Klubrádió 39:06

Halál, politika és az alkotmányozó pillanat | Béndek Ábris

választásdemokráciapolitikai elemzésnemzeti identitásfiatalokközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Halál, politika és az alkotmányozó pillanat | Béndek Ábris
tl;dr
  • A 2026-os választás nem klasszikus rendszerváltás, hanem egy köztes, demokrácia és diktatúra közötti állapotból való, képviseleti eszközökkel végrehajtott átmenet.
  • Bruce Ackerman "alkotmányozó pillanat" fogalma írja le ezt az átmeneti, érzelmekben dús időszakot, amikor a népakarat közvetlenebbül érvényesül, mint a hagyományos képviseleti demokráciában.
  • A Fidesz narratívája kiüresedett, mert 2022 óta a szükségletek nyelvén beszélt, elengedte a mozgósító történeteket, és a tét folyamatos emelése hiteltelenné vált.
  • Magyar Péter egy erkölcsi és ideológiai vákuumba lépett be, és a Fidesz által hátrahagyott nemzeti narratívát felvéve ért el gyors felemelkedést.
  • A 80%-os részvételi arány és a kis településeken tapasztalt növekmény a Tisza Párt győzelmét és kétharmadát vetítette előre.
  • A politika alapkérdése Carl Schmitt szerint a "miért halnánk meg", ami közösséget teremt; a Fidesz háborúellenes, fehér zászlós logikája ezzel a nemzeti önképpel összeegyeztethetetlen volt.
  • A 89-90-es átmenet a valóságban nem volt alkotmányozó pillanat, az emberek többsége számára a fogyasztási javakról szólt, és a politikai változást passzívan szemlélték.
  • A nyugati civilizációt kollektív egzisztenciális elbizonytalanodás jellemzi, amire a Trump-jelenség és a MAGA-szlogen is épít, és ami Magyarországon is éreztette hatását.
  • A fiatal generáció szimbolikus tette, a magyar zászló visszavétele a tüntetésekre, egy erős, irracionális pillanat volt a változásban.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Az alkotmányozó pillanat fogalma és a 2026-os választás

Miért nem rendszerváltás történt?

Béndek Ábris politológus-történész szerint a 2026-os magyarországi politikai fordulat nem tekinthető klasszikus rendszerváltásnak. A 89-90-es átmenettel ellentétben itt nem egy diktatúrából liberális demokráciába vezető út zajlott le, hanem egy köztes állapotból – "valahol a demokrácia és a diktatúra közötti térben ringatóztunk" – sikerült képviseleti eszközökkel leváltani a rendszert. A változás mértéke és jellege ezért alapvetően más, mint a harmincöt évvel ezelőtti átalakulásé.

Az alkotmányozó pillanat definíciója

A kifejezés Bruce Ackerman amerikai alkotmányteoretikustól származik, aki "We the People" című ötkötetes munkájában dolgozta ki a fogalmat. Az alkotmányozó pillanat olyan átmeneti időszak rezsimek között, amely érzelmekben, mozgásokban és reményekben rendkívül koncentrált. Ilyenkor az államélet nem a hagyományos képviseleti demokrácia logikája szerint működik – a népakarat nem közvetett formában érvényesül, hanem közvetlenebbül.

„Az alkotmányozó pillanat az egy átmeneti időszak rezsimek között, amik érzelmekben és mozgásokban és reményekben nagyon dúsak, koncentráltak." – Béndek Ábris *

Ackerman az amerikai történelemben öt ilyen pillanatot azonosított: az alapítást, a polgárháború utáni rekonstrukciót, a New Deal időszakát, a 60-as évek polgárjogi mozgalmait, és előrevetített egy ötödiket is – éppen egy populista alkotmány- és társadalomrombolás utáni újjáalkotmányozást. Béndek szerint Magyarországon 2026. április 12-én és május 19-én valami hasonló történhetett.

A dualista demokrácia és a jelenlegi vita

Ackerman dualista demokráciafelfogása szerint a demokráciának két működési módja van: a sztenderd képviseleti működés, illetve az alkotmányozó pillanat, amikor az államnak nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is jobban beengedni a népszuverenitást. A 2026 utáni magyar közéleti vita – például Sulyok Tamás kapcsán – pontosan erről szól: a 2022-es döntésekhez való ragaszkodás és a közjogi folytonosság, vagy a 2026-os különleges pillanat közvetlenebb népakarat-érvényesítése között feszül a választás.

„Ez az a vita, amiben a Fidesz a nemzeti együttműködési rendszere felvesz egy bizonyos pozíciót, a számára kedvező pozíciót. És ez az, amiben Magyar Péter is felvesz egy pozíciót." – Béndek Ábris *

A Fidesz narratív kiüresedése

A történetek és szükségletek nyelve

Béndek Ábris szerint a politika alapvetően narratívákban működik: a választóknak éppúgy szükségük van történetekre, mint szükségletekre. A Fidesz a 2022-es választási győzelem érdekében feladta a maga történetét, és áthelyezte politikai narratíváját a Maslow-piramis aljára. Onnantól kezdve minden a túlélésről szólt, ami azonban nem történet, hanem puszta szükséglet.

„A Fidesz 2022 óta a szükségletek nyelvén beszél egyedül. A történeteknek a nyelvét pedig elengedte." – Béndek Ábris *

A nemzeti oldal folyamatos hangoztatása éppen annak a jele volt, hogy az összetartó mélyebb sztori már elveszett. Ezzel párhuzamosan a Fidesz egy hipertechnokratikus, nemzetek feletti nyelvet kezdett használni – "világrendszerváltás", ami Békés Márton könyvéből származik, és 2021-ben az év szava lett. Ez a nyelvezet azonban alkalmatlan volt tömegek mozgósítására.

A tétemelés zsákutcája

A Fidesz logikája a tét folyamatos emelésére épült: a végső üzenet az lett, hogy ha nem a Fideszre szavaznak az emberek, akkor "üvegsivataggá változtatnak minket a nukleáris csapások". Ez 2022-ben még működött a szomszédban kitört háború friss élménye miatt, de négy évvel később, amikor sem Magyarország, sem Európa nem sodródott bele a háborúba, már hiteltelenné vált. A műsorvezető megjegyezte, hogy volt egy pont, amikor az egész átment viccbe, és az emberek azt mondták: "na jó, ez azért most már nem."

Improvizáció és mellényúlások

Az utóbbi két évben a Fidesz elveszítette belső iránymutatását, és "vesztes üzemmódra" kapcsolt. Korábban csak Kósa Lajosnak és Kövér Lászlónak volt megengedve, hogy szabadon beszéljen, mindenki másnak le volt írva a történet. Amikor elkezdtek improvizálni – például Orbán Balázs –, sorozatos mellényúlások következtek. A műsorvezető kiemelte Orbán Balázs fehér zászlós mondatát, amely felszínre hozta a háborúellenesség belső ellentmondásait: ha az önvédelem ellen vagyunk, akkor logikailag a fehér zászlónál, a megadásnál kötünk ki.

Magyar Péter és a Tisza Párt felemelkedése

A vákuum, amibe Magyar Péter belépett

Béndek Ábris hangsúlyozta, hogy Magyar Péter nem egyszerűen egy tehetséges politikus, hanem egy vákuumba lépett bele. A kegyelmi ügy után kialakult egy erkölcsi vákuum, de emellett a Fidesz által hátrahagyott ideológiai vákuum is ott tátongott. A Fidesz önként engedte el a nemzeti vonalat – részben a 2022-es győzelem érdekében, részben Orbán Viktor egójából fakadóan, aki "nemzetek feletti stratégaként" akart megjelenni. Magyar Péter pedig "jó érzékkel felvette a parlagról" ezt az elhagyott nemzeti narratívát.

„Nem csak az ember csinálja a kontextust, hanem a kontextus is szüli az embert." – Béndek Ábris *

A Tisza-történet irracionális dimenziója

Béndek Ábris szerint a Tisza Párt és Magyar Péter története nagyban az irracionalitás impulzusait aktiválta. Ő maga tudatosan kerüli a messiási párhuzamokat, de történészként analógiákat keres. A kereszténység terjedése a Mediterráneumban – Jézus születése után 60 évvel már Néró császár a keresztényekre foghatta Róma felgyújtását – hasonlóan irracionális és megmagyarázhatatlan gyorsaságú volt, mint a Tisza felemelkedése, pedig akkor nem volt social media.

