac hektikusságának való kitettséget. Viszont a szocialista múlt tapasztalatai alapján az sem egyértelmű, hogy az állam a legjobb gazda.
A műholdas program és a titkosság problémája
Tálas szerint a program valószínűleg egy digitalizációs fejlesztés, amelynek része a 4iG műholdas rendszerének kiépítése. Hangsúlyozta, hogy nem önmagában az a probléma, hogy Magyarország önálló műholdas rendszert akar létrehozni – hiszen lehetnek olyan nemzetbiztonsági szükségletek, amelyek műholdas megfigyelést és kommunikációt igényelnek. A kérdés inkább az, hogy szükség van-e teljesen önálló rendszerre, vagy elegendő lenne a meglévő NATO-s és európai műholdak adataihoz való hozzáférés.
„Ami leginkább probléma szerintem az az, hogy egy erősen politikailag beágyazott, állami segítséggel felhizlalt, részben titkosított, verseny és közpénz átláthatóság nélkül létrehozott programról van szó." – Tálas Péter *
A legnagyobb gondnak a titkosságot és az átláthatóság hiányát tartja. Véleménye szerint nem lehet a nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva ekkora összeget eltüntetni. Nem a titkokat kell elmondani – nem az a kérdés, hogyan működik majd a műholdrendszer –, hanem azt, hogy legyen-e egyáltalán, az egy szakpolitikai kérdés, amit a szakértőknek meg kell vitatniuk.
A szakpolitikai vita hiánya
Tálas szerint a 4iG-ügy tipikus következménye annak, hogy az elmúlt években megszűnt a szakpolitikai vita a biztonság- és védelempolitika területén. Ellentétben például Lengyelországgal, Magyarországon nincsenek ilyen viták. A kormány a rendkívüli állapotra és a rendeleti kormányzásra hivatkozva hozta meg ezeket a döntéseket, ami Tálas szerint hibás gyakorlat volt.
„Az elmúlt években megszűnt a szakpolitikai vita a biztonság- és védelempolitika területén. Tehát egész egyszerűen nincsenek olyan viták, mint van mondjuk Lengyelországban." – Tálas Péter *
A rendszer egyik legfontosabb eleme az volt, hogy a lojalitást felváltotta a szervilizmus – nem voltak olyan emberek, akik azt mondták volna a döntéshozóknak, hogy bizonyos dolgokat ne így csináljanak. Amíg van szakpolitikai vita, addig a hibák sokkal jobban elkerülhetők.
Az oligarcha-modell kritikája
Tálas kifejtette, hogy bár megérti, hogy minden kormányzat a saját hátterének akar előnyt biztosítani, a fő probléma a verseny hiánya. A dél-koreai modellt hozta fel példaként, ahol több céget kezdtek el támogatni, és a legsikeresebbek mögé állt be az állam – így jött létre a Samsung is. A verseny után pedig azt mondták nekik, hogy innentől a saját erejükből kell megélniük a nemzetközi piacon.
„Mindenki kapjon egy lehetőséget. Természetesen adjuk azt, hogy megkapod, de utána menj ki a piacra és élj meg. Ha meg nem tudod, akkor többet nem kapsz." – Tálas Péter *
Ezzel szemben a magyar oligarchák üzleti modellje az, hogy nem a piacon mérik meg magukat, hanem állami támogatásokból élnek, és ha elbukják a pénzt, „majd az állambácsi ad". A 4iG esetében is inkább felvásárlásokról van szó (Vodafone, Hirtenberger), nem saját jogon megszerzett vagy kiépített tartalmakról. Ez a kiválasztási modell nem ösztönöz sem modernizációra, sem a nemzetközi piacra lépésre.
A magyar haderő helyzete és a szükséges reformok
A titkosság mint akadály
Tálas Péter szerint a magyar haderő állapotáról még a szakértők sem rendelkeznek elegendő információval. Bár tudni lehet, hogy történtek beszerzések – harckocsikat, repülőket, helikoptereket vásároltunk, Lynx gyártást tervezünk –, de összességében az, hogy mivel rendelkezik a honvédség, annyira titkos, hogy a szakma képviselői is csak személyes kapcsolatokon keresztül jutnak információkhoz.
„Mi, akik egyébként ezzel foglalkozunk, én majdnem 30 éve szakmaszerűen, mi nem jutottunk csak úgy információkhoz, bizonyos kérdésekben, hogy ismertük a minisztert, vagy ismertünk valakit. De nem ez a normális dolog, hogy nekünk ki kell könyörögni az információkat." – Tálas Péter *
A titkosság és az elzárkózás szakmailag hibás politika még a védelempolitikában is, és nemcsak könnyelműségre vagy ostobaságra csábít, hanem lopásra is.
A háromlépcsős reformjavaslat
Tálas ismertette a szakmai műhelyük által kidolgozott védelempolitikai javaslatokat, amelyek három elemből állnak:
-
Átfogó stratégiai vizsgálat: Fel kell mérni, hogy mi áll rendelkezésre, mit szereztek be, mi hiányzik. Erre azért van szükség, mert jelenleg még az sem ismert, hogy mekkora a magyar védelmi ipar, vagy hány cég dolgozik a védelmi iparnak.
-
A stratégiák újragondolása: Meg kell újítani a nemzetbiztonsági alapelveket és a biztonságpolitikai stratégiát. A 2020-as stratégia elavult. Fel kell mérni, milyen kihívásoknak van kitéve Magyarország, és szakpolitikai vitát kell folytatni arról, merre szeretnénk menni.
-
A NATO-n belüli szerep tisztázása: El kell dönteni, hogy a NATO-n belül kire számítunk elsősorban – az Egyesült Államokra vagy az európai tagokra. Tálas szerint Magyarország alapvetően érdekelt egy olyan NATO-ban, ahol az európai védelmi képesség egyre jelentősebb lesz.
A haderőfejlesztés irányai
Tálas hangsúlyozta, hogy a haderőreform folytatódni fog, de újra kell gondolni, mert a gazdasági lehetőségek beszűkülnek. A „nagy vasakat" már beszereztük (repülők, harckocsik, helikopterek), a következő lépés az lesz, hogy ezek mellé be kell illeszteni a nélkülözhetetlen elemeket.
Külön kiemelte a drónok szerepét. Az orosz-ukrán háborúban a drónok olyan jelentős szerepet játszanak, amire 2022 előtt senki nem gondolt. Ezt a kérdést végig kell gondolni, és be kell illeszteni a 2016-ban elkezdett fejlesztési folyamatba. Ugyanakkor a NATO-n belül hétéves, tízéves ciklusokban zajlanak a tervezések, és lehet, hogy néhány 2022 előtt eldöntött programot nem is biztos, hogy folytatni kell – például a harckocsiknak nincs akkora szerepük az orosz-ukrán háborúban, mint a lőszernek, a rakétavédelemnek és a tüzérségi eszközöknek.
A humán erőforrás és a tartalékos rendszer fontossága
A beszélgetés egyik fontos megállapítása volt, hogy a fejlesztések túlnyomó többsége eszközbeszerzés volt, és kevesebbet foglalkoztak a humán erőforrással – azzal, hogy ezeket az eszközöket kik és milyen módon fogják használni.
„A modern hadviselés, vagy inkább az ukrajnai háború egyik nagyon lényeges sajátossága, hogy a hivatásos haderő csak a háború első időszakában játszik főszerepet. Utána azok játszanak, akiket tartalékosként képeztünk ki." – Tálas Péter *
Ezért fontos egy olyan tartalékos rendszer és területvédelmi rendszer kiépítése, amely felkészíti az országot arra, hogy kis országként legalább addig ellen tudjunk állni, amíg a szövetségeseink segíteni jönnek egy támadás esetén.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterről
Tálas pozitívan nyilatkozott az új honvédelmi miniszterről, Ruszin-Szendi Romuluszról. Kiemelte, hogy a miniszter a középiskolától kezdve a honvédséghez tartozott (honvédelmi középiskolába járt), volt humánpolitikai helyettes államtitkár, vezérkari főnök és parancsnok is. Mivel 2023-ban megszüntették a szolgálati jogviszonyát, hivatalosan civilként dolgozik már két éve, így senki nem mondhatja, hogy állományban lévő katonát tettek meg miniszternek.
