Klubrádió 41:00

Fleck Zoltán | "Ha a politikai nyomás megszűnik a szakmai szempontok visszatérnek"

kegyelmi botrányalkotmánybíróságautoritarizmusszőlőutcai botrányjogállamiságközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Fleck Zoltán | "Ha a politikai nyomás megszűnik a szakmai szempontok visszatérnek"
tl;dr
  • A kegyelmi botrány a NER autokratikus működésének szükségszerű következménye, ahol a rendszer maga cselekedett, nem egyéni szereplők.
  • A köztársasági elnöknek 2010 óta semmilyen autonómiája nem volt, szisztematikusan megszegte alkotmányos kötelezettségeit.
  • A Szőlő utcai gyermekvédelmi ügy súlyosabb a kegyelmi botránynál, mert az elkövetők még szabadlábon vannak, és hivatalnokok évekig nem avatkoztak be.
  • Sulyok Tamás alkotmánybírói tevékenysége során előadóbírói javaslatai szinte mindig a Fidesznek tetsző döntéseket eredményeztek.
  • Az alkotmánybírák kiválasztásánál a politikai lojalitás volt az elsődleges szempont, nem a szakmai alkalmasság.
  • Az ügyészségen és rendőrségen a politikai nyomás megszűnésével a szakmai szempontok visszatérnek, sorra indulnak vizsgálatok.
  • A köztársasági elnök és az alkotmánybírák eltávolítására nemcsak politikai, hanem jogi indokok is vannak.
  • Az új alkotmányról szóló vitában az autokratikus elvekről nem lehet vita, de a szociális jogokról vagy a köztársasági elnök választásáról lehet.
  • A jogrendszerben a politikai kontinuitást meg kell törni, de a teljes jogrendszer átalakítása hosszú kodifikációs munkát igényel.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A kegyelmi botrány politikai háttere és a NER működési logikája

A beszélgetés a kegyelmi ügy kapcsán indult, amely Fleck Zoltán szerint több mint egy önmagában érdekes jogi eset – ez a botrány indította el azt a folyamatot, ami végül a rendszerváltásig vezetett. A professzor hangsúlyozta, hogy az autokratikus működésből szükségszerűen következik az ügyeskedés, a manipuláció és a hatalommal való visszaélés.

„Az autokratikus működésből következik a az ügyeskedés és manipuláció és visszaélés a hatalommal." – Fleck Zoltán *

A beszélgetőpartner megjegyezte, hogy a politikai nyomásgyakorlás tényét lényegében mindenki sejtette, hiszen ilyen típusú bűncselekmények elkövetőinek nem szoktak kegyelmet adni. Fleck Zoltán szerint azonban szinte mindegy, hogy pontosan ki gyakorolta a nyomást – Orbán Viktor családjából valaki, a közvetlen politikai környezetéből, vagy a NER más hatalomgyakorlója –, mert a NER maga mint rendszer cselekedett ebben az ügyben is.

A professzor különösen felháborítónak nevezte, hogy a pápalátogatásra hivatkozva engedtek el egy terrorizmusért elítélt személyt – aki azóta a Fidesz kampányában is részt vesz –, valamint egy pedofil bűnügyben közreműködő elítéltet. A pápalátogatásra hivatkozást „középkori maradványnak" nevezte, és sajnálatát fejezte ki a pápa nevének ilyen célú felhasználása miatt.

„Ez egy ilyen középkori maradvány, és szintén szólván szegény pápa. Ha tudta volna, hogy kiket az ő nevében, akkor valószínűleg tiltakozott volna." – Fleck Zoltán *

A köztársasági elnök szerepe és az autonómia teljes hiánya

Fleck Zoltán élesen bírálta a köztársasági elnöki intézmény működését a NER időszakában. Álláspontja szerint 2010 óta egyetlen köztársasági elnöknek sem volt semmilyen autonómiája – a jelenlegi elnökről pedig úgy fogalmazott, hogy „a WC-re sem ment ki Orbán Viktor engedélye nélkül". A professzor szerint a köztársasági elnökök a közmédiába sem mehettek el politikai engedély nélkül, ami az autonómia teljes hiányát mutatja.

„Tehát a ugye a az éppen regnáló köztársasági elnök szerintem a WC-re sem ment ki Orbán Viktor engedélye nélkül, tehát a közmédiába se tudott egyedül elmenni, mert ahhoz is politikai engedélyt kellett." – Fleck Zoltán *

A professzor szerint a jelenlegi köztársasági elnök „szisztematikusan és tudatosan nem teljesítette jogi kötelezettségét, alkotmányos kötelezettségét", olyan törvényeket engedett át, amelyek nyilvánvalóan alkotmányellenesek voltak és az Európai Unió szabályaival is szembementek. Külön kiemelte, hogy a Szőlő utcai gyermekvédelmi botrány kipattanásakor a köztársasági elnöknek meg kellett volna szólalnia mint „az állam morális hangja", de erre sem autonómiája, sem morális tartása nem volt.

A Szőlő utcai ügy és a gyermekvédelem rendszerszintű problémái

Fleck Zoltán hangsúlyozta, hogy a kegyelmi botránynál sokkal súlyosabb ügy a Szőlő utcai gyermekvédelmi probléma és a magyar gyermekvédelem egyéb bűncselekményei. Míg a kegyelmi ügyben az elkövetőt már elítélték és letöltötte büntetését, addig a gyermekvédelmi ügyek elkövetői még szabadlábon vannak, és sok esetben meg sem nevezték őket.

„De azért a Szőlő utcai ügy és a magyar gyermekvédelem egyéb bűncselekményeinek elkövetői még szabadlábon vannak, és nincsenek megnevezve sem." – Fleck Zoltán *

A professzor kiemelte, hogy a sajtó munkájának köszönhetően tudjuk: rendőrtisztek, nyomozók, állami és miniszteriális hivatalnokok tudtak az ügyekről, lett volna feljelentési kötelezettségük, de évekig nem avatkoztak be. Fleck Zoltán reményét fejezte ki, hogy egyszer egy hasonló sajtótájékoztató keretében részletesen bemutatják majd a felelősöket és elindulnak a büntetőeljárások.

Az Alkotmánybíróság és az alkotmánybírák felelőssége

A beszélgetés jelentős része az Alkotmánybíróság működésének kritikájával foglalkozott. A műsorvezető ismertette, hogy átnézte Sulyok Tamás (az Alkotmánybíróság elnöke, korábban elnökhelyettes és alkotmánybíró) több mint 200 ügyét, és azt tapasztalta, hogy az előadóbíróként tett javaslatai szinte kivétel nélkül a Fidesznek tetsző döntéseket eredményeztek.

Példaként említette:
- A külügyminisztérium falára krétával hajót rajzolók szabálysértésért való elítélhetőségét
- A tanárok szájának betiltását a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva, már jóval a járvány után
- A Színművészeti Egyetem vagyonának elvételét

„Tehát, hogy ő elég jól bizonyította, hogy már az alkotmánybíróságon is a Fidesz embere volt." – a műsorvezető Sulyok Tamásról *

Fleck Zoltán szerint az alkotmánybírák esetében két lehetőség van: vagy nem tudták, milyen rendszerben működnek – ami alkalmatlanságukat bizonyítja –, vagy tudták és szándékosan segítették az autokratikus hatalmat. A professzor úgy fogalmazott, hogy „ha a kormány azt akarta volna, hogy a Sándor-palota falára rajzolóknak a kisujját vágják le, akkor az is alkotmányos lett volna ebben a rendszerben".

„Az alkotmánybíráskodás megalázása volt a Sulyok Tamás jelölése, és egyébként nem ő az egyetlen ember a testületben." – Fleck Zoltán *

A professzor hangsúlyozta, hogy az alkotmánybírák kiválasztásánál nem az alkalmasság, hanem a politikai lojalitás volt az elsődleges szempont. Az Alkotmánybíróság esetében – szemben például a legfőbb ügyészi pozícióval – elég volt gyenge kvalitásokkal rendelkező, de lojális embereket ültetni a testületbe, amivel magát az intézményt és a jogállami elvet is leértékelték.