A műsorvezető hozzátette: a fiatalabb generáció tagjai a választás után egyszerűen boldogok voltak, míg az idősebbek – köztük ő maga is – poszttraumás stresszben ültek egy hónapig, nem tudták átélni az örömöt a beidegződött félelmek miatt.

A választási részvétel mint misztérium

A 80%-os részvételi arány Béndek szerint "misztérium" volt. Ő a részvételi adatok és a növekmény földrajzi rétegződése alapján már reggel 10-11 körül biztos volt a Tisza győzelmében és a kétharmadban is. A kis településeken tapasztalt jelentős részvétel-növekedés – amit ő kezdetben a Fidesznek kedvező jelként értelmezett, hasonlóan Gajdics Ottóhoz – végül az ellenkezőjét bizonyította.

A halál mint a politika alapkérdése

Carl Schmitt és a politika lényege

Béndek Ábris szerint a Fidesz, amely elvileg Carl Schmitt politikai filozófusát emelte piedesztálra, figyelmen kívül hagyta Schmitt legfontosabb tanítását: a politika alapkérdése az, hogy "miért halnánk meg". Ez a kérdés és az arra adott válasz hozza létre a közösséget, a poliszt. Az ember az egyetlen állat, amely önként meghalna képzelt, fiktív közösségekért – nemzetért, hazáért.

„Hogyha elengedjük a haláldiskurzust... ha folyamatosan csak arról beszélünk az állampolgároknak, hogy miért ne halljunk meg, akkor elveszítjük őket." – Béndek Ábris *

A fehér zászló logikája – "nem kell meghalni a hazáért, meg lehet adni magunkat" – összeegyeztethetetlen volt a magyar nemzeti önképpel, hiszen a magyar történelem dicsőséges pillanatai éppen ahhoz kapcsolódnak, hogy vesztes helyzetben sem adtuk meg magunkat. A Szózat utolsó versszaka is a "nagyszerű halálról" szól.

Az eskü mint az állam alapja

Béndek kifejtette: minden állam egy implicit, halk eskün alapul – azon, hogy ha baj jön, mindannyian az életünket kockáztatjuk egymásért. A 19. századi magyar irodalom és művészet éppen arról szólt, hogy megindokolják ezt az új típusú közösséget, ahol olyan emberekkel kell együttműködni, akiket nem ismerünk személyesen. Ehhez kellenek a történetek, szimbólumok, "nagyszerű versek".

Az élet és halál pólusa a politikában

A politikának két aspektusa van: az életaspektus – a közös ügyek intézése – és a halálaspektus – ami közössé teszi ezeket az ügyeket. A 21. századi nyugati civilizáció egy olyan pillanatot él meg, amikor a tartozás tanult keretei (nemzetállam, közösségi identitások) elbizonytalanodnak. Ilyenkor kell újraalkotni a társadalmi szerződést azzal, hogy "átevezünk a politikának a halál pólusára".

A 89-90-es átmenet újraértékelése

Mítosz és valóság

Béndek Ábris gimnáziumi történelemtanára szerint 89-90 még annyira sem volt alkotmányozó pillanat, mint amennyire Béndek azt korábban képzelte. A fiatalabb generáció – amely nem élte át ezt az időszakot – hajlamos mitikus, szimbolikus pályákra helyezni a történteket: Orbán Viktor, Nagy Imre újratemetése, a Hősök terén gyülekező tömegek. A valóság azonban az, hogy a legtöbb embernek 89-90 "továbbra is Ausztriáról szólt" – Milka csokit és Goren hűtőládát akartak a benzinkutaknál, nem szabadságot.

„A magyarok nem szabadok akartak lenni... ők Milka csokit akartak a benzinkutaknál és Goren hűtőládát." – a műsorvezető *

Az anarchikus pillanat

87 és 92 között Magyarország egy sajátos szabadságállapotban létezett: a létező szocializmus utolsó évei rendkívül szabadok voltak, mert a régi hatalom már nem mert beavatkozni, az új pedig még nem kezdte el. Ez a "közel anarcholiberális" időszak a kulturális és gazdasági pezsgésről szólt – Bécsben még nem lehetett cukrászdát nyitni, Magyarországon már igen –, de a politikai pezsgés valahogy nem lett közösségi élmény. Az emberek úgy érezték, hogy "valakik intézik ezt a dolgot", ők maguk csak szemlélik.

Globális kontextus: a kollektív elbizonytalanodás

A nyugati civilizáció válsága

Béndek Ábris szerint az utóbbi 30-40 év a nyugati civilizációban – és ez alól Magyarország sem kivétel – egy egzisztenciális elbizonytalanodásról szólt. A globalizáció, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia mindent képlékennyé és megbízhatatlanná tesz. A nemzetállamok értékérvényesítő képessége szűkül, mert olyan hatalmi centrumok jönnek létre (piaci, technológiai), amelyek nem nemzetállami hatáskörben állnak.

A műsorvezető ezzel részben vitatkozott: szerinte a globalizáció és a mesterséges intelligencia inkább határozottabb körvonalakat ad a dolgoknak, mintsem képlékenységet teremtene. A posztmodern ideológiák és jelenségek (mint Kennedy egészségügyi miniszter az Egyesült Államokban) inkább reakciók erre a képlékenységre.

Trump és a bohóc-identitás

A Trump-jelenség Béndek értelmezésében egy görbetükör, amelyet a társadalom azon része elé tartottak, amely elkezdett viszolyogni az elitektől. Azok az elitek, amelyekről úgy érezték, nem képesek fenntartani a közös együttélés megszokott kereteit. Trump "vállalt bohóc identitása" nem véletlen: tudatosan táplálta a félelmeket – a gazdasági elszegényedéstől az idegenektől való félelemig –, és ebből sikeres politikát épített.

A műsorvezető hozzátette: Trump számára teljesen irracionális szereplőnek tűnt az első kampány idején, egy "szőke tornádó bohócnak", és amikor a CNN-be belealudva arra ébredt, hogy mindenhol Trump fejét látja, nem értette a történteket.

A "Make America Great Again" és a magyar párhuzam

A MAGA-szlogen a kollektív elbizonytalanodásra épül – a rozsdaövezetekben lecsúszó alsó középosztály, a régi iparos rétegek érzésére, hogy nem találják helyüket a posztindusztriális világban. Magyarországon a 90-es évek vége felé hasonló érzet alakult ki: nosztalgia a Kádár-korszak biztos kapaszkodói iránt, és elbizonytalanodás a hirtelen kapitalizálódó posztszocialista világban.

Szimbolikus pillanatok és a magyar zászló visszavétele

Béndek Ábris kiemelte Szilágyi László (Szili Laci) történetét: amikor a fia elindult egy tüntetésre és megkérdezte, van-e otthon magyar zászló, az író rádöbbent, hogy mi történik valójában. Az, hogy a fiatal generáció visszavette a magyar zászlót a tüntetésekre, egy "teljesen irracionális, de nagyon erős pillanat" volt. Hasonlóan irracionális és döbbenetes volt az a 600 000 plusz szavazó, aki 2026-ban elment az urnákhoz.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • "a fau a fau kettes rakéták" – a műsorvezető egy olyan fegyverre utal, amely a második világháború menetét megfordíthatta volna; a kontextus alapján valószínűleg a V-2 rakétáról van szó, de az ASR-hiba miatt nem rekonstruálható pontosan
  • "Bolyó kapitá" – a kontextus alapján valószínűleg "bolygó kapitánya" vagy hasonló kifejezés, Orbán Viktor nemzetek feletti stratéga szerepére utalva
  • "Márkizajh" – a kontextus alapján valószínűleg egy személynév vagy fogalom, de nem azonosítható egyértelműen
  • "a Kmid politikai filozófust" – a kontextus alapján Carl Schmittről van szó, az ASR torzította a nevet
  • "a Smith Márián keresztül" – a kontextus alapján valószínűleg Carl Schmitt nevének torzult alakja
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Ha szeretné, hogy továbbra is szóljon egy független hang, támogassa adója 1%-ával a Klub Rádiót.

[00:00:04]Köszönjük.

[00:00:13]Reggeli személy.

[00:00:17]Béndekábissal beszélgetünk.

[00:00:19]A definíciód szerint politilológus történész vagy?

[00:00:24]Így van.

[00:00:24]Így van.

[00:00:24]Ezt ezt magamra vállalom.

[00:00:26]Igen.

[00:00:26]Szép jó reggelt kívánok.