„Valószínűleg most leginkább egy olyan honvédelmi miniszterre van szükség, aki ismeri a honvédség helyzetét, a honvédség problémáit is, és a honvédség működési gyakorlatát." – Tálas Péter *
Tálas szerint a társadalom biztonságtudatosságát már az iskolákban el kell kezdeni építeni – nem militarizálni kell a társadalmat, hanem a finn modellhez hasonlóan a biztonság kérdésében gondolkodni.
Nemzetközi helyzet: A Hormuzi-szoros és Irán
Az amerikai-kínai alkufolyamat
A beszélgetés második nagy témája a Hormuzi-szoros körüli feszültség volt. Tálas szerint elképzelhető, hogy Trump megpróbálta rávenni Kínát arra, hogy gyakoroljon nyomást Iránra a szoros megnyitása érdekében, cserébe Tajvan ügyében tett engedményekért. Azonban kételkedik abban, hogy ez sikerülni fog.
Kína közvetlenül érdekelt a Hormuzi-szoros és a közel-keleti biztonsági rendszer rendezésében, mert jelentős felhasználója az ottani energiának. Valószínűleg Kína az egyetlen, amely valamilyen befolyást tud gyakorolni az iráni rendszerre. Ugyanakkor az Egyesült Államoknak nincs olyan nagy közvetlen érdekeltsége a közel-keleti olajban és energiaelosztásban, mint az ázsiaiaknak vagy az európaiaknak.
Az iráni vezetés radikalizálódása
Tálas a legnagyobb hibának a régi iráni vezetés „teljes lefejezését" tartja, ami két következménnyel járt:
-
Sokkal radikálisabb vezetés jött létre, amelynek fő erejét a Forradalmi Gárda adja – egy fiatalabb, 40-es korosztály, amely mindig is a radikalizmust képviselte, és nem fogja kiadni a kezéből a hatalmat.
-
Az iráni vezetés rájött arra, hogy az eszkalációval nagyon nagy nyomást tud gyakorolni. Miközben katonailag meggyengültek, aszimmetrikus képességeiket kihasználva iszonyú károkat tudtak okozni Katarnak, az Egyesült Arab Emírségeknek és általában az öbölmenti energiainfrastruktúrának, valamint az amerikaiak által használt bázisoknak.
Tálas nagyon nehezen tudja elképzelni, hogy a jelenlegi iráni vezetés teljesen lemondjon az urándúsításról vagy a rakétaprogramjáról. Ha szerencsénk van, akkor egy olyan megállapodás születhet, hogy nagyobb ellenőrzés alatt végezhetik ezeket a tevékenységeket – olyan ellenőrzés alatt, amelyben nemcsak az Egyesült Államok, hanem Kína és Európa is érdekelt.
Amerikai belpolitikai szempontok
Érdekes szempontként merült fel, hogy az Egyesült Államok az utóbbi időben nettó energiaexportőrré vált olajban és gázban, így a szoros lezárása rengeteg pénzt hoz az amerikai nagy olajtársaságoknak és az adókon keresztül az államnak. Ugyanakkor novemberben választások lesznek, és az amerikai társadalom mindig a pénztárcája alapján szavaz – a Hormuzi-szoros miatti infláció már Amerikát is érinti.
Trump személyiségét illetően Tálas megjegyezte, hogy az elnök nem szeret vesztesként kijönni egy ilyen helyzetből, márpedig itt nem valószínű, hogy az Egyesült Államok stratégiai győztes lesz.
A magyar-ukrán kapcsolatok új alapokon
A korábbi politika öröksége
Tálas szerint a korábbi kormányzat rendkívül káros politikát folytatott Ukrajnával szemben. Az a gyakorlat, hogy egy megtámadott országgal szemben „meglehetősen aljas propagandát" alkalmaztak, és ellenségként jelölték meg Ukrajnát, abnormális helyzetet teremtett. A kormányzati média gyakorlatilag ellenségként állította be Ukrajnát, ami odáig vezetett, hogy Ukrajna valóban elkezdett ellenségként viselkedni.
„Odáig jutottunk, hogy ellenségként jelöltük meg az oroszokkal háborúba álló Ukrajnát. És akkor csodálkoztunk, hogy ez az Ukrajna egyszer csak ellenségként kezd el viselkedni." – Tálas Péter *
A kapcsolatok normalizálásának lépései
Tálas szerint nem kell forradalmat csinálni, de több fontos lépésre van szükség:
-
A biztonsági kérdések és a normál politika szétválasztása: Az egész magyar-ukrán viszonyt „túlbiztonságiasították". Tálas szerint mindössze két valódi biztonsági kérdés van: az orosz-ukrán háború (az Oroszországhoz való viszony) és az energiakérdés. Minden mást vissza kell helyezni a normál politika menetébe.
-
Gesztusok és együttműködés: Ha a kormányzat beszünteti az állandó „ukránzást", leveszi a plakátokat, és nem használja belpolitikai célokra az ukrajnai kérdést, az ukránok nyitottak lesznek az együttműködésre.
-
Miniszterelnöki találkozó és kárpátaljai látogatás: Tálas kulcsfontosságúnak tartja, hogy a miniszterelnök találkozzon Zelenszkijjel, és menjenek Kárpátaljára.
-
A vétó elengedése: Pozitív lépésként értékelte, hogy az új kormány elengedte a vétót a 90 milliárdos kölcsön kapcsán. Az ilyen vétók a lehető legkontraproduktívabb külpolitikához tartoznak.
Az EU-tagság kérdése
Tálas szerint senki Európában nem gondolkodik komolyan abban, hogy Ukrajnát gyorsan fel lehet venni az Európai Unióba. Ha valamilyen különleges státuszt akarnak adni, az nem lesz tagság – nincs olyan, hogy különleges tagság az EU-ban. Az EU pont attól EU, hogy mindenkinek ugyanazokat a feltételeket kell teljesíteni.
Ugyanakkor nem dráma, ha Ukrajna elkezdi a tárgyalásokat a normál EU-tagságról – ez amúgy is évtizedekbe fog kerülni (Törökország 1963 óta halad a tagság felé, és sehol nincs még). Ráadásul a tagsági tárgyalások alatt minden egyes tételnél lehetőség lesz megállítani a folyamatot. Tálas utalt arra is, hogy a TISZA-kormány ígérete szerint a folyamat végén ügydöntő népszavazást rendeznének.
A kisebbségi jogok és a nemzetállami lét kérdése
Tálas hangsúlyozta, hogy fontos a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak biztosítása (nyelvhasználat stb.), és „meg kell kérni mindenért az árat". Ugyanakkor nem szabad összetéveszteni egy kisebbség jogait azzal, amikor meg akarják szüntetni egy nép vagy nemzet nemzetállamát – a kettő nem hasonlítható össze. Ezt a románok és a lengyelek is megértették (mindkettőnek nagyobb kisebbsége van Ukrajnában, mint a magyaroknak), csak a korábbi magyar kormányzat volt az egyedüli, amely ezt felcserélte.
A kölcsönös megismerés hiánya
Tálas két alkalommal is részt vett szakértői tárgyaláson Ukrajnában, és megdöbbentő volt számára, hogy mennyire nem ismerjük egymást. Pont azért lehetett ellenséget kreálni Ukrajnából, mert nem ismerjük annyira, mint a románokat, a szlovákokat vagy a szerbeket. A kölcsönös megismerés önmagában enyhítene a helyzeten.
A magyar biztonságpolitikai diskurzus torzulásai
A szuverenitás fogalmának kiüresedése
Tálas szerint az elmúlt években a szuverenitás fogalma egy „érzelmi viszony" lett, amit senki nem tud pontosan definiálni. Példaként hozta fel, hogy gazdaságilag a magyar szuverenitás erősen megkérdőjelezhető, hiszen a magyar gazdaság motorjai a multinacionális cégek (Suzuki, BMW, Mercedes, Audi), és miattuk vagyunk magas technológiájú ipari országként elkönyvelve, nem a saját jogon.
„Borzasztó jó lenne, ha amikor a politikusok emlegetik a szuverenitást, elmagyaráznák azt is, hogy mit értenek a szuverenitás alatt. Az elmúlt időszakban a szuverenitás fogalma egy ilyen érzelmi viszony lett." – Tálas Péter *
Számos ilyen fogalom van, amit vissza kell szerezni és vissza kell adni a normál értelmét, hogy a kialakult hisztéria megszűnjön.
