Klubrádió 56:20

16 éven át egyfajta mérgezése folyt a társadalomnak | Geszti Péter

magyar politikatisza pártkormányváltásinterjúfideszközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
16 éven át egyfajta mérgezése folyt a társadalomnak | Geszti Péter
tl;dr
  • Geszti Péter és Váradi Júlia beszélgetése az új Országgyűlés beiktatásának napján, május 9-én, ami Geszti születésnapja is egyben.
  • A Kossuth téren átélt eufórikus pillanatokat példátlannak nevezték, a himnusz alatt Gesztit különösen mély érzelmek kerítették hatalmukba.
  • Geszti szerint 2002 óta tartó „hideg polgárháború" után most történt meg az, amire az emberek régóta vágytak.
  • A rendszer gyengeségét olyan váratlan események mutatták meg, mint a bicskei ügy miatti tüntetés, amit a Cessna Vörös téri leszállásához hasonlított.
  • Az elmúlt 16 év ellenzéke nem tudta a kis elszigetelt lángokat széles erdőtűzzé fejleszteni, mert hiányzott a felkészült, modern és bátor radikális politikai jelenlét.
  • Geszti szerint a Tisza megjelenésével a megsértett, megalázott emberek sűrűsödni kezdtek, mint az 56-os emlékmű oszlopai, és törhetetlen ékké álltak össze.
  • A Fidesz-kormány kommunikációját az erőből politizálás, az ostromlott vár narratívája és a társadalom folyamatos mérgezése jellemezte, ami végül önmagát buktatta meg.
  • A Fidesz-szavazókkal szemben megértésre van szükség, mert a valóságuk összeomlása lelki meghasonláshoz vezetne; a bosszú újabb tragédiák magjait vetné el.
  • Geszti nem tér vissza a reklámszakmába, mert a kényszerű váltás egy felszabadultabb, boldogabb életet hozott számára.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A május 9-i parlamenti beiktatás és a Kossuth téri ünneplés

Geszti Péter születésnapja, május 9-e egybeesett az új Országgyűlés beiktatásának napjával, ami szimbolikus jelentőséggel bírt számára. A Kossuth téren átélt eufórikus pillanatokat mind ő, mind a műsorvezető Váradi Júlia példátlannak nevezte.

„Én nem tudom, én átéltem-e valaha ilyet." – Geszti Péter *

Geszti elmondása szerint a szülei mindig azt mondták neki gyermekkorában, hogy május 9. a béke első napja Európában, mivel a fegyverszünetet 1945. május 8-án írták alá. Egy posztja kapcsán érkezett kommentek figyelmeztették, hogy ezt a dátumot az oroszok használták fel később a győzelem napjaként, de ez nem rontotta el az ünnepi érzését.

A téren különösen meghatotta, amikor a „Magyarország" című dal intrója alatt megnyíltak a kordonok és az emberek odaszaladtak, de a legkatartikusabb pillanat számára a himnusz volt:

„Fölraktam a napszemüveget, menősködjek meg, hogy ne látszódjon minden érzelem a szememben, de azért ott leolvadt a biztosíték." *

A rendszerváltás és a 2002 óta tartó „hideg polgárháború"

Geszti 25 éves volt az 1989-es rendszerváltáskor, amikor kezdett kinyílni a szeme a közélet és a politika iránt. Édesanyja, Márta néni nagyon követte az eseményeket, és Geszti elmondása szerint sorban utálta a Horthy-rendszert, a Rákosi-korszakot, a Kádár-rendszert, majd az Orbán-rendszert is. Sajnálja, hogy édesanyja nem érhette meg a mostani rendszerváltást, mert „jó pár sarkos mondat kijött volna belőle".

Geszti szerint 2002-től kezdődött Magyarországon egyfajta hideg polgárháború, és az elmúlt nem csak 16, hanem sokkal több évben arra vágytak az emberek, ami most történt.

A rendszer gyengeségének felismerése – a „Cessna a Vörös téren" analógia

Geszti szerint egy rendszer gyengeségét akkor lehet felismerni, amikor valami olyasmi történik, amire nem számítottunk. Ilyen volt a bicskei gyermekáldozatok miatt szervezett influencer tüntetés és a Pride, ami megmutatta, hogy hiába hoznak törvényeket ellene, a nép nem engedelmeskedik.

Felidézett egy korábbi élményét: az 1980-as években egy Mathias Rust nevű férfi egy Cessna típusú kisgéppel leszállt a Vörös téren, a Kreml közelében. Ez rávilágított arra, hogy a világ legnagyobb atomhatalma sem képes megakadályozni egy ilyen akciót – ez a gondolat bizalomkeltő volt számára, mert megmutatta, hogy a rendszer gyenge.

Váradi Júlia felvetette, hogy a 16 év alatt számos hasonló pillanat volt (romák elleni támadások, gyermekek sérelmére elkövetett cselekmények, látványos pénzszivattyúzás, tanárokkal való bánásmód), amelyek mégsem robbantottak ki széles körű ellenállást.

Geszti szerint ezek az események alapvetően az értelmiség köreit zavarták legjobban, és soha nem tudtak kiszélesedni, bozóttűzzé fejlődni. Az előző 16 év ellenzékének el kell gondolkodnia azon, miért nem tudták ezeket a kis elszigetelt lángokat széles erdőtűzzé tenni. Szerinte sokkal erőteljesebb, felkészültebb, modernebb és bátrabb radikális politikai jelenlétre lett volna szükség.

Az 56-os emlékmű mint szimbólum

Geszti a Felvonulási téren lévő 56-os emlékművet hozta fel példaként, ami a kedvenc szoborcsoportja. Szerinte az történt most, hogy a Tisza megjelenésével az elszigetelt kis csoportok, a megváltott, megsértett, megalázott emberek – ahogy az emlékmű oszlopai is – sűrűsödni kezdtek, és a végén egy törhetetlen ékké álltak össze.

„Ennek az égnek az élén szimbolikusan egyébként a Magyar Péter áll, tehát ezt ki kell mondani, de a mögötte lévő hatalmas sűrűsödő tömeg nélkül ő se tört volna át." *

Váradi Júlia megköszönte ezt a párhuzamot, mert számára is régóta ugyanezt a szimbólumot jelenti a szobor, de most segített behelyettesíteni a jelenlegi pillanatba.

Geszti Péter személyisége és gyökerei

Váradi Júlia megjegyezte, hogy Gesztit majdnem mindig mosolyogni látja, és kíváncsi volt, hogyan lett ilyen. Geszti elmondta, hogy gyermekkorában hihetetlenül szerették, és ez a szeretet törhetetlenné tette. A szülei soha nem szidták le, ha valami nem sikerült, hanem azt sugallták, hogy „nem baj, majd máskor sikerül, próbáld meg holnap". Nem voltak szigorú szülői elvárások, egyedül azt várták tőle, hogy legyen tisztességes és minél műveltebb, mert „az a menő, ha az ember könyveket olvas".

Szerencsés generációnak tartja magát, mert életében nem volt háború, és mire a világjárvány és az elmúlt 16 év jött, addigra a 40-es éveire felfogta, hogy nagyon sok múlik azon, mit kezd az ember a saját életével. Olyan önképet alakított ki, ami pontosan tisztában van a saját korlátaival, és soha nem gondol magáról többet, mint ami.

Saját korlátjaként említette, hogy sokszor felszínességbe futott bele, mert nagyon sok mindennel foglalkozott és könnyedén játszott dolgokkal. Ez a könnyedség sokak számára irritáló volt, politikai oldaltól függetlenül, és a mai napig sokan nem bocsátják meg neki.

A kitiltás és a retorziók időszaka

Váradi Júlia felidézte, hogy Gesztit az elmúlt 16 évben olyan módon mellőzték, mint a normálisan gondolkodó művészek legtöbbjét. Geszti elmondta, hogy neki mindig két élete volt: egy alkotói, előadói, művészi élet, és egy professzionális élet a reklámbizniszben, ahol megtanulta, hogy nagyon sokat kell versenyezni, és nem elég jól gitározni vagy rappelni, hanem azt be is kell tudni csomagolni, megfelelő pontra, megfelelő időben kell rakni. Ezért könnyebb volt vennie a „rémületes akadályt", amit a 16 év állított.

„Én nem vagyok forradalmár alkat, én nem felszedem az utcaköveket, hanem lerakni szeretem az utcaköveket alapvetően." *

A 2010-es évek elején még adott nagy interjúkat, de egy idő után abbahagyta, mert bármit mondott, nem történt semmi, viszont újabb és újabb retorziók érték. Ki lett tiltva a közmédiából, amit korábban soha nem tapasztalt. Az idősebbek pontosan tudták, milyen az, amikor valaki nem léphet fel, nem szólhat, nem beszélhet.

Már 2002 környékén olvasott egy „Csak a narancs volt" című kötetet, amelyben öt egykori Fidesz-párttag beszélt arról, mire emlékeznek. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy ha Orbán Viktor visszatér, egyre szűkebbre fogja vonni a szabadság körét, és egyre jobban vissza fog élni a hatalommal. Semmi nem lepte meg igazából, ami utána történt.

Elmesélt egy konkrét esetet: egy nagyon ismert televíziós személyiség meghívta a műsorába, hogy lépjen fel a zenekarával (a 2010-ben alakított Gringo Sztár nevű zenekarral). Geszti figyelmeztette, hogy ki van tiltva, de a műsorvezető biztosította, hogy ez nem lesz gond. Másnap visszahívta, hogy elnézést kér, tévedett, és 40 percig magyarázkodott a telefonban. Geszti számára ez nem volt veszteség, mert „úgysem volt egy nagyon nézett műsor", de egyértelművé tette a helyzetet.

Geszti hangsúlyozta, hogy soha nem dühítette ez a helyzet, mert történelmi szükségszerűségnek tartotta. Az autokratikus működésben, egy szétideologizált és abuzált társadalomban természetes velejárója, hogy így viselkednek minden autonóm emberrel.

A reklámpiac lenyúlása és a Balásy-ügy

Mivel a versenypiacon is jelen volt, Geszti reflexből azt a viselkedést választotta, hogy elkezdte nézni, milyen piacuk maradt, hol tudják a művészeti vagy egyéb dolgaikat működtetni. Kénytelen-kelletlen visszament a reklámbizniszbe, amit egyébként már nem akart. Beállt egy nagyobb cégcsoporthoz, új ügynökséget alapított, és négy-öt évig csinálta, de nem ment olyan kiugróan jól, mint korábban.

Végül be kellett csukniuk egy újabb reklámügynökségüket, amit a feleségével csinált, mert egyszerűen nem maradt piac. Ennek oka az volt, hogy bizonyos körök mindent lenyúltak, minden esélyt elvittek.

Balásy Gyula kapcsán Geszti megjegyezte, hogy valószínűleg egyfajta vádalku reményében előugrott a sarokból, és ezzel felgyorsította a számonkérések és a „dühkitörések" sorát. Kommunikációs szakemberként tudnia kellett volna, hogy ez őrjöngést fog hozni, de az előremenekülés fontosabb volt számára.

Geszti szerint a top 500 magyar cég jelentős része valamilyen módon együttműködött vagy együttműködni készült az aktuális állammal, mert például egy telekommunikációs cég előbb-utóbb belefut olyan kormányzati megrendelésekbe, amelyek fontosak lehetnek az üzlete számára. Amikor állami megrendelés reményében kellett dönteni a reklámcégek kiválasztásáról, mindenhol bekerült a Lounge, a Newland és más cégek is. Nem csak a Balásy-féle cégcsoportok voltak jelen, a teljes média lenyúlásra került.

Egy olyan rendszer alakult ki, ahol magyar vállalkozóként nem maradt hely, és nem a teljesítmény döntötte el, hogy ki jut megrendelésekhez, hanem hogy valaki „nem kívánatos pályán" van-e. A régi 3T (támogatott, tűrt, tiltott) alapján Gesztiék részben a tűrt, részben a tiltott kategóriába kerültek.