[00:00:27]A mondat vége, amit elcsék, az az volt az utolsó könyve Tamás Gáspár Miklósnak, ami hát mint egy összefoglalós megkoronázása az életművének, akkor még gondolkoztam rajta, hogy átmegyek hozzá és így fejbe verem vele.

[00:00:36]Tehát az az a könyv számomra úgy tűnt, mintha direkt úgy írta volna meg, hogy szívassa az olvasókat.

[00:00:41]Elképeszt bárkit.

[00:00:44]Hát olyan kegyetlen meló volt elolvasni.

[00:00:46]Na mindegy, de de nem erről fogunk beszélgetni egyáltalán.

[00:00:48]Bár mondjuk érdekes Tamás Gásp Miklós szellemét fölidézni most ebben a ebben a helyzet.

[00:00:54]Mit mondana most Steve Jobs?

[00:00:56]Merthogy abból a kiinduló tételmondatból próbálok elrugaszkodni, hogy nem rendszerváltás zajlik, hanem alkotmányozó pillanat, hogy ezt definiáljuk már körülbelül, hogy hogy egyrészt, hogy miért nem igazán rendszerváltási, illetve hogy mit takar ez az alkotmányozó pillanat.

[00:01:15]rendszerváltás, csak talán nem addig a mértékig, amíg 8990 volt, vagy bármilyen rezsimátmenet, ami egy diktatúrából egy liberális demokráciába vezet át.

[00:01:24]Itt ez alapvetően ugye egy köztes állapot volt.

[00:01:30]Valahol a demokrácia és a diktatúra közötti térben ringatóztunk, és úgy látszik, hogy képviseleti eszközökkel sikerült leváltani ezt a rendszert.

[00:01:38]Tehát ilyen értelemben nem beszélhetünk akkora elánnal rendszerváltásról, mint 89-90-ben.

[00:01:44]Amiről beszélhetünk, az én megközelítésemben, az egy alkotmányozó pillanat.

[00:01:49]Nem tudom, miután megjelent a cikkem, és számomra nagyon kedves és általam nagyon tisztelt gimnáziumi történelemtanárom mondta nekem, hogy 899-90 még olyannyira se volt alkotmányozó pillanat, és akkor mindjárt beszélgethetünk róla, hogy ez mit jelent, mint amennyire én annak képzeltem, mert nekem ugye, aki nem éltem át ezt az időszakot, nekem még itt vannak a fejemben ezek a hát nagyban átpolitizált már már, hogy mondjam mítoszi, szimbolikus pályákra helyezett ugye történetek.

[00:02:16]Orbán Viktorról, meg Nagy Imre újratemetéséről, meg a hősök terén gyülekező embertömegekről.

[00:02:21]Tehát az én én erre még valamennyire mégis úgy gondoltam vissza, lehetséges, hogy ez a mítoszokon meg a ilyen értelemben a az emlékezésnek az útvesztőjén keresztül, mint amennyi azért valamennyire alkotmányozó pillanat volt abban az értelemben, hogy én használom.

[00:02:35]És aztán mondta nekem, ez az általom nagyon tiszteltőtem találom, hogy azért a legtöbb embernek az ő személyes visszaemlékezése szerint 8990 az továbbra is Ausztriáról szólt.

[00:02:47]Egészen konkrétan én ezt úgy szoktam megfogalmazni, hogy a magyarok nem szabadok akartak lenni, vagy ja biztos voltunk pár ezeren, akik igen, de hogy nem, ők Milka csokit akartak a benzinkutaknál és Goren hűtőládát.

[00:02:56]Igen, de ez ugye nem alkotmányozó pillanat, nem, mert nem volt egyrészt közös élmény, másrészt meg azt éreztük konkrétan ugye ezt én elég jól megéltem ezt a pillanatot már, hogy hogy valakik intézik ezt a dolgot, tehát hogy mi ott ülünk, szemléjük, nagyon tetszik, ami történik, de hogy ez ez ott folyik.

[00:03:14]Meg arról ne feledkezzünk meg, hogy azért ez az ország így mondjuk 87 és 92 között volt nagyon szabad, ami nagyon furcsa volt, mert az utolsó évei a a létező szocializmusnak azok rendkívül szabadak voltak, hisz ők már nem mertek igazából beavatkozni, az újak pedig még nem kezdték el.

[00:03:33]Tehát az azért nagyon jó számomra, aki az anarchiát azért meglehetősen kedveli, nagyon jó pillanatok voltak.

[00:03:41]Ugye az első mé anarchikus pillanat volt számodra.

[00:03:45]Anarchikus pillanat volt sz közel közel anarkoliberális így fogalmaznék de hogy igen tehát hogy akkor akkor igaz volt az hogy nyitsz egy kocsmát felpörög jól csinálod szervezed a dolgaidal tehát Beécsben nem nyithattál még cukrászdát de itt már igen.

[00:04:00]És hogy az az működött az akkor volt egy ilyen iszonyú pezsgés kulturális pezsgés de hogy pont a politikai pezsgés ami szintén zajlikult vele párhuzamosan valahogy nem lett közösségi élmény.

[00:04:09]Tehát itt azért itt egy pillanathoz köthető ez a dolog.

[00:04:14]Igen, igen.

[00:04:14]Hogy visszatérjék erre, hogy valójában valójában mit is mit is jelent az alkotmányozó pillanat, és akkor ezt összevethetjük 89-cel, meg összevethetjük 2026-tal.

[00:04:21]Ez alapvetően Bruce Akerman, amerikai alkotmány teoretikusnak egy kifejezése, akinek van egy ilyen jó vastag ötkötetes sorozata, ugye a MIA a nép címmel.

[00:04:31]Ez az amerikai függetlenségi nyilatkozat ugye preambulumának az első, hogy mondjam, az első kifejezése, ugye mi a nép, mint akik alakítják, alakítjuk a saját történelmünket, mint akik alakítjuk a ez nem kérdés, ez egy m kérdés, mi a nép, hanem hogy mi a nép.

[00:04:48]Mi a nép.

[00:04:48]Így van.

[00:04:48]Ja, igen, bocsásat.

[00:04:49]Igen, igen, igen, igen, igen, igen.

[00:04:49]Hát ez a We the People, ugye ez a ö hát ez egy ez egy mondjam, az amerikai emlékezés az egész amerikai etos, az amerikaiz szempontjából egy nagyon fontos három szócska.

[00:05:03]Ez a ez a ez a ez a We the people.

[00:05:05]Ez ugye a köztársaság beszédmódja, úgy is mondhatjuk, mi a nép megalkotmányozzuk magunkat, létrehozzuk a poliszt, létrehozzuk azokat a civilizált rendezett jogi kereteket, amik kiemelnek bennünket a természetből, de mégis csak egyfajta közös, elsajátított egyébként vallási eredetű koncepció szerint rendezzük be az államot, ami egyfajta, hogy mondjam, konszenzus élményt is jelent számunkra a továbbiakban.

[00:05:35]Tehát és és ez akerman azt mondja az amerikai történelem kapcsán, hogy itt öt ilyen alkotmányozó pillanat volt.

[00:05:41]Ugye volt nyilvánvaló az alapítás, utána volt a volt a polgárháborút és a rabszolga rabszolga felszabadítás követő ugye rekonstrukciós időszak.

[00:05:49]60-as, 70-es,80-as évek volt ugye a FDR és a New Deal, amikor a nagydasági világválság után ugye új alapokra kellett csak helyezni mégis nem csak magát az államot, hanem az államkoncepciót, hogy mit várunk az államtól.

[00:06:03]Egyfajta gondoskodó államkoncepciót kellett létrehozni.

[00:06:05]És akkor még természetesen, mivel a rekonstrukció, az ezt megelőző alkotmányozó pillanat, az nem váltotta be maradéktalanul a hozzáfűszött reményeket, ezért szükség volt még a 60-as években egy nagy polgárjogi alkotmányozó pillanatra, amikor ugye a az afroamerikaiaknak a az egyenlőtlenségét rendezték Lindon B.

[00:06:24]Johnson alatt, és egyébként az Akerman ugye és számunkra ez a legérdekesebb, ez a legfontosabb még megidéz vagy előretekint a jövőbe egy ötödik alkotmányozó pillanatra, amikor is a kortárs populista alkotmány és társadalomrombolás után kell még egyszer, hogy mondjam, összegyűlni a népnek és újra alkotmányozni a saját magát.

[00:06:46]Optimista verzió.

[00:06:48]Igen, igen.