A migráció kérdése
Tálas szerint a migrációs kérdésről is világosan kell beszélni, és itt számos kellemetlen probléma lesz. A magyar demográfiai mutatók alapján azon országok közé tartozunk, amelyek valószínűleg nagyon nehezen lesznek meg migránsok befogadása nélkül. Bár ez népszerűtlen álláspont, Tálas szerint a szakpolitikai vitákat abba az irányba kellene terelni, hogy hogyan tudjuk eldönteni, kivel akarunk együtt élni és kivel nem.
Példaként hozta fel Lengyelországot, ahol 2015-16-ban hatalmas hisztéria volt a migráció kapcsán, de 2022-ben szó nélkül beengedték az ukránokat, és kiderült, hogy amikor idegenek jelennek meg, nem biztos, hogy rögtön a migrációt kell emlegetni. Az ukránok ráadásul jelentős szerepet játszottak a lengyel gazdaság fellendülésében.
„Volt egy csomó olyan biztonságiasított probléma, aminek kapcsán a reális képet és a tényleges képet újra kell rajzolnia és újra kell bemutatnia részben az én szakmámnak, részben pedig a kormányzatnak is." – Tálas Péter *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Forá Geg" / „Foris" / „Forg" / „Forig" – a 4iG cég nevének különböző elírásai az átiratban, a kontextus alapján egyértelműen a 4iG-ről van szó.
- „Lusin Sendi, Romolus" – Ruszin-Szendi Romulusz nevének torzult alakja.
- „Szaboen Pista" – valószínűleg egy újságíró neve, aki a Vodafone-felvásárlásról írt, de a pontos név nem azonosítható egyértelműen.
- „Hirtemberberg" – Hirtenberger, a 4iG által felvásárolt osztrák védelmi ipari cég nevének torzult alakja.
- „Deák András György" – a név valószínűleg helyes, de a kontextusból nem állapítható meg teljes bizonyossággal.
- „Bacsaboton Szegedi Tíme a Csorba László" – a műsorkészítők neveinek torzult alakja (feltehetően Bacsó Botond, Szegedi Tímea, Csorba László).
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:08]Reggeli személy Tálas Péter a stratégia és védelemkonzultációs csoport biztonságpolitikai jellemzője.
[00:00:15]Jó reggelt!
[00:00:17]Jó, jó reggelt kívánok.
[00:00:17]Üdvözöm a hallgatókat.
[00:00:19]Ha nem bánja, akkor egy ilyen hármas felosztást javasolnék, amiről beszélnünk kell egyrészt, ami szerepel a hírekben, ez a Forá Geg 1311 milliárdos szerződése, de egyébként van még mellette kettő, tehát összesen 4 milliárd euróról beszélünk, amit a honvédelmi minisztérium kötött titokban.
[00:00:40]Ennek a tartalmát nem tudjuk, ha média se tudja.
[00:00:43]A másik, amiről beszélnünk kell, hogy a magyar haderő milyen állapotban van, milyen fejlesztések történtek, vagy nem történtek eddig, és mi az, ami várható?
[00:00:51]És hát van egy pár nemzetközi dolog, amire tekintettel beszélgetnünk kell, Iránról, Hormózról, Ukrajnáról, ha elfogadja, akkor ez lenne a felasztó.
[00:01:03]Rendben.
[00:01:03]Kezdjük ezzel a Foris történettel.
[00:01:05]Önök a szakmán belül többet tudnak erről?
[00:01:09]Hát nem mondhatnám, hogy többet tudunk, többet sejtünk inkább, vagy többet gondolunk.
[00:01:13]Ugye azt gondoljuk, hogy a For G az egy állami pénzen felhízalt monstrum, nemzeti bajnok, ha tetszik, úgy szoktuk mondani.
[00:01:26]És ez összességében azt gondolom, hogy hogy nem ördögtől való.
[00:01:31]Tehát nagyon sokan gondolják úgy, hogy a védelem védelmi iparban csak akkor tud megjelenni Isten igazából Magyarország, ha megtámogatunk egy olyan céget, ami nemzetközi súlyú lesz, és nemcsak a a magyar honvédségnek termel, hanem fogja magát, és nemzetközi súllyal rendelkezik, és nemzetközileg is képes a piacon működni.
[00:02:00]nagyon sok országban csinálják ezt, de természetesen egy másik lehetőség, ami ugye azért jön elő, hogy nem biztos, hogy a magánszektor a legjobb a egy védelem védelmi gazdaságnak, vagy pontosabban nem biztos, hogy a a hogy a magánszektornak kell meghatározónak lenni egy védelmi gazdas.
[00:02:26]Nem biztos, hogy egy amerikai modellt kell követni.
[00:02:27]Nem biztos, hogy egy amerikai modellt kell követni, azért, mert nem biztos, hogy a tőke szegény a országok, a kisországok, ahol nincsen beláthatatlan mennyiségű pénz, azoknak van lehetősége kitenni magukat a piac hektikusságának, hanem ezért nagyon sokan azt mondják, hogy a legjobb az, ha ha állami támogatással, vagy pontosabban állami cégek csinálják.
[00:02:55]Ö de természetesen azt is tudjuk, mi a szocializmusban nevezgettünk, tehát pontosan tudjuk, nem biztos, hogy az állam a legjobb gazdája ennek az egész történetnek.
[00:03:03]Tehát ez az egyik dolog, hogy mind a hogy van mellette és ellene érve ebből a szempontból.
[00:03:12]Ami a témát illeti, mi úgy gondoljuk, vagy én úgy látom, hogy itt valami olyan digitalizáló program születne meg, amit ami ami leginkább ugye a Forg-nek ez a ez a műholdas rendszerének a kidolgozása vagy kiépítése, vagy bármi más is benne van, mondjuk így, hogy benne van.
[00:03:31]Itt sem azt gondolom, hogy az a kérdés, nem itt is ketté bontanám a kérdést.
[00:03:37]Nem önmagában az probléma, hogy mondjuk Magyarország önálló műholdas rendszert akar létrehozni.
[00:03:46]Tehát azt mondja, hogy vannak olyan hogy mondjam, vannak olyan nemzetbiztonsági szükségleteim, ami műholdas megfigyelést, műholdas kommunikációt és egy csomó mindent támogat.
[00:04:01]a formája egyáltalán nem biztos, hogy jó már abban az értelemben, hogy kell-e nekünk teljesen önálló szisztéma, tehát mondjuk egy ilyen, ami állandó és és kommunikációra alkalmas, és akkor van még mondjuk nyolc másik, ami ami másra, tehát ilyen megfigyelésre és egyéb dologra használunk.
[00:04:23]Szóma szómárom, tehát azt akarom mondani, hogy nem önmagában a program.
[00:04:27]Ami leginkább probléma szerintem az az, hogy egy erősen politikag beágyazott, állami segítséggel felhi, részben titkosított, verseny és közpénz átláthatóság nélkül létrehozott programról van szó.
[00:04:45]Ez az utolsót aláhúznám.
[00:04:48]Nem hiszek abban, hogy a nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva, vagy a titkosságra hivatkozva el lehet egy ekkora összeget tüntetni.
[00:05:01]Nem tudom, érthető-e a dolog.
[00:05:03]Azt mondom, nem kell a titkokat elmondani.
[00:05:06]Nem az érdekel engem, hogy mi hogy működik majd a műholdendszer, de az, hogy műholdrendszer legyen-e vagy ne legyen, ez egy szakpolitikai kérdés.
[00:05:13]Ez egy olyan kérdés, amit a szakértőknek meg kell vitatniuk, és ilyen értelemben azt gondolom, hogy a 4ig és egyáltalán ez az 1300 milliárdos történet, ez tipikusan annak az eredménye, hogy gyakorlatilag m az elmúlt években megszűnt a szakpolitikai bita a biztonság és védelempolitika területén.
[00:05:41]Tehát egész egyszerűen nincsenek olyan viták, mint van mondjuk Lengyelországban, ahol egyébként Ja, és hozzá kell tenni, hogy minden hogy mondjam, ilyen típusú megoldás kapcsán hivatkozott ugye a kormány egyrészt a a titkosságra, tehát a nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozott arra, és nem kellett hivatkoznia, mert valóban így volt, hogy rendkívüli át kvázi rendkívüli állapotban éltünk, és a rendeleti kormányzás gyakorlatilag arra használta fel.