Balásy Gyuláról Geszti úgy véli, hogy korábban teljesen jelentéktelen grafikus volt, és inkább stróman lehetett. 2010 óta indult a propaganda használata, először más cégek kezdték el az elhíresült kék plakátokat gyártani. Geszti szerint professzionális ügynökségek jelentek meg éhes üzletemberekkel, akik azt gondolták: „pénz van az asztalon, el kell vinni, ha nem mi visszük el, majd elviszik mások".

Geszti hangsúlyozta a morális döntés fontosságát: ő soha nem csinált cigarettának hirdetést, mert amiről tudjuk, hogy ártani fog az embereknek, azt nem hirdetik. Politikai hirdetést csinált korábban (az SDS idején), de az pozitív célú volt. Később ez a tevékenysége stigmatizálta őt a NER rezsimje alatt. Azért is hagyta abba a politikai kommunikációval való foglalatoskodást, mert a 2002-es kampányban tett ígéretek jó része nem teljesült, és ő nem tud közösséget vállalni olyasmivel, ahol az értékrend, ami mellett hitet tett, nem valósul meg.

A Fidesz-kormány kommunikációjának elemzése

Geszti szerint a kampány, a kommunikáció és a politika egy és ugyanaz. Nincs olyan, hogy jó egy párt, de rosszul kommunikál – akkor jó egy párt, ha ugyanazt teszi, mint amit kommunikál.

Az orbáni hatalomgyakorlás lényege a karakterből fakad: minden megmozdulása arról szólt, hogy erőből csinál valamit, egyedül határoz meg mindent, és harcként látja a világot, az életet, mindent. Ez került át a politizálásának minden elemébe és a politikai kommunikációba is.

„Mindig arról van szó, hogy meg kell védeni az országot valamitől, miközben Magyarország pici városállam-méretű kis szerveződés. A kutyát nem érdekli a világon bizonyos értelemben." *

Geszti szerint kormányzás klasszikus értelemben nem folyt, mert soha nem a jövőre irányuló gondolkodás vezette a kormányzat lépéseit, hanem egy-egy problémamegoldásra mentek rá – a problémák jelentős részét ők maguk okozták. Mielőtt bármit tesznek, először azt gondolják meg, hogy az ő üzleti köreikből ki fogja tudni ezt elvinni, és hogyan járnak vele jól.

„Ez a tűzoltás tipikus esete. De a tűzoltás is úgy folyt, hogy találjuk már ki, hogy kinek a tömlőjét tartjuk a tűzre, hogy az keressen rajta egy kicsit." *

A társadalom mérgezése és a propaganda hatása

Geszti szerint 16 éven át egyfajta mérgezése folyt a társadalomnak. A folyamatos súlykolása az üzeneteknek kimosta az emberekből a valóságérzékelés képességét, a rájuk szavazók nagy részét folyamatosan elkábította. Ez évente sok száz milliárdért végrehajtott propaganda-hadműveletek eredménye volt.

„Adjál nekem 2 milliárd forintot, és év végére a magyar lakosság harmadának az lesz a véleménye, hogy lapos a Föld, ha én ezért a 2 milliárd forintért azt súlykolom, hogy a Föld az lapos." *

A magyar állam lett a legnagyobb hirdető Magyarországon, többet költött el egyedül, mint a teljes hirdetési, kereskedelmi és ipari piac. Ha ehhez hozzáadjuk a közmédiára költött pénzeket, egy évi 300 milliárdos összeg is kijöhet, ami a teljes magyar reklámtortánál nagyobb összeg volt.

Amíg viszonylag jó gazdasági helyzet volt, és sokáig mázlija volt az előző rezsimnek, addig nem fájt az embereknek a korrupció sem annyira. A kormányzati üzenetek mind az ostromlott vár alapállásból következtek: „minket mindig mindenki át akar verni, minket meg akarnak alázni, a Nyugat minket csak szolgának használ". Ezt azért tudták sikeresen kiépíteni, mert sokan valóban felháborodtak azon, amikor a 89-es rendszerváltás után a korábbi kommunista rendszerből sokan nagyon ügyesen privatizáló nagy tőkéssé váltak – volt egy érzelmi alapja ennek a politikának.

A fordulat nem pusztán Magyar Péter megjelenése volt, hanem az, hogy amikor a gazdaság elkezdett lepangani, onnantól kezdett el jobban fájni, hogy „bezzeg Mészáros, azok mi egyre jobban élnek". A korrupció, ami korábban minden kutatásban a negyedik-ötödik helyen állt a prioritásban, előre csúszott. Innentől a kormányzati üzenetek már egy olyan térbe kerültek, ahol a valóság felül tudta írni az aktuális hazugságokat vagy hergeléseket.

Geszti szerint ezt nem számolták ki: azzal, hogy folyamatosan hirdettek, olyan embereket is elkezdtek a politika felé terelni, akik korábban ezzel nem foglalkoztak. Ez egy „önmagát megbuktató kommunikációs mellékhatás" volt.

A Fidesz-szavazók helyzete és a társadalmi kiengesztelődés

Geszti hangsúlyozta, hogy a Fidesz-szavazók nem homogén tömeg. A választások óta kijött felmérések szerint még többen szavaznának most a TISZA-kormányra. Semmiképpen nem szabad bosszúban gondolkodni, mert azzal újabb későbbi tragédiák magjait vetnék el.

Megértőnek kell lenni azokkal szemben, akiknek az önazonosságuk omlana össze, ha beismernék, hogy tévedtek 16 vagy akár több éven keresztül. Elmesélte, hogy egy focicsapatban játszik, ahol a csapat jelentős része stabil Fidesz-szavazó, de nagyon szeret velük focizni és kedveli őket. Amikor vitára kerül sor, ugyanazokat a kormányzati propagandaelemeket böffentik vissza, amelyekről tudjuk, hogy hazugságok voltak.

„Nagyon megértem azt, hogy akinek ez a valósága, akit sikerült ezzel a fajta valóságmeghajlítással rávinni egy olyan világnézetre, vagy egy olyan világlátásra, ami olyan, amilyen, azt ha összetöröd, mi marad helyette? Az egy olyan lelki meghasonlás." *

Geszti szerint az új hatalom nagyon professzionálisan kommunikál, Magyar Péter folyamatosan videókat rak ki, amit eszelős mennyiségű ember néz meg, és eddig tökéleteseket és nagyon pontos dolgokat mond. A folyamatos dokumentálása a történéseknek nagyon fontos – például hogy most meg lehetett nézni, mi van a karmelita mellett, a belügyminisztériumban, micsoda pénzszórás folyt ott. Egy idő után ez a valóság látható lesz ezeknek az embereknek a számára is, és előbb-utóbb kimegy belőlük a méreg.

Az új közmédia koncepciója

Geszti szerint egy új közmédia nagyon sokat segíthet a társadalmi kiengesztelődés folyamatában. Radikálisan lecsökkentené a csatornák számát, mert nincs szükség ekkora konglomerátumra egy ilyen kis országban. Ahogy Parti Nagy Lajos írta a parlamentről, hogy az egy nagyobb országhoz lett méretezve, ugyanígy a közmédiának sem kell 16 csatornája legyen.

Szerinte elég lenne egy rádió, egy televízió és egy-két specializált alcsatorna. Ha valóban aggódnak a nemzeti kultúra miatt, érdemes lenne egy olyan csatornát létrehozni, ami kizárólag a magyar művészettel foglalkozik, mint az ARTE. A sportot a piacra lehet bízni, hiszen öt vagy hat sportcsatornát lehet fogni otthon, ami nem a magyar televízióhoz tartozik.

Az MTV-n keresztül finanszírozták a magyar labdarúgást is, és még a BL-meccseknél is nagyobb közvetítési díjakat állapítottak meg, ami eltorzította nem csak a közmédiát, hanem a labdarúgást is. A stadionok sorsa kapcsán megjegyezte: „majd küzdjön meg az, akinek ez a feladata, nem tudunk minden nap koncertet tartani ott".

A közmédia csak akkor marad életben, ha megtanul online módon működni, de ebbe nem ment bele, mert az hosszú és messzire vezető téma.

A magyar kultúra helyzete az elmúlt 16 évben

Geszti szerint több mint másfél évtized egy folyamatos elfojtásról szólt a kultúrában. Minden igazi művész csak autonóm és kritikus lehet, ez a feladata. A hatalom általában nem szereti a kultúrát, mert a kultúra sajátossága, hogy részben megfoghatatlan – a hétköznapi beszélgetésektől kezdve az otthoni álmodozáson keresztül, a színházba járástól a koncertekig millió formában jelenik meg, és ez elpusztíthatatlan és kontrollálhatatlan. A sport ezzel szemben kontrollálható volt.

Nagyon drámai volt látni, hogy hány remek alkotó egyszerűen elhallgatott, vagy nem tudta megvalósítani a terveit. Rengeteg mű nem született meg, és most már nem is fognak megszületni – ez óriási veszteség.

Példaként említette Schilling Árpádot, aki elhagyta az országot, „a legnagyobb áldozatot hozta meg", és emigrációba vonulva is talpon tudott maradni a tehetsége által. Szász Jánost szintén szinte elüldözték. Sokan feladták.

Közepes vagy tehetségtelen emberek kerültek pozíciókba a színházak élére, kulturális államtitkári vagy miniszteri pozícióba olyanok, akik „befeküdtek a hatalomnak". Nem születtek nagyművek másfél évtized alatt azoktól sem, akik korábban úgy érezték, hogy nem jutnak szóhoz.

Geszti találkozott olyan művészekkel, akikben őrületes elégedetlenség volt amiatt, hogy korábban a budapesti kanonizált művészvilágba nem fértek bele. Amikor jött egy olyan hatalom, ami azt mondta, hogy „gyertek most ti, akik eddig nem jutottatok szóhoz", ők éltek ezzel, és ebben sok bosszúvágy és ambíció jelent meg. Amikor ez a kicsinyesség megjelent, az pusztító volt, és fájdalmas volt nézni, hogy alkalmatlan emberek dönthetnek érdemes emberekről.

A Petőfi opera és az 1001 éjszaka musical

Geszti Dés Lászlóval együtt nyolc éve írja a Petőfi operát. Maga a színpadi mű, a szövegkönyv nagyon nehezen született meg, mert Petőfi életének csak az utolsó négy évét akarják fölrakni, de abban is annyi minden történt, hogy életrajzi műként nem lenne elég érdekes. Dramaturgiai szempontból nagyon nehéz érdekessé tenni. Ezt nem a NER számlájára írja, hanem ez egy nehéz szakmai feladat volt. Olyan színházi helyzet jött létre, hogy házalni kellett hosszú ideig, hogy megtalálják az optimális megoldást.

Az 1001 éjszaka című musicalje (amit Monori Andrással és Tasnádi Istvánnal írt) viszont tökéletesen a NER szétzilált rendszerének áldozata lett. Alig tudták elhelyezni, és utólag is hálás a Szegedi Szabadtéri Játékoknak, hogy lecsaptak rá.

Geszti jövője: nincs visszaút a reklámszakmába

Geszti kijelentette, hogy nem megy vissza reklámot készíteni, még akkor sem, ha üzletileg ez most indokolt lenne. Ez egy kényszerdöntés volt az előző rezsim miatt, de bizonyos értelemben még hálás is lehet, mert ez soha nem dőlt el az életében, hogy igazából mi lesz. A kényszerek miatt most eldőlt, és annyira jól érzi magát reklámbiznisz nélkül, hogy noha nagyobb anyagi lehetőségeket ígérne, ezek már nem játszanak szerepet abban, hogy mivel foglalkozik a hátralévő aktív éveiben.