[00:06:48]Hát ő ezt így, hogy mondjá, ezt így meglebegteti, mint amit hogyha h hogyha le akarjuk zárni ezt a korszakot és új alapokra új közös konszenzusokra terelni, akkor mindenképpen szükség van.

[00:06:57]És lehet, hogy Magyarországon 2026 április 12-én, illetve május 19-én valami hasonló történt, ugye, mint amiről akárman ír az ötödik alkotmányozó pillanat kapcsán.

[00:07:06]De hogy egy nagyon egyszerű, nem tudom, formális definíciót adjak, az alkotmányozó pillanat szemben a sima rendszerváltással, ugye az alkotmányozó pillanat az egy rezsime, hát egy átmeneti időszak rezsimek között, amik ugye érzelmekben és mozgásokban és reményekben nagyon dúsak, koncentráltak.

[00:07:30]És aerman az úgy az úgy fogalmaz, hogy ilyenkor ö a az államélet a policnak az élete az nem a hagyományos beállítottság alapján működik.

[00:07:41]Nem a képviseleti demokrácia és annak a hogy mondjam nem a népakarat köz a népakarat nem egy közvetett formában érvényesül, mert ugye hagyományosan úgy gondolunk a képviseleti demokráciára, mint ami oké megjeleníti a népakaratot, de egyben csatornázza is azt, ugye?

[00:08:00]Bázis demokráciára meg úgy gondolunk, mint egymagát tehetetlenné tevő nagyon hosszú, beláthatatlan végű folyamatra, merthogy közben láttuk egy-két helyen kipróbálni, és mégis azt gondoljuk róla, hogy na az nem működik.

[00:08:13]Igen, igen.

[00:08:13]De hát és pont pont ezért beszél az Akerman arról, hogy egyébként ami Amerika, de ezt ugye nem csak Amerika kapcsán lehet megfogalmazni, hanem most Magyarországról is, hogy egy úgynevezett dualista demokrácia, amikor a demokráciának van egy, és aztán persze lehet arról vitatkozni, hogy Magyarország ugye mennyire volt demokrácia, ezt megelőzően, de mindenesetre az államnak van egy sztenderd működésmódja a képviseleten keresztül, ugye a procedúrán keresztül, a alapvetően a néparat közvetített formáin keresztül.

[00:08:39]Ennek vannak írott és íratlan formális és szokásjogi elemei.

[00:08:44]És ezek kapcsán most egyébként ugye például Sulyak Tamás kapcsán itt ég a közélet.

[00:08:48]És ez pont ezekről a kérdésekről szól, hogy hogyan érvényesül a népakarat úgy, hogyha tartjuk magunkat a 2022-es döntésünkhöz, ugye, és egyfajta közjogi folytanosságot továbbra is felfedezni vélünk az államban, és ennek következményeképpen az akkor vagy az idő tájt abból az időszakból a legitimitásokat nyerő intézményeknek, mandátumoknak ki kellene tölteni hivatali idejét, vagy ellenkezőleg 2026-ból, ami különleges volt, és ilyenkor az államnak nem csak a lehetősége, hanem a felelőssége, a kötelessége az állampolgári iránt, hogy ebben a különleges alkotmányozó pillanatban a nép szuverenitást jobban beengedje az államba, mint korábban.

[00:09:29]Hagyja, hogy a néparat közvetlenebből érvényesüljön, mint a képviseleti demokrácia sztenderd működésana szerint.

[00:09:36]Erről szól ez a mai pillanat, hogy ez itt a nagy meghasonlás.

[00:09:38]És ugye ez az a vita, amiben a Fidesz a nemzeti együttműködési rendszere felvesz egy bizonyos pozíciót, ugye a számára kedvező pozíciót.

[00:09:47]És ez az, amiben Magyar Péter is felvesz egy pozíciót.

[00:09:50]Arról szól, hogy a néparat ebben a pillanatban továbbra is közvetetten vagy közvetlenül érvényesüljön.

[00:09:56]Vannak erre jó példák, vagy ahol sikerült technikailag próbálom ezt elképzelni, mert ugye viszonylag a a népakarat beengedés el azonnal ez, hogy na ki a nép ugye akkor ezt fel kell tenni ezt a kérdést illetve hogy mi módon lehet a ezeket a torzulásokat ugye vannak aktívak, akik tényleg részt vennének ebben, rengeteg passzív, aki nem.

[00:10:18]És azért az nép akarat sem egy annyira egységes és annyira egyértelmű.

[00:10:23]Tehát mennyire, hogy súlyozzam, mennyire vegyem figyelembe a ezt a dolgot.

[00:10:27]Igen.

[00:10:27]Ez egy nagyon érdekes aspektusa ennek az egész pillanatnak, vagy bármely alkotmányozó pillanatnak, amire rámutatsz, hogy ez ez sokkal inkább a lelkekben dől el, mint az elmékben.

[00:10:38]Tehát ez biztos, hogy ez egy iracionális dolog.

[00:10:41]mint ahogy mint ahogy az egész Tisza történet, az egész Magyar Péter történet az elmúlt két éve az ugye nagyban az irracionalitásnak a a az impulzusait aktiválta az elménkben.

[00:10:51]Tehát most ez nyilván tartozom egy magyarázattal eziránt.

[00:10:56]Nekem ugye azért az az a felfogásom erről a jelenségről, hogy ez azért ez nagyban egy vallási sztori volt.

[00:11:03]Ó, ez izgalmas egyébként.

[00:11:03]Ezt ezt ezt fejtsük ki azért, hogy tehát hogy a a azzal, amivel ugye a a NER szokta őt vádolni, na ha a megváltójukat látják Magyar Péterben, de ő is csak egy egyszerű ember, aki hát nem is rég még egyébként ugye ahogy ezt a mostani Poén mondja, ez azért ne felejtsük el, hogy ez magyar Péter 5 kéthmada ugye, tehát hogy ő nem is olyan régen még Igen.

[00:11:27]Tehát ott azért a Damaszkuszi utan azért volt forgalom.

[00:11:30]Igen, igen, abszolút.

[00:11:30]Hát ez is egy, hogy mondjam?

[00:11:32]Ez egy amit most mondasz, ugye ez egy ez egy vallásos toposz.

[00:11:35]Ühüm.

[00:11:35]Abszolút.

[00:11:35]Bár én ezt borzasztóan erősen kerülöm.

[00:11:38]Tehát én ezt ezeket mindig el nem tehát jó napot kívánok.

[00:11:42]ezeket próbálom kikerülni, de hogy de ez mennyire nyomja rá bégegét erre, tehát hogy ahogy hogy ennek az irracionalitása mennyire meghatározó, mert hogy végül is lehet, hogyha lebontanánk ezt mozdonatokra, akkor itt minden racionális lenne és okok hozzata k per hát hogy mondjam, van egy olyan hát nem tudom, iskola a politikának az értelmezésében vagy a közéletről való gondolkodásban, ami szerint a a politika alapvetően évszázad ok alatt tanult történetei, tehát narratívákban viszonyulunk a politikához, és a politikát az nyeri, akinek a legerősebb sztorija van.

[00:12:20]És és szerintem az utóbbi két év, de akár az utóbbi négy év 2022 óta az nagyban elmesélhető szerint a verseny szerint, ki tud jobb sztorit adni.

[00:12:32]Ühüm.

[00:12:32]És és én úgy érzem, hogy a Fidesz a 2022-es választási vereségével ugye azért cserébe, hogy azt ilyen brutálisan megnyerje, feladta a maga sztoriját, áthelyezte a a a politikai narratíváját ugye a Maszlópiramis aljára tulajdonképpen.

[00:12:50]Onnantól fogva minden arról szólt, hogy éljünk túl.

[00:12:51]De ez ugye nem egy történet, ez egy s szükséglet.

[00:12:56]És a és a és a és a választóknak nem csak itthon, hanem bárhol éppen annyira szüksége van történetekre, mint szükségletekre.

[00:13:02]És a Fidesz 2022 óta a szükségletek nyelvén beszél egyedül.

[00:13:04]A történeteknek a nyelvét pedig elengedte.

[00:13:08]Tehát minden, ami emelkedett volt, minden, ami magasztos volt, ami nagyszerű volt, ugye nem hiába mondogatják folyamatosan magukra egyébként éppen 2022 óta, hogy mi vagyunk a nemzeti oldal, ugye a nyelv az így működik.

[00:13:21]akkor válik explicitté, amikor az azt összetartó mélyebb sztori az elenged.