[00:06:15]Szerintem egyébként nagyon hibásan tekintettel arra, hogy szerintem a vukásában ennek a rendszernek az egyik nagyon fontos elem az volt, hogy a lojalitást felváltott a szervilizmussal.
[00:06:29]És nem voltak emberek, akik azt mondták volna bármelyik döntéshozónak, hogy ezt ne így tovább, mert ez rossz.
[00:06:36]Amíg megvan a szakpolitikai vita, addig azt gondolom, hogy a hiba sokkal jobban elkerülhető.
[00:06:43]Akkor sem hibátlan a dolog, de mindenféleképpen fontos az, hogy szakpolitikai vitákat kell kezdeményezni.
[00:06:51]És azt gondolom, hogy ez ez nagyon sok mindent meghatároz, mert ugye említette azt, hogy akkor beszéljünk mondjuk arról, hogy mi mi a helyzet a a védelemppolitikában, illetve a haderőreformban.
[00:07:03]És az első megszólalásom ezzel kapcsolatban az lesz, hogy kellene egy felülvizsgálat, hogy megtudjuk, hogy mi a helyzet, hogy például megtudjuk ilyen egyszerű dolgot, hogy mje van a magyar honvédségnek.
[00:07:17]Tudjuk azt, hogy beszerzések voltak.
[00:07:19]Tudjuk azt, hogy harckocsikat vettünk.
[00:07:21]Tudjuk azt, hogy Linket akarunk csinálni.
[00:07:22]tudjuk azt, hogy repülőket vettünk satöbbi, satöbbi, de összességében az például, hogy egyéb tekintetben mivel rendelkezik a honvédség, az annyira titkos, hogy mi, akik egyébként ezzel foglalkozunk, én majdnem 30 éve szakmaszerűen, mi nem jutottunk csak úgy hogy mondjam, információkhoz, bizonyos kérdésekben, hogy ismertük a minisztert, vagy ismertünk valakit, vagy vagy a honvédelmi minisztérium ban van voltak olyan kapcsolataink, de nem ez a normális dolog, hogy nekünk ki kell könyörögni az információkat.
[00:08:02]Tehát a a titkosság és az elzárkózás az szerintem szakmailag egy hibás politika még a védelempolitikában is.
[00:08:13]Hát meg hogy mondjam, a fékek leása nem csak könnyelműségre vagy ostabaságra csábít, hanem lopásra is tegyük hozzá.
[00:08:21]Természetesen.
[00:08:21]Jó, itt ugye a jó, akkor hadd hadd mindig azt szoktam mondani, hogy összességében mi nem foglalkozunk párpolitikával, és én tulajdonképpen megértem azt is egyébként, hogy hogy hogy mondjuk minden párt vagy minden minden kormányzat a saját hátterének akarja biztosítani az előetet.
[00:08:43]Nem tudom, érthető-e.
[00:08:46]Nem ez a fő gondom vele, a versenyánya.
[00:08:51]Tehát ha nagyon egyszerűen akarom mondani, mindenki kapjon egy lehetőséget.
[00:08:56]Természetesen adjuk azt, hogy megkapod, de utána menj ki a piacra és élj meg.
[00:09:02]Nem tudom, érthető-e.
[00:09:05]Ha meg nem tudod, akkor többet nem kapsz.
[00:09:07]Ö, tehát azt gondolom, hogy hogy van racionalitás abban, hogy a magyar kormányok tulajdonképpen ilyen magyar multinacionális cégeket akarnak létrehozni, de az nem multinacionális cég klasszikus értelemben, ami éveken keresztül, vagy évtizedeken keresztül csak az állam emlőjén táplálkozik.
[00:09:32]Hát a legtöbb magyar oligarchának ilyen bizniszei vannak, hogy nem a piacon méli meg magát, hanem a állami támogatásokban.
[00:09:39]Ha elbukja a pénzt, akkor majd a állambácsi ad.
[00:09:44]Igen.
[00:09:44]Na most ez ez egy olyan, hogy mondjam, ebből nem lesz modernizáció.
[00:09:48]Ugye mindig arra szoktunk hivatkozni, hogy kérem szépen, nagyon erős a családi meghatározottság, mondjuk a dél-koreai gazdaságban.
[00:09:56]Ott is nagyjából úgy kezdődött a történet, hogy voltak 12-en, 13-an.
[00:10:01]Ezek elkezd ezeket elkezdték támogatni, és aki a legsikeresebb volt, az államé állt be.
[00:10:10]De megvolt az a verseny, hogy kiválasztódott az, hogy te leszel akkor a Így jött létre a Samsung, így jött létre egy csomó minden.
[00:10:18]És utána utána azt mondták neki, hogy öreg, innentől kezdve viszont nemzetközileg is neked magadnak kell a saját erődből, a saját, hogy mondjam, a saját hozzáadott értékedből kell megélned.
[00:10:31]És ez azt gondolom, hogy hiányzik.
[00:10:34]Ezt annak ellenére mondom, hogy azt én nagyon hogy mondjam, egyrészt nagyon jó dolognak tartom, hogy a magyar védelmi ipart elkezdte a kormány fejleszteni.
[00:10:45]Ezzel szerintem semmi gond nincsen.
[00:10:47]Sőt, és azt is világosan látom, hogy a magyar védelmi iparnak kell állami támogatás, mert a magyar védelmi ipar csak akkor sik, tehát csak akkor tud m fejlődni, ha magyar honvédségen kívül máshol is vannak piacai, tehát ha nemzetközileg is.
[00:11:10]De egyelőre mondjuk a Forig esetében inkább azt mondanám, és erről nagyon sokat írtak hát ugye a felvásárlások, hogy tulajdonképpen cégeket vásárol fel.
[00:11:20]Hát mondjuk a a Szaboen Pista megírta hosszosan a a a Vodafone felvásárlásának a történetét, de a Hirtemberberget is említhetném.
[00:11:30]Ezek nem saját jogon megszerzett vagy kiépített hogy mondjam, tartalmak.
[00:11:37]Ö ennek megfelelően azt gondolom, hogy az egyik legnagyobb problémája az a az ilyen kiválasztásnak, hogy nem ösztönöz se modernizációra, se pedig arra, hogy hogy hát nemzetközi piacra menjek.
[00:11:57]Az egy teljesen más kérdés.
[00:11:59]Ez is egy elképzelhető, vagy ez is egy vita kérdés lehet természetesen, hogy az a program, ami mondjuk ez 1300 milliárd mögött van, az mennyire racionális?
[00:12:12]Hát a magyar miniszterelnök rövidre rárta ezt a dolgot, mert azt mondta, hogy nem költünk műholdakra.
[00:12:15]Pont jó napot kívánok.
[00:12:19]Hát innentől a dolog egészen más vágányra terelődik, de hát ne meglátjuk.
[00:12:26]A magyar haderőfejlesztéssel meg azzal, hogy mi van belül.
[00:12:29]Én nekem tulajdonképpen csak egyetlen kérdésem van, mert ez dönt el mindent.
[00:12:32]Mire van szüksége Magyarországnak katonai szempontból?
[00:12:39]Úgy, hogy egy nagyon erős védelmi, hát igen, időnként megbomló védelmi szövetségnek a tagja a NATO-nak tudnélik.
[00:12:47]Mire van szüksége?
[00:12:47]Hogyan tudja szolgálni a NATO-t?
[00:12:49]A NATO miben tudja szolgálni?
[00:12:51]Magyarországot.
[00:12:51]Tehát hol vannak kapcsolódások?
[00:12:52]Hát akkor hadd mondjam azt, hogy inkább azt próbálom elmesélni, vagy megmagyarázni, hogy mi honnan indulnánk el az egész történetről, mert de ez benne lesz a válasz alapvetően.
[00:13:05]Ugye az első és legfontosabb, készítettünk ilyen védelemppolitikai javaslatokat, szakpolitikai javaslatokat, és három elemből áll.
[00:13:16]Az első a helyzetértékeléssel foglalkozik.
[00:13:17]a helyzetértékeléssel, amivel azt gondoljuk, hogy egy átfogó stratégiai vizsgálat kell, amiről beszéltem, hogy mi áll rendelkezésre eddig, mit szereztünk be, mi hiányzik, satöbbi, satöbbi.
[00:13:31]A másik az szintén már beszéltünk róla, kellene egy olyan térkép, kellene egy olyan lista, kellene egy olyan leltár, hogy a védelmi ipari és az és az innovációs ökoszisztémában mink van.