„Egy sokkal felszabadultabb, boldogabb, kiteljesedettebb életet nyertem ezáltal." *

Civil szerepvállalás és jótékonyság

Geszti az MSpot Alapítvánnyal járt Ukrajnában egy hétvége során, filmet készített erről, és támogatja is őket az adója 1%-ával. A nagyobbik lánya teljesen beleszeretett ebbe a humanitárius misszióba, orvos akar lenni, és azóta még egyszer elment az alapítvánnyal.

Támogatja még a 10 millió fa alapítványt (Bolly Éva barátja találmánya) és a Van Helyed alapítványt, ami Bódis Krisztáé. Utóbbi kapcsán elment HZDR-re, hosszú időt töltött ott, és csodálatosnak tartja, amit ott létrehoztak. Azt kívánja, hogy a teljes magyar gyermekvédelmi rendszerbe ez valahogy beleoltódjon.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Kína teraszon Gertben tudtunk csak beszélgetni" – valószínűleg „kinti teraszon, kesztyűben" vagy hasonló lehetett, de a pontos helyszín és körülmény nem rekonstruálható egyértelműen.
  • „egy Matias Rus nevű őrült pasi egy egy Ceszna vagy Szeszna nevű kis géppel" – a név Mathias Rust, a gép Cessna típusú, az ASR torzította.
  • „a Launge, a Newland" – valószínűleg Lounge és New Land cégekről van szó, de pontos nevük nem ismert.
  • „a karnalita mellett" – valószínűleg „a Karmelita mellett", a Miniszterelnökség épületére utalva.
  • „egy silingárpádda" – Schilling Árpád rendező nevének torzult alakja.
  • „Bolly Éván barátom" – valószínűleg „Boly Éván" vagy hasonló név, de a pontos alak nem ismert.
  • „HZDra" – valószínűleg egy település rövidítése vagy neve, de nem azonosítható pontosan.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:16]Jó estét kívánok!

[00:00:16]Ez a Dobszerda én Váradi Júlia vagyok.

[00:00:18]Biztos, hogy szívesen meghallgatják Geszti Pétert, mert hogy ma ő a vendégem.

[00:00:22]Nagyon nagy örömömre.

[00:00:25]Helló Julikám!

[00:00:25]Szia!

[00:00:25]Üdvözlöm a nézőket, hallgatókat.

[00:00:28]Szia!

[00:00:28]Az jutott eszembe, hogy legutóbb tudod mikor beszéltünk, amikor covid volt, és te eljöttél hozzánk, és Kína teraszon Gertben tudtunk csak beszélgetni jó messze egymástól.

[00:00:39]Nagyon rég volt, vagy nem olyan nagyon rég, de ez volt az utolsó ilyen interjús találkozásunk.

[00:00:46]Azóta persze láttuk egymást többször is.

[00:00:48]Hát először is úgy illik, hogy így egy pár nappal a születésnapod után még bőven gratuláljon az ember a születésnapodhoz, és hogy neked milyen csodálatos születésnapod volt, azt sokan elirigyelték tőled, mert ott táncoltunk mindannyian a Kossuttéren, nem csak a te ünneplésedre, hanem volt íg így hozta most a sors, és ennek hálás is vagyok.

[00:01:13]Ugye május 9-én, amikor beiktották az új országgyűlési képviselőket és hát tulajdonképpen szimbolikus értelemben egy új rendszer vagy idegrendszer indulhat el mindannyiunkban.

[00:01:30]Pont az napra esik ugye a születésnapom és valahogy tényleg ahogy ki is írtam egy posztban, hogy hogy a szüleim azért mindig azt mondták gyerekkoromatot, hogy hát május 9 Péterké az az egy a béke első napja Európában 8-án írták alá ugye a a fegyverszünetet 1945 május 8-án és hogy azért az a az első teljes nap, ami már békében tehet itt Európában, az az hivatalosan ez, bár még tartottak utána még harcok különböző egyéken, de hogy ez lett.

[00:01:58]És olyan érdekes, hogy most a kommentek jöttek a posztom kapcsán, és akkor figyelmeztetek rá, hogy nem igaz, mert ezt csak az oroszok használták fel, ugye később aztán a győzelem napjaként elhíresült fordulat kötni valamen, igen.

[00:02:10]Mindegy, lényegen ez nem ront semmit az én ünnepi érzésemen és a boldogságomon, ami egyébként például aznap a téren az tényleg egy ilyen eufóriából csapott át és én nem tudom, én átéltem-e valaha ilyet.

[00:02:25]Hát én sem, én sem, megmondom őszintén.

[00:02:27]És én 25 éves voltam az 1989-es rendszerváltás idején, és én nekem akkor tehát kezdett kinyílni egy kicsit a szemem arra, hogy mi az, hogy közéletpolitika egyebek.

[00:02:37]Nyilván az édesanyámmal egyébként heteken, hónapokon átnéztük folyamatosan a televíziók Márta nén az nagyon benne volt azért abban a hogy mi történik nap mint nap.

[00:02:47]Abszolút.

[00:02:47]Igen.

[00:02:47]És hát akkor is nagyon érdekelte ezt.

[00:02:52]Az édesanyám az utálta a Horti rendszert is, utálta nagyon a Rákosékat, utálta a káb kádárrendszert és utána utálta az Orbán rendszert.

[00:03:00]Szegénykém, mit szeretett téged?

[00:03:02]Engem.

[00:03:02]Igen.

[00:03:02]Igen.

[00:03:02]Én nyilván sajnálom, hogy a mami nem érhette már ezt meg nem csak feltétlenül a a rendszerátásokán, hanem most azért lett volna mondanivalója.

[00:03:12]Egy egy jó pár és jó pár sarkos mondat kiszólott volna belőled.

[00:03:19]De de hogy ilyen értelemben valóban egy olyan szép pillanat volt, nem is egy, hanem hosszú órákon állt, hogy az ember ott a téren állt, és és együtt lélegzett az emberekkel, és hogy szimbolikus volt az is tényleg, ahogy a pont a Magyarország című dal intrója, a bevezetője alatt, ahogy megnyíltak a kordonok, és hogy az emberek szaladtak oda.

[00:03:38]Ez milyen jól lehetett neked te által fantasztikus fantasztikus meg a grund is.

[00:03:45]Nem akkor, képzeld el, hanem amikor a himnusz szólt.

[00:03:49]Aha.

[00:03:49]Az engem is nagyon meghatott.

[00:03:49]Pedig nem szokott ennyi.

[00:03:52]Fölraktam fölraktam a napszemegetőt menősködjek meg, hogy ne látszódjon minden érzelem a szemében, de azért ott ott leolvadt a biztosíték, tudod.

[00:03:57]Szóval ott ott ott ott elkapott nagyon az az a fajta ilyen mérről jövő ilyen kicsit fájdalmas, kicsit kicsit felszabadult és közben katartikus érzés, hogy hogy most ez történik velünk, amire valahogy mindig is vágytunk az elmúlt nem is csak 16, hanem nagyon sokkal több évet tekintve, mert én azt gondolom, hogy hogy 2002-től lett Magyarországon igazából egy ilyen hideg polgárháború is.

[00:04:23]És Igen.

[00:04:24]Te hittél abban, hogy ez így meg tud változni szinte így egy csettintéssel.

[00:04:29]Mondj az, hogy ilyen gyorsan fog leomlani minden, azt nem gondoltam, de azt gondoltam, hogy vége lesz.

[00:04:37]Én azt szoktam mondogatni a barátaimnak, hogy akkor lehet felismerni, hogy egy rendszer gyenge és egyáltalán nem olyan erős, mint amilyenek gondolják azok, akik mondjuk hát elszenvednek egy rendszer által különböző veszteségeket, sérelmeket satöbbi, amikor valami olyasmi történik, amire nem gondoltunk volna.

[00:04:55]És a ilyen volt például a a bicskei gyermekáldozatok ö miatt szervezett influencer tüntetés.

[00:05:01]És aztán ilyen volt a Pride, hogy azt mutatta meg, hogy még még ha törvényeket is hoznak ellene, még akkor is egyszerűen a nép nem fog ennek engedelmeskedni.

[00:05:09]És nekem korábban volt egy ilyen élményem 1980 akárhányban, amikor egy Matias Rus nevű őrült pasi egy egy Ceszna vagy Szeszna nevű kis géppel leszállt a Vöröséren.

[00:05:22]Ja.

[00:05:22]Vörösten, a vöröst téren konkrétan a Kremltől nem messze.

[00:05:26]És akkor itt röhögtünk alverjaimmal, hogy tehát ez hogy lehet, hogy a világ legnagyobb atomhatalma nem tudom én hány elfogó rakétával és radarrendszerrel egyszerűen képtelen megakadályozni, hogy egy turista leszálljon káemat, hogy az megérti az ember, hogy ez nem csak megrendített, hanem bizalomkeltő volt ez a gondolat, hogy ez egy őes repedés, hogy ezek ilyen gyengék és tulajdonképpen ezt lehetett itt is érezni a Pride vagy az influencer tüntetésnél.

[00:05:51]De nem gondolod azt, mert én nekem azért nagyon sokszor ilyen érzésem volt, hogy rengeteg ilyen pillanat lett volna a 16 év alatt korábban is már.

[00:06:01]Hát a cigány gyilkosságok, ha csak erre gondolsz, a romák elleni támadás sorozat, vagy amit már korábban elkövettek a a gyerekekkel egy csomó helyen, tudni lehetett róla, vagy ahogy kilopták a pénzeket látványosan, vagy ahol ahogy beszüntetek, ahogy a tanárokkal elbántak.

[00:06:23]Tehát voltak olyan pillanatsorozatok azért az elmúlt másfél bő másfél évtizedben, vagy talán még többen, amikor azt gondolhattad volna ugyanígy, hogy ez megint leszállt a Vöröséren a csesznájával, de nem robbantott ezeknek az általad felidézett eseményeknek a kapcsán, és nyilván sok ilyen egyéb volt még, azt tudom mondani, hogy ezek alapvetően az értelmiség köreit zavarták legjobban.

[00:06:52]azt kell, hogy mondjam, és soha nem tudott kiszélesedni, nem tudott egy ilyen nem tud ezek k ezek a kis kis lángok nem tudtak bozó tűzzé felfejlődni.

[00:07:02]És nem akarok politizálni, mert nem azért jöttem, de azért alapvetően azt gondolom, hogy az előző ért előző hát 16 évnek az ellenzéke most nagyon elgondolkodhat azon, hogy vajon ők miért nem tudták ezt széles erdőtűzzé tenni, ezeket a kis elszigetelt lángokat, hogy igenis igenis azt gondolom, hogy egy sokkal erőteljesebb, felkészültebb, sokkal modernebb, sokkal bátrabb radikálisabb politikai jelenlétet kellett volna produkálni.

[00:07:33]Hiszen a társadalom szinte minden csoportjának a lábára rálépett az előző rezsim.

[00:07:37]Mindenkivel konfliktusba került, és mégsem állt össze egy olyan olyan erő, mint ami számomra egyébként megjelenik egy műtárgyban, képzeld el, amit sokan szíttak annak idején.

[00:07:49]Na, a felvonulási téren van egy szoborcsoport, ami egy 56-os emlék az én kedvenc szoborcsort, amit én is nagyon szeretek.

[00:07:55]És azt kell, hogy mondjam neked, hogy hogy ami most történt tulajdonképpen azzal, hogy megjelent a Tisza és és tulajdképpen ezek az elszigetelt kis csoportok, emberek, a sok megváltott, megsértett, megalázott ember, ahogy az a ahogy az az emlékmű is, ahogy elkezdenek sűrűsödni az egyes entitásokat jelképező oszlopok is a végén egy törhetetlen éke állnak össze, és hogy ennek az égnek az élén szimbolikusan egyébként a magyar Péter á, tehát ezt ki kell mondani.

[00:08:27]erősen.

[00:08:28]Ez került oda, de a mögötte lévő hatalmas ösrűsödő tömeg nélkül ő se tört volna át.