A rendszerváltás utáni igazságtétel és a szakmai szempontok visszatérése

Fleck Zoltán érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet: míg az Alkotmánybíróságra és a köztársasági elnökre nem jellemző, az ügyészség és a rendőrség esetében már látható, hogy „hirtelen összekapták magukat". Sorra indulnak vizsgálatok, például Balásy Gyula számláinak lezárása és kivizsgálása ügyében.

A professzor ezt azzal magyarázta, hogy az ügyészségen és a rendőrségen szakemberek dolgoznak, akik pontosan tudták, hogy politikai „ejtőernyősök" vannak a szervezet tetején, akik nem engedik, hogy szakmai munkájuk döntésekben testesüljön meg. Amikor a politikai nyomás megszűnik, a szakmai szempontok visszatérnek – és egy főnöknek, például a legfőbb ügyésznek, meg kell magyaráznia a beosztott ügyészeknek és a szakmának, ha politikai okokból nem indul eljárás.

„Hogyha a politikai nyomás, parancs megszűnik, akkor a szakmai szempontok visszatérnek." – Fleck Zoltán *

Példaként említette az Állami Számvevőszéket is, amely már a választások előtt egy évvel olyan anyagot rakott össze a Magyar Nemzeti Bankról, ami „sok-sok évet jelenthet Matolcsy Györgynek, ha egyszer bíróság elé kerül az ügy".

A köztársasági elnök és az alkotmánybírák eltávolításának jogi lehetőségei

A műsorvezető felvetette, hogy sokan azért óckodnak a köztársasági elnök gyors eltávolításától, mert nem akarnak precedenst teremteni arra, hogy egy új kormány politikai alapon távolítson el nem szimpatikus közjogi méltóságokat. Fleck Zoltán szerint azonban jelen esetben nem pusztán politikai, hanem jogi indokok is vannak az eltávolításra: a köztársasági elnök megszegte alkotmányos kötelezettségeit.

„Tehát, hogy őszintén szólva nem csak politikai indokai vannak annak, hogy ezeket le kell cserélni." – Fleck Zoltán *

A professzor „forradalomnak" nevezte a jelenlegi folyamatot, és hangsúlyozta, hogy egy rendszerváltás során a felelősöket meg kell nevezni, pontosan meg kell mondani, miben állt a felelősségük, és le kell vonni a konzekvenciákat. Szerinte két lépcsőben érdemes gondolkodni: először sürgősen meg kell szabadulni a jelenlegi alkotmánybíráktól és a köztársasági elnöktől, majd ezt követheti egy hosszabb, stabil alkotmányozási folyamat.

Az új alkotmány megalkotásának folyamata és legitimációs kérdései

Fleck Zoltán egyetértett Vörös Imre korábbi felvetésével, miszerint a jelenlegi alaptörvényből bizonyos elemeket ki lehetne húzni, amelyek lehetővé tették a koncentrált, diktatórikus hatalomgyakorlást, és ez átmenetileg jó alkotmányként szolgálhatna egy végleges alkotmány megszületéséig. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy technikailag bármit lehet csinálni a kétharmados többséggel, de politikailag is legitimálni kell a lépéseket.

A professzor javaslata szerint ha a parlamenti többség hozzányúl az alaptörvényhez – akár technikai, akár politikai okokból –, egyidejűleg parlamenti határozatban kell kötelezettséget vállalnia arra, hogy meghatározott eljárásban és határidővel új alkotmányt fog alkotni. Ez garantálná, hogy az átmeneti módosítások nem válnak szokásos gyakorlattá.

„Tehát kötelezettséget vállalna az új parlamenti többség arra, hogy egy jó alkotmányba fogja rendezni az ország hosszútávú sorsát." – Fleck Zoltán *

Az alkotmánybírák jelölésének jövőbeli szabályozása

Fleck Zoltán szerint az alkotmánybírák jelölésénél vissza kell állítani a parlamenti paritást – a jelölési folyamatot és a választást el kell választani egymástól, ahogy az 2010 előtt is volt. Emellett javasolta a folyamat kinyitását: legyen lehetőség szakmai és társadalmi kontrollra, hasonlóan az amerikai legfelsőbb bírák jelölési folyamatához, ahol nyilvános meghallgatásokon tesznek fel keresztkérdéseket a jelölteknek.

„Valószínűleg síkhülyét nem lehet berakni." – Fleck Zoltán a nyilvános kontroll fontosságáról *

A professzor utalt egy korábbi alkotmánybíróra, egy hölgyre, aki „nagyon messziről kilógott" a testületből, de a konkrét személy megnevezésétől eltekintett, mivel a kollektív felelősségről kívánt beszélni. Hozzátette: „egyenként, együtt és külön-külön és mindenhogyan felelős mindenki azért a dologért, ami történt".

Társadalmi vita az új alkotmányról – mit lehet és mit nem szabad vitatni?

A beszélgetés végén Fleck Zoltán kifejtette, hogy az új alkotmányról szóló vitának nem a jelenlegi alaptörvény szövegéről kell szólnia, hanem egy új alkotmányszöveg variánsairól. Vannak olyan kérdések, amelyekről lehet és kell is társadalmi vitát folytatni – például hogy kerüljenek-e bele szociális jogosultságok, hogyan válasszák a köztársasági elnököt, kell-e második kamara –, és vannak olyanok, amelyek nem képezhetik vita tárgyát.

„Az nem kérdés, hogy alkotmányellenes elvek és autokratikus szándékok és európai uniós alapelvekkel szemben menő szövegekről nem vitatkozunk." – Fleck Zoltán *

A professzor szerint a preambulumban nem lehetnek olyan ideológiai elemek, amelyek megosztják a társadalmat. A férfi és nő közötti házasság alkotmányba foglalásáról pedig úgy vélekedett, hogy az „nem az alkotmányba való", hiszen emberek jelentős csoportjait rekeszti ki a politikai közösségből.

A jogrendszer kontinuitása és a dekodifikáció szükségessége

Fleck Zoltán hangsúlyozta, hogy a jogrendszerben soha nincs teljesen üres lap – a kontinuitás még a legnagyobb forradalmak esetében sem törik meg teljesen. Az előző rendszerben kötött házasságok továbbra is érvényesek maradnak. Ugyanakkor a politikai és alkotmányos kontinuitást meg kell törni, és az autokratikus rendszer jogi elemeit gyorsan fel kell számolni.

A professzor elismerte, hogy óriási rendetlenség van a jogrendszerben, és a rendkívüli jogrend egyszerű törvényesítésére is szükség lehet átmenetileg, mert nincs akkora kapacitás, ami egyszerre mindent át tudna nézni. Ezt követően azonban „kemény kodifikációs munkára" lesz szükség, amely rendbe teszi a jogrendszert és kigyomlálja a különböző törvényekben lévő autokratikus elemeket.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „szintén szólvajag szegény pápa" – valószínűleg „szintén szólván szegény pápa" lehetett a helyes szöveg, a kontextus alapján javítva.
  • „egy primitív hadaromgyakorlás" – feltehetően „primitív hatalomgyakorlás" lehetett a helyes kifejezés.
  • „tököksúlyos felelőssége" – valószínűleg „súlyos felelőssége" lehetett, a „tökök" torzítás lehet.
  • „a Gönc Szárpát példáját, hogyha feloshoz, nemám" – értelmezhetetlen torzítás, a kontextus alapján Göncz Árpád példájáról van szó, de a pontos mondat nem rekonstruálható.
  • „a pre el kéne választani" – valószínűleg „a preambulumban el kéne választani" lehetett a helyes szöveg.
  • „Désánost hallottátok" – valószínűleg „Désán ost" vagy hasonló zenei betétre utalás lehet.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:08]Reggeli személy.

[00:00:11]Flex Zoltán egyetemi tanár van itt velünk.

[00:00:13]Jó reggelt kívánok.

[00:00:13]Szociológus.

[00:00:16]Éppen hát azt nem mondom, hogy most ért vége, talán még mindig tart Magyar Péter sajtó tájékoztatója erről a kegyelmi ügyről, ami ugye több most, mint egy önmagában érdekes vagy fontos, vagy jellemző jogi eset, mert valami véletlenek furcsa összjátéka során ez vitte el, vagy ez indította el azt a folyamatot, ami a rendszerváltásig vezetett.