[00:13:49]Nem tudjuk azt például, hogy mekkora a magyar védelmi ipar, hány cég dolgozik a magyar védelmi iparnak.
[00:13:55]Tehát ezekről mind-mind csak tájékoztatás kéne, vagy tájékozódás kéne.
[00:14:00]És akkor azt követően lehet egy olyan, hogy akkor új alapokra kéne helyezni, és amit kérdezett, hogy mi kéne, ahhoz az első és legfontosabb dolog, hogy a stratégiákat végig kéne gondolni.
[00:14:16]Kéne készíteni egy, vagy meg kéne újítani a nemzetbiztonsági alapelveinket.
[00:14:26]védelem és biztonsági alapelveinket, ami azt mondja ki, mert ez attól függ, hogy mi kell, hogy mi milyen biztonságpolitikában és védelemppolitikában gondolkodunk.
[00:14:36]Ez azt jelenti, hogy mi önállóan akarunk mindent csinálni, kihez akarunk csatlakozni, milyen szövetségesi rendszert, ebben a szövetségesi rendszerben kikre számítunk, satöbbi, satöbbi, satöbbi.
[00:14:49]Ez az egyik.
[00:14:49]A másik, ami a biztonságpolitikai stratégiát jelenti, ez pedig együtt jár azzal, hogy meg kell vizsgálni azt, hogy milyen kihívásoknak van kitéve Magyarország.
[00:15:06]És azt azért tartom kulcsfontosságak, mert az elmúlt néhány évben gyakorlatilag a magyar társadalom egy olyan hangulatban élt, ahol hihetetlen sok ellenséget produkált a kormány, és nem tudjuk eldönteni, hogy ki valójában az ellenség.
[00:15:23]Nem tudom, érthető-e a történet.
[00:15:25]Tehát odáig jutottunk, hogy ellenségként jelöltük meg az oroszokkal háborúba álló Ukrajnát.
[00:15:35]És akkor csodálkoztunk, hogy ez az Ukrajna egyszer csak ellenségként kez kezd el viselkedni, tehát visszaszól, vagy kellemetlenséget próbál okozni.
[00:15:48]Tehát azt gondolom, hogy hogy ezekre azért van szükség, és a szakpolitikai vitákra, és általában ezeknek a ezeknek a dokumentumoknak, stratégiai dokumentumoknak a meg elkészítésére, felúj megújítására, ugye 2020-ban volt az utolsó utolsó biztonságpolitikai stratégiánk, mert ezek elavultak, mert mert gyakorlatilag fel kéne mérni azt, hogy hogy rész részben milyen fenyegetéseknek vagyunk kitéve, és kellene egy szakpolitikai vita arról, hogy akkor mi merrefele kell szeretnénk.
[00:16:25]A NATON belül is egyébként, tehát a nem én nem azt gondolom, hogy a szövetségési rendszert sőt kell megkérdőjelezni, hanem azt kell eldönteni, hogy a NATO belül mi kire fogunk számítani.
[00:16:38]Elsősorban mennyire számítunk az Egyesült Államokra, és mennyire számítunk a NATO európai, hogy mondjam, tagjaira.
[00:16:45]Mennyiben vagyunk, érdekeltek abban, hogy mi egy olyan NATO-hoz csatlakozzunk, és azt gondolom, hogy mi alapvetően ebben érdekeltek, ahol az európai védelmi képesség egyre jelentősebb lesz.
[00:16:59]Ugye nem arról van szó, hogy nincs szükségünk adatokra például a a műholdakról.
[00:17:09]hozzáférésre van szükségünk az adatokhoz, csak nem biztos, hogy műholdakat nekünk saját műholdak.
[00:17:12]Az európaiaknak, a NATO-nak, egy csomó mindenkinek van műholdja.
[00:17:17]Tehát azt akarom mondani ezzel, hogy hogy egy kicsit újra kellene gombolni a a kabátot, és ezt követően tudjuk hát, hogy mondjam, elmondani azt, hogy tulajdonképpen mire van szüksége a magyar honvédségnek.
[00:17:35]ami világosan látszódik, azt és ugye akkor ki kell lépnünk egy picit a a belpolitikáról, vagy a belső ügyekről, a külső ügyekre, hogy mellettünk zajlik egy olyan háború, ami alapvetően írja felül egy csomó tekintetben az eddigi háborús törvényszerűségeket vagy sajátosságokat.
[00:18:00]Az egyik legfontosabb dolog például az, hogy ma az oroszokrán háborút a drón uralja.
[00:18:10]A drónok szerepe ebben a háborúban olyan jelentős, amire még szerintem 22 előtt senki nem gondolt, hogy mást ne mondjak.
[00:18:19]Ö ez például egy olyan kérdés, amit nekünk végig kell gondolni, hogy fogjuk beleilleszteni abba a folyamatba a abba a folyamatba a drónokat és a drón iipart, a drón beszerzést, a drón szükségletet, amit elkezdtünk 16-ban.
[00:18:40]Itt is van egy nagy probléma szerintem, mert ráadásul nem csak nekünk egyedül kell végiggondolni azt, hanem van egy csomó európai ország, akinek szintén végig kell gondolnia.
[00:18:49]Ugye azt látni kell, hogy a hogy a NATO belül ezek a tervek ilyen hét éves, 10 éves ciklusokba mennek.
[00:18:57]Tehát egy csomó olyan program folyik, és csomó olyan fejlesztés folyik, amit még 2022 előtt döntött el a NATO, és amit lehet, hogy nem is biztos, hogy hogy folytatni kell nagyon.
[00:19:12]Nem látom például azt, hogy olyan hihetetlen nagy szerepe lenne a harckocsiknak a a mondjuk az orosz-ukrán háborúban, amire szükségünk van, az egész biztos, hogy lőszer, rakétavédelem, tüzérségi eszközök, mert ezt látom, hogy hogy gyakorlatilag ugye ez ebben a háborúban ebben mindenféleképpen komoly szerepe van.
[00:19:39]Tehát azt akarom mondani, hogy hogy tulajdonképpen ezt is végig kell gondolni.
[00:19:43]És végig kell gondolni akkor még egy nagyon fontos dolgot, hogy mire van lehetősége a magyar gazdaságnak, mert szerintem ez a harmadik legfontosabb dolog.
[00:19:53]És ebből a szempontból azt feltételezem, hogy az a hát mondjuk, hogy az a az a fantasztikus nagy bőség, ami 16-tól itt tapasztalható volt, az jelentősen be fog szűkülni az elkövetkezendő években.
[00:20:12]Tehát miközben folytatódnia kell a a haderőreformnak, de ezt szerintem újra kell gondolni abból a szempontból, jó, inkább úgy fogalmazom, van egy csomó dolog, amit már beszereztünk.
[00:20:28]Tehát a azt szoktunk mondani, hogy nagy vasakat beszereztünk.
[00:20:32]beszereztünk repülőket, beszereztünk harckocsikat, beszereztünk egy csomó olyan eszközt, ami helikoptereket, amik amik megvannak.
[00:20:42]A a következő lépés valószínűleg az lesz, hogy ezek mellé mi az a nélkülözhetetlen, például a drónok, hogy mást ne mondjak, amit mindenféleképpen valószínűleg be kell illeszteni ebbe az egész programba.
[00:20:56]És a harmadik dolog, mert azt gondolom, hogy ezt szintén ki kell mondani, hogy a fejlesztésünk túlnyomó többsége az az eszközbeszerzés volt, és kevesebbet foglalkoztunk a humán erőforrással, kevesebbet foglalkoztunk azzal, hogy ezeket az eszközöket kik fogják és milyen módon fogják használni.
[00:21:23]Ha nagyon egyszerűen kell megfogalmazni, akkor azt mondanám, hogy a modern hadviselés, vagy inkább az ukrajnai háború egyik nagyon lényeges sajátossága, hogy a hivatásos haderő csak a háború első időszakában játszik főszerepet.
[00:21:46]Utána azok a az a haderő játszik, akiket tartalékosként képeztünk ki, akik a háború idején gyakorlatilag vagy bcs a béke idején területvédelemre lettek kiképezve, satöbbi, satöbbi.
[00:22:02]Tehát azt gondolom, hogy ezt világosan kell látni, hogy fontos az, hogy egyrészt az eszközök mellé legyen, aki használja ezeket és tudja használni ezeket az eszközöket, és legyen egy olyan m társadalom, egy olyan tulajdonképpen egy olyan tartalékos rendszer, területvédelmi rendszer, ami felkészít bennünket arra, hogy kisország ké ként legalább addig ellen tudjunk állani, amíg a szövetségeseink nem jönnek segíteni nekünk egy támadás esetén.