[00:13:26]Tehát utána érezzük ezt a kényszert, hogy folyamatosan megnevezzük magunkat úgy, mint a nemzeti oldal, amikor valójában ez az egész történet hazáról meg közösségről, meg összetartásról, ugye erről a fajta képzelt közösségről, amit a nemzetnek hívunk, ez ez elengedett, mert elengedték, és ezzel párhuzamosan bejött ez az egész nagyon bonyolult, hipertechnokratikus nemzetek fölötti.

[00:13:51]Ez az, amit ők kritizáltak a korábbi ellenzékben.

[00:13:52]Ez a nemzetek fölötti nyelv világrendszerváltás.

[00:13:56]Ez ugye 2021-ben az évnek a szava lett.

[00:13:59]Ugye ez a Békés Mártonnak a könyvéből jön.

[00:14:00]Ez az évnek a sza világrend.

[00:14:04]Na most nem olvasták fértő Békés Márton könyvét.

[00:14:07]Most már ne aggódjanak.

[00:14:07]Igen, igen, igen, igen.

[00:14:09]Tehát Imre nem lehet azzal szóval, hogy világrendszerváltás választók tömegeit mozgósítani.

[00:14:16]Hát sőt igen, nagyon-nagyon talán még a kvantum kvantum elektrodinamika az, ami megmozgat ennyi ember.

[00:14:22]Igen.

[00:14:22]Kiürítették magukat.

[00:14:22]Igen.

[00:14:23]Oké.

[00:14:23]De hogy közben meg azt ő az logikájukat ha nézzük, az az volt, hogy tehát mindig emelni kell a tétet.

[00:14:28]Tehát a vége az volt, hogy tehát üvegsivataggá változtatták minket a nukleáris csapások, hogyha nem szavazunk a Fideszre.

[00:14:35]Ö innen próbálták ezt növelni, és egy volt egy pont, de tényleg érezhető volt ez a pont ugye négy év alatt, amikor ez az egész izé, hogyha nem a tehát gyakorlatilag az volt a választás, hogyha a Fideszhe szavazunk, életben maradunk, ha nem a Fideszhe szaunk, mind meghalunk és átment viccbe.

[00:14:52]Tehát volt egy volt egy pillanat, amikor az emberek így valahogy azt mondták, na jó, tehát ez azért most már nem.

[00:14:55]És és ez 22-ben működött, mert ugye ott friss élmény volt az, hogy a szomszédumaan kitört egy háború, de hogy az, hogy négy év után, azután ez még működjön, a arra semmi esély nem volt.

[00:15:07]Semmi esély nem volt.

[00:15:09]Azt én utólag merem kijelenteni, hogy hogy négy évvel azután, hogy egyébként abban a négy évben se sodródtunk bele a háborúba, meg Európából senki se sodródott bele a háborúba, meg látszólag Magyar Péter ugye, hogy mondjam, nem asszisztált a fideszes politikához azzal, hogy megjelenítse azt a fajta nyugatiságot, azt a fajta ö, hogy mondjam, brüsszelizmust, ugye, ami ami igazából csak a Orbán Viktor narratívájában létezik.

[00:15:36]A Brüsszeli a Homo Brüsszelicusz.

[00:15:36]Igen.

[00:15:39]Meg a meg a Brüsszelit.

[00:15:39]Igen.

[00:15:39]És közben ugyás gerek sikerült berántani abb a történetbe, hogy de elnézést, ha NATO a Trump kéri, hogy segítsünk Iránba, akkor igen.

[00:15:48]A megfontoljuk mondta, és ezzel sikerült átkerülni a Márkizajh.

[00:15:52]egyébként az Orbán Balázsnak a mondata a Fehérzászlóról az ugye az egy nagy pillanat volt szerintem, mert ott felszére került ennek az egész háború ellenességnek, most ezt itt idézőjelben mondom, a a belső ellentmondásai, tehát egy ponton túl, hogyha hogyha az önvédelem ellen vagyunk, aká odajutnunk, nem tudunk, akkor akkor a fehér zászlónál jutunk.

[00:16:12]Ez az érdekes, hogy logikailag tökéletesen, mert ez pont olyan egyébként, ami nekem mindig eszem a Lázár Jánossal kapcsolatban, hogy az oké, hogy egy körülbelül 200 éves szoftvert futtat, csak hogy a többiek is ezt futtatják, csak azt megtanulták, hogy nem mondjuk ki, amit a cigányokról gondolunk, a szegényekről gondolunk.

[00:16:31]Azt mi azt gondoljuk, de ezt nem mondjuk ki, mert a 200 év alatt ennyit fejlődet.

[00:16:35]De ő azt hitte, hogy még mindig ez van, és gondolkodás nélkül belebondott olyan ő is a levegőbe, amit hú igen.

[00:16:44]És ez főleg az utóbbi két évben, ahogy ahogy úgy érz nekem úgy érződött, hogy ők elveszítik a belső iránymutatást, meg kicsit káosz van, tehát átkapcsoltak egy vesztes üzemmódra, és egymás után jöttek ki ezek a korábban, ahogy te mondod, ezek a, hogy mondjam, ezek a ezek a lenyelt beidegződések, ezek meg ezek kiogol a kórusból, tehát azért ez nem volt divat a Fideszben.

[00:17:05]Kósa Lajosnak volt egyedül megengedve, hogy hülyeségeket beszél.

[00:17:09]Jó, meg Kövér Lászlónak.

[00:17:09]Tehát voltak a nagyok, akik akik beszélhettek, amit gondolnak, de mindenkinek azért le volt írva a történet.

[00:17:15]És amikor elkezdtek improvizálni Orbán Baláz, ezt nem is értem, hogy engedték improvizálni, tehát neki sose sikerült, akkor meg valahogy elképesztő mellényúlásokat tapasztaltunk.

[00:17:25]És eh kellett a másik oldalnak az a teflón teflon mentalitása, hogy hogy bármi jött nem refle Magyar Péterban zseniális volt, hogy így ja hát így ja meg abban, hogy megmondta előre, hogy mik fognak a propagandába jönni és hát ezzel az egész így elkezdett így bicegni.

[00:17:43]Hát igen, csak a magyar Péter kapcsán ugye kifejezetten azt kell látni, ez ez rendkívüli, tehát a mai miniszterelnök az egy rendkívüli politikai talentum.

[00:17:48]Ö azt kell az ő kapcsán látni, hogy ő itt itt több dolog összejátszott ahhoz, hogy ő elkezdhessen folytatni egy ilyen hatékony nemzetegyesítő sztorit, és aztán majd akár beszélhetünk a vallásos sémákról, amik ezt körülvették, hatékony nemzetegyesítő sztor éppen akkora pillanatban tud csinálta ezt meg, hogy közben a Fidesz meg elengedte a maga nemzeti sztoriát.

[00:18:15]Tehát a Fidesz mint olyan ez nem tudatos volt ez a mászni vol.

[00:18:17]Hát ez a kontextus, tehát ez a ez a ez a kontextus a a Magyar Péter jelenségre, hogy Magyar Péter egy vákuumba lépett bele.

[00:18:26]Ugye a kegyelmi ügy után kialakult egy hog mondjam, erkölcsi vákuum.

[00:18:30]Ja ja.

[00:18:30]Ugye, de nem csak az kegyelmi ügyeteni erkölcsé váltumba lépett, hanem abb az ideológiai vákuumba, amit a Fidesz egyébként eléggé önkéntesen azért, hogy 22-t megnyerje, és utána az az Orbán Viktornak az egójából, hogy ő egy ilyen nemzetek feletti stratéga meg meg legyen egy egy nem tudom hány ezer dimenziósáblán.

[00:18:49]Bolyó kapitá.

[00:18:49]Igen, igen.

[00:18:51]Tehát a a azért a Fidesz elengedte ezt a ezt a ezt a nemzeti vonalat, és a Magyar Péter nem csinált mást, mint hogy jött és jó érzékkel, hogy mondjam, felvette a parlagról.

[00:19:03]És és ez ezt kell látni, hogy hogy hogy nem csak az ember csinálja a kontextust, hanem a kontextus is szüli az embert.

[00:19:09]és a és a Tisza győzelméhez a kontextus, az az Orbán Balázs fehér zászlósz mondata, az a Békés Mártonnak a világrendszerváltósdja, az a 2022-es brutális győzelem, ami viszont a szükségletek nyelvén építkezett gyakorlatilag egyik hétről a másikra, és ezzel párhuzamosan teljesen elengedte a a Fidesznek a belső képességét arra, hogy a választóknak a a képzeletét és a tartozni vágyását ugye megszólítsa.