[00:00:38]De hogyha a jogi részét nézzük ennek, hogy ez egy, hogy mondjam, visszaélés a hatalommal, vagy az ilyen autokratikus hatalmak működéséből következik, hogy manipulálnak és és ügyeskednek bizonyos ügyekkel.

[00:00:55]Hát az autokratikus működésből következik a a az ügyeskedés és manipuláció és visszaérés a hatalommal.

[00:01:03]Tehát persze, hogy visszael isoloma, de hogy ezt azért nagyjából sejtettük, amikor kipattant ez a botrány, hogy politikai nyomásgyakorlás történt mert normális esetben ezt azért szerintem a laikusok is tudják, nem szoktak kegyelmet adni ilyen jellegű bűncselekmények elkövetőinek, vagy nagyon különleges esetekben adnak csak kegyelmet, annak személy személyes okai lehetnek, de bizonyos bűncselekményt típusok esetében ez nagyon nagyon ritka.

[00:01:33]Ez most ki is derült egyébként.

[00:01:34]Ezt mondta is a miniszterelnök, hogy 99,9.

[00:01:37]Tehát a politikai nyomásgyakorlás részleteit tudtuk meg, de tulajdonképpen azért azt mindenki tudta, hogy egy ilyen rendszerben politikai nyomásgyakorlás történik folyamatosan más ügyekben is mindig.

[00:01:49]Bár azt az egyet nem tudtuk meg.

[00:01:51]Gondolataink nyilván vannak róla, hogy ki az, aki ezt a nyomást gyakorolja.

[00:01:55]Igen, de hát az tulajdonképpen hadd mondjam azt, hogy hogy majdnem mindegy.

[00:02:00]Bár nyilván az információs kárpótlásunk szempontjából nem mindegy, tehát hogy jogunk van megtudni bizonyos részleteket.

[00:02:07]De az, hogy az Orbán Orbán Viktor Orbán Viktor családjából valaki Orbán Viktor közvetlen politikai környezetéből vagy a a NER hatalomgyakorlói közül bárki, ez majdnem mindegy.

[00:02:18]A NER maga mint olyan cselekedett ebben a tekintetben.

[00:02:21]És hát a NER része volt a köztársasági elnök is, meg mindenki, aki ezt aláírta.

[00:02:26]Hát igen, az ami mondjuk különösen mi is a jó szó rá fölháborító, hogy ugye a pápa látogatásra hivatkozva elengednek, amit most megtudtunk, vagy illetve hát ezt már tudtuk, egy terrorizmusért elítéltet, aki aztán cserébe bele is áll most a Fidesz kampányába, és valakit, aki egy pedofil bűnügyben működik közül, ugye nem ő maga a pedofil a ugye, hogy nem ő a pedofila, de hát hogy a ezek ebben a bűnügyben egy közreműködő, tehát két két olyan elítéltről van szó, akik úgy, úgy első ránézésre, de másodikra se nagyon tűnnek méltónak a kegyelemre.

[00:03:04]Jó, hát ez az egész a pápalátogatás az kötött kegyelmi aktusa az államnak.

[00:03:06]Ez egy ilyen középkori maradvány, és szintén szólvajag szegény pápa.

[00:03:11]Ha tudta volna, hogy kiket az ő nevében, akkor valószínűleg tiltakozott volna.

[00:03:16]Bizát ez egy ez egy olyan játék, ami ami folyamatos volt, tehát hogy valami olyan dolgot hozunk a nyilvánosságra, ami legitim és elfogadható, és a háttérben piszkos ügyletek zajlanak.

[00:03:32]Ugye ezzel le ezzel próbálnak egy ilyen vajszínű árnyalatot adni a dolgok.

[00:03:37]Hát hogy mindegy.

[00:03:37]Hát ez ez eléggé eufemisztikus volt a vajszínű árnyalóra, tehát mindközönségesen hazugságokról van szó folyamatosan.

[00:03:44]És innen már csak egy macskai Ramodás a köztársasági elnök szerepe, hiszen eb ebben az ügyben is kulcszerepe volt az akkori köztársasági elnöknek.

[00:03:55]Tehát az mutatja azt, hogy egy ilyen koncentrált hatalmi berendezkedés még az sem engedheti meg magának, hogy egy olyan relatíve kevés jogkörrel rendelkező szereplő, mint a köztársasági ember, köztársasági elnök ne az ő emberei közül kerüljön ki.

[00:04:10]Nem, nem, semmi autonómiája nem volt ö a NERben, tehát két 10 óta semelyik köztársasági elnöknek.

[00:04:17]Tehát a ugye a a az éppen Regnál a köztársasági elnök m szerintem a WC-re sem megy ment ki a Orbán Viktor engedélye nélkül, tehát a a közmédiába se tudott egyedül elmenni, mert ahhoz is politikai engedélyt kellett.

[00:04:31]Tehát ez ugye az autonómia teljes hiánya az a korábban is jellemző volt.

[00:04:36]Úgyhogy itt senki semmit nem tett a központ akarata nélkül.

[00:04:42]Ebben az értelemben majdnem mindegy, hogy ki az, aki utasította vagy nem.

[00:04:46]Ez Orbán Viktor akarata, a központ akarata nélkül nem történhetett meg.

[00:04:51]Ugye ez azért érdekes, hogy most mi legyen most a mostani köztársasági elnökkel, akinek még a mandátuma formailag három évig kitartana, ha jól emlékszem, két év az katasztrófa lenne a rendszerváltás szempontjából, akkor nem történne rendszerváltás.

[00:05:04]Szóval hadd mondjam azt, hogy ebben a kegyelmi ügyben is én értem, hogy ez fontos.

[00:05:09]Meg kell tudnunk, hogy mi történt valójában és lehetőleg azt is meg kell tudnunk, hogy kik a felelősök ezért, és végül is mi volt a mechanizmusa ennek a dolognak.

[00:05:21]De azért hadd mondjam azt, hogy hogy az emögött vagy ezután kipattant Szőlőutcai gyermekvédelmi problematika és az egész katasztrófa esetében mégis csak egy nagyobb tétről van szó.

[00:05:34]tudniik a kegyelmi botrány esetében valami olyasmiről beszélünk, hogy ott az elkövető már elítélték egyszer, leülte a büntetését, aztán kegyelmet adtak neki, ez nem volt mellesleg politikailag semleges, és nem igazán volt elfogadható.

[00:05:49]De azért a Szőlőutcai Ügy és a Magyar Gyerekvédelem egyéb bűncselekményeinek elkövetői még szabadlábon vannak, és nincsenek megnevezve sem.

[00:05:59]Lehet, hogy még kinyomoz egyegy meg van nevezve, de hogy igazából még még nem tudjuk a részleteket, és azt sem tudjuk, hogy milyen politikai szálak kötődnek v, de azt viszont tudjuk a sajtó közreműködésének köszönhetően, hogy mindenki rendőrtisztek, nyomozók, állami hivatalnokok, miniszteriális hivatalnokok olyanok, akinek be kellett volna avatkozniuk, vagy akinek nem is, de tudott róla feljelentési köt kötelezettsége volt, és nem tette meg.

[00:06:29]Pedig egészen nyilvánvalóan évekig zajlott ez a dolog.

[00:06:34]Tehát ez egy sokkal súlyosabb dolog.

[00:06:34]Én nagyon szeretném, hogyha egyszer egy hasonló sajtótájékoztató keretében nagyon részletesen bemutatnák, hogy kik a felelősök és hogyan, és közben elindulnának a büntetőeljárások.

[00:06:44]Ez egy sokkal súlyosabb ügy.

[00:06:50]Igen, csak valószínűleg ahhoz még kell idő, hogy kinyomozzák, hiszen ahogy ön is mondta az előző rendszerben, most már lehet így fogalmazni, nem különösebben tüsténkedtek még a hatóságok, hogy a végére.

[00:07:00]Igen, de a kérdésed ugye arra avatkozott, hogy a köztársasági elnök és hát ebben az ügyben az a helyzet, hogy mikor kipattant ez a botrány, és lehetett tudni részletek, hogy áldozatok vannak és itt állami felelők is vannak és súlyos áldozatok, öngyilkos gyerekek és abuzált gyerekek, és nagyon sok borzasztó dolog történik, akkor egy köztársasági elnöknek az a dolga, hogy hogy megszólaljon és mondjon valami olyasmit, ami a morális hangja az államnak.