[00:22:42]Jó, hát akkor ez a munka még önök előtt áll, de hát gondolom, hogy van most egy olyan honvédelmi miniszter, aki részint azért látta belülről ezeket a problémákat, tehát ismeri, és meg lehet vele beszélni ezeket a kérdéseket.
[00:22:57]Legalábbis föltételez.
[00:23:00]Mi is azt gondoljuk, azt látni kell, hogy Lusin Sendi, Romolus tulajdonképpen lényegében a középiskolától kezdve a honvédséghez tartozott valamilyen formában.
[00:23:13]emlékeim szerint talán honvédelmi középiskolába járt, ami azért nagyon fontos, mert például ahhoz, hogy itt, hogy itt egyáltalán tartalékos rendszer utánpótlásról beszéljünk, a azt gondolom, hogy a társadalomnak a biztonságfelfogását, biztonságtudatosságát, nem militarizálni akarom a a társadalmat, hanem azt, hogy hasonlóan mondjuk a finnekhez abba gondolkodjunk, a magyar biztonságba.
[00:23:44]És ezt ezt valószínűleg már az iskolákban el kell kezdeni.
[00:23:47]A másik, hogy volt humán politikai helyettes államtitkár.
[00:23:54]Tehát ehhez is azt gondolom, hogy ért, vagy legalább hát, hogy mondjam, fog ismeri a helyzetet.
[00:24:03]Az, hogy volt humánpolitikai helyettes államtitkár, az azt is jelenti egyébként, hogy az apparátust is ismernie kell.
[00:24:09]És hát volt vezérk pontosában vezérkari főnök és parancsnok.
[00:24:15]És azt gondolom, hogy h az, hogy 23-ban neki a szolgálati jogviszonyát megszüntették emlékeim szerint, ez ebben a helyzetben még szerencsés is, mert senki nem mondhatja azt, hogy egy hiba, tehát hogy egy, hogy egy állományban lévő katonát teszünk meg honvédelmi miniszternek, hanem hivatalosan ő civilként dolgozik már nem tudom két éve.
[00:24:41]Ö és azt kell, hogy mondjam, hogy valószínűleg most leginkább egy olyan honvédelmi miniszterre van szükség, aki ismeri a honvédség helyzetét, a honvédség problémáit is, a honvédség, hogy mondjam, és a honvédség működési gyakorlatát.
[00:24:58]Jó, akkor nézzük most meg a külső helyzetünket, amiben vagyunk.
[00:25:04]azért mondom, hogy helyzetünket, mert hogy mi történik a hormózi szorosban, az a legsúlyosabban érinti Magyarországot és egész Európát, Ázsiát, tehát az egész világot ezt tudjuk.
[00:25:12]És hát súlyosan érinti Ukrajna is természetesen itt van a szomszédben a háború.
[00:25:19]Nézzük a hormozis szoros legfrissebb híreket.
[00:25:21]Van-e eremény arra, hogy Trump, akik voltak éppen, legalábbis a külső szemléző szerint nem sokat kapott Kínában, de ő azért kérni ment oda.
[00:25:32]Tehát tulajdonképpen most neki kéne azt mondani, hogy hát kedves Donald, nincs elég kártya a kezedben.
[00:25:37]Szicin Pin kezében több volt.
[00:25:39]és ezért megpróbált nagyon furán viselkedni pondjuk Tajvan esetében egy olyan formulát használni, amit eddig az Egyesült Államok nem tett meg.
[00:25:51]Soha nem tett meg.
[00:25:53]Cserébe azért, hogy kapott egyébként semmire nem kötelező ígéretet, hogy Kína ráveszi Iránt, hogy nyissa meg a hormoszt.
[00:26:02]Ön ezt elhiszi-e?
[00:26:06]Az, hogy van egy ilyen ötlet és hogy ezt kéne csinálni, azt elhiszem, hogy ez sikerülni fog, ez egy másik kérdés.
[00:26:13]Régóta mondjuk azt vagy mondjuk mondjuk mondják a kollégáim, például Deák András György azt, hogy kérem szépen, mivel az Egyesült Államoknak olyan nagy érdekeltsége a közelkeleti olaj és a közelkeleti energiafelhasználásban, elosztásban nincsen, tehát közvetlenül nem.
[00:26:31]Ö, ezért egy olya, ezért nem biztos, hogy érdekelt abban ugyanannyira, mint mondjuk az ázsiaiak vagy az európaiak, hogy itt a hormozi szorosnál minden lerendeződjön.
[00:26:45]Ön azt gondolom, hogy igen, Kínának nagyon fontos szerepének kell, hogy legyen abban, hogy a hormozis szoros és általában a közelkeleti biztonsági rendszer az energiabiztonság szempontjából hát megnyugtatóan rendeződjön.
[00:27:03]azért, mert Kína m gyakorlatilag felhasználója ennek a tehát közvetlenül érdekelt abban, hogy itt működjön minden.
[00:27:15]És hát azt kell mondani, hogy ráadásul való igaz, hogy jelenleg valószínűleg Kína az egyetlen, aki valamilyen benyom, valamilyen befolyást tud gyakorolni a az iráni rendszerre.
[00:27:31]A kérdés szerintem sokkal inkább az, hogy az iráni rendszer mennyire nyitott erre.
[00:27:36]Én Én a legnagyobb hibának gyakorlatilag a régi vezetés teljes lefejezését látom Iránban, mert ez két dolgot eredményezett.
[00:27:48]Egy sokkal radikálisabb vezetés jött létre, aminek a fő erejét ma már a forradalmi gárda adja.
[00:27:57]Tehát az a forradalmi, ami gárda, ráadásul, ami ami hát, hogy mondjam, mindig is a radikalizmust képviselte.
[00:28:06]És és ez a forradalmi gárda egy fiatalabb társaság.
[00:28:12]Ugye ott nem felejtsük el, hogy ott a 70-eseket leváltotta most egy 40-es korosztály a fordadalmany gárdával, és ez a 40-es korosztály nem fogja kiadni a kezéből.
[00:28:24]És ami a másik nagyon lényeges dolog, hogy rájött valószínűleg az irányi vezetés arra a képességére, aztán hogy ezt meddig tudja kihasználni, azt nem tudjuk, hogy az eszkalációval nagyon nagy nyomásgyakorlást tud gyakorolni, vagy végrehajtani.
[00:28:45]Gondolok itt elsősorban azzal arra, hogy ugye az irániak miközben gyengülnek, tehát miközben katonailag meggyengültek, kihasználva a az aszimmetrikus képességeiket, azért iszony károkat tudtak olkozni Katarnak, az Egyesült Arab Emirátusoknak, tehát és általában a a közelkeleti vagy az öbölmenti energiainfrastruktúrának, tehát meg a bázisoknak, amiket az amerikaiak is használnak.
[00:29:19]Igen, azt is.
[00:29:20]És én azt gondolom, hogy miután erre rájöttek, ezt nem fogják egy könnyen elengedni.
[00:29:27]Ö ez azt jelenti egyébként, hogy itt a kőkérdés nem csak tehát, hogy mondjam, Kína valószínűleg rá tudja venni iránt arra, hogy nyissa meg a hormózis szorost, viszont valószínűleg Kína fogja elfogad, vagy Kínára kell akkor hallgatnia, ha nem beszélget Trump ugye a az irániakkal, hogy mit engedjen el cserébe.
[00:29:52]Öö itt azért ugye azt kell látni, hogy az Egyesült Államok azt ígérte, vagy azt mondta, hogy megszünteti az atomprogramját, vagy pontosabban a a az urán dúsítás problémáját.
[00:30:06]azt ígérte, hogy megszünteti gyakorlatilag a rakétaképességét az irániaknak, hogy rendszert fog váltani a a Iránban satöbbi, satöbbi.
[00:30:22]Ezek közül egy csomó mindent le kell, hogy mondjon, vagy vagy fel kell, hogy adjon, vagy kompromisszum kell, hogy kössön.
[00:30:27]Én nagyon nehezen tudom elképzelni például azt, hogy a jelenlegi iráni vezetés teljesen elemondjon a a az uránusításról.