[00:19:39]Ühüm.

[00:19:39]Tehát nem volt elég a békevágy, mint összetartóerő ebből?

[00:19:42]Hát hosszú távon nem.

[00:19:42]Hosszú távon nem.

[00:19:44]És ez érdekes, mert én egyszer végigéltem a béketábort.

[00:19:45]Tehát az egészen szórakoztató volt, amikor a igen, Vietnam és egyebek ügyében kiváló és a Szovjetunió, természetesen Szovjetunió szárnya alatt volt a béke, a béke tömörülés, a békepártiság és a béke harc egyébként, ami szintén előkerült, és már akkor is ilyen nem tudom általános iskolásként is ilyen valahogy ez így nem stémelt, emlékszem, hogy ez így nem állt össze a fejemben.

[00:20:07]Ö, de hogy mondom, a tétemelésé automatikusan ide vezetett, tehát már nem lehetett ilyen egészen finom, egészen egyszerű, de egyszerűen hangzó ilyen ilyen dolgokat megnevezni a kampányban.

[00:20:17]Tehát már halál élet halál, nem lehetett nem lehetett máshova menni.

[00:20:23]Ja, és hogy nem jött be?

[00:20:25]Nem, hát de jó, de a igen.

[00:20:27]És bocsánat, Imre azért azért az azért azért nagyon fontos ezt ugye aláhúzni, amit amit most te mondtál, mert ezek az emberek elvileg ugye a piedesztára emelték a a Kmid politikai filozófust, ugye a Smith Márián keresztül meg, de hogyha ugye figyelmesen olvasnák a Kár Schmitet, akkor pontosan tudnák, hogy a politikának alapvetően az a kérdése, az alapján a kérdésre és az arra adott válasz alapján alkotmányozunk, alkotunk közösséget, alkotjuk meg a poliszt, hogy miért halnánk meg.

[00:20:55]Ez a politika kérdése.

[00:20:57]Ez a politika ez a kérdés szüli a politikát.

[00:21:00]Úgy tenném fel, hogy miért hallnánk már?

[00:21:02]Igen, de hogy így is jó, hogy tettet.

[00:21:04]De hát ez enélkül nincs közösség, ugye meghalnánk a családunkért, ugye ez az egy evolúciós beidegződés.

[00:21:08]Persze meghalnánk a meghalnánk a az utódokért, de az ember az egyetlen állat, aki önként meghalna képzelt mármár fiktív közösségekért.

[00:21:20]Nemzet.

[00:21:20]Ja.

[00:21:20]Ország haza.

[00:21:20]Igen.

[00:21:22]És hogyha elengedjük a a haláldiskurzust, ugyanis ez a politikának ez a ez a legmélyebb, hogy mondjam, legérzékenyebb, legingoványosabb terepe, de közben ez az alapja mindennek, ha folyamatosan csak arról beszélünk az állampolgároknak, hogy miért ne halljunk meg, akkor elveszítjük őket.

[00:21:43]Tehát azt gondolod, hogy a fehér zászló ennek volt a a legerősebb biztos, hogy ja nem kell meghalni hazáért, hát meg lehet adni magat.

[00:21:50]Pers gondolkoztá hát jó de azért hogy is mondjamát voltak magyar történel pillanatok amikor nem azonnal mint a tacskóhanyat fekvény azt mondtuk hogy ne ne ne ne ne bánts, hanem hogy tettünk ellen és az mégis ilyen dicsőséges pillanatnak tűnik és ezt nem lehetett összeegyeztetni igen hát nem lehetett összeegyeztetni a a hogy mondjam valami értelemben a nemzeti önképünkkel sem mert ugye a nemzetünknek a dicsőséges pillanatai a lehet hogy a szózat szózatból csak az első verszakot énekeljük-e el általában a nemzeti azal ünnepségeken aztán Aztán ugye az utolsó vagy az utolsó előtt, én most nem tudom verszban mégis ott van, hogy ő már ő a nagyszerű halál.

[00:22:27]Igen, de hogy ő de hát persze attól függetlenül, hogy egyébként nemzeti ünnepeink azért nem mondanám, hogy diadalokhoz kapcsolódnak, hanem pont ehhez, hanem a pont a pont ahhoz kapcsolódnak, hogy egy vesztes helyzetben nem adtuk meg magunkat.

[00:22:40]És meghaltunk.

[00:22:41]Igen.

[00:22:41]Viszont kénytelenek lennénk el, vagy kénytelenek lettek volna ők elismerni Ukrajnának ahhoz a jogát, hogy hogy esetleg ne adja meg magát.

[00:22:47]Tehát, hogy mert hogy az erőzonyokat tekintve, ha úzanak a háborúk ugye, hogy ú hát ezek rohadt sokan vannak meg erősek, akkor jó, hát akkor nem akkor győztek akkor ugye egész másképp alakult volna a történelem.

[00:22:59]Ja például vietnami kínai összecsapások, ahol a vietnámiekak mindig elkenték a kínaiakat, pedig kondolta volna, oké, de hogy ez mégse látszott a számomra leg, csak biztos azért, mert nem peddig eléggé figyeltem.

[00:23:12]Tehát én a választások délutánján én még szorongtam rendesen, nem volt egyértelmű.

[00:23:17]Ahogy egyrészt ugye nem láttam ugye hozzá a csodafegyver hamarosan elkészülnek a a fau a fau kettes rakéták és az megfordítja a második világháború menetét.

[00:23:27]Tehát én folyamatosan egy sokkal agresszívabb orosz beavatkozást vártam a a végén, illetve valami olyan olyan tényezőt, amivel én nem kalkulálok, és a háttérben mégis csak csökkenti a különbséget, és ez mind elmaradt, és amikor Orbán Viktor gratulált, azt meg egyáltalán nem is értettem.

[00:23:45]Hát ez a ez a tanult pesszimizmusunk, nem?

[00:23:47]Amit Ó, lehetséges valóban.

[00:23:48]Igen.

[00:23:48]Na erre mondom azt, amit a val még a beszélgetésen kívül mondtam, hogy nekünk ki kéne nem 50 fölött mindenki halljon meg, azzal tesszük a legjobbat.

[00:23:56]De hogy ez és ez nem vicc, mert hogy nekünk azért olyan olyan berögződéseink meg reflexeink vannak, hogy hát nem tudom én egy hónapig a a április 12-e után én én posztraumás stresszbe ültem.

[00:24:08]Tudtam, hogy örülök, csak nem éreztem, nem éltem át.

[00:24:12]Bennem volt egy ilyen izé még egy hónapig nagyjából a Stockholm szindróma és az egész.

[00:24:17]Tehát rettenetes volt.

[00:24:17]És azt pont azt figyeltem konkrétan így a generációdnál az ég generáció azok meg így boldogok voltak, csak úgy önmagában nem volt bennük ez a ez a hú és aztán mindjárt jönnek a farkasok és úgyis megesznek mindenkit.

[00:24:30]Ühüm.

[00:24:30]Ühüm.

[00:24:30]Hát bennem is megvoltak egyébként, csak hogy a hogy mondjam ti generációtok védelmében szóljak ugye ben politógusként.

[00:24:37]Így hát sajnos akkor már majdnem olyan vagy, mintha 20 évvel idősebb lennél.

[00:24:40]De hogy volt benned ilyen a választás napján például?

[00:24:43]Én elég optimista voltam a kétharmadot tekintve, főleg amikor amikor megláttam a a részvételi adatokat, és ugye itt nem csak a részvételi adatok számítanak, hanem a ugye a növekmény, ezt a szót aznap tanultam, a a földraj földrajzi rétegződésre ugye és ez alapján elég egyértelmű volt szerintem olyan reggel 10-11 körül, hogy hogy kétharad ez ba.

[00:25:07]Az egyértelmű volt addig is, hogy Győz a Tisza.

[00:25:10]A kéthad is egyértelmű lett.

[00:25:13]Na jó, hát ezzel előbbre vagy.

[00:25:14]Tehát én például amikor láttam a a növekmény eloszlását, és azt láttam, hogy a kis településeken iszonyú jelentős a többség, akkor akárcsak Gajdics Ottó magam, és azt gondoltam, hogy az az Fidesznek kedvez és nem Gajdis Ottóval közösséget vállalembi.

[00:25:29]Mi mi ezt gondoltuk nem is mondanám fordítva mondom Gajdi Csotó és én ez a helyes sor.

[00:25:36]Igen, vannak.