[00:07:26]De hát nem lehetett morális hangja az államnak, mert olyan személy jött benne, akinek nem volt erre autonómiája, és nem volt erre morális tartásra sem.

[00:07:34]Tehát őszintén szólva nagyon egyszerűen anomáliának mondható, közjogi anomáliának és politikai anomáliának, hogy a köztársasági elnök akár egy nappal is túléli Orbán Viktor hatalmát, mert az a helyzet, hogy szisztematikusan és tudatosan nem teljesítette a jogi kötelezettségét, alkot az alkotmányos kötelezettségét, köztársasági elnöki pozícióból következő kötelezettségét, olyan törvényeket engedett át, amelyek nyilvánvalóan alkotmányellenesek voltak, és az Európai Unió szabályával is szembentek, és a magyar társalom érdekeit és súlyosan jogait is súlyosan sértették.

[00:08:12]Úgyhogy én nem nagyon értem a az indokait sem az alkotmánybíráknak, sem a köztársasági elnöknek, hogy mi ez, hogy nincsen jogi indok, hogy lenne jogi indok.

[00:08:20]Nem teljesítették a kötelezettségeiket.

[00:08:25]Egyébként volt egy ilyen, nem tudom, miért elterjedt nézet nézet, hogy a Fidesz milyen okos és milyen rafinált.

[00:08:31]Az, hogy gátlástalan volt, azt láttuk.

[00:08:33]De mondjuk a köztársasági elnöknek lehetőséget adtak volna, hogy néha megszólaljon olyan ügyekbe, amelyekben nagyjából nemzeti konszenzuson, mint például a gyerekeket nem bántunk.

[00:08:41]És ezek nem kötődtek volna így politikailag így hozzá.

[00:08:46]Meg egy egy-két egy-egy törvényt, a jó jó érzés véget visszaküldött volna akkor most, de közben azért a Fidesz szolgálta volna persze, mint mindenki, csak egy kicsit ravaszabbul.

[00:08:56]Akkor lehet, hogy nem mondanánk ilyen nagyon könnyen, hogy jó, hát ettől a köztársasági elnöktől így meg kell szabadulni, mert mert a legapróbb dolgot nem tette meg a kötelességei közül, de hogy még ezt se engedték neki, hogy ennyi fantáziájuk se volt.

[00:09:11]Nem, hát egy egy primitív hadaromgyakorlás volt ebben az értelemben is.

[00:09:15]Tehát nagyon egyébként a mostani reakciókból látszik ez a ez a primitívségcság be vannak szorítva azok a hatalomgyakorlónak látszó személyek akiknek nem volt autonómiájuk, mert a rendszer úgy volt fölépítve, hogy központból irányították és agresszíven utasítják vissza, hogy ők bármiért is felelősök lennének.

[00:09:33]Pedig legalább az a terükre roható, hogy tudták, hogy milyen rendszerben mit tesznek.

[00:09:41]Tehát én én elég határozottan kritizáltam azt az álláspontot, hogy ez egy okos rendszer lenne.

[00:09:47]Hát legalista rendszer volt.

[00:09:49]technika értelemben a a jogot használta a hatalomgyakorlás legpiszkosabb elemeinek a elfedésére is, vagy a háttérben a jogszabályok működtek egyébként ebben a tekintetben a jogás társadalomnak is, akik ebben közrel műkök tököksúlyos felelőssége van, de hát ez egy másik fejezete ennek az egészen benézésnek.

[00:10:11]Úgyhogy nem okos, hanem hanem nagyon egyszerűen a azt a modern technikát használta, amit jognak nevezünk.

[00:10:19]De hát ez totális 20.

[00:10:19]századi diktatúrák is használták ezt.

[00:10:21]Tehát a a náci rendszer is meglehetően határozottan határ határozottan használta a jogi eszközrendszereket.

[00:10:30]Na jó, de azért megegyezhetünk mi itt abban, hogy a köztársasági elnök köt szerepét betöltő figura az nem alkalmas erre a szerepre.

[00:10:39]Na de valahogy technikailag kell ezt megoldani, ezt a problémát, hogy ne ő legyen akkor a köztársasági elnök, mert valahogy az alkotmány, vagy mi van most alaptörvény nem érzékeny az olyan finomságokra, hogy a köztársasági elnök nem jó köztársasági elnök.

[00:10:56]Ezt egy egy az alaptörvényt azt a Ner hozta létre ebben a formában.

[00:10:58]Ö az alaptörvény egész konstrukciója arra épül, hogy a Orbán Viktor hatalmát megszilárdítsa, és ezt akkor is működtesse, hogyha esetleg elveszítené a hatalmat.

[00:11:11]Arra nincs teljes egészében fölkészülve, mi van akkor, hogyha kétharmaddal veszíti el a tehát a ilyen elsöprő győzelem következik be.

[00:11:19]És ráadásul nem csak a számok számítanak, ugye ezt a választás előtt is sokszor hangsúlyoztam, hogy nem csak a számok számítanak, hanem az emögött megjelenő nagyon határozott és erős társadalmi akarat, hogy ezzel a rendszerrel számoljanak le, és a rendszer része, az alkotmánybírák, a rendszer része a a köztársasági elnök és azok a közjogi hatalmak, amelyek segítették ezt az uralmat ebben a formában működni, és soha egy szavuk nem volt, hogy ezt akadályozták volna.

[00:11:47]vagy kicsit nehezítették volna a dolgát, vagy legalább elgondolkodásra késztették volna a hatalmi központot, a jogalkotót és a politikai döntéshozót.

[00:11:58]Tehát aaptörvény léte az az remélem, hogy nagyon bizonytalan, tehát hogy ez egy egy új alkotmánynak kell felváltania.

[00:12:08]De hadd hangsúlyozom még egyszer azt, hogy mind az Alkotmánybírák esetében, mind a köztársasági elnök esetében és az összes többi közhatalmat gyakorló úgynevezett közjogi méltóságok esetében, akik méltatlanul látták el a feladatukat, tehát nem látták el, vagyis alkotmányos kötelezettségeiket szegték meg, ez elég jogi indok.

[00:12:30]Tehát, hogy őszintén szólva nem csak politikai indokai vannak annak, hogy ezeket le kell cserélni.

[00:12:35]És mellesleg az sem mindegy, hogy a választások előtt ezt bejelentette Magyar Péter, tehát erős szavazat van ebben a ebben a emögött a döntés mögött.

[00:12:49]Tehát a a magyar társam elvárja ezt a dolgot.

[00:12:52]A jogi utat meg kell találni, de ebben én nem kételkedem.

[00:12:53]meg lehet találni szerintem nem ez nem egyszerűen jogászkodás, hanem egy szükséges és ilyen elvégzendő jogi feladat, hogy jogi indokokat találjanak.

[00:13:04]És most például a az, ami történik körülöttünk, hogy lassan kiderülnek ügyek, az arra utal, hogy egy olyan jogszerűtlen kormányzás volt, aminek a segítését lehetővé tették ezek a tényezők.

[00:13:17]Vagyis, hogy egy alkotmányos rendszerben működő szabályoknak nem tettek eleget tudatosan, szándékosan és hát, hogy is mondjam, ennek a következményeit le kell vonni.

[00:13:29]Flex Zoltán Flex Zoltán jogzociológus, jogász professzor a vendégünk.

[00:13:34]Na jó, csak nyilván akik úgy gondolják, hogy a köztársasági elnök nem volt jó köztársasági elnök, de óckodnak attól, hogy nagyon rapid módon eltávolítsák.

[00:13:45]Talán azért teszik, mert hogy ne teremtsen precedens, hogy jön egy új hatalom, egy új kormány, és akkor van egy olyan köztársasági elnök, aki neki politikailag nem szimpatikus, azt akkor azt ki lehessen pöccenteni.

[00:13:59]Hát igen, de azért kell indokolni.

[00:13:59]Tehát hogyha a következő köztársasági elnök ilyen súlyosan sérti meg az alkotmányos kötelezettségeit, akkor megint csak jogi indokokat kell keresni arra, hogy ez így ö lehetővé váljon.