[00:08:35]Péter, úgy örülök, hogy ezt mondtad, mert ez a szobor ez a számomra is nagyon-nagyon régóta jelenti ugyanezt a szimbólumot, de most segítettél behelyettesíteni ebben a jelenlegi pillanatban valamit, amire így konkrétan nem gondoltam.

[00:08:51]Köszönöm szépen.

[00:08:53]Jövök is í légy szíves.

[00:08:54]Neked nagyon jó gond, sok jó gondolatod van és azt hiszem, hogy erre épül az, hogy én téged majdnem mindig mosolyogni látlak.

[00:09:01]Azt mond örülök neked azért.

[00:09:05]Próbáld visszakeresni, hogy a gyerekkorodban kezdődött-e az, hogy állandóan úgy járt az agyad, hogy abból mindig előjött valami, aminek örülni lehetett?

[00:09:17]Mert így ismerlek téged.

[00:09:19]Nem akarom eltulozni ezt, mert biztos rengeteg negatív pillanatot is vissza lehet keresni.

[00:09:24]De engem most ezek érdekelnek, hogy miből lettél te ilyen?

[00:09:33]egyszerű dolgok, mint részben, és ezt már sokszor elmondtam, de nem győzöm most is örömmel elmondani, hogy engem hihetetlenül szerettek.

[00:09:41]Engem mindenki szeretett a családból.

[00:09:43]Én én hát biztos egy szeretet annyi odafigyelést szeretetet kaptam, ami engem törhetetlenné tett, tehát hogy egyszerűen nem tudta elvenni még ilyen idős koromra se azt a képességet, hogy idealista maradjak, hogy hogy megmerjek olyan dolgokat próbálgatni, amelyekhez lehet, hogy nem is értek, de érdekelnek.

[00:10:04]És nem félek a a nem félek a kudarctól, mert mindig arra az jutt eszembe, hogy amikor gyerekkoromban nem sikerült valami, akkor soha nem szíttak le a szüleim, hanem hanem valahogy azt sugalták, hogy hát nem baj, majd máskor sikerül, próbáld meg holnap.

[00:10:20]Ühüm.

[00:10:20]Ö és hogy nem voltak olyan szigorú szülői elvárások velem szemben, amelyek bekényszerítettek volna valamifajta stresszhelyzetbe, hogy valaminek meg kell felelnem.

[00:10:29]egyet vártak tőlem, hogy hogy legyek tisztességes, és legyek ha lehet minél műveltebb, mert az az a az a menő, hogyha az ember könyveket olvas.

[00:10:38]Innen innen fakadnak a a dolgok egyrészt, másrészt pedig, hogy szerencsés generáció vagyok, ugye az én életemben, nem volt háború.

[00:10:43]ö egy világjárvány jött meg ez az elmúlt 16 év, de addigra fel tudtam fogni azt, hogy már úgy értem, hogy mit tudom én, a 40-es éveimre fel tudtam fogni azt, hogy hogy nagyon sok múlik azon, hogy te mit kezdesz a saját életeddel, és hogy ebben egészen addig terjednek a határok, amíg mehetsz, amíg nem ártasz vele más embernek.

[00:11:08]és hogy ezek ilyen egyszerű természetes szabályok, amiket nem is állítottak föl nekem a a szüleim, hanem egyszerűen valahogy így kezdtem el érezni.

[00:11:17]És még valami van, hogy én egy olyan önképet így elkezdtem kialakítani, ami pontosan tisztában van a saját korlátaval, és ezért soha nem gondol magáról többet, mint ami.

[00:11:28]Mik a te korlátaid?

[00:11:31]Én sokszor vagyok, vagy inkább voltam most már kevésbé talán, mert öregszem rá sokszor felszínességbe futottam bele.

[00:11:38]Ennek részben az is akkor nagyon sok mindel foglalkoztam és könnyeden játszottam dolgokkal, amelyek jól esteres az, amit csináltál.

[00:11:43]Igen, de ez a a ez a generációs születési időpontomnak köszönhető, hogy 25 éves voltam, addigra elvégeztem a az eltét akkor jött a rendszerváltás és hogy valahogy egybeesett az én ébredésem azzal, hogy megszületett a demokrácia lehetősége, megszü a kommunizmus.

[00:12:00]Igen, ez egy ez egy ahogy tetszik jó a timing, tudod, de ez ez születésnapomra is igaz, ilyen értelemben azzal kezdtük meg ez is, de erről nem tehetek, tehát ezt én kaptam.

[00:12:11]Igen, de azért biztos voltak olyan helyzetek, amikor vigyáznod kellett, hogy ezzel ne vissza.

[00:12:15]Biztos voltak olyan helyzetek, amikor kaptál is ezért a fejedre ezért a könnyű sikerzésért.

[00:12:23]Ó, hát az azt én a mai napig nem nagyon sokan nem bocsátják meg nekem egyébként.

[00:12:27]És ez politikai oldaltól függetlenül, ideológiától függetlenül ez nagyon irritáló.

[00:12:33]Figyelj, azt hogy viselted el?

[00:12:33]Ö, hogy én is konkrétan tudom, hát a DS Lacin keresztül meg pláne, hogy egyszerűen olyan módon mellőztek téged az elmúlt említett kétszer nyolc évben, ahogyan hát a hozzád hasonlóan a normálisan gondolkodó művészek legtöbbjét, hogy állandó megaláztatás lehetett ez.

[00:13:01]Úgy képzelem legalábbis, hogy az a az, amikor te tudtad, hogy valami jót csinálsz, tudtad, hogy annak több emberhez kéne eljutnia, és be volt zárva a kapu, akkor dühöngtél, vagy megrántottad a válad, vagy azt mondtad, hogy nem érdekel, lépjünk tovább, csináljuk azoknak, akiknek meg tudjuk csinálni, vagy hogy reagáltál erre?

[00:13:21]Ugye az a fura, hogy én nekem mindig két életem volt.

[00:13:26]Egyrészt volt ily alkotói, előadói, szövegírói satöbbi, nevezzük ezt művészi életnek.

[00:13:31]És ugye volt egy professzionális életem, ami ami a reklámbiznisz volt, ahol én megtanultam egyrészt azt, hogy nagyon sokat kell versenyezni, azt, hogy nem elég jól gitározni vagy énekelni vagy rappelni, hanem azt be is kell tudni csomagolni, azt megfelelő pontra, megfelelő időben kell rakni.

[00:13:49]És hozzá voltam szokva mindig a versenyhez.

[00:13:51]És ezért nekem ilyen értel könnyebb volt vennem ezt a rémületes akadályt, ami valóban 16 évig állított mindannyiunk elégkorlátokat, akik autonómok maradtunk és akik kritikusak tudtak lenni, vagy egyáltalán akartak, vagy mert lenni valamennyire ebben a 16 évben.

[00:14:07]hozzáteszem, még mindig elmondtam, én nem vagyok forradalmára alkatüm, ugye mi mindig úgy fogalmazok, hogy én nem fölszedem az utcaköveket, hanem lerakni szeretem az utcaköveket alapvetően, de mégis emlékszem a 10-es évek elejére, 112-13 egy-két évig majdnem minden évben rám talált még mondjuk a HVG meg egyebek, hogy egy-egy nagy interjúban mondjam, hogy mit gondolok.

[00:14:28]El is mondtam, és aztán aztán egy idő után ezt abbhagytam, mert bármit mondtam, nem történt úgy semmi.

[00:14:33]Viszont újabb és újabb retorziók értek.

[00:14:37]Ezek voltak az első ilyen retorziók az életedben.

[00:14:40]Te korábban ezt nem tapasztaladt a retorziókat nem nem tapasztaltam előtte.

[00:14:43]Retorziók úgy értek, hogy ugye ki lettem tiltva a sok más kvázi művészttársammal együtt az összes közmédiából.

[00:14:52]Tehát Igen, erre gondolok.

[00:14:54]De ez korábban nem volt így.

[00:14:56]Nem, soha nem volt így.

[00:14:57]Tehát ezt te nem ismerted ezt a helyzet.

[00:14:59]Nem, egyáltalán nem ismertem.

[00:15:00]Az idősebbek pontosan tudták, hogy milyen az, amikor amikor nem léphet fel, nem szólhat, nem beszélhet.

[00:15:04]Íg van.

[00:15:04]Így van.

[00:15:06]Zel, akkor találkoztál először?

[00:15:09]Akkor találkoztam először, hogy de nem lepett meg egyáltalán.

[00:15:11]De ezt akartam tudni, hogy mi hogy hogy reagáltál erre?

[00:15:14]Figyelj, mondok valamit.

[00:15:14]Én én még 2002 környékén olvastam egy Csak a narancs volt című kötetet.

[00:15:19]Az arról szólt, hogy öt egykori Fidesz pártak, akik aztán elhagyták a párt pártot.

[00:15:25]Fidesz egy párhuzamos interjú kötetben beszéltek arról, hogy mire emlékeznek.

[00:15:31]És én abból azt a következtetést mondtam le, hogy ha visszatér a a Orbán Viktor, akkor egyre szűkebbre fogja vonni a szabadság körét, egyre jobban vissza fog élni azzal a hatalommal, amit megszerez.

[00:15:46]És engem semmi nem lepett meg igazából, ami utána történt.

[00:15:48]És szinte majd hogy nem azt kell, hogy mondjam neked, természetes következményeként éltem azt meg, hogy mondjuk én, és ez egy apró sérelem bizonyos értelemben, bár a magánéletében az embernek nyilván vagy a szakma életében ez fontos, hogy engem kitiltottak onnan.

[00:16:02]Erre egyébként első kézből kaptam információt.

[00:16:04]Tehát nem az van, hogy hát úgy sejtettem meg azt vettem észre, nem akarok most nevet mondani, mert nem akarok utól nem akarok senkit sem személyeskedve helyzetbe hozni.

[00:16:15]Egy nagyon ismert televíziós személyiség, aki rendszeresen műsorokat csináltat a magyar televízióban 2010 után meghívott a műsorában, hogy hogy lépjek föl a zenekarommal.

[00:16:28]Ugye 2010-ben alakítottam egy gringo szar nevű zenekart és mondtam neki, hogy te nem lesz ebből gringo sztárra emlékeztet.

[00:16:35]Hát persze persze hogy nem lesz ebből gond, hogy engem behisz, mert hát már két éve ugye úgy tudom, hogy ki vagyok.

[00:16:42]Nem, nem, ez menni fog.

[00:16:42]Gyere csak nyugod, én majd én megmondom.

[00:16:43]Majd másnap visszahívod, hogy hát elnézésedet kérem, de tévedtem és valóban nem jöhetsz be, és 40 percig magyarázkodott a telefonba.

[00:16:52]Nagyon-nagyon kellemetlen volt.

[00:16:55]Neked vagy neki?

[00:16:56]Neki nekem nem.

[00:16:58]neki az más kérdés, hogy olyan nagyon nem éreztem veszteségnek, mert úgyse volt egy nagyon nézetműsor.

[00:17:02]De hogy ebből teljesen egyértelmű volt, hogy ez ez így van.

[00:17:07]És hát nyilván olyan figurák hogy mondjam, szervezték ezt az egészet, ami akik korábban már ismertek voltak más politikai megnyilvánulásaikról, úgyhogy most neveket megint nem akarok mondani, de nagyon furcsa helyzeteket hozott az élet.

[00:17:25]És ha té vissza az alapkérdésedre, tehát én úgy voltam vele, hogy nem dühített soha, mert azt gondoltam, hogy szinte történelmi szükségszerűség ez.

[00:17:34]Ez nagyon érdekes, amit mondasz.

[00:17:34]Én ezt nem így láttam abból kiindulva, hogy egy egyre inkább autokratikus működésben, egy szétideolizált és abuzált társadalomban a a az a fajta hatalmi működés, amely jellemezte ezt a rendszert, annak természetes velejárója, hogy így viselkedik minden autonóm emberrel.