[00:25:38]Ez egyébként érdekes dolog, hogy vannak egy csomó közös dolog van bennem és benne, tehát a végtagok száma meg mit rengeteg.

[00:25:44]Tehát, hogy azért ez olyan, mint a ugye a a káposzta és a az ember DNS-e, hogy sokkal kisebb állm a különbség, mint azt sejteni.

[00:25:51]Na de most nem mennék bele egy hosszabb gajdicsotózésbe, mert talán messzire vezetne.

[00:25:58]De hogy miért ment el ennyi ember szavazni?

[00:26:00]Ugye ez a ez az ez volt a kér annak a napnak a nagy kérdése.

[00:26:04]Ez ilyen misztérium.

[00:26:06]Primá d 80% 80% iszonyos sok az 9,9 bocs, azért legyünk pontos és és itt jön be a és itt jön be a vallás.

[00:26:15]Na jó, jó, hogy jön be ide vallás.

[00:26:17]Ez egy hát a ha vallás akkor nem megyek el szavazni.

[00:26:21]Hát az úr megoldja ezeket a dolgokat.

[00:26:21]Na bocsáss meg azt mondanám, hogy ja hát én akkor ebbe nem is ütném bele az aromát.

[00:26:28]És mindegy.

[00:26:28]Már csak az ő akarata szerint lehetséges.

[00:26:30]De melyik aspektusa jön be a vallásnak?

[00:26:32]Ugye it nem kifejezetten a vallásról beszélek, hanem hanem általában az emberi elmének a tevékenységéről, hogy történetileg tanult sztorikon keresztül viszonyuljon a politikához.

[00:26:44]És ugye ezeknek a történetileg tanult sztorik, ezek ezek ezek nagy részben vallásos vallási sztorik.

[00:26:51]Azt meg előzően mítoszi mitikus sztorik.

[00:26:53]azóta meg tehát én kifejezetten nem úgy beszélek a Magyar Péterről, mint aki este Messiás volt, de megmutat egy tehát azt a zavarba jöttem volna, ha így tök, hanem engem pusztán a politikának magának egy erre erre erre tenném fel a a jövőben a a tudommányos érdeklődésemet.

[00:27:11]A politikának a az irracionális dimenziója érdekel, tehát az, hogy egyrészt ugye itt beszéltem a halálról ugye, hogy politikának van egy halálaspektusa, meg egy életaspektusa.

[00:27:21]Ugye az életaspektusa az, hogy intézzük közös ügyeinket, ugye?

[00:27:23]A halálaspektusa meg, hogy mitől lesznek ezek az ügyek közösek.

[00:27:28]Hát attól lesznek közösek, hogy ha jön a baj, akkor mindannyian az életünket kockáztatjuk egymásért.

[00:27:32]Ugye?

[00:27:32]Tehát ez az eskütétel, valójában ez az eskütétel, ami alapján bármilyen állam fennáll.

[00:27:39]Hogyha ez az implicit, halk, eskű nem létezne egymás között, nem len nem létezne ez, nem kristályosodna ki az irodalomtörténetben, a művészettörténetben, ugye nekünk a 19.

[00:27:50]századunk erről szólt az egyértelmű, hogy hogy indokoljuk meg gyerekek, ugye mit tudom én, körbenéztek a Petőfiék meg nem tudom, hogy itt van ez az új dolog körülöttünk, amit nem értünk, ez a ezek az rendi gyűlések meg nem tudom, tehát olyan olyan olyan magaslatokban van jön létre politika együttműködés, olyan emberekkel kell együttműködni, akiket amúgy én nem ismerek, mert nem az én utcámban, meg nem az én falban laknak.

[00:28:16]És akkor létre kell hozni sztorikat, létre kell hozni szimbólumokat, létre kell hozni nagyszerű verseket.

[00:28:20]Ugye a Szili Laci írja, hogy hogy meglepődött, amikor a fia indult egy tüntetésre, és azt kérdezte, hogy van itthon magyar zászló?

[00:28:30]És akkor Szila, de ez volt az a pillanat, amikor Szil Laci rájött, hogy hogy itt mi történik egész konkrétan.

[00:28:36]Tehát az, hogy az égenerációsok visszavették a magyar zászlót a tüntetésekre, az egy ugyanilyen teljesen irracionális, de nagyon erős pillanat volt.

[00:28:46]Igen.

[00:28:47]Meg és az, hogy 600000 ember elment pluszba szavazni, az megint csak egy egész döbbenet.

[00:28:51]Igen, igen.

[00:28:51]De de hogy egyébként tudja most ezzel nem fogom megerősíteni azt, amit az előbb mondtam, hogy én a Magyar Péterről nem úgy gondolkodok, mint egy messiás, de hogy viszont a viszont ugye félig történész elmémel viszont történeti analógiákat keresek, és ugye a kereszténységgel kapcsolatban annak idején pontosan ugyanez volt a szituáció.

[00:29:11]senki a semmiből egy év század, bocsánat 60 év alatt, tehát Jézus Krisztus születése után 60 év alatt odáig jutott a kereszténység terjedése a Mediterráneumban, amikor nem volt social média meg nem tudom mi, hogy Niró császár a kereszténység keresztényekre foghatta Róma felgyújtását.

[00:29:31]Mondjuk ez egy kicsit valóban elég érdekes volt.

[00:29:33]Próbáltam elképzelni annak idején, amikor am ebbe ebbe ebbe a korszakba jártam, hogy ez hogy működt, tehát hogy hogy működhetett ugye az tényleg elképzelni lehetett se nem volt Facebookja Jézusnak.

[00:29:44]Hát így ezért volt csak 12 követője, mert ugye hát valószínűleg sokkal több lett volna ha rendelkezésére áll az oldal, de hogy valóban ennek a terjedése abszurd abszurd volt.

[00:29:57]Iracionális.

[00:29:57]Igen.

[00:29:57]Igen.

[00:29:57]Nem nem tudom.

[00:29:57]Tehát azért mostani személy irszeresnek tűnik, de lehet, hogy ott volt egy olyan izé füstjelekkel azért elég jól kommunikálták ezeket a dolgokat, de hogy de hogy de csak visszatérve a halálra, hogy a tehát ez a ez a fehér elefánt, ami minden döntésben ott van, tehát hogy ez ez a ez a a halálnak a a lehetséges vállalása, ez ott kell lenni mindig.

[00:30:20]Hát ugye az ember szeretne értelmet tulajdonítani a maga halálának.

[00:30:24]Különben elég nyomasztó az élet.

[00:30:26]Egy idő után ez így elég nyomasztó lesz ez az adás is.

[00:30:29]Ezt mondanám.

[00:30:29]Egy idővel ez elmúlik.

[00:30:29]Se az életünknek, se a halálunknak nincs semmi értelme.

[00:30:33]De figyelek.

[00:30:33]Igen, igen.

[00:30:36]És hát onnan kezdeném, hogy ma az egész nyugati civilizáció az egy ilyen pillanatot él meg, hogy itt van itt van csupa titokzatos folyamat, amit nem értünk, és amik feszegetik a tanult normákat, a tanult a a közösségeknek a tanult határvonalait, ugye nem tudom, a globalizációtól kezdve át a digitalizáción át, ami mindent mindent képlékennyé tesz, megbízhatatlanná tesz.

[00:31:12]Fursa miért tenni hozzá?

[00:31:12]Én ezt meg nem annak látom.

[00:31:15]A globalizáció az pont, hogy éppen hogy most a digitalizációról mondtam, de de a globalizációról sem digitalizáció vagy mondjuk a mesterséges intelligencia, hogyha elszaladunk idáig, az az szerintem az is inkább csak a a határozottabb körvonalakat ad a dolognak.

[00:31:29]Hát pont amiatt, hogy hogy fölé emelkedik.

[00:31:31]Tehát nekem a például a a ugye én mondjuk én hülyetek optimista vagyok és arra gondolok, hogy nagyon valószínűtlen, hogy a a Terminátorból ismert jelenetekkel kell szembesülnünk és és egyébként támogatom az autonóm fegyverek bevezetését is, de hogy de hogy alapvetően ezek szerintem még világosabb határokat teremtenek a képlékenység pont a másik oldalra jön, amikor előjönnek ezek a posztru ideológiák, meg a varázslók újra aktivizálódnak, és a és a Kennedia egészségügyi miniszter az Egyesült Államok ami ami tök a tök a másik oldal.