[00:14:13]Tehát én azt gondolom, hogy a hatalom gyakorlásnak a jogi korlátai azok nagyon fontosak, de azért lássuk be, hogy most egy rendszerváltásról beszélünk, és mi mindannyian nagyon szomorúak lennénk, hogyha egy ilyen nagy felhatalmazásról rendelkező kormány az autokráciát folytatni akarná a saját embereivel, és nem egy jogállami demokratikus rendszert akar helyette felépíteni, az alkot alkotmánynak, egy új alkotmánynak majd tartalmazni kell azokat az eszközrendszereket, amelyek a következő kormány hatalmát is korlátozzák, illetve ennek a kormánynak a hatalmát is korlátozzák.

[00:14:54]Tehát van egy sajátos következménye annak, hogyha azt mondjuk, hogy ez több mint kormányváltás.

[00:14:58]Ez egy rendszerváltás, amiben a felelősöket meg kell nevezni, meg kell mondani pontosan, hogy miben állt ez a felelősség, és le kell vonni a konzekvenciákat.

[00:15:09]Én azt gondolom, hogy a a forradalomnak van egy ilyen, én forradalomnak nevezném nagyon szívesen, mert az mert azt gondolom, hogy egészen másféle módon kell kialakítani a kapcsolatot állampolgár és állam között.

[00:15:24]Máshogyan kell gondolkodnunk közjogi intézményekről, és egészen más felelősségi rendszereket kell beállítanunk.

[00:15:33]És hát őszintén szólva, én én nem látok akadályát annak, vagy nem látok gondot abban, hogy a köztársasági elnök esetében az az indokokat megtalálják, amelyek ezt a méltatlanságot és a jog jogszabálysértéseket a köztársaság elnök például nem hazudik, a köztársasági elnök ellátja azt a feladatát, hogy őrködik a a a magyar alkotmány, magyar alaptörvény felett, és örködik a a béke a békés és konszenzuális működés felett nem hát ha végignéznék, hogy mi a feladata, akkor azt találnánk, hogy egyáltalán semmit nem töltött be ebből.

[00:16:14]Úgyhogy én én nem nagyon értem ast, illetve értem a kérdést.

[00:16:17]Abban az van, hogy vajon nem áll-e be egy olyan gyakorlat, ami arról szólna, hogy a kormányok án lecserélik az egész apparátust.

[00:16:27]De ha ennek nincsen indoka, akkor persze ez abszolút jogellenes lenne.

[00:16:32]Most nem a csak a Gönc Szárpát példáját, hogyha feloshoz, nemám, akinek egyébként én én biztos, hogy nagy tisztelője vagyok, tehát ne értse félre a kérdés, de amikor Gönc Árpád nem írta alá még a távoli múltban a TV és a rádió vezetőinek a az akkori jobboldali kormány az MDF által kért fölmentését, akkor elég sokan azt mondtuk, hogy ez a fontos demokratikus döntés.

[00:16:56]Ellenben az akkori kormány úgy gondolta, hogy hát korlátozzák az ő lehetőségei kelt.

[00:17:02]Ők egy szavazáson nagy többséget szereztek, nekik joguk van egy csomó mindenhez.

[00:17:07]A köztársasági elnök, aki ráadásul az ő segítségükkel kerülhetett nyilván csak a tisztségébe, az ne akadályozza az ő működésüket.

[00:17:16]Hát a rendszerváltás után se volt olyan nagyon könnyű megemésztenni a mindenkori hatalomnak, hogy a az ellensúlyok azok így így működnek.

[00:17:23]Tehát, hogy van egyfajta korlátja a kormányzati hatalomnak, sőt van egyfajta nagyon erős korlátja a többség parlamenti hatalmának is.

[00:17:31]Tehát ezek a független intézmények azért vannak, hogy hogy hogy vitatkozzanak egymással és valahova el kell osztani ezeket a végső döntéseket.

[00:17:43]És ez azért van, mert más tekintetben viszont a kétharmados vagy a sima többség is nagyon sok mindenre döntve törvényeket hoz.

[00:17:49]az Alkotmánybíróság ez hatán kívül helyezheti vagy visszaküldheti.

[00:17:52]Tehát ezek a ezek a rendszerek ezek ezek itt kiegyensúlyozott jogállami működésben konszenzushoz vezetnek végső soron.

[00:18:02]Mert az a természetes, hogyha elismerik egymás kompetenciáit.

[00:18:08]Tehát nem az a első reakció, hogy akkor azonnal távolítsuk el az akadályt, hiszen rám szavaztak.

[00:18:15]Ugye ez egy primitív típusú demokrácia.

[00:18:17]azért a rendszerváltás után nagyon sokat küzdöttünk azzal, hogy megértsük azt, hogy mit jelent az, hogy autonómia, mit jelent a hatalommegosztás, mit jelent a az, hogy fékek és ellensk, de igazából aztán a 2010-ben a ezt a tanulási folyamatot megszakította az a döntés, hogy akkor ezt ettől eltekintünk.

[00:18:38]Alkotmánybíróságot említette, hogy a Sullyok Tamás az Alkotmánybíróság elnöke előtte pedig alkotmány köz alkotmány elnökhelyettes és alkotmánybíró volt.

[00:18:45]És megnéztem 200 alahány ügyben volt ő az előadóbíró, tehát hogy neki van javaslattételi joga, amit aztem vagy elfogadnak a kollégái, vagy nem.

[00:18:57]Általában kevés kivétellel egyhangúlag elfogadták.

[00:18:59]Egy-egy külön vélemény volt.

[00:19:01]És ugye nyilván ez nem egy szakszerű átnézés volt, meg nem nézte meg mind a 200 alány ügyet.

[00:19:05]mondjuk az első pár tucatot.

[00:19:08]Ezek között rengeteg tulajdonképpen elég primitív, nem fontos ügy volt, mindig úgy, mindig azt a döntést javasolta a súlyok, ami a Fidesznek tetszett.

[00:19:15]Tehát olyan volt benne mondjuk, hogy szabálysértésért elítélhetők-e azok, akik felfestenek a külügyminisztérium őt, vagy felkrétával fölrajzolnak egy Lady Milliárd nevű hajót, amin ringatózott az Adé hullámain, a külügyminiszter egy oligarcha társaságában?

[00:19:31]azt mondta, hogy hát persze a lehet-e a tanároknak be lehet-e tiltani, vagy a praktikusan a tanárok szájkját ez a járványügyi vészhelyrezetre hivatkozva amúgy a járvány után már jóval?

[00:19:43]Hát persze az állami a színművészeti egyetem vagyonát el lehet-e rabolni?

[00:19:49]Hát persze nyilván ez jogilag mindig meg volt indokolva.

[00:19:52]Ö, tehát, hogy ő elég jól bizonyította, hogy már az alkotmánybíróságon is a a Fidesz embere volt.

[00:20:01]Hát ez alkotmánybíráskodás megalázása volt a Sollyog Tamás jelölése, és egyébként nem ő az egyetlen ember a testületben.

[00:20:07]Szóval az a helyzet, hogyha a kormány azt akarta volna, hogy a a Sándorpóta falára rajzolóknak a kisúját vágják le, akkor az is alkotmányos lett volna ebben a rendszerben.

[00:20:18]Tehát ez egy elképesztő működésmód, és azok az alkotmánybírák, akik most tiltakoznak, és nem értik, hogy miről van szó, és agresszíven visszautasítják, hogy bármi felelősségük is lenne, én csak két dolgot mondanék.

[00:20:32]Egyrészt, hogy vagy nem tudták, hogy milyen rendszerben működnek, és akkor azért alkalmatlanok, mert nem néztek körül, tehát teljesen kontextus nélkül tekintettek a munkájukra.

[00:20:43]Bár a jogszabályokból, amit vizsgáltak, kellett volna tudniuk, hogy mi ez.

[00:20:46]Fölthetett volna nekik.

[00:20:46]Igen.

[00:20:46]Vagy tudták és szándékosan segítették ezt az autokratikus hatalmat.