[00:17:53]egyébként lényeg 16 évig sokáig tartott, de ebbe is bukott bele részbe.

[00:17:58]Sok egyéb oka volt nyilván.

[00:18:00]Na majd erről mindjárt beszélünk, hogy szerinted mibe bukott bele, de azért egy nem vitatkozni akarnék vele, csak inkább jobban meg akarnám világítani ezt a dolgot, hogy én például azt éltem át majdnem naponta, hogy ennél már nem lehet lejni, mert te mert te egy médiamunkás vagy, és és te téged ez sokkal jobban érintett a hétköznapjaidban.

[00:18:21]és ráadásul ezt a rádiót ellehetetleníették és kicsinálták utána.

[00:18:25]Tehát nyilván más az aspektusa.

[00:18:27]Én azért, mert a versenypiacon is jelen voltam, azt a azt a automatikusan vagy nem is tudom, reflexből azt a viselkedést választottam, hogy hogy elkezdtem nézni azt, hogy jó, akkor milyen piacunk maradt, hol tudjuk a akár a művészeti, akár egyéb dolgainkat működtetni, és kénytelen kelletten visszamentem a reklámbizniszbe, amit egyébként nem akartam már.

[00:18:48]És milyen volt az ott neked?

[00:18:48]Ö nem nagyon nem volt érdekes, és már belülrőfakadóan nem nagyon érdekelt, hogy tudtad csinálni?

[00:18:56]ö közepesen ö és akkor kényszerűségből ö a beálltam egy nagyobb cégcsoporthoz egy új ügynökséget alapítani és igazából négy-öt évig csináltam nem ment nagyon jól ment ho tehát megcsináltam maga a dolgait de nem tudott már olyan kiugró jó jó lenni mint ami amit mondjuk korábban más céginkkel hát mint hogy a balási milyen jól csinálta pedig hát és akkor ugorjunk egy évtizedet pont az ilyen fickók miatt mint mint ez az által Tudod említett ember kellett becsuknunk egyébként a rekláműnökségünket egy újat, amit aztán a feleségem csináltam, mert egyszerűen nem maradt piac.

[00:19:35]Azért nem maradt, mert ő mindent lenyúlt, az összes esélyt el.

[00:19:39]Nem csak ő, sokan mások is, hiszen a Balási története most minek utána ő előugrott hirtelen, gondolom egyfajta vádalkú reményében, ezzel egyébként furcsa módon egy olyan nyitányt rakott ki a nyilvánosságba, ami felgyorsította a számonkéréseknek és a és a dükkitöréseknek a sorát.

[00:19:58]Ha ezt nem teszi meg, akkor akkor szerintem csak most a hivatal, a kormány hivatali belépése után egy-két héttel vagy hónappal kezdődött volna ez a szentiment.

[00:20:08]De azzal, hogy ő előugrott a sarokból, ez is mutatja, hogy hogy mondjam neked, kommunikáció szakemberként tudnia kellett volna, hogy ez őrjöngést fog hozni, de ennél nyilván fontosabb már felülírta ezt a ezt a szempontot.

[00:20:23]Az előremenekülés, az előremenekülés, hogy jogi értelemben mire fog menni.

[00:20:26]De visszatérve arra, amit akartam mondani, én korábban mindig olyan ügyfelekkel dolgoztam, akikért megverseny, tehát versenyeztem, megnyertem tendereket más ügynökségekkel szemben, vagy vagy velük együtt, hiszen a nagyobb magyar cégek azok több céggel is dolgoznak, de azt láttuk a piacon, hogy minden olyan nagyobb ügyfél, mondjuk a top 500 magyar cég, amelyiknek vannak van hirdetési aktivitása, ezeknek a jelentős része valamilyen módon vagy pályázik, vagy pedig pályázni fog.

[00:20:54]vagy együttműködik, vagy együttműködni fog az aktuális állammal.

[00:21:03]Hiszen mondjuk egy telkó cég egy előbb-utóbb biztos, hogy belefut olyan kormányzati megrendelésekbe, amelyek nagyon fontosak lehetnek az ő biznis.

[00:21:12]Á, hogy lehetett a hirdetési pályán, a reklámpályán megélni annak az ismeretében és tudatában, hogy itt gyakorlatilag mindenre hatással van a Na és pont és pont ezt akartam, ezek a cégek kényszerűen alkalmazkodtak nyilván.

[00:21:26]És amikor mondjuk egy állami megrendelés reményében dönteni kellett arról, hogy melyik jelentkező reklámcégeket választják majd ki partnerül, akik szolgáltatnak nekik, mindenhol bekerült a Launge, a Newland, a nem tudom én, és még más cégek is.

[00:21:40]És azért azt is látni kell, hogy nem csak a balási célcsoport vagy cégcsoportok voltak jelen, hiszen a teljes média lenyúlásra került, ahol más cégek is jelentkeztek.

[00:21:53]És itt egy valóban egy olyan rendszer alakult ki, ahol neked már kvázi magyar vállalkozóként nem maradt hely, és igazából nem a performance, vagyis a teljesítmény döntötte el azt, hogy hozzájutsz a megrendelésekhez, hanem az, hogy te egyszerűen egy egy nem kívánatos pályán vagy.

[00:22:11]Ugye ha régi 3T alapján kellett volna ezt meghatározni, akkor részben a tűrt, részben a tiltott kategóriába kerültünk.

[00:22:18]Ö azt konkrétan hogy csinálta ez a Balási Gyula, ha már ne említsük többet, utolsó alkalom, hogy kimondtam a nevét, mert tényleg nagyon távolált, de hogy ő ezt hogy csinálta, hogy ilyen hihetetlen nagyot tudott ebből az egészből szakítani, mert a remek az a benyomása, hogy tehetségesnek nem igazán nevezhető emberről van szó.

[00:22:37]Sőt igén én talán azt is gondolom, hogy ő ő inkább egy stróman lehet.

[00:22:44]Hát ez teljesen egyértelmű.

[00:22:44]Ő egy ő egy korábban teljesen jelentéktelen assiszem grafikus volt.

[00:22:50]Itt nyilván arról van szó, hogy amikor eldöntötték, hogy mire fogják használni a propagandát, azért ez 2010 óta indult.

[00:23:01]Először ugye nem is ő került elő, hanem két-három másik cég, és azok kezdték el egyébként ezeket az elhíresült kék plakátokat is gyártani.

[00:23:12]A nagy plakátokat.

[00:23:13]A nagy plakátokat, aki ahol egyébként professzionális ügynökségek jelentek meg éhes üzletemberekkel, akik szerintem azt gondolták, hogy pénz van az asztalon, el kell vinni.

[00:23:23]Ha nem mi visszük el, majd elviszik mások.

[00:23:26]Tehát igazából sok pénz, nem csak egyszerűen pénz, hanem rengeteg.

[00:23:31]Ez ez nagyon sok vállalkozóra jellemző, amit értek.

[00:23:35]Viszont azt gondolom, hogy itt egy lényegi ponthoz ér el az ember, hogy hozol egy morális döntést, hogy innentől kezdve félrenézek, és nem foglalkozom azzal, hogy tulajdonképpen ami ilyen tartalmakat kirakok, azok rémületesek és és rémület rémületesen megosztóak és valami olyan állapotot fognak létrehozni, amelyet egyébként magánemberként nem biztos, hogy támogatnál.

[00:23:55]Hozzáteszem, ez a morális kérdés, ez sokszor felmerül a reklámszmában.

[00:23:59]Szerintem benned is volt ilyen, amit elutasítottál azért, mert morális volt.

[00:24:02]Például soha nem csináltam cigarettának hirdetést.

[00:24:06]Azt gondolom, hogy amiről tudjuk, hogy ártani fog soha, hogy ami ártani fog az embereknek, azt nem, azt nem hirdetjük pont.

[00:24:13]És te politikai hirdetést csináltál annak idején, de az pozitív céluló volt.

[00:24:17]Az az más kérdés volt, és ott ígéreteket fogalmazott meg az a kampány.

[00:24:22]Ez az SDS ide.

[00:24:22]Igen, ez mondjuk már a négy negyed évszázaddal ezelőtt, de ugye ez kés később ez a tevékenységem stigmatizált engem ugye a a NER rezsimje alatt és és hozzáteszem, hogy azért is hagytam abba utána egyébként a politikai kommunikációval való foglalatoskodást, mert azok az ígéretek, amelyeket annak idején némi humorral meg meg újfajta vizualitással megjelenítettünk a 2002-es kampányban, azok jó részt nem teljesültek.

[00:24:48]És meg kell, hogy mondjam neked, hogy én azért nem nagyon tudok azzal közösséget vállalni, hogyha én beállok, a szakmai munkámat adom valamihez, és egyfajta értékrend mellett teszek hitet, és a azon belül nem valósulnak meg dolgok, azzal nem akarok, nem tudok tovább azonosulni, ezért is hagytam abszolút kudarc.

[00:25:04]Persze.

[00:25:07]Mik voltak azok, amit reklámszakember, hogy látod esetleg most nem mint művész, hanem mint mint aki hozzáértő tényleg a a le tudod olvasni egy-egy mozdulatról, hogy az pozitív vagy negatív, ha milyen hatása van.

[00:25:22]Tehát, hogy mit rontottak el alapvetően szerinted?

[00:25:27]Azt le kell szögezni, hogy a kampányok, a kommunikáció és a politika az egy és ugyanaz.

[00:25:33]Sokan azt gondolják, hogy hát rosszak egyszer a reklám és a pol, tehát amit te kommunikációnként értékelsz egy párt megjelenésében, az a tevékenység és a politika, a gesztusok, az aktusok, amiket véghez visz maga a egy párt vagy egy kormány, az nem két külön dolog, az egy és ugyanaz.

[00:25:52]Aha.

[00:25:53]Tehát nincs olyan, hogy jó egy párt, de rosszul kommunikál.

[00:25:55]ilyen nincs.

[00:25:59]Akkor jó egy párt, hogyha ugyanazt teszi, mint amit kommunikál egyébként.

[00:26:03]Mármint olyan értelen, most nem a nyilván nem a nerről beszélek meg a Fideszről, hanem hanem és ezt annak idején megtanultam, hogy ezt nem lehet ketté választani.

[00:26:10]Az más kérdés, hogy akik a kommunikációt csinálják, ők megfelelő eszközökkel csinálják-e, megfelelő, hogy mondjam csak, technikákat alkalmaznak-e, vagy nem.

[00:26:19]Itt sok mindenről van szó.

[00:26:21]Az nem tudom belefér-em most ebbe az adásba, de megpróbál pár pontba megpróbálom összeszedni.

[00:26:27]Én azt gondolom először is, hogy egy olyan immorális politika indult el, ami eleve olyan értéktartalmakkal közlekedett, amelyeket nagyon erőteljesen közvetített a társadalom felé, és egy folyamatos félelemben és háborús lázban tartotta ezt az országot 2010 óta.

[00:26:49]Az orbáni hatalomgyakorlás lényege az a karakterből is fakad.

[00:26:58]Minden megmozdulása mindig arról szólt, hogy erőből csinál valamit, ő egyedül határoz meg mindent, és még valami, hogy ő harcként látja a világot, az életet, mindent.

[00:27:08]Ez került át a politizálásának különböző eleme minden ennek a leágazása, és ez került a politikai kommunikációba is be.

[00:27:15]Hát mindig arról van szó, ugye, hogy minket meg kell vagy meg kell védeni az országot valamitől, miközben egyébként Magyarország pici városállamméretű kis szerveződés.

[00:27:22]A kutyát nem érdekli a világon bizonyos értelemben.

[00:27:25]Ugye nagyobb globális cégek elszámolásaiban mi a statisztikai hibahatáron belül vagyunk.

[00:27:31]De ez a politikai filozófia, aztán hübrisszé vált.

[00:27:39]Egyébként ez a politikai filozófia jelent meg minden elemében a kormányzásnak és vagy azt, amit a kormányzás helyett csináltak, mert szerintem kormányzás egyéként nem folyt a klasszikus értelemben.