[00:30:37]Nagyon nehezen tudom elképzelni azt, hogy teljesen lemondjon a rakéta programjáról.
[00:30:42]Valószínűleg, ha szerencsénk van, akkor meg lehet vele abban állapodni, hogy ellenőrzőt alatt végezze ezeket nagyobb ellenőrzés alatt, egy olyan ellenőrzés alatt, amiben egyébként nemcsak az Egyesült Államok, hanem Kína és az össze és Európa és mindenki érdekelt.
[00:31:01]Van itt valami egyébként, ami még az amerikai érdekeltséget így árnyalja.
[00:31:06]Hogy tudnik az utóbbi időben az Egyesült Államok nettó energiaexport lett olajban, gázban.
[00:31:15]Tulajdonképpen az, hogy le van zárva a szoros, az rengeteg pénzt hozz Amerikának.
[00:31:18]Nem annak az embernek, aki a olajkutaknál fizeti a mit tudom én, már 4 dollár 50-es gallonkénti árat.
[00:31:24]Nem, nem neki.
[00:31:26]A nagy olajtársaságoknak hoz rettentő hasznot, meg ugye az adókon keresztül az amerikai államnak.
[00:31:32]Hát tulajdonképpen Trumpék ezzel jól járnak politikailag meg nagyon rosszul.
[00:31:39]Egyrészt, másrészt azért azt gondolom, hogy ne felejtsük el, novemberben választások lesznek az amerikai, tehát az amerikai társadalom mindig a pénztárcája arán szavaz, és ez tulajdonképpen az inflációval és egy csomó mindennel együtt azért most már Amerikát is érinti.
[00:32:00]Nem Amerika szenvedettől a legjobban, tehát ami most a Hormusz okán zajlik, és nem a a hosszú távú következménye nem Amerikát fogja érinteni, ha sikerül lezárni.
[00:32:11]De tény egyébként, hogy valóban tulajdonképpen a az Egyesült Államok hát gazdasági elitje vagy az olajtársaságai azok azok hát azok számára nem ennyire feszült kérdés, hogy most megoldódik gyorsan vagy nem oldódik meg gyorsan ez az egész kér ez az egész hormozi történet.
[00:32:33]Én azt én azt gondolom, hogy ma már tulajdonképpen az Egyesült Államok is érdekelt abban, hogy korm valahogy lerendeződjön, de nagyon nehéz átnyomni ezt a a Trump féle vezetésel, személyesen Trump pont, mert amennyire őt ismerem, vagy amennyire lehet látni, ő nem szeret vesztesként kijönni ebből az egész és történetből.
[00:33:06]Márpedig itt nem gondolom, hogy stratégiai győztes lesz az Egyesült Államok.
[00:33:12]Nézzük Ukrajnát.
[00:33:15]Itt most Magyarország szerepe, tehát egy nyilvánvalóan egy új orosz politika meg egy új ukrán politika kezdődik el a magyar féle kormánnyal.
[00:33:24]Nem gondolom, hogy nagyon nagy radikális változások lesznek ebben.
[00:33:25]Én azt gondolom, hogy óvatosabban fognak lavírozni, de mégis egy másfajta megközelítés lesz.
[00:33:32]Tehát például Magyar Péter biztosan elmegy miniszterelnökként is kijebbe tárgyalni, egyeztetni.
[00:33:40]És nem csak arról van szó, hogy ez a meglehetősen aljas propaganda, amit egy megtámadott országgal szemben eddig alkalmaztak, az eltűnik, hanem valamiféle együttműködés lesz.
[00:33:49]De én például azt gondolom, hogy nem fogunk fegyvert szállítani részében nincs miből.
[00:33:54]És talán az is lehet, hogy nem fogunk fegyverszállítmányokat átengedni.
[00:33:59]Hogy látja?
[00:33:59]Mi van?
[00:34:00]Ez utóbban nem vagyok biztos.
[00:34:00]Ezt szerintem nem egy létkérdés a fegyverszállítás, ha ez nekünk annyira fontos, akkor ne szállítsunk.
[00:34:06]Én ugyan, hogy mondjam, a magyar védelmi ipar szempontjából izgalmasnak tartanám, ha ha ennyire rugalmasak lennék, de nem de nem, de ez egy politikai kérdés.
[00:34:17]Ö azt gondolom, hogy az első és legfontosabb lépés az, hogy hogy a két ország kapcsolatába tisztázni kell azt, hogy mi biztonsági kérdés és mi nem.
[00:34:28]Az egész magyar-ukrán viszonyt túl túlbiztonságiasítottuk, úgy szoktuk mondani.
[00:34:36]Hát az, hogy önmagában Zelenszkivel mentünk szembe a plakátokon, hogy gyakorlatilag itt ellenségként jelölte meg a a kormányzat, a kormányzati voltkormányzati média Ukrajnát, ez egy abnormális helyzet.
[00:34:51]Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag ki kell jelölni azokat a területeket, hogy melyek azok, amelyek biztonsági kérdések.
[00:35:01]Ebből kettő van szerintem.
[00:35:01]az orosz ukrán háború kérdése, tehát az Oroszországhoz való viszony és az energia kérdése.
[00:35:08]Az összes többit vissza kell helyezni a normál politika menetébe.
[00:35:13]És én egyébként nem gondolom, hogy forradalmat kell csinálni ebben az egész történetben, ha levesszük a plakátokat, ha a kormányzat beszünteti ezt az állandó, hogy mondjam, állandó ukránozást, ha beszünteti azt, hogy belpolitikára használja fel az ukrajnai kérdést, akkor az ukránok nyitottak lesznek erre az egész történetre.
[00:35:42]Van néhány olyan dolog, amit amit szerintem teljesen hamisan állítottunk.
[00:35:47]Senki Európában szerintem nem gondolkodik Isten igazából abban, hogy hogy Ukrajnát gyorsan fel lehet venni az Európai Unióba.
[00:35:54]Ha valami különleges státuszt akar adni az Európai Unió, az nem lesz tagság.
[00:36:00]Nem tudom, érthető-e.
[00:36:02]Nincs olyan, nincs különleges tagság az Európai Unióban.
[00:36:05]Az Európai Unió pont attól Európai Unió, hogy mindenkinek ugyanazokat a feltételeket kell teljesíteni a tagság értékében.
[00:36:12]Ez az egyik dolog.
[00:36:14]Kettő, ö már most lehet látni, hogy enyhült a az oroszuk, vás az a magyar ukrán kapcsolat.
[00:36:23]Az egyik az, hogy ugye elengedtük a vetót a 90 milliárdos kölcsön kapcsán, ami ráadásul azért gondolom, hogy nagyon fontos volt, mert annál gázabb dolog, hogy nem vagyunk benne, mi nem egyébként vagyunk benne ebbe az egész történetbe, de mivel lehetőségünk van, ezért megpróbálunk a a többiek kerek, a küllői közé botot dugni.
[00:36:48]ez a lehető ö, hogy mondjam, m kontraproduktívabb külpolitikához tartozik.
[00:36:55]Tehát ezt elengedtük.
[00:36:58]Azt gondolom, hogy még az sem dráma, ha azt mondjuk, hogy kezdje el Ukrajna a tárgyalásokat az Európai Uniós tagságról, a normál Európai Uniós tagságról.
[00:37:11]Ez amúgy is évtizedekbe fog vagy 10 évbe fog kerülni, vagy fog elhúzódni.
[00:37:17]Csak gondoljunk Törökországra.
[00:37:18]63 óta gyakorlatilag a tagság felé megy Törökország és sehol nincs még.
[00:37:23]Tehát a a másik pedig tudni a tagsági tárgyalások alatt minden egyes tételnél lehetőségünk lesz még megállítani.
[00:37:35]Nem tudom érthető-e.
[00:37:35]Tehát egy csomó helyzetben azt mondhatjuk, hogy mi nem akarjuk.
[00:37:40]Arról nem is beszélve, és szerintem ez egy elég világos álláspont volt, hogy ugye, ha jól érzékelem, a Tisza kormány azt mondta, hogy amikor ez az egész befejeződik, akkor egy ügydöntő népszavazást akart rendezni az egzészt történetből.
[00:37:56]Tehát én azt gondolom, hogy hogy nem kell itt valami varázslatot várni.
[00:38:03]Együttműködés kell, gesztusok kellenek.