[00:20:53]Tehát, hogy van egy ilyen rendszerdefinícióból kiinduló problematika, hogyha ha azt a nagyon megalapozott állítást tesszük, hogy az Orbán rendszer egy olyan típusú autokrácia volt, amely amely hatalommal visszaélt és leépítette a közjogi korlátokat, akkor azok az alkotmánybírák, akik ezt a funkciót elvállalták egy ilyen rendszerben, a azok nem tekinthetők egy jogállamban működhet működtethető alkotmánybíróság tovább tagjainak, mert alkalmatlanokká váltak azzal, hogy segítették ezt a rendszert működni.

[00:21:31]De hogyha ha nagyon rá kényszeríteni a következő döntéshozót a parlamenti döntéshozót arra, hogy hogy indokoljon meg, hogy miért kell elmenniük, akkor esetről esetre, döntésről döntésre be lehetne bizonyítani, hogy mennyire nem látták el a funkciójukat, és nem csak egy egy egy láthatatlan alkotmánynak a vonatkozásában, vagy az alkotmányos elvek vonatkozásában, hanem néha az alaptörvény nyel szemben menve a kormány akaratát támogatva.

[00:22:01]Szóval a legfontosabb döntésekben soha nem álltak ellen a kormányzati hatalomnak, de még a nem fontosakban sem.

[00:22:09]És eleve a kiválasztási mechanizmus ez olyan volt, amiben ugye egy párti volt.

[00:22:13]Tehát hogy és nem csak nem csak az a probléma, és elsősorban nem az a probléma, hogy csak a Fidesz nevezte ki őket.

[00:22:19]Hát ilyen volt a ilyennél alakították a jelölés és a választási rendszert, hanem az a probléma, hogy hogy ennek megfelelően is működtek.

[00:22:28]Tehát tehát, hogy egy egypárti uralomnak a szolgái voltak.

[00:22:31]És a kiválasztási mechanizmus és a a nem az alkalmasság volt az elsődleges, hanem a politikai lojalitás.

[00:22:39]Ezt ismerjük.

[00:22:39]Hát erre óriási hagyományaink vannak.

[00:22:43]Igen.

[00:22:43]És valahogy biztos volt egy olyan gondolat, hogy az alkotványbíróságon viszonylag kevés bajt lehet csinálni.

[00:22:48]Ugye ott aztán sok híre volt annak, hogy hogy milyen erre tökéletesen alkalmatlan embereket választottak be.

[00:22:55]még az lehet, hogy jogi diplomájuk talán volt, de hát közelében sem voltak annak a tudásnak és annak a gyakorlatnak, ami egy ilyen pozíció ellátás.

[00:23:04]Anny azt, hogy ez ez általában igaz, hogy hogy egy-két pozícióból tól eltekintve mondjuk a legfőbb ügyész esetében fontos, hogy értse hozzá, mert meg kell védeni a hatalmat és ahhoz technika is kell.

[00:23:16]Tehát ott ugye a hat ugye hát a póltpéterről nem állítható, hogy a büntető okhoz nem értene.

[00:23:18]De mondjuk az alkotmánybíráskodás eseté, alkotmánybíróság esetében, az ombutsman esetében és egy csomó más hivatal esetében az a helyzet, hogy elég, hogyha ha ha szakmai kvalitások nélküli vagy gyenge kvalitásokkal rendelkező lojális embereket ültetnek.

[00:23:41]És ezzel tulajdonképpen az intézményrendszert, magát, azt az elvet, hogy ezek erős jogállami intézmények értékelték le.

[00:23:48]És ebből nagyon erősen kiolvasható az, hogy hogy itt egy jogállamon kívüli hatalomgyakorlás folyt, és azok az alkotmánybák, akik most tiltakoznak az ellen, hogy az ő funkciójuk az politikai megítélés terébe kerülhet, azoknak azért számolnia kéne azra, hogy hogy ezt elég világosan láttan mindenki, és a választások környékén a magyar társadalom nagyon jelentős többsége is látta, hogy miről van szó.

[00:24:19]Mondjuk pont az Alkotmánybíróságra és a köztársasági elnökre nem jellemző, de például az ügyészségre már igen, hogy meg a rendőrségre, hogy hirtelen összekapták magukat.

[00:24:27]Tehát, hogy most egyik úgy után a másik jut az eszükbe, hogy ezt is itt is vizsgálni kell, ott izé a Balázsi Gyula számláit le kell zárni, ki kell vizsgálni.

[00:24:37]És ez azért van ez azért van, mert ez egy aparátus.

[00:24:42]Ez egy olyan apparátus, ahol szakemberek dolgoztak szemben mondjuk az alkotmánybírák esetében, ahol van ugyan ugyan egy tanácsadói kar és van ott is apparátus, de hát azért ott az alkotmánybírák maguk döntenek bizonyos kérdésekről, maguk járnak el és maguk a saját nevükben intézkednek, de azért egy ügyészségen, ahol a beosztott ügyész nyomoz, készíti a előterjesztéseket, csinál egy csomó dolgot, szakmailag előkészíti ö és ott azért a legfőbb ügyésznek azzal kell szemben néznie, hogy egy egész szakmával, egy egész apparátus szakmai megítélésével néz szemben be, hogyha tovább folytatja a politikai működést.

[00:25:22]Majd jön ez a rendőrségnél is, tehát hogy hogy ott de 16 év alatt nem sikerült elintézni azokat, akik nagyon lázadó hajlamúak.

[00:25:28]Nem, nem, nem, nem, e, ez bonyolultabb.

[00:25:30]Így van.

[00:25:30]Tehát nem sikerült.

[00:25:30]Tehát, hogy az a mélyre nem tudott menni a a dolog, és bizonyos minisztériumokban sem tudott olyan mélyre menni.

[00:25:36]Tehát tehát a nyilván szakemberek dolgoztak az államban, az államapparátusban, a végreharejtó hatalom különböző helyein, az ügyészségen és a rendőrségen, a NAVnál és egy csomó helyen, ahol pontosan tudták, hogy politikai ejtőernyősök vannak a tetején, és azok nem fogják engedni, hogy az ő szakmai munkájuk végül is döntésekben testesüljön meg.

[00:25:59]De egészen pontosan tudták, hogy miről van szó.

[00:26:03]És amikor egy legfőbb ügyészt odaültetnek a PT Péter helyére, aki ügyész volt és az igazságszolgáltatásban dolgozott, az akkor azzal kellett szemben néznie, hogy hogy hogy megszűnt a politikai kérés, nyomás, parancs szolgálat.

[00:26:20]És akkor viszont van egy dolog, ami ami azért erős nyomás, és egy jogállamban is erős nyomásnak kell lennie, hogy a szakmai szabályoknak eleget kell tenni.

[00:26:29]és egy főnöknek, egy legfőbb ügyésznek, hogyha egy egy nyomozás lezárul, egy vádemelés előtt van az ügy, és ott van minden a a az asztalán és mégsem indul politikai okok miatt eljárás, akkor meg kell magyarázni a az eljáró ügyészeknek és a a az ügyészi szakmának, hogy miért történt ez.

[00:26:51]Ugye az előző rendszerben nem kell megmagyarázni, most meg kell magyarázni.

[00:26:56]És ez a magyarázat most már csak szakmaiak kell, hogy legyen az más kérdés, hogy elhisszük-e azt, hogy minden esetben ezt a szakmaiságot fogja-e képviselni a következőkben, hiszen ő még az előző rendszerben kapott kinevezést.

[00:27:10]Most igyekszik bebizonyítani azt, hogy ez nem így van.

[00:27:15]Most tényleg én én a választásokt is azt gondoltam, hogy bizonyos funkciókban lehet számítani arra, hogyha a politikai nyomás, parancs megszűnik, akkor a szakmai szempontok visszatérnek.

[00:27:30]Hát ugye az a számvevőszéknek is voltak felvillanásai, sőt ott már a szavazás vagy a rendszerváltás előtt egy jó egy évvel ezelőtt egy olyan anyagot raktak össze a Magyar Nemzeti Bankról, ami hát, hogy mondjam, sok-sok évet jelenthet Matolcsi Győrnek, ha egyszer bíróság elé kerül az ügy.

[00:27:47]Szóval az a szembenézés, ami következik, tehát az a típusú várakozás, és hát remélem, hogy nem csalódunk ebben, hogy hogy itt komoly igazságtétel következik be, tehát ebben vannak büntető feljelentések, büntető ügyek is.