[00:27:49]Azért nem, mert soha nem a jövőre irányuló gondolkodás vezette a kormányzat lépéseit, hanem egy-egy problémamegoldásra mentek rá.

[00:27:57]A problémák egy jelentős részét ők maguk okozták egyébként.

[00:28:02]És ugye a a azt érzékeltem, hogy amikor egy-egy probléma megoldásba belemennek, mielőtt bármit tesznek, először azt gondolják meg, hogy az ő üzleti köreikből ki fogja tudni ezt elvinni, és hogyan járnak vele jól.

[00:28:17]Én ezt nem tudom kormányzásnak nevezni egyébként.

[00:28:23]Soha nem előregondolkodó, előremutató dolgok jöttek, hanem mindig visszamenőlegesen próbáltak valamit kvázi megoldani jól rosszul.

[00:28:29]Ezek ez a tűzoltás tipikus esete.

[00:28:31]De a tűzoltás is úgy folyt, hogy hogy tulajdképpen találjuk már ki, hogy kinek a tömlőjét tartjuk a tűzre, hogy az keressen rajta egy kicsit.

[00:28:37]És én ezt alapvetően immorálisnak tartom.

[00:28:42]Egy dolgot nem értettem én ebben, hogy amikor ők 2010-ben kormányra kerültek, akkor már volt egy négy éves tapasztalatuk, rossz tapasztalatuk sok-sok szempontból.

[00:28:56]És sokan azt gondolták akkor, én nem tartoztam közéjük, és a barátaimmal sokat vitatkoztam is ezen, de nagyon értelmes, nagyon jó hozzám közelálló emberek is azt gondolták, hogy megtanulták a négy év alatt, hogy mi az, amit nem jól csináltak, és ebből következtetve még az is lehet, hogy ők most jól okosan fognak korni.

[00:29:19]Ők nem olvasták ezt a Csak a narancs volt című könyvet.

[00:29:21]Én nekem egy hajszál pillanatnyi, hogy mondjam, csak ilyen gondolatom se volt, tehát hogy ez fel se merült bennem soha.

[00:29:30]Én én pontosan azt kaptam később, amit ilyen értelemben vártam.

[00:29:35]Tehát ő gyerekként is már ugyanilyen módon gondolkodott, focistaként is, és ugye addig tart meg nem nyerjük, ugye ez az egyik elhí mondás.

[00:29:42]Ez igaz.

[00:29:42]Igen, ezt látni kellett volna egyrészt.

[00:29:46]Másrészt pedig, hogy szerintem nagyon hamar ki is derült, ahogy hatalomra kerültek.

[00:29:51]És ami nagyon tanulságos, hogy az értelmiség nagyon-nagyon szűk rétegét leszámítva tulajdképpen mire fö fölocsóott a társadalom az első két-három év után, addigra több mint 600 jogszabályal és törvénnyel teljes mértékben átírták az alkotmányt.

[00:30:09]És ezt én is utólag, hogy mondjam, csak vettem észre és realizáltam, hogy tulajdonképpen akkor kellett volna kimenni először tüntetni, de ezt nem fogtuk fel.

[00:30:17]Aki nem jog jogjártas ember, az nem tudja ezt megérteni, hogy ez mit jelent, hogy az alkotmányt fogja tulajdonképpen meghatározni azt, hogy milyen keretek között lehet élni.

[00:30:28]Mit kellett volna szerinted másként?

[00:30:30]Csinálnia, csinálnunk, csinálniuk, csinálnunk, csinálnunk.

[00:30:34]Ö, tehát azoknak, akik akikkel akik tudták, látták, egyre jobban érezték, hogy itt rettenetes nagy bajok vannak.

[00:30:41]Mit nem tettünk szerinted?

[00:30:44]És mit kellett volna?

[00:30:47]Hát egy gyenge civil társadalom kapott egyre inkább ütéseket, ugye később rá is fordultak a civil társadalomra, hiszen mindenki, aki autonóm és kritikus maradt, és nem csak az értelmiségről beszélek, hanem hanem nyilván a a polgárok teljes egészéről, vagy vagy köréről ól késő otsudott mindenki, és addigra már olyan agresszív, olyan olyan durva leuraló viselkedés volt a jellemző a kormányzat része, hogy tajképpen mindenki félt, elkezdett félni, vagy először csak kényelmetlennek tűnt valami, és aztán utána már egy idő után csakyintettünk, hogy hát már az előzőnél se szóltunk, az és még valami történt, hogy olyan tempóban, olyan ritmusban jöttek egymás után a a különböző ütések, jogszabályok, karaktergyilkosságok és egyebek, hogy hogy ez sikerült nagyon hamar tulajdonképpen leragasztani teljes mértékben a a korai időb szakban.

[00:31:43]ezt a fajta ilyen bátor ellenállást és és nagyon érdekes volt a a az egész társadalom, hogy elkezdett ez alkalmazkodni.

[00:31:53]Tehát emlékszem, amikor én mondjuk velem tényleg egy ilyen HVG cikk megjelent, utána a saját ismerőseim mondták, hogy te hát értjük, igazad is van tulajdonképpen, de hát olyan rossz kedvű vagy, nem olyan miért vagy ilyen, hát nem szoktál ilyen lenni, meg meg hogy jó ez, mire vezet, hát most hát ez ez most ilyen.

[00:32:09]És akkor tudod így visszagondolok erre és és azt gondolom, hogy nem akkor kellett volna tulajdonképpen már sikítozni és összekapaszkodni és tehát nem volt se elég sikíózás, nem volt se elég összekapaszkodás, ahogy mond nem voltunk elég bátrak, és nem volt és nem tud és nem tanultuk meg megszervezni magunkat az elvben minket képviselő pártokon túl, mert az is azt is lehetett látni, hogy sajnos valóban kialakult egy olyan politikai helyzet, hogy az ellenzéki pártok őfensége ellenzékekéntben csak asszisztáltak.

[00:32:35]nem csak asszisztáltak, hanem egymással vívtak.

[00:32:40]Tehát ez is most így visszagondolva a számomra kicsit nevetséges, hogy hogy ők mi miken vitatkoztak egymással, miközben szakadt a plafon a fejükre.

[00:32:54]Igen, de de ez is érdekes, hogy hogy eltelt három kormányzati ciklus, mire kiderült az, hogy ez nem fog működni.

[00:32:57]És amit az elején például nagyon sokan kritizáltak a Magyar Péter megjelenésében, hogy ő megértette azt, hogy az a stratégia, hogy megint valamifajta, nem azt mondom, hogy népfrontos, de egy egy ilyen összefogással a korábbi ellenzékkel meg lehet dönteni a rendszert, hogy az nem fog működni.

[00:33:13]Hát ez egy ez egy nagyon komoly új stratégiai felismerés volt, és hogy ehhez kőkeményen ragaszkodott, az is hozta a sikert többek között.

[00:33:19]Igen, erről nem sokat beszélünk mostanában, mert ez ugye nagyon komoly vád volt vele szemben, hogy ő nem képes korábban ilyen beszélgetésekben, hogy jaj, hát kéne egy erős ember, aki majd ezt az Orbán Viktort ezt letolja, és amikor megjelent az erős ember, akkor mindenki valóban eltartottja, hogy úristen, hát milyen egy ilyen hát erre vártatok, tessék, itt van.

[00:33:40]Ugyan zseniálisan azzem a a Bödöcs karikírozott ki, ugye, hogy hát én nem ilyen tűzoltót akartam, ugye.

[00:33:46]De hát tessék, tessék elennek.

[00:33:48]És ebben is volt egy picit egy régies gondolkodás, ami nem tudta meghaladni önmagát.

[00:33:53]Ugye a azt az Einsteinnek van ez a zseniális mondata, hogy hogy a régi gondolkodással nem tudjuk megoldani azokat a problémákat, amelyeket azzal a gondolkodással létrehoztunk.

[00:34:05]Igen, túl kellett volna lépni rajta.

[00:34:05]Jó, de most akkor nézzük azt, hogy mi az, mi a megoldás.

[00:34:10]Tehát a megoldás, bocs még, bocsás meg, csak még, mert annyit arról, hogy mert nem beszéltem assassziszem el teljes kören arról, hogy a kommunikációról mit gondoltam, igen.

[00:34:19]Azt, hogy nagyon sokáig, hát egyrészt nagyon-nagyon sokáig ez azért működött jól, mert maga az egész társadalom le lett fagyasztva, illetve azok, akik követték és elhitték ezt a politikát, egyre inkább rájuk fókuszáltak.

[00:34:32]Tehát tulajdonképpen azt matekozták ki, hogy a társadalom jelentős részével nincs dolgunk, a három millió éjszegénnyel nincs dolgunk.

[00:34:40]A 3 millió nem ránk szavazónkkal nincsen dolgunk.

[00:34:42]Nekik soha nem kommunikáltak, csak indirekt módon.

[00:34:46]Tehát amikor kirakták az egyébként, ha belegondolsz logikailak teljes őrültséget, hogy magyarul kiírtak egy szöveget, hogy ha az országunkba jössz, akkor nem veheted el a magá, ugye nyilvánvalóan egyetlen szírbevándorról se tudott magyarul, tehát nekik aztán üzengethettek.

[00:34:58]Ez indirekt módon üzent, ugye egyrészt a saját szavazóiknak, másrészt pedig az a az ellenkezéknek.

[00:35:05]Viszont az, hogy évről évre egyre több pénzt költöttek el, brutális pénzeket, a magyar állam lett a legnagyobb hirdető Magyarországon.

[00:35:14]Többet költötte el egyedül szinte, mint a teljes hirdetési, kereskedelmi és ipari piac.

[00:35:18]Tehát, hogy egyszerűen őrület.

[00:35:20]Ehhez, ha ho hozzáadjuk azt, hogy mennyi pénzt költöttek a közmédiára, akkor egy évi 300 milliárdos összeg is kijöhet akár az felfoghatat, az a teljes magyar reklámtortánál nagyobb összeg volt.

[00:35:34]De valamit tudtak.

[00:35:34]Azt tudták, hogy a teljes magyar reklámtortát kell lenyúlni ahhoz, hogy ők el tudják hitetni, hogy valakik.

[00:35:44]Nem csak erről van szó.

[00:35:44]Arról van szó, hogy a folyamatos súlykolása az üzeneteknek az kimosta az emberekből a valóságérzékelés képességét.

[00:35:53]Legalábbis, bocsánat, nem nem jól fogalmazok, pontatlan a rájuk szavazók nagy részét azt tulajdonképpen folyamatosan elkábította.

[00:36:00]Én úgy is lehet mondani, hogy 16 éven átképpen egyfajta mérgezése folyt a társadalomnak ilyen értelemben.

[00:36:07]És ez bizony politika és a politiká által évente sok 100 milliárdért végrehajtott propaganda hadművetek eredménye volt, amikor akár a saját ismerőseink nem értették, hogy hát hogy nem látják az emberek, hogy lehet, hogy még mindig többen szavaznak oda, akkor nem csak a a választási rendszer totális meghackelése hozta azt minden kormányzati ciklus végén azt, hogy újra ők kerültek hatalomra, hanem az is, hogy az emberek elfelejtették azt, hogy a naponta öt 10 alkalommal fejbe súlykolt üzenetek, azok megteszik a a magukét, azok őrletes hatást gyakorolnak.

[00:36:43]Ugye elmondtam azt, hogy adjál nekem 2 milliárd Ftot, és év végére a magyar lakosság harmadának az lesz a véleménye, hogy lapos a Föld, ha én ezért a 2 milliárd Ft-ért azt csúlykolom, hogy a Föld az lapos.

[00:36:58]Ez nagyon veszélyes dolog, mert ez bármikor bekövetkezett.

[00:37:01]Hát egyrészt bár hát be is következett.

[00:37:02]Igen.