[00:38:06]Én is kulcsfontosságnak tartom egyébként, hogy hogy miniszterelnök találkozzon részben Zelenszkibe, részben menjenek Kápátaljára.
[00:38:14]Ez egy kulcsfontosságú kérdés szerintem.
[00:38:16]És azt is a azt is aláírom, hogy igen, meg kell kérni egyébként mindenért az árat.
[00:38:25]Tehát azt gondolom, hogy fontos az, hogy az, hogy a magyar kisebbségnek jogai legyenek ott, nyelvhasználat satöbbi.
[00:38:35]Egy dolgot nem kell összetéveszteni, nevezetesen azt, hogy ugyanabba a kosárba tartozik egy kisebbség joga, mint amikor meg akarnak szüntetni egy népnek vagy egy nemzetnek a a nemzetállamát.
[00:38:48]Nem tudom, érthető-e.
[00:38:52]Tehát a kettő nem nagyon hasonlítható össze.
[00:38:56]Ezt megértették láthatóan a románok, megértették az lengyelek.
[00:39:01]Mind a kettőnek egyébként románoknak szerintem nagyobb kisebbsége van egyébként Ukrajnában, mint a mint a magyarok.
[00:39:09]Ö és a korábbi kormányzat volt az egyedüli, aki láthatóan ezt az egészet felcserélte.
[00:39:16]Tehát azt mondta, hogy kevésbé érdekel bennünket az ukrán nemzetállam léte, mint amennyire érdekel bennünket a kárpátaljai magyarok joka.
[00:39:29]Tehát azt feltételez és van még egy dolog.
[00:39:34]Én két alkalommal is voltam kint ilyen szakértői tárgyaláson Ukrajnában, amikor pont arról beszélgettünk egy nemzetközi projekt keretében, hogy hogyan kellene megindítani ezt a megbékélést.
[00:39:47]És egészen megdöbbentő volt az, amikor, hogy mindenki arról beszélt, hogy mennyire nem ismerjük egymást.
[00:39:54]Tehát a két nemzet nem ismeri egymást.
[00:39:57]És nagyon sokan úgy gondolták, én magam is, hogy pont azért lehetett ellenséget csinálni, ellenséget kreálni, ellenséget rajzolni Ukrajnából, mert nem ismertük Ukrajnát.
[00:40:11]Nem ismerjük annyira Ukrajnát, mint a Románia románokat.
[00:40:13]Nem ismerjük annyira, mint a szlovákokat, és nem ismerjük annyira, mint a szerbeket.
[00:40:17]Tehát én azt gondolom, hogy az önmagában enyhíteni fog, vagy enyhíene a helyzeten, ha itt elkezdődne egy kölcsönös egymás megismerése ahhoz, hogy hogy itt normálisan tudjunk beszélgetni és normálisan le tudjunk ülni és megtárgyalni azokat a kérdéseket, amik a amik a két ország között hát, hogy mondjam feszül szülnek vagy a felvetődnek.
[00:40:51]Hát igen, már önmagában az nagy dolog lenne, hogy az ellenségeink számát csökkentsük.
[00:40:55]Már úgy értem, hogy azoknak a számát, akiket a az Orbán féle hatalom ellenségnek jelölt meg, amire rátette a célkeresztet, lehet, hogy mindig kell valaki, akire hivatkozva föl lehet lépni a nemzet hatjának, megmentőjének a szerepében.
[00:41:21]ult az elmúlt jó néhány évben volt néhány olyan úgynevez úgy szoktuk mondani ilyen magic world, amire ráakasztottuk a a figyelmet.
[00:41:30]M az egyik az ilyen a szuverenitás.
[00:41:37]Én mindig azt szoktam mondani, hogy borzasztó, hogy mondjam, borzasztó jó lenne, ha amikor a politikusok emlegetik a szuverenitást, elmagyaráznák azt is, hogy mit értenek a szuverenitás alatt.
[00:41:51]Tehát, hogy a Mert ha én jól látom, akkor az elmúlt időszakban a szuverenitás fogalma az egy ilyen érzelmi viszony lett.
[00:41:59]Senki nem tudja egyébként, hogy mit jelent a szuverenitás.
[00:42:02]Tehát, hogy például mást ne mondjak, gazdaságilag a mi szuverenitásunk elősen megkérdőjelezhető tekintettel arra, hogy iszonyos, hogy hogy gyakorlatilag multinacionális cégek a a motorjai a a magyar hát gazdaságnak, külkereskedelemnek, hogy gyakorlatilag a multinacionális cégek miatt vagyunk úgy elk könyvelve és nem a saját nem sajnos nem a saját jogon, hogy mi a magas technológiájú ipari országok köz, kibocsátók közé tartozunk, mert egyébként Suzukit meg meg BMW-t meg meg Mercedes meg Audit.
[00:42:51]Ugye világéletemben harcoltam azért, hogy harcoltam az ellen, hogy hogy mi ha elkezdjük azt mondani, hogy a Suzuki a mi autónk, nem az a japánok autója, amit összeszerelünk.
[00:43:02]Ez tehát azt gondolom, hogy hogy van egy csomó olyan fogalom, amit amit vissza kell szereznünk és vissza kell adnunk a normál értelmét annak érdekében, hogy az a hisztéria, ami ami kialakult hát ezzel kapcsolatban, az az az hát megszűnjön.
[00:43:27]Ilyen a szuverenitás.
[00:43:27]Azt gondolom, hogy világosan kell beszélni.
[00:43:29]a migrációs kérdésről ott számos kellemetlen hogy mondjam, problémánk lesz a migráció kapcsán például.
[00:43:39]Csak azért, máshogy nem.
[00:43:42]Ha belegondol valaki abba, hogy milyenek a magyar demográfiai mutatók, akkor Európának azon országai közé tartozunk, akik valószínűleg nem lesznek meg, vagy ne inkább azt mondanám, hogy hogy nagyon nehezen lesznek meg migránsok befogadása nélkül.
[00:44:04]Tudom, hogy ez nagyon népszerűtlen, de inkább azt arrafelé nyomnám a a ha a a biztonságpolitikai vitákat és a szakpolitikai vitákat, hogy hogyan tudjuk eldönteni azt, hogy kivel akarunk együtt élni és kivel nem.
[00:44:19]Erre nagyon jó példák vannak.
[00:44:19]Hogy mást ne mondjak, teljesen máshonnan hadd vegyem a példát.
[00:44:28]2016-ban, 15-ben 16-ban a lengyeleknél is volt egy hatalmas nagy hisztéria a migráció kapcsán, hogy ők nem akarnak idegenek satöbbi, satöbbi.
[00:44:35]Kérem szépen, 22-ben szó nélkül engedték be az ukránokat.
[00:44:44]Az egyik legtöbb befogadóbb ország volt.
[00:44:48]És kiderült, hogy amikor idegenek megjelennek, akkor egyáltalán nem biztos, hogy rögtön a migrációt kell itt emlegetni.
[00:44:55]Nem tudom, érthető-e a dolog.
[00:44:57]Tehát azt akarom mondani, hogy hogy vol volt egy csomó olyan biztonságiasított probléma, aminek kapcsán a reális képet és a tényleges képet újra kell rajzolnia és újra kell bemutatnia.
[00:45:13]részben az én szakmámnak, részben pedig a kormányzatnak is.
[00:45:20]Igen.
[00:45:20]Hát ami a a lengyelországi ukránokat illeti, persze már ott is van egy kis nyugtalanság, hogy meddig maradnék itt, de az a lengyelgazdaság föllendülésében az ukránok elég jelentős szerepet játszottak, és jó részük hát nem is föltétlenül akar hazamenni, egyébként nyelvileg közel állnak egymáshoz a lengyelek meg az ukránok.
[00:45:40]Tehát a hisztéria ettől is csillapodott le, mert könnyen könnyen össze tudtak jönni.
[00:45:45]Na hát meglátjuk.
[00:45:45]Köszönöm szépen, hogy itt volt velünk.
[00:45:49]Én is köszönöm a lehetőséget.
[00:45:50]Tálas Péter a stratégia és védelem konzultációs csoport biztonságpolitikai jellemzője volt a vendégünk 9 és 10 óra között.
[00:45:57]A műsorkészítői Bacsaboton Szegedi Tíme a Csorba László, Zsidai Péter, Selmeci János és Szénási Sándor köszöni a figyelmüket.
[00:46:05]Minden jót!
[00:46:10]Reggeli gyors nem marad le semmiről.