[00:28:00]ö ennek a ö ennek a az őrvén ezt ebben a hullámban majd meglátjuk, hogy ki milyen típusú bűnt követett el az a hatóság hogyan jártak el és a mostani hatóságok hogyan járnak el.

[00:28:17]Ez egy nagyon fontos tényező lesz.

[00:28:20]Az Alkotmánybíróság és a köztársaság elnök esetében szerintem semmi jó hiszem nem merülhet fel.

[00:28:26]ők egyszerűen egyszerűen olyan súlyosan és olyan hosszú ideig ássták alá a magyar jogállami intézményrendszer becsületét, hogy azt nagyon nehéz lesz majd levakarni.

[00:28:36]Ők magukról ezt nem tudják levakarni.

[00:28:40]Milván, hogy mi lesz a köztársasági elnökkel, a funkcióval, az alkotmánybírósággal, mint szervezettel, testülettel, hát azt egy most már ez úgy körvonalazódik, hogy előbb-utóbb lesz egy valamiféle új alkotmány, ott kell meghatározni, hogy ugyanezek a jogkörei maradnak, nem?

[00:28:55]Vagy a legfőbb bíró, legfelsőbb bíróság egy kollégiuma legyen, aki az alkotmánybírósági feladatokat ellátja.

[00:29:02]Szóval itt számtalan dolog lehet, amit nyilván akkor érdemes a az elmúlt 16 év tapasztalatai alapján is elrendezni, hogy mégse szemtelenedhessenek el.

[00:29:12]Ennyire nem tudok rá jobb szót.

[00:29:14]Elnézést.

[00:29:15]Igen.

[00:29:15]Igen.

[00:29:15]Pers tehát de ezt hadd mondjak két dolgot.

[00:29:18]Egyrészt ezt kétlépsős folyamatként is érdemes el gondolni.

[00:29:22]Egyrészt egy stabil alkotmányozási folyamatnak, egy stabil alkotmánynak a létrehozási folyamata az lehet, hogy kicsit hosszabb idő.

[00:29:30]Azonban a mostani alkotmánybíróktól és a köztársai elnöktől való megszabadulás viszont sürgető első lépcsős feladat.

[00:29:39]Tehát ezt két lépcsőben érdemes elképzelni.

[00:29:41]A a második dolog, amit szeretnék mondani, az az, hogy az alkotmánybírák jelölésének esetében elég világosan vissza kell állítani valamiféle paritást a parlamentben.

[00:29:52]Tehát a jelölési folyamat és a választást el kell választani.

[00:29:53]Ez két különböző logika.

[00:29:55]Ez 2010 előtt így volt, tehát a parlament parításos alapon jelölt három jelöltet, és akkor a többség, két többség választott egyet.

[00:30:04]Most ugye ez teoretikus feltételezés, majd a következő parlamentre lehet érvényes, mert egyelőre ugye gyakorlatilag nincs ellenzék a a parlamentben, vagy nagyon gyenge, vagy nem tudom, mi lesz majd a Fidesszel, mint párttal.

[00:30:16]Ez egy másik kérdés, de azt gondolom viszont nagyon erősen, hogy az Alkotmánybírák jelölésének esetében esetleg ki kéne nyitni ezt a folyamatot.

[00:30:26]Tehát mondjuk legyen egy szakmai és társadalmi megítélésnek lehetősége mondani valamit a személyről, ahogy a az amerikai legfelsőbb írák jelölése esetében is ugye keresztkérdéseket tesznek fel az újságírók, felkészülnek az előéletéből, tudnak mindent a szakmai múltjáról, megkérdezik, hogy hogyan és végül politikai döntés születik, de itt is politikai döntés születik, hiszen a parlamenti többség fog dönteni a jelöltől, de de van egy nyilvános kontroll.

[00:30:54]Igen, valószínűleg síkhülyéket hülyét nem lehet berakni nem.

[00:30:57]Tehát mondjuk honvédelmi államtitkárt nem lehet berakni alkot bíró.

[00:31:03]Ú jaj volt az a kedvencem az a hölgy, aki bvébíró volt még a legelején a Fidesz uralomnak a alkotványbíróságon, aki valami nagyon nagyon hát nagyon messziről kilógott abból.

[00:31:17]Szerintem most hagyjuk is a konkrét személyeket, mert nyilván meg fognak sértődni.

[00:31:19]Így is megértődtek, de most kollektív kollektív felelősségről is beszélünk.

[00:31:24]Bár én azt hozzátennám, hogy egyenként együtt és külön-külön és mindenhogyan felelős a kezért a dologért, amit történt.

[00:31:30]Igen, igen, igen.

[00:31:30]Szóval, hogy az alkotmányozás, hogy ugye van az a variáció, amit Vörös Imre mondott el itt a rádióban és talán két héttel ezelőtt, hogy a mostani alkotmányból bizonyos dolgokat ki kell húzni csak, amelyek lehetővé tették ezt a koncentrált már már diktatorikus hatalmat, és akkor a úgy elfogadni, és az addig jó alkotmány lesz, amíg majd nem lesz egy egy végleges, de az technikailag viszonylag gyorsan meghozható vagy megvalósítható.

[00:31:59]Jó, én én egy elvet tartanék fontosnak, hogy hogy mi bármit csinál az alaptörvénnyel a mostani kéth, az technikai értelemben legitim, lehetséges.

[00:32:10]Azonban politikailag is legitimálni kell, hogy azt gondoljuk róla, hogy nem fog visszaélni a kétharmados hatalmával.

[00:32:18]Ezért én azt gondolom, hogy egyrészt nagyon erősen meg kell indokolnia.

[00:32:22]Vannak indokok, ezt most erről beszéltem eddig, vannak indokok, hogy egy ilyen gyors beavatkozást miért kell megtenni a jogállam helyreállítása érdekében.

[00:32:28]De abban a pillanatban, hogy hozzányúl az alaptörvényhez technikai okok miatt, vagy politikai okok miatt is, tehát mondjuk az alkotmány bíróság, az alkotmánybírák eltávolítása vagy a köztársasági elnök személyének problematikussága miatt hozzányúl átmenet átmenetileg gyorsan az a a törvényhez.

[00:32:48]Abban a pillanatban ugyanez a parlamenti többség hozzon egy parlamenti határozatot arról, hogy egy új alkotmány megszületése fog következni ilyen és ilyen eljárásban, ilyen és ilyen határidővel.

[00:33:01]Tehát, hogy ez csak ideglenes, szükségszerű jogállami helyreállítás átmeneti szükséges lépése, és nem a kormány hatalmának korlátait akarja leépíteni, hanem egyszerűen csak a a rendszerváltás szükséges lépése, de az alkotmány, amelyet így és így fogunk létrehozni, és ilyen határidővel, az egyben a garanciát ad arra, hogy ez nem szokásos alkotmányozási gyakorlat.

[00:33:30]lesz, hogy hozzányúlunk akármikor.

[00:33:34]Már az úgy jelenti, hogy nem szokásos.

[00:33:35]Hát amúgy se szokásos a maga módján, mert hogy kétharmados.

[00:33:40]Jó.

[00:33:40]Tehát, hogy az a helyzet, hogy a kétharmados parlamenti többséggel eljátszhatnák azt a nem legitim módszert, hogy az alaptörvényt akkor is olyan formában változtatják meg esetről esetre, hogy ezt egyébként az Orbán kormány is megtette, amikor éppen szükség van rá.

[00:33:55]165 h Igen.

[00:33:57]Tehát amikor éppen szükség van rá, ez nem fog menni.

[00:34:00]Tehát, hogy nyilván szét lehet barmolni az egészet, meg is érdemelné, hogy szétbarmolják, de de azt kell mondanunk, hogy persze nem lehet egyik hónapról a másikra egy új alkotmányt létrehozni.

[00:34:10]Technikai lehetne, csak nem lenne legitim.

[00:34:11]Tehát, hogy bármikor lehetne csinálni egy jó alkotmányt két hét alatt, és azt elfogad átnyomnia.

[00:34:17]Igen.