[00:37:03]A másik dolog, hogy addig amíg viszonylag jó gazdasági helyzet volt, és nagyon sokáig mázlia volt egyébként az előző rezsimnek, addig nem fájtna az embereknek a korrupció sem annyira.

[00:37:11]És ezekkel a kormányzati üzenetekkel, amelyek mind úgymond a végén szuverenitásnak hívták, korábban csak azt, hogy nehogy már Brüsszel nevessen a végén, meg Soros meg nem tudom kicsoda, ugye megint egy olyan szentimentet hoztak elő, ami a az ostromlott vár alapállásból következik, hogy minket mindig mindenki át akar verni, minket meg akarnak alázni, a nyugat minket csak izének használ, nem tudom én, szolgának használ, és így tovább, és így tovább.

[00:37:37]És azért ezt mondjuk ki, hogy ezt azért tudta sikeresen és hatásosan ezt az alapállást, ezt az alap szentimentet kiépíteném ez a rendszer, mert nagyon sokan valóban felháboródtak azon, amikor a 89-es rendszerváltás után a korábbi hát, hogy mondjam, csak kommunista rendszerből sokan, nagyon ügyesen egyszer csak privatizáló nagy nagy tőkéssé váltak.

[00:38:01]Tehát magyarul volt egy érzelmi alapja annak, amit amit nagyon hatásosan jelenítettek meg ebben a neres politikában.

[00:38:08]És még egy utolsó dolog, és aztán vagy kérdezni, hogy ami még megváltozott az utolsó egy-két évben, az nem pusztán Magyar Péter megjelenése volt, hanem az, hogy onnantól kezdve, hogy a gazdaság elkezdett lepangani, onnantól elkezdett jobban fájni az, hogy bezegészáros, azok mi egyre jobban élnek.

[00:38:27]addig nem fá 60 puszta, tehát 1000 millió szimptomája volt Lázár és akkor itt ezt meg kell mondani és és nagyon hálásnak kell lennie a független sajtónak és akkor sorolhatnám a a Molnár Árontól a pottyondi Edinát a a Bödöstől a hatá rengetegen vannak akiket akiket remélem fog elfelejteni a magyar társadalom.

[00:38:49]Ez nagyon fontos.

[00:38:51]És akiket akiknek meg kell köszönni ugyanúgy a munkáját, mint ahogy a ahogy a Tiszaszigetek egyes embereinek is.

[00:38:54]De amit akarok mondani, hogy ahogy elkezdett romlani a gazdasági helyzet, onnantól nagyon elkezdett fájni a korrupció, ami korábban minden kutatásban a negyedik-ötödik helyen állt a prioritásban, csak nem érdek előre csúszott.

[00:39:07]És innentől viszont a kormányzati üzenetek már egy olyan térbe kerültek be, ahol ezek fölül tudták írni az aktuális hazugságokat vagy hergeléseket.

[00:39:15]És ami a legérdekesebb, hogy ezt nem számolták ki.

[00:39:18]hogy minden utcán legalább ha volt 20 plakáthely, abból 10 plakáton a kormányzati üzenetek mentek.

[00:39:27]De minek utána ez az elviselhetetlen igazságtalansága korrupció miatt többek között, meg azzal, hogy el akarták hitetni ezzel az országgal, hogy az oroszok a barátaink, miközben minden történelmi tapasztalatunk azt mutatja, hogy ez nem így van finoman szólva.

[00:39:43]Szóval egyszer csak a valóságot nem lehetett felülírni.

[00:39:45]viszont azzal, hogy folyamatosan hirdettek, ezzel olyan embereket is elkezdtek a politika felé terelni, akik korábban ezzel nem foglalkoztak, érted?

[00:39:52]Tehát egy önmagát tulajdonképpen bizonyos értelemben megbuktató, kommunikációs mellékhatás volt.

[00:40:02]Kockázatok és mellékhatások.

[00:40:04]A fagyi visszany.

[00:40:04]Igen, hát ha mindig állandóan ordítva hirdetsz, akkor előbb-utóbb olyanok is elkezdenek figyelni a közéletre, akiket eddig ez nem érintett neked.

[00:40:11]Na most akkor ity csettintek egyet, hogy azt azért nem merjük elhinni, hogy ezre a csettintésre az ember tömeg, akiket ő ők ilyen módon legyűrtek, maguk alá gyűrtek, hogy azok most akkor egyik napról a másikra felébrednek, és azt mondják, hogy jé, tényleg ezek hazudtak.

[00:40:30]Ö, szerinted mennyi idő kell ehhez, mi kell ehhez, bosszú kell-e látványos megtorlás, vagy mi az, ami valóban józanabbá teszi azokat az embereket, akik eddig egyáltalán nem józanul gondolkodtak annak a hatására, amiről az előbb beszélt?

[00:40:53]Én szerintem ez sem egy homogén tömeg.

[00:40:56]Ög a választások óta is kijöttek felmérések, hogy már még többen szavaznának most a Tiszakkormányra és íb és egyrészt nem szabad semmiké semmilyen bosszúban gondolkodni ebbe nem ki van zárva azzal újabb későbbi tragédiák magjait vetjük csak el hanem azt gondolom hogy egy kicsit megértőnek kell lenni azokkal szemben, akiknek az önazonosságuk omlana össze hogyha egyszer csak beismernék azt, hogy ők tévedtek nem csak 16, hanem akár még több éven keresztül, amikor erre a a pártra szavaztak.

[00:41:32]És például pont tegnap este én rendszeresen járok focizni egy ilyen öreg fiúk csapattal, és a nekem is meg még egy srácnak születésnapja volt, és akkor be szoktunk ülni egy ilyen sörözőbe, és akkor ott kicsit megünnepeljük ezt a dolgot, kis pidzsát eszünk, meg egyéb ilyen volt.

[00:41:47]És ott is látom, hogy és korábban is tudtam, hogy a csapat jelentős része az stabil Fidesz szavazó.

[00:41:55]De gyakorlatilag pocizni lehetetlen.

[00:41:57]Hát pont ez a lényeg, hogy ez lényegtelen egyébként, hogy ki hova szavaz.

[00:42:00]És nagyon szeretek velük fociz meg nagyon kedvelem őket egyébként.

[00:42:03]Nagyon sokat röhögünk és jól érezzük magunkat.

[00:42:05]De hogy látom rajtuk, hogy hogy mennyire be vannak feszülve egyébként.

[00:42:09]Viszont amikor vitára kerül sor, akkor ugyanazokat a kormányzati propagandaelemeket tudják csak visszaböffenteni, amelyekről tudjuk, hogy hazugságok voltak.

[00:42:18]És én nagyon megértem azt, hogy akinek ez a valósága, akit akit sikerült ezzel a fajta valóságmeghajlítással rávinni egy olyan olyan világnézetre, vagy egy olyan világlátásra, ami ami olyan, amilyen, azt ha összetöröd, mi marad helyette?

[00:42:35]Üüm, az egy olyan lelki meghasonlás, vagyis mi a mi a feladat akkor ezekben a helyzetekben?

[00:42:42]Nézd, azt nem tudom, hogy mi a feladat, de hogy mi fog történni, az nagyjából sejthető.

[00:42:45]Ugye van egy nagyon professzionálisan kommunikáló új hatalom.

[00:42:49]Ha megnézed a Magyar Péter folyamatosan videókat raki, eszelős mennyiségű ember nézi meg, és ezt egyelőre nagyon jól csinálja.

[00:42:56]Tökéleteseket mond eddig, és nagyon-nagyon pontos dolgokat mond.

[00:43:00]kérdés, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor ez nem fog, hogyan csak még nagyobb bosszú állási érzelmeket kiváltani az emberből, mint ami mint ami egyébként természetesnek tekinthető, hogy az emberek tele vannak dűvel és indulattal.

[00:43:19]Az ez a fajta folyamatos dokumentálása a történeliseknek viszont nagyon fontos még így is például az, hogy hogy most meg lehetett nézni, hogy mi van a a karnalita mellett a nem tudom én belügym elképesztő, hogy micsoda pénzszórás folyt ott és azt gondolom egy idő után ez a fajta valóság ez látható lesz ezeken ezen emberek számára is és hogy előbb-utóbb azért hümmögve bár de tulajdonképpen egy kicsit ki nem kizanodnak hanem talán kimegy belőlük a méreg lehet ebben bízni persze.

[00:43:43]Jó, de és a többiekkel mi lesz?

[00:43:46]Tehát hogy tudnak átállni az emberek egy normális ország normális működésére, mert az se könnyű, hiszen ezt most hosszú időn keresztül nem gyakorolhattuk.

[00:43:57]Ez kétségtelen így van.

[00:44:01]Sajnos nem élnek már a szüleim, hogy megkérdezzem őket, hogy ez hogy volt mondjuk 45-ben, vagy vagy hogy gondolták ezt 89, hogy de jó lenne az apámat megkérni megkérdezni erről.

[00:44:10]És én azt hiszem, hogy a dolgoknak van egyfajta természetes menetrendje vagy logikája is.

[00:44:16]Az attól függ, hogy a politikai aktorok ezt hogyan használják fel, vagy hogyan élnek vele vissza mindkét oldalról.

[00:44:22]És azt is gondolom, hogy például egy új közmédia az nagyon sokat segíthet abban, hogy ezt a egyébként nagyon fontos folyamatot jó értelemben véve hangszerelje.

[00:44:34]Milyen lenne egy új közmédia, azt te hogy képzeled el?

[00:44:38]Én azt gondolom, hogy radikálisan lecsökkenteném egyébként a csatornák számát.

[00:44:43]Nem csinálnál egy ekkora nagy konglomerátumot?

[00:44:44]Nem, mert nincs rá szükség ilyen kicsi ország ugyan ugyanaz a közmédia, mint a parlament annak idején Parti Nagy Lajos írta meg aztem csodálatos, hogy ez a mi parlamentünk gyönyörű, csodálatosan nagy, de ez egy nagyobb országhoz lett méretezve és ma már aránytalanul nagy.

[00:44:59]És ugyanígy ezt gondolom, hogy nem kell 16 csatornanája legyen a magyar közmédiának.

[00:45:02]Így van.

[00:45:03]Szerintem lehet, hogy elég lenne egy rádió, egy egy televízió és egy-két al olyan csatorna, amelyek mondjuk specializáltak.

[00:45:13]Ha egyébként olyan tényleg nagyon aggódunk a nemzeti kultúra miatt, akkor azt mondom, egy olyan egy olyan csatornát érdemes lenne létrehozni, ami olyan, mint az árte, tehát ami kizárólag a magyar művészet abszolút és még azt el tudom képzelni, bocsáss meg, hogy mondjuk bizonyos értelemben a sporttal is lehetne foglalkozni.

[00:45:31]Bár azt látom, hogy pusztán a jelenlegi kínálatban öt vagy hat sportcsatornát tudok fogni otthon, ami nem a magyar televízióhoz vagy az MTV-hoz tartozik.

[00:45:40]Tehát ezt a piacra lehet bízni.

[00:45:43]Nyugodtan.

[00:45:43]Ugye az az MTV-n keresztül finanszírozták a magyar labdarúgást többek között, tehát ott ott is egy drámai változás lesz.

[00:45:48]Ebben egészen biztos vagyok.

[00:45:49]Ö ha jól emlékszem még a BL meccseknél is nagyobb ö közvetítési díjakat ö állapítottak meg, és ez olyan módon torzította el nem csak a közmédiát, hanem a labdarúgást is, és ennek mind-mind ugye politikai okai, indokai és céljai voltak, hogy ez teljesen egészségtelenné tette.

[00:46:09]Mi lesz a sok stadionnal?

[00:46:09]Jézusom, azzal hát majd küzdjön meg az, akinek ez a feladata, nem tudom, nem tudunk minden nap koncertet tartani ott.

[00:46:15]Szóval nem vártanak.