[00:32:06]Persze meg mer meg szerintem ez egy ez ez egy ez egy teljesen érvehető pozíció, csak szerintem a Kennedy meg ezek ezek pont arra reakciók, hogy mondjam, az a fajta képlékenség képlékenység, amiről beszélek, az egy egzisztenciális képlékenység.

[00:32:16]Tehát arról szól, hogy hogy a hogy azok a természetes, vagy annak hitt ugye például a nemzet, ami ugye nem sem nem természetes, az nem egy nem egy ősidők óta itt létező dolog, hanem az egy 19.

[00:32:28]századi rituálé.

[00:32:28]Ez egy Igen.

[00:32:28]És és ez ezek a dolgok ezek ezeknek a hogy mondjam?

[00:32:35]Ezek a felbomlásukat élik olyan értelemben, hogy hogy a tartozásnak a a tanult, beágyazott keretei azok bizonytalanok lesznek.

[00:32:48]ugye a nemzet államtól kezdve, nem, most kifejezetten a nemzetet mondom, hanem a nem a a nemzet állam, ami hát nem nem tudom, hát arról van szó például ugye, hogy a globalizáció az az bizonyos értelemben ugye szűkíti a nemzet államoknak az értékérvényesítőképességét a világban, mert létrejönnek olyan hatalmi centrumok, piaci technológiai, amik ugye nem nemzetállami hatáskörben állnak.

[00:33:10]De ez csak egy példa nagyon sok közül.

[00:33:14]Az Európai Egyesült Államok, tehát a klasszikus történet, a félelem, a rettegés attól, hogy európaiak legyünk.

[00:33:19]számomra az egy ilyen mindig ilyen megdöbbentő volt, hogy hogy hogy a a fejekben azért, hogy vagy magyarok leszünk, vagy európaiak, tehát nem nincs ez a lebontás.

[00:33:28]És közben még azt látjuk a sikeres államoknál, a Svájc, az Egyesült Államok, nem tudom, hogy pont ezek a ahol nem egy egy nemzetállam vagy egy egy ilyen alapúszág jött létre, ott valamiért a működés valahogy egy kicsit zökkenőmentesebb.

[00:33:42]És az előbb említett ugye mi a nép dolog, hogy mennyivel könnyebb kimondani azt, hogy mi a nép, hogyha sárgák, zöldek, kékek, pirosak, nyolc.

[00:33:52]Igen.

[00:33:52]Ugye a a mi a nép az, akik létrehozzuk az alkotmányt.

[00:33:54]Tehát ez egy ez egy ez egy alkotmányos politikai közösség.

[00:33:59]Nem etnikai, nem történeti, nem, de még Amerikában is hozzáteszem, ami az én érdeklődésemnek eléggé homlokterében van.

[00:34:09]Ugye ugye Trump az pontosan ennek a jele, hogy nem lehet a végletekig vinni ezt a ezt az alkotmányos sztorit.

[00:34:18]Tehát és egyébként a Trump maga hivatkozik erre gyakran most egyébként, amikor ment hozzá a a a Károly király meg a hogy hogy amikor azért ez az Egyesült Államok létrejött, akkor ugye azért ez ez történetileg, etnikailag, kulturálisan, nyelvileg ez egy ez egy angol dolog volt.

[00:34:35]Tehát a 18.

[00:34:35]század aztán a 19.

[00:34:37]században ugye jöttek a nagy, nem tudom Németországból meg mindenhonnan, Ír aztán 20.

[00:34:39]század, Írország, Olaszország, mindenhonnan jöttek a nagyosok, de az a az a az a az a a konstitúció ugye az alapvetés, ami a közös alkotmány, az első alkotmányzó pillanat, az egy az egy az egy angol sztori volt és Angliával szemben kivívott, de angol sztori.

[00:34:57]Tehát igazából ezzel csak arra akarok utalni, hogy még ezeket az általad említett sikeresebb országok is egyfajta Rubikon elé érkeztek 21.

[00:35:05]században, amikor is úgy látják, hogy a hogy a a nemzet, és aztán itt mindegy, hogy most etnikai vagy vagy alkotmányos politikai közösségről beszélünk, de a nemzet az eljut odáig, hogy bizonytalan lesz magában, és nem a úgy érzi, hogy nem elég erős.

[00:35:22]És erről szól a make America, make America great again slogan, hogy nyilván jönnek ezek az emberek, akik ezt a kollektív elbizonytalanodást, ami ugye kifejezetten a a globalizáció alatt ugye a rozsdövezetekben meg nem tudom hol ugye lecsúszó alsó középosztály régi iparos rétegeknek a kollektív elbizonytalanodására épül.

[00:35:44]ezek az emberek ezt ezt ezt meglovagolják, és ebből rövidebb vagy hosszabb távon ugye sikeres politikát képesek csinálni.

[00:35:50]És és Magyarországon valami olyan ugyanilyen helyzet van, ahol, hogy mondjam, tehát az általad említett ugye kvázi anarchikus pillanat után a 90-es évek vége felé előjött ez az érzet, hogy ez amiről beszéltünk az előadás előtt, hogy hogy és ilyenkor jött léten nosztalgia meg nem tudom az iránt, ami biztos kapaszkodó volt a Kádárkorszakban meg nem tudom, de ez az érzet, hogy ebben a posztocialista hirtelen kapitalizálódó világban nem találom a magam helyét, ugye?

[00:36:20]Jó, az Egyesült Államokban azért nem tudom, tehát nekem a Trump inkább a nem tudom mennyire van, meg az Asimovnak ugye az alapítványa, de hogy ott az összvér, tehát hogy megjelenik az összvér egy olyan entitás, ami amire senki se számít és aki emiatt olyan előnybe kerül, hogy az egész történelmet szét tudja trollkodni.

[00:36:37]A Trump a Trump egy valami számomra egy ilyen nem irracionális, abszolút irracionális szereplője volt ennek a történetnek.

[00:36:46]Amikor először megláttam és az első kampány elindult, akkor azt mond Jézusom mondom h azért ez a bohóc mit csinál itt a a szőke tordán ugye és hogy és hogy közben nem ez történt hanem ugy ilyet pont belealudtam a CNNbe az első választáson és mikor fölébredtem azt láttam hogy mindenhol Trump fejét látom és nem értettem a dolgot ugye ugye a Trumpból ugye ugye ez fontos ez amit említesz ez a ez a ez a bohóc ez a hogy mondom ilyen vállalt bohóc identitás showman vagy nem tudom ugye nem véletlenül volt az.

[00:37:18]Tehát ő egy, hogy mondjam, görbetükröt állított azoknak a az eliteknek, akiktől ugye ebben az általam korábban említett kollektív elbizonytalanási folyamat során a társadalom jelentős részege részlete, hogy mondjam, elkezdett tőlük viszonyolyogni, mert úgy úgy érezték, hogy úgy érezték, hogy nem képesek fenntartani a a közös együttélésnek azokat a intézményes gazdasági soroljam keretei amik között hogy mondjam, továbbra is önmagunkra ismerünk, egymásra ismerünk, fenn maradnak az együttműködésnek azok a azok a keretei, amiket amiket megszoktunk.

[00:37:59]És itt lehet beszélni jogos félelmekről akár a a gazdasági elszegényedés kapcsán.

[00:38:06]Ö és lehet beszélni ö olyan félelmekről, amiket természetesen ezek a ezek az új bohódszerű politikusok, ezek ezek többéke kevésbé tudatosan táplálnak a társadalmakban, mint például a nem tudom idegenektől való félelmen át mindenféle.

[00:38:20]De a lényegus, de de a lényeg, tehát én egy pillanatra sem legitimálni szeretném azt, ami történik.

[00:38:25]Azt szeretném mondani, hogy hogy hogy az utóbbi a a nyugati civilizációban, és ezzelől Magyarország sem kivétel, az utóbbi 30-40 év egy ilyen egy ilyen egzisztenciális elbizonytalanodásról szólt, és és hogy visszatérjek az esküre meg a halálra, ilyen ezekben a pillanatokban kell újraalkotni a társadalmi szerződést azzal, hogy áttevezünk a politikának a a halál pólusára.

[00:38:51]Innen folytatjuk.

[00:38:51]Lejárt az időnk.

[00:38:54]Bendek ábrils politológus történész.

[00:38:57]Támadniányot vettem egyébként itt közben, úgyhogy ezt majd meg fogjuk beszélni a műsor után, de nagyon szépen, nagyon szépen köszönöm.

[00:39:03]Én köszönöm a meghívást.

[00:39:03]Köszönöm szépen.