[00:34:17]És és még azt se mondanám, hogy ez nem lenne jó alkotmány, hogyha jó emberekre bízzák, és a politikai szándék tiszta, de nem lenne igazán legitim, mert a mert azt várnánk, hogy hogy valamilyen értelemben egy társadalmi vita következzen be előtte, és legyen előkészítve, és legyen meg tisztázva a bizonyos dolgok, és ez ez adna valamilyen stabilitást és legitimitást egy új alkotmánynak.

[00:34:40]És én belátom, hogy addig is szükség van módosításokra.

[00:34:45]Én csak összekötném a kettőt.

[00:34:47]Tehát azt mondanám, hogy a egy új alkotmány megalkotásának politikai szándéka mi és hogy a parlament egy határozatot hoz arról, azt köti ez a határozat a kormányt, hogy ezt meg kell tennie, ezt az új alkotmány megalkotását és köti még a határidő is, és köti a módszer is, ahogy lesz létrehozva.

[00:35:02]Tehát kötelezettséget vállalna az új parlamenti többség arra, hogy egy jó alkotmányba fogja rendezni a az ország hosszútávú sorsát.

[00:35:14]Ezek ezek nagyon szükséges dolgok.

[00:35:14]És addig mi történik technikailag?

[00:35:19]Tehát az első lépésben hogyan szabadulnak meg az autokratikus hatalomgyakorlás intézményeitől, mint az mint az alkotmánybírák vagy a köztársasági elnök?

[00:35:27]Ez egy technikai kérdés.

[00:35:29]Csak ott is jogi utakat kell találni, ami illeszkedik a illeszkedik a a az alkotmányos elvekhez.

[00:35:37]Az elvekhez illeszkedik, nem az az alaptörvény szövegéhez, hanem az elvekhez illeszkedik.

[00:35:41]De az elveket meg kell indokolni, és akkor ez megtehető.

[00:35:48]Szóval, hogy az alkotmányra épül vagy az alaptörvényre az egész jogrend, ha megszűnik ez az alaptörvény, akkor azzal még megmarad az összes többi törvény, amelyik valamiképpen mindenre jó.

[00:36:02]A kontinuitás soha nem törik meg.

[00:36:04]Tehát a a forradalmak az igazi nagy, véres forradalmak se törték meg a kontinuitást ebben az értelemben.

[00:36:09]Tehát a előző rendszerben kötött házasságok továbbra is érvényesek lesznek.

[00:36:13]Tehát igen, tehát ez tehát így nem lehet megszabadulni.

[00:36:18]Szóval az a helyzet, hogy hogy a a jogrendszerben soha nincs teljesen üres lap és mindig van valamilyen kontinuitás.

[00:36:24]Az más kérdés, hogy politikai és alkotmányos kontinuitást most meg akarjuk törni abban az értelemben, hogy hogy felhatalmazás van arra, hogy az autokratikus politikai rendnek a jogi elemeit nagyon gyorsan és határozottan számolja fel a rendszer, mert katasztrófához vezetett.

[00:36:44]De hát egyébként egy ilyen típusú rendszerváltás persze egy csomó ö úgynevezett ö dekodifikációval, tehát hogy ugye végig kell gondolni, hogy mit jelent a mit jelent, melyik törvényekan.

[00:36:58]Óriási rendetlenség van a jogrendszerben, de hát ez egy többé éves feladat lesz, mire ezt rendben hozzák.

[00:37:04]Ugye ezért meg kell magyarázni az embereknek például, hogy miért van az, hogy a rendkívüli jogrendben, szóval egyszerűen csak törvényesíteni kell, mert nincs az a kapacitás, ami egyszerre ennyit át tudna nézni, de utána természetesen következik majd egy olyan kemény komodifikációs munka, ami rendbe teszi ezt a jogrendszert, és a különböző törvényekben levő autokratikus elemeket majd valahogy kigyomlálja.

[00:37:29]említette a házasságot, hogy hát a mostani alkotmány szerint egy férfi és egy nő között ez se feltétlenül kell, hogy így legyen.

[00:37:38]Sőt, tehát hogy nem tudom, hogy mi lesz a következő alkotmányban, hogy de hogy ennek ennek azért a matematikai variációi is emberek jelentős csoportjait rekesztettek ki a a magyar politikai közösség.

[00:37:52]Mondjuk most van egy ilyen kérdés, asszem négy percünk maradt még, hogy és ez biztos sok érzelmet vált ki, mert van egy csomó jogtechnikai kérdés, amhez nem tudunk igazán laikusok hozzászólni, de ahhoz, hogy kik egyneműek házasodhatnak vagy nem, ez inkább egy érzelmi kérdés nagyon sok ember számára.

[00:38:08]És akkor hozzászólhatnak, hogy valaki majd azt mondja, hogy de ne legyen így, mert 1000er évig, vagy nem tudom hány százer évig így volt.

[00:38:14]A másik azt mondja, na de vannak országok, ahol már így van, aztán ott is fölkell a nap, és akkor most vitatkozzunk ezen, és ez hogy dől?

[00:38:22]Ez nem úgy, nem úgy működik.

[00:38:22]Nem a nem a jelenleg hatályos alaptörvény szövegének a kell vitatkozni, hanem egy új szűk szavó, az alapjogainkat tartalmazó és az alapintézményeket tartalmazó új alkotmányszöveg variánsairól kell vitatkozni.

[00:38:37]Tehát az nem vita kérdés, hogy a NER alaptörvénye az maradjon vagy ne maradjon, hanem az a kérdés, hogy mondjuk az alapjogaink hogyan vannak szabályozva, hogy valahogyan belekerülnek-e a szociális jogosultságok, belekerül-e lakatásó, vagy nem kerül bele.

[00:38:57]Ugye szakmai vita, hogy ez belekerüljön, vagy ne kerüljön bele, milyen kötelezettséget vállaljon az állam.

[00:39:04]Igen.

[00:39:04]És ha belekerül a lakatáshoz való jogatóban, jó lesz a lakása mindenkinek.

[00:39:08]Igen.

[00:39:08]És ez hogyan hogyan érvényesíthető?

[00:39:09]Vajon nem gyenge ez, hogyha gyenge, akkor bele kell-e kerülnie?

[00:39:12]Ezek szakmai kérdések, és az emberek képesek ezt megérteni, hogy hogyan válasszák a köztársasági elnököt közvetlenül, vagy nem, kell-e a második kamara, kell-e két lépcsős választási rendszer, vagy nem kell.

[00:39:23]Szóval ezek olyan dolgok, amit szakértőkkel meg lehet vitatni, és utána a a társadalom erre vállalkozó csoportjaival is meg lehet vitatni, hogyha ha elég informáltak már a vitához és utána képesek konszenzust kötni.

[00:39:39]Az nem kérdés, hogy alkotmányellenes elvek és autokratikus szándékok és európai uniós alapelvekkel szemben menő szövegekről nem vitatkozunk.

[00:39:52]Tehát a férfiő kapcsolatról nem ugye nem az alkotmányba való.

[00:39:57]Arról sem nagyon kell vitatkozni, hogy az állam és az egyhez el van választva egymástól és arról sem, hogy a pre el kéne választani.

[00:40:04]A preambulumban nincsen.

[00:40:04]Igen.

[00:40:04]És a preambulumban nincsenek ideológiai elemek, amelyek megosztják a társadalmat, és az egyik fele jónak tartja, a másik fele nem.

[00:40:12]Tehát egy olyan szövegvariánsról lehet vitatkozni, amelyben vannak még vitakérdések, és amely eldönthető, és amelyben a konszenzus fontos lenne.

[00:40:23]Köszönöm szépen Flex Zoltán jogász professzornak, hogy ezt elmondta.

[00:40:27]Önöknek pedig köszönöm szépen az egész reggeli figyelmet.

[00:40:28]Még van egy kis idő a személy jövedelem adó 1% ról való döntésre, aki úgy gondolja, az a szabadsávért alapítványnak bátran ajánlja.

[00:40:39]fejebből működtetjük ugyanis a klub rádiót.

[00:40:42]A mai műsor elkészítésében munkatársaim voltak Král Kevin Studer Dániel Simon Erika és a szerkesztő, aki itt volt velem a stúdióban, Herskovics Eszter Désánost hallottátok.

[00:40:51]A viszontlátásra.

[00:40:55]Reggeli gyors nem marad le semmiről.