[00:46:18]De visszatér még erre a kérdésre, hogy én ezt a fontos dolognak tartom, nagyon fontosnak, amiről most beszélünk, hogy azokat, akik most csalódottak, azokat segíteni kell türelemmel, intellektuális magyarázatokkal leegyszerűsítve.

[00:46:35]És és segíteni kell egyszerűen megbarátkozni azzal, hogy 16 év úgy telt el, hogy egy hazugságban éltek.

[00:46:43]Ez ez az egyéni szinten, személyes szinten ez egy borzasztó nehéz dolgozhatatlan ezt mondom, hogy hogy összeomlik egy személyiség, hogyha egyik napra másikra szembesíted.

[00:46:55]Én azt gondolom, be kéne vonni pszichológusokat erre.

[00:46:57]Erre belőle egy programot érdemes indítani.

[00:46:58]A közmédia csak az jutott eszembe, mert az egy jó vivő felület lehet.

[00:47:02]De a közmédia is csak akkor marad életben, hogyha egyébként megtanul online módon működni.

[00:47:09]De most ebbe ne menjünk bele, mert ez az hossz messzire vezet szerintem.

[00:47:12]Ez nagyon messzire vezet.

[00:47:12]viszont említetted a kultúrát, és azt nagyon erőteljesen alá tudom támasztani, hogy ha a közmédiára igazán szükség van, akkor az a kultúra oldaláról a legerősebb igény.

[00:47:25]Igen.

[00:47:25]Ö de hogy látod, hogy mennyire roncsolódott vagy rombolódott le a magyar kulturális minőség ezalatt a 16 év alatt?

[00:47:39]Mindent megtettek ennek érdekében, de szerinted is úgy van-e, ahogy én gondolom, hogy valamiért mégsem sikerült teljesen letarolni ezt a területet, még még akkor sem, hogyha szörnyűséges dolgok történtek?

[00:47:59]Nézd!

[00:48:02]Fú, most nem akarok pontatlanul fogalmazni.

[00:48:07]Több mint másfél évtized az tulajdonképpen egy egy folyamatos elfolytásról szólt.

[00:48:11]Miért?

[00:48:11]Azért, mert minden autonóm ember, minden művész, igazi művész, az csak autonóm lehet, az csak kritikus lehet, annak annak annak az is a feladata, hogy ilyen legyen.

[00:48:24]Aki ezt nem tudja a produktumaiban megjeleníteni, az nem tud igazi művészetet csinálni.

[00:48:30]És ezt most akkor is így mondanám, ha nem ez az ideológiai felállás lett volna.

[00:48:36]akármilyen hatalom csinálta volna ezt, a hatalom által nem szereti a kultúrát, mert mert a kultúrának pont az a az a sajátossága, hogy hogy részben megfoghatatlan, hiszen az a hétköznapi beszélgetésektől kezdve az otthoni álmodozáson keresztül, a színházba járástól, a a koncerteken keresztül millió formában jelenik meg, és hogy ez elpusztíthatatlan és kontrollálhatatlan.

[00:49:02]És pont ez meg kontrollálhatatlan.

[00:49:02]Ezért nem is kellett igazából ennek a hatalomnak a sport az kontrollálható volt.

[00:49:08]Ez nem hozzáteszem a sport és a kultúra része egyébként.

[00:49:10]Tehát ez egy nagy veszteség szerintem sok szempontból.

[00:49:16]Nagyon drámai volt látni azt, hogy hány remek alkotó egyszerűen elhallgatott el de részben elhallgatott, részben nem tudta megvalósítani azt, ami ami tervben volt.

[00:49:25]Így rengeteg mű nem született meg, és most már nem is azok a művek már nem is fognak megszületni.

[00:49:30]egyébként ez biztos, hogy óriási veszteség.

[00:49:31]Nagyon nagyon durva történetek voltak és és nagyon nagy áldozatai.

[00:49:38]Tehát most az, hogy mondjuk egy silingárpádda elhagyta az országot, ő a leg legnagyobb áldozatot hozta meg, és és tulajdonképpen mint egyfajta forradalmár tényleg elköltözve innen egy egyfajta emigrációba vonulva, de mégis a saját őrületes tehetségénél fogva a talpon tudott maradni és és ez egyszerűen fantasztikus a mitőművró, de mondhatnám a Szász János, akit szintén konkrétan szinte elüldöztek innen és és sorolhatn még a Balázs a a legnagyszerűbb művész szeti dimenzióból sokan ezt föladták.

[00:50:12]Ben, ez nagyon bos dolog volt, és ez egy ez egy tragédia.

[00:50:13]És amellett, ami nyilván jelenségként megjelent, hogy hát közepes vagy tehetségtelen emberek kerültek pozíciókba a színházak élére, kulturális államtitkár vagy miniszteri pozícióba olyan emberek, akik akik egyszerűen befeküdtek a hatalomnak, és nem egy pillanatra se tették föl a kérdést, hogy vajon akiknek nem adunk pályázaton pénzt, vagy akiket nem jut nem engedünk szóhoz jutni, azok azok igazából sokkal jobb minőséget hoznak, mint azok a azok, akiket tehát most nem akarom lakálynak nevezni, de tulajdonképpen akiknek eljött az a pillanata, ugye, hogy most ők is szóhoz jutatnak, és nem születtek nagyművek, pedig másfél évtizedő, mind másfél évtizettő volt rá, hogy szülessenek olyan nagyművek azoktól a kvázi művészektől, akik korábban úgy érezték, hogy ők nem jutnak szóhoz.

[00:51:01]És akkor itt itt had egy zárójelet, ami egy nagyon vitás dolog, hogy én találkoztam olyan művésznek nevezhető emberekkel, akikben őrületes értettség volt amiatt, hogy korábban mondjuk a Budapesten kanonizált művész világ vagy az itteni ízlésbe nem fértek bele.

[00:51:24]És ezért amikor megjött egy olyan hatalom, amor azt mondta, hogy gyertek most ti, akik eddig nem jutottok a szóhoz, hát ez nagyon jellemző volt, most most adunk nektek lehetőséget.

[00:51:30]Ők ezzel éltek és ebben nagyon sok bosszú vágy és bosszú, és hon neked nem jogos, de mindenképpen valahol talán érthető, hogy mondjam csak ambíció jelent meg, hogy most akkor mi is most mi most mi jön most mi jövünk éltek és vissza is éltek.

[00:51:48]És na ez a másik dolog, hogy visszaéltek és amikor ez a fajta kicsinyesség megjelent nagyon sok mindenkében, az viszont az viszont pusztító volt, és azt fájdalmas volt nézni, hogy alkalmatlan emberek dönthetnek érdemes emberekről.

[00:52:06]Mi lesz a Petőfi operával?

[00:52:09]A Petőfi operával Désláóval együtt ké nyolc éve írjuk ezt a darabot.

[00:52:15]Hát ez is rányomta, erre is rányomta a bélyegét a Ner is nem teljesen abban az értelemben nem, hogy maga a mű nagyon nehezen született meg maga a színpadi műkázi a szövegkönyv, mert Petőfi életét akarjuk fölrakni, annak csak az utolsó négy évét, de abban is annyi minden történt, hogy ha ezt életrajzi műként raknánk föl simán, akkor nem lenne elég nem lenne elég érdekes.

[00:52:39]Dramaturgiai szempontból nagyon nehéz érdekessé tenni egy ilyet.

[00:52:43]Még akkor is, ha egyébként 1000 1000 dolog miatt érdekes, Petőfi.

[00:52:44]Ezt nem a nerakába raknám, hanem ez egy ez egy ez egy nehéz szakmai feladat volt.

[00:52:50]Az már más kérdés, hogy olyan színházi helyzet jött létreok, amiben hát bizony házalni kellett hosszú ideig, hogy megtaláljuk a a az optimális megoldást, ha már ideális nincs is.

[00:53:06]De akkor hadd tegyek még egy zárójelet.

[00:53:08]az én 1001 éjszaka című musicalemori Andrása és Tarsnádi Istvántam.

[00:53:13]Na az viszont tökéletesen a a ner mondjam szétorzított rendszerének az áldozata lett.

[00:53:19]Így van.

[00:53:22]És hosszasan tudnék mesélni róla, amit most nem tehetek meg, de hogy hogy az nagyon megsénylette az adara például azt, hogy hogy egyszerűen szinte alig tudtuk elhelyezni, és utólag is hála a szegedi szabadtéri játékoknak, hogy ők viszont lecsaptak rá.

[00:53:38]Te most mint reklámszakember és mint művész a felszabadultság állapotában újabb és újabb sziporkázó dolgokat fogsz mutatni nekünk?

[00:53:51]Egy sziporkát azt tudok ígérni, hogy nem megyek vissza reklámot készíteni, még akkor sem, ha üzletileg egyébként ez most indokolt lenne, vagy lehetne.

[00:54:00]Ez nagy bátorság, hogy így döntöttél anyagilag.

[00:54:02]Ez egy kényszeröntés volt az előző rezsim miatt, de tulajdonképpen bizonyos értelemben még hálás is lehetek, mert ez sose dőlt el az életemben, hogy akkor igazából mi leszek.

[00:54:12]Mi vagy?

[00:54:12]És ez most eldől a kényszerek miatt, és annyira jól érzem magamat reklámnisz nélkül, hogy hogy noha nyilván nagyobb anyagi lehetőségeket ígérne elvben, ezek már nem játszanak szerepet a abban, hogy én mivel foglalkozom a hátralévő aktív éve és hogy egy sokkal felszabadultabb, boldogabb, kiteljesedettebb életet nyertem ezáltal.

[00:54:33]Tehát fura, hogy tudod a ahogy megfordulnak a dolgok az emberben, ahogy ahogy a kényszerekből tulajdonképpen mégis ha nem vagy depis, akkor megpróbálsz az hátrányból előnyt csinálni.

[00:54:46]Az azért az az attitűd, de az most is megvan benne.

[00:54:49]Ukrajnában még még a orvosokkal lehetséges.

[00:54:52]Ugye a MSpot alapítvánnyal jártam Ukrajnában egy hétvégé során, és készítettem egy filmet erről és támogatom is őket az adom 1%-ával is.

[00:54:59]És egyébként a nagyobbik lányom az teljesen beleszeretett ebbe a ebbe a humanitáris misszióba, orvos akar lenni.

[00:55:08]Könnyen lehet, hogy orvos lesz.

[00:55:08]Ő azóta még egyszer elment a az alapítvánnyal, és meg is marad ez a viszony közöttünk, úgyhogy simán lehet, hogy hogy én is támogatom őket.

[00:55:19]Én egyébként még egy mé még két civil alapítványt támogatok.

[00:55:21]Egyrészt a 10 millió fa, ami a Bolly Éván barátom csodálatos találmánya, és már évek óta van helyed alapítványt, ami pedig Bódis Krisztályé, aki ugye most már hála a jó, szerencsés demokratikus magyar Istennek, ugye most bekerült ugye a a a döntéshozók közé, és igazából én vettem a fáradtságot, elmentem HZDra, ott töltöttem hosszú időt, és az egyszerűen csodálatos, amit ott létrehoztak, és azt kívánom, hogy a teljes magyar gyermekvédelmire rendszerbe tulajdonképpen ez valahogy beleoltódjon.

[00:55:54]És hogy pont most kell majd kiraknom egy egy hirdetést a saját oldalamra, hogy adakozzanak nekik is az 1%-ukkal az emberek.

[00:56:02]Örömmel teszem.

[00:56:05]Hú, de sok mindenről beszélgetnék még veled szívesen, Péter, talán egy újabb alkalommal.

[00:56:11]Gyuli, köszönöm a meghívást.

[00:56:12]Nagyon jó, hogy itt voltál.

[00:56:12]Köszönöm szépen.

[00:56:14]Nem is köszönöm.

[00:56:15]A szerkesztőműsorvezető Váradi Júlia volt.

[00:56:17]Viszont hallásra.